Informatika | Operációs rendszerek » Barhács - Windows 2000 jegyzet

Windows 2000 jegyzet Barhács Oktatóközpont 2002. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Windows története és jellemzői1 A Windows története Kezdetek A Windows múltja összefonódik az IBM OS/2-vel és a DOS-szal. A 80-as évek közepe táján a Microsoft és az IBM szövetségre lépett egy felhasználóbarát operációs rendszer kifejlesztésének céljából. Miközben mindkét cég adta ki saját DOS-változatait, együttes erővel fejlesztettek egy többfeladatos, nagyteljesítményű operációs rendszert, ami az OS/2 nevet kapta. Közben persze a Microsoft szorgalmasan adta ki a Windows változatait (1.xx, 2xx), ám egyáltalán nem arattak átütő sikert, talán nem is ez volt a cég célja. Mivel az OS/2 fejlesztése lassan haladt, a Microsoft köztes megoldásként kiadta a Windows 3.0-át, a piaci jelenlét megtartása érdekében, amíg el nem készül az új OS/2 Azonban a Windows 3.0 barátságos felületével és telepítésének

egyszerűségével átütő sikert aratott, ami arra késztette a Microsoftot, hogy kiszálljon az OS/2 fejlesztésből és a Windows vonalat vigye tovább, mivel a nagy érdeklődés bebizonyította a cég számára, hogy a grafikus felületé a jövő. A korhoz képest modern felülete gyorsan népszerűvé tette, és nagyon sok programozó részesítette előnyben a Windows-t az OS/2-vel és DOS-szal szemben. Megindult a Windows diadalútja, az OS/2 pedig maradt egy bizonyos réteg ("profik") operációs rendszere, annak ellenére, hogy sokkal stabilabb és sok tekintetben fejlettebb volt a Windowsnál, csak éppen az volt a hátránya, hogy sokkal inkább erőforrás-igényes és nehezebben kezelhető volt. A Windows fejlesztők alkottak egy jól áttekinthető rendszert: a Program Manager alatt különböző programcsoportokat lehet létrehozni, ami növelte az áttekinthetőséget, kapott egy elég jól használható állománykezelőt is (File Manager), továbbá a

mellékelt segédprogramok tudása és száma is gyarapodott. Többféle betűtípus közül választhattunk, és a támogatott nyomtatók köre is elég széles volt. Átméretezhetők, mozgathatóak lettek az ablakok, választhattunk színsémák közül stb. A rendszert DOS-ból lehetett indítani, a WIN.COM program lefuttatásával DOS nélkül teljesen tehetetlen volt, mivel ezek a Windows változatok valamilyen szinten a DOS kiegészítései voltak, bár emellett nagyon sok plusz szolgáltatást is nyújtottak. Az alapszolgáltatások, mint az állománykezelés, dátum- és időkezelés stb. még mindig a DOS-hoz nyúltak vissza, a grafikus háttér mögött a DOS intézte őket. A WIN.COM indítása után egy speciális üzemmódba az ún védett módba lépett a rendszer, aminek az egyik előnye, hogy ki tudta használni a teljes memóriát, míg a DOS ún. valós üzemmódban csak az alsó 1 MB-ot tudta alapesetben elérni A Windows már védett módban futott, de sok

feladatot még mindig a DOS látott el, ezért amikor a DOS-t kellett elérni, akkor vissza kellett váltani valós módba, meghívni a DOS-t, majd újra visszaváltani védett módba. Ez alapvetően sok időt vett igénybe, és meglehetősen instabil megoldásnak számított. 1 Melléklet: WIN I-1.ppt 2. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Windows nagy előnye a DOS-szal szemben, a több program egyszerre történő futtatásának lehetősége, az ún. többfeladatos működés volt A Windows 311-es változatáig bezárólag az együttműködő (kooperatív) többfeladatos rendszert valósították meg. Több betöltött program volt a memóriában, a soron következő megkapta a vezérlést az operációs rendszertől, és egészen addig nála maradt a vezérlés, amíg tovább nem adta. Jól megírt programok továbbadták, de ha egy program nem akarta/tudta továbbadni, akkor az egész rendszer megbénult, mert az operációs rendszer nem vehette el a

vezérlést, csak akkor adhatta át másnak, ha a futó program "lemondott róla". Ez volt a gyakori rendszerösszeomlások oka: "lefagyott" egy program, ezért nem is tudta átadni a vezérlést, így az egész operációs rendszer leállt. Hiába futott védett módban, és hiába érhette el az egész memóriát a rendszer, a betöltött programok nem voltak egymástól elkülönítve (pedig a védett mód ezt kifejezetten támogatja), közös memóriaterületet használtak. Egy rosszul megírt program beleírt a másik adataiba, esetleg kódjába, és máris bekövetkezett a "fagyás", a teljes rendszerösszeomlás (a "kékhalál") vagy az általános védelmi hiba. A korhoz képest keletkezett egy modern grafikus felület alatt működő a DOS-ra épülő, korszerűtlen és instabil rendszer. A mai napig a Windows-ok rendelkeznek egy ún. API-val (Application Programming Interface) - alkalmazásfejlesztési felülettel, amin keresztül egy

program a rendszer szolgáltatásait használni tudja. A rendszerszolgáltatások megvalósításához szükséges programrészeket (függvényeket) DLL-ekben (Dynamically Linkable Library) dinamikusan csatolt könyvtárakban tárolják. Az ötlet lényege, hogy ne valósítsa meg minden felhasználói program az alapvető funkciókat, hanem ezeket inkább elérhetővé tették egy DLL-ben, amit minden program dinamikusan használhatott futása során, ezáltal az egész rendszer rugalmasabb lett és kisebbek lettek a felhasználói programok is. A Windows beállításait a SYSTEM.INI és a WININI tárolta, a felhasználói programok saját beállításaikat saját .INI kiterjesztésű állományokban tartották számon 3. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Windows 9x 1995-ben a Microsoft egy új operációs rendszert vezetett be a piacra, igen agresszív reklámkampánnyal, melynek verziószáma 4.0 lett Ez a rendszer már képes volt magától betöltődni,

igaz, ezt úgy tette, hogy először betöltötte a DOS-t és onnan automatikusan a Windows-t. Nagyrészt 32 bites operációs rendszer volt, már csak védett módban futott, és a többfeladatossága időosztásos modell szerint működött. A Windows 95 alá írt alkalmazások csak annyi ideig futhattak, ameddig a felügyelő program az ún. ütemező engedte nekik, utána könyörtelenül más kapta meg a vezérlést. Azonban a régebbi 16-bites Windows programok is ugyanúgy egy nekik szánt közös címtartományban futottak, a már korábban ismertetett együttműködő modell szerint. Tehát ezek továbbra is könnyen "fagytak", de a rendszert többnyire felkészítették ennek a lekezelésére is. Ehhez már a 7.0-ás DOS változat jár, amivel természetesen lehet futtatni DOS programokat is, az összes DOS szolgáltatással együtt, ez pedig a stabilitás rovására megy. Nem ritka esemény, hogy egy DOS program miatt fagy le a gép, hiszen a DOS még nem volt

felkészítve a többfeladatos működésből adódó problémákra, és azok lekezelésére. Az új Windows felületét teljesen áttervezték, előnyére változott. Immáron alapértelmezés szerint 256 színt támogat, bevezették a parancsikonokat, megjelenik a Tálca. A SYSTEM.INI és WININI ideje végleg lejárt, beköszöntött a Registry, azaz a rendszerleíró adatbázis korszaka, mely az adatokat már több példányban, binárisan tárolta. Az alapötlet nem rossz, mivel minden program a registryben létrehozhat saját bejegyzést, ahol a beállításait tárolhatja, továbbá itt van az összes hardver beállítása is eltárolva. A SYSTEMINI és WININI megmaradt, ez leginkább kompatibilitási okokra vezethető vissza. Kidolgoztak egy "szabványos" rendszert a programok telepítésére/eltávolítására, bevezették a DirectX rendszert, ami a multimédia/játék stb. programoknak biztosított nagysebességű, közvetlen képernyőelérést, és egyéb

multimédiás eszköztámogatást, mint pl. hangkártyák, joystick-ok stb Innentől datálható a Windows-ra írt játékok tömeges megjelenése, és ezzel párhuzamosan a DOS-os játékok gyors eltűnése. A Windows 9x-ből megjelentek különböző változatok (Windows 95 Osr2, Windows 98, Windows Millenium Edition), a fejlesztések során megjelenik a FAT állományrendszer továbbfejlesztése a FAT32, ill. az operációs rendszerbe beépítették az Internet Explorer nevű Web böngészőt. Ennek a vonalnak az utolsó képviselője a Windows Millenium Edition (ME) volt, mely 2000-ben jelent meg. A Microsoft ettől a változattól kezdve már csak a stabilabb, robosztusabb felépítésű NT alapú operációs rendszereket fejleszti. 4. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Windows NT A Windows NT fejlesztése még 1988 őszén kezdődött. Ekkor kezdett el a Microsoft egy fejlesztői csoportja egy új technológiájú (NT – New Technology) hálózati

operációs rendszert fejleszteni, mely fejlesztés legfontosabb célkitűzései a hordozhatóság, a többplatformúság, robosztusság, biztonság, multiprocesszortámogatás. A Windows NT első, igazán kiforrott változata a 3.51-es volt A 40-s változat már átütő sikert hozott, mivel a Windows 95 felületét használta. Jelenleg az 51-s változatnál tartunk (Windows XP). A Windows NT nagyteljesítményű számítógépekre készített 32 bites operációs rendszer. Nem tartalmaz 16 bites rendszerelemeket, sőt nem is tartozik szorosan a MS-Windows fejlesztési vonalába (3.0, 31, Win95, Win98, WinME), hanem azoktól teljesen eltérő, más operációs rendszer. Ez persze magával vonja azt is, hogy bár képes 16 bites programokat futtatni, de csak bizonyos korlátokkal, és a régi 16 bites eszközvezérlők nem kompatibilisek a Windows NT-vel. 1999-ben jött ki a Windows 2000, amelyik nem más, mint az NT 5-ös változata, csak más néven. Rengeteg fejlesztést építettek

be a rendszerbe, főleg a hálózati szolgáltatások terén, de tovább bővült a multimédiás képességek köre is, így már jóval több játék futtatására képes. Immáron támogatja a legújabb DirectX-eket is, pontosabban a Microsoft ad ki külön a Windows 2000-hez DirectX változatokat. 2001-ben a Microsoft kiadta az új Windows NT 5.1-et Windows XP (eXPerience élmény) néven, melynek a legnagyobb újdonsága, hogy megjelent benne egy újfajta grafikus felület, melynek a neve Luna. Mivel megszűnt az otthoni használatra szánt Win9x vonal, ezért ez már 3 változatban: otthoni, hálózati kliens és hálózati kiszolgáló jelent meg. 5. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Különbségek a Win9x és a WinNT vonal között Windows 9x Állományrendszer: FAT 16 és 32 bites rendszerkomponensek Egyfelhasználós üzemmód Beépített DOS BIOS szolgáltatásainak használata Külön telepíthető hálózati támogatás Teljes kompatibilitás a

régebbi Microsoft operációs rendszerekre írt programokkal Instabilitás Sérülékenység Egy processzor használat Azonos jogú felhasználók Állományokat nem jogosultságokkal, titkosítással ellátni Kisebb hardverigény Windows NT Állományrendszer: NTFS 32 bites rendszerkomponensek Többfelhasználós üzemmód Emulált DOS Nem használja a BIOS szolgáltatásait Beépített hálózati támogatás Kisebb kompatibilitás Stabilitás Robosztusság Több processzor használatának támogatása Különböző felhasználói jogok használata lehet Jogosultságok, titkosítás használata Nagyobb hardverigény A fenti táblázatból kitűnik, hogy a Microsoft miért döntött úgy, hogy már csak az NT vonalú operációs rendszerek fejlesztését folytatja: ez ellen csak a nagyobb hardverigény szólhatna, ám ez a hardverárak fokozatos csökkenése okán, már nem igazi visszatartó erő. 6. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Windows 2000

tulajdonságai és működése A Windows 2000 jellemzői A Windows 2000 egy a Microsoft által kifejlesztett grafikus alapú hálózati alkalmazásokat támogató operációs rendszer. Ez a MS Windows 3x illetve Windows 95 / Windows NT továbbfejlesztett változata. Az alábbiakban felsoroljuk a főbb jellemzőit: - 32 bites, többfeladatos, többfelhasználós operációs rendszer - Egységes felület - Hosszú állománynevek használata (Az állománynevek maximum 255 karakter hosszúak lehetnek) - NTFS állományszerkezet - Jogosultságok kezelése - Elektronikus adatátvitel támogatása - Hálózat támogatása - Internet szolgáltatások - Plug and Play - Táska, a hordozható gépek könnyebb használata - Állományok szinkronizálása - MS-DOS támogatás MS-DOS nélkül - Telefonos hálózat használata - Multimédia és a játékok támogatása Minimális konfiguráció A Windows 2000 az alábbi minimális hardverkonfigurációt igényli: - Intel Pentium 166 MMX vagy ezzel

egyenértékű processzor - 32 MB RAM - 650 MB szabad merevlemezes kapacitás - CD-ROM - VGA grafikus kártya - Egér (mely nem szükséges, de célszerű választani) A tapasztalatok szerint ezen a minimális konfiguráción a Windows 2000 már futtatható, de igazi felhasználáshoz ennél jobb konfigurációra van szükség. Ajánlott konfiguráció Az alábbiakban egy javasolt konfigurációt adunk meg - Pentium II. 300 MHz processzor - 128 MB RAM - 1 GB szabad merevlemezes kapacitás - SVGA grafikus kártya 4 MB RAM - CD -ROM - Egér - SB 16 kompatíbilis hangkártya 7. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Windows NT változatok A Windows NT vonalba tartozó operációs rendszerek különböző változatokban kerültek forgalomba, a célfeladatoknak megfelelően. Windows NT - Workstation: munkaállomás, hálózati kliensszámítógépek operációs rendszere. - Server: kiszolgáló, hálózati vezérlő számítógépek operációs rendszere. Windows 2000

- Windows 2000 Professional: munkaállomás, otthoni ill. hálózati kliensszámítógépek operációs rendszere. - Windows 2000 Server: kiszolgáló, hálózati vezérlő számítógépek operációs rendszere. - Windows 2000 Advanced Server: speciális igényeknek megfelelő, külső, pl. adatbázis kiszolgálásra optimalizált operációs rendszer Windows XP - Windows XP Home: otthoni felhasználásra szánt operációs rendszer. - Windows XP Professional: munkaállomás, hálózati kliensszámítógépek operációs rendszere. - Windows XP Server: kiszolgáló, hálózati vezérlő számítógépek operációs rendszere. - Windows XP Advanced Server: speciális igényeknek megfelelő, külső, pl. adatbázis kiszolgálásra optimalizált operációs rendszer. A Windows 2000 rendszerállományai és betöltődési folyamata A Windows 2000 rendszerállományai - Ntldr: A Windows 2000 betöltő eljárása. - Boot.ini: Betöltéshez használt információkat tartalmazó

konfigurációs állomány. - Ntdetect.com: Hardverdetektáló segédprogram - Hal.dll: Hardware Abstraction Layer : alacsonyszintű eszközillesztő program a BIOS feladatának kiváltására. - Ntoskrnl.exe: Az operációs rendszer magja, magas szintű rendszerszolgáltatások vannak itt definiálva. - Gdi.exe (Graphics Device Interface): grafikus eszközillesztő-kezelő program. - User.exe: Ablakok kezeléséért felelős programrész - Explorer.exe: Grafikus parancsértelmező A Windows 2000 betöltődési (boot) folyamata) A Windows 2000 indítási folyamata jelentősen eltér az MS-DOS és a Win9x vonal indításától. Mivel az XP megjelenése megváltoztatta a Microsoft filozófiáját a kompatibilitásról (nem támogatja tovább a Win9x vonalat), ezért ez utóbbi rendszerek betöltődésével nem is foglakozunk. 8. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet 1. A számítógép elindítása után a BIOS kapja meg a vezérlést Ez megkeresi az aktív

partíciót a lemezen, majd átadja a partíció boot szektorában lévő betöltő eljárásnak a vezérlést. Eddig a pontig minden operációs rendszer betöltődése megegyezik. 2. Windows 2000 esetén a vezérlést az NTLDR nevű állomány kapja meg, melynek feladata kiértékelni a BOOT.INI nevű betöltési konfigurációs állományt (ebben tároljuk, hogy mely partíciókról, milyen operációs rendszereket lehet betölteni), és elkezdeni a rendszer betöltését. Ennek érdekében meghívja NTDETECTCOM nevű állományt és átadja neki a vezérlést. 3. Az NTDETECTCOM a hardver detektálása után készít egy listát a rendszerben található hardverelemekről és elindítja az eszközkezelés betöltődését, oly módon, hogy meghívja a HAL.DLL nevű állományt 4. A HALDLL az alacsonyszintű eszközkezelésért felel (itt kell megemlíteni, hogy a Windows NT vonalba tartozó operációs rendszerek nem használják a BIOS szolgáltatásait a rendszerbetöltésen

kívül). Az előzőleg elkészült hardverlista alapján betölti a megfelelő hardvermeghajtókat, majd elindítja a rendszermag, a kernel (NTOSKRNL.EXE) betöltődését 5. Az NTOSKRNLEXE az operációs rendszer magja, itt találhatóak azok a rendszerszolgáltatások, melyek segítségével a felhasználók és a programok hasznos munkát végezhetnek a rendszerben (állománykezelés, könyvtárkezelés programindítás stb.) Ennél a pontnál veszi kezdetét a grafikus felület betöltődése, azáltal hogy a rendszermag betölti a GDI.EXE-t 6. A GDIEXE a grafikus eszközök (képernyő, mutatóeszközök stb) kezeléséért felelős, ez az állomány teszi lehetővé, hogy a felhasználó grafikusan kommunikáljon (mutatással, kattintással stb.) a számítógéppel A GDIEXE azonban csak alacsonyszintű grafikus lehetőségeket tartalmaz, a grafikus felület lehetőségeinek kiaknázásához szükséges még egy ablakkezelő, mely nem más, mint a USER.EXE 7. A USEREXE felelős

azért, hogy különálló téglalap alakú területeket tudjunk kialakítani a felületen és ezeket különböző programokhoz rendeljük. Az adott ablakon belüli rész a program hatáskörébe tartozik, az ablak és környezete azonban a rendszeré. Hogy a program (és a felhasználó) kommunikálni tudjon más programokkal és magával a rendszerrel, kell egy program, mely a megadott utasításoknak megfelelően végrehajtja a kívánt feladatokat. Ez az EXPLORER.EXE 8. Az EXPLOREREXE a rendszer parancsértelmezője Mivel a rendszer grafikus felhasználói felületű (GUI - Graphics User Interface) ezért meg kell értenie az ezen a felületen keresztül érkező parancsokat, pl.: egyik ablakból a másikba húzunk egy objektumot - másolás/áthelyezés. Az EXPLORER EXE betöltése után az NTOSKRNL.EXE (mely az előző grafikus rendszerért felelős állományok betöltését is végezte), átadja a vezérlést, a rendszer készen áll a felhasználó utasításainak

értelmezésére, végrehajtására. 9. Az EXPLORER:EXE betölti a WINLOGONEXE programot, elindítva ezzel a bejelentkezési folyamatot. A WINLOGONEXE azonban nem az operációs rendszer része, külső szolgáltatásként fut (a rendszer akkor is működik, ha senki nem jelentkezik be). 9. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Windows 2000 állományszerkezete A Windows 2000-t kétfajta állományrendszerre is telepíthetjük. A "sajátjára" az NTFS-re (NT File System) és a DOS-Windows rendszerek által használt Fat16Fat32-re is. Hozzá kell azonban tenni, hogy amennyiben FAT partícióra telepítjük, a Windows 2000 nagyon sok szolgáltatását egyszerűen nem érhetjük el (jogosultságok, titkosítás stb.) Az ilyen telepítési változat mellett akkor érdemes dönteni, ha valami miatt többszörös kiépítésre van szükségünk, vagyis a Windows 2000 mellett a DOS-t vagy a Windows 9x-et is használni szeretnénk. Az NTFS legfontosabb

tulajdonsága a nagy kapacitású meghajtók kezelése, elméletileg akár 16 Exabyte (gyakorlatilag 2 Tbyte) méretű partíciókat is képes lenne kezelni, továbbá a cluster méret skálázható, akár szektor méretre is beállíthatjuk (512 byte). A másik nagyon fontos különbség a jogosultságok tárolása, vagyis annak lehetősége, hogy beállíthassuk, hogy melyik felhasználó, milyen állományokhoz férhessen hozzá. Az NTFS lelke az ún. MFT (Master File Table), az NT ebben az állományban tárolja a lemez összes információját. Minden kötet tartalmaz egy MFT-t Itt tárolódik a kötet információkon kívül az összes állomány információ, az állományokhoz tartozó titkosítási információval, adatbázisszerűen. Az állományszerkezet robosztus, nagy hibatűrésű, így nem fordulhat elő, hogy az operációs rendszer állományai, pl. egy áramkimaradás miatt sérülnek, és emiatt a rendszer a következő indításkor nem tud elindulni. 10.

Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Ismerkedés a Windows-zal Az Asztal és a Tálca/Start gomb A Windows képernyője: az Asztal (Desktop) A Windows Asztala a munkafelület, melyen a felhasználó hasznos munkát végezhet. Ez adja a grafikus felület alapját, ezen jelennek meg az alkalmazások ablakai. Az alábbi képernyő a Windows egy szokásos megjelenését mutatja: Az alábbi négy elem általában megtalálható a Windows asztalán - Tálca/Start menü - Sajátgép (My Computer) - Lomtár (Recycle Bin) - Hálózati helyek (Network Neighborhood) Ezek a kis képecskék az ikonok, melyek segítségével a rendszer erőforrásait és/vagy alkalmazásait érhetjük el. 11. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Az Asztal elemeit általában a mutatóeszközzel (köznapi nevén egér) érjük el, bár a Windows lehetővé teszi, hogy a munkafelületet a billentyűzetről is kezelni lehessen. Az egér aktuális pozícióját a képernyőn

az egérkurzor mutatja, ez általában egy fehér balra dőlő nyílt formázó képecske, de bizonyos alkalmazásokban az egérkurzor mérete és formája változhat. Az egér kezelésénél megkülönböztetjük a bal egérgomb lenyomását (kattintást - általában kijelölésre használható) ill. a jobb egérgombbal történő kattintást (általában gyors-helyi menü elérése). A bal egérgomb gyors ütemben kétszer történő lenyomásának (dupla kattintás) is különleges jelentősége van, általában ezzel a módszerrel indítjuk az alkalmazásokat. Az asztalon dinamikus tartalom is megjeleníthető, ha engedélyezzük az ACTIVE DESKTOP-ot. Ez a Windows azon szolgáltatása, melynek révén az asztalon és az egyes mappákban Internetes (ún. HTML) tartalom jeleníthető meg A Windows képernyőjének alján található sávot Tálcának nevezzük, mely tartalmazza a sáv elején a Start gombot, a sáv végén az információs részt (SYSTRAY), mely tartalmazhatja

például az órát és egyéb beállítással kapcsolatos információkat és beállítási lehetőségeket. A Tálca leegyszerűsíti az alkalmazások közötti váltást. Ablak nyitásakor, vagy alkalmazás indításakor egy az ablakot reprezentáló nyomógomb jelenik meg a Tálcán. Az átkapcsolás az éppen futó alkalmazások között egyszerű, kattintsunk az adott alkalmazást reprezentáló nyomógombra, vagy az alkalmazások közti váltásra használhatjuk még az Alt + Tab billentyűkombinációt is. 12. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Start gomb melletti Gyorsindítás eszköztáron elhelyezkedő alkalmazásikonokkal gyorsan elindíthatunk olyan alkalmazásokat, amelyeket leggyakrabban használunk. Ennek az eszköztárnak az első ikonja általában az Asztal megjelenítése, amely bármely alkalmazás futása alatt benyomva a munkaasztalt jeleníti meg. Egy alkalmazás parancsikonját egyszerűen úgy helyezhetjük el a Gyorsindítás

eszköztáron, hogy az asztalon lévő ikonját áthúzzuk az eszköztárra. A Start gombból elérhető Start menü alkalmazások rendszerezett tárolására és könnyű indítására szolgáló eszköz. A Windows Start gombja segítségével bármikor elérhetővé válnak a Start menü programjai. A Tálca Start gombjára kattintva az alábbihoz hasonló menü jelenik meg: Kiválasztva a megfelelő pontot kattintsunk rá az egérgombbal. Ha egy alkalmazás objektumot (ikont) egérrel ráhúzunk a Start gombra, akkor az alkalmazás bekerül a Start menü azon helyére, ahol az egérgombot felengedtük. A Start menüre jobb egérgombbal kattintva is egy menüt kapunk, melynek elemeit (Megnyitás, Intéző, Keresés) később ismertetjük. 13. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Parancsikon fogalma A parancsikonok (shortcuts) olyan kis képecskék, melyek segítenek elérni a különböző objektumokat a grafikus felületen keresztül. A rendszer által

használt (és készített) parancsikonokat könnyen megkülönböztethetjük a saját parancsikonjainktól, mivel ez utóbbiak bal alsó sarkában egy kis nyíl látható. Egy parancsikonra duplát kattintva a hozzá rendelt program elindul, vagy a jelzett eszköz (nyomtató, mappa stb.) használatba kerül Az Ablak2 Ablakelemek, vezérlők Ablak A Windows alapvető eleme, egy téglalap alakú képernyő terület. Ezt használja az operációs rendszer a felhasználóval való kapcsolattartásra, valamint információk megjelenítésére. Minden ablak tartalmazhat címsort, lehet legördülő menüje, eszköztára stb. Az ablakok tartalmazhatnak további ablakokat (gyermekablak) is A programokat is ablakokon keresztül érhetjük el. Az alábbi ábra egy ablakot mutat be: Az ablak tetején az ún. címsor látható A címsorban az alkalmazást reprezentáló ikon, az ablak címe, és a jobb szélen az ablakkezelő gombsor látható. Egy ablak lehet aktív, illetve inaktív. Egy

ablakot aktívnak nevezünk, ha képes fogadni a billentyűzetről és az egérről jövő bemeneteket. Kék átmenetű fejléccel jelenik meg az ablak címsora alapbeállítás esetén. Az inaktív ablakok fejléce szürke Ha egy inaktív ablakra rákattintunk az egérrel, azzal átadjuk a vezérlést annak az ablaknak, így az lesz az aktív. Az aktív és inaktív ablakok között a Tálcán is válthatunk. Az ablak rajzterülete nagyobb lehet, mint maga az ablak, ilyenkor gördítősáv(ok) jelennek meg és segítségükkel kereshetjük meg az ablakterület megfelelő részét. 2 Melléklet: ablak.avi 14. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Az ablakkezelő gombsor elemei: - Minimalizálás: az ablak Tálcagombbá alakítása - Teljes méret: az ablak kinagyítása (az ablak kitölti a munkaasztalon rendelkezésre álló helyet). - Előző méret: az ablak előző méretének visszaállítása. - Bezárás: az ablak bezárása. A Teljes méret és az

Előző méret gombok az éppen aktuális helyzetnek megfelelően látszódnak. A rendszermenü az ablakműveleteket tartalmazó menü. A rendszermenüt a címsor bal szélén található ikonra történő egyszeri kattintással, vagy a címsoron a jobb egérgomb lenyomásával érhetjük el. Ha kétszer kattintunk erre az ikonra, az ablak bezáródik. A rendszermenü az alábbi elemeket tartalmazza: Menü Az ablakhoz, alkalmazáshoz tartozó parancsok listaszerű gyűjteménye, melyből a megfelelő kiválasztásával és a parancsnévre kattintással a parancs végrehajtható. Két formája használatos: - A legördülő menü az ablak címsora alatt elhelyezkedő sáv, melyen parancsok összefoglaló neve található. Ha egy ilyen névre rákattintunk, akkor legördül egy lista, mely parancsokat, vagy további összefoglaló parancsneveket (almenüt) tartalmaz. A kiválasztott elemre kattintva vagy a parancs hajtódik végre, vagy az almenü gördül le. Ha a menüparancs maga is

tartalmaz almenüt, elég az egérkurzort az almenü fölött tartani egy kis ideig, és kinyílik (előtűnik) az almenü, megjelennek az elemei. Az almenüt a menüparancs neve melletti jobbra mutató háromszög (
) jelzi. - A gyorsmenü (helyi menü) az egér jobb oldali gombjára kattintva az adott objektumhoz tartozó menü jelenik meg. A gyorsmenü mindig az adott objektum főbb feladatait tartalmazza, így objektumonként más és más lehet ennek a tartalma 15. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Eszköztár A Windows alkalmazások majdnem mindegyikéhez tartozik az ablak menüsora alatt egy vagy több sáv, mely nyomógombokat tartalmaz kiugró, vagy a sávba „belesimuló" módon. Ezt a sávot a nyomógombokkal együtt eszköztárnak nevezzük Az eszköztár a leggyakrabban használt feladatokat reprezentáló nyomógombokat tartalmazza, alapértelmezett alkalmazási lehetőségekkel. Az újabb alkalmazások eszköztárai általában

áthelyezhetők a képernyő bármely részére. Állapotsor A legtöbb ablak alján egy sáv található, mely információk megjelenítésére szolgál. Ezt a sávot állapotsornak nevezzük. Az ablakhoz tartozó információkat az állapotsorból olvashatjuk le. Párbeszédpanel A párbeszédpanel információk megadására szolgáló ablak. A párbeszédpanelek nem méretezhetőek szabadon. Az információkat közvetlenül, vagy választási lehetőségek közül a megfelelő kiválasztásával, jellemzők beállításával adhatjuk meg. A párbeszédpanel aktivizálását reprezentáló menüpontok megnevezésében a . jelenik meg. A párbeszédpaneleket két csoportba oszthatjuk: - Modális párbeszédpanel: használata során a felhasználó nem válthat át az adott alkalmazáson belül más ablakra, menüre addig, míg ez az ablak nyitva van. Más alkalmazásra természetesen át lehet kapcsolni a rendszermodális párbeszédpanelek kivételével. - Nem modális

párbeszédpanel esetén a felhasználó átválthat az alkalmazáson belül másik ablakra. Kezelőgomb A gombok a Windows gyakran alkalmazott háromdimenziós vezérlőelemei. Segítségükkel a gombra történő egérkattintással a gomb felirata szerinti parancsot hajthatjuk végre. A kattintás során a gomb „benyomódik" és az adott parancs végrehajtódik. Gyakori gombok az OK, mely egy beállítás elfogadását hajtja végre A MÉGSE egy művelet megszakítását végzi el. A gombok között találhatóak kétállapotú gombok is, melyekre kattintva a gomb benyomódik, és benyomott állapotban marad. A benyomott gombra kattintva a gomb visszaáll a benyomás előtti állapotra. Fül Egy több lapból álló panel esetén a megfelelő fülre kattintva kiválaszthatjuk a szükséges lapot. A Windows többfajta lapkezeléssel rendelkezik, melyek megjelenésükben különbözőek lehetnek. Beviteli mező A Windows egy adatbeviteli eleme, melybe szövegeket, vagy egyéb

(pl. szám) értékeket írhatunk be. Egérrel erre a mezőre állva az egérkurzor egy | jelre változik Egérrel a mezőre kattintva beírhatjuk a megfelelő szöveget a mezőbe. A szerkesztőmezőbe történő szövegbevitelkor a szabványos szerkesztési elemek (például kurzorvezérlő billentyű, törlés billentyűk, vágólap, stb.) mindegyike használható. 16. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Lista A lista választási lehetőségek sorozatát jeleníti meg egy téglalap alakú területen. Ha több elem van, mint amennyit egyszerre meg tud jeleníteni, akkor egy gördítősávot helyez el a lista jobb oldalán. A listából egy elemet az elemre történő kattintással tudunk kiválasztani. Egyszerre több elemet is kiválaszthatunk, ha a lista ezt támogatja. Kombinált (legördülő lista) Egy speciális lista, mely csak a szerkesztőablak melletti háromszög benyomásával gördül le, mivel a kijelzése egysoros. Az elem kiválasztásával a

szerkesztőmezőbe beíródik a kiválasztott elem. A lista azért kombinált, mert az "egyszerű" listával szemben támogatja az érték közvetlen bevitelét (beírását) is, tehát a lista és a beviteli mező kombinációjaként fogható fel. Egyszerre csak egy választási lehetőség jelölhető meg. Rádiógombok (választókör) Ez kör alakú gomboknak és a hozzájuk tartozó szövegek egy csoportja, mely közül pontosan egyet lehet kiválasztani. A kiválasztott gomb közepén egy fekete kör jelenik meg. Egy másik gombra kattintva az előző kiválasztottsága megszűnik és az új gomb közepén jelenik meg a kiválasztottságot jelentő fekete kör. Választódoboz (jelölőnégyzet) A választódoboz egy kis négyzetből és egy hozzátartozó szövegből áll. A választódobozra kattintva egy pipa helyezhető el, illetve vehető ki. Ez jelzi, hogy a választódoboz melletti szöveg szerinti beállítás érvényben van-e. Választódobozokból álló

csoport esetén a csoport több tagját is kiválaszthatjuk. Gördítősáv Egy olyan vezérlőelem, mely segítségével egy ablak tartalma mozgatható. Kétféle gördítősávot használnak a Windows-ban: vízszintes és függőleges. A vízszintessel az ablak tartalmát jobbra illetve balra mozdíthatjuk, a függőlegessel fel illetve lefelé gördíthetjük. A görgetés háromféleképpen történhet: - A csúsztató gombot úgy mozgatjuk a sávon, hogy az egérkurzort ráhelyezzük a négyzetre és a bal egérgombot lenyomva tartva a sáv megfelelő helyére mozgatjuk. - A balra illetve jobbra mutató háromszöget tartalmazó gombra kattintva bizonyos egységenként léptetjük az ablak tartalmát. - A négyzet előtti, illetve utáni sávterületre kattintva előre illetve visszafelé lépteti az ablak tartalmát. A gördítősáv részei: - A görgetőnyíl gombokkal egy egységnyit mozdíthatjuk el az ablak tartalmát. Az egy egységet mindig a programok maguk határozzák

meg Ilyen gomb a gördítősáv mindkét végén található a kétirányú mozgás biztosítására. - Csúsztató gomb: a gyorsabb mozgást biztosítja. A csúsztató gombnak a csúsztatósávon elfoglalt helye mutatja, hogy az ablakból melyik részt látjuk. Ha a csúsztató gomb a sáv közepén van, akkor az ablak középső részét látjuk. A gomb áthelyezésével az ablak tartalmának azt a részét fogjuk látni, amelyik részére helyezzük a gombot a csúsztató sávnak. A csúsztató gomb mérete utalhat arra, hogy az ablak mekkora részét látjuk a teljes ablakból. - Csúsztatósáv: a csúsztató gomb ezen a sávon mozog. A sávra kattintva egy ablaknyit gördül az ablak tartalma. Ha a csúsztatógomb mögé kattintunk, akkor vissza, ha elé akkor előre lapoz az ablakban. 17. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Forgóablak Ez az ablak egy szerkesztőmezővel és két nyílgombbal rendelkezik. A szerkesztőmezőben egy egész, vagy egy

tizedes törtszám lehet csak. A felfelé mutató nyíllal a számláló értékét növelhetjük egy meghatározott értékkel (például eggyel), a lefelé mutató nyílra kattintva pedig csökkenthetjük. A számértéket természetesen - közvetlenül is beírhatjuk a mezőbe Folyamatkijelző Ha egy alkalmazás olyan folyamatot hajt végre, mely alatt nincs semmilyen képernyős információ és ráadásul hosszabb ideig tart, akkor jelenik meg a folyamatkijelző. Ez azért hasznos, mert sok esetben nem tudjuk megítélni, hogy a gép „lefagyott"-e, vagy még dolgozik. A folyamatkijelzőben kis téglalapok jelennek meg, melyek együttesen azt mutatják meg, hogy a teljes folyamatból mekkora rész (pl. idő) hajtódott végre Műveletek az ablakokkal Nagyon gyakori művelet az ablakok áthelyezése, méretezése. Álljunk az egérkurzorral az ablak szélére, vagy az ablak valamely sarkára. Ekkor az egérkurzor nyíl jele megváltozik és valamelyik méretező kurzorrá

alakul át. Az átméretezés lehetőségeit a kurzor nyilai mutatják. Ha az ablak jobb vagy bal szélére (az ablak keretére) helyezzük a kurzort, akkor az ablakot vízszintesen méretezhetjük, azaz az egérgombot lenyomva tartva és az egeret mozgatva az ablak bal illetve jobb oldali határoló oldalát áthelyezhetjük, szélességét növelhetjük-csökkenthetjük. Ugyanígy járhatunk el a felső, illetve alsó határoló keret esetén is. A sarok esetén az ablak adott sarkát helyezhetjük át a képernyőn. A címsorra állva az ablakot a képernyő más pozíciójába helyezhetjük (csak „előző méretű" ablak esetén). 18. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Sajátgép és a meghajtók3 Az asztalra került parancsikonok között a legfontosabb a Sajátgép melyet átnevezni igen, törölni azonban nem tudunk. Ha duplát kattintunk az ikonra a következő kép tárul a szemünk elé: A Sajátgép ablakában az operációs rendszer

meghajtóit láthatjuk, ill. a beállításokhoz használt vezérlőpultot. A meghajtókat ikonok jelzik, melyek az adott meghajtó típusához kötődnek (a merevlemezeket egy kis téglalap, a CD-ROM meghajtót CD lemez, a hajlékonylemezese meghajtót egy floppy-egység stb.) Alul az állapotsorban látható a kijelzett objektumok száma ill. a terület, amit éppen böngészünk. Ha bármelyik meghajtóra duplát kattintunk, az adott meghajtó tartalmát fogjuk látni, vagy egy új ablakban, vagy ugyanabban az ablakban, amelyikben a meghajtók is megjelentek (ez beállítástól függ, erről később). Az ablak címsorába és a cím legördülő menübe is beíródik az adott meghajtó gyökérkönyvtárának elérési útvonala. A Windows 2000 esetén minden ablakban a baloldalon egy kiegészítő információkat tartalmazó rész kerül, ahova új menüpontok is kerülhetnek az adott ablak tartalmához kötődően. Az ablakban a könyvtárakat sárga mappa ikonnal, az

állományokat a típusuknak megfelelő ikonnal jelöli a rendszer. Ha beállítjuk, az állomány kiterjesztését nem is írja ki a rendszer, de ez sok esetben nem megfelelő választás, mivel ekkor az ikonról kellene kitalálni az állomány típusát. Meghajtók esetében a bal oldali ablaksáv a meghajtó foglaltsági adatait mutatja egy kördiagrammal kiegészítve. 3 Melléklet: sajatgep.avi 19. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Mappafogalom A Windows rendszerben a könyvtárakat mappáknak hívják. A mappák tartalmát ugyanúgy tudjuk megtekinteni, mint a meghajtókét (duplát kattintva). Figyeljük meg, hogy az elérési út itt is beállítódik, mint az előbb a meghajtó tartalmának kijelzésénél. Az oldalsó sávon a felhasználók saját állományait tartalmazó "Dokumentumok" és a már ismert "Sajátgép" ablakra (mappára) találunk egy-egy menüpontot (ún. linket) Ha ezen feliratok fölé visszük az

egérkurzort, az megváltozik, egy kinyújtott mutatóujjú kezet formáz. A rendszerben mindenhol ez azt jelenti, hogy a kijelölt szövegrészre kattintva új információkhoz juthatunk. 20. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Indítás, bejelentkezés és leállítás Indítás A számítógép elindítása után a Windows 2000 betöltődése kezdődik meg. Ha a Windows 2000 mellett más Microsoft gyártmányú operációs rendszer - MS-DOS, Windows 95, Windows NT stb. - is telepítve van a számítógépen, a Windows 2000 betöltőprogramja egy indítómenüt jelenít meg, melynek alapértelmezés szerinti eleme a Windows 2000 Professional sor. A számítógépen akár több Windows 2000 konfiguráció is lehet, az indítómenüben akár ezek között is választhatunk. A felhasználó a rendszer indításának a következő fázisait láthatja (az esetleges indítómenü után): - Karakteres indítóképernyő: a képernyő alján a "Windows

indítása" felirat jelenik meg, alatta folyamatkijelző, amely mutatja a rendszertöltés előrehaladását. A felhasználó ez alatt az idő alatt, ha szükséges leütheti az F8 billentyűt, és választhat a Windows 2000 speciális indítási beállításai közül. Erre általában rendszerkarbantartás ill hibaelhárítás során van szükség. - Grafikus indítóképernyő: a Windows 2000 rendszermagjának elindulását színes embléma, alul folyamatjelző sor jelzi. - Előkészület a bejelentkezésre: a rendszer különböző üzenetablakokkal jelzi, hol tart a műveletekkel. Először a számítógépszintű beállítások érvényre juttatása ("A számítógép beállításainak betöltése"), majd a hálózati kapcsolatok előkészítése ("Hálózati kapcsolatok előkészítése") következik. Ezt követően a bejelentkezés képernyő jelenik meg Bejelentkezés A bejelentkezés azt jelenti, hogy egy párbeszédpanel megfelelő mezőibe

begépeljük felhasználói nevünket és jelszavunkat, majd a párbeszéddoboz OK parancsgombjára kattintunk. Sok esetben ez a párbeszédpanel a Windows 2000 elindulása után rögtön megjelenik, számos környezetben azonban a bejelentkező párbeszédpanel előtt a Windows 2000 felszólító üzenetet jelenít meg: ekkor a belejelentkezéshez le kell ütni a CTRL+ALT+DEL billentyűkombinációt. A Windows 2000 a felhasználók nevét, jelszavát és egyéb adatait az ún. biztonsági adatbázisban tárolja. A bejelentkezés során az operációs rendszer a hitelesítéshez megkeresi ebben az adatbázisban a felhasználói névhez tartozó információkat, köztük a jelszót is, amit összevet a begépelt jelszóval. Ha felhasználó egy Windows 2000 hálózat (ún. tartomány) része, a bejelentkezés során nem elegendő a felhasználói név-jelszó páros megadása, azt is meg kell adni, hogy melyik rendszertől - a helyitől, vagy a hálózatitól - várjuk a hitelesítést.

A tartományokra ugyanis az jellemző, hogy megtalálható benne egy vezérlő számítógép, mely központilag elvégzi a hálózat összes tagjának hitelesítését. 21. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Ha a Windows 2000 operációs rendszerrel működő számítógépünk nem tagja ilyen típusú (tartománnyal rendelkező) Windows hálózatnak a bejelentkezési párbeszédpanelen a következő mezőket kell kitölteni: - Felhasználói név: az a bejelentkezési név amellyel a felhasználó a számítógép nyilvántartásában szerepel. - Jelszó: a felhasználó jelszava. Figyeljünk arra, hogy a számítógép a jelszó ellenőrzésekor megkülönbözteti a kis és a nagybetűket. A Windows 2000 rendszerben az operációs rendszer használatát nem lehet elkezdeni, ha a bejelentkezési folyamatot sikeresen le nem zártuk. Nincs lehetőség a Win9x sorozatnál megismert bejelentkezés nélküli, névtelen rendszerhasználatra. Ha számítógép

tartomány része további paraméterek megadására is szükség lehet. Ezek sok rendszerben nem jelennek meg automatikusan, ilyenkor a bejelentkezési párbeszédpanel Beállítások parancsgombjára kell kattintani: - Tartomány: ezen a legördülő listán kijelölhetjük a rendszert, amelytől a hitelesítést várjuk. Általában kétféle beállítás között választhatunk: 1. <számítógépnév> ez a számítógép: hitelesítés a számítógép helyi adatbázis-információinak felhasználásával. 2. <tartománynév>: hitelesítés a tartomány vezérlő számítógépén tárolt adatbázis felhasználásával. A listán több tartomány is megjelenhet, ezek közül tetszés szerint választhatunk. - Bejelentkezés telefonos hálózat használatával: ez akkor használható, ha az általunk használni kívánt hálózatot csak telefonon (modemen) keresztül érjük el. Sikeres bejelentkezés esetén a Windows 2000 betölti egyéni munkakörnyezetünket

("Az Ön személyes beállításainak betöltése"), ezek után megjeleníti az Asztalt az egyéni beállításoknak megfelelően. Kijelentkezés és leállítás A számítógép kikapcsolása előtt a Windows 2000-et szabályszerűen le kell állítani. Erre azért van szükség, mert a Windows 2000 a lemezműveletek gyorsítása végett a lemezről beolvasott, ill. a lemezre írandó adatokat ideiglenesen a memóriában tárolja, vagyis ha egy programot használva elmentjük a munkánkat, adataink nem kerülnek azonnal a lemezre, hanem csak akkor, mikor a rendszer ezt munkánk megzavarása nélkül meg tudja tenni. Ha egyszerűen csak kikapcsoljuk a gépet ezek az adatok elvesznek. 22. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet A Kijelentkező párbeszédpanel: A Kijelentkező párbeszéd eléréséhez a Start menüben válasszuk a legalsó Kilépés parancsot. A megjelenő párbeszédpanel egy lenyíló listát és három gombot (OK, MÉGSE, SÚGÓ)

tartalmaz. A lenyíló lista lehetőségei: - Kijelentkezés: Az adott felhasználó munkavégzési környezetét lezárja, de a számítógépet (és az operációs rendszert) nem állítja le. A kijelentkezés lehetővé teszi, hogy a számítógép bekapcsolva maradhasson, oly módon, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá, ill. másik felhasználó bejelentkezhessen a rendszerbe. - Leállítás: kijelentkezés és a számítógép leállítása. Ha számítógép támogatja a fejlett energiagazdálkodást, a leállítási folyamat végeztével a rendszer a gép áramellátását lezárja: kikapcsolja a gépet. Ha a számítógép ezt az üzemmódot nem támogatja a leállítási folyamat végeztével a rendszer egy párbeszédablakot jelenít meg, melynek szövege: "Most már kikapcsolhatja a számítógépet". - Újraindítás: az MS-DOS-tól eltérően a rendszerben a CTRL+ALT+DEL billentyűkombinációval nem indul újra a gép. Ha szoftveres melegindítást

akarunk kezdeményezni azt ennél a listaelemnél tudjuk megtenni. - Hibernálás: ha a gépünk támogatja a fejlett energiagazdálkodást, akkor a rendszer leállítható oly módon, hogy a munkát a megszakított helyen folytatni tudjuk. Ez a hibernálás A hibernálás során a gép merevlemezre menti a memória tartalmát, majd kikapcsol. Ha újraindítjuk a gépet, a rendszer az elmentett környezetet visszatölti. A hibernálás használatához legalább annyi szabad merevlemez területünknek kell lenni, mint amennyi fizikai memóriánk (RAM) van. 23. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 1. fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Melyik operációs rendszer a Windows közvetlen elődje? a., OS/2 b., MS-DOS c., UNIX 2. Mi az API? a., alkalmazásfejlesztési felület b., dinamikusan csatolt könyvtár c., rendszerbetöltéshez szükséges állomány 3. Melyik a Windows 2000 saját állományszerkezete: a., FAT16 b., FAT32 c.,

NTFS 4. Mit jelent a GUI kifejezés? a., grafikus felhasználói felület b., alkalmazásfejlesztési felület c., dinamikusan csatolt könyvtár 5. Mi a parancsikon? a., kis kép, mellyel elindítható egy alkalmazás b., az alsó szürke sávon található információs rész c., az ablak tetején található gomb 6. Melyek részei az ablaknak? a., címsor, tálca, parancsikon b., asztal, görgetősáv, egérkurzor c., ablakkezelő gombsor, rendszermenü 7. Melyik fogalom egy párbeszédpanel típus? a., lenyíló b., modális c., forgó 8. Mi a Mappa? a., könyvtár b., állomány c., parancsikon 9. Lehetséges-e több Windows 2000 konfiguráció használata egy gépen? a., igen b., nem c., csak eltérő Windows változatokat használhatunk 10. Lehetséges-e megkerülni a Windows 2000 bejelentkezési folyamatát? a., igen, a bejelentkezési párbeszédpanel Mégse gombjára kattintva b., nem c., csak akkor ha rendszergazdai jogaink vannak 24. Barhács OktatóKözpont Windows

2000 modul 1. fejezet II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A Windows-t az IBM kezdte fejleszteni igaz hamis 2. A Windows 2000 a Windows 95 továbbfejlesztett változata igaz hamis 3. Az NTOSKRNLEXE a Windows 2000 grafikus parancsértelmezője igaz hamis 4. Az Asztal a Windows munkafelülete igaz hamis 5. Az állapotsor az ablakok tetején helyezkedik el igaz hamis 6. Az ablakokat csak átméretezni lehet, mozgatni nem igaz hamis 7. A meghajtókat a Sajátgép ikonon keresztül érhetjük el igaz hamis 8. Választókörből több is kiválasztható igaz hamis 9. Ha betöltődés közben megnyomjuk az F8 funkcióbillentyűt speciális indítási lehetőségek között választhatunk. igaz hamis 10. A gép kikapcsolása előtt a Windows-t minden esetben szabályszerűen le kell állítani. igaz hamis III. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Melyek a Windows 2000 fő jellemzői? 2. Milyen Windows NT változatok léteznek? 3. Melyek a Windows 2000

fő rendszerállományai? 4. Melyek a Windows 2000 állományszerkezetének jellemzői? 5. Mi a Tálca szerepe? 6. Mi a parancsikon? 7. Melyek a gördítősáv alkotórészei és jellemzői? 8. Hogyan méretezhetőek át az ablakok? 9. Milyen rendszerindítási fázisokat láthatunk a Windows 2000 rendszerben? 10. Miért kell szabályszerűen leállítani a rendszert? 25. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Munkavégzés a Windows környezetben Programindítás, parancsikonok használata4 Programindítás A programok indítására a Windows rendszerben több lehetőségünk is van: 1. A Start menü Futtatás parancsa segítségével, A Megnyitás mezőbe beírhatjuk a futtatni kívánt elem elérési útját, vagy a megkereshetjük a Tallózás segítségével, majd az OK gombra kattintva a program indítható. A Megnyitás mezőben elérhető a legutóbb indított elemek listája. Az elem újbóli indításához kattintson a lista megfelelő elemére, majd az

OK gombra. 2. A Start menüből Kattintsunk a Tálca Start gombjára, majd a Programok menüből válasszuk ki a megfelelő almenüt, abból pedig az indítani kívánt programot. 3. DOS parancssorból Nyissuk meg az MS-DOS parancssor ablakot A DOS-nál megismert módon írjuk be, az indítani kívánt program elérési útját és nevét. Ha grafikus kijelzésű programot indítunk ilyen módon, akkor a rendszer automatikusan vált a DOS és a Windows felület között. 4. Az indítani kívánt programot a mappájából is indíthatjuk, oly módon, hogy a Sajátgép ablakból a megfelelő meghajtó, majd a mappa kiválasztása után, a kijelzett mappában megkeressük a program ikonját és duplát kattintunk rá. 5. Parancsikon segítségével Az indítani kívánt programhoz parancsikont hozhatunk létre, akár az Asztalon akár valamelyik mappában. Ezek után ezt a parancsikont használva (duplát kattintva rá) futtathatjuk a programot. A Tallózás A Tallózáshoz egy

párbeszédpanel tartozik (ez az ún. Megnyitás párbeszédpanel, mely több alkalmazásban is szerepel, ezért részletesebben is ismertetjük). 4 Melléklet: program.avi 26. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Az ablak elemei: - Hely: segítségével kiválaszthatjuk a megfelelő meghajtóegységet, illetve megfelelő mappát. - Egy szinttel feljebb: A kiválasztott mappa feletti mappa (szülőkönyvtár) megnyitását hajtja végre (ha van felette mappa). - Új mappa létrehozása: segítségével az adott szinten egy új mappát hozhatunk létre. - A Lista gombbal a mappában található adatállományok és mappák listája jeleníthető meg. Ebben az esetben csak a neve és az ikonja jelenik meg, egyéb információ nem látszódik. - Részletek: benyomásával az egyes állományokról részletes információkat kaphatunk. - Miniatűrök: előnézeti képet mutat. - A Fájltípus legördülő listaablakban az adott Tallózáshoz tartozó

állománytípust választhatjuk ki. - A Fájlnév szerkesztőmezőbe gépelhetjük be az állomány nevét. Az állománynév mezőben jelenik meg annak az objektumnak a neve is, amelyre a mappa elemeinél kiválasztott elemre duplán kattintunk. - Gyorskereső sáv: az ablak bal oldalán található gyorskereső sávon a legvalószínűbb helyeket láthatjuk, amit el akarhatunk érni. Miután kiválasztottuk a megfelelő állományt, a megnyitás gombbal megnyithatjuk, a Mégse gombbal elvethetjük a fenti tallózási beállításokat. Parancsikonok használata5 Parancsikonokat a leggyakrabban használt programok indításához, mappákhoz, dokumentumokhoz, eszközökhöz (pl. nyomtató) stb hozunk létre, melyek általában az Asztalra kerülnek. Egy objektumhoz több parancsikon is létrehozható Parancsikonok létrehozása: 1. Kattintsunk az Asztalon az egér jobb gombjával, majd a felbukkanó menüből válasszuk az Új/Parancsikon menüpontot. 2. A következő párbeszédpanel

jelenik meg: 5 Melléklet: shotcut.avi 27. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet A beviteli mezőben meg kell adni annak az objektumnak az elérési útját és nevét, amelyhez a parancsikont rendelni szeretnénk. Ezt megtehetjük begépeléssel, vagy egyszerűbben a Tallózás gombra kattintva és a megfelelő állomány kiválasztásával. Pl.: C:Winntsystem32calcexe 3. A Tovább gombra kattintva a következő párbeszédpanelen meg kell adni, hogy mi legyen a parancsikon neve (Számológép). A Vissza gomb segítségével az előző párbeszédpanelre térhetünk vissza, a Befejezés gombra kattintva a parancsikon létrehozásra kerül. A Mégsem gomb a parancsikon létrehozásának elvetését teszi lehetővé. Ugyanezzel a módszerrel nem csak programokat rendelhetünk parancsikonhoz, hanem pl. egy gyakran használt Word dokumentumot vagy egy képet stb. Műveletek parancsikonokkal Ha létrehoztuk a parancsikont, egy dupla kattintással elindíthatjuk a

hozzárendelt programot (ill. megnyithatjuk a mappát, dokumentumot stb attól függően milyen típusú objektumot rendeltünk hozzá). Jobb gombbal kattintva rajtuk a kinyíló menüben több lehetőség nyílik a parancsikonnal való műveletvégzésre. Ezek a következők: - Megnyitás: megegyezik az ikonon történő duplakattintással. - Küldés: ebből a menüpontból egy almenü nyílik, melyből kiválaszthatjuk, hogy hová szeretnénk küldeni az állományt: - floppy meghajtóra, - elektronikus levélben egy általunk megadott címre, - a Táskába, - egyéb, általunk, vagy a programok által beállított helyre. - Kivágás: a parancsikon áthelyezését biztosítja úgy, hogy az eredeti helyről törlődik, és átkerül oda, ahová beillesztjük (ugyanez a művelet végrehajtható az egérrel a parancsikon megfelelő helyre történő húzásával is). - Másolás: megegyezik a Kivágással, a különbség annyi, hogy a parancsikon az eredeti helyén is megmarad

(ugyanez a művelet végrehajtható az egérrel a parancsikon megfelelő helyre történő húzásával a CTRL billentyű lenyomva tartása közben). - Parancsikon létrehozása: egy ugyanolyan parancsikon készül el, mint a jelenlegi. - Törlés: a parancsikon törlése (azonos a DEL billentyű lenyomásával). - Átnevezés: a parancsikon átnevezése (ugyanez a művelet végrehajtható az ikon nevébe történő kettős – nem dupla! - kattintással). - Tulajdonságok: a parancsikon tulajdonságainak megváltoztatása. 28. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Parancsikonok tulajdonságainak módosítása Ha a Tulajdonságok menüpontot választjuk a következő ablakot kapjuk: Legfelül az ikon megjelenése és neve látható. A Cél típusa a parancsikonhoz tartozó objektum típusát mutatja (pl. Alkalmazás, Microsoft Word dokumentum stb); a Cél helye a parancsikonhoz tartozó elem eredeti helyét mutatja. A Cél beviteli mező a parancsikonhoz

tartozó elem pontos nevét adja meg. Az Indítás helye az eredeti elem helyét és/vagy a hozzá kapcsolódó állományok helyét mutatja. A Billentyűparancs megadásával a programot gyorsabban indíthatjuk el. A billentyűparancsok automatikusan tartalmazzák a CTRL+ALT billentyűkombinációt, így csak a hozzáadni kívánt billentyűt kell megadni, pl. ha egy parancsikonhoz hozzá szeretnénk rendelni a CTRL+ALT+A billentyűparancsot, írjuk be ebbe a mezőbe az "A" betűt, és a parancsikonhoz tartozó objektum a megadott billentyűkombinációval is elérhető lesz. Nem adhatók meg az ESC, ENTER, TAB, SZÓKÖZ, VISSZA (BACKSPACE), DEL és PRINT SCREEN billentyűk. A Futtatás legördülő listából választhatjuk ki, hogy a parancsikon megnyitásakor a program milyen ablakban jelenjen meg: normál ablakban, teljes méretben vagy kis méretben (a Tálcán egy gombként). A Cél keresése nyomógomb megnyitja azt a Mappát, melyben az elem található. Az Ikoncsere

gomb segítségével az ikon képét cserélhetjük le. A Fájlnév mutatja az ikon képét tartalmazó, az állomány nevét, melyet a Tallózás gombra kattintva változtathatunk meg, vagy begépelhetjük a megfelelőt. A Jelenlegi ikon listából választhatjuk ki a megfelelő képet, ami a parancsikon képeként fog megjelenni. A Tulajdonságok dialógusablakban az Általános fülre kattintva a parancsikon állomány jellemzőit olvashatjuk le: parancsikon képe, neve, típusa, helye, mérete, létrehozás ideje, módosítás ideje, legutóbbi megnyitásának dátuma. Ezeken kívül itt adhatók meg az állomány attribútumai (írásvédett, rejtett), ill. néhány speciális lehetőség (indexelés, titkosítás stb., ezeken nem itt tárgyaljuk) 29. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet MS-DOS programhoz rendelt parancsikon tulajdonságainak módosítása Az Általános fülön található információk megegyeznek a fentebb leírt Windows programhoz

rendelt parancsikonnal. A Program fület választva a következő panel jelenik meg: A parancsikon képe melletti beviteli mezőbe lehet beírni a program nevét. A Parancssor mező a futtatni kívánt program elérési útját és nevét, kiterjesztését, esetleges paramétereit kell hogy tartalmazza. Ebben a mezőben használhatók környezeti változók (%változó%) is. Ha a parancs után " ?"-t (egy szóközt és egy kérdőjelet) írunk, a program minden egyes indításakor be fogja kérni a paramétereket. A Munkakönyvtár mezőben annak a mappanévnek kell szerepelnie, ahonnan a programállományt betöltjük, és ahová a program az állományokat menteni fogja. A Parancsfájl mezőbe annak a parancsállománynak a nevét kell írni, melyet a program elindítása előtt minden esetben le kell futtatni. Ez nem csak parancsállomány lehet, bár általában annak van értelme. (Ha szükséges, meg kell adni az elérési utat is.) A Billentyűparancs szerepe

megegyezik a Windows programhoz rendelt parancsikon ugyanezen funkciójával. A Futtatás legördülő ablakból kiválasztható, hogy a program milyen méretű ablakban fusson. Itt figyelembe kell venni, hogy nem minden DOS alapú program teszi lehetővé a teljes méretben történő futást. A Kilépéskor bezárás jelölőnégyzet kipipálásával a program lefutása ill. bezáródása után a számára megnyitott MS-DOS ablak bezáródik, még a jelölőnégyzetet üresen hagyva nyitva fog maradni. A Speciális gombra kattintva a következő dialógusablak jelenik meg: 30. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Itt lehet megadni, hogy az adott programhoz, milyen konfigurációt (MS-DOS rendszerállományokat) használjunk. Erre azért lehet szükség, mert egyes MS-DOS programok speciális memória- és képernyőkezelést használnak, vagy futtatásukhoz más programok előzetes indítása szükséges. Ha egy MS-DOS alapú programhoz egyéni

indítóállományt akarunk használni, a programot a parancsikonja segítségével kell elindítani. Ha egy MS-DOS alapú programhoz létrehozunk egy parancsikont, egy programinformációs állomány (PIF fájl) jön létre a végrehajtható programhoz. A parancsikon a PIF fájlba mentett minden beállítást tartalmaz, és ezek alapján indítja a programot. A Betűkészletek fülön adhatjuk meg az MS-DOS program által a kijelzéshez használt betűkészleteket (fontokat). A Betűméret listából választhatunk a programhoz használható betűméretek közül. A Választható típusok meghatározásával szűkíthetjük/bővíthetjük a betűkészletet, melyből válogathatunk. Az Ablakminta a programablak majdani megjelenítését a képernyőn, a Betűminta a kiválasztott betűtípus program futása közbeni megjelenését mutatja. A Memória fülön a különböző memóriák beállításait végezhetjük el a program számára. Az Alapmemória Összesen mezőjében a program

futásához szükséges alapmemória méretét adhatjuk meg kilobájtokban, mérete maximum 640 lehet. Ha nem ismerjük a program alapmemória-igényét, válasszuk az Automatikus lehetőséget. A Védett jelölőnégyzet kipipálásával beállíthatjuk, hogy a rendszermemória védett legyen a program hibáival szemben. Ennek egyetlen hátránya, hogy a program lassabban fog futni. A Kezdeti környezet megadásával az MS-DOS parancsértelmező (COMMAND.COM) számára lefoglalt memória (ún környezet) méretét határozhatjuk meg, mely hatással van a parancsállományokra is. A Bővített (EMS) memória Összesen mezőjében a program által maximálisan használható EMS (bővített) memória, a Kiterjesztett (XMS) memória Összesen mezőjét kitöltve pedig az XMS (kiterjesztett) memória maximális mérete határozható meg. Mindkettő esetében ez az érték Automatikusra állítható, ekkor a program által használt memória méreteknek csak a fizikai memória mennyisége

szabhat határt. Néhány program nem használható az Automatikus beállítással, csak fix méretbeállításokkal tud futni. Pipáljuk ki a HMA használata jelölőnégyzetet, ha azt szeretnénk, hogy a program használhassa a HMA-t (felső memóriaterületet). Az MSDOS védett módú (DPMI) memória legördülő listából kiválaszthatjuk a DPMI (MSDOS védett módú memória) méretét Ha Automatikusra állítjuk, akkor a Windows fogja annak méretét beállítani, a konfigurációt figyelembe véve. A Képernyő fülön a Használatnál kiválaszthatjuk, hogy a program teljes (Teljes képernyős) vagy ablak (Ablak) méretben fusson a megjelenést követően (a megjelenést a program fülön a Futtatás legördülő listában állíthatjuk be). A Kezdeti méret mezőben a képernyő méretét adhatjuk meg sorokban. Amennyiben egy program saját maga határozza meg a képernyő sorainak a számát, ez a beállítás hatástalanná válik számára. A Beállítások

visszaállítása indításkor kipipálásával elérhetjük, hogy a program számára nyitott ablak abban a méretben és helyen jelenjen meg, ahogy utoljára bezártuk. 31. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Ellenkező esetben mindig az alapbeállítások lépnek érvénybe. A Gyors ROM emuláció bejelölésével a képernyő-illesztőprogram a videofunkciókat csak a ROMban (csak olvasható memóriában) emulálja, ezáltal bizonyos képernyőbeállítások nem változtathatóak meg közvetlenül a program által, de a képernyőkezelés gyorsabb lesz, viszont előfordulhat, hogy néhány program nem működik így rendesen. A Dinamikus memóriafoglalás engedélyezése során a Windows maga foglalja le és szabadítja fel a memóriát a futó program számára. Még néhány beállítási lehetőséget biztosít a Vegyes fül. A Képernyőkímélő engedélyezése bejelölésével a képernyőkímélő akkor is aktiválódik, ha a DOS program aktív. Sok

DOS-alapú program nem tud visszatérni a képernyőkímélőből, ezért ezt a funkciót célszerű letiltani. Ha a Gyorsszerkesztés engedélyezve van, akkor a szöveget a megszokott módon kijelölhetjük (másoláshoz) az egérrel. Amennyiben nincs engedélyezve, csak a Szerkesztés menü Jelölés parancsával vagy az eszköztár Jelölés ikonjával aktiválható a kijelölés mód. A Kizárólagos mód engedélyezésével az egér kizárólag a programunk számára nyitott ablakban lesz használható, ha az az ablak az aktív. A Mindig felfüggesztve választónégyzet kipipálása azt jelenti, hogy ha a program nem aktív, nem használhatja a rendszer erőforrásokat A Figyelmeztetés, ha fut bejelölésével figyelmeztető üzenetet kapunk, hogy fut a program, ha be akarjuk zárni a számára megnyitott ablakot. Az Üresjárati érzékenység azt jelenti, hogy a Windows mennyi idő után csökkentse a program számára kiosztott erőforrásokat (a munkához lefoglalt

rendszerelemeket), ha az üresjáratban van. (A program akkor van üresjáratban, ha valamire várakozik, pl billentyűleütésre.) Ha az Üresjárati érzékenység alacsony, az azt jelenti, hogy a Windows későn veszi el a kiosztott erőforrásokat a programtól. A magas ennek a fordítottja: a Windows hamar elveszi az erőforrásokat. A Gyors beillesztés engedélyezése azt jelenti, hogy a Windows gyorsabb módszerrel hajtsa végre az információk beillesztését ebbe a programba, amennyiben azt vesszük észre, hogy a beillesztés nem működik megfelelően, töröljük a kijelölést. A Windows billentyűparancsok csoportban megtalálható billentyűk melletti jelölőnégyzet törlése azt jelenti, hogy ha ez a program az aktív, ne lehessen azt a billentyűparancsot használni (pl. ha azt szeretnénk, hogy ha ez a program az aktív, és ne tudjuk ilyenkor használni az ALT+TAB billentyűkombinációt, akkor töröljük a billentyűparancs jelölőnégyzetét). 32.

Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Munka a mappaobjektumokkal Lemezek6 A fenti ablak egy olyan gépet mutat, melyben egy 3,5" A: meghajtó, valamint három merevlemezes meghajtó (C:, F: és G:) és két CD-ROM meghajtó (D:, E:) található. Válasszuk ki a megfelelő meghajtót. Ekkor az ablak állapotsorában megjelenik a kiválasztott meghajtóban található lemezen rendelkezésre álló teljes ill. szabad terület. A fenti képen látható, hogy az A: meghajtón 1,04 MB szabad terület van Az objektumhoz kapcsolódó parancsokat vagy a Fájl menüpontban, vagy a jobb egérgombra történő kattintással hívhatjuk elő. Az A: meghajtóval kapcsolatos feladatok például az alábbiak lehetnek: 1. A Megnyitás, illetve az objektumra történő kettős kattintás: az objektum belső szerkezetét mutatja meg. Ez az adott meghajtó mappa és állományszerkezetét jelenti, mint ahogy az előző fejezetben azt ismertettük. 2. Intéző: itt lehetőség van

az adott meghajtóra az Intéző elindítására 3. Keresés Az adott meghajtón való keresés végrehajtása 4. Formázás (FORMAT): a formázás paranccsal készíthetünk elő egy lemezt az első használatra. Ezt általában minden hajlékony lemezzel meg kell tennünk az első használatba vételkor (kivéve, ha gyárilag már előre formázták). A formázással alakítjuk ki a megfelelő lemezszerkezetet. A formázáskor a lemez tartalma teljesen törlődik, így ezt már korábban használt lemez esetén óvatosan végezzük el, hiszen adatokat veszthetünk el. A Windows 2000 ügyel arra, hogy, ne lehessen formázni azt a meghajtót, amelyen az operációs rendszer van. 6 Melléklet: lemez.avi 33. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Formázáskor az alábbi párbeszédpanel jelenik meg: - - Kapacitás: egy legördülő lista, melyben a meghajtó által támogatott formázási méreteket tekinthetjük meg. Állományrendszer: a Windows 2000 képes

több állományrendszer használatára, alapesetben a FAT16, FAT32 és az NTFS között választhatunk. Hajlékonylemezt csak FAT állományrendszerűre lehet formázni. Foglalási egység mérete: azon állományrendszereknél, amelyek ezt támogatják (FAT32, NTFS) megválaszthatjuk a clusterméretet. Kötetcímke: a kötetcímke formázáskori megadására szolgál. Gyorsformázás: Ha ezt bekapcsoljuk a rendszer gyorsformázást végez. Tömörítés engedélyezése: a formázás után a meghajtó tömörítése helymegtakarítás végett (csak merevlemezes meghajtóknál használható). 5. Lemez másolása: ezzel a paranccsal készíthetünk másolatot a hajlékonylemezről (DISKCOPY) 34. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Meghajtótulajdonságok A Tulajdonságokkal a lemez jellemzőit kérhetjük le. Az Általános fül a legfontosabb jellemzőket adja meg. Itt olvashatjuk le a teljes lemezkapacitást, a felhasznált, valamint szabad lemezterületet.

Az Eszközök fülön találhatjuk azokat a lemezkarbantartó eszközöket, melyekkel a legfontosabb feladatokat elvégezhetjük a napi karbantartás során. - Ellenőrzés: megkeresi és (ha beállítjuk) javítja a kötet hibáit. - Biztonsági mentés: a megadott meghajtót vagy annak bizonyos mappáit tömörítve menti, létrehozva egy .bkf kiterjesztésű állományt, amit ugyanezen segédprogrammal vissza tudunk állítani. - Töredezettség-mentesítés7: a töredezettség azt jelenti, hogy egy lemezen lévő állomány különböző részei elszórtan helyezkednek el a lemez különböző területein. A töredezettség a lemezen lévő állományok törlése és új állományok lemezre írása következtében jön létre, lassítja a lemez elérését és csökkenti a lemezműveletek általános teljesítményét. A Lemeztöredezettség-mentesítő újrarendezi a számítógép merevlemezén az állományokat, a programokat és a szabad lemezterületet, így gyorsabbá teszi

a programok futtatását és az állományok megnyitását. A Hardver fülön a lemezmeghajtó fizikai jellemzőit (csatoló típusa, illesztőprogram stb.) tekinthetjük meg A Megosztás fül hálózati környezetben a meghajtó más felhasználókkal való megosztására szolgál, itt bővebben nem foglalkozunk vele. 7 Melléklet: defrag.avi 35. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Mappák8 A mappa adatok rendszerezett tárolására szolgáló eszköz. A mappa tartalmazhat további mappákat és állományokat. A mappák fa-struktúrát alkotnak A mappa struktúra az alábbi felépítésű: Asztal =>Sajátgép => meghajtó =>mappa A DOS-ban megismert könyvtárak tehát mappaként jelennek meg. A mappák egy mappát ábrázoló ikonnal és egy névvel rendelkeznek, mint az ábra is mutatja. A mappák természetesen további tulajdonságokkal is rendelkeznek, melyeket a mappa tulajdonságainál tekinthetünk meg. Ha a mappán a jobb egérgombbal

kattintunk, az alábbi párbeszédpanel jelenik meg: Itt láthatjuk a mappa nevét, típusát, a mappát ahol elhelyezkedik (szülőkönyvtár), a benne lévő állományok és almappák összméretét és az általuk lefoglalt lemezterületet, a létrehozás dátumát és időpontját, ill. a mappa attribútumait A Speciális gombbal a mappa tömörítését, titkosítását, indexelését állíthatjuk be. A Megosztás fül ugyanúgy hálózati környezetben használható, mint a meghajtóknál. A Biztonság fül csak akkor látható, ha a mappa NTFS állományszerkezetű meghajtón található. Ekkor ennek a fülnek a segítségével lehet a mappához felhasználói jogosultságokat beállítani. 8 Melléklet: mappa.avi 36. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Mappabeállítások Mappák nézetei A mappákat és tartalmukat igényeinknek megfelelően különböző formában jeleníthetjük meg. Használjuk a mappa ablakának Nézet menüpontját Itt

választhatunk a Nagy ikonok, a Kis ikonok, a Lista, Részletek ill. a Miniatűrök között. Az ikonos megjelenítésnél több oszlopban jelennek meg az ikonok, alapértelmezett elrendezés a vízszintes. A listás megjelenítésnél (Lista ill Részletek részletes lista) az alapértelmezett elrendezés függőleges, az adatok oszlopokban jelennek meg. A Miniatűrök előkép nézetre váltja a kijelzést, így ha ismert az állomány típusa, a rendszer képes kis képként megjeleníteni a tartalmát. Rendezés Az ikonok ablakon belüli sorrendjét is beállíthatjuk igényeink szerint. Válasszuk a Nézet Ikonok elrendezése parancsát. Az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: - Név szerint - Típus szerint - Méret szerint - Dátum szerint - Automatikus elrendezés Az automatikus elrendezés csak a nagy- és kis ikonos elrendezések esetén hatásos, mely az ablak rajzterületének legjobb kihasználását biztosítja. Listás megjelenítés esetén az oszlopok

feliratára kattintva válthatunk a fordított ill. a "normál" rendezettség között. Frissítés Ha egy megjelenített mappa tartalmát egy más alkalmazás módosította, akkor nem minden esetben jelenik meg a változás az ablakban. Ilyen esetben, ha kiadjuk a Frissítés parancsot, akkor az ablak tartalmát újraolvassa a Windows az aktuális adatokkal. 37. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Műveletek mappákkal (Az alábbiakban a műveletek mellett, zárójelek között a nekik megfelelő DOS parancsok neve szerepel.) Mappák létrehozása (MD) Válasszuk ki a Sajátgépben az új mappa meghajtóját. Ezután keressük meg azt a mappát, amelyiken belül akarjuk az új mappát létrehozni. Válasszuk ki a Sajátgép ikon Fájl menü Új parancsán belül a Mappa parancsot, vagy a jobb egérgomb lenyomása után a kinyíló menüből válasszuk ki az Új / Mappa parancsot. Ekkor egy új mappa jelenik meg az alábbi módon: Az Új mappa

felirat helyére beírhatjuk a létrehozott új mappa nevét, mely maximum 255 karakterből állhat. Mappa kiválasztása (CD) Kattintsunk a mappa objektumra kétszer. Ekkor a beállításoktól függően egy új ablak jelenik meg a Mappa nevével a fejlécben, és az ablakban megjelenik a mappa tartalma, vagy a már nyitott ablak tartalma változik meg. Mindig az lesz az aktuális mappa a meghajtón, amelyik ablaka aktív. Mappa törlése (Deltree) Válasszuk ki a törlendő mappát. Nyomjuk le a Delete billentyűt vagy válasszuk a jobb gombra előugró gyorsmenüből a Törlést. Az alábbi üzenet jelenik meg: Ha az Igen gombot nyomjuk be, akkor a mappa és a teljes tartalma a Lomtár-ba kerül. (A Lomtárat lásd később) Ha a SHIFT+DELETE billentyűk együttes lenyomásával töröljük a mappát, akkor a mappa nem kerül be a Lomtárba, hanem visszavonhatatlanul törlődik. Másolás, mozgatás, parancsikon létrehozása (XCOPY, MOVE) Ezen műveletek megegyeznek az

állományok hasonló műveleteivel. Mivel állományok esetében ezen műveletek gyakoribbak, ott ismertetjük őket. 38. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Állományok9 Logikailag összefüggő adatok halmazát, melyek egy közös névvel rendelkeznek állománynak (fájl) nevezzük. Az állományok általában mágneses adathordozón helyezkednek el. Az állomány tartalma szöveg, numerikus adat, grafika, hang, videofilm stb. lehet Az állományok mappákban helyezkednek el, egy állomány egyszerre csak egy mappában lehet. (Természetesen az állománnyal azonos tartalmú és nevű állomány lehet más mappában is, de ebben az esetben a kettő nem ugyanazt az állományt jelenti.) Ugyanabban a mappában nem lehet két azonos nevű állomány Az állományok neve Windows alatt Az állományokat a nevükkel azonosítjuk. A névkonvenció mindig az operációs rendszertől függ. A Windows alatt egy állomány neve maximum 255 karakterből állhat (ebbe

beletartozik a név és a kiterjesztés is), és szóközöket is tartalmazhat, azonban a következő jelek nem szerepelhetnek benne: :*?"<>~. A Windows az állományneveknél különbséget tesz a kis és nagybetű között, de az állományok azonosításakor már nem veszi figyelembe Tulajdonságbeállítások Az állományok, mint általában az objektumok jellemzőkkel is rendelkeznek. Ezeket a jellemzőket a legegyszerűbben az állomány kiválasztása után a jobb egérgomb kinyíló menüjében a Tulajdonságok választásával kaphatjuk meg. Ekkor egy párbeszédpanel jelenik meg, mely természetesen állományoktól függően eltérhet az alábbitól: 9 Melléklet: file.avi 39. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Itt leolvashatjuk az állomány típusát, helyét, méretét. Itt állíthatjuk be az állomány attribútumait is. Ha az Írásvédett jelölőnégyzetet bejelöljük, akkor az állományt csak olvasásra használhatjuk, és

törlés ellen is védhetjük ezzel. Rejtett választásával az általános mappa megjelenítés során nem jelenik meg az állományok között. A Verzió fül megjeleníti az adott állományra vonatkozó verzió ill. szerzői jogi információkat. Az Összegzés lap megjeleníti a felhasználók által megadott információt az állományról, például a címét, témáját, kategóriáját és szerzőjét. Állományműveletek Az állományok áthelyezése, másolása, törlése mindennapos feladat a számítógépeken. A Windows is rendelkezik ezen feladatok megoldására eszközökkel. Ezen műveleteket természetesen a mappákon is elvégezhetjük Állományok kijelölése (csoportba foglalása) Az állományműveleteket általában több állománnyal szoktuk végrehajtani, ezért szükség van olyan eszközre, melynek segítségével összefoghatjuk az állományainkat. A Kijelölés segítségével különböző módon jelölhetünk ki állományokat: - Egy állomány

kijelölése. Kattintsunk egyszer a bal egérgombbal a mappában az állományobjektumra. Az állomány ikonja kék színűre változik (Megjegyzés: a kijelölt elemek színe csak az alap színbeállítás esetén lesz kék, a továbbiakban is a színekre hivatkozás mindig az alapbeállítást jelenti.) - Egy mappa összes állományának kijelölése: Válasszuk a mappához tartozó Szerkesztés menüparancs Az összes kijelölése menüpontját, vagy üssük le a CTRL+A billentyűkombinációt. A mappában található összes állomány kék színű és kijelölt lesz. - Szomszédos állományok kijelölése: Egy mappában szomszédos állományoknak olyan állományokat nevezünk, melyek a mappa megnyitásakor egy téglalap alakú területen belül helyezkednek el. A téglalap egyik átlójának egyik elemét válasszuk ki az állományra történő kattintással. Ezután a Shift billentyű lenyomva tartásával válasszuk ki az átló másik elemét és kattintsunk rá. Ekkor a

téglalapon belül helyezkedő objektumok kijelöltek lesznek és kék színnel jelennek meg. Ezt más módon is megvalósíthatjuk Álljunk az egérrel az átló egyik elemének objektuma mellé, de ne rá. Nyomjuk meg az egérgombot és húzzuk el az egeret a másik átló irányába. Egy téglalap jelenik meg és a benne szereplő elemek kijelöltek lesznek. - Tetszőleges állományok kelölése: Jelöljük ki az első állományt az Egy állomány kijelölése szerint. Ezután válasszuk ki a másodikat és a Ctrl billentyűt lenyomva tartva, kattintsunk rá a bal egérgombbal. Járjunk el ugyanígy a többi állomány esetén is. - A kijelölés megfordítása: Jelöljük ki a fentiek szerint azokat az elemeket, amelyeket nem akarunk, a későbbi műveletben szerepeltetni. Válasszuk a Szerkesztés/Kijelölés megfordítása parancsot. Ekkor a kijelölt elemek jelöletlenek lesznek, a mappa összes többi eleme pedig kijelölt lesz. - Kijelölés megszüntetése: Kattintsunk a

mappa egy üres helyére. A kijelölés megszűnik. 40. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Mielőtt a másolás, mozgatás műveleteket ismertetnénk a Windows egy fontos elemére ki kell térnünk. Ez az elem a Vágólap A Vágólap a Windows-nak egy olyan ideiglenes tárolóhelye, melyre az egyes alkalmazások adatokat tehetnek, illetve adatokat vehetnek le róla. Ez egy egyszerű kommunikációs eszközt biztosít a különböző alkalmazások között. Ha a Vágólapra kiteszünk egy adatot, akkor a Vágólap előző tartalma teljesen elveszik, így mindig csak az utoljára elhelyezett adatok érhetők el róla. A leggyakoribb vágólap kezelő műveletek: kivágás, másolás, beillesztés. Másolás, mozgatás (COPY, MOVE, XCOPY) A másolás művelet során a kijelölt állomány(ok)ról egy újabb példányt készítünk vagy abban a mappában, ahol az állományok) található(k), vagy egy másik mappában, vagy egy másik meghajtón. A másolás

során megmarad(nak) az eredeti állomány(ok). Mozgatás során az állomány(oka)t áthelyezzük egy másik mappába, vagy egy másik meghajtóra. A mozgatás tehát megfelel egy olyan másolásnak, amely végén az eredeti állomány(ok) letörlődik(/nek). A két műveletet hasonlóan lehet végrehajtani, így ezt a két műveletet együtt tárgyaljuk. A műveleteket alapvetően kétféle módon hajthatjuk végre: a „fogd és vidd" módszerrel, illetve menüparancsokkal. Mindkét esetben nyissuk meg azt a mappát, melyben a másolandó, vagy mozgatandó állományok vannak és jelöljük ki őket az előzőekben leírtak szerint. - A „.fogd és vidd" (drag n drop) módszer: Válasszuk ki azt a mappát vagy meghajtót ahová másolni szeretnénk. Álljunk az egérrel a kijelölt állományok közül az egyikre és az egérgomb lenyomva tartása mellett, húzzuk át az egeret a célmappába (célmeghajtóra). Az egérgombot felengedve az állományok átmásolódnak

vagy átmozgatódnak. Ha a forrás és a célmeghajtó ugyanaz, akkor a fenti művelet mozgatás (hiszen alapértelmezésben nem akarjuk az állományokat duplikálni ugyanazon a meghajtón). Ha egy más meghajtóra történt a művelet, akkor természetesen másolás művelet hajtódik végre. Ha ugyanazon meghajtón belül mégis másolni szeretnénk, akkor az egérgomb lenyomása mellett tartsuk lenyomva a Ctrl billentyűt is. Két különböző meghajtó közötti mozgatást a Shift billentyű lenyomva tartásával az előzőek szerint végezhetjük el. Az objektumokat mozgathatjuk úgy is, hogy nem a bal, hanem a jobb egérgombbal fogjuk meg, ilyenkor a célmappára húzva egy menü jelenik meg, melyből kiválaszthatjuk az elvégezni kívánt művelet típusát (másolás, mozgatás, parancsikon létrehozása). - Menüparanccsal történő másolás, mozgatás: Ez a módszer a későbbiekben más feladatok elvégzésekor is használható lesz, így érdemes ezt is megvizsgálni.

Ez a módszer főleg akkor hasznos, ha a célhelyet a fenti módszerrel nem tudjuk elérni. A kijelölés után a mappa Szerkesztés menüpontjában válasszuk ki a Kivágás (CTRL+X) parancsot mozgatás esetén. Ekkor törlődnek az állományok a mappából, de a nevük átkerül a vágólapra. Másolás esetén a Másolás (CTRL+C) paranccsal átmásolhatjuk a jellemzőket a vágólapra, de ebben az esetben nem törlődnek az állományok. Ezután keressük meg a célhelyet és a Beillesztés (CTRL+V) paranccsal az új helyre illeszthetjük be a vágólapon szereplő állományokat. 41. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet A másolás során egy folyamatkijelző mutatja, hogy a másolás művelete hajtódik végre, és ha a másolás nem sikerül (pl. megtelt a lemez), akkor is visszajelzést kapunk. Átnevezés (RENAME) Az átnevezéssel egy állomány (és természetesen mappa, objektum stb.) nevét változtathatjuk meg. Válasszuk ki az állomány

ikonját és kattintsunk a nevére kettőt (nem duplát!). Ekkor a név mezőben megjelenik a szövegkurzor és a név átírható Írjuk be az új nevet és kattintsunk az objektumon kívülre. Az új név jelenik meg az ikon alatt. Lehet, hogy a beírt név nem látszódik teljesen, de ettől függetlenül az újonnan begépelt teljes név lesz az állomány neve. Erről az állomány tulajdonságainál könnyen meggyőződhetünk. A név megváltoztatását a Fájl menü Átnevezés parancsával is végrehajthatjuk. Törlés, törölt állományok visszaállítása (DEL, ERASE, UNDELETE) - Törlés: Az állományok törlése a Windows alatt nagyon egyszerű feladattá alakult át. Jelöljük ki a törlendő állományokat a korábban leírtak szerint Nyomjuk meg a Delete billentyűt. Egy megerősítő kérdés jelenik meg (mint a mappatörlésnél). Igen választása esetén az állományok letörlődnek és bekerülnek a Lomtár-ba. Ha a Lomtár tele van, akkor a legrégebbi

állományok végleg törlődnek. A törlést végrehajthatjuk úgy is, hogy a kijelölt állományokat a Lomtár ikonjára húzzuk. - Visszaállítás: Előfordulhat, hogy olyan állományokat töröltünk le, amelyekre szükségünk lehet. Ekkor keressük meg a Lomtárban az adott állományokat. Válasszuk a Visszaállítás parancsot a Fájl menüből Az állomány visszakerül az eredeti helyére. Az állományt visszatehetjük úgy is, hogy a Lomtárból fogd és vidd módszerrel visszahúzzuk az eredeti helyére. - A legtöbb Windows-os programban használható a Szerkesztés menü Visszavonás parancsa. Ez a parancs (UNDO) megsemmisíti az utolsó művelet eredményét, így a "véletlen" másolás vagy törlés hatását is semlegesíteni tudjuk. 42. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Melyik művelet nem alkalmazható parancsikonra? a., küldés b., másolás c.,

bezárás 2. Mely karaktereket használhatjuk gyorsbillentyűként? a., számokat b., ESC c., SZÓKÖZ 3. MS-DOS program esetén a parancsikon tulajdonságlapjának memória fülén: a., megadható a program által használható hagyományos memória mérete b., a fizikai memória tulajdonságait állíthatjuk c., a virtuális memória méretét állíthatjuk 4. A meghajtó gyorsmenüjéből elvégezhető a következő feladat: a., lemezellenőrzés b., töredezettség-mentesítés c., formázás 5. Egy hajlékonylemez másolásához: a., két azonos méretű meghajtó szükségeltetik b., a lemez tartalmát a merevlemezre kell menteni c., a Windows saját segédprogramot tartalmaz 6. Melyik az alábbiak közül mappanézet? a., oldalkép b., lista c., nyomtatási 7. Az állományok neve Windows 2000 alatt: a., 8 karakteres lehet b., 3 karakternél hosszabb kiterjesztéssel is rendelkezhet c., nem tartalmazhat szóközt 8. Állományok kijelölésére: a., csak a billentyűzetet

használhatjuk b., a billentyűzetet és a mutatóeszközt is használhatjuk c., csak a mutatóeszközt használhatjuk 9. Mi a Vágólap? a., ideiglenes tárolóhely b., billentyűzet-puffer c., mikor két ablak átfedésbe kerül egymással 10. A "fogd és vidd" módszer: a., egérrel használható b., csak másolásra való c., csak különböző ablakok között használható 43. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 2. fejezet II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. Windows-os programok nem indíthatóak DOS-os parancssorból igaz hamis 2. Parancsikonokat csak futtatható állományokhoz hozhatunk létre igaz hamis 3. A parancsikonhoz tartozó képecske (ikon) szabadon megválasztható igaz hamis 4. MS-DOS programokhoz is hozhatunk létre parancsikonokat igaz hamis 5. Windows-ból nem formázható meg az operációs rendszert tartalmazó meghajtó igaz hamis 6. Lemezformázásnál ugyanazokat jellemzőket állíthatjuk be mint DOS-ban

igaz hamis 7. A Lemezcímkét csak DOS parancssorból tudjuk átállítani igaz hamis 8. A Windows 2000-ben a könyvtáraknak is lehetnek attribútumaik igaz hamis 9. Egy adott mappa tartalmát csak egyféle nézetben tekinthetjük meg igaz hamis 10. A Windows-ban a törölt állományok nem állíthatóak vissza igaz hamis III. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Milyen lehetőségeink vannak programok indítására a Windows-ban? 2. Hogyan hozhatunk létre az Asztalon új parancsikont? 3. Mit állíthatunk be az MS-DOS programokhoz tartozó parancsikon tulajdonságlapjának Memória fülén? 4. Milyen jellemzőket állíthatunk be lemez formázásakor? 5. Mi a töredezettség-mentesítő szerepe? 6. Milyen Mappanézeteket ismer? 7. Hogyan hozhat létre mappákat a Windows-ban? 8. Milyen állomány-elnevezési konvenciók vannak a Windows-ban? 9. Milyen állománykijelölési módszereket ismer? 10. Hogyan lehet egy állományt vagy mappát átnevezni a Windows-ban? 44.

Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Windows 2000 beállításai A Start menü Beállítások A Vezérlőpult10 A Vezérlőpult segítségével módosíthatjuk a Windows működését. A Vezérlőpult parancs hatására egy ablak jelenik meg általában a fenti tartalommal. (Ennek tartalma természetesen bizonyos programoktól függően más is lehet). A Vezérlőpult beállító programjai .cpl kiterjesztésű állományokban találhatóak meg a rendszermappában (melynek helye a telepítéstől függ). 10 Melléklet: vezerlo.avi 45. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A fontosabb beállítások: Dátum/Idő beállítás A rendszerdátum és rendszeridő beállításához kattintsunk erre az objektumra. A megjelenő párbeszédpanelen egy naptár és egy óra jelenik meg. A beállítást innen értelemszerűen kell elvégezni. Az időzóna megadását az Időzóna fül választásával adhatjuk meg. Billentyűzet beállítása

Sebesség fül A billentyűzettel kapcsolatos beállítások: - Ismétlések közti kivárások határozza meg azt, hogy a lenyomva tartott billentyű mennyi idő múlva kezdi az ismétlést. - Az ismétlési sebesség beállítása, mely egy lenyomva tartott billentyű esetén milyen időközönként ismételje a karaktert. - A kurzorvillogás értéke a szövegkurzor villogási sebességét határozza meg. 46. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Billentyűzet nyelve fül A billentyűzet csak egynéhány olyan karaktert tartalmaz, amelyet megjeleníthetünk. Ráadásul a magyar karaktereket tartalmazó billentyűzet beállítások esetén néhány nagyon fontos jelet nem tudunk begépelni. Ezzel a ponttal beállíthatjuk, hogy milyen nyelvű billentyűzeteket szeretnénk használni. Itt több nyelv is megadható A használat során természetesen egyszerre csak egyfajta billentyűzet kiosztást használhatunk, de lehetőség van az egyes billentyűk közti

váltásra. A nyelvek közti átkapcsolásra használhatjuk a Bal ALT+SHIFT vagy CTRL+SHIFT billentyűket, de a Tálcán szereplő információs rész billentyűzet elemére kattintva is kiválaszthatjuk a megfelelő billentyűzet kiosztást. Az aktuális nyelvet megjeleníthetjük (és be is állíthatjuk itt) a Tálcán is, ha bejelöljük a Kijelző engedélyezése a tálcán választóablakot. Hardver fül: Itt adhatjuk meg a billentyűzet típusát, bár ezt a Windows 2000 a legtöbb esetben helyesen ismeri fel, előfordulhat azonban, hogy speciális billentyűzetet kívánunk használni, amit nekünk kell beállítani. Egér beállítása Válasszuk az Egérkezelés objektumot az egérrel kapcsolatos beállításokhoz. Itt állíthatjuk be a jobb- illetve balkezes egérgomb kezelést. A balkezes egérgomb esetén a két gomb (a bal illetve jobb) felcserélődik. Itt állíthatjuk be, hogy a duplakattintás milyen gyors legyen. Aki lassabban tudja egymás után kétszer ugyanazt

az egérgombot lenyomni, annak célszerű itt lassabbra állítani a dupla kattintást. Ezt egyszerűen a csúszka balra tolásával tehetjük meg A tesztterületen ellenőrizhetjük a beállításokat. A Mutatók fülnél meghatározhatjuk, hogy milyen eseményhez milyen egérmutató tartozzon. A sémák közül választhatunk például animált formákat is (ha van ilyen séma). 47. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Mozgás fülnél állíthatjuk be, hogy az egér lassan vagy gyorsan mozogjon, azaz mennyire legyen érzékeny az egér elmozdítására. Ezt is a kevésbé finom „kezű" felhasználóknak célszerű átállítani, mégpedig itt is a csúszka eltolásával. A Hardver fül segítségével tudunk beállítani egy új egeret. Például, ha lecseréljük a jelenlegi egeret egy más szabványúra, akkor le kell cserélni a meghajtóját is. Ezzel a ponttal végrehajthatjuk ezt a feladatot. Felhasználók és jelszavak A Felhasználók és

jelszavak segédprogram lehetővé teszi felhasználók hozzáadását a számítógéphez és a csoportokhoz. A Windows 2000 operációs rendszerben engedélyekkel és felhasználói engedélyekkel általában a csoportok rendelkeznek. A felhasználó a csoporthoz történő hozzáadásakor a felhasználó megkapja a csoporthoz rendelt összes engedélyt is. A Felhasználók és jelszavak segédprogram használatával létrehozhatók vagy módosíthatók a helyi felhasználói fiókokhoz tartozó jelszavak, ami új felhasználói fiók létrehozásakor vagy a jelszó elvesztésekor hasznos. Ha a számítógép hálózathoz csatlakozik, a számítógép csoportjaihoz hálózati felhasználói fiókok is hozzáadhatók, így azok a felhasználók is bejelentkezhetnek a hálózati jelszóval 48. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Területi beállítások A legtöbb program felhasználja a Területi beállításokban szereplő információkat. Ilyen például a

tizedes elválasztójel, a dátum formája, stb. A parancshoz tartozó párbeszédpanel hat füllel rendelkezik: Általános, Számok, Pénznem, Idő, Dátum, Billentyűzet nyelve: - Általános: Itt választhatjuk meg azt a nemzetet, amelynek beállítását használni szeretnénk. Célszerű ezt Magyarra állítani - Számok: Itt adhatjuk meg, hogy az egyes programok a használt számokat milyen formátumban jelenítsék meg. Ez azért fontos, mert például az angol nyelvterületeken a pontot használják tizedesjelnek. Ugyanilyen fontos a mértékegységrendszer is, hiszen nálunk a metrikus mértékegységrendszer az elfogadott. - Pénznem: A pénznem szintén nemzeti sajátosság. Ft-ra érdemes állítani - Idő: Itt állíthatjuk be az idő típusú adatok formátumát. A magyar Területi beállításnál nem célszerű ezt megváltoztatni. Formája: OOPPMM - Dátum: A dátum formátumának meghatározása. A magyar Területi beállítás esetén a dátum ÉÉÉÉ.HHNN

formában jelenik meg (a végén ponttal). A hosszú dátum ÉÉÉÉ HHH NN formában, ahol HHH a hónap teljes magyar neve. Ezt sem célszerű megváltoztatni - Billentyűzet nyelve: Itt adhatjuk meg a billentyűzet nyelvét. Ugyanaz, mint a Billentyűzet vezérlőelem objektumnál. 49. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Megjelenítés A Megjelenítés objektummal a munkaasztal megjelenését változtathatjuk meg az igényeink szerint. A munkaasztalra képet helyezhetünk, a megjelenés színeit változtathatjuk, képernyővédőket állíthatunk be és a képernyő felbontásának méretét változtathatjuk meg. A Képernyő parancs legalább négy fület tartalmaz Háttér, Képernyőkímélő, Megjelenés, Beállítások. Az egyes füleknél megjelenő képernyőszimbólum mindig az aktuális megjelenést mutatja, és ha módosítjuk a beállításokat, akkor itt ellenőrizhetjük. - Háttér: a munkaasztal képének kiválasztására szolgáló

párbeszédpanel. A mintázattal kiválaszthatjuk, hogy milyen minta jelenjen meg, a tapétával pedig egy szabványos képet helyezhetünk el a munkaasztal hátterének. A képernyő mozaik, vagy középre határozza meg, hogyha a kép kisebb méretű, mint az asztal, akkor mozaikszerűen helyezze-e el, vagy egyszerűen középre tegye a képet. - Képernyőkímélő: ha a gépet huzamosabb ideig nem használjuk, de nem kapcsoljuk ki, akkor célszerű a képernyőn lévő tartalmakat mozgatni valamilyen módon, hogy a (régebbi monitorok) ne éghessenek be. Ez persze az újabb monitoroknál már nem okoz gondot. A képernyővédőből az eredeti képernyőre visszatérést jelszóval is elláthatjuk. A képernyővédő fül választásával kiválaszthatjuk a legmegfelelőbb képernyővédőt és beállíthatjuk, hogy az utolsó felhasználói adatbevitel után hány perccel jelenjen meg a képernyővédő. - Megjelenés: a Megjelenés segítségével a Windows megjelenés színeit

határozhatjuk meg. A Windows fő elemeinek a színeit együtt a minta segítségével határozhatjuk meg, de az egyes elemeket külön-külön egyedileg is beállíthatjuk. A szín és betű beállításakor ügyeljünk, hogy a felhasználói programok is ezeket a színeket és betűket fogják használni. Egy rossz választással azonban a program áttekinthetőségét ronthatjuk el. 50. Barhács OktatóKözpont - - Windows 2000 modul 3. fejezet Beállítások: a Beállítás segítségével határozhatjuk meg a képernyő felbontását. A felbontás és a használt színpaletta függ a használt grafikus kártyától, és ez a kettő egymásnak is függvénye. Mielőtt ezeket a pontokat átállítjuk, előtte célszerű elolvasni a grafikus kártya kézikönyvét. Az Asztalterületen található csúszka segítségével állíthatjuk be például, hogy 800 x 600 képernyőpontot tartalmazó legyen az asztal. A színpaletta segítségével választhatjuk ki, hogy a Windows

hány színnel dolgozzon. Ebben a pontban lehetőségünk van a megfelelő képernyő típusának megválasztására is. Web és Hatások: Az ACTIVE DESKTOP beállításai (részletesen nem tárgyaljuk). Betűtípusok A Windows grafikus alapú operációs rendszerben és a felügyelete alatt futó programokban fontos szerepet játszanak a betűtípusok. A rendszer már telepítéskor nagyon sok betűtípust (fontot) a felhasználó rendelkezésére bocsát. Ezen beállítás elem választásával megtekinthetjük a gépünkre telepített fontokat. Itt lehetőségünk van új fontok telepítésére is (a Fájl menü Új betűkészlet telepítése parancsával). Az egyes fontokra duplán kattintva megjeleníthetünk a képernyőn egy az adott betűtípusból készített mintát és nyomtatóra is kinyomtathatjuk. 51. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Mappabeállítások A Mappabeállítások segítségével módosíthatjuk a mappák tartalmának

megjelenését, és meghatározhatjuk, hogy a mappák hogyan nyíljanak meg. Például beállíthatjuk, hogy egyetlen ablak nyíljon meg (sok lépcsőzetesen elrendezett ablak helyett), ha olyan mappákat nyitunk meg, melyek a kijelölt mappán belül vannak. Meghatározhatjuk továbbá, hogy a mappákat egyszeres vagy dupla kattintással nyissuk-e meg. A Mappabeállításokkal kapcsolhatjuk be az ACTIVE DESKTOP szolgáltatást, vagy jeleníthetünk meg hiperhivatkozás-szöveget (a már említett link) a mappákban (Általános lap), módosíthatjuk az egyes állományok megnyitásához használatos programokat (Fájltípusok lap), vagy elérhetővé tehetünk egyes állományokat kapcsolat (hálózati elérés) nélküli módban (Kapcsolat nélküli fájlok lap). A Mappabeállításokban elvégzett változtatások a Windows Intéző ablakainak tartalmának megjelenítését érintik (beleértve a Sajátgép, a Hálózati helyek, a Dokumentumok és a Vezérlőpult ablakokat is). 52.

Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Programok telepítése/törlése A programok hozzáadásával új programokat telepíthetünk a regisztrált programok közé, illetve regisztrált programokat (és hozzájuk kapcsolódó adatokat, mappákat) távolíthatunk el. Ugyanitt lehetőségünk van olyan Windows komponensek hozzáadására is, melyeket a Windows telepítésekor nem adtunk meg. Ekkor rendelkezésünkre kell, hogy álljon az eredeti Windows telepítőlemez. Hardver hozzáadása/eltávolítása Ha a számítógépünkhöz új hardvereszközt csatlakoztatunk, általában a gép következő bekapcsolásakor felismeri. Ha szabványos és nem igényelt telepítést, akkor az eszközt használatba vehetjük minden gond nélkül. Ilyen eszközök általában a Plug and Play eszközök. Ha az eszköztelepítő lemezzel rendelkezik, akkor természetesen az eszköz a gépbe történő beszerelése után telepíteni kell. Egyéb esetekben az Hardver hozzáadása

varázslóval elvégezhetjük a telepítést. A varázsló részletesen elmondja azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani. Ugyanezen varázsló segítségével el is távolíthatunk a rendszerből hardvereszközöket, megakadályozva a hibás működést, ill. a hibaüzeneteket, mivel a fizikai eltávolítás után az operációs rendszer még keresheti az eszközt. Rendszer A Vezérlőpult Rendszer ikonjára duplán kattintva a megjelenő párbeszédpanelen a következőket végezhetjük el: - a számítógép memóriahasználatával kapcsolatos beállítások megtekintése és módosítása - információ keresése a hardverek és eszközök tulajdonságaival kapcsolatban, hardverprofilok beállítása, valamint - a hálózati kapcsolat és a bejelentkezési profil adatainak megtekintése. 53. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Hardver fülön a hardverekről található információ. A Hardver varázsló segítséget nyújt a hardverek

telepítéséhez, eltávolításához és konfigurálásához. Az Eszközkezelőben megtekinthetjük, hogy mely eszközök vannak telepítve a számítógépen, módosíthatjuk az eszközök tulajdonságait, vagy eltávolíthatjuk azokat. A Hálózati azonosítás fülön megtekinthetjük a hálózati és bejelentkezési adatokat, például a számítógépnevet vagy a tartománynevet. Részleteket tudhatunk meg az adott tartományhoz vagy munkacsoporthoz tartozó tagságról, illetve hálózathoz való csatlakozáshoz elindíthatjuk a Hálózati azonosítás varázslót. A Felhasználói profilok fülön tekinthetjük meg és módosíthatjuk a bejelentkezési konfigurációval kapcsolatos egyéni beállításokat. A Speciális fülön módosíthatjuk a programok memóriahasználatának módját meghatározó teljesítmény beállításokat is (pl. a lapozó állomány és a rendszerleíró adatbázis mérete, környezeti változók stb.) A rendszerindítási és a helyreállítási

beállítások megadják, hogy a számítógép melyik operációs rendszert használja a rendszer indításakor, és mit végezzen el, ha a rendszer váratlanul leáll. Hangok és multimédia A Vezérlőpult Hangok és multimédia ikonja segítségével hangokat rendelhetünk adott rendszereseményekhez. Rendszeresemények többféle módon következhetnek be pl. a számítógépes program végrehajt egy feladatot, vagy egy feladat végrehajtása közben hibát észlel stb. Az Audió fülön kiválaszthatjuk a hangfelvételhez és a lejátszáshoz használatos eszközöket, míg a Hardver fülön a multimédiás eszközök beállításait tehetjük meg. 54. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Kisegítő lehetőségek A Windows megjelenése és működése módosítható annak érdekében, hogy a felhasználók csökkent látási, hallási vagy mozgási lehetőségeihez igazodjon. A Vezérlőpulton megnyitható Kisegítő lehetőségek párbeszédpanelen

könnyen beállíthatjuk a billentyűzet, a képernyő és az egér egyéni igény szerinti működését. Az itt található kisegítő eszközök különböző funkciókat látnak el: - A Beragadó billentyűk lehetővé teszik billentyűkombinációk használatát egyszerre egy billentyű leütésével. - A Billentyűszűrés a billentyűzet működésének beállítására szolgál. - Az Állapotjelző hangok segítségével hangjelzést állít be a CAPS LOCK, a NUM LOCK és a SCROLL LOCK billentyűk lenyomása esetére. - A Hangfigyelő segítségével látható üzeneteket jelenít meg a rendszer hangjelzései mellett. - A Hangüzenetek kiírása utasítja a programokat a beszéd és egyéb hangok szöveges megjelenítésére. - A Kontrasztos megjelenítés szabadon választható színekkel és betűméretekkel növeli a képernyő kontrasztját. - A Billentyűzetegér a billentyűzet számára lehetővé teszi az egér funkcióinak ellátását. - Az Alternatív eszközök

lehetővé teszik az egéren és a billentyűzeten kívül más beviteli eszközök használatát is. A Kisegítő lehetőségek varázsló segítségével a programokat és beállításokat saját különleges igényeinknek megfelelően módosíthatjuk. 55. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Energiagazdálkodási lehetőségek A Vezérlőpult Energiagazdálkodási lehetőségek párbeszédpanelje segítségével csökkenthető a számítógépes eszközök vagy akár az egész rendszer energiafogyasztása. Ez az energiaellátás-séma kiválasztásával érhető el, amelyek a számítógép energiafelhasználásának vezérlésére vonatkozó beállításokat tartalmazó gyűjtemények. Létrehozhatjuk saját energiaellátás-sémáinkat, vagy használhatjuk a Windows beépített sémáit is. Az energiaellátás-sémák beállításai egyenként is módosíthatók. A hardvertől függően a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: - A monitor és a

merevlemezek automatikus kikapcsolása energiamegtakarítás céljából. - A számítógép készenléti állapotba helyezése, amikor nem használjuk azt. Készenléti állapotban a számítógép egészen alacsony fogyasztású állapotra vált, amelyben a géphez csatlakoztatott eszközök (például a képernyő és a merevlemezek) kikapcsolnak, így a számítógép kevesebb áramot fogyaszt. Amikor újra használni szeretnénk a számítógépet, az gyorsan visszaáll készenléti állapotról normál üzemmódra, és az Asztal pontosan olyan állapotba kerül, mint amilyenben akkor volt, amikor otthagytuk a gépet. A készenléti állapot különösen hasznos a hordozható számítógépek esetében, ahol a telep energiájának megtakarítása lényeges szempont. Mivel készenléti állapotban a számítógép nem menti az Asztal tulajdonságait és állapotát a merevlemezre, egy időközben bekövetkezett esetleges áramszünet során a nem mentett adatok elveszhetnek. - A

számítógép hibernálása. A hibernálási szolgáltatás lemezre menti a memória teljes tartalmát, kikapcsolja a képernyőt és a merevlemezeket, majd kikapcsolja a számítógépet. Amikor újraindítjuk a számítógépet, az Asztal pontosan abba az állapotba áll vissza, mint amiben akkor volt, amikor a gépet otthagytuk. A hibernálásból történő visszaállás hosszabb ideig tart, mint a készenléti állapotból történő visszaállítás. 56. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A monitort és a merevlemezeket általában azért kell rövid időre kikapcsolni, hogy kevesebb energiát fogyasszanak. Ha azt tervezzük, hogy hosszabb ideig nem dolgozunk a számítógéppel, helyezzük azt készenléti állapotba, vagy hibernáljuk a rendszert. A Windows Energiagazdálkodási lehetőségeinek használatára csak akkor van mód, ha a számítógép támogatja ezeket a szolgáltatásokat (APM, ACPI). Nyomtatók Ebben az ablakban láthatjuk a már

telepített nyomtatókat, ill. itt telepíthetünk a rendszerbe újakat. Válasszuk a Nyomtató hozzáadása varázslót, majd járjunk el a varázslóban leírtak szerint. A hozzáadott nyomtató ikonja megjelenik a Nyomtatók mappában. A mappában megjelenő helyi és hálózati nyomtatók ikonjai eltérő formában jelennek meg. Célszerű a leggyakrabban használt nyomtatókról parancsikont készíteni az Asztalra. Azt, hogy több nyomtató hozzárendelése esetén a nyomtatás melyik nyomtatóra történjék legegyszerűbben úgy állítható be, hogy az objektum jellemzői között kiválasztjuk az Alapértelmezett menüpontot. 57. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Tálca beállításai A Tálcát áthelyezhetjük, ha egy üres területére kattintva elhúzzuk valamely irányba. A Tálca automatikusan mindig az Asztal valamelyik széléhez igazodik. A Tálca testre szabásához kattintsunk egy üres területre a Tálcán, majd az előbukkanó

menüből válasszuk a Tulajdonságok menüpontot. A Mindig látható jelölőnégyzet kiválasztásával megadhatjuk, hogy a Tálca akkor is látható maradjon, ha egy programablakot nagy méretre nyitunk. Az Automatikus elrejtés használatával, a Tálca, ha nem használjuk eltűnik a képernyőről. Ilyen esetben a Tálca területe fölé húzva az egeret a Tálca újra megjelenik. A Kis ikonok használatával tudjuk a Start menü ikonjait lekicsinyíteni. Az Óra megjelenítése a Tálca jobb szélén megjeleníti a pontos időt. A Testreszabott menük használata jelölőnégyzet kiválasztásával a Windows 2000 nyomon követi, hogy a felhasználó mely programokat használja, és elrejti a régóta nem használt programokat. A rejtett programok megjelenítéséhez mutassunk a Start menüben a Programok pontra, majd kattintsunk a menü alján a lefelé mutató nyílra. 58. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Start menü beállításai11 A Tálca

tulajdonságlapjának Speciális fülére kattintva adhatjuk meg a Start menüre vonatkozó beállításokat. A Start menü testreszabása részben változtathatjuk meg a menü tartalmát. A Hozzáadás paranccsal a Start menühöz újabb elemeket adhatunk hozzá. A megjelenő párbeszédpanelben a szerkesztőablakba gépeljük be azt a parancsot, amelyet a menüben szeretnénk elhelyezni. A tallózással a korábban ismertetett módon kiválaszthatjuk azt az elemet, amelyet a parancssorban szeretnénk elhelyezni. Ezután a Tovább gombbal kiválaszthatjuk azt a Start menühöz tartozó mappát, ahová szeretnénk az adott parancsot behelyezni. Az Eltávolítás paranccsal a Start menü felesleges elemeit távolíthatjuk el egyszerűen. Válasszuk ki a megfelelő elemet és nyomjuk meg az Eltávolítás gombot. A kiválasztott elem kikerül a Start menüből. A Speciális segítségével aktivizálhatjuk a Windows Intézőjét (ld. később) A Visszarendezés gombot választva

alapértelmezett állapotba áll vissza (pl. rendezés ill a Windows programok megjelenítése szempontjából) A Dokumentumok mappa törlése gombbal ki tudjuk üríteni a Dokumentumok mappát, mely a legutóbb megnyitott dokumentumok, programok ill. webhelyek hivatkozásait tartalmazza. A Start Menü beállításai listában speciális a Start menü megjelenésére vonatkozó beállításokat találunk, pl. ki vagy be tudjuk kapcsolni, hogy a vezérlőpult almenüként jelenjen meg stb. 11 Melléklet: startmenu.avi 59. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Lomtár A Lomtár fogalma A Lomtár az állományok és mappák törlésekor használható biztonsági segédeszköz. A merevlemezen levő bármely állomány törlésekor a Windows az állományt a Lomtárba helyezi, és a Lomtár ikon üresről telire változik. Hajlékonylemezes vagy hálózati meghajtóról az elemeket a rendszer véglegesen törli, és nem helyezi a Lomtárba. A rendszer addig

tárolja a Lomtárban a törölt elemeket, amíg a felhasználó véglegesen le nem törli ezeket. Ezek az elemek továbbra is helyet foglalnak a merevlemezen, törlésük visszavonható, illetve eredeti helyükre visszaállíthatók. Amikor a Lomtár megtelik, a Windows automatikusan helyet szabadít fel a legutóbb letörölt állományok és mappák tárolására. A merevlemez minden partíciójához külön Lomtár tartozik a Windows rendszerben. Partícionált merevlemez vagy egynél több merevlemez használata esetén az egyes partíciókhoz különböző méretű Lomtár állítható be. A Lomtár tárolási kapacitásánál nagyobb elemeket a rendszer nem menti a Lomtárba. Ezeket a rendszer véglegesen törli 60. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Lomtár beállításai Az egyes meghajtókon különböző Lomtárbeállítások használatához kattintsunk a Lemezmeghajtók egymástól független beállítása választógombra, majd a

beállítások módosításához kattintsunk a kívánt meghajtóhoz tartozó fülre. Ha az összes meghajtóra ugyanazokat a Lomtár beállításokat akarjuk érvényesíteni, kattintsunk az Azonos beállítás használata az összes meghajtóra választógombra. A választókörök alatt egy jelölőnégyzetet láthat (A törölt fájlok ne kerüljenek át a Lomtárba, hanem azonnal semmisüljenek meg), melynek kiválasztásával (bekapcsolásával) kikapcsoljuk a rendszer biztonsági funkcióját, ezáltal a továbbiakban az állományok visszaállítása ezen módszer használatával már nem valósítható meg. A csúszka beállításával lehet meghatározni (a partíció méretének bizonyos százalékában), hogy mennyit foglaljon le a rendszer maximálisan a Lomtár számára. Alapértelmezésben ez 10 %. A Törlési jóváhagyás megjelenítése jelölőnégyzet szabályozza, hogy amennyiben a Lomtár ürítését választjuk, a rendszer kérjen-e megerősítést a

szándékunkról. 61. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet A Lomtár használata Ha törlünk egy elemet a Windows grafikus felületének használatával, a törölt objektum átkerül a Lomtárba. Vigyázat: a DOS parancssorból törölt elemek nem kerülnek a Lomtárba! Az elemek azonban a Lomtárba való áthúzással is törölhetők. Ha az elem áthúzása közben nyomva tartjuk a SHIFT billentyűt, akkor a rendszer véglegesen törli az állományt vagy mappát, és nem helyezi a Lomtárba. A Lomtárból való törléskor a rendszer az elemet véglegesen törli a számítógépről. A Lomtárból törölt elemek nem állíthatók vissza. A Lomtárból való visszaállításkor az elem visszakerül eredeti helyére. Egy vagy több elem visszaállításához jelöljük ki a visszaállítani kívánt elemeket, majd kattintsunk a Fájl menü Visszaállítás parancsára. Ha olyan állományt akarunk visszaállítani, amely eredetileg egy törölt mappában

helyezkedett el, akkor eredeti helyén a rendszer újból létrehozza a mappát, és itt állítja vissza az állományt. A Lomtár ürítésére a Fájl menü Lomtár ürítése parancsa használható, vagy a Lomtár parancsikonra jobb gombbal történő kattintás után a felbukkanó gyorsmenüből is kiválasztható ugyanez az opció. 62. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Hol találhatóak meg a Windows beállító eszközei? a., Vezérlőpult b., Asztal c., Sajátgép 2. A billentyűzetkiosztás nyelve hogy állítható be? a., a Vezérlőpult/Nyelvek eszközével b., a Vezérlőpult/Betűtípusok szközével c., a Vezérlőpult/Billentyűzet eszközével 3. Mire használatos a Területi beállítások eszköz? a., elhelyezhetjük hazánkat a térképen b., országfüggő (dátum/időformátum, pénznem stb) beállítások megadására c., a Windows nyelvének beállítására 4. Az

Asztal háttere: a., csak egyszínű lehet b., csak a telepítéskor határozható meg c., képet is tartalmazhat 5. Mire használjuk a felbontási beállítások változtatásának lehetőségét? a., meghatározhatjuk a képernyőpontok számát b., meghatározhatjuk a z ablakok kinézetét c., ezt a beállítási lehetőséget csak a rendszer használja 6. Mit jelent a "Plug and Play eszköz" kifejezés? a., a rendszer felismeri, nem igényel külön telepítést b., játékeszközöket c., olyan multimédiás eszközöket, melyek a videólejátszáshoz szükségesek 7. Melyik beállítási lehetőség tartalmaz opciókat a hordozható (laptop) számítógépekhez? a., Kisegítő lehetőségek b., Nyomtatók c., Energiagazdálkodási lehetőségek 8. Az alábbiak közül melyik tartozik a Tálca beállításai közé? a., Automatikus elrejtés b., Billentyűszűrés c., Kapcsolat nélküli fájlok 9. Mi a Lomtár? a., egy virtuális meghajtó b., egy állomány c., egy

mappa 10. Meddig állíthatóak vissza a Lomtárból a törölt állományok? a., bármeddig b., minden hónap első vasárnapjáig c., amíg a Windows felül nem írja őket, mikor a Lomtár megtelik 63. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 3. fejezet II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A Dátum/Idő beállításnál a téli-nyári időszámításra való átállás is automatizálhatóigaz hamis 2. Ha balkezesek vagyunk, balkezes egeret kell vásárolni igaz hamis 3. A Megjelenés segítségével állíthatjuk be a monitoron megjelenő kép szélességét igaz hamis 4. A Kisegítő lehetőségek a hallás-, látás-, vagy mozgássérültek számára tartalmaz különleges beállításokat. igaz hamis 5. A Tálcán megjelenő ikonok méretét be lehet állítani igaz hamis 6. A Start menüben mi is létrehozhatunk saját parancsikonokat igaz hamis 7. A hajlékonylemezről törölt állományok is megtalálhatóak a Lomtárban igaz hamis 8. A

Lomtár a C: rendszermeghajtón helyezkedik el igaz hamis 9. Véglegesen törölni az állományokat csak a Lomtár ürítésével lehet igaz hamis 10. A Vezérlőpultot almenüként is megjeleníthetjük a Windows 2000 rendszerben igaz hamis III. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Mit állíthatunk be az Egérkezelés eszköz segítségével? 2. Mire való a Felhasználók és jelszavak segédprogram? 3. Mire való a Megjelenítés párbeszédpanel? 4. Mi a szerepe a Mappabeállítások lehetőségnek? 5. Mit állíthatunk be az Energiagazdálkodási lehetőségek segítségével? 6. Milyen Tálca tulajdonság beállításokat ismer? 7. Mire való a Start menü testreszabása? 8. Mi a Lomtár szerepe a Windows 2000 rendszerben? 9. Milyen Lomtárbeállításokat ismer? 10. Hogyan lehet egy állományt vagy mappát visszaállítani a Windows-ban? 64. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet A Windows Intéző használata Mint arról már volt szó a

Sajátgép ikon segítségével betekintést nyerhetünk számítógépünk belsejébe, dolgozhatunk meghajtóink, mappáink tartalmával. Sok esetben azonban az elvégzett műveletek és/vagy a cél ill. a forrásobjektumok nagy száma nem teszi hatékonnyá az adatok különálló ablakokban való megjelenítését. A bonyolultabb, összetettebb feladatok megoldására rendelkezésünkre áll egy integrált felület: a Windows Intéző. Segítségével könnyen gyorsan és főleg áttekinthetően eligazodhatunk állományaink, mappáink között, megtekinthetjük, másolhatjuk stb. azokat. Felépítése és működése emlékeztet az előző Windows verziók File Managerére, annak továbbfejlesztett, lényegesen hatékonyabb változata. A Windows 2000-ben található változat nagyfokú integráltságot mutat a Microsoft Internetes böngészőprogramjával, mind az állomány és mappaműveletekhez, mind a web tallózásához ugyanazt a programot használhatjuk. Az Intéző

elindítása után a következőhöz hasonló képet láthatunk: Az Intéző jobb oldali ablaka ismerős lehet, hiszen a meghajtók vizsgálatánál már találkoztunk vele. Figyeljük meg, hogy a fő különbség a két ablak között az, hogy a Mappák eszköztárgomb ebben az esetben bekapcsolt állapotban van. Ez a beállítás teszi lehetővé, hogy a bal oldalon megjelenítsük a mappastruktúrát. 65. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet A Windows Intéző elindítása lehetséges a Start menü Kellékek almenüjéből, egy meghajtó vagy egy mappa gyorsmenüjéből, ill. bármely böngészőablak Mappák eszköztár gombjának használatával, az ablak Intézőablakká változtatható. Az Intézőt a fenti lehetőségeken túl elindíthatjuk még, a Start menü gyorsmenüjéből, ilyenkor rögtön megnyitja a Start menü mappaszerkezetét. A Mappastruktúra Az elindulás után felkínált munkafelület két részre van osztva, a bal oldali ablakban

láthatjuk meghajtóinkat, mappáinkat, egy fa struktúrába rendezve, azonban itt nem látszanak az állományok. A jobb oldaliban az aktuális (azaz a bal oldalon kijelölt) mappa tartalma látható. A fa struktúrájú ábrázolás rendkívül jó áttekinthetőséget és kényelmes kezelést biztosít. A tetszőlegesen megnyitott mappához egy lefelé kiinduló függőleges vonal kapcsolódik, melyhez vízszintes vonalakkal kapcsolódnak az ezen mappában található további almappák. Ha az ág kapcsolódási pontjában + jel található, ez információ arról, hogy a kapcsolódó mappa további almappákat tartalmaz. Ha ezek valamelyikének a tartalmát is meg akarjuk tekinteni, úgy kattintsunk a mappára és a jobb oldali ablakban megjelenik a kívánt információ. Ha csak a mappában található almappastruktúrára vagyunk kíváncsiak, úgy a + jelre kattintva kinyithatjuk a faszerkezetet, ilyenkor a bal oldali ablak változtatja meg a tartalmát, a kinyitott mappa

azonban nem lesz kiválasztva (nem válik aktuálissá), amit az is jelez, hogy a tartalma nem jelenik meg a másik oldalon. A kapcsolódási pontban szereplő - jel, azt jelzi, hogy a mappa megjelenítette a fastruktúrában az összes almappáját. Abban az esetben ha a kapcsolódási pontban semmilyen jelet nem látunk, az jelzés arra nézve, hogy a mappa nem tartalmaz almappákat. 66. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Ezzel a módszerrel szintről-szintre haladva végignézhető, mit hol találunk a gépünkön. Természetesen - hogy ne váljon túlságosan szerteágazóvá, ezáltal áttekinthetetlenné az ábrázolás - a megnyitott, de számunkra érdektelen mappákat becsukhatjuk, teljesen azonos módon a kinyitással. Ekkor eltűnik az eddig nyitva lévő a mappához kapcsolódó fastruktúra, és csak a - jel helyére visszakerülő + jel utal arra, hogy az további mappákat rejt magában. Az Intéző ablakának jobb oldala mintegy

keresőablakként funkcionál, segítségével a bal oldalon tetszőleges szintig kibontott fastruktúra tetszőleges mappájának tartalma tekinthető meg. Elég a bal oldalon bármelyik mappát kijelölni - egyszeres kattintással -, a jobb oldalon megjelenik a tartalom. A jobb oldali ablakban is be tudunk lépni a mappákba, de ott a már megismert kettős kattintást kell alkalmaznunk. A Windows Intéző mappastruktúrájának kezdőpontja az Asztal. Ebben találjuk meg a Sajátgépet, amiben a meghajtók láthatóak. Ezt a megoldást virtuális fastruktúrának hívjuk, mivel az Asztal valójában egy mappa, mely a felhasználói profilhoz tartozik. Az alábbi ábrán láthatjuk az Asztal és a Start Menü elhelyezkedését a struktúrában Az Asztal elhelyezkedése a mappastruktúrában A Start Menü elhelyezkedése a mappastruktúrában Amint az látható az Asztal és a Start menü mappából kettő van: az All User főmappa alatt elhelyezkedő mappákban találhatóak azok

az elemek, amelyek minden felhasználóra érvényesek, a felhasználónév által reprezentált főmappa alattiak pedig az adott felhasználó saját beállításait tartalmazzák (felhasználói profil). Tehát ha új programcsoportot hozunk létre a Start menüben, valójában mappalétrehozás történik a saját Start menü almappánkban, az asztalon létrehozott parancsikonok, pedig a saját Asztal mappánkba kerülnek. 67. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Műveletek végrehajtása a Windows Intézőben A Windows Intézőben mindazon állomány ill. mappaműveleteket el tudjuk végezni, amelyeket eddig megismertünk. Az Intéző használatának előnye ebben az esetben rögtön nyilvánvalóvá válik, a műveletek elvégzése kényelmesebb és áttekinthetőbb, mint ha több ablakkal dolgoznánk. A bal oldali ablakot elsősorban a forrás vagy cél mappa kijelölésére használjuk. A megismert állomány és mappakezelő műveleteket a jobb oldali

ablakban végezhetjük el. A kijelölés és a többszörös kijelölés megegyezik a már tanultakkal, arra azonban figyelni kell, hogy az Összes kijelölése funkció, akár a bal, akár a jobb ablakban állunk csak az aktuális mappára vonatkozik. Mappa létrehozása ill. törlése a már ismert módon történik Mappákat (és állományokat) törölni oly módon is tudunk, ha a jobb oldali ablakból a bal oldali struktúrában megjelenő Lomtár ikonra húzzuk az objektumot. Mappa vagy állomány mozgatása/másolása az Intéző használatával egyszerűbb feladattá válik, hiszen itt kiterjedten használhatjuk a "fogd és vidd" módszert. A kiválasztott forrásobjektumot egyszerűen áthúzzuk a jobb oldali ablakból a bal oldali mappastruktúra megfelelő pontjára és ott elengedjük. Ne feledjük, hogy meghajtón belül a Windows az objektumokat mozgatja, míg két meghajtó között másolja! A jobb oldali egérgombbal való mozgatás ugyanazt eredményezi,

mint az ablakok közötti műveletvégzés: a célmappa felett felengedve a gombot gyorsmenüt kapunk, melyből kiválaszthatjuk a műveletet melyet végezni akarunk. Átnevezés esetén ugyanazzal a módszerrel járunk el mint eddig, a névre kettőt kattintva (elsőre kijelöljük, a másodikra a név szerkesztését kezdjük meg) a név átírható 68. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Komplex példa műveletvégzésre12 Nézzük meg egy komplex feladat megoldását az Intézőben: 1. Formázzuk meg a hajlékonylemezt gyorsformázással! 2. Hozzuk létre az A: meghajtóban lévő lemez gyökérkönyvtárában az alábbi mappastruktúrát: 3. 4. 5. 6. 7. Másoljuk át a C:Winntsetuplog.txt állományt az A:KönyvtárKettő mappába! Nevezzük át az A:KönyvtárKettősetuplog.txt-t hellodok-ra! Mozgassuk át az A:KönyvtárKettő hello.dok-ot az A:KönyvtárEgy mappába! Állítsuk át az A:KönyvtárEgy hello.dok attribútumait csak olvashatóra!

Töröljük a teljes mappastruktúrát! 1. Nyissuk meg az Intézőt. A bal oldali mappastruktúrában válasszuk ki az A: meghajtót és kattintsunk rá a jobb egérgombbal. Az előugró gyorsmenüből válasszuk ki a Formázás menüparancsot, majd a megjelenő párbeszédpanelen állítsuk be a formázás paramétereit, közöttük a gyorsformázás jelölőnégyzetét is, majd kattintsunk az Indítás feliratú gombra. A megjelenő figyelmeztetést olvassuk el, majd fogadjuk el az OK gomb lenyomásával. A rendszer egy folyamatjelzőn mutatja a formázás aktuális állapotát, majd (ha nem hibás a lemez) "A formázás befejeződött" szövegű ablakot az OK gombbal zárjuk be. 12 Melléklet: intezo 1-7.avi 69. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet 2. Kattintsunk a baloldalon az A: meghajtóra egyszer. A jobb oldali ablakban megjelenik az A: meghajtó gyökérkönyvtárának tartalma (jelenleg üres). Kattintsunk egy üres területre a jobb

oldali ablakban (nem nehéz ilyet találni), a megjelenő gyorsmenüből válasszuk az Új, majd a Mappa lehetőséget. A megjelenő új mappát nevezzük át Könyvtárra és üssünk ENTER-t. Ezzel nemcsak elfogadtatjuk a rendszerrel az átnevezést, de be is lépünk a mappába. 70. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Itt az előbbi módon hozzuk létre a két mappát, de most az átnevezés után ne nyomjuk meg az ENTER billentyűt csak kattintsunk félre. Ha készen vagyunk kattintsunk duplán a Kettő mappára. Ezen belül hozzuk létre a Három mappát, majd nyissuk ki a baloldalon az A: meghajtó gyökérkönyvtárából induló teljes mappastruktúrát, oly módon hogy először a Könyvtár mappa előtti + jelre, majd a kinyíló mappában a Kettő mappa előtti + jelre kattintunk. Mindkét jel jelre vált 3. Nyissuk ki a C: meghajtót a baloldalon, keressük meg a C:Winnt mappát, majd kattintsunk rá. A következő képet kapjuk: 71.

Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Mivel ez egy rendszermappa a Windows 2000 figyelmeztet, hogy ha innen állományokat távolítunk el a rendszer működését veszélyeztetjük. Kattintsunk a Fájlok megjelenítése szövegre (linkre). A megjelenő állományok közül keressük meg a wplog.txt-t és jelöljük ki 72. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Húzzuk rá a jobb oldali ablakban kijelölt wplog.txt-t a bal oldali mappastruktúrában az A:KönyvtárKettő mappára. Elkezdődik a másolás! Várjuk meg míg a folyamatjelző végigfut, és a rendszer bezárja a másolás folyamatát mutató ablakot. Ha készen vagyunk a másolással csukjuk össze a C: meghajtót, az előtte lévő - jelre kattintva. 4. A nyitott A: meghajtó struktúrájában keressük meg a Kettő mappát, majd kattintsuk rá. A jobb oldali ablakban megjelenik a tartalma Jelöljük ki a wplogtxt-t, majd kattintsunk a nevére. A név kijelölődik és benne

villog a kurzor, a rendszer felkínálja a szöveget szerkesztésre. Írjuk át a nevet hellodok-ra 5. Fogjuk meg a hello.dok-ra nevezett állományt és húzzuk rá az A:KönyvtárEgy mappára. Mivel egy meghajtón belül történik a művelet, az eredmény az állomány mozgatása lesz a célmappába. 73. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet 6. Kattintsunk a mappastruktúrában az A:KönyvtárEgy mappára. A jobb oldali ablakban megtaláljuk az előbb ide átmozgatott hello.dok-ot Kattintsunk rá jobb egérgombbal. A megjelenő gyorsmenüből válasszuk ki a tulajdonságlapot A tulajdonságlapon kapcsoljuk be az Írásvédett jelölőnégyzetet. 74. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet 7. A bal oldali ablakban kattintsunk a jobb egérgombbal az A: meghajtó gyökérkönytárából nyíló Könyvtár mappára. Válasszuk a törlés menüpontot A megerősítést kérő kérdésre adjunk Igen választ. Várjuk meg míg a rendszer

letörli a teljes mappastruktúrát. 75. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Az állománytípus-regisztráció A Windows 95 megjelenésével az operációs rendszer új lehetőséget kapott, és ez az állományregisztráció. A rendszerleíró adatbázisban tárolt információk alapján a rendszer képes eldönteni, hogy egy adott kiterjesztésű állomány milyen típusú. Ezen információk alapján fogja megjeleníteni az állomány ikonját, ill. ha duplát kattintunk az állományra elindítani azt a programot, mely az adott állomány kezelésére, a benne lévő információk feldolgozására képes. Az állománytípus-regisztráció a programok feladata: a jól megírt Windows alapú programok bejegyzik a rendszerleíró adatbázisba a saját állománytípusaikat ill. azok jellemzőit. Ezáltal a felhasználónak nem kell keresgélni a programok között, ha egy regisztrált állomány tartalmát meg akarja ismerni, mivel a rendszer automatikusan

indítja azt, ha elérhető. Sajnos, sok esetben ha eltávolítunk egy programot a rendszerből, a regisztrációs bejegyzései nem, vagy csak részben törlődnek, így a programindítás (a program hiánya miatt) nem sikerül. Az állományregisztrációs bejegyzéseket az Eszközök menüpont Mappa beállításai résznél találjuk, a Fájltípusok fülön. A képen jól látszik, hogy a rendszer a kiterjesztései alapján azonosítja az állományokat, itt pl. épp a txt kiterjesztésű állományok bejegyzését láthatjuk. A listában a kiterjesztést és a típus leírását láthatjuk, alul a Társítás részben pedig annak a programnak a meghatározását, amely az állományt képes megnyitni és kezelni. Mint látható új típust is megadhatunk itt, valamint a már meglévő bejegyzéseket is módosíthatjuk. 76. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet A társítási információk módosíthatóak az Intéző gyorsmenüjéből is. Ha a kijelölt

állományon jobb egérgombbal kattintunk az előbukkanó helyi menü tartalmaz egy társítás menüpontot is, melyre kattintva (ismeretlen állomány esetén), vagy az almenüt kinyitva tallózhatunk a programok között, vagy választhatunk a felkínált lehetőségekből. Állományok és mappák megjelenítése az Intézőben A Windows Intézőben az állományok és mappák elrendezését a mappák beállításainál már tanult módon lehet befolyásolni. Nagyon gyakran használt funkció, az ún. előnézeti kép, amikor egy állomány kijelölésekor a jobb oldali ablak információs részén megjelenik az állomány kicsinyített képe. 77. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM HOZZA LÉTRE AZ ALÁBBI MAPPASTRUKTÚRÁKAT! 1. 4. 2. 5. 3. 6. 78. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 4. fejezet II. KÉREM VÉGEZZE EL AZ ALÁBBI FELADATOKAT! 1. Másolja át a C:WinntSystem32 mappából a txt

kiterjesztésű állományokat az A:AtomAtommagNeutron mappába! Nevezze át az A:Ion mappát Elso-re! Törölje az A:Atom könyvtárstruktúrát! 2. Mozgassa át az A:ErdoFa1Ag1 mappát az A:ErdoFa2 mappába! Másolja át a C:Winnt otepad.exe-t az A:Fa2 mappába! Nevezze át az A:Fa2 otepad.exe-t probadok-ra! 3. Nevezze át az A:IskolaOsztalyBTanarB-t Jotanulo-ra! Másolja át a C:Winnt könyvtárból a Win-nel kezdődő .ini kiterjesztésű állományokat az A:IskolaOsztalyATanarA mappába! Állítsa át az A:IskolaOsztalyATanarAWin.ini attribútumait csak olvashatóra! 4. Mozgassa át az A:ComputerAlaplap mappát az A:ComputerPerieria mappába! Másolja át a C:WinntSystem mappából az A betűvel kezdődő .dll kiterjesztésű állományokat az A:ComputerPeriferiaAlaplap mappába! Törölje az üres mappákat az A: meghajtón! 5. Másolja át a C:WinntSystemini állományt az A:DosJatekMario mappába! Nevezze át az A:DosJatekMarioSystem.ini-t hellobak-ra! Állítsa át az

A:DosJatekMariohello.bak attribútumait rejtettre! 6. Nevezze át az A:EuropaEu mappát Unióra! Törölje az A:Azsia mappastruktúrát! Mozgassa át az A:AmerikaUsa mappát az A:Europa mappába! III. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Milyen az Intéző mappastruktúrája? 2. Mi a lényege az állománytípus-regisztrációnak? 3. Milyen állomány és mappa megjelenítési lehetőségei vannak az Intézőnek? 79. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Programok és beépített lehetőségek használata Beépített lehetőségek Keresés13 A Kereső megkönnyíti az állományok és mappák, nyomtatók, személyek, illetve más számítógépek felkutatását a hálózaton. A Kereső használatakor számos keresési feltétel megadható. Például az állományok és mappák név, típus vagy méret szerint kereshetők. Akár megadott szöveget tartalmazó állományok is megkereshetők Bizonyos szolgáltatásokkal rendelkező nyomtató keresése

esetén, a keresés modell szerint is végrehajtható. A Kereső szolgáltatás nagyon hasznos akkor, ha nem találjuk az elmentett állományainkat, vagy ha megadott feltételeknek megfelelő állományokról kell listát készíteni rövid idő alatt. Ebben a részben a Windows 2000 beépített állomány és mappakereső szolgáltatásával foglalkozunk részletesebben. A Kereső szolgáltatás a Start menü Keresés menüpontjából indítható. A felbukkanó almenüben válasszuk a Fájlok és mappák keresését. 13 Melléklet: kereses.avi 80. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A következő nevű fájlok és mappák keresése mezőbe írhatjuk be teljesen vagy részben a keresni kívánt állomány vagy mappa nevét. Használhatjuk a DOS-nál megismert helyettesítő karaktereket (*,?). Ha meghatározott szöveget tartalmazó állományokat akarunk keresni, a keresett szöveget a Keresendő szöveg mezőbe kell beírni. Ez a keresési mód lassabb

mint a név szerinti keresés, hiszen a Kereső az állományok tartalmát is megvizsgálja. A Hely legördülő listában adhatjuk meg azt a meghajtót, mappát vagy hálózatot, amelyben keresni akarunk. További keresési feltételek adhatóak meg , ha a Keresési beállítások szövegre kattintunk, majd a megnyíló részben bejelölünk ezek közül egyet vagy többet: - Dátum jelölőnégyzet: akkor használjuk, ha meghatározott időpontban vagy intervallumban létrehozott, megnyitott ill. módosított állományokat akarunk keresni. Beállíthatjuk, hogy az utolsó napok vagy hetek során dátummódosításon átesett állományokat vagy mappákat keresse (az értéket egy forgóablakban adhatjuk meg), ill. megadhatjuk az intervallumot a kezdő és a végdátum megadásával. - Típus jelölőnégyzet: bejelölése akkor hasznos, ha adott állománytípusba (például szöveg vagy más pl. Office dokumentumok) tartozó állományok között akarunk keresni. - Méret

jelölőnégyzet: Használata akkor indokolt, ha tudjuk, hogy a keresett állomány mérete mekkora. Felső ill alsó határt adhatunk meg kilobyteban - Speciális beállítások jelölőnégyzet: itt állíthatjuk be hogy a kezdőmappa alkönyvtáraiban is keresse-e a megadott feltételeknek megfelelő állományt/mappát, vagy hogy a Kereső megkülönböztesse-e a kis és nagybetűket. Az itt szereplő Lassú fájlok keresése jelölőnégyzet cserélhető tárolóeszközön, például optikai vagy szalagos biztonsági másolatokban tárolt állományok esetén használható. Előfordulhat, hogy tartalmuk keresése érdekében ezeket az állományokat gyorsabb tárolóeszközre kell másolni. Ha beállítottuk a feltételeket a Keresés most gombra kattintva indíthatjuk a keresést. Ha az előzőleg feltételektől eltérő keresést akarunk indítani, az új feltételek beállítása után kattintsunk az Új keresés gombra. 81. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5.

fejezet Keresési példa Keressük meg azokat a szöveges dokumentumokat, melyek kiterjesztése .txt, a C:Winnt mappából induló mappastruktúrában találhatóak, és szerepel bennük a WinNT karaktersorozat. A beállítások és az eredmény a következő képen látható: Súgó A Windows 2000 súgórendszere rengeteg hasznos információt tartalmaz az operációs rendszer kezeléséről, lehetőségeiről. Minden szolgáltatáshoz, amely a Windows 2000 részét képez található ún. súgótémakör, amelyből megismerhetjük az adott szolgáltatást, kezelését, beállítási vagy hibaelhárítási lehetőségeit. A Windows 2000 súgórendszere HTML (Hypertext Markup Language - Hipertextes jelölő nyelv) segítségével formázza és jeleníti meg a tudnivalókat. A súgómegjelenítő összevont tartalomjegyzéket, tárgymutatót és teljes-szöveges keresési szolgáltatást biztosít, így az információ könnyen megkereshető. A könyvikonok kinyitásával

jeleníthetők meg a témakörbejegyzések és az alfejezetek. A súgómegjelenítő további előnye, hogy lehetővé teszi a tartalomjegyzék, tárgymutató vagy a keresési eredmények és súgótémakör egyidejű megtekintését. 82. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A súgómegjelenítő ablakának három füle van: - Tartalom: fejezetek szerinti bontásban mutatja a súgó anyagát. - Tárgymutató: A súgótémakörök címében lévő kifejezések szerint csoportosítja a tudnivalókat - Keresés: a teljes súgószövegben keres megadott kifejezésre. Ha a tárgymutatóban szeretnénk keresni, elég a keresett kifejezés első néhány karakterét beírni a kulcsszó mezőbe, a súgómegjelenítő a témakör listában arra az első elemre ugrik ami a megadott karakterekkel kezdődik. 83. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Ha a teljes szöveg keresést (full text search) akarjuk használni, meg kell adni a keresendő

kifejezés(eke)t, egymástól szóközzel elválasztva. A keresés feltételénél azt is megadhatjuk, hogy a megadott kifejezések viszonya milyen legyen: - AND: a találati lista szűkítése ÉS feltétel megadásával, pl. a mappa AND attribútum azokat a témaköröket sorolja fel, melyben megtalálható a mappa ÉS az attribútum kifejezés is. - OR: a találati lista bővítése VAGY feltétel megadásával, pl. a mappa OR attribútum azokat a témaköröket sorolja fel, melyben megtalálható a mappa VAGY az attribútum kifejezés is. - NOT: a lista szűkítése, bizonyos kifejezések kizárásával, pl. a mappa NOT attribútum - Csak azokat a témaköröket sorolja fel, melyekben megtalálható a mappa, de nem található meg az attribútum kifejezés. - NEAR: a lista szűkítése szókapcsolatokra pl. a mappa NEAR (közel) attribútum csak azokat a témaköröket adja meg találatként, ahol a két kifejezés egymáshoz közel fordul elő a szövegben. - KIFEJEZÉS:

lehetőség van pontosan megadott több szóból álló kifejezések keresésére, ilyenkor a keresett kifejezést felső idézőjelek közé kell tenni, pl. "mappa attribútum" 84. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A Windows 2000 segédprogramjainak használata A Számológép A Számológépet azoknak a műveleteknek az elvégzéséhez használjuk, amelyekhez egyébként zsebszámológépet használnánk. A Számológép elvégzi az alapműveleteket, mint az összeadás és kivonás, ugyanúgy, mint a tudományos számológépeken található műveleteket. A Számológépnek két nézete van a Normál ill. a Tudományos A Normál nézetben egyszerű, míg a Tudományos nézetben bonyolultabb műveleteket végezhetünk el. Egyszerű számítás elvégzése 1. Írjuk be az első számot 2. Összeadáshoz kattintsunk a +, kivonáshoz a -, szorzáshoz a *, osztáshoz a / gombra. 3. Írjuk be a második számot 4. Kattintsunk az = (egyenlőségjel)

gombra A számokat a numerikus billentyűzeten is beírhatjuk; ha a NUM LOCK billentyű bekapcsolt állapotban van. Tudományos számítás elvégzése 1. A Nézet menüben válasszuk a Tudományos menüpontot 2. Válasszuk ki a használni kívánt számrendszert (2, 8, 10, 16) 3. Kattintsunk arra a megjelenítési méretre (byte:8 bit, szó:16 bit, kétszó:32 bit, négyszó:64 bit), melyet használni kívánunk. 4. Végezzük el a számítást 85. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Számrendszerek közötti átalakítás 1. A Nézet menüben kattintsunk a Tudományos lehetőségre 2. Írjuk be az átalakítandó számot 3. Válasszuk ki azt a számrendszert, amelybe konvertálni szeretnénk 4. Kattintsunk a használni kívánt megjelenítési méretre A Számológép memóriájának használata 1. Ha a kijelzőn lévő számot a memóriában szeretnénk tárolni, kattintsunk az MS gombra. 2. A tárolt számot az MR gombra kattintva hívhatjuk elő 3. Ha

törölni szeretnénk a memória tartalmát, kattintsunk az MC gombra 4. Ha a kijelzőn látható számot hozzá akarjuk adni a memóriában lévő számhoz, kattintsunk az M+ gombra. Az összeadás eredményeként eltárolt számot az MR gombra kattintva jeleníthetjük meg. Ha a memóriában számot tárolunk, a memóriagombok fölött lévő mezőben egy M betű látható. Ha másik számot viszünk be a memóriába, akkor az előzőleg tárolt szám elvész, és helyébe az új kerül. A Jegyzettömb A Jegyzettömb egyszerűbb dokumentumok készítéséhez használatos alapszintű szövegszerkesztő. A Jegyzettömböt leggyakrabban szövegállományok (txt) megtekintésére és szerkesztésére alkalmazzuk. A Jegyzettömb nem támogatja a formátumok megadását, így csak olyan szöveg hozható létre a segítségével, ami nem formázott (formázatlan szövegállomány). Ez hasznos ha olyan szöveget kell írni, ahol a formázó utasítások megzavarhatják a szöveg

értelmezését, feldolgozását pl. program forráskódok esetében. A Jegyzettömbben készített állományok Unicode, ANSI, UTF-8 és fordított bájtsorrendű Unicode formátumban menthetők. Ezek a formátumok nagyobb mértékű rugalmasságot biztosítanak az eltérő karakterkészleteket használó dokumentumok alkalmazása során. 86. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A Jegyzettömb lehetőségei Keresés és csere: 1. A Szerkesztés menüben kattintsunk keresés esetén a Keresésre, ha cserélni akarunk a Csere menüpontra. 2. Írjuk be a keresett karaktereket vagy szavakat a Mit keres mezőbe 3. Ha cserélni szeretnénk a Mire cseréli mezőbe írjuk be azt a szöveget, amit a fentiek helyére szeretnénk behelyettesíteni. 4. Ha a szöveg összes előfordulását egyszerre szeretnénk cserélni, kattintsunk a Mindet gombra. Ha egyesével szeretnénk elvégezni a cserét, először kattintsunk a Következő, majd a Csere gombra. Keresés esetén

is a Következő gombra kell kattintani. Szöveg sorokra tördelése az ablak mérete szerint: 1. A Formátum menüben válasszuk a Hosszú sorok tördelése parancsot 2. A hosszú sorok tördelésének bekapcsolásakor a menüparancs mellett egy pipa jelenik meg. A szöveg sorokra tördelésével lehet elérni, hogy az egyes sorokban lévő összes szöveg látszódjon az ablakban. Ez azonban nincs hatással arra, hogy a dokumentum hogyan fog megjelenni a nyomtatásban. Ugrás megadott sorra 1. Kattintsunk a Szerkesztés menü Ugrás parancsára 2. Az Ugrás sorban adhatjuk meg annak a sornak a számát, amelyikre ugrani akarunk. Szöveg kivágása, másolása, beillesztése vagy törlése - Szöveg másik helyre történő átmásolásához jelöljük ki a szövegrészt, majd kattintsunk a Szerkesztés menü Másolás parancsára. - Ha egy szövegrészt úgy akarunk kivágni, hogy utána beszúrhassa máshová, jelöljük ki, majd kattintsunk a Szerkesztés menü Kivágás

parancsára. - A kivágott vagy másolt szöveg beillesztéséhez rakjuk a kurzort oda, ahová a szöveget be szeretné illeszteni, majd kattintsunk a Szerkesztés menü Beillesztés parancsára. - Szöveg törléséhez jelöljük ki a szövegrészt, majd nyomjuk meg a DELETE billentyűt. Állomány megnyitása, mentése - Állomány megnyitásához válasszuk a Fájl menü Megnyitás parancsát. A már ismertetett tallózás ablakban válasszuk ki a megfelelő állományt, majd kattintsunk a Megnyitás gombra. - Állomány mentésekor a Fájl menü Mentés vagy Mentés másként parancsát használhatjuk. Ha először mentjük az állományt, minden esetben meg kell adni az állomány nevét és kiterjesztését (típusát). Ez utóbbi alapesetben .txt A mentési Tallózó ablakban válasszuk ki a mappát ahova a megadott nevű és kiterjesztésű állományt menteni szeretnénk, majd kattintsunk a Mentés gombra. 87. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A CD

lejátszó A CD-lejátszó segítségével más feladatok végrehajtása közben zenei CD-lemezek hallgathatók meg a számítógépen. CD lejátszása, szüneteltetése és folytatása 1. Helyezzünk egy audió CD lemezt a meghajtóba 2. Amennyiben engedélyeztük a Windows 2000 érzékelve az audió lemezt azonnal megkezdi a lejátszást. 3. Ha az automatikus lejátszást nem engedélyeztük kattintsunk a (PLAY) gombra. (PAUSE) gombra. 4. A lejátszás időleges megszakításához kattintsunk a 5. A lejátszás megszakításához kattintsunk a (STOP) gombra. (EJECT) gombra. 6. Az audió CD kiadásához kattintsunk az Lejátszási lista kezelése Lehetőségünk van az audió CD-n lévő számokat az általunk meghatározott sorrendben lejátszani. Ehhez az ún lejátszási listát kell használni Saját lejátszási lista létrehozása 1. Válasszuk a Beállítás menü Lejátszási lista parancsát 2. A Számlisták lapon kattintsunk a CD-ikonra 3. Kattintsunk a Lejátszási lista

létrehozása gombra 4. A Választható számok listában jelöljük ki a lejátszási listához hozzáadni kívánt műsorszámokat. 5. Kattintsunk a Hozzáadás a listához gombra 6. További műsorszámok hozzáadásához hajtsuk újra végre a fenti hozzáadás műveleteket Ugyanaz a műsorszám többször is hozzáadható a listához. A műsorszám törléséhez jelöljük ki a műsorszámot, majd az Eltávolítás gombbal törölhetjük azt. Ha az Alaphelyzet gombra kattintunk, akkor a Lejátszási lista tartalma visszaáll alaphelyzetbe, vagyis a Választható számok lista tartalmával fog megegyezni. 88. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A Media Player Microsoft Windows Windows Media Player univerzális médialejátszó, mely alkalmas a legtöbb gyakori formátumú hang- kép- és vegyes médiaállomány lejátszására. Microsoft Windows Media Player programmal az alábbi médiaállomány-típusok játszhatók le. Az alább felsorolt

kiterjesztésű állományok megnyitásakor (ha duplán kattintunk az állomány ikonjára vagy egy Internetes lapon megjelenő hivatkozásra) a Windows Media Player elindul. - Microsoft Windows médiaformátumok Állománykiterjesztések: .avi, asf, asx, rmi, wav, wma, wax - Moving Pictures Experts Group (MPEG) Állománykiterjesztések: .mpg, mpeg, m1v, mp2, mpa, mpe - Musical Instrument Digital Interface (MIDI) Állománykiterjesztések: .mid, rmi - Apple QuickTime®, Macintosh® AIFF Állománykiterjesztések: .qt, aif, aifc, aiff, mov - UNIX formátumok Állománykiterjesztések: .au, snd 89. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Médiaállományok lejátszása 1. Kattintsunk a Fájl menü Megnyitás menüpontjára 2. A megjelenő párbeszédablakba írjuk be a lejátszani kívánt médiaállomány elérési útját, vagy ha azt nem tudjuk kattintsunk a Tallózás gombra. 2.1 Keressük meg a Megnyitás ablakban a lejátszani kívánt médiaállományt 3.

Fogadtassuk el a választást az OK gombbal 4. Kattintsunk a Vezérlőelem sávon a Play gombra Mozgóképállományok lejátszási méretének megadása 1. Indítsuk el a médiaállományt 2. Kattintsunk a Nézet menüpontra 3. Ha teljes képernyős megjelenítést szeretnénk, kattintsunk a Teljes képernyő menüparancsra (ezt a lehetőséget az ALT+ENTER billentyűkombinációval is elérhetjük). 4. Ha nagyítani szeretnénk a megjelenítést, válasszuk a Nagyítás almenüt, majd válasszuk ki a megfelelő nagyítási százalékot. A lejátszóablak részei A kijelölt nézet és a lejátszott állomány határozza meg, hogy a lejátszó mely összetevői jelennek meg a lejátszóablakban. A lejátszott állomány is elrejtheti vagy letilthatja a lejátszóablak bizonyos összetevőit és vezérlőelemeit. Az alábbi összetevők jeleníthetők meg: - Navigálósáv. Tartalmazza az Előre és Vissza gombokat, amelyekkel korábban lejátszott médiaállományokat nyithatunk meg.

- Képterület. Megjeleníti a lejátszott állomány videotartalmát - Feliratozási terület. Megjeleníti a médiaállomány által esetlegesen tartalmazott kódolt feliratozást. Ez a terület csak akkor jelenik meg, ha a Nézet menü Képaláírás parancsára kattintottunk, és ha a számítógépen az Internet Explorer 4.0-s vagy későbbi verziója van telepítve - Keresősáv. Jelzi az aktuális klip lejátszásának folyamatát Ha a médiatartalom elérhetővé teszi ezt a műveletet, a folyamatjelző csúszka húzásával kijelölhetjük a klip azon helyét, ahonnan a lejátszást indítani szeretnénk. - Vezérlőelemek. A Lejátszás, Szünet, Leállítás, Ugrás tovább, Ugrás vissza, Visszatekerés, Gyors előretekerés, Minta, Elnémítás és Hangerő-szabályozó vezérlőelemek a CD-lejátszók vezérlőjéhez hasonlóan működnek. - Ugrás sáv. Megjeleníti a médiaállományban található jelölések listáját; a jelölések a CD lemez sávjaihoz

hasonlítanak. Nem minden médiaállomány tartalmaz jelöléseket. Ha a listáról választunk egy jelölést, a Windows Media Player a médiaállománynak a jelöléshez tartozó szakaszát játssza le. - Kijelző terület. Amennyiben a médiaállomány tartalmazza, az alábbi információkat jelenítheti meg: műsorcím, klip címe, szerző és szerzői jogok. - Állapotsor. Megjeleníti a lejátszó aktuális állapotát (például csatlakozás, pufferelés, lejátszás vagy szünet), a vétel minőségét, a lejátszott állományból eltelt időt és az állomány teljes idejét (amennyiben kívánjuk), valamint a hang és a kódolt feliratozás ikonjait. 90. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Gyakran használt segédprogramok A felhasználók nagyon sokfajta segédprogramot használnak a rendszerükön. Ebben a részben két nagyon fontos és sokszor használt programtípussal ismerkedünk meg, a tömörítővel ill. a vírusirtóval A tömörítő -

WinRar14 A tömörítő programok abból a felismerésből születtek, hogy a különböző állományok nem optimálisan használják ki a lefoglalt merevlemez-területet. Nagyon sok ismétlődő részt tartalmaznak, ezáltal egy speciális program használatával össze lehet nyomni (tömöríteni) az állományokat. Ezeket az állományokat ilyen tömörített formában természetesen nem lehet használni, de a tömörítés kétirányú folyamat: a tömörítvényt (archívumot) természetesen ki lehet bontani, és az eredeti állományt vissza lehet állítani. A tömörítők sikere abból az igényből táplálkozik, hogy a felhasználók minél kisebb helyen szeretnék tárolni az aktuálisan nem használt állományokat. Ennek a feladatnak a megoldására nagyon sok program készült a legendás PKZIP-től kezdve a legújabb nagyteljesítményű multimédia tömörítőkig mint az UHARC. A Windows 2000 beépített tömörítő algoritmusával átlátszóan (a felhasználó

számára láthatatlanul) lehet állományokat és könyvtárakat vagy akár egész meghajtókat tömöríteni. A legismertebb tömörítő programok Windows alatt a WinZip, a WinArj, a WinAce ill. az általunk is tárgyalt WinRAR. Mindegyik tömörítőnek közös jellemzője, hogy a nevével azonos kiterjesztésű archívumokat hoznak létre (WinRAR - .rar, WinAce ace, WinZip - zip) A tömörítési arány a legtöbb tömörítő programban az állománytól függően 20%-50%-ig terjedhet. A WinRAR a RAR tömörítő 32 bites Windows-ra készült változata. 14 Melléklet: winrar.avi 91. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A WinRAR felülete Menü Parancs Change Drive File Gyorsbillentyű Ctrl+D Browse for folder Ctrl+T Password Ctrl+P Select all Ctrl+A Select group Szürke + Unselect group Szürke - Invert selection Szürke * Exit ALT+F4 Commands Parancs Gyorsbillentyű Add files to archive ALT+A Repair archive ALT+R Estimate compression

ALT+S Extract from selected ALT+E archive Test selected archive ALT+T View file ALT+V Delete file DEL, ALT+D, SHIFT-DEL Extract file from archive ALT+E Extract to specified folder Test arcive files Add archive comments ALT+A ALT+T ALT+M 92. Feladat Lecseréli az aktuális meghajtót A mappa fastruktúrából kijelöl egy új mappát Beállítja az alapértelmezett jelszót. Hogy meggyőződjünk a jelszó helyességéről kétszer kell beírni a jelszót. Ezt a jelszót fogja használni minden archiválási és kitömörítési műveletnél. Kijelöli az összes állományt és mappát Kijelöl minden állományt és mappát a beírt helyettesítő karaktereknek megfelelően Megszünteti a kijelölést minden állományra és mappára vonatkozóan a beírt helyettesítő karakterek alapján Az összes állomány és mappa kijelölését megfordítja Kilép a WinRAR-ból Feladat Behelyezés az archívumba Archívum megjavítása Tömörítés megbecslése Kitömörítés a kijelölt

archívumokból Kijelölt archívumok tesztelése Nézőke Állományok törlése Állományok kitömörítése archívumból Kitömörítés a megadott mappába Archivált állományok tesztelése Archívum megjegyzés hozzáadása Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Commands Parancs Gyorsbillentyű Protect archive from ALT+P damage Lock archive ALT+L Convert archive to SFX ALT+S Show archive information ALT+I Feladat Archívum sérülés elleni védelme Archívum lezárása Archívum konvertálása SFX (önkicsomagoló archivum)-be Archívum adatalap megjelenítése History: Ez a menü az utoljára megnyitott archívumok listáját tartalmazza. Az archívum ismételt megnyitásához kijelölhetjük azt a listából. A "Clear history" parancs visszaállítja ennek a listának a tartalmát. Favorites: A Kedvencek menü a kedvenc mappáknak és archívumoknak listáját tartalmazza. Hozzáadhatjuk a jelenleg megnyitott archívumot vagy mappát a

listához az "Add to favorites" parancs használatával, amihez a CTRL+F gyorsbillentyű is tartozik. Ha a listából kijelölünk egy archívumot vagy mappát, az megnyílik a WinRAR-ban. Az első tíz kedvenc bejegyzést könnyen meg lehet nyitni a menü megnyitása nélkül, csak nyomjuk meg a CTRL+1 CTRL+0 billentyűt. A CTRL+1 aktiválja az első kedvenc bejegyzést, a CTRL+2 a másodikat, , a CTRL+9 a kilencediket, a CTRL+0 a tizediket. A "Organize favorites" parancs teszi lehetővé a kedvencek szerkesztését/törlését, akárcsak fel- vagy lefelé mozgatásukat a listában. Jelöljük ki az óhajtott bejegyzéseket és nyomjuk meg a megfelelő gombot valamelyikük végrehajtásához. Options: Ennek a menünek a "Settings" parancsa egy párbeszédablakot aktivál, ami a következő WinRAR beállításokat tartalmazza: - General: általános beállítások. - Compression: tömörítési beállítások. - Extraction: kitömörítési

beállítások. - Paths: útvonalbeállítások. - File list: az állománylista beállításai. - Viewer: a nézőke beállításai. - Integration: a tömörítő integrálása a Windows rendszerbe. A másik parancs ebben a menüben a "View log". A belső nézőkében nyitja meg a rar.log tartalmát, ami ugyanabban a mappában található, mint a WinRARexe A General beállítások párbeszédablakban kell bekapcsolni a "Log errors to file" parancsot, ami utasítja a WinRAR-t, hogy a naplóállományban rögzítse a hibákat. Használja a "Clear log" menüparancsot a naplóállomány tartalmának törlésére. A naplózás csak a regisztrált változatban működik! Help: A WinRAR súgóját jeleníti meg. 93. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Eszköztár A kezelőfelület következő része az eszköztár. A menük alatt, az állománylista fölött helyezkedik el. Néhány gomb csak akkor használható, mikor egy mappa

tartalmát nézegetjük, néhány csak akkor, mikor az archívumot nézzük, s van, amikor mindkét esetben. Mikor a WinRAR egy archívum tartalmát jeleníti meg, néhány gomb hiányozhat, ha a megfelelő archívumkezelési funkciók az archívum esetében nem alkalmazhatók. Kívánságára eltávolíthatók a gombok feliratai vagy csökkenthető a méretük az Settings/General párbeszédablakban, vagy az eszköztárra való jobb egérgomb kattintással. Az eszköztár gombjai balról jobbra: - Állományszerkezetben: - Add: állományok hozzáadása az archívumhoz - View: állomány megnyitása a belső nézőkében - Delete: állomány törlése - Repair: sérült archívum helyreállítása - Estimate: tömörítés becslése - Extract to: kitömörítés megadott könyvtárba - Test: archívum tesztelése - Archívumon belül: - Extract: kitömörítés az archívum könyvtárába - Extract to: kitömörítés megadott könyvtárba - Test: archívum tesztelése - View:

archívumon belüli állomány megnyitása a belső nézőkében - Delete: állomány törlése az archívumból - Comment: archívum megjegyzés megjelenítése - SFX: archívum konvertálása önkicsomagoló formára - Info: archívumjellemzők megjelenítése Az eszköztár gombjai mellett látható a meghajtók listája. A meghajtók listájára az aktuális lemez kijelölésére van szükség. A CTRL+D lenyomásával vagy az állapotsávon a kis “Meghajtó” ikonra való kattintással szintén megváltoztatható az aktuális meghajtó. Állománylista Az állománylista az eszköztár alatt helyezkedik el. Megjeleníti az aktuális mappa csomagolatlan tartalmát, vagy, másrészről, ha a WinRAR belépett egy archívumba, az archivált állományokat. Ezek az úgy nevezett állomány- és archívumkezelési módok. Minden egyes állományhoz megjeleníti a következő jellemzőket: név, méret, típus és módosulási idő. Az archivált állományoknak is van egy további

jellemzőjük – a csomagolt méret. Minden jellemző oszlopba rendezett Ha rákattintunk az oszlopra, megváltoztathatjuk a állományok rendezését (a címben található kék nyíl mutatja a rendezés irányát). Az oszlopok szélességének megváltoztatására is lehetőség van az oszlop választóvonalainak egérrel való húzásával. További kiegészítő lista opció található a Settings/File list párbeszédablakban. Ha egy archivált állomány titkosított, a neve után csillag következik. Ha egy állomány a következő kötetben folytatódik, a neve után "-->" következik. Ha egy állománynak van előző része, akkor a neve után "<--" következik. Ha egy állománynak van előző és következő kötete, "<->" követi a nevét. 94. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Állomány feldolgozás előtt ki kell őket jelölni a listából. Az állományok kijelölésének szabványos, a Windows

Intézőnél megismert módjai itt is működnek, azonban a WinRAR-ban az is lehetséges, hogy a szóköz vagy az Ins gombbal jelölünk ki állományokat. A numerikus billentyűzet "szürke +" és "szürke -" gombjai állománycsoportok kijelölését teszik lehetővé állománymaszkok (helyettesítő karakterek) használatával. Ha az állománylistában megnyomjuk a jobb egérgombot, az állománykezelési és kezelőfelületi parancsokat tartalmazó menü jelenik meg. Ezek a parancsok a WinRAR menüiből, az eszköztárról és a billentyűzetről is elérhetők. Az állapotsáv az állománylista alatt található a WinRAR ablakának alján. Az állapotsáv baloldali részén két kicsi ikon található: a “Meghajtó” és a “Kulcs”. A “Meghajtó” ikonra való rákattintással cserélhetjük az aktuális meghajtót. Az aktuális jelszó megváltoztatásához kattintsunk a “Kulcs” ikonra. Mindkét parancs megtalálható a Fájl menüben is.

Alapértelmezés szerint a “Kulcs” ikon sárga, azonban ha jelszót írunk be, akkor piros lesz a színe. Az állapotsáv középső része a kijelölt állományok összméretét vagy az aktuális művelethez kapcsolódó információt jeleníti meg. Az állapotsáv jobboldali része az aktuális mappában található állományok számát és méretét mutatja. WinRAR műveletek Betömörítés - - Mikor a WinRAR fut, megjeleníti az aktuális mappa állományainak és mappáinak listáját. Abba a mappába kell menni, amelyik tartalmazza az archiválandó állományokat. Használhatjuk a CTRL+D billentyűket, az eszköztár alatti meghajtók listáját, vagy kattintsunk a kis lemez ikonra a bal alsó sarokban, ha meg kívánjuk változtatni a meghajtót. Kattintsunk kétszer a "" nevű mappára, hogy a szülőkönyvtárba váltsunk. Belépéshez nyomjuk meg az ENTER-t vagy kattintsunk kétszer bármely másik mappára. Mikor belépünk abba a mappába, ahol a

kiválasztott állományok találhatók, jelöljük ki az állományokat és a mappákat, melyeket archiválni kívánunk. Ezt meg lehet tenni a SHIFT + nyíl gombok használatával vagy az egérrel, mint a Windows Intézőben és más Windows programban. 95. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet - Miután kijelöltünk egy vagy több állományt, a WinRAR ablakának tetején kattintsunk az Add gombra, nyomjuk meg az ALT+A gombot vagy jelöljük ki az "Add files to archive" parancsot a Commands menüben. Írjuk be a megjelenő párbeszédablakba a cél archívum nevét, vagy egyszerűen fogadjuk el az alapbeállítás szerinti nevet. Az itt beállítható paraméterek a következők: - Archive: az archívum neve és elérési útvonala. Az elérési útvonalat kijelölhetjük a Browse (Tallózás) gomb használatával is - Archive format: a tömörítvény formátuma. Natív RAR vagy az ugyancsak támogatott ZIP formátum közül választhatunk. -

Compression method: a tömörítés mértéke, ahol a Store beállítás egyáltalán nem tömörít csak egy nagy összefüggő állományt hoz létre, a Best pedig a leghatékonyabban tömöríti be az állományokat. Minél jobb a tömörítés mértéke annál lassabb a tömörítési folyamat. - Dictionary size: a tömörítéshez használt ún. szótár mérete A tömörítés hatásfoka annál jobb, minél nagyobb ez a szótár, de figyeljünk arra, hogy SFX (önkicsomagoló) állományok esetén ezt hozzáfűzi az archívumhoz. - Volume size: kötetméret, a WinRAR ha kérjük feldarabolja a tömörítvényt, hogy lemezen el tudjuk szállítani a célállomáshoz. - Update mode: felülírásra vonatkozó opciók. Olyan archívumoknál használjuk, ahol megadott időközönként mentjük az állományokat, ugyanabba a tömörítvénybe. - Archiving options: - Delete files after archíving: állományok törlése archiválás után. - Create SFX archive: önkicsomagoló (SelF

eXtract) állományok létrehozása. Az ilyen állományok kicsomagolásához nincs szükség a keretprogramra, kiterjesztésük .exe - Create solid archive: többlemezes tömörítvények esetében az ellenőrző információk elosztásával logikailag egy nagy archívumot hozhatunk létre. Ha az archívum bármely része sérül, a többi archívumrészben lévő információ is elveszik. - Put authenticity verification: regisztrált felhasználó nevének elhelyezése a tömörítvényben. - Use multimedia compression: multimédiás adatok tömörítésére a leghatékonyabb módszer használata. - Put recovery record: helyreállítási információk elhelyezése az archívumban. - Az archiválás során egy ablak jelenik meg, ami a művelet statisztikáját mutatja. Ha meg kívánjuk szakítani az archiválás folyamatát, kattintsunk a CANCEL gombra a parancs ablakban. Mikor elkészült az archiválás, a parancs ablak eltűnik, és az újonnan létrehozott archívum lesz az

aktuálisan kijelölt állomány. - Állományok hozzáadása egy létező RAR archívumhoz a "fogd és vidd" módszerrel is lehetséges. A WinRAR ablakában jelöljük ki az óhajtott archívumot és nyomjuk meg az ENTER gombot (vagy kattintsunk rá kétszer). A RAR beolvassa az archívumot és megjeleníti a tartalmát. Adhatunk állományokat az archívumhoz, csak egyszerűen húzzuk át őket egy másik programból és dobjuk bele a WinRAR-ba. 96. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Kitömörítés - - - - Ahhoz, hogy állományokat tömörítsünk ki a WinRAR keretprogram módjának használatával, először a WinRAR-ban meg kell nyitni a szükséges archívumot. Ezt különféle módszerek egyikével tehetjük meg: - az archívum nevére történő kétszeres kattintással vagy az ENTER megnyomásával a Windows keretprogramban (Intéző vagy Asztal). Ha a telepítés során a WinRAR-hoz társítottuk az archívumokat (ez az

alapértelmezett telepítési opció), akkor a WinRAR megnyitja az archívumot. A telepítés után is lehetséges az archívumok társítása a WinRAR-hoz a Settings/Integration párbeszédablak használatával. - az archívum nevére történő kétszeres kattintással vagy az ENTER megnyomásával a WinRAR ablakában. - "fogd és vidd" módszerrel az archívumot a WinRAR ikonjára vagy ablakába húzzuk. Mielőtt ezt tennénk, meg kell győződnünk arról, hogy nem nyitottunk-e már meg másik archívumot a WinRAR-ban, mert különben az átdobott archívumot hozzáadja a megjelenített archívumhoz - a WinRAR parancssorból történő futtatásával egy paraméterrel – az archívum nevével. Mikor megnyitunk a WinRAR-ban egy archívumot, megjelenítésre kerül a tartalma. Jelöljük ki a állományokat és mappákat, amiket ki kívánunk csomagolni. Egy vagy több állomány kijelölése után kattintsunk az Extract gombra a WinRAR ablakának tetején, nyomjuk meg az

ALT+E gombot vagy jelöljük ki a “Extract files from archive” parancsot a Commands menüben. Ha más mappába kívánunk állományokat kitömöríteni, mint az aktuális, kattintsunk a "Extract to" gombra vagy nyomjuk meg az ALT+A gombot, írjuk be a párbeszédablakba a célmappát és kattintsunk az OK gombra. A kitömörítési folyamat közben megjelenik egy ablak, ami a művelet statisztikáját mutatja. Ha meg kívánjuk szakítani a kitömörítési folyamatot, kattintsunk a parancs ablakban a CANCEL gombra. Ha a kitömörítés hibák nélkül elkészült, a WinRAR visszatér a keretprogramhoz, hiba esetén viszont megjelenik egy "Diagnostic messages" feliratú ablak. 97. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet A vírusirtó - Norton Antivirus15 Az Internet rohamos terjedésével, az információk cseréjének gyorsulásával, egyre nagyobb gondot és kárt okoznak a számítógépes vírusok, melyek jobb esetben kisebb

kellemetlenségeket okoznak, rosszabb esetben azonban akár az adataink teljes elvesztéséhez, vagy akár a számítógépünk használhatatlanná válásához vezetnek. Ezért fontos , hogy mindig legyen legalább egy (vagy több) víruskereső-írtó szoftver a számítógépen, lehetőleg olyan, amelynek vírusadatbázisa friss, vagy rendszeresen frissített. Vírusirtó szoftverből sok van az informatikai piacon, ezek egyik legismertebbike a Symantec cég Norton Antivirus nevű programja. A program elindítása után a bejelentkező képernyő a következő: Alapértelmezés szerint itt a státuszinformációkat látjuk: milyen a program aktuális beállítási állapota, mikor végeztünk utoljára teljes rendszerellenőrzést vagy vírusinformáció frissítést. A program jelzi, ha a beállítások, vagy a paraméterek nem megfelelő volta miatt, a rendszer veszélyeztetettsége nagyobb a megengedhetőnél, ilyenkor egy piros "Attention!" feliratot látunk az ablak

felső részén. Víruskeresés Ha víruskeresést akarunk végezni kattintsunk az oldalsó menüben a Scan for viruses menüpontra. Itt beállíthatjuk, hogy a víruskereső: A teljes rendszeren hajtson végre ellenőrzést (Scan my computer) Az eltávolítható eszközöket ellenőrizze (Scan all removable drives) Hajlékonylemezeken (floppy disks) ill. megadott merevlemezen (drives) dolgozzon Megadhatunk azonban könyvtárakat, vagy állományokat is melyeket ellenőriztetni szeretnénk (Scan folders ill. files) 15 Melléklet: nav.avi 98. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Ha kiválasztottuk a megfelelő eszközt, az indítás után a víruskeresés folyamatát kísérhetjük figyelemmel. Itt látható az épp ellenőrzés alatt álló állomány vagy könyvtár, a már ellenőrzött állományok száma (scanned), a fertőzötteké (infected) ill. a helyreállítottaké (repaired). Ha a víruskeresést meg akarjuk szakítani, ezt a Stop scan gombra

kattintva tehetjük meg. A víruskeresés eredménye lehet megnyugtató, ha a keresőnk nem talál fertőzött állományokat. Veszélyeztetett állománytípusok a futtatható programállományok, a Microsoft Office irodai programcsomaggal készült dokumentum állományok, levélmellékletek, Windows-os rendszerkomponensek. Amennyiben a Norton Antivirus fertőzött állományt talál, négy lehetőség közül választhatunk: - Nem teszünk semmit. (Nem jó megoldás) - Töröltetjük az állományt. (Ha az állomány tartalmára biztos nem lesz szükségünk pl. trójai faló programok esetében) - Karanténba rakjuk az állományt. Ilyenkor a vírusirtó program átnevezve egy saját hatáskörébe tartozó könyvtárba helyezi át a fertőzött állományt. (Ez akkor hasznos, ha az állományt a program nem tudja megtisztítani a vírustól, de a tartalmára még szükségünk van és/vagy abban bízunk, hogy a későbbiek folyamán megszületik az "ellenszer" a vírus

hatástalanítására.) - Ha a vírus ismert és a program képes eltávolítani a fertőzött állományból, megjavíttathatjuk. 99. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Beállítások A bejelentkező képernyő felső sorában lévő Options gombra kattintva juthatunk el a Beállítások panelig, melynek felépítése alább látható. A bal oldali listában három fő csoport található, melyekbe rendszerezték a beállítási lehetőségeket: - System (a rendszerrel kapcsolatos beállítások): - Auto protect: a folyamatosan a háttérben működő víruspajzs beállítására szolgál. - Script Blocking: a szkriptvírusok megjelenésével (Iloveyou, Melissa stb.) rádöbbenhettünk arra, hogy a Windows beépített szkriptnyelve ( a VBScript) elég magas színvonalú ahhoz, hogy vírusok írására is alkalmas legyen. A beállítással az ilyen típusú futtatható állományok blokkolásának módját adhatjuk meg. - Manual scan: a "kézi"

indítású víruskeresés beállításai. - Bloodhound: egy eljárás, mely képes a még nem regisztrált vírusokat beazonosítani, gyanús viselkedésük alapján. Ennek a módszernek a használata lassítja a víruskeresést, és csupán gyanút közöl, mindazonáltal nagyon hatékony új, még ismeretlen vírusok beazonosítására. - Exclusions: kivételek, azok az állománytípusok, melyeket nem kell vizsgálni. - Internet (hálózati beállítások) - Email: elektronikus levelekre vonatkozó víruskeresési beállítások - LiveUpdate: az automatikus Interneten keresztül történő vírusfrissítés beállításai. A Norton Antivirus megvásárlásával egy éves ingyenes frissítési lehetőséget kapunk. - Other (minden más) - Activity log: munkanaplóra vonatkozó beállítások megadása. - Miscellaneous: vegyes, máshova nem sorolható beállítási lehetőségek. 100. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Vírusfrissítés Víruskereső

programunkat időnként frissíteni kell, hogy képes legyen felismerni és eltávolítani mindazon vírusokat, melyek a program kiadása után keletkeztek. Erre két lehetőség is adódik: Frissítés a LiveUpdate-tel A LiveUpdate egy segédprogram, mely megadott időnként felcsatlakozik az Interneten keresztül a Symantec cég szerverére és onnan automatikusan letölti a legfrissebb vírusdefiníciókat ill. programjavításokat Használata kényelmes, ugyanakkor csak gyors Internet-elérés esetén ajánlható a használata, mivel a letöltendő frissítések általában több száz kilobyte-osak. Manuális frissítés Manuális frissítés esetén be kell szereznünk egy frissítő (update) állományt, ez gyakran rajta van a számítástechnikai újságok mellékletén, de le is tölthető a www.symanteccom/avcenter/downloadhtml címről A frissítő állomány exe kiterjesztésű önkicsomagoló állomány, nem kell mást tennünk, mint elindítani, majd a telepítés

végeztével az OK gombbal elfogadni az eredményt. 101. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Melyik állítás nem igaz a Windows beépített kereső funkciójára? a., a Keresőben nem használhatóak a DOS-os helyettesítő karakterek b., az állományok és mappák név, típus vagy méret szerint is kereshetők c., a Kereső a számítógépek keresésében is segítségünkre lehet 2. Mire használható a Keresésnél megadható dátum? a., rögzíti a keresés dátumát b., megmutatja, hogy mikor volt utoljára keresés a gépen c., meghatározott időpontban vagy intervallumban létrehozott állományok és mappák keresésére 3. Milyen formátumban jeleníti meg a Súgó az információkat? a., dokumentumformátumban b., táblázatosan c., HTML segítségével 4. Milyen nézetei vannak a számológépnek? a., Egyszerű b., Normál és Tudományos c., Egyszerű, Tudományos és

Pénzügyi 5. Milyen típusú állományokat hoz létre a Jegyzettömb? a., formázott HTML kódot b., formázatlan szövegállományokat c., RTF állományokat 6. Milyen CD lemezek lejátszására alkalmas a beépített CD lejátszó? a., DVD b., Video CD c., Audio CD 7. Mire használjuk a tömörítőprogramokat? a., a szövegállományokból eltávolítja a felesleges szóközöket b., állományok helyfoglalásának csökkentésére c., memóriatartalom összenyomására 8. Melyik nem tömörítőprogram ezek közül: a., WinBond b., WinAce c., WinZip 9. Mit jelent az állománymaszk kifejezés? a., az állomány attribútumainak összességét b., helyettesítő karakterekkel megadott állománycsoportot c., típusdefiníciót 10. Miért kell időnként frissíteni a vírusirtó szoftvert? a., hogy mindig a legtöbb szolgáltatást nyújtó programunk legyen b., különben elveszítjük a jogot a használatához c., hogy a szoftver vírusadatbázisa mindig a legfrissebb legyen

102. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 5. fejezet II. KÉREM DÖNTSE EL, HOGY IGAZ, VAGY HAMIS-E AZ ÁLLÍTÁS! 1. A Kereséssel csak állományokat lehet keresni igaz hamis 2. A Kereséssel egyszerre több állományra vagy mappára is rákereshetünk igaz hamis 3. A Súgó lehetőséget nyújt kifejezések alapján történő keresésre is a súgószövegben. igaz hamis 4. A Számológépen csak decimális, hexadecimális ill bináris számábrázolás található. igaz hamis 5. A Jegyzettömb többféle karakterkódolási konvenciót is támogat igaz hamis 6. A Cd-lejátszóval saját sorrendünk szerint is lejátszhatjuk a műsorszámokat igaz hamis 7. A Windows Media Player csak a Microsoftos médiaformátumok lejátszója igaz hamis 8. A tömörítőprogramokkal akár 80%-os tömörítési arányt is elérhetünk igaz hamis 9. A WinRar program használatával akár egyetlen állományt is kitömöríthetünk egy archívumból. igaz hamis 10. A vírusirtó

programok automatikus védelemre is beállíthatóak igaz hamis III. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Mire való a Windows beépített Keresés funkciója? 2. Milyen keresési lehetőségeink vannak a Súgóban? 3. Mi a Számológép haszna a Windows rendszerben? 4. Hogyan tud menteni egy Jegyzettömbbel készült állományt? 5. Milyen média állomány típusokat ismer a Media Player? 6. Mire használjuk a tömörítőprogramokat? 7. Miért fontos a víruskereső program(ok) használata? 103. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet A Paint rajzolóprogram használata16 A Paint olyan rajzolóeszköz, amellyel egyszerű rajzok, grafikák készíthetők. A rajzok fekete-fehérek vagy színesek lehetnek, és bitkép állományként menthetők. A Windows által alapvetően támogatott bitkép formátum a .bmp Ez egy ún pixelgrafikus állományformátum, ahol a képek pontokból (nyomtatásban raszter, a képernyőn pixel) állnak össze, az állomány

pedig tárolja a pontok számát ill. minden egyes pont színét (számként - színkódként - megadva). Egy ilyen típusú állomány jellemzője hogy hány pontot tartalmaz, ez a felbontás, ahol a pontok számát oszlopok és sorok szorzataként adják meg (pl. 640x480), valamint a színmélység, ami azt mutatja meg, hogy az egyes pontok színét hány bites színkódként ábrázoljuk (8 bit - 256 szín, 16 bit - 65536 szín, 24 bit - 16,7 millió szín, 32 bit 4 milliárd szín). A Paint indítása után a következő kép tárul a szemünk elé: Az ablakterület alapvetően négy részből áll: - A menüsor: itt tudjuk a szokásos műveleteket (megnyitás, mentés, vágólapos műveletek) elvégezni, ill. a kép és a munkakörnyezet jellemzőit állítani. - Az eszközkészlet: a grafika szerkesztéséhez szükséges eszközöket biztosítja - A színpaletta: itt tudjuk kiválasztani a használni kívánt színt. - A munkaterület: ez foglalja el az ablak nagy részét, itt

jelenik meg az éppen szerkesztés alatt álló kép. 16 Melléklet: paint 1-17.avi 104. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet A munkaterület A munkaterületen látható a szerkesztés alatt lévő grafika. A munkaterületen általában az egér használatával érhetőek el az alapvető grafikai szerkesztési műveletek. A színpaletta A színpalettán láthatóak az épp használt valamint a választható színek. A rajzolás során megkülönböztetünk előtér és háttérszínt. Előtérszín: A vonalak, szélek és szövegek színe. A paletta bal oldalának felső négyzete jelképezi. Ez a szín a radír kivételével minden eszközzel használható Ezt a színt úgy módosíthatjuk, hogy a paletta bármely más színére kattintunk a bal egérgombbal. Az előtérszín használatához a műveleteket a bal egérgombbal kell elvégezni Háttérszín: A zárt alakzatok belsejét és a szövegkeretek hátterét kitöltő szín. A háttérszín a kép

kivágott, vagy a Szabadkézi kijelölés és a Kijelölés eszközökkel elmozdított területeinek helyét is kitölti. A paletta bal oldalának alsó négyzete jelképezi Ez a szín a szöveg eszköz kivételével bármely eszközzel használható. Ez a szín jelenik meg akkor is, ha radírral töröljük a kép egy részét. Ezt a színt úgy módosíthatjuk, hogy a paletta bármely más színére kattintunk az egér jobb gombjával. A háttérszín használatához a műveleteket a jobb egérgombbal kell elvégezni Az eszközkészlet elemei Szabadkézi kijelölés Kijelölés Radír Kitöltés színnel Szín felvétel Nagyító Ceruza Ecset Festékszóró Szöveg Vonal Görbe Téglalap Sokszög Ellipszis Kerekített sarkú téglalap 105. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet Kijelölések: a Kijelölés gombbal egy téglalap alakú terület jelölhető ki szerkesztésre a képen. Ha nem téglalap alakú területet akarunk kijelölni

kattintsunk a Szabadkézi kijelölésre. Radír: az eszközzel törölhetjük a kép általunk választott részét. Szín felvétele: lehetőséget nyújt arra, hogy egy kép bármely pontjának színét előtérszínként használjuk. Ceruza: vékony szabadkézi vonal húzását teszi lehetővé. Festékszóró: az eszköz a terület színét pixelenként, de hiányosan tölti ki, így festékcseppek hatását kelti. Vonal: egyenes vonalat húz. Vízszintes és függőleges vonal, illetve 45 fokos dőlésszögű ferde vonal rajzolásához nyomjuk le és tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, miközben az egeret mozgatjuk. Téglalap: téglalapot készít, négyzet rajzolásához nyomjuk le, és tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt készítéskor. Ellipszis: ellipszist készít, kör rajzolásához nyomjuk le, és tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt készítéskor. Kitöltés színnel: az eszköz egy zárt alakzatot tölt ki a megadott színnel (balegérgomb - előtérszín, jobb

egérgomb - háttérszín). Nagyító: a kép egy részletét nagyíthatjuk 2x, 4x, 6,x 8x-os méretre. Ecset: ecsetnyom formájú szabadkézi vonalat húz. Szöveg: egy szövegnek a képbe illesztésére alkalmas eszköz. Görbe: görbe vonal rajzolására szolgáló eszköz. Először egy egyenes vonalat kell létrehozni, majd arra a helyre kattintani az oldalon, ahol a görbe egyik ívét szeretnénk elhelyezni. A görbe igazításához nyomjuk le, és tartsuk lenyomva a bal egérgombot, majd húzzuk az egérmutatót. Második ív megrajzolásához engedjük el az egérgombot, és ismételjük meg az előbbi lépést. Minden vonalhoz csak két görbét rendelhetünk hozzá. Sokszög: általunk megadott szögszámú síkidom kirajzolására szolgál. Húzzunk egyeneseket, a megfelelő szöggel a kívánt irányba, majd ha be akarjuk fejezni a sokszög szerkesztését, kattintsunk duplán. Kerekített sarkú téglalap: lekerekített sarkú téglalapot (SHIFT-tel négyzetet) tudunk

létrehozni ezzel az eszközzel. 106. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet A menüsor elemei A menüsor - mint minden Windows alkalmazás - nagyon sok olyan menüpontot tartalmaz, mely általános jellegű (minden programban megtalálható). Itt csak a specifikus vagy a Paint számára különleges jelentőségű menüpontokat ismertetjük. Fájl: Szerkesztés: Nézet: Fájl - Új: új bitkép szerkesztésének megkezdése. Megnyitás: már létező bitkép megnyitása. Mentés: szerkesztett kép elmentése. Mentés másként: már létező bitkép változtatásainak mentése másik állományba, az eredeti kép megváltoztatása nélkül. Nyomtatási kép: megmutatja, hogy fog kinézni a kép nyomtatásban. Nyomtatás: kinyomtatja a bitképet. Felhasználás tapétaként: a szerkesztett bitképet a Windows Asztal háttereként használja fel. Szerkesztés - Visszavonás/Ismét: az utolsó művelet visszavonása ill. a visszavont művelet ismételt

elvégzése. - Kijelölés törlése: a kijelölt képrészlet törlése. - Az összes kijelölése: a teljes kép kijelölése. - Fájlba másolás: egy már létező bitképbe másolja a szerkesztett képet. - Fájl beillesztése: egy már létező bitképet illeszt a szerkesztett grafikába. Nézet - Nagyítás: a kép egészének vagy egy részletének felnagyítása a pontosabb szerkesztéshez. Bitkép megjelenítése: teljes képernyőn jeleníti meg az épp szerkesztett képet. 107. Barhács OktatóKözpont Kép: Windows 2000 modul 6. fejezet Színek: Súgó: Kép - - Tükrözés/Forgatás: a kép egy kijelölt területét tükrözhetjük vízszintesen ill. függőlegesen, vagy elforgathatjuk megadott fokszámmal Nyújtás/Döntés: a kép egy kijelölt területét megnyújthatjuk függőlegesen, vagy vízszintesen, ill. megadott szöggel meg is dönthetjük Színek invertálása: a használt színeket az inverzükre (ellentétükre) fordítja. Az inverz színt úgy

kapjuk meg, hogy az invertálni kívánt szín RGB (Red, Green, Blue) kódját kivonjuk a legnagyobb (255-255-255, FFFFFF) értékből. Attribútumok: itt adhatjuk meg a szerkesztett kép jellemzőit, felbontását, a színek használatát, valamint az áttetszőséget. Kép törlése: törli a képet. Nem átlátszó: ha ez az opció be van kapcsolva, a kép háttere nem átlátszó. Színek - Színek szerkesztése: itt vehetünk fel a palettára saját színeket. Példa: egyszerű grafika készítése Készítsük el az alábbi egyszerű grafikát! 108. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 1. Kérjük a Fájl menüből az Új kép megnyitását, majd állítsuk be a jellemzőit. Adjuk meg felbontásnak a 640x480-as méretet képpontban. Legyen a képünk színes! 2. Rajzoljunk egy téglalapot, oly módon, hogy az eszközkészletből kijelöljük a Téglalapot, megadjuk a téglalap bal felső sarkát az egérkurzor pozícióba helyezésével, majd az egér

jobb gombját nyomva tartva húzzuk a készítendő téglalapunk jobb alsó sarkába. Az eszközkészlet alatt látható lehetőségek adják meg, hogy csak a vonalat, a vonalat és a kitöltést, vagy csak a kitöltést kell-e a Paint-nek megjeleníteni. 109. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 3. Készítsünk egy kört, oly módon, hogy az Ellipszis eszközre kattintunk, majd a SHIFT billentyű lenyomása mellett húzzuk az egeret, lenyomott bal egérgombbal. Jelöljük ki az elkészült körünket, oly módon, hogy a Kijelölés gombot nyomjuk be az eszköztáron, majd egy akkora téglalapot készítünk, melynek oldalai érintkeznek a körrel. A kijelölés során az eszközkészlet alatt látható lehetőségek adják meg, hogy csak az objektumot, vagy a hátterét is ki kell-e jelölni. Kérjünk kivágást! 4. Másoljuk be a körünket a megadott helyekre! 110. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 5. Készítsük el a vonalat

oly módon, hogy a Vonal eszközt választjuk, majd meghúzzuk a vonalakat. Az eszközkészlet alatt választhatunk a vonal lehetséges vastagságai közül. 6. Húzzunk két vonalat a téglalap elülső függőleges oldalához. 111. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 7. Nagyítsuk fel a képet a Nézet/Nagyítás menüparanccsal. Válasszuk eszközkészletből a Radír eszközt, majd töröljük a felesleges vonalszakaszokat. Az eszközkészlet alatt választhatunk a különböző radírvastagságok között. 8. Rajzoljuk négy téglalapot az előbb megismert módon. 112. az Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 9. Egészítsük ki a rajzot egy függőleges vonallal, majd töröljük a felesleges segédvonalat a Radír eszközzel, a már megismert módon. 10. Rajzoljunk egy ellipszist a kialakított területre. Nagyítsuk fel a területet, majd rajzoljuk meg a fejet! Amennyiben nem sikerül azonnal egy vonalba hozni a szemeket,

jelöljük ki őket, majd a kijelölést megfogva a megfelelő helyre húzhatjuk. A szájat egy görbe vonalból alakíthatjuk ki. Készítsük el a sapkát, majd a Kitöltés eszközzel töltsük ki az előtérszínnel (bal egérgomb). 113. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 11. Rajzoljuk meg a pipát egyenes vonalakból, oly módon, hogy a vonal húzása közben lenyomva tartjuk a SHIFT billentyűt, majd töltsük ki a pipa fejét az előtérszínnel. 12. A Festékszóró eszközzel készítsük el a vonat füstjét. Az eszközkészlet alatt beállíthatjuk a festékszórás sűrűségét is. A pipa füstjét a Ceruza eszközzel tudjuk elkészíteni. 114. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 13. Az Eszközkészlet Szöveg eszközével szúrjuk be a szöveget. A megjelenő eszköztáron beállíthatjuk a szöveg karaktertípusát (Arial Black), valamint a méretet (20) is. A szöveg elkészítése után jelöljük ki az Ecset

eszközt és a felkínált típusok közül válasszuk a megfelelő formájút, majd rajzoljuk meg a hullámos vonalat. 14. Mentsük el a rajzot vonat.bmp néven a saját könyvtárunkba! 115. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet Ellenőrző feladatok I. KÉREM KÉSZÍTSE EL AZ ALÁBBI GRAFIKÁKAT! 1. 2. 116. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 6. fejezet 3. 4. 5. 117. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet A Windows 2000 speciális lehetőségei Jogosultságok, titkosítás, profilkezelés Jogosultságok A Windows 2000 rendszerben az egyes állományokhoz és könyvtárakhoz hozzáférési jogok rendelhetőek. Ezek a jogok akkor is érvényesek, ha a felhasználók a hálózaton keresztül férnek hozzá az állományokhoz, és akkor is, ha helyben. Ez a lehetőség csak akkor áll rendelkezésünkre, ha a rendszert NTFS állományszerkezetre telepítettük. Az NTFS formátumú lemezeken azáltal válik lehetségessé

a hozzáférési jogok kezelése, hogy a mappanyilvántartásban minden bejegyzéshez (állományhoz vagy könyvtárhoz) tartozik egy hozzáférés vezérlési lista (Access Control List - ACL). Ezt a listát szerkesztjük akkor, amikor az állomány vagy a mappa tulajdonságlapján a Biztonság fülön dolgozunk. A jogosultságok elnevezése ugyanaz, ha könyvtárra vagy ha állományra állítjuk be, bár nem ugyanazokat az elvégezhető műveleteket takarják. Ennek oka, hogy a könyvtárakra vonatkozó jogok némileg bonyolultabbak, hisz itt egyszerre kell szabályozni a könyvtárra magára, és a benne lévő állományokra vonatkozó hozzáférési jogokat. 118. Barhács OktatóKözpont Jog megnevezése Írás Olvasás Mappa tartalmának listázása Olvasás és végrehajtás Módosítás Teljes hozzáférés Windows 2000 modul 7. fejezet Hozzáférési jogok Hatása könyvtár Hatása állomány esetében esetében Állományok és könyvtárak Állomány

tartalmának ill. létrehozása és módosítása tulajdonságainak megváltoztatása Könyvtárban lévő Állományok tartalmának és állományok és könyvtárak tulajdonságainak olvasása olvasása A könyvtárlista olvasása, a könyvtár aktuálissá tétele Az olvasás és a listázási Az állomány olvasása és jogok együttesen futtatása Olvasási és írási jogok A fenti összes jog, plusz a együtt törlés Az összes fenti jog plusz a A fenti jogok plusz a hozzáférési jogok hozzáférési jogok módosításának beállítása és a saját lehetősége, valamint a tulajdonba vétel joga saját tulajdonba vétel joga Speciális attribútumok A Windows 2000-ben az MS-DOS-nál megismert attribútumokon kívül további attribútumokat is be lehet állítani a mappákra. Ezeket a tulajdonságlap Általános fülének Speciális gombjára kattintva érhetjük el. 119. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet A beállítási lehetőségek - A mappa

archiválásra kész: Itt adható meg, hogy a fájl vagy a mappa archiválandó-e. Egyes programok ezt a beállítást használják annak ellenőrzésére, hogy mely fájlról vagy mappáról készül biztonsági másolat. - Gyors kereséshez az indexelő szolgáltatás indexelje a mappát: Itt adható meg, hogy a kijelölt fájl vagy mappa tartalmát indexelje-e a rendszer a gyorsabb kereséshez. A fájl vagy mappa indexelése után a fájlban vagy a mappában egy szöveg vagy tulajdonságok kereshetők, például a fájl vagy mappa attribútumai, dátuma. A mappa indexelése nem jelenti automatikusan a fájlok és almappák indexelését, csak ha a rendszer kérdésére a tartalom indexelését választjuk. - Tartalom tömörítés helymegtakarítás végett: Itt adható meg, hogy a fájl vagy mappa tömörített-e. A tömörített mappa tartalmának tömörítése nem automatikus, csak ha a rendszer kérdésére a tartalom tömörítését választjuk. A

tömörítés/kitömörítés a felhasználó számára átlátszó, a rendszer a háttérben kezeli a tömörített állományokat/mappákat. Tömörített fájlok vagy mappák nem titkosíthatóak. - Tartalom titkosítása az adatvédelem érdekében: Itt adható meg, hogy a fájl vagy mappa tartalmát titkosítani kell. A fájl vagy a mappa tartalmához csak a titkosító felhasználó fér hozzá. A fájl vagy mappa titkosítása azonban visszafejthető az áthelyezés vagy másolás módjától függően. A titkosítást a rendszer a felhasználó azonosítójából képzett nyilvános kulccsal végzi. Titkosított fájlok vagy mappák nem tömöríthetőek. Profilkezelés A felhasználói profil a bejelentkezéskor a rendszer által betöltendő, a Windows 2000 környezetet meghatározó profil. Tartalmazza a felhasználó Windows 2000 környezetének a felhasználó számára kialakított összes beállítását, például a programelemeket, a képernyőszíneket, a hálózati

kapcsolatokat, a nyomtatókapcsolatokat, az egérbeállításokat, valamint az ablakok méretét és helyzetét. A helyi felhasználói profil az első bejelentkezéskor jön létre a számítógép helyi merevlemezén. A helyi felhasználói profilon végzett módosítások csak az adott számítógépre érvényesek. A felhasználói profil a Documents and Settings mappában jön létre, a felhasználóval azonos nevű mappában. A Felhasználói profilok kezelését a Rendszer párbeszédpanel Felhasználói profilok fülén végezhetjük el. 120. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet A Rendszerleíró adatbázis Nincs két egyforma rendszerleíró adatbázis (Registry), de megfigyelhetjük, hogy sok minden mégis azonos gépről gépre. Nyilvánvalóan a standard kulcskészletre gondolunk itt, ezekben is lehet azonban eltérés attól függően, hogy munkaállomás vagy szerver változatot használunk, vagy hogy milyen opcionális komponenseket

installáltunk, illetve éppen milyen hálózati környezetben használjuk a gépünket. A következőkben megvizsgáljuk, hogy mi az, ami nagymértékben egyező lehet a gépek többségén. Magát az adatbázist a C:WinntSystem32Config mappában található állományok valamint a felhasználói profilmappában lévő Ntuser.dat állomány alkotja Ezen állományok - ellentétben a Windows régi változatainak .ini kiterjesztésű állományaival - binárisak, így szükséges a megtekintésükhöz egy segédprogram, amely az itt elmentett értékeket meg tudja jeleníteni. Ezt a segédprogramot rendszerleíró adatbázis szerkesztőnek hívják, és a REGEDIT parancs kiadásával indítható. A rendszerleíró adatbázis egy fastruktúrájú adathalmaz. Az adatbázis gyökeréből indulnak ki az ún. "főkulcsok", melyekben a tényleges változók és értékeik tárolódnak. A főkulcsok és szerepük HKEY CLASSES ROOT (HKCR): ez maga a regisztrációs adatbázis, itt

tárolódnak az állományregisztrációhoz kapcsolódó információk. Ez az ág valójában másolata a HKEY LOCAL MACHINESoftwareClasses ágának. HKEY CURRENT USER (HKCU): az aktuálisan bejelentkezett felhasználó beállításait tartalmazza. Ez az ág is másolat, a HKEY USERS megfelelő ágával egyezik meg. HKEY LOCAL MACHINE (HKLM): a gép konfigurációs (hardver és szoftver) adatait tartalmazza. HKEY USER (HKU): a rendszerben regisztrált felhasználók beállításait tartalmazza. HKEY CURRENT CONFIG (HKCC): Az aktuális hardverprofilhoz tartozó beállítások tárolására szolgál. Ez az ág több a HKLM-ben megtalálható ág adatait tartalmazza másolatban. 121. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet HKEY LOCAL MACHINE Ahogyan azt korábban említettük, a HKLM bejegyzést azzal a szándékkal hozták létre, hogy összegyűjtse a gép konfigurációs adatait. Öt fontosabb albejegyzése van 1. HARDWARE: A Windows 2000 indulása során jön

létre Ha használjuk a Windows 2000 diagnosztikai programját (WinMsd.exe), akkor az ebben a bejegyzésben összegyűjtött információkat kaphatjuk meg. - DESCRIPTION: A betöltődés folyamán megtalált hardver eszköznek készül itt egy bejegyzés. Tulajdonképpen egy lista és semmi más - DEVICEMAP: A betöltődés folyamán sikeres vezérlők tesznek ide bejegyzést, jelezve, hogy mely eszközöket foglalták le. - OWNERMAP: Regisztrálja, hogy a gépben található kártyák milyen buszt használnak. - RESOURCEMAP: Regisztrálja, hogy milyen használható erőforrások vannak a gépben. A betöltődött eszközök és vezérlők lefoglalják a szükséges erőforrásokat, erről bejegyzéseket tesznek, így informálják a rendszert a még használható forrásokról. 2. SECURITY: Két nagyon fontos adatcsoportot foglal magába Tárolja a Security Account Database – SAM – másolatát a HKLMSECURITYSAM helyen. Ez az alapja a Windows 2000-ben az objektum hozzáférés

ellenőrzésének. Itt fel van sorolva az összes helyi és tartományi felhasználó és csoport. Ez az alág egy külön kulcsot képez. A benne található adatok alapértelmezésben csak a kernel által olvashatóak. A Windows 2000 támogatja a felhasználói és csoport házirendek (policy) használatát. Ezeknek a beállításoknak az egyik része is itt kapott helyet Az itt található kulcsok és bejegyzések mindegyike nem dokumentált formátumban van és még a gép rendszergazdájának sincs joga olvasni – lehetősége azonban van, hogy jogot adjon magának az olvasásra, módosításra, de ez utóbbit sose tegyük! A programozók számára megfelelő API hívások állnak rendelkezésre, ha módosítani vagy létrehozni akarnak ebben az ágban. 3. SAM: A SAM ág a HKLM SECURITYSAM másolata 4. SOFTWARE: Az alkalmazások és a rendszerkomponensek tárolják itt az adataikat. Minden alkalmazásnak egy külön bejegyzés van nyitva, általában a gyártó nevének

megfelelően. Tehát A Windows 2000 rendszerkomponensei a HKLM SOFTWAREMicrosoftWindows NT alatt található meg. A felhasználóra vonatkozó beállítások máshol tárolódnak. 5. SYSTEM: A HKLM legfontosabb alága - DISK: A DISK alág tartalmazza, hogy melyik kötet milyen betűjellel van azonosítva, a diszkek dinamikusak-e. Amíg nem indítjuk el a WinDiskexe programot addig ez a kulcs nem létezik. - ControlSetXxx: Legalább kettő van belőlük és számokkal vannak megkülönböztetve (ControlSet001, ControlSet002). Az egyik az utolsó sikeres rendszer indulás beállításait, a másik pedig az aktuális betöltődés beállításait tartalmazza. Az indulás során betöltődött eszközök, vezérlők, szolgáltatások beállítási kerülnek ide. - Select: Ez tartalmazza, hogy milyen ControlSet-jeink vannak, ezek közül melyik volt az utolsó jó, és melyik volt rossz. 122. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet - Setup: A Setup ág a

telepítéssel kapcsolatos adatok egy részét tartalmazza. A betöltő – ntldrcom – innen tudja, hogy folytatnia kell-e egy megszakadt setup process-t. - CurrentControlSet: A CurrentControlSet egy másolat, amely az éppen betöltött ControlSetXxx-re mutat. További négy részre oszlik - Control: A Control ág statikus, a rendszer működése során nem változó adatokat tárol. Ezek megváltozása általában csak a következő indítás során lesz érzékelhető. (pl: kulcs lista, a gép neve, stb) - Enum: Az Enum ág információkat tárol a rendszer betöltődése során talált eszközökről. Ez szintén két részre bomlik: a HTREE, amely az eszközökkel foglalkozik és a ROOT, amely az eszközökhöz tartozó vezérlőkkel foglalkozik. - A Services ág a Windows 2000 szolgáltatásaival és vezérlőivel kapcsolatos adatokat tárolja. Minden szolgáltatásnak és vezérlőnek saját bejegyzése van. A bejegyzések alatt a következő fontosabb kulcsokat találhatjuk.

- DisplayName: a Services programban megjelenő név. - DependOnGroup: akkor vesz fel értéket, ha az adott szolgáltatás futásához a megadott csoportban már betöltődött szolgáltatás kell. - DependOnService: akkor vesz fel értéket, ha az adott szolgáltatás futásához a megadott szolgáltatásnak futnia kell. Ebben a kulcsban lehet a különböző szolgáltatásokat egymás mellé rendelni. Ezzel találkozhatunk, ha pl.: le akarjuk állítani a Munkaállomás szolgáltatást, akkor az magával vonja a Számítógéptallózó leállítását is. - ErrorControl: a betöltéskor felmerült hiba kódját tartalmazza – az Event View-ban megjelenik. - ImagePath: a meghajtó elérési útja. - Start: a betöltés módja – a Services programmal lehet beállítani. - 0 – Boot, az ntldr tölti be. - 1 – System, a kernel tölti be. - 2 – Auto, a rendszer indulásával töltődik be. - 3 – Manual, egy felhasználó vagy másik program tölti be. - 4 – Disabled, a

szolgáltatás nem indítható. - Type: a szolgáltatás vagy meghajtó típusa. - 0x1 – kernel módú eszköz megható. - 0x2 – állományrendszer meghajtó. - 0x4 – egy adapter számára argumentumkészlet. - 0x10 – Win32 szolgáltatás, mely csak egyedül futhat. - 0x20 – Win32 szolgáltatás, amely megoszthatja erőforrásait más Win32 szolgáltatások között. - Hardware Profiles: a hardverprofil beállításokat tartalmazza. A HKCC ide van linkelve. 123. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet HKEY CURRENT USER A felhasználó profilbeállításait tartalmazza. - Appevents: A különböző rendszeresemények és hangok összerendelését tartalmazza. - Console: A parancssor tulajdonságai. (méret, pozíció, fontok, stb) - Control Panel: A Control Panel felhasználó specifikus beállításai - Environment: A felhasználó által létrehozott környezeti változók. - Keyboard Layout: A felhasználó számára definiált

billentyűzetkiosztások. - Network: A felvett hálózati meghajtókat tartalmazza, azok beállításaival. - Printers: A definiált nyomtatókat tartalmazza, azok beállításaival. Megmutatja, melyik az alapértelmezett nyomtató és hogy van-e hálózati nyomtatója a felhasználónak. - Software: Az alkalmazások felhasználókra vonatkozó beállításai. - UNICODE Program Groups: A korábban telepített NT-k programcsoportjai. Ha a Windows 2000 volt az első telepítés – nem upgrade volt – akkor üres. - Volatile Environment: Csak egy kulcsot szokott tartalmazni a LogonServer-t ez a beléptető szerver nevét tárolja. - Windows 3.1 Migration Status: A Windows 31-ről való upgrade esetén tárolja az INI állomány és a programcsoport adatait. Az MS-DOS és a 16 bites (Windows 3.0) programok futtatása 16 bites programok futtatása Az NT tervezésénél a kompatibilitásra való törekvést megelőzte a stabilitásra való törekvés. Mivel az NT natív 32 bites rendszer

ezért csak az ilyen típusú, védett módban futó programokat képes futtatni teljes biztonsággal. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne kompatíbilis a korábbi DOS-Windows rendszerekkel, ám bizonyos megszorítások itt is vannak. A Windows 2000 a 16 bites (DOS és Windows 3.x) alkalmazásokat emulációval képes csak futtatni, de ezáltal ezen alkalmazások minden olyan platformon is elérhetővé válnak amelyek eredetileg nem támogatják a 16 bites alkalmazásokat. A futtatáshoz a rendszer egy ún. Virtuális Dos Gép-et használ (Virtual Dos Machine – VDM), a 16 bites Windows alkalmazásokhoz pedig egy speciális emulált Win16 on Win32 (WOW) környezetet. A VDM egy speciális NT (Win32 alapú) alkalmazás, amely egy szimulált MS-DOS környezetet (io.sys, msdossys megfeleltetés, i386 processzor emuláció) biztosít az MS-DOS alkalmazások számára. Minden egyes DOS alkalmazás külön VDM-et használ, így biztonságosan futtathatóak, a hardver elemeket pedig virtuális

eszközmeghajtók segítségével érik el. Ebből adódik rögtön az is, hogy az NT típusú rendszerek „nem szeretik”, ha a program közvetlenül próbál a hardverhez nyúlni, a legtöbb esetben eldobják (terminálják) a programot. 124. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet A WOW-val futtathatjuk a régi Windowsos programjainkat is Windows 2000 alatt. Mivel a Windows 3.x sorozat maga is DOS alapú alkalmazás, így igényli a VDM jelenlétét is. A WOW komponensei a VDM környezetében futnak A WOW-nak része egy módosított krnl386.exe, userexe és gdiexe melyek átfordítják a különböző műveleteket és a 16 bites API hívásokat a 32 bites környezet számára. A 16 bites Windows-os programokat futtathatjuk egyetlen WOW keretén belül, de futtathatjuk a programokat külön-külön VDM-WOW párosban is. Az első megoldás hátránya, hogy ha az egyik alkalmazás galibát csinál, magával rántja a többi a WOW-on belül működő programot

is, míg a másik hibája, hogy az erőforrásigénye igen nagy, hisz nem csak az Windows 2000-t futtatjuk, hanem alatta még több 16 bites DOS-t és az arra épülő Windows-t is. Egyéb operációs rendszerek alkalmazásainak támogatása A Windows NT képes futtatni egy külön 32 bites alrendszer működtetésével, mindazon programokat melyek megfelelnek a Posix 1.0 szabványban leírtaknak Ezen kívül képes futtatni az OS/2 alkalmazásokat a 2.0 változatig bezárólag, de csak karakteres üzemmódban. Ezeket a futtató környezeteket Posix ill Os2 alrendszernek nevezik. Felügyeleti eszközök A Felügyeleti eszközök mappa a Windows 2000 eszközeinek egy gyűjteményét tartalmazza, melyekkel a számítógépes rendszert felügyelhetjük, irányíthatjuk a megfelelő jogosultságok birtokában (pl. a Számítógép-kezelés, az Adatforrások (ODBC) és az Eseménynaplózás stb.) 125. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet A Felügyeleti eszközök

feladata - - - - - - - Adatforrások: A nyílt adatbázis-kapcsolatú (ODBC – Open Database Connectivity) adatforrások használatával számos adatbázis-kezelő rendszer adatai elérhetők. Ha például egy program adatbázisban tárolt adatokkal működik, az adatforrások (ODBC) használata esetén ugyanaz a program egy másik típusú adatbázisban tárolt adatokhoz is hozzáférhet. Ehhez szoftverösszetevőket, úgynevezett illesztőprogramokat kell a rendszerhez adni. Az illesztőprogramok az Adatforrások (ODBC) segítségével telepíthetők és állíthatók be. Eseménynapló: Az Eseménynapló feljegyzéseket készít a számítógépen futó programokkal, a biztonsággal és a rendszerrel kapcsolatos eseményekről. Az Eseménynapló segítségével megtekinthetők ezek a bejegyzések (az eseménynaplók), összegyűjthetők az adatok a hardverés a szoftverproblémákról és figyelhetők a Windows 2000 biztonsági eseményei. Helyi biztonsági házirend: A

helyi számítógép biztonsági beállításainak konfigurálására szolgál. Ezek a beállítások magukba foglalják a jelszóra, a fiókok zárolására, a naplórendre, a felhasználói jogosultságokra vonatkozó biztonsági lehetőségeket. Amennyiben a számítógép valamely hálózat (tartomány) tagja, ezeket a házirendeket a tartományon belül érvényes házirendek hatálytalaníthatják. Komponensszolgáltatások: A komponensszolgáltatásokat rendszergazdák használják COM+ (Common Object Modelling - Közös Objektummodell) programok grafikus felhasználói felületről történő üzembe helyezésére és felügyeletére, ill. a felügyeleti feladatok parancs file nyelv vagy programozási nyelv segítségével történő automatizálására. A szoftverfejlesztők a Komponensszolgáltatások alkalmazással vizuálisan konfigurálhatják az egyes komponensek és programok rutinszerű viselkedését (pl. a biztonságot), valamint komponenseket építhetnek COM+

programokba. Számítógép kezelés: A Számítógép-kezelés lehetővé teszi a helyi vagy távoli számítógépek kezelését egyetlen, összevont asztali eszköz segítségével. Számos Windows 2000 felügyeleti segédprogramot egyesít, így a számítógép felügyeleti tulajdonságai és eszközei könnyen elérhetők. Ilyenek pl. a felhasználókkal és csoportokkal vagy a lemezkezeléssel kapcsolatos műveletek. Szolgáltatások: A Szolgáltatások használatával kezelhetők a számítógép szolgáltatásai, beállíthatók a helyreállítási műveletek valamely szolgáltatás meghibásodása esetén, és a könnyebb azonosítás érdekében a szolgáltatásokat egyéni nevekkel és leírásokkal lehet ellátni. Teljesítmény: A Teljesítmény a memóriával, a lemezzel, a processzorral, a hálózattal és más működési területekkel kapcsolatos valósidejű adatok grafikonok, vagy jelentések formájában történő összegyűjtésére szolgál. 126. Barhács

OktatóKözpont Windows 2000 modul 7. fejezet Szolgáltatások A szolgáltatás olyan program amely egy adott funkciót hajt végre a rendszerben más programok támogatása céljából, többnyire alacsony (hardverközeli) szinten. Amikor a szolgáltatások hálózaton keresztül zajlanak le, közzétehetők, ami megkönnyíti a szolgáltatásközpontú felügyeletet és használatot. A Windows 2000 szolgáltatása például a Kiszolgáló vagy a Munkaállomás szolgáltatás. A szolgáltatásokat a megfelelő jogosultságok birtokában elindíthatjuk, felfüggeszthetjük, leállíthatjuk, ill. az indulási paramétereiket bekonfigurálhatjuk Beállíthatjuk azt, hogy mi történjen, ha a szolgáltatás váratlanul, hiba miatt leáll, ill. megtekinthetjük a szolgáltatások közötti függőségi viszonyokat is. A szolgáltatások ismerete és hatékony használata azért fontos mivel bizonyos hibajelenségek a szolgáltatások elégtelen működésére vezethetőek vissza. 127.

Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások Megoldások (1. fejezet) I. II. 1. b 2. a 3. c 4. a 5. a 6. c 7. b 8. a 9. a 10. b 1. hamis 2. hamis 3. hamis 4. igaz 5. hamis 6. hamis 7. igaz 8. hamis 9. igaz 10. igaz III. 1. A Windows 2000 egy a Microsoft által kifejlesztett grafikus alapú hálózati alkalmazásokat támogató operációs rendszer. Ez a MS Windows 3x illetve Windows 95 / Windows NT továbbfejlesztett változata. Az alábbiakban felsoroljuk a főbb jellemzőit: - 32 bites, többfeladatos, többfelhasználós operációs rendszer - Egységes felület - Hosszú állománynevek használata (Az állománynevek maximum 255 karakter hosszúak lehetnek) - NTFS állományszerkezet - Jogosultságok kezelése - Elektronikus adatátvitel támogatása - Hálózat támogatása - Internet szolgáltatások - Plug and Play - Táska, a hordozható gépek könnyebb használata - Állományok szinkronizálása - MS-DOS támogatás MS-DOS

nélkül - Telefonos hálózat használata - Multimédia és a játékok támogatása 2. Windows NT - Workstation: munkaállomás, hálózati kliensszámítógépek operációs rendszere. - Server: kiszolgáló, hálózati vezérlő számítógépek operációs rendszere. Windows 2000 - Windows 2000 Professional: munkaállomás, otthoni ill. hálózati kliensszámítógépek operációs rendszere. - Windows 2000 Server: kiszolgáló, hálózati vezérlő számítógépek operációs rendszere. - Windows 2000 Advanced Server: speciális igényeknek megfelelő, külső, pl. adatbázis kiszolgálásra optimalizált operációs rendszer. 128. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások Windows XP - Windows XP Home: otthoni felhasználásra szánt operációs rendszer. - Windows XP Professional: munkaállomás, hálózati kliensszámítógépek operációs rendszere. - Windows XP Server: kiszolgáló, hálózati vezérlő számítógépek

operációs rendszere. - Windows XP Advanced Server: speciális igényeknek megfelelő, külső, pl. adatbázis kiszolgálásra optimalizált operációs rendszer. 3. A Windows 2000 rendszerállományai - Ntldr: A Windows 2000 betöltő eljárása. - Boot.ini: Betöltéshez használt információkat tartalmazó konfigurációs állomány. - Ntdetect.com: Hardverdetektáló segédprogram - Hal.exe: Hardware Abstraction Layer : alacsonyszintű eszközillesztő program a BIOS feladatának kiváltására. - Ntoskrnl.exe: Az operációs rendszer magja, magas szintű rendszerszolgáltatások vannak itt definiálva. - Gdi.exe (Graphics Device Interface): grafikus eszközillesztő-kezelő program - User.exe: Ablakok kezeléséért felelős programrész - Explorer.exe: Grafikus parancsértelmező 4. A Windows 2000-t kétfajta állományrendszerre is telepíthetjük A "sajátjára" az NTFS-re (NT File System) és a DOS-Windows rendszerek által használt Fat16Fat32-re is. Hozzá kell

azonban tenni, hogy amennyiben FAT partícióra telepítjük, a Windows 2000 nagyon sok szolgáltatását egyszerűen nem érhetjük el (jogosultságok, titkosítás stb.) Az ilyen telepítési változat mellett akkor érdemes dönteni, ha valami miatt többszörös kiépítésre van szükségünk, vagyis a Windows 2000 mellett a DOS-t vagy a Windows 9x-et is használni szeretnénk. Az NTFS legfontosabb tulajdonsága a nagy kapacitású meghajtók kezelése, elméletileg akár 16 Exabyte (gyakorlatilag 2 Tbyte) méretű partíciókat is képes lenne kezelni, továbbá a cluster méret skálázható, akár szektor méretre is beállíthatjuk (512 byte). A másik nagyon fontos különbség a jogosultságok tárolása, vagyis annak lehetősége, hogy beállíthassuk, hogy melyik felhasználó, milyen állományokhoz férhessen hozzá. Az NTFS lelke az ún MFT (Master File Table), az NT ebben az állományban tárolja a lemez összes információját. Minden kötet tartalmaz egy MFT-t. Itt

tárolódik a kötet információkon kívül az összes állomány információ, az állományokhoz tartozó titkosítási információval, adatbázisszerűen. Az állományszerkezet robosztus, nagy hibatűrésű, így nem fordulhat elő, hogy az operációs rendszer állományai pl. egy áramkimaradás miatt sérülnek, és emiatt a rendszer a következő indításkor nem tud elindulni. 5. A Windows képernyőjének alján található sávot Tálcának nevezzük, mely tartalmazza a sáv elején a Start gombot, a sáv végén az információs részt (SYSTRAY), mely tartalmazhatja például az órát és egyéb beállítással kapcsolatos információkat és beállítási lehetőségeket. A Tálca leegyszerűsíti az alkalmazások közötti váltást. Ablak nyitásakor, vagy alkalmazás indításakor egy az ablakot reprezentáló nyomógomb jelenik meg a Tálcán. 129. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások 6. A parancsikonok (shortcuts)

olyan kis képecskék, melyek segítenek elérni a különböző objektumokat a grafikus felületen keresztül. A rendszer által használt (és készített) parancsikonokat könnyen megkülönböztethetjük a saját parancsikonjainktól, mivel ez utóbbiak bal alsó sarkában egy kis nyíl látható. Egy parancsikonra duplát kattintva a hozzá rendelt program elindul, vagy a jelzett eszköz (nyomtató, mappa stb.) használatba kerül 7. Gördítősáv Egy olyan vezérlőelem, mely segítségével egy ablak tartalma mozgatható. Kétféle gördítősávot használnak a Windows-ban: vízszintes és függőleges. A vízszintessel az ablak tartalmát jobbra illetve balra mozdíthatjuk, a függőlegessel fel illetve lefelé gördíthetjük. A görgetés háromféleképpen történhet: - A csúsztató gombot úgy mozgatjuk a sávon, hogy az egérkurzort ráhelyezzük a négyzetre és a bal egérgombot lenyomva tartva a sáv megfelelő helyére mozgatjuk. - A balra illetve jobbra mutató

háromszöget tartalmazó gombra kattintva bizonyos egységenként léptetjük az ablak tartalmát. - A négyzet előtti, illetve utáni sávterületre kattintva előre illetve visszafelé lépteti az ablak tartalmát. A gördítősáv részei: - A görgetőnyíl gombokkal egy egységnyit mozdíthatjuk el az ablak tartalmát. Az egy egységet mindig a programok maguk határozzák meg. Ilyen gomb a gördítősáv mindkét végén található a kétirányú mozgás biztosítására. - Csúsztató gomb: a gyorsabb mozgást biztosítja. A csúsztató gombnak a csúsztatósávon elfoglalt helye mutatja, hogy az ablakból melyik részt látjuk. Ha a csúsztató gomb a sáv közepén van, akkor az ablak középső részét látjuk. A gomb áthelyezésével az ablak tartalmának azt a részét fogjuk látni, amelyik részére helyezzük a gombot a csúsztató sávnak. A csúsztató gomb mérete utalhat arra, hogy az ablak mekkora részét látjuk a teljes ablakból. - Csúsztatósáv: a

csúsztató gomb ezen a sávon mozog. A sávra kattintva egy ablaknyit gördül az ablak tartalma. Ha a csúsztatógomb mögé kattintunk, akkor vissza, ha elé akkor előre lapoz az ablakban. 8. Nagyon gyakori művelet az ablakok méretezése Álljunk az egérkurzorral az ablak szélére, vagy az ablak valamely sarkára. Ekkor az egérkurzor nyíl jele megváltozik és valamelyik méretező kurzorrá alakul át. Az átméretezés lehetőségeit a kurzor nyilai mutatják. Ha az ablak jobb vagy bal szélére (az ablak keretére) helyezzük a kurzort, akkor az ablakot vízszintesen méretezhetjük, azaz az egérgombot lenyomva tartva és az egeret mozgatva az ablak bal illetve jobb oldali határoló oldalát áthelyezhetjük, szélességét növelhetjük-csökkenthetjük. Ugyanígy járhatunk el a felső, illetve alsó határoló keret esetén is. A sarok esetén az ablak adott sarkát helyezhetjük át a képernyőn. 9. A felhasználó a rendszer indításának a következő fázisait

láthatja (az esetleges indítómenü után): - Karakteres indítóképernyő: a képernyő alján a "Windows indítása" felirat jelenik meg, alatta folyamatkijelző, amely mutatja a rendszertöltés előrehaladását. A felhasználó ez alatt az idő alatt ha szükséges leütheti az F8 billentyűt, és választhat a Windows 2000 speciális indítási beállításai közül. Erre általában rendszerkarbantartás ill. hibaelhárítás során van szükség - Grafikus indítóképernyő: a Windows 2000 rendszermagjának elindulását színes embléma, alul folyamatjelző sor jelzi. 130. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások - Előkészület a bejelentkezésre: a rendszer különböző üzenetablakokkal jelzi, hol tart a műveletekkel. Először a számítógépszintű beállítások érvényre juttatása ("A számítógép beállításainak betöltése"), majd a hálózati kapcsolatok előkészítése

("Hálózati kapcsolatok előkészítése") következik. Ezt követően a bejelentkezés képernyő jelenik meg. 10. A számítógép kikapcsolása előtt a Windows 2000-et szabályszerűen le kell állítani. Erre azért van szükség mert a Windows 2000 a lemezműveletek gyorsítása végett a lemezről beolvasott, ill. az lemezre írandó adatokat ideiglenesen a memóriában tárolja, vagyis ha egy programot használva elmentjük a munkánkat, adataink nem kerülnek azonnal a lemezre, hanem csak akkor, mikor a rendszer ezt munkánk megzavarása nélkül meg tudja tenni. Ha egyszerűen csak kikapcsoljuk a gépet ezek az adatok elvesznek. 131. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások Megoldások (2. fejezet) I. II. 1. c 2. a 3. a 4. c 5. c 6. b 7. b 8. b 9. a 10. a 1. hamis 2. hamis 3. igaz 4. igaz 5. igaz 6. igaz 7. hamis 8. igaz 9. hamis 10. hamis III. 1. A programok indítására a Windows rendszerben több

lehetőségünk is van: - A Start menü Futtatás parancsa segítségével, A Megnyitás mezőbe beírhatjuk a futtatni kívánt elem elérési útját, vagy a megkereshetjük a Tallózás segítségével, majd az OK gombra kattintva a program indítható. A Megnyitás mezőben elérhető a legutóbb indított elemek listája. Az elem újbóli indításához kattintson a lista megfelelő elemére, majd az OK gombra. A Start menüből. Kattintsunk a Tálca Start gombjára, majd a Programok menüből válasszuk ki a megfelelő almenüt, abból pedig az indítani kívánt programot. - DOS parancssorból. Nyissuk meg az MS-DOS parancssor ablakot A DOSnál megismert módon írjuk be, az indítani kívánt program elérési útját és nevét. Ha grafikus kijelzésű programot indítunk ilyen módon, akkor a rendszer automatikusan vált a DOS és a Windows felület között. - Az indítani kívánt programot a mappájából is indíthatjuk, oly módon, hogy a Sajátgép ablakból a

megfelelő meghajtó, majd a mappa kiválasztása után, a kijelzett mappában megkeressük a program ikonját és duplát kattintunk rá. - Parancsikon segítségével. Az indítani kívánt programhoz parancsikont hozhatunk létre, akár az Asztalon akár valamelyik mappában. Ezek után ezt a parancsikont használva (duplát kattintva rá) futtathatjuk a programot. 2. Kattintsunk az Asztalon az egér jobb gombjával, majd a felbukkanó menüből válasszuk az Új/Parancsikon menüpontot. A beviteli mezőben meg kell adni annak az objektumnak az elérési útját és nevét, amelyhez a parancsikont rendelni szeretnénk. Ezt megtehetjük begépeléssel, vagy egyszerűbben a Tallózás gombra kattintva és a megfelelő állomány kiválasztásával. Pl.: C:Winntsystem32calc.exe A Tovább gombra kattintva a következő párbeszédpanelen meg kell adni, hogy mi legyen a parancsikon neve (Számológép). A Vissza gomb segítségével az előző párbeszédpanelre térhetünk vissza, a

Befejezés gombra kattintva a parancsikon létrehozásra kerül. A Mégsem gomb a parancsikon létrehozásának elvetését teszi lehetővé. Ugyanezzel a módszerrel nem csak programokat rendelhetünk parancsikonhoz, hanem pl. egy gyakran használt Word dokumentumot vagy egy képet stb. 132. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások 3. A Memória fülön a különböző memóriák beállításait végezhetjük el a program számára. Az Alapmemória Összesen mezőjében a program futásához szükséges alapmemória méretét adhatjuk meg kilobájtokban, mérete maximum 640 lehet. Ha nem ismerjük a program alapmemória-igényét, válasszuk az Automatikus lehetőséget. A Védett jelölőnégyzet kipipálásával beállíthatjuk, hogy a rendszermemória védett legyen a program hibáival szemben. Ennek egyetlen hátránya, hogy a program lassabban fog futni. A Kezdeti környezet megadásával az MS-DOS parancsértelmező (COMMAND.COM)

számára lefoglalt memória (ún. környezet) méretét határozhatjuk meg, mely hatással van a parancsállományokra is. A Bővített (EMS) memória Összesen mezőjében a program által maximálisan használható EMS (bővített) memória, a Kiterjesztett (XMS) memória Összesen mezőjét kitöltve pedig az XMS (kiterjesztett) memória maximális mérete határozható meg. Mindkettő esetében ez az érték Automatikusra állítható, ekkor a program által használt memória méreteknek csak a fizikai memória mennyisége szabhat határt. Néhány program nem használható az Automatikus beállítással, csak fix méretbeállításokkal tud futni. Pipáljuk ki a HMA használata jelölőnégyzetet, ha azt szeretnénk, hogy a program használhassa a HMA-t (felső memóriaterületet). Az MS-DOS védett módú (DPMI) memória legördülő listából kiválaszthatjuk a DPMI (MS-DOS védett módú memória) méretét. Ha Automatikusra állítjuk, akkor a Windows fogja annak méretét

beállítani, a konfigurációt figyelembe véve. 4. - Kapacitás: egy legördülő lista, melyben a meghajtó által támogatott formázási méreteket tekinthetjük meg. - Állományrendszer: a Windows 2000 képes több állományrendszer használatára, alapesetben a FAT16, FAT32 és az NTFS között választhatunk. - Hajlékonylemezt csak FAT állományrendszerűre lehet formázni. - Foglalási egység mérete: azon állományrendszereknél, amelyek ezt támogatják (FAT32, NTFS) megválaszthatjuk a clusterméretet. - Kötetcímke: a kötetcímke formázáskori megadására szolgál. - Gyorsformázás: Ha ezt bekapcsoljuk a rendszer gyorsformázást végez. - Tömörítés engedélyezése: a formázás után a meghajtó tömörítése helymegtakarítás végett (csak merevlemezes meghajtóknál használható). 5. Töredezettség-mentesítés: a töredezettség azt jelenti, hogy egy lemezen lévő állomány különböző részei elszórtan helyezkednek el a lemez különböző

területein. A töredezettség a lemezen lévő állományok törlése és új állományok lemezre írása következtében jön létre, lassítja a lemez elérését és csökkenti a lemezműveletek általános teljesítményét. A Lemeztöredezettség-mentesítő újrarendezi a számítógép merevlemezén az állományokat, a programokat és a szabad lemezterületet, így gyorsabbá teszi a programok futtatását és az állományok megnyitását 6. Választhatunk a Nagy ikonok, a Kis ikonok, a Lista, Részletek ill a Miniatűrök között. Az ikonos megjelenítésnél több oszlopban jelennek meg az ikonok, alapértelmezett elrendezés a vízszintes. A listás megjelenítésnél (Lista ill Részletek - részletes lista) az alapértelmezett elrendezés függőleges, az adatok oszlopokban jelennek meg. A Miniatűrök előkép nézetre váltja a kijelzést, így ha ismert az állomány típusa, a rendszer képes kis képként megjeleníteni a tartalmát. 133. Barhács

OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások 7. Válasszuk ki a Sajátgépben az új mappa meghajtóját Ezután keressük meg azt a mappát, amelyiken belül akarjuk az új mappát létrehozni. Válasszuk ki a Sajátgép ikon Fájl menü Új parancsán belül a Mappa parancsot, vagy a jobb egérgomb lenyomása után a kinyíló menüből válasszuk ki az Új / Mappa parancsot. Ekkor egy új mappa jelenik meg, ahol az Új mappa felirat helyére beírhatjuk a létrehozott új mappa nevét, mely maximum 255 karakterből állhat. 8. Az állományokat a nevükkel azonosítjuk A névkonvenció mindig az operációs rendszertől függ. A Windows alatt egy állomány neve maximum 255 karakterből állhat (ebbe beletartozik a név és a kiterjesztés is), és szóközöket is tartalmazhat, azonban a következő jelek nem szerepelhetnek benne: : * ? " < > ~ . A Windows az állományneveknél különbséget tesz a kis és nagybetű között, de az

állományok azonosításakor már nem veszi figyelembe 9. Az állományműveleteket általában több állománnyal szoktuk végrehajtani, ezért szükség van olyan eszközre, melynek segítségével összefoghatjuk az állományainkat. A Kijelölés segítségével különböző módon jelölhetünk ki állományokat: - Egy állomány kijelölése. Kattintsunk egyszer a bal egérgombbal a mappában az állományobjektumra. Az állomány ikonja kék színűre változik (Megjegyzés: a kijelölt elemek színe csak az alap színbeállítás esetén lesz kék, a továbbiakban is a színekre hivatkozás mindig az alapbeállítást jelenti.) - Egy mappa összes állományának kijelölése: Válasszuk a mappához tartozó Szerkesztés menüparancs Az összes kijelölése menüpontját, vagy üssük le a CTRL+A billentyűkombinációt. A mappában található összes állomány kék színű és kijelölt lesz. - Szomszédos állományok kijelölése: Egy mappában szomszédos

állományoknak olyan állományokat nevezünk, melyek a mappa megnyitásakor egy téglalap alakú területen belül helyezkednek el. A téglalap egyik átlójának egyik elemét válasszuk ki az állományra történő kattintással. Ezután a Shift billentyű lenyomva tartásával válasszuk ki az átló másik elemét és kattintsunk rá. Ekkor a téglalapon belül helyezkedő objektumok kijelöltek lesznek és kék színnel jelennek meg. Ezt más módon is megvalósíthatjuk Álljunk az egérrel az átló egyik elemének objektuma mellé, de ne rá. Nyomjuk meg az egérgombot és húzzuk el az egeret a másik átló irányába. Egy téglalap jelenik meg és a benne szereplő elemek kijelöltek lesznek. - Tetszőleges állományok kelölése: Jelöljük ki az első állományt az Egy állomány kijelölése szerint. Ezután válasszuk ki a másodikat és a Ctrl billentyűt lenyomva tartva, kattintsunk rá a bal egérgombbal. Járjunk el ugyanígy a többi állomány esetén is. - A

kijelölés megfordítása: Jelöljük ki a fentiek szerint azokat az elemeket, amelyeket nem akarunk, a későbbi műveletben szerepeltetni. Válasszuk a Szerkesztés/Kijelölés megfordítása parancsot. Ekkor a kijelölt elemek jelöletlenek lesznek, a mappa összes többi eleme pedig kijelölt lesz. - Kijelölés megszüntetése: Kattintsunk a mappa egy üres helyére. A kijelölés megszűnik. 10. Válasszuk ki az állomány ikonját és kattintsunk a nevére kettőt (nem duplát!) Ekkor a név mezőben megjelenik a szövegkurzor és a név átírható. Írjuk be az új nevet és kattintsunk az objektumon kívülre. Az új név jelenik meg az ikon alatt A név megváltoztatását a Fájl menü Átnevezés parancsával is végrehajthatjuk. 134. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások Megoldások (3. fejezet) I. II. 1. a 2. c 3. b 4. c 5. a 6. a 7. c 8. a 9. c 10. c 1. igaz 2. hamis 3. hamis 4. igaz 5. hamis 6. igaz 7. hamis 8.

hamis 9. hamis 10. igaz III. 1. Válasszuk az Egérkezelés objektumot az egérrel kapcsolatos beállításokhoz Itt állíthatjuk be a jobb- illetve balkezes egérgomb kezelést. A balkezes egérgomb esetén a két gomb (a bal illetve jobb) felcserélődik. Itt állíthatjuk be, hogy a duplakattintás milyen gyors legyen. Aki lassabban tudja egymás után kétszer ugyanazt az egérgombot lenyomni, annak célszerű itt lassabbra állítani a dupla kattintást. Ezt egyszerűen a csúszka balra tolásával tehetjük meg A tesztterületen ellenőrizhetjük a beállításokat. A Mutatók fülnél meghatározhatjuk, hogy milyen eseményhez milyen egérmutató tartozzon. A sémák közül választhatunk például animált formákat is (ha van ilyen séma). 2. A Felhasználók és jelszavak segédprogram lehetővé teszi felhasználók hozzáadását a számítógéphez és a csoportokhoz. A Windows 2000 operációs rendszerben engedélyekkel és felhasználói engedélyekkel általában a

csoportok rendelkeznek. A felhasználó a csoporthoz történő hozzáadásakor a felhasználó megkapja a csoporthoz rendelt összes engedélyt is. A Felhasználók és jelszavak segédprogram használatával létrehozhatók vagy módosíthatók a helyi felhasználói fiókokhoz tartozó jelszavak, ami új felhasználói fiók létrehozásakor vagy a jelszó elvesztésekor hasznos. Ha a számítógép hálózathoz csatlakozik, a számítógép csoportjaihoz hálózati felhasználói fiókok is hozzáadhatók, így azok a felhasználók is bejelentkezhetnek a hálózati jelszóval 3. A Megjelenítés objektummal a munkaasztal megjelenését változtathatjuk meg az igényeink szerint. A munkaasztalra képet helyezhetünk, a megjelenés színeit változtathatjuk, képernyővédőket állíthatunk be és a képernyő felbontásának méretét változtathatjuk meg. A Képernyő parancs legalább négy fület tartalmaz Háttér, Képernyőkímélő, Megjelenés, Beállítások. Az egyes

füleknél megjelenő képernyőszimbólum mindig az aktuális megjelenést mutatja, és ha módosítjuk a beállításokat, akkor itt ellenőrizhetjük. 135. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások 4. A Mappabeállítások segítségével módosíthatjuk a mappák tartalmának megjelenését, és meghatározhatjuk, hogy a mappák hogyan nyíljanak meg. Például beállíthatjuk, hogy egyetlen ablak nyíljon meg (sok lépcsőzetesen elrendezett ablak helyett), ha olyan mappákat nyitunk meg, melyek a kijelölt mappán belül vannak. Meghatározhatjuk továbbá, hogy a mappákat egyszeres vagy dupla kattintással nyissuk-e meg. 5. A Vezérlőpult Energiagazdálkodási lehetőségek párbeszédpanelje segítségével csökkenthető a számítógépes eszközök vagy akár az egész rendszer energiafogyasztása. Ez az energiaellátás-séma kiválasztásával érhető el, amelyek a számítógép energiafelhasználásának vezérlésére

vonatkozó beállításokat tartalmazó gyűjtemények. Létrehozhatjuk saját energiaellátássémáinkat, vagy használhatjuk a Windows beépített sémáit is 6. A Mindig látható jelölőnégyzet kiválasztásával megadhatjuk, hogy a Tálca akkor is látható maradjon, ha egy programablakot nagy méretre nyitunk. Az Automatikus elrejtés használatával, a Tálca, ha nem használjuk eltűnik a képernyőről. Ilyen esetben a Tálca területe fölé húzva az egeret a Tálca újra megjelenik. A Kis ikonok használatával tudjuk a Start menü ikonjait lekicsinyíteni. Az Óra megjelenítése a Tálca jobb szélén megjeleníti a pontos időt. A Testreszabott menük használata jelölőnégyzet kiválasztásával a Windows 2000 nyomon követi, hogy a felhasználó mely programokat használja, és elrejti a régóta nem használt programokat. A rejtett programok megjelenítéséhez mutassunk a Start menüben a Programok pontra, majd kattintsunk a menü alján a lefelé mutató

nyílra. 7. A Start menü testreszabása részben változtathatjuk meg a menü tartalmát A Hozzáadás paranccsal a Start menühöz újabb elemeket adhatunk hozzá. A megjelenő párbeszédpanelben a szerkesztőablakba gépeljük be azt a parancsot, amelyet a menüben szeretnénk elhelyezni. A tallózással a korábban ismertetett módon kiválaszthatjuk azt az elemet, amelyet a parancssorban szeretnénk elhelyezni. Ezután a Tovább gombbal kiválaszthatjuk azt a Start menühöz tartozó mappát, ahová szeretnénk az adott parancsot behelyezni. Az Eltávolítás paranccsal a Start menü felesleges elemeit távolíthatjuk el egyszerűen. Válasszuk ki a megfelelő elemet és nyomjuk meg az Eltávolítás gombot. A kiválasztott elem kikerül a Start menüből. A Speciális segítségével aktivizálhatjuk a Windows Intézőjét (ld. később) A Visszarendezés gombot választva alapértelmezett állapotba áll vissza (pl. rendezés ill a Windows programok megjelenítése

szempontjából). 8. A Lomtár az állományok és mappák törlésekor használható biztonsági segédeszköz. A merevlemezen levő bármely állomány törlésekor a Windows az állományt a Lomtárba helyezi, és a Lomtár ikon üresről telire változik. Hajlékonylemezes vagy hálózati meghajtóról az elemeket a rendszer véglegesen törli, és nem helyezi a Lomtárba. 136. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások 9. Az egyes meghajtókon különböző Lomtárbeállítások használatához kattintsunk a Lemezmeghajtók egymástól független beállítása választógombra, majd a beállítások módosításához kattintsunk a kívánt meghajtóhoz tartozó fülre. Ha az összes meghajtóra ugyanazokat a Lomtár beállításokat akarjuk érvényesíteni, kattintsunk az Azonos beállítás használata az összes meghajtóra választógombra. A választókörök alatt egy jelölőnégyzetet láthat (A törölt fájlok ne kerüljenek

át a Lomtárba, hanem azonnal semmisüljenek meg), melynek kiválasztásával (bekapcsolásával) kikapcsoljuk a rendszer biztonsági funkcióját, ezáltal a továbbiakban az állományok visszaállítása ezen módszer használatával már nem valósítható meg. A csúszka beállításával lehet meghatározni (a partíció méretének bizonyos százalékában), hogy mennyit foglaljon le a rendszer maximálisan a Lomtár számára. Alapértelmezésben ez 10 % A Törlési jóváhagyás megjelenítése jelölőnégyzet szabályozza, hogy amennyiben a Lomtár ürítését választjuk, a rendszer kérjen-e megerősítést a szándékunkról. 10. A Lomtárból való visszaállításkor az elem visszakerül eredeti helyére Egy vagy több elem visszaállításához jelöljük ki a visszaállítani kívánt elemeket, majd kattintsunk a Fájl menü Visszaállítás parancsára. Ha olyan állományt akarunk visszaállítani, amely eredetileg egy törölt mappában helyezkedett el, akkor

eredeti helyén a rendszer újból létrehozza a mappát, és itt állítja vissza az állományt. 137. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások Megoldások (4. fejezet) I. - II Az első és a második feladatcsoport feladatai összekapcsoltak. Az első feladatcsoport megadott feladatának megoldása eredményeként létrejött mappastruktúrát használjuk fel a második feladatcsoport azonos sorszámú feladatában. Konkrét megoldások, a végrehajtási variációk nagy száma miatt, nem készültek. Érdemes több megoldási módot kipróbálni (menüből, "fogd és vidd" módszerrel, gyorsmenüből stb.), ezáltal az Intéző lehetőségeit a legteljesebb mértékben megismerni. III. 1. Az elindulás után felkínált munkafelület két részre van osztva, a bal oldali ablakban láthatjuk meghajtóinkat, mappáinkat, egy fa struktúrába rendezve, azonban itt nem látszanak az állományok. A jobb oldaliban az aktuális

(azaz a bal oldalon kijelölt) mappa tartalma látható. A fa struktúrájú ábrázolás rendkívül jó áttekinthetőséget és kényelmes kezelést biztosít. A tetszőlegesen megnyitott mappához egy lefelé kiinduló függőleges vonal kapcsolódik, melyhez vízszintes vonalakkal kapcsolódnak az ezen mappában található további almappák. Ha az ág kapcsolódási pontjában + jel található, ez információ arról, hogy a kapcsolódó mappa további almappákat tartalmaz. Ha ezek valamelyikének a tartalmát is meg akarjuk tekinteni, úgy kattintsunk a mappára és a jobb oldali ablakban megjelenik a kívánt információ. Ha csak a mappában található almappa-struktúrára vagyunk kíváncsiak, úgy a + jelre kattintva kinyithatjuk a faszerkezetet, ilyenkor a bal oldali ablak változtatja meg a tartalmát, a kinyitott mappa azonban nem lesz kiválasztva (nem válik aktuálissá), amit az is jelez, hogy a tartalma nem jelenik meg a másik oldalon. A kapcsolódási pontban

szereplő - jel, azt jelzi, hogy a mappa megjelenítette a fastruktúrában az összes almappáját. Abban az esetben ha a kapcsolódási pontban semmilyen jelet nem látunk, az jelzés arra nézve, hogy a mappa nem tartalmaz almappákat. A Windows Intéző mappastruktúrájának kezdőpontja az Asztal. Ebben találjuk meg a Sajátgépet, amiben a meghajtók láthatóak. Ezt a megoldást virtuális fastruktúrának hívjuk, mivel az Asztal valójában egy mappa, mely a felhasználói profilhoz tartozik. 2. Az állománytípus-regisztráció feladata: a jól megírt Windows alapú programok bejegyzik a rendszerleíró adatbázisba a saját állománytípusaikat ill. azok jellemzőit. Ezáltal a felhasználónak nem kell keresgélni a programok között, ha egy regisztrált állomány tartalmát meg akarja ismerni, mivel a rendszer automatikusan indítja azt, ha elérhető. 3. A Windows Intézőben az állományok és mappák elrendezését a mappák beállításainál már tanult módon

lehet befolyásolni. Nagyon gyakran használt funkció, az ún. előnézeti kép, amikor egy állomány kijelölésekor a jobb oldali ablak információs részén megjelenik az állomány kicsinyített képe. 138. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások Megoldások (5. fejezet) I. II. 1. a 2. c 3. c 4. b 5. b 6. c 7. b 8. a 9. b 10. c 1. hamis 2. igaz 3. igaz 4. hamis 5. igaz 6. igaz 7. hamis 8. hamis 9. igaz 10. igaz III. 1. A Kereső megkönnyíti az állományok és mappák, nyomtatók, személyek, illetve más számítógépek felkutatását a hálózaton. A Kereső használatakor számos keresési feltétel megadható. Például az állományok és mappák név, típus vagy méret szerint kereshetők. Akár megadott szöveget tartalmazó állományok is megkereshetők. Bizonyos szolgáltatásokkal rendelkező nyomtató keresése esetén, a keresés modell szerint is végrehajtható. 2. - Tartalom: fejezetek szerinti bontásban

mutatja a súgó anyagát - Tárgymutató: A súgótémakörök címében lévő kifejezések szerint csoportosítja a tudnivalókat - Keresés: a teljes súgószövegben keres megadott kifejezésre. 3. A Számológépet azoknak a műveleteknek az elvégzéséhez használjuk, amelyekhez egyébként zsebszámológépet használnánk. A Számológép elvégzi az alapműveleteket, mint az összeadás és kivonás, ugyanúgy, mint a tudományos számológépeken található műveleteket. 4. Állomány mentésekor a Fájl menü Mentés vagy Mentés másként parancsát használhatjuk. Ha először mentjük az állományt, minden esetben meg kell adni az állomány nevét és kiterjesztését (típusát). Ez utóbbi alapesetben txt A mentési Tallózó ablakban válasszuk ki a mappát ahova a megadott nevű és kiterjesztésű állományt menteni szeretnénk, majd kattintsunk a Mentés gombra. 5. Microsoft Windows médiaformátumok: Állománykiterjesztések: .avi, asf, asx, rmi, wav, wma,

wax Moving Pictures Experts Group (MPEG): Állománykiterjesztések: .mpg, mpeg, m1v, mp2, mpa, mpe Musical Instrument Digital Interface (MIDI) Állománykiterjesztések: .mid, rmi Apple QuickTime®, Macintosh® AIFF Állománykiterjesztések: .qt, aif, aifc, aiff, mov UNIX formátumok Állománykiterjesztések: .au, snd 139. Barhács OkatatóKözpont Számítástechnikai alapismeretek modul - Megoldások 6. A tömörítő programok abból a felismerésből születtek, hogy a különböző állományok nem optimálisan használják ki a lefoglalt merevlemez-területet. Nagyon sok ismétlődő részt tartalmaznak, ezáltal egy speciális program használatával össze lehet nyomni (tömöríteni) az állományokat. Ezeket az állományokat ilyen tömörített formában természetesen nem lehet használni, de a tömörítés kétirányú folyamat: a tömörítvényt (archívumot) természetesen ki lehet bontani, és az eredeti állományt vissza lehet állítani. A tömörítők

sikere abból az igényből táplálkozik, hogy a felhasználók minél kisebb helyen szeretnék tárolni az aktuálisan nem használt állományokat. Ennek a feladatnak a megoldására nagyon sok program készült a legendás PKZIP-től kezdve a legújabb nagyteljesítményű multimédia tömörítőkig mint az UHARC. A Windows 2000 beépített tömörítő algoritmusával átlátszóan (a felhasználó számára láthatatlanul) lehet állományokat és könyvtárakat vagy akár egész meghajtókat tömöríteni. 7. Az Internet rohamos terjedésével, az információk cseréjének gyorsulásával, egyre nagyobb gondot és kárt okoznak a számítógépes vírusok, melyek jobb esetben kisebb kellemetlenségeket okoznak, rosszabb esetben azonban akár az adataink teljes elvesztéséhez, vagy akár a számítógépünk használhatatlanná válásához vezetnek. Ezért fontos , hogy mindig legyen legalább egy (vagy több) víruskereső-írtó szoftver a számítógépen, lehetőleg

olyan, amelynek vírusadatbázisa friss, vagy rendszeresen frissített. Megoldások (6. fejezet) A Paint rajzolóprogram gyakorlását elősegítő feladatokhoz konkrét megoldások nem kapcsolódnak. A feladatok elkészítése, a tanult elemek átismétlésével könnyen elvégezhető. Érdemes a rajzolóprogram minél több lehetőségét használatba venni, sok esetben a képek egyszerű manipulálásával elérhetőek bonyolultnak tűnő hatások. 140. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul - Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A WINDOWS TÖRTÉNETE ÉS JELLEMZŐI. 2 A W INDOWS TÖRTÉNETE . 2 Kezdetek. 2 Windows 9x . 4 Windows NT . 5 KÜLÖNBSÉGEK A W IN9X ÉS A W INNT VONAL KÖZÖTT . 6 A W INDOWS 2000 TULAJDONSÁGAI ÉS MŰKÖDÉSE . 7 A Windows 2000 jellemzői . 7 Windows NT változatok . 8 Windows NT. 8 Windows 2000. 8 Windows XP. 8 A Windows 2000 rendszerállományai és betöltődési folyamata . 8 A Windows 2000 rendszerállományai . 8 A Windows 2000

betöltődési (boot) folyamata) . 8 A Windows 2000 állományszerkezete . 10 ISMERKEDÉS A W INDOWS-ZAL. 11 Az Asztal és a Tálca/Start gomb. 11 A Windows képernyője: az Asztal (Desktop). 11 A Parancsikon fogalma . 14 Az Ablak. 14 Ablakelemek, vezérlők . 14 Műveletek az ablakokkal . 18 A Sajátgép és a meghajtók . 19 A Mappafogalom . 20 Indítás, bejelentkezés és leállítás . 21 Indítás . 21 Bejelentkezés. 21 Kijelentkezés és leállítás . 22 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 24 I. 24 II. 25 III. 25 141. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul - Tartalomjegyzék MUNKAVÉGZÉS A WINDOWS KÖRNYEZETBEN. 26 PROGRAMINDÍTÁS, PARANCSIKONOK HASZNÁLATA . 26 Programindítás . 26 A Tallózás . 26 Parancsikonok használata . 27 Parancsikonok létrehozása: . 27 Műveletek parancsikonokkal . 28 Parancsikonok tulajdonságainak módosítása . 29 MS-DOS programhoz rendelt parancsikon tulajdonságainak módosítása . 30 MUNKA A MAPPAOBJEKTUMOKKAL . 33 Lemezek . 33

Meghajtótulajdonságok . 35 Mappák. 36 Mappabeállítások . 37 Műveletek mappákkal . 38 Állományok . 39 Az állományok neve Windows alatt. 39 Tulajdonságbeállítások . 39 Állományműveletek . 40 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 43 I. 43 II. 44 III. 44 A WINDOWS 2000 BEÁLLÍTÁSAI. 45 A START MENÜ . 45 Beállítások . 45 A Vezérlőpult. 45 A Tálca beállításai. 58 A LOMTÁR. 60 A Lomtár fogalma . 60 A Lomtár beállításai . 61 A Lomtár használata. 62 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 63 I. 63 II. 64 III. 64 A WINDOWS INTÉZŐ HASZNÁLATA. 65 A MAPPASTRUKTÚRA . 66 MŰVELETEK VÉGREHAJTÁSA A W INDOWS INTÉZŐBEN . 68 Komplex példa műveletvégzésre . 69 AZ ÁLLOMÁNYTÍPUS-REGISZTRÁCIÓ . 76 ÁLLOMÁNYOK ÉS MAPPÁK MEGJELENÍTÉSE AZ INTÉZŐBEN . 77 142. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul - Tartalomjegyzék ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 78 I. 78 II. 79 III. 79 PROGRAMOK ÉS BEÉPÍTETT LEHETŐSÉGEK HASZNÁLATA . 80 BEÉPÍTETT LEHETŐSÉGEK . 80 Keresés .

80 Keresési példa . 82 Súgó . 82 A W INDOWS 2000 SEGÉDPROGRAMJAINAK HASZNÁLATA . 85 A Számológép . 85 Egyszerű számítás elvégzése. 85 Tudományos számítás elvégzése . 85 Számrendszerek közötti átalakítás. 86 A Számológép memóriájának használata . 86 A Jegyzettömb . 86 A Jegyzettömb lehetőségei . 87 A CD lejátszó . 88 CD lejátszása, szüneteltetése és folytatása . 88 Lejátszási lista kezelése. 88 A Media Player . 89 Médiaállományok lejátszása . 90 Mozgóképállományok lejátszási méretének megadása . 90 A lejátszóablak részei . 90 GYAKRAN HASZNÁLT SEGÉDPROGRAMOK . 91 A tömörítő - WinRar . 91 A WinRAR felülete . 92 WinRAR műveletek . 95 A vírusirtó - Norton Antivirus . 98 Víruskeresés . 98 Beállítások. 100 Vírusfrissítés . 101 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 102 I. 102 II. 103 III. 103 A PAINT RAJZOLÓPROGRAM HASZNÁLATA . 104 A MUNKATERÜLET . 105 A SZÍNPALETTA . 105 AZ ESZKÖZKÉSZLET ELEMEI . 105 A MENÜSOR

ELEMEI . 107 PÉLDA: EGYSZERŰ GRAFIKA KÉSZÍTÉSE . 108 ELLENŐRZŐ FELADATOK. 116 143. Barhács OktatóKözpont Windows 2000 modul - Tartalomjegyzék A WINDOWS 2000 SPECIÁLIS LEHETŐSÉGEI . 118 JOGOSULTSÁGOK, TITKOSÍTÁS, PROFILKEZELÉS . 118 Jogosultságok. 118 Speciális attribútumok. 119 A beállítási lehetőségek . 120 Profilkezelés . 120 A RENDSZERLEÍRÓ ADATBÁZIS . 121 A főkulcsok és szerepük . 121 HKEY LOCAL MACHINE . 122 HKEY CURRENT USER . 124 AZ MS-DOS ÉS A 16 BITES (W INDOWS 3.0) PROGRAMOK FUTTATÁSA 124 16 bites programok futtatása . 124 Egyéb operációs rendszerek alkalmazásainak támogatása . 125 FELÜGYELETI ESZKÖZÖK . 125 A Felügyeleti eszközök feladata . 126 SZOLGÁLTATÁSOK . 127 MEGOLDÁSOK (1. FEJEZET) 128 I. 128 II. 128 III. 128 MEGOLDÁSOK (2. FEJEZET) 132 I. 132 II. 132 III. 132 MEGOLDÁSOK (3. FEJEZET) 135 I. 135 II. 135 III. 135 MEGOLDÁSOK (4. FEJEZET) 138 I. - II 138 III. 138 MEGOLDÁSOK (5. FEJEZET) 139 I. 139

II. 139 III. 139 MEGOLDÁSOK (6. FEJEZET) 140 TARTALOMJEGYZÉK . 141 144