Történelem | Középiskola » Hunyadiak

Hunyadiak Ismertesse Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcait és főbb hadjáratait! Magyarázza meg, miért nevezték a korszakban a Magyar Királyságot a „kereszténység védőbástyájának”! A török terjeszkedés a Balkánon: A XIV. század elején Oszmán vezér egyesítette a kis-ázsiai török törzseket, és erős katonaállamot szervezett. A birodalom fennmaradásának lételeme volt a hódítás, a gazdaság alapjait ugyanis a folyamatosan meghódított területek javai és adói adták. A hadsereg legmozgékonyabb része a szpáhi könnyűlovasság volt. A szpáhik csak az újabb harci sikerektől remélhették, hogy újabb birtokadományokhoz jutnak. A hadsereg gerincét a gyalogos janicsárok alkották. Az Oszmán Birodalom a XV. század húszas éveitől egyre erőteljesebben terjeszkedett a Balkánon. 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel a Bizánci Birodalom véget ért. A török olyan időszakban ért hazánk határaihoz, amelyben

éppen a hiányzott, amire a legnagyobb szükség volt: az erős királyi hatalom. Ebben a helyzetben vált történelmi személyiséggé a török elleni küzdelemben kiemelkedő hadvezér, Hunyadi János. A Havasalfödről származó egykori bojárcsalád sarja Zsigmond császár lovagjaként olasz és cseh hadszíntereken gyakorlatban sajátította el a legkorszerűbb haditechnikát és taktikát. A magyar trónért folyó küzdelemben a Jagellókat támogató tehetséges hadvezért, I. Ulászló az erdélyi vajda, a temesi ispán és a nándorfehérvári főkapitány tisztével ruházta fel. Ezzel Hunyadi az ország leghatalmasabb földbirtokosai közé emelkedett. Birtokai a török által leginkább veszélyeztetett déli területeken feküdt; ez is hozzájárult török ellenes aktivitásához. 1441-1443 között sorozatos győzelmeket aratott az Erdélyre törő török hadak ellen. A télen zajló hosszú hadjárat ∕ 1443-1444∕ során, a balkáni népek támogatását is

élvezve, súlyos veszteségeket okozott a töröknek, ám végső célját, a török kiűzését a Balkánról nem érte el. 1444 nyarán megkötött béke ellenére a magyar király ismét megindította hadait, s ennek következménye-az elmaradt segítség és az ifjú király önfejűsége miatt- a vesztes várnai csata lett. A csatában a király is elesett, ezért 1445-ben a pesti országgyűlés úgy döntött, hogy a királynak elismert V. László nagykorúságáig hét főkapitányra bízza a kormányzást 1446-ban pedig olyan átmeneti kormányformát választottak, amely elvben elismerte V. László királyságát, gyakorlatban azonban az ország irányítását a kormányzó végezte. Az ország egységéért addig is legtöbbet tevő, s a köznemesség körében is népszerű Hunyadi Jánost választották kormányzóvá. Hunyadi igyekezett beszedni a királyi jövedelmeket, s megkísérelte a bárók területi hatalmának fölszámolását. A török elleni támadó

hadjárata 1448-ban a rigómezei vereséggel végződött. A trónt 1453-ban elfoglaló V. László Hunyadit az ország főkaptányává nevezte ki, s továbbra is ő rendelkezett a királyi jövedelmekkel. Szükség is volt erre, mivel 1453-ban a török szultán II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt, ezáltal megszilárdította helyét a Balkánon. 1456-ban ostrom alá vette Magyarország déli kapuját, Nándorfehérvárt A vár védelmét Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály látta el. Hozzá csatlakozott Hunyadi János kb 10 ezres magánhadserege, a kb. 20 ezres népfölkelő had, valamint a pápa megbízására toborozó Kapisztrán János ferences szerzetes keresztesei. A jelentős túlerővel szemben hetekig küzdő várvédő sereg- a törököt hátba támadó Hunyadi segítségével- 1456. július 21-én diadalmas csatában verte vissza az ostromlókat. A törökverő hadvezér azonban pestisjárvány áldozata lett,m s a diadal után rövidesen elhunyt. 1 Hunyadi

Mátyás törökellenes politikája: Ezután felerősödött a ligák hatalomért folyó marakodása. Végül V László halálával megnyílt az út Hunyadi János fiának, Mátyásnak királlyá választása előtt. A hatalmat és a jövedelmeket egymás között felosztó bárók csalódtak: az új uralkodó megfosztotta őket országos méltóságaiktól, s helyükre családja kipróbált híveit állította. A főpapok és bárók helyett alacsony származásúak kerültek az országos hivatalok élére. Jövedelmeit a jobbágyság terheinek emelésével növelte, amelyeket hatalmas családi birtokainak bevételei, valamint külföldről érkező segélypénzek egészítették ki. A bevételek jelentős részét emésztette fel a zsoldos hadsereg és a végvári rendszer állandó karbantartása. A török veszély a nándorfehérvári diadal után sem múlt el. A tehetséges II Mohamed alatt tovább erősödött a birodalom. Ezt ismerte fel Hunyadi Mátyás, aki kénytelen volt

változtatni apja „támadva védekező” taktikáján. ∕A támadó háborúk már Hunyadi János számára sem hozták meg a várt sikereket.∕ Úgy ítélte meg, hogy a Török Birodalommal szemben, a kisebb erőket felvonultatni képes M. o támadó akciói nem célravezetők s igazán jelentős európai összefogás nélkül nem lehet eredményeket elérni. Ezért a védekezés taktikáját választotta, mindaddig amíg egy közép-európai monarchia élén, a siker reményében megindítható a törökellenes támadó háború. A védekező taktika természetesen az aktív védekezést jelentette: a király csak arra ügyelt, hogy a szultáni fősereggel ne kelljen megütköznie. Éppen a védelmi vonal megerősítése végett indított hadat Mátyás 1463-ban Jajca, 1464-ben Szrebenik ellen. A betörő török portyákat sem fogadta tétlenül a fekete sereg. 1476-ban a király bevette a rablótámadások bázisaként megépített török földvárat, Szabácsot, 1479-ben

két tehetséges hadvezére, Kinizsi Pál és Báthori István a kenyérmezei csatában arattak diadalt. A törökellenes európai összefogást azonban Mátyás hiába szorgalmazta. Halála nem csupán a központosított hatalom szétesését, hanem az ország védelmi erejének gyengülését, a végvári rendszer lassú leépülését jelentette. NÉVLEXIKON: Báthori István: erdélyi vajda, a fekete sereg egyik parancsnoka. Kinizsi Pállal együtt a kenyérmezei csata hőse. Dugovics Titusz: Hunyadi seregében harcoló délszláv vitéz. Több csatában is részt vett, de neve Nándorfehérvár védelme során vált híressé, amikor a vár falára feljutott török zászlótartó harcost magával rántotta a mélybe. Kinizsin Pál: Mátyás leghíresebb hadvezére. Molnárlegényből lett hatalmas testi erejéről ismert katona, a fekete sereg hadvezére, temesi ispán. VI.László: Habsburg Albert király fia, aki apja halála után született Anyja kalandos körülmények

közepette ellopta a Szent Koronát és a csecsemőt királlyá koronáztatta. Így elvileg 1440-től 1458-ig ő uralkodott, gyakorlatilag azonban 1453-ban került trónra. Nándorfehérvár ostromának hírére Bécsbe menekült, ám a török veszély elmúltával megkísérelt leszámolni a Hunyadiakkal: Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig fogolyként Prágába vitte – ugyanis cseh király is volt-. 2