Biológia | Felsőoktatás » Szántó Róbert - A gombákról röviden

A gombákról röviden. Készítette:Szántó Róbert BMF-RKK. Környezetmérnöki levelezői szak. gxk5kt Bazídiumosgombák - Basidiomycotina a hifavégeken végződő bazídiumokon 4 bazidiospóra fűződik le • a termőtest sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt micéliumból áll • sejtmagpáros hifákon csatképződés figyelhető meg Csatképződés A A. a csat kialakulása; B örvöscsat B • a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki, ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros, másodlagos hifák keletkeznek; ezekből évről-évre termőtest fejlődik, melyeket harmadlagos hifák építenek fel Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium) • a termőtestek (bazidiokarpium) rendkívül változatosak, az egyes rokonsági csoportokra jellemzők • a bazídium alakja, a spóra alakja, felszíni mintázata és színe is

változatos, az egyes taxonokra jellemző • a bazídiumok rendszerint himéniumot alkotnak • néhány faj rizomorfát fejleszthet (pl. Armillariella, Serpula lacrymans) • 15.000 fajuk ismert, melyből hazánkban kb 2000 él • ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak Gyűrűs tuskógomba – Armillariella mellea Teliospórás gombák – Teliomycetes (Hemibasidiomycetes) • termőtestük nem szerveződik • a micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe • a bazídium harántfalakkal osztott • a csúcsi sejtmagpáros sejtből a kariogámia után teliospóra (teleutospóra) képződik kedvező körülmények között kihajt meiotikus osztódás fragmobazídium (4 sejtből áll) • pathogén szervezetek, elsősorban obligát paraziták Rozsdagombák - Uredinales • obligát paraziták • bazídiumaik harántfalasak • spóratípusaik: 1.

spermáciumok (pikniospórák) 2. ecidospórák (ecidiospórák) 3. uredospórák 4. teliospórák (teleutospórák) 5. bazidiospórák 1. és 5 haploid, 2. és 3 sejtmagpáros, 4. diploid • többgazdás fajok is vannak • a Melampsora ill. Cronartium fajok fás növényeket károsítanak • a Puccinia fajok (pl. P graminis) főleg a gabonaféléket károsítják Melampsora sp. Cronartium ribicola Gabonarozsda – Puccinia graminis Gabonarozsda – Puccinia graminis ecidospórák uredospórák Gabonarozsda – Puccinia graminis teliospórák Üszöggombák - Ustilaginales • • • • • nem obligát paraziták spóratípusaik: 1. teliospórák (üszögspórák), 2 bazidiospórák általában csíranövényeket, magházakat, portokot, levelet, szárat fertőznek szervspecifikus fajok tipikus képviselőjük az Ustilago maydis Kukoricaüszög – Ustilago maydis Kukoricaüszög – Ustilago maydis Termőréteges (Hártya-) gombák -

Hymenomycetes Termőtest (bazidiokarpium) és termőréteg (himenium) szerveződik Tagolt bazídiumú gombák - Phragmobasidiomycetidae • bazídiumuk válaszfallal keresztben vagy hosszában osztott (fragmobazídium) Fragmobazídiumtípusok A. Auricularia; B Tremella; C Dacryomyces; D Tulasnella Kocsonyagomba-alkatúak - Tremellales • faanyagokon élő szaprobionta gombák • a termőtest fehér vagy élénk színű (narancssárga), kocsonyás, elterülő • lombos fák lehullott, elhalt ágain jellemző a Tremella mesenterica Fülgomba-alkatúak - Auriculariales • szaprobionta vagy parazita fajok • a termőtest fül alakú, kocsonyás-porcos • lombos fajok (pl. fekete bodza) elhalt ágain gyakori az Auricularia auricula-judae Tagolatlan bazídiumú gombák – Holobasidiomycetidae (Homobasidiomycetidae) • a bazídium tagolatlan (holobazidium = homobazidium) • a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén,

termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik) • a termőtest lehet nyitott, félig nyitott vagy zárt gymnocarp (nyitott) termőtest hemiangiocarp (félig nyitott) termőtest • a szimbionták ektotróf vagy endotróf mikorrhizát képezhetnek • szaprobionták, szimbionták vagy (hemi-)paraziták Likacsgombák - Aphyllophoranae • termőtestük kezdettől fogva nyitott (gymnocarp), gyakran kéregszerű • termőtestük változatos kifejlődésű, állományuk bőrszerű, kemény-fás, néha húsos • termőtestjeikben (-en) nincsenek lemezek • többnyire szaprobionták Kéreggomba-alkatúak - Thelephorales • a termőtest vékony, rendszerint az aljzatra kerül • himeniumuk többnyire a termőtest felső felületén szerveződik • a fajok nagy része farontó faj (pl. Stereum hirsutum) Palánkagomba-alkatúak - Clavariales • a termőtest fölfelé álló, bunkó alakú (palánkagombák - Clavaria spp.) vagy korallszerűen elágazó

(korallgombák - Ramaria spp.) • a himenium a termőtest egész felületét vagy csak az ágacskák csúcstájait borítja • erdei talajon élő szaprobionták, a korallgombák szimbionták Gerebengomba-alkatúak - Hydnales • a termőtest szétterülő vagy tönkre és kalapra különülő • a himenium tüskeszerű képleteken keletkezik • szaprobionta fajok (pl. Hydnum repandum) Tapló-alkatúak - Polyporales • termőtestük alakja változatos, egyévesek vagy évelők • a termőtest húsa fás vagy bőrszerű • a himeniumot a termőtest alján fejlődő - többnyire - csöves termőrétegtartók viselik Rókagomba-alkatúak - Cantharellales • tölcséres termőtestük, tönkre futó ráncos, eres vagy sima termőrétegtartóval • mikorrhizás fajok (pl. Cantharellus, Craterellus) Kalaposgombák - Agaricanae • a termőtest rendszerint kalapra és tönkre tagolódik • a termőrétegtartó (himenofórum) csöves vagy lemezes • termőtestük

kezdettől fogva nyitott (gymnocarp) vagy kezdetben zárt, de spóraéréskor már nyitott (hemiangiocarp) • a hemiangiokarpikus gombáknál burkot találunk - részleges burok (csak a termőrétegtartót borítja) - teljes burok (az egész termőtestet borítja) • a részleges burokból gallér, fátyol vagy gyűrű marad vissza • a teljes burok maradványa a bocskor, ill. a kalap foltjai • a spóra színe alapján felállítható csoportok: - fehér spórások (Leucosporae) - rózsaszín spórások (Rhodosporae) - sárgásbarna, rozsdaszínű spórások (Ochrosporae) - sötétbarna, fekete spórások (Melanosporae) Tinórúgomba-alkatúak - Boletales • a termőrétegtartó többnyire csöves, mely a kalapról könnyen lefejthető • mikorrhizás erdei fajok Csiperke-alkatúak - Agaricales • a termőrétegtartó lemezes • fontos elkülönítő bélyegük a lemez tönkhöz való illeszkedése és a spórapor színe • többféle élőhelyen jelennek meg,

túlnyomó részben szaprobionták Galambgomba-alkatúak - Russulales • a termőrétegtartó lemezes, a lemezek vastagok, sűrűn állók, törékenyek • tönkjük tömör, nem rostos • a termőtestben kerek sejtekből (szferociszta) álló csoportok találhatók • tejnedvük nincs (galambgombák - Russula spp.) vagy van (tejelőgombák Lactarius spp) • mikorrhizás erdei fajok Pöfeteggombák - Gasteromycetes • bazídiumuk nem tagolt • termőtestük zárt (angicarp), a bazidiospórák szétesésük után szabadulnak ki • a termőtest fejlődhet a talajban (hipogei) vagy a talajon (epigei) • a bazidiokarpium külső burokból (peridium) és húsos rétegből (gleba) áll angiocarp termőtest • a termőtest bocskorból, tönkből és süvegszerű glebából áll (szömörcsögfélék Phallaceae), a termőtest ± gömbös, szabálytalanul vagy szabályosan nyílik (pöfetegfélék - Lycoperdaceae), a termőtest perídiuma csillagszerűen nyílik

(csillaggombafélék - Geastraceae), a termőtest ± gömbös, a gleba fekete, márványozott (áltriflafélék - Sclerodermataceae) Irodalom. Dr Király Gergely: Növényrendszertan.(2008) Kalmár, Makara, Rimoczi:Gombász könyv.(1995)