Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel szóbeli tételek, 2006

Számvitel szóbeli tételek - 2006 1/a SztvA gazdálkodó tevékenységének szervezett, rendszeres megfigyelése, mérése, számbavétele 14 fejezet- 178 § 7 mellcélja meghat a tv. hatálya alá tart beszám-könyvvezetési köt./beszámoló és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket/nyilvánosságra hozatalt, könyvvizsg követelményeit.//sztrendszer cél:gazdaság külső-belső szereplőinek info gazdálkodók, vállalk vagyoni, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről nyújt tájékoztatást Szt. hatálya vonatkozik: • Gazdálkodókra o Vállalkozó4q o Államháztartás szerveire o Egyéb szervezetek o MNB o Szociális, jóléti, oktatási intézmények - Nem vonatkozik: • Egyéni vállalkozókra • Polgári jogi társaságra • Építő közösségre A megbízható, valós összkép kialakításához a tv. a következő számviteli alapelveket nevesíti: 1. vállalkozás folytonosságának elve 2. teljesség elve 3. valódiság elve 4.

óvatosság elve 5. összemérés elve ---------------------------------------------------= tartalmi alapelvek 6. egyei értékelés elve 7. bruttó elszámolás elve 8. időbeli elhatárolás elve 9. tartalom elsődlegességének a formával szemben elve 10. lényegesség elve 11. költség-hozam összevetésének elve --------------------------------------------------= kiegészítő alapelvek 12. világosság elve 13. folytonosság elve 14. következetesség elve --------------------------------------------------= formai alapelvek Az éves beszámolóban a megbízható és valós kép bemutatásához érvényesíteni kell még a következő követelményeket is: - hasznosíthatóság elve - semlegesség elve 1 - időszerűség elve helytállóság elve Vállalkozás folytatásának elve A gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. A többi alapelv érvényesülésének feltételét jelenti, vagyis, ha ez az elv

nem érvényesül, úgy a számviteli alapelvek többsége sem alkalmazható. Teljesség elve Könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre, a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatást gyakorolnak. Valódiság elve A beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak kell lenniük. A gazdasági események elszámolás hitelt érdemlő bizonylatok alapján történik A valódiság elve a beszámoló tételeinek leltárral való alátámasztását jelenti. Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az eszközöket nem szabad felértékelni, a forrásokat pedig leértékelni Összemérés elve A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a

könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyidejűleg kell rögzíteni és értékelni. Bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Tartalom elsődlegessége a formával szemben Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatás azok közgazdasági tartalma alapján történik, nem pedig a jogi formula alapján. Lényegesség elve Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Költség-haszon összevetésének elve Gazdaságossági

követelményt fogalmaz meg. A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatóságának arányban kell állnia az információk előállításának költségeivel. 2 Világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. Folytonosság elve Az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző év megfelelő záró adataival. Következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Hasznosíthatóság elve A beszámolónak olyan adattartalommal és formával kell az érdekeltek rendelkezésére állnia, hogy segítsen az üzleti események értékelésében, a gazdálkodó megítélésében. Semlegesség elve Az éves beszámoló információinak előítélettől és elfogultságtól mentesnek kell lennie.

Időszerűség elve A beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre. Helytállóság elve A beszámolóban közölt információk tévedéstől és előítéletektől mentesek, az információk nem félrevezetőek. 3 1/b A termelés számbavétele. A termelési érték számbavétele. A termelési érték meghatározásának módszerei. A termelési értéke alakulásának, volumenének, összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata. Az áruforgalom számbavétele, az értékesítés, a forgalom összetételének, ütemességének vizsgálata. Az árrés elemzése A vállalkozásoknak a termelési feladatok tervezésekor mérni kell egy meghatározott időszakra vonatkozóan a termelés nagyságát, terjedelmét. Mérhető a termelés - természetes mértékegységben (kg, db) - munkamértékegységben (normaóra, munkaóra) - értékben (termelési érték mutatók segítségével) értékesítés nettó árbevétele

-ELÁBÉ -eladott (közvetített) szolgáltatok értéke +saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAE) +-saját termelésű készletek állomány változása (STKÁV) BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK Bruttó termelési érték -anyagköltség -igénybevett szolgáltatásokból anyagjellegű szolgáltatások ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK Anyagmentes termelési érték -écs NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK A vállalkozások a gazdasági tevékenység elemzés során rendszeresen számszerűsítik, hogy hogyan változott a termelési érték, és a változás milyen okokra vezethető vissza. Erre használják, az érték-, ár- és volumenindexet. Értékindex (I v ) = a termelési érték változását mutatja Képlet: 19 old. Árindex (Ip ) = árszinvonal változását mutatja Képlet: 20 old. Volumenindex (Iq ) 4 Eladott mennyiség változását mutatja Képlet: 20 old. I v = I p *I q A termelés elemzésekor azt is vizsgáljuk, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakult

e a termelés összetétele. Erre a standardizálás használható(az egyes tényezők hatásának a számszerűsítésekor eltekintünk más tényezők szerepétől oly módon, hogy azok változatlanságát, állandóságát tételezzük fel). A gazdaságos termelés feltétele, hogy egyenletes, folyamatos, ütemes termelést valósítsanak meg, a megrendelők által igényelt időpontra, megfelelő mennyiségű és minőségű termékeket a vevők rendelkezésére bocsássanak. Az ütemesség vizsgálatához alkalmazható módszerek: - megoszlási viszonyszámok - grafikonok - szórás Napjainkban a minőség a vállalkozások piaci, termelési és fejlesztési központjába került, a versenyelőny egyik legfontosabb forrása. A vállalkozásnak értékelnie kell, hogy a vevő mennyire megelégedett az áruk vagy szolgáltatás minőségével. Vizsgálni kell a termék hasznos tulajdonságait, melyet a vevő igényel, fontosnak tart. A minőség vizsgálata során értékelni kell a

nem megfelelő minőség miatti veszteségeket is. Erre gyakran használják selejtszázalék vizsgálatot. Fontos a minőséggel kapcsolatos költségek vizsgálata is. Ezek a költségek: - megelőzési költségek (minőségi követelmények érdekében megtett intézkedések költségei) - minősítési költségek (ellenőrzések költségei) - hibaköltségek (minőségi követelmények nem teljesítések következtében felmerült költségek) Cél: ezen költségek optimális szintre való beállítása, hiszen ezen költségek rontják a vállalkozás jövedelmezőségét. Áruforgalom - az elosztás - csere mozzanatait fogalja magában. Szakaszai: - beszerzés - készletezés - értékesítés Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet áruforgalmi mérleg Az árufedezet biztosítja az értékesítéshez szükséges árualapot, a maradvány pedig zárókészletként a vállalkozásnál marad, és a következő értékesítési időszak nyitókészletéül

szolgál. Az áruforgalmi mérlegsor felhasználható: - a beszerzés és értékesítés arányának, egyensúlyának - az értékesítés árufedezetének - a készlet szintjének 5 - a beszerzés és értékesítés készletre gyakorolt hatásának vizsgálatára Az értékesítési forgalom vizsgálatakor az alábbi értékelést végezzük el - az értékesítési forgalom fejlődése, a vállalkozó piaci pozíciójának alakulása (bázis és láncviszonyszámokkal, megoszlási viszonyszámokkal mérhető, pl: mennyivel nőtt vagy csökkent a forgalom) - az árukínálat helyzete, a fogyasztói kereslet kielégítése - az áruforgalom összetételének, szerkezetének alakulása (árucsoportonként vizsgálják, napi és havi átlagos forgalom vizsgálata) A kereskedelmi tevékenység fontos területét képezi az árrés elemzése. Az árrés az értékesítési árbevételnek az eladott áru beszerzési értékével csökkentett összege. Funkciója - fedezetet

biztosít a költségekre - nyereség a vállalkozás számára Az árrés elemzésére használjuk az ún. haszonkulcsot 6 2/a A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. Számviteli politika • a számviteli tv. és a Kormrend-ben foglaltak gyakorlati végrehajtása az adott gazdálkodó sajátosságának figyelembevételével • lehetőséget biztosít az eredmény évek közötti átcsoportosítására A számviteli politikát a vezetésnek el kell fogadnia. A vállalkozás jövedelempolitikájával, üzletpolitikájával is összhangban kell lennie. Az újonnan alakuló gazdálkodó köteles

a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül számviteli politikáját elkészíteni. Amennyiben a törvényi előírásokban változás következik be, úgy a törvénymódosítás hatálybalépését követő 90 napon belül a gazdálkodónak is módosítani kell a saját számviteli politikáját. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számviteli politika keretében rögzíteni kell a gazdálkodóra jellemző - szabályokat - előírásokat - módszereket A számviteli politika kialakítása során a gazdálkodó vezetőinek az alábbi kérdésekben kell dönteniük: • beszámolási forma megválasztása • mérleg, eredménykimutatás formájának megállapítása • beszámoló készítés időpontjának megállapítása • eszközök besorolásának meghatározása • értékcsökkenési leírás módszerének meghatározása • készletek elszámolásának

értékelésének módja • valuta/devizakészletek elszámolásának módja • céltartalékképzés szabályai • könyvvizsgálat szabályai • költségelszámolás választott módszere stb. A gazdálkodónak a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok: • az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát • az eszközök és a források értékelési szabályzatát • az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatokat, • a pénzkezelési szabályzatot • bizonylati rendet tartalmazó szabályzatot 7 A számviteli elszámolások szempontjából meghatározó szerepe van az értékelésnek. Az értékelés végrehajtásához a vállalkozás köteles összeállítani az értékelési szabályzatát. Az értékelési szabályzat = a számviteli alapelvek és a törvényben rögzített értékelési szabályok egy adott vállalkozásra vonatkozó saját előírásainak gyűjteménye. Az értékelési

szabályzat keretében kell szabályozni • eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározását • az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értékének változásai lehetséges eseteit, azok tartalmát • az eszközök és a kötelezettségek év végi értékelését, annak módszereit • az előzőek alapját képező dokumentumok megjelölését Számlakeret = a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere. Főkönyvi számla: olyan kéthasábos kimutatás, amelynek az egyik oldalára a növekedéseket, a másik oldalára a csökkenéseket könyveljük A főkönyvi számlákat a decimális számrendszer alapján számlacsoportokba sorolják. A számlacsoportokat két számjeggyel, a számlákat pedig három számjeggyel kell jelölni. Az egységes számlakeret célja egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodónak a számlarendjük

kialakításában Számlakeret tartalma Lsd. Füzetben táblázat-2alkalom!!!! (mérlegszámlák, eredményszámlák tartalma) Számlarend Belső szabályozás az egységes számlakeret előírásainak a figyelembevételével. Tartalma: • minden kijelölt főkönyvi számla száma és megnevezése = számlatükör • a főkönyvi számla tartalmát, ha az a megnevezésből egyértelműen nem következik • analitikus nyilvántartás és a főkönyvi számla kapcsolatát, tovább a főkönyvi számla növekedésének jogcímeit • a számlarendben foglaltak bizonylati alátámasztását Elkészítései ideje: Kötelező elkészíteni az alakulást követő 90 napon belül, módosítás esetén a módosítás hatályba lépését követő 90 napon belül. Számlarend tartalma: - számlatükör (egységes számlakeret alapján tartalmazza, emelkedő számlaszám sorrenden a főkönyvi számlákat o számla osztály 1  számla csopor 11 • számla 111 o alszámla1111 

részletező alszámla 11111 - szöveges számlarend (az egyes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdések, magyarázatok) 8 2/b A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók. A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash-flow kimutatás tartalma és összeállítása. A pénzügyi eszközök változására ható tényezők elemzése a cash-flow kimutatás alapján. A vállalkozás pénzügyi helyzetének vizsgálatakor 3 területet kell vizsgálni: - hosszú lejáratú fizető és hitelképesség – az adósságállomány - rövid lejáratú fizető és hitelképesség – a likviditás - pénzáramok – cash-flow 1./ Adósságállomány = az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozások Adósságállomány fedezettsége = saját tőke Adósságállomány *100 Az adósságállomány saját tőke általi fedezettséget mutatja Eladósodottság foka = kötelezettségek Eszközök összesen *100 Az eszközállomány milyen

mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással 2./ Likviditás = likvid (rövid távon pénzzé tehető) eszközök és rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti. Azonnali fizetőképesség vizsgálata Likviditási mutató I = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató II (gyors ráta) = forgóeszközök-készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Gyakran használják még a likviditási helyzet vizsgálatára a likviditási mérleget is. ESZKÖZÖK FORRÁSOK Készpénz, látra szóló bankbetét, értékpapír Azonnal esedékes kötelezettségek - pénztár, csekk - Jövedelem elszámolás - -bankbetét - TB és egyéb járulékfizetési kötelezettség - Értékpapírok (látra szóló) - Adótartozások - Egyéb (szállítók < 10 nap) 1 éven belül behajtható, pénzzé tehető 1 éven belül esedékes kötelezettségek - szállítók eszközök -vevőkövetelés éven belül behajtható része - hitelek -

követelések kapcsolt vállalkozással szemben -kölcsönök -váltókövetelések -céltartalékok -egyéb követelések -passzív időbeli elhatárolások -készletek éven belül mobilizálható része -aktív időbeli elhatárolások 9 1 éven től pénzzé tehető eszközök -egy éven túli követelések -készletek egy éven túl mobilizálható része Befektetett eszközök Hosszú lejáratú kötelezettségek -hátrasorolt kötelezettségek Saját tőke 10 3./ Pénzáramok (cash-flow) Nem más, mint a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. A cash-flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, vagyis a pénzeszközök állományváltozását jelenti. A vállalkozás - Operatív (üzleti ) tevékenysége /áruérték, szolgáltatás nyújtás, szállítóknak, munkavállalóknak kifizetet összegek/ - Befektetési (beruházási) tevékenysége /vásárolt részesedés,

értékpapírok eladása, ezek vásárlása, tárgyi eszközök megszerzése/ - Pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége /hitel, kölcsönfelvétel, ezek visszafizetése/ befolyásolják a cash-flow alakulását. Cash-flow kimutatás Szt.7sz melléklet!!! 11 A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. A beszámolási formák között áttérés követelményei, feladatai. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítás. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai. A beszámoló célja: megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Az üzleti év = az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Fordulónapja általában december 31. Eltérhet •

előtársasági időszaknál és az azt követő 1. üzleti évnél • átalakulás esetén • devizanem változás esetén • felszámolás, végelszámolás esetén • 12 hónapnál hosszabb csak felszámolási eljárás esetén lehet Beszámolók fajtái - Éves beszámoló (kettős könyvvitelt vezetőknek) - Egyszerűsített éves beszámoló (kettős könyvvitelt vezetőknek) - Összevont (konszolidált) éves beszámoló (aki anyavállalatnak minősül) - Egyszerűsített beszámoló (aki egyszeres könyvvitelt vezet) A beszámoló fajtája függ - éves nettó árbevétel - mérleg főösszeg - foglalkoztatottak létszáma Beszámoló fajtái Éves beszámoló Beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Egyszerűsített éves beszámoló Mérleg (ha az alábbi mutatók közülEredménykimutatás kettő két egymást követőKiegészítő melléklet évben meghaladja az előírt mértéket): - a mérlegfőösszeg az 500 M Ft-ot

- az éves nettó árbevétel az 1000 M Ft-ot - az átlagos foglalk. létszáma az 50 főt 12 Könyvvezetés kettős kettős Összevont (konszolidált) éves Összevont (konszolidált)kettős beszámoló mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített mérleg egyszeres eredménylevezetés 13 Függetlenül az előírt értéktől a vállalkozó csak éves beszámolót készíthet, ha - rt - a konszolidálásba bevont vállalkozás - külföldi vállalkozás Mo-i fióktelepe - naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozás Törvénnyel összhangban kormányrendelet szabályozza - az államháztartás szervei - az MNB, a hitelintézetek - az egyéb szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét. Könyvvezetési kötelezettség = az a tevékenység, amelynek során a gazdálkodó a működése során előforduló gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet

és azt a mérleg fordulónapján, az üzleti év végével lezárja. Könyvvezetés lehet - egyszeres - kettős 1./ Kettős könyvvitel Eszközökről és a forrásokról nem vezet teljeskörűen nyilvántartást a könyvvitel rendszerében, ezért analitikus nyilvántartások kapcsolódnak hozzá. PL. vevő-szállító, munkabér, tárgyi eszközök nyilvántartása stb Biztosítékai: - egységes számlakeret - számlarend - könyvviteli zárlat - bizonylati elv, bizonylati fegyelem - kettős könyvvitel technikája 2./ Egyszeres könyvvitel A gazdálkodó az eszközök és források változásáról teljeskörű nyilvántartást vezet. Az adatok rögzítése bizonylatok alapján történik. Lehet - idősoros (naplófőkönyv) - számlasoros (könyvvitel számára történő könyvelés) Beszámolási formák között áttérés - áttérés egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre o saját elhatározás alapján bármelyik év január 1-vel o ha a szt. előírja - áttérés

kettős könyvvitelről egyszeresre o szt. szabályai szerint Nem változik meg a könyvvezetés módja, ha a vállalkozás egyszerűsített éves beszámoló készítéséről éves beszámoló készítésére tér át, vagy fordítva. A gazdálkodó a mérleg tagolását a Szt. 1sz melléklete szerint kétféle A és B változat szerint készítheti el. 14 A változat – mérlegszerű, bal oldalon az eszközök, jobb oldalon a források szerepelnek B változat – lépcsőzetes felépítésű, először az eszközök, majd a források szerepelnek A választást a számviteli politikában kell rögzíteni. Mérleg szereplő fő eszközcsoportok ESZKÖZÖK A./ Befektetett eszközök =Olyan eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. - I./Immateriális javak o alapítás-átszervezés aktivált értéke o kísérleti fejlesztés aktivált értéke o vagyoni értékű jogok o szellemi termékek o üzleti

vagy cégérték o immateriális javakra adott előlegek o immateriális javak értékhelyesbítése - II./Tárgyi eszközök o ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok o műszaki berendezések, gépek, járművek o egyéb berendezések, felszerelések, járművek o tenyészállatok o beruházások, felújítások o beruházásokra adott előlegek o tárgyi eszközök értékhelyesbítése - III./ Befektetett pénzügyi eszközök o tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban o tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban o egyéb tartós részesedés o tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban o egyéb tartósan adott kölcsön o tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír o befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése o befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B./ Forgóeszközök =a vállalkozás tevékenységét rövid ideig (éven belül) szolgálják - I./ Készletek o Anyagok o

Befejezetlen termelés és félkész termék o Növendék hízó és egyéb állatok o Késztermékek o Áruk o Készletekre adott előlegek - II./ Követelések o Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) o Követelések kapcsolt vállalkozással szemben o Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o Váltókövetelések o Egyéb követelések o Követelések értékelési különbözete o Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 15 - III./ Értékpapírok o Részesedés kapcsolt vállalkozásban o Egyéb részesedés o Saját részvények, saját üzletrészek o Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok o Értékpapírok értékelési különbözete IV./ Pénzeszközök o Pénztár, csekk o bankbetét C./ Aktív időbeli elhatárolások - bevételek, - költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása - halasztott ráfordítások FORRÁSOK D./ Saját tőke = amit a

tulajdonosok bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, vagy amit a tulajdonos az eredményből hagyott a vállalkozásnál. - jegyzett tőke - jegyzett, de - tőketartalék - eredménytartalék - lekötött tartalék - értékelési tartalék - mérleg szerinti eredmény E./ Céltartalékok = adózás előtt eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő években várhatóan felmerülő kötelezettségek és a jövőbeni várható költségek fedezetére szolgál. - céltartalék várható kötelezettségekre - céltartalék jövőbeni kötelezettségekre - egyéb céltartalék F./ Kötelezettségek = szállítókkal, hitelezőkkel fennálló pénzértékben kifejezhető tartozás Idegen forrásoknak is nevezzük. Lehetnek - hátrasorolt - rövid o rövid lejáratú kölcsönök o rövid lejáratú hitelek o vevőktől kapott előlegek o kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból (vevő) o váltótartozások o rövid lejáratú kötelezettségek

kapcsolt vállalkozással szemben o rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek o kötelezettségek értékelési különbözete o származékos ügyletek negatív értékelési különbözete - hosszú lejáratú kötelezettségek o hosszú lejáratra kapott kölcsönök 16 átváltoztatható kötvények tartozások kötvénykibocsátásból beruházási és fejlesztési hitelek egyéb hosszú lejáratú hitelek tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o egyéb hosszú lejáratara adott kötelezettségek o o o o o o G./ Passzív időbeli elhatárolások - bevételek - költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása - halasztott bevételek 17 A mérlegtételek értékelésénél az eszközöket és egyeztetetéssel ellenőrizni, és egyedenként

értékelni kell. kötelezettségeket leltározással Mérlegérték = bekerülési érték +/-értékmódosítások Bekerülési érték = az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült beszerzési, előállítási költség, mely a bekerülési érték részét képezi. +szállítási, rakodási költség, +vámteher, +adók, +illetékek, +vámköltség, +bizományi díjak, +előzetesen felszámított áfa, +biztosítási díj, +opció díja, +hitel rend.tart jutaléka, kezelési költség, kamat, közjegyzői díj, bankgarancia díj +/- árfolyamkülönbségek -kapott engedmények A Szt. lehetővé teszi, hogy a kettős könyvvitel vezető vállalkozó az eszközöket piaci értéken is értékelje. Ezek az eszközök a következők - vagyoni értékű jogok - szellemi termékek - ingatlanok - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezés, felszerelés, járművek - tenyészállatok - részesedések 18 3/b A tárgyi

eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükségük. A tárgyi eszközgazdálkodás elemzése során a következő feladatok végezhetők el: - tárgyi eszköz állomány összetételének - állagának, használhatóságának - kapacitáskihasználásának vizsgálata 1./ A tárgyi eszközök összetételének vizsgálatára ún hányadmutatókat használunk Géphányad = gépek/járművek bruttó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke Azt mutatja meg, hogy milyen a termelés gépesítettsége 2./ A tárgyi eszközök állagának vizsgálatára a használhatósági fokot használjuk Használhatósági fok = tárgyi eszköz nettó értéke Tárgyi eszköz bruttó értéke

Az tekinthető kedvezőnek, ha a mutató minél közelebb 100%-hoz. Csökkenése az állag romlására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. 3./ Kapacitás az üzemgazdaságtanban egy elméleti teljesítőképesség, ami megmutatja azt, hogy optimális feltételek esetén milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni. A vállalkozásokat több tényező is arra ösztönzi, hogy a tárgyi eszközeinek kihasználtsága a lehető legmagasabb legyen. Ilyen tényezők: - lekötött tőke jelentős része fekszik a tárgyi eszközökben - viszonylag rövid ideig tekinthetők a gépek korszerűnek - kapacitáskihasználás közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel - a kihasználatlan kapacitások passzív költségeket okoznak A vállalkozásnál a rendelkezésre álló gépek, berendezések nem vesznek részt teljes számban a tevékenység folytatásában, lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyen nem működőképesek,

illetve működőképesek, de valamilyen ok miatt nem dolgoznak. 19 Elemzésére az alábbi mutatókat használjuk: Üzemképességi mutató = működőképes gépek, berendezések, járművek átlagos száma rendelkezésre álló gépek, berendezések, járművek átlagos száma Teljes felhasználási mutató = működő gépek, berendezések, járművek átlagos száma rendelkezésre álló gépek, berendezések, járművek átlagos száma Működő gépek, berendezések, járművek aránya = = működő gépek, berendezések, járművek átlagos száma Üzemképes gépek, berendezések, járművek átlagos száma A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának javulása, amely termelési volumen növekedésével jár együtt, kedvezően befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. 20 4/a Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. A cégalapítás fogalma, előfeltételei. Az előtársasági időszak.

Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége. Cégalapításról akkor beszélünk, ha valakik megteremtik annak lehetőségét, hogy saját cégnevük alatt jogokat szerezzenek, és kötelezettségeket vállaljanak.(tulajdont szereznek, szerződést kötnek, pert indíthatnak, és perelhetők) A cégalapítás működhet vállalkozásban (egyéni, társas), államháztartás szervezeteiben, illetve egyéb szervezeti formában. GT Szabályozza megalakulásukat. Gazdasági társaság: - jogi személyiség nélküli gazdasági társaság : kkt, bt, - jogi személyiségű gazdasági társaság: kft, közös vállalat, rt A gazdasági társaság alapításához – kft, és rt, ill. kht, kivételével – amelyek egyszemélyesek is lehetnek, legalább két tag szükséges. Ezek lehetnek belföldi vagy külföldi természetes jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Gazdasági társaság létrejöhet korábbi

társaság megszűnésével, jogutód cég alapításával, átalakulással, és szétválással is. Társaság vagyona - pénzbeli - nem pénzbeli (apport) lehet: o szellemi alkotás o vagyoni értékű jog o vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog Kft - törzstőke összege 3 M Ft - melyből 30%, de legalább 1 MFt pénzbetét kell hogy legyen. - Minden egyes pénzbeli hozzájárulás felét, de legalább 1MFt-ot be kell fizetni Rt - törzstőke összege 20 MFt - 30%, de legalább 10 MFt pénzbeli hozzájárulás legyen - Részvény névértékének 30%-át, de legalább 10MFt-ot be kell fizetni A tevékenységi kör meghatározása nagyon fontos a társaság alapításakor. A gazdasági társaság alapításához társaság szerződés (többszemélyes) ,alapító okirat (egyszemélyes), alapszabály (nyilvános rt-nél) szükséges. A társasági szerződés minden alapító tagnak alá kell írnia. Az Rt alapszabályát a közgyűlés, többiekét a taggyűlés fogadja

el. A társaság szerződés közokiratba kell foglalni, és ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyeztetni kell. Ha a társasági szerződés a társaság időrtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre hozzák létre. 21 A társaság szerződésben szerepeltetni kell - Társaság neve - Székhelye, telephelye - Tagjai - Tevékenységi köre - Jegyzett tőke nagysága - Cégjegyzés módja - Vezető tisztségviselők neve - Könyvvizsgáló neve Előtársasági időszak = jogelőd nélkül alapított (újonnan létrehozott) gazdasági társaság időszaka, amíg a cégbíróság be nem jegyzi, vagy a cégbejegyzési kérelmét a bíróság el nem utasítja, vagy amíg a társaság a cégbejegyzési kérelmét vissza nem vonja. Az előtársasági jelleget a szerződéseken, cégiratokon fel kell tüntetni. „bejegyzés alatt” vagy „ba” toldattal. Az előtársaság alapján jogilag még nem jött létre a cég, hiszen a bejegyzés nem történt

meg, de a társaság szerződésének ellenjegyzésének napjától működését megkezdheti, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem folytathat. Az előtársasági jelleg a cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján megszűnik. Az előtársaság akkor is megszűnik, ha a cégbíróság a társaság bejegyzését jogerősen elutasítja. Ilyenkor a társaságot meg kell szüntetni Az előtársaságot az alapításának időpontjától a bejegyzésig, a bejegyzési kérelem visszavonásáig, illetve annak elutasításáig könyvvezetési kötelezettség terheli. Üzleti év attól a naptól kezdőik, amikor megkapja az adószámot a cég. Ha a vállalkozást a cégjegyzékbe nem jegyzik be, az előtársasági beszámoló elkészítését követően, a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint kell eljárni. 22 4/b A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése és mérleg adatai

alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése A gazdasági elemzés egyik legfontosabb feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, illetve az abban bekövetkezett változásoknak az értékelése. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében és az üzleti jelentésben kell a vállalkozásnak ilyen értékelést készítenie. Az elemzés végezhető - bázis adatokhoz viszonyítva - tervadatokhoz viszonyítva Mérlegelemzés módszerei - ÁTFOGÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉS o egyes eszköz és forráscsoportok belső arányainak elemzése o mutatószámokkal történő elemzés, a tőkeszerkezet vizsgálata (saját tőke mérlegfőösszeghez viszonyított aránya mutatja a tőkeerősséget, kedvezőnek a mutató növekedés tekinthető  tőkeerősség = saját tőke források összesen *100 o kötelezettségek részaránya (hátrasorolt,

rövid, hosszú - mérlegfőösszeghez viszonyítva) kötelezettségek részaránya = kötelezettségek források összesen *100 o céltartalékok aránya (jövőbeni költségekre, és a várható kötelezettségekre)  céltartalék aránya = céltartalék források összesen *100 o befektetett eszközök fedezete (a mutató értéke kedvező, ha 100% vagy az fölötti, de ha jelentős beruházások vannak a mutató értéke 100% alá eshet.)  befektetett eszközök fedezete = saját tőke befektetett eszközök*100 o tőke növekedésének mértéke (adózott eredmény részben osztalék kifizetésére szolgál, részben saját tőkét növel) saját tőke növekedésének mértéke = mérleg szerinti eredmény jegyzett tőke*100 - o eszközigényességi mutató (egységnyi saját eszközállományt mozgat a vállalkozás) tőkemultiplikátor = eszközök összesen saját tőke EGYES MÉRLEGTÉTELEK ELEMZÉSE 23 tőkével, hány egység o Kétféle módszer van 

Abszolút eltérések módszere (valamennyi mérlegtétel elemezhető ezzel a módszerrel)  Relatív eltérések módszerrel • Tárgyi eszközök Használhatósági fok = tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értéke Tárgyi eszköz bruttó értéke*100 Tárgyi eszközök alakulásának vizsgálatára, vagyis a nettó érték milyen hányadát képezi a bekerülési értéknek Követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevő) o Belföldi és exportkövetelések arányának alakulása o Fizetési módok o Átlagos vevő futamidő alakulása szerint elemezhető Átlagos vevő futamidő = követ.áruszés szolg – áfa 1 napi anyagjell. ráford • Készletek Átlagos anyagtárolási idő = anyagkészlet 1 napi anyagköltség Készletek vizsgálatára, vagyis kifejezi hogy átlagosan hány napi anyagköltségnek megfelelő az anyagkészlet • Készletek forgási sebessége = értékesítés nettó árbevétele Készletek • Kötelezettségek áruszállításból,

szolgáltatásból (szállító) Átlagos szállítási futamidő (nap) = kötel.áruszés szolg-áfa 1 napi anyagjell. ráford elemezhetők. 24 5/a A könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek. Könyvviteli zárlat: a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, ellenőrző munkák és számlák technikai lezárása A zárlati munkák elvégzését évente csak egy alkalommal írja elő a tv., de célszerű legalább negyedévente (vagy akár havonta) zárást készíteni. Kötelező elkészíteni a beszámoló összeállítását megelőzően, vagy ha más jogszabály előírja

a zárlatkészítést. Az év végi zárlat feladatai két részre lehet bontani. - Első fázisban a tárgyidőszak adatait kell teljessé tenni. - A második fázis a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement események hatásának elszámolásából adódik, melynek hatására korrekciós tételeket kell könyvelni. A könyvviteli zárlat lényegében főkönyvi kivonat.(összesítő, egyeztető, ellenőrző kimutatás, ahol a forgalom a nyitó adatokat is tartalmazza) A főkönyvi kivonat tartalmazza az összes megnyitott számla halmozott Tartozik és Követel forgalmát, valamint egyenlegét. Havi zárlati feladatok - befektetett eszközök állományváltozásnak elszámolása - vásárol készletek állományváltozásnak elszámolása - saját termelés készletek állományváltozásnak elszámolása - értékcsökkenés elszámolása - áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele - adott

előlegek elszámolása - áfa-val kapcsolatos feladatok - munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások - pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások - bevallásokkal kapcsolatos elszámolások stb. Negyedéves zárlati feladatok - havi zárlati feladatok végrehajtása - écs. elszámolása, ha nem havi gyakorisággal történik - negyedév folyamán végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások - bevallásokkal kapcsolatos elszámolások stb. Éves zárlati feladatok - havi és negyedéves zárlati feladatok végrehajtása - fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó feladatok - időbeli elhatárolások elszámolása - költségszámlák zárása - eredményszámlák zárása - eszköz és forrásszámlák zárása - behajthatatlan követelések elszámolása 25 - saját termelésű készletek utókalkulációjának elkészítése stb. Könyvviteli zárlat gazdasági eseményei Bevételi számlák zárása T9 bevételek Aktiv.saját telj zárása T5 aktiv.saját

teljesértéke Költségszámlák zárása T4 adózott eredmény Ráfordításszámlák zárása T4 adózott eredmény Tárgyévet terhelő társasági adóT8 eredményt terhelő adók elszámolása Eredménytartalék igénybevettT4 eredménytartalék osztalékra Osztalék elszámolás T4 adózott eredmény Mérleg szerinti eredményT4 adózott eredmény elszámolás Következő év (nyitás után) T4 mérleg szerinti eredmény K4 adózott eredmény K4 adózott eredmény K5 (8) költségek K8 ráfordítások K4 társaság adó kötelezettség K4 adózott eredmény K4 rövid lejáratú kötelezettség K4 mérleg szerinti eredmény K4 eredménytartalék Üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama általában megegyezik a naptári évvel, de bizonyos esetekben eltérhet. Az üzleti év általában 12 hónap, de ettől eltérő lehet (előtársasági időszak, átalakuló gazdasági társaságoknál az átalakulás évében stb.)

Mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelés feladatokat el lehet és el kell végezni. A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja meg. A mérlegkészítés napját a számviteli tv. nem írja elő, azt a vállalkozónak kell a számviteli politikájában meghatározni. A fordulónap és a mérlegkészítés napja közötti időpont szolgál azon számviteli feladatok végrehajtására, amelyek szükségesek a beszámoló elkészítéséhez. Egy egy beszámolási időszakot mindig mérleggel nyitunk és zárunk. A főkönyvi számlákon is nyitással kezdődik és zárással fejeződik be a könyvelés. A főkönyvi számlák nyitás a nyitómérleg alapján történik. A nyitás során az eszköz és forrásszámlákat nyitjuk meg a Nyitómérleg számláival szemben. Nyitás után szükséges

lehet a rendező tételek könyvelése is (pl: nyitást követően a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalék számlára vezetjük át.) 26 5/b Az eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján. Az eredménykimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői A vállalkozás működésének alapkövetelménye a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodás biztosítja a tulajdonosok részére az osztalék kifizetését, megteremti a működési feltételeket, az erőforrások beszerzését, fejlesztési lehetőségeket. Az eredmény a mérlegben mint vagyongyarapodás vagy vagyoncsökkenés jelenik meg (mérleg szerinti eredmény). A vállalkozási eredmény elemzésében három szakaszt

különböztetünk meg - tervezés - végrehajtás - utólagos elemzés Az eredménytervezés módszerei - nagyvonalú o középtávú tervek készítésekor, éves tervezésnél használjuk o cél az eredményre ható tényezők vizsgálata o és minimális nyereségkövetelmény meghatározása - optimális o a tervezéshez az alábbi információra van szükségünk  előző év elemzett tényszámai  piaci információk (igény, feltételek, szállítási határidők)  gyártási és fejlesztési lehetőségek  tervkalkulációk - részletes o öt részből áll  tevékenységek értékesítésének fedezeti összterve  közvetett költségek terve  egyéb bevételek és ráfordítások terve  pénzügyi műveletek eredményterve  rendkívüli eredményterve Az eredménymegállapítás módszerei - összköltség eljárás módszere - forgalmi költség eljárás módszere A vállalakozás mindkét módszer esetében A és B változat közül

választhatnak, amelyek alapvetően csak formailag és szerkezetileg térnek el egymástól. A két módszer csak az üzemi tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól. „A” változat 27 - lépcsőzetes szerkezetű „B” változat - mérlegszerű elrendeződésben tartalmazza a bevételeket és ráfordításokat Összköltség eljárás módszerét azok a vállalkozásoknak célszerű választania, akik - alapvetően szolgáltatási vagy kereskedelmi tevékenységet végeznek - ahol a vállalkozás nagysága nem jelentős, nem folytat sokrétű tevékenységet - a vezetés az önköltségelemzésre nem helyez nagy hangsúlyt - a készletezési tevékenység nem meghatározó Forgalmi költség eljárást módszerét azok a vállalkozásoknak célszerű választania, akik - alapvetően termelőtevékenységet folytatnak - ahol a vállalkozás kiterjedt, bonyolult szervezettel rendelkezik - ahol igényes a vezetői számvitel - jelentős

készletezési tevékenység a jellemző Eredménymegállapítás módja - közvetlen módon - mérlegből történő eredménymegállapítás  eszközök és források különbségével  a saját tőke változásával - közvetett módon - eredménykimutatással történő eredménymegállapítás • bevételek és ráfordítások különbségeként a kettőnek egyenlőnek kell lennie! Nyitó mérleg A vállalkozás vagyoni helyzet év elején Könyvvitel A vagyoni helyzetben bekövetkezett változások (főkönyvi számlákon) Záró mérleg A vállalkozás vagyoni helyzet az év végén A vállalkozás adózás előtti eredménye 3 fő részre bontható - üzemi (üzleti ) tevékenység eredménye o értékesítés bruttó eredménye o közvetett költségek összege o egyéb bevételek és egyéb ráfordítások - pénzügyi műveletek eredménye - rendkívüli eredmény Ez a felosztás a forgalmi költség eljárás módszerére épülő eredménykimutatásnál

egyértelműen meghatározható, de az összköltség eljárás szerint eredménykimutatásnál az értékesítés közvetlen és közvetett költségei a beszámoló eredménykimutatásából nem, csak a könyvviteli adatokból külön történő kigyűjtéssel állapítható meg. 28 6/a Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepe a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben és az egyszerűsített mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatod gazdasági események és azok elszámolása, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális jajvak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelés a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Az immateriális javak a kiegészítő mellékletben 11. Immateriális javak (1 szla osztály – befektetett eszközök)

Amelyek közvetlenül és tartósa szolgálják a vállalkozási tevékenységet Fajtái: 111 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek 115. Üzleti vagy cégérték 117. Immateriális javak értékhelyesbítése 118. Immateriális javak terven felüli écs, és annak visszaírása 119. immateriális javak terv szerinti écs Mérlegben az A és B változat szerint is az A/I sorban szerepelnek Az egyszerűsített mérlegben szintén az A/I sorban szerepelnek azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsített beszámolóban az alapítás-átszervezés költségei nem aktiválhatók, illetve nem értelmezett az immateriális javak értékhelyesbítése 1./ Alapítás-átszervezés aktivált értéke - a vállalkozási tevékenység beindításával, megkezdésével, átalakításával, átszervezésével költségeket kell kimutatni - az alapítás – átszervezés értéke lekötött

tartaléknak minősül, igy osztalékfizetési korlátot jelent 2./ Kísérleti fejlesztés aktivált értéke - a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként felmerült összeg 3./ Vagyoni értékű jogok azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Pl bérleti jog, vagyonkezelői jog, használati jog, márkanév, licenc, játékjog 4./ Szellemi termékek Találmány, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások 5./ Üzleti vagy cégérték a) cégvásárlás esetén a fizetett ellenérték az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb Negatív üzleti vagy cégérték 29 b)Cégvásárlás esetén a fizetett ellenérték; az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci

értéke Immateriális javak állományba vétele Az immateriális javak bekerülési értéken kerülnek állományba Mérlegben a nettó érték szerepel Az immateriális javak beszerzéséhez nem kapcsolódik beruházási számla Nyilvántartása az 1. számlaosztályban történik Beszerzéskor Tényleges beszerzési áron Apportként történő átvételkor Létesítő okiratban meghatározott értéken Átalakulás esetén Végleges vagyonmérlegben szereplő értéken Csere útján beszerzett eszköz esetén Csereszerződés szerinti értéken Saját előállításkor Tényleges közvetlen önköltségen Térítés nélküli átvétel esetén Átadónál kimutatott nyilvántartási értéken Ajándékként, hagyatékként kapott eszöz Állománybavétel időpontjában ismert piaci értéken Követelés fejében történő átvétel Megállapodás szerinti értéken Tulajdoni hányad fejében történő átvétel Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken Végelszámoláskor,

felszámoláskor Immateriális javak könyvelésének bizonylatai - külső számlák - szerződések - létesítő okirat - térítés nélküli átvétel bizonylata - hagyatékozási, ajándékozási bizonylat - szállítólevél Állománynövekedés - beszerzés - térítés nélküli átvétel - apport - leltári többlet - saját előállítás - követelés fejében átvétel - tulajdoni hányad fejében átvétel Állománycsökkenés - értékesítés - terven felüli, terv szerinti értékcsökkenés - selejtezés - térítés nélküli átadás - káresemény - hiány - apportként történő átadás Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Terv szerinti értékcsökkenés = előre látható, előre tervezhető, az eszköz értékét csökkentő folyamatosan elszámolandó összeg (költség) A rendeltetésszerű használatba vétel napjától kell számolni 30 Az imm.javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési

értékét azok az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Hasznos élettartam = az az időszak, amely alatt az eszközt az eredmény terhére elszámolják. Maradványérték = az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Az üzleti vagy cégértéket 5 év, vagy ennél hosszabb idő, a befejezett kísérleti fejlesztés, és az alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan üzleti vagy cégértéknél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő. Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immat. Jószágnál Terven felüli értékcsökkenés

= előre nem tervezett, nem várt események bekövetkezése esetén számolható el (egyéb ráfordítás) Ha a terven felüli értékcsökkenést a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözeteként állapítják meg, akkor azt a mérleg fordulónapján kell elszámolni. Az eszközöket a mérlegben bekerülési ill. előállítási értéküknél magasabb értéken szerepeltetni nem lehet, De a Szt. lehető teszi a piaci értéken történő értékelést is Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a - K>P, és ez az eltérés tartós és jelentős (egyéb ráfordításként) - Felértékelni tilos! - az immat.jószág értéke tartósan lecsökkent, vagy feleslegesség vált, vagy megsemmisült Bizonylata - analitikus nyilvántartás Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Év közben nincs visszaírás! Visszaírás következő év fordulónapján van, ha még megvan az eszköz Visszaírni csak annyit lehet, amennyi a terven felüli écs.

volt Szokatlan esemény bekövetkezése esetén (káresemény, megsemmisülés) visszaírás nem lehet! A visszaírás – egyéb bevétel!(96) Amennyiben az immat.jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immat. Jószágot a piaci értékére vissza kell értékelni Bizonylata - kárfelvételi - selejtezési - hiányjegyzőkönyvek 31 7./ Immateriálsi javak értékhelyesbítése Ha az imm.jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, az eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök értékhelyesbítéseként, a források között, értékelési tartalékként kell kimutatni. Értékhelyesbítés

után nem lehet elszámolni amortizációt! Ha egy értékhelyesbítést elszámolunk egy eszköz után, annak attól a naptól kezdve minden évben meg kell vizsgálni a P és K összegét, és elszámolni az értékhelyesbítést. (értékvesztést vagy felértékelést) A kiegészítő mellékletben is be kell mutatni az imm.javak - nyitó bruttó értékét - növekedését - csökkenését - záró bruttó értékét - átsorolásokat - elszámolt écs (terv szerinti, terven felüli, visszaírt écs.) 32 6/b A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata. A gazdasági elemzés tárgya. Az elemzési módszerek és információ forrásai. A gazdasági elemzés csoportjai. Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése Gazdasági elemzés A gazdálkodás és fejlesztés, a vállalkozás eredményeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység. Célja Feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek

befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Szükségessége A vezetők számára nélkülözhetetlen információáramlások egyik fontos eszköze. Feladata A hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése. - gazdasági döntések megalapozása - fejlődés tendenciáinak mérése - termelés hatékonyságának , jövedelmezőségének vizsgálata - gazdálkodás ellenőrzése stb. Tárgya A vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési, termelési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése. Elemzés módszerei - levezető (deduktív) – átfogó eredményekből a részeredmények felé haladva vizsgálódunk - felépítő (induktív) – egyszerű tevékenységekből az összetettebb felé halad a vizsgálat Az ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni, fel kell tárni a gazdasági összefüggéseket. Elő kell segíteni a hibák okainak

feltárását. Elemzés csoportjai - elemzés időpontja szerint o vezető döntéseket előkészítő o időszaki - elemzés terjedelme szerint o átfogó o részleges - elemzés jellege szerint o leíró o döntés előkészítő - felhasznált adatok mennyisége szerint o műszaki-gazdasági o gazdasági 33 - elemzés helyzete szerint o statikus o dinamikus periodicitása szerint o ismétlődő o egyszeri Elemzési munka szakaszai - döntést megelőző o cél: az optimális döntés o módszer: gazdasági számítások, adatok gyűjtése - végrehajtás o kitűzött cél megvalósulása - utólagos szakasz o eredmények elemzése o összehasonlítás (tény-tervadatok, indexszámítások, láncviszonyszámok) 34 7/a A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok. A tárgyi eszközök terv

szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terve felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben Tárgyi eszköz (12-16 szla osztály – befektetett eszközök) Tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. 1./ Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. - földterület - telek,telkesítés - épület,épületrész - egyéb építmény - üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek - ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet, víz és csatornahasználati hozzájárulás) - ingatlanok értékhelyesbítése - ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - ingatlanok terv szerinti

értékcsökkenése Itt kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást! 2./ Műszak berendezések, gépek, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló gépeket, berendezéseket, műszereket, szerszámokat, szállítóeszközöket stb. - termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök - termelésben közvetlenül résztvevő járművek - műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése - műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 3./ Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek stb. - üzemi gépek, berendezések,

járművek - egyéb járművek - irodai, igazgatási berendezések, felszerelések - üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek - egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítés - egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 35 - egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 4./ Tenyészállatok Amelyek a tenyésztés során leválasztható terméket termelnek (szaporulat) - tenyészállatok - igásállatok - egyéb állatok - tenyészállatok értékhelyesbítés - tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 5./ Beruházások, felújítások Még az üzembe nem helyezett eszköz, terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk utána, csak terven felüli écs, és annak visszaírását - befejezetlen beruházások - felújítások - beruházások terven

felüli écs. 6./ Beruházásokra adott előlegek 7./ Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Mérlegben - A/II sorban szerepel Egyszerűsített mérlegben – A/II sorban szerepel, de itt nem értelmezett a tárgyi eszközök értékhelyesbítés A tárgyi eszközök bekerülési értéken kerülnek állományba Az aktiválás időpontját dokumentálni kell, az üzembe helyezésről bizonylatot kell kiállítani. Nyilvántartása az 1. számlaosztályban történik Beszerzéskor Tényleges beszerzési áron Apportként történő átvételkor Létesítő okiratban meghatározott értéken Átalakulás esetén Végleges vagyonmérlegben szereplő értéken Csere útján beszerzett eszköz esetén Csereszerződés szerinti értéken Saját előállításkor Tényleges közvetlen önköltségen Térítés nélküli átvétel esetén Átadónál kimutatott nyilvántartási értéken Ajándékként, hagyatékként kapott eszköz Állománybavétel időpontjában ismert piaci értéken

Követelés fejében történő átvétel Megállapodás szerinti értéken Tulajdoni hányad fejében történő átvétel Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken Végelszámoláskor, felszámoláskor A bekerülési érték része a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, alkatrészek bekerülési értéke. A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, szolgáltatást előállítási költsége. A beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználáségi kapott kamat üzembe helyezésig számított időarányos összeg, max. a bekerülési értéken elszámolt kamat összegéig Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. 36

Bekerülési értéknek nem része - folyamatos, zavartalan üzemeltetést szolgáló javításai, karbantartási költségek - az előzetesen felszámított áfa - az ellenérték arányában előzetesen felszámított áfa le nem vonható része Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Nem lehet elszámolni - földterület - telek - erdő - üzembe nem helyezett beruházás - képzőművészeti alkotás - régészeti lelet - kép és hangarchívumnál, ha a használat során nem veszít az értékéből A tárgyi eszközök a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azok az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Maradványérték és a hasznos élettartam hossza!! (6. tétel) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően

használják. Nem számolható el terven felüli écs, a már teljesen leírt, továbbá terv szerint écs a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszközöknél Tárgyi eszközök esetében használható amortizációs módszerek - lineáris o egymást követő években azonos összegű écs. kerül leírásra - degresszív o egymást követő években csökkenő összegű écs kerül leírásra - teljesítményarányos o amortizáció évenkénti elszámolása a tényleges igénybevétel arányában történik - abszolút összegű o évenkénti écs. összegét határozza meg, nem pedig a leírás mértékét - progresszív o egymást követő években növekvő összegű écs kerül eszámolásra Terven felüli értékcsökkenés - K>P, és ez az eltérés tartós és jelentős (egyéb ráfordításként) - Felértékelni tilos! - az immat.jószág értéke tartósan lecsökkent, vagy feleslegesség vált, vagy megsemmisült vagy megrongálódott 37 Az eszközök

terven felüli écs-t olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a tárgyi eszköz a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik, azt a tárgyi eszközt a beruházások közül a terven felüli écs. elszámolása után ki kell vezetni Ha a tárgyi eszközöknél a terven felüli écs-t a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözeteként állapítják meg, akkor azt a mérleg fordulónapjával kell elszámolni. Amennyiben a tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, a tárgyi eszközt a piaci értékére vissza kell értékelni. Év közben nincs visszaírás! Visszaírás

következő év fordulónapján van, ha még megvan az eszköz Visszaírni csak annyit lehet, amennyi a terven felüli écs. volt Szokatlan esemény bekövetkezése esetén (káresemény, megsemmisülés) visszírás nem lehet! A visszaírás – egyéb bevétel! Értékhelyesbítés Ha tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, az eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök értékhelyesbítéseként, a források között, értékelési tartalékként kell kimutatni. Értékhelyesbítés után nem lehet elszámolni amortizációt! Ha egy értékhelyesbítést elszámolunk egy eszköz után, annak attól a naptól kezdve minden évben meg kell vizsgálni a P és K összegét, és elszámolni az értékhelyesbítést. (értékvesztést vagy

felértékelést) Tárgyi eszközök leltározása dec 31. fordulónappal mennyiségi felvétellel történik, leltárfelvételi íveken, melyek egyeztetésre kerülnek az analitikus nyilvántartással és az egyedi nyilvántartó kartonok adataival. Devizás eszközbeszerzés Ha még nem került üzembehelyezésre az adott eszköz, az árfolyam különbözet az eszköz bekerülési értékét módosítja. 38 7/b A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők A számviteli információs rendszer kialakításánál figyelembe kell venni - a jogi szabályozást (Szt) - belső információs igényeket Meg kell határozni a belső információs igényeket, valamint az információk tartalmát és az információszolgáltatás gyakoriságát. Vállalkozáson belül információk iránti igény a tulajdonosok, a

menedzsment, a divíziók, az ellenőrző testületek részéről merül fel. A vállalkozáson belül a legjelentősebb információforrás a számvitel, mert a szükséges bizonylatokkal alátámasztott adatokból kiindulva gyűjt és dolgozza fel az információt és elégíti ki a menedzsmentet. Számvitelt két részre bontjuk - pénzügyi számvitel o cél: gazdaság külső szereplőinek információval való ellátása o tartalmát, elveti az Szt. irja elő - vezetői számvitel o cél: vezetői információs igények kielégítése o tartalmát tv. nem írja elő, a vállalkozó hatáskörébe tartozik annak kialakítása Vezetői számvitel kialakítása - ki kell jelölni az elszámoló egységeket - meg kell fogalmazni az elvárásokat - ki kell dolgozni az elszámoló egységek feladatait - ki kell alakítani a feladatok teljesítéséhez kapcsolódó érdekeltségi rendszert - ki kell alakítani az végrehajtás ellenőrzését - meg kell határozni az adatszolgáltatás

rendjét A számlakeret 6-7 számlaosztálya használható a vezetői információk biztosítására. Használata nem kötelező, de lehető teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, költséggazdálkodás, önköltségszámítás rendszerének kialakítását. 5 - költségek, kölségnemenként (anyagköltség, bérköltség, écs stb.) 6 – költséghelyek, általános költségek 7 – tevékenységek költségei 39 8/a A tárgyi eszközök állományának növekedés és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben Tárgyi eszköz (12-16 szla osztály – befektetett eszközök) Tartósan szolgálják a

vállalkozás tevékenységét. (Lds: 7/a tétel) 12-16 121. 122. 123. 124. 125. 126 Tárgyi eszközök Földterület Telek, telkesítés Épületek, épületrészek Egyéb építmények Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 127 128 129 . Ingatlanok értékhelyesbítése Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül részt vevő járművek 137. 138. 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése Műszaki berendezések, gépek járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Műszaki berendezések, gépek járművek terv szerinti értékcsökkenése 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142.

Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések, felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek 147. 148. 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 15. Tenyészállatok 151. Tenyészállatok 152. Igásállatok 153. Egyéb állatok 40 157. 158. 159. Tenyészállatok értékhelyesbítés Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 16 Beruházások, felújítások 161. Befejezetlen beruházások 162. Felújítások 168. Beruházások terven felüli écs. AZ ESZKÖZÖKET BEKERÜLÉSI VAGY ELŐÁLLÍTÁSI ÉRTÉKÜKNÉL MAGASABB ÉRTÉKEN A MÉRLEGBEN SZEREPELTETNI NEM LEHET!!! Tárgyi eszközök állománynövekedése - beszerzés -

követelés fejében átvétel - apport - térítés nélkül átvétel - tulajdoni hányad fejében átvétel - leltári többlet - saját előállítás Tárgyi eszközök könyvelésének bizonylatai - külső számlák - szerződések - társasági szerződés - leltári többlet jegyzőkönyve - térítés nélküli átvétel bizonylata - hagyatékozási, ajándékozási bizonylat - szállítólevél - üzembe helyezési jegyzőkönyv Tárgyi eszközök állománycsökkenése - értékesítés - terven felüli, terv szerinti értékcsökkenés - selejtezés - térítés nélküli átadás - káresemény - hiány - apportként történő átadás ÁLLOMÁNYNÖVEKEDÉS ELSZÁMOLÁSA Beszerzés Saját Apport Térítés Követelés előállítás behozatal nélküli fejében átvétel, átvétel ajándék, hagyaték, többlet Üzembe Üzembe T12-K989 Üzembe Ingatlanok ésÜzembe helyezés helyezés helyezés kapcs.vagyoni helyezés T12-K16 T12-K16 T12-K16 T12-K16 értékű jogok 41

visszaírás T128-K966 Üzembe Üzembe Műszaki helyezés berendezések, helyezés 13-16 13-16 gépek, járművek Üzembe Üzembe Egyéb helyezés berendezések, helyezés 14-16 14-16 felszerelések, járművek Üzembe Tenyészállatok Üzembe helyezés helyezés 15-16 15-16 Beruházások, 16-455/381 16-582 466-455/381 felújítások Üzembe helyezés 13-16 Üzembe helyezés 14-16 13-989 14-989 Üzembe 15-989 helyezés 15-16 16-32/332/358 16-989 466458/459/479 Tárgyi eszközök127/137/147/157-417 (pozitív különbözet esetén) értékhelyesbítés e Kapcsolódó tétel Engedmény Áfaelszám. Cégbbejegyz Elhatárolás 455-16 369-467 32/332/358- 989-483 466-369 411 42 Üzembe helyezés 13-16 Üzembe helyezés 14-16 138-966 Üzembe helyezés 15-16 16-454 466-454 158-966 Követelés kivezetése 454(479)-31 148-966 168-966 ÁLLOMÁNYCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSA Terv értékesítés Apportként Térítés Megsemm Kötelezettszerinti és történő nélküli iSégek

terven átadás átadás sülés, teljesítésére felüli selejtezés, történő értékcsökk káresemé átadás enés ny 881-12 88-12 129/128- 861-12 Ingatlanok és571-129 861-12 129/128-861 129/128-881 129/128-889 12 kapcs.vagyoni 866-28 32/331/867- 889-467 886-12 értékű jogok 467 571/572- 861-13 881-13 88-13 139/138- 861-13 Műszaki 139/138-861 139/138-881 139/138-889 13 berendezések, 139 866-138 32/331/867- 889-467 866-13 gépek, 467 járművek 571/572- 861-14 881-14 88-14 149/148- 861-14 Egyéb 149/148-861 149/148-881 149/148-889 14 berendezések, 149 32/331/867- 889-467 866-14 felszerelések, 866-148 467 járművek 881-15 88-15 159/158- 861-15 Tenyészállatok 571/572- 861-15 159 159/158-861 159/158-881 159/158-889 15 866-158 32/331/867- 889-467 866-15 467 881-16 88-16 168-16 861-16 Beruházások, 866-168 861-16 168-861 168-881 168-889 866-16 felújítások 32/331/867- 889-467 467 417-117 (értékhelyesbítés csökkenésének elszámolása, illetve kivezetése) Tárgyi

eszközök értékhelyesbítés e Eladási ár Létesítő okirat Hulladék 31-961/467 Kapcsolódó 311-961/467 171/172-981 21-22-12- 454/479tétel 16 31/479 Biztosító 454-989 ért 889-31 368-968 A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartást igényelnek, mely az alábbiakat tartalmazza - azonosítási adatokat (tárgyi eszköz megnevezése, gyártás éve, beszerzés időpontja) - nyilvántartási adatokat (écs. elszámolásának módszere, leírás kulcsa) - személyi használatra kiadott tárgyi eszközöknél a munkavállaló nevét - állomány és értékadatokat (bruttó érték, maradványérték, nettó értéke) A kiegészítő mellékletben is be kell mutatni - a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, - annak növekedését - záró bruttó értékét - átsorolásokat 43 - az elszámolt écs leírásokat - értékhelyesbítés nyitó, záró értékét, a növekedéseket, és csökkenéseket Felújítás = tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását

szolgáló tevékenység, ezáltal az élettartama megnövekszik, teljesítőképessége javul, a fejújításból gazdasági előnyök származnak. Beruházás = a tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében, az üzembe helyezésig végzett tevékenység, vagy meglévő tárgyi eszköz bővítése, átalakítása. 44 8/b A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai. Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók nyilvánosságra hozatala, közzététele Célja: annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli tv. előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját,

kapcsolatát is. NEM KÖTELEZŐ a könyvvizsgálat, ha - a vállalkozó nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 M Ft-ot Könyvvizsgálat alóli MENTESSÉGET NEM ALKALMAZHATJA - kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - takarékszövetkezet - konszolidálásba bevont vállalkozás - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe - ahol a tv. írja elő Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a beszámolóban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére bejegyzett könyvvizsgálót kell választani. Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, vagy az ennél bejegyzett könyvvizsgálói társaság jogosult. A vállalkozástól független könyvvizsgáló feladata - a beszámoló szabályszerűségének, valódiságának felülvizsgálata - és ennek alapján a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független

könyvvizsgálói jelentés készítése A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó írásbeli könyvvizsgálói jelentét köteles készíteni. Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során nem állapít meg törvénysértést, szabálytalanságot, akkor hitelesítő záradékot ad. Ha megállapítja, hogy a beszámoló részben vagy egészben nem felel meg a tv. előírásoknak, a valódiságnak, akkor hitelesítő záradék helyett korlátozó vagy elutasító záradékot ad A könyvvizsgálót a tevékenységes során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A beszámoló csak a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv elé. 45 A beszámolót a könyvvizsgálói

záradékkal együtt, az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül (május 31.) a vállalkozás köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni (a konszolidált éves beszámolót a mérlegfordulónaptól számított 180 napon belül) A bíróságnál letétbe helyezett beszámolók és könyvvizsgálói jelentések nyilvánosak. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles a letétbe helyezéssel együtt a beszámolót közzétenni, vagyis az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldeni. Ha nem tesznek eleget a letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségnek, és ez a közzététel egy 3. fél jogos érdekeit sérti, akkor a 3 fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényesség felügyeleti eljárását. Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a vállalkozás munkavállalói a beszámolóba betekinthessenek. 46 9/a A befektetett pénzügyi eszközök fogalma,

jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása 17-19 Befektetett pénzügyi eszközök (befektetett eszközök) Amelyek a vállalkozás tevékenységét éven túl szolgálják, azzal a céllal fektet be a ilyen eszközöket a vállalkozó, hogy tartós jövedelemre tegyen szert Kapcsolt vállalkozás = vállalkozás az anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalat, társult Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás = az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik az szavazatok 20%val 17. Tulajdoni részesedést jelentő

befektetések (részesedések) Részvény, üzletrész, vagyonjegy, részjegy, vagyoni betét, befektetési jegy 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedés értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszony megtestesítő értékpapírok Minden olyan nyomdai és dematerializált úton előállított értékpapír, melyben a kibocsátó kötelezi magát hogy a pénz összegét, valamint annak kamatát az értékpapír tulajdonosának meghatározott időben és módon megfizeti. Pl: letéti jegy, pénztárjegy, kincstárjegy, kötvény, zálogjegy, kárpótlási jegy 181 Államkötvények 181 Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183 Egyéb vállalkozások értékpapírjai 183 Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 19. Tartósan adott kölcsönök Minden olyan pénzkölcsön, amelyeknél a fizetés teljesítése a tárgyévet követő üzleti évben még nem

esedékes. 191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 192 Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban 193 Egyéb tartósan adott kölcsönök 195 Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 196 Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban áll vállalkozásban 197 Egyéb tartós bankbetétek 198 Pénzügyi lízing miatti tartós követelés 199 Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 47 Mérlegben A/III. sor Egyszerűsített mérlegben A/III sor, azzal az eltéréssel, hogy nem értelmezett a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, valamint értékelési különbözete. A vállalkozó csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (tartós részesedéseket) értékelheti piaci értéken!!! A bekerülési érték Követelés fejében átvett Megállapodás, vagyonfelosztási javaslat szerint Csere útján megszerzett Csereszerződés szerint

Térítés nélkül átvett Átadónál kimutatott nyilvántartás szerint Ajándékként, hagyatékkéntÁllománybavétel időpontjában kapott, többletként fellelt ismert piaci érték Tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke - vásárláskor: részvényekért, üzletrészekért fizetett ellenérték(vételár) - cégvásárláskor: üzleti vagy cégérték stb. Kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot. Vagyis nem aktiválható a kamat Tartósan adott kölcsönnél az aktiválás bekerülési értéken történik. A bekerülési érték a kihelyezéskori érték. Értékvesztés elszámolása 1./ Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél - Ha befektetés könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket K>P 2./ Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - Ha az értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke

közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős 3./ Tartósan adott kölcsönök esetén - ha az adott kölcsön könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb,mint a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján várhatóan megtérülő összeg. Az értékvesztés során figyelembe kell venni az egyedi értékelés elvét is, vagyis a fizetőképességet!! Értékhelyesbítés Csak tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél lehet! A tv. lehetőséget ad a piaci értéken történő értékelésre is Ha az így kapott érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor korábban elszámolt értékvesztést a különbözet összegével, vagyis visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéken nem haladhatja meg a beszerzési értéket. Csak fordulónapon lehet visszaírni!! 48 Amennyiben a különbözet meghaladja a

visszaírható összeget, (az elszámolt értékvesztés összegét) akkor a különbözetből a visszaírást meghaladó összeg az értékhelyesbítés Ha a vállalkozó él a piaci értéken történő értékeléssel, akkor minden üzleti év végén el kell végeznie az értékelést, és meg kell állapítani az értékhelyesbítés összegét. Az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékban kell szerepeltetni. Az értékhelyesbítés és annak alakulását eszközcsoportonként a kiegészítő mellékletben is ki kell mutatni. Lehet egyedi vagy csoportos A befektetett csoportos. Bizonylatai - pénzügyi eszközökről analitikus nyilvántartást kell vezetni. Lehet egyedi és alapító okirat szerződések számlák jegyzőkönyvek belső bizonylatok 49 9/b A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények Számviteli szolgáltatás

Az Szt-ben, a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégezendő feladatok összessége. Könyvviteli szolgáltatás és könyvvizsgálói tevékenység együttesen. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik - számviteli politika, beszámoló készítés - számlarend, könyvvezetés elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása - főkönyvi nyilvántartások vezetése - adatok elemzése A könyvviteli szolgáltatás elvégzésével olyan természetes személyt köteles a vállalkozó megbízni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, ill. mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, aki szerepel a mérlegképes könyvelői, vagy bejegyzett könyvvizsgálói nyilvántartások valamelyikében és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik (Pénzügyminisztérium nyilvántartásában szerepel- méregképes könyvelői

végzettséggel) Vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja –aki ellátja a feladatot- ez előbbi képesítéssel és engedéllyel rendelkezik (Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában is szerepel- könyvvizsgálói végzettséggel) Mérlegképes könyvelői nyilvántartásba felvenni az a természetes személy lehet, aki - legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel - a képesítés megszerzését követően legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik - büntetlen előéletű Nyilvántartásból törölni kell, aki - az évi kötelező továbbképzésben nem vesz részt - akit a bíróság bűncselekmény miatt jogerősen elitélt - aki kéri a nyilvántartásból való törlését - aki elhalálozott A nyilvántartásba vett személy adatai nyilvánosak, arról bárki tájékoztatást kaphat. A mérlegképes

könyvelői szakképesítés szakmai követelményeit a PM rendeletben szabályozza. A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni. Ennek érdekében kötelesek továbbképzésen részt venni 50 10/a A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása, befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben A befektetett eszközök nyilvántartása az 1. szla osztályban történik!(17-19) Lsd. 9/a tétel 17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 19. Tartósan adott kölcsönök Értékhelyesbítésként A részesedések piaci értéke és a bekerülési értéke között különbözet mutatható ki. A tárgyévet követő

üzleti évben esedékes törlesztő részletet a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni.!! Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni a bef.püeszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti, nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. (a vállalkozó maga dönti el, hogy alkalmazza e vagy sem az elhatárolást) A tőkepiacról szóló tv. rögzíti az alábbiakat: Az ügyletek megkülönböztethetők az szerint, hogy tőzsdén vagy tőzsdén kívül kötöttek. Tőzsdei ügylet = szabályozottak és szabványosítottak Tőzsdén kívüli ügylet = szabályozottak, de nem szabványosítottak Határidős ügyletek A felek a szerződésben meghatározott fajtájú, mennyiségű értékpapír előre meghatározott kötési áron egy későbbi időpontban történő

adásvételére állapodnak meg. Az ügylet, valamint az opcis és swap ügyletek a lejáratig a 0. szla osztályban szerepelnek kötési árfolyamon. Eredményt csak az ügylet zárásakor lehet elszámolni Zárás időpontja lehet - lejárat - opciólehívás Opciós ügyletek Olyan speciális határidős ügylet, amelyben az egyik fél (opció kiírója) a kapott opciós díj fejében egyoldalú kötelezettséget vállal, a másik fél (opció vevője) a fizetett opciós díj fejében jogosultságot szerez arra, hogy - a lejárati idő végén, vagy a lejárati idő alatt - a szerződésben meghatározott áron és mennyiségben - az opciós ügylet tárgyát egymásnak adásvétel keretében átadják. 51 A fizetett opciós díj növeli a bekerülési értéket. A határidős ügyleteknél a bekerülési értéke a kötési árral megegyezik. Swap ügyletek Általában egy azonnali és egy határidős adásvételi, illetve több határidős ügyletből áll, melyek általában

jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonják maguk után. Típusai - kamat - deviza - tőkecsere ügylet Kiegészítő melléklet tartalma - minden olyan társaság neve, székhelye, amely vállalkozó leányvállalata, - társult vállalkozása - bemutatva külön-külön saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, részesedés arányát, - minden olyan társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőke, saját tőke összegét, ahol a vállalkozó jelentős befolyással, többségi irányítást biztosító befolyással, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. - részvénytársaságoknál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvénytípusonként - az értékvesztés elszámolt nyitó értékét, tárgyévi növekedést, csökkenést, visszaírt értékvesztés összegét, záró értéket 52 10/b A készletgazdálkodás elemzése A készletek állományának vizsgálata A készletállomány összetételének elemzése A

készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata Készletgazdálkodás feladata A termeléshez és egyéb tevékenység folytatásához a szükséges anyag, termék, áru a megfelelő helyen, mennyiségben, minőségen, összetételben, valamint időben a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett rendelkezésre álljon. A termelőtevékenységet folytatók készletei - anyag - befejezetlen termelés - félkésztermék - késztermék Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló tőkeállomány indokolt részét fektessük be a készletekbe, és ezek gyorsan forogjanak. Mindezek indokolttá teszik a készletgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó elemzések rendszeres végzését. - készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz viszonyítva - vállalkozási szintű készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata - készletek időbeli

alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése - a készletgazdálkodási hiányosságra figyelmeztető adatok vizsgálata Számítások, elemzések Cél: a tervezett készletnagyságtól való eltérések nagyságának meghatározása Napi anyagfelhasználás csökkenthető - termelés csökkentésével - gyártásfejlesztéssel, ami csökkenti a fajlagos anyagfelhasználást - olcsóbb, helyettesíthető anyagok felhasználásával - a termelés összetételének változásával Egy napi termelési költség csökkentése elsősorban a közvetlen önköltség csökkentésével valósítható meg. Nagyon fontos azt is megvizsgálni, hogy hogyan változott az összes készleten belül az egyes készletfajták részaránya. Arra is szükség van, hogy a készleteket a bázishoz, vagy valamilyen jellemzőhöz viszonyítva értékeljük. Vizsgálhatjuk: - a készletek nagyságának alakulását két időpont, időszak között - az értékesítés és a

készletek alakulásának kapcsolatát - az árbevételből megtérülő készleteket (fordulatszám vizsgálat) - egységnyi árbevétel mekkora készletlekötéssel jár (készletigényességi mutató) 53 - vagy hogy 1%-os árbevétel növekedés hány %-os készletnövekedéssel jár (készletrugalmassági mutató) a különböző tényezők hogyan befolyásolják a lekötött készletek nagyságát milyen kapcsolat van a készletek alakulása és a vállalkozás teljesítménye, a nettó árbevétel alakulása között 54 11/a A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegen, a bekerülési értékbe tartozó tételek A készletek értékelése és helye a mérlegen, az értékelés bizonylati alátámasztása A készletek értékvesztése, az értékvesztés visszaírása A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai,

könyvelése A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása Készletek (2.szla osztály-forgóeszközök-eszközök) A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök. Mérlegben B/1 sorban foglalnak helyet Egyszerűsített mérlegben B/1 sorban foglalnak helyet 21-22 Anyagok Olyan készletek, amelyeket termékelőállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, vállalkozási tevékenységet tartósan nem szolgálják 211-219 nyers és alapanyagok 221 segédanyagok 222 üzem és fűtőanyagok 223 fenntartási anyagok 224 építési anyagok 225 egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226 tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 227 egyéb anyagok 228 anyagok árkülönbözete 229 anyagok értékvesztése és visszaírása 23 24 25 Befejezetlen termelés és félkész termék Növendék, hízó és egyéb állatok Késztermékek 26-25 ÁRUK 26 Kereskedelmi áruk Vásárolt készletek 261 áruk beszerzési áron 262 áruk

elszámoló áron 263 áruk árkülönbözete 264 áruk eladási áron 265 áruk árrése 266 idegen helyen tárol áruk, bizományba adott áruk 267 tárgyi eszközök közül átsorolt áruk 268 belső átadás-átvétel 269 kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása 27 Közvetített szolgáltatások A vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. 55 271 279 közvetített szolgáltatások közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 28 281 282 288 289 Betétdíjas göngyölegek saját göngyölegek idegen göngyölegek betétdíjas göngyölegek árkülönbözete betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Bekerülési értékbe tartozik: - vételár (+) - engedmény (-) - felár (+) - szállítási, rakodás, szerelési, üzembe helyezés költség (+) - közvetítői tevékenység ellenértéke (+) - bizományi díj (+) - beszerzéshez kapcsolódó adók (+) - vámteher (+) Beszerzéshez

kapcsolódó egyéb költségek - illetékek (+) - előzetes áfa (+) - hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak (+) - vásárol vételi opció (+) beszerzéshez kapcsolódó hitel költségei: - bankgarancia díj (+) - kezelési költség, folyósítási jutalék - közjegyzői díj Bekerülési érték Létesítő okiratban meghatározott értéken Végleges vagyonmérlegben szereplő értéken Csereszerződés szerinti értéken Átadónál kimutatott nyilvántartási értéken Állománybavétel időpontjában ismert piaci értéken Megállapodás szerinti értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken Apportként történő átvételkor Átalakulás esetén Csere útján beszerzett eszköz esetén Térítés nélküli átvétel esetén Ajándékként, hagyatékként kapott eszköz Követelés fejében történő átvétel Tulajdoni hányad fejében történő átvétel Végelszámoláskor, felszámoláskor Bekerülés értéknek nem része - saját

előállításhoz kapcsolódó igazgatási és egyéb általános költségek Saját termelésű készletek állományba vétele - közvetlen önköltségen lehet Készletek értékelése Könyv szerinti érték Értékvesztés (-) 56 Visszaírás (+) Mérlegérték Értékvesztés = egyéb ráfordítás (86) Visszaírás Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti érétke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. Egyéb bevétel (96) Év közben is megengedett a visszaírás!!!! Vásárolt készletek állománynövekedése - beszerzés - visszáru - anyag visszavételezés - követelés fejében átvétel - térítés nélkül átvétel - apport - ajándék, hagyaték - leltári többlet - tulajdoni hányad fejében átvétel - csereszerződés,

vagyonfelosztási javaslat szerinti átvétel - visszaírt értékvesztés Vásárolt készletek állománycsökkenése - anyagfelhasználás - eladott áruk - továbbszámlázott közvetített szolgáltatások - tartozás kiegyenlítésére átadott készletek - selejtezés - térítés nélküli átadás - káresemény - hiány - átsorolás - apportként történő átadás - értékvesztés Vásárolt készletek alapbizonylatai - bevételezési jegy - anyagkivételezési jegy - külső számlák - szerződések - társasági szerződés - kárfelvételi jegyzőkönyv, szállítólevél, jegyzőkönyv stb. Analitikus nyilvántartás lehet - folyamatos mennyiségi - folyamatos mennyiségi és értékbeni - folyamatos értékbeni 57 Készletek év közi értékelése - tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel - átlagár módszerrel - elszámoló áron, korrigálva az árkülönbözettel - fogyasztói áron, korrigálva az árréssel Árkülönbözet = elszámoló ár

és a vételár között különbözet Kiegészítő mellékletben be kell mutatni - elszámolt értékvesztés nyitó, záró értékét - tárgyévi növekedést, csökkenést - visszaírt értékvesztés összegét Ugyanez a veszélyes hulladékokra is vonatkozik! 58 11/b A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően Gyártmánykarakterisztikák készítése Fedezeti összeg Az árbevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek közötti különbség Árbevétel Proporcionális költség (-) Fedezeti összeg Fix költség (-) Eredmény Proporcionális költségek Amelyek a termelési volumen változásának hatására arányosan változnak (bérköltség) Fix jellegű költségek Amelyek a termelés volumenének hatására nem változnak (általános költségek) Fedezeti hányad = (fedezeti összeg/árbevétel

)*100 A termék jövedelmezőségének elbírálása a fedezeti összeg, illetve a fedezeti hányad alapján történik. Fedezeti pont Az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak sem veszteség, sem nyeresége nem keletkezik. Értékesítés = fix költség + változó költség Fedezeti pont = fix költség/egy egység fedezeti összege A fedezetköltség számításnál vizsgálják, hogy - mekkora az az árbevétel, amelynél az eredmény nulla - különböző nagyságú eredmény eléréséhez, mennyivel kell a bázishoz mérten az árbevételt, illetve a költségkihasználást változtatni A fedezeti összegből összeállított termékrangsor nevezzük gyártmánykarakterisztikának. Használható - műszaki fejlesztési döntések megalapozásához - piaci döntések meghozatalához - árképzésnél stb. 59 12/a A sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos

számviteli feladatok Sajátos beszámolási kötelezettségek, nem más, mint: - előtársasági működés - átalakulási döntések, jogutódlással kapcsolatos döntések - jogutód nélküli megszűnések (végelszámolás, felszámolás) - beszámolás pénznemének megváltoztatása - ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása Az előtársaság alatt a társaságok csak bizonyos korlátok mellett működhetnek. Az előtársasági időszak önálló üzleti év, ami a létesítő okirat aláírásától a cégbejegyzés napjáig tart. Az előtársasági időszak tényét a cégnévben jelezni kell: „ba” toldalékkal Előtársaság kiemelt adatainak könyvelése T3(pénzekszközök) K4 (rövid lej. Kötelezettségek) - pénzbeli betét T1-3(eszközök) K4 (rövid lej.kötelezettségek) -apport T4 (levonható áfa) K4 (rövid lej.kötelezettségek) -apport áfa T3 (jegyzett, de) K4 (Jegyzett tőke) -bejegyzés T4 (rlköt.) K3 (Jegyzett, de)- elszámolás T4

(rlköt) K1-3 (eszközök) -el nem fogadott túljegyzés T4 (rlköt) K9 (rendk.bevétel) -lemondó nyilatkozat túlfizetésről Az alapító a cégbírósági eljárás végéig követelésként számolja el a ténylegesen teljesített összeget. A bejegyzés után a teljesített hozzájárulást (kapcsolt) részesedések között kell kimutatni. Előtársaságnál az üzleti év - bejegyzés napjáig - jogerős elutasítás időpontjáig, mint mérlegfordulónapig tart. A csődeljárás esetén a társaság vezetője a legfőbb szerv egyetértésével fizetési nehézségeim miatt a bírósághoz csődeljárásról szóló kérelmet nyújthat be, legfeljebb 2 évente. Csődeljárás kezdő időpontja a kérelem bírósághoz érkezés napja. A kérelem benyújtását követő 30 napon belül a kérelmezőnek a hitelezőkkel tárgyalnia kell a fizetési haladék megadásáról. A tárgyalás eredményét a cégbíróságnak jelenteni kell A bíróság egyezség esetén, fizetési

haladékot tartalmazó végzést közzéteszi és vagyonfelügyelőt rendel ki. A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napig fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben esedékesség vált pénzkövetelések vonatkozásában. A fizetési haladék időtartama alatt a vállalkozó egyezségi tárgyalás keretében a fizetőképesség helyreállítását célzó programot kell kidolgozzon. Kiemelt könyvviteli elszámolások T4 (kötelezettségek) K9 (rendkívüli bevételek) – elengedett, átvállalt kötelez. T4 (kötelezettségek) K4 (jegyzett tőke, tőketartalék) (kötelez.-tulajdon csere) Jogutód nélküli megszűnésről a vállalatok saját akaratukból, illetve saját maga vagy más piaci szereplő indítványa alapján felszámolás keretében kerül sor. Felszámolás- illetékes bíróság 60 Végelszámolás – illetékes cégbíróság dönt A jogutód nélküli megszűnés fizetésképtelenség esetén felszámolással, vagy saját akaratából,

amennyiben az eszközök még fedezik a kötelezettségeket, végelszámolási eljárás megindításával történhet. A felszámolási eljárás időszaka 1 üzleti évnek minősül, függetlenül annak hosszától. Felszámolási eljárást a vállalkozás ellen maga a vállalkozó, a vállalkozás hitelezői, valamint a végelszámoló kezdeményezheti fizetésképtelenség esetén. Fizetésképtelenség kimondására akkor kerül sor, ha a vállalkozó tartozásai az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítik ki, a kezdeményezett végrehajtás eredménytelen volt, illetve a csődegyezség ellenére sem teljesítette a vállalkozó a fizetési kötelezettségét. A felszámolás kezdő időpontja a cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. A felszámolás tényét a cégnévben jelezni kell: „fa” toldalékkal. A felszámolás időpontjában a tulajdonosok jogai megszűnnek és a felszámolóra szállnak át. A vállalkozó minden tartozása a

felszámolás kezdő napjától lejárttá válik. A felszámolási végzést követőn 45 napon belül a felszámolás kezdő napjával nyitó záróleltárt, záróbeszámolót, zárómérleget, tevékenységi zárómérleget kell összeállítani. Üzleti jelentés készítési kötelezettség nem áll fenn. A felszámolás időszaka alatt nem kötelező eredményszámlákon elszámolni az eseményeket, ha a vállalkozás tényleges tevékenységet nem folytat. A felszámolás kezdő időpontja után két év elteltével, vagy a felszámolás befejeztével a társaságot törlik a cégjegyzékből. A felszámolás végével felszámolási zárómérleget, bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatást, és vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni és a bíróságnak, az adóhatóságnak megküldeni. A hitelezőknek kiosztott vagyon csak áfamentesen adható ki. A vagyonfelosztási javaslat szerint a követelések kielégítési sorrendje: A) felszámolási

költségek B) zálogjoggal, óvadékkal kapcsolatos követelések C) járadékok D) adó és közterhek E) egyéb követelések F) késedelmi kamat és pótlék, bírság F) tulajdonosok A vállalkozás legfőbb szerve dönthet a társaság jogutód nélküli megszűnéséről végelszámolás keretében is. A végelszámolás tényét a „va” toldalékkal kell jelezni a cégnévben A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záró leltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget kell készíteni. Majd értesíteni kell a végelszámolás tényéről a földhivatalt, az adó, vám és illetékhivatalt, a pénzintézetet, a környezetvédelmi felügyelőséget, a helyi önkormányzatot. A végelszámolási eljárás során a vállalkozó teljesíti a kötelezettségeket, és a fennmaradó vagyont vagyonfelosztási javaslatával a tulajdonosok között szétosztja. Végelszámolás befejezésekor a legfőbb szerv elé be kell terjeszteni évente

külön-külön az éves beszámolót, az eredményfelosztást, az eredmény felosztása után a végelszámolási zárómérleget, a 61 zárójelentést, valamint döntéstervezetet. a vagyonfelosztási javaslatot, és az irattári elhelyezési A vagyonfelosztási javaslat során a rendelkezésre álló eszközök mellé az ismert és elismert kötelezettségek is hozzárendelhetők Az eszközátadások termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, Így azokat áfa fizetési kötelezettség terheli. Jogszabályi előírások alapján egyes szervezetek forinttól eltérő devizában is vezethetik könyveiket, illetve új devizára is áttérhetnek. Áttérés esetén csak a mérleget kell átszámítani - áttérés forintról devizára o a mérleg minden tételét az áttérés napján érvényes MNB árfolyam reciprok értékén kell számítani a nyitómérlegben. - áttérés devizáról forintra o a mérleg minden tételét az áttérés

napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegben. - áttérés devizáról devizára o a mérleg minden tételét az áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értékén kell számítani a nyitómérlegben. A számviteli nyilvántartások korrekciójára szükség lehet adóellenőrzés, önellenőrzés után. - a nem jelentős hibákat a feltárás évének gazdasági eseményei között kell elszámolni a megfelelő mérlegsoron és eredménysoron. - a hiba akkor jelentős, ha a hiba és a hibahatás eredményre, saját tőkére gyakorolt hatása előjeltől függetlenül meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2%át, vagy 500M Ft-ot, feltéve ha a számviteli politikában a vállalkozó nem állapít meg ennél szigorúbb szabályokat. A jelentős hibákat elkülönítetten kell kimutatni az éves beszámoló mérlegében (középső oszlop szolgál erre a célra). Az eredményre gyakorolt hatással a mérleg szerinti

eredményt, majd a tárgyévi elszámoláskor az eredménytartalékot kell korrigálni. A jelentős hiba akkor lényeges, ha az utolsó közzétett beszámoló saját tőkéjét 20%-kal módosítja (előjelhelyesen) A lényeges hibát tartalmazó beszámolót ismét közzé kell tenni. 62 12/b Az eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggések) A vállalkozás mérleg szerinti eredményének eredménykategóriákkal találkozunk - az értékesítés bruttó eredménye - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - szokásos vállalkozói eredmény - adózás előtti eredmény - adózott eredmény - mérleg szerinti eredmény levezetés során a következő Az üzemi tevékenység eredményének alakulására 6 fő tényezőcsoport gyakorol befolyást: - az értékesített termékek árszínvonalának változása - az értékesítés volumenének változása -

az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása - az értékesítés összetételének változása - a közvetett költségek változása - az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása Az értékesített termékek árszínvonalának változása - árnövelés az eredményt javítja - árcsökkentés az eredményt rontja - árszerkezet szerint vizsgálhatjuk termelői árak felárak engedmények nagy és kiskereskedelmi árrés - árformák szerint vannak: o szabad áras o hatósági áras termékek Az értékesítés volumenének változása Képlet: Tk. 174 old Az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása Alakulására kihat - gyártmányfejlesztés - technológia - anyag, szerszám, bérgazdálkodás - termelésirányítás - munka minősége stb. Az értékesítés összetételének változása A kevésbé jövedelmező cikk gyártása a többi cikk volumennövelését meghaladó mértékben a vállalkozás

jövedelmezőségét csökkenti, illetve fordítva is igaz. A közvetett költségek változása Igazgatási költségeknél célszerű irányítási szintenként végezni az elemzést. 63 Az egyéb általános költségeknél: - K+F költségek - Garanciális javítási költségek - Fő és segédüzemek költségek stb. elemzése Üzemi közvetett költségek - üzemenként, költséghelyenként, majd költségcsoportonként való elemzés Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása Az elemzést a főkönyvi könyvelés adataiból a tervezett, illetve a bázis adatokhoz viszonyítva kell végezni. A fizetett adóknál vizsgálni kell azok szabályszerűségét A céltartalék képzésnél azok helytállóságát (várható és jövőbeni kötelezettségek) 64 13/a A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az előállítási költség tartalma. A költségek fogalma,

csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták szerint A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettő könyvvezetésben, Az állatokkal kapcsolatos elszámolások Saját termelésű készletek - befejezetlen termelés és félkész termék (23) o azok a termékek, amelyek már legalább egy számottevő munkaműveletet végeznek o félkész minden olyan termék, amely egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, készterméknek azonban nem minősül, mert további termelési folyamatban vesz részt - növendék, hízó és egyéb állatok (24) o a vásárolt és saját előállítású állatok, amelyeknél a tartási cél a nevelés, a hízlalás, illetve az egyéb célú – nem tenyésztési - hasznosítás o továbbértékesítés során kereskedelmi áruként kell a vásárolt árut nyilvántartani o itt nincs raktárravétel, mert az eredmény súlygyarapodás formájában jelenik meg o ha a

vállalkozás állattartási céllal álltatot vásárol, akkor a beszerzés elszámolásakor az állatokat nem lehet a vásárolt készletek között aktiválni, hanem értéküket anyagköltségként kell elszámolni o növendék állat hízóba sorolása = csökkenteni kell a növendék állat értékét, növelni pedig a hízóállat értékét - késztermékek (25) o a műszaki feltételeknek megfelelő, minőségi átvétel után raktárra vett értékesíthető termék Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek (közvetlen önköltségek), amelyek: - az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, átalakítása, során közvetlenül felmerültek - az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak - eszközre megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók A saját előállítású eszközök aktiválása a tényleges előállítási költségen történik. Költségek A termelés érdekében

felhasznált eszközök pénzben kifejezett összege Ráfordítás Egy meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzben kifejezett összege. Költségek csoportjai (5 szla osztály) - anyagköltség 65 - - - - - o üzleti évben felhasznált anyagok bekerülési értéke (értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírt összegével növelt), vásárolt növendék, hízó és egyéb állatok bekerülési értéke  vásárolt anyagok költségei  egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei  egyéb anyagköltség igénybevett szolgáltatások értéke o az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értéke, a le nem vonható áfát is tartalmazó, számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni  szállítás, rakodás, raktározás ksg  bérleti díj  karbantartási ksg  oktatás,továbbképzés ksg 

hírdetés, reklám, propaganda ksg  utazási, kiküldetési ksg egyéb szolgáltatások értéke o az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt illeték, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, bankköltség, biztosítási díj bérköltség o minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, bérként elszámolt összeg, 13. havi fizetés, jutalom, prémium személyi jellegű egyéb kifizetések o a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összeg, beleértve ezen összegek le nem vonható adóját is, továbbá ezen összegek után a vállalkozó által fizetett szja összegét is bérjárulékok o nyugdíjbiztosítás, egészségbizt.járulék, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás ,kommunális adó, egyéb bérjárulék

écs o az immat.javak és a tárgyi eszközök tervezett értékcsökkenésének összege, ideértve az 50 e Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékének a használatbavételkor écs. leírásként egy összegben elszámolható összege is Költségek lehetnek: Elszámolás szerint lehetnek - közvetlen o tervezéskor megállapítható hogy milyen termelési folyamatara, milyen termékre, milyen mértékben számolhatók el - közvetett, általános költségek o termelés folyamattal keletkeznek Tevékenység volumenek változásával való kapcsolat szerint - állandó o a termelés volumenének változására változatlanok maradnak - változó o proporcionális, degresszív, progresszív 66 Összetételük szerint - elemi (egyszerű) - összetett (összetett) Termelési folyamattal való kapcsolat szerint - alapköltség o technológiai folyamathoz szorosan kapcsolódnak -

járulékos költség o nem kapcsolódnak szorosan. Költségelszámolás módszere - I/ kizárólag az 5. szla osztályban könyvel - II/ elsődlegesen az 5 szla osztályban, másodlagosan az 6 és 7 szla osztályban - III/ elsődlegesen a 6 és 7 szla osztályban, másodlagosan az 5 szla osztályban könyvel 67 13/b Az éves beszámoló mint az elemzés információ bázisa. Az éves beszámoló adataiból számítható különféle mutatók Az egyes beszámolók eltérő mélységű információt biztosítanak. A beszámolók fajtái lehetnek: - éves beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló - összevont (konszolidált) éves beszámoló Az éves beszámolónak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az abban bekövetkezett változásokról kell való képet mutatnia. Ennek érdekében - a mérlegnek tartalmaznia kell a vállalkozás összes eszköz és forrásállományát - az eredménykimutatásnak az időszak összes bevételét és

ráfordítását - az adózott eredményt - kiegészítő mellékletet (szöveges indoklást, amelyek a valós kép megítéléséhez szükségesek) Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó Éves beszámoló fő részei - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet - üzleti jelentés (el kell készíteni, de nem része a beszámolónak) Egyszerűsített éves beszámoló fő részei azonosak az éves beszámolóéval, de kevésbé részletesen tartalmazza a mérlege, az eredménykimutatása az adatokat, és kevesebb információt kell közölni az éves mérlegben Összevont (konszolidált) beszámolóban a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének. Ebben az esetben a halmozódásokat ki kell szűrni Mérleg A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontra vonatkozóan. Jellemzői: -

számviteli okmány - adott időpontra vonatkozik - érték adatokat tartalmaz - eszközökből és forrásokból áll - meghatározott struktúrája van „A” változat - eszköz-forrás egyezőség - az eszközöket fordított likviditási sorrendben tartalmazza - a forrásokat fordított lejárati sorrendben tartalmazza „B”változat 68 - az eszköz-forrás egyezőség nincs abból a szempontból, hogy mint összesen összegek jelennek meg részben finanszírozási szemlélet érvényesül A mérleg adatai fontos információforrásokat jelentenek az elemzéshez, mely alapján vizsgálható a vállalat vagyoni és pénzügyi helyzete. Mérlegtételek értékelés - alkalmazni kell az egyedi értékelés elvét: vagyis az eszközök és források valós értékét és állományát időközönként leltározni kell és egyedileg értékelni - figyelemmel kell lenni a folytonosság elvére: vagyis az értékelési eljárást csak akkor lehet megváltoztatni, ha a

változást előidéző körülmény tartósan fejti ki hatását (1 éven túl) Eredménykimutás - mutatja a vállalkozás mérleg szerinti, a vállalkozásnál maradó adózott eredmény levezetését - az eredményre ható tényezőket - az eredmény összetevőit Elrendeződés lehet - soros (B-R = E) - mérlegszerű - lépcsőzetes - vegyes Formái: - összköltség eljárású (A és B változat) - forgalmi költség eljárású (A és B változat) Az eredménykimutatásból számított mutatószámok jól használhatók a jövedelmezőségi és hatékonysági elemzésre. Kiegészítő melléklet Szorosan a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kell hogy kapcsolódjon. Szöveges indoklás, amely a vállalkozás valós képének megítéléséhez szükséges, Üzleti jelentés Az éves beszámolónak nem része, azzal egyidejűleg azonban el kell készíteni. Elemző, értékelő munka. Ki kell térni: - mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményekre - várható

fejlődésekre - telephelyekre - kutatás, kísérleti fejlesztés területére - környezetvédelem területén várható fejlesztésekre - környezetvédelmi intézkedések bevezetését stb. Lehet hosszabb és rövidebb hangvételű. A beszámoló tehát alkalmas - a vagyoni helyzet átfogó, részletes elemzésére - rövid és hosszú távú pénzügyi helyzet értékelésére - jövedelmezőség szintjének bemutatására - gazdálkodás hatékonyságának vizsgálatára 69 14/a A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések Követelések a kiegészítő mellékletben Követelések (Eszközök- forgóeszközök- 3szla osztály Azok a különféle szállítási, szolgáltatási, és egyéb szerződésekből eredő,

pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Keletkezhet - szerződésből - jogszabályból, vagy hatósági rendelkezésből Fajtái - követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) (31) o minden olyan, a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés, amely nem kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni, valamint nem tartozik a pénzkölcsönök közé - követelések kapcsolt vállalkozással szemben (32) - követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (33) - váltókövetelések (34) - adott előlegek (35) - egyéb követelések (36) o itt kell kimutatni a munkavállalói

tartozást, visszatérítendő adót, igényelt, de még nem teljesített támogatást, előírt tartozás, prémiumelőlegek, folyósított kölcsönök,fizetési előlegek Mérlegben B/II sorban van a helyük Egyszerűsített mérlegben B/II sorban szerepelnek, azzal az eltéréssel, hogy a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó, a jövőben kiegyenlítésre kerülő követelések, valamint a pénzkiadásból származó követelések mérlegfordulónapi állományát elkülönítetten kell szerepeltetni. Követelésekkel kapcsolatos dokumentumok - szolgáltatási szerződés - hitel és kölcsönszerződés - munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések - megbízási szerződések - jogszabályok - határozatok Vevőkkel szembeni követelések alapbizonylata - számla 70 - szerződés bírósági, adóhatósági határozat Vevőkkel szembeni követelések értékét csökkentő tételek - visszáruk - engedmények - számlahelyesbítések - értékvesztések Követelések bekerülési

értéke: Számlázáskor Követelés fejében átvétel esetén Csere útján szerzett követelés esetén Ajándékként, hagyatékként kapott összeg Devizás tételek esetén Barter ügylet esetén Térítés nélküli átvétel esetén Elfogadott, elismert értéken A megállapodás, szerződés szerinti értéken Csereszerződés szerinti értéken Állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken A teljesítés napján érvényes választott árf.számforintértéken Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított értéken Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken Követelések értékelése Könyv szerinti érték Értékvesztés (-) Visszaírás (+) Árfolyamkülönbözet (+/-) Mérlegérték Devizás követelések értékelés A mérlegben meg kell állapítani a könyv szerinti érétket és a fordulónapi árfolyam értéket. Könyv szerinti érték (kialakult érték) Fordulónapi árfolyamon

számított forintérték (-) Árfolyamkülönbözet (+/-) Ezt minősíteni kell! Ha jelentős akkor árfolyam veszteség (pü.művegyéb ráford 87), vagy árfolyam nyereséget (pü.művegyéb bevét 97) számolunk el Ha nem jelentős, akkor nincs további teendő, semmit nem kell könyvelni. Behajthatatlannak kell minősíteni azt a követelést - amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet - amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás során egyezségi megállapodás alapján elengedett - amelyre a felszámoló által adott igazolás alapján nincs fedezet - amely a hatályos jogszabályok alapján elévült - amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet Egyéb ráfordítások között, hitelezési veszteségként kell elszámolni. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell . 71 Vásárolt követelések - a pü.,műv egyéb bevételei között kell kimutatni a vásárolt követelés könyv szerinti

értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét - a pü.művegyéb ráfordításai között kell kimutatni a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet. Követelés engedményezés - egyéb bevételek között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor - az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. A vevő, az adó minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni, a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk

alapján, a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várthatóan megtérülő összeg közötti, - veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéken nem haladhatja meg a nyilvántartásba vétel értékét. Csak fordulónappal lehet visszírni. A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke, a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Be kell mutatni a követelések eredeti,

nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt értékvesztés összegét. Tartalmaznia kell az exportértékesítés árbevételét, az értékesítés nettó árbevételét. A kapott támogatásokat, annak felhasználását. BE kell mutatni az el nem ismert követeléseket, lejárt követeléseket, jelentős összegű hitelezési veszteségeket, hátrasorolt követeléseket. 72 14/b A jövedelmezőség számításának mutatói. A jövedelmezőség alakulásának elemzése a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján Jövedelmezőség jellemzője, hogy a bevételek haladják meg a ráfordításokat. Jövedelmezőség elemzése - jelzi a jövedelemtermelő képességet - tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról Alapképlet J= Eredmény/vetítési alap Jövedelemszámítás során figyelembe vehető eredménykategóriák - értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) - üzemi

tevékenység eredménye - szokásos vállalkozói eredmény - adózás előtti eredmény - adózott eredmény - mérleg szerinti eredmény Alkalmazható vetítési alapok - értékesítés nettó árbevétele - saját tőke összege - összes eszközérték - bérköltség - személyi jellegű ráfordítások - vállalkozás átlagos állományi létszáma - lekötött eszközök értéke és a készletek összege Jövedelmezőségi mutatók Átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezőség = Érték.bruttó eredménye Értékesítés nettó árbevétele *100 Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutató = Vállalk. üzemi teveredménye Érték.nettó árbev+egyéb bev *100 Tőke (vagyon) arányos jövedelmezőségi mutató = szokásos vállalk.eredmény Saját tőke = adózott eredmény Saját tőke = mérleg sz.eredmény Saját tőke Mérleg szerinti eredményből milyen mértékkel gyarapodott a saját tőke Élőmunkaarányos jövedelmezőségi mutatók 73 *100 *100 *100

1 főre jutó fedezeti összeg = fedezeti összeg Létszám 1 főre jutó szokásos vállalkozói eredmény = Szokásos váll.eredmény létszám stb. Tk 206 old! Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók = Üzemi tevékenység eredménye Készletek = Adózás előtti eredmény Eszközök összesen TK 207 old.! Az eszközarányos eredményt befolyásolja - az értékesítés jövedelmezőségének alakulása - az eszközök forgási sebességének változása 74 15/a A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és csoportosítása a méregben, a bekerülési értékbe tartozó tételek Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírokat, részesedéseket kell kimutatni. (eszközforgóeszköz-3 szla osztály) Értékpapírok fajtái (37) - részesedés kapcsolt vállalkozásban (371) o tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) - egyéb részesedés (372) o ami nem tartozik az előző részesedések közé - saját részvények, saját üzletrészek (373) o a visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések - forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (374) o azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, illetve amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak - értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása (378) Mérlegben B/III. sorban szerepelnek Egyszerűsített mérlegben B/III. sorban szerepelnek Az értékpapírok

bekerülési értéken kerülnek állományba. Részesedések bekerülési értéke: beszerzéskor Követelés fejében átvétel esetén Csere útján szerzett követelés esetén Ajándékként, hagyatékként kapott összeg Apport behozatalakor Térítés nélküli átvétel esetén vételár A megállapodás, szerződés szerinti értéken Csereszerződés szerinti értéken Állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken Apport értéken Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken Forgatási célú, hitelviszonyt megtest. Érétkpapír bekerülési értéke: beszerzéskor Vételár (kamat nélkül) Követelés fejében átvétel esetén A megállapodás, szerződés szerinti értéken Csere útján szerzett követelés esetén Csereszerződés szerinti értéken Ajándékként, hagyatékként kapott összeg Állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken Apport behozatalakor Apport értéken Térítés nélküli átvétel esetén Átadónál

kimutatott nyilvántartás szerinti értéken Ha az értékpapírt 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapírra cserélik, akkor az nem a forgóeszközök között, hanem a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni. 75 A kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot. Diszkont értékpapírok esetén a kibocsátónál elsődleges forgalomban beszerzésnél a kibocsátási érték lesz a bekerülési érték, másodlagos forgalomban beszerzéskor pedig a vételár. Értékpapírok értékelése Könyv szerinti érték Értékvesztés (-) Visszaírás (+) Árfolyamkülönbözet (+/-) Mérlegérték A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök vagy a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, értékvesztést kell elszámolni. (pü.művráfor87), ha a könyv szerinti érték (fordulónapon) és a piaci érték (mérlegkészítés időpontjában)

közötti különbözet veszteségjellegű, tartósan mutatkozik és jelentős. A külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés, az értékvesztés visszaírásának összegét devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva az pü.művráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követően lehet az árfolyamváltozást megállapítnani Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél is értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a befektetés ismert, várható piaci értékét. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni - gazd.társaság piaci megítélését - megszűnő gazd. társaságnál a várhatóan megtérülő összeget Amennyiben a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke,

a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. (pü,művbev97) Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket. Csak fordulónappal lehet visszaírni!! A külföldi pénzértékre szóló tulajdonosi részesedést jelentő értékpapírnál az értékvesztés, az értékvesztés visszaírásának összegét devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva az pü.művráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követően lehet az árfolyamváltozást megállapítnani Kiegészítő melléklet - forgóeszköz nyitó értéke - tárgyévi növekedés, csökkenés - értékvesztés elszámolása - értékvesztés visszaírása - záró érték 76 15/b Az önköltségmegállapítás módszerei, szükségessége. A vállalkozás önköltségszámítási kötelezettsége, az

önköltségszámítási szabályzat tartalmaz és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok Önköltségszámítási módszerek - osztókalkuláció o a felmerült költségeket a termelés mennyiségével elosztva határozzuk meg az önköltséget. Ott alkalmazzák, ahol csak egyfajta terméket gyártanak - pótlékoló kalkuláció o a közvetlen költségeket a felhasználáskor elszámoljuk a konkrét termékre, a közvetett költségeket pedig először a felmerülés helyén gyűjtjük, majd pótlékkulccsal felosztjuk - vegyes kalkuláció o önköltségszámolás során többféle kalkulációs módszert alkalmazunk - normatív kalkuláció o érvényes normák alapján kell meghatározni a norma szerinti önköltséget, majd ezt követően a normáktól való eltérés mértéke vizsgálandó, és ezekkel az eltérésekkel kell az önköltséget helyesbíteni. Tömeggyártás esetén alkalmazzák. - tevékenység alapú kalkuláció o lehet építőipari,

mezőgazdasági stb. kalkuláció A számviteli politika keretében kell elkészíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot Nem kell - egyszerűsített beszámolót készítő - egyszerűsített éves beszámolót készítő Szabályzat tartalmazza - önköltségszámítás tárgyát - módszerét - készítésének időpontját - felelős személyek nevét Önköltségszámítás (kalkuláció) Olyan gazdasági, műszaki tevékenység, amellyel a termelési, tevékenység megkezdése előtt a termelés folyamata alatt, illetve a termelés befejezése után megállapítható a termék vagy a szolgáltatás várható (tervezett) illetve tényleges önköltsége. Önköltség A termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségének előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett értéke. Önköltségszámítás az alábbi információkat, adatot adja: - hogyan alakult a termelés, szolgáltatás költsége - szükséges e beavatkozás a

jövedelmezőség javítása érdekében - adatot szolgáltatat a saját előállítású eszközök értékeléséhez - az árak megállapításához Önköltségszámítás időpontja szerint van: - előkalkuláció 77 - o a tevékenység megkezdése előtt kiszámítjuk a termék/szolg. tervezett, várható költségét  költségcsökkentéshez  üzleti tervek részét képező eredménytervek és költségtervekhez  új termékek egységárának megállapításához közbenső kalkuláció o termelési folyamat alatt számítjuk a t/sz tényleges önköltségét utókalkuláció o a termelés befejezése után számítjuk ki a t/sz tényleges önköltségét  információt szolgáltat a költség tervezéshez  árpolitika alakításához 16/a A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírok analitikus

nyilvántartása Eszközök-forgóeszközök-3 szla osztály-37!! Forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Csoportosítása: 15/a tétel! Értékpapírok könyvelési tételei Beszerzés T37 Kamat. értékp vételárában lévőT97 kamat Időarányos kamat T39 Törlesztés könyv szerintiT875 értéken Kapott ellenérték T38/36 Kamatelhatárolás T38 Rendkívüli ráfordítás T88 Rendkívüli bevétel T37 T98 K38 (4) K38 K97 K37 K975 K97 K97 K98 K48 A könyvekből való kivezetéskor az értékpapírátvezetési számla, mint technikai számla alkalmazás is lehetséges. Az értékpapírok apportálása során rendkívüli bevételként kell elszámolni a megszerzett részesedés alapító okirat szerinti értékét. Értékpapírok nyilvántartása egyedi vagy csoportos lehet.

Részesedéseknél tartalmazza: - befektetés megnevezése - beszerzés ideje, módja - névérték és beszerzési érték Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál tartalmazza - vásárlás éve 78 - összege végrehajtott értékvesztés törlesztés lejárat kamatfeltételek Saját részvények, üzletrészek könyvelési tételei Visszavásárlás T373 Lekötött tartalék T413 Lekötött tartalék feloldása T414 Bevonás könyv szerinti értéke T887 Bevonás névértéke T411 Értékesítés könyv sz. értékT875 kivezetése Értékesítés ellenértéke T38/36 79 K38 K414 K413 K373 K987 K373 K975 16/b A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása A leltárfelvételi módszerek A leltározási feladatok és azok megszervezése Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata Leltárkészítési kötelezettség A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló

készítéséhez, a mérelg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben A méreget az Szt. előírása alapján leltárral kell alátámasztani El lehet készíteni - folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartás alapján - mennyiség felvétellel végrehajtott leltározással Csak olyan eszközöket lehet felvenni a leltárba, amelyek a valóságban is megvannak. Leltározási szabályzat Egy vagy több évre szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni és a szükséges módosításokat azon átvezetni. Leltározás célja - mérleg valódiságának alátámasztása - a bizonylati fegyelem ellenőrzése, - tulajdon védelme - vezetőség tájékoztatása A leltározás mennyiség felvétellel történik, ami az eszközök megszámolásával megy végbe. A leltár

adatait egyeztetni kell a főkönyvvel, a nyilvántartásokkal. A leltározás fordulónapja december 31. A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv szabályozza, melyet a vezető hagy jóvá. Leltározás rendje - 1./ Leltározás előkészítése o leltározási ütemterv összeállítása o elvégzendő feladatok meghatározása o 30 nappal a leltározás megkezdés előtt jóvá kell hagyni az ütemtervet  Ütemterv tartalmazza • Leltározás fordulónapját • Leltárfelelősök nevét • Leltárellenőr nevét • Leltározás módját stb. • Leltárhiány-, többlet értékelésének módját - 2./ Leltározás megszervezése o fel kell mérni a leltározási feladatokat o leltározó bizottság jön létre 80 - - 3./ Leltározás lebonyolítása o befektetett eszközök  immateriális javak – egyeztetéssel (főkönyv és analitika)  tárgyi eszközök - mennyiségi felvétellel (leltárfelvételi

ív és analitika)  beruházások - egyeztetéssel (analitika és főkönyv)  befektetett pü.eszközök • részesedés és hitelv.megtértékp – egyeztetéssel • saját maga őrzi az értékp. – mennyiség leltár • letétbe helyezett értékp. – letéti igaz+nyilvánt Egyezősége • dematerializál értékp. – egyeztetéssel o forgóeszközök  készletek – mennyiségi felvétellel • készletekre adott előlegek – nyilvántartással tört. egyeztetés, az anyagokat és árukat egyenként kell megszámolni és nyilvántartásba venni • saját term.készletek – nyilvántartással történő egyeztetés  követelések- egyeztetéssel  értékpapírok – nyilvántartással történő egyeztetés • ua.mint a befpüeszközöknél (saját maga őrzi, letétbe van helyezve, vagy dematerializált)  pénzeszközök – egyeztetéssel • pénztárban lévő pénzkészlet megszámolásra kerül és egyeztetik a főkönyvvel (rovancsolás) •

pénzhelyettesítő eszközöket – mennyiségi felvétellel • elszámolásra kerülő összegek – egyeztetéssel  aktív időbeli elhatárolások - egyeztetéssel  saját tőke - egyeztetéssel  céltartalék - egyeztetéssel  kötelezettségek - egyeztetéssel  passzív időbeli elhatárolás - egyeztetéssel 4./ Leltározás lebonyolítása 5./ Hiányok, többletek rendezése (jegyzőkönyvbe kell foglalni az eltérést) 6./ Leltározás zárása (összefoglaló jelentés írása az elvégzett munkáról Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell megőrizni 10 évig. 81 17/a A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk A pénzkezelési szabályzat

célja, tartalma, az elkészítésnél figyelembe veendő szempontok Eszközök-forgóeszközök-38 szlaosztály! Pénzeszköz (38) Készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk valamint a bankbetétek értéke. Csoportosítása: - Pénztár (381) o a készpénzfizetések teljesítésére házipénztárt kell létesíteni. A bevételekről bevételi pénztárbizonylat, a kiadásokról kiadási pénztárbizonylat készül. A pénzkezelésre vonatkozó előírásokat a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. - Valutapénztár (382) o Valutapénztár valutakészletét növelő tételeket a bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított forintértéken kell könyvelni. Ha a valuta a hitelintézettől történő valutavásárlásból ered, akkor a pénzügyi teljesítés napján érvényes az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által meghirdetett, valutaeladási árfolyamon átszámított forintértéken kell elszámolni. o Valutapénztár valutakészletét csökkentő

tételeket a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell elszámolni o Devizaszámláról valutapénztárba történő valutafelvételt a teljesítés napjára érvényes választott árfolyamon kell elszámolni. Devizaszámla csökkenésének elszámolása a könyv szerinti értéken történik (Fifo, vagy átlag) - Csekkek (383) - Elszámolási betétszámla (384) o Tartalmazza a számáról történő kifizetéseket, átutalásokat, és a jóváírt bevételeket - Elkülönített betétszámla (385) o meghatározott célra elkülönített pénzlekötésnél (fejlesztési célra) - Devizabetét számla (386) o Itt kell nyilvántartani a devizában rendelkezésre álló pénzt o Devizaszámlán lévő devizakészletet növelő tételeket a bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított forintértéken kell könyvelni. Az elszámolási betétszámláról átutalt forint ellenében történő deviza vásárlásakor a devizát, az adott hitelintézet

által folyósított és a devizaszámlán jóváírt devizahitel összegét a pénzügyi teljesítéskor érvényes, az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által meghírdetett devizaeladási árfolyamon átszámított forintértéken kell szerepeltetni. o Devizaszámlán lévő devizakészletet csökkentő tételeket a deviza könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell elszámolni o Pénztárból devizaszámlára történő valuta befizetés összege a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon kerül elszámolásra a deviza betétszámlán o A külföldinek minősülő hitelezőtől devizában felvett hitel összegét a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan, a választott árfolyamon kell meghatározni. - Átvezetési számla (389) 82 o Bankszámlák között mozgások áthidalására Mérlegben B/IV sorban szerepelnek Egyszerűsített mérlegben B/IV sorban szerepelnek Valutakészlet, devizaszámlán lévő készlet

forintosítása - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani - választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagán kell - választott hitelintézet deviza vételi árfolyamán - választott hitelintézet deviza eladási árfolyamán ez a kettő csak akkor választható, ha az 1.és 2 módszerrel történő átszámításhoz viszonyítva jelentős eltérés adódik. - forintért vásárolt valuta, deviza – fizetett árfolyamon - nem jegyzett valuta és deviza esetén piaci árfolyamon Pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatok - bevételi és kiadási pénztárbizonylat - pénztárjelentések - csekkek, utalványok - bankszámlakivonatok, bank értesítések Pénzeszközök értékelése Könyv szerinti érték Árfolyamkülönbözet (+/-) Mérlegérték Egyedi minősítés alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett hitelintézetekkel szembeni

követelésekre értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege között veszteségjellegű különbözet összegében, ha a különbözet tartós és jelentős. (püművráf87) Ha egyedi minősítés alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Csak fordulónappal lehet visszaírni! (pü.művbevétele 97) Pénzeszközök mozgásai az eredménykimutatásban - értékesítés nettó árbevétele - egyéb bevétel - egyéb ráfordítás - pü.művbevételei - pü.művráfordításai - rendkívüli bevételek - rendkívüli ráfordítások 83 Pénzeszközök leltározása minden év végén egyeztetéssel

történik. Kiegészítő melléklet tartalmazza - pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre - likviditás - tartós és nem tartós betétek átsorolásai - pénzeszközök értékvesztése, visszaírása Pénzkezelési szabályzat Számviteli politikában keretében kell elkészíteni. Célja: hogy a vállalkozás bankszámlán lévő pénze biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénforgalom rendje, a bizonylatolás szabályszerű legyen. Meg kell határozni a pénztáros, az utalványozó, az ellenőr feladatait. Ki kell zárni az összeférhetetlenséget. 84 17/b A költségelemzés célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés során Költséggazdálkodás középpontjában a költség áll Tartalmazza - a költségek tervezését - utalványozását - analitikus nyilvántartását - főkönyvi elszámolását - ellenőrzését - elemzését A költségelemzés biztosítja az információkat - a közép és

hosszú távú döntésekhez A költségek elemzéséhez a költségeket csoportosítani kell - költségek megjelenése költségnemek szerint o anyagköltség o igénybe vett szolgáltatások költségei o egyéb szolgáltatások költségei o bérköltség o személyi jellegű költség o bérjárulékok o écs - költségek csoportosítása elszámolhatósága és tervezhetősége szerint o közvetlenül elszámolható (felmerülés időpontjában eldönthető, mely költségviselőt milyen mértékben terhel) o közvetett költség (felmerüléskor nem tudjuk megnevezni a költségviselőt, csak a költséghelyet) - költségek kapcsolata a termelés volumenének változásával o gazdasági döntések során fontos ez az elemzés  állandó  fix költségek A költségek vizsgálhatók - statikusan - dinamikusan Annak függvényében, hogy a költségek a termelés volumenével hogyan változnak: - lineárisan változó o termelés volumenével arányosan nő -

progresszíven o költségnövekedés üteme meghaladja a termelés növekedésének ütemét - degresszíven o költségnövekedés üteme kisebb, mint a termelés növekedésének üteme - és regresszíven változó költségek vannak o termelés volumenének növekedése hatására ezen költségek összegükben csökkennek Állandó költségek 85 Amelyek a termelés változásával nem változnak. Költségelemzéshez a költségváltozási tényezőt használjuk. A termelés és a költségváltozás kapcsolatát írja le. Vagyis 1%-os termelésváltozás, milyen mértékű költségváltozást eredményez. Vannak olyan költségek, amelyek befolyásolhatók, vannak amelyekre nincs hatásunk. 86 18/a Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív

időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek Fajtái (39 szla osztály eszközök) - bevételek - költségek, ráfordítások - halasztott ráfordítások a.ielhatárolása Egyszerűsített mérlegben nem szerepel Tartalma - az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapja után számolhatók el - olyan járó árbevétel, kamat és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el - ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (pl: váltótartozás), a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti éveket terhelő összeg stb.(Tk 240 old) Mérlegben szereplő

értéke Könyv szerinti érték Értékvesztés (-) Visszaírás (+) Mérlegérték Egyedi minősítés alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege között veszteségjellegű különbözet összegében, ha a különbözet tartós és jelentős. Ha egyedi minősítés alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan

arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (időbeli elhatárolás elve Passzív időbeli elhatárolás (48 szla osztály-források) Fajtái: - bevételek - költségek, ráfordítások - halasztott bevételek p.ielhatárolása 87 Egyszerűsített mérlegben nem szerepel! Tartalma - mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi - a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra - a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget - a mérleggel lezárt üzleti évhez

kapcsolód, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait - a valuta és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelésekor kimutatott, összevontan nyereséget mutató különbözetet stb. (TK 242) Halasztott bevételként kell kimutatni - a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, és véglegesen átvett pénzeszköz - elengedett, valamely 3-ik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében) - térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét, továbbá az ajándékot, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét - cégvásárlás illetve a negatív üzleti

vagy cégértéket - a befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt Mérlegben szereplő érték: könyv szerinti érték Az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást kell vezetni. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az aktív és passzív időbeli elhatárolások jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. 88 18/b A piaci tevékenység elemzése. A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések. Az értékelési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések. - 1) Az árakkal kapcsolatos számítások o költségalapú árképzés  az árak megállapításánál a költségekből indulnak ki, lehetőleg akkora árat kell kialakítani, mely fedezni tudja a termék előállításával kapcsolatban felmerült költségeket, és ugyanakkor egy elvárt hasznot

is biztosít. Az ár a következő összefüggés alapján állapítható meg: Tervezett közvetlen önköltség Elvárt bruttó eredmény(fedezet)(+) Tervezett ár o piacvezérelt árképzés  piaci szempontokból kell kiindulni, az árak meghatározásához piaci információkra van szükség, ismerni kell a vevők elvárásait egy termékkel kapcsolatban,fel kell térképezni a versenytársak termékeit  lehet árarányosítással (mennyiért adható el egy hasonló termékhez viszonyítva) vagy versenytársak áraiból kiinduló árképzéssel megállapítani o árrugalmasság vizsgálata  az kell vizsgálni, hogy milyen a termék árának és keresletének kapcsolata, a vevők hogyan reagálnak az árváltozásokra (általában az árak és a kereslet ellentétesen mozog) o fedezetelemzés  az árak, értékesítési volumenek, költségek és eredmény közötti összefüggések vizsgálata.  Fontos a fedezeti pont vizsgálata, hogy milyen mennyiségnél,

árbevételnél van ez a pont o fordított kalkuláció  ahhoz hogy az elvárt bruttó eredmény képződjön, meg kell állapítani, hogy milyen költségszinten kell előállítani a terméket piaci ár elvárt bruttó eredmény (-) közvetlen önköltség - 2) Termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását célzó elemzések o Rövid távú döntések előkészítésére alkalmazható módszerek  Gyármánykarakterisztikák • termék gazdaságossági mutatószámai, melyek megmutatják, hogy egységnyi erőforráskorlát felhasználása esetén mennyi fedezet képződik pl: egy gépórára jutó fedezet  Gazdaságos termékösszetétel meghatározása • Figyelembe veszik a piaci korlátokat, az erőforrás korlátokat o Hosszú távú döntések során alkalmazható módszerek  Meg kell határozni, hogy milyen termékstruktúrával lehet hosszabb távon sikeres a vállalkozás - 3) Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása - 4) Árubeszerzés

elemzése a kereskedelemben o a vásárlói igények felmérése o megfelelő szállítói partner kiválasztása 89 o szállítói szerződés megkötése Az értékelési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában - A rendeléssel való ellátottság vizsgálata o A vállalkozásoknak folyamatosan kell vizsgálniuk, hogy a következő időszakra megfelelő mennyiségű és összetételű rendelésállománnyal rendelkeznek-e. o Rendelésállomány/tervezett nettó árbevétel - Az élő rendelésállomány fedezettartalmának vizsgálata o Van e olyan nagyságú és összetételű rendelésállomány, amely a tervezett eredmény (fedezet) eléréséhez szükséges. 19/a A saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. Az osztalékfizetés

feltételei. Mikor fizethető osztalékelőleg? Saját tőkeként (41 szla osztály- források) olyan tőkeeszközt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke a vállalkozás vagyonának saját forrása. Ha a tulajdonosok pótbefizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, akkor annak összegét a lekötött tartalékba kell helyezni. Ha befizetik a pénzt, akkor az eredménytartalékot csökkenteni kell, és a lekötött tartalékot ennyivel csökkenteni. Fajtái - jegyzett tőke (411) o a tulajdonosok által a vállalkozás létesítésekor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközök értéke. Pénzbeli betétből és nem pénzbeli betétből (apportból) áll. Jegyzett tőke törzstőke elnevezést is kaphat o állományba vétel a létesítő okiratban szereplő értéken, a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg történik. o A

jegyzett tőke leszállítást és felemelést is a cégbejegyzés időpontjával kell könyvelni. o Mérlegben szereplő érték a könyv szerinti érték o Kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás a fizetőképesség és a jövedelmezőség alakulását. - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke o A cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett részét kell itt kimutatni. o Állománybavétel a cégbírósági bejegyzéskor elfogadott összegben történik. o Mérlegben szereplő érték a be nem fizetett tőke könyv szerinti értéke o Eredményhatása nincs o Kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek

tételeinek alakulását, a likviditás a fizetőképesség és a jövedelmezőség alakulását 90 - - - - Tőketartalék (412) o Növekedésként kell kimutatni  Részvények kibocsátási értéke és a névértéke között különbözetet  Az alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét  Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben  Tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján stb. (TK 254) o Csökkenésként kell kimutatni  Jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból  A veszteség miatt negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget  Tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét o Mérlegben szereplő tétel könyv szerinti értéken o Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke változását, annak okait Eredménytartalék (413) o Növekedésként kell

kimutatni  Az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét)  Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben  A veszteség miatt negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot stb. (Tk255) o Csökkenésként kell kimutatni  Az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteség)  Jegyzett tőke emelést a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból  Eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét stb. o Mérlegben szereplő tétel könyv szerinti értéken o Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke változását, annak okait lekötött tartalék (414) o a tőketartalékból, és az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott (veszteség rendezésre szóló) pótbefizetés összegét foglalja magában. o A tárgyévre jóváhagyott osztalék, részesedés megállapításánál csak annyit adózott eredmény fizethető ki, vagyis csak annyi

eredménytartalék vehető igénybe adózott eredmény kiegészítésére, hogy az osztalékfizetés után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke ne legyen kisebb a jegyzett tőkénél o Mérlegben szereplő tétel könyv szerinti értéken o Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke változását, annak okait értékelési tartalék (417) o itt kell kimutatni a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét, az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, valamint o a valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként o az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak kizárólag egymással szemben és azonos mértékben változhat o Mérlegben szereplő tétel az értékelési tartalék könyv szerinti értéke, az értékhelyesbítéssel azonos érték o

Kiegészítő mellékletben be kell mutatni  Az értékhelyesbítés nyitó értékét,  Növekedést, csökkenést  Záró értéket  Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés elveit, módszereit 91 - mérleg szerinti eredmény (419) o mérleg szerinti eredmény az osztalékra, a részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény. o Mérlegben szereplő tétel könyv szerinti értéken o Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a társasági adóalapot módosító tételeket. Osztalékelőlegként Csak akkor fizethető ki a mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az

osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 92 19/b Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval Az üzleti jelentés szerepe, információi Kiegészítő melléklet Azokat a számszerű és szöveges magyarázatokat kell leírni, amelyet a szt. előír, valamint azokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének valós és megbízható bemutatásához szükségesek. Tartalma - 1.) Általános rész o Értékelni kell a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek alakulását, a likviditást, a fizetőképességet, valamint a jövedelmezőség alakulását. o Ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, az alkalmazott értékelési eljárásokat, a écs elszámolásának módjait o Cash-flow

kimutatás - 2.) Specifikus rész o Be kell mutatni a képzet céltartalékot, annak felhasználását o Rövid lejáratú kötelezettség közötti kölcsönöket, hiteleket o Követelésekre elszámolt értékvesztés összegét o Azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak o A veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének mennyiségi adatait o Imm.javak, tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedéseit, csökkenését, záró érétkeit o Az elszámolt értékcsökkenési leírást o Bef.püeszközök, forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, készletek értékelés kapcsán elszámolt értékvesztést nyitó értékét, tárgyévi növekedést, csökkenést, visszaírt értékvesztés összegét o Értékhelyesbítések nyitó értékét, tárgyévi növekedést, csökkenést, záró értékét o Stb. (TK 268)

Eredménykimutatásra vonatkozó információk - Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét - A támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket támogatásonként, azok felhasználását - A kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit - A rendkívüli bevételeket, a rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint részletezni kell stb. - 3.) Tájékoztató rész o Gazd.társ neve, székhelye o Saját tőkéje, jegyzett tőkéje o Vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak az üzleti év után járó járandóságát o Lekötött tartalékot jogcímenként megbontva o A hátrasorolt eszközök értékét jogcímenként 93 o A saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait, különös tekintettl a jegyzett tőke változására o A

visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat o A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket Üzleti jelentés Célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, hogy az megbízható és valós képet adjon. A vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, megbízható és valós képet kell hogy adjon. Tartalma - ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményekre - a várható fejlődésekre - a kutatás és kísérleti fejlesztés aktivált értékére - a telephelyek bemutatására - környezetvédelmi intézkedéseket 94 20/a A céltartalék fogalma, céljai, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos

gazdasági események, azok könyvelése és hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben Céltartalék (42 szlaosztály-források) Olyan adózás előtti eredményre képzett forrás, amelyet az Szt.ben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhet a vállalkozás. Céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik féllel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan. Ilyenek: - függő kötelezettségek o (harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetés jövőbeni eseménytől függ) -

biztos (jövőbeni ) kötelezettségek o olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető - korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettségek Az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni kötelezettségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Fajtái - céltartalék várható kötelezettségekre (421) céltartalék jövőbeni kötelezettségekre (422) árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék (424) egyéb céltartalék (429) Állománybavétel a várhatóan felmerülő értéken. Mérlegben szereplő tétel: könyv szerinti érték

Képzése = egyéb ráfordítása Feloldása = egyéb bevétel Kiegészítő mellékletben a képzett céltartalékot és annak felhasználását jogcímenként be kell mutatni. 95 20/b Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata Konszolidált beszámoló Az egymással szoros kapcsolatban álló cégek együttes, összevont vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét mutatja be úgy, mintha azok egyetlen vállalkozásként működnének. Készítésére az anyavállalat kötelezett. Anyavállalat az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál (leányvállalatnál) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. Leányvállalat az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolja. Az anyavállalatnak nem kell az

üzleti évről összevont éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket - a mérlegfőösszeg a 2700 MFt-ot - az éves nettó árbevétel a 4000 MFt-ot - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt Ebben az esetben az anyavállalat és a leányvállalat adatai összesítve kell figyelembe venni. Nem kell készíteni annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (fölérendelt anyavállalat) Konszolidált beszámoló készítésének menete - előkészítő szakasz o az egyedi mérlegeket és az egyedi eredménykimutatásokat összevonják, egyesítik - konszolidációs munkaszakasz o tőkekonszolidálás  vagyon és tőkehalmozódások kiszűrése o adósságkonszolidálás  követelések és tartozások kiszűrése o közbenső eredmények konsz.  Az

eszközöket a korrigált beszerzési és előállítási értéken kell szerepeltetni o Bevételek, ráfordítások konsz.  Csak azok a bev/ráf maradhatnak bent, amelyek a vállalatcsoporton kívüli tételekből származnak o Közös vezetésű vállalkozások konsz.  A tőkerészesedés mértékének megfelelő mértékben kell konsz. o Társult vállalkozások konsz. o Konszolidálásból eredő társasági adó különbözet megállapítása - Konszolidált kiegészítő melléklet készítése - Konszolidált üzleti jelentés készítése 96 97 21/a A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása, A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A kötelezettségek és a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata.

Kötelezettségek (források – 43 szla osztály) Azok a szállítói, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a szervezet által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamit a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Lehetnek - Hátrasorolt kötelezettségek (43) o Kapcsolt vállalkozással szemben o Egyéb részesedés viszonyban lévő vállalkozással szemben o Egyéb gazdálkodóval szemben - Hosszúlejáratú kötelezettségek (44) az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönök, hitelek o Hosszú lejáratra kapott kölcsönök o Átváltoztatható kötvények o Tartozások kötvénykibocsátásból o Beruházási és fejlesztési hitelek o Egyéb hosszú

lejáratú hitelek o Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben o Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő váll.sz o Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek o Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek  Állományba vétel: • a forintban keletkezett kötelezettségnél az elismert, számlázott összeg, a folyósított összeg,a szerződésben rögzített összeg • devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél, ha o devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéken o ha elszámolási számlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes devizavételi árfolyamon számított értéken - Rövidlejáratú kötelezettségek (45-47) Egy üzleti évet meg nem haladó kölcsön, hitel o Rövid lejáratú kölcsönök o Rövid lejáratú hitelek o Vevőktől kapott előlegek o Szállítók 98 o o o o o

Beruházási szállítók Faktoring tartozások Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban. lvsz  Állományba vétel • a forintban keletkezett kötelezettségnél az elismert, számlázott összeg, a folyósított összeg,a szerződésben rögzített összeg • devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél, ha o devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéken o ha elszámolási számlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes devizavételi árfolyamon számított értéken Devizában fennálló kötelezettségek forintértékének meghatározása: - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani - választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagán kell - választott hitelintézet

deviza vételi árfolyamán - választott hitelintézet deviza eladási árfolyamán ez a kettő csak akkor választható, ha az 1.és 2 módszerrel történő átszámításhoz viszonyítva jelentős eltérés adódik. - forintért vásárolt valuta, deviza – fizetett árfolyamon - nem jegyzett valuta és deviza esetén piaci árfolyamon Mérlegben szereplő tétel: a kötelezettség könyv szerinti értéke A méregbe csak akkor vehető fel a kötelezettség, ha - az a vállalkozás elismert, elfogadta - a másik fél által megtörtént a teljesítés - különféle szerződésből származik, és - jellemzően pénzformában teljesítendő Kiegészítő melléklet: Értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Kötelezettségnek minősülő, de a

kötelezettségek közé nem sorolható tételek - függő kötelezettség – mérleg fordulónapján fennáll, de szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ (kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség) - biztos jövőbeni kötelezettség- mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg (határidős adásvételi ügyletek, swap ügyletek határidős része miatti kötelezettség) - nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel folyamatosan felmerülő költségek (erre céltartalékot kell képezni) 99 21/b A tőkekonszolidáció. Az adósságkonszolidálás A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése A ráfordítások és bevételek konszolidálása Tőkekonszolidáció Vagyon és tőkehalmozódások kiszűrése A feladat végrehajtása során egymással szemben el kell hagyni a teljeskörűen bevont leányvállalatban vagy közös vezetésű

vállalkozásban lévő, az anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető részesedések könyv szerinti értékét a teljeskörűen bevont leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot tulajdoni hányada alapján megillető összeggel szemben. A tőkekonszolidáció nem alkalmazható az anyavállalat azon részvényeire, üzletrészeire, amelyeket az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat birtokol. Az ilyen részvényeket, üzletrészeket, mint saját részvényt, üzletrészt a forgóeszközök között kell kimutatni. Adósságkonszolidálás Az adós és hitelezői kapcsolatokat kell rendezetté tenni. A konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások tételei az összevont mérlegben nem szerepelhetnek. Egymással szemben el kell hagyni a teljeskörűen bevont vállalkozások egymás közötti ügyleteiből származó,

kölcsönösen fennálló követeléseiket és kötelezettségeiket, a céltartalékot, és az időbeli elhatárolások tételeit. Nem kötelező az előbbi feladat, ha az elhagyandó tételek a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyié s jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak. Konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése A közbenső eredmények kiszűrése során abból kell kiindulni, hogy az eszközöket a korrigált beszerzési, előállítási értéken kell a mérlegben szerepeltetni. Azokat az eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás teljesítéseiből származnak, az összevont mérlegben olyan értékre kel helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevont vállalkozások a mérlegfordulónapra vonatkozó mérlegébe beállíthatók lettek volna,

ha a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesen, jogilag is egyetlen vállalkozást képeznének. Nem kötelező az előbbi feladat, ha az elhagyandó tételek a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyié s jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak. Ráfordítások és bevételek konszolidálása Ez az eredménykimutatáshoz kapcsolódik. A konszolidált eredménykimutatásban csak azok a bevételek és ráfordítások maradhatnak benn, amelyek a vállalatcsoporton kívül kapcsolatokból erednek. 100 Nem kötelező az előbbi feladat, ha az elhagyandó tételek a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyié s jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak. 101 22/a Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása, összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az A és B

módszerrel Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak, az értékesítés nettó árbevétele, aktivált saját teljesítmény értéke (tartalma, elszámolása) Üzemi eredmény megállapításának fajtái - összköltség eljárással o az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmény értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítás együttes összegének különbözeteként - forgalmi költség eljárással o az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítése közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként. Formája: Szt. 2 sz melléklete! A két módszer

között az eltérés csak az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásában van, bármelyik módszer alkalmazásával a számítás végeredménye azonos összeget ad. Forgalmi költség eljárásnál – az értékesítésből származó bevételeket az értékesítéssel összefüggésben felmerült – közvetlen és közvetett – költségekkel állítja szemben Összköltség eljárásnál – az eljárásra épülő számításnál az adott üzleti évben felmerült összes költség áll szemben az ugyanezen időszakra vonatkozó hozamokkal és az aktivált saját teljesítmény értékével. Aktivált saját teljesítmény két elemből tevődik össze - saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) o záró és nyitó állomány különbsége o minden, ami nem minősül SEEÁV-nak, de saját teljesítmény o ha a saját termelésű készlettel kapcsolatban olyan gazdasági esemény következik be, amely eseményt az Szt. az egyéb vagy rendkívüli

ráfordítások között rendeli el elszámolni, akkor a saját termelésű készletet saját előállítású eszközzé kell átminősíteni az elszámolt összegben. - saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEÁÉ) o előállított imm.javak, tárgyi eszközök o értéknövelő munkák o technikai okok miatt átminősített saját termelésű készletek o saját termelésű készletek között kimutatott állat átminősítése tenyészállattá o a beruházó által a kivitelező rendelkezésére bocsátott anyag, saját termelésű készlet a beépítéskor, nyújtott szolgáltatás a szolgáltatás nyújtásakor o költségek az 5 szlaosztályban kerülnek elszámolásra o az eszközöket az előállításuk befejezésekor aktiválni kell, az előállítás tényleges költségeivel megegyező értékben 102 Ez csak az összköltség eljárású eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesítés költségeit a saját előállítású eszközök

aktivált értékével minden esetben növelni szükséges, ahhoz, hogy a tárgyidőszakban felmerült költségek megállapíthatók legyenek. Ha az adott üzleti évre vonatkozó STK záró értéke magasabb a nyitó értéknél, akkor ez azt jelenti, hogy a vállalkozó az adott időszakban több terméket állított elő, mint amennyit értékesíteni tudott. Illetve fordítva is igaz Termelési költség meghatározása Anyaköltség +igénybevett szolg.értéke +egyéb szolg.értéke +bérköltség +személyi jell.egyéb kifizetés +bérjárulék +écs Értékesítés nettó árbevétele Tartalma - üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek kiszámlázott értéke - teljesített szolgáltatások kiszámlázott értéke - árkiegészítések - felárak - eladási árat növelő korrekciók stb. Nem tartalmazhatja az engedmény és a fizetendő általános forgalmi adó összegét Árbevételt csökkenti - utólag adott engedmény helyesbítő

számlában szereplő összege - visszáru - szavatossági jogok érvényesítése során utólag adott engedmény stb. Fajtái - belföldi értékesítés árbevétele - export értékesítés árbevétel 103 22/b A költségrugalmasságon alapuló (flexibilis) költségelemzési módszere lényege, alkalmazásának lehetősége és jelentősége Flexibilis költségelemzés Abból indulunk ki, hogy a termelés volumenének változásával a költségek is változnak. Vagyis a termelés változásával hogy változik a költség. Ennek függvényében megkülönböztetünk: - állandó költséget o termelés volumenének változása hatására változatlan marad - változó költséget o termelés volumenének változásával megváltozik o annak függvényében, hogy milyen irányú a változás, van:  proporcionális (arányosan változó-valamennyi termék előállításához azonos költségre van szükség 10 db-500Ft, 20 db-1000 Ft, 30 db1500Ft)  progresszív (arány

felett változó- a költségnövekedés meghaladja a termelés növekedésének ütemét 10 db-120 Ft, 20 db-280 Ft, 30 db-480 Ft)  degresszív (arány alatt változó- a költségnövekedés üteme kisebb, mint a termelés növekedésének üteme 10 db-280Ft, 20 db-520 Ft, 30 db-720 Ft)  regresszív (összegében csökkenő-a termelés növekedés mellett a költségek abszolút összege is csökkenő 10 db-800Ft, 20 db-700Ft, 30 db-600 Ft) költség Költségváltozási tényező: a termelés és a költségváltozás kapcsolatát írja le Más néven reagálási fok Reagálási fok = költségváltozás %-ban Költségjellemző változás %-ban Egy százaléknyi költségjellemző változásához hány százalék költségváltozás tartozik. 104 23/a Az egyéb bevételekkel és az egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei. Egyéb ráfordítások

(86) Az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül agy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi sem rendkívüli ráfordításnak Itt kell kimutatni: - a céltartalék összegét - a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét - imm.javak, tárgyi eszköz értékesítésekor azok könyv szerinti értékét - a hiányzó, tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett imm.javak, tárgyi eszköz, vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét - eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor - értékvesztés összegét, ideértve az imm.javak, tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt

értékvesztését - a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét - az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseménnyel kapcsolatos – a le nem vonható áfát is magában foglaló – kifizetéseket - a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérelgfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét stb, (TK.308) Egyéb bevételek (96) Az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem pénzügyi, sem rendkívüli bevételeknek. Itt kell kimutatni - káreseményekkel kapcsolatos bevételeket - a kapott bírság, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét - behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget (az

előző évben hitelezési veszteségként leírt) - képzett céltartalék felhasználását - az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor - az imm.javak, tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt - a biztosító által fizetett összeget - a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget - az értékvesztések visszaírt összegét, ideértve az imm.javak, tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a készletek visszaírt értékvesztésének összegét - a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét 105 Bizonylat Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, bekövetkezésével egyidejűleg. Magyar nyelven kell

kiállítani Számla Az adóalany köteles a termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról - számlát vagy - egyszerűsített számlát kibocsátani Kellékei: - sorszám - kibocsátás napja - teljesítés napja - vevő neve - eladó neve - termék megnevezése - termék egységára - termék adó nélkül számított értéke - felszámított adó százalékos mértéke - számla végösszege - fizetés módja, határideje 106 a gazdasági esemény 23/b A közös vezetésű vállalkozások konszolidálása. A társult vállalkozások konszolidálása A konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása. Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet tartalma Az összevont üzleti jelentés Közös vezetésű vállalkozás Ahol az anyavállalt, másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a meghatározó befolyással (egyenlő arányban), legalább 33%-os szavazati aránnyal rendelkezik. A közös vezetésű vállalatot a

tulajdonostársak közösen irányítják. A közös vezetésű vállalat eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait az összevont éves beszámolóba az anyavállalat tőkerészesedésének megfelelő arányban kell bevonni. A társult vállalkozás a konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20%-val közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont mérlegben külön soron kell szerepeltetni. Az anyavállalattal, a

konszolidálásba bevont leányvállalattal egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás részesedését az anyavállalat, illetve a konszolidálásba bevont leányvállalat éves mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell az összevont mérlegben kimutatni. Társasági adó különbözet Az egyedi beszámolók eredménykimutatásai szerint fizetendő társaság adó és a konszolidált eredménykimutatás szerint fizetendő társasági adó eltérés Ha az összevont éves beszámoló alapján számított éves adózási előtti eredmény – az összevonás következtében – alacsonyabb, vagy magasabb mint a konszolidálásba bevont vállalkozások adózás előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidálásba bevont vállalkozások szerint és az összevont eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az összeget, ami a konszolidálásba bevont vállalkozási ki nem gazdálkodott negatív adóalapjából, továbbá a

megelőző üzleti évek, a tárgyév konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan kiegyenlítődik a későbbi üzleti években, konszolidálás miatti társasági adó- különbözetkén kell kimutatni. Összevont kiegészítő melléklet Tartalmazza - az összevont mérleg és összevont eredménykimutatás összeállításánál alkalmazott eljárásokat - a forintra, devizára történő átszámítási módszert - konszolidálásba bevont leányvállalatok nevét, székhelyté - közös vezetésű vállalkozások neve, székhelye 107 - társult vállalkozások neve, székhelye azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek az összegét melyek a pénzügyi helyzete értékelésekor jelentőséggel bírnak, de nem jelennek meg az összevont mérlegben az összevont éves beszámolóba bevont vállalkozások tárgyévben foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos statisztikai létszámát az anyavállalatnál az igazgatóság, az FB, az ügyvezetés tagjainak

tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, a részükre folyósított kölcsönt, stb. (TK317) Összevont konszolidált üzleti jelentés Tartalmazza - a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesének helyzetét, és üzletmenetét - a vállalkozó fejlődéséről, teljesítményéről és helyzetéről átfogó elemzést kell adni - ki kell térni a mérlegfordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre - várható fejlődésekre - telephelyek bemutatására - kutatás és kísérleti fejlesztés területére - a környezetvédelem szerepét - magyarázatokat kell adni, ahol szükséges az éves beszámolóban szereplő adatokra - magyarul kell elkészíteni 108 24/a A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai Pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak

különbözete. Pénzügyi műveletek bevétele - kapott osztalék, részesedés - részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége - bef.püeszközök kamatai, árfolyamnyeresége (értékpapírok, követelések, bankbetétek) - egyéb kapott kamatok, kamatjellegű bevételek - pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai - bef. püeszközök árfolyamvesztesége - fizetendő kamat - pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése A devizaeszközöket és kötelezettségeket bekerülésekor a következő árfolyamoknak a bekerülés napján érvényes értékén kell értékelni: o az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani o választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagán kell o választott hitelintézet deviza vételi árfolyamán o választott hitelintézet deviza eladási árfolyamán o ez a kettő csak akkor

választható, ha az 1.és 2 módszerrel történő átszámításhoz viszonyítva jelentős eltérés adódik. o forintért vásárolt valuta, deviza – fizetett árfolyamon o nem jegyzett valuta és deviza esetén piaci árfolyamon A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, bef.püeszközt, értékpapírt, illvetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközre, kötelezettségre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Év végi értékeléskor Az árfolyamveszteség – pü.művegyéb ráfordításai közt Az árfolyamnyereséget –pü.művegyéb bevételei közt kell elszámolni Kapott osztalék és részesedés elszámolásának

feltétel, hogy a mérlegkészítés időpontjában ismertté váljon. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségének elszámolás nem kapcsolódik a pénzügyi endezéshez, azt az értékesítéskor, beváltáskor kell elszámolni. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége: a kölcsönök, értékpapírok kamatai, az ide tartozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált – kamattal csökkentett - árfolyamnyereség. 109 Részesedések árfolyamnyereségének elszámolása az értékesítés és nem a pénzügyi rendezés időpontjához kapcsolódik. Adott árengedmény összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közt kell elszámolni. 110 24/b A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése A számviteli fegyelem

megsértésének jogkövetkezményei Bizonylat Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, a gazdasági esemény bekövetkezésével egyidejűleg. Magyar nyelven kell kiállítani A bizonylatokat a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell. Csak szabályszerű bizonylatot lehet nyilvántartani (megfelel az alaki és tartalmi követelményeknek) Számviteli bizonylat Minden olyan okmány, melyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, rendelkezik az Szt-ben meghatározott alaki és tartalmi kellékekkel) Alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.Magyar nyelven kell kiállítani. Az adatok időtállóságát legalább 8 évig biztosítani kell Alaki és tartalmi kellékek: - bizonylat megnevezése, sorszáma - bizonylatot kiállító neve - utalványozó és ellenőr aláírása - kiállításának időpontja - gazdasági műveletet elrendelő személy megnevezése - könyvelés

módjára, az érintett könyvviteli számlára való hivatkozás Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. Szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatvány kibocsátóját terheli Ezekről nyilvántartást kell vezetni, ami biztosítja az elszámoltatást. Bizonylatok feldolgozási rendje - a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hő 15-ig kell a könyvekben rögzíteni - az egyéb gazdasági események adatait, az események megtörténte után, legalább negyedévente, legkésőbb a tárgynegyedévet

követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni A beszámolót, az ezt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet, vagy más nyilvántartást legalább 10 évig kell megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül vagy közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányára is vonatkozik a megőrzés. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményeiről a Büntető Törvénykönyv rendelkezik. Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban előírt - beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettségét 111 o írásos beszámoló készítése, leltár készítése, letétbehelyezési kötelezettség, előírt könyvvizsgálói ellenőrzés - bizonylati fegyelmet megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintéslét, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

vagy megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 112 25/a A rendkívüli eredmény fogalma, tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylatai Rendkívüli eredmény A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete Ezek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak kapcsolatban. Rendkívüli bevételek (98) - társaságba bevitt eszközök létesítő okiratba meghatározott értéke (bizonylatai: társ.szerz, alapító okirat) - visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén azok névértéke (társ.szerz, alapok) - véglegesen átvett pénzeszköz - fejlesztési célra kapott támogatás (bankszámlakivonat) - egyéb vagyonnövekedéssel járó bevételek (ajándék, hagyaték) (ajándékozási szerződés, leltárfelvételi

jegyzőkönyv) stb TK 330 Rendkívüli ráfordítások (88) - társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén azok visszavásárlási (nyilvántartási) értéke - térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - Elengedett követelés könyv szerinti értéke - Véglegesen átadott pénzeszköz, fejlesztési célra adott támogatás (TK 331) 113 25/b A controlling célja és feladatai, előfeltételei A controlling rendszer kialakításának lehetőségei Controlling segíti a döntések meghozatalát, a vállalkozás környezeti változásokhoz való folyamatos alkalmazkodását, a rövid és hosszú távú célok elérését Feladata - tervezés - tervezett és tényleges adatok összehasonlítása - tervektől való eltérés elemzése, ellenőrzés - Vezetés információellátása Részletesebben - a vállalkozás rövid és

hosszútávú céljainak a meghatározása. Likviditás, jövedelmezőség stb. - a vezetői döntésekhez szükséges információk gyűjtése - gazdasági tervezés (stratégiai, operatív) SWOT, termékéletciklus vizsgálata stb. - terv teljesítésének ellenőrzése, a tervezett és tényleges értékek összehasonlítása, a tervtől való eltérések vizsgálata - meghatározza, hogy a vezetőnek hol és milyen területen kell beavatkoznia a folyamatokba - legfontosabb feladat az információszolgáltatás a vezetők számára, amely a controlling beszámolókon keresztül történik Jellemzői - Célorientáltság (célok meghatározása a jövő sikerei érdekében) - szűk keresztmetszet orientáltság (folyamatosan vizsgálják a fejlődés előtt felmerülő akadályokat) - jövőorientáltság (alapvetően a jövőben tekint, múltat csak azért vizsgálja, mert lehet tanulni a hibákból) - költségtudatosság (alapelv: hogy költség csak valamilyen cél

megvalósítása érdekében merülhet fel, költségtakarékosság, ne keletkezzen indokolatlan költség Fajtái - stratégiai (hosszú távú irányítást segíti) operatív (rövidtávú irányítást segíti) Kisebb vállalkozásoknál a controlling feladatokat számviteli vezetők végzik. A nagyobb vállalkozások már létrehoznak ilyen szervezetet, vagy munakört. 114 26/a A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek, a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredmény elszámolás könyvelése Társasági adót a vállalkozási tevékenységet végző adóalany fizet. Adó alapja a korrigált adózás előtti eredmény. Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik, és a vállalkozási tevékenység befejezésig tart. Adózás előtti eredmény Adóalap korrekció +/Adóalap

Társasági adó (adóalap 16%-a) Adókedvezmény – Adófizetési kötelezettség Adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek (lsd pénzügy!!) Könyvelés Költségek átv.ráfordítások közé T8 ráfordítások Bevétel számlák zárása T99 technikai számla Ráfordítás számlák zárása T493 Aktivált teljesítmények zárásaT 59 (K egyenleg) Aktivált teljesítmények zárásaT 493 (T egyenleg) Tárgyévet terhelő társasági adó T 891 társasági adó Eredménytartalék T 413 eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára osztalékelszámolás T 493 Mérleg szerinti eredményT 493 átvezetése Maximálisan kifizethető osztalék meghatározása - rendelkezésre álló forrásból Tárgyévi adózott+1000 +1000 eredmény eredménytartalék +1000 + - 5000 Maximális ++ +(+)-összege +1000 osztalék - osztalékfizetési korlát o saját tőkét osztalék előtt o – lekötött tartalék o –

értékelési tartalék 115 K59 technikai számla K 493 adózott eredmény K89 technikai számla K 493 K 59 K 461 társasági adó K 493 K 45 rlkötelezettség K 419 mérleg sz.eredmény - 0 - 0 0 o = korrigált saját tőke > jegyzett tőke, akkor maximális osztalék fizethető ki, de csak az osztalékfizetési korlát szempontjából 116 26/b Vállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság alakulásának vizsgálatában Gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki. A hatékonyság alatt az erőforrások felhasználásának gazdaságosságát értjük. G(gazd.hatékonyság) = H (hozam/eredmény) E (felhasznált erőforrás Hatékonyság vizsgálható - nemzetgazdasági szinten - vállalkozási szinten - továbbá résztevékenységre és ezek összességére is Vállalkozások hatékonyságának összehasonlító elemzése A hozam és teljesítménymutatók: - értékesítés árbevételét

(belföldi és export) - bruttó termelési értéket (= fogyasztási és jövedéki adóval csökkentett nettó árbevétel-elábé+SEEAÉ+/-STKÁV) - anyagmentes termelési értéket (= br.termérték-anyagksg-igénybevett anyagjellegű szolg.) - nettó termelési értéket (= anyagmentes term.érték-écs) - hozzáadott értéket mérik (=személyi jellegű ráfordítások+écs+aee) A hatékonyság elemzése során az alábbi ráfordításokat célszerű figyelembe venni: - összes termelési költség - foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma - termelésben lekötött tárgyi eszközök átlagos nettó értéke - termelésben lekötött készletek átlagos értéke - összes eszközérték - élőmunka ráfordítás értéke - termelésben lekötött eszközök nettó értéke Egyes erőforrások felhasználása hatékonyságának értékelésére alkalmas mutatók Élőmunka hatékonysági mutatók Pl: 1 főre jutó termelési érték = bruttó termelési

érték/létszám Bérhatékonysági mutatók = (nettó termelési érték/bérköltség) *100 Eszközhatékonysági mutatók Pl: eszközhatékonyság = nettó termelési érték Lekötött eszközök átl.nettó értéke *100 Deviza kitermelési mutatók Pl: exportértékesítés összes költsége 117 Árbevétel devizában Termelési költségszint = termelési költségek Bruttó termelési érték *100 Kedvező a 100% alatti érték Termelési költségek - anyagköltség - igénybevett szolgáltatások - egyéb szolgáltatások - személyi jellegű ráfordítások - écs Tőkehatékonyság = bruttó termelési érték/saját tőke A vállalkozó a rend.álló saját tőkével hányszoros teljesítményt ér el 118 27/a A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg

készítésére Átalakulás - felszámolási, végelszámolási eljárás alatt lévő társaság nem alakulhat át - jegyzett, de még be nem fizetett tőke esetén a tőke rendelkezésre bocsátása után lehet átalakulni - csak zártkörű részvénytársasággá lehet átalakulni - előtársaság nem alakulhat át - átalakulásról a legfőbb szerv dönt (elvi döntés + átalakulás formájának megválasztása) - dönt továbbá ezzel egyidejűleg az átalakulási vagyonmérleg tervezetek fordulónapjáról (ha vagyonmérleg tervezetként a számviteli beszámolót akarják felhasználni, akkor 6 hónapnál régebbi nem lehet, egyéb esetekben a fordulónapot követő 3 hónapon belül kell a vagyonmérleg, vagyonleltár tervezeteket a legfőbb szerv elé terjeszteni - végleges vagyonmérleget és leltár a cégbejegyzés fordulónapjával kell készíteni. Ennek határideje 90 nap Átalakuló gazd.társ elszámolása egyesülés esetén - 1) lépés: megszűnő

gazd.társaság főkönyvi kivonatát lezárják, majd záróbeszámolót állítanak össze. A záróbeszámolók összeállítása során a következő korrekciós tételeket kell elszámolni: - T4 értékelési tartalék- K1 értékhelyesbítés - T/K 4 mérleg.szeredmény – T/K4 eredménytartalék - ezután az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat is lezárják - 2) lépés: átalakuló gazd.társaságok végleges vagyonmérlegének és leltárának összeállítása Átalakulással létrejövő gazd.társelszámolása egyesülés esetén - 3) lépés: az átalakulással létrejövő gazdasági társaság elszámolja a vagyonátvételt (egyesülés), a vagyonfelosztásokat (szétválás). - T1-3 eszközök K3 technikai számla (eszköz-átvétel a vagyonleltár szerinti nettó értéken) - T3 technikai számla K4 források (források átvétele) - T3 technikai számla K4 saját tőke (saját tőke átvétele) - 4) lépés: az átalakulással létrejövő

gazd.társvagyonmérlegében a különbözetek elszámolása a következő tételeket tartalmazza: - - a belépő új tagok vagyoni hozzájárulása alapító dokumentum szerinti értéken - - pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulások - 5) lépés: a saját tőke átrendezésének elszámolása Az átalakuló gazd.társaságok tulajdonosainak elszámolása - A bejegyzés napjával az átalakulással érintett vállalkozások külső tulajdonosainak korábbi (megszűnt) részesedésüket ki kell vezetni a könyveikből és a jogelőd gazd.társaság végleges vagyonmérlegének a megszűnt részesedésükre jutó saját tőkéjének értékében egy új részesedést kell állományba venni - T8 rendk.ráfordítás K1/3 részesedés (korábbi részesedés kivezetése) - T1/3 részesedés K9 rendkívüli bevételek 119 27/b Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó számviteli törvényi előírások (beszámolókészítési

kötelezettség, jegyzett tőke, beszerzési ár tartalma, nettó árbevétel) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozóan a vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről az üzleti év könyveinek lezárását követően – kettős könyvvitellel alátámasztva – éves beszámolót és üzleti jelentést kell készíteni. Egyszeres éves beszámoló készítésére nincs lehetőség! Az éves beszámoló az Szt.-ben meghatározott szerkezetben és előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztva, kettős könyvvitel alapján, világos és áttekinthető formában kell elkészíteni. Magyar nyelven kell készíteni, és ezer forintban kell megadni A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni: - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi

székhelyű vállalkozás által biztosított –tartósan és ilyen címe a fióktelep rendelkezésére bocsátott- vagyont mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik, vagy ki nem vonja egy részét. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított – tartósan rendelkezésére bocsátott – vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke minősül beszerzési értéknek. Külföldi székhelyű vállalkozás köteles tehát biztosítani a fióktelep működéséhez, a

tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. Eszközöket adhat át a fióktelepnek Ilyenkor a külföldi székhelyű vállalkozás a magyarországi fióktelepe felé köteles számlázni, a fióktelep pedig a beszerzésre vonatkozó előírások szerint köteles eljárni és a kapott eszközök számla szerinti értékét elszámolni. Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés, és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét. Az árbevétel elszámolás feltétele az egymás közötti megállapodásban, szerződésben rögzített feltételek teljesítésének elismerése. Az a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található mentesül a

letétbehelyezési, közzétételi, valamint a könyvvizsgálói kötelezettség alól. Fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik, része a külföldi székhelyű vállalkozásnak. 120 121 28/a Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái Hibatípusok, hibajavítások Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatt módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala. Ellenőrzés: a beszámolóval lezárt üzleti év adatainak utólagos ellenőrzése - önellenőrzés (maga a gazdálkodó végzi) - adóhatósági ellenőrzés (APEH, VPOP, Illetékhivatal, Önkormányzatok jegyzője Törvények betartásának ellenőrzése. Könyvvizsgáló feladata: A beszámoló valódiságának, szabályszerűségének ellenőrzése. Hiba Valamely korábbi beszámolóval lezárt időszakban a számviteli törvénynek vagy az adótörvénynek nem megfelelő elszámolás, nyilvántartás,

bevallás. Hibatípusok - jelentős összegű (a hiba összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-t, illetve ha a mérlegfőösszeg meghaladja az 500 M forintot, akkor az 500M forintot.) - nem jelentős összegű (nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát) - megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba (a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztők) ilyen pl. ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-l változik (nő vagy csökken) Hiba fajták - könyvelési hiba o értékelési hiba (eszköz-forrás) o eredményt érintő hiba (költség-bevétel) - bevallási hiba o bizonylaton belüli, könyvelési javítást nem igénylő hiba o könyvelést érintő hiba  eszköz-forrás  bevétel-ráfordítás Hibázás jogkövetkezményei - adóellenőrzés során o adóbírság o

mulasztási bírság o késedelmi pótlék - önellenőrzés során o önellenőrzési pótlék Ha jelentős összegű hibákat állapítanak meg ellenőrzés során, akkor azt a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban (középső) kell szerepeltetni.(előző év adatai-lezárt üzleti év módosításai-tárgyévi adatok) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. 28/b A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a különböző lízing szerződések tartalma 122 Lízing fajtái - működési (operatív) és pénzügyi - direkt és indirekt - egyedi és komplett - rövid és hosszú lejáratú - kereskedelmi - egyedi és fajlagos - ingó és ingatlan - belföldi és nemzetközi Leggyakoribb a pénzügyi lízing, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve a vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint

abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A lízingbevevő viseli a károkat, jogosulttá válik a hasznok szedésére, viseli a közvetlen terheket. A lízingbevevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj tejes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. A pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket az eszközök között kell kimutatni. Lizingbevevő tartja nyilván az eszközt, számolja el az eszközzel kapcsolatos költségeket, écst. A lízingbevevőnél az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó által számlázott vételárának

megfelelő kötelezettséget. A hitel összege nem tartalmazhatja a kamat összegét Az áfát rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. A lízingelt eszköz értékcsökkenését a lízingbevevő terv szerinti értékcsökkenésként számolja el. Év végén meg kell vizsgálni, hogy a kamattal kapcsolatban kell e időbeli elhatárolást végezni. Aktív időbeli elhatárolást kell képezni, ha a ténylegesen kifizetett kamat nagyobb,mint az időarányosan fizetendő kamat Passzív időbeli elhatárolást kell képezni, ha a kifizetett kamat az időarányos kamatnál kevesebb. Operatív lízing Nem biztosít a lízingbevevőnek olyan jogot, amely alapján megszerezheti a lízingelt dolog tulajdonjogát a használati idő végén. Ilyenkor az eszköz csak átmenetileg kerül a lízingbevevő használatába. Az eszköz a lízingbeadó könyveiben kerül kimutatásra, és ő számolja el az eszköz écs-t. A lízingszerződés időtartama alatt a lízingbevevő viseli az

eszközzel kapcsolatos költségeket, lízingbeadóval megosztottan viseli a kárveszélyt. A lízingtárgy használatáért a lízingbeadó használati díjat számít fel. Lízingszerződés alanyai - lízingbeadó 123 - lízingbevevő Lízingszerződés tárgya - ingó - ingatlan Lízingszerződés tartalma - lízingbeadó és lízingbevevő jogai, kötelezettségei - vételár - futamidő - kamat - lízingfizetés gyakorisága Elszámolás Tk 368-373! 124 29/a A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges számvitelpolitikai döntések Pénzügyi instrumentum Olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik. Ide tartozik a szerződéses megállapodáson alapuló követelés, kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír, a származékos ügylet. Pénzügyi instrumentumok

csoportosítása - kereskedelmi célú pénzügyi eszközök - értékesíthető pénzügyi eszközök - lejáratig tartott pénzügyi eszközök - a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK - kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek - egyéb pénzügyi kötelezettségek PÉNZÜGYI KÖTELEZETTÉGEK A pénzügyi eszközöket a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök közé, a pénzügyi kötelezettségeket a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek közé kell besorolni Ha a vállalkozó a számviteli politikájában olyan döntést hozott, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor - a kereskedelmi célú pénzügyi instrumentumokat (pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek) köteles valós értéken értékelni - az értékesíthető pénzügyi eszközöket a vállalkozó értékelheti valós értéken - a többi pénzügyi instrumentum pedig valós értéken nem

értékelhető Valós érték összege az az összeg - amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható vagy megvásárolható) vagy - egy kötelezettség rendezhető - megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, - a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött ügylet keretében Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés - gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelésre - visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedést jelentő befektetésre - lejáratig tartott pénzügyi eszközökre stb. (TK 377) Ahol nem alkalmazható a való értéken történő értékelés, ott a pénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerződés szerinti értéken kell kimutatni. A valós értéken történő értékelés és az azzal

kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak ellenőrizni kell. 125 A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelsé esetén a mérleg fordulónapján érvényes valós értéken kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérlegkészítéskor ismert valós értéken lehet értékelni az értékesítési célú pénzügyi eszközöket, amennyiben valós értékük megbízható módon meghatározható. A beszerzés időpontjára és a mérleg fordulónapjára vonatkozóan a pénzügyi instrumentumokat a valós értékre kell ,illetve lehet átértékelni. Az átértékelés során átértékelési különbözet keletkezik, melynek elszámolása a következő: - ha az értékelés kötelező o eredményt módosító tétel o pénzügyi műveltetek bevétele vagy ráfordítása - ha az értékelés

lehetőség o saját tőkét módosító tétel o értékelési tartalék Valós érték meghatározásának módja - piaci érték o tőzsdén jegyzett árfolyam o két fél szabad megállapodása szerinti ár o számított érték - általános értékelési eljárásokkal kiszámított érték Valós érték alkalmazásának feltételei - csak kettős könyvvitelt vezető vállalkozás választhatja a valós értéken történő értékelést - ha a vállalkozás úgy dönt, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, úgy a befektetett és a forgatási célú pénzügyi eszközöket, illetve a pénzügyi kötelezettségeket csoportosítani kell - csak akkor kötelező, illetve lehetséges a valós értéken történő értékelés, ha a vállalkozó a való értéken történő értékelést a számviteli politikai szerint választotta. A valós értéken történő értékelés a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni. 126 29/b A humánerőforrások

elemzésének célja és módszerei. A munka termelékenység mérésének mutatószámai. A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata. Az emberi erőforrások felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás elemzési feladatai - 1.) SWOT elemzés o Belső (erős és gyenge pontok) és külső környezet (lehetőségek és veszélyek) vizsgálata - 2.) Létszám nagyságának és összetételének vizsgálata o Munkaerő szükséglet meghatározása =rendelkezésre álló létszám/szükséges létszám o Munkaerőmozgás (fluktuáció) vizsgálata (belépők, kilépők aránya, váltás intenzitása stb) - 3.) Munkaidő kihasználás o Hogyan változik a teljesített napok és az egész napos távollétek nagysága, aránya o Munkaidőalap kihasználási mutató = teljesített órák száma/munkaidőalap o Munkaidőalap a munkarend szerinti napoknak és a munkanap törvényes hosszának szorzata (munkarend szerinti

idő órában kifejezve) - 4.) Munkatermelékenység alakulása o Milyen hatékonyan használja fel a vállalkozó az erőforrásait o Milyen tényezőkre vezethető vissza a munkatermelékenység változása o Munkatermelékenység = termelés/munkaráfordítás o Munkatermelékenység változás okai: szakismeret, termelés, munkaszervezés színvonala, munkaidő kihasználás színvonala, gyártott termékek korszerűsége stb. o Termelékenység elemzése o Teljesítmény = összes forgalom/összes létszám o Minőség színvonalának mérése o Minőségi mutató = összes forgalom/vásárlások száma - 5.) Emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek vizsgálata o Munkaerőköltségek vizsgálata (bérköltség, járulékok, hozzájárulások, oktatás, képzés költsége, egyéb költség, munkajövedelem) o Kiemelten fontos a bérköltség szerkezetének vizsgálata (törzsbér, alapbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetések, prémiumok, jutalmak,

13. havi fizetések, egyéb bérek szerint) o A bértömeg vizsgálható létszámcsoportonkénti bontásban is. o Fontos az átlagbérek vizsgálata is (1 órára jutó összes bér) o Értékelhetjük a vállalkozások belüli bérarányokat, a bérfelhasználás gazdaságosságát o A bérek és a termelés kapcsolatát: o Bérhányad = bérköltség/termelési érték (felhasznált bér hány %-t teszi ki az előállított terméknek) o Bérhatékonysági mutató = eredmény/bérköltség (bérköltségre jutó eredmény nagyságát fejezi ki 127