Ezidőtájt élethelyzetében a történelmi és az egyéni sors egyaránt negatívra fordult. A kettős veszélyhelyzet, növelte az érzékenységet, és a gondolati tisztázás igényét. Próbálta megérteni, hogy az emberek egyes csoportjai miért cselekszenek önmaguk és az emberiség értékei ellen. Ennek érdekében megkülönböztette az ösztönt és az értelmet, valamint vizsgálta az elidegenedés fogalmát. József Attila egyrészt felismerte ezt, másrészt a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg kései költészetében, a „semmi ágán”(Reménytelenül című vers) is a mindenséggel mérte magát. A megoldást kereste, mind a történelmi ember, mind az egyén számára. Kései verseiben két vonulatot követhetünk, melyek hol szétválnak, hol összefonódnak. A 30.-as években József Attila egzisztenciális helyzete minden vonatkozásban bizonytalan, költészetének rangját nem ismerik el.
Kései verseinek fő motívumai:
- anya-motívum
- szerelem motívum: Edit versek, Flóra versek.
1.) Levegőt! (1935)
A versindító helyzet az éjszaka versekre utal. A költő a külvárosi táj világában jelenik meg, és hazafelé tart. Itt a nemzeti kérdéskör épül be a versbe. A dinamizmus, amely a versindításban jelzi a lírai hős jelenlétét, a későbbiekben tovább erősödik. A hangsúlyozott személyiség felerősíti azt az alaphangulatot, hogy az emberi személyiség létezését elemi veszély fenyegeti. A nyomor kettős teherként nehezedik az emberre, egyrészt a fizikai létezés, másrészt a társadalmi létezés korlátozottságában. A kiábrándultság, a gyermekmotívumban is megjelenik. Ezzel kerül szembe felnőtt helyzete. Ebben a világban minden tilt és korlátoz, levegőtelenség fojtogat .A felnőtt ember csak úgy oldhatja fel ezt a helyzetet, ha világgá kiáltja, hogy a szív és az elme csak a szabadság rendjében létezhet méltó módon. Ez az új rend teszi lehetővé a személyiség kiteljesülését.
2.) A Dunánál
Ősi sajátossága a hármas tagolás, az érzelem és a gondolat, a személyes és az általános, a bensőséges és magasztos egymásra rétegzettsége, valamint a vízképzet.
Az alaphelyzet:
Egy adott pontról szemlélődik a költő, néz, hallgat és figyel. Ez a hely most a Dunapart. Így a Duna összekapcsolódik a víz képével, melyet továbbgazdagít, az eső képe. A víz alkalmas az időbeliség érzékeltetésére, de utal a ritmusosságra is. A víz hullámzása, ringatása, remegése, a lét szakaszait is jelöli, az emberre vonatkozva. A ritmusosság elmélyíti a korrespondencia tudatát, vagyis azt, hogy minden mindennel összefügg.
Szerkezete:
1. rész:
Kifejezi a vezérmotívumot, elindítja a mű több motívumát, képét. A Duna képzet, keretet alkot. A szemlélődés fokozatosan átvált eszmélkedéssé. Ez az eszmélkedés első állomása, a látványszerűen szemléltetés. Megfigyelhetjük, a teremtés, a termékenység, a kezdet motívumát, ebben hangsúlyosan az édesanyát. De az elmúlást, a befejeződést és a halált is. A jelenségek mögött ott a lényeg, a jelen mögött a múlt, de mindkettő nélkül kevesek vagyunk, a lényegünkhöz tartoznak.
2. rész:
Az előző felismerést teszi egyértelművé, úgy hogy nem személyes, hanem az általános emberiség-múlt örökösének tartja magát a szemlélődő. Az ember csak az emberiség részeként lehet valóban ember. Az ősök értéke tovább él az utódban, aki hozzáteszi a maga személyiségét.
3. rész:
Az utóbbi állításokat fejti tovább történelmi szempontból. Nemzetek, osztályok, győztesek és legyőzöttek, mind az egyetlen egész részei, azé a múlté, amelynek jelenében él az egyén a mai magyarok körében. Ez a jelen ugyanúgy ellentétekből szabdalt mint a múlt. A vers keletkezésekor időszerű volt a belátás a megbékélés, a rendezés és a munka programja. Az esendő ember fenségesebbé válhat a békévé oldás munkájában a múlttól a természetből. A vers végén nem kiáltva kéri, könyörgi a szebb jövőt. Hiányzik belőle az átlelkesültség, a meditáció a tisztánlátáshoz vezetett el.
3.) Hazám (1937)
A történelemben gondolkozó ember társadalomképének végső szintézise. 7 szonettből álló óda. Rendelésre készült a Szép Szó, Mi a Magyar most? Című különszámában jelent meg. A vers nagyszabású társadalmi körképe a nemzeti gyomor, a nép testi és szellemi pusztulásának állapotát festi tárgyias és szívszorító módon. Szinte szociografikus módszerekkel él. A lényegi eredmény már a második szonettben megjelenik: „Fölkéne szabadulni már!” a nemzeti nyomor képei nem elegendők a meggyőzéshez, ezért bontja ki a nyomornak történelmi, gazdasági, politikai, a társadalmi és az egyéni tudatban fellelhető okait. A jelenség mögött a lényeget, a társadalmi rendszert és az európai állapotokat mutatja fel. A hetedik szonett „mégis” felkiáltása „a magyarnak számkivetve” állapotát vállalja.
Arspoetika (1937)
A költő feladatainak leggazdagabb kibontakozása. A vers egy paradox (ellentmondó állítással indul, majd ezt értelmezi. Az „éji folyó csillaga” a valóság tükörképe és ez a kép nem válhat azonossá a tükrözött valósággal. Ebbe persze beletartozik az irodalom, a műalkotás is de csak, mint része, képe az egésznek. Nem cél, hanem a valóság birtokbavételének eszköze. Van használati értéke, és ez teszi széppé. Egyik költői magatartás szerint a költészet menekülés lehet a valóság kínzó gondjai elől, de József Attila éppen ezt utasítja el. Átkozódva beszél azokról, akik meghátrálnak, kiegyeznek, akik nem tartják be „a mindenséggel mért magad” erkölcsi és szakmai parancsát. A 8-10. szakasz, a vállalt állásfoglalás történelmi, társadalmi igazságtartalmát a művészet termelőerővé válását, elementális hatóerejét bontja ki. A záró szakasz a teljesség szándékának („a mindenséggel mért magad”) és a valódi helyzetnek („még nem nagy az ember”) különbségét érzékelteti.
Flóra versek
József Attila pontosan tudta, hogy az egyén számára csak a kis közösségek, nyújtotta biztonság, harmónia nyújthat védelmet. Ezt vélte megtalálni Flórával való kapcsolatában. Alapvető a különbség az Edit és a Flóra kapcsolat és versek között. Az előbbiben meghatározó a pcihoanalitikus beteg viszony, és az analízis során feltáruló tépettség a versekben is jelen van. A Flóra kapcsolat két ember normális, szokásos ismerkedése, egymással,és szinte természetes hogy nincs köztük minden kérdésben összhang. A költő mégis valóságnak veszi a kezdetben vágyott képzetet, vagyis nemcsak ő szeret, de őt is szeretik. Megismerkedésük évében József Attila már állandóan a halál képzetével viaskodik. A halál menekülés is lehet az élet krízishelyzeteiből, ugyanakkor az életösztön és az élet tudata a halál elől való menekülésre is késztet. Ez figyelhető meg a Flórának című versben. A vers két sora („mert jó meghalni,”, „mert szeretsz, és nyugodtan alhatom”) két lehetőséget, két megoldást vet fel. A halál is és az életet adó szerelem is egyenrangúan van jelen a versben. A szerelmi beteljesülés és a halál egyaránt vágyott állapot. A szerelmes férfi a léten túli állapotból tekinti önmagát is, szerelmét is, de nem csak a jelenben. Emlékeket, életképeket láthatunk a kamaszkorból, például, amikor hajóinas volt. A Duna emlékképe is a mindenséget és az életet idézi. A vers világokat-virágokat rímpárja, az ómagyar Mária siralmat idézi fel, és ez által a Fiú halálát. Márpedig József Attila költészetében központi szerepe van az anya fiú kapcsolatnak. A Flóra című vers, számokkal elkülönített részekre tagolódik. Az alcímek azonban azt jelzik, hogy a részek között lazább jellegű a kapcsolat. Eltérő a ritmusuk és formájuk. Azt akarja bemutatni, hogy mimindent tud a szerző. A Flóra versekben kulcsszerepet kap a harmónia képzete, amely mindvégig jelen van. Összességében ez azt mutatja, hogy ez a kapcsolat valóban döntő program, a beteg ember és a költő számára.
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Az Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Bánk bán
A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja...
A láthatatlan ember
A történet röviden:
A trák származású művelt görög, Zéta maga vállalja a rabszolgaságot, csakhogy szerelme, Emőke közelében lehessen. A regény sikerének oka legfőbb érékében rejlik: Zéta gazdagon áradó, mindig eleven, természetes hangú meséjében, melyet a gyermekek is megértenek, s a felnőttek is szívesen meghallgatnak.
A regény címe rejtélyes, de megfejtésében maga...
Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzése
Kassák Lajos a magyar avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotója. A magyar avantgárd hazánkban a konzervatívabb olvasói elvárások, az irodalomeszmény különbözősége és egyéb okok miatt nem tudott széleskörű réteget teremteni magának. Így Kassák viszonylag csekély olvasóközönséget tudhatott magáénak. Ennek ellenére hatalmas életművet hagyott...
