Jogi ismeretek | Jogtörténet » Kánonjog

Kánonjog Az egyház: azon hívek közössége, akiket a közösség vallása és a közös szentségek használata egybeköt törvényes lelkipásztorok vezetése alatt. (Bellani bíboros XVIIsz) A XX századi Murdorf megfogalmazása szerint az egyház hierarchikus rendben élők újisten népe, amelynek feladata isten országának megteremtése a Földön. Münzer Tamás és Luther megfogalmazása hasonló, mint Bellani bíborosé, náluk is fogalmi elem a közös hit vallása és a szentségek használata. Egyház csak a keresztény vallásban található. Egyházjog (kánonjog): a hierarchikusan felépülő keresztény egyházak szervezetének felépítését és működését, valamint az egyház tagjainak egymás közötti viszonyait szabályozó normák összessége. Más megfogalmazással az egyházjog egy illetékes egyházi hatóságtól egy megfelelő közösség számára adott, az egyháztagoknak az egyházzal való viszonyát szabályozó normák összessége. Ez a jog az

egyházak belső életét szabályozza Az állam és az egyház kapcsolata nem tartozik bele a kánonjogba. A kánon szó zsinórt, mértéket mérőrudat, pálcát, szabályt jelent, a kánonjog tehát a mértékadó szabályok összessége. A IV századtól a zsinatokon (egyházfői tanácskozások) elfogadott és kibocsátott fegyelmi törvényeket értették kánon alatt. Eredetileg a kánonjog az egységesnek tekintett keresztény egyház egységes joga volt. Az egyházszakadások következtében (ide értve egyrészt a nagy egyházszakadást 1054-ben, amelynek során kettévált a nyugati és a keleti keresztény egyház, másrészt a reformáció során létrejött protestáns egyházak leválását a római katolikus egyházról) azonban az egyházjog egysége is megszűnt s a keresztény egyházak (római katolikus, görög keleti, evangelikus, baptista, református stb,) mindegyikének kialakult a maga egyházjoga. Az egyházi jog tekintetében a római katolikus egyház joga

képviseli a folytonosságot, ezért szűkebb értelemben kánonjog alatt a római katolikus egyház jogát értjük. Az egyházjog sajátossága, hogy - szemben a mai modern világi jogrendszerekkel, amelyek deklarálják a jogegyenlőséget,- itt a jogegyenlőség nem érvényesül. Az egyházjog különbséget tesz a klerikusok és a világi egyháztagok között. A klerikusok több joggal rendelkeznek, pl. misét tarthatnak Az egyházjognak két fő része van: -1- normatív szabályok, azaz a pozitív jog, a ius cannonicum: ezek azonban csak lelki kényszer útján érvényesíthetők (szemben a világi normákkal, amelyek betartását az állam szervei segítségével kikényszeríti) -2- ius divinum (isteni jog) Ez hasonlít bizonyos szempontból a természetjoghoz. A természetjog az embert megillető alapvető jogokat jelenti, mint pl. az élethez, fajfenntartáshoz, vagy a személyes szabadsághoz való jog. Ezeket a jogokat az egyházjog is elismeri azzal, hogy Istentől

származónak tekinti őket. Ezért az egyház azt tartja, hogy ezek a jogok csak jók lehetnek, az ember javát, ill. a fő célnak, az üdvözülésnek az elérését szolgálják, az egyház pedig elősegíti ennek a végső célnak az elérését többek között a normatív szabályai révén. Pl a fajfenntartási jog mindenkit megillető Istentől származó jog, amely jogot az egyházi jog törvényekre lebont, s ezek a törvények alkotják a házassági jogot. Az egyházjog struktúrája. 1. pápai törvény: egyházi hatóságok által adott, kellően kihirdetett, általános, önálló, tartós cselekvési szabály. (ezek a fogalmi elemek minden jogszabályra irányadóak) Formái: 2 -2- bulla: pergamenre írt, fémpecsétes oklevél. ( A pergament a vemhes bárányból kivett magzat bőréből készítették, hogy kellően vékony legyen, a fémpecsétek nagy része pedig ólompecsét volt. De lehetett pl aranyból is, ezért nevezik II András bulláját

aranybullának) -3- kirográf: a pápa és a bíboros testület öt tagja által aláírt törvény, ami nem lett pecséttel ellátva. 2. statutum: ezek egyéb normák, pl határozatok, rendtartások, amelyek, lehetnek egy nagyobb egyházi igazgatási egység (pl. püspökség) határozatai, de közösségi szintű határozatok is. 3. szokásjog: (consuetudo) A kánonjog forrásai: 1. Biblia: Ó- és Újszövetség, valamint a katolikusoknál az Apostolok cselekedetei (a protestáns bibliának ezek nem részei, amit azzal indokolnak, hogy ezek nem isteni eredetű írások) 2. Zsinati határozatok (constitutio-k) : ezek lehettek egyetemes és nemzeti zsinatok határozatai 3. Pápai törvények: ezek főleg a nagy nyugati egyházszakadás után váltak jelentősekké A pápai törvényeket decretalisoknak nevezzük, az ezekkel foglalkozó tudományt pedig dekretalisztikának. 4. királyi (császári törvények): különösen a frank capitulárék 5. római jog: A korai középkorban

kialakult elv szerint: ecclesia vivit lege Romana (az egyház a római jog szerint él). Ennek az elvnek az volt az alapja, hogy a római katolikus egyház úgy tekintett magára, mint a római birodalmi gondolat hordozójára és átmentőjére. A kánonjog számos római jogi intézményt átvett. PLazt a germán jogfelfogással szöges ellentétben álló jogelvet, hogy a házasságot a házasfelek szabad elhatározása, megegyezése hozza létre. Emellett a kánonjogra nagy hatással volt a római perjog is A kánonjog hatálya: 1. személyi hatrály: - privilégium fori: eszerint egyházi személy felett csak egyházi bíróság ítélkezhet. Az egyházi bíróságok voltak a szentszékek, a pápai, az érseki és a püspöki szentszékek. Ez azt jelentette, hogy elsősorban akkor járt el a szentszék a klerikus magánjogi ügyében, ha az a perben alperesi pozícióban szerepelt. DE ekkor se mindig Az egyházi bíróság megtagadhatta pl. a kereskedelmi üzletekbe bonyolódott

klerikus ellen eljárás lefolytatását, s az egyháziak ingatlanra vonatkozó ügyeiben csak a világi bíróság járhatott el. Felperesként pedig az egyházi személyek is felléphettek világi bíróság előtt. - nyomorúságos személyek és a nők ügyei, különösen akkor, ha a világi bíróság megtagadta tőlük a jogsegélyt. (Nyomorúságos személyeknek azok minősültek, akik nem rendelkeztek jogokkal. Pl koldusok, zenészek, színészek, táncosok 2. tárgyi hatály: azok az ügyek, amelyek tárgyuk, témájuk alapján tartoztak az egyházjog körébe. Ezek: - a kizárólag lelki jellegű ügyek - az egyházi, lelki ügyekkel kapcsolatos ügyek, pl. eljegyzési, hozomány, státus- és végrendeleti ügyek, tizedviták Az egyházjog története szempontjából fontos mozzanatok: 1. A troullosi zsinat 692-ben (Ezzel zárul le a kánonjogi Ókor) Ezt a császár hívta össze Konstantinápolyban. (A nevét a császári palotának arról a körterméről kapta, ahol a

tanácskozást folytatták.) Innen indult el az a folyamat, ami 1054-ben a keleti és 3 a nyugati egyház szétválásához vezetett. 2. Kánonjogi gyűjtemények a./ sintagma canonum – szokásjogi gyűjtemény, keleten készült Milétoszban b./ collectio dionysiana- a IV-V században nyugaton készült szokásjogi gyűjtemény, amelynek összeállítója Dionysius Exiguus, aki arról is nevezetes, hogy ő tőle ered a mai időszámítás, amelnyek kezdete Jézus születése. c./ Concordia dicordantium canonum 1140 körül – készítője Gratianus bolognai jogtudós, akiről a gyűjtemény később a Decretum Gratiani elnevezést kapta, bár soha nem emelkedett törvényi szintre. Ez a gyűjtemény tartalmazta az eredeti és apokrif (hamis) pápai és zsinati törvényeket, továbbá egyházi szokásjogot is. A gyűjteményt mérföldkőnek tekintik az egyházjog történetében. Jellemző rá a - dialektika és a skolasztika, továbbá - az általánosítás és az

elvonatkoztatás: az egyes normákat ui. nemcsak összegyűjtötte Gratiani, hanem össze is vetette azokat egymással, és azokat a normákat, amelyek nem egyeztek a törvény szellemével, kihagyta a gyűjteményből. Fontos a kánonjog fejlődése szempontjából, hogy Gratiani művét, a Bibliát és a Iustianusi kodifikációt is elkezdik glosszálni. Aquinói Szent Tamás 6 kötetben gyűjti össze az addigi glosszákat. d./ summák: ezek az a glosszagyűjtemények eléírt bevezetők (a későbbi monográfiák elődei) Jeles tudósok készítették őket, pl. Aldo és Bartolus e./ hivatalos egyházi törvénygyűjtemények: a pápai és a zsinati törvényeke, dekrétumok gyűjteménye, amelyeket valamely pápa adott ki. Ezek közül a legjelentősebbek: - Liber extra 1234 : ezt IX Gergely pápa adta ki, összeállítója Raymund de Penafort Bolognában és Párizsban is tevékenykedő jogtudós. A mű jelentősége, hogy az egyházi joganyagot témák szerint állítja össze.

5 könyvben: - iudex – a bíró tevékenységével és a bíróság működésével kapcsolatos törvényeket tartalmazza - iudicium – (ítélet) a perjogot tartalmazza - clerus (papság) – az egyház szervezetére vonatkozó szabályokat tartalmazza és a papság személyi jogát - sponsalia – házassági jog - crimen (büntetőjog) – sajátossága, hogy más jellegű. mint a civiljog, jellemző rá a tilalom, az interdictum, szankciói a kiközösítés (communicatio), amelnyek enyhébb formája, az egyházi szolgáltatások igénybevételének tilalma, a súlyosabb pedig az egyház tagságából való kizárás. -4- Liber sextus 1298 (azért sextus, mert közte és a Liber extra között kiadtak 4 törvénygyűjteményt, de ezek nem olyan jelentősek) Ezt VIII. Bonifác pápa adta ki -5- Clementinae 1317 ezeket V. Kelemen pápa adta ki -6- XXII. János pápa által kiadott gyűjtemény a XIV század közepén -7- Extravagantes communes -8- Corpus iuris canonici 1580-82 Ez

a római katolikus egyházjog hivatalos gyűjteménye 1917-ig hatályban marad. (Gyűjtemények továbbra is készültek pl a tiltott könyvek jegyzéke azaz index). Ez a középkor nagy kánonjogi gyűjteménye, amely felhasználja Gratianus munkáját és a többi kánonjogi gyűjteményt is. Tehát 6 részből áll: Decretum Gratiani, Liber Extra, Liber Sextus, Clementinae, XXII. János pápa gyűjteménye és az Extravagantes communes -9- Codex iuris canonici 1917 Ezt XV. Benedek pápa hirdette ki Ez az első kánonjogi kódex, a pandektisták munkái alapján keletkezett. 5 részből áll: 4 - általános rész - személyi jog - dologi jog - perjog - ügyleti jog A probléma az volt ezzel a kódexszel, hogy az addigi gyűjteményeket vette alapul, ami még nem lett volna baj, de nem vette figyelembe, hogy a korábbi gyűjteményekben található szabályok keletkezése óta már lényeges változások következtek be a társadalmi életben, a társadalom már túljutott azon a

szakaszon, amelyet a kódex normái szabályoztak. Ezek a normák még az ún „falusi Európára” lettek megalkotva, időközben azonban. hatalmas városok keletkeztek, súlyos szociális problémák jelentkeztek. A kódex sok szabályát ezért egyszerűen nem lehetett alkalmazni. Ezért a 2 vatikáni zsinat (1963-64) elrendeli egy új kánonjogi kódex kidolgozását XXIII. János reformpápa kezdeményezésére Ez lett a - 2. kánonjogi kódex 1983, amit II János Pál pápa hirdetett ki Ez a kódex már igazodik az egyház aktuális feladataihoz, a jelenlegi viszonyokhoz. Részei: - általános szabályok - Isten népe ( a személyek és az egyház alkotmányjoga) - az egyház tanító feladata - az egyház megszentelő feladata - az egyház anyagi javai - perjog - büntetőjog - a kánonjogtudomány egyes területei Ez a kódex ma is hatályos, pápai engedéllyel lehet lefordítani. (Magyar nyelvre Erdő Péter bíboros fordította le) A katolikus egyház szervezete A

katolikus egyház hierarchikus felépítésű, azaz felülről lefelé szerveződik. Élén a pápa áll a püspökök testületével. Ez a katolikus egyház legfőbb hatalmi szerve A pápa nem primus inter pares, hanem monarcha. (Megteheti pl azt, hogy közvetlen paranccsal a pápai udvarba rendel szolgálatra egy papot anélkül, hogy ehhez szükség lenne az érintett püspök hozzájárulására.) A pápa egyúttal a vatikáni állam feje. Sajátos joga a pápai csalhatatlanság, ami azt jelenti, hogy a pápai kinyilatkoztatások elfogadása kötelező. Neve: többféle, szentséges atya, őszentsége, Krisztus szolgáinak a szolgája, Róma püspöke. A pápaválasztásnak külön szabályai vannak, amelyeket 1975-ben adtak ki. Ha üres a pápai szék, nem lehet egyházjogi törvényt hozni, és püspököt sem lehet kinevezni. Ennek az az indoka, hogy megmaradjon a stabilitás. A pápai udvar intézményei 1. hivatalok: a) államtitkárság: élén a bíboros államtitkár áll.

2 részből áll: - általános ügyek titkársága: minden olyan ügyet itt intéznek, ami nem tartozik valamely szakhivatalhoz. - állami kapcsolatok titkársága: ide tartoznak a külügyek 5 b) congregatiok: ezek a bíborosok különböző testületei. Élükön egy-egy bíboros áll, s a tagjai is bíborosok. Ezek az egyház legfontosabb döntéseit hozó testületi szervek, külön hivatallal rendelkeznek (a dikasztériumokhoz lehetne hasonlítani őket.) A legfontosabb congregatiok: - Hittani Congregatio: ez a hit, a teológia legfontosabb kérdéseivel foglalkozik - Keleti Egyházak Congregatioja (A keleti egyházak csak rítusban, azaz istentsiteleti szokásban különböznek a nyugatitól) - Clerus Congregatio: ez a papság ügyeivel fogalalkozik - Megszentelt Élet Congregatioja: ez a szerzetesrendekkel foglalkozik - Istentisztelettel és szentségekkel foglalkozó Congregatio - A népek evangelizációjával foglalkozó Congregatio: Ez a misszionáriusi tevékenységgel

foglalkozik. Ma már Európa is missziós terület, mivel a lakosság nagyon eltávolodott az egyháztól (Magyarország lakosságának 40%-a nincs megkeresztelve). c) szertartások hivatala: 2. bíborosok: Kezdetben kardinálisoknak hívták őket, s Róma papságának azok a mérvadó személyiségei voltak, akiket a pápa tanácsadásra vett igénybe. 1159-ben a bíborosok megszerezték a tanácsadói szerep mellett a pápaválasztás jogát. (II Miklós) Ezt megelőzően a császárok erősen befolyásolták a pápaválasztást. Ez ellen lépett fel többek között VII. Gergely pápa Eredetileg 70 bíboros volt, most 120 A pápaválasztáson azonban csak a 80 év alatti bíborosok vehetnek részt. (80 éves koruk felett is megmarad a bíborosi rangjuk, csak nem vehetnek részt a pápaválasztáson.) A bíborosok testületei: - püspöki testület - presbiteri (papi) testület - diaconusi testület A bíborosi testület tagjai római vagy Róma környéki széktemplomot kapnak,

ezt támogathatják, s ide temetkezhetnek. Külön ruhájuk van (bordó színű) Ma is a pápa munkáját segítik. Püspökségek: A katolikus egyház részegyházakra oszlik, ezek a püspökségek. A püspök a pápától kapja a méltóságát. A felszentelését követően veszi át az egyházmegyéjét A püspököt korábban a kanonokok testülete segítette, ma már ilyen nem nagyon van, de a püspök mellett ma is működik egy papi testület, amelynek tagjai az ún. püspöki aola tagjai, tanácsadó szerepet látnak. A püspöki aola tisztségviselői: -1- irodaigazgató: Ez intézi a hivatalos ügyeket. -2- helynök: Ez helyettesíti a püspököt. -3- szeminárium rektora (szeminárium = papnevelde) -4- főesperesek és esperesek: Ők már az aolán kívül élnek, 1-1 terület papi közösségét fogják össze. Plébániák: A püspökség részeként működnek élükön a plébánossal, akit a püspök nevez ki. A plébános intézi a hozzá tartozó terület katolikus

lakosságának lelki gondozását és az egyházi szertartásokat vezeti (keresztelés, házasságkötés, temetés, mise). A plébános segítői a káplánok. Ma már egyre kevesebben vannak, nincs is minden plébános mellett káplán A plébános működését világiak is segítik (gondnok stb.) 6 Protestáns egyházak Ezek alulról szerveződve léteznek, hasonlóan a középkori városi szervezethez. Legfontosabb alapegysége a gyülekezet, ennek élén a lelkész áll a nagyobb gyülekezetek vezetését világi gondnok is segíti. A gyülekezet ügyeiben a presbitérium dönt, amit a lelkész vezet Tagjai a presbiterek (a lelkész világi segítői). A gyülekezetek egyházmegyékké szerveződnek, az egyházmegyék pedig egyházkerületekké. A protestáns egyházak is több felé váltak (evangelikus, református stb.) Magyarországon a református egyháznak négy egyházkerülete van -1- Dunamelléki, székhelye Budapest - Dunántúli, székhelye Pápa - Tiszán inneni,

székhelye Sárospatak - Tiszán túli, székhelye Debrecen Szentségi jog A Tridenti zsinat 7 szentséget határozott meg, amit a keresztény egyház ma is érvényesnek tart. Ezek: -1- keresztség: Ez a hit felvétele -2- bérmálás: Ez a hit megerősítése -3- bűnbánat: Ez a lélek megtisztulása -4- oltári szentség: A hit megerősítése az úr testével -5- egyházi rend -6- házasság (a katolikus egyház ezért tartja felbonthatatlannak a házasságot) -7- utolsó kenet (ezt a halál előtt kapja a haldokló, hogy megtisztuljon) A protestánsoknál két szentség van: -1- keresztség: Ez itt is a hit felvételét jelenti. Éppen ezért mindenkit csak egyszer lehet megkeresztelni, akkor is ha áttér másik keresztény egyházhoz. -2- sacramentum: Utolsó vacsora az őr testével és vérével való áldozást jelenti, ezért két szín alatti áldozás