Gépészet | Géprajz » Szabó Ágnes - Axonometria

Szabó Ágnes - Axonometria Az axonometria látszati ábrázolás (amilyennek látjuk). Előírások: A rajzolás a koordinátarendszerben történik rajzeszközzel és mérőeszközzel. Párhuzamosság és mérettartás van. Egyméretű axonometria ábrázolása: A fölösleges koordinátavonalakat kiradírozom. Lehet tisztán látszati ábrázolás, a nem látható éleket kiradírozzuk. A röntgen rajznál a nem látható éleket vékony vagy szaggatott vonallal rajzoljuk. Egyméretű axonometria esetében a tengelyek közötti szögek és a tengelyek menti élrövidülések azonosak. A három tengely egymással 120°-os szöget zár be, a tengely irányú méreteket rövidülés nélkül, valódi nagyságban mérjük fel. M 1:1 Szabványos tengelykeresztek: z 120o :1 M1 x a a 120o 120o M1 :1 y a Ha egy munkadarabról képiesebb rajzot akarunk készíteni, vagyis jellemezni szeretnénk alakját és térbeli elhelyezkedését akkor axonometrikusan ábrázoljuk. Éppen

ezért a müszaki gyakorlatban ez az ábrázolási mód is eléggé eltejedt Az axonometrikus ábrázolásnál is párhuzamos vetítősugarakat képzeltünk el, amelyek a (K) képsíkhoz viszonyítva azonban lehetnek merőlegesek vagy ferde szögüek. A merőleges párhuzamos vetítésnél elhelyezhetjük a testet úgy, hogy egyik síkja párhuzamos, a többi sík iránya merőleges a képsíkra, a vetítősugarak pedig párhuzamosak a test éleivel. Ebben az esetben nem nyerünk látazati képet, hanem a már megismert merőleges nézethez jutunk. A merőleges párhuzamos vetítéssel is kaphatunk azonban térhatású szemléletes ábrát, ha a tárgyat kimozdítjuk az előbb leírt speciális helyzetéből, vagyis a testet a rajz síkjához képest általános helyzetbe hozzuk. Ekkor a képsíkon már láthatóvá válik a tárgy több oldala, ezzel szemben azonban egyes élek nem a valódi hosszuságukban, hanem megrövidülve fognak látszani, és a valóságban merőleges élek a

képen nem lesznek merőlegesek. A rajz síkjához viszonyítva ferdeszögű (nem merőleges) párhuzamos vetítéssel minden esetben szemléletes, térhatású ábrát nyerünk