Pszichológia | Felsőoktatás » Kriminálpszichológia

Kriminálpszichológia I. TÉNYÁLLÁS ÉS DIAGNOSZTIKA - Több gyanúsított közül a leginkább valószínűsíthető tettest kell kiválasztani. Ezek a módszerek nem bizonyítékok. Asszociációs módszerek: Folyamatos szövegben zavar tűnt fel. A tudattalanban lévő pszichés feszültség volt Asszociáció típusai: 1. Szabad asszociáció Mondok egy szót, mi jut erről eszébe. Több szót mondunk, ebből meghatározzuk az egyén reakcióidejét. Ezután a bűncselekményhez kapcsolható szót keverünk közbe Ha a személy érintett, akkor megnő a reakcióidő. Zárlat --- „nem jut eszembe semmi”, vagy a helyiségben lévő tárgyat Túl közeli asszociáció: pl.: fej-fej, kéz-kézfej, tenger-nagy víz Tapadás: kéz-, tenger-kéz Neologizma: értelem nélküli szóval válaszol a kérdezett. 2. Kötött asszociáció: Szópárokat tanítunk meg a vizsgálati személynek. A bűnesettel kapcsolatos szavakat is keverünk bele. Figyeljük a reakcióidőt Elfojtási

mechanizmus lép fel 3. Műszeres vizsgálat: Poligráffal – hazugságvizsgáló műszerrel történő vizsgálat - vérnyomás - izomtónus - hang vibráció - galvános bőrreflex Emlékezeten alapuló módszerek Történet vagy mese: A vizsgálati személynek az esethez hasonló történetet mesélnek (4-5 perc), majd kérik, hogy ő mesélje el. Ha az ügyhöz kapcsolható dolgokat kever véletlenül a történtbe, az a bűnösségre utalhat. Teszteljárás: - Projektív teszt: hívó inger – erre kell válaszolni, ami az adott személyt jellemzi. CAT, TAT – a képbe a saját személyiségét vetíti bele. - Szondi féle teszt (Szondi Lipót) Létrejön a büncselekmény. Genetikus információ – bűncselekményre hajlamosító ösztönstruktúra Trauma, lelki sérülés, amit az ösztönstruktúra nem tud tolerálni. Az ÉN nem tudja szocializált módon levezetni. II. KIHALLGATÁSI HELYZET LÉLEKTANI ÖSSZETEVŐI BECSÜLETES EMBER: Idézést megkapja – szorongás,

mely irreális szorongás a kiszolgáltatott helyzet és a teljes információ hiánya miatt Kihallgatás --– teljes információ --- oldja a szorongást --– együttműködik a kihallgatóval BŰNÖZŐ: Idézés - szorongás Reális szorongás --- várakozási szorongás (hogy tud kimászni) --- diffúz jellegű szorongás (csengetéstől is megijed) A bűnös képtelen feszült állapota miatt a konspirációra. Feszültségnövelő tárgyi környezet: - rendőrség épület - bezártság - információ egyenlőtlenség - ha úgy érzi a kihallgatott, hogy már rég óta figyelik, róla mindent tudnak - bizonyítékokat fokozatosan tárják fel, ez orientálási zavart okoz - az orientálási zavar a feszültséget felsőfokra emeli --- kifárad --- beismerés BŰNÖZŐ TÍPUSOK: Antiszociális személyiség - szociális inodapáció jelensége lép fel (a társadalmi normákhoz nehezen tud alkalmazkodni) ez személyiségfejlődési zavart okoz - ennek kettős oka lehet 1.

neurotikus potenciál (öröklött) 2. környezeti hatás Jellemzői: - nem tud szeretni A kötődés és önmaga ill. mások elfogadásának érzése nem épül be a szocializáció során Gyakran érez elhagyatottságot, elutasítottságot. Anya-gyermek kapcsolat hiányossága Pl állami gondozott - nem szorong A társadalmi normák nem épülnek be az egyénbe, így ezek megszegése nem zavarja. Negatív énkép alakul ki benne. Többször elköveti a normaszegést Identitásának középpontjába a negatív tulajdonságok kerülnek, ettől érzi jól magát. (pl én részeges vagyok – ez neki így jó) - nem tanul (ez alatt a szociális tanulás értendő) Megjelennek a primitív elhárító mechanizmus: tagadás, hazudozás. Emiatt büntetést kap, de ez őt nem zavarja. ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG + DELIKTUM (bűncselekmény) ⇒ KRIMINÁLIS ⇒ INFANTILIS 1. Infantilis Lopás - Felelőtlen, könnyelmű 2. Indulati bűnözők lobbanékonyság jellemző - szangvinikus vagy

kolerikus temperamentumúak - jell.: rohamszerű érzelmi periódust nyugalmi periódusok követik - csavargás, garázdaság - csoportos bűncselekmények (a csoport érzelmi biztonságot ad) 3. Szerepléses bűnözők - exibicionalista (magamutogatós) - hisztériás reakciók - szeretnek többnek látszani, mint amik valójában - nagystílűen élnek - szélhámosság, csalás - jólöltözöttség jellemzi 4. Társadalmi beilleszkedési zavarral rendelkező bűnözők a) Pszichózisos bűnöző - (érzelmi labilitáson alapuló elmezavar) Képzelt vagy valós sérelmeik miatt a társadalom ellen fordul. Viselkedése kiszámíthatatlan b) Paranoid tudathasadásos bűnöző - Téves eszmerendszerük van. Középpontban a gondolkodás áll Gondolatmenete zavaros, logikátlan. Oktalanul viselkedik c) Depressziósok - Levertség, szomorúság jellemző. Reménytelenséget tükröző magatartás Lelassult gondolkodás és beszéd. Koncentráló képessége korlátolt Öngyilkossági

hajlam 5. Rabok - A rab helyzet a jogoktól való megfosztottságot jelenti. Ez a depriváció - Fajtái: Abszolút depriváció: A rab helyzete teljesen kilátástalan. Nem fog újabb bűncselekményt elkövetni. Relatív depriváció: Van egy kis lehetősége a helyzete megváltoztatására. Pl: több kaját, szórakozást akar. Ilyenkor következnek be a börtönlázadások, ezek túszejtéssel is együttjárnak. Éhségsztárjk Célja: jobb körülmények 6. Politikai terroristák - Lehetnek külföldiek vagy belföldiek. - Céljuk: egy ország vagy egy csoport politikájának megváltoztatása. Látványos incidensek - A média sokat foglalkozik ezekkel, ez a rendőrség cselekvőképességét. Logikus eszmével rendelkezik, aminek vannak támogatói. Túszejtés a leggyakoribb Túszhelyzet lélektana - Az átlagos túszejtő terrorista fiatal, intelligens, főiskolai végzettséggel rendelkezik legalább, találékony, kreatív személyiség Pl.: 1973-as Stockholmi bankrablás

Vizsgálat eredménye: a túszejtő szimpatikussá vált a túszoknak. Helyette őrködtek mikor ő aludt. Egy túsz (tanítónő) feleségül ment hozzá! Okok: - A túszoknak már volt korábbi negatív tapasztalatuk a rendőrökkel szemben - A terrorista megnyerő modorú, fiatalember volt. Nem viselkedett durván Pozitív érzelemátvitel következett be, ami kölcsönös volt, mivel a terroristának is szimpatikusak voltak a túszok. Pozitív érzelemátvitel következett be, ami kölcsönös volt, mivel a terroristának is szimpatikusak voltak a túszok. - A túszok és a terrorista között pozitív érzelmi kapcsolat alakult ki. 1001 túszhelyzetből 700 halálát a rendőrség helytelen intézkedése okozta. A túszhelyzet hatása a személyiségre: Stresszállapot - szívre, érrendszerre (szívroham, ájulás) - légzőszervekre (asztmatikus roham) - gyomorra és bélrendszerre (hasmenés és vizelési kényszer) A stresszhelyzet egyénenként más-más szervre hat.

Valamennyi túszhelyzetben idegi hatás. - fejfájás - hormonrendszer működés – több adrenalin - inzulinszint felborulása álmatlanság – feszültséget okoz, mely meggondolatlan cselekvést okozhat