Pszichológia | Felsőoktatás » A fejlődéslélektanról II

A fejlődéslélektanról A PSZICHOLÓGIAI FEJLŐDÉS - Az ember a legéretlenebb születése pillanatában, a leghosszabb fejlődési folyamaton megy át. A törzsfejlődés minél magasabb fokán áll egy szervezet, annál bonyolultabb idegrendszerrel rendelkezik, és annál hosszabb idő alatt válik éretté. A fejlődés egész életen keresztül folytatódik: - testi fejlődés - perceptuális fejlődés - hallás, látás változásai - kognitív fejlődés (gondolkodás, nyelvi képességek, emlékezet) - személyiség és társas kapcsolatok fejlődése A FEJLŐDÉS ALAPKÉRDÉSEI - A fejlődéspszichológusok az átlagos, tipikus fejlődésmenetet tanulmányozzák. Hogyan fejlődnek bizonyos viselkedések, és miért akkor jelennek meg, amikor? A környezet milyen tulajdonságai befolyásolják a fejlődést ? Mennyire befolyásolják a gyereknevelési módszerek a gyerek érzelmi fejlődését? Hogyan befolyásolja a televíziós erőszak a fejlődést? Két alapvető

kérdés: - Hogyan működinek együtt a biológiai tényezők a gyerek környezetének eseményeivel a fejlődés menetének meghatározásában? - A fejlődést folyamatos változásnak vagy minőségileg különböző szakaszok sorozatának kell-e felfognunk? AZ ÖRÖKLÉS ÉS A KÖRNYEZET VISZONYA Az öröklés vagy a környezet az emberi fejlődés fontosabb tényezője. 1. Locke: (XVII sz): a csecsemő lelke „tiszta lap” (tabula rasa) Ezt a lapot a gyermek tapasztalatai írják tele. Semmilyen tudás vagy gondolat nem születik velünk 2. Charles Darwin: evolúció-elmélet , az emberi fejlődés biológiai alapját hangsúlyozta 3. A behavioristák (John B Watson és B F Skinner): az emberi természet tökéletesen hajlítható, korai neveléssel a gyermekből bármilyen felnőtt formálható. A környezet hatalmas erővel bír a fejlődés alakításában. - A legtöbb pszichológus szerint mind az öröklés, mind a környezet fontos, egymásra hatva vezérlik a

fejlődést. - Személyes jellemzőnket a megtermékenyített petesejt genetikus szerkezete meghatározza. Génjeink határozzák meg a bőr- és hajszínünket, méreteinket, nemünket, értelmi képességeinket, temperamentumunkat. - Az érés folyamata: a növekedésnek és a testi változásoknak olyan veleszületetten meghatározott sorozata, amely a környezeti hatásoktól viszonylag független. Az anya testében meghatározott időrendben fejlődik, fejlődési szakasztól függő sorrendben. - A születést megelőző fejlődés szabályossága jól szemlélteti, hogy mit értünk érésen. - A születés után mozgásfejlődés szabályos sorrendet követ. A legtöbb gyermeknél ugyanabban a sorrendben. A növekedési folyamat határozza meg a viselkedésfajták megjelenésének sorrendjét. Nem ugyanazzal a sebességgel fejlődünk, a tanulás és a tapasztalat szerepet játszik az ilyen különbségekben. - Az alapvető mozgási készségek fejlődése nem függ a

gyakorlástól. - A korai mozgásos készségek esetében kevés későbbi gyakorlás ugyanannyit érhet, mint hosszabb korábbi. A gyakorlás és a különleges ingerlési feltételek bizonyos fokig gyorsíthatják egyes mozgásos viselkedésformák megjelenését. 1 - A beszédfejlődés genetikai és környezeti hatások együttesétől függ. Az emberi fejlődés legtöbb területe a veleszületett jellemzők és a környezeti tapasztalatok kölcsönhatásának következménye. A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MÓDSZEREI Származtatott módszerek az általános lélektanban tárgyaltaktól A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN - vizsgálja a pszichikum kialakulását és fejlődését - kutatja a fejlődés törvényszerűségeit - leírja az életkori sajátosságokat Két megközelítési mód: a) filogenetikus megközelítés (egysejtűek – főemlősök) taglalja az evolúciót b) autogenetikus fejlődés ( megterm. – születésig: intrauterin fejlődési szakasz születés után : extrauterin

fejlődési szakasz ) A FEJLŐDÉS SZAKASZAI ÉS KRITIKUS PERIÓKUSAI - A fejlődésnek szabályos menete van, amely függ az éréstől, az érés és a környezet kölcsönhatásaitól. Piaget, Kohlberg, Freud, Erikson szerint a fejlődésnek fejlődési szakaszai vannak. A szakasz fogalma arra utal, hogy: a) a viselkedés egy adott időszakon belül valamilyen uralkodó „téma” körül szerveződik. b) az adott szakaszra jellemző viselkedés minőségileg tér el a korábbi vagy a későbbi szakaszokra jellemző viselkedésmódoktól c) minden gyermek ugyanabban a sorrendben és ugyanazokon a szakaszokon megy át. A környezeti tényezők gyorsíthatják vagy lassíthatják a fejlődést, de a szakaszok sorrendje változatlan marad: a gyermek nem teljesíthet egy későbbi szakaszt, mielőtt a korábbin nem jutott túl. - A fejlődésben úgynevezett kritikus periódusok léteznek, olyan időszakok, amikor az ember életében bizonyos sajátos történéseknek kell

bekövetkezniük ahhoz, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon, pl.: a magzat nemi szerveinek kifejlődése A lelki fejlődésben eleddig nem bizonyították létezésüket. ÉLETKORI PERIODIZÁCIÓ 0 – 1 éves korig : csecsemő kor 1 – 3 éves korig : kisgyermek kor 3 – 6 éves korig : óvodás kor 6 –10 éves korig: kisiskolás kor 10-14 éves korig: felső tagozatos kor --- serdülőkor 14-18 éves korig: serdülő v. pubertáskor ( pre, pubertás, poszt) 18-24 éves korig: ifjúkor 24- 55/65 éves korig: felnőttkor 55/65 éves kortól: öregkor J. PIAGET rendszere szerint: 0 - 2 : szenzomotoros intelligencia szakasza a külvilágnak nincs tartós belső reprezentációja ( érzékszervi mozgásos alkalmazkodások időszaka ) 2 - 7 : pre-operatív intelligencia szakasza a külvilágnak képi reprezentációja van művelet előtti inteligencia 7 - 14 : az operatív intelligencia szakasza 7 –10 konkrét fogalmi reprezentáció 10-14 absztrakt fogalmi reprezentáció 2

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK A testi és pszichés fejlődés egy adott korra általánosan jellemző szintjei, melyek egyben kifejezik a kor legjellemzőbb tulajdonságait - dackorszak : 2 éves kor és a serdülőkor - beszéd megjelenése - játék megjelenése AZ INTRAUTERIN FELJŐDÉS 0 - 2 hetes korig: csíra szakasz – zigóta állapot (2 hét: 3-4 mm) sejtosztódás és kb. 7 Napon beágyazódás 2 - 8 hetes korig: embrionális időszak 21. nap: cső keletkezik 25. nap: ver a szív 5. hét : végtagkezdemények 6. hét: látszik a szem sötét foltja, hajlítja a végtagkezdeményeket 8. hét: nem különbözik a csecsemőtől 2 hó – 38 hét (266 nap) : magzati / fatális/ korszak 10. hét: újszülött arányai kialakulnak 19. hét: megmozdul 20. héttől: reagál a külvilági hatásokra 266. nap : világra jövetel A ZIGÓTA FEJLŐDÉSE - 2-4-8-16, majd 32 sejt: szedercsíra állapot, ekkor egy tized mm. A 64 sejtes állapot: két sejtcsoporttá válik szét. A nagyobb a

magzat, a kisebb a placenta - Hetedik nap körültörténik meg a beágyazódás. - 3. héttől: a szív és az agy kialakulása Elkezdődik az idegrendszer fejlődése Az első hónap végén 0,5-1 cm nagyságú, 2 gramm súlyú. Teste van fejjel törzzsel és farokkal Látszanak a kezek és lábak kezdeményei. - 2. hónap: végén minden belső szer meg van, az agy bizonyíthatóan működik Kezdődik a csontosodás. A kéz és a láb felismerhetőek Megfigyelhetőek az első spontán reflexes mozgások. - 3. hónap: mindennel rendelkezik a baba, ami születése után megtalálható (6-8 cm, 30-50 gramm) A szívverése már hallható, megtalálható a fülkagyló, már mozog. - 4. hónap: a baba teste működik, a szív napi 30 liter vért pumpál - 5. hónap: (25 cm, 300-500 gr) Szív: 120-160 ütés/perc Az anyatesten kívüli és belüli zajokat hallja. - 6. hónap: (30-35 cm, 500-600 gramm) kinyitja a szemét, erőteljes reakciók, pszichés teljesítmény - 7. hónap: ha

világra jönne- már életképes Az EEG ritmusos agyhullámokat mutat Ingereket vesz fel, dolgoz fel, és válaszol, tanul, emlékezik. (1200 gr, 35-40 cm) - 8. hónap: (2000 gramm, 40-50 cm) Már álmodik - 9. hónap: a születésre való felkészülés jegyében telik el Először a taktilis, vagyis a bőrérzékelés kezd működni: nyomásra mozgásra, fájdalomra, hidegre, melegre reagál. Második a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszer: a térben való helyzet megállapítása. Harmadik az auditív (hallási) rendszer, majd a 6. Hónaptól kezdve az ízlelés Utoljára lép működésbe a vizuális rendszer (kb. 7 hónaptól) Az érzékszervek – akár csak a mozgásapparátus – működni kezdenek az előtt, mielőtt teljesen kifejlődnének. TAKTILIS RENDSZER (BŐRÉRZÉKELÉS) 3 - Kezdeti időszakban a bőr multiszenzoros receptorként (ingerfelvevőként) működik, vizuális és hallási ingereket is vezet. - A magzatbőr tartalmaz nem vizuális fotoreceptorokat.

Fényérzékenység! Bőrhallási ingerület! - Jóval korábban az előtt létzik, hogy a cochlea (a hallás központi szerve) működni kezdene AZ AUDITÍV RENDSZER - A testen kívüli és testen belüli hangok mind eljutnak a babához. A belső fül az 5 hó után teljesen kialakul. - A kimutatott hangmintázati azonosság arra utal, hogy a hangmintázat nem genetikai örökség, hanem intrauterin tanulás és tapasztalat eredménye. - Az anyaméhben halott szívhang visszatérése a babának a biztonság, a védettség és a folytonosság érzését adja. ÍZLELÉS - A magzat főleg a placentán és a köldökzsinóron keresztül táplálkozik. Ugyanakkor magzatvizet iszik. ( éhség!) - A baba nem csupán éhség miatt iszik többet, ebben az ízlelő bimbók működése is szerepet játszik. - A 9. héttől a babák szopják az ujjukat ami ugyancsak lehet válasz a frusztrációra, kínra, de egyben az önregulációs viselkedésrepertoár részét is képezi. VIZUÁLIS RENDSZER

- Az utolsó érzékelő rendszer, ami az intrauterin életben elkezd működni. Születése után a baba lát, viszont látásélessége más, mint a felnőtteké. A l6 héttől érzékeli a baba, ha az anyja napozik. ALVÁS, ÁLOM - Többsége mindannak, ami az anyatestben történik, ciklusokban, ritmusokban zajlik, ami a későbbi életünk során is megtartunk. - A születés előtti időszakban a baba növekvő méretei miatt mozgása egyre korlátozottabbá válik, elkezd álmodni, vagyis aktivitási igénye fokozott agyi tevékenységgé alakul át. MOZGÁSFEJLŐDÉS A magzati mozgások célja: exploráció, önvédelem, az individualitás kifejeződése és kommunikáció. 1) Az ön – indította mozgások korábban jelennek meg, mint a kiváltott mozgások. - A kar és lábmozgások egyszerre jelennek meg a fejlődés során. - A magzatvíznek az a szerepe, hogy a baba begyakorolhasson sok olyan mozgásmintát, melyet a születése után hosszú ideig nem lenne képes

megtanulni a „szárazföldi” gravitáció körülményei között. A 9. héttől szopómozgások, a 14 héttől nyelő és nyelvmozgások Az újszülött mozgáskészlete: - nagymozgások (csúcspontja 9-l0. hét) - összerezzenő, rángó mozgások (9.héttől csökken) - fejforgatás, szopóreflex, légzőmozgások 2) Reaktív mozgások - Fenyegetés gyakran vált ki védekező mozgást. Az érintésre való érzékenység gyorsan terjed, a l7. - Hétre az egész magzati bőrfelület szenzitívvé válik A magzatvízvétel alkalmával a tű behatolásakor elhúzódnak a behatolással ellentétes irányba. 3) Interaktív mozgások és kommunikáció - A baba érzelmi élete az anyjáétól nem választható el. Az érzelem életünk folyamának medre, eredője a kapcsolat. 4 - Különösen erős kommunikáció a sírás, amivel a babakörnyezete tudomására hozza kínállapotát. A gyermek könnyen hordozójává válhat anyja dühének, mérgének, szorongásának. - A jó

anya a baba sírására megnyugtató viselkedéssel reagál, így segíti gyermekét érzelmi feszültségeinek levezetésében. - Mosolya is lényeges kommunikációs eszköz. Hathetes korában szociális mosoly Az első intrauterin mosolylelet az 5. hónapból származik - A babák rendkívül érzékenyen reagálnak a mimikára és az emocionális kapcsolatra. A babák a felnőttek arcvonásait mimikáját utánozzák TANULÁS ÉS EMLÉKEZET - A magzati tanulás kognitív asszimiláció. Az emberi fejlődés egyik alapmotívuma: kognitív kapacitásunk velünk született. Az intaruterin tanulási folyamat: - szomatoszenzoros, vagyis az egész test részt vesz benne - amodális természetű (pl. hallási ingerületeket a bőr is vezeti) - keresztmodális összemérési szekvenciákkal dolgozik AZ ÚJSZÜLÖTTKOR - A születés hatalmas trauma a gyermeknek ( komfort körülményekből --- mostoha körülmények) - A születéssel a gyermek önálló biológiai és társadalmi lénnyé

válik és elindul a környezethez való alkalmazkodása Plussz gondozás anya szerepe, jelentősége 1. Első durva alkalmazkodás feltétlen reflex alk 2. Később feltételes reflexek jelennek meg 3. 1 éves kor után szándékos alk MEGISMERÉS Csak érzéki megismerés van, mert magasabb megismerési formáknak nincs - Kétdimenziós, foltszerű látás - Csont majd légvezetéses hallás - Jó bőrérzékelés: 1 fokra már érzékeny - Ragyogó az ízérzékelés ( nem igényli a sós ízeket !) - Van egyensúly érzékelése ÉRZELMEI -Elemi: velünk született ( öröm, fájdalom, félelem ) - Kolláris - Adekvát kifejeződésű - Rövid lefolyású 6 – 8 hónapos kor körül tanult érzelmek jelennek meg (WATSON: Fehér patkány ) Érzelemtanulás !! (béka) fehér köpeny Anya – gyermek kapcsolat jelentősége és hiányának következményei ( HARLOW, SPITZ, DANZINGER kísérletei – MÉREI !!! ) A MOZGÁS FEJLŐDÉSE 3 hó: átfordul a gyerek 5 hó: segítség

nélkül ül – felül 7 hó: kapaszkodva feláll 1 év: önállóan jár AZ ÚJSZÜLÖTT KÉPESSÉGEI - Legalapvetőbb módszer valamilyen változást létrehozni a csecsemő környezetében, és megfigyelni annak hatásait a gyerek válaszaira. - Egy másik módszer: habituáció és diszhabituáció . Egy ingert, amelyre a csecsemő figyel, addig ismételnek, amíg tovább már nem figyel oda. Ezt a válaszmintát, azaz a válasz erősségének csökkenését az ismételt ingerre, habituációnak nevezik. Ezután az ingert 5 valamilyen szempontból megváltoztatják. Ha továbbra sem figyel, a változás a csecsemő számára pszichológiailag nem jelentős, ha figyelme felújul, a baba észrevette az inger változását. HALLÁS - Az újszülöttek összerezzennek a hangos zajra, és a fejüket is a hang irányába fordítják. A fejfordító válasz eltűnik kb. 6 hetes korban, és nem is jelenik meg újra 3 vagy 4 hónapos kor előtt, amikor a csecsemő szemével is keresni

kezdi a hang forrását. 6 hónapos korára a csecsemő erőteljesebb választ ad a hangra, ha az érdekes látvánnyal jár együtt. - Az újszülöttek a nagyon hasonló hangok közötti különbséget is észlelik, például a zenei skálán egy hangtávolságra lévőket. LÁTÁS - A látórendszer nem jól fejlett a születéskor. A tárgyak életlennek látszanak Nagyon közellátók. - Vizuális képességei gyorsan fejlődnek, 7-8 hónapos korukra szinte ugyanolyan jól látnak, mint a felnőttek. - Különösen vonzza őket az éles kontraszt, például a tárgyak körvonalai. Csak azokat a területeket nézik, amelyek a legtöbb élt tartalmazzák. - Az újszülött bizonyos mintákat preferál másokkal szemben. A csecsemő meg tudja különböztetni az ingereket, és előnyben részesíti az egyiket a másikkal szemben. Preferálják a bonyolultabb mintákat a simákkal szemben, és a görbe vonalas mintákat az egyenesekkel szemben. - A csecsemőket nem maguk az arcok

vonzzák, hanem az olyan ingerjellemzők, mint a görbe vonalak, erős kontraszt, érdekes élek, mozgás és komplexitás, mindaz, amivel az arc rendelkezik. Főleg az arc külső kontúrját nézik, de két hónapos korra már az arc belső részére figyelnek, a szemre, az orra és a szájra. TEMPERAMENTUM - Már az élet első heteiben egyéni különbségeket mutatnak az aktivitási szintjük, a környezet változásaira adott válaszkészségük és ingerlékenységük tekintetében. Hangulatfüggő tulajdonságokat temperamentumnak nevezzük. Ez alkotja a későbbi személyiség első építőköveit. - Bizonyos temperamentumbeli különbségek veleszületettek, és a szülő-gyermek viszony kölcsönös a csecsemő viselkedése is formálja a szülők válaszait. - A veleszületett temperamentum bizonyos reakciómódokra hajlamosítja a csecsemőt viszont a temperamentum és az élettapasztalatok egymással kölcsönhatásban formálják a személyiséget. - A csecsemők úgy

jönnek a világra, hogy fel vannak készülve a világ észlelésére és megértésére, és gyorsan tanulják az emberi fejlődés szempontjából fontos események közötti kapcsolatokra. Saját személyiségük kifejlesztésében sem a nulláról indulnak Vele született viselkedési minták - szopó mozgás (arcérintés! – testhelyzet – látja a mellet – anya hangja) - differenciált mosoly (3. hó mindenki utána anyára máshogy) - megkapaszkodás (tenyérreflex vagy fogóreflex 4-5 hó végéig különleges helyzetekben visszatér, Moro – féle átkaroló reflex: biztonság igény ÁLLATLÉLEKTANI KÍSÉRLETEK - szőranya-műanya kísérletek (HARLOW) - izoláció - részleges elszigetelési helyzet - 15 óra a szőranyán - 2 óra a műanyán / nap függetlenül a táplálékforrástól köv: fontos a testközelség, a biztonság, nem csak a táplálkozás 6 - játékmackó: szőranya – csillapítja a félelmet - játékszoba: anya nélkül nevelkedve(szőr

is!) nem tud játszani - Műanyán nevelt (hempergőkísérletek) Játék közben megijesztik őket -- valódi anyások valódi anyánál keresnek menedéket -- szőranyások bármelyik szőranyánál - // ---- a valódi anyához fűződő kapcs. felcserélhetetlen (személyesség!!!) - A szőranyások kétéves korukban is ugyanannyit vannak az anyjukon - A szőranyások vagy anya nélküliek kevéssé tudnak játszani a többiekkel Kerülik a szexuális életet + ha mégis akkor rossz anyák lettek ⇓ anya szerepe : bevezesse a mindennapi életbe A szeretetkapcsolat hiánya - Az érzelmi élet fontos a fejlődés szempontjából még akkor is ha rossz anyáról van szó HOSPITALIZMUS (SPITZ) – (ROBERTSON) intézeti gyerekek - Az első évben anya nélküli gyerekek fejlődése elmarad a többiekétől nyűgösek-fogyás-kontaktus elutasítása-súlyveszteség-álmatlanság-kifejezéstelen arc 3 hónap után: állandó kifejezéstelenség, közöny, letargia, depresszió, nem

fejlődik ha visszajött az anya – normalizálódott / 6 hónap után: maradandó nyomok Ha nincs megerősítő jelzés a külvilág érdektelenné válik. Nyomai érettebb korban is megmutatkozik: beszédfelődés, intelligencia, olvasás, társas kapcs. REJTETT ÉRZELMI ELHANYAGOLTSÁG (BOWLBY) Családban élőknél is lehet közöny, elsivárosodás, rossz kapcskészség. Oka: emocionális félreértés Anya elvárásai a gyerek reakcióira („jó gyerek”) --- nem mindig felel meg --- türelmetlenség -- a gyerek daccal reagál --- keserűek, nyugtalanok lesznek ---- lázadás ⇒ az anya rosszul szereti gyermekét A harmonikus fejlődésnek feltétele a kiegyensúlyozott anya-gyermek viszony INGERSZEGÉNY ÉLETTÉR SZERETETKAPCSOLATTAL DANZINGER és FRANKL(albániai falu) A csecsemők 1 évig le voltak kötözve, csak evés, mosdásnál mozognak ⇒ nincs játékszer, kevés a tárgyi inger ⇒ az anya állandóan jelen van+sok ember nagycsalád! Sok a szociális inger ⇒ a

mozgás akadályozása nem okoz behozhatatlan hátrányt + az anya jelenlétével létrejött emocionális légkörben még a kedvezőtlen hatásokkal szemben is védettebbek a gyerekek A FÉLELEM A nyolchónaposok szorongása (idegen jön – sír) (SPITZ) Az anya távolléte kínos, kellemetlen – közeledik valaki – nő a várakozási feszültség – idegen jött –a csalódást éli meg szorongásnak, félelemnek A kondícionált félelem Élénk negatív reakció: egyensúly megbomlása, támaszvesztés, egyensúly, stb (WATSON) : mi szoktatjuk-e rá a gyereket a félelemre? Patkánykísérlet: a hangról az állatra kiterjesztett félelem Továbbterjeszthető-e? nyúl – szőrme darab --- pamut Az ingerek társítása (kondicionálás) és a helyzetek hasonlósága révén a félelem fokozatosan továbbterjed ingerről ingerre és beledolgozódik az egyéni viselkedésbe. A megszokott a szokatlannal együtt ijesztő (W STERN) az ismertnek és az ismeretlennek a keveredése

együttes megjelenéséből fakadó bizonytalansági feszültség a rémítő Valószínűleg kondícionálás a leggyakoribb mechanizmus 7 KONSTANCIÁK A dolgokat a szemléleti viszonyoktól függetlenül konstansoknak tekintse Nagyságkonstancia: fahasábok Formakonstancia: cumisüveg Szemléleti konstancia: a tárgy állandóságának tudása Manipuláció: (kutató manipuláció) a tárgyak felfedezése A TÁRGYAK ÁLLANDÓSÁGA PIAGET: - nem keresi az elvitt tárgyat - (4 hó) a letakart tárgy nincs, csak ha felfedem - a tárgy nem önmagában van hanem a cselekvés részeként - (8 hó) ott keresi ahol feltűnt, nem ahol el INTERIORIZÁLÁS PIAGET: gyufásskatulya-szájtátás A megértés ebben az esetben egy mozgásos emlék felidézését jelenti. Bothasználat a járókábó, előtte mást használtl!!! A konkrét cselekvési mód belsővé vált, felidézhető sémává interiorizálódott A manipuláció mozgásai, gesztusai belső mintává válnak!!! KOGNITÍV

FEJLŐDÉS A GYERMEKKORBAN PIAGET SZAKASZELMÉLETE (Jean Piaget (l896-l980)) Piaget előtt: - biológiai (érés- központú) megközelítés / öröklés szerepét hangsúlyozza - környezeti megközelítés / minden hangsúlyt a nevelésre helyezett Piaget a gyermek természetesen érő képességeinek a környezetével kialakított kapcsolatának a kölcsönhatásaira összpontosíthatott. A gyereket aktív résztvevőnek látta - A gyerek „elméleteket” (Piaget sémáknak nevezte ezeket) alkot arról, hogyan működik a fizikai és a társas világ. Ha egy új tárggyal vagy eseménnyel találkozik, a gyerek megkísérli azt más létező sémáival megérteni (ezt nevezi asszimilációnak: a gyermek megpróbálja beilleszteni az új eseményt a már létező sémába). Ha a régi séma nem megfelelő, módosítja a sémát. A séma átdolgozásának folyamatát akkomodációnak nevezte - Informális klinikai módszer: kevés gyermek megfigyelésével és kikérdezésével. A

kognitív fejlődést négy fő szakaszra osztotta. 1. SZENZOMOTOROS SZAKASZ - Az élet első két évét szenzomotoros szakasznak nevezte el. Felfedezi a cselekvése és annak következményei közötti kapcsolatot. Sok „kísérlet” nyomán kezdi a gyermek önmagának mint a külvilágtól elkülönülő létező fogalmát kialakítani. - Az egyik legfontosabb felfedezés a tárgyállandóság: annak tudatosulása, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor az érzékszervek számára nem hozzáférhetőek. - A csecsemő tehát rendelkezik a nem látott tárgy mentális reprezentációjával. Egyéves korától keresi a tárgyat mindig ott, ahol legutóbb eltűnt a szeme elől, függetlenül attól, hogy korábban mi történt. 2. MŰVELETEK ELŐTTI SZAKASZ - A kognitív fejlődés kettőtől hétéves korig terjedő szakaszát műveletek előttinek nevezi, mert ekkor a gyermek bizonyos szabályokat, vagy műveleteket még nem ért meg. Műveletnek egy információ

átalakítására vonatkozó mentális szabályt nevezünk, amely megfordítható minden műveletnek megvan a maga ellentettje. - A műveletek előtti szakasz kulcsjellegzetessége az, hogy a gyermek képtelen egy időben a helyzet több mozzanatát figyelembe venni. A műveletek előtti gondolkodást a vizuális benyomások uralják. 8 ERKÖLCSI ÍTÉLTEK - Úgy gondolta, hogy az erkölcsi szabályok és a szociális konvenciók megértésének meg kell felelnie a kognitív fejlődés általános szintjének. - A szabálymegértés fejlődésének négy szintjét alakította ki. Az első két szint az imént tárgyalt műveletek előtti szakaszba esik. Az első szint: a „szabályokat” gyakran és önkényesen váltogatja, és nem szolgálnak olyan kollektív célokat, mint az együttműködés vagy a versengés. A második szint: (ötéves korban) a gyerek kifejleszti a kötelezően követendő szabályok egy értelmezését, mint abszolút erkölcsi parancsokat. A szabályok

állandóak, szentek és nem módosíthatók. Ezen a szinten a gyerekek egy erkölcsi realizmusban az erkölcsi és fizikai törvények egyfajta keverékében hisznek. Az erkölcsi szabályok előre meghatározottak és állandóak a világon Ugyanezen a szinten a gyerekek inkább a következmények, mint a mögöttes szándékok alapján ítélik meg a cselekedeteket. - A műveletek előtti szakaszban lévő gyerekek nem tesznek különbséget a szándékos hazugságok és az ártalmatlan túlzások vagy tévedések között. 3. MŰVELETI SZAKASZOK - Hét- és tizenkét éves kor között egy sor konzervációs fogalmat szilárdan birtokolnak, és másfajta logikai műveleteket is sikeresen kezdenek végrehajtani. - 8 éves korban konkrét műveletek szakasza: a gyermek képesek ugyan absztrakt fogalmak használatára, de ez csak a konkrét tárgyakra korlátozódik vagyis azokra a tárgyakra, amelyek számukra érzékszervileg hozzáférhetőek. - Az erkölcsi szabályok

megértésének harmadik szakasza ekkor kezdődik. Kezdi megérteni, hogy néhány szabály megegyezés amely önkényesen megváltoztatható, ha ebben mindeni egyetért. Erkölcsi realizmusa is elmúlik: erkölcsi ítéleteknél olyan „szubjektív” megfontolásokra, mint a szándékok, helyezik a hangsúlyt, és a büntetést emberi döntést emberi döntésnek, nem pedig elkerülhetetlen isteni megtorlásnak tekinti. - Tizenegy vagy tizenkét éves korban képessé válva tisztán szimbolikus fogalmakban gondolkodni, ezt nevezi Piaget formális műveletek szakaszának. Az összes lehetséges változat áttekintése - az összes hipotézis következményeinek végiggondolása és e következtetések megerősítése avagy kizárása – a döntő mozzanata annak amit Piaget a formális műveleti gondolkodás lényegének tart. - A formális műveletek szakaszának a kezdete egybeesik az erkölcsi szabályok megértésének negyedik szintjével. Az erkölcsi gondolkodás ideologikus

módja jellemzi - Laurence Hohlberg kiterjesztette Piaget erkölcsi gondolkodásra vonatkozó munkáit a serdülő- és felnőttkorra, léteznek-e az erkölcsi ítéletalkotás fejlődésének egyetemes szakaszai. Kohlberg az erkölcsi ítéletek fejlődésének hat szakaszát írta le, három átfogó szinten csoportosítva I.SZINT: PREKONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 1. Szakasz: büntetésorientáció 2. Szakasz: jutalomorientáció II:SZINT: KONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 3. Szakasz: jó gyerek orientáció 4. Szakasz: tekintélyorientáció III:SZINT: POSZTKONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 5. Szakasz: társadalmi-szerződés orientáció 6. Szakasz: etikaelv-orientáció - Tízéves koráig minden gyerek az 1. szinten van Az emberek különböző szabályok alkalmaznak különböző helyzetekben, és a szakaszok nem egyértelmű sorrendűek. Az elméletet bírálták, mert „férfiközpontú”. 9 KISGYERMEKKOR A járás megtanulásával a megismerés tere kitágul. A beszéd megtanulásával

lehetővé válik a közvetett megismerés A BESZÉD FEJLŐDÉSÉNEK VONALA - differenciálatlan sírás - differenciált sírás - gőgicsélés - gagyogás - szituatív beszéd ( a helyzet ismerete szükséges a megértéséhez) - kontextusos beszéd ( amikor a nyevi jel és a jelentés egymással összekapcsolódik) Jellegzetességek: helyzeti kijelentések, nincs fokozás, fontosságot indulattal fejez ki, ragozatlan szavak, rövidítések, általánosítások, önkényes jelentésadás Számukra nincsenek értelmetlen szavak --- mindent beillesztenek Ikrek páros elszigetelődése(LURIJA+JUDOVICS): (kriptofázia: ikrek egymás közti érthetetlen komm) - kétféle szókészlettel beszélő gyerekek --- elválasztás, elszigetelődés megszűntetése --helyre áll + értelmi fejlődés MEGISMERÉS - Az érzéki megismerés differenciálódik --- konstanciók jelennek meg, ezzel megteremtődik az észlelés feltétele - Elemi, bizonytalan, elsősorban felismerés jellegű emlékezet

- Helyzethez, szituációhoz kötött felismerés - Képzelete is elemi, mozaikos, bizonytalan működésű ( Piroska és a farkas ) - Gondolkodása: szemléletes, cselekvő gondolkodás Cselekvésben képes gondolkodási műveletet végezni és problémát megoldani ÉRZELMEK - Tanult érzelmek köre kibővül, egyre tartósabb érzelmek jelennek meg - Rövid lefolyású, impulzív jellegű, adekvát kifejeződésű, erőteljesen polarizált érzelmek ezek - Éntudat megjelenése – első önállósodási tendencia Feltételei: - A saját testről kialakult testkép, testrész - Az ész és a másik viszonyítása ÉNTUDAT Kialakulása: (3 éves kortól szóban használja) 3-5 éves kor: dacreakció - test-séma kialakítása: vázlat saját testéről - másik emberhez képest kialakítani: cirkuláris reakciók --- a másik közvetítésével szerzi meg az önmagáról való tudást A másikhoz viszonyítva tudom magam: én-én vagyok FRUSZTRÁCIÓ Ha egy vágy külső akadály

folytán nem teljesül KURT LEWIN kísérlete: játékok szabadon, majd elzárva Frusztrációs helyzetben a gyerekek tevékenységi színvonala sokat csökkent817-21 hónapot) Az agresszió helyzeti eredetű, a mindennapos akadályoztatások feszültsége váltja ki A dacreakció az én-élmény funkciógyakorlásával együtt járó frusztrációs feszültségből fakad A gyerek nem független akar lenni hanem önálló. Két szülőtípus létezik 1. LEHET – bíztat – a gyerek aktív – tapasztalatot szerez – újabb dolgok aktív kipróbálása – belső kontroll attitűd - önálló 2. NEM SZABAD – tilt – passzív – nincs tapasztalat – nincs késztetés (passzív) – külső kontroll attitűd – önállótlan A SZEMÉLYISÉGKIALAKULÁS FOLYAMATA - A személyiség az egyedfejlődés folyamatában, a természeti és társadalmi környezettel való állandó kölcsönhatásban dinamikusan alakuló, változó rendszer. 10 - A személyiségpszichológia feladata,

hogy megvizsgálja, melyek az egyedfejlődésnek azok a szakaszai és folyamatai, amelyek a szocializációban a legnagyobb szerepet játsszák. - A személyiségfejlődés optimális, ha az egyén fokozatosan képessé válik arra, hogy képességeit és alkotó potenciálját egyre magasabb szinten és társadalmilag értékes módon érvényesítse. Ehhez szükség van: - el kell sajátítania a szociális és tárgyi környezetben legmegfelelőbb magatartásformákat - ki kell alakítania önszabályozó funkciót. A személyiségfejlődés fő aspektusai: 1. A SZOCIÁLIS MAGATARTÁSFORMÁK ELSAJÁTIÍTÁSA - Utánzás, empátia, azonosulás (identifikáció) A szociális magatartásminták elsajátítása elsődlegesen utánzásos tanulással megy végbe. Utánzás: két élőlény egyike a jelenlévő vagy korábban megfigyelt társ reakciójával azonos vagy ahhoz hasonló reakciót produkál. Közvetlen, ha a társ által indított mozgást azonnal követi, késleltetett, ha

csak passzívan megfigyeli, és egy későbbi időpontban ismétli meg a társ reakcióját. Utánzásos tanulás: ha a társnál megfigyelt reakció vagy mozgásminta az eredeti helyzethez hasonló helyzetekben előhívható és alkalmazható. AZONOSÍTÁS! A külső belsővé válik Ezek nem csak emberre jellemző jelenségek. a) Az utánzásra szinte ellenállhatatlan késztetésünk van b) Az erős érzelmi állapottal társuló mozgást különösen könnyen átveszik c) Amikor egy mozgást, cselekvéssort átvesznek, akkor az azt kísérő érzelmi állapotot is átveszik d) A gyerek akkor produkál egy – a számára fontos személytől látott – viselkedésmintát, amikor a modell nincs jelen. Az utánzásos tanulás fő kérdései: - Hogyan tanuljuk az utánzást? - Milyen tényezők fokozzák az utánzás késztetését? - Mit tanulunk az utánzás által? - Az utánzás a nagymozgások esetében kézenfekvő. Hasonló a helyzet a finom mozgásokkal is. - A beleérzés,

beleélés, együttérzés jelenségét, ill. képességét nevezzük empátiának Az utánzás empátia együttese: szavak nélkül szerzünk a helyzetről és a társ állapotáról igen fontos információkat. A folyamat melynek során magatartásminták, érzelmi állapotok és értékek együttes átvétele történik, identifikációnak (azonosulásnak) nevezzük. - Mit is tanulunk az utánzás révén? Egyszerű és bonyolult mozgás-, illetve magatartásmintákat, bizonyos érzelmek kifejezését és átvétellét, és megtanuljuk bizonyos viselkedések, helyzete, tárgyak és személyek jelentését. - Milyen tényezők segítik elő az utánzás késztetését? 1. Az utánzás megerősítést nyerhet közvetlen jutalmazás révén(elismerő gesztus) 2. A másodlagos megerősítés elmélete: maga az utánzás válik jutalomértékűvé az utánzó számára. A késleltetett utánzás esetére ad magyarázatot, amikor az utánzó a modell jelenléte hiányában produkál egy

korábban megfigyelt viselkedést. 3. Az utánzással társuló empátia (együttérzés) jelenségén alapul Az utánzó azért veszi át a modell viselkedését, mert így módja van ugyanazt az érzelmi állapotot átélni, amit a modell átél. Mindhárom elmélet elfogadható. Az aktuális helyzete fogják meghatározni, hogy melyik megerősítési mechanizmus érvényesül majd. Az utánzásos tanulás előnye és hátránya: 11 - Előnye: segítségével szinte automatikusan tanuljuk meg a társas viselkedést, a bennünket körülvevő világnak a társak tapasztalatában felhalmozódott és megfogalmazott jelentését. - Hátránya: könnyű, szinte automatikus működése következtében egyszerűbb dolgunk van, ha egy fejlettebb egyed viselkedésmintáit a világ kész értékrendszerét vesszük át, mintha egy mozgássort, magatartást teljesen önállóan építenénk ki, és mintha a világ jelentését magunk építenénk föl. Ha nem, a világ aktív

megismerésének készségét is, alkotásra képtelen emberek lehetnénk. 2. A SPONTÁNAKTIVITÁS A „KÍVÁNCSISÁG ÉS KOMPETECIAKÉSZTETÉS” SZEREPE A SZEMÉLYISÉG-FEJLŐDÉSBEN - Mik a spontán aktivitás feltételei és következménye? 1. A gyerek spontán módon, semmiféle külső kényszertől nem ösztökélve valamilyen aktivitást végez. 2. Az aktivitásával változást idéz elő a környezetében, és azt az együtt járást a jelenség többszöri megismétlésével igyekszik emlékezetbe vésni, rögzíteni. Az önmaga hatékonyságának átélése képezi a környezeti változást előidéző aktivitás másik motivációs bázisát. Ez utóbbi késztetést „kompetenciamotívum”-nak nevezzük - A kompetenciamotívum a környezet átalakítására irányuló belső késztetés. Ez a folyamat tekinthető az „én-tudat” kialakulásához vezető első állomásnak is. - Belső kontrollos az a személy, aki a világhoz való viszonyát úgy éli meg, hogy

képes a környezetét, a körülményeket befolyásolni, alakítani. Aktívan, kezdeményezően, bátran viszonyul a világhoz, és képes kitartó erőfeszítésre, mert az az elvárása, hogy cselekvése hatékony lesz. - Külső kontrollos az a személy, aki a világhoz való viszonyát úgy ítéli meg, hogy a dolgok, események nem rajta múlnak, azokat nem az ő aktivitása határozza meg. Az ilyen személy ritkán kezdeményez, aktivitása és kitartása változó, esetleges. - A belső kontroll dominanciája akkor vezethet szociális értelemben is kedvező személyiségalakuláshoz ha megfelelő realitásérzékkel és a többi ember szabadságának tiszteletben tartásával párosul. - Önértékelésünk két forrásból származó információk kölcsönhatása nyomán alakul: - információt nyerünk magunkról a kompetenciakésztetésből fakadó aktivitásunk eredményei révén - cselekvésünknek az identifikációval beépült normákhoz való viszonya révén. Ha az

én – énideál távolság egészen kicsi, szélsőségesen pozitív énképe, ill. szélsőségesen pozitív önértékelést eredményez. Ha a távolság igen nagy, akkor negatív lesz az önértékelés Egészséges, reális önértékelésre az vezet, ha az én-énideál távolság közepes. - Az önértékelés minősége (pozitív vagy negatív volta) fontos meghatározója lesz a cselekvés, aktivitás irányulásának. - Ha kialakul önmagunkra vonatkozó attitűdünk, akkor az önmagát fenntartani igyekszik. Amennyiben kialakul magamról egy képem, akkor azt stabilizálni, állandósítani igyekszem. Pozitív: pozitív kép, szelektíven figyelek a velem kapcsolatos információkra. Negatív: azon információk, amelyek azt igazolják, hogy „értéktelen” ember vagyok. Ennek a mechanizmusnak a viselkedésre is hatása lesz. 3. AZ ÖNSZABÁLYOZÓ FUNKCIÓK KIALAKULÁSA - Az önszabályozást biztosító legfontosabb funkciók: Első csoport: amelyek a jutalom vagy a

jutalom reménye alapoz meg. Késleltetési képesség, az akadályok elviselésének képessége, a jutalmazás önszabályozása, a kitartás képessége. Második csoport: amelyeket a büntetés vagy a büntetés elkerülésének lehetősége alapoz meg, a viselkedésgátlás képessége és a lelkiismereti funkciók. 12 - A szükségletek többnyire nem elégíthetők ki azonnal. Minél bonyolultabb egy szükséglet, a kielégítéséhez szükséges feltételekre várni kell. A várakozás feszültségének elviselését meg kell tanulni. Ez a késleltetés képessége A késleltetés többnyire nem passzív várakozás, hanem aktivitásra, gondolkodásra, közdelemre serkentő időszak. A késleltetési képesség kialakulásának objektív és szubjektív feltételei. - A gyerek megtanulja: a késleltetésnek, a várakozásnak a céltárgy vagy a kielégülés értékét módosító hatása lehel. A céltárgy jutalomértékét önmaga is tudja szabályozni A késleltetés

ideje alatt a gyerek különböző dolgokat tehet. Passzív várakozással, vagy megoldást kereső tényleges aktivitással, a problémán való gondolkodással. Ha a késleltetési idő túl hosszú, a helyzet negatív jelentést kap. , tehetetlennek fogja érezni magát, agresszív reakciókat fog produkálni. - Ezek a viselkedésminták modellreakciókká válnak. A kora gyerekkori késleltetési tapasztalatok kedvezőek: a feszültség, a kudarc elviselésének képessége, a kitartás és a hatékony, problémamegoldó aktivitások. Ha a korai késleltetési tapasztalatok kedvezőtlenek: rosszul fogja tűrni a feszültségeket, szorongó lesz, türelmetlen, indulatos, meggondolatlanul cselevő. A büntetés hatékonysága: - a magas vagy alacsony információtartalmú szóbeli büntetés - az erős vagy enyhe fizikai büntetés - a közvetlen (azonnali) vagy a késleltetett büntetés a hatékonyabb? A leghatékonyabb büntetéskombinációk: 1. alacsonyabb információtartalmú

szóbeli figyelmeztetés esetén a közvetlen és erős büntetés volt hatékonyabb 2. magas információtartalmú figyelmeztetés esetén a késleltetett enyhe büntetés is elegendő volt. A büntetés akkor igazán hatékony, ha módot ad a történtek értelmi és érzelmi feldolgozására, és ezzel kedvező feltételeket teremt a lelkiismereti funkciók kialakulásához. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a tilalmak belsővé, önszabályozó erejűvé váljanak: 1. A büntetés inkább szóbeli legyen, mint fizikai, és a gyerek életkorának megfelelő szinten elegendő információt adjon a szabály értelmi feldolgozásához. 2. A büntetés ne legyen túl erős, mert a túl erős érzelmi feszültség gátolja a történtek reális, objektív átgondolását és feldolgozását. 3. A büntetést úgy kell időzíteni, hogy a gyerek pontosan megérthesse, hogy mi az, amit tiltani akarunk, vagyis legyen ideje és módja belátni az ok-okozati összefüggéseket.

ÓVODÁSKOR Érzékelés - észlelés - 3 éves kor után a gyermek már nem a tárgyak, hanem személyek után érdeklődik. - A tapasztalatok bővülésével egyre több információ birtokába jut a gyermek. Az egész észlelésre rányomja bélyegét a szinkretizmus (!!!): a rész és egész viszonyának pontatlan értelmezése vagy a részlet válik fontossá és elvész az egész /pointilizmus/ vagy az egész válik fontossá és elvész a részlet - Időészlelése eseményhez kötött / Akkor van tél ha esik a hó / - Térérzékelése egocentrikus, nem decentrált (mindent a saját szemszögéből lát ! ) Emlékezés: a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezésből önkéntelen lesz - Mechanikus bevésés, melyet a rím, ritmus segít Megőrzés: időtartama valamelyest megnő, főleg ha sokszor ismétlik /felidézése akadályozott / Képzelete - gazdag fantázia - alkotó és reproduktív jelleg 13 - a mese szerepe és jelentősége / a mese

és a valóság keveredik a fantáziájában / Gondolkodása - Szemléletes, képszerű gondolkodás - Képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni a látvány szintjén Érzelmek - Az óvodai foglalkozások és társas kapcsolatok új érzelmeket alakítanak ki - Megjelennek a magasabb rendű érzelmek - Az esztétikai élményt a forma kelti - Rím, ritmus, tobzódás, rikító színek Erkölcsi érzelmek - Szokásnormákhoz kapcsolódnak és erősen polarizáltak - Az jó az óvodásnak, amit az óvónéni jónak tart Intellektuális érzelmei - Határtalan kíváncsiságban és megismerési vágyban jelenik meg Akarat - Egyszerű, szándékos típusú cselekvések, a célok a felnőttől származnak, végrehajtásában ellenőrzésre, bíztatásra szorul. - Jellemzőek a szokáscselekvések TÁRSAS FEJLŐDÉS A GYERMEKKORBAN - Az ember első társas kapcsolatai ahhoz fűződnek, aki csecsemőkorában gondozza. Vannak pszichológusok, akik szerint az ember mások

iránti bizalma az élet első éveiben alakul ki. KORAI TÁRSAS VISELKEDÉS - A csecsemők mindenhol nagyjából ugyanabban az időben kezdenek el mosolyogni, szülessenek akárhol. A vakon született csecsemők is! - Három vagy négy hónapos korukra mosolyognak amikor ismerős arcot látnak, még az idegeneket is elfogadják. Nyolc hónapos korra ez megszűnik A gyerek óvatossá válik, kifejezetten félelmi reakciót ad idegenek közeledésére. - Nem minden gyerek mutatja az „idegen félelmet”, de akinél van ilyen drámaian erősödik az első életév végéig. - A szülőtől való elszakadás kiváltotta distresszreakció („szeparációs szorongás”) 14 és 18 hónapos kor között éri el a csúcspontját, s aztán csökkenni kezd. Hároméves korára a legtöbb gyermek szülei távollétében is eléggé biztonságban érzi magát. - E két félelem megjelenését és eltűnését ugyancsak kevéssé befolyásolja a nevelési környezet. E viselkedés életkorhoz

kötött megjelenése és eltűnése eléggé hasonló - Két tényező látszik fontosnak mind a megjelenésükben, mind az eltűnésükben. Először is az emlékezeti kapacitás bővülése. Amint a gyermek jobban vissza tud emlékezni szülei távozásaira és visszatéréseire, úgy lesz egyre jobban képes arra, hogy hiányzó szülei visszatérését előrevetítse, ami által mind a bizonytalanság, mind a distressz csökkeni fog. Ésszerűnek tűnik, hogy az emlékezés fejlődés részt vesz az úgynevezett szeparációs szorongásban. A második tényező az önállóság, az autonómia növekedése. Az egyéves gyermek még nagyon rá van utalva a felnőttekre, a két-három éves gyermek a szülők esetében a szülők jelenléte már nem olyan központi kérdés mint korábban volt. KÖTŐDÉS - Kötődésnek nevezzük a csecsemőnek azt a hajlamát, hogy bizonyos embereknek közelségét keresse, és hogy ezek mellett az emberek mellett biztonságosabban érezze magát.

- A pszichológusok eleinte úgy gondolkodtak, hogy a kötődésnek az a gyökere, hogy az anya, mint a táplálék forrása, kielégíti a csecsemő egyik legalapvetőbb szükségletét. - Az emberi csecsemő anyjához való kötődése biztonságos hátteret szolgáltat a környezettel való ismerkedéshez, és a későbbi interperszonális kapcsolatok alapját képezi. A kisgyermekek 14 szívesebben vizsgálgatják környezetüket, ha az anyjuk a közelükben van. Ha nem sikerül első éveikben szoros kapcsolatot kialakítaniuk egy vagy néhány elsődleges személlyel, akkor lehet, hogy felnőttkorukban sem lesznek képesek szoros személyes kapcsolatok kialakítására. NEMI IDENTITÁS ÉS NEMHEZ IGAZODÁS - Nemi identitás (nemi azonosságtudat): a társadalmak formális szabályokkal és informális normákkal is szabályozzák, hogyan viselkedjék egy nő, és egy férfi. - A kultúra által az adott nemhez megfelelőnek tartott viselkedések és tulajdonságok

elsajátítását nemhez igazodásnak nevezzük. A nemi identitás és a nemhez igazodás nem azonos fogalmak! - A nemi identitás és a nemhez igazodás egyszerűen csak a kulturális elvárások terméke-e, vagy - legalább részben – a „természetes” fejlődés eredménye? PSZICHOANALITIKUS ELMÉLET: Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete a pszichoszexuális fejlődés szakaszainak elméletét tartalmazza. - 3 éves koruk körül: a fallikus szakasz kezdete. - Ugyanezen szakaszban szexuális érzéseket táplál az ellenkező nemű szülővel szemben, féltékennyé válik az azonos nemű szülőre. Ez az un ödipális konfliktus, melyet mindkét nem az azonos nemű szülővel történő azonosulással oldja fel, utánozva őt. - A nemi identitás kialakulása és a nemhez igazodás tehát azzal kezdődik, hogy a gyermek felfedezi a nemek közötti biológiai különbségeket, és azzal végződik, hogy a gyermek a saját nemének megfelelő szülővel azonosul. - Az

empirikus adatok nem támasztják alá, hogy a nemi szervek különbségeinek a gyermek által történő felfedezése és az azonos nemű szülővel való azonosulás a nemhez igazodás befolyásoló meghatározói lennének. SZOCIÁLIS TANULÁSELMÉLET: - A nemhez igazodásnak sokkal közvetlenebb magyarázatát adja. Jutalmakat és büntetéseket hangsúlyozza, amelyeket a gyerekek a nemüknek megfelelő, illetve azzal ellentétes viselkedésükért kapnak, és azt miképp tanulják a gyerekek a felnőttek megfigyelésével a nemüknek megfelelő magatartást. - Az utánzás és az azonosulás folyamatait hangsúlyozza, de itt az a megfigyeléses tanuláson és nem belső konfliktusok feloldásán nyugszik. Két fontos szempont: - A nemhez igazodó viselkedéseket úgy kezeli, mint minden egyéb viselkedést, nem feltételez semmiféle sajátos pszichológiai elveket vagy folyamatokat annak magyarázatában, miként igazodnak a nemüktől elvártakhoz a gyerekek - A gyerekek azért

igazodnak nemükhöz, mert nem az, aminek alapján a kultúra a jutalmakat és a büntetéseket osztogatja. - A szülők gyermekeikhez sztereotip elvárásokkal közelednek, és ezért másképp kezelik a fiúkat, mint a lányokat. - Általános jelenség kultúránkban, hogy a fiúk nőies viselkedésének tabuja erősebb, mint a lányok férfias viselkedéséé. - A szülői és kortársi befolyások mellett a gyerekkönyvek és a televízió-műsorok is fontos szerepet játszanak a nemi szerepek sztereotípiának megerősítésében. - Az elmélet úgy kezeli a gyermeket, mint a környezeti erők passzív vefogadóját. Érdekes fejlődési mintázata van annak ahogyan a gyerekek a nemi szerepeket tekintik. KOGNITÍV FEJLŐDÉS ELMÉLET (Lawrenca Kohlberg – l966) - Azt írja le, miképp sajátítja el és hogyan kezdi preferálni a gyermek a nemének megfelelő viselkedéseket a jutalmak nyomán. - Annak megértését, hogy egy személy neme ugyanaz marad a korában és külső

megjelenésében beálló változások ellenére, nemkonstanciának nevezik. 15 - A gyerekek csak akkor hagyják figyelmen kívül a látvány nagy változását, ha már megértették, hogy a tárgy valamely maghatározó tulajdonsága nem változott. NEMI SÉMA ELMÉLET: Miért van a nemnek elsőbbsége az önmeghatározás más lehetséges kategóriájával szemben? - A gyereket folyamatosan arra bátorítja, hogy a világot a nemek szemüvegén keresztül nézze, és ez a szemüveg, amelyet Bem nemi sémának nevez (Bem, 1981, 1985, 1993). Mivel a gyermek a viselkedési alternatívái közötti választást ezen a szemüvegen keresztül tanulja meg, a nemi séma elmélete egyben a nemhez igazodás elmélete. - A nemi séma a kultúra mindennapjainak gyakorlatában van csendben elrejtve. - A nemi séma elmélete a nemi identitásnak éppúgy elmélete, mint a nemhez igazodásnak. - A nemi séma-elmélet tehát arra a kérdésre válaszol, hogy miért kell a gyerekeknek

énképüket elsősorban nemük köré szervezni? A nemi séma-elmélet is úgy tekinti a gyermeket, mint saját szocializációjának aktív közreműködőjét. - A nemiséma-elmélet sem gondolja, hogy a nemhez igazodás elkerülhetetlen vagy módosíthatatlan. A gyerekek azért igazodnak a nemükhöz, mert a nem történetesen az a fő szempont ami köré a kultúra valóságképét szervezi. Ha a kultúra kevésbé fog a nemhez igazodni ideológiájában a gyerekek is kevésbé fognak nemükhöz igazodni viselkedésükben és énképükben. SZINKRETIZMUS BENDER-próba: a gyerekeknek jelentés nélküli, egyszerű ábrákat kell lemásolniuk PIAGET: - a felnőtt az egészet észleli, majd tekintetével végigpásztázza a részleteket, és összehangolja őket 6 év : a körvonalakon, mint egészen rögzül nem foglalk. A részletek szerepe, jelentőségük elmosódik. A gyermeki szemlélet: tagolatlan, globális jellegű Elsodorhatják az érzékszervi csalódások, mert

szemlélete a tagolásra még nem képes. (fejjel lefelé olvasás!) Sűrítési tendencia (Rorschach próba) eredménye: az egész elmoshatja a részleteket, egy-egy részlet fölébe kerekedhet az egésznek, az egész és egy részlet önkényes egybekapcsolásával új jelentés keletkezhet, ez a szinkretizmus. Jellegzetessége: az egésznek a preferenciája, a részletek önállósodása vagy elhanyagolása tagolatlanság. + a gyerek abszolút tulajdonságként kezeli azokat a jellegeket amelyek a felnőttek gondolkodásában relációk A gondolkodás szinkretizmusa az óvodáskor végéig észlelhető (ágyu: lőnek-nem lőnek + baljobb + testvér) A szinkretikus séma: az élmény fonalán halad, élményfelidézés az átélt helyzetek maradványa Élménysűrítés és fantázia - A fantázia működését a szinkretikus sémák teszik lehetővé ⇒ egy valóságemlék az érzelem révén roppant méretűre nő. (Gyermekrablók a kiserdőben + pálinka) - Szokatlan fordulatok

a történetekben: a gyerek érzelmeit fejezik ki és viszonyulását személyekhez, történésekhez, tárgyakhoz. Magas hőfokú indulati feszültséget rejtenek, hordozói a vágyaknak, szorongásoknak - 1-2 évig jellegzetesek később eltűnnek! DECENTRÁLÁS - A gyerek szemléletében, tájékozódásában, gondolkodásában sokáig csak egy szempont érvényesül egyszerre. PIAGET kísérlete a heggyel !!! óvodáskorban a gyerekek fel sem fogják mi a feladat 16 - 6 éves kor: a saját pozíciójuknak megfelelő tájat rakják ki 8 éves koráig minden helyzetben csupán a saját nézőpontja érvényes - 10éves kortól a saját nézőpontja már csak egy a lehetségesek közül Decentrálás: a tájékozódásnak és gondolkozásnak ez a sajátossága - Meggyőzni is csak azt lehet aki egy helyzetet egyidejűleg két szempontból is fel tud mérni. A SERDÜLŐKOR - Fizikai változások: a prepubertás és pubertás korát a második alakváltozás korának is nevezik. -

Fő jellemzője: a végtagok erőteljes hosszanti növekedése. Ehhez képest a törzs rövid marad Mozgása darabossá, esetlenné válik. A mozgásigény erőteljesen megnövekszik. Ideiglenesen elmarad a belső szervek, a szív, tüdő, hasi szervek fejlődése. Ennek következménye a felszínes, szaggatott légzés, egyenetlen szívverés, sajátos fáradékonyság. A vegetatív idegrendszer labilitása alakul ki! A SERDÜLŐKOR PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI - A serülőkor egész személyiségét a kettősség jellemzi, gyermeknek már nem, felnőttnek még nem tekinthetjük őket. A felszínen a serdülő – és felnőtt ellentéte látható Önállóságra törekszik, a felnőttekkel egyenrangú szeretne lenni. - Kritikai gondolkodás: Érzékenyen reagál minden hibára, tévedésre, igazságtalanságokra. Észreveszi szülei és tanárai hibáit. Mások értékelésében még a felszíni jegyek dominálnak. Legnagyobb sérelme, ha gyermeknek nevezik, gyermekként kezelik. -

Nemcsak gyermekként, de felnőttként sem bánhatunk vele. A felnőtti önállósággal és szabadsággal a legtöbb serdülő nem tudna helyesen élni, mert nevelése nem befejezett, még nem kialakult felnőtt személyiség. A serdülő még nevelésre szorul, fokozottabb, körültekintőbb, tapintatosabb nevelésre. - Helyes, ha még tartalmi irányításban fejlődő gyermekként kezeljük, de ugyanakkor ezt már a felnőttet megillető megbecsüléssel és tisztelettel tesszük, ugyanakkor a következetességről sem szabad elfelejtkeznünk. Elszakadási törekvés nem egyértelmű - Korai szakasz: egy személyben megtestesülő példaképválasztás. Fejlettségi szint kérdése, hogy kit választ példaképül. Nagy szerepet játszik nevelési körülménye, és a bánásmód - A belső ellentmondás: az egyik oldalon ott állnak a serdülő vágyai, törekvései – a másik oldalon pedig a jelenleg meglévő lehetőségei, képességei. A serdülő saját maga is tapasztalja

éretlenségét és fejletlenségét. - A serdülőkor minden tekintetben a legellentmondásosabbnak tekinthető, amely rányomja bélyegét mind a megismerő tevékenység, mind a cselekvés fejlődésére, érzelmeire, akaratára és az egész személyiség alakulására. MEGISMERÉS A SERDÜLŐKORBAN ÉRZÉKELÉS - ÉSZLELÉS - Az érzékelés a serdülőkorban tovább tökéletesedik. Növekszik az észlelés terjedelme, tervszerűsége, következetessége. Az észlelés tudatos, szándékos megfigyeléssé válik - Előfordul, hogy csak a tárgynak legszembetűnőbb tulajdonsága ragadja meg, amely nem biztos, hogy a leglényegesebb. - Nagy hatással van az első benyomás, ezért a jelenségeket sokoldalúan kell bemutatnunk, kiemelve a lényeges tulajdonságokat. - Az észlelés egyre inkább szándékossá, logikussá válik. Szükséges, hogy tudatosítsuk a megfigyelés célját és jelentőségét. - Új sajátosságként jelenik meg a serdülőkorban az emberek belső

tulajdonságainak megfigyelése. Az észlelés, megfigyelés fejlődése függ a gondolkodás fejlődésétől és az egész személyiség átalakulásától. 17 EMLÉKEZET - A fejlődés tendenciája a szóbeli-logikus emlékezet részarányának növekedéséhez vezet. Ezen belül is elsősorban az absztrakt anyagra való emlékezés növekszik. - Az értelem nélküli magolás egyre csökken. A serdülő gyakran csak felismerés szintjén tanulja meg a szöveges anyagot, felidézni és elmondani nem tudja. Megfelelő oktatási feltételek esetén a serdülő a helyes bevésés egyre több eljárását sajátítja el. - A serdülők emlékezetének pontossága, tartóssága és egyéb tulajdonságai nagymértékben függenek az előzetes észlelés minőségétől. - Egyes kutatók bizonyos eltéréseket találtak a fiúk és lányok emlékezete között. Megállapították többek között, hogy a lányoknak általában jobb a szín és forma emlékezete, míg a fiúknak a

technikai relációkra való emlékezete általában fejlettebb. Eltérések az érdeklődéstől függnek, amelynek szociális eredete van. KÉPZELET - A második jelzőrendszer egyre inkább ellenőrzi és befolyásolja a reproduktív képzelet kialakulását. A fiatalok gyakran szabadon engedik fantáziájukat, ábrándoznak Ezek az ábrándok álomszerűek, gyakran a valóságos lehetőségektől igen távoliak. - A serdülők vágyai és lehetőségei között keletkezett belső ellentmondás levezetésének egyik formája, amely ugyan nem oldja fel magát az ellentmondást, de gyógyírként hat a kamasz sérelmeire. - Az ábrándozás fő eredője tehát a serdülő korlátozott lehetősége. Valószínűleg az alkotó fantázia kialakulásának kezdetével is kapcsolatban áll. - Az ábrándokban a serdülő szebb élet felé irányuló vágyai fejeződnek ki, ahol őt már a felnőtt társadalom megbecsült embereként tekinti. - Ekkor indul meg az alkotó képzelet intenzív

fejlődése. Az alkotó tevékenység objektív, mások által is kézzelfogható termékeiben valósul meg. (Versek, rajzolás, festészet, szobrászat, modellezés.) GONDOLKODÁS ÉS BESZÉD - Ezen a szakaszon szerveződnek a gondolkodási műveletek strukturális egésszé. Megjelennek a hipotézisek. - Ebben a korban keletkezik a lehetséges és a szükséges szintézise. Gondolkodása egyre inkább a következmények feltárására irányul. A serdülőkort harmadik „miért kornak” nevezhetjük. - A gondolkodás egyre általánosítottabb, rendszeresebb, céltudatosabb lesz. A serdülőkor vége felé a következtetések – tudatosult elvek és szabályok alapján történnek. - A felső tagozatba lépés az absztrakt gondolkodás fejlődésének feltételeit teremti meg, és elősegíti az elvont, elméleti gondolkodás fokozott kialakulását. - A gondolkodás tekintetében a serdülőkor idején kiemelkedő minőségi ugrás nem tapasztalható, a minőségi átalakulás a

kisiskolás kor végén már megtörtént. - A gondolkodás fejlődési nehézségei az ismertek elsajátításában, a különböző feladatok megoldásában mutatkoznak meg. - A prepubertáskori gyerekek igyekeznek az általánost kiemelni a konkrét tárgyak és jelenségek köréből. Gyakran nehézséget okoz a jelenségek egyoldalú értelmezése - A hétköznapi fogalmak gyakran eltérnek a tudományos fogalmaktól, ami viszont megnehezíti a tudományos ismeretek elsajátítását. A matematikai absztrakció bevezetése az absztrakt gondolkodás fejlődésének további távlatait nyitja meg. Az algebra az általánosítás általánosítása! - A gondolkodás tartalmát a 10-14 éves korban egyrészt bizonyos fogalmak, másrészt meghatározott elemi törvények alkotják. - A felső tagozatosok gondolkodását egyre inkább a szükségszerű összefüggéseket kifejező törvények szövik át. 18 - A törvények két különböző fajtáját lehet ebben a korban

megfigyelni. A strukturális és az oksági törvényeket. (strukturális: pl a mértani törvények, oksági: a földrajzi és fizikai) - A serdülőkorban intenzíven fejlődik a kritikai gondolkodás. Szeretnek mindenről saját véleményt mondani. Kezdetben a kritikai gondolkodás tárgyi jellegű A tekintélytiszteletet felváltja egy ellentétes tendencia, a hibák keresése. Ez a tárgyi jelleggel együtt személyi jellegű is. - Az önkritika fejlődése az ontogenezis minden fokán elmarad a kritika fejlődésétől. A kritikai gondolkodás tárgyi jellege a serdülőkor második felében egyre reálisabbá válik. A kritikai gondolkodás átterjed az emberi tulajdonságok megítélésére is. - A beszédben fontos szerepet kapnak olyan szavak, amelyeknek meghatározott tudományos jelentése van. Ebben az időben fejlődik ki ugyancsak a szavak metaforikus, átvitt jelentésének megértése. Fejlődik a serdülők beszédkultúrája is Új tudományos és műszaki

terminusok használata figyelhető meg. - Megnövekszik a beszéd emocionális kifejezőképessége. Az egész beszédstruktúra bonyolultabbá válik. Nagymértékben növekszik a mellékmondatok szerepe - A serdülő sokat olvas. A szókészlet és a nyelvtani tudás növekedése alakítják át a serdülő beszédét. Beszéde, szókincse, és szókincs-használata nemcsak pozitív értelemben fejlődik (zsargon, jassz nyelv). Csökkenti a beszédkultúra fejlődésének ütemét A MOZGÁS ÉS A CSELEKVÉS SAJÁTOSSÁGAI A SERDÜLŐKORBAN - A szervezett sportolás, melyben a versengési vágy igen erős mértékben megmutatkozik. A sportolás továbbfejleszti a mozgáskoordinációt. A prepubertás korúak általában gyorsak, ügyesek, lendületesek. - Mozgásigényük kielégítésének biztosítása egyúttal nevelhetőségüket, magatartásuk megfelelő irányba való befolyásolásának lehetőségét is megnöveli. - A serdüléssel bekövetkező alakváltozás, a mozgásban

is átmeneti nehézségeket okoz. A serdülő mozgása szögletes, darabos inkoordinált. A mozgás zavarai azonban csak átmeneti jellegűek. Az ügyetlenség nem tart sokáig - Az elméleti jellegű tárgyakhoz való viszony általában romlik. Gyakorlati tevékenység iránti igénye azonban általában megnő. - A serdülő iskolai gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kap munkájának saját maga által való megtervezése. ÉRDEKLŐDÉS - Az állandó érdeklődés kora. - Megjelennek meg a szenvedélyesen űzött tevékenységek, amelyek igen tartósak lehetnek. Különböző gyűjtések, modellezés, rajzolás, festés, alkotó tevékenységekkel kapcsolatos érdeklődés csak abban az esetben, ha sikerélményei vannak. Differenciálni kezd - Állandó érdeklődés: ami iránt különösen érdeklődik, azzal állandóan foglalkozik. Az állandó érdeklődés együtt jár a gyermek önfegyelmezésének növekedésével. Az érdeklődése többirányú lehet. Tanuláson

kívül állandó érdeklődés időszakossága is megfigyelhető - Az állandó érdeklődés kialakulása a gyermek egyéniségének első határozott és jellegzetes kibontakozását jeleni. Az érdeklődést támogatnunk, fejlesztenünk kell - A prepubertás kor végén erős mértékben megnyilvánul a személyek iránti érdeklődés kezdete. - Az olvasási érdeklődés változik ebben a korban. Kalandos jellegű könyvek dominálnak A serdülés magasabb szintjén a szépirodalom. Nemcsak az érdeklődés, hanem a tanulás motívumai is változnak a serdülés folyamán. ÉRZELMEK - Serdülőkorban az érzelmek labilitása igen nagy. Az önérzet növekedése is számos érzelmi és magatartási problémát okoz. Esetenként túlbecsüli magát, más esetekben pedig erős kisebbrendűségi érzése van. Nagyképű és nyegle magatartása, gyakran mint kompenzáció jelenik meg. Nehezen találja meg a kellő hangot a felnőttek társaságában 19 - A két nem viszonya: a

pubertás kori elkülönülést a serdülés idejétől kezdve az egymás iráni intenzív érdeklődés váltja fel. A közeledés módját azonban még nem találják meg - Az első szerelem kora. Kezdetben a szerelem érzése rejtett Szerelmének objektumát idealizálja, olyan tulajdonságokkal is felruházza, amelyekkel az illető nem rendelkezik. A legtöbb serdülőkori szerelem „távolsági”. - A fiúknak csak a kifejlett lányok tetszenek, akik legalább is velük egyidősek, de náluk fejlettebbek, a lányokat viszont ebben a korban nem érdeklik a velük egyidős fiúk. - A serdülő fiú számára különválik a „testi” és a „lelki” nő. A serdülőkorban gyakran figyelhető meg fiú és lány között szerelem nélküli meghitt barátság. - Az erkölcsi érzelmek fejlődését már egyre inkább a tudatosság szövi át. Kialakulásuk és fejlődésük alapja a meggyőzéssel alakított erkölcsi fogalmak. - Jelentősen megnövekszik a kollektíva

becsülete. Az összetartás, egymás megvédése, serdülő csoport alapvető követelménye. Az árulkodó társat megbüntetik Legelterjedtebb formája a tanítási órán való súgás. - Az intellektuális érzelmek is továbbfejlődnek. A serdülők megismerő tevékenységükben, tanulásukban sokkal intenzívebben élik át a siker és sikertelenség, az öröm és bosszúság érzését. - A tanítási órán való aktivitás ellentmondásos. Már valamivel passzívabbak, de ez a saját magukkal szembeni nagyobb igényesség miatt van. A serdülőkorban már megszokták a többtanár rendszert. - Újabb nehézségek az absztrakt anyag növekedésével kapcsolatosak. Gyakran tapasztalható a tanuláshoz való viszony romlása. A fő ok a felnőtté válás igényének és az iskolás jellegű tanulási tevékenységnek az összeütközése. Gyakran jelentik ki, hogy unják a tanulást - Az esztétikai érzelmek fejlődése is ellentmondásos. A műélvezés igénye a serdülő

életében egyre nagyobb szerepet játszik. Az ehhez szükséges képességei azonban csak fokozatosan alakulnak ki. A dinamika és a lendület keresése a modern zenét és táncot, a leggyorsabb ütemű mozgást biztosító táncokat részesítik előnyben. AKARAT - Az akarat és a jellem alakulását átszövi az önállóságra való törekvés, a felnőtté válás vágya. - Megnövekszik az aktivitás, kezdeményezőkészség. A kisiskolás elé állítják a célt, addig a serülő már önmaga képes a cél kitűzésére és annak végrehajtására. - A serdülőkorban megkezdődik az önnevelés. Akaratát céltudatosan edzi - A felszínességből eredő ellentmondásosság többnyire abban mutatkozik meg, hogy energiáját nem a legfontosabb hétköznapi dolgokra szánja, hanem valamilyen különleges akaratedzésre. - A hétköznapi, szürke tettek jelentősége ebben a korban még gyakran homályos. ÉLETKORI JELLEMZŐK A SERDÜLŐKORBAN 1. A gyermekkorban megszilárdult

énkép széttöredezik 2. Bekövetkezik a szülőkről való leválás krízise, identifikációs zavar, a csalódások és a bűntudat megélése. 3. Az infantilis ösztöntörekvések fellángolnak, összeütköznek az új ösztöninformációkkal 4. A nemi szerep vállalásának problémái veszélyeztetik a kapcsolatokat és a szerepkísérletezéseket a kortárscsoportokban. 5. Agressziós késztetések élednek fel a gyermekkori traumák emléknyomaiból 6. Szorongás, depresszió szövi át a banális történeteket is 7. A frusztráció tűrés küszöbe tartósan csökken, az indulati elöntöttség alapmagatartássá válik 8. Egyénieskedés, a konvenciók elleni permanens lázongás 9. A társas és párkapcsolati kudarcok utáni magányélmény 10.A szülők megváltozott magatartása és a környezet időnkénti negatív minősítése sérüléseket, traumákat okoz 20 11. Új modelleket kell keresni és a kompetenciáért küzdeni különböző csoportokban 12. Az

én-identitás megteremtésének szakasza, a társ-i együttélésben elfoglalt hely vállalása - Ezek a pszichikus részfolyamatok az értékbizonytalanság állapotát tükrözik. - A pubertásos válság szakaszában új, viszonylag szilárd értékeknek, új énképnek, énidentitásnak kell kiformálódnia. Ha ez a fejlődés tartósan elakad vagy megtörik a serdülő krízishelyzetbe kerül. Igen nehéz megállapítani, hogy mikor kell pubertásos krízisről, ifjúkori válságról vagy kóros folyamatról beszélni. SERDÜLŐKORI FEJLŐDÉS - A serdülőkor a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet. Határai nagyjából 12 éves kortól a tizenéves kor végéig, a testi érés –ha nem is teljes- befejezéséig tart. A fiatal személyiség szexuálisan éretté válik, és családjától független egyénként határozza meg magát SZEXUÁLIS FEJLŐDÉS - A pubertás, a szexuális érésnek azon időszaka, amely a gyermeket szaporodásra képes, biológiailag érett

felnőtteké alakítja, 3-4 év alatt megy végbe. Gyors testi növekedéssel kezdődik, és a szaporítószervek valamint másodlagos nemi jellegek fejlődésével jár együtt. A PUBERTÁS PSZICHOLÓGIAI HATÁSAI - A pubertásnak jelentős hatása van a testképre, az önértékelésre, a hangulatra és a szülőkkel, valamint az ellenkező neműekkel való kapcsolatra. A legtöbb serdülő azonban nagyobb problémák nélkül jut túl ezen a korszakon. - A pubertáskori változások összességükben pozitív élményt jelentenek a fiúknak, de negatívat a lányoknak. A korai serdülés mindkét nem esetén viszonylag zavarmentes volt a vizsgált személyek több mint felénél. A már egyébként is zaklatott életű kamaszokra a korai serdüléssel járó változások további terheket raknak, így valószínű, hogy problémáik fennmaradnak. SERDÜLŐ-SZÜLŐ KONFLIKTUS - Ha a testi érés korai, a veszekedések is hamarabb kezdődnek, ha késői, a nagyobb feszültség

korszaka is késik. Mindkét nem serdülőinek jelentősen több konfliktusa van anyjával, mint apjával, valószínűleg azért, mert inkább az anyák dolga a család mindennapi életének szabályozása. - A serdülők két világ, a függőség és a felelősség világa között egyensúlyoznak. A szüleik megkövetelik, hogy a függetlenség a felelősséggel álljon arányban. - Azok a szülők akik fokozatosan enyhítik az ellenőrzést, családon belüli döntésekben demokratikus módszereket alkalmaznak, utódaiknak az autonómia érzését adták, megkönnyítik a felnőttkorba való átmenetet. AZ IDENTITÁS FEJLŐDÉSE - Azonosságtudat, egyéni identitás,”Ki vagyok?” és, „Merre tartok?” - Magában foglalja: a döntést arról, hogy mi a fontos, mivel érdemes az életben foglalkozni, azon szabályok kialakítását, amelyek mentén a magunk és mások viselkedését értékeljük. Önbizalom, kompetencia érzése, nemi identitás kialakulása. Különösen

fontos szerepet kap a serdülőkor. Minél jobban egybecsengenek a szülők, a tanárok és a kortársak értékei, annál könnyebb az identitás keresése. - Az egyszerű társadalmakban, ahol kevés az azonosulási modell, az identitás kialakulása viszonylag könnyű. Bonyolult és gyorsan változó társadalmakban nehéz Nagy különbség van a serdülők között. A FEJLŐDÉS, MINT FOLYAMAT - A fejlődés nem fejeződik be a testi éréssel olyan meg nem szakadó folyamat, amely a születéstől a felnőttkoron át az öregkorig tart. A testi változások az egész élet folyamán zajlanak. 21 - Erik Erikson a fejlődést nyolc szakaszara osztotta: pszichoszociális stádiumok: az egyén pszichológiai fejlődése a különböző életszakaszokra jellemző szociális viszonyokon múlik. Minden életszakasznak megvan a maga sajátos problémája, krízise, amellyel szembe kell nézni. - Erikson hipotézise szerint a fejlődés minden szakasza az előző stádiumok sikeres

megoldásán múlik. - Az identitást az intimitás előfeltételének tekintette. Azoknak a serdülőknek, akik még nem alakítottak ki kielégítő identitást, nehézségeik lesznek az intim, kölcsönösen kielégítő kapcsolatokban, mert a magukba mélyedés megnehezíti, hogy a másik szükségleteire figyeljenek. - A serdülés kezdődik az intimitás szükségletével, az önazonosság felépítése éppen az intim személyközi kapcsolatokban való részvétel teszi lehetővé. Valószínűbb, hogy az intimitás és az identitás kölcsönösen hatnak egymásra a serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban egyaránt !! A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN - vizsgálja a pszichikum kialakulását és fejlődését - kutatja a fejlődés törvényszerűségeit - leírja az életkori sajátosságokat Két megközelítési mód: a) filogenetikus megközelítés (egysejtűek – főemlősök) taglalja az evolúciót b) autogenetikus fejlődés ( megterm. – születésig: intrauterin

fejlődési szakasz születés után : extrauterin fejlődési szakasz ) AZ ÚJSZÜLÖTTKOR - A születés hatalmas trauma a gyermeknek ( komfort körülményekből --- mostoha körülmények) - A születéssel a gyermek önálló biológiai és társadalmi lénnyé válik és elindul a környezethez való alkalmazkodása Plussz gondozás anya szerepe, jelentősége 1. Első durva alkalmazkodás feltétlen reflex alk 2. Később feltételes reflexek jelennek meg 3. 1 éves kor után szándékos alk MEGISMERÉS Csak érzéki megismerés van, mert magasabb megismerési formáknak nincs - Kétdimenziós, foltszerű látás - Csont majd légvezetéses hallás - Jó bőrérzékelés: 1 fokra már érzékeny - Ragyogó az ízérzékelés ( nem igényli a sós ízeket !) - Van egyensúly érzékelése ÉRZELMEI -Elemi: velünk született ( öröm, fájdalom, félelem ) - Kolláris - Adekvát kifejeződésű - Rövid lefolyású 6 – 8 hónapos kor körül tanult érzelmek jelennek meg

(WATSON: Fehér patkány ) Érzelemtanulás !! (béka) fehér köpeny Anya – gyermek kapcsolat jelentősége és hiányának következményei ( HARLOW, SPITZ, DANZINGER kísérletei – MÉREI !!! ) A MOZGÁS FEJLŐDÉSE 3 hó: átfordul a gyerek 5 hó: segítség nélkül ül – felül 7 hó: kapaszkodva feláll 22 1 év: önállóan jár KISGYERMEKKOR A járás megtanulásával a megismerés tere kitágul. A beszéd megtanulásával lehetővé válik a közvetett megismerés A BESZÉD FEJLŐDÉSÉNEK VONALA - differenciálatlan sírás - differenciált sírás - gőgicsélés - gagyogás - szituatív beszéd ( a helyzet ismerete szükséges a megértéséhez) - kontextusos beszéd ( amikor a nyevi jel és a jelentés egymással összekapcsolódik) MEGISMERÉS - Az érzéki megismerés differenciálódik --- konstanciók jelennek meg, ezzel megteremtődik az észlelés feltétele - Elemi, bizonytalan, elsősorban felismerés jellegű emlékezet - Helyzet, szituációhoz

kötött felismerés - Képzelete is elemi, mozaikos, bizonytalan működésű ( Piroska és a farkas ) - Gondolkodása: szemléletes, cselekvő gondolkodás Cselekvésben képes gondolkodási műveletet végezni és problémát megoldani ÉRZELMEK - Tanult érzelmek köre kibővül, egyre tartósabb érzelmek jelennek meg - Rövid lefolyású, impulzív jellegű, adekvát kifejeződésű, erőteljesen polarizált érzelmek ezek Éntudat megjelenése – első önállósodási tendencia Feltételei: - A saját testről kialakult testkép, testrész - Az ész és a másik viszonyítása Két szülőtípus létezik 1. LEHET – bíztat – a gyerek aktív – tapasztalatot szerez – újabb dolgok aktív kipróbálása – belső kontroll attitűd - önálló 2. NEM SZABAD – tilt – passzív – nincs tapasztalat – nincs késztetés (passzív) – külső kontroll attitűd - önállótlan ÓVODÁSKOR 3 éves kor után a gyermek már nem a tárgyak, hanem személyek után

érkeklődik. Érzékelés - észlelés A tapasztalatok bővülésével egyre több információ birtokába jut a gyermek. Az egész észlelésre rányomja bélyegét a szinkretizmus (!!!): a rész és egész viszonyának pontatlan értelmezése vagy a részlet válik fontossá és elvész az egész /pointilizmus/ vagy az egész válik fontossá és elvész a részlet Időészlelése eseményhez kötött / Akkor van tél ha esik a hó / Térérzékelése egocentrikus, nem decentrált (mindent a saját szemszögéből lát ! ) Emlékezés: a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezésből önkéntelen lesz - Mechanikus bevésés, melyet a rím, ritmus segít Megőrzés: időtartama valamelyest megnő, főleg ha sokszor ismétlik /felidézése akadályozott / Képzelete: gazdag fantázia alkotó és reproduktív jelleg a mese szerepe és jelentősége / a mese és a valóság keveredik a fantáziájában / Gondolkodása: Szemléletes, képszerű gondolkodás

Képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni a látvány szintjén 23 Érzelmek: Az óvodai foglalkozások és társas kapcsolatok új érzelmeket alakítanak ki Megjelennek a magasabb rendű érzelmek Az esztétikai élményt a forma kelti Rím, rítmus, tobzódás, rikító színek Erkölcsi érzelmek. Szokásnormákhoz kapcsolódnak és erősen polarizáltak Az jó az óvodásnak, amit az óvónéni jónak tart Intelelktuális érzelmei: Határtalan kíváncsiságban és megismerési vágyban jelenik meg Akarat: Egyszerű, szándékos típusú cselekvések, a célok a felnőttől származnak, végrehajtásában ellenőrzésre, bíztatásra szorul. Jellemzőek a szokáscselekvések 24