Művészet | Művészettörténet » A német expresszionizmus (Murnau, Fitz Lang, Wiene)

A német expresszionizmus (Murnau, Fitz Lang, Wiene) Központban Wiene: Dr. Caligari című filmje 1 A német expresszionizmus (Murnau, Fitz Lang, Wiene) Központban Wiene: Dr. Caligari című filmje A filmi expresszionizmus a filmművészet történetének első önálló és egységes stílusirányzata, amely a háborúból vesztesként kikerülő Németországban születik az első világháború utáni válságos években. „Sok német mentalitása csak keservesen heveri ki azt a sokkot, hogy romba dőltek imperialista álmaikHozzájárult a nyomor, a bizonytalan holnaptól való folytonos aggódás, hogy a német művészek most testestől lelkestől ennek az új stílusnak a rabjává válnak” – írta Lotte H. Eisner német filmtörténész a korszakról szóló könyvében A szorongó lelkiállapotot az expresszionista film a díszlet, az erős fény-árnyék hatások, a különös, döntött, aszimmetrikus képkivágások együttesében fogalmazta meg. Különösen a Dr

Caligarira (1919) – sokak szerint ez az egyetlen valóban expresszionista filmre – igaz mindez. Az a fél évtized, amelyben az elvesztett háború követelményeit a legsúlyosabban érezte Németország, a német film művészetileg legtermékenyebb korszaka. A német filmművészetben már a legkorábbi művészi próbálkozások is hajlanak a "lélek mélyén" végbemenő folyamatoknak, és ezek szimbolikus tárgyiasításának ábrázolására. E korszak egyetlen német filmje sem néz szembe közvetlenül a társadalmi és politikai valósággal. A felvevőgép sohasem merészkedik ki a műteremből az utcára, ritka egy-egy valóságos erdő vagy várrom megjelenése a filmvásznon. A korabeli realitás csupán lelki reflexiók szimbolikus tárgyi kivetítéseként kap helyet ezekben a filmekben. A társadalmi kényszer szörnyűségei belső folyamattá alakítva, a lélekben az irracionális "rossz" következtében lezajló szenvedésként

tükröződnek. Mindenekelőtt Murnau és Lang műveiben szabadult fel a német film az expresszionista festészet és irodalom hatása alól. Murnau: A német filmrendezés kitűnősége. A lassan kibontakozó művészek fajtájához tartozott, első filmjei (A púpos és a táncosnő, Az égő szántóföld, A nagyherceg pénzügyei) még nem mutatták a nagy rendezőt. Az utolsó ember azonban már nem csak rendezői fejlődésében jelentett nagy fordulatot, hanem nagy jelentőségű kísérlet volt a tiszta filmstílus megteremtésében is. A film azonosul hősének perspektívájával: a valóság csupán változó Készítette: Antal Edit Művelődésszervező II. SLOK A. csoport A német expresszionizmus (Murnau, Fitz Lang, Wiene) Központban Wiene: Dr. Caligari című filmje 2 hangulatainak tükröződéseként jelenik meg. Mindaddig, amíg a portás jelentősnek és hatalmasnak érzi magát, alulnézetből fényképezik. Később, amikor összeomolva ül a mosdóban,

ő maga is sémává válik. A film kritikai mondanivalója nem megy túl azon, amit a hős érez: megtorpan az erőszakos főnökök és a pletykálkodó szomszédok bírálatánál. Filmjei nem könnyedek, nem peregnek, hanem csak gördülnek, ha a tárgy és a kifejezés úgy kívánja lassan súllyal, ha kell méltóságteljesen. Murnau páratlan mestere volt a vizuális hatások felkutatásának, kitűnő érzékkel tudta megtalálni a drámai mozzanatok hangsúlyozottan láthatóvá tett kifejezési módját. Hogy valóban ő kezdeményezte-e a mozgó színteret, ma már bizonyítani nem lehet, de az ő stílusába szerencsésen illeszkedett a gépmozgatásos módszer. Megérezte a benne rejlő ellentmondást, és helyes ösztönnel igyekezett azt feloldani. Murnau művészi nagysága abban rejlett, hogy szigorú határokat tudott tartani, és nagy művészi öntudattal óvta meg filmjeit a vontatottságtól. Fritz Lang: Az expresszionista stílus jellegzetes képviselője.

Rendezőként 1919-ben mutatkozott be. Az éjféli vándor c filmben építészeti struktúrák dominálnak Lang bevonja a teret az alkotás folyamatába. Murnautól eltérően azonban ehhez nem mozgó kamerát és a montázst használja, hanem leginkább építményeket és világítási effektusokat alkalmaz. A merev beállítások nála lassú ritmusban peregnek. Elsősorban a fény formálja a teret, ez teremti meg az atmoszférát. A Nibelungokkal akarva-akaratlan is hozzájárult a német faji felsőbbrendűség kialakításához, mert megállapítható, hogy megtalálható bennük a náci ideológia valamennyi lényeges alkotóeleme: az északinak a kultusza, minden "nem németnek" a megvetése, a "vezér" akaratának való alárendelés, a "hősi halál" bálványozása. Lang rendezői felfogása objektíve nem volt annyira mentes a fasiszta ideológiától, mint esetleges szubjektív meggyőződése. Filmjeinek művészileg sikerült részeiben a

hatalom által megszilárdított rend képei rögzítenek valamit az embertelenségből is, amely e rend egyenes következménye. Hitler hatalomra jutása idején elhagyta hazáját, Franciaországba ment, majd Hollywoodba. Az 50-es évek végén tért vissza Németországba Az atmoszférateremtés és az izgalmas cselekménybonyolítás mestere volt. A hajdani építészeti hajlamainak emlékét őrzi díszletépítési eljárása és monumentalitásra való törekvése. Wiene: A német expresszionizmus másik jelentős alakja. A Dr Caligari c filmjének sajátos, túlfeszített légkörével, a maga korában különleges képi és díszletmegoldásaival, a fény- és Készítette: Antal Edit Művelődésszervező II. SLOK A. csoport A német expresszionizmus (Murnau, Fitz Lang, Wiene) Központban Wiene: Dr. Caligari című filmje 3 árnyékhatás maximális kihasználásával valósággal forradalmasította a filmművészetet. Bár kiváló színészekkel dolgozott, a díszlet

lett a főszereplő, a játék, a mozgás alárendeltté vált. A filmet Hans Janowitz és Carl Mayer írták. A film története a holland határhoz közel fekvő képzeletbeli északnémet várost választja helyszínéül, amelyet, jellemző módon, Holstenwallnak neveztek el. Egy napon vásár üt tanyát, körhintákkal, mutatványosbódékkal – ez utóbbiak közül az egyik Dr. Caligarié, a hátborzongató szemüveges férfié, aki az alvajáró Cesaret hirdeti. Caligari elmegy a városházára engedélyt szerezni, ahol egy fennhéjázó hivatalnok dölyfösen bánik vele. A következő reggelen a hivatalnokot meggyilkolva találják a szobájában. Ez azonban nem gátolja a város lakosságát a vásár örömeinek élvezetében. Számos más nézővel együtt, Francis és Alan – két diák, akik mindketten szerelmesek Johannába, egy orvos lányába – belépnek Dr. Caligari sátrába, és figyelik Cesarettet, amint lassan kilép egy függőlegesen álló, koporsószerű

ládából. Caligari közli a felvillanyozott közönséggel, hogy az alvajáró válaszolni fog a jövőre vonatkozó kérdéseikre. Az izgatott Alan megkérdezi, hogy mennyi ideig fog élni. Cesare kinyitja a száját; úgy tűnik, a gazdájából kisugárzó félelmetes, hipnotikus erő uralja. „Virradatig” – válaszolja Hajnalban Francis megtudja, hogy barátját leszúrták, pontosan ugyanolyan módon, mint a hivatalnokot. A diák, Caligarira gyanakodva, rábeszéli Johanna apját, hogy segítsen neki nyomozást folytatni. Hátkutatási meghatalmazással ketten behatolnak a mutatványos lakókocsijába, és követelik, hogy vessen véget médiuma transzának. Ekkor azonban a rendőrségre hívják őket, hogy vegyenek részt egy bűnöző kihallgatásán, akit tetten értek, amint megkísérelt meggyilkolni egy nőt, és kétségbeesetten tagadja, hogy ő lett volna a keresett sorozatos gyilkos. Francis folytatja Caligari kikémlelését: sötétedés után titkon

beles a lakókocsi egyik ablakán. De míg ő látni véli Cesaret a ládában fekve, valójában Cesare beront Johanna hálószobájába, tőrt ránt, hogy átszúrja az alvó leányt, hosszasan bámul rá, félreteszi a tőrt, majd a sikoltozó Johannával a karjaiban árkon-bokron át menekül. Amikor a lány apja üldözőbe veszi, elejti a lányt, akit azután hazakísérnek, míg a magára maradt emberrabló a kimerültségtől meghal. Minthogy Johanna ragaszkodik hozzá, hogy felismerte Cesaret, kirívó ellentétben azzal, amit Francis igaznak vél, másodszor is felkeresi Caligarit, hogy megoldja a kínzó rejtélyt. A kíréteében levő két rendőr megragadja a koporsószerű ládát, és Francis kihúzza belőle az alvajárót ábrázoló bábut. A nyomozók gondatlanságát kihasználva Caligarinak sikerül elszöknie. Egy elmegyógyintézetben talál menedéket A diák követi, felkeresi az intézet Készítette: Antal Edit Művelődésszervező II. SLOK A. csoport

A német expresszionizmus (Murnau, Fitz Lang, Wiene) Központban Wiene: Dr. Caligari című filmje 4 igazgatóját, hogy tudakozódjék a szökevényről, és a rémülettől dermedten hátrahőköl: az igazgató és Caligari egy és ugyanaz a személy. A következő éjszakán – az igazgató elaludt – Francis és az orvosi személyzet három tagja, akiket beavatott az ügybe, átkutatják az igazgató irodáját, és olyan bizonyító adatokat fedeznek fel, amelyek teljes mértékben megalapozzák a pszichiátriai szaktekintély bűnös voltát. Egy halom könyv között egy Caligari nevű mutatványosról szóló régi kötetet találnak Ez az ember a XVIII. században beutazta Észak-Itáliát, hipnotizálta Cesare nevű médiumát, hogy gyilkoljon meg különböző személyeket, és távollétében egy viaszfigurával helyettesítette őt, a rendőrség megtévesztésére. A fő bűnjelet az igazgató kórtörténeti feljegyzései nyújtják; ezek bizonyítják, hogy igazolni

akarta a Caligari hipnotikus képességeiről szóló beszámolót; óhaja rögeszmévé vált, és amikor egy alvajárót bíztak a gondjaira, nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy meg ne ismételje vele azokat a szörnyű játszmákat. Azonosult Caligari személyével Hogy bűne bevallására késztesse, Francis szembesíti az igazgatót eszközének, az alvajárónak holttestével. Mihelyt a szörnyeteg felfogja, hogy Cesare meghalt, őrjöngeni kezd. Gyakorlott ápolók kényszerzubbonyt húznak rá. Erich Pommer, a Decla-Bioscop filmtársaság vezérigazgatója elfogadta ezt a szokatlan, sőt felforgató forgatókönyvet. Fritz Langot jelölte ki a Caligari rendezőjévé, de még az előzetes megbeszélések kellős közepén Langot megbízták A pók című sorozatának befejezésével, így a munkát Dr. Robert Wien kapta meg Teljes összhangban Lang terveivel, az eredeti cselekmény lényeges változtatását javasolta – egy olyan beavatkozást, amely ellen a két

szerző hevesen tiltakozott. De senki sem törődött velük Az eredeti történet valódi szörnyűségekről számol be; Wiene változata ezt a beszámolót az elmebeteg Francis által kiagyalt és elmesélt rémlátomássá változtatja. Eszerint a beteg elmeséli Caligari történetét. Az intézet igazgatója egy szelíd embernek néz ki, mégis vele azonosítja a lidércnyomását. Üvöltözni kezd, és dührohamában nekimegy egy ápolónak A jelenet egy betegszobában folytatódik. Az igazgató felteszi a szarukeretes szemüvegét, s olyan mintha tényleg Caligari lenne. Majd megállapítja és közli munkatársával, hogy Francis nyilván őt nézi Caligarinak. Így mivel tudja mi a baja, meg is tudja gyógyítani A film ezzel a vidám hírrel fejeződik be. Az átalakítás érdekében az eredeti történetet kerettörténetbe helyezték, amely Francist őrültként mutatja be. Ez a változtatás ösztönös behódolása a film üzleti követelményei előtt Készítette:

Antal Edit Művelődésszervező II. SLOK A. csoport A német expresszionizmus (Murnau, Fitz Lang, Wiene) Központban Wiene: Dr. Caligari című filmje 5 A technikai sajátosságok gyakran elárulják a jelentés sajátosságait. A Caligari-ban olyan módszerek érvényesülnek, amelyek a német stúdióban készült filmek hosszú sorát indította el. Visszavonulásuk a stúdióba része volt az általános visszahúzódásnak a csigaházba. Mihelyt a németek elhatározták, hogy a lélek belsejében keresnek menedéket, már nem igen engedhették meg a filmnek, hogy feltárja az igazi valóságot, amelyet elhagytak. A Caligari a fényt is mozgósítja. Egy fényeffektus teszi lehetővé, hogy a nézők Alan meggyilkolásának szemtanúi lehessenek, anélkül, hogy látnák; az, amit látnak, a diák padlásszobájának falán, az csupán Cesare árnyéka, amint ledöfi Alan árnyékát. Az ilyen effektusok a német stúdiók különlegességeivé váltak. A Caligari

törekvése a díszletek, a szereplők, a megvilágítás és a cselekmény koordinálása jellemző példája a strukturális szervezés iránti érzék, amely e filmtől kezdve megjelenik a német filmben. Rotha a „stúdió-konstruktivizmus” kifejezést alkotta meg, hogy jellemezze „a teljesség, a véglegesség különös légkörét”. De strukturális teljesség csak akkor valósítható meg, ha a megszervezendő anyag nem tiltakozik ellene. Minthogy a valóság alapjában véve kiszámíthatatlan, és ezért inkább azt igényli, hogy figyelembe vegyék, semmint, hogy parancsoljanak neki, és a filmben a realizmus és a totális szervezettség kizárják egymást. A német filmek „stúdió-konstruktivizmus”-ukkal éppúgy, mint világítástechnikájukkal felfedték, hogy irreális eseményekkel foglalkoznak, amelyek alapvetően ellenőrizhető szférában mutatnak be. Akár szándékosan, akár nem, a Caligari felfedte a lélek zsarnokság és káosz közötti

ingadozását, szembenézve a kétségbeejtő helyzettel: bármilyen menekülés a zsarnokságtól a legteljesebb zűrzavar állapotába látszik vetni őt. Így teljesen logikusan, a film az iszonyat mindent átható légkörét terjeszti. Túláradnak a baljós előjelek Az iszonyat és a reménytelenség egyensúlya a befejező jelenetben éri el tetőpontját, amely a normális életet állítaná helyre. Ha az igazgató kétértelmű alakjától és munkatársainak árnyszerű figuráitól eltekintünk, a normalitás a bizarr környezetben mozgó elmebetegek tömegében nyilvánul meg. A bolondokháza, mint a normális élet jelképe; a frusztrációt nem is lehetett volna végletesebben ábrázolni. És ebben a filmben erős szadizmus és rombolásvágy szabadul el E vonásoknak újbóli megjelenése a filmvásznon ismét tanúsítja azt a kulcsszerepet, amelyet a német kollektív lélekben játszanak. Készítette: Antal Edit Művelődésszervező II. SLOK A. csoport