Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Kiss István Zsolt - A Sárvári Mezőgazdasági Részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 54 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:111
Feltöltve:2008. december 20
Méret:335 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Sárvári Mez gazdasági Részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Muth Miklós Dr. Cseh Ferenc Kiss István Zsolt Nappali Számvitel Vállalkozási 2003. Tartalomjegyzék I.) Bevezetés 3 II.) Az Rt gazdálkodásának átfogó elemzése5 II.1) Gazdasági hatékonyság elemzése. 5 II.11) Er forrás-hatékonyság elemzése. 5 II.12) Ráfordítás-hatékonyság vizsgálata. 7 II.2) Eszközhatékonyság elemzése . 7 II.21) Tárgyi eszközök hatékonyságának elemzése. 8 II.22) Készlethatékonyság elemzése. 8 II.3) Bérhatékonyság elemzése . 11 II.31) Bérhatékonysági mutató vizsgálata. 11 II.32) Bérigényesség elemzése . 12 II.33) Munkatermelékenység elemzése. 12 III.) Anyagi, vagyoni helyzet elemzése 13 III.1) III.2) III.3) III.4) III.5) Vagyonszerkezet elemzése. 13 Vagyonfedezettség vizsgálata. 14 T keszerkezet

elemzése . 16 T kenövekedés vizsgálata . 18 Céltartalékok arányának vizsgálata. 20 IV.) Pénzügyi, likviditási helyzet elemzése 21 IV.1) IV.2) IV.3) IV.4) IV.5) Általános likviditás elemzése. 21 Rövid távú likviditás elemzése . 21 Vev k, szállítók forgási sebességének vizsgálata. 24 Dinamikus, hosszú távú likviditás, hitelfedezettség elemzése . 25 Eladósodottság elemzése. 26 V.) Jövedelmez ség vizsgálata28 V.1) V.2) V.3) Költségszint vizsgálata. 28 Árbevétel elemzése . 31 Jövedelmez ség elemzése a közvetlen mutatók alapján . 32 VI.) Eredmény elemzése 36 VII.) Összefoglalás, javaslattétel 38 Mellékletek.40 1. melléklet 41 2. melléklet 45 3. melléklet 49 4. melléklet 50 5. melléklet 50 6. melléklet 51 Mellékletek jegyzéke .53 Irodalomjegyzék .54 I.) Bevezetés Magyarország földrajzi elhelyezkedése kedvez , jó természeti adottságokkal rendelkezik. Napjainkban olyan id szakot élünk, olyan évek

állnak el ttünk, melyek fejl dést, megújulást kell, hogy hozzanak hazánk mez gazdaságára. Erre a történelem megteremtette az esélyt Az esélyt kihasználni azonban igen nehéz, nagy feladat mindenki számára. Változik a körülöttünk lév világ, változnak az agrártermékekkel, s azok el állítóival szembeni követelmények, melyek egyre magasabb szintre emelkednek. Az agrárgazdaság átalakítása során figyelembe kell venni, hogy Magyarország teljes jogú tagként szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, ezért ezeknek az elvárásoknak meg kell felelnie. [2] Köt désem a mez gazdaságomhoz korai és családi eredet<. A családi kisvállalkozásunk kapcsán hamar megértettem a magyar mez gazdaság kett s helyzetét: szükség van rá, de a termelés szinte csak veszteséget hoz. Ezen benyomásaim alapján döntöttem úgy, hogy dolgozatom témájául a mez gazdaságot választom Egy nagy és évtizedek óta stabilan m<köd cég gazdálkodását

elemeztem ki. A térség meghatározó vállalkozása a Sárvári Mez gazdasági Részvénytársaság. Az Rt a vizsgált id szakban olyan többségi állami részesedés< agrárvállalkozás, mely 1950. évi megalapítása óta jelent s helyet töltött be az agráriumban, sz<kebb környezetében úttör szerepet vállalt a korszer< mez gazdasági technológiák alkalmazásában, bemutatásában és elterjesztésében, a közép és fels fokú oktatás gyakorlati üzemi hátterének biztosításában. [5] Az Állami Gazdaság az elmúlt ötven év alatt úttör szerepet vállalt az új technológiai vívmányok, termelési eljárások bevezetésében, alkalmazásában. Éppen ezért úgy éreztem, hogy egy ilyen nagy múltra visszatekint cég elemzése elengedhetetlen feladat napjainkban, a mez gazdaság gyászos helyzetében. A megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények között is az ország mez gazdasági termelésének megtartása, fejlesztése

elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásának és növelésének érdekében. A fejlesztési stratégia kialakításában számolni kell azzal, hogy a piacgazdaság körülményei között is szétválik mind a magasabb min ségi követelmények kielégítését szolgáló piacra termelés és a lakosság jelent s rétegeit érint magánfogyasztásra történ termelés. [3] Magyarországnak az uniós csatlakozás kapujában szüksége van a nyugati országok vállalkozásaival versenyképes gazdaságokra, olyanokra melyek megteremtették a multifunkcionális mez gazdálkodás gyakorlatát a gazdaságban. Ez a típusú gazdálkodás a piaci feltételek között folytatott élelmiszeralapanyagtermelés, a megújítható nyersanyag és energiaforrások el állítása mellett a környezettel, tájjal, földdel, vízkészlettel kapcsolatos társadalmi és kulturfeladatokat is magába foglalja. A dolgozatomban vizsgált cég, a Sárvári Mez gazdasági Rt. a térség számottev mez

gazdasági vállalkozása, mely sokrét< tevékenységével egyik alappéldája a mai magyar mez gazdasági cégeknek. Ezen vállalat helyzete alapvet en jellemz az egész mez gazdasági ágazatra. Gazdasági helyzetének bemutatásával fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy nehézségek árán, de lehet Magyarországon hosszú távon stabil és m<köd képes mez gazdasági nagyvállalatot létrehozni. –3– Az Rt-nél végzett vizsgálódásaim során a mérleg és eredménykimutatásokra alapozva számoltam gazdasági mutatókat a komplex elemzés tárgykörében. Ezen mutatók értékének alakulását befolyásoló tényez ket igyekeztem elemezni és feltárni a mélyebben rejl legoptimálisabb lehet ségeket a javításra. –4– összefüggéseket és megtalálni a II.) Az Rt. gazdálkodásának átfogó elemzése A Sárvári Mez gazdasági Rt. (továbbiakban SM Rt) Vas megye keleti térségében több mint 50 km átmér j< körben, 23 község

közigazgatási területét érintve üzemi tagozódásban fejti ki tevékenységét. A társaság tevékenysége – mint minden más cégé – alaptevékenység és alaptevékenységen kívüli tevékenység csoportokba sorolható. Az Rt. tevékenységének többsége a hagyományos mez gazdasági alaptevékenységgel kapcsolatos F profil – a tájegység hagyományainak megfelel en – az állattenyésztés, s ennek van alárendelve a növénytermesztési ágazat. A mez gazdasági jelleget er síti, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységek alapvet en a mez gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak. II.1) Gazdasági hatékonyság elemzése “A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (er forrás-felhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát.” [1]1 A gazdasági hatékonyság a rendelkezésre álló er

források hatékony felhasználását jelenti. A hatékonyság javulásának tekinthet , ha ugyanazt az eredményt kisebb ráfordítással, vagy kevesebb ráfordítással magasabb eredményt érünk el. A hatékonyság növelése – az er források korlátozott rendelkezésre állása miatt – elengedhetetlen feladat egy vállalkozás életében, ha fenn akarja tartani jövedelmez ségét, versenyképességét. A gazdasági hatékonyság mérésének komplex mutatói a vállalkozás egészét vizsgálják. Ezek a következ k: 1. táblázat A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása a két vállalkozásnál II.11) Er forrás-hatékonyság elemzése A rendelkezésre álló er források felhasználásának komplex hatékonyságát elemzi. Vizsgálja a 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési értéket. Kedvez , ha értéke 100 Ft feletti, azonban ez ágazatonként eltér , mez gazdaságban a 60 Ft körüli érték már elfogadható.

1 [1.] m< 103 oldal –5– A vizsgált gazdaság a három év során változatos képet tár elénk. Az SM Rt-nél a mutató értéke a 1999ben a legmagasabb, jelent s visszaesés, majd javulás látható A lekötött termelési tényez k közül a természeti adottságok jelent s hatással bírnak a vizsgált vállalkozásnál annak mez gazdasági jellegéb l adódóan. Természeti adottságok közé sorolható a térség éghajlata és a m<velt terület talajtípusai is. Az aszályos id járás 2000-ben és 2001-ben is jellemz volt, ami a kisebb átlagtermésekben és a termények min ségében mutatkozott közvetlenül. (3 melléklet) A növénytermesztésben termesztett növényeket els sorban az állattenyésztés takarmányszükségletének kielégítésére használják fel, csak a saját szükségleteiken felüli árunövényeket értékesítik a piacon. Az utóbbi két évben a betakarított mennyiség kevesebb volt az elvártnál, kevesebb értékesíthet

árualap képz dött, ami közvetetten hozzájárult a nettó termelési érték csökkenéséhez. Az SM Rt. Sárvár 50 km átmér j< körében gazdálkodik A széles kiterjedtség miatt sokféle talajtípus található ezen a területen. Megtalálható itt a rábai öntéstalaj és a szerkezet nélküli váztalaj is, amelyek min sége között nagy különbségek találhatók. Ezek a talajtípusok alapvet en meghatározzák a növények termeszthet ségét. Az Rt. szántóterületeinek átlagos aranykorona értéke 19 AK A rosszabb min ség< területeken az aprómagok, lucerna, f<magok termesztése, míg a jobb talajadottságú területeken a gabonanövények és egyéb takarmánynövények termesztése folyik. A gazdaság így próbálja meg csökkenteni a talajadottságok hatékonyságra gyakorolt hatásait. Az állattenyésztésben az állatok tartástechnológiája van legnagyobb hatással a gazdasági hatékonyságra. A tehenészetben és a sertéstartásban egyaránt

az épületek elhasználódtak, modernizálásra szorulnak. Az utóbbi években a tömegtakarmány- termesztés és betakarítás gépeire is jelent s összegeket fordítottak, ami hatékonyságnövekedést eredményezett. A fejlesztésekre azonban kevés pénz áll rendelkezésre, emiatt ezek üteme nagyon lassú. A hatékonyság növelése érdekében új épületek létesítésére lenne szükség, mivel a fér hely-kihasználtság optimális szinten található, nagymértékben nem növelhet . Az elavult gépek cseréjének és az állami támogatással elkészült szell z berendezéseknek a javító hatása is érezhet valamelyest az er forrás-hatékonyság növekedésében. A hatékonyság növelése érdekében további, használaton kívüli eszközöket célszer< leselejtezni, illetve a még használatban lev , de korszer<tlen mez gazdasági gépeket – ahogy a rendelkezésre álló források engedik – korszer<bbekre ajánlatos cserélni. A legnagyobb

ingadozást kiváltó ok azonban mégis a nettó termelési érték, melynek értéke nagyban függ az értékesítés nettó árbevételét l. 2000-ben az árbevétel nagymérték< kiesése miatt – nem érte el az 1999-es szintet – a termelési tényez k hatékonyságának romlása tapasztalható, ami egyrészt a növények átlagtermés-csökkenésének, másrészt a sertéstenyésztésnél bekövetkezett kényszervágásoknak köszönhet . Összességében megállapítható, hogy a mez gazdasági vállalkozások tevékenységeinek hatékonyságát nagyban befolyásolják a természeti tényez k. Ezeket azonban befolyásolni nem lehet, csak hatásukat lehet megpróbálni csökkenteni. Azonban a tudatos gazdálkodással a rendelkezésre álló termelési tényez k felhasználásának javítására kell törekedni. –6– II.12) Ráfordítás-hatékonyság vizsgálata A ráfordítás-hatékonyság vizsgálata arról tájékoztat, hogy 100 Ft él - és holtmunka

ráfordításra mekkora tiszta jövedelem jut. Mivel a mez gazdaságban ez a fajta ráfordítás igen magas, ezért már elfogadható, ha a tiszta jövedelem – ezáltal a ráfordítás-hatékonyság is – pozitív értéket vesz fel. 2000-ben az SM Rt. mutatóját els sorban az árbevétel elmaradása rontotta le, mert kisebb összvolument tudott csak értékesíteni. Az árbevétel csökkenése egyrészt kedvez tlen id járási körülményeknek tudható be. A tiszta jövedelmet a növénytermesztési ágazat a fajlagos költségek emelkedésével rontotta, mivel a felhasznált él és holtmunka ráfordítás volumene nem változott, csak a betakarított hozam lett kevesebb. A tehenészet és a sertéstenyésztés az árbevételb l kb. azonos arányban részesülnek, ezért ráfordítás-hatékonyságuk is közel azonos súllyal bír. A takarmánynövények el állítási költségének drágulása az állattenyésztésben is termelésdrágulást okozott. 2000-ben

állategészségügyi problémák miatt a teljes sertésállomány kényszervágását kellett végrehajtania a cégnek, ami szintén árbevétel-kiesést eredményezett és ráadásul ez is megemelte a termelési költségeket. 2001-ben valamelyest sikerült megoldani az állomány pótlását, így magasabb szintet tudtak értékesíteni, ami tükröz dik is a hatékonyság javulásában. 2001-ben a sertéstenyésztés koncentrációja mellett döntött a vezetés, így valamelyest sikerült csökkenteni a sertéshízlalás takarmányköltségeit. 2000-ben a nagymérték< visszaeséshez hozzájárult a számviteli törvény változása is, ami miatt a tenyészállatokra értékcsökkenést kellett elszámolni és ezáltal egy nem tervezett ráfordítás-növekedés következett be. 2001-ben valamelyest sikerült megoldani az állomány pótlását, így magasabb szintet tudtak értékesíteni, ami tükröz dik is a hatékonyság javulásában. Az él - és holtmunka ráfordítás

csökkentéséhez folyamatos piackutatásokra, racionalizálásokra, átszervezésekre van szükség, hogy megtalálják a legalacsonyabb és leghatékonyabb ráfordítást, amivel a legnagyobb tiszta jövedelmet tudják el állítani. II.2) Eszközhatékonyság elemzése Az eszközhatékonysági mutatók “a lekötött tárgyi és forgóeszközök (illetve készletek) révén el állított új érték-képz dést fejezik ki szorzószám formájában. Alkalmasak dinamikus és vállalkozásokat összehasonlító elemzésekre egyaránt.”[1]2 2. táblázat Az eszközhatékonyság vizsgálatánál használt mutatók alakulása a két vállalkozásnál 2 [1.] m< 109 oldal –7– II.21) Tárgyi eszközök hatékonyságának elemzése A tárgyi eszköz hatékonyság elemzésénél azt vizsgáltam, hogy 100 Ft aktivált tárgyi eszközre mekkora nettó termelési érték jut. A mutató értéke 2000-ben sokat romlott, ennek oka az emelked tárgyi eszköz állomány és a

lecsökkent nettó termelési érték. 2001-ben kismérv< javulás látható, ami a realizált árbevétel növekedésnek tulajdonítható. A tárgyi eszközök hatékonyságának növelése érdekében szükséges az egyes eszközcsoportok vizsgálata. A vizsgálat során fel kell tárni a már nem használt, de még állományban lév eszközöket és azokat selejtezni kell. Ezeket a kieséseket a tárgyi eszközök folyamatos megújításával azonban pótolni kell a zavartalan m<ködés érdekében. II.22) Készlethatékonyság elemzése A készlethatékonyság vizsgálatánál használt mutató arról tájékoztat, hogy 100 Ft készletre mekkora nettó termelési érték jut. A vizsgált vállalkozásnál jelent s csökkenés látható, ami els sorban a növénytermesztésben tapasztalható terméskiesések miatt – mert ugyanannyi készletet (vet magot, m<trágyát, növényvéd szert) használtak fel, csak kevesebb hozamot realizáltak –, másodsorban pedig a

nettó termelési érték elmaradása miatt következett be. 2000-ben az alacsony nettó termelési értéket az árbevétel csökkenése okozta, ami a kevesebb értékesíthet növényb l és a sertésértékesítések elmaradásából tev dött össze. 2001-ben a mutató stabilitása jellemz , ami az árbevétel emelkedésének köszönhet . Ez részben a sertésfelvásárlási árak emelkedésének tulajdonítható, másrészt annak is, hogy a tehéntej 100%-ban extra min ség< volt, amihez magasabb felvásárlási ár tartozik. A készlethatékonyság mérésére alkalmas mutató a készletek forgási sebessége is, ami azt mutatja, hogy az értékesítés nettó árbevételében hány nap alatt fordulnak meg a készletek. A mez gazdaságban a készletek fordulata elég magas a termelés hosszú átfutási ideje miatt. –8– –9– (nap) 1. ábra A készletek forgási sebességének alakulása a két vállalkozásnál 240 210 180 150 120 90 60 30 0 233 150 157

208 151 172 SM Rt. SZT Rt. 1999. 2000. Év 2001. A grafikonon jól látható az ingadozás a vizsgált cégnél. Az SM Rt készlet forgási sebességének a növekedéséhez legf képp a sertésgondok és az aszály miatti árbevétel kiesés és a növekv készletállomány járult hozzá. A készletállomány egyrészt a felhasznált anyagok drágulásából, másrészt mennyiségi gyarapodásból tev dött össze. 2001-ben már a sertésállomány pótlása nagyrészt megtörtént, az értékesítés helyreállt, ami látható a mutató javulásán is. II.23) Összes eszköz hatékonyságának elemzése Az összes eszköz hatékonyságának elemzésekor a 100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési értéket vizsgáljuk. Az összes eszköz az aktivált tárgyi eszközökb l és a készletekb l tev dik össze A mutató értékében 2000-ben visszaesés tapasztalható, ami a készletek és az aktivált tárgyi eszközök hatékonyság romlásából ered. 2001-ben a mutató

a tárgyi eszközök hatékonyságjavulásának következében ismét emelkedett. – 10 – II.3) Bérhatékonyság elemzése A bérhatékonyság elemzése a gazdálkodási év során felhasznált él munka hatékonyságának a vizsgálatát jelenti. 3. táblázat A bérhatékonyság elemzésének mutatói a két vállalkozásnál II.31) Bérhatékonysági mutató vizsgálata A bérhatékonyság elemzése során a vizsgálat alapjául a 100 Ft kifizetett bérre (bérköltség + személyi jelleg< egyéb kifizetések) jutó nettó termelési értéket választottam. Az SM Rt-nél a mutató csökkenése 2000-ben a nettó termelési érték visszaesésének, a kifizetett bérek emelkedésének, míg 2001-ben a nettó termelési érték nagyobb arányú növekedésének köszönhet . A kifizetett bérek emelkedésének az oka a cégnél lév folyamatos bérfejlesztések jelenléte. Legnagyobb mérték< béremelést a vállalatnál 2000. év során hajtottak végre,

amikor is a fizikai foglalkoztatottak átlagkeresete közel 23%-kal, míg a szellemi foglalkoztatottak bére közel 15%-kal emelkedett az 1999-es évhez képest. Ez a bérfejlesztés 2000-ben csökken árbevétellel párosult, ami a bérhatékonyság visszaeséshez vezetett. A mutató javításának több lehetséges útja van. Egyrészt a nettó termelési érték növelésére kell törekednie a vállalatnak, ami nagyrészt az árbevétel növelésével javítható, másrészt a kifizetett bér csökkentésével tudja javítani a mutató értékét. A kifizetett bér csökkentése mögött logikus átszervezéseknek, leépítéseknek kell lenniük, mivel a bérek mértéke évr l évre emelkedik. A felhasznált él munka hatékonyságát befolyásolja még a vállalkozásnál dolgozók állomány szerinti megoszlása is. Ez abból adódik, hogy az egyes állománycsoportok átlagkeresete nagyban eltér egymástól, így nem mindegy, hogy mekkora súllyal szerepel az

összlétszámon belül. 4. táblázat Az SM Rt átlagos állományi létszámának a megoszlása az állománycsoportok alapján – 11 – A vizsgált id szakban a fizikaiak aránya nagyobb mértékben, míg a szellemiek aránya emelkedett. A három év során a cégnél folyamatos átszervezések történtek. A szarvasmarhatelepeken a takarmányozás gépeinek korszer<sítésével, a fej házak modernizálásával feleslegessé vált munkaer t elbocsátották. 2001ben a sertéshízlalás a cég szitamajori telepére koncentrálódott, így a csöngei telepen is szükségessé vált a nélkülözhet emberek elbocsátása. Az elbocsátások nagyrészt a fizikai alkalmazottakat érintették, a szellemiek számában kisebb csökkenés tapasztalható. A vezetés a szervezet reorganizálásával megpróbálta csökkenteni az egy f re jutó bérköltség csökkentését, és ezáltal javítani a bérhatékonyságot. II.32) Bérigényesség elemzése A bérigényesség

elemzése során azt vizsgáljuk, hogy 100 Ft nettó termelési érték el állításához mennyi kifizetett bér volt szükséges, kedvez a mutató csökken értéke. A vizsgált vállalkozásnál a termelés drágulása látható. Az SM Rt-nél 2000-ben a növekedés a kisebb nettó termelési értéknek és a megemelkedett kifizetett bérnek köszönhet , míg 2001-ben az árbevétel növekedés következtében javult a mutató értéke. A tevékenység bérigényesség növekedése az elbocsátások ellenére, a béremelések és az árbevétel kiesés miatt következett be. 2001-ben már a tervezett szinten realizálódott az árbevétel és további átszervezések is történtek. A leépítések nagyrészt a tehenek fejési rendszerének átalakításával, az új, fej házas technológia bevezetésével, valamint a sertéshízlalás koncentrációjával kapcsolatos. A létszám csökkentését nemcsak a feleslegessé vált emberi er forrás, hanem a megemelkedett bérköltség

is szükségessé tették, ezekkel az intézkedésekkel a mutató kismérték< javulását érték el 2001-ben. II.33) Munkatermelékenység elemzése A munkatermelékenység elemzése az egy f átlagos állományi létszámra jutó nettó termelési érték vizsgálatát jelenti. 2000-ben a visszaesés az átszervezések ellenére következett be, ami az árbevétel csökkenésének köszönhet . 2001-ben az átlagkeresetek tovább emelkedtek, a vállalkozás folytatta az átszervezéseket (például a sertéstenyésztés koncentrálása), a megtermelt nettó termelési érték magasabb lett, ennél fogva a mutató értéke is javult. A jöv ben tovább kell vizsgálni a gazdaság szervezetét, hogy további racionalizálásokkal hol lehetne tovább javítani a munkatermelékenységet. A következ piackutatásokat kell végezni új értékesítési terület keresése érdekében, hogy az emelked magasabb arányban tudja gyarapítani az értékesítés árbevételét. – 12

– években költségekkel III.) Anyagi, vagyoni helyzet elemzése Az anyagi, vagyoni helyzet elemzésének a feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változások mértékének és irányának az elemzése. Az elemzéshez szükséges adatokat a mérleg és annak kiegészít melléklete szolgáltatja. [6] III.1) Vagyonszerkezet elemzése A vagyonszerkezet vizsgálatánál alkalmazott módszer az egyes eszköz és forráscsoportok megoszlási viszonyszámainak kiszámítása az adott id szakra vonatkozóan. Az elemzés során a számviteli törvény változása miatt az új törvény szerint átforgatott mérleget használtam. A vagyonszerkezet alakulása a Sárvári Mez gazdasági Rt-nél 5. táblázat (Adatok %-ban) Az eszközökben bekövetkezett arányváltozás változatos képet tár elénk a három év során. 2000-ben a tárgyi eszközök gyarapodása nagyrészt a tenyészállatok és az ingatlanok

arányemelkedésének tulajdonítható. A tenyészállatok emelkedése a folyamatos pótlásnak, míg az ingatlanok növekedése az év során elvégzett felújításoknak köszönhet . A forgóeszközök csökkenése a növendék és hízóállatok emelkedéséb l és a bankbetétek visszaeséséb l tev dik össze. 2001-ben a befektetett eszközök csökkenése els sorban a tárgyi eszközök nagyarányú csökkenéséb l és a befektetett pénzügyi eszközök növekedéséb l adódott. A tárgyi eszközök aránycsökkenését az okozta, hogy a 2001. évi fejlesztések kisebb mértékben növelték a tárgyi eszközök értékét, mint amilyen mértékben a selejtezések, értékesítések és az elszámolt amortizáció csökkentették azt. Tárgyi eszközök megújítása 2000ben és 2001-ben is folytak A régi, elavult berendezések, gépek cseréje folyamatos a vállalkozás életében, de a beruházás