Tartalmi kivonat
Az I. világháború előzményei 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip, nacionalista szerb diák lelövi Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák - Magyar monarchia trónörökösét. Ez önmagában még nem okozott volna háborút, azonban a nagyhatalmak közötti mély ellentét végül mégis a háború kirobbanásához vezet. Anglia a XIX-XX. században továbbra is a világ bankárja, a legnagyobb gyarmatbirodalommal és ennek megvédelmezésére a legnagyobb flottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette vezető helyét. Attól tartott, hogy politikai hatalma is veszélybe kerül, ezért a fennálló helyzet ( status quo ) megtartására törekedett. Franciaország gazdaságilag és népesség szempontjából is lemaradt. Legfontosabb külpolitikai célja Elzász-Lotharingia visszaszerzése volt, visszavágót szeretne. Oroszország hatalmas területű és népességű volt, de igen elmaradott. Nagy belső ellentétek feszítették, a
fejlődés szigetszerű volt ( bányák körül stb. ) Németország amerikai méretekben fejlődött. Vegyi- és elektromos ipara megközelítette a második helyezet Angliáét. Tengeri egyeduralmat akart kiépíteni, fejlesztette hadiflottáját a német világbirodalom megteremtését tűzte ki célul. Zeppelin kifejlesztette léghajóját Agresszív külpolitika jellemzi. Az Osztrák - Magyar monarchia bekebelezi Bosznia - Hercegovinát, erre a területre azonban Szerbia is igényt tartana. A balkáni államokat is szembeállítja A Balkán háborús szintérré válik. Belső nemzeti ellentétek A merénylet után a monarchia Németországgal egyeztetve ultimátumot küld. Azt akarták, hogy a monarchia csendőrei vizsgálhassák ki az ügyet, egyértelmű célja, hogy a monarchiához csatolja. Olaszország az egység után fejlődni kezd. A gyarmatosításban kevésbé sikeres (Tunézia miatt ellentétbe kerül Franciaországgal. A nagyhatalmak segítségével megszerzi Líbiát
A szövetségi rendszerek létrejötte: 1873 három császárság szövetsége (Németország, Oroszország, Osztrák-Magyar monarchia) gond: Oroszország és a monarchia ellentétben állnak a Balkánon 1879 Németország és az Osztrák - Magyar monarchia megköti a kettős szövetséget, ehhez csatlakozik később Olaszország (1882), azonban sérülékeny pont lesz a monarchia és Itália közötti területi vita. 1892 válaszul létrejön a francia - orosz szövetség 1904 Anglia és Franciaország megköti az entente cordiale- t 1907 Anglia és Oroszország szövetségével teljessé vált a szövetségesek rendszere I. marokkói válság: (1905) Németország jogokat akart kicsikarni a már francia befolyás alatt álló Marokkóban. II Vilmos személyesen utazott Tangerbe, az összehívott nemzetközi konferencia azonban egységesen ellene foglalt állást. A II marokkói válságban (1911) a Franciaország már megszállta az országot. Németország nyílt fegyveres
fenyegetést alkalmazott, a Panther nevű német cirkáló horgonyt vetett Agadir kikötőjében ( párducugrás ). A határozott angol-francia fellépésre a németek még visszavonultak 1911 Olaszország elfoglalja Törökországtól Líbiát, Franciaország és Anglia jóváhagyásával. 1908 Anglia felajánlja, hogy korlátozzák a tengeri fegyvereket. Németország elutasítja A Balkánon is zavaros a helyzet. 1903-ban Szerbiában fordulat állt be. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg- barát Obrenovics királyi párt, helyét az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia vette át. Végső céljuk az összes szláv egyesítése volt (pánszlávizmus), ez azonban csak a monarchia rovására sikerülhetett volna. 1912 Bulgária, Szerbia, Montenegró, Görögország szövetséget kötnek, és hadat üzennek Törökországnak. Fényes győzelmet aratnak, Törökország csaknem minden európai területét elveszítette. 1913 A győztesek között viszály robbant ki Macedonia
birtoklásáért (második Balkán -háború ). Bulgária szembetalálta magát Szerbiával, Törökországgal, Görögországgal valamint Romániával. A harcban alulmaradt, sok területét elveszítette A vereség a központi hatalmakhoz közelítette. A háború után Albánia elnyerte függetlenségét 1914 június 28. a monarchia provokatív hadgyakorlatot tartott, ezen a szerbek lelövik a trónörököst. Minden feltétel megvolt a háborúhoz Ferdinánd nem volt túl népszerű. Trialista hatalmat akart Ez 3-as központú monarchiát jelentett volna (Budapest, Prága, Bécs ). Ezzel a magyar kiváltságok jelentősen visszaszorultak volna. Németország biztosította támogatásáról a monarchiát, így az július 23-án 10 pontból álló ultimátumot küldött Szerbiának. A feltételek nagyjából elfogadhatóak lettek volna, azonban a monarchia akart nyomozni a merénylet ügyében. Ezt a szerbek elutasították 1914 július 28-án az Osztrák - Magyar monarchia hadat
üzent Szerbiának Sorozatos hadbalépések indulnak meg. – aug. 1 Németország Oroszországnak, – aug. 3 Németország Franciaországnak, – aug. 4 Anglia Németországnak, – aug. 5 a monarchia Oroszországnak, – aug. 6 Szerbia Németországnak, – aug. 12 Anglia és Franciaország a monarchiának, – aug. 23 Japán Németországnak üzen hadat Az első évből kimarad néhány ország ( Románia, Olaszország), ők kedvezőbb alkalomra várnak. Később az Antant mellet fognak belépni Tisza István miniszterelnök nem ellenezte a háborút, azonban tartott attól, hogy Románia megtámadja Erdélyt. A németek eltökéltsége miatt végül július közepén ő is vállalta a háborút. Erőviszonyok: Az antant népessége és gazdasági ereje lényegesen nagyobb volt, haditechnikailag is jobban állt. Németország ipari nyersanyagokból (vasérc, kőolaj, gyapot ), valamint élelmiszerekből (gabona, hús ) behozatalra szorult. A központi hatalmak egy tömbben
helyezkedtek el, azonban veszélyt jelentett a többfrontos háború. A németek egyfrontos háborút szeretnének (Schliffen- terv). Először Franciaország felé támadnak, abban bíznak, hogy az oroszok nehezen tudnak mozgósítani, és így nyerhetnek. Villámháborúra vannak felkészülve. Az antant szeretné kivédeni az első támadást és mozgósítani a nagy tömegű hadsereget. A katonák lelkesednek, a közvélemény is a háború mellett van, rövid háborúra számít. Csak néhány író és költő van kezdettől fogva ellene. A kiábrándulás csak néhány hónappal később indul meg, amikor hazajönnek az első sebesültek, és a hírek az elesettekről. Előjönnek a háború árnyoldalai is