Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Kiss István Zsolt - A Sárvári Mezőgazdasági Részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Sárvári Mez gazdasági Részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Muth Miklós Dr. Cseh Ferenc Kiss István Zsolt Nappali Számvitel Vállalkozási 2003. Tartalomjegyzék I.) Bevezetés 3 II.) Az Rt gazdálkodásának átfogó elemzése5 II.1) Gazdasági hatékonyság elemzése. 5 II.11) Er forrás-hatékonyság elemzése. 5 II.12) Ráfordítás-hatékonyság vizsgálata. 7 II.2) Eszközhatékonyság elemzése . 7 II.21) Tárgyi eszközök hatékonyságának elemzése. 8 II.22) Készlethatékonyság elemzése. 8 II.3) Bérhatékonyság elemzése . 11 II.31) Bérhatékonysági mutató vizsgálata. 11 II.32) Bérigényesség elemzése . 12 II.33) Munkatermelékenység elemzése. 12 III.) Anyagi, vagyoni helyzet elemzése 13 III.1) III.2) III.3) III.4) III.5) Vagyonszerkezet elemzése. 13 Vagyonfedezettség vizsgálata. 14 T keszerkezet

elemzése . 16 T kenövekedés vizsgálata . 18 Céltartalékok arányának vizsgálata. 20 IV.) Pénzügyi, likviditási helyzet elemzése 21 IV.1) IV.2) IV.3) IV.4) IV.5) Általános likviditás elemzése. 21 Rövid távú likviditás elemzése . 21 Vev k, szállítók forgási sebességének vizsgálata. 24 Dinamikus, hosszú távú likviditás, hitelfedezettség elemzése . 25 Eladósodottság elemzése. 26 V.) Jövedelmez ség vizsgálata28 V.1) V.2) V.3) Költségszint vizsgálata. 28 Árbevétel elemzése . 31 Jövedelmez ség elemzése a közvetlen mutatók alapján . 32 VI.) Eredmény elemzése 36 VII.) Összefoglalás, javaslattétel 38 Mellékletek.40 1. melléklet 41 2. melléklet 45 3. melléklet 49 4. melléklet 50 5. melléklet 50 6. melléklet 51 Mellékletek jegyzéke .53 Irodalomjegyzék .54 I.) Bevezetés Magyarország földrajzi elhelyezkedése kedvez , jó természeti adottságokkal rendelkezik. Napjainkban olyan id szakot élünk, olyan évek

állnak el ttünk, melyek fejl dést, megújulást kell, hogy hozzanak hazánk mez gazdaságára. Erre a történelem megteremtette az esélyt Az esélyt kihasználni azonban igen nehéz, nagy feladat mindenki számára. Változik a körülöttünk lév világ, változnak az agrártermékekkel, s azok el állítóival szembeni követelmények, melyek egyre magasabb szintre emelkednek. Az agrárgazdaság átalakítása során figyelembe kell venni, hogy Magyarország teljes jogú tagként szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, ezért ezeknek az elvárásoknak meg kell felelnie. [2] Köt désem a mez gazdaságomhoz korai és családi eredet<. A családi kisvállalkozásunk kapcsán hamar megértettem a magyar mez gazdaság kett s helyzetét: szükség van rá, de a termelés szinte csak veszteséget hoz. Ezen benyomásaim alapján döntöttem úgy, hogy dolgozatom témájául a mez gazdaságot választom Egy nagy és évtizedek óta stabilan m<köd cég gazdálkodását

elemeztem ki. A térség meghatározó vállalkozása a Sárvári Mez gazdasági Részvénytársaság. Az Rt a vizsgált id szakban olyan többségi állami részesedés< agrárvállalkozás, mely 1950. évi megalapítása óta jelent s helyet töltött be az agráriumban, sz<kebb környezetében úttör szerepet vállalt a korszer< mez gazdasági technológiák alkalmazásában, bemutatásában és elterjesztésében, a közép és fels fokú oktatás gyakorlati üzemi hátterének biztosításában. [5] Az Állami Gazdaság az elmúlt ötven év alatt úttör szerepet vállalt az új technológiai vívmányok, termelési eljárások bevezetésében, alkalmazásában. Éppen ezért úgy éreztem, hogy egy ilyen nagy múltra visszatekint cég elemzése elengedhetetlen feladat napjainkban, a mez gazdaság gyászos helyzetében. A megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények között is az ország mez gazdasági termelésének megtartása, fejlesztése

elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásának és növelésének érdekében. A fejlesztési stratégia kialakításában számolni kell azzal, hogy a piacgazdaság körülményei között is szétválik mind a magasabb min ségi követelmények kielégítését szolgáló piacra termelés és a lakosság jelent s rétegeit érint magánfogyasztásra történ termelés. [3] Magyarországnak az uniós csatlakozás kapujában szüksége van a nyugati országok vállalkozásaival versenyképes gazdaságokra, olyanokra melyek megteremtették a multifunkcionális mez gazdálkodás gyakorlatát a gazdaságban. Ez a típusú gazdálkodás a piaci feltételek között folytatott élelmiszeralapanyagtermelés, a megújítható nyersanyag és energiaforrások el állítása mellett a környezettel, tájjal, földdel, vízkészlettel kapcsolatos társadalmi és kulturfeladatokat is magába foglalja. A dolgozatomban vizsgált cég, a Sárvári Mez gazdasági Rt. a térség számottev mez

gazdasági vállalkozása, mely sokrét< tevékenységével egyik alappéldája a mai magyar mez gazdasági cégeknek. Ezen vállalat helyzete alapvet en jellemz az egész mez gazdasági ágazatra. Gazdasági helyzetének bemutatásával fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy nehézségek árán, de lehet Magyarországon hosszú távon stabil és m<köd képes mez gazdasági nagyvállalatot létrehozni. –3– Az Rt-nél végzett vizsgálódásaim során a mérleg és eredménykimutatásokra alapozva számoltam gazdasági mutatókat a komplex elemzés tárgykörében. Ezen mutatók értékének alakulását befolyásoló tényez ket igyekeztem elemezni és feltárni a mélyebben rejl legoptimálisabb lehet ségeket a javításra. –4– összefüggéseket és megtalálni a II.) Az Rt. gazdálkodásának átfogó elemzése A Sárvári Mez gazdasági Rt. (továbbiakban SM Rt) Vas megye keleti térségében több mint 50 km átmér j< körben, 23 község

közigazgatási területét érintve üzemi tagozódásban fejti ki tevékenységét. A társaság tevékenysége – mint minden más cégé – alaptevékenység és alaptevékenységen kívüli tevékenység csoportokba sorolható. Az Rt. tevékenységének többsége a hagyományos mez gazdasági alaptevékenységgel kapcsolatos F profil – a tájegység hagyományainak megfelel en – az állattenyésztés, s ennek van alárendelve a növénytermesztési ágazat. A mez gazdasági jelleget er síti, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységek alapvet en a mez gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak. II.1) Gazdasági hatékonyság elemzése “A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (er forrás-felhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát.” [1]1 A gazdasági hatékonyság a rendelkezésre álló er

források hatékony felhasználását jelenti. A hatékonyság javulásának tekinthet , ha ugyanazt az eredményt kisebb ráfordítással, vagy kevesebb ráfordítással magasabb eredményt érünk el. A hatékonyság növelése – az er források korlátozott rendelkezésre állása miatt – elengedhetetlen feladat egy vállalkozás életében, ha fenn akarja tartani jövedelmez ségét, versenyképességét. A gazdasági hatékonyság mérésének komplex mutatói a vállalkozás egészét vizsgálják. Ezek a következ k: 1. táblázat A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása a két vállalkozásnál II.11) Er forrás-hatékonyság elemzése A rendelkezésre álló er források felhasználásának komplex hatékonyságát elemzi. Vizsgálja a 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési értéket. Kedvez , ha értéke 100 Ft feletti, azonban ez ágazatonként eltér , mez gazdaságban a 60 Ft körüli érték már elfogadható.

1 [1.] m< 103 oldal –5– A vizsgált gazdaság a három év során változatos képet tár elénk. Az SM Rt-nél a mutató értéke a 1999ben a legmagasabb, jelent s visszaesés, majd javulás látható A lekötött termelési tényez k közül a természeti adottságok jelent s hatással bírnak a vizsgált vállalkozásnál annak mez gazdasági jellegéb l adódóan. Természeti adottságok közé sorolható a térség éghajlata és a m<velt terület talajtípusai is. Az aszályos id járás 2000-ben és 2001-ben is jellemz volt, ami a kisebb átlagtermésekben és a termények min ségében mutatkozott közvetlenül. (3 melléklet) A növénytermesztésben termesztett növényeket els sorban az állattenyésztés takarmányszükségletének kielégítésére használják fel, csak a saját szükségleteiken felüli árunövényeket értékesítik a piacon. Az utóbbi két évben a betakarított mennyiség kevesebb volt az elvártnál, kevesebb értékesíthet

árualap képz dött, ami közvetetten hozzájárult a nettó termelési érték csökkenéséhez. Az SM Rt. Sárvár 50 km átmér j< körében gazdálkodik A széles kiterjedtség miatt sokféle talajtípus található ezen a területen. Megtalálható itt a rábai öntéstalaj és a szerkezet nélküli váztalaj is, amelyek min sége között nagy különbségek találhatók. Ezek a talajtípusok alapvet en meghatározzák a növények termeszthet ségét. Az Rt. szántóterületeinek átlagos aranykorona értéke 19 AK A rosszabb min ség< területeken az aprómagok, lucerna, f<magok termesztése, míg a jobb talajadottságú területeken a gabonanövények és egyéb takarmánynövények termesztése folyik. A gazdaság így próbálja meg csökkenteni a talajadottságok hatékonyságra gyakorolt hatásait. Az állattenyésztésben az állatok tartástechnológiája van legnagyobb hatással a gazdasági hatékonyságra. A tehenészetben és a sertéstartásban egyaránt

az épületek elhasználódtak, modernizálásra szorulnak. Az utóbbi években a tömegtakarmány- termesztés és betakarítás gépeire is jelent s összegeket fordítottak, ami hatékonyságnövekedést eredményezett. A fejlesztésekre azonban kevés pénz áll rendelkezésre, emiatt ezek üteme nagyon lassú. A hatékonyság növelése érdekében új épületek létesítésére lenne szükség, mivel a fér hely-kihasználtság optimális szinten található, nagymértékben nem növelhet . Az elavult gépek cseréjének és az állami támogatással elkészült szell z berendezéseknek a javító hatása is érezhet valamelyest az er forrás-hatékonyság növekedésében. A hatékonyság növelése érdekében további, használaton kívüli eszközöket célszer< leselejtezni, illetve a még használatban lev , de korszer<tlen mez gazdasági gépeket – ahogy a rendelkezésre álló források engedik – korszer<bbekre ajánlatos cserélni. A legnagyobb

ingadozást kiváltó ok azonban mégis a nettó termelési érték, melynek értéke nagyban függ az értékesítés nettó árbevételét l. 2000-ben az árbevétel nagymérték< kiesése miatt – nem érte el az 1999-es szintet – a termelési tényez k hatékonyságának romlása tapasztalható, ami egyrészt a növények átlagtermés-csökkenésének, másrészt a sertéstenyésztésnél bekövetkezett kényszervágásoknak köszönhet . Összességében megállapítható, hogy a mez gazdasági vállalkozások tevékenységeinek hatékonyságát nagyban befolyásolják a természeti tényez k. Ezeket azonban befolyásolni nem lehet, csak hatásukat lehet megpróbálni csökkenteni. Azonban a tudatos gazdálkodással a rendelkezésre álló termelési tényez k felhasználásának javítására kell törekedni. –6– II.12) Ráfordítás-hatékonyság vizsgálata A ráfordítás-hatékonyság vizsgálata arról tájékoztat, hogy 100 Ft él - és holtmunka

ráfordításra mekkora tiszta jövedelem jut. Mivel a mez gazdaságban ez a fajta ráfordítás igen magas, ezért már elfogadható, ha a tiszta jövedelem – ezáltal a ráfordítás-hatékonyság is – pozitív értéket vesz fel. 2000-ben az SM Rt. mutatóját els sorban az árbevétel elmaradása rontotta le, mert kisebb összvolument tudott csak értékesíteni. Az árbevétel csökkenése egyrészt kedvez tlen id járási körülményeknek tudható be. A tiszta jövedelmet a növénytermesztési ágazat a fajlagos költségek emelkedésével rontotta, mivel a felhasznált él és holtmunka ráfordítás volumene nem változott, csak a betakarított hozam lett kevesebb. A tehenészet és a sertéstenyésztés az árbevételb l kb. azonos arányban részesülnek, ezért ráfordítás-hatékonyságuk is közel azonos súllyal bír. A takarmánynövények el állítási költségének drágulása az állattenyésztésben is termelésdrágulást okozott. 2000-ben

állategészségügyi problémák miatt a teljes sertésállomány kényszervágását kellett végrehajtania a cégnek, ami szintén árbevétel-kiesést eredményezett és ráadásul ez is megemelte a termelési költségeket. 2001-ben valamelyest sikerült megoldani az állomány pótlását, így magasabb szintet tudtak értékesíteni, ami tükröz dik is a hatékonyság javulásában. 2001-ben a sertéstenyésztés koncentrációja mellett döntött a vezetés, így valamelyest sikerült csökkenteni a sertéshízlalás takarmányköltségeit. 2000-ben a nagymérték< visszaeséshez hozzájárult a számviteli törvény változása is, ami miatt a tenyészállatokra értékcsökkenést kellett elszámolni és ezáltal egy nem tervezett ráfordítás-növekedés következett be. 2001-ben valamelyest sikerült megoldani az állomány pótlását, így magasabb szintet tudtak értékesíteni, ami tükröz dik is a hatékonyság javulásában. Az él - és holtmunka ráfordítás

csökkentéséhez folyamatos piackutatásokra, racionalizálásokra, átszervezésekre van szükség, hogy megtalálják a legalacsonyabb és leghatékonyabb ráfordítást, amivel a legnagyobb tiszta jövedelmet tudják el állítani. II.2) Eszközhatékonyság elemzése Az eszközhatékonysági mutatók “a lekötött tárgyi és forgóeszközök (illetve készletek) révén el állított új érték-képz dést fejezik ki szorzószám formájában. Alkalmasak dinamikus és vállalkozásokat összehasonlító elemzésekre egyaránt.”[1]2 2. táblázat Az eszközhatékonyság vizsgálatánál használt mutatók alakulása a két vállalkozásnál 2 [1.] m< 109 oldal –7– II.21) Tárgyi eszközök hatékonyságának elemzése A tárgyi eszköz hatékonyság elemzésénél azt vizsgáltam, hogy 100 Ft aktivált tárgyi eszközre mekkora nettó termelési érték jut. A mutató értéke 2000-ben sokat romlott, ennek oka az emelked tárgyi eszköz állomány és a

lecsökkent nettó termelési érték. 2001-ben kismérv< javulás látható, ami a realizált árbevétel növekedésnek tulajdonítható. A tárgyi eszközök hatékonyságának növelése érdekében szükséges az egyes eszközcsoportok vizsgálata. A vizsgálat során fel kell tárni a már nem használt, de még állományban lév eszközöket és azokat selejtezni kell. Ezeket a kieséseket a tárgyi eszközök folyamatos megújításával azonban pótolni kell a zavartalan m<ködés érdekében. II.22) Készlethatékonyság elemzése A készlethatékonyság vizsgálatánál használt mutató arról tájékoztat, hogy 100 Ft készletre mekkora nettó termelési érték jut. A vizsgált vállalkozásnál jelent s csökkenés látható, ami els sorban a növénytermesztésben tapasztalható terméskiesések miatt – mert ugyanannyi készletet (vet magot, m<trágyát, növényvéd szert) használtak fel, csak kevesebb hozamot realizáltak –, másodsorban pedig a

nettó termelési érték elmaradása miatt következett be. 2000-ben az alacsony nettó termelési értéket az árbevétel csökkenése okozta, ami a kevesebb értékesíthet növényb l és a sertésértékesítések elmaradásából tev dött össze. 2001-ben a mutató stabilitása jellemz , ami az árbevétel emelkedésének köszönhet . Ez részben a sertésfelvásárlási árak emelkedésének tulajdonítható, másrészt annak is, hogy a tehéntej 100%-ban extra min ség< volt, amihez magasabb felvásárlási ár tartozik. A készlethatékonyság mérésére alkalmas mutató a készletek forgási sebessége is, ami azt mutatja, hogy az értékesítés nettó árbevételében hány nap alatt fordulnak meg a készletek. A mez gazdaságban a készletek fordulata elég magas a termelés hosszú átfutási ideje miatt. –8– –9– (nap) 1. ábra A készletek forgási sebességének alakulása a két vállalkozásnál 240 210 180 150 120 90 60 30 0 233 150 157

208 151 172 SM Rt. SZT Rt. 1999. 2000. Év 2001. A grafikonon jól látható az ingadozás a vizsgált cégnél. Az SM Rt készlet forgási sebességének a növekedéséhez legf képp a sertésgondok és az aszály miatti árbevétel kiesés és a növekv készletállomány járult hozzá. A készletállomány egyrészt a felhasznált anyagok drágulásából, másrészt mennyiségi gyarapodásból tev dött össze. 2001-ben már a sertésállomány pótlása nagyrészt megtörtént, az értékesítés helyreállt, ami látható a mutató javulásán is. II.23) Összes eszköz hatékonyságának elemzése Az összes eszköz hatékonyságának elemzésekor a 100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési értéket vizsgáljuk. Az összes eszköz az aktivált tárgyi eszközökb l és a készletekb l tev dik össze A mutató értékében 2000-ben visszaesés tapasztalható, ami a készletek és az aktivált tárgyi eszközök hatékonyság romlásából ered. 2001-ben a mutató

a tárgyi eszközök hatékonyságjavulásának következében ismét emelkedett. – 10 – II.3) Bérhatékonyság elemzése A bérhatékonyság elemzése a gazdálkodási év során felhasznált él munka hatékonyságának a vizsgálatát jelenti. 3. táblázat A bérhatékonyság elemzésének mutatói a két vállalkozásnál II.31) Bérhatékonysági mutató vizsgálata A bérhatékonyság elemzése során a vizsgálat alapjául a 100 Ft kifizetett bérre (bérköltség + személyi jelleg< egyéb kifizetések) jutó nettó termelési értéket választottam. Az SM Rt-nél a mutató csökkenése 2000-ben a nettó termelési érték visszaesésének, a kifizetett bérek emelkedésének, míg 2001-ben a nettó termelési érték nagyobb arányú növekedésének köszönhet . A kifizetett bérek emelkedésének az oka a cégnél lév folyamatos bérfejlesztések jelenléte. Legnagyobb mérték< béremelést a vállalatnál 2000. év során hajtottak végre,

amikor is a fizikai foglalkoztatottak átlagkeresete közel 23%-kal, míg a szellemi foglalkoztatottak bére közel 15%-kal emelkedett az 1999-es évhez képest. Ez a bérfejlesztés 2000-ben csökken árbevétellel párosult, ami a bérhatékonyság visszaeséshez vezetett. A mutató javításának több lehetséges útja van. Egyrészt a nettó termelési érték növelésére kell törekednie a vállalatnak, ami nagyrészt az árbevétel növelésével javítható, másrészt a kifizetett bér csökkentésével tudja javítani a mutató értékét. A kifizetett bér csökkentése mögött logikus átszervezéseknek, leépítéseknek kell lenniük, mivel a bérek mértéke évr l évre emelkedik. A felhasznált él munka hatékonyságát befolyásolja még a vállalkozásnál dolgozók állomány szerinti megoszlása is. Ez abból adódik, hogy az egyes állománycsoportok átlagkeresete nagyban eltér egymástól, így nem mindegy, hogy mekkora súllyal szerepel az

összlétszámon belül. 4. táblázat Az SM Rt átlagos állományi létszámának a megoszlása az állománycsoportok alapján – 11 – A vizsgált id szakban a fizikaiak aránya nagyobb mértékben, míg a szellemiek aránya emelkedett. A három év során a cégnél folyamatos átszervezések történtek. A szarvasmarhatelepeken a takarmányozás gépeinek korszer<sítésével, a fej házak modernizálásával feleslegessé vált munkaer t elbocsátották. 2001ben a sertéshízlalás a cég szitamajori telepére koncentrálódott, így a csöngei telepen is szükségessé vált a nélkülözhet emberek elbocsátása. Az elbocsátások nagyrészt a fizikai alkalmazottakat érintették, a szellemiek számában kisebb csökkenés tapasztalható. A vezetés a szervezet reorganizálásával megpróbálta csökkenteni az egy f re jutó bérköltség csökkentését, és ezáltal javítani a bérhatékonyságot. II.32) Bérigényesség elemzése A bérigényesség

elemzése során azt vizsgáljuk, hogy 100 Ft nettó termelési érték el állításához mennyi kifizetett bér volt szükséges, kedvez a mutató csökken értéke. A vizsgált vállalkozásnál a termelés drágulása látható. Az SM Rt-nél 2000-ben a növekedés a kisebb nettó termelési értéknek és a megemelkedett kifizetett bérnek köszönhet , míg 2001-ben az árbevétel növekedés következtében javult a mutató értéke. A tevékenység bérigényesség növekedése az elbocsátások ellenére, a béremelések és az árbevétel kiesés miatt következett be. 2001-ben már a tervezett szinten realizálódott az árbevétel és további átszervezések is történtek. A leépítések nagyrészt a tehenek fejési rendszerének átalakításával, az új, fej házas technológia bevezetésével, valamint a sertéshízlalás koncentrációjával kapcsolatos. A létszám csökkentését nemcsak a feleslegessé vált emberi er forrás, hanem a megemelkedett bérköltség

is szükségessé tették, ezekkel az intézkedésekkel a mutató kismérték< javulását érték el 2001-ben. II.33) Munkatermelékenység elemzése A munkatermelékenység elemzése az egy f átlagos állományi létszámra jutó nettó termelési érték vizsgálatát jelenti. 2000-ben a visszaesés az átszervezések ellenére következett be, ami az árbevétel csökkenésének köszönhet . 2001-ben az átlagkeresetek tovább emelkedtek, a vállalkozás folytatta az átszervezéseket (például a sertéstenyésztés koncentrálása), a megtermelt nettó termelési érték magasabb lett, ennél fogva a mutató értéke is javult. A jöv ben tovább kell vizsgálni a gazdaság szervezetét, hogy további racionalizálásokkal hol lehetne tovább javítani a munkatermelékenységet. A következ piackutatásokat kell végezni új értékesítési terület keresése érdekében, hogy az emelked magasabb arányban tudja gyarapítani az értékesítés árbevételét. – 12

– években költségekkel III.) Anyagi, vagyoni helyzet elemzése Az anyagi, vagyoni helyzet elemzésének a feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változások mértékének és irányának az elemzése. Az elemzéshez szükséges adatokat a mérleg és annak kiegészít melléklete szolgáltatja. [6] III.1) Vagyonszerkezet elemzése A vagyonszerkezet vizsgálatánál alkalmazott módszer az egyes eszköz és forráscsoportok megoszlási viszonyszámainak kiszámítása az adott id szakra vonatkozóan. Az elemzés során a számviteli törvény változása miatt az új törvény szerint átforgatott mérleget használtam. A vagyonszerkezet alakulása a Sárvári Mez gazdasági Rt-nél 5. táblázat (Adatok %-ban) Az eszközökben bekövetkezett arányváltozás változatos képet tár elénk a három év során. 2000-ben a tárgyi eszközök gyarapodása nagyrészt a tenyészállatok és az ingatlanok

arányemelkedésének tulajdonítható. A tenyészállatok emelkedése a folyamatos pótlásnak, míg az ingatlanok növekedése az év során elvégzett felújításoknak köszönhet . A forgóeszközök csökkenése a növendék és hízóállatok emelkedéséb l és a bankbetétek visszaeséséb l tev dik össze. 2001-ben a befektetett eszközök csökkenése els sorban a tárgyi eszközök nagyarányú csökkenéséb l és a befektetett pénzügyi eszközök növekedéséb l adódott. A tárgyi eszközök aránycsökkenését az okozta, hogy a 2001. évi fejlesztések kisebb mértékben növelték a tárgyi eszközök értékét, mint amilyen mértékben a selejtezések, értékesítések és az elszámolt amortizáció csökkentették azt. Tárgyi eszközök megújítása 2000ben és 2001-ben is folytak A régi, elavult berendezések, gépek cseréje folyamatos a vállalkozás életében, de a beruházásoknak határt szabnak a vásárláshoz, saját el állításhoz szükséges

anyagi források – saját és idegen egyaránt – sz<kös rendelkezésre állása. – 13 – A vállalkozás 2001-ben 97 %-os részesedést szerzett a SÁGÉP Kft-ben, és 33%-os részesedést a Nagyatádi Konzervgyárban, ennek köszönhet a befektetett pénzügyi eszközök jelent s növekedése. 2001-ben a forgó eszközök arányának emelkedése a készletek és a követelések csökkenéséb l és a pénzeszközök növekedéséb l tev dik össze. A forgóeszközök növekedése – bár nem számottev – kedvez tlen hatású a szakirodalom szerint, de az SM Rt-nél a növekedésen belül kedvez , hogy a készletek és a követelések csökkentek, amelyek lekötött t két szabadítottak fel. A pénzeszközök növekedése, ezen belül a bankbetétek emelkedése, a vev k forgási sebességének a javulására, a követelések befolyására és a készletcsökkenésre vezethet vissza. A forrásokon belül a saját t ke arányára csökken tendencia jellemz , míg

a kötelezettségek állománya jelent sen emelkedett a három év során. A kedvez tlen id járási viszonyok miatt az utóbbi két évben az értékesítések elmaradtak a tervezett l, ezért az Rt. kénytelen volt hiteleket felvenni a zavartalan m<ködés érdekében. A vállalkozás 2001 évi hitelállománya: - T kepótló, - Kibontakozási, - Beruházási, - Üzletrészvásárláshoz kapcsolódó, - Termelési hitelb l tev dik össze. Legnagyobb mérték< hitelfelvétel a termelési hitel és az üzletrész vásárlásához kapcsolódó hitel volt. A termelési hitel egy forgóeszközhitel, ami a termelés átmeneti pénzügyi gondjainak az áthidalásra szolgál. A mez gazdaságban ez különösen szükséges a termékek hosszú átfutási ideje miatt. Az üzletrészvásárláshoz kapcsolódó hitel a Nagyatádi Konzervgyárba történ befektetéshez tartozik. A t kepótló hitel felvétele a társaság számára kedvez feltételeket biztosít, mert ez a típusú

hitel több célra is felhasználható és nagymérték< kamattámogatást ad mellé az állam. A rövid lejáratú kötelezettségek aránya a három év során évr l évre növekedett a forrásokon belül, de ezen belül a szállítók aránya csökkent, ami kedvez nek mondható. Ez a csökkenés a cég fizetési fegyelmének javulását jelenti. A forrásokon belüli arányeltolódás a kedvez 70-30 %-os aránytól 2001. során jobban eltávolodott, de a kritikus szintet még nem érte el. Azonban azt is meg kell említeni, hogy az idegen t kéb l történ befektetetés el bb megtérül, mint a saját t kéb l történ befektetés, de ugyanakkor a kockázata magasabb. A hitelekkel azonban óvatosan kell gazdálkodni, mert ha a vállalkozás hosszú távon fenn akarja tartani a m<ködését, akkor csak annyi hitelt szabad felvennie, amennyit ki is tud gazdálkodni. III.2) Vagyonfedezettség vizsgálata A vagyonfedezettség elemzése során a befektetett eszközök és a

saját források összhangját vizsgáljuk. 6. táblázat A vagyonfedezettség elemzésénél használt mutatók alakulása a két vállalkozásnál – 14 – A vagyonfedezettség els változat szerinti vizsgálatánál alkalmazott mutató azt jelzi, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját t ke. Kedvez , ha a mutató minél nagyobb, mert ez azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek, és nem kell idegen forrást igénybe venni. [7] A mutató elfogadható értéke 100%, vagy afölötti Az SM Rt-nél a mutató értéke az els két évben meghaladja az elfogadható szintet, de 2001-ben már 100% alatti. A csökkenés annak köszönhet egyrészt, hogy a vállalkozás az utolsó két évben olyan beruházásokat hajtott végre, amelyek nagy része idegen forrásból valósult meg. Másrészt a 2001 évi csökkenéséhez nagyban hozzájárult még a részesedés vásárlás a

Nagyatádi Konzervgyárban, ami 20 éves futamidej< hitelb l történt. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol rendszeresen vesznek igénybe idegen forrásokat a befektetett eszközök finanszírozására, beruházási hitelek, kölcsönök formájában, akkor ott a vagyonfedezettség vizsgálata során a mutató számításánál a hosszú lejáratú kötelezettségeket is figyelembe kell venni, ennek következtében magasabb értéket kapunk. A vagyonfedezettség második változata mutató az SM Rt-nél 2000-ben némileg csökkent, majd stabilitást mutat. Ez a változatlanság azt jelenti, hogy a vállalkozásnál 2001-ben sikerült megoldani a beruházásokhoz, befektetésekhez szükséges saját forrás hiányát idegen forrásból. “A tárgyi eszközök fedezettsége azt jelzi, hogy a befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök finanszírozására – közvetlenül a termelésben résztvev tartósan befektetett eszközökre – a saját t ke milyen mértékben

nyújt fedezetet. Kedvez , ha a saját t ke els sorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. A nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de jó cégeknél 150% körüli érték alakul ki.” [7]3 A táblázatból jól látható, hogy az SM Rt-nél 2000-ben a mutató értéke csökkent, 2001-ben pedig minimális javulás tapasztalható, de a kívánatos 150%-os szintet egyik évben sem éri el. A visszaesés 2000ben teljes mértékben a szerényebb árbevételnek és a növekv tárgyi eszköz állománynak tulajdonítható 2001-ben a kismérték< emelkedést az árbevétel növelésével sikerült elérni. 3 [7.] m< 5 oldal – 15 – Az eszközök fordulatszáma azt mutatja, hogy az összes eszköz hányszor térült meg az árbevételben. Kedvez , ha a mutató értéke egynél nagyobb, vagyis legalább egyszer megtérüljön a gazdálkodási év során. [7.] (fordulat) 2. ábra Az eszközök forgási sebességének alakulása a két

vállalkozásnál 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0,73 0,57 0,58 0,59 0,57 0,49 SM Rt. SZT Rt. 1999 2000 Év 2001 A mutató egy alatti értéke a mez gazdaság sajátosságaira vezethet vissza, ugyanis ez a típusú tevékenység nagy eszközlekötéssel jár, amelyeknek alacsony a fordulata. Az SM Rt-nél 2000-ben a mutató csökkenése látható, ami a hozamkieséseknek köszönhet , aminek következtében az árbevétel is csökkent. A vállalkozás mellett szól az, hogy 2001-ben a kedvez tlen természeti feltételek mellett fenn tudta tartani az eszközök fordulatát, amely az árbevétel növekedésének, illetve a kapacitáskihasználás javulásának az eredménye. A cégnek alapvet célja kell, hogy legyen a fordulatszám növelése, ezáltal az eszközök és az egész gazdaság jövedelmez ségének javítása. III.3) T keszerkezet elemzése A t keszerkezet elemzése során a saját- és idegen t ke forrásokhoz viszonyított arányát, illetve ennek

alakulását vizsgáljuk. A t keer sség a saját t ke arányát fejezi ki a forrásokon belül, míg az idegen t ke aránya a kötelezettségek mértékét mutatja. A mutatók általánosan elfogadott értéke a saját t ke 70%-os és az idegen t ke 30%-os aránya. Ez az érték azonban ágazatonként eltér lehet, mértéke függ a tevékenység jellegét l, t keigényességt l, a vállalat üzletpolitikájától is, de az általánosan kijelenthet , ha a t keellátottság 30% alá csökken, az kritikus helyzetet idézhet el . – 16 – 3. ábra A t keer sség alakulása a két vállalkozásnál 89,6 (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 83,2 70,6 57,7 54,1 42,9 SM Rt. SZT Rt. 1999 2000 2001 Év A t keer sség a vállalkozásnál egyik évben sem éri el a 70%-ot és csökken tendenciát mutat. Az alacsony saját t ke arány a magas kötelezettségeknek köszönhet . 2000-ben további hitelek felvételére került sor. Ezek felvételére els sorban az elmaradt

árbevétel miatt volt szükség 2001-ben az elidegenedés egyik okaként a nagy összeg< részesedésvásárlás említhet . A cégnél a jöv ben mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani a t keer sség javítására, nehogy túlságosan eladósodjon. “A kötelezettségek részarányának állandósága vagy növekedése megfelel esetén nem tekinthet feltétlenül negatív jelenségnek, bár az idegen források “drágaságát”, a kamatok mértékét, annak változásait nem szabad figyelmen kívül hagyni.” [1]4 4 szint< jövedelmez ség [1.] m< 43 oldal – 17 – 4. ábra Az idegen t ke arányának alakulása a két vállalkozásnál 60 (%) 50 40 30 20 10 0 53,5 40,6 35,7 26,8 1999 SZT Rt. 13,5 9,9 2000 SM Rt. 2001 Év Az idegen t ke aránya folyamatosan és azonos tendenciával emelkedett a három év során. A növekedés a növekv hitelállományok eredménye. A vállalkozásnak ezekkel a hitelekkel sikerült megoldani pénzügyi

gondjaikat, azonban tartozásokat csak akkora mértékben szabad vállalni – figyelembe véve a költségeit –, amekkorát ki tud gazdálkodni az üzleti év során. III.4) T kenövekedés vizsgálata A t kenövekedés elemzése során a saját t két elemezzük, azt vizsgáljuk különféle szempontok alapján. 7. táblázat T kenövekedési mutatók alakulása a két vállalkozásnál Megnevezés 100 Ft jegyzett t kére jutó saját t ke Saját t ke fordulata 100 Ft saját t kére jutó adózott eredmény (Ft) Sárvári Mez gazdasági Rt. 1999 2000 2001 Szombathelyi Tangazdaság Rt. 1999 2000 2001 2,15 2,33 2,67 1,69 1,78 1,84 1,27 1,08 1,32 0,64 0,71 0,70 4,35 1,05 1,75 2,28 2,18 1,42 – 18 – A saját t ke növekedése megmutatja, hogy a saját t ke nagyságában milyen változások következtek be a jegyzett t kéhez képest. Kedvez , ha a mutató értéke egynél nagyobb és ett l minél jobban eltér A t kenövekedés a vizsgált cégnél

eléri a kívánatos szintet és javuló irány látható. A jegyzett t ke összege nem változott, a jegyzett t kén felüli rész növekedett. A mutatóból kiolvasható, hogy a vállalkozás a mérleg szerinti eredményét nem t kenövelésre, hanem fejlesztésekre fordította. A saját t ke fordulatszáma alapján megállapítható, hogy a saját t ke hányszor térül meg a nettó árbevételben. A mez gazdasági ágazatra jellemz a hatalmas t keigényesség. Ebb l egyenesen következik az alacsony fordulatszám is. Az SM Rt-nél a mutató meghaladja az egyet, és növekedés felé tendál 2000-ben a visszaesés az elmaradt árbevételnek köszönhet , miközben a saját t ke tovább emelkedett. 2001-ben az árbevétel emelkedésének következtében a mutató ismét növekedett. A fordulatszám javítása elengedhetetlen a jövedelmez ség javulása érdekében. A saját t ke hatékonyságának elemzése során vizsgáljuk a 100 Ft saját t kére jutó adózott eredményt.

A saját t ke hatékonysága 2000-ben nagymértékben csökkent, ami az árbevétel elmaradásának és a költségek, ráfordítások növekedésének köszönhet . A termelés során felhasznált anyagok árai megemelkedtek, a bérfejlesztések növelték az él munka költségét, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások is emelkedtek, ami az adózott eredmény csökkenéséhez vezetett. 2001-ben a mutató enyhe javulása teljes mértékben az árbevétel emelkedésének tulajdonítható. – 19 – III.5) Céltartalékok arányának vizsgálata “A következ évi várható kötelezettségeire (függ és biztos kötelezettségekre), valamint a jöv beni kötelezettségekre képzett céltartalékok összege a gazdálkodásban rejl bizonytalanságot, részben a min ség alakulását jelzi.” [1]5 Az adózás el tti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapján fennálló követelések, kétes követelések, kölcsönök, adott

el legek miatt a várható veszteségek fedezetére. Az SM Rt. 1999 és 2000 során képzett céltartalékot a határid n túli követelésekre Ez a céltartalékarány azonban nem meghatározó, csak 0,03%-os, illetve 0,14%-os aránnyal bír a mérlegf összegb l, 2001ben pedig már nem is képzett céltartalékot Ez az alacsony arány a többéves, megbízható szerz déses kapcsolatoknak, fizet képes partnereknek köszönhet . 5 [1.] m< 43 oldal – 20 – IV.) Pénzügyi, likviditási helyzet elemzése A pénzügyi likviditási helyzet elemzése során a vállalat fizetési képességet, készségét és eladósodottsági helyzetét vizsgáljuk. IV.1) Általános likviditás elemzése A cég pillanatnyi pénzügyi helyzetének megítéléséhez alkalmatlan. Általános következtetések levonására használjuk. Elfogadható, ha az értéke 100% körül alakul 8. táblázat Általános likviditás alakulása a két vállalkozásnál 432 450 373 (%) 400 350 300 250

200 150 100 50 0 144,1 166,6 118,8 95,4 1999 2000 SM Rt. SZT Rt. 2001 Év A táblázatból jól látható, hogy az SM Rt-nél a mutató évr l évre romlik. Az általános likviditás csökkenése a folyamatos hitelfelvételeknek köszönhet . IV.2) Rövid távú likviditás elemzése “A likviditáselemzés a likvid eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti, számítható több fokozatban is.” [1]6 6 [1.] m< 46 oldal – 21 – 9. táblázat Rövid távú likviditás mutatóinak alakulása a két vállalkozásnál A rövid távú likviditási mutató els változata arról tájékoztat, hogy a különböz likviditási fokozatú eszközök összege hány százalékát fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeknek. A mutatószám a nemzetközi gyakorlatban általában 200% felett elfogadható. A táblázatból jól látható, hogy a vizsgált id szakban a mutató értéke folyamatosan romlott. Az SM Rtnek csak 1999-ben

sikerült elérnie az elfogadható szintet Sárváron a likviditás romlása a rövid lejáratú hitelek – ezek els sorban termelési hitelek – állománynövekedése és a hosszú lejáratú hitelek törleszt részleteinek növekedése miatt következett be. A rövid távú likviditási mutató második fajtája a forgóeszközök követelések nélküli arányát mutatja a rövid távú kötelezettségekhez. A forgóeszközökön belül ugyanis a követelések számos eleme tartalmazhat bizonytalan, a rövid lejáratú kötelezettségek közvetlen fedezeteként szóba nem jöhet összegeket. [7] A mutató értéke mindhárom évben nagyon alacsony. A 2000 évi felt<n en kicsi értéket a pénzeszközök nagymérték< csökkenése és az állatkiesések okozták. 2001-ben a mutató valamelyest javult a növekv rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése ellenére, ami a bankbetétek és a növendék- és hízó állatok növekedésének köszönhet . A rövidtávú

likviditás harmadik változata a kötelezettségek gyors teljesít képességének arányát mutatja a pénzeszközök és az értékpapírok figyelembevételével. A mutató változása az SM Rt-nél a három év során nagyon eltér . A rövid lejáratú kötelezettségek állománya 2001-re jelent sen megemelkedett, ami számottev en befolyásolta a likviditást. A 2000 évi felt<n en alacsony érték az év során bekövetkezett sertésállomány-pusztulásból fakad, a pótlására fordított pénzösszeg egy rendkívüli kiadás volt a cég életében, ami felemésztette a bankbetétekben rendelkezésre álló likvid pénzeszközöket. A mutató alacsony értéke tulajdonítható annak is, hogy a vállalkozás nem foglalkozik értékpapírokkal, nem folytat ilyen jelleg< pénzügyi tevékenységet, csak visszavásárolt saját részvényei vannak. A gyorsráta a teljesen mobil pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva. Ez

lényegében arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszközök. A vállalat számára kedvez , ha ez az arány egyre növekv , ami a azonnali fizet képesség javulását jelzi, értéke általában 1,6-1,8-nál elfogadható. [7] – 22 – 5. ábra A gyorsráta alakulása a két vállalkozásnál 2,59 2,8 2,24 Gyorsráta 2,4 1,61 2 1,6 SM Rt. SZT Rt. 0,95 1,2 0,44 0,8 0,62 0,4 0 1999 2000 2001 Év A mutató értéke az SM Rt-nél nagyon alacsony a vizsgált id szakban, bár a 2000. évi visszaesés után kismérték< javulás érzékelhet . A növekedésen túlmen en az is kedvez , hogy a likvid pénzeszközökön belül a pénzeszközök emelkedtek nagyobb mértékben, nem pedig a követelések. A cégnek törekednie kell a mutató javítására, hogy el nyösebb legyen a naprakész fizet képessége. – 23 – IV.3) Vev k, szállítók forgási sebességének vizsgálata A

forgási sebesség elemzése során azt vizsgáljuk, hogy a vev k, ill. a szállítók állománya hány nap alatt vagy hányszor fordult meg a nettó árbevételben, illetve az anyagjelleg< ráfordításokban. Kedvez nek mondható, ha a futamid egyre kisebb, és a szerz désben megkötött fizetési határid khöz közelítenek. A vev k forgási sebessége arról tájékoztat, hogy a vev k teljesítés után hány nappal fizetnek. (nap) 6. ábra A vev k forgási sebességének alakulása a két vállalkozásnál 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 40 32 29 36 33 29 SM Rt. SZT Rt. 1999 2000 Év 2001 A gazdaság piaci helyzete – a konkurenciát figyelembe véve – jónak mondható. Ennek a helyzetnek a fenntartása és javítása, ismerve a mez gazdasági termékek nehéz értékesítését, folyamatos piackutatást igényel. Az értékesítés nagy arányban, megbízható többéves kapcsolatban lév partnerekkel, értékesítési szerz dések alapján történt. 10.

táblázat A vev követelések megoszlása a lejárat alapján A fenti táblázatból jól látható, hogy a vev követelések túlnyomó többsége határid n belüli, alig egy-két százalékot tesz ki a már lejárt vev követelés. A lejárt vev kre a vállalkozás értékvesztést képez, melynek mértékét a számviteli politikában határozza meg. A vev k átfutási ideje a cégnél emelkedett 1999-hez képest, ezt mutatja a grafikon és a táblázat is egyaránt. Az SM Rt-nél 2000-ben az átfutási id növekedése látható, ami a vev k fizet képességének és – 24 – készségének a romlását jelenti, de 2001-re a gondok valamelyest megoldódni látszottak a fizetési fegyelem nagyjából történ betartatásával. A szállítók forgási sebessége a saját cégünk fizetési fegyelmér l ad tájékoztatást. Ebben az esetben is a fizetési határid szállítói szerz désben kötött és szerz désenként eltérhet. 7. ábra A szállítók forgási

sebességének alakulása a két vállalkozásnál (nap) 60 53 48 50 39 37 32 40 28 30 SM Rt. SZT Rt. 20 10 0 1999 2000 Év 2001 A sárvári cégnél a szállítók futamidejének jelent s csökkenése látható, ami a szállítói állomány csökkenéséb l és az anyagjelleg< ráfordítások – ezen belül az anyagköltség – növekedéséb l ered, a fizetési határid k betartása és racionális anyaggazdálkodás, anyagkészletezés valószín<síthet . A csökkenés azt bizonyítja, hogy a termelés, üzemelés fenntartásához szükséges anyagok, eszközök beszerzése az igényeknek megfelel en történt, figyelemmel a minimális, de ésszer< raktárkészletre. A nagy érték< megrendelések el tt árajánlatok kérésére került sor – ezzel költségcsökkentést ért el a vállalat –, és a legkedvez bb ajánlatot adótól (ár, kedvezmények, fizetési feltételek) történtek a beszerzések. IV.4) Dinamikus, hosszú távú likviditás,

hitelfedezettség elemzése A dinamikus, hosszú távú likviditás és a hitelfedezettség elemzése során vizsgáljuk, hogy az üzemi tevékenység eredménye, illetve a követelések mekkora arányban fedezik a kötelezettségeket. 11. táblázat Az elemzés során használt mutatók a két vállalkozásnál – 25 – A dinamikus likviditás elemzéséhez használt mutató arról tájékoztat, hogy az alaptevékenységb l származó jövedelem milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. A mutató értéke a nemzetközi gyakorlatnak megfelel en 50%-nál nagyobb a jól m<köd vállalatoknál. [7] A vizsgált vállalkozásnál a mutató jóval az elvárható szint alatt maradt. A cégnél az üzemi eredmény csökkenését a kedvez tlen id járási viszonyok, az elmaradt hozamok és az emiatt megemelkedett termelési költségek okozták. A kiesést még az is fokozta, hogy a növénytermesztésben megtermelt és értékesítésre szánt

árutömeget fel kellett használniuk az állattenyésztésben. A hosszú távú likviditás elemzéséhez használt mutató arról tájékoztat, hogy az év üzleti eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. Ez els sorban a hitelez k tájékoztatására szolgál, hogy mennyire biztos a befektetésük. A mutató értéke 30% felett már kedvez nek tekinthet [7] Az Rt-nél a mutató értéke a vizsgált id szakban jóval elmaradt a 30%-tól és folyamatos csökkenés látható. Az SM Rt-nél az üzemi tevékenység eredménye ugyan növekedett, de a kötelezettségek állománygyarapodása még ezt a mértéket is túlszárnyalta és ez a mutató romlásához vezetett. A hitelfedezettségi mutató kifejezi, hogy a cég követelései fedezetet nyújtanak-e a cég kötelezettségeire. A mutató kedvez , ha értéke minél magasabb. A hitelfedezettség gyengüléshez nagyban hozzájárult az, hogy a cégnél nem emelkedtek a követelések – ami persze kedvez –, míg

a kötelezettségek nagymértékben megn ttek a folyamatos hitelfelvétel miatt. A kötelezettségek 2001. évi növekedésében szerepet játszik a Nagyatádi Konzervgyárba történ 33%-os befektetés, melyet a cég hosszú lejáratú (20 év) MFB hitelb l finanszírozott. IV.5) Eladósodottság elemzése Az eladósodottság taglalása során vizsgáljuk az eladósodottság mértékét, a nettó eladósodottságot, illetve az adósságszolgálati mutató alakulását. 12. táblázat Az eladósodottság elemzésénél használt mutatók alakulása a két vállalkozásnál – 26 – Az eladósodottság mértéke az adósságállomány saját t ke általi fedezettségét mutatja, az adósságállomány és a saját t ke szinkronját, vagy éppen annak hiányát fejezi ki. Hazai kedvez értéke 150180% körül mozog A táblázatból kit<nik, hogy a vállalkozásnál csökkent a mutató értéke. Az SM Rt-nél csak 1999-ben éri el a 150%-os szintet, a másik két évben

nem, ami túlzott eladósodottságra, hatalmas hitelekre, kölcsönökre enged következtetni. A vizsgált id szakban t keemelésre nem került sor, csak a t ketartalék, illetve az eredménytartalék emelkedett kis mértékben, ami szintén hozzájárult az eladósodottság mértékének a növekedéséhez. A nettó eladósodottság mutatója kifejezi, hogy a kintlev ségekkel csökkentett kötelezettségek hány százalékát teszik ki a saját t kének. A mutató csökkenése kedvez nek értékelhet A mutató változása kedvez tlen tendenciát vett fel. Az SM Rt-t érzékenyen érintette az amúgy is magas kötelezettségek növekedése. A vállalkozás nettó eladósodottságának növekedése egyrészt köszönhet annak, hogy a jegyzett t kéje nagyon alacsony, ebb l következ en a saját t kéje is, ami roppant kicsi a hatalmas hitel- és kötelezettség állományhoz képest. A vállalkozás hitelpolitikájának mérséklésére van szükség, nehogy a vállalkozás túlzott

eladósodottságához vezessen a nagymérték< hitelállomány. Az adósságszolgálati mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozásnál képz d szabadon felhasználható jövedelem hány százaléka a hosszú lejáratú kötelezettségeknek. A bemutatott vállalkozás adósságszolgálati mutatója rendkívül rossz képet tár elénk. Az SM Rt adósmin sítése nagyon rossz, kritikán aluli, hisz az amúgy is alacsony mutató tovább romlott. A csökkent hatás itt is a kedvez tlen id járás költségnövel hatásának és a Nagyatádi Konzervgyárba történ befektetés vásárlásnak tulajdonítható. – 27 – V.) Jövedelmez ség vizsgálata “A jövedelmez ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez Min sít jelleg< elemzés, a jövedelmez ség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel -képesség változását, Lehet séget biztosít összehasonlításra

más vállalkozások, ágazati átlagok adataival, Megteremti a lehet séget a jövedelmez ség tendenciaszer< elemzéséhez, Számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról.”7 V.1) Költségszint vizsgálata Egy vállalat jövedelme a költségekkel csökkentett bevételekb l származik. Ezért törekedniük kell arra, hogy a megtermelt eredményeiket minél kisebb költségráfordítással tudják realizálni. 13. táblázat A költségszint elemzés során használt mutatók alakulása a két vállalkozásnál A termelési költségszint elemzése során vizsgáljuk, hogy 100 Ft termelési értéket mekkora költség felhasználással tud el állítani a vállalat, javítása alapvet követelmény. A mutató a vizsgált cégnél kedvez tlen érték<, mert az él - és holtmunka ráfordítás magasabb, mint az azzal el állított bruttó termelési érték. Az emelkedés a termelés folyamatos drágulását jelzi

A 100 Ft feletti termelési költségszint a mez gazdaság él - és holtmunka igényének is köszönhet , de törekedni kell a termelés olcsóbbá tételére. A termelési költség magas szintje miatt szeretném bemutatni, hogy hogyan alakult az összetétele a három év során a vizsgált vállalkozásnál. 7 [1.] m<, 90 oldal – 28 – 14. táblázat A termelési költségszint összetev inek alakulása a két vállalkozásnál Az anyaghányad megmutatja, hogy 100 Ft bruttó termelési értékre mekkora anyag jelleg< ráfordítás jut, vagyis kifejezi, hogy a termelésen belül milyen súllyal szerepel az anyagráfordítás, anyag- vagy munkaigényes termelést folytat-e a vállalkozás. A megtakarítások szempontjából az anyagköltségek változása érdemel figyelmet. A táblázatból kivehet , hogy a cég által folytatott tevékenységnek legnagyobb az anyagigénye. A három év során kismérték< emelkedés látható, de ez nem éri el az egy Ft-ot

sem, amib l azt a következtetést lehet levonni, hogy a vállalkozásnak az emelked anyagárak mellett sikerült megoldania a racionális anyaggazdálkodás kérdését. A bérköltség hányad azt jelzi, hogy a bérköltség és közterhei milyen részarányt képviselnek a költségszerkezetben, azaz megmutatja, hogy 100 Ft bruttó termelési értékre mekkora személyi jelleg< ráfordítás jut. A vizsgált id szakban az Rt.-nél folyamatosak voltak az átszervezések, ennek ellenére 2000-ben a bérhányad növekedése látható, ami a bérfejlesztéseknek tulajdonítható. 2001-ben további elbocsátások történtek, amik f leg a fizikai dolgozókat érintették, ezáltal a további béremelések ellenére sikerült csökkenteni a mutatót. Az értékcsökkenési hányad arról tájékoztat, hogy az értékcsökkenés, mint szabadon elkölthet er forrás, milyen arányt képvisel a költségszerkezetben, vagyis megmutatja a 100 Ft bruttó termelési értékre jutó

értékcsökkenési leírást. Az SM Rt.-nél a mutató emelkedése látható, ami értelemszer<, hiszen a befektetett eszközök után elszámolt amortizáció egyre nagyobb az elhasználtsági fok növekedése miatt. Az egyéb ráfordítások hányada a 100 Ft bruttó termelési értékre jutó egyéb ráfordítás értékét jelzi. A sárvári cégnél az emelkedés els sorban a tárgyi eszközök értékesítéséb l, az állami költségvetésbe befizetett adókból, hozzájárulásokból és a helyi adók növekedéséb l származik. A termelés drágulását nemcsak a termelési költségszint mutatója jelzi, hanem az egyes ágazatok fajlagos költségeinek emelkedésében is látszik. – 29 – 15. táblázat A termelés fajlagos költségeinek alakulása az SM Rt-nél A táblázatból jól látható, hogy a termelés költségei a három év során megemelkedtek. A növénytermesztési ágazat alapvet en az állattenyésztést szolgálja ki, ezért ebben az

ágazatban különösen fontos lenne a termelési költségek csökkentése, mivel ezzel a másik két ágazat jövedelmez ségét rontja. A növények fajlagos költségeinek emelkedése az állattenyésztés takarmányköltségeit, az ágazat fajlagos költségeit is megemelte mind a tehenészetben, mind a sertéshízlalásban is. Az értékesítési költségszint megmutatja, hogy 100 Ft nettó árbevételre mekkora értékesítési költség jut. Kedvez , ha 100-nál minél kisebb értéket vesz fel és a tendenciája csökken . Az értékesítési költségszint két összetev b l áll: Közvetlen értékesítési költségszint, amely az értékesítéssel arányosan változó költségekr l tájékoztat, Közvetett értékesítési költségszint, amely az értékesítés viszonylag állandó költségeit jelzi. Az értékesítési költségszint az SM Rt-nél 2000-ben emelkedett, ami a sertések kényszervágásából adódott, mert a ráfordítások felmerültek évközben,

csak a kivágások miatt nem realizálódott az árbevétel. 2001-ben viszont csökkenés látható, ami közvetlen értékesítési költségek növekedéséb l és közvetett költségek nagyobb arányú csökkenéséb l ered. A közvetett költségek csökkenése a sertéstenyésztés koncentrációjára és a létszámcsökkentésre vezethet vissza. Kedvez nek tekinthet , hogy a nagyobb volumennel szemben a viszonylag állandó költségek aránya csökkent. Az igazgatási költségszint azt jelzi, hogy a termelést l, értékesítést l függetlenül milyen nagyságrend< ráfordítások keletkeznek. A költség alapvet en az irányítással van összefüggésben, ezért a vezetés ezeket a költségeket közvetlen beavatkozással is módosíthatja. [12] Megmutatja, hogy 100 Ft bruttó termelési értékre mekkora igazgatási költség jut. Kedvez a mutató értéke, ha 10 Ft alatt alakul Az SM Rt-nél az els két évben az igazgatási költségszint meghaladja a 10 Ft-ot.

2001-ben a vállalat felépítésében racionalizálásra került sor – elbocsátások, juttatásmódosítások történtek a cégnél –, amit a mutató 2001-es értékén már látni is lehet. A mutató csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy a cég a vizsgált id szakban nagy gondot fordított az információs rendszer módosítására, számítógépes nyilvántartások bevezetésével. Az igazgatási költségek csökkentése érdekében ellen rzött irodaszer- felhasználás, és telefonköltségek figyelése is bevezetésre került. – 30 – Az egyéb általános költségszint a m<ködés egyéb közvetett költségeinek az arányát mutatja, ezek alapvet en rezsiköltségek, és jellegükb l adódóan megtakarítási lehet séget tartalmaznak. [12] Kifejezi, hogy 100 Ft bruttó termelési értékre mekkora egyéb általános költség jut. 1999-ben és 2001-ben az SM Rt-nél elfogadható a mutató értéke, 2000-ben viszont magasnak mondható. A vezetés

2001-ben a m<ködési költségek csökkentését t<zte ki célul - m<ködési feltételek javításával – és ennek hatására sikerült leszorítani az általános költségeket. V.2) Árbevétel elemzése Mindkét cég teljesen hazai piacra termel, minimális exportértékesítésük csak 1999-ben volt. Ezért áraikat csak a bels piac árai határozzák meg. 16. táblázat A nettó árbevétel megoszlásának alakulása a két vállalkozásnál A növénytermesztés árbevételén látszik, hogy alapvet en az állattenyésztés takarmányszükségletét elégíti ki, és csak ezután történik értékesítés a fennmaradó árualapból. 2001-ben a hozamok elmaradtak a várakozásoktól, ennek hatására csökkent a növénytermesztésnek az aránya és eltolódott az állattenyésztés felé. Az SM Rt állattenyésztése több lábon áll, szarvasmarhát és sertést is tart Ennek köszönhet en 2000ben a sertés-árbevétel elmaradása ellenére sem volt jelent s a

visszaesés az értékesítés árbevételében A mez gazdasági melléktevékenység és a mez gazdasági szolgáltatás arányaiban számottev változás nem következett be a három év során. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység árbevételében az SM Rt-nél nagyarányú csökkenés látható az ipari tevékenység és a húsüzem árbevétel kiesései miatt. – 31 – V.3) Jövedelmez ség elemzése a közvetlen mutatók alapján A jövedelmez ség elemzésének ebben a fejezetében az üzemi tevékenység eredményét, az adózott eredményt viszonyítjuk valamihez, és ez alapján értékeljük a vállalkozást. 17. táblázat A jövedelmez ség közvetlen mutatói a két vállalkozásnál Az árbevétel arányos üzemi eredmény vizsgálatánál a vállalkozás alaptevékenységének jövedelmez ségét mérjük, vagyis vizsgáljuk, hogy 100 Ft nettó árbevételre mekkora üzemi eredmény jut. [12] A mez gazdaságban ez napjainkban nagyon alacsony,

ami els sorban az agrárolló nyílásának és a termelés drágaságának tudható be. A mutató az SM Rt-nél viszonylag változatlan, némi visszaesés látható 1999-hez képest. A mutató állandóságában nagy szerepet játszik az, hogy az állattenyésztési f profilon belül tejtermeléssel és sertéstenyésztéssel is foglalkozik, így az egyes ágazatok árbevétel kiesései kisebb súllyal hatnak az üzemi tevékenység eredményére. A mutató javítása feltétlenül szükséges, mert az árbevételét nagyrészt az alaptevékenységekb l realizálja a cég, és ez képezi az alapját az üzemi eredménynek is. A t kearányos eredmény arról tájékoztat, hogy egységnyi lekötött t kével – 100 Ft saját t kével – mekkora üzemi eredményt értek el. [12] Az SM RT. a három év alatt mindig jövedelmez volt, és a 100 Ft saját t kére vetített üzemi eredménye viszonylagos stabilitást mutat, csak 2000-ben látható némi visszaesés, ami a

sertéskivágások miatti árbevételkiesésnek tulajdonítható. A nettó árbevétel szintje 2001-ben helyreállt, a sertés- és tejfelvásárlási árak kedvez en alakultak, így ismét sikerült javítani a mutató értékét. Az eszközarányos eredmény azt mutatja, hogy 100 Ft lekötött eszköz mekkora üzemi eredményt hoz létre. – 32 – Az SM Rt-nél az eszközarányos eredmény visszaesése tapasztalható, ami 2000-ben az árbevétel visszaesésének és az eszközök növekedésének tulajdonítható. 2001-ben az eszközök megújítása tovább folytatódott, a javulás az árbevétel nagyobb mérték< emelkedésének köszönhet . A létszámarányos jövedelmez ségi mutató az egy f átlagos állományi létszámra jutó adózott eredményt jelzi. A mutató értéke 1999-ben a vizsgált gazdaságnál viszonylag jónak mondható. 2000-ben azonban jelent s visszaesés látható, ami az adózott eredmény csökkenésére – közel negyedére zsugorodott

– vezethet vissza. A létszámarányos jövedelmez ség a nagymérv< elbocsátások hatására és az árbevétel növekedésének köszönhet en 2001-ben ismét javult. A létszámarányos jövedelmez séget alapvet en e két tényez vel lehet befolyásolni, javítása létszámleépítéssel – ami mögött csak racionális átszervezés elfogadható –, vagy az adózás el tti eredmény növelésével lehetséges. A jövedelmez ség alakulását az egyes tevékenységek fajlagos jövedelemével is ki lehet mutatni. – 33 – 18. táblázat A termelés fajlagos jövedelmének alakulása az SM Rt-nél Megnevezés 1999. 1 tonna növény jövedelme (Ft/t) 1 liter értékesített tej jövedelme (Ft/l) 1 kg sertés kibocsátott mennyiség jövedelme (Ft/kg) 2000. 2001. -423 -5 217 -6 681 17,1 16,8 10,8 19,1 17,9 83,4 A növénytermesztés jövedelmez ség-elemzésénél figyelembe kell venni a hozamok pénzben kifejezett értékét, azaz a termelési értéket

és a termelési költséget. A hasznot a kett közötti különbség adja A megtermelt jövedelem kiszámítása során tehát az összes termék értékesítését kell feltételezni, vagyis a növénytermesztési ágazatnak jövedelemhelyzetét a teljes termelés figyelembevételével kell bemutatni. Az így számított mutató alkalmasabb az ágazat valós gazdasági helyzetének a megítélésére, mint a tényleges árbevétel alapján számított realizált jövedelem, melynek nagysága dönt en az ágazaton belüli értékesítési aránytól függ. [4] Az SM Rt esetében is ezt a számítási módot választottam, mert a növénytermesztés alapvet en az állattenyésztés szükségleteit hivatott kielégíteni. A táblázatból jól látható, hogy a növénytermesztés a vizsgált id szakban végig veszteséget termelt, tehát rontotta a gazdaság jövedelmez ségét. A veszteség növekedésének az oka els sorban a kedvez tlen id járási viszonyok miatt elmaradt

terméseredmények, másrészt az, hogy az állatok takarmányszükségletét és a vetésforgót figyelembe véve nem lehet csak olyan növényeket termeszteni, amelyek pozitív eredménnyel zárják az évet. A vállalkozásnak alapvet célul kell kit<znie a növénytermesztés jövedelmez ségének a javítását, bár igaz, hogy nem ez a társaság f profilja, de hatása az állattenyésztésben lecsapódik. Szükséges a termesztés során felhasznált él és holtmunka költségeinek csökkentése az ésszer<ség határain belül – a növényeknek létezik egy alapvet szükséglete, ami az optimális termeszthet séget biztosítja – racionalizálni kell a rendelkezésre álló gépek mennyiségét, nagyságát és javítani kell a kapacitáskihasználás mértékét, mind a gépeknél, embereknél és a földterületnél is egyaránt. A tejtermelés jövedelmez ségének elemzése során az értékesített tej mennyiségét vettem figyelembe, mivel ez az ágazat

végterméke és a jövedelme alapvet en a tejértékesítésb l származik. Az ágazat a három év során mindvégig jövedelmez tudott maradni. 2000-ben emelkedett a tej felvásárlási átlagára és a termelt tej mennyisége, javult a tej min sége is. Azonban a termelés növekedése ellenére sem sikerült javítani a fajlagos jövedelmet, mivel a takarmányozási költségek is nagymértékben emelkedtek. – 34 – 2001-ben jelent s visszaesés tapasztalható a jövedelmez ségben, ami részben köszönhet a csapadékmentes id járásnak – nemcsak a takarmányokra volt hatással az id járás, hanem a tehenek tejtermel képességére is –, részben pedig a már említett számviteli törvény változásnak. A sertéstenyésztésben a megtermelt jövedelem nagyságát jelent sen befolyásolja az aktuális piaci árak mozgása, ingadozása. A felvásárlási árak a vizsgált id szakban folyamatosan emelkedtek A táblázatból jól látható, hogy az

állategészségügyi gondok nagymértékben a 2000. évre bírtak jelent s kihatással, mivel a fajlagos jövedelem az 1999-es szint alá csökkent a felvásárlási átlagár emelkedése ellenére. Persze nem szabad minden hátrányos hatást a kiesésekre ráfogni, ugyanis 2000-ben a takarmányhasznosulás is visszaesett az 1999-es szint alá, ami már el re vetíti a jövedelmez ség romlását. 2001-ben az átszervezésnek köszönhet en már a tárgyévben lehet érezni a javulást, több mint kétszeresére emelkedett a fajlagos jövedelem. Ez másrészt a javuló súlygyarapodásnak, takarmányozásnak is tulajdonítható A három év alatt – figyelembe véve a hátráltató körülményeket, elavult technológiát – sikerült végig jövedelmet termelni az ágazatban. – 35 – VI.) Eredmény elemzése “A vállalkozások m<ködésének – hosszabb távon biztosítandó – alapkövetelménye a jövedelmez gazdálkodás. Eredményes gazdálkodás biztosítja a

tulajdonosok osztalék (részesedés) elvárásainak kielégítését, termeti meg a b vül lehet séget.” [1] m<ködési feltételeket, az er források beszerzését, a fejlesztési 8 A vállalkozásnál maradó eredménykategória a mérleg szerinti eredmény. Ez egy komplex mutató – aminek a részletezése az eredménykimutatásban található -, amely tartalmazza a vállalkozás valamennyi tevékenységének az eredményét. [1] “Az éves jövedelmez ség alakulására alapvet en nyolc f tényez csoport gyakorolhat befolyást. Ezek: Az értékesített termékek árszínvonalának változása, Az értékesítés volumenének a változása, Az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása, Az értékesítés összetételének változása, Közvetett költségek változása, Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása, A pénzügyi m<veletek eredményének változása és A rendkívüli eredmény változása.” [1]9 Elemzésem

alapjául a fedezeti hányadot alkalmazó módszert választottam, ezt találtam a legmegfelel bbnek az egyes tevékenységek eredményének bemutatására. El ször az értékesítés nettó árbevételét befolyásoló f bb tényez k változását szeretném bemutatni. Az eredményelemzés során az egyes tevékenységek prezentálásakor csak az értékesített mennyiségeket vettem figyelembe, mert az árbevételbe csak ezek számítanak bele, nem a megtermelt mennyiség. A gazdaság f profilja az állattenyésztés és ennek van alárendelve a növénytermesztés. A megtermelt növények közül kevés értékesíthet árualap képz dik (a megtermelt mennyiség kb. 15%-a a három év során), mert nagy részét felemészti az állatok takarmányszükséglete. A növénytermesztés értékesítésének eredmény-elemzésénél használt mutatók alakulása a 4. számú mellékletben láthatók. A három év során az értékesített növények változása színes képet mutat.

2000-ben a fedezeti összeg növekedett a 1999-hez képest, ami az értékesítési átlagárak emelkedésének és a volumen, illetve az értékesítési önköltség csökkenésének köszönhet . 2001-ben viszont már a fedezeti összeg csökkenése tapasztalható, ami az átlagárak és az értékesítési önköltség emelkedéséb l, valamint az értékesítési volumen csökkenéséb l tev dik össze. A három év során a felvásárlási árak kedvez en alakultak, ezzel szemben az értékesítés közvetlen költségi folyamatosan n ttek. Az árutömeg mennyisége csökken tendenciát mutat, a gazdaság egyre kevesebb terményt tudott értékesíteni a magas takarmányszükséglet és a romló termésátlagok hatására. 8 9 [1.] m< 113 oldal [1.] m< 166 oldal – 36 – A szarvasmarha-tenyésztés alapvet en tejhasznú tehenészeten alapszik – tejet értékesítenek a legnagyobb mennyiségben – ezért a vizsgálat során csak a tejértékesítést figyeltem

meg. A tej értékesítésének eredmény-elemzésénél használt mutatók alakulása az 5. számú mellékletben láthatók A tejértékesítést fordulatok jellemzik a három évben. 2000-ben a fedezeti összeg emelkedett a növekv volumen, javuló árak, valamint az értékesítési költségek emelkedésének eredményeképpen. 2001-ben a fedezeti összeg visszaesett, ami a volumen- és áremelkedés javító, és a költségnövekedés rontó hatásából tev dött össze. A felvásárlási árak emelkedése a tej min ségjavulásából ered, 2001-ben a tehenészet elérte azt, hogy 100%-ban extra min ség< tejet tudott el állítani. A változatlan tehénlétszám mellett növekv volumen a tehenek tejtermel képességének javulását jelzi, ami folyamatos – jó tenyészt i munka eredményeként elért – genetikai felértékel désb l és szelekcióból ered. Az értékesítési költségek növekedése els dlegesen a takarmányköltségek megemelkedéséb l adódik. A

gazdaság sertéstenyészetének végterméke a hízósertés, f leg ebb l származik az árbevétel. Kisebb mértékben értékesít süld ket és kocákat is. Az átlagárak számításakor nemcsak a hízósertések, hanem a többi termék értékesítését is figyelembe vettem. A sertés értékesítésének eredmény-elemzésénél használt mutatók alakulása a 6. számú mellékletben láthatók A mellékletb l kivehet , hogy a sertésértékesítést is ingadozások jellemzik. A fedezetei összeg 2000ben csökkent, ami az árak és az értékesítési költségek növekedéséb l, valamint a volumen csökkenéséb l állt össze. 2001-ben nagymérték< javulás látható, az árak, a volumen és az értékesítési költségek is egyaránt emelkedtek. 2000-ben a jelent s volumencsökkenés az állategészségügyi okokból következett be és ez az értékesítési költségeket is megemelte. 2001-ben részben sikerült megoldani az egészségügyi problémákat, növelni

az értékesített állatok számát is. Kedvez nek tekinthet , hogy a közvetett költségek összege a három év alatt évr l évre csökkent, ami els sorban az igazgatási költségek csökkenésének köszönhet . A két utolsó évben átszervezések történtek a vállalatnál és a feleslegessé vált munkaer t elbocsátották. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások közti különbség folyamatosan kisebb lett, ami az egyéb ráfordítások nagyobb arányú növekedésének tudható be. Az eredménykimutatásból egyértelm<en kivehet , hogy az üzemi tevékenység eredménye alapvet en az értékesítési árbevétel ingadozásához igazodik. A vizsgált id szakban is eszerint alakult. A pénzügyi m<veletek eredményei rendszerint negatív el jel<, ennek oka a folyamatosan emelked hitelállomány után fizetend kamatösszegekre vezethet vissza. A rendkívüli eredmény a vállalkozás szokásos ügyviteléhez nem tartozó bevételeket és ráfordításokat

tartalmazza, nagysága a vizsgált gazdaságnál nem jelent s, kivéve 1999-ben. A magas érték az államtól kapott kártérítés értéke, amit a sertéskiesés után kapott a cég. A három év során az SM Rt. végig nyereséges tudott maradni, bár a mérleg szerinti eredménye folyamatosan elmaradt az el z évit l. 2001-ben a vállalkozásnál maradt eredmény csak azért nem haladta meg a 2000. évit, mert ebben az évben osztalékfizetésre került sor – 37 – VII.) Összefoglalás, javaslattétel A dolgozatomban bemutatott mez gazdasági cég gazdálkodásában jól megfigyelhet a magyar állami gazdaságok tovább él jogutódjainak minden jellemz vonása. Küzdenek a múltból megmaradt és ma már elavultnak számító szervezeti, termelési szerkezet mellett a már jócskán elhasználódott gépparkkal. Versenyezni próbál a modern nyugati technikával és kis lépésenként veszi át a fejlett technológiát. A vizsgált id szakban a magyar gazdaság

általános helyzete is tükröz dik, hiszen a 2000. év jelent s visszaesést mutat, mely nem csak a mez gazdaságban jelentkezett, de minden magyar vállalkozás gazdasági adataiban is megfigyelhet . A cég nagy figyelmet fordít az optimális szervezet felállítása mellett a megfelel szakemberek megtalálására és megtartására, valamint a technológiai megújulásra is. Örömmel tapasztaltam, hogy a vezetés képes tanulni a hibákból és azokat minél gyorsabban ki is javítja. Az el z évben jelentkez visszaeséseket okait feltárják és azonnal korrigálják. Ezen rövid távú intézkedések mellett az egész cég m<ködését áthatja a hosszú távra tervezés és gondolkodás. A beruházások jellege nem állagmeg rz és halogató jelleg<, hanem tényleges újításokat takar. A mez gazdaság sajátosságaként adódó magas költségigény jelent sen meghatározza a gazdálkodás folyamatát. Jelent s hitelfelvételek segítik át az egyes eszközigényes

tevékenységek végrehajtásán. A m<ködést segíti a félévszázados múlt, melyet jól használ ki, mind a beszállítói, mind pedig a felvásárlói kapcsolataiban. Az értékesítés el segítése érdekében feldolgozó üzemekben részesedéseket vásárolt a cég az elmúlt évek során, így biztosítva a megtermelt javak eladását. A gazdaság mindhárom évet pozitív eredménnyel zárta. Ez nagyban köszönhet annak, hogy a vállalkozás megbízható, többéves viszonyon alapuló, szerz déses partnerekkel áll kapcsolatban, akik fizetési kötelezettségeiknek eleget tudtak tenni. Egy társaságnak azonban a vegetálásnál, szinten tartásnál nem szabad megállni, folyamatos fejlesztésekre, újításokra, piackutatásokra van szükség. Keresni kell az olcsóbb, de jó min ség< er források beszerzési lehet ségét – másik oldalról pedig –, törekedni kell a b vítésre, újabb értékesítési piacok megszerzésére. Ezek a feladatok folyamatos,

jól szerevezett marketing tevékenységet igényelnek. Az Rt-nek a jöv ben nagy gondot kell fordítania az elavult állattartó telepek – sertés- és tehéntelepek – felújítására, épületek helyreállítására, fejlesztésére. Így lehet sége nyílik az állatok komfortigényének, tartási körülményeinek javítására, ezen keresztül a takarmányhasznosulás és a termelési értékek növelésére. Ehhez azonban szükséges, hogy az állattenyésztésnek alárendelt növénytermesztés gazdaságosságának javítása – 38 – A növénytermesztés hatékonyságnövelésének egyik eszköze az elavult, elhasználódott mez gazdasági gépek cseréjével lehetséges. A gazdaságnál az eszközök cseréje folyamatos Véleményem szerint a vállalatnak a lehet ségekhez mérten növelnie kellene a beruházások mértékét, mert a jelenlegi helyzetben a mez gazdasági gépek vásárlásához járó állami támogatások az EU-hoz történ csatlakozással

mérsékl dik, esetleg megsz<nik, ami valószín<síti az eszközcsere lassulását és a hatékonyság visszaesését. A növénytermesztés gazdaságosságának javítása érdekében a vetésszerkezet módosítására lenne szükség. Növelni kellene az értékesíthet takarmánynövények termesztését a javuló árunövények termesztését és csökkenteni kellene a takarmányhasznosulással arányosan, ezáltal javítva a növénytermesztés jövedelmez ségét. Az EU-hoz történ csatlakozással magasabb min ségi elvárásoknak kell megfelelniük az agrárvállalkozásoknak is. A szabályrendszerek alkalmazását az Rt elkezdte a tehéntelepeken történ HACCP rendszer bevezetésével. Véleményem szerint a sertéstelepeken is szükségszer< lenne ilyen min ségbiztosítási rendszer alkalmazása, hogy a jöv ben az EU szabványoknak megfeleljen a gazdaság. Az elkövetkez id szakban az agrárvállalatoknak számítaniuk kell az állami támogatás

fokozatos elapadásra, ezért törekedni kell a rendelkezésre álló er források hatékonyabb felhasználására, kapacitáskihasználások növelésre. A hatékonyság növelésére a tejtermelés és a sertéshízlalás terén is lehetne módot találni a már említett takarmányozás javításával. A tejtermelésnél különösen fontos a költségek csökkentése, mert jöv re a felvásárlási árak jelent sen már nem fognak emelkedni. 2000-ben a számviteli törvény módosítása kedvez tlenül érintette a vállalkozást, mert a tenyészállatok átkerültek a befektetett eszközök közé, és értékcsökkenést kell elszámolni utánuk. A változás miatt a termelés költségei megemelkedtek, mert most már nemcsak az épületeknek, gépeknek az értékcsökkenése, hanem az állatok amortizációja is növeli a termelés költségeit. A törvénymódosítás eredménycsökkent hatásai érezhet néhány, a vállalkozás elemzése során számított mutatón is.

Az utolsó két évben a cégnél jelent s átszervezések történtek (például sertéstenyésztés koncentrációja), amik a bérköltség, igazgatási költség csökkenéséhez vezettek, és ezen keresztül növelték – az átlagkeresetek emelkedése ellenére – a vállalatnál kifizetett bérek hatékonyságát is. Javasolnám a vállalat szervezetének további áttekintését, mivel az igazgatási költségek még mindig igen magasak. Az Rt. anyagi, vagyoni helyzete viszonylag elfogadható, de a tárgyi eszközök közül az elavult m<szaki berendezéseket, gépeket, járm<veket le kellene cserélni. Ezzel a selejtezéssel kiesnének a mérlegb l a feleslegessé vált, elhasznált eszközök – nem rontanák a vállalkozás vagyoni mutatóit –, továbbá karbantartási, felújítási, anyag és üzemanyagköltséget lehetne megtakarítani a korszer<bb eszközökkel. Azt azonban meg kell említeni, hogy a tárgyi eszközök megújítása a vállalatnál

folyamatos, csak a ráfordított összeg kevés, amelynek növelése forrás átcsoportosítással megoldható lenne. A gazdaság a három év során jelent s hitelállományra tett szert, ami a likviditási helyzetét nagymértékben rontja. Az agrárcégekre napjainkban az eladósodási folyamat a jellemz A cég a termelés – 39 – zavartalan folytatása érdekében termelési- és t kepótló hiteleket vett fel, amelyekre az állam kedvezményes (40-50%-os) kamattámogatást biztosított. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek egyensúlyban tartása létfontosságú feladat egy vállalkozás életében, erre a vizsgált cégnél is nagy hangsúlyt fektetnek, mert a hitelek törleszt részletét minden évben ki kell fizetni, ennek viszont arányban kell lennie a megtermelt jövedelem mértékével. Megfelel hitelgazdálkodással hosszú évekig lehet létezni, azonban feltétlen szükséges a tartozások csökkentése az idegen források drágasága miatt. A

jövedelmez ség alakulására az utóbbi két év id járási viszontagságai jelent s hatással voltak. A termésátlagok elmaradtak az elvárható szintt l, így az állattenyésztés takarmányozási költségei megemelkedtek. Az elkövetkezend id szakban figyelembe kell venni az egyes növények jövedelmez ségét, az állatok takarmánynövény-szükségletét és ehhez alakítani a növénytermesztés vetésforgóját. Az eddig leírtak alapján kijelenthetem, hogy méltán ünnepelheti ötvenedik születésnapját az SM Rt., hisz a nehéz piaci viszonyok, kedvez tlen id járási körülmények és a pénztelenség világában fenn tudta tartani m<ködését, jövedelmez ségét. Mellékletek – 40 – 1. melléklet A Sárvári Mez gazdasági Rt. beszámolója (1999, 2000, 2001) Mérleg “A” változat – Eszközök (Aktívák) Sárvári Mez gazdasági Rt. A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök 1999. év 2000. év 2001.év 820 774 1 010 651 1 383 220 I.

IMMATERIÁLIS JAVAK 3. Vagyoni érték< jogok 4. Szellemi termékek II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték< jogok 2. M<szaki berendezések, gépek, járm<vek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járm<vek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 5. Egyéb tartósan adott kölcsön B. Forgóeszközök 277 281 8 458 0 281 663 277 0 7 795 811 765 1 000 774 1 123 284 205 705 279 110 289 410 335 985 385 388 387 735 45 272 57 986 55 237 175 165 257 530 281 324 49 638 20 760 29 568 0 0 80 010 8 732 9 596 251 478 0 0 242 550 6 766 7 966 7 558 1 966 1 630 1 370 872 968 948 165 1 444 813 I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk II. KÖVETELÉSEK 1. Köv-ek

áruszállításból és szolgáltatásból (vev k) 3. Köv-ek egyéb rész viszonyban lév váll szemben 5. Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK 3. Saját részvények, saját üzletrészek IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív id beli elhatárolások 509 742 28 302 130 980 159 001 191 415 44 160 699 107 566 0 53 133 4 160 4 160 198 367 103 198 264 5 207 1. Bevételek aktív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN – 41 – 733 625 44 340 138 795 284 887 264 943 660 163 518 100 608 25 608 37 302 2 570 2 570 48 452 636 47 816 5 584 911 946 149 897 145 359 334 164 281 877 649 169 566 113 927 42 480 13 159 0 0 363 301 2 570 360 731 1 737 5 012 4 651 852 195 933 885 1 698 949 1 964 400 2 829 770 Mérleg “A” változat – Források (passzívák) Sárvári Mez gazdasági Rt. A tétel megnevezése D. Saját t ke 1999. év 2000 év 2001év 980 165 1 063 399 1 214 384 I.

JEGYZETT TWKE ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZ TWKE (-) III. TWKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok 3. Egyéb céltartalékok F. Kötelezettségek 455430 4160 0 72962 146845 262323 0 42605 458 458 605 685 455 430 2 570 0 144 884 191 178 260 733 11 174 2 623 2 623 797 927 455 430 0 0 207 594 202 352 260 733 80 010 8 265 0 0 1 513 860 I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben 0 222 910 9000 0 212500 0 308 369 5 668 0 301 291 0 661 003 40 334 22 516 366 995 0 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2.

Rövid lejáratú hitelek 4. Köt-ek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. Rövid lejáratú köt-ek kapcs vállalkozással szemben 7. Röv lej köt egyéb rész visz lév váll szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id beli elhatárolások 1410 382 775 0 207650 135924 0 0 39201 112 641 0 1 410 489 558 3 332 333 400 105 424 0 0 47 402 100 451 230 163 995 852 857 3 334 702 654 91 188 1 295 13 317 41 069 101 526 1. Bevételek passzív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása 3. Halasztott bevételek 3423 15718 93500 32 12 373 88 046 3 874 18 262 79 390 FORRÁSOK ÖSSZESEN 1 698 949 1 964 400 2 829 770 – 42 – “A” Eredménykimutatás (összköltséges eljárással) Sárvári Mez gazdasági Rt. A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Saját

termelés< készletek állományváltozása 04. Saját el állítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett anyagjelleg< szolgáltatások 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. AnyagjellegP ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jelleg< egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegP ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 1999.év 2000.év 2001.év 1 228 101 1 149 044 1 601 148 12 177 0 0 1 240 278 1 149 044 1 601 148 -66 968 289 594 72 775 218 436 58 589 207 486 151 468 348 183 280 261 132 747 152 276 194 769 719 244 809 316 999 056 97 553 137 660 141 393 84 484 25 499 45 951 38 793 15 312 27 842 4 575 11 811 35 588 944 649 999 598 1 249 830 239 595 270 163 288 745 32 198 40 386 38 957 107

587 119 115 120 459 379 380 429 664 448 161 64 458 92 968 146 475 48 983 57 025 123 036 87 023 70 248 108 676 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjell bev-ek 17. Pénzügyi m<veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi mPveletek bevételei 19. Fizetend kamatok és kamatjelleg< ráfordítások 21. Pénzügyi m<veletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi mPveletek ráfordításai 17 7 388 11 810 19 215 74 188 29 74 217 0 6 606 8 575 15 181 75 954 38 75 992 0 15 482 5 15 487 107 715 436 108 151 B. PÉNZÜGYI MRVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY -55 002 32 021 -60 811 9 437 -92 664 16 012 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások 202 973 183 246 10 664 5 542 32 056 22 610 19 727 51 748 9 143 42 605 0 42 605 5 122 14 559 3 385 11 174 0 11 174 9 446 25 458 4 203 21 255 12 990 8 265 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F.

ADÓZOTT EREDMÉNY 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY – 43 – “A” Eredménykimutatás (forgalmi költséges eljárással) Sárvári Mez gazdasági Rt. A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 1999.év 2000.év 2001.év 1 228 101 1 149 044 1 601 148 12 177 0 0 1 240 278 1 149 044 1 601 148 975 205 937 875 1 300 536 38 793 15 312 27 842 4 575 11 811 35 588 1 018 573 964

998 1 363 966 221 705 184 046 237 182 1 055 418 1 312 164 895 138 649 136 126 52 496 69 982 62 801 218 446 209 049 200 239 132 747 152 276 194 769 48 983 57 025 123 036 87 023 70 248 108 676 09. Kapott (járó) osztalék és részesedés 12. Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg< bevételek 13. Pénzügyi m<veletek egyéb bevételei VII. Pénzügyi mPveletek bevételei 15. Fizetend kamatok és kamatjelleg< ráfordítások 17. Pénzügyi m<veletek egyéb ráfordításai VIII. Pénzügyi mPveletek ráfordításai 17 7 388 11 810 19 215 74 188 29 74 217 0 6 606 8 575 15 181 75 954 38 75 992 0 15 482 5 15 487 107 715 436 108 151 B. PÉNZÜGYI MRVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY -55 002 32 021 -60 811 9 437 -92 664 16 012 IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások 202 973 183 246 10 664 5 542 32 056 22 610 19 727 51 748 9 143 42 605 0 42 605 5 122 14 559 3 385 11 174 0 11 174 9 446 25 458 4 203 21 255 12 990 8 265 D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY – 44 – 2. melléklet A Szombathelyi Tangazdaság Rt. beszámolója (1999, 2000, 2001) Mérleg “A” változat – Eszközök (aktívák) Szombathelyi Tangazdaság Rt. A tétel megnevezése A. Bef ektetett eszközök 1999. év 861 528 2000. év 2001.év 850 741 1 149 081 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 913 5 929 7 475 3. Vagyoni érték< jogok 4. Szellemi termékek 206 707 4 955 974 6 975 500 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 806 537 808 847 866 319 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték< jogok 2. M<szaki berendezések, gépek, járm<vek 368 370 232 535 355 946 235 270 348 293 288 359 3. Egyéb berendezések, f elszerelések, járm<vek 4. Tenyészállatok 12 402 193 230 10 644 206 987 8 271 220 968 5. Beruházások, f elújítások 0 7. Tárgyi eszközök

értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0 54 078 428 35 965 275 287 0 1 500 1 500 239 742 1 500 52 528 50 34 465 50 34 045 0 B. Forgóeszközök 646 064 867 874 936 726 I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 375 417 15 487 423 083 40 824 486 948 62 549 98 245 119 415 119 953 118 431 141 631 131 815 130 167 145 770 158 474 5. Áruk II. KÖVETELÉSEK 1 623 89 999 862 99 806 202 126 656 1. Köv-ek áruszállításból és szolgáltatásból (vev k) 67 906 81 354 93 220 3. Köv-ek egyéb rész viszonyban lév váll szemben 5. Egyéb követelések 0 22 093 0 18 452 0 33 436 III. ÉRTÉKPAPÍROK 3. Saját részvények, saját üzletrészek 162 665 10 410 227 001 2 200 240 801 0 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapír 152 255 224 801 240 801 17 983 193 17 790 11 335 117 984 102 117 882 9 109 82 321 0 82 321 9 893 8 744 2 591 8 713 396 8 702 1 191 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós

részesedés 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír 2. Bef ejezetlen termelés és f élkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív id beli elhatárolások 1. Bevételek aktív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráf ordítások aktív id beli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1 518 927 1 727 724 2 095 700 – 45 – Mérleg “A” változat – Források (passzívák) Szombathelyi Tangazdaság Rt. A tétel megnevezése D. Saját t ke 1999. év 2000 év 2001.év 1 360 817 1 437 217 1 480 172 I. JEGYZETT TWKE ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZ TWKE (-) III. TWKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok 3. Egyéb céltartalékok F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT

KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt váll-sal szemben 7. Tartós köt egyéb rész visz lév váll szemben 806110 10410 0 276846 236472 10410 0 30979 2 008 2008 149 617 806 110 2 200 0 321 921 275 661 2 200 0 31 325 0 0 232 690 806 110 0 0 352 221 309 186 0 0 12 655 0 0 562 132 0 45 000 0 0 45000 0 0 0 283 523 0 0 21 361 32 000 230 162 0 278 609 10 000 103 069 104 482 8 363 9 579 43 116 53 396 2 184 10 426 40 786 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Rövid lejáratú hitelek 4. Köt-ek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. Rövid lejáratú köt-ek kapcs vállalkozással szemben 7. Röv lej köt egyéb rész visz lév váll szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id

beli elhatárolások 0 104 617 0 10400 50787 0 0 43430 6 485 0 34 431 0 0 34 431 0 0 0 198 259 0 82 569 75 796 0 0 39 894 57 867 1. Bevételek passzív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása 3. Halasztott bevételek 1902 4583 0 0 11 687 46 180 FORRÁSOK ÖSSZESEN 1 518 927 1 727 774 2 095 700 – 46 – “A” Eredménykimutatás (összköltséges eljárással) Szombathelyi Tangazdaság Rt. A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Saját termelés< készletek állományváltozása 04. Saját el állítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett anyagjelleg< szolgáltatások 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. AnyagjellegP ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jelleg< egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegP ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 1999.év 2000.év 2001.év 869 082 1 024 605 1 035 492 2 008 0 0 871 090 1 024 605 1 035 492 26 062 36 847 42 800 6 414 78 796 148 255 32 476 115 643 191 055 26 713 106 313 140 053 500 452 626 099 689 060 32 559 78 936 84 728 46 512 17 615 22 262 4 613 22 782 560 988 2 174 0 585 124 747 606 796 610 165 838 171 874 192 984 22 435 22 366 21 853 76 603 79 221 82 607 264 876 273 461 297 444 68 732 88 136 124 773 29 219 126 972 146 444 -17 672 10 386 1 329 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjell bev-ek 17. Pénzügyi m<veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi mPveletek bevételei 19. Fizetend kamatok és kamatjelleg< ráfordítások 21. Pénzügyi m<veletek egyéb

ráfordításai IX. Pénzügyi mPveletek ráfordításai 0 36 256 287 36 543 7 118 0 7 118 0 34 877 0 34 877 7 968 0 7 968 0 32 851 50 32 901 14 149 0 14 149 B. PÉNZÜGYI MRVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 29 425 11 753 26 909 37 295 18 752 20 081 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások 43 542 16 795 1 820 644 5 394 390 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 26 747 38 500 7 521 30 979 0 30 979 1 176 38 471 7 146 31 325 0 31 325 5 004 25 085 4 067 21 018 8 363 12 655 – 47 – “A” Eredménykimutatás (forgalmi költséges eljárással) Szombathelyi Tangazdaság Rt. A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04.

Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 1999.év 2000.év 2001.év 869 082 1 024 605 1 035 492 2 008 0 0 871 090 1 024 605 1 035 492 636 292 749 627 789 186 4 613 22 782 560 988 2 174 0 641 893 774 583 789 746 229 197 250 022 245 746 80 86 38 162 437 169 068 179 564 81 846 49 823 58 424 244 363 218 977 238 026 26 713 106 313 140 053 29 219 126 972 146 444 -17 672 10 386 1 329 09. Kapott (járó) osztalék és részesedés 12. Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg< bevételek 13. Pénzügyi m<veletek egyéb bevételei VII. Pénzügyi mPveletek bevételei 15. Fizetend kamatok és kamatjelleg< ráfordítások 17.

Pénzügyi m<veletek egyéb ráfordításai VIII. Pénzügyi mPveletek ráfordításai 0 36 256 287 36 543 7 118 0 7 118 0 34 877 0 34 877 7 968 0 7 968 0 32 851 50 32 901 14 149 0 14 149 B. PÉNZÜGYI MRVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 29 425 11 753 26 909 37 295 18 752 20 081 IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások 43 542 16 795 1 820 644 5 394 390 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 26 747 38 500 7 521 30 979 0 30 979 1 176 38 471 7 146 31 325 0 31 325 5 004 25 085 4 067 21 018 8 363 12 655 – 48 – 3. melléklet A vetésszerkezet, a termésátlag és a termés alakulása az SM Rt-nél – 49 – 4. melléklet A növénytermesztés eredmény-elemzésénél használt mutatók az SM Rt.-nél Növények értékesítési átlagára, költsége és mennyisége

Növények fedezeti összegének a változása Közbens mutatók alakulása (1999-2000) Közbens mutatók alakulása (2000-2001) 5. melléklet A tejtermelés eredmény-elemzésénél használt mutatók az SM Rt.-nél – 50 – Tejértékesítési átlagárak, költségek, mennyiségek alakulása Tejértékesítés fedezeti összegének az alakulása Közbens mutatók alakulása (1999-2000) Közbens mutatók alakulása (2000-2001) 6. melléklet A sertéshízlalás eredmény-elemzésénél használt mutatók az SM Rt.-nél – 51 – Sertésértékesítés átlagárainak, költségeinek, mennyiségének alakulása Sertésértékesítés fedezeti összegének az alakulása Közbens mutatók alakulása (1999-2000) Közbens mutatók alakulása (2000-2001) – 52 – Mellékletek jegyzéke 1. melléklet A Sárvári Mez gazdasági Rt beszámolója (1999, 2000, 2001) 41 2. melléklet A Szombathelyi Tangazdaság Rt beszámolója (1999, 2000, 2001) 45 3. melléklet A

vetésszerkezet, a termésátlag és a termés alakulása az SM Rt-nél 49 4. melléklet A növénytermesztés eredmény-elemzésénél használt mutatók az SM Rt-nél 50 5. melléklet A tejtermelés eredmény-elemzésénél használt mutatók az SM Rt-nél 50 6. melléklet A sertéshízlalás eredmény-elemzésénél használt mutatók az SM Rt-nél 51 – 53 – Irodalomjegyzék 1. Dr Bíró Tibor, Dr Pucsek József, Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2001 2. Dr Csapó Tamás: Átalakulás Vas megyében, Tények – Esélyek MTA Regionális Kutatások Központja, Vas Megyei Önkormányzat, Szombathely, 1996. 3. Dr L kös László: Agrárgazdaságtan Mez gazdasági Kiadó, Budapest, 1984. 4. Dr Manczel Jen : Statisztikai módszerek alkalmazása a mez gazdaságban Mez gazdasági Kiadó, Budapest, 1983. 5. Dr Söptei István: 50 éve a Sárvári Mez gazdasági

Részvénytársaság Sárvári Mez gazdasági Rt., Sárvár, 2000 6. Göndör József, Dr Lendvay Béla, Dr Körmendi Lajos, Sztanó Imre: Mez gazdasági vállalatok tevékenységének gazdasági elemzése II. kötet Pénzügyi és Számviteli F iskola, Budapest, 1980. 7. SALDO: Mutatók az éves beszámolóból Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 1993 8. Sárvári Mez gazdasági Rt: Éves beszámolók, bels kimutatások 1999, 2000, 2001 9. Szombathelyi Tangazdaság Rt: Éves beszámolók 1999, 2000, 2001 – 54 –