Tartalmi kivonat
Berzsenyi Dániel F iskola Informatika Tanszék Szombathely Siker – Hanyatlás – Túlélés A Commodore 64 múltja és jelene Konzulens: Grujber Zoltán F iskolai tanársegéd Kovács Attila Számítástechnika szak SZOMBATHELY 2004 2004.0622 - v111 Tartalom Bevezetés. 4 1. Kezdet és siker 5 1.1 A cég története a C64 csúcsra jutásáig 5 1.2 A gép felépítése 12 1.21 VIC 13 1.22 SID 15 1.23 CIA 17 1.3 Korabeli fejlesztések, kiadványok 19 1.31 Szoftverek 19 1.311 Operációs rendszerek 19 1.312 Játékok 22 1.313 Felhasználói programok 30 1.32 Hardverek 40 1.321 Commodore hardverek 40 1.322 Egyéb hardverek 46 1.33 Dokumentumok 51 1.331 Újságok 51 1.332 Könyvek 54 2. Hanyatlás és bukás 59 2.1 A cég története a cs dig 59 2.2 Sikertelen és be nem fejezett hardver fejlesztések 63 2.3 Be nem fejezett játékfejlesztések 69 3. Túlélés és fejl dés 72 3.1 A Tulip m ködése 72 3.2 A scene 74 3.21 A scene fogalma, története 74 3.22 Az
illegális scene 77 3.23 A legális scene 79 3.24 A partik 81 3.25 Új grafikus módok 83 2 3.3 Mai szoftverfejlesztések 87 3.31 Operációs rendszerek 87 3.32 Játékok 90 3.33 Felhasználói programok 98 3.34 PC-s programok 100 3.341 Fájlformátumok 100 3.342 Emulátorok 101 3.343 Fájlkezel és -készít programok 106 3.344 Fájlmegjelenít k és konverterek 108 3.345 Drive emulátorok 111 3.4 Mai hardver fejlesztések 113 3.41 Kábelek 113 3.42 CMD hardverek 115 3.43 IDE64 118 3.44 Commodore One 120 3.45 Egyéb hardverek 122 3.5 Az internet és a C64 128 3.51 A Quantum Link 128 3.52 Internet a C64-en 129 3.53 Interneten a C64 130 3.531 Weboldalak a világban 130 3.532 Magyar oldalak 132 3.533 A WWW-n túl 134 3.6 Érdekességek 139 3.61 Zene a számítógépeken túl 139 3.62 Emuláció másképp 143 3.63 Drága ritkaságok 144 3.64 PC-s különlegességek 146 Befejezés . 148 Ábrák jegyzéke . 149 Bibliográfia. 152 3 Bevezetés A
számítástechnikát ma már egyértelm en a PC-k, azaz a 8086-os processzorral szerelt IBM PC nyomdokain haladó megoldások uralják, és ha valaki számítógépr l beszél, akkor legtöbbször hozzá sem kell tennie, hogy PC-re gondol. Ugyan léteznek ezen kívül más megoldások is (pl Macintosh), de az uralkodó akkor is a PC, az otthoni és a vállalati felhasználásra szánt számítógépek között. Korábban persze ez nem így volt, és az x86 korszak el tt bizony több cég is versengett a mikroszámítógép piacon, kisebb-nagyobb sikereket elérve. Mind közül kiemelkedik azonban egy, amelynek a maga korában a legnagyobb szeletet sikerült birtokolni az informatikai tortából, és amit sokan ismernek dacára annak, hogy a boltokban már jó néhány esztendeje nem találkozhatunk a termékeivel: ez pedig a Commodore. A Commodore a 80-as évek egyik legsikeresebb számítógépgyártója volt. Sikere és népszer sége mind a mai napig példa, vagy int példa a most
alakuló cégek számára. A vállalat úttör szerepet vállalt az alacsony árfekvés , vagyis a mindenki által megfizethet otthoni számítógépek elterjedésében, és nem túlzás kijelenteni, hogy nélküle ma nem itt tartanánk. A cég fennállása alatt több billió dollár értékben forgalmazott számítógépeket a világ minden tájára. Tegyünk most egy képzeletbeli utazást az id ben, és ismerkedjünk meg az elmúlt évszázad nyolcvanas éveinek legendás technikai vívmányával, amely annyi órán keresztül szerzett örömet az információs társadalom hajnalán. S talán mire végére érünk ennek az utazásnak, megvilágosodik mindenki el tt, hogy ami egykoron oly nagy volt, az kicsivé válhat ugyan, de elt nni nem fog soha! 4 1. Kezdet és siker 1.1 A cég története a C64 csúcsra jutásáig A Commodore-t, az Auschwitz-ot is megjárt lengyel származású, Jack Tramiel alapította 1954-ben New York-ban, miután leszerelt az amerikai hadseregt l,
ahol a régi írógépek javítgatásával foglalatoskodott. A vállalkozás azért kapta a Commodore International nevet, mert Tramiel egy katonai csengés titulust szeretett volna, ám már minden magasabb rang, így a General (tábornok) és az Admiral (tengernagy) is foglalt volt. Ezért hát maradt a Commodore (sorhajókapitány). Az apró cég eleinte csupán mechanikus írógépek javításával foglalkozott, ám Tramiel hamar felismerte, hogy a gyártásban és az eladásban rejlik az igazán nagy pénz, így 1955-ben Kanadába, Torontóba költözött, ahol már írógépek importálása és el állítása is színesítette a palettát. A hatvanas évek elején Japán az amerikai és az európai piacra zúdította nagyszámú és olcsó mechanikus összeadó gépét, aminek hatására új, rendkívül sikeres Commodore részleg született, amely asztali számológépek el állításával foglalkozott. Ehhez azonban rengeteg pénzre volt szükség, és ezért 1962-ben a cég
Commodore Business Machines-ként belépett a t zsdére. A vállalat hamarosan Kanada legnagyobb irodagépgyártója lett, és töretlen ütemben emelkedett felfelé, ám hamarosan felmerült a gyanú, hogy a sikerhez vezet út etikátlan lépésekkel volt kikövezve. Jack Tramiel-t vizsgálatnak vetették alá, ám nem sikerült vele szemben elég bizonyítékot összegy jteni ahhoz, hogy vád alá helyezzék. Az ügynek azonban így is meglett az eredménye: a Commodore - rossz sajtóvisszhangja miatt - óriási veszteségeket könyvelhetett el. A cég mindezek után hamar cs dbement volna, ha 1965-ben nem bukkan el a váratlan megment , Irving Gould. A neves befektet megvásárolta a Commodore részvényeinek 17 százalékát mintegy 400 ezer dollárért, és cserébe nem kért mást, mint a cég igazgatói helyét. 5 Egy Japánban tett látogatás után Tramiel ejtette a mechanikus megoldásokat, és minden er forrást az ott látott, új termékvonalra irányított, azaz a
Commodore az akkor robbanásszer en terjed digitális karórák és számológépek piacán próbált szerencsét. A gyors váltás meghozta a gyümölcsét: 1969-ben a Commodore dobta piacra az els amerikai elektronikus zsebszámológépet, a C108-at, amelynek a lelkét egy Texas Instruments által készített chip képezte. A cég ezzel hatalmas aranybányára lelt, mert szinte alig tudta tartani a lépést az óriási kereslettel. Nem kellett azonban sok id ahhoz, hogy felbukkanjanak a vetélytársak, és az els természetesen maga a Texas Instruments volt, mégpedig igen jó esélyekkel. A cég ugyanis jelent sen alullicitálhatta a Commodore árait, miután ugyanarra a saját készítés chipre alapoztak, amelyet a konkurenciának nyereséggel adtak el. Ennek köszönhet en a Commodore, több nyereséges év után, 5 millió dolláros veszteséggel zárta az 1975-ös esztend t. 1. ábra – A C64 logó Jack Tramiel persze hamar felismerte, hogy mik jelentették a gyenge
láncszemet. Rájött, hogy csak akkor maradhat továbbra is sikeres, ha terjeszkedik, és megpróbál minden szükséges komponenst maga el állítani. Ehhez azonban új technológiákra, illetve más vállalkozások felvásárlására volt szükség, ami hatalmas t két igényelt, valamint rendkívül nagy kockázattal járt. Itt került a képbe ismét Irving Gould, aki újabb kölcsönt folyósított a Commodore-nak, ám a 3 millió dollár ellenében az alapító valamennyi Commodore részvényét kérte cserébe. Az els cég, melyet Tramiel felvásárolt nem volt más, mint a 800.000 dollárt kóstáló MOS Technology. A MOS-hoz még 1975-ben csatlakozott Chuck Peddle vezetésével néhány mérnök, akik addig a Motorolánál dolgoztak a 6800-as mikroprocesszoron. A kis csapat az új munkahelyen is folytatta a fejlesztést, és a 6800 közvetlen konkurenciájaként kifejlesztették a 6501-et, amely teljesen 6 kompatibilis is volt az el ddel. A Motorola azonban perre vitte a
dolgot, s miután sikerült több százezer dollárt kicsikarnia a MOS-ból, a kis vállalkozás hamarosan komoly pénzügyi problémákkal nézett szembe. Ekkor jött a Commodore ajánlata, amelyet a vezetés minden tétovázás nélkül elfogadott 1976 novemberében. A MOS (kés bbi nevén Commodore Semiconductor Group) ekkorra már elkészítette a 6501-es tökéletesített verzióját a 6502-t is, amely sokkal olcsóbb volt a Mototola termékénél: 175 helyett mindössze 25 dollárba került darabja. Ez pedig óriási fegyverténynek bizonyult, és a processzor, valamint továbbfejlesztett változatai hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek elején megjelent otthoni számítógépek egyik meghatározó CPU-ja lett. Többek között a 6502 volt a lelke a Commodore els számítógépének, a modulokból házilag összeszerelhet KIM-1-nek, valamint ez a chip vitte sikerre az Apple I-et, az Apple II sorozatot (az Apple IIGS-be azonban már a 16 bites 65816 került), hogy
a 8 bites Atari gépekr l vagy akár a Nintendo els megoldásairól ne is beszéljünk (a NES a 6502-t, a SuperNES pedig a 65816-ot használta). 2. ábra – A modulokból összeállított KIM-1 1977-ben Chuck Peddle javasolta, hogy a 6502-re alapozva építsenek egy teljes asztali számítógépet. Tramiel rábólintott, ám nem akart nagy kockázatot vállalni, így hat hónapot adott arra, hogy el álljanak egy kész termékkel. A határid t sikerült tartaniuk a fejleszt knek, és a PET (Personal Electric Transactor) elnevezés számítógép, amely magában foglalta a monitort, a billenty zetet és az adatbevitelhez nélkülözhetetlen magnót is, hatalmas siker lett. 7 Tramiel azonban továbbra is szkeptikus maradt, és újsághirdetések révén akarta felmérni, van-e keresletet a számítógép iránt. A PET-et 595 dollárért kínálta, és hathetes szállítási id t ígért. Az eredmény már meggy zte t is, mivel hamarosan több millió dollár értékben futottak
be a megrendelések a Commodore-hoz. Ekkor még úgy t nt, hogy a dolog sínen van, azonban nem minden alakult úgy, ahogy kellett volna. A PET ára ugyanis a kezdetekt l fogva folyamatosan kúszott felfelé. Eredetileg 495 dollárért hirdették meg, de hamarosan kiderült, hogy az ár túlságosan optimista volt, és még az els megrendelések felvétele el tt 595 dollárra emelték az összeget. Ez még mindig csak minimális nyereséget jelentett, ráadásul a szállítás is igen nehézkesen ment, s támogatás szinte egyáltalán nem volt hozzá. A Commodore ennek ellenére végül még feljebb, 795 dollárra emelte az árat, és ennek részleges ellentételezéseként 4 Kbyte extra memóriát rakott a gépbe. Megoldást azonban ez sem jelentett, és a PET 1978-ban már a harmadik helyre szorult az Apple II és a TRS-80 sorozat mögé. Ezek után Tramiel csak úgy tudott az élvonalban maradni, hogy jelent s árcsökkentéseket hajtott végre. 3. ábra – Íme a PET 8 A
Commodore eközben hozzálátott a PET továbbfejlesztéséhez, mivel Tramiel számára egyértelm vé vált, hogy az Apple és az Atari sikerének a f kulcsa az otthonok meghódítása. Az alapító ezért úgy határozott, hogy készít egy színes kijelz s számítógépet, ami hihetetlenül alacsony, 300 dolláros árával els sorban a játékosokat és a hobbifelhasználókat célozza meg. Az új gép processzora a még mindig olcsó és kell en nagy tudású 6502 lett, ami mellé 5 Kbyte memóriát helyeztek (max. 29 Kbyte-ra b víthet ), valamint beépítették a MOS által készített VIC-et (Video Interface Chip), amely képes volt színes grafika és egyszer hanghatások el állítására. A felbontás 176x184 pixel lett, de alaphelyzetben csupán szöveges üzemmód volt elérhet , mégpedig 22 soros, illetve 23 oszlopos megjelenítésben. 16 szín állt rendelkezésre, amelyb l valamennyit lehetett használni a háttérre, de csupán nyolcat az el térre, azaz a
karakterekre. A Commodore ezúttal tartani tudta az eredetileg eltervezett árat, és a VIC-20 1981-ben valóban 299,95 dolláros áron került a piacra, amivel óriási sikert aratott. A siker pedig folytatódott, s napjában 9000 darabot gyártottak le bel le annak ellenére is, hogy az 5 Kbyte memória bizony édeskevésnek bizonyult, és a számítógépen programot író személyek, miel tt befejezték volna a munkájukat, gyakran túlszárnyalták a gép memórialimitjét. 4. ábra – A VIC-20 9 Az nagyon alacsony, 300 dolláros árat természetesen néhány apró trükkel sikerült megvalósítani. El ször is egybeintegrálták a billenty zetet az alaplapot tartalmazó házzal, s ami a legfontosabb: nem járt hozzá monitor, hanem csak egy TV-kimenet, amelynek a révén bármilyen televíziókészüléket lehetett megjelenít ként használni. Hiába volt az óriási siker, hiába érték el az eladások 1982-re a 305 millió dollárt, a tervez k nem ücsörögtek
tétlenül a babérjaikon, hanem elkezdtek dolgozni a gép VIC-30 fed nev utódján. Ennek f újdonsága a 64 Kbyte memória és a továbbfejlesztett grafikus chip volt, amely már valóban csak a megjelenítéssel foglakozott. A hangképzést ugyanis másik chip végezte, amely a maga nemében egyedülálló volt, ugyanis ez volt az els , „home computer”-be épített különálló hangvezérl . Az új gép végül Commodore 64 (röviden: C64) néven és 599,95 dolláros áron került a nyilvánosság elé 1982-ben. 4. ábra – A Commodore 64 képerny je A C64 kétségtelenül a történelem legsikeresebb otthoni számítógépe. Mindössze a piacra történ bevezetés után 2 évvel megdöntötte az eladási rekordot, több mint 4 millió példánnyal világszerte. A Commodore cs djéig pedig, az általánosan 10 elterjedt nézet szerint 22 millió darab kelt el bel le, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is. (Más források szerint az a 22 inkább 30
millió volt!) Ez óriási dolog, különösen úgy, hogy egy olyan termékr l van szó, amely lényegében mit sem változott hosszú élete során: az utoljára el állított példány pontosan ugyanazt tudta, mint a legels verzió, miután a modern PC-knél megszokott továbbfejleszthet ségr l szó sem volt. A hatalmas siker els sorban annak volt köszönhet , hogy a C64, alacsony ára ellenére, olyan, korát megel z lehet ségeket kínált, amelyekr l más gyártók megoldásainak felhasználói sokáig még csak álmodhattak. 5. ábra – A legendás Commodore 64 11 1.2 A gép felépítése A C64-es minden kétséget kizáróan egy nagyszer alkotás, egy kiváló számítógép. Már ránézésre megállapítható, hogy kevesebb IC-t tartalmaz, mint a nagy el dje a VIC-20-as, ám mégis sokkal nagyobb teljesítményt nyújt. Ez csak úgy lehetséges, hogy a C64-esbe épített IC-k nagyobb integráltságúak. A gépet kifejleszt mérnököknek sikerült
megvalósítani egy 8 bites, 1 MHz-es mikroprocesszorral (MOS 6510, az újabb gépekben MOS 8500) és 64 kbyte-os címtartománnyal a következ ket: • 64 Kbyte dinamikus RAM • 20 Kbyte ROM • 1 Kbyte szín RAM • 4 Kbyte karaktergenerátor • színes videochip nagyfelbontású grafikával • háromcsatornás szintetizátor • 8 Kbyte BASIC interpreter • 8 Kbyte operációs rendszer ROM • 2 párhuzamos I/O vezérl 6. ábra – A C64 szíve 12 1.21 VIC A gép talán legfontosabb alkatrésze a már említett, továbbfejlesztett grafikus chip. Ezt szintén VIC-nek, azaz Video Interface Chip-nel hívták, de a VIC-20–as gépben lev videóvezérl t l nagyban különbözik. A legfontosabb különbség, hogy különválasztották a hangvezérléshez szükséges dolgokat, és azok egy külön IC-ben kaptak helyet. A pontos típusa VIC 6569 (újabb gépekben VIC 8565), de általában csak VIC-II-nek nevezik, pontosan az el dt l való megkülönböztetés
miatt. Ezen IC legfontosabb tulajdonságai a következ k: • 16 szín • 40 sor / 25 oszlop • nagyfelbontású grafika, 320*200-as felbontással • 8, egyenként 24*21 pontból álló sprite • standard PAL jel • eltolható karaktergenerátor • eltolható video RAM • fényceruza használat • megszakítástechnika A számítógép alapállapotban karakteres felületen m ködik, ami a fent említett 40/25-ös felbontásban használható, amely körül egy egyszín keret található. Ebben az üzemmódban a VIC betölt egy byte-ot a videotárból, s a byte tartalmát a karaktergenerátoron belüli mutatóként értelmezi. A mutató által megadott tárcímen tárolt bitmintát megjeleníti a képerny n. A karaktergenerátor összesen 256 különböz karaktert tartalmaz. A karakterek színét a színtárból határozza meg. Minden karakterhez, azaz minden képerny -pozícióhoz négy bit tartozik, és minden négybites szám a 16 lehetséges szín
valamelyikére utal. A karakter 8*8 pontja közül a látható pontok (a megfelel bit értéke 1) a kiválasztott színben, a többi pont pedig a háttér színében jelenik meg. A nagyfelbontású üzemmód a képerny és a tár közvetlen egymáshoz rendelésén alapszik. A tár egy bitje megfelel a képerny egy pontjának, és fordítva A teljes 13 leképezéshez 8 Kbyte tárterületre van szükség. A videotár ilyenkor színtárként van használva, és a normál színtárnak nincs funkciója. Az ábrázoláskor a képerny 320*200 pontra van felbontva, ami körül szintén ott van az egyszín keret. A videotár minden byte-ja meghatározza a képerny egy 8*8-as egységének színét úgy, hogy a fels fél byte a látható pontokét, az alsó fél byte pedig a többi pont színét adja meg. 7. ábra – Az újabb típusú VIC-II A grafikus üzemmód egy másik megvalósítása az úgynevezett MULTICOLOR mód, amikor is már 4 szín érhet el 8x8 pixeles blokkonként, ám
ekkor a horizontális felbontás a felére csökken, azaz dupla szélesség ek lesznek a pixelek, mivel a videotárból már nem egy karakterhely, azaz nem egy byte, hanem 2 van felhasználva a színinformációk tárolására. (Szintén fél byte-os elrendezésben) Csak úgy megjegyezném, hogy abban az id ben a PC tulajdonosoknak külön kellett megvásárolni a CGA (Color Graphics Adapter) videokártyát, az amúgy sem túl olcsó alapgép mellé, és így is csak négy szín volt elérhet a 320x200-as felbontásban. 14 A C64 ezen felül mind grafikus, mind karakteres felületen képes volt megjeleníteni maximum 8 darab, sprite-nak nevezett, 24*21 pixelb l álló grafikus objektumot. Ezek a sprite-ok a képerny bármely pontján megjeleníthet , és mozgatható figurák, melyeknek épp úgy van HIRES és MULTICOLOR felbontásuk, mint a grafikus képerny nek. Ezeket a kis objektumokat egy 512*256 pixel felbontású mez ben lehet mozgatni, bármilyen irányban, különböz
sebességgel. Amint látható, a mozgás tartománya nagyobb a látható képerny területnél, azaz a figurát a látható területen kívülre is lehet pozícionálni. A számítógép 16 színt tud kezelni. A teljesség kedvéért lássuk, melyek ezek: $00 – fekete $01 – fehér $02 – vörös $03 – türkiz $04 – lila $05 – zöld $06 – kék $07 – sárga $08 – narancs $09 – barna $0A – rózsaszín $0B – szürke 1 $0C - szürke 2 $0D – világoszöld $0E – világoskék $0F - szürke 3 1.22 SID Nem kevésbé figyelemreméltó a Bob Yannes által tervezett SID (Sound Interface Device) hangvezérl sem, amely a már említett, grafikus vezérl r l leválasztott új chip. Ez a 6581-es jelzést kapta, de mindenütt csak SID-ként említik a szakirodalomban. (Létezik egy újabb változata is, 8580-as jelzéssel, ami a kés bb kiadott C64-ekbe került, de a hozzáért k szerint az eredetinek sokkal jobb a hangzása.) Ez a vezérl a fuvolahangtól a
mozdony pöfögéséig minden elképzelhet hangot meg tud szólaltatni, s olyan színvonalú, és min ség zenék, hanghatások el állítására képes, amilyeneket a PC felhasználók bizony 1987-ig, az Adlib hangkártya megjelenéséig vágyakozva figyeltek. A SID f bb tulajdonságai: • 3 külön programozható oszcillátor (hang) • hangonként 4 keverhet hullámforma • hangonként 3 keverhet sz r • hangonként egy-egy burkológenerátor • küls jelforrások leválasztási lehet sége 15 • 2 nyolcbites A/D átalakító 8. ábra – Az a híres SID A SID 6581-esbe épített három hangszintetizátort megszólaltathatjuk egyszerre, külön-külön, illetve küls hangforrásokkal együtt, és így egészen bonyolult hullámformákat is el lehet állítani. Minden egyes hang egy oszcillátorból, egy hullámforma-generátorból (négy különböz hullámformával), egy burkológenerátorból és egy amplitúdó-modulátorból áll. Az oszcillátor
egy 16 biten ábrázolható alapfrekvenciát ad, amely a 0-tól 8200 Hz-ig terjed tartományba esik. A hullámforma megválasztása is alapvet en meghatározza a hangzást. A háromszög hullámforma szinuszgörbéhez közelít alakjából adódóan lágy, fafuvolára emlékeztet hangot ad. A f részfog hullámforma egyenletes eloszlású teljes spektrumával élesen szólal meg, mint egy trombita. A négyszög hullámformában hiányoznak a felharmonikusok, így kissé tompán, a klarinéthoz hasonlóan hangzik. Végül a zaj hullámforma a megengedett tartományon belül különböz frekvenciák véletlen egymásutánjával éri el a zavaros, zajos hanghatást. A hanger t az amplitúdó-modulátor szabályozza, amit a burkológenerátorral vezérelhetünk. Ha a burkológenerátor egy úgynevezett trigger-bitet érzékel, akkor 16 az el re programozott hang megszólal a jól ismert három fázisban: feler södés, kitartás, lecsengés. A hangszínt tovább szabályozhatjuk a
sz r k programozásával. Végül az 1-es és 2-es hangot a 3-as hanggal modulálhatjuk, ami azt eredményezi, hogy az alaphang mellett er sebben észlelhet az együtt- ill. különhangzás 1.23 CIA A Commodore 64-es számítógép periféria-modulja a 65xx-es család egy új tagja, amely a CIA 6526-os típusjelzést kapta (újabb gépekben CIA 6526A). A rövidítés a Complex Interface Adapter nevet takarja. Adapter, azaz kiegészít egység, mivel a processzor nélküle is m köd képes, más kérdés, hogy mire jó. Interface, mert adatokat küldhet és fogadhat. Komplex, mert a tárgykörhöz tartozó összes feladatot képes önállóan ellátni. A C64-ben ez az IC végzi a billenty zet lekérdezését, az RS232 port kezelését, a soros adatátvitelt, a joystick lekérdezését, a számítógépen belüli id zítési feladatok egy részét. 17 9. ábra – A két CIA chip A CIA legfontosabb adottságai a következ k: • 16 külön programozható I/O vonal • 2
egymástól független, kaszkádolható 16 bites id zít • 8, illetve 16 bites handshake (kézfogó) bemenet • 24 órás (AM/PM) óra, programozható riasztóid vel • 8 bites léptet regiszter soros bevitelhez/kihozatalhoz A C64-esben két CIA chip található, mivel egy áramkör nem lenne képes ellátni minden feladatot. A Commodore 64 rendelkezik egy ROM-ba égetett, mai szemmel nem túl kényelmes BASIC értelmez vel (interpreter), amivel alapesetben a számítógépet bekapcsolás után vezérelni lehet. Ennek a 20 verziószámú BASIC nyelvnek egyébként közvetlen el dje a PET 2001-eshez kifejlesztett Microsoft BASIC volt. 10. ábra – A C64 belülr l 18 1.3 Korabeli fejlesztések, kiadványok 1.31 Szoftverek 1.311 Operációs rendszerek Az általánosan elterjedt megfogalmazás szerint, operációs rendszernek a számítógép bekapcsolásakor els ként betölt d , annak m ködését biztosító, felügyel , alapvet programot nevezzük. Ennek alapján,
ha megkérdezünk egy laikust arról, hogy vajh’ a C64-nek van-e operációs rendszere, akkor feltehet leg nemleges választ fogunk kapni, holott ez nem igaz. Ugyanis nem csak ennek a géptípusnak, hanem az összes számítógépnek van operációs rendszere, mivel nélküle lehetetlen volna a m ködésük. Ha tovább vizsgáljuk a fogalmat, máris megvilágosodik a dolog, mivel ez alapján az operációs rendszer feladata megteremteni a kapcsolatot a felhasználó és programjai, illetve a gép hardver lehet ségei között. Vagyis ha nem volna operációs rendszer, akkor nem tudnánk használni a számítógépet. Egyiket sem 11. ábra – Egy BASIC program részlete Viszont az el bb említett laikus még mindig nem értheti a dolgot, mivel a C64 bekapcsolásakor semmiféle rendszerbetölt dést nem lát. Bekapcsolja a számítógépet, és az máris üzemkész. Ennek az az oka, hogy ugyan manapság kétféle operációs rendszert különböztetünk meg, a grafikus, és
karakteres felület eket, de ez nem mindig volt így. Egy másik, korábban használt felosztás 19 szerint szintén kétféle az operációs rendszer, de nem a megjelenése, mivel akkoriban még nem nagyon voltak grafikus rendszerek, hanem a betölt dési módja szerint. Mivel az operációs rendszernek a gép bekapcsolását követ en el kell indulnia, és annak kikapcsolásáig m ködnie kell, ezért aszerint, hogy milyen módon éri el ezt a programot a gép, megkülönböztetünk ROM memóriában tárolt és lemezr l betölt d rendszert. Az els re jó példa maga a C64 és az abban az id ben gyártott összes mikroszámítógép, az utóbbira pedig a mai PC-k, bár ezek els példányai még tartalmaztak a Commodore gépekhez hasonló, ROM memóriában tárolt BASIC értelmez t. A C64 tehát azért indul el olyan gyorsan, azért nem kell várni az operációs rendszerének betölt désére, mivel az fizikailag egy mikrochipben van tárolva, s ezáltal egy pillanat alatt
elindul. Az operációs rendszer a gép bekapcsolt állapotában a háttérben fut, és a computer helyes m ködését biztosítja. A rendszerrel kommunikálni, annak utasításokat adni a beépített BASIC programozási felületen keresztül lehet. A felhasználó begépeli a parancsot, és a rendszer értelmezi, majd ha tudja, végrehajtja azt, s az eredményr l tájékoztatást ad. Ez ugyan nem a legkényelmesebb módja a számítógép használatának, de minden funkció elérhet általa, s más rendszereken is eleinte csak ezt használták (pl. DOS) Mivel ezt a fajta vezérlési módot a számítógép beépítve tartalmazza, ezért nagyon sokan megmaradtak ennél, s csak ezt az egy módját ismerték, használták a Commodore 64 irányításának. Pedig létezik ennél tetszet sebb megoldás is! A gyors, ROM memóriában tárolt operációs rendszer nagy hátránya, hogy mivel egy hardverelem tartalmazza, ezért az nem lecserélhet , nem fejleszthet . Ennek ellenére az amerikai
Berkeley Softworks fejleszt i 1986-ban mégiscsak megoldották, hogy a kissé kényelmetlen, karakteres felület operációs rendszer helyett a felhasználók egy sokkal kényelmesebben használhatóval vezéreljék a számítógépüket. Mivel lecserélni nem lehetett az alap rendszert, ezért azt szoftveresen módosították, b vítették, egyes részeit felhasználták és egy grafikus felülettel tették elérhet vé. Ezt a grafikus operációs rendszert aztán elnevezték 20 GEOS-nak (Graphical Environment Operation System), azaz grafikus környezet operációs rendszernek. 12. ábra – A GEOS asztala A grafikus felület, els ránézésre a 16 bites Windows változatokhoz hasonlít, ám aki ismer sként tekint az Apple termékeire, az láthatott már arrafelé is hasonlót. Hogy ki kit l lopott, azt ma már szinte lehetetlen megmondani, ám tény, hogy akkoriban több cég is merített ötletet mások termékeib l. A GEOS-t egyébként átírták az Aplle II-re és IBM
PC-re is! Szóval ebben a Macintosh/Windows kinézet rendszerben a nagy testvérekhez hasonlóan van asztal, vannak ikonok, ablakok, menük, van kurzor, amit az ezen a platformon ritkán el forduló egérrel, vagy a sokkalta gyakoribb joystick-kal lehet vezérelni. Tartalmazza azokat az általános programokat, amiket egy alap 16 bites Windows is. Létezik hozzá szövegszerkeszt , amely a Geowrite névre hallgat, és kb. ugyanazt tudja, mint a Write Lehet használni bet típusokat, vannak margók, tabulátorok, stb. A GEOS rajzprogramja a Geopaint, amely a Paintbrush-ra hasonlít. Van benne ceruza, ecset, színes vagy fekete-fehér paletta, és számos egyéb jól használható rajzeszköz. Tartalmaz még a rendszer számológépet, nyomtatásvezérl programot, lomtárat, ébreszt órát is. Maga az alaprendszer elfért egyetlen floppy lemezen is, de az évek során rengeteg hivatalos, és amat rök által fejlesztett alkalmazás jelent meg GEOS alá. Ennek ellenére nem lett túl
sikeres ez a grafikus rendszer, aminek f oka az lehet, hogy 21 eléggé hosszadalmas a betölt dése, és a használat során is elég s r n használja a floppy drive-ot, ami a C64 lassú lemezkezelését ismerve nem túl el nyös dolog. Ehhez jött még az is, hogy az alaprendszer által használt programokkal nem volt kompatibilis, és mivel azokból is volt b ven, ezért sokan inkább nem használták, ezt az egyébként remek operációs rendszert. 13. ábra – Geopaint 1.312 Játékok A játék mindannyiunk számára fontos, nélkülözhetetlen eleme létünknek. Mondhatnánk úgy, hogy a játék az emberiséggel egyid s fogalom, ám ez nem volna igaz, hisz például az állatkölykök is játszanak, tehát a játék id sebb az embernél. S mint ilyen, az emberrel állandóan együtt lev dolog, óhatatlanul az emberrel együtt fejl dött az sid kt l fogva, egészen napjainkig. A pusztakezes játékok mellett hamar elterjedtek a különböz tárgyak használatával
játszandók is. A számítógépek megjelenésével, az otthonokban való elterjedésükkel együtt pedig megjelentek a számítógépes játékok is. Mert azt mindenki tudja, még aki soha nem foglalkozott számítógépekkel, hogy ezekkel a masinákkal bizony játszani is lehet. És játszanak is, mind a mai napig A dolgok gyökere persze, mint annyi más esetben, most is a nyolcvanas évekre nyúlik vissza. Ugyan a gépekkel játszani már korábban is lehetett, ám akkor ez még csupán az azokkal dolgozó tudósokat, m szaki személyzetet szórakoztatta, a nagyközönséget nem. Az id múlásával azonban megváltozott a helyzet, mivel 22 mind több családban jelentek meg a különböz TV játékok, majd a már említett nyolcvanas évek elején a 8 bites mikroszámítógépek. Ezek eleinte nem kimondottan ilyen célra készültek, de mint általános számítógépek, képesek voltak játékok futtatására is. Szükség is volt rá, mivel a számolási teljesítmény
miatt nem vásároltak volna az emberek mind több és több computert, ehhez kellett a számítógépek általános szórakoztató géppé válása is. Nem meglep tehát, hogy az els számítógépes programok (nem csak játékok) el állítói maguk a gépek gyártói voltak. Így volt ez az egyik legnevesebb „home computer” gyártóval, a Commodore-ral is. A C64 1982-es megjelenését követ en több egyszer , különböz típusú játékot adott ki a cég, amelyekt l azt remélte, hogy növelik a gépek iránti vásárlói igényt. Nem is csalódtak, mivel a korához képest nagyon fejlett és olcsó számítógépét vitték, mint a cukrot. A hatalmas kereslet persze felkeltette más cégek figyelmét is, akik nem építettek számítógépeket, de az iparág növekv kiaknázni az abban rejl lehet ségeket. népszer ségét látva, megpróbálták k a gépek helyett szoftvereket fejlesztettek, és egy id után egyre többen lettek. A két pólus, egymást gerjesztve vitte
el re a C64 sikerét. A fejleszt cégek a nagy keresletet látva mind több, különböz célú szoftvert fejlesztettek, a növekv szoftverkínálat hatására pedig, mind többen vásároltak a népszer számítógépb l. A C64-et tehát leginkább a játékok adták el. Annak ellenére így volt ez, hogy nagyon sok más célra is alkalmas volt a számítógép. Használták TV stúdiókban, irodákban, stb., de a vásárlók nagy részét akkor is a játékos kedv , otthoni felhasználók tették ki. Az els id kben persze a játékok színvonala elég gyenge volt, különösen igaz ez a nagyon korai id kre, vagyis a Commodore által 1982 táján fejlesztett játékokra. Ekkor jött ki például a legendás, Andrew Spencer által készített Soccer, majd az ugyanerre a kaptafára készített egyéb sportjátékok, pl. kosárlabda is Legendást említettem az imént, ám ezt nem a min sége miatt érdemelte ki a játék, hanem inkább azért, mert ez volt az els játékok egyike, s
ebb l következik, hogy szinte 23 mindenki az els k közt ismerkedett meg vele. Egy-egy akcióban a számítógép mellé adták a vásárlónak, hasonló kategóriájú egyéb játékokkal együtt. Ebben az id ben még inkább az volt a jellemz , hogy a játékokat egy fejleszt készítette, és nem álltak össze játékkészít csapatok, nem léteztek még úgynevezett szoftverházak. Ez a min ségen is meglátszott, mivel egy ember nem érthet igazán a szoftverfejlesztés minden ágához, az ilyen ezermesterek inkább csak középszer m köd munkákat tudtak kiadni. (Bár ez igaz volt néhány, kés bb játékfejleszt cégre is) A Soccer-ben például a játékosok feje gömböly helyett inkább egy + jelre hasonlított, és ugyanilyen alakú volt a labda is, amelyet nem vezettek a játékosok, hanem a lábukhoz tapadt. A közönség ugyan nem egy helyben ült, de a mozgást csupán kétfázisú animációval oldotta meg a fejleszt , ráadásul a néz k mindent
egyszerre csináltak. Zene még nem volt a játékban, csak a bíró sípszava és a közönség zúgása volt hallható, ám ez utóbbi is inkább hasonlított a kádtölt -csaptelep megnyitásakor hallható hangra, sem mint lelátózajra. Mindezen (és a még nem említett) hiányosságok ellenére egész szórakoztató volt vele a játék, és az emberek rendszeresen betöltötték kés bb is, amikor már szebb játékok is voltak a piacon. Ez a szokás egyébként a kés bbiekben is megmaradt az átlagos felhasználók körében. Akkoriban ugyanis nem az volt a trend, mint ma, hogy csillogó-villogó játékokat adnak ki, amik csak rövid ideig kötik le a játékost, mivel a szép kinézet mögött nincs semmi olyan játékélmény, amely hosszabb id re a gép elé szegezné a felhasználót. Abban az id ben, mivel a 64 Kbyte memória er sen behatárolta a lehet ségeket, a játékfejleszt k inkább termékeik tartalmán tudtak javítani, így emelve ki ket a többi közül.
Akkoriban a számításigényesség miatt nemigen lehetett szó térbeliségr l, 3D-r l, bár a fejleszt k a kés bbiek során egyre inkább átlépték a b vös határt, és olyan dolgokat valósítottak meg, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottak. Ez azonban inkább az évtized vége felé, és a kilencvenes években vált általánossá. Addig viszont maradtak a hagyományos megjelenítési módok, ám a játékok egyre bonyolultabbak, szebbek és id nként még jobbak is lettek. Népszer ek voltak például a kétdimenziós platformjátékok, a szöveges kalandjátékok és a lövöldöz s 24 játékok. Ezek olyan kategóriák voltak, amelyekbe elég sok programot be lehetett sorolni, de mégsem voltak ugyanolyanok. A nyolcvanas években szinte minden játék más volt, mindegyik adott egy kis pluszt, ami miatt érdemes volt vele játszani, amivel kit nt a többi hasonló közül. A folyamatosan b vül igényekhez alkalmazkodván, a számítógépes játékok
piaca folyamatosan b vült, és sok, addig nem látott megoldás, ötlet született. Olyan szoftverek jöttek ki a piacra, amelyek kategóriákat teremtettek, és sokszor egy máig húzódó sorozatot indítottak el. Ki ne hallott volna a Test Drive nev autó szimulátor sorozatról, amely mind a mai napig létezik, bár már régen nem C64-re fejlesztik az újabb részeket. Vagy itt van a kés bb filmmé lett vereked s játék, a Street Fighter II. Ez annak idején egyszerre jött ki C64-re, Amigára és PC-re. 14. ábra – Street Fighter II Mindmáig jönnek ki a Sim családba tartozó játékok, legutóbb például a The Sims sorozat. Ezeknek az se azonban a Sim City volt, amely már önmaga is megélt pár kiadást. Az s játék pedig nem csak PC-n és Amigán, de C64-en is elérhet ! C64-en indult el az Ultima sorozat is, amely ezen a géptípuson 6 részt élt meg, a többi már csak PC-re jött ki. A MicroProse annak idején nagy hír játékfejleszt volt, különösen a
szimulátorai voltak ismertek. k adták ki a PC-n is megjelent Gunship cím helikopter szimulátort, és megannyi más híres programot, melyek megörvendeztették a rajongók szívét. Szintén az nevükhöz f z dik az egyik legnagyobb port felver , 25 a játékosokat leginkább lázba hozó játék, a Pirates!. Ez el futára volt a kés bb megjelen stratégiai-kaland programoknak, mint például a Civilization, vagy a fiatalabbak körében talán ismertebb, Age of Empires. Ezek mindegyike nagyhír stratégiai játék, bár különböz id szakban jelentek meg. Az els ség azonban ebben a kategóriában mindenképp a Pirates!-é, amely már klasszikussá n tte ki magát. 15. ábra – Pirates! Van C64-en egy szimulátor, amely ugyan nem MicroProse fejlesztés, de a színvonala éppen olyan jó, mint az általuk készítetteké. Ez több platformon megjelent, és a Flight Simulator nevet kapta. Ezen program esetében azonban nem nagyon merek játékot említeni, mivel egy
valós idej , polgári repül gép szimulátorról van szó, ami már nem egészen a játék kategóriába tartozik. Ez mind a mai napig létez , és fejlesztett program, bár szintén már csak PC-re. Az imént említett játékok mindegyike már a szép grafikájával is hódított, nem csak az izgalmas játékmenettel. Mint fentebb már írtam róla, a C64-es játékfejlesztés kés bbi szakaszában már olyan grafikai megoldásokat használó programok is kijöttek a piacra, amelyek addig a lehetetlen kategóriába tartoztak. Ilyen volt a valódi háromdimenziós megjelenítést használó Elite nev rszimulátor, vagy a vektorgrafikus logikai-kalandjáték, a Total Eclipse. Ugyanezt a (egy id szakban nagyon divatos) vektorgrafikát használta a Battle Command, ami egy tankszimulátor volt, vagy az F-14 Tomcat, F-15, F-19 Stealth Fighter és a Fighter Bomber nev repül gép szimulátorok is. 26 16. ábra – F15 A szuper grafikás játékok mellett azért természetesen
jöttek ki a piacra olyanok is, amelyek a megjelenés terén hagytak némi kívánnivalót maguk után, de ezeknél meg volt az a plusz, hogy a grafikai hiányosságokat a játék cselekményének izgalmassá tételével pótolták. Ilyen kis csúnyácska játék volt a Wizard of Wor, ami a mai napig rengeteg kellemes órát szerez a vele játszóknak. A játék els ránézésre borzalmas, egyszer , könnyen megoldható, de mégis van benne valami, ami odaszegezi az embert a számítógép elé. (Aztán kés bb kiderül, hogy nem is olyan egyszer !) 17. ábra – Wizard of Wor Aztán itt vannak a filmsztárok, akik nem kerülhették el a sorsukat, és a játékok f szerepl ivé váltak. Els ként Bruce Lee érdemel említést, aki a halála után vált egy mászkálós vereked s játék f h sévé. Kés bb megjelent a Rambo (Sylvester Stallone) nev játék is, és a máig nagy hír Commando (Arnold Schwarzenegger) is. Ezek az azonos cím mozifilmb l táplálkoztak, de nem követték
h en az ott 27 történteket. Ezek be is futottak, nagyon népszer ek voltak, azonban volt jó pár olyan játék is, amely nem tudta megismételni a film sikerét, és csak tucatjáték maradt. Ilyen téren különösen az Ocean nev forgalmazó cég járt az élen, amely szinte az összes hollywoodi kasszasiker számítógépre írásának jogát megszerezte. Így jött ki többek közt a Robotzsaru, a Terminátor 2, a Halálos fegyver, az Indiana Jones, a Drágán add az életed, a Bat Man és megannyi más szuperprodukció számítógépes átirata. Ezek azonban nem hozták meg a várt sikert, mivel ma sem és akkoriban különösen nem volt elég egy játékba beletenni az éppen divatos akcióh st, némi plusz is kellett a sikerhez. 18. ábra – A Bruce Lee címképerny je és a pillanatkép a Commando-ból Némi plusz, ami megvolt például a szintén nagyon nagy hír játékban, a The Last Ninja-ban. Egyesek szerint a „third person shooter”, azaz a küls nézet
akciójátékok korai el futárát tisztelhetjük benne. Ez a program hatalmas rajongótáborral bírt, közel akkorával, mint a már korábban említett Pirates!. És mi a helyzet velünk, magyarokkal? Nos a korabeli szoftvergyártásból igenis kivettük a részünket, mivel C64-re is jelent meg jó néhány program, ami magyar 28 fejleszt k keze munkáját dicséri. Ilyen például az Impossible Mission 2, a Traffic, a Bird Mother, a Waterpolo, vagy a Rátkai István által készített szöveges kalandjátékok: az Id régész, az Új Vadnyugat 1-2. Magyarországon akkoriban a Novotrade szoftverház volt a leginkább aktív a játékkiadásban. A fent említettek közül k a készít i pl. a Trafficnak, amir l van egy kis anekdota, mely az 1986 májusi Mikroszámítógép Magazin, Programozók mesélik rovatából származik. „A Novotrade számítógépes játékterméséb l a Traffic cím az, amelyet a legtöbb országban játszanak. Itthon is sokan ismerik, de talán
érdemes leírni a lényegét: egy londoni térképrészleten közlekedési lámpákat irányít a játékos, és az a feladata, hogy elkerülje a forgalmi dugók kialakulását. Tetszet s alapötlet, szépen megcsinált játék. Egy gond mégis volt vele: szinte senki sem tudta végigjátszani. Az els , viszonylag egyszer térképrészlet után ugyanis mind nehezebbek következnek, egyre több keresztez déssel és autóval. Még maguk a programozók is egy könnyített változaton tesztelték a programot, hogy egyáltalán eljussanak az utolsó szintig. Egy-két, már-már hivatásos játékosnak nevezhet srácon kívül, akik hosszú heteket töltöttek vele, senki sem járt a végleges változat ötödik térképén. A Commodore 64-re írt játék angol megrendelésre elkészült Amstrad gépre is, majd felfigyeltek rá a japánok, és meg is rendelték az MSX-re való átírást. Ilyenkor a vev nek mindig akad néhány kívánsága, megjegyzése, hogy szerinte hogyan lehetne az
vev i igényei szerint még jobbá tenni a játékot. A japánok esetében számítani lehetett rá, hogy változtatást kérnek például a grafikában, a címképen, ebben-abban, de arra, ami történt, senki sem számított. Telex érkezett a japán partnert l, amelyben a szokásos udvariaskodás után ("igazán nagyszer a játék, kevés ehhez foghatóval találkoztunk stb.") rátértek a lényegre: a játék túlságosan könny ! Lehetne-e nehezíteni rajta? Például egy-egy karambollal, a hozzá tartozó ment - és rend rautóval, amelyek egy id re minden forgalom el l elzárnak egy keresztez dést? A játék ebben a már-már játszhatatlanul bonyolult verzióban készült el az MSX-en, de a játékstúdió munkatársait nem hagyta nyugodni a kérdés: mit l könny a nehéz játék a japánoknak? Japánba utazva utána is néztek a dolognak. 29 A történet nélkülözi a csattanót. Kiderült, hogy amikor a Traffic eredeti Commodore-változata megérkezett,
két munkatársat ráállítottak, és azok ketten vagy két hétig semmi egyébbel nem foglalkoztak, mint azzal, hogy a Trafficet játszották újra meg újra. A végén már minden motorkerékpárt személyesen ismertek, minden térképet úgy át tudtak tekinteni, mintha azon a környéken n ttek volna fel. Röviden: szakért ivé váltak a témának Ezután mondtak véleményt, amit telexen elküldtek Magyarországra. Az el bb azt írtuk: a történetnek nincs csattanója. A programozók és a játékstúdió számára azonban annál több a tanulsága.” Persze ezeken kívül még egy csomó remek magyar és külföldi játék jelent meg C64-re, de mindet nehéz és felesleges is lenne felsorolni. A lényeget már ebb l is látni lehet: a C64-es játékfejlesztéseknek elévülhetetlen érdemei voltak a gép hatalmas sikerében! 19. ábra – Traffic 1.313 Felhasználói programok Azért a C64-gyel természetesen nem csak játszani lehet. Bizonyítja ezt a sok-sok játéknak
nem min sül egyéb szoftver, amiket általában felhasználói programoknak hívnak. Ide tartozik minden olyan szoftver, amelynek f célja nem a szórakoztatás, ám ez nem zárja ki azt, hogy az adott program használata szórakoztató legyen. Els ként mindjárt itt vannak a minden platformon jelen lev rajzprogramok. Ezek, a C64 h skorában leginkább csak a két alap grafikus módot támogatták, a 30 HIRES-t és a MULTICOLOR-t. Kés bb kijöttek a piacra egyéb, nem hivatalos formátumokat használó grafikus programok is, de ezekr l majd a továbbiakban lesz szó. A korabeli rajzprogramok közül els ként érdemel említést a szinte minden Commodore felhasználó által ismert Art Studio nev programot, mely az egyik legjobb volt a maga a kategóriájában. Ezzel csupán két szín , HIRES felbontású képeket lehetett készíteni, de kés bb kijött egy másik változata is, mellyel már MULTICOLOR grafikákat hozhatott létre az alkotó kedv felhasználó. Híres
grafikus program volt a Koala Painter, az Amica Paint, a Giga Paint és még jó néhány egyéb is, melyekkel nagyon jó rajzokat lehetett készíteni. Abban az id ben egyébként a rajzprogramok leginkább a saját képformátumukat használták, és csak a jobbak voltak képesek ara, hogy más, elterjedt képszerkeszt k formátumait is olvassák. Ezen felül voltak külön konverterek is, melyekkel megoldható volt az átjárás a különböz programok között. Szabványos formátum ugyan létezett már akkor is, de azt nem nagyon használták, és emiatt nem is volt olyan elterjedt, mint pl. a Windows-os PC-ken a BMP 20. ábra – Az Art Studio HIRES változata A VIC mellett a C64 másik ékkövét, a SID-et kihasználó programok is nagy számban jelen vannak. Léteznek csupán lejátszó programok, amelyekkel nem valami szabványos hangformátumot lehet lejátszani, mint például manapság a WinAmp-pal, hanem 8-10, jobb esetben még több el re beprogramozott zenét. Ezek
amolyan zene kollekciók, és általában híres játékokból kiszedett muzsikákat tartalmaznak. 31 Vannak azonban zenélésre alkalmas programok is, mint mondjuk a Kawasaki Rhythm Rocker nevezet , amellyel valós id ben lehet zenélni. Ez egy szintetizátor program, amelyben a számítógép egyes billenty i vannak megfeleltetve a hagyományos szintetizátor fekete és fehér billenty inek. Akinek van tehetsége, és megszokja a szintetizátorhoz képest kicsi, és más elhelyezkedés gombokat, az egész szép dallamokat hozhat ki a számítógépb l. Az el z kett nél azonban van jóval népszer bb zeneprogram-kategória is a szoftverkínálatban, ez pedig a zeneszerkeszt szoftverek csoportja. Ide tartozik minden olyan program, amellyel valamilyen zenét lehet létrehozni, amit el is lehet menteni, és kés bb újra felhasználni. Mint az imént említettem ez egy népszer programtípus, ezért a választék is óriási. Vannak borzalmas min ség , használható, s
t kifejezetten jó programok is közöttük. Ez utóbbira példa mondjuk az un. Monitor család, melynek jeles képvisel je a Sound Monitor, a Rock Monitor és a Voice Monitor. Ezek segítségével akár bitenként lehet szerkeszteni a zenét, és segítségükkel nagyon jó min ség muzsikákat alkothat a (nem teljesen amat r!) felhasználó. A The Music Shop és a Voice Tracker már inkább csak átlagos tudású programnak tekinthet , de mint az élet annyi más területén, itt is érvényes az, hogy mindenkinek más a jó, azaz mindenkinek más program áll kézre. Van aki inkább ez utóbbiakat használja szívesen, míg az el bb említetteket kevésbé szereti. Egy biztos azonban, ezek a programok otthoni zeneírásra, zenehallgatásra, esetleg együtteseknek különböz effektek beírására kiválóan alkalmasak, ám játék közbeni melódiák, hanghatások megírására nem, mivel egy nagyobb lélegzet programban nem engedhet meg, hogy a zene lefoglaljon kb. 20 Kbyte-ot az
amúgy is sz kös 64-b l. Ez utóbbi célra pedig az igazi játék-készít k is speciális programokat használnak, amelyek közül csak igen kevés terjedt el abban az id ben. A hangkelt programok közé tartozik, és illik említést tenni még a Micro Vocal nev programról, amivel speciális hanghatásokat lehet készíteni, és azokat különféle zeneszámokban felhasználni. A tapstól elkezdve a varjú károgásáig nagyon sokféle effektust tud a program, így amat r zenekaroknak nagy segítség lehetett a maga korában. 32 Ennél talán még érdekesebb program a Sam Reciter / Say It páros. A els maga a keretrendszer, a második pedig egy abban írt BASIC programocska, ami annyit tesz csupán, hogy bekér a billenty zetr l egy szót, egy mondatot és azt paraméterezve átadja a keret programnak. Az pedig szépen szóra bírja a számítógépet, azaz kimondja a begépelt szöveget. Beszédszintetizátor Így nevezik a programot, ami valószín leg egyedülálló a
kategóriájában, én legalábbis nem találkoztam hasonlóval, s még csak nem is hallottam róla. 21. ábra – A Kawasaki Rhythm Rocker képerny je A képekkel és a hangokkal foglalkozó programokon kívül természetesen rengeteg másféle felhasználói program is létezik C64-re. Az egyik ilyen nagy csoport a különböz fájl m veletek gyorsítására, megkönnyítésére létrehozott alkalmazásoké. A Commodore 64-nek ugyanis alapkiépítésben van egy nagyon gyenge pontja, mégpedig a borzalmas adattárolási technikája. Ez a gyengeség lassú m ködésben nyilvánult meg, s mind a kazettás, mind a lemezes egység használatakor jelentkezett. A kazettás egységnél például egy normál BASIC program kiíratása, valamint beolvasása hosszú-hosszú percekig tartott, és egy normál 30 perces kazettaoldalnak kb. egynegyedét felhasználta Eme probléma megszüntetésére születtek meg a különböz turbó programok (ABC-Turbo, Turbo Tape, Turbo 250,
SuperTape, stb.) Ezek egy teljesen más formátumú írást tettek lehet vé, mégpedig az operációs rendszer SAVE (mentés) és LOAD (betöltés) rutinjának lecserélésével. Ezáltal egy kazettaoldalra nem 4-5 program fért el, hanem mérett l 33 függ en akár 20-30 is. Egyetlen hátránya volt csupán ennek a módszernek, mégpedig az, hogy a turbó programmal mentett fájl, csak a turbó programmal volt betölthet , azaz az ilyen módon mentett programok betöltése el tt magát a turbó is be kellett tölteni a számítógépbe. Ez a hátrány azonban elég csekély volt az alkalmazásukból ered el ny, azaz a kis fájl méret, és ezáltal a gyors betöltés mellett, s így a számítógép elterjedése után szinte minden kazettára másolt program turbóval volt felírva. 22. ábra – Az ABC-Turbo A lemezes egységnél ez az út nem volt járható, mivel ez az eszköz a kazettásnál jóval fejlettebb volt. Saját processzor és operációs rendszer m ködtette,
így a lemezkezelés technikáját nem lehetett könnyen kicserélni. Továbbra is ki lehetett viszont a számítógép operációs rendszerének rutinjait! A lemezes egységnél általában a SAVE rutint békén hagyták a programozók, viszont a LOAD-ot kicserélték a sajátjukéra. Ezáltal nem a kazettás egységnél megismert turbóhoz hasonló programok terjedtek el floppy-n, hanem megjelentek a gyorstölt k (Fastload, Gigaload, Hypraload, stb.) Ezek képesek voltak a lemezes töltés sebességét az eredeti 6-8-szorosára, extrém esetben akár a 25-szörösére is felgyorsítani. Néha ugyan el fordult inkompatibilitás, de az egyszer bb programokkal rendesen együttm ködnek. A C64 lemezkezelésének gyengesége nem csak a töltéskor, illetve mentéskor okozott bosszúságot a felhasználóknak, de pl. a lemez formázásakor is Ennek megszüntetésére természetesen gyorsformázók is megjelentek, melyen nagyon 34 megkönnyítették a felhasználók dolgát. Ilyen
program volt pl a Turbo Format, Hypra Format, stb. Mikor mind több és több segédprogram jelent meg a C64-hez, többekben felmerült az igény, hogy milyen jó is lenne, ha nem kéne minden segédprogramot külön betölteni, hanem lenne egy nagy, ami mindent tud. Ilyen svájci bicska szer program pl. a Disk Manager, a Disk Demon, stb Ezek a programok tartalmaznak gyorstölt t, különböz lemezkezel parancsokat, formázókat, másolókat és mindenféle olyan funkciót, amelyre a felhasználónak szüksége lehetett. 23. ábra – A Disk Manager menüje A másolás egyébként is egy népszer tevékenység volt a mikroszámítógépek korában, ugyanis akkor még nem volt a BSA-hoz hasonló szervezet, amely megkeserítette volna a felhasználók életét, és így bevett szokás volt, hogy ha valakinek valamilyen program tetszett, akkor azt lemásolta magának, és nem rohant a boltba, hogy megvásárolja azt. A másolás megkönnyítésére megjelentek a gyorsmásolók,
amelyek megoldották a kazettás és a lemezes egység közti átvitelt is, a hagyományosnál természetesen gyorsabban és kényelmesebben. Kés bb, mikor már mindenféle védelmek voltak esetenként a lemezeken, akkor már nem volt járható út a fájl másolók használata, mivel a fejleszt k néha olyan programrészeket is elhelyeztek a lemezeken, amelyek a tartalomjegyzékben nem látszottak, s így a másolt program használhatatlan volt azon részek nélkül. Ennek a technikának is meg lett aztán az ellenszere, mégpedig az un. blokkmásolók megjelenésével. Ezek már nem a tartalomjegyzék alapján másoltak, hanem a lemezt blokkonként, bitr l bitre vitték át, így a rejtett részek is lemásolódtak. 35 24. ábra – A Graphics BASIC és a Help+ képerny je Nagy felhasználói programcsoport még, a programozást segít alkalmazásoké. Ezek eleinte az alap BASIC-ben való programozást voltak hivatottak megkönnyíteni. A legnagyobb ilyen program a Help+,
amely számos olyan új utasítást enged használni, amellyel sok programozási nehézség áthidalható. Ilyen pl. a programsorok automatikus sorszámozása, átsorszámozása, programrészek összef zése, csoportos törlés, egyszer sített lemezkezel utasítások, stb. A Help+ nagy el nye, hogy ha használjuk is programozáskor, az a végeredményen nem látszik, azaz ha valaki elindítja a kész programot, akkor nem látja rajta, hogy segédprogrammal készült, és teljesen alap számítógépen használható. Nem így van azonban a Graphics BASIC, Simon’s BASIC, Pegasus BASIC, stb. programokkal készült alkalmazásoknál. Ezek ugyanis nem csak a programozást könnyítik meg, de sok-sok új utasítással b vítik az alap BASIC-et, amelyekkel nagyon leegyszer södik a programok írása, de nagy hátrányuk, hogy az elkészült 36 programok futtatásához szükség van a fejleszt környezetre, vagyis a megfelel BASIC b vítésre is. A BASIC mellett a másik programnyelv,
amit a C64 alapesetben is megért, az assembly. Ezt hívják néha gépi kódnak is, ami egy kicsit félrevezet Szó sincs ugyanis arról, hogy binárisan, azaz egyesek és nullák beírásával kéne programot írni, bár tény, hogy az assembly nem olyan magas szint nyelv, mint a BASIC. Sokkal gépközelibb, nehezebben megtanulható, de használatával kiküszöbölhetjük a BASIC értelmez lassúságát, és villámgyors programokat lehet benne írni. Az assembly programozáshoz, valamint a már megírt programok visszafejtéséhez, a számítógép memóriájában való kutakodáshoz használatosak az assemblerek és a monitorprogramok. Ez utóbbiak tartalmaznak assembler (programozó) és disassembler (visszafejt ) részt is. Ezen programok használatával a számítógép memóriájának minden részét elérheti a felhasználó, és tetsz legesen módosíthatja azt. Így volt lehetséges például a fentebb említett gyorstölt programokhoz való kód megírása. A
monitorprogramok egy speciális ága a disk monitor, amellyel nem a számítógép memóriájában, hanem a lemezes egységben lev floppy lemezen lehet minden egyes byte-ot kiolvasni vagy akár átírni. A BASIC-en és az assembly-n kívül természetesen más programnyelvek is elérhet k ezen a géptípuson. Sokan talán nem is gondolnák, de a pascal-ban való programozás nem csak PC-s privilégium, mert bizony 8 bites gépen is lehet pascal programot írni! Erre a legalkalmasabb az Oxford Pascal programozási környezet, ami ugyan nem az egyetlen pascal fordító C64-re, de sokak szerint a legjobb. Ezen kívül még számtalan más nyelven is lehet programozni, mivel létezik Forth, Comal, de a programozással még csak ismerked gyerekek számára például Logo környezet is! Nem csak a fent említett pascal programozás kapcsán él a számítástechnikával foglalkozók képzetében az a tévhit, hogy csak PC-n megvalósítható, de ugyanez a érvényes a szövegszerkesztésre
is. Márpedig a C64-en is (és más 8 bites gépeken is) léteztek már szövegszerkeszt k. Tény, hogy nem olyan szint ek, mint a maiak, 37 de a gép képességeihez mérten egészen jók is forognak közkézen. A két legnagyobb az Easy Script és a GEOS rendszer részeként használható Geowrite. Ezek közül is inkább az els , azaz az Easy Script volt az elterjedtebb. Természetesen nincs benne helyesírás ellen rz , szóelválasztó és sok minden más, a gépelést könnyít funkció, de ízléses dokumentumok létrehozására, nyomtatására tökéletesen alkalmas. S, hogy még mindig ne legyen elég a PC-s tévhitek eloszlatásából, megemlítem, hogy az oly sok kellemetlenséget okozó vírusok sem csak manapság bosszantják a szerencsétlen felhasználót, de bizony már Commodore 64-en is jelen voltak. Igaz, a számuk talán még a 10-et sem érte el, de léteztek! Természetesen ezek a vírusok nem egészen ugyanúgy m ködtek, mint a maiak, de sok tekintetben
hasonlítanak egymásra. Mivel a C64 abban az id ben floppy-n és kazettán tárolta az adatokat, valamint új program betöltése el tt, a felhasználó többnyire ki- és bekapcsolta a számítógépet, a vírusoknak nem volt terjedési mechanizmusuk. Ha egy lemezen egy program volt vírusos, akkor csakis az az egy maradt fert zött. Ha azonban lemásolta valaki a programot, akkor vele együtt a vírust is másolta. Akkoriban így terjedtek csupán ezek a kártev k, s ezért nem volt akkora fert zöttség, mint manapság. Persze volt, aki nem véletlenül, hanem kész akarva terjesztette a vírusokat. Commodore-os körökben ismert az a legenda, miszerint élt valamikor a 8 bites gépek virágzásának korában egy számítástechnikai m szerész, aki számítógépeket és perifériákat javított. terjesztett néhány játékprogramot (pl. a javított gép mellé floppy-t adott ajándékba), amelyek vírusosak voltak. Ez a vírus annyit csinált, hogy ha lefutott a kódja, akkor
a lemezegység olvasófejét olyan küls pályára vitte, ahonnan csak kézzel, az egység szétszedésével lehetett visszavezényelni. Hogy igaz-e a történet, vagy sem, azt nem tudni, de mindenesetre jól példázza azt, hogy ha valaki annak idején egy kicsit jobban értett a számítástechnikához az átlagosnál, akkor könnyen tudott abból pénzt csinálni. S t, kés bb már nem is kellett olyan nagy számítástechnikai tudás ahhoz, hogy valaki vírust készítsen és terjesszen, mivel megjelentek víruskészít programok is. Ilyen volt pl. a BHP Virus Maker, vagy a WAG Virus Construction Kit Ezzel a 38 gonosz szándékú felhasználó nagyon egyszer en tudott vírust készíteni, és azt hozzáf zni egy adott programhoz. Szerencsére az ilyesfajta vírusgyártó szoftverek nem igazán terjedtek el, s így a C64-et nem vírusoktól hemzseg platformként emlegetik. A fentieken kívül sok más program, csoportba nem sorolható felhasználói szoftver jelent meg, ezek
közül csak pár példát említenék, hogy lássuk mi mindenre használták a számítógépet abban az id ben. Itt van mindjárt a Print Shop, amely a gumibélyegz s játék nyomda számítógépes megfelel je, de lehet ségekben természetesen messze túlszárnyalja azt. Körülbelül annyira rokonok, mint a k balta és az atombomba Ennek a nyomtatót is igényl szoftvernek az egyik nagytestvére a Newsroom, amellyel már nem csak egy-egy tetszet s ábrát, feliratot lehet kinyomtatni, hanem egy egész újságot szerkeszthet meg vele. Persze ebben az esetben sem egy komoly kiadványszerkeszt re kell gondolni, mivel nem valószín , hogy a Népszabadságot, vagy a Nemzeti Sportot ezzel fogják a megszerkeszteni a közeljöv ben, de kis közösségek, baráti társaságok pár oldalas saját újságjának szerkesztési igényeit b ven kielégíti. Az adatbázis kezelés is egy olyan területe a számítástechnikának, amelyet összekötnek a PC-vel, holott a Datamat Plus 128
nev kiváló adatbázis kezel program már a C64-et is alkalmassá tette ilyen feladatok elvégzésére. Létezik videó feliratozó (Video Titlemaker) is, amellyel például a jól sikerült VHS felvételek elé, mögé vagy akár közbe lehet beszúrni színes, mozgó, zenél feliratokat. Van többféle játékkészít program is, amelyek segítségével már nem kell programozói tudás ahhoz, hogy az ügyesebb felhasználók játékokat készítsenek. Ezek közül az egyszer bbek ugyanolyan függ ségi viszonyban vannak az elkészült alkotásokkal, mint a korábban említett BASIC b vítések, a velük írt programokkal, azaz nem m ködik a játék, a szerkeszt nélkül. Kés bb azonban ezt a korlátot is ledöntötte egy program, amellyel már önállóan futni képes játékokat lehetett készíteni. Ez a szoftver a Shot Em Up Construction Kit volt, amely nagyon népszer volt a kreatívabb (vagy magukat annak gondoló) 39 felhasználók körében. Ennek megfelel en rengeteg
játék készült vele, de ezek többsége nem éri el az elégséges szintet. Hiába, az igazi játékkészít nek nem csak programozni, de rajzolni, zenét írni és cselekményt kidolgozni is tudni kell! 25. ábra – A SEUCK f men je és címképerny je Azt hiszem nem is érdemes folytatni a felsorolást, mivel már ennyib l is látszik, hogy a Commodore 64 nagyon sokoldalú számítógép. Bár korábban megállapítást nyert, hogy leginkább a játékok adták el, azért az jól látható, hogy más alkalmazások terén is b séges a programválaszték. 1.32 Hardverek 1.321 Commodore hardverek A C64-hez, valamint a többi Commodore termékhez tartozó korabeli hardvereszközök kifejlesztését nagyrészt az anyavállalat végezte. Ezek némelyike 40 csak az adott géptípushoz használható, ám b ven vannak olyanok is, amelyeket többféle Commodore gyártmányú számítógéphez hozzá lehet kapcsolni. Nézzük, hogy mi mindent lehet a C64-re kötni! Els ként
említend a magyar Commodore tulajdonosok által leginkább ismert háttértároló eszköz, a magnó. Ebbe bármilyen szabványos, 60 perces magnókazettát be lehet tenni, arra adatok menthet k. Ez az eszköz a CBM 1530 (C2N) típusjelzést kapta, és hatféle megjelenési formája van. Létezik fekete, vajszín , különböz logókkal ellátott, 5 vagy 6 gombos, stb. típus Ezek sorra CBM C2N-1, CBM C2N-2, stb. jelzés ek El fordult még a CBM 1531-es jelzés is, amely hivatalosan a C16-os, és +4–es számítógépek tartozéka, ám a C64-gyel is tökéletesen m ködik. A magnó eléggé lassú (300 bit/sec), soros adatrögzítés periféria. Használatával közvetlen elérés nem lehetséges, egészen addig folyamatosan olvasnia kell, amíg el nem éri a kívánt adatokat. Emiatt a legtöbb típuson van egy számláló, amely a programok könnyebb kikeresését hivatott el segíteni. 26. ábra – A 1530-as szalagos egység A magnónál sokkal fejlettebb háttértároló, a
szintén elterjedt floppy egység. Ez már nem soros adattárolást használ, hanem közvetlen hozzáférés , ezáltal gyorsabb (de mai szemmel nézve még mindig elég lassú) adatelérést tesz lehet vé. Sajnos a magnóhoz hasonlóan ez is soros adatátvitel , tehát a sebessége ugyanúgy 300 bit/sec. A floppy legismertebb, és leggyakrabban használt típusa a 41 CBM 1541 (avagy VIC-1541), illetve a CBM 1541-II. Ezeknek is létezik többféle változata, de leginkább csak küls megjelenésükben térnek el egymástól, a bels felépítésük, teljesítményük ugyanaz. A 1541-es sorozat tagjai 170 Kbyte adatot tudnak tárolni, egy szabványos 5,25”-os, SS/SD, azaz egy oldalas, egyszeres s r ség floppy lemezen. Ez teljesen megegyezett az els PC-s lemezekkel, ám a kés bb elterjedt HD-s (High Density – nagy s r ség ) lemezeket már nem lehet használni vele. A C64-hez köthet még, a 1541-en kívül, a ritkábban használt CBM 1570 és 1571, valamint a CBM 1581,
illetve ezek minden változata. A 1570-es és 1571-es a C128-hoz tartozó floppy drive-ok, de az azonos csatlakozás miatt használhatók a C64-en is. A 1571 már 3 Kbyte/sec sebességre képes, és a lemez mindkét oldalát használja, így 340 Kbyte adatot tud tárolni, de még mindig 5,25”-os lemezeket használ. A 1581 azonban már a kevésbé sérülékeny, 3,5”-os lemezekkel dolgozik, és azokra 800 Kbyte adatot képes felírni. 27. ábra – A 1541-II floppy drive Sokan úgy gondolják, hogy a merevlemezek a PC-s kor szülöttei, és a tájékozottabbak is inkább csak az Amigákhoz készített winchesterekr l hallottak, holott a Commodore már jóval régebben, a PET/CBM sorozathoz is készített HDD egységeket. Az egyik a CBM D9060 5 Mbyte kapacitású, míg a CBM D9090 már 7,5 Mbyte adatot képes tárolni. Ez az egység 14x20x39cm, majd’ 10 kg, és bizony eléggé hajlamos a melegedésre. A sebessége is hagyott némi kívánnivalót maga után (0,6 Mbyte/sec), de a
tárolható adatmennyiség kárpótolja a felhasználókat a kellemetlenségekért. 42 Talán a felsorolásban ide, a háttértárolók közé tartozik az a rengeteg cartridge, amit a Commodore, valamint az egyéb hardvergyártók kiadtak. Ezek a kis b vít modulok a C64-es hátulján lev expansion portba csatlakoztathatók, és a számítógép a bekapcsoláskor érzékeli a jelenlétüket, majd szinte rögtön elindítja a bennük lev ROM-ban tárolt programot. Így nincs az az ideg rl várakozás, ami az egyéb háttértárolókról betölt d szoftvereknél megel zi az elindulást. Ennek megfelel en játékokat, kisebb programokból összeállított szoftver kollekciókat, fejleszt programokat és egyéb, nagyobb méret szoftvereket adtak ki cartridge-eken. Mint már korábban volt róla szó, a felhasználók leginkább játékgépnek használták a C64-et, így az azokat vezérl periféria, a joystick is nagyon elterjedt volt a gép fénykorában. Ez az egy gombot és
egy 8 irányt megkülönböztetni képes irányítókart tartalmazó periféria, az intenzív használat miatt bizony fogyóeszköznek számított, ezért a távol-keleti üzemek nagy mennyiségben gyártották a 80-as, 90-es években. Emiatt a C64-en játszók többsége vagy az ilyen utángyártott eszközöket, vagy a neves hardvergyártók min ségi termékeit használta. Ugyan a Commodore is készített botkormányokat (VIC 1311, CBM 1399), de ezek nem terjedtek el annyira, mint az egyéb gyártók termékei. 28. ábra – A C64 egere, a 1351-es 43 A másik vezérl periféria, az egér is jelen volt a C64 életében, de ez a kis szoftvertámogatottság miatt nem terjedt el a felhasználók körében. Az els egér a CBM 1350 volt, ami még egy öszvér megoldásnak számított, mivel csupán a botkormányt emulálta a gép számára. Vagyis úgy nézett ki, mint egy egér, és úgy is kellett használni, ám csupán egy különleges kialakítású joystick volt. A CBM
1351 azonban már teljesen külön periféria, és a kevés, egér használatára felkészített programmal lehet használni (pl. GEOS, néhány grafikus program, stb.) Népszer sége csúcsán, hazánkban a Commodore 64 legelterjedtebb megjelenít je, a Junoszty típusú szovjet televíziókészülék volt, ám akadtak azért olyan felhasználók is, akik ennél számítástechnikával szemben. magasabb igényeket támasztottak a k voltak azok, akik színekre és hangokra vágytak, így náluk nem jöhetett számításba a fekete-fehér, keleti hangnormás TV. k vagy a család féltett színes televízióját vették igénybe, vagy ha nem akarták egy id után, TV nézés közben is a C64 keretét látni a képerny be „égve”, akkor beruháztak egy akkoriban használatos 13”-os monitorba (CBM 1702, CBM 1801, CBM 1802, CBM 1084). Ez azért is volt hasznos dolog, mivel ezeket már nem a TV kimenetre, hanem a tiszta digitális jelet szolgáltató video csatlakozóra kell
kötni, ami miatt a kép élvezhet bb, sokkal élesebb. Ráadásul a hangot külön le lehet venni a digitális kimenetr l, s így azt egy er sít be vezetve szintén sokkal jobb min séget kapunk, mint a TV, vagy a monitor beépített hangszórójából. A magyarországi háztartások, kevés kivételt l eltekintve, nem igazán áldoztak pénzt az akkoriban nem túl olcsó nyomtatók megvásárlására, de a cégeknél, iskolákban megtalálhatók voltak a Commodore soros porton csatlakozó mátrixnyomtatói, az MPS 801, MPS 802 és az MPS 803. Elterjedt volt még az MPS 1230 és az MPS 1200, azaz a Citizen 120D is. Ezek szintén soros porton csatlakoztak a számítógéphez, de egy speciális Centronics illeszt n keresztül megvalósítható velük a párhuzamos m ködés is, így akár ma is használhatók a PC-hez kötve. 44 29. ábra – 1801-es színes monitor Ezeken a klasszikus hardvereszközökön kívül, gyártott a Commodore egyéb speciális, de hazánkban kevéssé
ismert dolgokat is. Ilyen eszközök például a memóriab vít k, azaz a REU-k (RAM Expansion Unit). Ezek többféle méretben készültek. Létezik 128 Kbyte-os (CBM 1700), 256 Kbyte-os (CBM 1764) és 512 Kbyte-os (CBM 1750). Ugyanilyen hazánkban ritka eszköznek számít a C64-es modem is. Ebb l szintén többfélét gyártott a cég. Van 300 bit/sec sebesség készülék a CMB 1650 és a CBM 1660, valamint akár 1200 bit/sec sebességre képes is, ez a CBM 1670. Mivel a C64 egy nyitott hardver computer, ezért a gép Z80 processzor mellett is tud m ködni, és az expansion portba (azaz a b vít résbe) helyezett Z80 processzorkártya (CBM 60110 és CBM 606480) segítségével átalakítható CP/M rendszer számítógéppé. Ekkor a Z80-as átveszi a vezérlést a memória felett, ugyanis a 6502-est egyszer en lekapcsolja a rendszerbuszról. Ez a modul nem aratott nagy sikert, mivel rettenetesen lassan m ködik, aminek az az oka, hogy a videó és lemezm veletekhez ki kell
kapcsolni a Z80-ast, és vissza kell adni a vezérlést az eredeti processzornak. 45 1.322 Egyéb hardverek A nagy siker C64-hez természetesen nem csak az anyavállalat, hanem számos más, a sikerb l részesedni akaró cég is fejlesztett perifériákat, kiegészít ket. Ezek azonban legtöbbször a Commodore kínálatában már meglév eszközök másolatai, avagy továbbfejlesztett változatai voltak. Ezen kívül léteznek olyan hardvereszközök is, amelyek nem valamely nagy cég gyártósorain, hanem a jó kézügyességgel megáldott, barkácsolásra hajlamos, ötletgazdag felhasználók m helyeiben készültek. A következ kben mindkett re találhatunk példát A legegyszer bb „hardvereszköz”, ami a korabeli C64 tulajdonosok beépítettek a gépükbe, az egy RESET gomb volt, ugyanis a gép ugyanis alapkiépítésben nem tartalmaz ilyet, pedig erre szükség van, mivel ha egy játék, vagy a felhasználói program betölt dik a gép memóriájába, akkor
onnan kitörölni csupán kikapcsolással lehet, mivel ezekben általában nincs reset funkció, vagy kilépés menüpont beépítve. A kevésbé igényes felhasználók persze nem foglalkoztak azzal, hogy beforrasszanak egy plusz gombot, amivel korrekt módon alapállapotba hozhatták volna a gépüket. k egy drótdarabbal egyszer en összezárták a felhasználói port két lábát, ami kiváltotta az említett funkciót. Ez a módszer azonban magában hordozta azt a veszélyt, hogy ha az ember keze egy kicsit beremeg, akkor más lábakat zár össze, és ez beláthatatlan következményekkel jár a gép további m ködésére nézve. Magyarán, egy mozdulattal tönkre lehet tenni a számítógépet! A VIC ismertetésénél már volt róla szó, hogy ez a remek chip képes a fényceruza kezelésére is. Ugyan Commodore által gyártott fényceruzára hosszas keresgélés során sem bukkantam, de ett l függetlenül azért létezhetett, de az biztos, hogy nem futott be nagy
karriert. Házilag gyártottra (legalábbis a kapcsolási rajzra) azonban nem volt nehéz rálelni, tehát egyes felhasználók azért igényelték ezt a különlegességnek számító, de szoftveresen szinte alig támogatott perifériát. Az elkészült fényceruzát az els joystick portba kell csatlakoztatni, mivel a VIC ennek olvasására szolgáló bemenete, csak ide van kivezetve. A szerkezet 46 m ködési elve az, hogy a ceruza hegyében elhelyezett fényérzékeny alkatrész, a fototranzisztor érzékeli azt, amikor a katódsugárcs a képerny frissítésekor rávillant. Ez az emberi szemnek nem t nik villanásnak, mivel az érzékelésünk ehhez lassú, de az áramkör képes detektálni, és ezt jelzi a VIC-nek, az pedig tudja, hogy a villanás id pontjában az elektronsugár, éppen mely pontján járt a képerny nek. 30. ábra – Fényceruza Az eszköz el nye, hogy házilag, viszonylag egyszer en összerakható és segítségével kényelmesen lehet rajzolni a
képerny re. S t, egy BASIC programból is könnyedén kiolvashatók a fényceruza értékei. Nagy hátránya viszont, hogy a fototranzisztor sebessége nagyban befolyásolja az elkészült eszköz használhatóságát. Egy gyengébb min ség (azaz olcsóbb) alkatrész beépítésével, az érzékelés lassúsága miatt, az X irányú koordinátákban pontatlanság jelentkezhet, vagyis az adott sor detektálása mindig pontos, de az oszlop már kevésbé, ezért vízszintesen az eszköz „szór”. A másik, hasonló elven m köd perifériából, az úgynevezett fénypisztolyból, a Commodore is gyártott egy sorozatot Defender 64 néven, amit egy alapgéppel együtt szállított csomagban kaphatott meg a lövöldözni vágyó felhasználó. Ebb l az eszközb l létezik még a Virgin Mastertronic által gyártott Magnum 47 Lightphaser nev is, amit kimondottan a C64-hez árusítottak néhány, a periféria lehet ségeit kihasználó játékkal együtt. Az említett eszközök
azonban er sen a ritkaság kategóriába esnek, s beszerzésük ma már szinte lehetetlen, azonban a Sega által gyártott 3050 típusjelzés fénypiszoly már könnyebben fellelhet , és ennek C64-hez való átépítésér l, több forrásból is beszerezhet az információ. 31. ábra – Fénypisztoly A fénypisztoly m ködési elve nagyon hasonlít, az el z ekben tárgyalt fényceruzáéhoz, azzal a különbséggel, hogy itt a fototranzisztor sokkal érzékenyebb típus kell, hogy legyen, mivel ez az eszköz nem érintkezik a képerny vel, hanem nagyobb távolságról kell ráfókuszálnia. Ezen kívül a ravasz meghúzását kell csupán detektálni, és máris lehet a képerny n felbukkanó ellenséges figurákra l ni. A képerny re való lövöldözés nagyban fokozza az ilyen programok játékélményét, ám a fényceruzával való rokonsága miatt ez az eszköz örökölte annak hiányosságait is, azaz nem túl pontos, ráadásul a szoftveres támogatottsága ennek
is nagyon alacsony. A Commodore által gyártott hardvereknél említettem, hogy létezett a programtárolásra a kazettánál és a mágneslemeznél jobb eszköz is, mégpedig az úgynevezett cartridge. Erre ugyan menteni nem lehetett, de ROM-jában (EPROM, EEPROM) tárolt szoftver egy szemvillanás alatt fut, töltögetés és várakozás nélkül. Ilyen b vít kártyákat azonban nem csak az anyacég készített, hanem a 48 kisebb vállalatok, társaságok, vagy éppen a barkácsoló kedv felhasználók is. A kártyáról betölt d gyorstölt k, másolóprogramok, turbók mindennaposak voltak abban az id ben, de létezik egy különös csoportja ezeknek a cartridge-eknek, amelyeknek megvan az az el nyük, hogy lehetséges a bennük lev programot bármikor, a tárban lev , esetleg éppen futó szoftver sérülése nélkül indítani. 32. ábra – Korabeli cartridge reklám Ezek a különös képesség cartridge-ek a tör kártyák. Ezek azon felül, hogy tartalmazzák
a szokásos gyorstölt t, kib vített BASIC-et, egyszer sített lemezparancsokat, stb., képesek egy gombnyomásra megállítani a futó programot, amit ezek után tetsz legesen lehet módosítani, s akár karakterkészleteket, képeket, zenéket, sprite-okat és még sok mindet másolhat ki bel le az ügyes felhasználó, majd utána, mint ha semmi sem történt volna, a megállítás helyér l lehet folytatni a programot. Ilyen, nagy hír tör kártya az Atomic Power, valamint a Final Cartridge és Action Replay sorozat. A programtöltés lassúsága, mindig sok kellemetlenséget okozott a C64-et használóknak. Az imént tárgyalt b vít kártyák, a beépített gyorstölt jük 49 segítségével kiküszöbölik ugyan ezt a problémát, de sajnos az általuk használt szoftveres rutinok, csak az els fájl beolvasásáig m ködnek, ami után a betöltött program átveszi az irányítást. Emiatt a több részes programok gyorstöltése, ilyen módon nem megoldott. Ezen a
gondon hivatott segíteni a kilencvenes évek elején elterjedt b vítés, a Speed DOS. Ez tulajdonképpen egy olyan hardver kiegészítés, amelynek segítségével a floppy egység nem sorosan, hanem párhuzamosan kapcsolódik a számítógéphez. Gondolom nem szükséges ecsetelni, hogy ez mekkora sebességnövekedést jelent, az alapkiépítés drive-hoz képest. Ráadásul ez a sebességnövekedés állandó! Ezen hardverb vítést azonban nem kártyán, vagy valamiféle egyéb eszközön kapta meg az ember, ha kifizette a 3500,- forintos árat, hanem az akkor még könnyen fellelhet Commodore-os szervizek valamelyikében végezték el a szakemberek, a floppy egység átalakítását. 33. ábra – A C64 képerny je Speed DOS beépítése után Az utolsóként bemutatandó hardver nem is önálló eszköz, hanem csupán egy kapcsolás, aminek segítségével monitorrá lehet átalakítani a TV-t. A C64 aranykorában sokan kihasználták a gépbe épített TV tuner
szolgáltatását, és monitor helyett általában a korábban már említett Junoszty típusú televíziókészüléket használták megjelenít ként. A baj ott kezd dött, hogy ha valaki a szovjet ipar eme remekm vét nem csak a számítógépre csatlakoztatva, hanem a hagyományos módon, TV-ként is használni akarta, akkor állandóan cserélgetni kellett az antenna kábelt, ráadásul az OIRT rendszer készülék nem 50 tudott mit kezdeni a C64 CCIR rendszer jelével, így lehetetlen volt úgy beállítani, hogy a kép is és a hang is jó legyen. Egyetlen kapcsoló, minimális mennyiség alkatrész és némi m szaki érzék birtokában azonban bárki megépíthette azt a kapcsolást, amelynek segítségével, egy kézmozdulattal, akár a számítógép m ködése közben is átválthatott a TV-re, és vissza, a C64 vagy a televízió bárminem károsodása nélkül. A kapcsolás lényege az, hogy a C64 képét és hangját, a már modulált, és ezáltal
gyengébb min ség jelet szolgáltató RF csatlakozó helyett, a digitális kimenetr l, közvetlenül a TV képerny jére és er sít jébe vezeti. A digitális jel felhasználása miatt, ezzel a megoldással, sokkal tisztább kép- és hangmin ség érhet el, mint az antennacsatlakozós kapcsolódás során. 1.33 Dokumentumok 1.331 Újságok Magyarország els számítástechnikai kiadványa az 1984-ben megjelent Mikroszámítógép Magazin volt. Az újság sok érdekes és hasznos információt, programot közölt hasábjain. Ez a lap még nem tagozódott a különféle számítógép típusokra, mivel még igencsak a korai id kben jelent meg. A kiadvány nagy népszer ségnek örvendett a számítástechnikával foglalkozók körében, mivel itt nyílt el ször lehet ség arra, hogy az olvasók aktívan részt vegyenek a szerkesztésben, a beküldött programjaik, rutinjaik által. Az újság (mint a hasonló kiadványok nagy többsége) azóta már megsz nt. Az 1990/5-ös szám
volt az utolsó. Kés bb Alaplap, majd még kés bb Új Alaplap néven jelent meg az utódja. A nyolcvanas évek második felében az Országos Commodore Egyesület kiadásában azonban már olyan folyóirat jelent meg, amely nem általánosságban a számítógépekkel, hanem kimondottan a Commodore típusokkal foglalkozott. Ez volt a Commodore Újság. A lap hasonlított a Mikroszámítógép Magazinra, mivel 51 ez is jobbára programozás-technikával foglalkozott, és szintén közölte az olvasók által beküldött programocskákat. 34. ábra – Címlapon a Commodore 64 Az els , dönt en számítógépes játékokkal foglalkozó folyóirat 1987. augusztusában jött ki a piacra, Spectrum Világ néven. Ez, mint a címéb l is látszik a Z80-as processzorral szerelt ZX Spectrum típusú számítógéppel foglalkozott, majd kés bb a szintén ezen processzorral szerelt Enterprise is bekerült az újságba. Mivel az olvasótábor Spectrumról C64-re váltott, ezért
a lap 1990. júniusában egy dupla számmal búcsúzott a közönségt l. Ez volt a jubileumi Spectrum Világ 25 A Spectrum Világ nyomán, de egy évig párhuzamosan vele, 1989 augusztusában megjelent a hazai Commodore rajongótábor legnépszer bb kiadványa, a Commodore Világ. Ez az újság volt az, amely sok fiatalnak hónapról hónapra a szellemi betev t nyújtotta, több éven át! A lap számítógépes játékok ismertet jét, végigjátszását közölte, térképeket, csalásokat adott közre, hónapról hónapra a legújabb megjelenésekr l tudósított a C64, Plus/4 és az Amiga világából. A sok információt tartalmazó cikkek ellenére azonban, az újság legolvasottabb része a levelezési rovat volt. Ezt, a második számtól kezdve a szerkeszt gárdához tartozó, CoVboy fed nev fiatalember vezette, akit a fantasztikus stílusa és csíp s nyelve egyszer en legendás alakká emelt. Abban az id ben sokan próbálták leleplezni, hogy vajon kit is takar ez az
álnév, ki lehet az az újságíró, aki olyan vel sen fogalmaz, akinek olyan utolérhetetlen poénja és stílusa van?! Sajnos (vagy talán szerencsére?) egyetlen 52 kísérlet sem járt sikerrel, és így a nagyközönség számára mind a mai napig sikerült meg riznie az inkognitóját. 35. ábra – A CoV 32 száma A CoV-nak becézett kiadvány, az el djével ellentétben, elég sokáig megjelent. Az 1994. decemberi, 51 szám volt az utolsó, amelyben még foglalkoztak a Plus/4essel, majd nem sokkal kés bb a C64 és az Amiga is kikerült az újságból, és csak a 31. számtól kezdve jelen lev PC maradt Ez aztán a névváltozást is magával hozta, mivel imígyen már nem lehetett Commodore-ral foglalkozó kiadványról beszélni. 1995 elejét l tehát Computer Világ néven jelent meg, de közel sem volt annyira népszer , mint hajdanán. Ebbe minden bizonnyal közrejátszott, hogy egyre több PC-s magazin jelent meg az újságosoknál. A CoV konkurenciája volt, az
1990. májusában megjelent 576 KByte cím magazin. Sokan nem tudják, de a lap címét onnan kapta, hogy egy alapkiépítés Amiga és egy C64 memóriája 512+64=576 Kbyte volt. Ebb l már kitalálható, hogy az újság ezzel a két géptípussal, vagyis az ezekre megjelent játékokkal foglalkozott. Kés bb aztán, az 1992/4 számtól kezdve ebben is megjelent a PC Ez a kiadvány is hasonló felépítés volt, mint a CoV, de azért annyira nem lett sikeres. Itt is a levelezés volt a legnépszer bb rovat, de mivel CoVboy csak egy van, ezért ezen a téren is a második helyre szorult az „öthetvenhat”. (Azt csupán érdekességként jegyzem meg, hogy 1997 januárjától az 576 KByte levelezési rovatát, a Cseveg t nem más, mint CoVboy vette át!) Az újság védelmében azt azért el kell mondanom, hogy a játékleírások min sége ugyanolyan jó volt, mint a 53 konkurenciánál, s t a fekete-fehér CoV-val ellentétben az 576 KByte színesben jelent meg! Igaz, ez az
árában is megmutatkozott. Csak a példa kedvéért: CoV 1993/4. szám - 99 Ft; 576 Kbyte 1993/4 szám – 138 Ft Ennek ellenére sokan voltak, akik ezt, vagy mindkét kiadványt szorgosan vásárolták. 36. ábra – Az 576 1993 januári száma A hajdanán C64-gyel foglalkozó újságok közül az 576 KByte az, amelyik a legtovább húzta. Ugyan 1997-t l kezdve nem foglalkozott a nagy öreggel, de 2002 decemberéig még megjelent PC-s játékmagazinként. Azóta azonban már csak az 576 Konzol nev lap létezik, aminek a három számjegyen kívül semmi köze régi laphoz! 1.332 Könyvek Míg az újságoknál csupán két kiadó, két nagysiker kiadványát lehet igazándiból kiemelni (Cov és 576), addig a könyvek terén színesebb a paletta. Itt több kiadó, több remek sorozatát, vagy szóló kiadványát is meg kell említeni. Els ként pedig mindjárt a legnagyobbról, a C64-est használók megfelel m szaki irodalommal való ellátásáért, – valamint természetesen a
saját anyagi hasznáért – igen sokat tev Novotrade-r l kell megemlékezni. A kiadó rengeteg, jobbnál-jobb könyvet adott ki a témában, legyen az magyar szerz m ve, vagy már külföldön nagy sikert arató kiadványok fordítása. 54 A legtöbb egykori C64 tulajdonos leginkább az utóbbi kategóriába tartozó, jellegzetes piros fed lapú, csíkos szél Data Becker - Novotrade kiadványokat ismeri, mivel ez egy nagyon sok részb l álló sorozat, melyb l szinte mindenkinek, aki nem csak játszott a géppel, volt egy-egy példánya. A sorozat darabjai szinte az összes C64-gyel kapcsolatos témakört érintették, a legalapvet bb dolgoktól, a fels fokú programozási ismeretekig. Csak néhány cím a sok közül: A BASIC programozás magasiskolája a C64-esen, A Commodore 64-es csatlakozási lehet ségei, A VC-1541-es lemezegység programozása, CAD Bevezetés a számítógéppel segített m szaki tervezésbe a Commodore 64-es számítógéppel, Gépi kódú
programozás a Commodore 64-esen, Grafika a Commodore 64-esen, Tippek és trükkök a Commodore 64-eshez, Zenekönyv a Commodore 64-eshez, Számítógép és sakk, A Commodore 64-es bels felépítése, stb. 37. ábra – Egy Data Becker – Novotrade kiadvány Az utolsóként említett könyv különösen érdekes lehet a számítógépüket igazán megismerni vágyóknak, mivel egy komplett ROM listát tartalmaz, azaz közreadja a C64-es operációs rendszerének forráskódját! Azonban, mint említettem, a Novotrade nem csak a nagy siker külföldi könyveket adta ki magyarul, hanem a géphez ért magyar szerz k munkáit is eljuttatta az emberekhez. Ilyen volt például a kimondottan gyerekek számára íródott Hetedhét Commodore 64 a Pál Zsuzsanna - Révbíró Tamás kett s tollából, amely játékosan és közérthet en magyarázza el a számítógép m ködését, és a BASIC programozás alapjait. A Czifra Zoltán - Nagy Ákos páros által jegyzett 55 Commodore 64
- Felhasználói kézikönyv, valamint a Dr. Lengyel József által írt A VC 1541-es lemezegység - Felhasználói kézikönyv cím kiadvány nagyon sok felhasználónak az alapm vek közé tartozott, mivel amikor már nem csak Ausztriában lehetett hozzájutni a C64-hez, akkor a hazai boltokban legtöbbször együtt vásárolták meg ezeket a könyveket a hardverrel. Ezen kívül kapható volt annak idején a C64-es nagysiker szövegszerkeszt jéhez is dokumentáció, Easy Script felhasználói kézikönyv címmel, valamint a programvédelem iránt érdekl d k is hozzájuthattak nagyon sok információhoz, a Lakat alatt - Védelmi módszerek C64-esre cím , Dr. Lengyel József - Varga Antal által írt könyvb l. 38. ábra – A „Piros Biblia” Mindezeken, és a sok nem említetten kívül azonban van egy Novotrade kiadvány, amelyet a C64-gyel még manapság is foglalkozók, valamint az egykori hobbiprogramozók, nemes egyszer séggel csak Piros Bibliaként említenek. Ez az a
könyv, amiben szinte minden benne van, ami fontos lehet ezzel a remek számítógéppel kapcsolatban. A címe is pontosan ezt sugallja: Amit a C64-esr l tudni érdemes. Ez a Molnár Lajos által írt alapm , valamint a már említett A Commodore 64-es bels felépítése cím könyv együttesen tényleg minden információt tartalmaz, amire a számítógéppel valamit is alkotni vágyó felhasználónak szüksége lehet. A Novotrade mellett a másik nagy könyvkiadó, amely rengeteg C64-es témájú könyvet jelentetett meg, az LSI ATSZ, vagyis az LSI Alkalmazástechnikai 56 Tanácsadó Szolgálat. A játékosoknak szánt, majdnem mindenki által ismert nagy sorozatuk, az öt részb l álló úgynevezett 1001-es könyvek. Ezek sorrendben a következ k: Erd s Iván - Schmidt Endre - Németh István - Székely László: 1001 játék és Graphics BASIC Commodore 64-en , Schmidt Endre - Kiss László: 1001/2 játék C64/128 , Kiss László - Szécsi György: 1001/3 játék C64/128
, Fábián István Honti Tamás - Nagy Olivér: 1001/4 játék C64/128 , Fábián István - Kiss László: 1001/5 játék C64/128 Amiga. Ezek a könyvek voltak az el futárai a Commodore Világ cím magazinnak, mivel játékismertet ket, programleírásokat, tippeket és trükköket, játék-térképeket, stb. tartalmaztak 39. ábra – 1001 sorozat negyedik része AZ LSI-nek is volt kezd knek szóló kiadványa, és k is érintették könyveikben szinte az összes területét a C64-nek, de az adu ászuk az volt, hogy rajtuk keresztül jelentette meg könyveit, a gépet mint a tenyerét ismer Dr. Úry László Az általa szerkesztett információs kártyák, valamint a Commodore 64 BASIC felhasználói kézikönyv I.-II, illetve a Commodore 64 C128/64 üzemmód felhasználói kézikönyv I.-II együttesen vetekedhet még a Piros Bibliával is! A két nagy kiadón kívül a Számalk is b vítette a C64-es szakirodalmat néhány jó könyvvel. Az égiszük alatt adta ki például Dr.
Kocsis András a TV BASIC és a Bodor Tibor - Ger Péter szerz páros az A BASIC programozás technikája cím könyvét, valamint a Számalk jelentette meg magyarul Donald D. Spencer Játékok BASIC nyelven cím m vét. 57 A bevált módszert ez a kiadó is követte, és k is jelentettek meg egy C64-es sorozatot, amely négy kötetb l áll. Ezek sorrendben a következ k: Bodor Tibor - Ger Péter: A Commodore 64 programozásának gyakorlata I. – Alapismeretek, Bodor Tibor: A Commodore 64 programozásának gyakorlata II. Soros elérés állományok, Bodor Tibor: A Commodore 64 programozásának gyakorlata III. - Közvetlen elérés állományok, Czigler Zoltán: A Commodore 64 programozásának gyakorlata IV. - Gépi kódú programozás A Commodoe Világot kiadó Com-Ware, az újságon kívül adott ki néhány könyvet is. Ezek többnyire a lapba helyhiány miatt be nem fér dolgokat tartalmaztak, pl nagyobb terjedelm hardverbemutatókat játékleírásokat, és
végigjátszásokat. A az felhasználói olvasók kiadványok által programok készített CoV Évkönyv ’91, rövid ismertet jét, ismertet ket, Commodore Világ Évkönyv ’92, Commodore Világ Évkönyv ’93/94 és Computer Világ Évkönyv ’95 néven, négy alkalommal jelentek meg. Az évkönyveken kívül szintén a Com-Ware jelentette meg a Molnár Zsolt által összeszedett, a számítógépes játékokban elkövethet csalások, könnyítések gy jteményét, Számítógépes tippek & trükkök lexikonja címmel. Természetesen az említetteken kívül még nagyon sok jó kiadványt jelentettek meg a Commodore 64-r l a már felsorolt vállalatok, de rajtuk kívül más, nagyobb kiadó (M szaki Könyvkiadó, Közgazdasági Könyvkiadó) és sok kisebb cég (SZKI, Agroépszer GT, Ipari Informatikai Központ, Computer Panoráma, Terra, stb.) is adott ki néhány könyvet a témában 58 2. Hanyatlás és bukás 2.1 A cég története a cs dig A C64-es
megjelenése, és hatalmas sikere után a cég évr l évre nagyobb bevételeket ért el. Piaci részesedése egyre nagyobb lett, és az egykoron kicsi, írógépekkel foglalkozó vállalkozás éves bevétele meghaladta az évi egymilliárd dollárt. S t, piacra dobták a C64 mobil verzióját, az SX64-et, amely a világ els hordozható számítógépe volt. Minden szépnek t nt tehát, amikor váratlan dolog történt: Jack Tramiel bejelentette, hogy távozik a saját maga által alapított cégt l! Akkoriban semmivel sem indokolta a döntését, ám évekkel kés bb kiderült, hogy Tramiel és Irvin Gould között támadt nézeteltérés, mivel az alapító rendszeresen kihagyta a részvényeseket és t is a legfontosabb döntések meghozatalából. Ezzel azonban a Commodore fennállásának legsúlyosabb veszteségét szenvedte el, és megpecsételte önnön sorsát, mivel akármilyen diktatórikus is volt Tramiel, kétségtelen, hogy a legfontosabb és legeredményesebb döntések
az nevéhez f z dtek, és marketingpolitikája nagy szerepet játszott a sikerben. 40. ábra – Különböz C64 típusok 59 Tramiel helyét a vezetésben, Gould jóvoltából, Marshall F. Smith vette át, aki hasonló területen ugyan szerzett már vezetési tapasztalatot, de mégsem tudta pótolni el djét. Smith hozzá nem értésének jelei elég korán, már 1984-ben megmutatkoztak. Minden azzal kezd dött, hogy a Commodore leállította a VIC-20, majd több más gép gyártását, mivel nem tudott mit kezdeni azzal a sok projekttel, amit Tramiel hátrahagyott. 1984-ben a Commodore még mindig a C64 eladásaiból élt, de közben elég sok hátralépést is tett. Kiadták a zsákutcának számító Plus/4-et és a C16 sorozatot Jelent ségüket kés bb, a C128 1985-ös megjelentetésével sikerült ismét meger síteniük, mivel ebb l a gépb l újabb 4-5 millió darabot adtak el. Ez a gép egyszerre két processzort is tartalmazott. A 6502 legújabb variánsa mellett egy
Zilog Z80A is került a házba, ami által a gép kompatibilis lett a CP/M operációs rendszerrel, és az ahhoz készült számos remek üzleti segédprogrammal (akkoriban a CP/M-et tartották a jöv operációs rendszerének). A gép memóriája a nevéhez méltóan 128 Kbyte lett, és a grafikus rendszere is megváltozott a C64-hez képest. Elérhet vé vált vele a 80 oszlopos szövegmód, és a grafikus felbontás is a duplájára n tt vízszintesen, 320x200 helyett 640x200 lett. Ezzel azonban még nem merültek ki a gép lehet ségei, ugyanis 1987-ben, Németországban piacra került egy svájci fejleszt által készített apró áramkör, amelyet forrasztás nélkül bárki beszerelhetett a gépbe, és segítségével elérhet vé vált a 720x700 pixeles felbontás is. Ha azt nézzük, hogy az IBM PC-hez készült Hercules szabvány is csak 720x350 pixelt tudott, és azt is csupán monokróm üzemmódban, a szóban forgó Graphic Booster kés bbi verziója pedig már 720x720
pixelre emelte a csúcsot, ráadásul 65 ezer színb l egyidej leg 7200-at tett megjeleníthet vé, akkor elismerhetjük, hogy e termékek segítségével a Commodore egy újabb rekordot állított fel. Az említett fejlesztések ellenére a C128 kompatibilis maradt a C64-gyel, hiszen a hardver változatlan maradt, s csupán kiegészítések történtek, módosítások nemigen. Mindemellett mégiscsak szükségessé vált az újítások elhatárolása, a nagy el dhöz készült programok futtatásának érdekében, ezért a gép bekapcsolásakor egy parancs beírásával (go 64 vagy sys 65357) lehetett elérni az 60 úgynevezett 64 módot. A Commodore ennek megfelel en úgy hirdette a C128-at, mint három gépet egyben: egy C64-et, egy C128-at és egy CP/M kompatibilis x86-os PC-t Közben jelent s hardverfejlesztések is történtek: megjelent a már említett 1351-es egér, a 3,5”-os lemezeket támogató 1851-es meghajtó és a RAM b vít k is napvilágot láttak. Ezek a
C64-et és a C128-at továbbra is versenyképessé tették, az ekkor közkedvelté váló 80286-osokkal szemben. A 8 bites gépek forradalmának utolsó lángja a befagyasztott fejlesztés C65 volt, amely már új generációs chipset-et és gyorsabb processzort tartalmazott. Ez azonban sohasem került piacra, mivel pénzügyi szempontból el nyösebb volt a vállalat számára az Amigák fejlesztése. Az Amiga Inc-et a Commodore még 1984-ben, az el l az Atari el l vásárolta fel, amelynek élén az alapítója, Jack Tramiel állt. Ekkortájt ugyan évente jelentek meg a legfejlettebb technikának számító Amigák, de magas áruk miatt nem igazán váltak közkedveltté. Az els elfogadható árú gép ebben a sorozatban 1987-ben jelent meg, Amiga 500 néven, de ekkoriban már PCk gyártásával is foglalkozott a cég. Az Amiga továbbfejlesztése mellett újabb próbálkozás volt a multimédia területére való betörés is: az els játékra alkalmas, CD-t használó konzol, a
CDTV 1991-ben jelent meg. Ez nem volt egyébként más, mint átalakított Amiga 500, ami beépített CD olvasót tartalmazott. Ezek után még sorban jöttek ki a piacra az új Amigák (500+, 600, 4000, 1200), valamint a CD32 nev , billenty zet nélküli profi konzol, is megjelent. Látszólag minden rendben volt, mivel az Amiga 1200-ból 100 000 példány kelt el, a CD32 is kezdte meghódítani a piacot, valamint a PC klónok mérsékelt sikere is töretlen volt. Ennek ellenére ezek voltak a cég végnapjai! A tulajdonos, Irvin Gould még 1989-ben nevezte ki a Commodore élére a pénzember Mehdi Ali-t, akit azonban nem érdekeltek a számítógépek, csupán azt akarta, hogy Gould elégedett legyen. Ez pedig azt jelentette számára, hogy profitot kellett termelnie minden áron. Ezért az elkövetkezend években folyamatosan csökkentette a kiadásokat és az alkalmazottak létszámát, köztük 61 azokét, akik az Amiga népszer sítésén, valamint továbbfejlesztésén
dolgoztak. Ennek egyenes következménye volt, hogy a programfejleszt k szép lassan elpártoltak az Amigától, és inkább a PC-t kezdték el támogatni. Mindennek pedig meg is lett az eredménye! Amikor az oly sokáig jó profitot termel C64 eladásai is csökkenni kezdtek, a rendkívül sikeres Amiga 500 gyártását pedig leállították, hamarosan nem maradt kiadás, amit csökkenteni lehetett volna, és nem maradt alkalmazott, akit el lehetett volna bocsátani. Pénz pedig már nem volt egy esetleges fordulatra. 1993-ban 357 millió dolláros veszteséget produkált a Commodore, és a piaci részesedése 1,7 %-ra csökkent. A végs állomásnak az 1994 április 29-én tett hivatalos bejelentést tekinthetjük, ugyanis ekkor zárta be kapuit az anyacég. A kanadai kirendeltség még 1996-ig bírta, mivel addig fenntartotta magát a megmaradt raktárkészletek kiárusításából. A Commodore-t az Escom vásárolta meg, és els lépésként az Amiga gyártását egy külön
vállalatba, az Amiga Technologies-be osztotta. 1996-ban aztán az Escom is cs döt jelentett, és a Gateway nev cég vásárolta meg az Amiga jogokat, hogy továbbadja azt az Amino Development Corporation-nek, akik ezután felvették az Amiga International nevet. Ez a cég a mai napig létezik Ami a Commodore nevét illeti, az a cs dbe ment Escom holland kirendeltségének tulajdonába került, amely azonban 1997-ben szintén tönkrement. Ezt a céget aztán a holland Tulip vásárolta meg, amely ugyan tervbe vette, hogy a Commodore nevét visel PC-k gyártásába kezd, ám a dologból nem lett semmi. 62 2.2 Sikertelen és be nem fejezett hardver fejlesztések A Commodore a C64-gyel párhuzamosan elkészített egy kevéssé ismert, nem is túl népszer , egyszer sített, játékfelhasználásra szánt változatot, amely kevesebb memóriával és csökkentett funkciókkal volt ellátva. Ezt a játékgépet Japánban Commodore MAX, Amerikában UltiMAX, Németországban pedig
Commodore VC-10 néven forgalmazták. A Sinclair gépek olcsó áruknak köszönhet nagy sikere, 1993-ban arra ösztönözte az akkor még a cég élén álló Jack Tramiel-t, hogy a beindítsa a fejlesztést egy hasonlóan olcsó gép el állítása céljából. Ennek a fejlesztésnek az eredménye lett a TED nev chip, amely egymaga ellátta a hang és a grafika, valamint az I/O m veletek vezérlését, így mellé már nem volt szükség másra, csak CPU-ra és némi memóriára. Tramiel több gépet is tervezett az új chip-re Az els a sorban a C264 volt. Ez a 64 Kbyte RAM mellett 64 Kbyte ROM-ot is kapott, melynek egyik felébe az operációs rendszer és a BASIC értelmez , a másikba pedig, az eredeti tervek szerint különböz , gyárilag telepített programok kerültek volna. A gondot az okozta, hogy a tervekben hatféle gépr l volt szó, a választott gyári programok függvényében. Ez nem volt népszer a forgalmazók körében, mivel nem akartak nagy raktárkészletet
felhalmozni, a C64 népszer sége miatt nem garantált siker számítógépekb l, amely ráadásul nem is volt kompatibilis a nagy el ddel! A Commodore végül is engedett a nyomásnak, és a gép valamennyi példányába ugyanaz a szoftver, mégpedig a TriMicro 3+1 nev programcsomag került. A matematikai m velet elvégzése ihlette a gép nevét, amely aztán Plus/4 néven került forgalomba. Az 1984 elején bemutatott gép azonban csúfos kudarcot vallott, mivel a beépített szoftver szinte használhatatlan volt. A 32 Kbyte ugyanis egy alkalmazásnak még éppen elég, de háromnak már nem, s ez meg is látszott a képességeiken. A szövegszerkeszt , a táblázatkezel és az adatbázis-kezel csak kis 63 adatmennyiségekkel tudott dolgozni, és nem éppen els osztályú szolgáltatásokat nyújtott. 41. ábra – A Commodore Plus/4 A sikertelenség aztán megpecsételte a sorozat többi tagjának sorsát is, többségük hivatalosan soha nem került forgalomba.
Ez volt a sorsa a Plus/4 csökkentett tudású verziójának, a C232-nek is, amely beépített programok nélkül és csupán 32 Kbyte memóriával rendelkezett. A C364 már egy továbbfejlesztett modellnek készült, ami extraként egy numerikus billenty zetet, 128 Kbyte méret ROM-ot és egy b víthet , alaphelyzetben 260 szavas szótárral rendelkez beszédszintetizátort tartalmazott volna (ez utóbbi Magic Voice néven egyébként megvásárolható volt a C64-hez is, mégpedig cartridge formájában). Ez a modell azonban szintén nem került a boltok polcaira. A TED sorozat következ darabja a C116 volt, ami valójában egy még tovább butított Plus/4, s a háza is nagyon hasonlított az el déhez. Csupán 16 Kbyte RAM 64 és 32 Kbyte ROM volt benne, természetesen bárminem beépített szoftver nélkül. A gép terveit aztán elvetették, ám az els sorozatokból felhalmozott készleteket a Commodore németországi kirendeltsége oktatási célokra kiárusította,
miközben pedig elkészült a hivatalos változat a C16, ami az eredeti Commodore 64-hez hasonló házban érkezett. Sajnos azonban ez a gép is elbukott, hiszen nemcsak a TED C64-el való inkompatibilitását, hanem az 1984 végén már kevésnek számító 16 Kbyte memóriát sem értékelték sokra a vásárlók. A sikertelenség ellenére Magyarországra igen nagy mennyiségben importálták, és meglehet sen olcsón árusították. Fénykorában, a 90-es évek elején már 10 000 Ft alatt is hozzá lehetett jutni. A közép- és általános iskolák, talán épp emiatt, el szeretettel vásárolták a számítástechnika oktatásához, és a második iskolaszámítógép pályázatot megnyerve, a C16 végleg bevonult, a magyarországi számítástechnika tanítás történetébe. 42. ábra – A Commodore 16 1985-ben, a C128-cal együtt bemutatta a Commodore azt a számítógépét, amely végül is soha nem került sorozatgyártásra, s ez a döntés a vállalat megannyi hibás
65 lépése között is el kel helyet foglal el. Ez a gép az LCD (Liquid Crystal Display), amely egy mindösszesen másfél kilogramm súlyú, hordozható computer volt, és négy darab másfél voltos elemmel m ködött. A számítógép LCD képerny je nagyon jó min ség re sikerült, a 480x128 pixeles kijelz 80x16 karakteres szöveges üzemmódot tudott. Alaphelyzetben 32 Kbyte memóriát raktak bele, ami belül 32, kívülr l pedig még plusz 64 Kbyte-tal volt b víthet . A 96 Kbyte ROM-ba a Plus/4-nél sokkal jobb beépített programok kerültek: osztott képerny n is futni képes szövegszerkeszt és táblázatkezel , címtároló és állománykezel , számológép és jegyzettömb, terminál program a beépített 300 bps sebesség modemhez; valamint természetesen az elmaradhatatlan BASIC értelmez . Hajlékonylemez-meghajtó nem volt a gépben, viszont rá lehetett kötni bármilyen soros csatlakozású C64-periféirát, így a nyomtató mellett akár floppy
drive-ot is. 43. ábra – Az LCD Az LCD-vel kapcsolatban sok szép terve volt a Commodore-nak. Többek között azt ígérték a fejleszt k, hogy a táblázatkezel gyorsabb lesz, mint a Lotus 1-2-3 az IBM PC-n, illetve gondolkoztak azon is, hogy készítenek egy cartridge-et a géphez, amivel küls kijelz re lehet kötni. Ezek azonban, mint már volt róla szó, nem valósultak meg, és a gépb l az ígéretes bemutató ellenére nem lett semmi. S t, a cég rövid id n belül eladta a gép kijelz jét készít optoelektronikai részlegét is. 66 44. ábra – A Commodore 65 A Commodore még 1987-ben elkezdett titokban dolgozni a Commodore 65, vagy más néven C64DX elnevezés C64 utódon. A gép fejlesztése elég sokáig elhúzódott, de 1991-ben, a német 64’er magazin szerkeszt i hivatalosan is lehet séget kaptak, hogy megtekintsék az új gépet. A látogatás után a kedvezményezettek áradoztak a látogatásról. Elmondásuk szerint egy fantasztikus megoldást
láttak, körülbelül nyolcvan százalékos C64-kompatibilitással, ugyanakkor továbbfejlesztett, hatcsatornás sztereó hanggal (két SID révén), 3.54 Mhz-es 65CE02 központi processzorral és Amiga-min ség grafikával, aminek a csúcsát az 1280x400x4-es mód jelentette (80x25-ös karakteres üzemmód is elérhet volt a 40x25 mellett). A hivatalos bemutatóra azonban még nem érett meg a C65, mivel a Commodore még mindig a hibák javításán fáradozott. Az 1991-es év végén aztán, a kedvez sajtóvisszhang és a pár ezer legyártott példány ellenére törölték a C65 projektet, és inkább az Amigára koncentráltak. 67 S t, 1992-ben hivatalosan is búcsút intettek a 8 bites termékvonalnak, miután a C64 eladásai hosszú id után csökkenni kezdtek, és a C64GS-hez hasonló próbálkozások kudarcba fulladtak. A C64 Game System belül pontosan ugyanazt tudta, mint el dje, ám elhagyták a billenty zetet, és a cartridge-bemenetet léptették el els
dleges adathordozónak. A tervek szerint így varázsoltak volna konzolt az otthonokban egykor oly sikeres gépb l. Sajnos azonban a termék aránytalanul drága volt ahhoz képest, hogy egy kicsivel többért bárki megvásárolhatta a nagyobb tudású asztali rendszert, ráadásul a hardver tökéletes azonossága miatt nem készültek olyan játékok, amelyek csak a C64GS-en futottak, és ennél fogva jó okot szolgáltattak volna annak a megvásárlására. 45. ábra – A C64GS 68 2.3 Be nem fejezett játékfejlesztések A C64 történelme során sajnos vannak olyan játékok, amelyeket soha nem fejezett be a készít jük. Vannak köztük olyanok, amelyekre egyszer en nem áldozott több id t a fejleszt csapat, és talán jól is tette, de bizony vannak olyanok is, amelyekkel sokkal szegényebb lett ily módon a játékvilág. Ugyan elég sok nagy nev program következ részét elkezdték fejleszteni annak idején, de ahogy csökkent a C64-es tábor, úgy n tt a be nem
fejezett játékok száma is. Némely program megmaradt a tervez asztalon, de több olyan is van, amelyb l közkézen forog egy-egy bemutató, vagy akár játszható demó. Els ként a Kopido Games nev csapat, igen ígéretes játékáról tennék említést. Ez a Babylon, és valamikor a 90-es évek elején kezdett el formálódni, de azóta sajnos teljesen a feledés homályába merült. Ha a készít k befejezték volna a programot, akkor most egy méltán híres játék készít iként tartanánk ket számon, így azonban egy kb. 5 perc alatt végigjátszható kis programocska emlékeztet csak rájuk. Pedig a jó zenével bíró, szép grafikával elkészített, sztereó hátteret és igényesen kidolgozott sprite-figurákat tartalmazó mászkálós játék, gyöngyszem lett volna a kategóriájában. A Colony nev programban, nagyon kellemes színösszeállítású pályákon kell egy helikopterrel lövöldözni az ellenségekre. A játékban ki is lehet szállni a gépb l,
hogy egy pisztollyal folytassa a játékos a harcot, s ez külön érdekessé teszi a programot. A Colony-ban nagyon jól alkották meg a készít k a sprite-ok animálását, de sajnos abbamaradt a fejlesztése, és teljes verzió sohasem jelent meg bel le. Valószín leg sok, játékos kedv C64 használó ismeri a James Fly nev mászkálós játék bemutató változatát. Ez a program kicsit újszer , de szép grafikával, átgondoltan megszerkesztett pályával olyan játékélményt nyújt, mint csak kevés másik, ebben a kategóriában. Nagyon kár, hogy nem lett bel le teljes játék 69 A korábban már említett Rátkai István féle kalandjátékok közül az Új Vadnyugat két részt ért meg, pedig tervbe volt véve befejez epizód is. A szerz elmondása szerint a forgatókönyv már nagyjából ki volt dolgozva, de programozásnak már nem állt neki. Pedig érdekes lett volna, mivel az Új Vadnyugat 3 sztorija találkozott volna szerz másik nagysiker
kalandjátékának, az Id régésznek a történetével, és így teljessé vált volna a kaland. Nagy hírverés el zte meg 1995. körül, a Zone of Darkness érkezését A felhasználók teljesen odavoltak a közreadott bemutatótól, amiben szépen kimunkált grafikák mellett, egy vektorgrafikus autó kanyargott az ismeretlenbe. A viharos kezdés után azonban nagy lett a csend a projekt körül. Bár a fejlesztés nagyon jól haladt, a játék kiadva már nem lett, pedig a pályák design-ja hiányzott csupán. A fejleszt k aztán szétszéledtek, és energiáikat más munkákba fektették Az emberek még nagyon sokáig várták, hogy a kiváló bemutatóból végre játék legyen, mindhiába. A magyar fejlesztés Chaoslands igazi kuriózum lett volna, ha elkészül. Ennek a szerepjáték elemekkel átsz tt, nagyon összetett stratégiai programnak a megvalósítása azonban úgy látszik, túlságosan nagy terhet rótt az alkotókra, mivel egy ideig szépen gyarapodott, de
aztán leálltak a fejlesztéssel, s most már valószín , hogy befejezetlen marad mindörökre. Az utolsó játék, amelyet szeretnék megemlíteni a sorban, még a C64-gyel soha nem foglalkozóknak is ismer s lehet, mert talán csak azok nem tudják, hogy milyen programot is takar a Prince of Persia név, akik a közelmúltban ültek el ször számítógép elé. Ezt DOS-os id kben nagyon népszer , PC-s ügyességi játékot magyar programozók kezdték el átkonvertálni C64-re, de egy rövid kis bemutató programon kívül nem került ki semmi a kezükb l. A befejezetlen játékok pantheonjának lakói bizony bennrekedtek a csarnokban. Ritka az az eset, hogy valaki mégis újra el veszi a fiókból a megporosodott lemezeket, és nekiesik a nemritkán teljesen ismeretlennek t n kódnak, hogy 70 megpróbálja befejezni. Az új játékok száma pedig kevés, egyre kevesebb Ezért is örül a C64-et használók szíve, ha új játékokról hall, csak izgul is, hogy nehogy
utolérje ket a befejezetlen játékok sorsa! 71 3. Túlélés és fejl dés 3.1 A Tulip m ködése Bár a Commodore cég története 1994. április 29-én végleg lezárult, a márkanév mind a mai napig értéket hordoz. Erre jó példa az el z fejezet, amelyben láthattuk, hogy mindig akadt vev a Commodore jogokra. A legutolsó információ nagyon sokáig az volt, hogy a márkanév a holland Tulip birtokában van, amely azonban csak ül rajta, és nem hasznosítja azt. 2003. júliusában azonban szárnyra kelt a hír, hogy a cég mégiscsak tenni kíván valamit a tulajdonával. Ezúttal azonban szerencsére nem egy újabb adásvétel tárgyát képezte a márkanév, hanem egy üzleti vállalkozás alapját. A Tulip ugyanis megállapodott a brit-kanadai Ironstone Partners-szel, egy hivatalos C64 portál létrehozásáról. Ezen keresztül majd többek közt a hivatalos C64 emulátor, hardvereszközök, valamint klasszikus játékok értékesítését tervezik. A portál
bevételeib l természetesen a Tulip is részesedik, amelyért cserébe kizárólagos jogokat biztosít az Ironstone számára, a Commodore márkanév internetes hasznosítására. 46. ábra – Az új C64 logó Ez a hír még akár örömmel is eltölthetné a C64 rajongóit, de k mégis inkább félelmüknek adtak hangot, mivel a Tulip állítása szerint a világban található több száz kereskedelmi jelleg weblap, amely valamilyen módon köt dik a Commodore-hoz, jogosulatlanul használja a márkanevet, és ezen lapok ellen a cég a közeljöv ben keményen fel kíván lépni, jogainak érvényesítése érdekében. Ez 72 pedig azt is jelentheti, hogy számos, a Tulip érdekeit sért Commodore oldal bezárása várható a közeljöv ben. Erre reagálva az Ironstone kreatív igazgatója, Darren Melbourne azt nyilatkozta, hogy cége a Commodore kedvel ket korántsem ellenségként, hanem sokkal inkább barátként kívánja kezelni. Össze akarják fogni a gép iránt
máig rajongókat, és úgymond a C64 rangyalává szeretnének válni. A cég els lépésként egy kissé átszerkesztette az eredeti Commodore logót, hogy az „megfeleljen a XXI. század elvárásainak” Erre állításuk szerint azért volt szükség, hogy egyértelm en meg lehessen különböztetni egymástól a régi és az új C64-es termékeket. Hogy mit hoz a jöv , még nem tudni, de az már körvonalazódni látszik, hogy a Tulip és az Ironstone, egyszer en újabb b rt kíván lenyúzni, az egykor a világ legnépszer bb házi számítógépeit azonosító Commodore márkanévr l. 73 3.2 A scene 3.21 A scene fogalma, története Scene. Ez az angol szó azt jelenti: színtér Sz kebb értelemben azt a színteret, színpadot takarja, ahol a számítógéppel m vészi dolgot készít alkotók bemutatják a munkáikat, tágabb értelemben viszont azt a közösséget, amelyet egy láthatatlan kötelék tart össze, s tart a több GHz-es gépek korában is a C64
mellett. Persze a scene nem csak a Commodore gépekr l szól, hanem rengeteg különböz platformon jelen van. Létezik például Spectrum, Atari 800, Atari ST, Atari Falcon, PC (DOS, Windows, Linux), Amiga 500-2000, Palm, Playstation, Macintosh, Nokia, stb. scene is, de ezek ismertetése nem tartozik a témához! A scene olyan alternatív számítástechnikai m vészeti forma, ami a mai napig underground jegyeket hordoz, s amelynek kialakulásában nagy szerepe volt a C64-nek. A mozgalom ugyanis valamikor a nyolcvanas évek derekán indult el, amikor is már szép számmal jöttek ki a piacra, kereskedelmi termékként, színvonalas számítógépes (különösképpen C64-es) játékok. Ezeket a programokat a készít k különböz másolásvédelmekkel látták el, hogy a felhasználók ne tudják egyszer en sokszorosítani ket, s így kénytelenek legyenek megvásárolni azokat. Kis id múlva azonban, magukat a számítástechnika Robin Hood-jainak tartó crackerek, szép sorban
leszedték ezeket a másolásvédelmeket a programokról, és így szabadon terjeszthet vé tették azokat. Ez az úgynevezett programfeltörés volt a scene mozgalom alapja, mivel a crackerek nem csupán a védelmet távolították el a programokról, de bele is írtak a kódba. Különböz csalásokat, könnyítéseket helyeztek el a játékban, illetve a programok elején egyre gyakrabban jelentek meg hosszabb rövidebb rutinok, amelyek eleinte csupán feliratokat tartalmaztak, ám kés bb m vészi munkák is napvilágot láttak. Megalakultak az els csoportok, akik azért dolgoztak, hogy programfeltör cracker és játékterjeszt tevékenységükkel gyorsan, nagy hírnévre tegyenek szert. Teltek múltak az évek, és lassan már nem volt elegend a képerny kiszínezése, vagy egy-egy sprite felvillantása, így hát megjelentek az els színvonalasabb intrók. Az intró nem 74 más, mint az "introduction" azaz bevezet rövidítése. Az akkori hírességek
(DYNAMIC DUO, 1001 CREW, IKARI, FAIRLIGHT, HOTLINE, TRIAD és Amerikában az EAGLE SOFT INC.) már nem elégedtek meg az elavult, unalmas trükkökkel, új ötletek után néztek. Ekkor már látni lehetett valamirevaló scroll-okat, raszterhurkákat, lógókat és nagyon fontos elemként belépett a zene! Így a csapatok hírnevét, már nem csak a feltört programok mennyisége, hanem a színvonalas, sok esetben szép intró is öregbítette. A témában járatlanok számára célszer , néhány fontos kifejezés tisztázása. A scroll, szó szerint tekercselhet papírt jelent, azonban ebben az esetben a képerny n elhelyezett futószövegr l van szó. A kés bbiekben aztán rengeteg változata jelent meg: pl. kisscroll, nagyscroll, hullámzó, pattogó, villogó stb Játékok esetében tovább b vül a jelentés, hisz bármely begördül és tovafutó objektumot scrollnak min síthetünk. A magyar nyelvben több fordítás is elterjedt; képerny görgetés, futószöveg,
fényújság, de valahogy egyik sem az igazi, így a köznyelv megmaradt a scrollnál. A logó a mindennapos életben is elterjedt kifejezés, egy-egy cég, jelen esetben az adott csapat nevének látványos megjelenítése. Általában egy színes állófelirat, de ez nem törvényszer , mert az intrók fejl désével elterjedt a jobbra-balra, majd a kés bbiekben a fel-le mozgatás is. A raszterhurkák, vagy csíkok, azaz a képerny szín, vagy más színregiszter soronkénti váltásával, tovább növelték a bevezet programok látványát. Fontos lépés volt, hogy ekkortájt a különböz csoportok már tudomást szereztek egymásról, és az intrókban üdvözölték egymást, találkozókat, ún. copy-partykat szerveztek. Ahogy a számítógép tulajdonosok tábora növekedett, egyre több olyan programozó is szeretett volna hallatni magáról, aki amúgy nem jutott megtörhet játékhoz. Nekik valami más módot kellett választaniuk, s így az intróik már nem
tartoztak szorosan egy illegális programhoz. Egyre inkább teret hódított az önálló változat, a demó. Létrejöttek az els legális csapatok (ZETREX, DEXION, TRIANGLE, BEYOND FORCE, FIRE EAGLE, CONTEX, SUPER SWAP SWEDEN, HORIZON, stb.) Az els demók még igencsak intró jelleget mutattak, 75 de ahogy a komolyabb tömörít k terjedni kezdtek, egyre több adat fért el a memóriában és ennek hatására egyre jobb programok születtek. A demó programozás lassan m vészetté vált, és a csoportok egyre több új ötlettel rukkoltak el . Szerencsére id közben a C64-es sok hibájára derült fény, amelyeket kihasználva lehet vé vált az alsó-fels ill. az oldalkeretek eltávolítása, a képerny fel-le mozgatása, egy negyedik digitális csatorna felhasználása és számtalan egyéb, korábban elképzelhetetlen megoldás alkalmazása. A multiplexelt sprite-okkal pl. megnövelhették a gép szerény nyolc darabos készletét, kezdetben csekély mértékben, de
ahogy a demózás fejl dött ez egyre inkább kitolódott a lehetséges maximum felé (60-70). A programok lassan kin tték a 64 Kbyte-os keretet és elkerülhetetlenné vált az utántöltés, így megjelent egy új irányzat, az úgynevezett megademó. Az els változatokban ezt úgy oldották meg, hogy míg az egyik rész a képerny t elfoglalta, már tölt dött is a következ . Ez aztán hamar kiment a divatból, mert a lemezm veletek sok er forrást vesznek igénybe, s ez némely esetben a látvány rovására ment, így a demó-részeket inkább külön loaderrel kötötték össze. A scene következ nagy vívmánya a lemezújságok megjelenése volt (Chaotic Country, Sex N Crime, Mamba, Colony News, Magyar Méhész, Game Shift, stb.) Ezek a programok sokszor komoly szerkeszt gárdával rendelkeztek, és nagy szerepük volt a közösség összetartásában. A készít k a hírekb l, újdonságokból, toplistákból mindenkit informáltak, s a lemezújságokban lehetett olvasni
az aktuális partikról, a kiadott m vekr l, de közöltek programozási és hardver tippeket, valamint könnyedebb, a fiatalokat foglalkoztató témákat. Mára az internetes fórumok váltották fel a hangulatos lemezmagazinokat. Kés bb, ahogy a C64 vesztett a népszer ségéb l, úgy fogyatkozott meg a felhasználók száma is. Szép lassan mindenki, aki korábban ezt a kis gépet használta, áttért Amigára, majd nem sokkal kés bb PC-re, és a többség szemében a C64-es scene megsz nt. Pedig ez korántsem történt így! A legkülönfélébb modern gépeken alkotók mellett, a C64-es scene is létezik, mind a mai napig, s t mostanában egyre 76 népszer bb. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a retro, vagyis a régi dolgok újbóli felfedezése, manapság nagy divat. Ez persze nem csak a számítástechnikára igaz, de ezen a téren is megfigyelhet . S nem csak a régi Commodore-osok fedezik fel újra régi gépüket, hanem vannak olyanok is, akik most ismerkednek
meg ezzel a remek computerrel. Ezen kívül szép számmal akadnak fejleszt k, akik soha nem hagytak fel a kódolással. k tartották életben a C64-es scene-t, ezért nagy tiszteletet érdemelnek. 3.22 Az illegális scene Folytatván az el z rész gondolatmenetét, elmondható, hogy az illegális scene pontosan ilyen, soha meg nem sz n irányzat. A cracker csapatok ugyanis folyamatosan léteztek, és a mai napig tevékenykednek. Mostanában természetesen egyre kevesebb dolguk van, mint a C64 fénykorában, de azért a versenyszellem még élteti ket. A nagy játékfejleszt cégek még a 90-es évek elején abbahagyták a Commodore gépek szoftverellátását, és mind a PC és a játékkonzolok felé fordultak. A crackerek felismerték a lehet séget a játékpiac elgyengülésében, és néhány csapat saját játékforgalmazó céget alapított. Ezzel elvben két legyet ütnek egy csapásra! Mivel ismertek C64-es körökben, ezért ahogy a töréseiket tudják terjeszteni,
úgy a cég reklámját is. A nekik küldött játékból k azonnal kiadnak egy feltört verziót, ezzel megszerezvén az ezért járó elismerést, és azon kevés embernek, akik megrendelik t lük a programokat, el is tudják adni néhány példányban. A kezdeti id kben remek cracker célokat jelent másolásvédelmek, ma már nem léteznek, hisz miért is töltene el a programszerz dupla annyi id t egy játékon, ha ezzel csupán örömet szerez az „ellenségeinek”. Természetesen a crackerek örülnének egy-egy jobb védelemnek, hisz ma az összes tevékenységük örökélet keresés, minél kisebbre tömörítés, angolra fordítás és NTSC (USA) videó rendszerre fixálás. Az NTSC fixálás talán az a terület, amiben a legtöbbet változott az illegális scene munkája. A C64 fénykorában az amerikaiak sokasága szívesen játszott volna az 77 európai játékokkal, amelyek nem futottak gépeiken, ám a forgalmazó cégeknek elégnek bizonyult az európai vev
kör. Ezen igény kielégítésére speciális csapatok alakultak, amelyeknek az volt a dolga, hogy az európai kollégáik által feltört programokat, amerikai TV szabványra igazítsák. A komolyabb játékok számának csökkenésével azonban az érdekl désük megsz nt, és szép lassan európaiak kezdték el NTSC gépekkel a saját töréseiket fixálgatni, a megmaradt nagyon gyér amerikai közönségnek. Illetve tulajdonképpen nem is a közönségnek, hanem a C64-es cracker világban uralkodó szabálynak. A verseny ugyanis mindig abból állt, hogy ki tudja az adott játékot a leghamarabb feltörni, amit napos vagy órás különbségek döntöttek el egy-egy könnyebben beszerzett eredeti programnál. Ez ma is így van. Egy játék feltörésének az a gy ztese, aki a leghamarabb tudja a saját, 100%-osan PAL és NTSC szabványon is m köd változatát, a megadott amerikai BBS-ek legtöbbjére feltölteni. Kontároknak azonban nincs helye a versenyben, egyszer en lehet
ségük sincs beleszólni a dolgokba. Nem azért, mert esetleg ki vannak tiltva, de hiába tud valaki egy megvásárolt eredeti programot szépen feltörni, örökélettel ellátni és összetömöríteni, ha nincs meg az amerikai kapcsolata vagy inkább gépe az NTSC fix elkészítéséhez, és az elérhetetlennek t n amerikai BBS-ekre sem tudja azt feltölteni. Ezen a helyzeten látszik változtatni az a tény, hogy ma már egyre inkább kezdik elveszíteni jelent ségüket a BBS-ek, és a scene tevékenység nagy része is már az interneten zajlik. Ráadásul a mai crackerek nem nagyon vesz dnek, a minimális számú amerikai felhasználó részére készül NTSC fixekkel! Ebben a különleges versenyben nem egy megválasztott zs ri adja a pontokat, hanem maguk a cracker csapatok bírálják egymás munkáit. Több csapat futtat lemezújságot, és ezekben hónapról hónapra látható, az egyesek által feltört játékok listája és az ezekkel összegy jtött pontok. Mivel a
listák nagyjából ugyanazon szabályok alapján készülnek, ezért valóban korrekt játékot játszik az egész társaság, és pontos képet festenek le a csapatok tevékenységér l. Pontvadászok. Így nevezik azokat, akik megpróbálnak mindent elkövetni azért, hogy másokat megszabadítsanak az újságokban kapható pontoktól, és a mérleget a 78 saját oldalukra billentsék. Sokszor sikerrel teszik ezt, és ez adja a küzdelem jellegét a dolognak. A rendszer úgy m ködik, hogy egy csapat, egyszer en megpróbálja rábizonyítani, egy el z leg mások által feltört játékra, hogy az nem az eladott verzió, nem tartalmaz bizonyos pályákat, intró képeket, vagy valamilyen feltörési hiba miatt nem játszható végig PAL vagy NTSC rendszer gépeken. Ezután pedig kiáll a saját, immáron tökéletes verziójával Ez a dolog pedig egyáltalán nem árt a versenynek, inkább használ, mivel mindenkit, aki versenyben akar maradni, tökéletes munka elvégzésére
kényszerít! 3.23 A legális scene S, hogy mi a helyzet a legális csapatokkal? Természetesen k is léteznek, bár már nincsenek annyian, mint hajdanán, de azért évr l évre, partiról partira készítik a különböz munkákat, amelyeket aztán összehasonlítanak egymással a compo-nak (competition) nevezett versenyeken. Egy ilyen rendezvényre a résztvev k, természetesen nem csak úgy beesnek valahonnan, hanem baráti közösségfélét, egyfajta elit cyber szubkultúrát alkotnak. A parti maga nem arról szól, hogy valamely cég hatalmas bevételre akarna szert tenni, hanem arról, hogy azoknak, akik tehetségesek, m vészi szinten alkotnak a számítógéppel, legyen hol bemutatniuk, összemérniük alkotásaikat. Külön verseny-kategóriája van a képeknek, a zenéknek, az intróknak és a demóknak, s ezen felül létezik még egy wild nev kategória is, amelybe minden olyan alkotás bekerül, amelyik a többibe nem sorolható be, vagy valamilyen ok miatt azokból
szám zetik. Ahhoz, hogy megértsük milyen is az a hely, ahol ezek az alkotások bemutatásra kerülnek, képzeljünk el egy motoros találkozót, ahova azonban nem motorkerékpárral, hanem számítógéppel a hónuk alatt érkeznek, a motorosokhoz hasonlóan összetartó és megszállott résztvev k. A helyszínen, azaz a party place-en aztán mindenki beüzemeli a saját kis gépét, és azon megy a kódolás, illetve a különböz alkotások szemlézése. Az ilyen, sceener csapatok által szervezett, két-három napos összejöveteleket hívják demoscene partynak. 79 Sajnos mára a dolgok egy kicsit átalakultak. Nagyot változott ugyanis a számítástechnika, s ez er sen kihatott a scene-re is. Az internet ma már egyre inkább elérhet , s emiatt lanyhul az érdekl dés a partik iránt, mivel egyszer bb az alkotóknak elérni egymást, és a különböz programokat, dokumentációkat, m veket a NET-en, mint a személyes találkozók során. Az internet ezen kívül
megszüntetett egy korábban nagyon fontos scene tevékenységet, a swappet, amely a baráti kapcsolatok egyik alapköve volt, s a kiadott anyagok lemezeinek postai úton való terjesztését jelentette. Egy jobb swapper kapcsolatban állt akár több tíz scenerrel, köztük más csapatok swappereivel is. Ez a poszt napi több órás levélírást, lemezmásolást jelentett az ezzel foglalkozóknak, viszont cserébe a swappernek minden nap tele volt a postaládája a legfrissebb anyagokkal, a világ minden részér l. Erre a tevékenységre azonban, az internet elterjedésével mind kevesebb igény volt, s ahogy említettem, mára szinte teljesen elt nt. A másik, internet miatt kihalt terjesztési mód, az illegális scene ismertetésénél már említett BBS-ek használata. Ezeket a BBS-nek nevezett számítógépeket (Bulletin Board System) modemen keresztül, telefonvonalon lehetett elérni, ahol mindig letölthet ek voltak a fent lév legális, és jórészt illegális anyagok.
Ez a terjesztési mód, f leg Amerikában volt divat, mivel a telefontársaságok ott jóval kisebb díjakkal dolgoznak. Magyarországon a BBS-ek használata nem igazán volt elterjedt. A scene hanyatlásához az internet elterjedésén kívül az is hozzájárult, hogy a résztvev k közül sokan rájöttek arra, hogy amit hobbiszinten m velnek, azzal pénzt is lehet keresni. Szoftverfejlesztés, játékprogramok írása, weboldalak készítése, stb. Leginkább a játékipar az, amelyben helyet találnak a scene-r l kikerült emberek. Visszatérve a partikhoz, azért nem annyira vészes a helyzet. Ugyan csökkent az utóbbi id ben az érdekl dés, de azért mostanában is szerveznek ilyen összejöveteleket. Ezen partik között van olyan, amelyre csak C64-esek mennek, de van olyan is, amelyen szinte minden számítógép jelen van, és akadnak események, amelyekre csupán a PC-t nem engedik be. Vannak továbbá kis, kb 10-20 résztvev vel megrendezett találkozók, és olyanok is,
ahová több mint ezer 80 számítógépes alkotóm vész megy el, s ahova nem csak a C64-en, vagy Amigán alkotókat várják, hanem a PC-sek is megmutathatják, mit tudnak kihozni a gépükb l. Persze az úgynevezett gamereket, azaz a számítógépet csupán játékra használókat egyik rendezvényen sem látják szívesen. S t némely PC mentes party-n el fordul olyan compo is, amelyen komplett PC-t, PC monitort, vagy PC alaplapot kell összezúzni! Úgy gondolom, hogy a gépzúzások okát érdemes tisztázni, mivel magyarázat nélkül egyszer vandalizmusnak t nhet, pedig egész másról van szó! Az ok nem új kelet , hanem a PC megjelenésének, a Commodore gépek virágzásának idejére vezethet vissza. Az Amiga, és az egyéb, ma már nem gyártott számítógépek rajongói a mai napig tartják magukat azon véleményükhöz (amelynek valószín leg van is igazságtartalma), miszerint az általuk „hulladék-bádoglemezek”-nek tartott PC-k, gyengébb
képességeik ellenére, a forgalmazók er szakos marketing stratégiája miatt, egyszer en megölték a kiváló Commodore és Atari termékeket. Az ebb l fakadó dühük kifejezése a PC-k (csak a PC-k!), szervezett keretek közt lebonyolított összezúzása. 3.24 A partik A nagyszabású partira jó példa, a Németországban évente megrendezésre kerül Symposium Mekka. Ezen C64-es, Amigás és PC-s résztvev k is vannak, akik nagy néz közönség el tt mutathatják be az elkészített munkáikat. Szintén nagy volumen rendezvény az Assembly Party, ahol nem a C64 a hardverileg leggyengébb computer, mivel mindenfajta géppel lehet indulni a versenyeken. A Little Computer People szintén multiplatform találkozó, de az Assemblyvel ellentétben ezen csak 8 bites gépek versengenek. Ezek közül azonban szinte minden megtalálható az indulók között, a Game Boytól kezdve, a Plus/4-en át, a Ti83-mas zsebszámológépig. Északi szomszédunk, Szlovákia is rendez 8 bites
számítógépes összejövetelt Forever néven, amelyre Atari, Commodore és Spectrum használók is mehetnek, és amely nagyon népszer a hazai scenerek körében. 81 Jó hangulatú scene party miatt azonban nem feltétlenül kell a C64 rajongóknak külföldre utazniuk, mivel szerencsére Magyarországon is létezik több ilyen rendezvény. Els ként talán az évente Budapesten megrendezett FuckYa érdemel említést, amely szintén teljesen PC mentes, s t, ezen a rendezvényen bizony el fordul PC égetés, billenty zet, alaplap és winchester törés is. Persze a számítógépesek is emberek, és jobbára férfiak, így a 2001 januári FuckYa Partyn nagy sikere volt, a színpadon erotikus m sorral fellép hölgyeknek. A másik nagyszabású magyar találkozó, a pécsi Antiq, ahol C64, Amiga és PC scenerek versengenek. A budapesti Amiganica pedig, nevével ellentétben nem csak Amigás, hanem C64-es party is. A legújabb rendezvények közül kett t említenék meg.
Ezeknek nincs nagy hagyományuk, de talán jöv jük annál inkább. Az els , a HungaroCON nev Sci-Fi találkozó keretén belül, Salgótarjánban, a múlt évben el ször megrendezett parti, a SceneCON.2003 Számítástechnikai M vészetek Találkozója Ez nem egy klasszikus scene party, mivel a compokon kívül rengeteg egyéb lehet séget is kínált a látogatóknak, pl. versenyek, fórumok és szakmai el adások is voltak a rendezvényen. A másik ilyen új találkozó, a 2003 szén, Veszprémvarsányban megrendezett Function. Ez is remek kezdeményezésnek t nik, remélhet leg hagyomány lesz a megrendezéséb l! A végére hagytam az egyik legérdekesebb rendezvényt, amely 2003-ban, immáron ötödik alkalommal került megrendezésre, a Singular Crew szervezésében. A helyszín a Veszprém megyei Ajkarendek, ahol is fest i környezetben találkozhatnak a C64 szerelmesei évr l évre. A találkozó nem is annyira scene irányultságú, inkább baráti összejövetelnek
nevezném. Baráti, de nem zártkör , mivel a szervez k várnak mindenkit, akit érdekel a Commodore 64. Ebb l kifolyólag az Árok Party-nak nevezett találkozón, a gépet tövér l-hegyére ismer aktív scenereken kívül, a C64-et csupán használók is megtalálhatók. Ez a kett sség azonban nem árt a hangulatnak, sokkal inkább javítja azt, még ha ezáltal csak kevés igazán színvonalas anyag jön ki a partira. 82 3.25 Új grafikus módok A C64-es scenerek legnagyobb érdeme, a platform életben tartásán kívül az, hogy id r l-id re, egyre újabb technikai trükköket dolgoztak ki, s mind kijjebb tolták gépük teljesítményének határait. Ezáltal a mostani demókat már össze sem lehet nagyon hasonlítani a hajdaniakkal. Ilyen újdonságok mind a kódolásban, mind a zenében jelentek meg, de a leglátványosabban a grafika fejl dött. Emiatt talán nem hiábavaló, ha áttekintjük, milyen grafikai megoldások léteznek C64-re. El ször is nézzük a
klasszikus megjelenítési módokat. Ebb l az egyszer bb az úgynevezett HIRES, amelynek felbontása 320*200 pixel, vagyis 64000 képpont. Ennek az üzemmódnak az a lényege, hogy egy karakterhelyen, azaz egy 8*8-as mez n belül, csak 2 színt lehet használni. Egyik a háttérszín, a másik pedig a pixel színe. Ezt a két színt lehet aztán változtatni, de csak karakterenként, ami korlátoltsága miatt nagyon nehézzé teszi az ilyen módon való rajzolást. Manapság csak ritkán készítenek ilyen fajta képeket a grafikusok, de ha mégis, akkor sem használják ki a karakterenkénti új színek kínálta lehet séget, hanem csak két szín képeket, leginkább karikatúrák rajzolnak vele. A másik, a C64 által eredetileg támogatott grafikus mód a MULTICOLOR. Ez már inkább elterjedtebb, s még ma is nagyon sok ilyen felbontású kép jelenik meg. Ebben az üzemmódban, a HIRES-hez képest felére csökken a vízszintes felbontás, ezért csupán 160*200-as grafikákat
lehet vele készíteni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak 32000 pixelesek, és ezáltal fél képerny nyiek a MULTICOLOR rajzok, mivel a pixelek vízszintesen megduplázódnak, azaz a képek mérete ugyanakkora, mint a HIRES-nél. Ez a vízszintes irányú nyújtás ugyan kissé furcsa lehet els re, de a karakterhelyenkénti 3 pixelszín kárpótol mindenért, és ebben a grafikus módban már jóval nagyobb szabadságot kap a rajz készít je. A háttérszín egyébként MULTICOLOR-nál nem változhat karakterhelyenként, hanem a kép egészére vonatkozik. 83 Az el bb említett két felbontás tehát az, amelyet a C64-et készít mérnökök beépítettek a számítógépbe, s ezáltal ezek a legelterjedtebbek is, ám létezik ezeknél sokkal látványosabb módja is a grafikák készítésének! Az els ilyen plusz felbontás az úgynevezett FLI. A rövidítés a Flexible Line Interrupt, azaz rasztersoronkénti (egy pixelsor a képerny n) megszakítást takarja. A FLI képek
megjelenítésekor, a C64 minden rasztersorban egy másik színmemóriába kapcsol, és így minden karakterben rasztersoronként plusz 2 színt használható. Ez már nagyon jó min ség , 160*200-as képek készítését teszi lehet vé. Az egyetlen szépséghibája ennek a software-es felbontásnak, hogy a képerny bal szélén lév els 3 karakteroszlopba nem lehet rendesen rajzolni, mivel ennyi id kell ahhoz, hogy a gép átkapcsoljon a két színmemória között. Ráadásul a FLI képek megjelenítése nagyon sok gépid t vesz igénybe. (A gép teljesít képességének több mint 60%-át!) Az FLI-nél er forrás-takarékosabb az INTERLACE mód, melynek során a számítógép, a memóriájában elhelyezett két MULTICOLOR képet felváltva jeleníti meg, egymástól egy pixelnyivel eltolva. Ezzel az eljárással 160*200 helyett már 320*200-as felbontásban lehet dolgozni, de nem HIRES üzemmódban, hanem a MULTICOLOR által támogatott 3 szín és egy háttérszín
kombinációt használva. S t, az INTERLACE képek készítésekor, mivel a két kép nagyon gyorsan váltakozik, lehet ség van színkeverésre is. Ha ugyanis egy adott helyen, az egyik képen piros, a másikon pedig fehér pixel van, akkor azokat gyorsan váltogatva enyhe rózsaszínt kap eredményül a kreatív grafikus. Ezzel a módszerrel, több mint 100 színt lehet használni ebben az üzemmódban. Azért hogy ne legyen teljesen tökéletes minden, el kell ismerni, hogy az INTERLACE módnak is van hátránya, mégpedig az, hogy a képerny frissítés miatt a világos színek nagyon vibrálnak, mivel a C64 nem tud olyan gyorsan frissíteni, hogy az emberi szem ne venné észre. Az el z két módszer ötvözete az IFLI, amely nem más, mint az INTERLACE módnak a FLI verziója, vagyis megjelenítéskor rasztersoronként változik a színmemória. Ez a megjelenítési mód szinte korlátlan színhasználatot enged meg 84 a grafikusnak, mivel egy karakterhelyen belül lehet
használni egy közös színt, valamint karaktersoronként lehet változtatni a háttérszínt, és használni megadott rendszer szerint 4 színt. (Két szín kerülhet a páros, kett pedig a páratlan oszlopokba.) Tulajdonképpen ebben a 320*200-as felbontású módban, bele lehet tenni egy karakternyi helyre, a C64 mind a 16 színét! A fenti megjelenítési módok talán a legáltalánosabbak a C64-es demókban és grafikákban, ám nem az egyetlenek! Létezik ezeken kívül egy csomó más is (SHIFLI, AFLI, XFLI, stb.), amelyek azonban kevésbé elterjedtek, leginkább egy-egy csapat használja ket. Ezeknek az a lényege, hogy a HIRES módot rasztersoronként megszakítják, és erre tesznek rá sprite-okat, amiket szintén szétszednek rasztersoronként és ezzel érik el az IFLI min ség képeket. Ez azért jó, mert ezek a képek nincsenek INTERLACE-elve, vagyis egyszer 320*200-as rajzok, mégis szinte mind a 16 színt fel lehet használni bennük, korlátok nélkül. Mint
korábban említettem, a scene tevékenység hatására a leglátványosabban a grafika fejl dött, ám újdonságok minden téren jelentek meg. A programozás fejl désére csupán egy példát szeretnék felhozni, mégpedig a keretek lebontását. A korai id kben ugyanis leküzdhetetlen akadálynak bizonyult a C64 képerny jét szegélyez keret bárminem módosítása, ugyanis ennek változtatására, csupán egyetlen lehet ség volt, mégpedig a színének módosítása. A régi intrókban ennek megfelel en, csupán néhány vízszintes vonallal dekorálták a programozók a keretet, mivel azt viszonylag egyszer en, megfelel en gyors színváltoztatásokkal el lehetett érni. Manapság azonban már odáig fejl dött a C64-es programozás, hogy a demókban és néha a játékokban is, különböz információk, futó szövegek és esetenként grafikák is megjelennek a kereten. Ennek a már említett sprite kezelés a kulcsa, ugyanis csak ezek az objektumok azok, amelyeket ki lehet
helyezni a keretre. A gép alapesetben csak 8 sprite megjelenítésre képes, ám ezt a korlátot, a megszakítás-technika alkalmazásával, elég hamar legy zték a programozók, és ahogy azt a scene történeténél már említettem, manapság már nem ritka a 60-70 sprite egyidej megjelenítése sem. Ez a sok sprite, vagy ahogy a korabeli szakkönyvek fordítani próbálták, szellem objektum, pedig már b ven 85 elég arra, hogy lefedje a keretet, és különböz programozási trükkökkel valóban rábírhatóak arra, hogy ne a keret mögött, hanem el tt jelenjenek meg! 47. ábra – Jól sikerült scene grafikák 86 3.3 Mai szoftverfejlesztések 3.31 Operációs rendszerek Korábban már volt szó az operációs rendszerekr l, s kiderült, hogy a korabeli C64 tulajdonosok az alap BASIC-en, valamint a GEOS-on kívül nem használhattak más rendszert. Szerencsére ma már egy kicsit b vült a választék, mivel több fejlesztés is fut párhuzamosan. Természetesen
a konzervatívabb felhasználók továbbra is alkalmazhatják a régebbi rendszereket, de akik vállalkozóbb szellem ek, azok biztosan kipróbálják, valamelyik modernebb C64-es operációs rendszert. Ezek közül az els (kett ) említésre méltó, a GEOS nyomdokain halad. Az 1986-os „születés ” GEOS utolsó kiadása 1990-ben volt, ez a 2.0 verzió Németországban, 1993-ban még megjelent egy 2.5-ös kiadás, ám ez semmi újat nem tartalmazott, csupán a már korábban is létez különböz kiegészítéseket integrálta egy rendszerbe. Ez volt az utolsó említésre méltó esemény GEOS ügyben, egészen mostanáig. 2004 februárjában ugyanis elterjedt a hír, hogy a GEOS C64-es és C128-as változatban is letölthet vé vált az internetr l! Ezt a lépést minden bizonnyal az okozta, hogy 1999-ben két új kiadást is elkezdtek fejleszteni, az akkor már 13 éves grafikus felülethez. Ezek közül a Németországban, (röviden: MP3) Wolfgang Grimm mostanában már
nem által igen készített hallani, MegaPatch 3-ról ám az amerikai Maurice Randall fejlesztette Wheels operációs rendszer, azóta is fejl dik. A szoftver képes RAM Disk létrehozására, merevlemez kezelésre, Plug&Play-hez hasonló hardverbeállító mechanizmus alkalmazására, valamint különböz internetes kliensprogramok (telnet, e-mail, web, stb.) futtatására Ez utóbbiak használatához azonban, egy alap C64 már elég kevés. Szintén extra hardvereket (kés bb lesz róluk szó!) igényel a korábban létez JOS és Clips nev operációs rendszerek összeolvadásából született WiNGs. Ez a 87 multitaszk rendszer, a Wheels-hez hasonlóan kezeli a RAM Disk-eket, HDD-ket és kit nik hálózati támogatásával (IRC kliens is van hozzá!). 48. ábra – Aknakeres a WiNGs-ben Érdekes fejlesztés a Lunix nev szoftver, ami –mint a nevéb l sejthet – egy Linux alapú operációs rendszer (Little UNIX). A Linux, felépítéséb l adódóan, szinte
mindenféle architektúrájú számítógépre telepíthet , így a Microsoft X-Box nev konzolján, a Dreambox nev m holdvev beltéri egységen, a mobiltelefonokon és a hasonló különleges rendszereken kívül C64-re (és C128-ra) is megjelent. Ez az operációs rendszer el ször 1993-ban látott napvilágot, majd 1994-ben került fel az internetre. 1997-ben aztán teljesen átírták a rendszert, és ez lett az LNG, vagyis a Lunix Next Generation. Jelenleg az 1999-ben kiadott 020-as verzió a legfrissebb kiadása. S, hogy mit is tud ez a közel sem végleges verzió? Nézzük csak: • Multitaszk rendszer • Dinamikus memória kihasználás • Memóriab vít (REU) támogatás • SCPU, IDE64 kompatibilitás • RS232-es port támogatása • Egyszer parancs shell, history funkcióval. • SLIP és PPP támogatása soros porton • TCP/IP támogatás (pop3, ftp, telnet kliensekkel) • Egyszer webszerver • Több mint 30 applikáció elérhet alá 88 A
Lunix persze nem közelíti meg a sok-sok MHz-es, x86-os rendszereken futó rokonainak teljesítményét, ám a Linux rendszerek nagyon jó konfigurálhatósága és kis hardverigénye miatt, igenis említést érdemel! 49. ábra – Lunix Fejlesztenek ugyan még más operációs rendszereket is C64-re (pl.: Ace16, GeckOS/A65), ám már csak egyr l szeretnék b vebben szólni. Ez a hálózatos téren egészen rendkívüli lehet ségekkel bíró rendszer a Contiki névre hallgat. A Kon-Tiki, Thor Heyerdahl k korszaki módszerekkel „összetákolt” hajójának a neve volt. azt akarta bebizonyítani, hogy a polinézek képesek lehettek hajóikkal eljutni Dél-Amerikába. Err l kapta a nevét a Contiki operációs rendszer, amelynek hasonló célja van: bebizonyítani, hogy az elavultnak tekintett számítógépek képesek olyan funkciók ellátására, amelyek egy mai, komoly gépt l elvárhatóak. 50. ábra – A Contiki névjegye 89 A Contiki Desktop Environment (CDE),
gyakorlatilag egy komplett 8 bites operációs rendszer, amelyet els sorban az fejlesztettek ki. A CDE, a világhálón történ internetes alkalmazásokhoz kommunikációhoz minimálisan szükséges TCP/IP protokoll mellett, egy telnet klienst, egy webböngész t, s t, egy a szerver funkcionalitáshoz elengedhetetlenül szükséges webszervert is magában foglal, de fejlesztés alatt áll az IRC és az e-mail kliens is. Mindezen funkciókat pedig nem szövegfájlok szerkesztgetésével, hanem egy menüvezérelt környezetb l lehet beállítani. Külön bravúr, hogy a CDE minden komponense, együttesen is csak 42 Kbyte-ot foglal el, így minden töltögetés nélkül képes m ködni egy alap C64-en is, mivel egyben elfér annak memóriájában. A Contiki licence lehet vé teszi, hogy bárki fejlesszen és terjesszen saját b vítéseket, módosításokat a rendszerhez. A szoftver érdekessége még, hogy számos más rendszerre portolták már, így a számos Commodore
(64, 128, Plus/4, VIC20) gép mellett Apple (II), Nintendo (NES, Game Boy), Atari (Portfolio, Jaguar, ST) és persze x86 rendszeren is fut. 51. ábra – A Contiki telnet kliense 3.32 Játékok A scene ismertetésénél említettem, hogy id r l id re, egyre újabb fejlesztések látnak napvilágot, megismertünk új grafikus módokat, illetve az el z részben vadonatúj operációs rendszerekr l volt szó. Ez a fejl dés azonban nem csak az említett területeken figyelhet meg, a csapatok nem csak demókat készítenek rendületlenül, hanem többen játékfejlesztésre is adják a fejüket! 90 Igen-igen! A XXI. században, 2004-ben, 22 évvel a kiadása és 10 évvel a készít cég cs dje után, még mindig jelennek meg új játékok Commodore 64-re! Az évente megjelen pár tucat játék egy része, sajnos elég silány min ség , de szerencsére vannak nagyon színvonalas alkotások is. Az el bbiek mindegyike, az utóbbiaknak pedig nagy része ingyenesen beszerezhet , mivel
a fejleszt k nem a haszonszerzés, hanem az erkölcsi elismerés miatt készítik ket. Van azonban egy kis hányada a mai játékoknak, amelyekért pénzt kell áldozni a játszani vágyóknak. A német Protovision nev cég ugyanis, még üzletet lát a C64-es játékok értékesítésében, s az általuk kiadott programok egy része fizet s szoftver. Persze azért azt k is tudják, hogy a felhasználók az ingyenes dolgokat jobban kedvelik, ezért sok más játékot szabadon letölthet vé tettek a honlapjukról, s csak néhány van, amelyért fizetni kell. Ez utóbbiakhoz 13-20 euróért juthat hozzá a vásárló, ami bizony elég komoly összeg, ha azt nézzük, hogy ennyiért egy CD-nyi PC-s programot kaphatunk némely bevásárlóközpontban. Persze azért vannak olyanok, akik nem így gondolkodnak, s akiknek megér ennyi pénzt, hogy vadonatúj, dobozos szoftvert használjanak a „kis öreg”-en. 52. ábra – Bombmania Ilyen fizet s programra jó példa, a pár éve
nagyon-nagy sikert arató Bombmania, amely PC-n, a DOS-os id szakban nagyon elterjedt Dynablaster nev játék, remek C64-es feldolgozása. Azok kedvéért, akik nem ismerik az említett programot, pár mondatban bemutatnám, hogy mir l is van szó. A játékban egy 91 helyes kis figurát irányítva kell menekülnünk, a minket üldöz ellenséges egyedek el l, akikben egy-egy bomba lerakásával tehetünk kárt, miel tt elkapnának. A bombák használata nem csak az ellenségek elpusztításában játszik szerepet, de a bejárható területet eleinte nagyon lekorlátozó falak lebontására is használható. A falak felrobbantásával aztán különböz ajándéktárgyakhoz, pl. hatásfoknövel k, plusz bombák, stb. juthatunk, amik nélkül a fels bb szinteken már nem lehet továbbjutni. 53. ábra – Ice Guys Az Bombmania-ból már kihagyták a Dynablasterben megtalálható, magányos felhasználóknak készített mászkálós részt, és így az már csak két
játékossal, egymás ellen küzdve játszható. Ez így önmagában is garantálja a sok órán át tartó kellemes szórakozást, ám a készít k tovább mentek. Beépítettek a programba egy olyan opciót, amelyet bekapcsolva, kett helyett akár négy játékos is küzdhet egymás ellen! Ebben az a különleges, hogy míg a PC-re tetsz leges számú joystick köthet , addig a C64-es oldalán, bizony csak két A/D átalakító, azaz joyport található. A problémára egy különleges hardvereszköz elkészítése nyújtotta a megoldást, amelyr l majd még lesz szó a kés bbiekben. A Bombmania-hoz hasonlóan, szintén játszható akár 4 játékos által, a Pac It nev mászkálós program. Ebben a már klasszikusnak mondható, rengeteg játékban felbukkanó PacMan figurát kell irányítani, akinek els dleges célja, hogy a pontszám növelésének érdekében, a pályán fellelhet összes élelmet magához 92 vegye, valamint hogy kijusson az t üldöz szellemek el l a
pályáról. Nem túl nagy ötlet, ám ennek ellenére nagyon népszer volt a figura hajdanában, különösen a fiatal játékosok körében. A Pac It, egy nagyon jól sikerült felújítása a régi programoknak, amit még inkább feldob a többjátékos üzemmód. A fenti két játék, 13 euró ellenében szerezhet be a Protovisiontól, épp úgy, ahogy az Ice Guys és a It s Magic 2 is. Ez utóbbiak min ségileg megegyeznek az el z ekkel, mivel nagyon szép grafika és hangok jellemzik ket. Ezek az ügyességi, mászkálós játékok a Giana Sisters, vagy Super Mario szer , vízszintesen scrollozó pályán játszódnak, ahol különböz ellenségek törnek a gyanútlanul sétálgató, gyémántot vagy más egyebet gy jtöget f h sre, aki vagy megpróbálja átugrani, kikerülni ket, vagy valamilyen már megszerzett fegyverrel eshet nekik. Az ötlet szintén nem új, mivel több száz hasonló játék jelent meg a gép fénykorában, de a remek grafika, a jó játékmenet és
nem utolsó sorban, a szoftverek vadonatúj mivolta miatt, esetleg érdemes rászánni a nem kevés pénzt valamelyikre. 54. ábra – A Hockey Mania címképerny je Nem csak mászkálós, logikai, ügyességi programok kerülnek azonban kereskedelmi forgalomba manapság, bár tény, hogy ezek vannak többségben. A Protovision, 2003-ban adta ki a Hockey Mania nev jégkorongozók világába kalauzolja el a sportjátékát, amely a felhasználót, akinek nem csapatvezet ként, vagy managerként kell helytállnia, hanem egyszer en csak játszania kell. Nincsenek pénzügyi dolgok, játékos eladások a programban, csak a színtiszta akcióra kell koncentrálni. A grafika, szokás szerint kiváló, és a remek 93 játékmenet is garantált a rengeteg, különféle mozgáskombináció miatt, ráadásul a játék hangjai sem hagynak semmi kívánnivalót maguk után. Két teljes zene van a menüben, amit a mérk zés alatt négyféle hangjelzés pótol, illetve 19
különböz hangeffektus is helyet kapott, ebben a nagyszer játékban. A programot 10 eurós áron kínálja a forgalmazó, ami 20 euróra módosul, ha valaki a forráskódokra is igényt tart. A vékonyabb pénztárcájú felhasználók sem maradnak azért új játék nélkül, mivel ahogy említettem, a Protovision (és megannyi független fejleszt ) kínál ingyen letölthet , vagy minimális áron, 2 euróért mágneslemezre másolt játékokat. Ezek valamelyest gyengébb alkotások, de azért némelyik min sége még így is az átlag felett van! 55. ábra – Metal Warrior 4 Ilyen, átlag feletti szoftver a Metal Warrior, amelyb l 1999 és 2003 között négy, nagy siker rész készült el. Ez a játék az akció-, kalandprogramok családjába tartozik, és a fentebb tárgyalt Ice Guys és It s Magic 2 cím alkotásokhoz hasonlóan, vízszintesen scrollozó pályán játszódik. A program hangulata azonban egy kicsit más, mivel azokban egy kedves kis f h st kell
irányítani, akinek f célja, hogy összeszedegessen mindenféle ajándéktárgyat a pályán, míg ebben a játékban egy (nem túl szépen megrajzolt) kezd heavy metal gitáros a f szerepl , akit a zenésztársait meggyilkoló ismeretlenek elleni bosszú vezérel. Ennek megfelel en a játékmenet során nem ártatlan fejbekoppintással, hanem különböz fegyverek segítségével gy zi le az ellenfeleket. 94 S, ha már el jött a szó a Metal Warrior bemutatásánál az It s Magic 2-r l, akkor meg kell említenem, hogy a Protovision, szintén a freeware kategóriába sorolta be a program els részét, az It s Magic-et. Erre a játékra ugyanazok a pozitív jelz k érvényesek, mint amiket a második részr l írtam, és ugyan egy kicsivel öregebb, mint a 13 eurós utód, de semmivel sem rosszabb annál! A Cascade és a Stroke World nev programok is méltán öregbítik a Protovision hírnevét, mivel ugyan szintén ingyenesek, mégis remek szórakozást ígérnek. Az els egy
logikai játék, amelyben megadott szabály szerint kell, egy tábláról leszedegetni a különböz színárnyalatú golyókat, a második pedig ismét egy mászkálós program. Ez utóbbiban a földet megtámadó gonosz idegeneket kell likvidálnia a f h snek, aki egy kigyúrt test bodybuilder. A játék egyébként, inkább a szelídebb akciójátékokra hasonlít, mintsem a kissé véres történet Metal Warrior-ra. A Protovision által kiadott játékok mellett természetesen jelennek meg amat r fejlesztések is, amelyek azonban nem a színvonaluk, hanem a készít k hobbiprogramozó mivolta miatt azok. A Heavy Metal Deluxe, a Bomb Case, a Balloonacy, a Dodgem 64, vagy az Arrow Busters mind-mind olyan játék, amely a C64 fénykorában is ismertséget vívott volna ki magának, és minden bizonnyal olvashattunk volna róla az 576 KByte, vagy a Commodore Világ oldalain! 56. ábra – Stroke World 95 Valószín leg ugyanez a sors várt volna, az ajkai Singular Crew csapat
által fejlesztett, egyel re név nélküli játékra is, amely a PC-r l ismert Worms nev program C64-es átirata. A program el ször tavaly márciusban, a szlovákiai Forever partin volt látható, majd az els játszható változata a nyári SceneCON-on és az Árok Party-n lett bemutatva. A játék már a jelenlegi, félkész állapotában is nagyon gyors, támogatja a 4 játékos módot, és a számítógép ellen is játszható. S, ha az el bb említett játékokról cikk íródott volna a számítástechnikai lapokban, akkor a most bemutatandóról cikksorozat, különszám vagy éppen könyv készült volna, és minden bizonnyal hosszú-hosszú ideig beszéltek volna róla az emberek. Sajnos túl sok a volna az el z mondatban, mivel elég kés n jelent meg ez a játék ahhoz, hogy olyan karriert fusson be, mint amilyet megérdemelne, pedig még épp id ben, 1990-ben kezd dött a pályafutása. A legenda szerint ezen év nyarán, két fiatalember hajtott a sötét utcán, és a
kocsiban elhangzott egy mondat, amelyb l egy több mint tíz éves sztori kerekedett ki. A mondat így hangzott: „Csináljunk egy játékot C64-re!” Ebb l a mondatból aztán 1994 közepére megszületett a C64 egyik legszebb, leggyorsabb, legjobb 3D nézet kaland-, szerepjátéka, a Newcomer! S, ami a dolog pikantériáját adja, ami egy kissé megmelengetheti a szívünket az az, hogy a mondat a pesti éjszakában hangzott el! 57. ábra – A Newcomer történetének kiindulópontja 1994-ben azonban már kezdett leáldozni a C64 csillaga, és így nem lett a program akkora siker, mint amekkora pár évvel korábban lett volna. Az alkotók kitartását 96 dicséri, hogy a már eredetileg is szinte tökéletes programot tovább fejlesztették. 1997-ben a háromtagú alkotógárda (Gonda Zoltán, Fóris Csaba, Lay András) egy új taggal (Belánszky István) b vült, s k négyen megalkották a játék második kiadását, ami 2001-ben jelent meg, s az Enhanced Newcomer
nevet kapta. Szándékosan írtam második kiadást, és nem második részt, mivel nem új programról van szó, hanem az eredeti játék egy átdolgozott, kib vített és angolra fordított kiadásáról, amelyet a Protovision is forgalmaz, 15 eurós áron. A játék története a következ : A f h s, Neil Quoit rájön, hogy felesége megcsalja t. A felszarvazott férj gondolkodás nélkül cselekszik, és megöli hitvesét, annak szeret jével együtt. Ezután a rend rök elkapják, és (mivel a történet a jöv ben játszódik) nem börtönbe zárják, hanem egy szigetre szám zik, ahol az újonnan érkezett lakó megbélyegz dik: newcomer (jövevény) lesz. A program célja természetesen az, hogy a játékos megpróbáljon talpon maradni ebben a zord, furcsa világban, és a végén kijusson a szigetr l. 58. ábra – Newcomer A játék második kiadása, az eredetihez képest két lemezzel nagyobb lett, s így már 14 (40 sávra formázott!) lemezoldalt foglal el. Ráadásul
ez a méretnövekedés nem csupán 4*190 Kbyte-nyi, mivel a program immáron tömörítve tárolja a szövegeket is. A továbbfejlesztés pár éve alatt, bekerült a játékba hat új helyszín, négy új falkészlet, 22 új szerepl , négy új nagyméret kép, 3 teljesen eltér új kijátszási mód és megannyi apró változtatás, finomítás. A programkódot a készít k annyira optimalizálták, hogy az egész játék alatt csupán egyszer, a legelején tölti be azt a gép, és utána csak a szövegeket és a képeket hívja be a 97 lemezekr l. A játék mérete összesen 4,5 Mbyte, ami különösen hatalmas szám, a C64 kis memóriájához képest! A legutolsó hír a játékkal kapcsolatban az, hogy az alkotók a PC-s megjelenés mellett, már készítik a program harmadik C64-es kiadását! 3.33 Felhasználói programok A felhasználói programokkal sajnos nem olyan jó a helyzet, mint a scene alkotások és a játékok terén. Ugyan ebb l is készül néhány, de az
igazi újdonságokat, inkább az új operációs rendszerekhez készül b vítések jelentik, s kevés a különálló, egyedi programfejlesztés. Mivel a scene, a grafikai lehet ségek fejl désére volt a leginkább hatással, ezért a rajzprogramokból született néhány olyan az utóbbi id ben, amely képes kihasználni az új módszereket, és könnyebb kezelést biztosít a meglév khöz. A MULTICOLOR módú képekhez leginkább a Drazpaint nev program ajánlható, mivel ebben a felbontásban csak ez a szoftver támogatja a billenty zet használatát, azaz a grafikusnak nincs szüksége joystick-ra az alkotáshoz, ha ezt használja. A Drazpaint-hez kísértetiesen hasonlító felülettel rendelkezik a Draz-lace, amely azonban az INTERLACE módot támogatja, ezáltal sokkal több szín használatát engedi meg. A FLI módot pl. a Gunpaint nev szoftver támogatja, amelynek újabb verziója képes az IFLI, azaz az INTERLACE módú FLI képek létrehozására is. Ez utóbb módot
egyébként a Funpaint és a Shit Paint is kezelni tudja. Valamelyest a grafikához tartozik a hír, hogy létezik JPEG képek megjelenítésére használható kis program C64-re. Bár a szoftver m ködése nem valami gyors, azért képes megjeleníteni a PC-n annyira elterjedt képformátumot. A program kétféle módban képes dolgozni. Ha a képet fekete-fehérben akarjuk megtekinteni, 98 akkor jóval gyorsabb, mint ha a színes módot alkalmazzuk, amikor akár több percig is eltart, míg végre megjelenik a monitoron a kép. Szintén grafikus program a GoDot nev fejlesztés, aminek nagy el nye, hogy 2002-ben ingyenessé vált, így ett l kezdve bárki használhatja ezt a remek, rengeteg képformátumot ismer képfeldolgozó szoftvert. Ugyanilyen apró kis programocska, a PC-n szintén mindennaposnak számító ZIP csomagoló, ami C64-en a GunZip nevet kapta. A tömörítésnek ez a formája egyáltalán nem létezett korábban Commodore 64-en, csupán a programokat
futtatható állapotban meg rz , un. packereket alkalmazták a programozók ZIP kitömörít program, azért létezett már régebben is, de az csak a más gépeken betömörített állományok kicsomagolására volt használható. HyperLink néven forog közkézen egy program, amelyet a készít i hypertext rendszeren alapuló, grafikus bemutató-készít ként emlegetnek. Hogy ilyen, egyszer sített Power Point jelleg felhasználásra mennyire alkalmas, azt nem tudom, de offline HTML megjelenít ként jól alkalmazható. A Fairlight csapat által készített 64’er HTML Reader azonban a HyperLink-nél sokkal jobbnak t nik. Igaz, ez „csak” HTML olvasó, de ezen feladatának maradéktalanul eleget tesz, a lementett HTML oldalakat tökéletesen megjeleníti. Egy igen érdekes táblázatkezel program is napvilágot látott a közelmúltban, C64 Datatool néven. Nem tudom, mennyire van létjogosultsága ennek a szoftvernek a PC-s Excel klónok tömegében, de léteznek olyan
fanatikusok, akik C64-et használnak minden számítástechnikát igényl feladathoz, s k talán hasznát veszik majd. A program legf bb érdekessége, hogy az egyes cellákhoz komplett BASIC programokat lehet hozzárendelni, így a lehet ségek elvileg beláthatatlanok. 99 A hangkelt programok terén is van némi mozgolódás, mivel több fejlesztés is folyamatban van. Az ISEQ, a GoatTracker, a HardTrack és a Cybertracker mind nagyszer kezdeményezés, s csak bízhatunk benne, hogy mind tökéletesebb, újabb és újabb verziók jelennek meg ezekb l a programokból. 3.34 PC-s programok Mivel az IBM típusú PC-k ma már a legelterjedtebb computernek számítanak, ezért elkerülhetetlen, az ezeken futó, de mégis a C64-hez kapcsolódó programok bemutatása. 3.341 Fájlformátumok A PC-s programok bemutatása el tt, mindenképpen tisztázni kell a C64-es fájlformátumok kérdését. Korábban már volt róla szó, hogy egyes (C64-es) programokat le lehet tölteni az
internetr l, de arról nem tettem említést, hogy ez milyen formában történik. A legegyszer bb eset, amikor is egy C64-en futó fájlt kell áttenni PC-re, mivel az a futtató számítógép típusától függetlenül bitek sorozata, s így nagyon könnyen tárolható. Az ilyen fájlok kiterjesztése általában *.PRG, vagy ritkább esetben *.P00 A *.PRG fájlok mérete megegyezik a C64-es adathordozón lev mérettel Szintén nem túl bonyolult, a cartridge-ek tárolása, mivel ezek ROM-ok, s tartalmuk ebb l kifolyólag bináris fájlként kiolvasható, könnyedén menthet . A PC-s világban *.CRT kiterjesztést kapnak, s méretük a szabványos ROM méretek miatt igen jellemz , 4/8/16/32/64/128/256/512 Kbyte szokott lenni. A C64-es kazettás tárolási módnak is meg van a PC-s megfelel je, mégpedig a *.T64 kiterjesztést használó formátum Ezek a fájlok nem fix, hanem a bennük tárolt programok nagyságától függ en, változó méret ek. A tárolható fájlok 100
száma, az ajánlás szerint 63, ám némely segédprogram engedi akár az 500, vagy éppen a 799 fájl mentését is. Létezik, a nagyon elterjedt *.T64-en kívül más formátum is, a kazettás programtárolás helyettesítésére, mégpedig *.TAP kiterjesztéssel Ennek az az el nye az el bb említettel szemben, hogy készítése során a szalagon lev adatokat bitr l-bitre lemásolja, s így a kazettán tárolt utántölt s programokat is tökéletesen tudja menteni, mivel az esetleges védelmeket is átviszi a fájlba. Ezzel szemben a *.T64, leginkább csak *.PRG fájlok tárolására alkalmas A *.T64 mellett, a másik leggyakrabban alkalmazott formátum a *.D64 Ez a 1541-es lemezegység által használt floppy-k egy oldalát tartalmazza, annak minden el nyével és korlátjával együtt. Ennek megfelel en maximálisan 144 fájl tárolható egy ilyen *.D64-ben, és az összméret sem lehet nagyobb 664, vagy 40 sávra formázott lemeznél 749 blokknál. A *.D64 fájlok mérete
mindig 170 Kbyte, illetve a 40 sávos lemezeknél 192 Kbyte, függetlenül attól, hogy mennyi és milyen méret fájl található benne. A 1541-es drive mellett azonban léteznek más típusú lemezegységek is, amelyeknek természetesen saját formátumuk van. Ilyenek pl a *.D71, *.D80, *.D81, *.D82 kiterjesztés fle-ok, amelyek a 1571-es, a 8050-es, a 1581-es és a 8250-es meghajtók formátumai. Ezek leginkább a tárolható fájlok számában, méretében és fájl méretben térnek el a standard *.D64-t l Azt azért szeretném gyorsan leszögezni, hogy az imént említettek, csak a leggyakrabban el forduló fájl kiterjesztések voltak, s ezeken kívül rengeteg más, speciális fájl formátum (pl.: *.G41, *.G64, *.X64, stb) létezik 3.342 Emulátorok Sok régi számítógép-tulajdonos, aki korábban megvált szeretett masinájától, néha nosztalgikus állapotba kerül, és ha csak egy-egy órára is, de szívesen visszaülne a régi computere elé. Igény van tehát arra,
hogy a modern számítógépekkel valahogy megpróbálják utánozni, egyes régebbi (vagy inkább más felépítés ) 101 eszközök m ködését. Ez az igény aztán próbálkozást, a próbálkozás pedig szoftvert szült. Nem is egyet, mivel a PC-re, és a többi modern gépre rengeteg emulátorprogram létezik. Aki keres, az találhat ZX Spectrum, Macintosh, Amiga, Atari, Nintendo, GameBoy és megannyi más elektronikus eszközhöz emulátort (némelyikb l többfélét is), s t PC emulátorok is léteznek. Bár a C64-processzora csupán 1 MHz-es, mégis sokáig lehetetlennek t nt a gép emulációja, mivel a benne lev sok egyedi chip nagyon megbonyolította a rendszert, s mindent össze kellett szinkronizálni órajel-ciklus pontosan ahhoz, hogy m ködjön a dolog. 1993-ban aztán végre felt nt, az akkor már két éve fejlesztett C64S nev emulátor Szlovéniából, amely már egész jó eredményt produkált. Bár az akkori PC-ken lassan m ködött, a demók és a
játékok nagyon kis százaléka futott csak alatta, de a program bebizonyította, hogy a gép emulálása nem lehetetlen. Azóta persze igencsak megn tt a PC-k sebessége, ami sokat segített a nagyon er forrás-igényes C64 emulációnak. Egy 400 MHz feletti processzorral rendelkez PC, már tökéletes sebességgel, akadások nélkül tudta emulálni a Commodore 64-et. 59. ábra – C64S 25 A DOS alatt futó C64S ma már csak a fenti, történelmi szerepe miatt érdemel említést, mivel 1997. óta (v252) nem jött ki új verzió bel le A program konfigurációja egy külön indítandó EXE fájl segítségével történik, amiben beállítható a gépben lev hangkártya, a használni kívánt képerny felbontás, a PC-s perifériák alkalmazása, a C64-es perifériák emulálása, stb. Magát a 102 f programot a C64S.EXE fájl indítja, ami után hamarosan bejelentkezik a C64 jól ismert kék felülete, és a BASIC értelmez várakozik a parancsok begépelésére. M ködés
közben az F9-es (vagy az F10-es) billenty van a felhasználó segítségére, mivel ez a beállítások menüpontba visz. Beállítható az emulátor sebessége, a joystick emuláció módja és pár egyéb apróság. Ami fontos, az az, hogy innen lehet betölteni a különböz programokat (*.T64, *.D64), s nem kell a bonyolult lemezparancsokkal bíbel dni. Elérhet még ebb l a menüb l egy gépi kódú monitorprogram is, amellyel a memória minden részéhez hozzá lehet férni, s ugyanolyan gonoszságokat lehet vele m velni, mint egyes tör kártyák segítségével. A következ PC-s emulátor, a CCS64. Ez a C64S-sel ellentétben a mai napig fejlesztett program, s talán az egyik legjobban kezelhet a mez nyben. Születése 1997-re tehet , s ebb l az id b l az egyetlen beszerezhet verzió az 1.09-es Ez egy DOS-os program, ami némi trükközéssel rávehet a Windows alatti m ködésre is. Ebben az id ben, a C64S jóval el bbre járt mind m ködésben, mind kezelhet ségben, s
ennek a verziónak csupán az volt az egyetlen el nye a szlovén programmal szemben, hogy nem kellett külön konfigurálni, mivel induláskor automatikusan detektálta a rendelkezésre álló hardvert. M ködés közben ennél is az F9-es billenty emulációval kapcsolatos volt a kulcs a menübe jutáshoz, ahol az beállításokat lehetett megejteni. Programtöltés, monitorprogram, Commodore hardverek emulációja, képerny mentés, mind-mind a C64S-hez hasonlóan beállítható ebb l a menüb l. 103 60. ábra – CCS64 30 Beta 13 A CCS64 következ kiadása 1998 nyarán jelent meg, 2.0 verziószámmal, ám ez nem végleges, csupán béta verzió volt. Amiért mégis említést érdemel, az az, hogy a program meg is maradt ebben a státusban egészen 2002 februárjáig, amikor is már a harmincadik javítás jött ki, de ez még mindig nem a végleges program volt. Ezután egy ideig nem lehetett hallani semmit a fejlesztésr l, s a felhasználókban már az is felmerült,
hogy sohasem fog elkészülni a végleges verzió. Nagyot nem tévedtek, mivel a tavaly kiadott béta, már a 30 verziószámot kapta, s ebb l az utolsó kiadás a 2003 októberi CCS64 V3.0 Beta 13 Míg a 20 sorozat még DOS-os és Windows-os változatban egyaránt letölthet volt, addig a DirectX 9-et igényl 3.0-ból már csak Windows-os (minimum Win98) kiadás létezik. (Az 109-b l van Unix-os is!) A két utolsó sorozat nagyon hasonlít egymásra, eltérés csupán a program bels dolgaiban van. A PC hardverek detektálásának jó szokását, szerencsére meg rizték az új verziók is, és az F9-es billenty funkciója is azonos. Amit azonban ez után láthat a felhasználó, az már nagyon is eltér az 1.09-es kiadásban találhatótól. A menü ugyanis nagyon kib vült, rengeteg új funkció lett beépítve A program 99,9%-ban emulálja a CPU, a VIC, a SID, és a CIA m ködését, és 104 ugyanilyen magas szinten tudja a floppy drive, a kazettás egység és a nyomtató m
ködését szimulálni. Ráadásul az olyan extra hardverekkel sincs gondja, mint a különböz játék- és tör kártyák (*.CRT), a már megismert REU, 1541-es egér, párhuzamos floppy drive interfész. Emellett a képmentés többféle módon lehetséges, s t a hangot is lehet WAV állományban tárolni, az emulátor hibernálható, a beépített monitorprogram pedig jobb mint valaha. Ezen felül a sebesség akár 1000%-ig felhúzható, a PAL mellett NTSC emuláció is beállítható, s t az emulált gép ROM-ja is tetsz leges másikra cserélhet ! A 3.0 verzió pedig már ablakban is fut, nem csak teljes képerny n. A felsorolt el nyök ismeretében talán nem meglep , ha a CCS64 az egyik legjobb C64 emulátor jelenleg, s vele talán csak a VICE vetekedhet! A VICE, vagyis a Versatile Commodore Emulator, egy eredetileg UNIX-ra írt Commodore emulátor. Azóta aztán már több platformra lefordították, így Unix/Linux mellett elérhet MS-DOS, Win32, OS/2, Acorn RISC OS, BeOS
és MAC OS X rendszerekre is. Az imént nem véletlenül írtam Commodore emulátort, C64 emulátor helyett, ugyanis a program azzal a különleges lehet séggel rendelkezik, hogy nem csak a C64-et képes emulálni, hanem más Commodore számítógépeket is. A legutolsó, 2004 február 29-i, 114-es kiadás például C64, C128, VIC20, PLUS/4, valamint az egész PET és CBM-II sorozat gépeinek emulációjára képes. A VICE mindazt tudja (talán még többet is), ami a CCS64 ismertetésénél olvasható, ráadásul megbízhatóbban dolgozik és a UNIX-os eredetnek köszönhet en sokkal jobban testreszabható. 105 61. ábra – WinVICE 114 A program Windows-os verziója (X64.EXE) ablakban fut (természetesen teljes képerny s módban is használható), így nem kell billenty parancs sem a menü behívásához, mivel az ablak fels felében egész menüsor található. (A Windows DOS ablakában is m köd MS DOS verzióban az ESC billenty visz a menübe.) Ebben részletesen be lehet
mindazokat a dolgokat állítani, amelyeket a többi emulátorban is, de azoktól eltér en sokkal több apróság finomhangolására is lehet ség van. 3.343 Fájlkezel és -készít programok Sok, nagyon jó C64-es lemez- és fájlkezel program létezik, ám ezek bemutatása nagyon sokáig tartana, ezért csak az ismertebbeket említem meg. Els ként, a legtöbb felhasználó által ismert Star Commander-r l lesz szó, amely egy Kovács Balázs (Joe Forster) nev , magyar fejleszt alkotása. A program, a DOS-os id kben nagyon elterjedt Norton Commander, valamint a kicsit kés bb megjelent, sokkal er forrás-kímél bb Volkov Commander újabb kiadásának 106 t nik, ám annál sokkal többet tud. Amellett, hogy teljes érték , DOS-ban, vagy DOS ablakban futó PC-s fájlkezel ként m ködik, képes a párhuzamos portra kötött Commodore lemezegységgel, valamint a különböz , korábban bemutatott fájlformátumokkal dolgozni, azokat létrehozni, szerkeszteni, illetve
alkalmas egy file-os programok (*.PRG) elindítására is, amennyiben van valamilyen emulátor a számítógépen. A Star Commander jelenleg a 0.8313 beta verziónál tart, illetve a legutolsó stabil kiadása a 0.82-es, ami azt bizonyítja, hogy a fejleszt nem kapkodja el a kiadást, és az 1.0 verziót csak akkor jelenteti meg, ha a program tökéletes lesz Addig is azonban, amíg ez bekövetkezik, nyugodtan lehet használni a jelenlegi, nem éppen félkész kinézet programot, mivel minden általános funkció jól m ködik benne. A Star Commanderre nagyon hasonlít, a kanadai 64COPY nev program, amely azonban nem tudja kezelni a Commodore lemezegységet, ám a PC-n tárolt C64 fájlok kezelésében, némely területen többet tud, mint az SC. Nagyon jó disassembler és hexeditor egészíti ki a szoftvert, a *.D64-ek tartalomjegyzékét és a BAM-ot külön lehet szerkeszteni, nem csak disk-monitorból, valamint képes a *.WAV formátumú hangfájlok tisztítására is, ami
például a *.TAP fájlok készítésénél jelenthet segítséget. A D64 Editor nev program szintén nagyon jól használható, annak ellenére, hogy jelenleg a 0.026-os a verziószáma Ez a szoftver a *.D64 formátumú fájlok szerkesztésére használható, de immáron nem DOS-ban fut, hanem egy kellemes kinézet ablakban. A program kezelése roppant egyszer , és segítségével különböz módosításokat lehet végrehajtani a *.D64-es lemez tartalomjegyzékén, illetve a lemez bármely blokkján. Szintén ilyen egyszer kis program, a Windows alatt m köd Sprite Editor, amely még nem végleges kiadás, csupán a 0.50-es verzió Ezt a programot Kajtár Zsolt (Soci) készítette, és segítségével PC-n, egérrel szerkeszthet akár 256 darab sprite, amit aztán mentés után, C64-en lehet felhasználni. 107 Programozók vehetik hasznát, a szintén Kajtár Zsolt (Soci) által készített Turbo Assembler Editor nev programnak, amelynek segítségével DOS-ban, vagy DOS
ablakban lehet C64-es assembly programot készíteni, mely aztán a PC-n tárolható, vagy akár közvetlenül, egy kábelen keresztül a C64-memóriájába lehet továbbítani, és ott futtatni! 3.344 Fájlmegjelenít k és konverterek A C64-es fájlok, PC-s megjelenítésének két nagy csoportja van. Az egyik a hangoké, amikor is a SID által megszólaltatott zenéket próbálják PC-n el csalogatni, a másik pedig a különböz képformátumok megjelenítése. A zenéket általában *.SID, ritkábban *.MUS kiterjesztéssel jelölik A *.SID fájl, a C64-b l kimentett bináris fájlt tartalmazza, ASCII szöveges információkkal kiegészítve. Az ilyen fájlok lejátszására legjobban a Sidplay2/w nev program alkalmazható, amely Windows alatt, ablakban fut. A Sidplay2/w képes sztereóban lejátszani a zenéket, tud *.WAV formátumba menteni, kezel lejátszási listákat, emulálni tudja mindkét típusú SID chipet és rengeteg apró beállítással testre szabható. Ha
azonban valaki ódzkodik a külön program telepítését l, csak azért, hogy *.SID zenéket hallgasson, annak nem kell elszakadni a jól megszokott Windows-os lejátszójától sem, amennyiben az a Winamp. Ez a lejátszó ugyanis képes különböz beépül modulok, úgynevezett plugin-ok kezelésére, és a SidAmp valamint a Laurent s SID-6581 nev pluginok pont arra teszi képessé a programot, hogy a *.SID típusú zenéket is megszólaltassa SIDPlug nev plugin pedig a Netscape Navigatort, illetve az Internet Explorert teszi képessé arra, hogy ha egy weboldalon *.SID zenét szolgáltat az üzemeltet , akkor azt böngészés közben lejátssza, így téve kellemessé a lapon található információk olvasgatását. 108 A zenéhez hasonlóan, a grafikus alkalmazások terén is b séges a programkínálat. Aki például szeretne átkonvertálni, egy neki tetsz C64-es grafikát PC-re, vagy éppen könnyebben rajzol valamelyik PC-s rajzprogrammal, mint a Commodore-os
szoftverekkel, de az elkészült m vet C64-en szeretné felhasználni, az használhatja például, a már többször említett Kajtár Zsolt (Soci) által készítet, Konv1 nev programot, amivel tökéletesen megoldható a PC és a C64 közti konverzió. Képes nagyon sokféle C64-es képformátumból standard *.BMP képet készíteni, és ugyanez m ködik visszafelé is. Sokan nem tudják, de a program nem csak képek konvertálására alkalmas, hanem a szöveg és hangfájlok átalakításánál is segítséget nyújt. Képes ugyanis *.TXT fájlból C64 képerny kód, vagy ASCII kódolású szövegfájlt készíteni, valamint 8, 16, vagy 32 bites monó *.WAV hangfájlokat 4 bites, C64-es hangfájlokká alakítani. A Konv1-hez tartozik, egy hozzá hasonlóan DOS-os alkalmazás, amely a View64 nevet viseli. Ez egy megjelenít , amellyel a C64-es fájlokat (képek, sprite-ok, szövegfájlok) tekinthetünk meg, például a konverzió sikerességét ellen rizend . A program képes
emulálni az INTERLACE módot is! A VICShow nev lengyel szoftver is a C64-es képek PC-n való megjelenítéséhez készült, ám ez csupán a FLI és az IFLI módban készült képekkel dolgozik, s ezeket tudja *.BMP formátumba menteni A CBM 2 BMP nev program hasonló céllal készült, mint a Konv1, de közel sem tud annyit. Kezelni ugyan valamivel könnyebb, mivel ez egy Windows-os alkalmazás, így menük és egér segítségével lehet a képet betölteni a grafikus ablakba, ám csupán a C64 irányából tud konvertálni, *.BMP fájlok átalakítására nem képes. Ezen kívül elég sok problémája van némely fájlformátummal, így inkább a korábban említett Konv1 használata javasolható helyette. Ennél kicsit jobban használható az Image 64 nev szoftver, amely ugyan DOS-os, de nem parancssori, hanem grafikus alkalmazás. Ennél m ködik az oda-vissza 109 konverzió, de a Konv1-nél jóval kevesebb formátumot támogat, ráadásul regisztráció nélkül nem
engedi a PC-C64 irányú átalakítást. A Pickey nev alkalmazást, a Mikee becenev magyar fiatalember készítette. Ez a program is képes minimális szint C64-PC irányú képkonverzióra, ám a különlegessége nem ebben rejlik, hanem a képvágásban. Az emulátorok korábbi verziói ugyanis eléggé érdekes módon végezték a képkimentést, mivel nem csak a 320*200-as grafikus képerny t mentették el egy gombnyomásra, hanem a keret egy részét is. Ráadásul némelyik program nem is azonos méret keretet hagyott a képen, hanem irányonként más és más szélesség t. A Pickey ezt a felesleges keretet képes levágni a kimentett *.BMP képekr l, és így standard 320*200-as képeket generál bel lük. Ugyan a grafikával és a hangokkal kapcsolatos programok a legelterjedtebbek, azért léteznek más fajták is. A CBMCart, például egy egyszer kis segédprogram, amely azonban néha egész jó szolgálatot tesz. Ez a DOS-os szoftver, a *.CRT fájlokról ad meg
különböz információkat, amely ismeretlen eredet cartridge fájlok esetében hasznos. Ugyanezen az elven m ködik a CBMBASIC nev program is, amely azonban nem a *.CRT, hanem a *.PRG fájlokkal dolgozik Ez esetben persze nem információ megjelenítésr l van szó, hanem ha a *.PRG fájl Commodore BASIC programot tartalmaz, akkor kilistázza azt. A CBM2IBM, illetve az IBM2CBM nev programok még tovább mennek, ugyanis ezek nem csak kilistázzák a programot, hanem megpróbálják azt konvertálni is. Az els a Commodore BASIC programból készít QBASIC forrást, míg a második visszafelé m ködik. Elméletileg legalábbis így lenne, de egyel re csupán csak az érdekesség kategóriába tartozik ez a programpáros, mivel elég gyatra eredményt produkálnak id nként. Az egyszer bb programokkal még megbirkóznak, de a speciális vezérl karakterekt l hemzseg BASIC programok, rendszerint kifognak rajtuk. 110 A közelmúltban kiadott ConGo Plugin segítségével megoldható
az is, hogy ne kelljen külön konvertáló programot használnia a PC-vel C64-re rajzoló felhasználónak, mivel ezt a kiegészít t a PhotoShop és a Paint Shop Pro is tudja használni. A plugin segítségével, rögtön a rajzprogramból lehet C64 kompatibilis formátumba exportálni az elkészült képet! 3.345 Drive emulátorok A PC-s drive-ok C64-hez kapcsolása már régen foglalkoztatja a felhasználókat, mivel ez megoldaná az egyre nehezebben beszerezhet 5,25”-os lemezek problémáját, és rengeteg helyet biztosítana a programok számára. Több kísérlet történt a lehet ség kiaknázására, de igazán használható program kevés készült. Az egyik ezek közül a Wolfgang Moser által írt 1581 Copy, amely képes arra, hogy a PC floppy meghajtóját, CBM 1581-es lemezek írására, olvasására használja. Ez a megoldás ugyan segít a beszerezhetetlen lemezek problémáján, de a biztonságos programtárolás és a hely hiányát nem oldja meg. Ehhez
mindenképp merevlemezt kell használni. Ezt a feladatot oldja meg az 1997-1998. között fejlesztett VC1541 nev program Az indítás után leteszteli a kábeles kapcsolatot a C64 és a PC között, majd egy kellemes, DOS Navigator-hoz hasonló, karakteres képerny t jelenít meg, ahol kiválasztható, hogy a winchester melyik könyvtárát, és azon belül melyik *.T64, vagy *.D64 állományát lássa a C64 floppy lemezként A VC1541 fejlesztése sajnos leállt, de szerencsére a felhasználók nem maradtak hasonló funkciójú program nélkül, mivel az 1999. óta fejlesztett 64HDD nev német szoftver, talán még jobb is annál. Igaz, hogy (általában) nincs olyan kellemes karakteres felülete, hanem csak parancssori kapcsolókkal vezérelhet , de sokkal stabilabban m ködik. A program, a megfelel kapcsolókkal való indítás után átadja a vezérlést a C64-nek, és amíg az használja, addig semmi másra nem használható a PC. 111 Minden funkciót a Commodore-on kell
kiadni, és a szoftver által a PC tényleg úgy viselkedik, mint egy CBM drive. Egy régi, pár ezer forintért beszerezhet PC-t csak erre a célra használva, még a perifériákat (monitor, billenty zet) is meg lehet spórolni, mivel az indításhoz szükséges parancsokat be lehet írni az AUTOEXEC.BAT fájlba, és így csupán a bekapcsoló gombot kell használni A 64HDD által persze nem csak a PC merevlemezét, de valamennyi meghajtóját el lehet érni, s így akár CD-r l is lehet futtatni a kívánt programokat. (Ilyen esetben természetesen írni nem lehet a lemezre!) S t, a CD meghajtó elérése más lehet ségeket is felvet, így például megoldható, hogy C64-r l, akár BASIC-b l lehessen audio CD-t lejátszani! A 64HDD kétféle verzióban létezik. A freeware kiadás bárki számára hozzáférhet , és egy ingyenes regisztráció után megkapott kóddal használható, a Professional változat viszont már gyorstölt vel, menüvezérelt karakteres felülettel, GEOS
támogatással, és sok egyéb plusz szolgáltatással áll a programért fizetni hajlandó felhasználók rendelkezésére. Talán némi magyarázatot igényel, hogy a sok most megismert program közül, miért van annyi DOS-os alkalmazás, annak ellenére, hogy ezt az operációs rendszert már rég nem használja a PC-sek többsége. Ez teljesen igaz, mivel ma már csillogó-villogó, a felhasználó gondolatát is kitaláló, multitaszk operációs rendszerek futnak az egyre nagyobb teljesítmény PC-ken. A kulcsszó ebben az esetben a multitaszk, mivel a C64 nem viseli el, ha nem folyamatos a kapcsolat közte és a külvilág, esetünkben a PC között. Az állandó taszkváltás miatti megszakítások összezavarják egy kissé, és így teljesen kiszámíthatatlan lesz a m ködése. Emiatt van az, hogy nem csak a Windows, vagy a Linux grafikus felületén nem futnak ilyen jelleg szoftverek, de a DOS ablakban, vagy a DOS emulátorban sem, mivel azok is csupán részei a
rendszernek, és id r l-id re átadják a vezérlést más futó alkalmazásoknak. A C64-et, vagy a floppy drive-ot használó programok tehát maradnak a DOS-nál, és csupán a PC-n lév C64-es állományok (*.D64, *.T64, stb) kezelése történhet grafikus felületen, DOS ablakban. 112 3.4 Mai hardver fejlesztések Az eddig elmondottakból kiderült, hogy az élet nem állt meg C64-en sem, és manapság is jelennek meg új játékok, demók, új grafikus módok születnek, valamint már a PC-t is használni lehet Commodore-os célokra. Viszont arról még nem esett szó, hogy mi a helyzet hardver téren. Ez az a terület –gondolhatnánk–, amely biztosan leragadt valahol a kilencvenes évek elején, hisz azóta nem nagyon van fizet képes kereslet erre a géptípusra. A gondolatmenet ugyan helyes, mivel túl nagy üzlet nincs abban, hogy valaki C64-re fejlesszen, ám ennek ellenére a házi m helyekben, valamint a nem rögtön dollármilliókat keresni akaró cégeknél, id
r l-id re megjelenik valamilyen hardvereszköz, amely felkelti a rajongótábor érdekl dését. Az elkövetkezend kben ezekr l lesz szó 3.41 Kábelek A Star Commander bemutatásánál, valamint a többi C64-PC kapcsolatot megvalósító szoftvernél csupán futólag tettem említést arról, hogy egy kábellel van összekötve a két számítógép, de a részletekre nem tértem ki, pedig az egyik legfontosabb eleme a kapcsolatnak, ez az eszköz. A legegyszer bb, és minden ilyen rendeltetés kábel satyja, az X1541-es típus. Ez az, amely a C64-soros portját köti össze a PC párhuzamos portjával (a kapcsolat ett l még soros marad), és amelyet a legtöbb szoftver támogat (64HDD, VC1541, Star Commander, 64Copy, stb.) Ennek a kábelnek a továbbfejlesztése az XE1541 (E-Extended), amely már az olyan, újabb alaplapokkal is jól m ködik, amelyekkel az X1541 már hibázik. Az el z , a 486-os rendszerekig b ven megfelel, ám Pentiumtól felfelé már legalább XE1541 kell. Ezt
még mindig elég sok szoftver támogatja, de már nem annyi, mint az el z t. A legújabb, különleges alaplapokhoz azonban már célszer az XA1541 jelzés kábelt használni (A-Active), mivel ez minden olyan alaplappal elboldogul, 113 amellyel az el z kett nem, igaz, a szoftveres támogatottsága elég kicsi, de remélhet leg a jöv ben ez megváltozik. Nem csak az alaplapok típusa lehet azonban meghatározó a kábel kiválasztásakor, hanem az operációs rendszer is. Az el z rész végén említettem, hogy Linuxos DOS emulátorban sem futnak az említett programok, ám Linux alatt, speciális kábelt használva, a direkt erre a rendszerre írt programok (pl. CBM4Linux) m ködnek. Ez a speciális kábel az XM1541 (M-Multitask), amelyet az említett Linuxos programon kívül, csupán a Star Commander támogat. 62. ábra – Az X1541-es kábel Ezeken az egyszer kábeleken kívül léteznek még más, kicsit összetettebb eszközök is, mint például a párhuzamos kábelek.
Ilyen pl az XH1541 és az XH1571 (H-Hybrid), valamint az XP1541 és az XP1571 (P-Parallel). Ezek arra hivatottak, hogy megnöveljék az átvitel sebességét, ám nem túl elterjedtek, mivel csak néhány program támogatja ket, ráadásul a használatukhoz szükség van egy, az el bb megismert soros kábelre is. 114 Mivel két külön kábel használata nem túl esztétikus megoldás, valamint ha a felhasználó úgy vásárolja ket, akkor nem is olcsó, ezért megszülettek az úgynevezett combo eszközök, amelyek egy egybeépített soros és párhuzamos kábelt tartalmaznak. A különböz párosítások nyomán megjelent az XXH1541, az XXP1541, az XEP1541, az XMP1541 és az XAP1541 típusjelzés kábel. Amennyiben nem túl jó a kézügyessége a felhasználónak, akkor a kábelek beszerzésének legegyszer bb módja, ha felveszi a kapcsolatot a Star Commander készít jével, (a címe megtalálható a program dokumentációjában) és t le rendel, ugyanis a teljes
kábelválaszték, az X1541-t l kezdve a legújabbakig megtalálható nála, 1000-5000 forint közötti áron. 3.42 CMD hardverek A CMD, vagyis a Creative Micro Designs 1987-ben alakult, és a korábban már tárgyalt Speed DOS-hoz hasonló, a floppy drive sebességét növel hardverb vítést adott ki, JiffyDOS néven. A kiegészítés C64-hez és C128-hoz egyaránt használható, és mind a gépbe, mind a lemezegységbe be kell építeni. Ezután a CMD a JiffyDOS-t tovább fejlesztette (jelenleg a 6-os verzió a legújabb), de más projektbe is belevágott. 1990-ben például egy nagy tárhellyel kecsegtet eszközt mutattak be, amely a CMD HD névre hallgat, és egy SCSI vezérl s winchestert takar. Ez az eszköz emulálni tud bármilyen floppy drive-ot, található rajta beépített óra, valamint egy SCSI csatlakozó, a rendszer esetleges további b vítéséhez, s természetesen képes az alkönyvtárak kezelésére. Ezek után sorra jelentettek meg olyan érdekes
hardverb vítéseket, mint például a RAMLink. Ez egy memóriab vít , aminek segítségével a winchesternél is gyorsabban, RAM-ból lehet a futtatandó programokat betölteni a tárba, s így olyan sebesség érhet el, amely korábban elképzelhetetlen volt. Ráadásul az eszközbe egy akkumulátort is beépítettek, amely 6-8 órán át is képes meg rizni a RAM-ban tárolt adatokat, s így az adatvesztés kockázata csökken. 1992-ben jelent meg az FD sorozat, vagyis az FD-2000 és az FD-4000 jelzés , 1581-es drive-val kompatibilis lemezmeghajtók. Ezek a 1581-nél annyival tudtak 115 többet, hogy míg az 800 Kbyte adatot tudott tárolni egy 3,5”-os lemezen, az FD-2000 épp a dupláját, vagyis 1,6 Myte-ot, az FD-4000 pedig akár 3,2 Mbyte-ot. 63. ábra – Így néz ki a RAMLink Már ezek az eszközök is igen figyelemre méltóak, ám a CMD talán legsikeresebb fejlesztése mégis az 1996-ban megjelent SuperCPU. Ez egy b vít portba csatlakoztatható eszköz,
aminek segítségével a korábbi 1 MHz helyett 20 MHz-en m ködhet a C64. A SuperCPU, meglehet sen nagyméret dobozában, egy W65C816S jelzés IC található, ez tulajdonképpen az új processzor. Ez a chip képes emulálni a C64 8 bites, 1 MHz-es, 6502-es jelzés CPU-ját, ám amiért megépítették az SCPU-t, az a 16 bites, 20 MHz-es üzemmód. A processzor 16 Mbyte memóriát tud megcímezni, ám ebb l csak 128 Kbyte van beépítve, mégpedig a 486-os és Pentium PC-ken cache-nek használt gyors, statikus memóriából. A további b vítés már természetesen az olcsóbb, dinamikus RAM beépítésével oldható meg, ám ezt alapkiszerelésben az egység nem tartalmazza. Emellett 128 Kbyte ROM is található az eszközben, amely a m ködéséhez szükséges programokat, valamint a JiffyDOS-t is tárolja (Ennek használata, ahogy az egész egységé akár ki is kapcsolható.) A SCPU régi és új C64, valamint 64-es üzemmódban m köd C128, és C128-D számítógépben
használható. Kompatibilis az eredetileg Commodore fejlesztés , 116 de kés bb a CMD által is gyártott REU, valamint a korábban említett RAMLink memóriab vít kkel. Az inkompatibilitások elkerülése végett az SCPU dobozán található egy kapcsoló, amellyel akár m ködés közben lehet váltani az 1 MHz-es, valamint a 20 MHz-es, úgynevezett turbó mód között. Ezen felül egy b vít port is található rajta, amelyhez más ilyen illesztés eszközöket (pl. cartridge) lehet csatlakoztatni, a SuperCPU által elfoglalt port helyett. Az SCPU-nak mindezen el nyök mellett csupán egy problémája van, mégpedig az ára. Alapkiépítésben, azaz 128Kbyte memóriával 199 dollárért lehet hozzájutni, míg a hozzá való 16 Mbyte-os memória 60 dollárba kerül. Együtt tehát több mint 50.000 forint a b vítés, amit nem biztos, hogy túl sokan megengedhetnek maguknak ma Magyarországon. 64. ábra – Íme a SuperCPU A CMD egyébként 2001. júliusában befejezte a
Commodore b vít k gyártását, ám szerencsére ez nem jelenti azt, hogy ma már nem lehet hozzájutni az eddig tárgyalt eszközökhöz, mivel a Wheels operációs rendszer fejleszt je, Maurice Randall magára vállalta a további gyártást és árusítást, így nem csak hogy továbbra is kaphatóak az egységek, de több korábban leállított fejlesztés is újraindult. 117 3.43 IDE64 A CMD által gyártott CMD HD, amely SCSI vezérl t, nem cserélhet winchestert és tápegységet tartalmaz, nem igazán terjedt el nálunk, mivel annyi más CMD hardverhez hasonlóan ez is elég drága. Az 1 Gbyte-os egység ára 289 dollár, ami még mindig azon összeg felett van, amelyet egy átlagos magyar ember ilyen célra szánna. Ráadásul a SCSI csatoló felület is értelmét veszti, mivel a sebessége nem használható ki, ugyanis a Jiffy DOS által gyorsított rendszer is csupán 50 Kbyte/sec-re képes, ami messze alatta marad a SCSI szabvány által támogatott
sebességnek. Ezen negatívumok miatt, aki merevlemezt szeretne a Commodore-ján használni, annak sokkal inkább a cseh, Josef Soucek fejlesztés IDE64 használata javasolt. Ez egy b vít portba csatlakoztatható kártya, amelyhez külön kell beszerezni az IDE felület winchestert, a tápegységet, az elemet, valamint a m ködéséhez szükséges szoftvereket is, mivel a csomag ezeket nem tartalmazza. A csomag egyébként többféle lehet, mivel lehet ség van a kártyát készre szerelve megvásárolni, ami kb. 20000 forintba kerül, de kérhet alkatrészenként is, amikb l aztán a felhasználónak kell összeállítani az eszközt. Ez utóbbi esetben több ezer forintot meg lehet spórolni, némi szerelés árán. Az IDE 64-hez két, egyenként 8 Gbyte-os merevlemez kapcsolható, de ezek bármelyike helyett ráköthet bármilyen, szabványos IDE csatlakozós CD-ROM is. A kártyán további eszközök csatlakoztathatósága érdekében található egy b vít port, valamint
szabványos RS232 csatlakozó is, ami például modem használatakor jöhet jól. A legújabb verziójú IDE64 a V34-es, amihez már Compact Flash kártya is csatlakoztatható. Az eszköz saját operációs rendszerrel rendelkezik, ami az IDE-DOS nevet viseli, s ennek használatával mindenféle egyéb b vítés nélkül képes az 50 Kbyte/sec adatátviteli sebességre. Ez az operációs rendszer több új paranccsal b víti a C64 utasításkészletét, amelyek közül pl. az egyik a beépített monitorprogramot hívja el , míg a másik a MAN-t, a Norton Commander szer , (vízszintesen) osztott képerny s, plugin-ekkel b víthet fájlkezel t, amivel minden fájlm velet 118 elvégezhet . A MAN eléri az összes csatlakoztatott lemezegységet, egy kábel segítségével a PC meghajtóit, és a *.T64, *.D64, stb fájlokkal is tud dolgozni A kártya a folyamatosan fejlesztett szoftverek által képes *.GIF, *.JPG, *.HTM és különböz formátumú szöveges fájlok
megjelenítésére, van hozzá zene- és animáció-lejátszó program, kezeli a *.ZIP, *.TAR, *.RAR, *.LNX, *.LBR, *.ARK, stb archívumokat 65. ábra – Az IDE64 különböz változatai Az IDE-DOS fejlesztése egyébként 2000. nyarától kezdve egy magyar fiatalember, a már több program kapcsán emlegetett Kajtár Zsolt (Soci) kezében van. A kártyával kapcsolatban el kell mondani, hogy az egy fájlos programok gond nélkül futnak a winchesterér l, míg az utántölt sekhez sorra írják a lelkes felhasználók a különböz javításokat, amik lehet vé teszik, hogy azok is m ködjenek a gyors elérés , nagy méret háttértárról. Egyébként az egész IDE64 projektr l elmondható, hogy egy kissé hasonlít a Linux fejlesztéshez, mivel önkéntesek sokasága vesz részt benne, s a különböz programok kompatibilissé 119 tételén kívül, van aki felhasználói programokat ír, a rendszer szoftvert fejleszti, hibajavításokat készít vagy éppen MAN
pluginokat gyárt. Az IDE64-et fejleszt közösség azonban nem csak szoftvereket készít a kártyához, de id r l id re különböz hardver fejlesztések is napvilágot látnak a kezeik közül. Ilyen, általuk készített hardvereszköz az ETH64, amely egy IDE64-hez csatlakoztatható, 6 Kbyte RAM-mal rendelkez hálózati kártya, amely tökéletesen m ködik TCP/IP protokollt használó hálózatokban. Contiki operációs rendszerhez is letölthet hozzá driver. A DUART egy két portos, akár 115 200 bps sebességre is képes RS-232 csatlakozó, aminek segítségével például modemet, vagy PC-s egeret lehet az IDE64-re kötni. PC-KEYB a neve annak a nagyon hasznos eszköznek, ami egy PS/2 csatlakozós billenty zet konverter. Használatával ilyen, PC-hez való billenty zetet lehet csatlakoztatni a C64-re. A SID II kártya egy második SID chip használatát teszi lehet vé, aminek segítségével akár sztereóban is szólhat a C64. A legérdekesebb fejlesztésük azonban
talán az az MP3 Player nev kártya, amivel 128 kbit-es, 44 kHz-es, sztereó, *.MP3 formátumú zenei fájlok is lejátszhatók C64-en. SuperCPU használatával pedig akár 192 kbit-es zenéket is meg lehet szólaltatni! 3.44 Commodore One A SuperCPU, az IDE64 és a RAMLink mind-mind nagyszer találmány, és a C64-es különböz területeit igyekszik fejleszteni, azonban ha valaki mindezeket be akarja szerezni, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ráadásul egy eredeti C64-et is kerítenie kell. Ezt az anyagi természet problémát, valamint az esetleges kompatibilitási problémákat hivatott megoldani a Commodore One. A C1 egy amerikai lány (Jeri Ellsworth) fejlesztése, aki eredetileg csupán egy VIC-kel kompatibilis, SVGA kimenet , hardveres MPEG és JPEG támogatású 120 videokártyát kívánt készíteni, ám id közben megváltoztak a tervei és egy vadonatúj számítógépet sikerült összehoznia. A gép gyakorlatilag a C64 XXI. századi, továbbfejlesztett
változata, s azon túl, hogy meg rzi a C64 összes képességét, b vült a tudása. Mivel maga a Commodore One csupán egy alaplap, a felhasználóknak kell hozzá ATX típusú házat, ATX tápot, meghajtókat, PS/2 billenty zetet, egeret és SVGA monitort beszerezni. 66. ábra – A Commodore One alaplap A C1-ben ugyanaz a W65C816S típusú processzor m ködik, mint a SuperCPU-ban, s így ez a gép is 20 MHz-en fut, és kompatibilis a 6502-es processzorral. A C64 végrehajtási sebességének utánzásáról szoftveres lassítás gondoskodik, míg a memóriát új kiegészít utasítások segítségével lehet elérni. A rendszerbusz 50 MHz-es, a processzor címbusza pedig 24 bites, s a gép tartalmaz egy 6502-es processzort is, az I/O m veletek támogatásához. A SuperVIC nev grafikus vezérl a VIC kompatibilitáson túl további grafikus 121 üzemmódokat is kínál (256 szín egy 65535-ös palettáról, akár 1280*1024-es felbontás), és a kimenete természetesen nem
TV-re vezethet UHF-jel, hanem standard SVGA. A klasszikus SID továbbfejlesztett változata, a gépben lev MonsterSID pedig a 3 monó helyett, már 16 sztereó csatornát biztosít a hangok megszólaltatásához. A gépbe maximum 1 Gbyte SD-RAM tehet , ami mellett maximum 128 Mbyte un. multimédia memória lehet, SIMM modulokon, amelyet teljes egészében a MonsterSID használ. A Commodore 1-nek rengeteg csatlakozója van! Lehet hozzá 3,5”-os PC-s lemezegységet, és IDE felület eszközöket (HDD, CD, DVD), valamint akár LCD monitort is csatlakoztatni. Van rajta a PCI slot, soros drive csatlakozó, párhuzamos port, két joystick port, PS/2 billenty zet és egér csatlakozó, b vít (cartridge) port, szeteró audio kimenet, SVGA csatlakozó és egy szabadon használható úgynevezett „Geek” port. Az új C64-es operációs rendszereknél szó volt a WiNGs-r l, de akkor csupán annyit mondtam róla, hogy extra hardvereket igényel. Nos, az az extra hardver a Commodore One,
ugyanis a WiNGs nem más, mint ennek a gépnek az operációs rendszere, amely Compact Flash memóriakártyán, vagy winchesteren kap helyet. A C1 projekt anyagi támogatását, és a termék terjesztését az Individual Computers nev cég vállalta, és 269 euróért kínálja azt. 3.45 Egyéb hardverek A nagyobb volumen fejlesztések mellett több kisebb, amat rök által készített hardver is létezik C64-re, amelyek talán nem olyan látványosak, de mindenesetre hasznosak tudnak lenni, s kis ráfordítással bárki megépítheti ket. A 4 Player Adapter mindjárt egy ilyen nem túl bonyolult, de nagyon jól használható kiegészít . A Bombmania bemutatásakor említettem, hogy a játékot akár négyen is játszhatják, s az ezt megvalósító eszközr l kés bb majd még szó lesz. Ennek most elérkezett el az ideje 122 A Classic Games Adapter-t (CGA) a Bombmania fejlesztésekor készítette a Classic Games. Sokáig nem volt elérhet információ róla, azonban a
2000-es év végén, már a kapcsolási rajza is publikussá vált. Az eszközt a felhasználói portra kell kötni, amelyen 8 adatvezeték található, a plusz két joystick m ködtetéséhez szükséges tíz digitális vonalat ezért egyszer multiplexeléssel oldották meg. A két t zgomb közvetlenül az adatvonalra van kötve, míg a négy irányt egy IC-n keresztül vezetik rá ugyanarra a négy vezetékre. Hogy éppen melyik joystick iránygombját olvassa a szoftver, azt egy további adatvonal, kapcsolóként való felhasználásával lehet megoldani. A vezeték egyik állapotában az egyik, a másikban pedig a másik joystick adataival dolgozik a program. A CGA-n kívül létezik egy másik, kevéssé támogatott hardver is kett nél több joystick csatlakoztatására. Ez a másik eszköz a Digital Excess & Hitmen Adapter (D&H), amelynek kifejlesztését a CGA inspirálta. Az 1999-es, németországi Symposium Mekka partin a leend fejleszt k látták a Bombmania-t és a
hozzá tartozó adaptert. A csapat két tagja akkoriban kezdett hozzá egy új játék kódolásához, és jó ötletnek t nt számukra, hogy négyen is játszhassanak vele. Miután feltörték a Bombmania kódját, világossá vált számukra, hogy az adapter valami egyéb elektronikát is tartalmazhat, ezért készítettek egy másikat, melynek felépítése annyira egyszer lett, hogy drótokon és csatlakozókon kívül mást nem tartalmazott Ez az adapter, a két plusz joystick használatához szükséges 10 digitális vonalat nem multiplexeléssel teszi elérhet vé, hanem közvetlen bekötéssel. A felhasználói porton elérhet 8 adatvonalon kívül, még két digitális vonalra volt szükség, amit a készít k meg is találtak a csatlakozón. Mivel a második CIA chip, A portjának 2. bitje is ki van vezetve a felhasználói csatlakozóra, ezért az felhasználható ilyen célra. Ezzel már kilenc adatvezeték van, s már csak egy kell ahhoz, hogy az adapter m ködjön. A
második CIA chip soros szinkron regisztere is egy bemenet, ami szintén alkalmas a joystick egyik vezetékének csatlakoztatására. A nehézséget az jelenti ebben az esetben, hogy a gép csak akkor olvas err l, ha az CNT 2 vezetékén is 123 megvan a szinkronjel. Emiatt erre a vezetékre gyakran kell adatot küldeni, amit az els CIA chip számláló kimenetével lehet egyszer en megtenni. Ezt a vezetéket visszakötve a CNT 2-re megvan az utolsó szükséges digitális vonal is. Ennek az adapternek az a hátránya, hogy 10. vonal trükkös megoldása, azaz az átkötés miatt a programozásánál figyelni kell arra, hogy amennyiben nincs adapter csatlakoztatva a számítógéphez, akkor a 4. joystick t zgombja folyamatosan nyomva tartottnak látszik. Emiatt az ilyen adaptert használó programokat úgy kell megírni, hogy a negyedik joystick portot csak akkor vegyék figyelembe, ha már a hármas portról is játszanak, hiszen akkor biztosan van adapter csatlakoztatva. Ennél
talán egyszer bb megoldás az, hogy ha a játékos lehet séget kap a plusz joystick-ok kezelését végz rutin, menüb l történ kikapcsolására. Nem új fejlesztés, de nagy szolgálatot tehet az 1997-ben, a lengyel Samar nev csapat által megalkotott b vítés. A kapcsolás megépítése után 60 Kbyte-nyi, fels memóriaként megcímezhet RAM b vítés áll a felhasználó rendelkezésére, aminek segítségével könnyebbé válhat a másolás, vagy a programozás. Például amíg egy programozónak korábban szüksége lehetett két gépre, addig ezen b vítés elkészítése után elég lehet egy is, mivel a forráskód és a fordító elfér a fels memóriában, amit ráadásul a lefagyás veszélye sem fenyeget, mivel a RESET ciklus ezt területet nem törli. Sokan vannak, akik a PC-s klaviatúrán nagyon megszokták a numerikus billenty zetet, és ezért szeretnék ugyanezt használni C64-en is. Nekik két lehet ségük van a probléma megoldására. Vagy beszereznek
egy Commodore 128D-hez készült küls billenty zetet, vagy megépítik azt a kapcsolást, ami egy küls , a joystick porton keresztül kapcsolódó numerikus billenty zettel b víti a C64-et. Az els lehet ség a periféria régisége miatt egyre nehezebb feladat, a másodikhoz pedig egy kis szoftver, némi elektronikai ismeret és barkácsolási hajlam szükségeltetik. Aki azonban hajlandó pénzt áldozni, az a 64HDD készít it l vásárolhat ebb l az eszközb l. 124 Szintén a 64HDD projekt keretében készült el az a konverter, ami PC-hez gyártott joystick, vagy gamepad csatlakoztatását teszi lehet vé a C64-hez. Ennek használatával, minden külön javítás, vagy kódmódosítás nélkül lehet a joystick használatát támogató programokban használni, az egyre ritkább Commodore-os botkormányok helyett az analóg PC-s vezérl ket, mivel a konverter átalakítja az általuk szolgáltatott jelet, a C64 számára értelmezhet digitális jellé. Vannak, akik azt
állítják, hogy a Super Nintendo-hoz (SNES) készített gamepad a legjobb játékvezérl , amit valaha gyártottak Az ezt a nézetet osztó felhasználók, nem a PC-s joystick C64-es csatlakozását akarják megoldani, hanem a kedvenc SNES irányítójukat szeretnék más gépekhez kötni. Számukra fejlesztett ki egy eszközt a The Dreams csapat, Ninja fed nev tagja, amivel 8 SNES vezérl csatlakoztatható egyszerre a C64-re. A kapcsolás el nye, hogy viszonylag kevés alkatrészb l összeállítható, ám a SNES port csatlakozó elég nehezen beszerezhet , ami miatt esetleg le kell vágni azt a vezérl r l is, ami után már nem lehet újra az eredeti géphez illeszteni. Ráadásul az eszköz nem úgy használja a C64 joystick csatlakozóinak vezetékeit, mint a hagyományos botkormányok, ezért az ilyen vezérl vel való játékhoz a programot is módosítani kell. Korábban már volt szó a b vít portba helyezhet úgynevezett tör kártyákról, amelyekkel meg lehet
állítani egy program futását, és annak károsodása nélkül képeket, zenéket, kódrészleteket lehet kimásolni bel le, majd utána a munka a megszakítás helyér l folytatható. Több ilyen funkciójú kártya létezik, de a leghíresebb az Action Replay sorozat. Ezekb l 7, az el z nél mindig többet tudó változat jelent meg. Mára azonban egy kissé elszállt az id az AR felett, és az eredeti gyártó (Datel Electrinics) már jó ideje, a 7.5-ös óta nem készít bel le új változatokat Egy CyberpunX álnev , programozási tehetséggel megáldott AR rajongó, aki hozzájutott a kártya egy korábbi német verziójának forráskódjához, azonban úgy döntött, hogy kezébe veszi a dolgot. A megszerzett kód alapján nekiállt 125 továbbfejleszteni a tör kártya szoftverét, és meg is jelentetett bel le néhány béta verziót, ám emellett (talán jogi problémák miatt) elkezdett egy saját kártyát is kifejleszteni, ami az Action Replay sorozattal szemben
nem ROM-ot, hanem FlashROM-ot tartalmaz. Ez azért jó, mert megfelel szoftverrel a tartalma felülírható, így megoldható a benne lev program új verziókkal való frissítése. Ez az új fejlesztés , teljesen Action Replay, REU, RAMLink, SCPU, IDE64, stb. kompatibilis kártya a Rerto Replay nevet kapta, és 2001. októberében jelent meg A kártya 50 euróba kerül, és jelenleg 3.8 alpha a legújabb, hozzá való szoftver verziószáma, de remélhet leg lesz ebb l végleges, és sok újabb kiadás is! Az IDE64 fejleszt in kívül más is készít a C64-hez hálózati kártyát, így az el bb tárgyalt Retro Replay-b l is létezik egy RR-NET jelzés változat, valamint a Contiki operációs rendszer készít i is megalkották a saját kártyájukat. Ez a TFE, vagyis a The Final Ethernet névre hallgat, és a b vít portba lehet csatlakoztatni. Ha valaki IDE64-et, vagy SCPU-t vesz, akkor hamarosan beleütközik abba az akadályba, hogy a C64-es tápegység túl kis
teljesítmény a plusz hardverek kiszolgálására. Ezen akadály leküzdésére, néhány embernek eszébe jutott, hogy egy nem túl drágán beszerezhet , ám a réginél jóval nagyobb teljesítmény PC tápegységet kéne alkalmazni, a C64 és a perifériák áramellátására. Az ötlet ugyan kézenfekv volt, ám a megvalósítás nem is olyan egyszer , mint azt az ember els re gondolná, ugyanis a C64-nek +5V és váltakozó 9V feszültségre van szüksége, amelyek közül az utóbbit a PC tápegység nem tudja biztosítani, mivel csak +5V és +12V leadására képes. Emiatt egy átalakítót kell készíteni a C64 számára, ami a +12V-ból el állítja a váltakozó 9V-ot. A kapcsolás, ami ezt az átalakítást elvégzi, kb. 2000 forintból megépíthet , ám némi elektronikai jártasság szükséges ahhoz, hogy valaki nekiálljon. Ha ez a jártasság nincs meg, akkor akár készre szerelt, speciális csatlakozókkal ellátott tápegységet is lehet Angliából rendelni,
ami két számítógép és hét periféria ellátása képes. Támogatja a C64 és C128 típusú számítógépek minden változatát, valamint a 1541-es, 1571-es, 1581-es lemezegységeket és azok klónjait. Az új 126 fejlesztés hardverek közül csatlakoztatható rá RAMLink, CMD HD, FD-2000, FD-4000, SuperCPU, IDE64 és mindenféle szabványos IDE csatlakozós eszköz. Ennek a speciálisan átalakított tápegységnek 170 font az ára, ami jelenleg kb. 65 000 forintnak felel meg. Emiatt azt hiszem, az ilyen eszközre vágyók többsége inkább a házilagos átalakítás mellett fog dönteni. 67. ábra – A 65 000 forintos tápegység 127 3.5 Az internet és a C64 Az internet és a C64? Adatok gigabyte-jai és egy 64 Kbyte memóriás gép? Több száz kbit/sec-ok és maximum 1 MHz-es jelfeldolgozás? Hogyan fér össze mindez? Ha nem is minden probléma nélkül, de azért nem lehetetlenség. Ám miel tt rátérnénk az internet és a „kis öreg” kapcsolatára,
ismerkedjünk meg a múlttal! 3.51 A Quantum Link Sokan azt gondolnák, hogy a C64 egyáltalán nem alkalmas hálózatos tevékenységre, vagy ha esetleg idáig már eljutottak az olvasással és megismerkedtek a megannyi vadonatúj fejlesztéssel, akkor valamiféle modernkori csodának tartják csupán, holott már a múlt század végén is lehet ség volt a Commodore gépek összekapcsolására. Magyarországon kevésbé ismeretes, hogy az America Online jogel dje, a Quantum Computer Services 1985 és 1994 között m ködtetett egy on-line szolgáltatást, kifejezetten a C64 és C128, majd pedig az Amiga tulajdonosok részére. A Quantum Link (Q-Link) nagyon népszer eszköz volt az USA-ban Használták kapcsolattartásra és játékra, valamint különböz hírek, információk beszerzésére, továbbá próbaverziók letöltésére. Ez utóbbi kicsit furcsának t nhet, pedig igaz: Nem a PC, hanem a C64 volt az úttör je azon gyakorlat az elterjesztésének, hogy a leend
vásárlók a telefonvonalon keresztül tölthessék le, a különböz szoftverek kipróbálásra szánt, egyszer sített verzióit. Egyébként a várakozási id tekintetében is el dje volt a Q-Link az Internetnek, mivel nagyon lassan m ködött. Bár a letöltend C64-es programok mérete csak töredéke volt a mai PC-seknek, ám a modemek sebessége is jóval kisebb volt. Az általános 56 kbit/sec sebesség helyett, akkoriban csupán 0,3 és 1,2 kbit/sec volt az elérhet maximum. Ezen felül a C64 memóriája kevés is volt ahhoz, hogy a Q-Link használatához szükséges valamennyi programrészt képes legyen 128 egyidej leg tárolni, ezért a szolgáltatás egyes részei közötti váltás, a lemezes egység lassúságának köszönhet en, id nként fél percnél is többet vett igénybe. Mindezen kényelmetlenségek ellenére a Quantum Link rendkívül népszer volt, és sokan kifizették érte a havi 10 dollár körüli el fizetési díjat. 3.52 Internet a C64-en A múlt
után következzék ismét a jelenkor. A korábbi fejezetekben már szó volt azokról a nagyszer fejlesztésekr l, amelyek segítségével az internetre köthet a C64. Léteznek hálózati kártyák, és soros modemet is csatolni képes illeszt k A szoftverellátottsággal sincs gond, mivel akár egy egyszer C64-en is lehet futtatni némelyiket, a speciális b vítésekkel ellátott masinákhoz pedig, még több és jobb program, operációs rendszer van. A hálózat tehát ezzel a géppel is ugyanúgy használható, mint az ezen célra általánosan alkalmazott PC-kkel. Ugyan az FTP és HTTP kliensként való felhasználás is megoldható, de a sebesség miatt sokkal inkább alkalmas a C64, a csupán karakteres megjelenítést igényl TELNET-re és IRC-re. S bár a lehet ség adott, ám az egyszer felhasználók közül, a világon csak kevesen használnak ilyen célokra Commodore 64-et, mivel a speciális hardverek beszerzése egyrészt nehézkes, másrészt drága. Azok közül
azonban, akik rendelkeznek eszközökkel a NET-es csatlakozáshoz, páran szerverként is kipróbálták a C64-et, és az eredmény kielégít . Akár webszerverként is alkalmazni lehet ezt a csodás kis gépet, ugyanis a kliensként való használattal ellentétben, ebben az esetben nem kell a lapok elemeit értelmezni, és megjeleníteni, csupán elküldeni azt a hálózaton keresztül. A Contiki operációs rendszer, ahogy már szó volt róla, tartalmaz is egy egyszer szerverprogramot ilyen célokra, amelyet több weblapon is alkalmaznak. Elméletileg a http://c64.cc65org és a http://c64nvgorg címen elérhet oldalakat is egy-egy C64 szolgáltatja, ám mostanában ezek eléggé nehezen elérhet k. A TFE nev hálózati kártya készít i pedig még tovább mentek, és egy processzorgyorsítás, valamint memóriab vítés nélküli C64-re csatlakoztatták a 129 kártyát, amely Real Audio szerverként m ködik. A géphez kapcsolt kazettás egységben lejátszott
hanganyagot, valós idej kódolással közvetíti az interneten át. S bár a hangmin ség hagy némi kívánnivalót maga után, azért a dolog m ködik! Aki kíváncsi erre a különleges szolgáltatásra, az a http://tfe.c64org címen érheti el a szervert, amelyen a szintén általuk készített uIP nev , nagyon kis méret , 8 és 16 bites rendszerekre készített szerverprogram fut. 3.53 Interneten a C64 Az internet tele van C64-es témákkal. A NET minden szegletében találni internetes magazinokat, fórumokat, rajongói oldalakat, FTP szervereket, IRC csatornákat vagy éppen levelezési listákat. Weblapok tucatján át, éjszakába nyúlóan barangolhat az ember, miközben cseveg csatornákon beszélget más rajongókkal, és a kedvenc C64-es zenéjét, játékát, vagy valami hasznos dokumentumot tölt le. Vannak hatalmas mennyiség információval rendelkez weblapok, amelyeknek címe, szép kinézetük folytán hamar bekerül a kedvenc, sokat látogatott URL-ek közé.
A kínálat nem mindennapi, és szemezgetésük tartalmas szórakozást tud nyújtani, sok-sok órán át. A következ pár oldalon ezekr l, illetve a rengeteg közül néhányról, lesz szó. 3.531 Weboldalak a világban Ahogy a C64 történetével foglalkozó részben már említettem, a géppel kapcsolatba kerül k nagy részét leginkább a játékok érdeklik. Ebb l az okból kifolyólag, a honlapok között egy elég nagy csoportot képviselnek a játékokkal foglalkozók. Az els ilyen lap, amit meg kell említenem, az nem is lehet más, mint az egyik legjobb a témában, a legrégebbi oldalak egyike, a Lemon 64. Ez a weboldal a http://www.lemon64com címen érhet el, és szinte naponta frissíti a készít je, Kim Lemon. Az igényes kialakítású site-on majdnem minden megtalálható, amit a 130 C64-es játékok világáról, az ide téved felhasználó tudni akar. Le lehet tölteni a kedvenc játékok eredeti borítóit, képerny fotóit, vagy éppen *.SID formátumban
a zenéit. A borító letöltés egyébként az egyik er ssége az oldalnak, mivel a több ezer, adatbázisban lev játék nagy részének megvan az eredeti csomagolása, ami azért nagy szó, mert a programok többsége már id sebb tíz évnél. Ezen kívül persze friss hírek, képek, segédprogramok és megannyi dokumentum várja a chat-tel és fórummal rendelkez weblap látogatóit, valamint letölthet sok C64 emulátor is. A Lemon-hoz hasonló témájú a C64 Game Guide, amely a http://www.c64ggcom címen található. Ezen a lapon is játékok, valamint velük kapcsolatos információk találhatók, amelyek nagyszer en kiegészítik az el bb tárgyalt oldalt. Ha az ember nem talál valamit az egyiken, akkor érdemes meglátogatni a másikat, ugyanis valószín leg azon meg lesz. A játékok beszerzésének egyik jól bevált, bár nem egészen legális módja, az internetr l való letöltés. Az ilyen céllal internetez k jól használhatják a http://www.c64com, vagy a
http://wwwc64unlimitednet címet, ugyanis ezeken az oldalakon nagyon sok *.D64, *.T64, *.CRT, *.TAP és *.SID fájl található, amit egy kattintással le lehet tölteni. A C64-en játszók nagyon jól ismerik a POKE parancsot, amellyel a memória tetsz leges regiszterének értékét lehet megváltoztatni. Ez úgy kapcsolódik a játékokhoz, hogy egy, vagy több jó helyre írt értékkel örökélet, vagy egyéb könnyítés érhet el a játékokban. Ilyen, a játékot megkönnyít POKE értékek találhatók, a http://pokes.c64org, vagy a http://peeknpokeemuunlimcom címen elérhet honlapokon. Ha valakit nem a játékok érdekelnek, hanem inkább a scene tevékenység van az érdekl dése középpontjában, akkor a neki megfelel kiindulópont a http://www.sceneorg, amely az egyik legnagyobb ilyen témájú oldal Ez nem 131 csak a C64-es témákkal, hanem sok más géptípussal, és operációs rendszerrel is foglalkozik. Szintén foglalkozik scene témával, ahogy
minden mással is, a http://www.c64sk cím oldal, mivel ez egy általános hírportál. Ezen az új játékmegjelenésekr l épp úgy esik szó, mint a különböz hardverfejlesztésekr l, a partik compoinak eredményér l, vagy éppen a világban történ bármilyen, C64-hez kapcsolódó eseményr l. Ugyanilyen céllal, vagyis a C64-gyel kapcsolatos hírek közlésére készült a C64 InfoPortal, amelyet a http://www.c64info címen találhat a friss információkra vágyó felhasználó. Az el z , szlovák oldal egyébként jobbnak t nik ennél, de ez csak egy szubjektív vélemény. Nagyszer kezdeményezés a Project 64, amely arra vállalkozott, hogy a C64-gyel kapcsolatos összes, dokumentációt összeszedje, és közkinccsé tegye, a játékoktól kezdve a hardverig. A lap a http://project64c64org címen érhet el A zene iránt érdekl d knek javasolt, hogy látogassanak el a The High Voltage SID Collection oldalára, a http://www.hvscc64org címen, ugyanis itt
hozzájuthatnak a világ legnagyobb *.SID gy jteményéhez A HVSC jelenleg az 5.6-os verziónál tart, és már több mint 25 000 SID található benne Még mindig a zenénél maradva, mindenki rajongó figyelmébe ajánlható a http://remix.kwedorg cím, ahonnan rengeteg *.MP3 formátumú zene tölthet le (ingyen!), amelyek közös tulajdonsága, hogy valamelyik ismert C64-es játék zenéjének feldolgozása. 3.532 Magyar oldalak Külön részben szeretnék foglalkozni a magyar C64-es lapokkal, mivel ezek látogatása, az esetleges nyelvi problémák miatt, népszer bb, a nyelvtudással nem 132 rendelkez felhasználók számára, mint a jobbára angol nyelv nemzetközi oldalaké. A C64-es játékokkal foglalkozó lapok közül kiemelkedik (nemzetközi összehasonlításban is) a Magyar Commodore 64 HQ. Nem annyira az információtartalma miatt értékes ez a weblap, hanem a rajta található hatalmas játékgy jtemény miatt. A Dohi becenev szerkeszt inkább ritkábban,
de nagy mennyiség új anyaggal frissíti, a játékokat ábécé sorrendben tartalmazó honlapot. A programok között való válogatásban, a címeken kívül egyéb információk is segítik a látogatót, így a kiadó neve, és a megjelenés éve mellett, néhol rövid kis ismertet is olvasható, a helyenként több változatban letölthet programokról. Az oldal címe: http://webexternethu/sk/c64 Szintén foglalkozik játékokkal a C64 City, ám itt nem annyira a letöltés a lényeg, mint az információk. A Mikee álnev honlapján hírek, játékismertet k, fiatalember, különleges kialakítású segédprogramok, és nagyon hasznos információk találhatók a C64-gyel kapcsolatos témákról. Ezt az oldalt a http://c64city.supergamezhu címen lehet megtalálni A Commodore 64-es játékokról szól a Tökmák is, amely a már megismert Commodore Világ, azonos cím rovata után kapta a nevét, ahol az olvasók által beküldött játékismertet ket jelentették meg
az újság szerkeszt i. Ez a weblap pontosan ilyen céllal jött létre, és ugyan ritkán frissül, de azért így is jó néhány ismertet olvasható rajta. A cím, ahol a játékkal foglalkozók megtekinthetik ezt a lapot: http://c64.rulezorg/tokmak A magyar C64-es hírek központja, a Colony News Online, amelynek anyagát, jobbára a külföldi honlapokon megjelen információk adják. Ezt a weblapot a már több témában említett Singular Crew szerkeszti, akik a korábban megsz nt lemezújságjuk helyett hozták létre, az egyetlen hazai C64-es portált. Akit érdekelnek a 8 bites csodával, vagyis a Commodore 64-gyel kapcsolatos hírek, az a http://www.singularcrewhu/news címen érheti el az oldalt 133 A http://c64.rulezorg/commodoreworld címen fellelhet weblap, a szerkeszt k hardveres beállítottsága miatt, leginkább ezen téma iránt érdekl d k látogatására számíthat, ám szoftveres és archívum rész is található rajta. Ezen kívül itt érhet el az
egyetlen magyarországi papíralapú C64-es magazin, a Commie Inside több száma is, és itt lehet megrendelni az egyébként ingyenes, (csak a nyomtatási költséget kell átvállalni) újság régi és új számait. Ahogy Magyarországon a C64HQ a legjobb játékgy jtemény, s a Colony News Online a legjobb hírportál, úgy a legjobb linkgy jtemény, a Startlap csoportba tartozó http://c64.laphu Ezen a legjelent sebb magyar és külföldi honlapok, rendszeresen ellen rzött címeinek listáját szedte össze, a scene körökben Rambo néven ismert szerkeszt . A C64-gyel foglalkozó weblapok ismertetését a végtelenségig lehetne folytatni, ugyanis naponta sz nnek és jelennek meg újabbak. Erre a dologra épp ezért nem vállalkozom, s t a legjelent sebbek megemlítésére sem, mivel az is elég sokáig tartana. Azt tudom javasolni mindazoknak, akik keveslik az itt bemutatott néhány oldalt, hogy bármelyik nagy keres be írják be, a „Commodore 64” kifejezést, és
válogassanak a több tízezer találat között. Esetleg a fenti lapokon megtalálható linkeken elindulva is célt érhetnek, mert szinte mindegyik oldal tartalmaz egy kisebb, nagyobb listát. A magam részér l annyit tudok tenni, hogy mivel az eddigi bemutatott, és az ezután bemutatandó eszközök, szoftverek, cégek szinte mindegyike rendelkezik honlappal, ezért ezek, valamint a kutatómunkám során meglátogatott oldalak címét, mellékletben felsorolom. 3.533 A WWW-n túl Ugyan a WWW az, amelyet a kezd internetez k legel ször megismernek, és sokaknak ez maga a világháló, mi több, az is igaz, hogy talán ez a terület fejl dik a leglátványosabban, ám a hálót régebb óta ismer knek valószín leg nem mondok újdonságot azzal, hogy az internet ennél sokkal többet jelent. Vannak más 134 felületei is, amelyek talán nem olyan látványosak, ám ugyanolyan fontos részei az egésznek. Az internet ezen egyéb arcai közül következzen most néhány, amely
kapcsolódik valamilyen módon a C64-hez. Régebben nagyon népszer ek voltak a hírcsoportok, ám mostanában mintha egy kissé háttérbe szorultak volna, talán épp a WWW miatt. Ennek megfelel en, már csak mint egykor létezett hírforrást tudom megemlíteni a comp.binariescbm newsgroup-ot, amely m ködése során megannyi fontos információval szolgált a Commodore iránt érdekl d knek. Ezen keresztül cserélhették ki tapasztalataikat, híreiket a rajongók. Ugyanilyen céllal alakultak, de egy kissé korlátozottabb keretek között m ködnek a levelezési listák, amelyek átvették a hírcsoportok szerepét. Ezek közül nagyon sok Commodore, s t kifejezetten C64 témájú is létezik, mind a mai napig. Szinte minden, a géppel kapcsolatos projektnek van saját listája, és némely honlap szerkeszt je is üzemeltet ilyet. Ezen kívül persze m ködnek általános, nem egy speciális téma köré szervez d levelezési listák is. A listák többsége persze külföldi,
s erre egy példa a cbm-hackers, amely az er sen technikai beállítottságú Commodore felhasználókat fogja össze, s amelyre a majordomo@cling.guse címre írt, subscribe cbm-hackers tartalmú levéllel lehet feliratkozni. Aki azonban magyar nyelven akar a hasonló érdekl dés emberekkel kapcsolatot tartani, az rájuk találhat a commodore@primlista.hu címen m köd levelez listán. Ez az általános témájú lista nem m ködik túl régóta, ám a c64@c64.rulezorg cím már inkább Ez utóbbi jobbára scene témájú, de mivel nem mindenki érdekl dik ez iránt, ezért a játékokkal foglalkozó felhasználók kedvéért, az adminisztrátorok létrehoztak egy másik listát is, amely a c64forum@c64.rulezorg e-mail címet használja A hírcsoportokhoz hasonló információcserét tesznek lehet vé a fórumok, amelyekb l a listáknál is több létezik, még magyarul is. A legismertebb hely, ahol fórumokba írhat, vagy olvashat a felhasználó, az a http://index.hu Itt,
témák 135 szerint vannak csoportosítva a különböz fórumok, ahogy a többi, egynél többet m ködtet lapon is. Néhány példa C64-gyel foglalkozó indexes fórumokra: Fórum >> Gamez >> Commodore 64 Gamez Fórum >> Windows >> c64 Fórum >> Gamez >> Wizard of Wor Persze nem csak az indexen, hanem más hazai portálokon is vannak C64-es fórumok. Ilyenek például a következ k: A http://www.sghu honlapon található Fórum >> Játékosok fóruma >> Commodore 64 a modern pc? A http://www4.onlinertlklubhu honlapon található Internet, IT, Gamez >> Commodore 64 klub A http://www.hcgamerhu honlapon található Fórum >> XXX >> C64 mindörökké Akit nem elégít ki a fórumokon való beszélgetés interaktivitása, az próbálkozhat mással is, ugyanis a chat-ek és az IRC megfelel felületet adnak ezekhez a valós idej beszélgetésekhez. A Commodore iránt érdekl d k rögtön próbát tehetnek, a C64-en
kívül más gépekkel is foglalkozó http://www.computeremuzonecom cím lapon, ahol egy Java alapú chat található. A chat helyett inkább az IRC-t kedvel k rengeteg csatornára lelhetnek a különböz hálózatokban, ha keresgélnek egy kicsit. A scene érzelm ek például az irc.d-t-netde szerveren bukkanhatnak a #TheScene csatornára, míg a hardver beállítottságúak mondjuk az irc.funetfi szerveren a #rrdevel-re, amelyen a Retro Replay kártyát használók beszélgetnek egymással. Ezen kívül szinte minden szerveren akad #c64, #c-64, #commodore vagy #commodore64 nev csatorna. A C64 iránt érdekl d k használhatják a keres ket, vagy a linkgy jteményeket, ha új weblapokat keresnek, de néha ez nem elég. Vannak ugyanis olyan kicsi, vagy új lapok, amelyek a keres k sokadik, általában nem megtekintett találati oldalán szerepelnek csak, illetve nincsenek feltüntetve egyik nagy linkgy jteményben (pl.: Google > Computers > Systems > Commodore) sem Az ilyen
honlapok 136 nagyszer lehet séghez juthatnak, ha csatlakoznak valamelyik webring hálózathoz. A webring egy olyan szolgáltatás, amelynek segítségével, az azonos témakörrel foglalkozó weblapok egy csoportot alkothatnak. M ködése nagyon egyszer , csupán egy nagy adatbázis van a háttérben, amely tárolja a szolgáltatásba bekapcsolt honlapok címét. Ezeken pedig egy link található, amelyre kattintva a felhasználó továbblép egy, az adatbázisból véletlenszer en kiválasztott másik lapra. Így garantált, hogy az érdekl d olyan weboldalakon szörfözhet, amelyeken t érdekl információk vannak. A C64 ring, a http://s.webringcom/hub?ring=cbmring címen érhet el, és több mint 160 weboldal URL-jét tartalmazza. A file-ok letöltésére teljesen jók a weblapok is, bár nagy mennyiség új állomány beintegrálása egy HTML oldalba, nem egyszer dolog, ezért néha egész sokáig tart, míg a weboldalt legtöbbször csak hobbiból m ködtet szerkeszt
, frissíti a lapot (pl. Magyar Commodore 64 HQ) Az ilyen esetek miatt, egy új dokumentum megszerzése érdekében, sokszor jobb egy FTP szervert átnézni, mint honlapokat böngészni. Ráadásul, ha fájlcserér l van szó, akkor csak az FTP jöhet számításba, mivel ott (általában) adott a feltöltés lehet sége is. Commodore témájú, vagy azzal is foglalkozó FTP szerverb l elég sok létezik a világban. Ezek egy része csak játék, esetleg demó programokat tárol, ám sok olyan is akad, ahol mindenféle program és dokumentum megtalálható, akár Commodore-os, akár PC-s. Az egyik legjobb demó témájú FTP szerver az ftp://ftp.sceneorg, ahol nem csak demók, hanem grafikák, intrók, lemezújságok és megannyi scene témájú fájl található. Általános szerver a ftp://arnoldc64org, amelyen a játékokon kívül emulátorok, dokumentációk, *.SID zenék és különböz segédprogramok is fellelhet k. Talán a legjobb, legb vebb kínálattal rendelkez FTP
szerver, a finn ftp://ftp.funetfi Itt szinte minden megtalálható, akár scene, akár játék érdekl dés a látogató. Magyarországi szerver is van (egy legalábbis biztosan), mégpedig a ftp://c64.rulezorg címen Ez inkább scene témájú, de néhány játék és segédprogram is található rajta, ráadásul a C128, valamint Plus/4 rajongók is letölthetnek maguknak fájlokat. 137 A zenét szeret k nagy kedvence lehet a http://c64.org/radio/ címen található weboldal, amely a Slay Radio honlapja. A Slay egy webrádió, amely különböz portokon, különböz bitrátával „sugároz”, mégpedig egész nap zenét. Emiatt még nem került volna be ebbe a felsorolásba, de a rádióban felhangzó zenék mindegyike egy-egy Commodore 64 remix, amelyekr l majd a kés bbiekben még lesz szó. Végül egy olyan projektr l szeretnék említést tenni, amely néhány PC használónak már ismer s lehet, ez pedig a http://setiathome.sslberkeleyedu címen található SETI@home.
Ennek célja, idegen, értelmes élet felkutatása a világ rben. Egy szerverr l, a nagyteljesítmény rádióteleszkópok által befogott jeleket, az internetez k saját számítógépükre tölthetik, amit a gépen futó kliensprogram kielemez, majd az eredményt visszaküldi a szervernek, amely cserébe újabb elemzend adatokat ad. A sok-sok kis computer teljesítménye, a fenti megoldásnak köszönhet en összeadódik, és mindenféle szuperszámítógépnél nagyobb lesz. Ebbe a különös feladatba kapcsolódhat bele akár egy C64 felhasználó is, bár egyel re erre a számítógépre még nincs kliensprogram. Van viszont egy SETI@home csoport, melyben C64 felhasználók vannak. A csoportról b vebben a http://almighty.c64org/setiathomehtml címen lehet információt találni 138 3.6 Érdekességek 3.61 Zene a számítógépeken túl Manapság elég nagy divat a régi, korábban nagy sikert aratott dolgok felelevenítése, hisz a régiségek, legyen szó bármir l,
értékek. Mára a számítástechnikát is utolérte az a fejl dési lépcs fok, amikortól megbecsülik a régmúlt id k programjait, számítógépeit. Az emberek elkezdték értékelni, újra felfedezni ezeket, a korábban sok örömet szerz computereket, elég csak az eddig elmondott rengeteg hardver-, vagy szoftverfejlesztésre gondolni. A C64 ilyen téren egyébként szerencsés, mivel a fénykorában igazi családi számítógép volt, így nagyon sokan n ttek fel a billenty it nyomogatva. A gyökerekhez ily módon való visszatérést egyébként, az angol retrospect (visszapillantás) szó alapján, röviden csak „retro”-nak nevezik. A C64 retro egyik húzóágazata a zene, mivel a gép hangzásáért felel s chip, a már megismert SID (ahogy az egész számítógép) a korát megel z képességekkel rendelkezik, és zenei berkekben hangzása ma már fogalom, zenészei pedig legendák. A legelterjedtebb C64-es zenével kapcsolatos megjelenési forma, az úgynevezett
SIDremix, ami a régi játékok és más programok nagysiker zenéinek újrahangszerelt, felújított változata. Ezek többnyire *.MP3 fájlokban terjednek, de létezik klasszikus, audio CD formátumban kiadott zenei kollekció is. Erre jó példa a BIT, vagyis a Back In Time három része. Ezek mindegyike profi módon elkészített, C64 játékzene-gy jtemény, amelyek közül az 1998-ban megjelent els részt Magyarországon is megpróbálták forgalmazni, de sajnos nem volt rá kereslet (talán a gyenge marketing miatt), ezért a terjesztés kudarcba fullad, a megmaradt példányokat pedig bezúzták. Emiatt a másik két részt csak külföldr l lehet beszerezni. Szintén külföldr l lehet megrendelni a másik nagyon népszer , és remek kollekciót, amely a Nexus 6581 címet viseli. Ez 2000-ben jelent meg, és a 139 készít je, Reyn Ouwehand, 2003-ban, Nexus II címen kiadott egy négy számot tartalmazó, limitált példányszámú második részt is. Ezeken a
kiadványokon kívül természetesen más zenekollekciók (Remix64, Instant Remedy, Sidologie, stb.), és amat rök által készítet SIDremix-ek is léteznek, ám mind közül talán ezek a legjobbak. A néha csupán egy-egy számot, vagy albumot összehozó zenészeken kívül, azonban van két zenekar is, akiknek neve összeforrt a C64-gyel. Az els közülük, a már két CD-vel rendelkez , dán, Press Play On Tape. Ez a 6 f b l álló, akusztikus hangszereken játszó zenekar, a C64 által adott, a szalagos egység elindítására felszólító üzenetet választotta nevének, amely telitalálatnak bizonyult, és dalaik nagy sikernek örvendenek, az egyre duzzadó rajongótábor körében! A másik 64-gyel összefügg Supremacy. zenekar, a 2000 nyarán alakult, svéd Machinae k a dán csapattól eltér en használnak elektronikus hangszereket, köztük valódi C64-et is, valamint nem amolyan diszkós stílusú zenét, hanem igazi rockot játszanak. Eddig egy albumot
készítettek, amely a közeljöv ben kerül forgalomba, a korábbi számaikat pedig ingyen, az internetr l lehet letölteni. A zenekar tagjai egyel re nem fedték fel valódi kilétüket, és a weblapjukon is csupán a beceneveik olvashatók. A C64 azonban nem csak a róla, vagy éppen vele zenél k munkájában bukkan fel, hanem más, szélesebb rétegek által ismert és rajongott zenekarokéban is. Az egyik ilyen zenekar a Vengaboys nev formáció. Az , „The Platinum Album” cím lemezük elkészítésében ugyanis, nagy valószín séggel szerepet játszott egy Commodore 64 is, legalábbis a CD borítón erre utaló üzenet olvasható. A másik, talán még népszer bb, a C64-gyel kapcsolatba került zenekar a Scooter. A német techno együttes „The Stadium Techno Experience” albumán helyet kapott ugyanis egy dal („Level One”), amely a Turrican 2 cím játék végén hallható zene feldolgozása. A zenék feldolgozásának egy speciális formája, a cseng
hang-letöltés. Ez az utóbbi id ben egyre nagyobb divat lett, és ebb l kifolyólag jó üzlet is. Létezik 140 ugyanis több cég, akik a cseng hang és logó rületet kihasználva akarnak jó nagy profitra szert tenni, s az újságokban, interneten, teletexten és hasonló helyeken kínálnak, rengeteg különböz zenét, logót, képerny véd t, háttérképet a mobiltelefonokhoz, amelyet a divatot követ emberek, nem kis pénzért, le is töltenek maguknak. Ennek megfelel en található néhány olyan honlap is az interneten, ahonnan pár ismert, C64-es játék zenéjét (illetve annak pár taktusát), valamint néhány logóként felhasználható képet is be lehet szerezni. 68. ábra – Egy érdekes operátorlogó Azok számára, aki a PC-n akarnak C64-es zenét hallgatni, a korábban tárgyalt *.SID formátumot kihasználó lejátszók jelenthetnek megoldás Ezeknek azonban megvan az a hátrányuk, hogy a SID hangzást szoftveresen próbálják utánozni, ami miatt
a min ség közel sem ugyanaz, mint ha igazi számítógépen (C64) szólna a muzsika. Akik nem akarnak lemondani a PC-jük (vagy Macintosh-uk) kényelmér l, ám igazi SID hangzást szeretnének, már létezik megoldás, ugyanis egy magyar fejlesztés hardvereszköz képes az eredeti hangzást produkálni. Ez az eszköz egy PCI csatlakozós, MIDI támogatást nyújtó hangkártya, a HardSID, amely egy valódi SID chipet tartalmaz, valamint ennek továbbfejlesztett változata, a HardSID Quattro, amely már négyet. 141 A kártyák támogatják mind a régi (6581), mind az új (8580) SID chipeket, és nem használnak IRQ-t és DMA-t, így szinte kizárt, hogy összeakadjanak, a számítógépben lev más eszközökkel. Az emulátorok közül a VICE és a CCS64 egyes verziói már támogatják a HardSID használatát, és a lejátszók (pl. Sidplay2/w) is ki tudják használni a kártya lehet ségeit Az eddig elmondottak alapján minden szépnek látszik, ám ezzel a hardveres
megoldással még sincs minden rendben. El ször is a HardSID 69 eurós, valamint a HardSID Quattro 169 eurós, SID chip nélküli ára nem mindenki számára megfizethet , másodszor pedig bele kell gondolni abba, hogy egy ilyen kártya megszólaltatásához típustól függ en egy, illetve négy eredeti C64-est kell megcsonkítani, ami nem biztos, hogy túl nagy boldogsággal tölti el a gép rajongóit! 69. ábra – HardSID Az el z höz hasonlóan, C64 csonkító megoldás az un. SidStation, amely egy önálló, számítógépekt l független eszköz. Ez egy saját operációs rendszerrel rendelkez szintetizátor, amelynek a lelke egy régi típusú, 6581-es SID. A szintetizátor szó alatt ebben az esetben persze nem a lakodalmakon, és falusi bálokon, amat rök által használt billenty s hangszert kell érteni, hanem a profi 142 stúdiókban, és a modern zenészek által alkalmazott, néhány gombbal és potenciométerrel ellátott, fémszín dobozt. A chip egyre
ritkább mivolta miatt, ebb l a szintetizátorból csak limitált mennyiség készült, és az is csillagászati, 1000 eurós áron kapható. 3.62 Emuláció másképp Korábban szó volt a C64-es programok, más számítógépen való futtatásának lehet ségér l, azaz az emulátorok használatáról, és a három legjobb PC-s program bemutatása is megtörtént. A technikai fejl dés azonban nem állt meg, s ma már nem csak asztali számítógépeken, hanem egyéb eszközökön is megvalósítható a C64 emuláció. Az els eszköz, amelyen a számítógépek mellett futnak a C64-es programok, a Pocket PC. A már második verziónál tartó Pocket C64 nev segítségével, a készülék képerny jére lehet varázsolni emulátor megannyi régi Commodore-os játékot. A program támogatja a standard fájlformátumokat, virtuális billenty zetet ad és joystick emulációra is képes, valamint nagyon sok, a PC-s emulátorokra jellemz szolgáltatást nyújt. A szoftver
ára mindössze 6,95 dollár, ami jelen árfolyamon nincs 1500 forint sem. Véleményem szerint ez az összeg elég alacsony ahhoz, hogy aki a kéziszámítógépén is szeretne id nként nosztalgiázni egyet, annak ez ne legyen akadály. Míg a PDA még valamelyest computernek tekinthet , és így érthet en emulátor funkciókra is képes, addig a SONY Playstation 2 nev játékkonzolja, már jóval kevésbé számítógép. Ennek ellenére, erre az eszközre is készülnek a játékokon kívül más programok, amelyek között akad egy C64 emulátor, DC64 néven. Ez a program amat r fejlesztés, és jóval szerényebb képesség , mint az eddig bemutatottak, ám csupán a léte miatt is említést érdemel. A program csak a *.T64, *.PRG és *.P00 fájlok olvasására képes, és nagyon nehézkesen lehet a különböz billenty ket el csalni a PS2 irányítójának segítségével. Ha azonban betölt dött a 143 hozzá mellékelt játékok valamelyike, akkor már nincs akadálya
az önfeledt szórakozásnak. Az el z két eszköz, különösen a PS2 elég nagynak és er snek t nik ahhoz, hogy ha nem is 100%-osan, de tudjon egy C64-et emulálni, ám a most következ egy cseppet kisebb. A fels kategóriás mobiltelefonok (mert hogy azokról van szó) új generációja ugyanis már olyan nagy teljesítményre képes, hogy megvalósítható rajtuk, a korábban PC-n sem tökéletes C64 emuláció. A Frodo nev , PC-n is létez emulátort ugyanis elkészítették más gépekre is, így képes futni a Series 60 és a Symbian rendszert használó mobiltelefonokon. Az emulátort bluetooth kapcsolaton, vagy e-mailen keresztül lehet a telefonra rátölteni, ahol aztán néhány másodperc alatt lefut a telepítés. Ezután már lehet használni a programot, amennyiben az emulátorhoz hasonló módon, játékokat is felmásol a felhasználó a készülékre. A Nokia 3650, 7650, 9210, Sony Ericsson P800, stb. tulajdonosok tehát egy remek kis programot kaptak a
telefonjukhoz, amelynek segítségével ráér idejükben egy kicsit kikapcsolódhatnak. 3.63 Drága ritkaságok Egyfajta kett ség jellemzi a Commodore típusú számítógépek beszerzési lehet ségeit. Egyfel l egy C64, Plus/4 vagy Amiga 500 megvásárlása nem ütközne semmilyen akadályba, minden további nélkül, pár ezer forintért hozzájuthat bárki, csupán egy hirdetést kell feladnia valamelyik ilyen jelleg újságban. Ezzel szemben aki egy C65-öt, Commodore LCD-t, vagy éppen egy arany borítású C64-et szeretne a magáénak tudni, az minden bizonnyal nagyon sokáig keresgélhetne, s ha egyáltalán találna eladó darabot, akkor mélyen a zsebébe kellene nyúlnia. A különbség oka egyértelm : a két csoport tagjai közel sem azonos darabszámban kerültek le a gyártósorról. 144 A második csoportba sorolt, példaként felhozott drága készülékek közül, a C65 és az LCD ismer s lehet, mivel a Commodore bukásával foglalkozó részben már be
lettek mutatva, ám az arany borítású C64 még nem került szóba. Miközben a C64-b l mind többet és többet gyártott a cég, azért a fejlesztést sem hagyta abba, és ugyan a gép paraméterei változatlanok maradtak, azért az folyamatosan fejl dött. Megújították a vezérl különböz chipeket, és a gép borítása is színeket, formákat kapott, ami miatt különböz C64 sorozatokról beszélünk. Egy ilyen, nagyon limitált, extra széria volt az aranyszín C64 (Gold Edition), amelyet Németországban, az egymilliomodik példány eladásának alkalmából adtak ki. 70. ábra – C64 Gold Edition Van azonban egy másik C64-es is, amely nagyon sokat érhet, bár nincs arany borítása. Ez a gép, a C64 prototípusa, amelyet az utolsó információ szerint Charlie Winterble, a Commodore (egyik) egykori tervez je birtokol. a múlt év szeptemberében úgy döntött, hogy árverésre bocsátja a nála lev els C64-et, amely a mai napig m ködik, bár elmondása szerint
valószín leg elég „bug os”, azaz kisebb hibák akadnak benne, mivel a prototípuson még több változtatást is végrehajtottak, miel tt a boltokba került a végleges változat. Ez a különlegesség persze nem olcsó. Egy régi számítógépekkel foglalkozó szakért , körülbelül 10 000 dollárra becsülte fel, ami több mint kétmillió forintot jelent. 145 Elméletileg októbert l lehetett licitálni a történelmi jelent ség gépre, ám azóta nem érkezett több hír a dologról, így nincsenek pontos információk arról, hogy elkelt-e a gép, s ha igen, akkor mennyiért. 3.64 PC-s különlegességek A Gamebase 64 egy nagyszer vállalkozás! A projektben részvev k azt t zték ki célul, hogy összegy jtik az összes létez C64-es játék adatait, és ezt egy nagy adatbázisban elérhet vé teszik. Ennek megfelel en megszületett egy program, amely felületet ad az adatbázisban, különböz szempontok (játék neve, kiadója, készít je, zenésze, kiadás
éve, cracker neve) szerint való keresgéléshez. Ha a keresett játék el kerül az adatbázisból, akkor a szoftver megjeleníti a többi információját, esetleg képet is a játékból, valamint képes elindítani azt egy emulátorban, illetve megszólaltatni a zenéjét valamely lejátszóval. Ehhez persze a felhasználó számítógépén kell lenni a kérdéses játéknak (*.T64, *.D64, stb), zenének (*.SID), egy emulátornak és valamelyik SID lejátszónak, ugyanis a program csak egy keretszoftver, amely csupán használni tudja a többit. Egy igazi C64 rajongó nem lehet meg kedvenc számítógépe nélkül, még akkor sem, ha kénytelen egy PC elé ülni. Az ilyen, fanatikus rajongók számára lehet népszer , az az internetr l letölthet asztaltéma, amelynek feltelepítése után az asztal háttere, az egérkurzorok, a rendszerhangok és az ikonok is mind lecserél dnek valamilyen Commodore-hoz kapcsolódóra. A kiegészítés minden 32 bites Windows rendszeren m
ködik, ám használatához Windows Plus programcsomag is szükséges! Aki az asztaltéma feltelepítése után még nincs teljesen megelégedve az eredménnyel, az a (természetesen SidAmp pluginnal felszerelt) WinAmp lejátszóját is Commodore-os ruhába öltöztetheti, mivel több rajongó is készített ilyen skin-nek nevezett WinAmp témát. 146 S t, a lehet ségek szinte korlátlanok, mivel a WinAmp mellett más programok is képesek a skin-ek használatára. Nagyrészükhöz már létezik C64 téma, de amelyikhez még nem, ahhoz bárki készíthet egyet kedve szerint, csupán némi kreativitás kell hozzá! 71. ábra – Igazi különlegesség: Egy PET, a Terminator 3 cím filmben 147 Befejezés Röviden összefoglalnám, hogy mi mindent ért el a Commodore: • a mikroszámítógépek egyik úttör je volt • eladási rekordokat döntött a VIC-20, majd a C64 révén • nevéhez f z dik az els hordozható számítógép és az LCD • piacra segítette az
els multimédia számítógépet, az Amiga-t • elkészítette az els CD-alapú konzolokat Remélem, sikerült meggy zni azokat is a Commodore megoldásainak nagyszer ségér l, akik idáig talán nem is tudtak róla, hogy volt élet az IBM-en és az Apple-n kívül. A sok mai fejlesztést látva pedig, talán a régi C64 rajongók is kedvet kapnak ahhoz, hogy leporolják öreg masinájukat, és újra, meg újra átéljék azokat a szép perceket, amelyeket korábban ez a gép szerzett nekik. Mert ahogy a bevezet ben már említettem: Ami egykoron oly nagy volt, az kicsivé válhat ugyan, de elt nni nem fog soha! 148 Ábrák jegyzéke 1. ábra – A C64 logó 6 2. ábra – A modulokból összeállított KIM-1 7 3. ábra – Íme a PET 8 4. ábra – A VIC-20 9 5. ábra – A legendás Commodore 64 11 6. ábra – A C64 szíve 12 7. ábra – Az újabb típusú VIC-II 14 8. ábra – Az a híres SID 16 9. ábra – A két CIA chip 18 10. ábra – A C64 belülr l 18 11.
ábra – Egy BASIC program részlete 19 12. ábra – A GEOS asztala 21 13. ábra – Geopaint 22 14. ábra – Street Fighter II 25 15. ábra – Pirates! 26 16. ábra – F15 27 17. ábra – Wizard of Wor 27 18. ábra – A Bruce Lee címképerny je és a pillanatkép a Commando-ból 28 19. ábra – Traffic 30 20. ábra – Az Art Studio HIRES változata 31 21. ábra – A Kawasaki Rhythm Rocker képerny je 33 22. ábra – Az ABC-Turbo 34 23. ábra – A Disk Manager menüje 35 24. ábra – A Graphics BASIC és a Help+ képerny je 36 25. ábra – A SEUCK f men je és címképerny je 40 26. ábra – A 1530-as szalagos egység 41 27. ábra – A 1541-II floppy drive 42 28. ábra – A C64 egere, a 1351-es 43 29. ábra – 1801-es színes monitor 45 30. ábra – Fényceruza 47 149 31. ábra – Fénypisztoly 48 32. ábra – Korabeli cartridge reklám 49 33. ábra – A C64 képerny je Speed DOS beépítése után 50 34. ábra – Címlapon a Commodore 64 52
35. ábra – A CoV 32 száma 53 36. ábra – Az 576 1993 januári száma 54 37. ábra – Egy Data Becker – Novotrade kiadvány 55 38. ábra – A „Piros Biblia” 56 39. ábra – 1001 sorozat negyedik része 57 40. ábra – Különböz C64 típusok 59 41. ábra – A Commodore Plus/4 64 42. ábra – A Commodore 16 65 43. ábra – Az LCD 66 44. ábra – A Commodore 65 67 45. ábra – A C64GS 68 46. ábra – Az új C64 logó 72 47. ábra – Jól sikerült scene grafikák 86 48. ábra – Aknakeres a WiNGs-ben 88 49. ábra – Lunix 89 50. ábra – A Contiki névjegye 89 51. ábra – A Contiki telnet kliense 90 52. ábra – Bombmania 91 53. ábra – Ice Guys 92 54. ábra – A Hockey Mania címképerny je 93 55. ábra – Metal Warrior 4 94 56. ábra – Stroke World 95 57. ábra – A Newcomer történetének kiindulópontja 96 58. ábra – Newcomer 97 59. ábra – C64S 25 102 60. ábra – CCS64 30 Beta 13 104 61. ábra – WinVICE 114 106 62. ábra
– Az X1541-es kábel 114 150 63. ábra – Így néz ki a RAMLink 116 64. ábra – Íme a SuperCPU 117 65. ábra – Az IDE64 különböz változatai 119 66. ábra – A Commodore One alaplap 121 67. ábra – A 65 000 forintos tápegység 127 68. ábra – Egy érdekes operátorlogó 141 69. ábra – HardSID 142 70. ábra – C64 Gold Edition 145 71. ábra – Igazi különlegesség: Egy PET, a Terminator 3 cím filmben 147 151 Bibliográfia Könyvek ANGERHAUSEN – Brückmann – English – Gerits: A Commodore 64-es csatlakozási lehet ségei. Budapest: Novotrade Rt, 1985 BRÜCKMANN: A Commodore 64-es csatlakozási lehet ségei. Budapest: Novotrade Rt., 1988 ERD S Iván – Schmidt Endre – Németh István – Székely László: 1001/1 játék C64/128. Budapest: LSI ATSZ, 1989 HOMOKI Péter – CoVboy: Commodore Világ Évkönyv ’92. Budapest: Com-Ware Kft., 1992 Dr. ÚRY László: Commodore 64 Budapest: LSI ATSZ, 1985 Id szaki kiadványok Commie
Inside. 1 évf 1 sz (1997) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 2 évf 1 sz (1998) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 3 évf 1 sz (1999) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 4 évf 1 sz (2000) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 4 évf 2 sz (2000) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 4 évf 3 sz (2000) Ajka: Singular Crew 152 Commie Inside. 5 évf 1 sz (2001) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 6 évf 1 sz (2002) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 7 évf 1 sz (2003) Ajka: Singular Crew Commie Inside. 7 évf 2 sz (2003) Ajka: Singular Crew Guru. 1 évf 4 sz (1992) Budapest: Guru kiadó Magyar PC Magazin. 2 évf 1 sz (2003) Budapest: GFH Kft Internetes források A Commodore története http://www.hwhunpagehu/modulesphp?name=Content A C64 felépítése http://www.zockcom/8-Bit/D C64html Adatbázis a korabeli C64-es játékfejleszt cégekr l és a programjaikról http://www.c64ggcom/Companies GEOS információk http://www.zimmersnet/geos Commodore számítógépekhez
használható hardverek http://cbmmuseum.kutode http://home.wanadoonl/cip 153 Commodore-ral foglalkozó magyar újságok listája http://www.commodore64hu/c64magzhtm Commodore-ral foglalkozó magyar könyvek listája http://www.commodore64hu/c64bookshtm 576 OnLine http://www.576hu A Tulip honlapja http://www.tulipcom Az Ironstone Partners Ltd. honlapja http://www.ironstonepartnerscom Új grafikus módok http://www.studiostylesk/dmagic/gallery/gfxmodeshtm A Protovision honlapja http://www.protovision-onlinede A Newcomer http://www.newcomerhu A WiNGs operációs rendszer http://www.kingigsnet/~billnacu/wings A Lunix operációs rendszer http://lng.sourceforgenet A Contiki operációs rendszer http://www.contikicom 154 C64 emulátorok http://www.viceteamorg http://www.computerbrainscom http://www.phs-edvde/c64s Egyéb letölthet C64 emulátorok http://www.emuunlimcom/downloadsphp?System=Commodore%2064 Star Commander http://sta.c64org/schtml 64Copy
http://ist.uwaterlooca/~schepers/personalhtml D64 Editor http://almighty.c64org/d64editorhtml Sidplay http://www.geocitiescom/SiliconValley/Lakes/5147/sidplay ConGo http://www.editorixorg/congo VC1541 http://vc1541.sourceforgenet 64HDD http://www.64hddcom C64-PC kábelek http://sta.c64org/cableshtml 155 CMD hardverek http://www.cmdrkeycom http://www.cmdwebde IDE64 http://www.volnycz/dundera Commodore One http://c64upgra.de/c-one Classic Games Adapter http://www.tld-crewde/protovision-online/hardw/build4playerhtm Retro Replay http://rr.c64org Quantum Link emlékoldal http://www.qlinklivesorg Letölthet , és megrendelhet SIDremix-ek http://remix.kwedorg http://www.c64audiocom Press Play On Tape http://www.pressplayontapecom Machinae Supremacy http://www.machinaesupremacycom HardSID http://www.hardsidcom 156 SidStation http://www.sidstationcom Pocket C64 – C64 emulátor Pocket PC-re http://www.clickgamercom/feedbackhtm?pid=4 DC64 – C64 emulátor Playstation
2-re http://classicgaming.dcemulationcom Frodo – C64 emulátor mobiltelefonra http://www.uni-mainzde/~bauec002/FRMainhtml Gamebase64 http://www.gamebase64com C64 asztaltéma a szoftverbázison http://www.origohu/szoftverbazis/seged/grafika/c64themehtml 157