Jogi ismeretek | Polgári jog » 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról

2005. évi CXXXIX Törvény a felsőoktatásról E törvény célja a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges jogigaranciák megteremtése. Célja megteremteni a jogi feltételeket, a magyar felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának erősítése, a fenntartható fejlődés biztosítása, egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségének szélesítése.A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység, magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. Gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában,

a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket.Biztosítania kell az ismeretek, információk tárgyilagos és többoldatú közvetítését. Nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, szervezete és működése pártoktól független. Állampolgárságára való tekintet nélkül mindenki bekapcsolódhat, és szabadon választhatja meg azt a felsőoktatási intézményt, amelyben tanulmányokat kíván folytatni. 2003. évi CXXV Törvény (egyenlő bánásmódról szóló törvény) 1992. évi XXXVIII Törvényt (államháztartásról szóló törvény), 1992. évi XXXIII Törvényt (közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a

mesterképzés, c) a doktori képzés. A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet, vezetője a rektor. Az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell a könyvtári szolgáltatást, az anyanyelvi és idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztését és a rendszeres testmozgás megszervezését. Döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. A felsőoktatási intézmény ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat, a meghirdetett előadásai nyilvánosak A hallgató, oktató, kutató nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A hallgatót, oktatót, kutatót nem érheti hátrány lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése miatt. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY FELÉPÍTÉSE A gazdasági tanács. Felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában, a

rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében - e törvényben meghatározottak szerint - közreműködő testület. Állami fenntartású felsőoktatási intézményben a gazdasági tanácsot létre kell hozni, hét vagy kilenc tagja van. Tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megbízatása öt évre szól A szenátus.A szenátus az alapító okiratban meghatározottak figyelembevételével határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását. Meghatározza működésének rendjét Elnöke a rektor Tagja az lehet, aki a felsőoktatási intézményben munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. A szenátus fogadja el az

intézményfejlesztési tervet, melynek része a foglalkoztatási terv. 1 A rektor. Vezeti és képviseli az intézményt, e jogkörében eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A rektor felelős a felsőoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek, oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A felsőoktatási intézmény szervezeti egységei a) oktatási, tudományos kutatási egységek.(a kar, a tanszék, az intézet, a botanikus kert, a klinika, a kutatóintézet, a kutatócsoport, a tangazdaság.) b) szolgáltató egységek (kollégiumi, informatikai,

szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi feladatot ellátó szolgáltató szervezeti egység hozható létre. c) funkcionális szervezeti egységek (működtetési feladatainak ellátásához gazdasági, belső ellenőrzési feladatot ellátó egységek, igazgatási, szervezési, műszaki szolgáltató) KÉPZÉS RENDSZERE.Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Legalább 180 kreditet kell és legfeljebb 240 kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint Legalább 60 kreditet kell és legfeljebb 120

kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév A FELSŐOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK, MUNKAVÁLLALÓK) a)oktatói tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai, egyetemi tanár), b) tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár, mérnöktanár, műszaki tanár) munkakörökben foglalkoztatottak látják el. az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. Az oktatók, tudományos kutatók és a tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő

feladatok ellátására pénzügyi-gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmaiszolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakör létesíthető. .A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. Az oktatói munkakörök, a munkaköri címek A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők: a) tanársegéd,,b) adjunktus, c) főiskolai, illetve egyetemi docens,d) főiskolai, egyetemi tanár. .Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, c) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, 2 d) a hallgató emberi méltóságát és jogait

tiszteletben tartsa. (6) A könyvtár- és múzeumlátogatással, a szakirodalomhoz nyújtott támogatás igénybevételével összefüggő kérdéseket, továbbá a foglalkoztatással összefüggő sajátos rendelkezéseket a Kormány határozza meg. (7) Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. VEZETŐI ÁLLÁSOK ÉS VEZETŐI MEGBÍZÁSOK A felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) főigazgató, d) dékán,,e) gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató, f) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője 3