Építészet | Építészet-történet » A Luxori templom

A Luxori templom A XVIII.DIN fővárosának déli része, eredeti neve Uaszet Maga a nagy Amon templom Észak-Déli tengellyel közvetlenül a Nílus partjára épült, kivételesen termékeny területre, pedig hossza nem kevesebb mint negyed kilométer, 260 m. Szakszerű feltárása 1880-ban kezdődött meg, ekkor szabályosan ki kellett takarítani a romok és a romokra épült arab viskók közül. A mai város szabályosan körülöleli III.THUTMÓZISZ (ie1479-1425) épített ide egy a mai napig látható kápolnát, melynek 3 része Amon, Mut és Khonszu tiszteletére épült, neve “Ipet-Reszet-Imen”, vagyis “Amon Déli Háreme”. III.AMENHOTEP (ie1391-1353) leromboltatja és felhasználja egy XIIDIN korabeli homokkő templom köveit, megépítteti a ma látható templom nagy részét, valamint a Luxort Karnakkal összekötő mintegy 2km hosszú szfinx utat. A templomot Imhotep, Hapu fia építi, mint oly sokmindent a fáraó megbízásából Karnakban. Az építés során

a fáraó háromszor módosította, illetve bővítette az eredeti tervet. Valószínűleg Imhotep itt is szabadonálló oszlopsorral kötötte össze a szfinx utat az első pülonnal. TUTANHAMON (i.e1333-1323) és HOREMHEB (ie1319-1307) építtette az utolsó oszlopsorok mellé az udvart kialakító falakat. Egészen IIRAMZESZ-ig a kartusok bevésésén kívül semmi sem változik a templomon. II.RAMZESZ (ie1290-1224) építtet egy újabb udvart, mely magába foglalja III.THUTMÓZISZ kápolnáját is, ahhoz szervesen kapcsolódik, ezért az udvar tengelye az eredeti iránytól eltér, alakja paralelogramma. IIRAMZESZ elbitorolja IIIAMENHOTEP szobrait, bevéseti kartusait és áthelyezteti őket eredeti helyükről. SZABAKA reliefekkel díszítteti a bejáratot, SZEBITKU III.RAMZESZ-hez hasonlóan kisebb templombelsőt érintő átalakítást hajt végre. Az Asszír rombolást jóval követő időkben a XXX.DIN megalapítója INEKTANEBO (i.e380-362) végez komolyabb helyreállítási

munkákat PHILIPPOSZ ARRHIDAIOSZ (i.e323-316) egy kapuépítményt építtet az eredetileg első pülonba.A Rómaiak légiós tábor építéséhez használták a templom köveit, a kopt egyház pedig templom építéséhez a légiós tábor köveit. Utolsó pofonként az arabok megépítik az első udvar kettős portikuszára az Abu El-Gurab mecsetet. AZ OBELISZKEK Észak felől közeledve bal oldalon egy 25 m magas vörösgránit obeliszk áll, melynek csúcsa hajdanán aranyozott rézlemezzel volt burkolva. Jobboldali párja, mely 1836-óta Párizsban látható csak 22.5 m magas, azonban állaga jobb A KOLOSSZUSOK Eredetileg 6 koloszzus állt az első pülon előtt, melyből a két nagyobb 15.6 m magas ülő alakot ábrázoló fekete-, a négy kisebb álló alakot ábrázoló vörösgránitból készült. A kolosszussal egybe faragva II.RAMZESZ lánya Meritamon látható A kolosszus mellett álló szobor a fáraó feleségét Nefertárit ábrázolja. A talapzat domborművében a

fáraó által leigázott 9 népet jelképező alak áll. A TEMPLOM, II.RAMZESZ UDVARA Az udvar 50*57 m oldalú paralelogramma, kettős portikusszal, zárt papiruszbimbó oszlopfejezettel. Az udvar bejárata mellett IIRAMZESZ két feketegránit ülő szobra látható, jobbján a királynéval. A bejárattól jobbra található IIITHUTMÓZISZ (ie14791425) istenhármasságnak szentelt kápolnája, mely meghatározó eleme volt az udvar kialakításának. Az udvar délnyugati sarkában látható az a dombormű, mely az első pülon, a kolosszusok és az obeliszkek felszentelési ünnepségét örökítik meg. Az udvar déli oldalán látható III.AMENHOTEP (ie1391-1353) 10 vörösgránit és 1 feketegránit szobra, a szobrok domborművein felesége, illetve lánya látható. IIRAMZESZ valamennyi szobrot a saját kartusával látta el, még III.AMENHOTEP felesége, Teje királyné szobrára is saját felesége kartusát vésette. IIRAMZESZ fia és utódja MERENPTAH is rávésette nevét

III.AMENHOTEP fia szobrára III.AMENHOTEP OSZLOPSORA Az oszlopsoron, mely 52 m hosszú és 20 m széles az építtetőn kívül kései utódjai neveit is megtalálhatjuk, többek között HOREMHEB (i.e1319-1307), ISZETI (ie139061290), I és IIRAMZESZ kartusait Az oszlopsor udvarára belépve IIRAMZESZ 3 szobra látható, melyből kettőn feleségével szerepel. A falakon TUTANHAMON (i.e1333-1323) jóvoltából az Amon tiszteletére rendezett Újévi körmenet képei láthatók. Az egyiptomiak az újévet az áradás évszakának első napjára tették, ekkor a Sirius közvetlenül a napfelkelte előtt jelent meg az égbolton. Az északi sarokból kiindulva követhető nyomon amint a körmenet Karnakból elindul az isten szoborral, bárkáján felhajózik Luxorba, majd visszatér Karnakba. III.AMENHOTEP UDVARA A 48*32 m-es udvar 3 oldalról zárt papiruszbimbós fejezetű kettős portikusszal, a negyedik oldalon a 8*4 oszlopos hüposztilcsarnokkal határolt. Az oszlopokon IV és

VI.RAMZESZ kartusai is szerepelnek, de az egyik gerendán megtalálhatjuk a XIIIDINbeli IISZEBEKHOTEP (ie1750-1745) fáraó nevét is, ami ékes bizonyítéka annak, hogy itt korábban is állhatott templom. A falakon végtelenségig ismétlődően az áldozatot bemutató III.AMENHOTEP látható A templomba vezető bejáratnál egy Római kőoltár áll, melynek felirata szerint a templomot Constantinus császár tiszteletére felszentelték. AZ ELŐCSARNOK ÉS A TERMEK Az első előcsarnok “némi” átalakítás után Ókeresztény (esetleg Római légiós) szentély lett, a többi kisebb terem bejáratából fülkéket falaztak és az i.szIV-VI sz-ban miután a domborműveket is leverték a falakat bevakolták és festményekkel látták el. Az első előcsarnok két oldalán elhelyezkedő, eredetileg Khonszu és Mut isteneknek szentelt kápolnák, valamint a Négyoszlopos terem szintén Kopt kultuszhely lett. III.AMENHOTEP SZÜLETÉSI TERME ÉS A SZENTÉLY Az itt látható, a

fáraó születését bemutató dombormű csak igen megrongálódott előképe a Nílus nyugati partján Hatsepszut királynő halotti templomában található születési jelenetnek. A jelenetek a nyugati falon, 3 sorban, balról jobbra és alulról felfelé láthatók III.AMENHOTEP elfoglalja a birodalom trónját A szentély domborművei Hórusz (karvaly) és Atum istent ábrázolják amint a fáraót Amon elé vezetik. A szentély közepén lévő kiemelkedés az istenszobor helyét jelöli II.RAMZESZ udvara nyugati falának külsején a fáraó Hettiták fölött aratott győzelmét hirdetik. A templom erősen megépített alépítményén látható egy felirat, mely szerint “A király utasítást adott arra, hogy a szentélyt a legfehérebb mészkőből építsék, a kapu aranyberakásos fából legyen, Amon nevét pedig drágakövekből rakják ki.” A romok réseiben állítólag rengeteg a kígyó, amelyeket helyi “folklór szakemberek” alkonyatkor némi baksisért

szívesen elő is csalogatnak