Gazdasági Ismeretek | Gazdaságföldrajz » Üzleti földrajz tételek, 2003

Üzleti földrajz tételek - 2003 Üzleti földrajz – 1. tétel A központi telephelyelmélet klasszikus modelljének lényege (feltételei, ábrázolja is) A központi telephelyelmélet egy olyan elmélet, amely a népesség számára javakat és szolgáltatásokat biztosító szervezetek nagyságát és térbeli elhelyezkedését mutatja meg. Az elmélet a következő feltételeken alapszik:  Határ nélküli sík terület  Homogén fogyasztók  Homogén termékek  Korlátlan be- és kilépések  A vásárlók tökéletes informáltsága  Egyenlő utazási lehetőségek  A népesség egyenletes eloszlása A telephelyen működő gazdálkodási egységek lehetőségeit korlátok határolják be. Először is ahhoz, hogy egy vállalat nyereséget termeljen, szükség van egy bizonyos minimális fogyasztói keresletre és kereskedelmi területre. Másodszor ennek felülről gátat szab az a maximális távolság, amelyet a fogyasztó még hajlandó megtenni,

mielőtt más üzletbe mennének. Ennek következtében a tömegárukat forgalmazó kereskedelmi egységek sűrűn behálózták a tájat, és a kis számú vásárlók mindennapos vásárlásaiból tartják fenn magukat. Ezzel szemben a specializált árukat forgalmazók szélesebb területen szóródnak, mivel a nagyobb számú, nem helyi népesség ritka vásárlásaiból élnek. Amennyiben egy harmadik tényezőt is figyelembe veszünk, miszerint az üzletek nem tehetnek szert plusz nyereségre, akkor az azonos jellegű terméket kínálók területei egyenlő nagyságúak és egyenlő távolságban helyezkednek el. A kisebb központok helyzetét akkor kapjuk meg, ha a területet, amiben tevékenykedik, hatszög alakúnak ábrázoljuk. A hatszögek mutatnak a legnagyobb geometriai hasonlóságot a körrel, és ha ezeket a síkra helyezik, lehetővé teszi, hogy minden egyes földterületet arányosan lefedjenek, tehát a térség minden egyes lakója bizonyos központhoz tartozik.

Egy üzlet piaci területe p eladási ár esetén t sugarú kör lesz. Az ilyen kör alakú piaci területek száma akkor lesz maximális, ha az üzletek hatszögű alakzatba rendeződnek és minden egyes piaci terület érintkezik a hat szomszédossal. Ideális esetben minden üzlet kör alakú piaci területtel rendelkezik. A közöttük lakók azonban ellátatlanul maradnak. Ha a köröket egymáshoz közelítjük egészen addig, amíg át nem fedik egymást, akkor lefedettek lesznek az eddig ellátatlan területek. Az átfedett területen lakók több központból választhatnak. Az átfedésbe került területek kettészelésével a piaci területek hatszögformát öltenek. Üzleti földrajz – 2. tétel A bevásárlóközpontok Dawson-féle osztályozása A bevásárlóközpontok Dawson féle osztályozása kísérlet arra, hogy átfogóbb információnk legyen a helyi, kerületi és regionális központtokról, és hogy ezt a hármat kibővítse. Dawson felosztásában

több kategóriát találunk, ezek a következők: I. Általános rendeltetésű különálló bevásárlóközpontok 1. Helyi központ Átlagos mérete 3000-10000 négyzetméterig terjed, fő funkciója az alapfogyasztási cikkek és szolgáltatások biztosítása. A leggyakoribb bérelhető összterület 5000 m2 körül van Az autóparkoló mindenütt biztosítva van, 20-100 autónak. Legjelentősebb képviselő egy szupermarket. A vonzáskörzet átmérője gépkocsival egy 6 perces izokrón jelöli Lakónegyedek belsejébe, nagyobb útkereszteződések mellé települnek. 2. Kerületi központ Átlagos mérete 10000-30000 m2 között van, az árucikkek szélesebb skáláját kínálja. Jellegzetes képviselője egy kisebb áruház, egy szupermarket és országos üzletlánchoz tartozó szakkereskedők. A kerületi központ igen sikeres lehet, azonban fokozottan ki van téve az alapvető cikkeket forgalmazó helyi központok konkurenciájának. Elővárosi településekre épülnek.

3. Regionális központ Átlagos mérete 75000 m2 körül van. Általában 3 vagy több áruházat foglalnak magukba, így kívánják a központ vonzásterét tovább növelni. Sétálóutcákat terveznek az üzletek közt, legalább 150000 főt vonz, az autópályák és autóutak kereszteződésében épülnek 4. Üzletsor Leggyakrabban előforduló központ és nemzetközileg is a legelterjedtebb. Méretét tekintve kicsi és viszonylag könnyen kialakítható, így kedvező működési feltételeket kínál. 5. Szuper regionális központ Meglehetősen ritkák, 3-6 áruház helyezkedik el benne + 150 egyéb üzleti egység. Egyedi belső térrel rendelkeznek, közepükön jégpályával, a tetőn kocogásra alakított terület, multiplex mozik. Esetek többségében többszintesek, igen nagy beruházásból jöttek létre Az ilyen központok mesterséges környezetben működnek II. Általános rendeltetésű központok hagyományos bevásárlókörzetekben 1. Foghíjkitöltő

központ Többnyire 2-nél kevesebb egységből áll, kisebb fejlesztő társaságok építik. Jellemzőjük, hogy egy bevásárlóutca mögöttes területén helyezkedik el. Kisebb vagy nagyobb bevásárlónegyedek központjában jelennek meg. 2. Bővítéssel kialakított központ Akkor jön létre, amikor a bevásárlónegyed eladótéri kapacitása már nem felel meg a növekvő népesség igényeinek kielégítésére. 3. Városmag rehabilitációjához kacsolódó központ Mérete a város nagyságától függ, eladóterülete ritkán kisebb 15.000 m2-nél Rendeltetése, hogy a teljesen elsorvadt, de kedvező fekvésű ingatlanokat modern kiskereskedelmi módszereket alkalmazó térséggé varázsolják. Az ilyen központok 50-150 kiskereskedelmi egység befogadására képesek. III. Többféle hasznosítású központok Olyan létesítmény, ahol a kiskereskedelem ugyanabban az épületben valósul meg. Jelentős kiterjedésű irodákkal, szállodákkal, lakóterekkel is

rendelkezik (West End City Center). Mindez kiegészül 8 szakáruházzal, több mint 150 üzlettel, multiplex mozival, gyorsétkezdékkel. 1700 gépkocsi befogadására alkalmasak IV. Kiegészítő központok Nagy hivatali épületek földszintjén, az ott dolgozók kiszolgálását szolgálja, vagy a szállodai és idegenforgalmi együttesekhez kapcsolódnak. A bérlők a vendégek alapvető igényeit elégítik ki. A közlekedési csomópontokon olyan bevásárlócentrumok alakulnak ki, amelyek a rajtuk áthaladó gyalogosok mindennapos igényeit elégítik ki. V. Specializált központok Itt meghatározott célra épített központok találhatók, amelyekben a bérlők szerkezetét alaposan megválogatják és elsőrendű minőségi árut kínálnak, meglehetősen drágán. Ilyen központok az egész városra kiterjednek. Benne éttermek működnek, az üzletek általában kisméretűek, a bérlők pedig jól ismertek és megbízhatóak. VI. Centralizált központok Egyetlen

bérlő egy hatalmas egységet működtet, amely teljesen uralja a bevásárlóközpont struktúráját. Leggyakoribb főbérlők a hipermarketek (CORA, METRO, IKEA) Üzleti földrajz – 3. tétel A központi telephelyelmélet klasszikus modellje, Berry és Garrison féle változatának lényege *elmondani a christalleri modellt Berry és Garrison a christalleri modellt oly módon módosította, hogy bevezette a „küszöb” és „hatótávolság” fogalmakat. Ők az „áru hatótávolságának” azt a maximális távolságot tartották, amelyet a szétszórt népesség még hajlandó megtenni, hogy az adott árut a központban megvásárolja, mielőtt másik üzletet keresne. A hatótávolságnak van egy alsó határa is, amelyet Berry és Garrison „küszöbértéknek” nevezett el. Azt a minimális vásárlóerőt nevezeték így, amelyre még szükség ahhoz, hogy az adott árut a központban értékesítsük. A küszöbérték és a hatótávolság fogalmát bevezetve

a szerzők állították, hogy a központi hierarchiák megjelennek, a vásárlóerő bármely eloszlása esetén. A világ különböző részein végzett vizsgálatok végül is bebizonyították, hogy a hierarchia valóban létezik. Más szóval a hierarchia az egyetlen népsűrűségű és vásárlóerejű területeken is érvényre jut. A tipikus települési hierarchia 5 rétegből épül fel, ezek: tanya, falu, kis- vagy középváros, nagyváros, metropolisz. Berry és Garrison továbbá kimutatták, hogy a központok hierarchiája az egyes városi területeken belül, különösen a nagyvárosokban is jelen vannak. Ezek a következő 5 rétegként írhatók le: különálló sarki üzlet, a környék üzletközpontjai, kerületi üzleti komplexum, körzeti üzleti komplexum és a központi bevásárlónegyed. Újabban kritizálják Berryt és Garrisont azért, mert a küszöbértéket a hely lakosságszámával, nem pedig a piaci terület nagyságával párhuzamosították.

Rámutattak arra, hogy a keresletet, a népesség jövedelmi viszonyai, foglalkoztatásai szerkezete, a korcsoportok, és nemek szerinti eloszlás nagymértékben befolyásolja. Még maga Christaller is megjegyezte, hogy az áruvásárlás többek között a fogyasztó vásárlóerejétől függ, amely viszont a jövedelmi viszonyok, foglalkozatás, valamint a népesség szokásainak függvénye. A fogyasztói szokások abban nyilvánulnak meg, hogy a vásárlók nem mindig a legközelebb eső központot részesítik előnyben. Ugyanakkor a kormányzati beavatkozások és a várostervezési szabályozások módosítják az üzletek típusait, illetve jellegét, így elmondhatjuk, hogy a kiskereskedelem térszerkezete a gazdasági, politikai, társadalmi és történelmi tényezők bonyolult összhatásának az eredménye. Christaller modelljeit természetesen számos kritika érte. Az elmélet kritikusait Berry három csoportba osztotta: - az elsőbe tartoztak azok, akik az alapvető

feltevéseket támadták, úgymint a lakosság eloszlását, határtalan területet, közlekedési hálózatot - a másodikba tartoztak azok, akik kritizálták a hexagonális alaprajzot, mert az a változó népsűrűségtől független volt - a harmadik csoport azokra a szempontokra mutatott rá, amelyek megnehezítik egy olyan általános modell kialakítását, amely a jelenségek minden vonását figyelembe venné. A klasszikus a fogyasztó abszolút ésszerű gazdálkodásán alapul, a gyakorlatban ez azonban nincs így. A pontnak a helyzete, ahol a kereskedelem két konkurens között kettéválik, a „breakpoint” vagy más néven „töréspont”: Huff-féle modell valószínűségi sort fogalmaz meg, amely alapján a fogyasztó a konkurens központok közül egyet választ. Ahol két, vagy több Töréspont Töréspont központ körüli izomvonalak egymással érintkeznek, a központok felkeresésének egyenlő esélye áll fen. Üzleti földrajz – 5. tétel Melyek a

GIS főbb felhasználási területei A GIS nem más, mint egy számítógépes hardver, szoftver, ami a földrajzi adatok, információk tárolására, frissítésére, kezelésére és elemzésére szolgál, továbbá, hogy ezeket az információkat külön-külön is megjelenítse. Megfelelően kell felépíteni az adatbázisunkat, hogy az adatbázis-szinteket könnyen lehívhatjuk, leválaszthatjuk. Az egyes adatbázis-szintek különböző típusú információkat tartalmaznak, melyeket a megfelelő szoftver segítségével jeleníthetünk meg. Erre a GIS a legmegfelelőbb. Az egyes adatrétegek összekapcsolódás új típusú és minőségű információkat eredményez. A GIS-nek csak az egyik részét képezi a szoftver, a másik részét az adatbank alkotja. A felhasználó és a rendszer közt egy állandó kapcsolatnak kell kialakulnia. A GIS nem egyszerűen egy számítógépes rendszer, amely alkalmas térképek megjelenítésére (színes és fekete-fehéret egyaránt),

elkészítésére, hanem egy elemző rendszer és ebben rejlik igazi előnye. Segítségével a térkép rétegek egymásra vetítése révén feltárhatók a térszerkezeti kapcsolatok. Ahhoz, hogy a GIS rendszert könnyen és hatékonyan tudjuk használni, magának a rendszernek rendelkeznie kell olyan paraméterezettséggel, ami lehetővé teszi az alaptérképek módosítását. Ilyen lehetőséggel a GIS szoftver is rendelkezik A GIS térképek pontok, vonalak és poligonok kombinációja. Minden egyes pont, vonal és poligon rendelkezik egy azonosító számmal, mégpedig az alapján, hogy milyen sorrendben rögzítettük az egyes pontokat, vonalakat és poligonokat. Minden egyes pont rendelkezik koordinátákkal is. Ezek alapján tudjuk felépíteni a térképeinket Ügyelni kell arra, hogy minden egyes poligont lezárjunk, vagyis addig nincs befejezve, amíg nem jutottunk vissza a kezdőponthoz. A GIS főbb felhasználási területei: - erőforrások feltárása -

ingatlannyilvántartás - gáz, víz, csatorna, telefonhálózat kialakítása - közlekedéstervezés - zöld területek tervezése - bűnüldözés felderítés - tűzoltóság munkájának segítése - környezetvédelem - marketingkutatás A GIS szorosan kapcsolódik a Marketing Információs rendszerhez. Amíg a GIS rendszerek az információk térbeni elemzését tartják fontosnak, addig a marketing használói a különböző külső és belső információk gyűjtését, feldolgozását, tárolását és áramoltatását tekintik fő céljuknak. A földrajzi és marketinginformációk együttesen kezelhetők és értékelhetők a geomarketing módszerével. A geomarketing a marketingföldrajz keretei között alakult ki, és a GIS alapjaira támaszkodik. Segít az optimális telephelyválasztásban és elősegíti a megfelelő csoportok leválogatását. Üzleti földrajz – 6. tétel Hogyan végezne el egy optimális telephelyválasztást? (változók, módszerek

ismertetése) A telephelyválasztást nagyon sok tényező befolyásolja, úgy mint például a felszíni viszonyok, a főbb közlekedési vonalak, a népesség eloszlása és más demográfiai tényezők, valamint a vásárlói szokások a konkurenciaharc alakulása, stb. A telephelyválasztás Nelson-féle elvei Nelson szerint a kiskereskedő elérhető kell, hogy legyen a fogyasztó számára és a telephely kiválasztását ez vezérli. Ennek megfelelően két telephely-választási fajtát különböztet meg: - generatív – amikor a fogyasztót közvetlenül a lakóhelyéről vonzza az üzleti egység - suscipiens – amikor a fogyasztó hirtelen döntésből vagy éppen arra járva tér be az üzletbe vásárlás céljából. A hely (ahol telephelyünket elképzeljük) értéke attól függ, hogy: - a lakosok, vagy az éppen arra járók mennyire elérhetőek - mennyire vonzó a környezet - milyen a róla kialakított imázs Nelson a telephelyválasztás alapelveit később

pontokban foglalta össze: 1. Az adott helyi potenciál felmérése – a lakosság milyen anyagi bázissal rendelkezik, és ebből mennyit akar költeni a forgalmazott cikkekre, és abból az adott üzlet milyen arányban részesül 2. A telephely megközelíthetősége megfelelő legyen 3. Növekedési potenciál – Amennyire csak lehetséges, a kereskedelmi egységet olyan területen célszerű létesíteni, ahol a népességszám és a jövedelmi szint emelkedő tendenciát mutat. 4. Vonzáskörzet – A lakosok lakhelye és hagyományos vásárlóhelye közt történő beépítéssel a vásárlókat a mi üzletünkbe lehessen terelni. 5. Halmozott vonzás – Több üzlet (persze más profilú) együttesen nagyobb számú fogyasztót vonz, mint a különálló üzletek 6. Kompatibilitás – a vásárlói forgalomban kerülni kell a megszakításokat 7. Konkurencia – A legígéretesebb helyszínt kell választani a jövőbeni növekedés szempontjából A fogyasztók a

vásárlások helyszínének kiválasztásakor számos tényezőt vesznek figyelembe, úgymint az áru elérhetősége, árak, fizikai kényelem (a vásárlók általában a közelebbit részesítik előnyben), számít továbbá a kereskedő képessége, az üzlet jó híre, a kiszolgálás minősége és egy sor más tényező. Mielőtt kiválasztanánk a telephelyünket, célszerű fogalmi becsléseket végezni. Ennek módszerei a következők: Kétféle módon becsülhetjük meg a forgalmi volument: - az elérhető teljes bevételt becsüljük meg - vagy hogy az üzletben mekkora forgalom érhető el Nelson saját mikroelemzését ajánlja A mikroelemzés a kereskedelmi területet kisebb egységekre osztja fel és megállapítják a várható forgalmat. Az egységek forgalmát elosztják az egyes konkurens egységek között, beleértve a mi üzletünket is. A mikroelemzés előnye, hogy olyan kis egységekben lehet gondolkodni, amelyek még viszonylag áttekinthetőek a vizsgálat

során. Nelson elemzése abban különbözik a többitől, hogy nem köröket, hanem oktánokat használt, aminek alapegysége a háztömb. A kiskereskedelmi egységek teljesítményeinek értékelése Egyváltozós elemzési módszerek A kiskereskedelmi teljesítmény értékelésére számos egyváltozós módszert dolgoztak ki. Ezek közé tartozik a fajlagos mutatók alkalmazása, a kétdimenziós grafikus ábrázolás és különböző térképezési eljárások. Egyszerű becslési módszerek Ezek talán a legelterjedtebb módszerek a teljesítmény felméréséhez, viszont magukba hordozzák a túlzott leegyszerűsítés veszélyeit Térbeli vonatkozások A Thiesen poligonok Hasonló, vagy konkurens tevékenységeket folytató hálózatok területének lehatárolására szolgál. Ez a megközelítés abból a feltételezésből indul ki, hogy minden kiskereskedelmi egység ugyanaz a cikket árulja és a fogyasztók a legközelebbi létesítményt használják fel igényeik

kielégítése céljából. A Thiesen poligonok szerkesztése három lépésben történik: - a központokat egyenes vonallal összekötjük a szomszédos központokkal - ezeken a központok közötti vonalakon kijelöljük a felezőpontot - a központok körüli felezőpontokat összekötjük, így poligonokat kapunk, amelyek azokat a piaci területeket mutatják, amelyeken belül az üzlet tevékenykedik. Sokváltozós adatbázis A telephelyválasztással és a piaci területtel kapcsolatos problémák elemzésére jól alkalmazható. A szakemberek a következő változókat ajánlják, hogy felvegyük az adatbázisba: - gazdasági mutatók - népesedési mutatók - környezeti kritériumok - versenypozíció - fogyasztói szokások Az üzlet helyére és helyzetére vonatkozó változók: - közúti forgalom - sebességkorlátozás - parkolóhelyek száma - kereskedelmi terület-e A helyzetet jellemző változók - konkurencia - legnagyobb kereskedéstől való távolság - a

területen belüli lakosság - népesedési adatok - üzleti potenciál Üzleti földrajz – 7. tétel Írja le a Berry-féle Chicagó-i modell lényegét A bevásárlóközpontok, mint építészeti és kereskedelmi egységek, állandó fejlődésen mennek keresztül. Három fő üzletközpont-típust különböztettek meg eddig: helyi, kerületi és regionális központokat. Az elmúlt 50 évben sokféle központ jelent meg, amelyek a három kategória egyikébe sem sorolhatók be. Ahhoz, hogy megérthessük a különböző bevásárlóközpontok fejlődési folyamatait, a közöttük lévő különbségeket és hasonlóságokat kell elemeznünk. Berry-féle osztályozás: Chicago a városi kereskedelemmel foglalkozó tanulmányok „klasszikus” terepe lett. Berry Chicago 125 üzleti komplexumát vizsgálta faktoranalízissel és három fő típust különböztet meg: - a mag köré szerveződött központokat - a szalagszerű üzletnegyedeket - a specializált funkcionális

területeket A mag köré szerveződött központok maguk a városban található bevásárlóközpontok. Ezeket méretük alapján lehet a legegyszerűbben megkülönböztetni. Berry a mag köré szerveződött üzletközpontok kétféle típusát különböztette meg Chicago kereskedelmi rendszerében. A tervezett központok általános struktúrája nagyjából megegyezik a spontán módon létrejött üzletekéhez. Viszont tervezett központokból fele annyi van, mint a spontánból Az üzletek alapterülete ennek arányban sokkal nagyobb, ugyanúgy az üzletek száma, viszont ezen üzletek második és harmadik emeletét ritkán használják kereskedelmi célokra. További különbség, hogy ezek önálló telken állnak és nagy befogadóképességű autóparkolókkal rendelkeznek. Az üzletsorok különösen jellemzőek az amerikai városokra, de többféle formájuk is létezik. Berry osztályozása a helyből és a létesítés idejéből fakad. A bevásárlóutcák a

belvárosban a fontosabb utak mentén terjeszkedtek és funkcionális változáson mentek át. Korábban a helyi vevőkört, újabban viszont az átmenő forgalmat szolgálják ki. A városi főutak menti üzletek is szalagszerűen, viszont a város régebbi negyedeiben húzódnak és elkülönült helyet igényelnek a forgalmas útvonalak mentén. Az ilyen tevékenység jellegzetes képviselői az autójavító műhelyek, alkatrészüzletek, irodai berendezések boltjai stb. Az üzletnegyedek újabb típusai a városszéleken nőttek ki, ahol az autójavító műhelyek mellett szabadidős létesítmények (fagylaltozók, falatozók) is megtalálhatóak. Az ilyen szalagszerű központok jellegzetes összetevői a motelek, éttermek és szolgáltatóházak. Berry által leírt speciális funkcionális területek meglehetősen maguktól értetődőek. A szórakoztató negyedek talán a legkézenfekvőbb, általános példák, amelyek minden nagyobb városban megtalálhatóak és

színházak, éttermek, bárok és egyéb hasonló intézmények közötti kölcsönhatást tükrözik. Az igazán amerikai jelenség az „autósor”, amely az európai városokban csak kezdetleges formában létezik. Ez javítóműhelyek és autókereskedések koncentrációja a belváros szélén. A gyógyászati negyedek az USA-n kívül csak a legnagyobb európai városokban fordulnak elő. Kórházakat, klinikákat, és felsőoktatási intézményeket tömörítenek. Más speciális funkcionális területek osztályon felüli divatárut kínáló üzletek, idegenforgalmi létesítmények koncentrálódásával jellemezhetők. Chicagóban a Michigan Avenue képviseli az ilyen első osztályú divatcikkek vásárlóközpontjait. Az üzleti tevékenység térbeli rendje igen gyors változásokon megy keresztül. Az elővárosok egyre terjeszkednek és velük együtt újabb és újabb bevásárlóközpontok jelennek meg. A belvárosok a leromlás állapotában vannak, a belső

területek már nem vonzzák a legfontosabb bevásárló tevékenységeket és számos speciális terület is megszűnőben, vagy átalakulóban van