Gépészet | Géprajz » Zvara Beáta - A vetületi ábrázoláshoz tartozó definíciók

A vetületi ábrázoláshoz tartozó definíciók Zvara Beáta A műszaki gyakorlat számára rajzban, a párhuzamos merőleges vetítést használjuk, mert ennél az ábrázolásnál a tárgy megfelelő beállítása esetén szög- és mérettorzulás nincs. Egy tárgy egyértelmű meghatározásához azonban nem elegendő egy merőleges vetület. Például egy képsíkkal párhuzamos helyzetű hasáb vetületéből csak a magasság és a szélesség állapítható meg, az alaplap mérete, oldala már nem. A tárgy harmadik kiterjedése és ilyen irányú tagozódása egy újabb, az előző vetítési irányra merőleges vetületen látható. Ennek az ábrázolási módnak, ha a tárgy képét két egymásra merőleges képsíkra vetítjük az első tudományos megalapozója Gaspard Monge francia hadmérnök után Monge- féle ábrázolási módnak nevezzük. A műszaki rajzban a tárgyak ábrázolására a Monge- féle ábrázolási módszert használjuk, a műszaki rajznak

megfelelő egyszerűsítéssel, illetve kiegészítéssel. Egy ilyen kiegészítés a harmadik képsík szükségessége az ábrázolás egyértelműségéhez. A vetület a tárgynak mérethűen (méretarányosan) szerkesztett és merőleges vetítéssel származtatott képe. Vetület 3 fajtája: - nézeti ábrázolás - metszeti ábrázolás - félmetszet, félnézet Nézet: Olyan vetület, amelyben a tárgy kontúrjait és éleit a láthatóság szabályai szerint ábrázoljuk Metszet: Olyan vetületi ábrázolás, amikor a nem látható belső részlet (üveg, fúrat, mélyedés) láthatóvá tételét biztosítjuk. Szelvény: a tárgy képzeletbeli metszéssel létrehozott (a metszet felületet vonalkázással megkülönböztető) felülete. A műszaki rajz három nézetet használ:- elölnézet - felülnézet - bal oldalnézet A vetítéssel a munkadarab méretei nem változnak meg. A vetületek elhelyezkedése fontos a vetületi ábrázolásnál. A tárgyak három egymásra

merőleges vetítési irány megtartása mellett hat oldalról nézhetők és ennek megfelelően hat kép készíthető róluk. A vetületek egymáshoz viszonyított helyzetének megállapítására az ábrázolandó tárgyat helyezzük el egy képzeletbeli, a három egymásra merőleges főirányt tartalmazó, derékszögű képsíkhasábba és minden képsíkra vetítsük rá azt a képet, amit a szemben levő síkról látunk, majd a képsíkokat terítsük a rajzlap, illetőleg a helybe n maradó elölnézet síkjába