Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jogi alapismeretek jegyzet, 2009

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 7 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:282
Feltöltve:2009. január 29
Méret:103 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Jogi alapismeretek jegyzet - 2009 A jog állami úton kikényszeríthető magatartási szabályok összessége, amely mindig az adott társadalmi viszonyok védelmét szolgálja. Háromféle jelentéssel bír: - értelmezhető jogszabályként - jogosultságként - szabadságként A jog mint jogszabály azt a magatartási normát jelenti, amelyet a társadalomban kialakult legerősebb hatalom, az állam alkot, vagy alkotni enged, és amelynek végrehajtását fizikai kényszerrel is biztosítja. A jog tárgyi értelemben az állam vagy az általa ismert közhatalom alkotta, kikényszeríthető norma. A jogrend az állam térben és időben egymással összefüggésben álló jogszabályainak összessége. Belső egységét a jogrendszer jelenti, azaz a jogszabályok logikusan összefüggő, egymással kapcsolatos egésze. A jogrendszert két nagy területre, közjogra és magánjogra lehet osztani. Mindkét nagy jogterületen belül különböző jogágak szabályozzák az

életviszonyokat. A jogilag szabályzott életviszonyokat, társadalmi viszonyokat jogviszonyoknak nevezzük. A szorosan összeforrott jogviszonyokat szabályzó jogszabályok összességét jogintézménynek nevezzük. A társadalombiztosítási jog azokat a társadalmi viszonyokat szabályozza, amelyekben a társadalombiztosítási szert a biztosítottnak meghatározott jövőbeli körülmények bekövetkezte esetén jogszabályban rögzített mértékű ellátásokat nyújt, s amelyek keretében a társadalombiztosítási szerv a biztosítottól és munkáltatójától, valamint egyéb személyektől, szervektől bizonyos szolgáltatásokat kap. A társadalombiztosítási jogviszony szerkezete hárompólusú, alanyai: - társadalombiztosítási szerv - biztosított - foglalkoztató A társadalombiztosítási jogviszony tárgya azon jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a társadalombiztosítási jogviszonyok alanyait megilletik, illetve terhelik. A biztosítás az annak

alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre, de minden esetben munkavégzésre, tevékenységre irányuló jogviszonyhoz kapcsolódik. A biztosítási jogviszony másodlagos jogviszony, mely a munkavégzésre irányuló jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Együttesen érvényesül a biztosítási elv és a társadalmi szolidaritás elve. A jogképesség azt jelenti, hogy valakit jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Az emberek jogképessége általános, egyenlő és feltétlen, és a halállal szűnik meg. Az állam, a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli szervezetek keletkezésük időpontjától a megszűnésükig jogképesek. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki képes arra, hogy a saját nevében, a saját elhatározásával jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. A cselekvőképes személy maga köthet szerződést vagy tehet jognyilatkozatot. Cselekvőképes:

- nagykorú: betöltötte 18. életévét vagy még azelőtt házasságot kötött - nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt: korlátozhatja vagy kizárhatja a cselekvőképességet - rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel: jogi és orvosi megítélésben eltérés mutatkozhat Korlátozottan cselekvőképes: - az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen - az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatainak érvényesítéséhez általában szükséges a törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása, de a munkával szerzett keresményével maga rendelkezhet, és kezességet is vállalhat. Cselekvőképtelen: - az a kiskorú, aki nem töltötte be a 14. életévét - akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett - aki olyan állapotban van,

hogy belátási képessége teljesen hiányzik Az állam legfontosabb funkciói: - gazdasági - politikai-igazgatási - ideológiai-kulturális - külpolitikai - nemzetközi együttműködési - a társadalom és a természet viszonyának befolyálásolása Állami szervek: - államhatalmi szervek - államigazgatási szervek - bíróságok - ügyészségek - egyéb szervek A köztársasági elnök Magyarország államfője. Legfontosabb funkciói: - összehívja az Országgyűlés alakuló ülését - javaslatot tesz a miniszterelnök személyére - képviseli a magyar államot - népszavazást kezdeményezhet - kinevezi, felmenti az államtitkárokat - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát - dönt állampolgársági ügyekben A legfőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés. Hatásköre: - törvények alkotása - a kormány programjának elfogadása - nemzetközi szerződések kötése - hadiállapot, szükségállapot kinyilvánítása, békekötés - a Legfőbb Ügyész és a

Legfőbb Bíróság elnökének megválasztása - az Alkotmánybíróság tagjainak, illetve az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének megválasztása Az államhatalom helyi szervei: - települési önkormányzat: hatáskörét a képviselő testület gyakorolja, élén a polgármester áll megyei önkormányzat: hatáskörét a megyei közgyűlés gyakorolja, élén a polgármester áll fővárosi önkormányzat: hatáskörét a fővárosi közgyűlés gyakorolja, élén a főpolgármester áll kisebbségi önkormányzat: nemzeti és etnikai kisebbségek hozzák létre helyi szinten Az államigazgatási szervek: - kormány - miniszterelnök - országos hatáskörű szervek Feladatuk az állami szervek döntéseinek végrehajtása. A legfőbb államigazgatási szerv a miniszterekből álló kormány, melynek élén a miniszterelnök áll. A kormány működéséért az Országgyűlésnek felelős. A minisztériumok élén álló miniszterek a jogszabályoknak és a

kormány határozatainak megfelelően az egyes ágazatok irányításáért felelősek. A kormány legfontosabb funkciói: - a törvények végrehajtásának biztosítása - a minisztériumok munkájának biztosítása - a nemzetközi szerződések megkötése - feladatai ellátása érdekében rendeletek alkotása, határozatok hozatala Országos hatáskörű szervek: - Országos Egészségbiztosítási Pénztár - Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás. Jogalkotási körük nincs, tevékenységük a jogalkalmazásra korlátozódik. A bíróságok függetlenek mind a törvényhozó, mint a végrehajtó hatalomtól. Az ügyészség az Országgyűlésnek közvetlenül alárendelt szervezet, amely fő feladataként az állami szervek működésének jogszerűségét ellenőrzi. Feladatai: - felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége érdekében - a bírósági eljárásban a vádat képviseli - felügyeletet gyakorol a

büntetés-végrehajtás törvényessége érdekében - általános törvényességi felügyeletet gyakorol, fellép a törvénysértések ellen A szervezet élén a legfőbb ügyész áll. Egyéb állami szervek: - Alkotmánybíróság: legfőbb feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom intézkedéseinek, működésének vizsgálata az Alkotmány tükrében. A vizsgálat lehet előzetes vagy utólagos. - Állami Számvevőszék: kizárólag az Országgyűlésnek alárendelt szerv, de annak belső szervezetétől teljesen elkülönül. Feladata az állam pénzügyeinek ellenőrzése, amely a jogszabályok betartásának ellenőrzésén túl a gazdálkodás célszerűségének és hatékonyságának vizsgálatára is kiterjed - Országgyűlési Biztosok Intézménye: olyan panaszfórum, amelyhez az állampolgárok jogaik védelme érdekében fordulhatnak A jogforrás a jog létrehozójára, megalkotójára, magára a jogszabályra, annak különféle megjelenési

formáira utal. Elsődlegesen az Alkotmány, a jogalkotásról szóló 1987 évi XI törvény szabályozza. A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: - az Országgyűlés alkotmánytörvényt és törvényt - a kormány rendeletet - a miniszterelnök és a kormány tagjai rendeletet - az önkormányzat rendeletet A jogszabályok a jogalkotás folyamatában születő magatartási szabályok, amelyek bizonyos cselekvést parancsolnak, megengednek vagy tiltanak. Az Alkotmány olyan alaptörvény, amelyben az állam biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, valamint megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát határozza meg, megállapítja a hatalom korlátait és az állampolgárok szabadságjogait. Jogi megközelítésben a legmagasabb szintű jogi norma, mely magát a törvényalkotót is köti. Az Alkotmány fizikailag törvény, melyet az

Országgyűlés alkot meg. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA JELENLEG AZ 1949. ÉVI XX TÖRVÉNY Az alkotmány biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Megváltoztatásához, valamint az egyes döntések meghozatalához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. A társadalombiztosítás szempontjából legfontosabb alkotmányos jogok és kötelezettségek: - jogképesség - hátrányos megkülönböztetés tilalma - a család és a gyermekek védelme - a szociális biztonsághoz való jog - a jogérvényesítéshez való jog - a közteherviseléshez való jog hozzájárulásának költsége Törvénnyel a legfelsőbb állami szerv, az Országgyűlés a különösen jelentős társadalmi viszonyokat, az egész társadalmat érintő kérdéseket szabályozza. A kizárólagos törvényalkotási tárgyak: - társadalmi rend - gazdasági rend - állampolgárok alapvető

jogai és kötelezettségei Az Országgyűlés a törvények egy részét egyszerű többségi szavazattal, más részét pedig kétharmados szavazati aránnyal fogadja el. Kétharmados törvényhozási tárgykörök: - a rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény - az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény - az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény - az országgyűlési biztosokról szóló törvény - az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény - a rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény - a helyi önkormányzatokról szóló törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és

javadalmazásáról szóló törvény a személyes adatok védelméről szóló törvény a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról szóló törvény a gyülekezési jogról szóló törvény az egyesülési jogról és a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény a menedékjogról szóló törvény az állampolgárságról szóló törvény A társadalombiztosítási munkálatok során leggyakrabban használatos törvények: - 1997. évi LXXX törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről - 1997. évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról - 1997. évi LXXXII törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról - 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól - 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről - 1990. évi XCI törvény az adózás rendjéről - 1992. évi LXIII

törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról - 1998. évi LXXXIV törvény a családok támogatásáról - 1959. évi IV törvény a polgári törvénykönyvről - 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről - 1993. évi III törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 2004. évi CXL törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörébe, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeltben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Az önkormányzat rendeletet ad ki: - törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására - a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok

rendezésére Az Alkotmány EU-csatlakozást követően hatályba lépő rendelkezései szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi. A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. Az állampolgárok közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, és társadalmi viszonyokat érintik. A

jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, és a kijelölt miniszter felelős a jogszabály előkészítéséért, és hogy a tervezett megoldások alkalmasak legyenek a kitűzött cél elérésére. Az igazságügy miniszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, beilleszkedjék az egységes jogrendszerbe, és megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. A szakminiszter: - a törvényjavaslatok tervezetét az igazságügy miniszterrel együtt készíti el és terjeszti a kormány elé - a kormányrendelet tervezetét az igazságügy miniszterrel egyetértésben terjeszti a kormány elé - a miniszteri rendelet tervezetét véleményezésre megküldi az igazságügy miniszternek Ha miniszteri rendelet más miniszter feladatkörét is érinti, a rendeletet vele együttesen, vagy vele egyetértésben kell kiadni. A kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt

nyilvánítanak a miniszterek, az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek. A törvény és kormányrendelet tervezetét meg kell küldeni véleményezésre a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni véleményezésre a szabályozásban érdekelt miniszternek, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szerveknek. Az önkormányzatok tevékenységét jelentősen érintő jogszabály tervezetét meg kell küldeni véleményezésre a fővárosi és a megyei önkormányzatoknak. A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is. A jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni A társadalombiztosítás speciális közlönyei: - Egészségbiztosítási Közlöny - Nyugdíjbiztosítási Közlöny Az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában, és a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapít meg. A jogszabály hatálya: - időbeli - területi - személyi - szervi A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre, a jogi személyekre és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. Az önkormányzat rendeletének hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki. A jogszabályban meg kell határozni a hatályba lépés napját. A jogszabályt és a végrehajtás jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni Akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: - határozat: az Országgyűlés, a kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket - utasítás: a miniszter és az országos

hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályzó utasítást adhat ki - jegybanki rendelkezés: a jogalkotásról szóló 1987. évi XI törvény szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke a külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként a pénzügyi intézményekre és pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyekre és az elszámolóházakra - - kötelező előírásokat adhat ki. A jegybanki rendelkezést a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni. statisztikai közlemény: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke adja ki kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezését, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni jogi iránymutatás: az Országgyűlés és a kormány

által kibocsátott irányelv, elvi állásfoglalás. A társadalombiztosítás területén kiadott legfontosabb irányelvek: • Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatói utasítása • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatói utasítása • kifizetőhelyi körlevelek • belső körlevelek