Filozófia | Tanulmányok, esszék » Téglás János - Filozófia házidolgozat

Filozófia házi dolgozat 2002. február 8 Téglás János A szöveggyűjteményben ajánlatos arra figyelni, hogy a tanulmány, a gondolkodó fő célja mi volt? Ne sárgázzuk tele a könyvet! A tantárgy célja nem kell! Legfontosabb a modernség fogalma A MODERN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK Speciális szempont: a társadalomról való gondolkodás Modern társadalmak»egyetemesen nagy fordulópont » új tendencia kérdések vetődnek fel: 1. létrejötte 2. a nem modern társadalmakra milyen hatással van 3. saját belső ellentmondásai (felismerik a konfliktust) MODERNSÉG – MODERNITÁS FOGALMA XIX. század » a szociológiához kötődik tradíciók kötöttsége alóli felszabadulás racionalizálódás – típusai vannak premodern  alternatívák kizárása: 1 vallás, 1 világnézet, egységes közigazgatás  tudás elosztása nem tudatos a fejlődés (l. „önreflexiós fejlődés”) különbség a társadalalmi összetartó erők működése eltérő modern 

ereje a sokféleségben és azok összetartozásában van (különböző gondolatrendszerek, plurális intézmények, politikai alternatívák ereje, hatékonysága is ebben rejlik együttélés problémája megoldott szerkezeti sajátosság: összetettség, interdepencia (kölcsönös függőség) társadalom részeinek összekapcsolása  működési zavarok: egyének pszichés, pszichológiai zavarai, gazdasági válságok, technikai csődök (katasztrófák), ökológiai problémák MODERNIZÁCIÓ A modernizáció típusai: = Tradicionális társadalmi szerkezet felbomlása, modern típusúak kialakulása (pártrendszerek, üzemszerűség, művészet racionális elmozdulása » beágyazódik ezekbe = elérés, utolérés típusú: a modernizáció, mint cél lebeg a szemünk előtt (reformok, forradalmak által elért változás) = a modernitás modernizációja » a modernizáció meghaladhatatlan (nyitott perspektívák, újabb alternatívák), nincs a fejlődésnek ideális

végpontja. Nevezik „reflexív modernizációnak” is. Mit jelent számunkra a modern(izáció)? Történelmi fordulópontkor élesebben vetődnek fel:  reformok, fejlesztés programjai (pl. Széchenyi-Terv)  hovatartozás kérdése  modernség fundamentuma: hol van? kultúra  megőrizni is a hagyományokat, régi kultúrát, és csatlakozni is!  életfelfogások küzdelme  fiatalok alkalmazkodóbbal – több teher az idősebbeken Általános a fejlesztésről: infrastruktúra technika ez nem elég a modernizáláshoz termelés mert pl. ha gyárba munkást várok, nem mindegy, hogy milyen, nem lehet csak úgy az utcáról összefogdosni a munkakultúrának be kell épülnie az emberekbe Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme MIÉRT A NYUGAT? ? oksági sor ? egyetemes tendencia ? részjelenségek: modern tudomány miért csak nyugaton Válasz: bizonyítás kísérlet tudományos közösség pl. a zenében a hangjegyírás: racionális

hangrendszer képzőművészet: gótika – csúcsív esztétika – építészeti matematika – matematikai probléma Weber szerint egyetemes, átfogó probléma a modernség különböző részrendszerek racionalitása Jogfejlődés útja: dogmatika jogi gondolkodás rendszere kialakulásának igénye jog racionalizálása: jogi változtatás igényekor törekvés Tehát a racionalizáció:  ésszerűsítés  szempontok alapján újra.  sokféleség együttesen jelentkezik pl. egyes kultúrákban a különböző istenségeket rendszerezik, egységes gondolati keretekbe szervezik szépítve létszámleépítés építészeti tankönyv: ókori építészet szabályainak leírása elméleteket összekötjük a kísérletekkel Weber: államigazgatás racionalizálása: létrejön egy olyan állam, amelyben a közigazgatás egy jól működő gépezet  hatékony üzemelés  egyének kiválasztása  szakhivatalnokok  racionális előmeneteli rendszer 

különválik a helyi és az állami igazgatás  elválasztja a termelési eszközöktől » jó bürokrata  elválasztják a háztartást az üzemtől összrendszer, részrendszerek racionalizálása: átfogó racionalizáció létezik közigazgatás .majd Parsons egyéni életvezetés Mire alapozzák az elgondolásuk igazolását? Weber: uralomelmélet: mindent a cselekvésre épít » vissza kell kapcsolni az egyén szintjére, ha a társadalom Mi alapján fogadják el a saját rendszerüket? Weber: tagjai elfogadják valamilyen mértékben alapjai (történelmi tapasztalatok): 1. egy vezetőben való hívés karizmatikus 2. tradíciónak, hagyománynak engedelmeskednek tradícionális 3. törvényeknek engedelmeskednek törvényi Jelentősége: hatalom különbözősége ráerőlteti az akaratát a másik ellenkezése ellenére Legitimitás: elfogadják, elfogadásra méltó feudalizmus, uralomra épül uralom engedelmeskedik valaki valakinek bürokratikus uralom: 1.

szabályok is vannak 2. ügymenet személytelensége 3. fenyegető is lehet »megmerevedett szellem, gépezet jelleg (jövő szolgaságának háza), csak technikailag jobb ? 1. egyéni szabadságból mit lehet megmenteni? 2. hogyan lehet a bürokrácia erejét kordában tartani, szabályozni? 3. Mit nem képes megoldani? Válasz: Weberi társadalomkép ☺ A FEJet ellenőrizni kell, eszmeiséget is elvár a vezetőtől állampolgárok garancia az elfogadásra (legitimitás) Cselekvéselmélete:  természetből nem vezethető le a szép, a helyes, a jó  abból, hogy milyen a világ, nem következik az, hogy mit kell tennünk (ebből ui. az következne, hogy nem lehetne választani, a morál az etika adott lenne)  szét kell választani: leírás, vizsgálat megítélés megismerés cselekvő megismeri a helyzetét Társadalmi elméletben is el kell választani pl.: 2 db ember, akit lát ítélet szituáció Ítéletében eszmék vannak Cselekvéselmélet: 

emberek gondolatainak, eszméinek megismerése  ezektől való távolságtartás  ember » saját értelemmel rendelkezik (szemben a szervezetekkel) mi ez az egyéni értelem, hogyan érthető meg és magyarázható az egyének cselekvése társadalom: levezethető az egyéni cselekvésekből, mert a cselekvés olyan viselkedés, amelyhez valamilyen szubjektív szándékolt vagy vélhető szándék kapcsolódik társadalmi cselekvés: Cselekvések azon része, amely mások viselkedéséhez igazodik. 2002. február 22 Téglás János I. II. III. amerikai: Talcott Parsons frankfurti – Max Weber, Horkheim, Th. W, E Fromm Jürgen Habermas I. Weber cselekvés tipológiája: 1. 2. 3. 4. típus: célracionális cselekvés típus: értékracionális cselekvés típus: tradicionális cslekvés típus: érzelmi-indulati cselekvés tiszta típus igen ritka! Cselekvéselmélet: van hozzákapcsolt értelem (ami a típustól függ) a cselekvő szemszögéből önértékébe vetett hit

alapján 1. racionális: szokások határozzák meg (pl templomba járás tradicionális és racionális is lehet) 2. érzelmi-indulati: érzelmi állapotok határozzák meg ? Parsons  iskolát teremtett  szintézist hozott létre – egységes tsd.tud!!!  rendszerben való gondolkodás: nem csak a társadalom egyes részeit figyeljük, az egész több, mint az egyes részek összesége A rendszer és a társadalmi cselekvések összekapcsolása alapelemekre bontja: hipotetikus modell 1. egy cselekvéshez szituáció kell 2. cselekvők – belső elhatározott cél 3. kényszerítő elemek – feltételek 4. képes mozgósítani – a cselekvés eszközei 5. társadalmi normák és értékek a cselekvőkben: ettől társadalmi a cselekvés egységnyi cselekvés koncepciója: vannak a cselekvésnek minimálisan szükséges elemei 3 nagy rendszer: 1. társadalom: emberek közötti interakciók 2. személyiség  egyénhez tartozik  társadalomhoz 3. kultúra

4. (az ember, mint biológiai lény A alkalmazkodik, adaptáció L látencia a rendszer saját MINTÁINAK megőrzése (pl.DNS) feltétel: evést, egyéb táplálékot kultúra társadalom I (organizmus) G személyiség integráció szervezet cél elérése egy jövőbeni állapotra biológiai AGIL = 4 Horkheim a kapitalista társadalomban 3 fő konfliktus van: 1. osztálykonfliktus 2. pszichológia egyén 3. kultúra zemszerűvé vált (pl Holywood) Frankfurti iskola tekintély » torzuláson ment keresztül társadalmi alrendszerek »»funkciók kölcsönös függőség összehangoltan tud jól működni társadalmi valóság élet-világ szituáció: pl. 2 eladósorban lévő ember találkozik rendszer szituáció: pl. orvosi rendelő (meghatározott normák) Habermas kritikája a frankfurti iskolára: a politika rátelepszik az élet-világra