Oktatás | Pedagógia » Tanulási és tanítási stratégiák

Tanulási és tanítási stratégiák Tanuláselméletek: Asszociációs elméletek Konnexionista elmélet (Pavlov féle inger-válasz reakciós) Problémamegoldás Ezekre alapulnak a tanulási stratégiák, amik már tudatos választás alapján működnek. Az andragógus feladata, hogy megismertesse ezeket a stratégiákat az emberekkel, és segítse őket a választásban. I. Tanulási stratégiák Falusi Iván rendszere: 1. Célközpontú stratégiák információ bemutatás segítségével kézség fejlesztés fogalomtanítás gondolkodásfejlesztés (probléma megoldás, felfedeztetés) 2. Szabályozáselméleti stratégiák (fontos az önálló tanulás és a tanítás aránya) programozott tanulás nyitott tanulás adaptív tanulás mesterfokú tanulás (erős tanári felügyelet, homogén csoport létrehozása a célja, hogy megvalósuljon a közös tanulás és megtalálják a közös módszereket. Ennek fázisai: tudásszint felmérés -> felzárkóztatás ->

tanulás/tanítás) Nagy Sándor rendszere: induktív stratégia deduktív stratégia interorierációs stratégia (olyan tanulási környezet teremtése, ahol az adott ismeret belsővé válik – interorierizálódik. Vagyis kellőképpen motivál, valamint meggyőz, hogy ez fontos a tanuló számára. Ahogy belsővé válik, el is hiszi. Ide tartoznak egyes szociális tanulási formák, ill pl a szokások kialakulása) asszociációs stratégia (egyik legősibb stratégia) algoritmusos stratégia (a tanulás lényege, hogy algoritmusokat építsünk ki -> folyamatokat úgy lehet megtanulni, hogy elmondjuk a fázisait) kondícionális stratégiák (konnexionista elméletre épít) Kozéki Béla – Noah Entwistle rendszere: Tanulási motivációt mérő kérdőívet alkottak meg. A tanulási stratégiák technikákból épülnek fel. A kérdőívük azt méri, hogy az emberek melyik technikákat részesítik előnyben 3 alaptípust különböztettek meg: 1. Mélyreható

stratégia dolgok megértése a cél, ill. az összefüggések megragadása fontos az ok-okozati összefüggés új ismereteket a régihez kapcsol 2. Szervezett tanulási stratégia rendszeresség jellemzi, ill. logikus gondolkodás jó munkaszervezés 3. Mechanikus tanulási stratégia aprólékos, törekszik a részletek megjegyzésére nehezen képes az összefüggések megértésére célja a minél több ismeret megszerzése, minél pontosabban Az ezek közti választás függ attól, hogy mit és milyen céllal tanulunk! - II. Tanulási stílusok: Többféleképpen csoportosíthatóak, főként személyiségfüggő, hogy végül melyik a megfelelő. - 1. Érzékszervek preferenciája szerint: auditív vizuális kinesztikus (tevékenységből) - 2. Társas környezet fontossága szerint: magányos tanuló csoportban tanuló - 3. Reakciómód szerint (adott információra hogyan reagál): impulzív (azonnal feldolgozza az információt, és reagál) reflektív (több idő

kell, inkább reflektál = visszafelé néz) - 4. Érzelmi hozzáállás szerint: motivált kitartó III. Tanítási stratégiák: módszerek tanulás feltételeit számba vesszük célok és követelmények figyelembe vétele út megtervezése (= tanítási stratégia) Csoma Gyula rendszere: 1. Közlő tanítás tanítás = információ közlés tanulás = információ befogadás tartalma körülhatárolt a tanár algoritmizál, és a tanulástól azt várja, hogy a tanuló ezeket az algoritmusokat adja majd vissza módszerei: magyarázat, előadás, kérdés-felelet (irányított – Szókratész), szemléltetés 2. Problémamegoldó tanítás tanuló aktív, keresi a választ. A saját tanulási stratégiáit választja A tanár kérdez, a tanuló felel, de talán nem azt, nem úgy, ahogy a tanár várja. Kibővítheti azt, eltérhet a tanár elképzelésétől. Hátránya: tévutak, sok idő vesz igénybe, nem biztos hogy a fogalmak tudatosulnak Más típusú pedagógust

igényel ez a tanítási forma, aki menet közben tudatosít, szakértő, empatikus Módszerei: vita, szimuláció, helyzetgyakorlatok, projektek készítése, modellezés Az andragógus személyisége: ők is pedagógusok (módszereik, stratégiáik onnan származnak) kezdetben feladatuk a második esély megteremtése volt a felnőttek számára lassan kezdett kialakulni, hogy másfajta embert, másfajta típusú pedagógust igényel a feladat emberbaráti, filantróp gondolatok vezérelték őket Az andragógia profeszionalizálódott és diverzifikálódott (népművelő, oktatás szervező, személyügyis, animátor, HR-es, stb.) A felnőtt oktatás háromféle felfogása Hauch szerint: - 1. Idealisztikus felfogás feladja tanári szerepét, társa a tanulónak irányítja a folyamatot, de elsősorban ösztönzi pl. népfőiskola 2. Legalisztikus felfogás iskolán kívüli nevelést jelenti csak (tanfolyamok, művelődési formák) 3. Realisztikus felfogás ötvözi az előző

kettőt a felnőttoktató egy kalauz, aki együtt járja az utat a tanulóval – de azért irányít inkább Alheit szerint az emberekben az önálló tanulás képességét kell fejlesztenie a felnőttoktatónak. A felnőtt oktató kompetenciái: munkafolyamatok tervezése, szervezése megismerje a hallgató képességeit, motivációit együtt tanulást ösztönözze szakértelem szociális képességek Az andragógus típusai: - 1. Előadó típus dominál a szakértelem 2. Szakértő típus fontos a hallgató tapasztalata, nem csak a tanító saját szakértelme 3. Csoportvezető típus nem közlő, hanem inkább problémamegoldó módszerek híve csoportban működteti a hallgatókat fontos a csoport általi fejlődés 4. Animátor típus a szimuláció eszközével él 5. Tutor típus a tanulási folyamat egy pontján segítséget nyújt nincs jelen végig, csupán abban a folyamatban, ahol hiányzik a tanár segítsége 6. Mentor típus hasonló a tutor típushoz azonban

nem csak akkor lép be, ha hiányzik, hanem végig jelen van 7. Tréner típus