Jogi ismeretek | Felsőoktatás » 70 kérdés és válasz jogból

1 70 kérdés és válasz jogból 1. Mit jelent jogtörténeti értelemben a vérbosszú? Az idegen nemzettség, illetve törzs tagjai által elkövetett bűncselekményt kollektív megtorlással történő büntetése. A megtorlás eredetileg a jogellenes cselekmény (bűncselekmény és egyéb jogsérelmek) elszenvedőinek vagy azok hozzátartozóinak azon joga volt, hogy az elkövetőn, illetve annak nemzettségén (vérrokonain és közösségén) korlátlanul, vagy azonos értékű sérelem okozásával szerezzenek elégtételt. 2. Az ókori keleti és a koraközépkori ítélkezési szervezet és gyakorlat jellemzői A korai jogrendszerek mechanizmusát jellemzi mindenekelőtt a régi közösségi eredetű formák, illetve az ezekben kialakult közhatalmi funkciók kisajátítása. A legfőbb ítélkező hatalom a rendszerint az istenség által megszentelt uralkodó kezében volt aki a szűkebb környezettével azt megoszthatta. A despotikus jellegű államokban az igazgatási

és jogszolgáltatási funkciók szorosan összekapcsolódtak. Az igazságszolgáltatás közösségi formái is megmaradtak. Az ázsiai ítélkezésben a vallási és jogi normák összefüggése mutatható ki. Kimutatható, hogy falvak városok még kollektív felelőséggel tartoztak a területükön elkövetett bűncselekményekért. A korai feudalizmusban továbbélt az ősi közösségi eredetű ítélkezés Az angolszászok és frankok a szabadkerületi gyűlés (mallus) elé vitték az ügyeket. A frank grófsági ítélkezésben is jelentős a szabad lakosság jelenléte a bíráskodásban. A nagyobb ügyek a kinevezett bírótársak végezték (scabibini). 3. Sorolja fel a törvényhozásnak az ókori Rómában kialakult 6 alapelvét! - törvényhozás mindenkire tartozik akit kötelez a törvény nem vonatkozhat eseti döntésekre csak kihirdetés után kötelez a későbbi törvény feloldja a korábbit az isteni norma nem módosíthatón ( lex sacra fas ), az emberi nem

az általános norma a kiterjesztőn, az egyedi a szűkítőn, mindkettő jóindulatúan értelmezendő 4, Milyen alapvető reformokat hajtott végre Diocletianus a jogszolgáltatás területén? - felszámolta a tisztségviselők egységes imperiumát különválasztotta a katonai igazgatást a polgári igazgatástól és mindkettőt szigorú területi fel és alárendeltségi viszonyok közé szervezte az igazságszolgáltatást a polgári igazgatással kapcsolta össze így az alsóbb tisztviselő ítélete a felettese által felülvizsgálhatóvá vált és kialakult a rendes fellebbviteli rendszer a tisztviselő bírák mind a polgári, mind a büntető ügyekben eljártak a polgáriban a magánfél kérelme alapján a büntetőben hivatalból a magándelictumok mindkettőben üldözendőek voltak aszerint, hogy a sértett pert indított vagy feljelentést tett 2 - a perek írásban folytak 5. A szláv népek közösségi bíráskodásának jellemzői A falu volt a

termelési és igazságszolgáltatási egység a vezető a falu bírája volt. Oroszok: Megemlíti a Russzkaja Pravdában mint a sztaroszta (falu bírája). Elba menti bíráskodásban a közösségi bíráskodás a supania volt. A falu hivatalnokai mivel közösségi feladatokat láttak el, ezért választásuk is a közösségre tartozott. A bíró mellett 12 esküdt volt általában. Jaroszlavicsok korában a „jó emberek” vettek részt a bírótársakként. A hercegi (knyázi) bíróságon is részt vettek. A bírótárasakként működő emberek a közösséget képviselték ezért a falu emberei voltak. A feudalizmus megszilárdulásakor a Rövid Pravda után a falu bírája a feudális urak érdekeit képviselte. A hercegi ember megöléséért kétszeres vérdíj (virát) járt. Szlávok: Első Szugyebnyik /1497/ - a helytartók és volsztyfőnökök ne ítélkezzenek a sztratosztra és a „jó emberek „ jelenléte nélkül akik a voloszty közösségéből kerülnek ki.

- a volsztyban mindig legyenek „bírák és italmérők” XI. sz-tól a birtokosok privilégiumokat kaptak amely az uraság bíráskodásával járt együtt XIII. sz hercegi levelekben rögzített hivatalnokbíróság csak a „ jó emberek„ jelenlétével ítélkezett. XV-XVI. sz prikázok szerinti kormányzás idején a voloszty bíróságok bíráskodtak a kevésbé jelentős ügyekben Kisebb ügyekben a birtokosi földön élő obcsina saját bíróságát és ítélkezését kérte. Gyakran élet-halál urai voltak. Az urasághoz oktalanul fellebbező tagokat szigorúan büntették. XVI. sz-ban egyes egyházi oklevelek előírták a parasztok részvételét a bíráskodásban Oroszországban később a közösségek is elvesztették a hajdan szabad joghatóságuk jelentős részét. és alig maradt ítélkezés a birtokos, kormányzó és más felsőbbségek nélkül A szabad gyűlés (szhod) maradványa a „mir” büntetéseket vetett ki a vétkes parasztokra. A „mir”

kötelességei miatt / adószedés, földek elosztása/ nem tudta elvégezni a bíráskodást. A gyűlésen minden paraszt köteles volt megjelenni, ha ne tudott menni feleség, vagy más ment helyette. 6. Mit jelent a verv és milyen szerepe volt a felelőségi rendszerben? Verv a bíráskodás szempontjából azt a köteléket fejezte ki, amelyben az emberek a közösség védelmét elnyerték, ahova szívesen tartoztak kölcsönös kezesség oltalma alatt. A gyilkosságok és lopások esetén a területileg is összefüggő verv részt vett a vérdíj kifizetésében A falu mindenkinek a segítségét igényelte a bűncselekmény felkutatásában és tagjai is csak ennek megadásával remélhették a közösség közreműködését. 3 7. A nyomkövetés a különböző korai jogrendszerekben szerbeknél a zadruga viselte a kollektív felelőséget Dúsán Iván 198 arcilusa a tettest vagy kiszolgáltatja a ház, vagy az öregének fizetnie kell. orosz „gyikaja gira” –at

az obcsina fizette, ha a tetem a területén található, de a közösség nem foganatosított intézkedést a bűnös felkutatásában. Nem felelt, ha a nyom elvezetett tőle Ahol a meggyilkolt fekszik, ott kell a gyilkos nyomát keresni. Ha a bűnös ott nem található, akkor megkezdődik a nyomon követése. A tolvaj üldözésére kiáltással hívták fel a falu népét, amelyre mindenki köteles volt menni a falu határáig Lengyelek: „gegenote” „Vicinia” „ Opole” telepedési körzetet alkotott, amely köteles volt a területén a bűnös üldözésére. A közösség a gyilkosságért fizetni volt köteles Az „oplole” köteles volt az útonállók miatt veszélybe került kereskedőket segítségben részesíteni. Ha körzeten belül valakit agyonütöttek és a gyilkost nem fedték fel akkor a közösség fizetett büntetéspénzt a hercegnek. Gallíciai közösségek kollektív felelőséggel tartoztak a bűncselekmények felkutatásában és a nyomkövetést

a XV. sz-ig is gyakorolták A szláv nyomon követés rendje közös vonással élt a germánoknál is a „ Spurfolge” –ben a „tolvaj megragadása”. Weisthumok: Mindenki aki a jajveszékelést hallja kötelezve volt a tolvaj elfogására és a bírónak való kiszolgáltatásra. muzulmán „seriah” Francia 1670. évi ordonnance a kollektív felelőség Anglia: „hundred” kollektív felelősséget viselt a határában megtörtént gyilkosságért, és ha a rablót, gyilkost nem állították bíró elé az egész közösség tartozott felelőséggel. II Henrik rendelkezése: a grófsági tisztviselő kötelessége a rablókról és tolvajokról valamennyi járás 12 esküdt emberét és falvak 4-4 esküdtjét megkérdezni. Bolgároknál Borisz Simeon cár törvényei rendelkeztek. A középkor falu a régi szokás alapján kiterjedt kölcsönös segítségre kötelezte tagjait. A közösség tagjainak vétkei úgy mint az érdemei a közösség egészét érintették. A

kollektív felelősség később már nem tagok kollektív védelmét képviselte, hanem közösséget szolgáltatta ki a földesúrnak. Frankok „centenae” által képzett közösség köteles az elrabolt dolgot pótolni. A tettest köteles kiűzni vagy kitaszítani. Ha ezt nem tette köteles a kárt megtéríteni és a12 eskükezessel tisztázni magát. A határában fekvő holtest esetén is kezeskedtek és a tettest keresték Ha nem lett meg, megszabott határidőn belül a közösség esküt tett a gyilkosság elkövetőjének ismeretlen voltára és így mentesült a bírság fizetése alól. 8. Ismertesse az ököljog Középkori szerepét! (jus manuarium) a tényleges hatalom birtokosai a nyers erőszak útján szerezhettek érvényt jogigényeiknek. A nyers erőszakot szentesítő ököljog a hűbérurak egymással folytatott küzdelmei során is jelentkezett. Később az ítélkezési munka kísérőjelensége maradt Az ököljog uralmának az állami központosítás

megszilárdulása tudta útját állni, de az alávettek 4 kiszolgáltatott joghelyzetét a kiteljesedő feudális államhatalom ítélkező tevékenysége sem számolta fel. 9.Mit értünk privilégium fori alatt? Az egyházi személyeket érintő ügyek elkülönítése a klerikusok sérthetetlensége és védelme. A kánonjogi szabályok szerint a világi bíróságok illetéktelenségét határozzák meg az egyháziak felett. 10. Hasonlítsa össze a vádelvi / akkuzatórius/ és a nyomozóelvi /inkvizitórius/ bünteőeljárási rendszer legfontosabb sajátosságait! vádelvi (akkuzatórius) eljárás: - a sértett fél v. hozzátartozói kezdeményezik - felek személyes részvétele - szemben álló felek harca (duellum) a bíró előtt - a bíró csak ellenőrzi a percselekmények rendjének (formaságok) betartását, a bizonyítási kötelezettségeket állapítja meg; békéltető, közvetítő a felek közt - bizonyítás eszközei: eskü, beismerés, istenítélet 

a bizonyítási eljárás sikeressége, sikertelensége dönti el a pert - közbülső ítéletek: kit terhel a bizonyítás Az idevágó percselekmények szokásjogi úton jöttek létre, pl. bajvívás, eskü, istenítélet eskütársak: nem tanúk, hanem az adott peres fél igazmondásának bizonyítói. - a perszöveg apró elvétése is perdöntő lehet Csak ott alakul ki, ahol nincsenek római jogi előzmények. Pl Bizáncban mindvégig írásbeli, hivatalnoki performa. Előnyei: - kontradiktórius eljárás, - felek közvetlen részvétele - pl. a Karoling-korban létezik fellebbviteli bíróság, de az nem, lehet a végrehajtás akadálya A kp-i hatalom kiépülése, írásbeliség csak a virágzó feudalizmus kezdetéig teszi lehetővé.  nyomozó rendszeren nyugvó (inkvizitórius) büntetőeljárás - hivatalból indul (sokszor puszta feljelentés alapján) - a bíró aktív a perben, irányítja a tárgyalást, kimondja az ítéletet, gyakran foganatosítja azt -

írásbeliség - a vádlott az eljárás tárgyává válhat - nincs vádló - nincs védelem - végig titkos - a vádlott gyakran az eljárás végéig nem ismerheti meg a vádakat - kötött bizonyítás: a bizonyítékok értékét a törvény / jogtudomány előre meghatározta Teljes értékű: beismerés, két hiteles tanú vallomása, Nem teljes értékű: a vádlott nem a bíróság előtt tett kijelentése Léteztek egész, fél, negyed értékű bizonyítékok - a bíró mérlegelése megkötött, ¤ szabad belátás, lelkiismeret - nyomozó eljárás fő feladata a beismerés (confessio) kikényszerítése; pl. kínvallatás (tortúra) - a nyílt jogegyenlőtlenséget szolgálja: az állam ítélkező közhatalmi tevékenysége 5 - nincs külön vádhatóság és nem ismeri el a vádlott védelmét - negatívumai elmaradnak pozitívumai mögött (pozitívumai: írásbeliség, tanúk kihallgatásának a lehetősége) 11. Milyen szerepet játszott a bíró az angolszász

és milyet a kontinentális jogrendszerben? Angolszász bírói gyakorlat által fogalmazott precedensrendszer a szokásjog kialakulásának sajátos formája. A precedensjogban eredetileg az új performákat a legfőbb királyi parancsok „Writs” mozdították elő amelyeket a magánosok évkönyvekbe (Year Books) írtak. Újabb bírói precedens csak akkor jöhetett létre, ha 1189-ig visszamenően nem található ellentétes precedens. A királyi parancsok az esetjog (case law) kialakulásához vezettek és az esetjog társadalmi tapasztalatai integrálódtak a közönséges jog (common aw) anyagába ami „ Bíró alkotta jog”-ként ismertek a középkorban. Kontinentális államokban /Német Római Birodalom/ az udvari bíráskodás az egyházi és világi főurak társaságában zajlott. Az uralkodó a szűkebb udvari környezetéből kiválasztott 2 főúr (bírótársak) közreműködésével maga vagy a helytartó elnöklete alatt ítélkezett. A központi hatalom

hanyatlásával a a bírói jogosítványok osztogatását a részfejedelmek vindikálták maguknak. Az ítélkezés részleges megosztottságot mutat. Minden valamire való tartományuraság saját udvari bírósággal rendelkezett, ami azt eredményezte, hogy a különböző egyházi és világi bíróság egymással ellentmondó gyakorlata zavarossá tette a birodalom egész törvénykezési munkáját. Ezt az egymásnak ellentmondó bíráskodást igazán csak XVIII. sz abszolutizmus jogegységtörekvései változtatták meg. 12. Milyen bíróságok létrehozása mutatja az állami (központi) ítélkezés megerősödését a középkori Angliában? Anglia A bírósági fórumok a curia regisből fejlődnek ki kincstári ügyek bírósága (Court of Exchequer Chamber) polgári perek bírósága (Common Pleas) egyéb ügyek: királyi tábla (Kings Bench) Csillagkamara bíróság (Court of Star Chamber) - 1358 méltányossági ítélkezés: 1280  az állami kp-osítás érdeke az

ítélkező közhatalom megszilárdítása  jogegység 13. Mutassa be néhány ország példáján az igazságszolgáltatás fejlődési tendenciáit a rendi időszakban és az abszolutizmus idején! legisták Franciao. Világi jogtudók  kidolgozzák az ítélkező közhatalmi ügykörök elméletét (cas royaux): a legsúlyosabb ügyekben a királyi bíróságé az elsőbbség pl. párizsi parlamenti bíróság 6 német birodalom: - rendi bíróságok a királyi udvari bíróságok mintájára - az udvari bíróság a helyi, hűbéri bíróságok perorvoslati fóruma -  ¤ jogegység - Reichskammergericht: szervezett udvari bíróságból rendi felsőbíróság csehek: u.e az Elbától keletre: cseh felsőbíróság Olmützben, Brnóban  rendi alapokon A cseh orszgy (snem) igényli a beleszólást a tartományi és országos rendi bíróságok összetételének kialakításába. - országos fellebbviteli bíróság az egyházi és világi főrendek kezébe kerül

- tartományi rendi bíróságok a köznemesek kezébe - + német jogú városi bíráskodás  a hazai városjog hanyatlása lengyelek: II. Kázmér harca (14 sz) az állami kp-osításért: a városok fellebbviteli fóruma ellen - Krakkóban német jogú fellebbviteli fórumot szervez - szlachta (köznemesség) + pánok: elsorvad a hazai polgárság - a német jogú lengyel városok: egyenrangú jogok a főnemesekkel - a város élén a wojt áll: az esküdtekkel ítélkezik és a város közigazgatását irányítja Polgárság híján keleten elakad a kp-osítási törekvések  u.e az ítélkezésben - a rendek jogai nem elegendőek - lengyel nemesi közt. (rzeczpospolita): a rendi igazságszolg rögzül - megszűnik az állami lét vajdaságok (povetik): tartományi rendi nemesség bíráskodásának önállósodása; vezetői örökletes hatalomban - vajda az örökös elnök a közgyűlésben és az ítélkezésben  a késői feudalizmus jellemzői is Általánosabb lesz

az elrettentés és a bírói önkény. pl korlátlan hatalom a jobbágyok felett (pl. halálbüntetést minden köznemes kimérhet) - jogbizonytalanság  eltérő joggyakorlat a helyi bíróságokon, végrehajtás a nyers erőszak útján - szabályozatlan illetékesség: perek elhúzódása - megjelenik az önhatalmú megtorlás: erőszak és jog sokszor egyenlő lesz, összefonódik - megjelenik a jogorvoslat (fellebbvitel), de ezt a bíróság megvádolásaként fogják fel (pl. részlehajlás, jogtalan ítélet meghozatala)  ha a fellebbező veszít, sokat kell fizetnie evvel a szegényebbeket kizárják ebből a rendszerből. politia igazságügyi rendészet Feudális abszolutizmus sokáig sokáig szoros kapcsolatban van az államosítással A policiális igazgatás részévé vált közhatalmi tevékenység segít megteremteni a jogegységet.  a főbenjáró bűnügyekben a királyi bíróság jár el rex est imperato in regno suo A korai kp-osítás elméleti

alapja. Az abszolutista állam elismeri, hogy mindennemű ítélkező közhatalmi tevékenység forrása az állami főhatalom pl. francia királyi ügyészség: a büntetőítélkezés egésze 7 - legfőbb fóruma a királyi kancellária Kiépül az egységes, kp-i és helyi ítélkező fórumrendszer pl. Oberste Justiz-Stelle, 1749  legfelsőbb bíróság, felügyeli az alsóbb szintű bírói fórumokat Hivatásos, tanult jogászokon alapuló ítélkező közhatalmi tevékenység - 17-18. sz - jogrendezés: csak tanult jogászok igazodnak el benne (pl. Ordonnance Civile, 1670; Carolina, 1532, 17-18. sz-i porosz-osztrák kodifikációk) - a laikusok kiszorulnak II Josephina: 1787, követeli a rendi, nemesi kiváltságok figyelmen kívül hagyását a büntetések kiszabásánál; kötelezővé tette a hatályos jog betartását - de még őrzi a régi elrettentő és kegyetlen büntetésnemeket Ordonnance Criminelle - tvkezési munka retrográd elhatalmasodása - a bírónak

kell kikényszerítenie a beismerő vallomást: inkvizitórius - az igazságszolgáltatás csak rendészeti feladat 14. Ismertetesse az európai jogfejlődés forrásait! a, a római jog ius civile b, a kánonjog ius canonum/canonicum c, hazai jog ius patrium Az európai magánjogtörténet művelői a római jogot állítják a fejlődés középpontjába. A XI. század végén az újra felfedezett antik örökség volt a középkorban a jog A vele párhuzamosan művelt és tanított részben szintén római jogon alapuló kánonjoggal együtt olyan európai egyetemes jog volt, amelynek kisebb-nagyobb hatása minden nemzeti jogban felfedezhető. A középkor valóságos joga államként a „kiműveletlen” hazai jog volt. Ez adta államonként az alapot, melynek fejlődését a XIII-XIV. századtól, de főleg a XV-XVI századtól többé kevésbé befolyásolta. A hazai jogok iránti tudományos érdeklődést a humanizmus keltette fel. A XVII-XVIII században Európa-szerte

elkezdődött ius partitum művelése és tanítása. 15. A rendiségnek milyen típusai különböztethetők meg? 1. Otto Hintze: differencia specifika a rendi képviseleti gyűlés a, 2 kamarás rendi országgyűlés: Anglia, Észak-Európa, Magyar ország, Cseh, Kasztília, Német római birodalom az Elbától keletre. Jellemzője - a fejlődés kezdeti szakaszában kiválnak a főrendek és létrehozzák a főrendi házat amely a törvényhozásban a II kamarával egyenlő súlyt nyer - fejletlen központi igazgatási rendszer - erősek a helyi területi önkormányzatok - jól érvényesül a rendi dulaizmus, mert kölcsönös szerződések a rendek jogállásába b. 3 kamarás rendi képviselet: Francia, és a Német római Császárság az Elbától nyugatra. - a főrendek a fejlődés későbbi szakaszában önállósodnak és csak tartományi szinten 8 - fejlett központi igazgatás abszolutizmus kialakulása gyengék a területi helyi önkormányzatok a rendek sorra

veszítik el a jogosítványokat pl. törvényhozás és adómegszavazás joga 2. Szűcs Jenő 3 rendiségi típus területi alapon alakult ki: a, nyugat-európai altípus - Anglia: a rendek egyensúlyban vannak az uralkodóval - Francia: a rendek háttérben vannak az uralkodóval szemben. Az uralkodó nem tartja be a rendeknek tett ígéreteit. Nem alakul i a rendi dualizmus b, Közé-Kelet-Európa: sajátos történeti út, sok ponton kötődik a nyugatihoz, de ezt átalakítja saját földrajzi fekvésének sajátosságai: - egyháznak kevesebb a szerepe mint nyugaton - a rendi ítélőszékek egy része nem önálló hanem átvett - a rendi csoportok 3 államban /magyar, lengyel, cseh/ a nemesi rend nyer domináns helyeket mert nem jött létre egyensúly a rendek között - polgárság rendi helyzete nem szerveződik külön renddé. Nem alakul vagy nem nyer önálló privilégiumot, vagy nem annyit mint nyugaton. Csak a szabad királyi városoknak vannak privilégiumai - a

városok nagy része nem rendelkezik önálló bírói rendszerrel Magyarország kivételével a fellebbvitel a nemesi bíróságokhoz megy. - az országgyűlésre meghívásuk nem kötelező csak eseti - a rendi struktúrából kívül maradnak a jobbágyok és szabad parasztok c, keleti rendiség - a rendiség nem alakul ki - a feudális fejlődés eltérően alakul ki - nem a bomló antik és törzsi, hanem egy belülről szervezett irányítási sruktúrából - bizánci mintát követ ez cseh, lengyel és magyarnál is megjelenik, de nem alakítja át és a XIII. században elválik a közép és kelet gazdaság és társadalma - nyugaton erőteljes expanzió a Földközi tenger meghódítása - Közép-Európa rácsatlakozik nyugatra, - a társadalmi fejlődés visszafejlődik - városi polgárság III. Ivánnál nincs - szolgáló nemesség hierarchikus rendszere - a keleten kialakult termelő munka is visszafejlődik - holop réteg termelő munkát végző gyakorlatilag

rabszolga - az államhatalom alattvalói a szolgáló nemesség és a bojárok - jogilag egységes jobbágyság nincs a peremvidéken szabad paraszti jogállásúak is élnek - a XVI-XVII. századi a jobbágyok egyesítése a holop réteg szintjére süllyesztés - polgárság nem létezik vagy gyenge és függ a cári hatalomtól - I. Péter és Nagy Katalin ad csak engedményeket - a struktúra megváltoztatása csak lázadással volt elérhető 16. Mit jelent a személyhez tapadó jog elve? 9 A római birodalom felbomlása után különböző népek kerültek egy területen belül. A személyhez tapadó jog elve azt jelentette, hogy nem területi jog volt rájuk érvényes, hanem az a jog amely a származása szerint érintette. Rómait római germánt a germán 17. Hogyan korszakolható a német recepció? A recepció a ius commune – benne a római jog és a kánonjog - németországi fölvételét jelentette amely két koraszakra osztható: a, XIII.-XV századi korai

recepció b, XV.-XVI századi beteljesedett recepció 18. Mi jellemezet a korai recepció szakaszát? a XIII,-XVI. század a római és kánonjogon iskolázott jogászoknak a szerepvállalását jelentette a gyakorlati jogéletben. Az 5 éves tanulmány után általában hazai egyházi vagy világi közigazgatási és bírói szervezetben helyezkedtek el az udvari intézményektől a városi hivatalokig és ekkor belőlük ügyvég, prókátor lehetett. Ők a egyetemen elsajátított jogokat alkalmazták, ha tehették. A tanult jog alkalmazása nehéz volt mivel a statutumelmélet alapján a helyi jog mindig megelőzet a ius communét. A római és kánonjogot a jogászok a késő középkorban az eltérő feltételek közepette is szerte Európában elterjesztették anélkül, hogy mindenütt befogadták volna. A bolognai jogászprofesszorok és a birodalom területén létrejött más egyetemek tanárai a Iustinianiusi kompilációban fönntartott római jogot az élő a birodalom

átöröklődése /translatio imperii/ folytán a német-római császári jognak tekintették. A XIII-XIV században a délnémet jogkönyvek (Némettükör, Svábtükör, Franktükör) a ius commune közjogi elemei révén megkísérelték egy világjogként ható császárjog ( Weltrech, Kaiserrecht) megalkotását. Bolognában elkezdődött a római principátusi közjog intézményeinek átvételre való előkészítése. A birodalom egységesítésére irányuló reformtervek jócskán támaszkodtak a Iustinianusi közjogára és a késő római (bizánci) intézmények megfeleltek a császár egyeduralmát megközelítő törekvéseknek. A német-római császárok hatalmuk alátámasztói voltak a Iustinianustól kölcsönzött fogalmak – iurisdictio, imperium, iura regalia, dominium, proprietas, potestas. 19. Mit takar a teljes recepció fogalma? Az újkor hajnalán bekövetkezett teljes recepciót a wormsi birodalmi gyűléstől /1495/ számíthatjuk amikor létrehozták a

birodalmi kamarai bíróságot (Reichkammergericht). Ez megszűnéséig végigkísérte a Német-Római birodalmat. A teljes recepció a XVI. század végéig tartott Ez a recepció különböző síkjaiban történt a, bírósági jogalkalmazás b, törvényhozói jogalkotás c, a jogi oktatással még nagyban-egészben mindig összefüggő tudományosság 20. Mikor és hol meghozott mely intézkedés tette lehetővé, hogy a római jog recepcióját a Német birodalomban? 10 (1495 augusztus 7.) az új bírói fórum ügyrendjében a Reichkammergerichtsordnung a császár meghatározta, hogy a bíróság minden olya kérdésben amire nincs szabály vagy törvény, a ius canonicum, ius civile és a Liber feudorum jogát fogja alkalmazni. Így a római jog a glosszátorok által elfogadott terjedelemben, azok jegyzeteivel, a négy doktor munkáival, a kánoni joggal és a lombard hűbérjog II. Frigyes császár constitúciói, a Német Birodalom kisegítő - szubszídiárius -

jogává lesznek. 21. Hogyan nézett ki az ekkor felállított szerv összetételét tekintve? Birodalmi kamarai bíróság (Reichkammergerichtsordnung) Egy bíróból, (Richter) és 16 ítéléből (urteiller, esküdt) állt valamennyit a császár nevezte ki. A bírónak főrendi jogállásúnak kellett lenni ( egyházi vagy világi fejedelem, de legalább grófnak vagy bárónak). Az ítélő bírótársaknak birodalmi honossággal, kellő tudással és gyakorlattal kellett bírniuk. Közülük nyolcnak jogvégzettnek nyolcnak született lovagi jogállást élvezőnek kellett lennie. 22. Milyen hatáskörrel rendelkezett ez a bíróság? A bíróság hatásköre kettős volt: első fokon eredetileg csak az örök birodalmi béke megszegése (Landfriedensbruch) esetén, másodfokon pedig a tartományi (területi) felsőbíróságoktól és birodalmi városi bíróságoktól hozzá föllebbezett ügyekben járt el. Később bővült a hatáskör és a békeszegés mellé a közvetlen

birodalmi alárendelt személyek és intézmények egymásközti, valamint a többi alattvalók ezek valamelyike ellen indított perei. A polgári jog elbírálásában megnyilvánult az ellenőrzési jog kiterjedt a territoriális, vagy városi fórumok által jogmegtagadás vagy késleltetés, valamint ugyanezek gyakorlatában megnyilvánult durva jogsértések elleni semmiségi keretestekre. 23. Hogyan működött a birodalmi kamarai bíróság? A bíráknak esküt kell tenniük, hogy a birodalom közös (közönséges) jogai, valamint fejedelemségek, „uradalmak” és bíróságok rendtartása, statutumai, szokásai szerint ítélkeznek. A per írásbeli volt az alkalmazandó jog a feleknek és az eljáró fórumnak lépcsőzetesen tagolt jogai voltak az alkalmazandó jog kiválasztásában. A jog amit a bírónak hivatalból ismernie kellett nem szorult külön bizonyításra. Ilyen volt a ius commune és a ius scriptumként a bíráskodás helyének a hivatalos

gyűjteményekbe felvett statutumai. Ezek a művek nyomtatásba kerültek mint a Corpus iuris canonici 1582 Copus iuris civilis 1583. A közzétett forrásra a feleknek elég volt hivatkozni, a bíróságnak ezt hivatalból be kellett szereznie. Az íratlan vagy nem hivatalos formában összegyűjtött szokásjogot (consuetudiones) mibenlétét a rájuk hivatkozó félnek általában bizonyítani kellett, s utána tényként kezelték (consuetudo est facti). Ez alól csak ismert szokás (notario), vagy írásba foglalt könnyen hozzáférhető szokást (in sciptum redacta) esetén mentesült. A szokásjogot egyébként 2 tanúval vagy oklevéllel lehetett bizonyítani, az usust német földön két belőle keletkeztetett jogesettel, Franciaországban s a Németalföldön 10 tanúval lehetett igazolni. Hasonlóan lehetett bizonyítani a „bíróságidegen” statútumokat 24. Mit jelent a szubszidiaritás fogalma? Kisegítő jog, vagyis minden olyan kérdésben amire nincs szabály

vagy törvény a római vagy más jogot alkalmaznak. (20-as kérdésben benne van) 11 25.Mit értünk csendes recepció alatt? Hol, milyen példát ismer erre? Az egyetemeken a római jog, az instituciók és pandekták a kánoni joggal, a hazai jog mellett mindenütt az oktatás tárgyai XVII. században, így az értelmiség tudatába belekerül a római jog mint a polgárjog elmélete. Pl.: Magyarország: Ellenzői: Quadripartium bevezetése tiltakozik 1569. dekrétum 41 cikkelye tiltakozás idegen ügyvédek ellen akik álbölcselkedéssel zaklatnak. Kitonich János XVII.sz eleje perjogi munka a hazai jog forrása a bírói gyakorlat Támadja Baranyai Décsi Jánost aki 1593-ban a magyar jog hézagait a római jogból kísérelte meg kitölteni elvi alapon. 1667-ben a nagyszombaton alapított jogi kar alapítólevele az egyetem feladatává teszi, hogy a professzorok a hazai jogot kombinálják a császári és kánoni joggal amennyire lehet és ami a mienkből hiányzik

abból pótolják. Hazánk mint más állam függetlenségét féltette a „császári” jogtól. A római jogot mint rati criptát vagyis észjog tanát nálunk is ismerték használták és merítettek belőle. A csendes recepció elsősorban kötelmi jogra hatott Sokat hatott a kánonjog útján az örökjogra. A személyi jogra a római jog a rendi társadalomban a legkevésbé hatott. 26. Miként foglalható össze a recepció eredményei? A recepció szellemi és technikai jellegű racionalizálási folyamat volt. A jogalkalmazásban hozott forradalmi változásokat azzal, hogy a tanulatlan feudális rendi bírák helyét képzett hivatalnok jogászok vették át. A recepció nem a jogrendszer átidegenítése hanem a német jogélet tudományosítása. A jogszolgáltatásban a Schöffen-bíróságnak a szakbírósággal történő felváltása. A régi bíráskodásban a laikus „bírósági közösség” (Gerichtsgemeinde) természetes jogtudata jutott kifejezésre az

ítéletben fölmutatott szokásjogban, a bíróság a józan paraszti ész szerint ítélt. A recepció korának tanult bírái jog és tantételekre alapították ítéletüket A tanult jogászság végleges győzelme a „fejedelmi állam” (Fürstenstaat) sikeréhez, azaz a fejedelmi hatalom megerősödéséhez, a rendek visszaszorulásához vezetett. A recepció és központosított majd abszolutista állam elválaszthatatlanok. Az állam a rendi jogalkotás megtörésével absztrakt és racionális jogszolgáltatást teremtett amely gyorsabb és olcsóbb volt a korábbinál és az angol common low bíráskodásnál. Az abszolutista állam a Nyugati szellemi alapintézményeihez tartozó római joggal különösképpen az írásbeli perrel centralizálta jogalkalmazást. 27.A recepció kapcsán milyen XIX századi német jogtudományi irányzatokat, iskolákat ismert meg? a, történeti jogi iskola: Savigny. aki a római jogot fejlődésében kívánta megfogni, és először

bányászta ki abból a dologi jog rendszerét. b, érdek-haszon iskola: Jhering a jog fejlődési törvényszerűségeit azok mozgatóiból kísérelte meg levezetni és a római jogból az általános ismereteket kívánta leszűrni, mintegy a jog elméletét kívánta azzal alátámasztani. Kimutatta a jog mozgatói között azok annak társadalmi, 12 gazdasági rugóit anélkül, hogy azok viszonyát a jog fejlődéséhez teljes fontosságukban felismerte volna. c, konstrukciós jogi iskola: a jogi fogalmak kimunkálásával, következetes és zárt rendszerbe foglalásával a legjobban felet meg a német tudomány szellemének és rányomta bélyegét a német polgári törvénykönyvre. A fogalomelemző és fogalomalkotó iskola is római alapokon dolgozott. A római jogot mint tételes jogot vizsgálta és foglalta rendszerbe 28. Mondjon példákat a modern recepcióra! Code Civil /francia/ Dél-Németország, Észak-Olaszország, Magyar Királyság déli illír tartományai

és a tengermellék főleg Napóleoni hódító háborúk alatt, de később is éreztette hatását osztrák polgári törvénykönyv itt is kényszerátvétel Magyarország, Lengyelország déli része és Észak-Olaszország a kényszer megszűnése után is továbbél. XX. században Ázsia, Amerika Afrika és sok fejlődő ország vette polgári törvénykönyvül egy már meglevő ország jogát /import jog/ Itt eleinte a Code Civil vezetett, de a német BGB megalkotása után az még nagyobb súllyal. A németet Brazília, Peru, Japán . Törökország a svájci polgári törvénykönyvet. A francia jogot a legtöbb dél-amerikai állam, Libanon, Egyiptom, Szíria A Cammonwealth területén az angol jog. 29. Sorolja fel a kánonjog alapvető forrásait! a. a Biblia: a Szentírás Ó- és Újszövetsége, valamint b. az egyetemes és nemzeti zsinati határozatok c. a különösen 1054 után jelentőssé váló pápai törvények (decretalisok) d. a királyi (császári)

törvények, különösen a frank capitularék 30. Vázolja fel a kánonjog egyházi és világi szerepét! A középkorban kialakult az elv miszerint az egyház a római jog szerint él (ecclesia vivit lege Romana). Az egyház a római birodalmi gondolat hordozója és átmentője az összeomlás kavargó világában is az eredeti közösség és egység letéteményese, ha nem akart maga is elmerülni az egymást váltó germán törzsi birodalmak küzdelmeiben, csak az egységes joghoz való ragaszkodásával teljesíthette az egység fenntartásában, majd helyreállításában megnyilvánuló világi hatását. Az egységes egyházi kánonjogba számos római intézmény hatolt be. A házasságra a germán ellentétes jogelvvel szemben a felek kölcsönös egyetértése érvényesült. Az egyházi jogalkotás és jogalkalmazás mellett XII. századtól fokozatos szerep jutott a kánonjog tudományos művelésének és tanításának az egyetemeken. A glosszátorok mellett

kialakult kanonista iskola professzorai ugyanazon a skolasztikai módszerekkel éltek mint a legisták, de mivel nem voltak kötve a Iustinianusi joganyaghoz, bátrabban és hajlékonyabban alakíthatták azt mint a római jogot hatályos jogként tisztelő civiljogászok. Eredendően írott jog volt, így kezdettől fogva hatályos jog volt, mely mögött az egész egyetemes (nyugati) egyházszervezet, az egyházi bíróságok szentszékek teljes hierarchiája állt. Folyamatosan élt és terebélyesedett A pozitív egyházjogon mellett az egyháznak volt a világi jogot is befolyásoló természetjogi jellegű „isteni joga” ius divium is. 13 A canon (regula, szabály) a keresztyén tanításokban a Bibliában a helyes cselekvés s a hit számára adott „vezető fonalat” A kánonok a IV. századtól a zsinatokon elfogadott fegyelmi törvények voltak, melyek már e században gyűjteményekben tették hozzáférhetővé. A zsinatok közül a laterániak a

legjelentősebbek(1215) itt fogadták el a világi iurisdictió elválasztását az egyházitól. tridenti zsinat (1564) egyház egységének helyreállítása és a házassági köteléki jog. A zsinatok nemzetiek is lehettek Az egyházjog elsősorban a jogtanítással befolyásolta a nemzeti jogokat. Az első jelentős tanító Gratianus 1140 Concordia discordanitum canonum, utána IX Gergely Liber Extra (1234) VIII. Bonifác Liber Sextus (1298) V Kelemen constutuciói: Clementinae (1317). Jogintézményei Raymund de Penafort 5 könyvből álló magánmunkálata: 1. iudex: a bíróval, a bírósággal és a bíráskodással 2. Iudicium: a perjoggal 3. clerus: az egyházi hivatalokkal, intézményekkel 4. sponsalia: a házassági joggal 5. crimen a bűncselekményekkel és a büntetőjoggal A római katólikus egyházjog 1918-ig hatályos törvénygyűjteménye a Corpus iuris canonici kiadására 1580/1581-ben került sor. A kánonjog által átfogott magánjogi területek tárgyi és

személyi alapon kategorizáljuk: 1 Az egyházi fölfogás szerint tárgyuk folytán (ratione materiae) az egyház körébe tartozik: a. a kizárólag lelki jellegű ügyek (ausae mere spirituales) legfőbb csoportja a házassági jogviszony. b. a vegyes egyházi és lelki jellegű ügyek (causae spiritualibus amexae/mixatea) mint a kegyuraság , javadalom, tizedvita, eljegyzési, hozomány, státusz és végrendeleti ügyek, perek. 2. Az érintett személyek sajátos helyzete (ratione personae) miatt a kánonjog alá tartoztak: a. az egyházi személyek ügyei (causae clericorium), akkor ha alperesként (vádlottként) tartott a szentszék eljárására (privilégium fori) b. az ún nyomorúságos személyek (miserabiles personae) a szegények, az özvegyek, az árvák, és keresztesek ügyei ha világi fórum megtagadta tőlük a jogi segélyt II. Ince és III Sándor a házasság szentségét hangsúlyozva az egész házassági jog egyházi bíráskodás alá került. Az érvényes

házasság felbonthatatlan csak az ágytól-asztaltól elválás lehetséges. Korlátozta a germán joggal szemben a rokonházasságot. A szorgalmakra vonatkozó jogbirtokot kiterjesztették a világi felségjogokra is. E birtoklás lehetett hivatal vagy méltóság vagy az ezekkel járó javadalmazás. A dologra vonatkozó kötelmet is jogbirtokká minősítették. Időmúláshoz kötötték az elbirtoklást amely megkövetelte a jóhiszeműséget. Nagy gondot fordított a lelki indítékok az akarathiány értékelésére. V .Kelemen pápa 1311 törvénye elvileg semmisé tett minden kamattilalommal ellentétes világi törvényt. (rossz hatással volt) A germán istenítélettel szemben az anyagi bizonyítás eszközeit tette uralkodóvá. Francz Wieacker a szubszidiáris alapelvet állapítja meg, mely szerint a rümai jog mellett a kánonjogot, a kánonjog mellett a római jogot lehetett mintegy alárendelve másodlagosan alkalmazni. 31. Mit jelent a nomokánon kifejezés? 14

A bizánci eredetű kánonjog nem különült el élesen a világi jog anyagától, ezért a keleti keresztény egyház jogát nomokánon fogalmával szokták illetni, ami önmagában is kifejezi a világi jog és az egyházi jog kapcsolatát. 32. Ismertesse Max Webbernek a városokról alkotott elméletét! Wirtscaft und Gesselschaft című mű. Ideáltípusokat alkotott, a városszociológiájában a szocioökonomikus jegyek fejlődési kategóriái alapján három típust különböztetett meg: a, Arisztokratikus központú antik város b, az uralom szempontjából jelentős orientális város c, a polgárság domináns szerepét tükröző középkori-okcidentális várost a középkori-okcidentális város korporatív politikai, gazdasági és társadalmi egységként értelmezhető, más korok és földrészek városától elsősorban a városi szabadság különbözteti meg. A társadalmi fejlődés fontossága a szolga állapotból való felemelkedés a szabad státusz

elérése a társadalom széles rétegeinek. A középkori város elsődleges ismérvei a - városi közösség vagy kommuna, - a megváltott megharcolt városi szabadság - önálló bírói fórum - részben autonóm jog. Ezek különböztetik meg az antik és orientális típusú várostó. A városi jogosultságok tartalmát és terjedelmét a városi szabadság, valamint a polgárság politikai aktivitásának függvényében értelmezhetjük. 33. Milyen források felhasználásával dolgozta ki városelméletét Grhard Dicler? Szociológiai elemeit a Max Weberi nézetrendszerből eredően a középkori okcidentális város típusjegyei alkotják Új jogtörténeti szemléletmód Wilhelm Ebel nevével fémjelezhető 34. Ismertesse a középkori város 4 alapvető ismérvét! a. városi béke: a város kívül esett a középkor megtorlási nemeinek, vérbosszú és az erőszakos önhatalom körén a városokat fallal vették körül b. városi szabadság: a polgárok jogállása a

szolgai állapotból fölemelkedés „a városi levegő szabaddá tesz c. városjog: a város a keretein belül magának alkotott jogokat Önigazgatás, a bíráskodás önálló jogot hoz létre. d. a polgárság közösségi életvitelén alapuló alkotmányos rend: az együttélési forma a sajátos intézmények pl. városi védőszentek, 35. Milyen összetevőkből épül fel a városi jog? 1. 2. 3. 4. 5. 6. királyi privilégiumok városi bírói fórum ítéletei városi jogszokások hospesszokások királyi törvényhozás hatása a városi jogalkotás termékei a statútumok 15 36.Milyen szerepe volt a középkorban a városi jognak? Hogyan hagyományozódtak a városi jog normái? A város nem csak társadalmi gazdasági tekintetben különült el a „vidéki településektől, hanem jogilag is, mivel jogállásuk előnyösebb volt. A városi privilégiumleveleket eredetileg csak a király vagy császár adta később tartományurak is. A birodalmi és szabad városok

követeiket a birodalmi gyűlésbe küldték illetve részt vettek a tartományi gyűlésen is. Amikor egy régi város kiváltságait egy új is megkapta akkor anya- leányvárosi kapcsolat városi jogcsaládokat szült amelyből gazdasági politikai városszövetségek alakulhattak ki. Eleinte a város urának képviselője (vogt) és a városi bíróság közösen járt el majd megkapta az alacsonybíráskodást. A közösködés a magas bíráskodásban volt majd ott sem Később ez a fellebbezés fóruma lett. A leányvárosok az anyavárosokhoz fellebbezhettek A bíróságok tanácsként ítélkeztek. , de pl Magdeburg „esküdtszékkel” (Schöffenstuhl) Fontos volt a „jogtalálás” (Rechtsfindunkg) intézménye szerinti bíróság, amely esetről esetre találta meg a jogot. A város statutumokat (Willküren, Einungen, Statuten, Scraen) alkothatott amelyeket a város jegyzője a városkönyvbe (Stadtbücher) jegyzett amit esetről esetre visszakerestek. Ezekből a

XIII.-XV századra hivatalosan is elfogadott városi jogkönyvekké váltak (Stadtrechbücher) A legrégibb a Mühlhäser Reichrechtsbuch (1230) Bányajog Freiberg (1300) A legnagyobb hatása a mandenburgi jognak volt. A lübeki jog a Hanza szövetség jogi hátterét adta. Lübeckben - városkönyvek vezetése - emlékeztető könyvek 1227-től (Memorialbücher) - telekkönyvek ( Erebücher) - kötelezettségvállalások jegyzőkönyve (Schudbücher) - járadékok könyvei (Rentenbücher) - polgárkönyvek ( Bürgerbücher) E könyvekből alakult ki lübeki anyagi magánjog. Hajózási rend ( 1614 Schiffsordnunkg) XIX. századig hatályban volt 37. Mi jellemezte a középkori ill kora-újkori jogtanítást és jogtudományt? a. b. tanítás és tanulás a skolasztika módszerével történt kialakult a dogmatika a két tudományszakban a teológia és a jogtudomány ratio scripta feltételez egy kétségbevonhatatlan írást teológiának a szentírás, a Decretum Gratiani és az

egyházjogi törvények a jogászoknak az éppen tanított törvény, a legistáklnál a Iustinianus „törvénykönyvei” a XI.-XII századi német-római császári törvényekkel Skolasztikai tanítási módszerek: 1. forráshelyek megállapítása (lectio) 2. a fölvetendő kérdések kidolgozása, az egyértelmű kérdésföltétel (questio) 3. a szomszédos területektől való elhatárolás, a hmályos részek megvilágítása (distintio) 4. az érvek és ellenérvek, a tantételek ütközése (disputatio) 5. a következtetések levonása, az eredmény megállapítása, mely eredmény a jövőben tantétel: dogma. Ezek rendszerezett összessége: a dogmatika a jogi tudományosság lényegévé vált. 16 Bolognában a 12.század végére mind a két jog tanterve és vizsgarendje kialakult A később létrejött egyetemek ezt a rendet követték. Az egyetemeken meglett férfiak tanultak. A klerikusok a tanulmányuk alatt élvezték a saját egyházi javadalmaikat. A

gyakorló plébánosok kivételéve mindkét jogot tanulták Kisebb tekintélyű egyetemekről tudományos fokozatot más egyetektől szereztek. Egyetemek: Bologna, Padova, Orleans, Párizs (1219-től csak kánonjog), Pávia, Perugia,Touluse(1229)Avignon(1256), Montpellier(1256) Közép-európai: Prága 1347, Bécs 1346, Erfurt 1379, Heideberg 1385, Köln 1388, Würczburg 1402-1427 Lipcse 1409, Rostok 1419, Löwen1425, Bázel 1432-1450, Trier 1454, Greiswald 1456, Freiburg 1457, Mainz 1470, Tübingen 1476, Frankfurt an der Oder 1500 Wittwnburg 1502, Krakkó 1364, Pécs 1367. A bolognai egyetem szervezete a. diákok nemzeti csoportjai ( nationes) átfogó universitas b. professzorok testülete collegium doctorum A diákok - záróvizsgát tettek egy vagy mindkét jogból (ius utrumque) - tanítási jogot kaptak tantárgyaikból licentia docendi - ünnepélyes felavatás után tanároknak „doctores” nevezték Az avatás drága volt ezért később alacsonyabb lecentatuszt kaptak. Az

9eregebb alapstúdiumokon túljutott diákok baccalaures címmel már szűkebb körben taníthattak. Kialakult a iurispudentia vagy jog tudománya. Bolognában a gloszzátorok. A glosszátoriskola megalapítója Irneus A tetőpont a négy doktor quattuor doctor működése idején : 1. Martinus Gosia (?1158) 2. Bulgarus (?-1166), 3. Hugo (?1170) 4. Jacobus ( ?-1178) 1158 Barbarossa Frigyes roncagliai törvényében is segédkeztek. Rámutattak a gloszzátorok ellentétes módszereire. Bulgarus új műfajok: apparatus ,sumulla, ordo iudicorium, Martius Gosia a méltányosság alkamzása Gratianus Decretum aeqita concordia A másfél évszázados tudományos munkásságot Arcusius (?-1263) fogta össze a Glossa ordinári 96.000 glosszát gyűjtött össze ami alapja lett a római jog középkori művelőinek Glosszálták a longobárd hűbérjogot (Libri feudorum valamint a longobard, frank, német törvényeket tartalmazó Lombordát. A glosszák mellett összegzések (summae) is

készültek, melyek nagyobb joganyagot fogtak át. Ezek Iustinianus könyveihez kapcsolódtak ( Codex, Digesta, Instituciones) 1250-1500 posztglosszátorok glossza ordinárai. A bíróságok Csak azzal a törvényekkel foglakoztak amik glosszálva voltak. Ők alakították ki az uralkodó tudományos vélemény tanát (communis opirio doctorum) 16-18 sz. kommentátorok Kánonjogászok: Sinibaldus Fiscus a későbbi IV. Ince pápa (?1254) Guido de Bassio archidioconus (?1313) és Johannes Andrae (1270-1348), Római jogászok: Bartolus de Saxoferato (1313-1357), Baldus de Ubaldis (1320-1400), Jason de maria (1435-1509) 17 Bartolus 1334. 1110 a római jog doktora 1338-1353-ig Pisaban majd Perugiában korának első számú jogásza ( Summis iuris commentator, monarcha iuris) kifejlesztette a törvény szabad értelmezésének tudományos elve - a törvény értelmét ( ratio legis) - a törvényhozó szellemét, akaratát ( mens legislatoris) Előadási mellet 45 tractatust és 350

szakvéleményt (consalia9ó) alkotott Műveit 10 kötetben 1504-1615 34-szer adták ki. A legista glosszátorok számára a Iustinianus jog a császári jogot jelentette még akkor is ha az alkalmazhatatlan volt. Jellemzőjük: - esetjogászok az egyes törvényeket látták el glosszákkal anélkül hgy az egészet nézték volna. Jelentőségük a Libri feudorum és a kánonjog glosszátorai voltak. A Német-Római Birodalmon kívüliek voltak jobb helyzetben mivel nekik nem kellett a császári jogot isteníteni, hanem a saját királyuk hatalmát kellett alátámasztani. Ez lehetővé tette, hogy elismerték ugyan a ratio scriptátnak a justiniánusi konmpilációit, de nagyobb összefüggések értelmét is kereshessék. Tanácsadók konzillátorok a fejedelmi udvarokban, vagy a városi kommunákban fejtették ki a gyakorlati jogászi tevékenységüket. Ők hozták létre a római jogból és a kánonjogból közös európai jogot a ius communet. A jogtudomány gondolai formáit

a hazai jogokra is alkalmazták. A konzillátorok idején új discipímákat – későbbi jogágakat – születtek: - büntetőjog - perjog - kereskedelmi jog - interlokális jog - korporációk joga - ingatlanjog - házassági vagyonjog Továbbá a jogok levezetése a iustinianusi jogból - a feudális jogban az egyenes és használati tulajdon levezetése - a családi visszaválása retracjog - szerzeményi közösség jogának levezetése a hozományi jogból A konzillátork szakvéleményei a könyvnyomtatás megjelenésével egész euróápa terjesztették tanaikat. 38. Mi jellemzi a germán és általában a népjogokat? A germán kor az 5. századtól a törzsi államalakulásokig tart A germánjog a szokások öröklődő összessége volt, az életviszonyok szentnek tartott, megtámadhatatlan rendje volt. A népgyűlési ítélkezésben öltött testet: - ahol „megkeresték” és kinyilvánították a „megtalált” jogot. ( Rechtsfindung) - vagy egyedi esetekből

állapították meg a szokásjogot (Rechtsvortrag, északon laghsaga. - A megállapított szokásjog bölcs öregek révén szájhagyomány útján öröklődött - a jobb megjegyezhetőségért rímbe szedett mondókákká foglalták - a fogalmakat alliteráló kettősség jellemezte Friend und Freundscaft (béke-barátság ), Grld und Gut (pénz és jószág, ti. ingatlan), Land und Leute (ország és emberek), 18 Nacht und Nebel (éjjel és köd), Gut und Blut (józság és vér), Rat und Tat ( tanács és cselekvés). - pogány kultikus elemekkel átszőtt normarendszer, isteni beavatkozás iránti igény - keresztyén korban az istenítélet Jellemző a tárgyias szemlélet: - kultikus helyek, népgyűlési helyek megválasztása és bizonyos tárgyak szertartásos használata: Bosszúkesztyű bedobása a bosszúhadjárat előtt. Bírói pálca törése a elítélt elmarasztalt feje felett. - közösségi jog volt A római kultúrával való találkozás hatással volt a

germán népjogra bár annak átvétele akárcsak vulgáris formában is szóba sem jöhetett. A római jogot meghagyták az alávetett lakosságnak. A római és germán lakosság között megoszlott személyi származás szerinti jogok különbsége megkövetelte később a jog írásba foglalását. 5-6. századtól a 9-10 századig az írott jogforrások két alaptípusát különböztetjük meg: a. a lexnek nevezett átfogó joggyűjtemények, b. király alkotta törvények (pactus, capitulare) A joggyűjtemények később keletkezett elnevezései: a. a római vagy romanizált helyi lakosság joga a Lex Romanorum b. a germán törzsi népjog leges barbororum 39. Hogyan történt a germán és frank szokásjogok összegyűjtése, és milyen fontosabb joggyűjteményeket ismer? A germán népjogi összefoglalások két elemből tevődtek össze: - a Weistum-formában feljegyzett szokásjog - az ezt kiegészítő megújító királyi törvényrészek A népjogok összegyűjtése az e

célra összehívott népgyűléseken folyt , írásba pedig a királytól megbízott világi és egyházi írástudók foglalták össze. A népjogi lexek nyelve a lati volt. A kéziratban kiadott viszonylag sok másolatban kiadott lexek egymásra is hatottak. Joggyűjtemények: - Codex Euricius (475/476) Euricius nyugati gót király - Lex Visigothorum (654) - Lex Romana Visigothorum a II. Alarik nyugati gót királytóról Breviarium Alarici (506) amely megelőzte a justinianusi kodifikációt. - Lex Romana Burgundionum joggyűjtemény a Gundobad burgundi király 516 halála előtt - Lex Burgundionum a burgundi törzsi népjogon kívül a törzsi népjog (501-517) - Lex Salaci Klodvig király utolsó éveiben íródott (507-511) - Lex Salaci Carolina (802-803) Nagy károly az előző újra kiadása - Capitula Salicae addita (819) az aacheni gyűlésen megnyilvánuló jogegyesítő törekvése amely a száli frank jogot birodalmi hatályúvá nyilvánította (Reichsrecht) - Lex

Ribuaria I. Dagobert uralkodása idején (623-639) a Köln környéki ribuari frankoknak kiadott királyi törvény - Lex Alamannorum alemánok népjogi gyűjteménye VII. sz Landfried aleman herceg úr. alatt kiegészítették (712-725) 19 - Lex Baiuvariorum bajor népjog Odilo herceg idején (739-748) 802/3. aacheni gyűlés jogegyesítései szász Lex Saxonum, a türingiai Lex Thuringorum, a fríz Lex Frisiorum Capitulatio partibus Saxoniae (782/785) Nagy Károly által kiadott egyház védelmében kegyetlen törvény 40. Milyen német jogkönyvekről hallott? Mi volt ezek szerepe a jogrendszerben és a jogfejlődésben? - 1221/24: Sachsenspiegel (Szásztükör) - 1274/75: Detshenspiegel (Némettükör) - 1275/76: Schwabenspiegel (Svábtükör) - 1328/38: Frankenspiegel (Franktükör) A 13-14 századi német jogkönyvek a Szásztükörtől kezdve a középkor kedvenc tanítóbölcselkedő, laikusoknak szóló prózai műfajában: tükörmódban íródtak. A király-, a

fejedelem-s lovagtükrök mellett a kánonjog és a római jog művelői a jogi-bírói tükrökben foglalták össze a jogról kiváltképp a perjogról kialakult tanításaikat. Az alapmű a Szásztükör, a Némettükör közvetítő a Szász és Svábtükör között. A Svábtükör egy ausburgi franciskanus barát műve amely a sváb törzsi jogot is felvette. A Franktükör a Szásztükör a bajorországi frank szokásjoggal kiegészítve. 41. Mit tud a Szásztükörről? 1221/24 Szerzője Eike von Repgow aki esküdtképes nemesszabad (Schöffenbar, Edelfrei) volt. Hoyer von Falkenstein gróf szabad vazallusa és és a quedlingburgi képtalan bírája volt. Az „istenfélő és honszerető” Repgow nem csak a szóbeliségre vagy bírói jogra hanem: - római jog - kánonjog - császári országbéketörvények (Landfriedensgesetze) II. Frigyestől (1220) és VII Henriktől (1221) Állt előszóból és két részből: 1. tartományi jog (Landrecht) a paraszti és „nemesi”

életviszonyokat fogta át, kihagyva belőle a városi jogot és a miniszteriálisok szolgálati jogát( Dienstrecht) valamint a tulajdont és öröklést, házassági vagyonjogot, szomszédjogot, az állattartás és az úti közlekedés jogát, a falu jogát, a pásztorjogot, a mezei kártérítés és a vadászjog, büntetőjog, országbéke gondolat, büntetési nemek és bírósági eljárások elválasztva pervezető és az ítélkező bíróságnak a szerepét (Richter und Urteiler). Felvázolta a birodalmi alkotmányt hangsúlyozva a pápa és a császár közötti hatalommegosztást. (Zwei-Schwerter-Lehre) /XI Gergely pápa ezért 1374ben a 14 cikkelyét mint keresztényellenest töröltette/ 2. hűbérjog (Lechnrecht) hétfokozatú hadipajzsrend (Heerschildsordnung) nem csak a birodalmi hadrendet, hanem a társadalmi állást is jellemezte. 20 Részletezte a német hűbéri jog dologi és személyi intézményeit, valamint a hűbéri bíráskodást. 42. Milyen 3

csoportba sorolhatók a középkori cseh jog forrásai? A cseh jog alapvető forrásai a 11-15 század folyamán alakult ki: 1. íratlan szokásjog amelyet különösen az udvari bíróságok döntései fejlesztettek ezeket később regisztrumokba foglalták. a jogfejlődés egészére kihatott a szláv szokásjog (ius bohemicum) IV Károly 1355 Majestas Carolina 2. fejedelmi, királyi törvényhozás /privilégiumok, decretumok 3. formuláris jogkönyvek a 14 században „Kniha Rozmberska” cseh nyelven „Ordo Judici Terrae” latin nyelven mindkettő a bírói gyakorlat számára készült, de az utóbbi büntetőjogi és magánjogi anyagot is feljegyzett.1400 „ A cseh országos jog kifejtése”. 1500 Vsehrd Viktorin Kornél „Kilenc könyve Csehország jogairól, bíróságairól és tábláitól” 43. Milyen jogforrási jellegű a Majestas Carolina ? 1355 IV. Károly rendezi benne az érvényben levő szokásjogot a művelt jogász bevonásával A főurak ellenállása

azonban lehetetlenné tette az országos szokásjog törvénybe foglalását, mivel abban saját a joghatóságuk korlátozását látták. Az összegyűjtött joganyag így, nagyrészt tervezet maradt bár egyes cikkelyeit törvénybe iktatták. A Majestas Carolina szerkesztője láthatóan a magán- és büntetőjog sőt az eljárásjog anyagát is egységes szerkezetbe kívánta foglalni. 44. Mit értünk a középkori formuláskönyvek összefoglaló név alatt? A szokásjogi úton kialakult eljárásjogi normákat rögzítették „Kniha Rozmberska” cseh nyelven „Ordo Judici Terrae” latin nyelven„ A cseh országos jog kifejtése” 1500 Vsehrd Viktorin Kornél „Kilenc könyve Csehország jogairól, bíróságairól és tábláitól” 45. Ismertesse a néhány jellemző területét német-cseh anyajogi kapcsolatoknak! A 14 századra a városi autonómia fejlődésével megnőtt a városi jog jelentősége. A cseh városok jogának alapját a statutumok alkották.

Hatással volt rájuk a német anya városjogok bevétele északon a szász jog délen a sváb jog. A közösségi földjeiből kiforgatott német parasztok tömegesen vonultak keletre. A cseh földesurak szívesen fogadták a telepeseket. A telepeseknek meghatározott időre kedvezményeket nyújtottak és a telepítő (locator) illetve az uraság közötti egyezségbe foglalták. Ebbe foglalták az átadott földek nagyságát és a 21 kedvezményes év letelte után járó szolgáltatásokat. A telepítő az ilyen falvakban örökös bíró soltész lett, aki az uraság érdekeit szolgálta és a szolgáltatások behajtásáról is gondoskodott. A telepesek általában mentesek voltak az országos terhek viselése alól. ezért a szláv szokásjog alapján élő falvakhoz képest jobb lehetőségei voltak. A birtokosok ezért a régi jog alapján élő falvakat is igyekeztek német jogú falvakká alakítani. Különösen éltek az e telepítési mód előnyeivel az idegen

származású nemesek. 46. Hogyan tagozódott e lengyel nemesi rend? - a főutak a pánok - kisbirtokosok slasta 47. Milyen jellemző szokásjogi gyűjteményt tud említeni a középkori lengyel jogforrások közül? Mikor keletkezett ez a jogforrás? Az „Elbagi könyv”-nek nevezett szokásjoggyűjtemény a 13 században keletkezett. Nevét a lelőhelyéről kapta. A gyűjteményt a német lovagrend valamelyik tisztviselője számára készíthették. A lengyel szokásjog anyagát jegyezték fel benne azzal a célkitűzéssel, hogy megkönnyítsék a helyi lakosság ügyeit intéző bíráskodás munkáját. Legfőképp a perjog és a bíráskodás mechanizmusa a büntetőjogi normák és egy rövid öröklési jog. 48. Milyen szerepe volt az immunitási jog kialakulásának a lengyel bírósági szervezeti és jogfejlődésben? Az immunitási rendszer Lengyelországban a mágnások kezébe jutatta a birtokaikon élő népek feletti joghatóságot. Ettől kezdve nélkülük a

jobbágyaik és szolgáik felett nem lehetett bíráskodni. Az uralkodók igyekeztek a főbenjáró bűnügyek feletti döntés jogát megtartani maguknak, de a főurak igyekeztek az ilyen ügyeket is joghatóságuk alá vonni, így az uralkodótól származott immunitás nem szolgálta az országos érvényű törvényhozás kifejlődését. 49. Milyen változások figyelhetők meg a cseh jogrendszerben XVI-XVIII században? A cseh feudális jog a 16 század folyamán a virágzó feudalizmus társadalmi gazdasági viszonyainak jelenlétét igazolja. A jogélet alapját az írásba foglalt szokásjog és a rendi jogalkotás által megteremtett egységes szabályozás hosszú időre lerakta az „Ulászló-féle országrend”. A birtoklási-vagyonjogi viszonyok, a család- és örökjog, de főként a föld feletti feudális tulajdonjog sokoldalú szabályozása a cseh jog fejlettségét mutatja. Jelentős a cseh-morva földek határán terjedő recepció, a városi jog illetve a cseh

bányajog. 16. századra kialakult a Prága és Brünn vezetése alatt egy különböző elemekből álló városi jog. 1523. évi cseh országgyűlés egy bizottságra bízta a városi jogkönyv megteremtését, amit rövidesen el is készítettek, a rendek nem járultak hozzá annak törvénybe iktatásához. 1579, országgyűlés végül elfogadta a „Cseh királyság Városi Joga” címen. A cseh városi jog anyagát később a Habsburg abszolutizmus törvényei egészítették ki. (1680,1689,1706) 22 A reneszánsz által a „jövő ajándékának” vélt római jog recípiálásának a 16-17 században lett nagy jelentősége. A városok sokat merítettek a római jog anyagából A római joggal a jogegység hiányát és hézagait, valamint a rendi és partikuláris jellegű jogélet nehézségeit lehetett áthidalni. 1548 I. Ferdinánd megalapította a prágai fellebbviteli bíróságot, amely döntéseiben nem a rendi jogot hanem a római jogot tartotta irányadónak. A

cseh bányajog európai jelentőségű volt. Szász jogi elemek felhasználásával alakították ki a „jachymovoi” jog formájában megismert fejlett bányajogi rendszert 16 sz. első felében mivel a cseh-morva bányajog már elévült (kutnahora-jihlavia) Ez a jog hatott a morva és széléziai bányászat fejlődősére. A Habsburgok a század derekán kiterjesztették Pribramra és Jihlavára A rendi ellenállás végeleges felszámolása után a Habsburg-abszolutizmus kinyilvánította, hogy a jogalkotás a uralkodó kizárólagos jogosítványa és az országot császári rendeletekkel kormányozta. A piacra termelő birtokosok új robotszolgáltatási módozatokat teremtettek és kierjesztették a földesúri monopóliumokat (sörfőzés, szeszárusítás) Az elnyomott lakosságot csak a szolgaság és a röghöz kötöttségi jog kötelékével lehetett a majorsághoz láncolni, ezért kötöttek szerződéseket a környező német fejedelmekkel a jobbágyok

visszakényszerítésére. 1650 évi pátens a cseh-morva és sziléziai földekről szököttek letelepítését és kegyetlen törvényeket alkotott a szökött „zsiványok” felkutatásában és megsemmisítésében. 1680 parasztlekelés melynek leverése után I. Lipót kiadta a jobbágy pátensét amelyben még a kérelmezési jog gyakorlását is büntetőjogi megtorlással sújtotta és a jobbágyteher emelését akár 1 hétre is engedte. 18 század Szilézia elvesztése megváltoztatta a cseh-morva földek jelentőségét. a 60-as években újabb jobbágyfelkelések hatása alatt kiadásra került az 1771-es sziléziai pátens a jobbágyság valamilyen megszüntetésének szükségessége a birodalom iparilag fejlett területein napirenden volt., de változást a robot teherben nem hozott A királyi birtokokon végrehajtották a raabizációt ami parasztok némi földhöz juttatása és a kötelezettségek pénzbeli megváltását jelentette. 1781 II. József jobbágy

pátense megszüntette a röghöz kötést A királyi jogalkotás fő formái: decrétum pátens reszkriptum olletve a rezolúció. 18. sz nyomtatott törvénygyűjtemények birodalmi kodifikációs törekvések: - büntetőjog egységesítése 1707,1708 - váltójog 1712,1733 18.sz második fele egységes birodalmi kódexek: - 1768 Constitutio Criminalis Theresia y feudális jogrend védelmének eszköze - 1781 évek polgári perjog egységes szabályozása - 1786 anyagi magánjogi törvénykönyv tervezet - 1787 új büntető törvénykönyv és büntetőeljárási kódex Kifejlődött a háromfokozatú bírósági szervezet, melynek élén a legfelsőbb bíróság (Oberste Justiz-Stelle) mint a legfőbb semmítőszék. 50. Mit jelent a liberum veto hol milyen időszakban ismerete? A lengyel rendi jogalkotás a 17 században elismerte a „ liberum veto” elvét mely szerint a törvény elfogadásához a követek teljes egyetértése, egybehangzó szavazat szükséges. A szabad

vétóra úgy tekintettek mit a nemesi „aranyszabadság” vívmányára. Az ország szejm gyakorlatában egyetlen követ „ünnepélyes protestálása” és a tárgyalásról való kivonulása már lehetetlenné tette a törvényjavaslat feletti vitát. A megvétózott javaslatot törvényerőre nem 23 lehetett emelni , sőt a későbbiekben olyan felfogás is úrrá lett, hogy a tiltakozás bejelentése előtt elfogadott döntések is semmisek. 51. Soroljon fel néhány bizánci törvénygyűjteményt a kora középkorból! - 726 Ekloge görög nyelvű törvénymű amely elhagyta a Corpus Jurisból azokat amelyek elavultak és ellentétben voltak a kifejlődő feudális joggal - 879 Prokherion törvények gyűjteménye az ítélkező joggyakorlatról - 884-886 Epanagogé a bírák számára útmutatásul - 887 Bölcs Leó császári rendeltek Bazilikák címen 60 könyvre tagolódott tárgy szerint foglalta rendszerbe a jogot - 9 század Szüntagma Phótiosz patriarcha

gyűjteménye amely a továbbélő használható római magánjog elemit a kánonjogi szabályokkal egybefoglalta. - 10 század a joganyagokat kiegészítő Novellákat adták ki az uralkodók. 52. Mi jellemezte a kora-középkori bizánci büntetőjogot? A nyílt jogegyenlőtlenséget törvényesítő büntetőjog főként a macedón császárok törvényhozásában fejlődött ki /9-10. század/ - a bűncselekmények megítélésekor figyelembe vették a szándékot és a gondatlanságot, valamint befejezett bűncselekményen túl a kísérletet is büntették. A bűncselekményeket tárgy szerint csoportosították: - legsúlyosabb az állam elleni politikai és a vallás elleni bűncselekmények - elhatárolták egymástól a vagyon, család. erkölcs és élet elleni bűncselekményeket Jellemzője: - különösen kegyetlen megtorlási rendszer - a per írásbeli - nyomozó elvi eljárás - kötelező a megidézett tanú vallomástétele - szabályozta a tanúkkal történő

bizonyítás feltételeit - a vádlott beismerő vallomása tortúrával - kínzással testcsonkítással egybekötött halálnemek, a fellázadt fogságba esett lakosság tömeges megcsonkítása vagy megvakítása 53. Mit tud a Ruszkaja Pravdkáról? A kijevi orosz ország a 11 század első felében alkotta meg a keleti szláv népek jogemlékét a Ruszkaja Pravdát amely tartalmazta a szokásjog, bíró döntések és a fejedelmi törvények anyagát. 3 változata volt 1.kratkoj redakcii „ rövid” - amely egy Jaroszlav és egy a Jaroszlavicsok idejében írásba foglalt részből áll. - első része kezdetleges szokásjogból táplálkozó joganyag. - második már a feudális uralmát és a törvényhozást veszi figyelembe - fejedelmi hatalom által kialakított új szabályok a régi szokásjogi elemekkel összefonódnak - a nemzetségi vérbosszú fennmarad a szabadok körében, de elmaradása esetén a megváltási rendszer jutott érvényre - fejedelmi tisztségviselő

megölése esetén fizetendő jóvátétel a szabadok vérdíjának kétszerese lett - nyíl jogegyenlőtlenség, hogy a közösségben élő paraszt vagy rabszolga megölését csak 5 grivnára büntették 24 - a szokásjogot átformáló jogalkotás a birtokos személy tulajdonvédelmét a lopás rablás szigorú megtorlásával állították előtérbe a Jarooszlavicsok által végül írásba foglalat joganyag megtiltotta vérbosszút és kötelezővé tette a vagyoni elégtételt 2.prosztanoj redakcii „bővített” - a széttagoltság idején keletkezett a korábbi joganyagot rendszerezték és jogászibbá tették - ebben találjuk meg Vlagyimir Vszevolodovics Monomah törvényeit amelyet a 1113-as kijevi felkelés után adott ki a kedélyek csillapítására adott ki - a büntetőjog és a bíráskodási normák rögzítésre kerültek - az élet a testi épség elleni cselekmények körülírását aprólékosan kifejlesztették - védelemben részesült a föld

tulajdon - szabályozták az ingók és a jobbágyok eltulajdonításának rendjét - a nyílt erőszakkal kialakított feudális viszonyokat a részfejedelmek törvényhozása szentesítette 3.szokracsennoj „rövidített” - 15 század a keletkezése - a normák rögzítése a moszkvai állam megerősödésekor - joganyagában lényegesen megváltozott viszonyokat tükröz 54.Mi jellemezte a középkori központosító törekvések jogforrásait? - a nagyfejedelmek részfejedelmek között létrejött szerződések jogforrási erőre tettek szert gyarapodott a tatárok előtt ismert okleveles jogbiztosítás a helyi szokásjog területileg mélyen tagozódott pozitív tényezőkén hatotta Russzkaja Pravda különböző változatainak elterjedése a rövidített pravda a jogélet igényeinek átmeneti visszaeséséről tanúskodik a felemelkedő nagyfejedelmi erő szilárdabb jogi formába öntötte a laza hűbéri kapcsolatokat a helyi közigazgatási szabályzatot még

privilégum formájában adományozták a jogalkotás a 15 században még hiányos és rendszertelen maradt, mely hiányokat a bizánci törvényekkel igyekeztek pótolni a moszkvai központosítás sikeres előrehaladása az eddiginél fejlettebb jogforrások megjelentetését tette lehetővé új törvényhozási formák az „ukázok” megjelentetése a 15 században III. Iván 1497 I Szugyebenyik a bíróságok tevékenységének kódexbe foglalt szabályzata, amelyet a bojárduma jóváhagyott. Az államhatalom megerősítésében is nagy szerepe volt az I Szugyebenyik az orosz feudális jog egészét érintő törvénykönyv rangjára emelkedett alapvető jellegét a jogegységtörekvés és a reformokat kifejező új normák lerögzítése adja komoly szerep a szolgáló nemesség kielégítésére 57 cikkely (eredetiben 36) a parasztok költözködési jogát korlátozta (Jurjev-napi-költözködés). Ez elősegítette a szerényebb gazdasági lehetőségű dvorjansztvo

(szolgáló nemesség) felemelkedését 25 - III. Iván törvénykönyve eszközül szolgálta a szabad lakosság utolsó rétegének függésbe kényszerítését és a szolgáló nemesség felemelkedését , de az örökbirtokos (votcsinyik) bojárok hatalmát sem csorbította. 15-16 század fordulóján egyházi zsinatokat is tartottak amelyek a megváltozott jogrendet figyelembe véve átalakították a keresztény kánonjog anyagát 55. Milyen földbirtok típusokat ismert a keleti szláv jogrend? - átörökíthető feudális földbirtok a „votcsina „ amely nem jelentette a birtok feletti rendelkezés jogát hadi szolgálat fejében kapott „pomeszty” birtok jellemzője az átörökíthetőség hiánya 56. Milyen elemi szabályok jellemezték a középkori szláv kötelmi jogot? - viszonylagos kezdetlegesség - a magánjog önállóságának hiánya - dolgi jogi kapcsolatok egyszerűsége - az írásbeliség hiánya - a fejedelmi jog kezdetben a károkozásból

fakadó kötelmeket a büntető anyagi jogba ágyazta be - a szerződésformák kísérő szimbolikus jelensége bánatpénz, áldomás - a csere kölcsönügyletek, kezdetleges adásvételi szerződések szóbeli megegyezés útján keletkeztek, amely alapján a kötelezettséget vállaló fél személyében vált felesősé. Az ügylet megkötése után következett a dolog átadása mely tárgy jó ideig csak ingó lehetett - a legelterjedtebb ügylet a kölcsön és kamatfizetési kötelezettség. A törlesztést gyakran a kötelem tárgyától eltérő dologban kötötték ki. A kamat rövid idő múltán felülmúlta a kölcsön összeget, így az adósok tömeges szolgasorba taszítása következett - intézményesítette a fizetőképtelen személyek elzálogosítását (zakup) - a szolgáló népelemeket a kölcsönügylet tárgyává tette a birtokosok által - az áruforgalmi viszonyok fejletlenek voltak csak a nagyobb városokban és utak kereszteződéseiben jelentek meg

az árukapcsolatok - a 14-15 századi arisztokratikus városjogok megkövetelte az írásbeliséget a különböző szerződésformák érvényességi kellékeit is taxálta. Új ügylettípusok a z építési, fuvar- és munkaszerződések 57.Mi jellemezte a középkori szláv büntetőjogot? - a korabeli jogelméletek szabályozták a büntetőbíráskodás rendjét a bírói illetékek (büntetéspénz) jelentős jövedelemforrássá vált az anyagi büntetőjogi viszonyokat fejlesztették, de sokáig a primitív szokásjog maradt az uralkodó a nemesi vérbosszú az államalapítás kezdeti századaiban háttérbe szorult a (szolgák) holopok a releváns a jogi viszonyok tárgyai voltak nyílt jogegyenlőtlenség a büntetőbíráskodásban az írástudó papság által behozott nomokánonjogi normák szigorú büntetőjogi megtorlást hoztak 26 - a 11-12 században széltében alkalmazták a bizánci szigorú törvényeket „rossz akarattal” elkövetett cselekmény

súlyosabb megítélésű elhatárolták a kísérlet és befejezett cselekményt az egyházi „útmutató könyvek” a bírák ajánlásokat kaptak az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételére illetve a beszámítást kizáró okok egyes elemeinek felismerésére - ismerték a bizánci eredetű egyszerű és minősített alakzatot és a visszaeső bűnöző fogalmát - I Szugyebnyikbe (1497) és a városok jogtételében maradtak a kegyetlen büntetőjogi megtorlások /megvakítás, orr fül levágás/ - a bűncselekményeket tárgyuk szerint is osztályozták: fő bűncselekmény árulás, gyilkosság rablás, állami szolgálatban elkövetett bűncselekmények fogalma is megjelent, a bíró hatalom elleni támadás és a minősített alakzatok - hosszú ideig a közösségi jellegű nyomon követés érvényesült és a függő falu kollektív felelősége is érvényesült. - az obcsina ill. mir bírája a szokásjogot ismerő emberek társaságában

hivatalból üldözte a „rossz embereket” - a vádelvi eljárás volt az elsődleges - a perbehívás a prisztáv (pritaldus) útján történt - a beismeréssel egyenrangú bizonyíték az igazmondást kifejező eskü, az istenítélet és a bíróság előtti párbaj. A tanú és okirati bizonyítás fokozatosan fejlődött ki 14-15 század - az írásbeli cselekmények előtérbe kerülnek - állandó jellegű ítélkező szervek - a prsiztáv mellet kialakulnak az írnokok (gyjákok) és végrehajtók - megnőtt a jogban járatos tanult elemek szerepe - perorvoslat a helytartók és volosztyelek ítélete ellen a bojártanácshoz illetve a fejedelem ítélőszéke elé - elkülönülnek a kisebb és nagyobb peres ügyek - a nagyobb ügyekben nyomozó eljárás (szüszk) érvényesül - a súlyosabb bűnügyekben hivatalból indítanak eljárást - a hiteles tanúbizonyítás mellett a kínvallatás eredményeit is akceptálták - a tettenérésnek az okirati bizonyításnak

egyre nagyobb szerepe lett - a végrehajtást a bírósági végrehajtók hatáskörébe utalták 58. Milyen jellegzetes rendelkezései voltak a Szobornoje Ulezsonyije nevű orosz törvénykönyvnek? 1649 az orosz feudális jog első nyomtatott törvénykönyve és a késő feudális jog alapja: - az orosz rendi jogalkotás utolsó nagy műve kiélezett társadalmi ellentétek alatt keletkezett - a népmozgalmak visszaszorítása utáni országgyűlés az előzetesen elkészített tervezet megtárgyalta és hozzájárult a megjelenéséhe - a közel 25 fejezet, 1000 cikkelyből álló törvénykönyvbe felhasználták a I., II Szugyebnyik anyagát, a prikázok ukázkönyveit, a görög császár törvényeket és a Litván Statutumot A törvénykönyv az állami központosítás igényét fejezte ki A késő feudális jog kelet-európai sajátossága: - robotrendszer alapján nyugvó földesúri gazdaság védelme - kegyetlen büntetőjogi megtorlás 27 - a feudális viszonyok

tartós fennmaradását szolgáló normák részletes rögzítése a meghatározó a két kiváltságos (nemesi) rend akarata a soknemzetiségű birodalom hatalmának megszilárdítása a viszonylag gyenge városi polgárság fejlődéséhez fűződé érdek alárendeltsége nem történt meg a jogágak elkülönítése rendszer van viszont az államélet a magán- és büntetőjog, a világi normákkal összefüggő egyházjog, valamint a bíráskodás és a perjog feldolgozásában hiányzik a központi szervek tevékenységének joganyaga, valamint a házassági és családi viszonyok rendezése 59. Ismertesse az angol jogtörténet periódusait! I. II. III. IV. 407-1066-ig angolszász időszak 1066-1265-ig hűbériség 1265-1485-ig rendi fejlődés 1485-1640-ig abszolutimus 60. Mi jellemezte az angolszász időszak állami berendezkedéseit! Az államszervezet: - 1 királyi tanács vagy bölcsek tanácsa (witan) - 2 király - 3 királyi udvar tisztviselői - az angolszász

király nem döntött hanem a witán dönt - a witán tagjai a világi és egyházi birtokosok - a tanács tagjai nem állandó összetételű - az ország 9 püspöke és érseke 5 grófság grófja 19 szabad ember akit választottak A tanács feladata: - választotta királyt eleinte származásra tekintet nélkül később dinasztikusan, de nem a prigenitúra hanem a senioratus szerint - a királlyal együtt hozza a törvényeket az egyháziakat is - a király felavatása - trónra ültetés a királyi jelvények átadás A király: - sosem válik isteni, mert a tanács akaratából megválasztották - jövedelmek bíráskodási illeték, bírságpénz, az elkobzott ingatlanok, a beszedett jövedelem felélése Helyi igazgatás: - kialakulnak a grófságok, század és tizedkerületek - a grófság közép igazgatási szervezet a gróf nem királyi megbízott a helyi nagybirtokosok közül választották a nemzetségfők leszármazói ami később öröklődővé válhat válik

feladatai: - a grófság katonai vezetése - igazgatás irányítása 28 - a király ellenőrző embereket küldött a grófságokhoz aki ellenőrizte azok ügyeit a katonait kivéve ő volta sheriff - a sheriff elnökölt a grófsági gyűléseken /shrek gyűlés/, ahol megállapították a szokásjogot és bíráskodtak - eljártak lopási ügyekben a kár megtérítésébe - a gyűlés az alsóbb szintű kerületek felett is ellenőrző feladatuk volt - számba vették a katonaságot a gyűlés tagjai: - valamennyi nagybirtokos - a grófság püspöke - earldorman - 4 választott jómódú paraszt századkerületek (hundreds) /100 fegyveres letelepedési egység/: - katonai feladat - havonta gyűltek össze tanácskozásra a közösségi ügyek intézése, bíráskodás - évente kétszer felülvizsgálták a tizedeket, hogy a közösség tagjai tisztességesen élnek-e és sor került az elkövetett bűntettek felderítéséra (frankpledge) tizedkerületek: - rendészeti

szervezettként működött - adóügyi igazgatás - kollektív felelőségi egység A legkisebb közösségi gyűlés egységei a falvak (village) nagyságát tekintve megegyezett a tizedkerülettel A közösségek vezető férfiai a „doomsman” , „shire-man” 61. Mi jellemezte az angolszász időszak jogéletét? - a jogfejlődés megegyezik a frank birodalmon belüli és kívüli „barbár” germán népekével - a kelta eredetű britek nyomán számottevő jogi emlék nem maradt - a rómaiak nem hagytak maguk után jogi hatásokat - az angolszász és a hódító dánok szokásjoga valamint az általuk létrehozott államalakulatok királyi törvényhozásai jelentették a szigetországi jogi emlékek legmélyebb szintjét a 7-12 században - Aetelhelbreth király idején 600 körül első jogfeljegyzés Domas népnyelven amit később fordítottak az írástudók nyelvére: latinra. - ez egy kimerítő bíráskodási katalógus ahol a népjog szétválaszthatatlanul

keveredett a királyi törvényhozás eredményeivel - a bosszút megváltó compositio részleteit tartalmazza - egyre nagyobb jelentősége lett a népjoggal szemben a királyi törvényhozásnak: - Aelfred (871-900), István király kortársa Knut (1027-1034) a nagy törvényhozó - első cégszabályok gilde-statutumok - a jogkönyvek magánmunkálatokként jöttek létre - Quadripartitum (1100), Leis Wilhelme (12.sz elejéről) a leges Henrici primi (1115-1118) ezek a jogkönyvek még alapjában az angolszász szokás- és törvényjogot tartalmazza bár a norman hódítás első időszakára estek 62.Milyen hatással járt a norman hódítás az angol állami szervezet fejlődésére? - a 11. századi Angliában egy központi kormányzattal rendelkező egyesült királyság volt, amelyet a királynak felelős sheriffek igazgattak, az igazgatás szervezet a király pecsétjével ellátott írásos dokumentumokat bocsátott ki. 29 - a normanok és Anjou utódai ehhez egy erős

kormányzati rendszert fejlesztett ki. a norman Hódító Vilmos 1066 karácsonyán Westminsterben királlyá koronázták végrehajtotta a világ legnagyobb elitcseréjét kb. 1400 földbirtokosnak vette el a földjét és saját embereinek osztotta szét úgy, hogy egymástól távol eső területen kisebb területeket adományozott. Ez azt eredményezte, hogy nem tudott teritóriálisan erős földbirtokos hatalom kialakulni. - a király volt a földek közvetlen tulajdonosa - ő Anglia legfőbb hűbérura és földbirtokosa - 1086-ban a selisburi gyűlésen esküt vett ki alattvalóitól, hogy minden hűbéres és alhűbéres a királynak tartozik felelőséggel ami a hűbéri lánc kialakulását gátolta mivel mindenki a királynak közvetlenül tartozott hűséggel - a király és a vazallusai között szerződésen alapult a hűbériség - a witán szerepe csökkent, egyházi és világi hűbéresekből álló tanácsadó szervvé alakult (curia regis) - a Witan szerepe így

csökkent - csak az uralkodó parancsol a haderőnek - a hűbéresnek kötelező 40 napig a csatában harcolni utána csak fizetségért - felmérte az ország területét - hadügyi igazgatás központosítása államszervezet: - király - királyi tanács A király a történelmi legitimitását az angolszász uralkodóktól eredeztette. A király elrendelése alapján 1086 Domesday Book: - számba veszi a birtokosok földjét az azon levő állatokat, embereket ez volt alapja birtokadónak A királynak esküt kellett tenni a szokásra és hagyományra ezt később írásba is foglalják ez a Magna Charta elődje. a király feladata: - jogalkotás - kormányzás - bíráskodás - ország és egyház védelme 63. Mely bíróságokat nevezzük „common law” bíróságoknak? A common law-n értik a egyrészt az Angliában kialakult teljes joganyagot, szemben a kontinentális civiljogi rendszerrel, más részt az angol bíróságok alkotta jogot, szembeállítva a törvényi joggal,

továbbá westminsteri bíróságok jogát, szemben más bírói fórumokon alkalmazott joggal, valamint a három legrégebbi westminsteri bíróság jogát a kancellári equityjoggal szemben. A Common Law bíróságok: a. Court of Exhequer Chamber kincstári bíróság: kincstári perek amelykebn az állam volt az érintett b. Chourt of Common Please polgári bíróság. II Henrik tanácsának 5 tagját magánszemélyek magánjogi vitáinak bíráskodásra rendelte amelykbe állami érdek nem merült fel 30 c. Court of King’s Bench királyi tábla Eleinte a királyi privélégium levélben megfogalmazott főurak perei tartoztak illetve más bíróságoktól alávetettség utján 64.Mely személyek részvételével és hogyan zajlotta az angolszász per? Az ősi bizonyítási módozatokat, a próba jogosságát, az isteni beavatkozást az 1215 lateráni zsinat megszüntette. A vitás kérdésekről az azokról közvetlen tudomással bíró személyeket kérdezték ki. A jury

eleinte szomszédokból állt, akik saját személyes tapasztalatuk alapján döntötték el az ügyeket. Később a jury a tények bírájává vált ítéleteit - mások megfigyelésén alapuló bizonyítékok - bíróság előtti vallomás alapján hozta a 14.sz közepén két fajta jury volt 4. grand jury változó létszámmal: az eljárás titkos volt, megvizsgálta az állítólagos bűncselekmény bizonyítékait és döntött, hogy vádat emeljen-e. ha perre került sor ⇒ petit jury 5. petit jury 12 főből állt: nyilvánosan zajlott a per mely döntött a bűnösségről vagy ártatlanságról. Magánjogi ügyekben tényeket illetően ítélkezett A bíróságok döntései precedensekké /stare decisis/ váltak, amelyek irányt mutattak a következő döntésekhez. 65. Mit nevezünk az angolszász jog 3 alkotóelemének „három testének” ? 1. common low szokásjog 2. equity low méltányossági jog 3. staue law törvényi jog 66. Milyen forrásokból táplálkozott a

középkorban a cammon law? - Elsődleges források a jogesetek és törvények. A törvények a mai jelentőségüket csak fokozatosan érték el az esetjog kapott nagyobb szerepet - I. Edward (1272-1307) törvényei révén a általános szabályok az ország egész terültén - kötelezővé tette a jury eljárást a büntető ügyekben - 13 századtól a királyi törvényt a bárók tanácsa hagyja jóvá ⇒ parlamentumok - 14 századtól a királyhoz kérésformájában eljutatott petíciók amelyeket szentesített - a bill a Közössége Háza által hozott törvény - 15 század a consultion, assize ordinance helyére a statute szentesített törvény Két jogkönyv a királyi bíróságok számára a cammon law általános szabályival: Első jogszokást összefoglaló mű 12 század Ranulf de Glanvil Tractatus de legibus et consuetodinibus regni Angliae (1187-89). 1163-ban sheriff Yorksirben 11801190 a udvari főbíró capitalis iustitiarius/ - hatalom királytól ered - az

angol jog a királyi bíróságok gyakorlata kirekesztve a helyi szokások - jogkönyve eligazítás, hogyan lehet a királyi bírósághoz fordulni és azok eljárásai - 14 jogkönyvben foglalta össze a királyi writeket külön választva a polgári 1-13.k a büntető 14.k (placita civilai et criminalia 31 - a 16 századtól a legrégebbi jogkönyvnek tekintett könyv (book of autority) Henricus de Bracton jogkönyve De legibus et consuetodinibus Angliae „a középkori jogtudomány koronája és virága” a /King’s Bench bírája / - több ezer jogesetet dolgozott fel a római jogi műveltsége ⇒ jogesetek tudományos rendszerbe foglalása - első rész általános jogelvek személyek, dolgok kötelmek és akciók joga /római jogi hatás/ - második rész királyi bíróságok által kibocsátott writeket, s azok eljárási elveit összegezte - lex facit regem a törvény teszi a királyt nem fordítva - 48 kézirata maradt rontott változatai a Briton és a Fleta 13

századtól a Year Book francia nyelven íródott - a commmon law alapját képező precedeseket rögzítették bár a korábbi jogesetek döntései nem voltak kötelező ereje mégis hivatkoztak rá a bírák és ügyvédek (barissterek) - 15 századra megjelentek a jogesetek feldolgozásai is a legrégebbi Year Book feldolgozás a Stathan 1485-ben készült I Edward „angol Iustinianus” (1272-1307) idején legal profession az angol ügyvédség két csoport a. pleaderek (barristers) a fél ügyét jogi szakértelemmel előadták a bíróság előtt b. attorney (solicitors) az ügyfeleket a tényállási anyg összeállításában segítették 67. Milyen előzmények vezettek a Magna Charta Libertatum kiadásához? Földnélküli János (1199-1216) 1215-ös kiváltságlevele Előzményei: - 1100 ban I Henrik (H. Wilmos fia) ígéretet tett a korábbi nemesi kiváltságok tiszteletben tartásához - francia háborúk ⇒normandia elvesztése (Bouvines 1214) - a háborúskodással

járó pénzügyi nehézségeket a nemesek mértéktelen adóztatásával próbálta megoldani ⇒ pajzspénz - nemes származású örökösnők és özvegyek kiházasításába is belefolyt, amiért díj illette meg korlátozta a nemesi jogok a gyakorlását viszály a pápával, mert nem akarta elfogadni a jelöltjét Stephan Langton a canterburyi érseki rangra ⇒ III. Ince Angliát inderdictum alá vette a királyt kiközösítette és 1213-ban a trónjától megfosztotta. Ezután kibékült az egyházzal - 1213-ban a lovagok és polgárok által támogatott bárók szövetsége melynek vezetője Stephan Langton centerburyi érsek volt, fegyveresen felkelt 1213-ban - 1215 júniusában átnyújtották a királynak a „bárók cikkelyei”-t /Articles of Barons/ aki Windsornál /Runnymade/ megegyezni kényszerült és a kancelláriai pecséttel megerősítve később kiadta a dokumentumot. 32 68. Mely társadalmi csoportok vettek részt a Magna Charta-mozgalomban és milyen

eredménnyel? - 63 cikkelye volt lovagok, polgárok a bárók szövetsége a vezető Stefan Langton canterbury érsek konszenzusom nyugvó adózás a király a szokásos 3 alkalmon kívül adót csak akkor vet ki ha: fogságból való kiváltás elsőszülött fiú lovaggá ütése elsőszülött leány férjhez adása ezen kívül csak a bárói tanács belegyezésével. Egyház: - fenntartja az egyház korábbi kiváltságait - elismerte a püspökválasztás jogát Hűbérurak: - ha hűtlenség miatt elítélnek valaki, akkor a birtok nem a királyra, hanem a közvetlen hűbérúrra - nagyhűbéresek csak a király joghatósága alatt állnak - kishűbéresektől nem követelhetett több szolgálatot mint amit azok vállaltak Városok: - a városok régi jogainak megerősítése - vámmentesség - egységes súly és mértékrendszer - a kereskedők szabad költözködése közszabadok: - mindenkinek joga van az igazgatás kiszolgáltatásához. - a király az igazságot nem

bocsátja áruba - nem fizetnek adók - személyes szabadság törvényes ítélet nélkül senki sem fogható el nem száműzhető nem lehet őket önkényesen birtokától megfosztani félszabadok: - a földesúr nem foszthatja meg a megélhetéséhez szükséges munkaeszközeitől 69. Hasonlítsa össze a Magna Charta és a magyar 1222 évi első világi Aranybulla ellenállási jogra vonatkozó rendelkezéseit! Milyen következtetések vonhatók le ebből? Magna Carta 61 cikkely ellenállás joga - 25 választott bári tanács akik „alkotmány védői” ellenőrzik az uralkodó irányítását. ha úgy látja, hogy a király nem a Magna Chatrta szellemében uralkodik akkor 4 tagú bizottság ezt megvizsgálja. - ha a 4 tag ezt megerősíti akkor felszólítja a királyt, hogy 40 nap alatt állítsa vissza a rendet - Ha nem áll helyre a rend, akkor a bárói tanács az országgal bármit tehet - a királyt elmozdítják a helyéről regens tanács 7 tagú - kitétel, hogy a

királyt és családját személyében korlátozni megkötözni nem lehet - ha tanács úgy ítélte, hogy az alkotmányos rend helyre állt a király visszatérhetett - eddig az időig senkit nem lehet ezért hűtlenséggel vádolni, de ez idő után a túllépést már büntették 33 Aranybulla 1222 ellenállás és ellentmondás joga (ius sesitendi et contradicend) az aranybulla dekrétumait nem betartó királlyal szemben. 70. Milyen előzmények után, ki és mikor hívta össze az első angol rendi gyűlést (parlamentet)? Milyen volt ennek szervezete és hatásköre? Előzmények: A Magna Chartát 37-szer újították fel, mert nem működött. Mikor az uralkodó a tatozásai rendezése miatt összehívta a bárók tanácsát a városok és grófságok követeivel együtt fegyveresen vonultak fel és ténylegesen magukhoz ragadták a hatalmat ( Mad Parlament) /őrült parlament/ Oxfordban határozatot hoztak oxfordi províziók. - a bárók a királlyal közösen

kormányoznak amihez 3 báró tanácsot hoztak létre melynek feladata 1. állam ellenőrző 2. évente 3-szor tanácskozás 3. segélypénzek megszavazása Ezek sem működtek 1264-ben polgárháború tört ki az Ox. províziók betartására Simon de Monfort a 61 cikkelyre hivatkozva letaszította az uralkodót és 9 fős régenstanáccsal parlamentet hozott létre maga mellé állítva a vidéki nemeseket és városokat - levélben hívta meg a sheriffen keresztül grófságonként 2-2 lovagot - a városok 2-2 képviselőjét. - 1265 január 20. Monfort parlamnet 1295-ben I. Edward visszanyúlt a monforti modellhez - a bárók tanácsát a county és a városok küldötteivel egészítette ki (Minta parlament) - ez a gyűlés nem vált rendszeressé csak a 14 századra lettek a lovagok és polgárok képviselői a parlament szerves részei, de 1295-től számítjuk rendi parlamentet - állandósulása után van a kétkamrás rendi parlament Felépítése: a. felső vagy lordok háza

/Hous of Lords/ (az egykori bárói tanácsból alakul) tagjait a király személyes meghívóval hívja meg. Tagjai: - főpapok Anglia két érseke (York és Canterbury) - püspökök - világi lordok - earlok - bárók - királyi tanács tagjai b. közösségek háza (haus of Common) a király kollektívan hívta meg őket - a grófságok és városok küldöttei alkották - mint egyéneknek nem volt felszólalási joguk helyettük a speaker szólhatott - tanácskozásaikat a speaker vezetésével megosztva tartották és itt adták elő a panaszaikat - privilégiumlevélben határozták meg mely város volt hivatott képviselőt küldeni 34 Hatásköre: - adómegajánlás joga / a király a parlament hozzájárulása nélkül a szokásos hűbéri járadékon kívül nem szedhet adót / - törvényhozás egyenrangúan az uralkodóval - bíráskodás joga a közösségek háza által emelt vádak ügyében a lordok háza bírói fóruma dönt elsősorban az állami tisztviselők

ügyében két forma: a. törvényhozás módjára nincs védekezés nem kontradiktórikus, szavazással döntenek b. normál kontradiktórikus bírósági eljárás