Közlekedéstan | Felsőoktatás » Schváb Zoltán - Korszerű útépítési technikák

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 43 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:102
Feltöltve:2009. február 21
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Korszerű útépítési technológiák Útállapot felvételek mérési és vizsgálati technikái, adatszolgáltatások felületi bevonatok készítéséhez Oktatási segédlet 2003. Készítette: Schváb Zoltán okl. építőmérnök, közlekedésépítő szakmérnök BME Út és Vasútépítési Tanszék, levelező doktorandusz schvab@axelero.hu 1. Bevezetés Felületi bevonat: Az útburkolat felületének vízzárósága, érdességének növelése, a felületi romlások megelőzése, kezdeti romlások megszüntetése érdekében alkalmazott, a burkolatfelület felújításának céljából valamilyen eljárással felhordott réteg, amelynek önálló alkalmazása nem javítja a burkolat teherbírását, egyenletességét, deformációs hajlamát. Egy vékony réteg a felületi bevonat, fajlagos beépítési mennyisége jellemzően 10–30 kg/m2, egy vagy két rétegben történő beépítéssel. (Ezzel szemben egy aszfalt pályaszerkezeti réteg legalább 75 kg/m2.)

Felületi bevonat készíthető kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával, valamint hideg keveréses és terítéses technológiával. Két fogalmat kell itt megkülönböztetnünk. A felületi bevonás az a munka, amellyel ezt a réteget elkészítjük, a felület bevonat pedig az elkészült réteg. Mindkét esetben helyszíni (in situ) gyártással készül. Korszerű építési technológiának tekinthetjük annak ellenére, hogy gyökerei több évtizedre nyúlnak vissza. Minden évben problémát okoz a szűkös anyagi erőforrások elosztása az országos közutak állagmegóvására, fenntartására. A reális igényekhez képest a folyamatosan csökkenő mennyiségű anyagi erőforrások mellett - miközben a közúti forgalom minőségével szemben támasztott társadalmi igények növekednek - mind fontosabbá válik a rendelkezésre álló összegek gazdaságos felhasználása. Miközben a forgalmi terhelés, a környezet károsító hatásai és további

az élettartamot hátrányosan érintő befolyások érik a burkolatot, abban feszültségek, alakváltozások, repedések, egyenetlenségek keletkeznek, és a burkolat romlik, elhasználódik. A legtöbb ma használatos burkolatméretezési módszer ezt a viselkedést akarja előre kiszámítani. Amikor a viselkedés elér egy előre meghatározott korlátig,(ezt nevezzük megfelelőségi küszöbszintnek) megkezdődik a burkolat rohamos mértékű romlása. Idővel kifejlődnek az egymást is fokozó különféle romlás-típusok és végül a burkolat fenntartási beavatkozás nélkül alkalmatlanná válik a forgalom megfelelő lebonyolítására. A közútjainkat érő egyre nagyobb forgalmi terhelés – a környezeti igénybevételekkel együtt – mind fontosabbá teszi olyan hatékony állapotjavítási technológiák kifejlesztését és alkalmazását, amelyek a gazdaságos állagmegőrzés feltételeit is teljesítik. Különböző útügyi fejlesztési vagy felújítási

variánsok összehasonlításakor világszerte egyre inkább terjed a teljes élettartam alatti költségek számbavételének módszere (Whole Life Costing). Ez a megközelítés tovább lép az egyes variánsok jelenben felmerülő létesítési költségeinek egyszerű összehasonlításán, és – mint fontos tényezőt - a beavatkozás hatásosságát, élettartamát, jövőbeli fenntartási igényét és a felmerülő úthasználói költségeket is figyelembe veszi. A HDM a Világbank által kifejlesztett program amely az egyes útfenntartási javítási technológiák alkalmazása révén elérhető útállapot-javulásoknak a közlekedés-üzemi költségekre gyakorolt hatását vizsgálja adott időszakon át. A fenntartási ráfordítás által elért közlekedésüzemi megtakarítások nagysága alapján - magas szintű matematikával, optimalizációval segítve - javaslatokat tud adni a rendelkezésre álló burkolat-fenntartási összeg leghasznosabb felhasználására,

a munkák fontossági sorrendjének meghatározására. Az úthálózat meglévő állapotára több azonos költségű, de különböző munkafajtákból és technológiákból álló beavatkozás sorozatból eredő, különböző színvonalú burkolatállapotokat lehetséges az idő függvényében megállapítani. Ezen változatok vizsgálata alapján minden tekintetben gazdaságos, műszakilag elfogadható, reális és lehetőség szerint valóban a leghatékonyabb burkolatfenntartás végezhető majd az adott pénzügyi finanszírozási kereteken belül. 2. Tevékenységek szabályozása Az útállapot felvételek mérési és vizsgálati technikáit, az adatszolgáltatásokat és a felületi bevonatok készítését útügyi műszaki előírások szabályozzák. Az útügyi műszaki előírásokat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KöViM) és utódja (GKM) Közúti főosztálya adja ki. Az útügyi műszaki előírások alkalmazási területe az

országos és a helyi közutak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak. Az útügyi műszaki előírások alkalmazása az országos közutak kezelői számára – a közhasznú tevékenység ellátására kötött szerződés szerint – mind megrendelőként, mind saját tevékenységükre nézve kötelező. Az ennek alapján végzett fenntartási feladataik ellátása során az útügyi műszaki előírásban foglaltakat meg kell tartani. Az útügyi műszaki előírásban foglaltaktól az országos közutak esetében csak az előírások alóli felmentés alapján szabad eltérni. A felmentést a műszaki előírás alkalmazása alól a GKM Közúti főosztályától kell kérni. A kérelmet az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társasághoz (ÁKMI Kht.) kell benyújtani Az útállapot felvételek mérési és vizsgálati technikáit, az adatszolgáltatásokat és a felületi bevonatok készítését szabályozó főbb útügyi műszaki

előírások: • ÚT 2–1.119 A közutakon folyó munkák elkorlátozásának és ideiglenes forgalomszabályozásának kézikönyve • ÚT 2–2.107 Aszfaltburkolatok repedéseinek, hézagainak kitöltése • ÚT 2–2.116 RST-mérés és -értékelés • ÚT 2–3.502 Modifikált útépítési bitumenek Követelmények • ÚT 2–3.504 Kationaktív bitumenemulziók Követelmények • ÚT 2–3.601 Útépítési zúzott kőanyag • ÚT 2–3.701 Útpályaburkolatok hézagkitöltő anyagai Minőségi követelmények és vizsgálatok • ÚT 3–0.002 Az Országos Közúti Adatbank működési szabályzata • ÚT 3–2.103 Az útfenntartás műszaki irányelvei Aszfaltburkolatok • ÚT 3–2.118 Burkolatfelület állapotának minősítése ROADMASTER rendszerrel • ÚT 2-3.306 Útburkolatok felületi bevonata Kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával készült felületi bevonatok Az útügyi műszaki előírás tárgya az országos közúthálózaton a

meglévő burkolatokon, állagmegóvási és fenntartási céllal alkalmazandó, kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával készülő felületi bevonatok alkalmazási területe, előkészítése, tervezése, minőségi követelményei. • ÚT 2 -3.315:1998 Útburkolatok felületi bevonata Hideg keveréses és terítéses technológiával készült felületi bevonatok Az útügyi műszaki előírás tárgya a kationaktív bitumenemulzió és ásványi alapanyagok felhasználásával, hideg keveréses eljárással és terítéses beépítési technológiával készített felületi bevonatok tervezési követelményei, minőségi követelményei, és minősítése. 3. Fenntartási beavatkozások Az útburkolatok felületi bevonása tipikusan fenntartási beavatkozás. A fenntartás az anyagfelhasználással járó rendszeres tevékenységek gyűjtőfogalma, amelyen belül a munka térbeni, időbeni és pályaszerkezeten belüli kiterjedtsége, és alapvető célja

szerint megkülönböztetjük: • a karbantartást, • a helyreállítást, • a felújítást. (Részletesen az M1 mellékletben található) 4. A tervezés szempontjai Az aszfaltburkolatok karbantartását a rendszeres útellenőrzés alapján - vagy egyéb módon észlelt burkolathibák helye, és veszélyessége alapján a Közútkezelői Szabályzat előírása szerint kell végrehajtani. Az aszfaltburkolatok helyreállítását, és felújítását a mindenkori stratégia szerint, a rendelkezésre álló anyagi erőforrások figyelembe vételével a forgalom nagyságának, és az út hálózati szerepének együttes mérlegelésével kell tervezni. A tervezés fázisai és tartalomra vonatkozó típusai: • • • hálózat szintű tervezés, létesítmény szintű tervezés, részletes tervezés. A fenntartás tervezésének kiinduló feltételei: • Szolgáltatási osztályok Az országos közúthálózatot alkotó utakat (útszakaszokat) az út kategóriája és

forgalma alapján szolgáltatási osztályokba sorolják. A szolgáltatási osztályokhoz a kezelési, üzemeltetési normatívákat és karbantartási időnormákat rendeltek. • Forgalmi adatok A fenntartás tervezéséhez az alábbi forgalmat jellemző alapadatokra van szükség: • • • Átlagos napi forgalom, jele ÁNF, mértékegysége: egységjármű/nap Nehézgépjármű forgalom, jele Ngf, mértékegysége: nehézgépjármű/nap, Tervezési forgalom, jele TF (F100), mértékegysége: egységtengely. Fentiek a forgalomszámlálási adatokból (kiadványból) nyerhetők, tervezés időpontjára a forgalomfejlődési szorzókkal aktualizálni kell. • Útpályaszerkezeti adatok • Rendelkezésre álló pénz (Részletesen az M2 mellékletben található) 5. Felületi bevonatok tervezési adatszolgáltatása A következő adatok szükségesek a felületi bevonatok megtervezéséhez: Útpályaszerkezet típusa, felépítése, teherbírása, felületállapota,

egyenetlensége, keréknyomvályú mélysége, mikro- és makroérdessége, keménysége, forgalom. Mindezek alapján kiválasztható, hogy melyik típusú felületi bevonatot kívánjuk alkalmazni. A konkrét technológia megtervezése már a megbízott technológus feladata. 5.1 Az Országos Közúti Adatbankban ( OKA ) nyilvántartott adatok Az utak állapotát jellemző hiányosságok számbavétele és kiértékelése, helyszíni szakértői becsléssel vagy méréssel és szakértői számítással történhet. A hatékony burkolatgazdálkodás tervezéséhez az útfenntartó szakemberek a műszeres mérések kiegészítésére mindig végeznek vizuális állapotvizsgálatot is. A helyszíni szemlén látott állapotromlást vagy azonnal minősítik (pl. osztályba sorolják) mérések nélkül valamilyen előírt követelményrendszer alapján, vagy pedig az állapotromlásokat (repedést, deformációt, kipergést, izzadást, kátyút, foltozottságot) egyenként felmérik

későbbi, irodai kiértékelés, minősítés céljára. A felületi bevonatok alkalmazhatóságát biztosító előkészítő munkák meghatározása útkezelői feladat, s az ilyen beavatkozást igénylő útszakaszokat ki kell jelölni. Az ehhez szükséges adatok a Területi Közúti Adatbankból (TKA, OKA) előállíthatók. (Részletesen az M3 mellékletben található) 5.2 Felületállapot Meghatározható vizuálisan rátekintéssel, ami az objektivitás fokozása céljából 1991 óta a ROADMASTER burkolatvizsgáló és értékelő módszerrel történik az országos közutak évenkénti teljes körű tavaszi állapotminősítése. Az útpálya különböző hibáinak (repedések, hámlás, kátyúk, izzadás stb) jellemzésére a az egész útszakasz vizuális alapú, 5-fokozatú osztályozását választottak, a folyamatot a Road Master billentyűzetes hibafelvevő berendezés alkalmazása segíti. Állapot szintmutatók: (500 m-es minősített szakaszokra) • • •

Burkolatromlási arányok (felület %-ban, pl. repedezettség %) Burkolatállapot osztályzat (Víztelenítési osztályzat) A ROADMASTER állapot szintmutatók bekerülnek az Országos Közúti Adatbankba. (Részletesen az M4 mellékletben található) 5.3 Egyenetlenség mért értéke és osztályzata Értékét méréssel kell meghatározni, mm/m dimenziójú számértékkel, az úgynevezett Nemzetközi Egyenetlenségi Index-szel (IRI, International Roughness Index) kell nyilvántartani. A mérést az RST (Road Surface Tester) mérőkocsival vagy azzal egyenértékű hasonló eszközzel kell végrehajtani. Autópályák és autóutak esetén a mérés irányonként a jobb szélső folyamatosan haladó sávban végzendő, de szükség szerint a mérés a többi sávban is elvégezhető. Összekötő utak és mellékutak esetén a mérés végezhető egy irányban, mindig a jobb szélső folyamatosan haladó sávban. 5 m-nél kisebb burkolatszélességű úton a mérést a

mérés iránya szerinti jobb oldali útpadkához igazodva kell végrehajtani. A felületi egyenetlenség mértékadó értéke a külső (jobb) keréknyom vonalában (a forgalmi sáv szélétől 0,8 -1,2 m távolságra) mért érték. Értékét minőségi osztályzat jellemzi, amelynek megállapítása az "Egyenetlenség mért értéke" alapján előállított nemzetközi egyenetlenségi index (IRI) minőségi osztályba sorolásával történik. 5.4 Keréknyomvályú mélység mért értéke és osztályzata Értékét méréssel kell meghatározni, mm dimenziójú számértékekkel kell nyilvántartani. A mérést RST (Road Surface Tester) mérőkocsival vagy azzal egyenértékű hasonló eszközzel kell végrehajtani, az egyenetlenség mért értéke fejezetben leírt módon. A nyomvályú mélység mértékadó értéke a mért maximális nyomvályúk átlaga, amely az útburkolat átlagos. profiljától függően vagy megegyezik valamelyik keréknyomban mért

nyomvályú mélységgel, vagy azoknál nagyobb. A mért értékek 500 m-es részszakaszokra vonatkozó átlagértékét kell az adatbankba helyezni. Értékét minőségi osztályzat jelzi, melynek megállapítása a "Nyomvályú mélység mért értéke:" szerinti nyomvályú mélység érték minőségi osztályba sorolásával történik. 5.5 Repedés osztályzata Értékét minőségi osztályzat jellemzi, amelynek megállapítása az RST (Road Surface Tester) mérőkocsival mért repedéssűrűség százalékos értékének minőségi osztályba sorolásával történik. A repedés-sűrűség mért értékének tartama: azon 1 m-es darabok százalékos aránya, ahol 1-nél több repedés fordult elő az adott részszakaszra vonatkozóan. Az egyes minőségi osztályokhoz tartozó határértékek: %-os érték 0-10 11-30 31-50 51-70 71-99 Minőségi osztályzat 1 2 3 4 5 5.6 Ejtősúlyos teherbírásmérésből származó adatok A KUAB ejtősúlyos

készülék vontatott rendszerű, a működtetése a vontató járműben elhelyezett pult irányításával történik. A behajlást legalább két ponton a teherátadás tengelyében és attól meghatározott távolságban) mérik. (Lehetőség van ezek különböző távolságokban való elhelyezésére, ezáltal a görbületi vonal felvételére is.) A berendezés méri a levegő és a burkolat hőmérsékletét is, ennek az aszfaltburkolatoknál van jelentősége. Az Adatbankba a 100 m-es mérési eredményekből számítottan, 1000 m-es rész-szakaszokra vonatkoztatva a következő adatok bevitelére van lehetőség: • • Edin rugalmassági modulus(ok) a teherbírás minősítése (osztályzat a mérés, a pályaszerkezet és a forgalom alapján számítva). A mérési eljáráshoz tartozó számítási rendszer hazai körülmények szerinti ellenőrzéseire a megfelelő számú és fajta mérési eredmény (különböző összetételű pályaszerkezetek, talajfajták,

évszaki tényezők stb.) feldolgozása során kerül sor Az ellenőrző és az érzékenységvizsgálatok (pl. a rétegek szerinti modulus szétválaszhatósága) kedvező tapasztalatai alapján az adatbankba vihető paraméterek bővülhetnek: • • • a pályaszerkezeti rétegek és a földmű dinamikus rugalmassági modulusával, a pályaszerkezet hátralévő élettartamával, a szükséges erősítőréteg vastagság adataival. (Az ejtősúlyos teherbírásmérésből származó adatok részletesen az M5 mellékletben találhatók) 5.7 Egyéb helyettesítő mérési lehetőségek RST-mérések hiányában az út kezelőjének méréseket kell végezni, vagy végeztetni az alábbiak szerint: • keréknyomvályú mélység: Ha a bevonat építésére kijelölt szakaszon az építtető által megadott maximális nyomvályú mélység nagyobb, mint a bevonat típusára megengedett maximális érték, akkor a nyomvályú javítás szakaszhatárát méréssel be kell

határolni. A mérést léccel és ékkel kell végezni A léccel és ékkel történő mérés helyett azzal egyenértékű más eszköz is alkalmazható. A mérést 2 m hosszú léccel, és ékkel a külső keréknyomban, legalább 100 méterenként kell elvégezni úgy, hogy a léc vége a burkolat szélén legyen (négy forgalmi sávos úton a külső forgalmi sávokon). Az ékkel a legnagyobb nyomvályú mélységet kell megadni. • hosszirányú útpálya-egyenetlenség: Ha a bevonat építésére kijelölt szakaszon az építtető által megadott egyenetlenség nagyobb, mint a bevonat típusára megengedett érték, akkor a javítási helyek kijelölésére az egyenetlenséget BUMP integrátorral, vagy UT-02 készülékkel kell meghatározni az ÚT 22.112, vagy az ÚT 2-2113 számú útügyi műszaki előírás szerint, legalább az útszakasz egyik oldalán (négy forgalmi sávos úton a szélső forgalmi sávban) az útszakasz maximális hosszesését és a legkisebb

ívsugarat a korábbi tervekből, ezek hiányában szintezéssel és húrméréssel kell meghatározni abban az esetben, ha a domborzati és ívviszonyok a mérést indokolják. 5.8 Burkolatkeménységi kategóriák meghatározása: A kiválasztott útszakaszok technológiai tervezéséhez, amennyiben azt az ajánlattevő kéri, útkezelői adatszolgáltatás keretében a burkolatkeménységi kategóriákat (PTS, mm) is meg kell határozni. Amennyiben a kiírás a felületi bevonat konkrét típusát is tartalmazza, ez esetben a burkolatkeménységi kategóriákat a kiírásban szerepeltetni kell. PTS, mm 0–4 4–8 8–12 12–16 16–20 Burkolatkeménységi kategória Nagyon kemény, NK Kemény, K Normál, N Lágy, L Nagyon lágy, NL Amennyiben az ajánlatkérő a burkolatkeménységi kategóriákat szubjektív módon határozta meg és ezzel az ajánlattevő nem ért egyet, a burkolatkeménységi kategóriákat méréssel kell alátámasztani. Az ajánlatkérő a

kiértékelés során – amennyiben az ajánlati felhívás eltérő feltételeket nem tartalmaz –, az alkalmazási feltételeknek megfelelő, ajánlott technológiák közül a számára műszaki-gazdasági optimumot jelentő pályázatot választja ki. Amennyiben a kivitelezőnek a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban ellenvéleménye van, úgy azokat – sikertelen egyeztetést követően – harmadik fél bevonásával tisztázni kell. Ennek költségét a hibás adatokat szolgáltató félnek kell vállalni. Ezek alapján a vállalkozó elkészíti a technológiai tervet, amelyet a munka megkezdése előtt az építtetővel köteles elfogadtatni. 7. Felületi bevonatok alkalmazása (Az aszfaltburkolatok hibái, hibaokai részletesen az M6 mellékletben találhatók) A különböző típusú felületi bevonatok alkalmazási területét a várható tartósság és gazdaságosság szempontjai határozzák meg. Amennyiben az útkezelő az egyes felületibevonat-típusoknál a

meghatározott burkolatjellemzőknél kedvezőtlenebbel rendelkező útszakaszra kényszerül felületi bevonatot készíttetni, – az építést megelőzően – a nem megfelelő jellemzőt javíttatni kell, ennek módját műszaki, technológiai tervben meg kell határozni. A jellemzők értékeit az építés, vagy legfeljebb az azt megelőző évben kell meghatározni. 7.1 Kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával készült felületi bevonatok (ÚT 2-3.306:2000 számú útügyi műszaki előírás) Kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával a kötőanyag típusa szerint háromféle felületi bevonat készíthető: • • • Hígított bitumenes felületi bevonatok (FB/HB) Kationaktív bitumenemulziós felületi bevonatok (FB/E) Különleges felületi bevonatok (FB/K), például modifikált bitumen felhasználásával 7.11 Felületi bevonat készítésére kijelölt útszakasz forgalmi és burkolatjellemzői A permetezéses-szórásos

felületi bevonat terve a következőket tartalmazza: • • • • • • • • • • • • • • Rövid műszaki leírás a burkolat állapotáról, jellemző burkolathibákról, a készítendő bevonat típusának meghatározásáról. Méretszámítás az elvégzendő kátyúzási, felületkiegyenlítési, hézagjavítási, padka- esetleg árokrendezési munkákról. Útszakasz száma, jele, megnevezése km-szelvénytől szelvényig Útszakasz típusa (külsőség, átkelés, csomópont) Átlagos napi nehéz motoros forgalom (E/nap) Burkolattípus (aszfaltbeton, utótömörödő) Teherbírási osztályzat Burkolatállapot osztályzata részszakaszonként A felületi hibák: kátyú, repedezettség mértéke a burkolatfelület százalékában, értékelési szakaszonként Burkolatkeménység értéke Felületi egyenetlenség (az építési szakaszra vonatkozó maximumot kell megadni • egyenetlenség index, vagy ei, cm/km • IRI, mm/m, vagy • UT-02-vel mért

összegzett elmozdulások átlaga, ∑ Ai, cm/100 m Nyomvályú mélység átlaga és maximális értéke, mm Maximális emelkedő, % Legkisebb vízszintes ívsugár, R, m A tervezett felületi bevonat területe, m2 (a burkolat szélességváltozása esetén területszámítással) 7.12 Útpálya előkészítése Az útpálya előkészítése alatt az útburkolat és a víztelenítő létesítmények alkalmassá tételét értjük a felületi bevonat fogadására. • HB-s keverékkel történő kátyúzás csak HB-s bevonatok esetében megengedett, ilyenkor a kátyúzást a bevonat készítése előtt legalább két héttel be kell fejezni. Emulziós felületi bevonat aszfaltbeton burkolatra történő készítése esetén a kátyúzást hengerelt melegaszfalttal vagy emulziós hidegkeverékkel kell elkészíteni, a kivitelezést megelőzően legalább egy hónappal. • Ha a nyomvályú vagy a felületi egyenetlenség nagyobb, mint az alkalmazandó bevonattípusra megengedett

maximális érték, úgy a felületet ki kell javítani. A javításra vonatkozóan részletes technológiai tervet kell készíteni. • Aszfaltbeton burkolatoknál a terítési sávok csatlakozási hézagait és a nem teherbírási elégtelenségből eredő repedéseket az ÚT 2-2.107 műszaki előírás szerint kell kitölteni • Szükség esetén a padka- és árokrendezést a felületi bevonat készítés előtt el kell végezni. • A felületi bevonat készítése előtt a burkolat felületét le kell tisztítani. 7.13 Hígított bitumenes felületi bevonatok (FB/HB) A hígított bitumen kedvezőtlen környezeti, tartóssági tulajdonságai miatt csak a kisforgalmú utótömörödő burkolatú mellékutakon alkalmazható ott, ahol a közelben beszerezhető (egyébként kőzetfizikai és szerkezeti követelményeknek megfelelő) kőanyag (mészkő, dolomit, zúzott kavicsok és kohászati salakok) tapadási jellemzői korszerűbb kötőanyag alkalmazását kizárják, vagy a

korszerűbb kötőanyag alkalmazása tartóssági előnyök nélkül nem gazdaságosabb. Hígított bitumenes felületi bevonatok alkalmazásának feltételei Átlagos napi nehézmotoros forgalom, (Nmf) A burkolat teherbírási osztályzata A burkolat felületi épségének osztályzata Egyenetlenségi index, (ei) IRI UT-02-vel mért összegzett elmozdulások átlaga, (ΣAi) Maximális nyomvályú mélység Átlagos nyomvályú mélység A burkolat hosszesése < 400 E/nap ≤3 ≤3 ≤ 400 cm/km ≤ 5,2 mm/m ≤ 100 cm/100 m (numerikus érték) ≤ 20 mm ≤ 17 mm ≤ 8% 7.14 Kationaktív bitumenemulziós felületi bevonatok (FB/E) Kationaktív bitumenemulziós felületi bevonatok utótömörödő burkolatokra és aszfaltbeton kopórétegekre egyaránt építhetők, az átlagos napi nehézmotoros forgalom nagyságától függően az alábbiak szerint: • • ha Nmf < 600 E/nap, úgy egyrétegű, vagy kétrétegű FB/E típusú bevonat egyaránt építhető, ha Nmf ≥

600, de <800 E/nap, úgy csak kétrétegű FB/E típusú bevonat építhető Kationaktív bitumenemulziós felületi bevonatok alkalmazásának további feltételei: A burkolat teherbírási osztályzata A burkolat felületi épségének osztályzata Egyenetlenségi index, (ei) IRI UT-02-vel mért összegzett elmozdulások átlaga, (Σ Ai) Maximális nyomvályú mélység Átlagos nyomvályú mélység A burkolat hosszesése ≤3 ≤3 ≤ 300 cm/km ≤ 4,0 mm/m ≤ 70 cm/100 m (numerikus érték) ≤ 17 mm ≤ 15 mm ≤ 6% 7.15 Különleges felületi bevonatok (FB/K) Különleges felületi bevonatok alkalmazásának feltételei: Átlagos napi nehézmotoros forgalom, (Nmf) A burkolat teherbírási osztályzata A burkolat felületi épségének osztályzata Egyenetlenségi index, (ei) IRI A burkolat hosszesése Átlagos nyomvályú mélység Maximális nyomvályú mélység További feltétel ≥ 800 E/nap, ≤3 ≥3 ≤ 300 cm/km ≤ 4,1 mm/m ≤ az alkalmazási engedély szerint

megengedettnél ≤ 8 mm ≤ 10 mm négy év tartósság, amelyet a kivitelező vállal az általa ajánlott és alkalmazási engedéllyel rendelkező különleges bevonattípusra (A hígított bitumenes és bitumenemulziós bevonatok alkalmazási területét az átlagos napi nehéz motoros forgalom és a burkolatkeménység függvényében az M7. Melléklet tartalmazza) 7.2 Hideg keveréses és terítéses technológiával készült felületi bevonatok (ÚT 2-3.315:1998 számú útügyi műszaki előírás) Kationaktív bitumenemulzió és ásványi alapanyagok felhasználásával, hideg keveréses eljárással és terítéses beépítési technológiával (rövidebben: keveréses és terítéses technológiával) készített felületi bevonat a kopóréteg érdességének növelésére, a felületi romlások megelőzésére, kezdeti romlások megszüntetésére, nyomvályúk és felületi egyenetlenségek javítására, közműépítések, ill. kátyúzás után a

megjelenésében egységes felület biztosítása érdekében, kisebb szemnagyságú keverék esetében zajcsökkentés céljából alkalmazott felület-felújítási eljárással felhordott réteg. A keveréses eljárással és terítéses technológiával készített felületi bevonatok önálló alkalmazása nem javítja a burkolat teherbírását és deformációs hajlamát. A modifikált kationaktív bitumenemulzió, vagy katonaktív bitumenemulzió kötőanyagból és (osztályozott zúzott homok, zúzalékok, esetleg kevés kőliszt ásványi alapanyagok megfelelő arányú összekeverésével előzetesen előállított) a bevonattípusokra előírt szemmegoszlási határfeltételeket kielégítő ásványi keverékből, továbbá egyéb – elsősorban a törésidő szabályozhatóságát biztosító – anyagból, vagy anyagokból álló pépszerű keveréket az építés helyszínén célgéplánc állítja elő és teríti el. Az alkalmazási területtől, valamint a fogadó

felület jellemzőitől függően a KFB típusú felületi bevonat fajlagos beépítési mennyisége jellemzően 10–30 kg/m2, egy vagy két rétegben való beépítéssel. A két rétegben való építésnél a rétegek keveréktípusai lehetnek megegyezőek, de egymástól eltérőek is. A keverék önterülő jellege miatt tömörítést nem igényel. A technológiára utaló betűjelzet: KFB. Az útügyi műszaki előírás az ásványi keverék névleges legnagyobb szemnagysága alapján KFB 0/3, KFB 0/5, KFB 0/8 és KFB 0/12 keveréktípusokat különböztet meg. Kisebb mint 800 Nmf (E/n) forgalom esetén kétrétegű és egyrétegű bevonat is építhető, figyelemmel a felületállapot jellemzőinek értékeire. Azokon az útszakaszokon, ahol az átlagos napi nehézmotoros forgalom nagysága 800 Nfm E/n feletti; • • • kizárólag kétrétegű felületi bevonat építhető, a felületi bevonat keveréktípusainak gyártásához kizárólag modifikált kationaktív

bitumenemulzió használható, a két réteg gyártásához használt modifikált bitumenemulzió típusa megegyező kell legyen, 7.21 A bevonat alkalmazásának külön feltételei az országos közúthálózaton Azokon az útszakaszokon alkalmazható, ahol az átlagos napi nehézmotoros forgalom nagysága >800 E/n, amennyiben a burkolati jellemzők valamelyike az alábbi: • • • • • • teherbírás osztályzata felületi épség egyenetlenségi index átlagos keréknyomvályú mélység maximális keréknyomvályú mélység érdesség ≤3 ≥3 ei ≤ 300 cm/km vagy IRI ≤ 4,1 mm/m ≤ 8 mm ≤ 15 mm SFC ≤ 0,40 7.22 A szükséges előkészítő tevékenységek A kiválasztott útszakaszon a meglévő burkolat állapota alapján kell meghatározni a szükséges előkészítő tevékenységet az alábbiak szerint: • • • • a laza bomló burkolatfelületeket el kell távolítani, és a szükséges vastagságban ki kel kátyúzni megfelelő

szemcseméretű keverékkel, az 5 mm-nél nagyobb megnyílású repedéseket, – tisztításukat követően – hézagkitöltő anyaggal, meleg eljárással ki kell önteni. Sűrűn repedezett burkolat esetén a teljes felületet első rétegként KFB 0/3 vagy KFB 0/5 mm szemcsenagyságú bevonattal kell ellátni, azon a szakaszon, ahol a felületi egyenetlenség az alkalmazási feltételekben meghatározott értékeket meghaladja, kiegyenlítést kell végezni melegaszfalttal ill. ezen előírás szerinti valamelyik keveréktípussal, Keréknyomvályús szakaszokon szükséges előkészítő tevékenységek: • • • • • • ha 15 mm-nél kisebb a nyomvályú akkor a kitöltést egy rétegben a nyomosodás mértékéhez igazodó ezen előírás szerinti keveréktípussal kell készíteni, 15 mm-nél mélyebb nyomvályúk esetén nagyfelületű marás szükséges a nyomvályú kezelhetőségi mélységéig (pozitív kigyűrődések lemarása), majd a teljes felület

kiegyenlítése történik a nyomosodás mértékéhez illeszkedő ezen előírás szerinti keveréktípussal, amennyiben a nyomvályúban jelentős kötőanyag-feldúsulás tapasztalható, célszerű azt megszüntetni, a burkolatot a bevonat készítése előtt meg kell tisztítani a portól és egyéb szennyeződéstől, a nem festett burkolati jeleket el kell távolítani, a burkolatban lévő szerelvényeket (aknákat, víznyelőket stb.) bevonat készítése előtt le kell fedni. (Egy sikeresen megvalósult felületi bevonat tervezése az M8 mellékletben található) AB-12 kopó rétegre 5 evvel ezelőtt KFB került, ami tönkrement, ezért újabb KFB réteg építését irányoztak elő, mert a felület hámlik, kisebb bomlások, kátyúk keletkeztek. Ugyanennek az útnak a szélén mozaikos repedés látható, amely egyértelműen teherbírási elégtelenségre utal, itt különösen fontos a teherbírás értékelése. Ennél az útszakasznál a teherbírás nagyobb

hármas osztályzatnál, ezért itt lokálisan a teljes pályaszerkezet cseréje biztosíthatja a megfelelő teherbírást. A különböző méretű repedések kezelése eltérő technológiákat igényel. A 8 mm feletti repedéseket kezelő brigád. A repedések kiöntése kizárólag +3°C felett végezhető. Bazaltbeton útburkolat, amelynek állapota mostanra mar jelentősen leromlott. A 8 mm feletti repedéseket kitöltötték. A keskeny 8 mm alatti repedéseket egy következő ütemben 8-12 mm szélesre, 15-20 mm mélyre bővítik fel, majd kitöltik. Korszerű útépítési technológiák Útállapot felvételek mérési és vizsgálati technikái, adatszolgáltatások felületi bevonatok készítéséhez Oktatási segédlet- Melléklet A vizsgán kizárólag az előadáson elhangzottak lesznek számon kérve. 2003-2004. Készítette: Schváb Zoltán okl. építőmérnök, közlekedésépítő szakmérnök BME Út és

Vasútépítési Tanszék, levelező doktorandusz schvab@axelero.hu M1. A karbantartás és a helyreállítás A karbantartás azon kisebb terjedelmű, azonnal, illetve folyamatos végrehajtandó tevékenységek összessége, amelyek alapvetően a forgalombiztonságot, az állagvédelmet szolgálják és az út használati értékét nem növelik. A helyreállítás a rövidebb időközönként, ismétlődően visszatérő, nagyobb felületre kiterjedő azon tevékenységek összessége, melyek a karbantartáson túl a használati értéket növelik. A helyreállítási munkák terjedelmét meghaladja a karbantartási munkákét és legalább egy forgalmi sávot érint. Karbantartás Hibák típusai Technológiai változatok Felületi bevonás kis felületen Repedés javítás és hézag kitöltés Izzadás Hajszálrepedés Kipergés x x x Lokális repedés munka hézag Lokális deformáció Lokális nyomvályú Kisebb mélységű kátyú (3 cm-ig) x x x x x Nagyobb

mélységű kátyú 3 cm-nél nagyobb Pályaszerkez etet érintő lokális hiba x x Marás kis felületen Kátyúzás x Pályaszerkezet csere x Helyreállítás Hiba típusa Technológiai változatok Repedés nagyobb felületen Kipergés nagyobb felületen Felületi bevonat x x Munkahézag, repedés nagyobb hosszon x Profil javítás Pályaszerkezet csere Teljes pályaszerkezetet érintő alakváltozási hibák x Profil marás Új kopóréteg építése Nyomvályú Elöregedett kopóréteg x Repedés és hézag kitöltés Helyszíni újrafel használás Deformáció, profil hiba x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x M1.1 Karbantartás jellegű technológiák M1.11 Felületi bevonat kis felületeken A hibás burkolatfelületen kötőanyag kipermetezése és zúzalék kiszórása, könnyű hengerrel történő besimítása. A permetezési és szórási műveletek kézi eszközökkel, vagy célgéppel egyaránt elvégezhetők. Felhasználható

anyagok; • kötőanyagok: az ÚT 2-3.504:1997 (T) szerinti Gy-FB típusú kationaktív bitumenemulziók, valamint kis viszkozitású higított bitumenek, bitumenlakkok, • zúzalékok: ÚT 2-3.601 szerinti UNZ 2/5 , UNZ 5/8 , vagy UKZ 2/5, UKZ 5/8 zúzalékok. Alkalmazási terület: a szemrevételezéssel megállapítható kezdődő hibák javítására célszerű alkalmazni, így; • hajszál-repedezettség, lezárására, • kipergések, felületi hámlások javítására, • sekély kátyúk megszüntetésére, • izzadásos jelenségeknél azok megszüntetésére, ez esetben kötőanyag nélkül, vagy csökkentett mennyiségű kötőanyaggal. M1.12 Kátyúzás Ideiglenes kátyúzás A téli időszakban szórványosan jelentkező kátyúk azonnali megszüntetésére szolgáló ideiglenes jellegű karbantartási munka. Eljárások, anyagok; • A kátyú alján és/vagy oldalfalán lévő mozgó, laza részeket, valamint a kátyú alján összegyűlt vizet a kátyú

kitöltése előtt el kell távolítani. • Ún. “alákenéses” kátyúzási eljárás: Kötőanyag felhordása és az ezt követő zúzalékolás, a kátyú mélységétől függően több menetben. Ha a felhordott kötőanyag útépítési bitumen, vagy hígított bitumen, akkor a kátyúzandó felületet a felhordás előtt célszerű például légfúvással is kezelni, ez a művelet kationaktív bitumenemulzió alkalmazásakor elmaradhat, • Kátyúzás ún. “hideg kátyúzó keverékkel”: A telepen zárt helyen depóniában, vagy zsákokban tárolt, lassan törő bitumenemulzióval, vagy más speciális kötőanyaggal előzetesen legyártott kátyúzó keverékek helyszínre szállítása és bedolgozása lapvibrátorral, vagy kézi hengerrel való tömörítéssel . Kátyúzási változatok Anyaga Alákenéses zúzalék kötőanyag Hidegaszfalt keverék Kátyúzás zsákos keverékkel speciális Bontott vagy mart aszfaltkeverék, célgéppel felmelegítve

bontott vagy mart aszfalt Hengerelt aszfaltkeverékek AB, K típusúak Öntött aszfalttal ÖA típusúak Teljes pályaszerkezet kis felületű karbantartása eredeti pályaszerkezet anyagai vagy JU, K és AB keverék Bedolgozási munkafolyamatok Kivágás (x) (x) (x) x x x Megjegyzés az alkalmazásra Mozgó részek eltávolítása Tisztítás permetezés Tömörítés x x x x x x x x x aszfaltmakadám burkolaton x elsősorban aszfaltbeton burkolaton permetezés szükség szerint x x x x helyett érdesítés x elsősorban aszfaltmakadám burkolaton elsősorban aszfaltbeton burkolaton Lehetőség szerint a kopóréteg típusa szerinti aszfalt keverék választandó kizárólag aszfaltbeton vagy öntött aszfalt burkolaton x Tartós kátyúzás A kátyúzást megfelelő időjárási körülmények között (fagypont felett, száraz időben) lehet elvégezni. Célja a kátyúk hosszabb élettartamra szóló megszüntetése A kátyúzás kézi módszerekkel, vagy

megfelelő célgépekkel egyaránt elvégezhető az ÚT X-xxxx szerint. Munkafázisok hengerelt aszfalt és öntöttaszfalt kopórétegű aszfaltburkolatok kátyúzása esetében: Előkészítés: • hengerelt aszfalt, vagy öntöttaszfalt kopórétegű aszfaltburkolatok esetében a kátyú körülvágása az egészséges szövetszerkezetig szabályos (négyszög, téglalap) idomban, közel függőleges, vagy megközelítőleg függőleges oldalfal képzésével. Az oldalélek az úttengellyel párhuzamosak, illetve arra merőlegesek legyenek. Ez művelet légkalapáccsal, kis marógéppel, fűrészeléssel végezhető el. A kátyú alsó síkját úgy kell kiképezni, hogy abban a közel azonos rétegvastagságú kitöltés biztosítható legyen, • az előkészített térben maradt törmelék anyagot, porszennyeződést el kell távolítani, • a körülvágással előkészített oldalfalakat forró bitumenes kenéssel, hidegeljárásos speciális kellősítő- ragasztó anyaggal,

többszöri bitumenemulziós kenéssel kell bevonni, vagy önötötaszfalttal történő kátyúzás esetén oda hézagtömítő szalagot kell helyezni, • az előkészített tér alsó felületére szükség szerinti mennyiségben kell felvinni ragasztó anyagot. A kátyú kitöltése: • a kátyút kitöltő aszfalt felülete a meglévő kopóréteg felületével közel azonos megjelenésű legyen, ha arra új bevonat/réteg azonnal nem épül, Alkalmazható kitöltő aszfaltok A-D forgalmi terhelési osztályú útszakaszokon: • az ÚT 2-3.301 szerinti folytonos szemeloszlású hengerelt aszfaltok közül a Dmax ≤ 20 mm szemnagyságú típusok, • az ÚT 2-3.301 szerinti ÖA-8 és ÖA-12 típusú öntött aszfaltok, • aszfaltgranulátumok, vagy mart aszfaltok, speciális célgéppel felmelegítve, majd bedolgozva, • hideg kátyúzókeverékek. Az E és K forgalmi terhelési osztályú útszakaszokon alkalmazható aszfalttípusok: • az ÚT 2-3.301 szerinti folytonos

szemeloszlású hengerelt aszfaltok közül csak a kötő-, vagy kopórétegként építhető aszfalttípusok, • az ÚT 2-3.301 szerinti ÖA-8 és ÖA-12 típusú öntött aszfaltok • A kátyút a kátyúzó aszfalt tömörödési tényezőjének figyelembevételével kell feltölteni, • a kitöltő aszfaltot lapvibrátorral, vagy hengerrel kell tömöríteni úgy, hogy a kátyúzott felület szintje nem lehet mélyebben a csatlakozó felület szintjénél, illetve annál legfeljebb 3 mm-rel magasabb szinten helyezkedhet el, • az eredeti burkolat és a kátyúzó keverék csatlakozási vonalait szükség szerint külön le kell zárni. Munkafázisok aszfaltmakadám burkolatok kátyúzása esetében: • légkalapácsos bontás, úgy hogy a művelet során úgy, hogy a kátyú oldalfalán és alján lévő minden mozgó szemcsét el kell távolítani, kialakítva a szabályoshoz közelítő formát, • a körülvágással előkészített felületet bitumenemulzióval

kellősíteni kell, • a kitöltő aszfaltot lapvibrátorral, vagy hengerrel kell tömöríteni úgy, hogy a kátyúzott felület szintje nem lehet mélyebben a csatlakozó felület szintjénél, illetve annál legfeljebb 5mm-rel magasabb szinten helyezkedhet el. A kátyú kitöltéséhez használható anyagok: • az ÚT 2-3.301 szerinti folytonos szemeloszlású hengerelt aszfalt típusok, • hideg kátyúzókeverékek, • különféle hideg-, vagy félmeleg eljárásos aszfaltkeverékek. M1.2 Helyreállítási technológiák Felületi bevonatok készítése Az alkalmazott technológia szerint megkülönböztetünk; • a kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával készült felületi bevonatokat, az ÚT 2-3.315 szerinti FB jelzetű felületi bevonatokat, valamint • a hideg keveréses és terítéses technológiával készített felületi bevonatokat, az ÚT 23.315 szerinti KFB jelzetű felületi bevonatokat, Az FB-jelzetű - kationaktív bitumenemulzióval,

vagy hígított bitumennel készített -felületi bevonatok Ngf ≤ 800 forgalomnagyságig tervezhetők a 7 függelék szerinti bevonattípusokkal. Forró eljárással útépítési bitumennel, vagy modifikált útépítési bitumennel, továbbá modifikált bitumenemulzióval Ngf > 800 esetén is készíthető permetezéses-szórásos technológiájú, KFB jelölésű felületi bevonat.) A KFB jelzetű hideg keveréses és terítéses technológiával készített felületi bevonatok minden forgalomnagyságnál tervezhetők. Profil marás Ha a burkolaton hosszirányú nyomvályúk, és/vagy kereszteződések, csomópontok előtt keresztirányú bordák alakultak ki, akkor az ilyen deformációs hiba csökkentésére az alábbi eljárások alkalmazhatók; • kigyűrődések, nyomvályú-vállak lemarása hideg marással, • meleg marás és újraprofilozás, anyagpótlással, vagy anélkül, különféle speciális célgéppekkel, az ún. “Reshape” és “Repave”

technológiákkal Profil javítás a keréknyom kitöltésével A technológia alkalmazása akkor indokolt, ha meghatározóan összefüggő hosszakban keréknyomképződés következett be, de a kopóréteg hámlása, elöregedése egyébként nem tapasztalható. • Profiljavítás keréknyom felületi bevonattal való kitöltésével: Technológiai műveletek: • a fogadó felület tisztítása, • a nyom kitöltése a nyomvályú mélységtől függően egy, vagy több rétegű KFB vagy FB típusú felületi bevonattal. Az FB típusú felületi bevonat készítésénél figyelemmel kell arra lenni, hogy a legmélyebb helyeken sem álljon elő túlzott mennyiségű kötőnyag-feldúsulás, • a kitöltést úgy kell elvégezni, hogy annak szintje nem lehet mélyebben a csatlakozó felület szintjénél, illetve annál legfeljebb 3 mm-rel magasabb szinten helyezkedhet el. • Profiljavítás a keréknyomsáv alatti keresztmetszeti rész marásával, és a mart nyom

kitöltésével. Technológiai műveletek: • a helyi jellegű kigyűrődések és a nagyobb hosszakban keletkezett a nyomvályúvállak lemarása, illetve a keréknyom sávok alatti keresztmetszeti rész marásával úgy, hogy a deformálódott keréknyomsávokba 10-20 mm-es összvastagságú, egy vagy két menetben felvitt felületi bevonatot lehessen visszaépíteni, • a repedések hézagok kitöltése, a hibás kátyúk javítása, • a mart felület kitöltése KFB vagy FB típusú - a marással előkészített nyom mélységétől függően - egy-, vagy több rétegű felületi bevonattal. Az FB típusú felületi bevonat készítésénél figyelemmel kell arra lenni, hogy a legmélyebb helyeken sem álljon elő túlzott mennyiségű kötőnyag-feldúsulás. A kitöltés a burkolattal azonos aszfalttal is elvégezhető, • a kitöltést úgy kell elvégezni, hogy annak szintje nem lehet mélyebben a csatlakozó felület szintjénél, illetve annál legfeljebb 3 mm-rel

magasabb szinten helyezkedhet el. • Profil javítás részleges marással, a mart nyom kitöltésével, és felületi bevonat építése A technológia alkalmazása akkor indokolt, ha meghatározóan összefüggő hosszakban keréknyomképződés következett be, de a kopóréteg hámlása, elöregedése és/vagy a megfelelő szolgáltatási szint biztosítása indokolja a teljes felület (de legalább a forgalmi sáv) zárását felületi bevonat építésével. M2. A tervezés szintjei A fenntartási tevékenységek kiválasztása, egymást követő sorrendje, nagyságrendje - azaz a fenntartási stratégia - térben és időben különböző terjedelmű. A feladatok meghatározásában az aktuális és prognosztizált útállapotokon és forgalmi igényeken túl jelentős szerepe van a rendelkezésre álló források nagyságának és a választott cél elérése érdekében követett stratégiának. M2.1 Hálózat színtű tervezés Az ország, egy-egy régió, megye

úthálózatát, összefüggő úthálózati elemeit (főút, mellékút stb.) érintő célokat és a célok elérése érdekében választott fenntartási tevékenységsorozat végrehajtásának általános feltételeit tartalmazó többéves (pl. hosszú távú, három éves gördülő, stb.), illetve ebből adott évre lebontott stratégiai program, mely a forrásigény meghatározását, a források felmérését és elosztását szolgálja. A terv készítését hatékonysági alapon működő szakértői programok támogatják, melyek az országos közúti adatbank (OKA) aktualizált adataira támaszkodó, átfogó bemeneti paraméterekkel dolgoznak és alkalmasak különböző szempontok szerint készített változatok előállítására és összehasonlítására. A hálózati szintű terveket általában a fenntartás irányításáért felelős központi, illetve területi szervek készítik. M2.2 Létesítmény szintű tervezés Meghatározott útvonalra készített, a

fenntartási tevékenységek pontos leírását és a szükséges erőforrás előirányzatot tartalmazó program. A helyreállítási, de különösen a felújítási munkáknál szükségesek: • forgalmi adatok helyszíni ellenőrzése, esetleg próba vagy kiegészítő számlázás, • burkolatfelület (repedezettség, kipergés, kátyúsodás, deformáció) állapot és a hibák részletes felmérése, • egy évnél nem régebbi kellő gyakoriságú teherbírás mérés és/vagy az útpályaszerkezet feltárása, • vízelvezető rendszerek meglétének felmérése és állapotának értékelése. A programot megyénként általában az útkezelők készítik, a tervkészítésnél lényeges az OKA adatok részletes aktualizálása, szükség szerint kiegészítése. M2.3 Részletes tervezés A létesítményi szintű terv egy-egy konkrét építményének a tendereztetési, illetve építési műszaki terve, az ehhez szükséges részletességgel. Készítése tervezői

feladat, melyet megfelelő személyzettel a kezelő is elkészíthet. A tervkészítéshez alapos, a helyszínre vonatkoztatott, illetve a helyszínen felvett adatok szükségesek, kiegészítve a technológia által igényelt helyszíni mérésekkel és vizsgálatokkal. A helyreállítási és felújítási munkákat műszaki tervek alapján kell végrehajtani. Ezen munkák célszerűen az úthibák okainak megszüntetése, mérséklése után végzendők. M2.4 Kisforgalmú utak fenntartásának tervezése Kisforgalmú utak fenntartásának a hatékonysági alapon történő tervezésnél az általánosan megkívánt hatékonysági mutató az átlagosnál rosszabb burkolatállapot esetén sem mutatható ki, ami a fenntartási feladatok ütemezésének akadályát képezi. Normatív alapon irányozható elő a fenntartás az aszfaltbeton burkolatú utaknál ÁNF kisebb mint 1.500 egységjármű/nap, illetve aszfalt makadám burkolatú utaknál az ÁNF kisebb mint 1.000

egységjármű/nap forgalmi értékű útszakaszoknál M3. Az OKA adataiból figyelembe veendő forgalmi adatok a fenntartási munkák során: M3.1 Forgalomszámlálás éve Az adatfelvétel (a tényleges forgalomszámlálás) időpontja (az évszám 2 utolsó számjegye). Igényesebb tervezéshez a konkrét számlálásból kimaradt utak forgalmi adatai helyi számlálással és az időnként kiadásra kerülő napszak-tényező-, napi tényező és helyi tényező vonatkozó adatának a figyelembe vételével számíthatók. M3.2 Átlagos napi forgalom Jele ÁNF, mértékegysége jármű/nap (j/n), származtatott mértékegysége egység/jálmű/nap (E/n), az OKA-ban ez utóbbi mértékegység használatos. Az út keresztmetszetén mindkét forgalmi irányban haladó napi forgalom évi átlaga. Felvétele és előállítása az MSz-07-3324/11991 ágazati szabvány előírásai szerint történik Az országos közutak keresztmetszeti forgalomszámlálásának feldolgozásából

származó adat. M3.3 Tervezési forgalom (F100) Jele TF (F100), mértékegysége egységtengely (et). Az OKA-ban lévő adat a tervezési forgalom 1 napra vetített értéke, jele TFN, mértékegysége egységtengely/nap (et/n). Ebből a TF (F100) tervezési forgalom a következő képlettel számítandó: TF(F100) = 1,25 x 365 x t x TFN ahol t (év) az adott út tervezési élettartama (főutak esetén általában 12-15 év, mellékutaknál 10 év), 365 az év napjainak száma, 1,25 a biztonsági tényező. A hajlékony útpálya-szerkezetek tervezésekor figyelembe veendő nehéz járművek átlagos napi forgalmából származtatott mennyiség, amely 10 tonna egységtengely-tömegre átszámítva fejezi ki a forgalom nagyságát a teljes tervezési élettartam alatt. Az országos közutak keresztmetszeti forgalomszámlálásának feldolgozásából származó adat. M3.4 Nehézgépjármű forgalom Jele Ngf, mértékegysége nehézgépjármű/nap (db/n) Az út keresztmetszetén

mindkét irányban áthaladó napi nehézgépjármű forgalom (szóló és csuklós busz, nehéz tehergépkocsi, tehergépkocsi szerelvény) évi átlaga. Az országos közutak keresztmetszeti forgalomszámlálásának feldolgozásából származó adat. M4. Road Master útadatrögzítő műszer A következő két táblázat a ROADMASTER úthibatípusok felismerési kritériumát, illetve az osztályzat számítás előírt követelményrendszerét mutatja be. Útburkolat felületállapota követelményszintek aszfaltbeton, és öntöttaszfalt burkolatoknál (esetleg felületi bevonással) Útburkolat felületállapota követelményszintek Kifogástalan • Egyenletes, jó minőségű, javítást nem igénylő, zárt, homogén felület Használt. megfelelően karbantartott burkolatfelület • Helyenként kissé hézagos résszel, kisebb kipergések • Helyenként finom kátyúzás, kiöntött repedések. • Helyenként a felületi bevonat kisimulva. • Kisebb, az

utazáskényelmet nem zavaró deformációk Szórvánvosan hibás burkolatfelület • Laza, kipergett, repedezett, foltozott, deformálódott területek, a felület • max. 5 %-án • Majdnem teljes hosszban végighúzódó hézag, repedés. • A felületi bevonat kisimulva 20 % felelt. • Utazáskényelmet zavaró deformációk Nagyobb területeken hibás burkolatfelület • Repedezett, foltozott, erősen kipergett burkolatszélen letöredezett, deformálódott területek a felület 5-20 %-án • Nagyobb felületű kezdődő kátyú • Egyenletes haladást lassító deformációk Fokozottan leromlott állapot • A felület több mint 20 %-a repedezett, vagy deformálódott • Helyenként nagyobb felületű ütőkátyúk kialakultak • 2 cm-nél mélyebb süllyedések • Egyenletes haladást akadályozó deformációk Minőségi osztályzat (kódszám) Minőségi osztályzat tartalma 1 jó 2 megfelelő 3 tűrhető 4 nem megfelelő 5 rossz Útburkolat

felületállapota követelmények utántömörödő burkolatoknál (esetleg felüteti bevonással) Útburkolat felületállapota követelményszintek Kifogástalan • Egyenletes, jó minőségű, javítást nem igénylő, zárt, homogén felület Használt. megfelelően karbantartott burkolatfelület • Repedezett, fészkes, foltozott terület, a teljes felület max. 5 %-án • Kisebb, az utazáskényelmet nem zavaró deformációk Szórvánvosan hibás burkolatfelület • Repedezett, foltozott, deformálódott, kialakuló keréknyom a felület 5-20 %-án • Helyenként kátyúk • Utazáskényelmet zavaró deformációk • Izzadás több mint 20 % felületen Nagyobb területeken hibás burkolatfelület • A teljes felület 20-50 %-a repedezett, • Folyamatos max. 20 mm mélységű keréknyom • Több helyen ütőkátyú • Egyenletes haladást lassító deformációk Fokozottan leromlott állapot • Túlnyomórészt hibás, repedezett, deformálódott, kátyús felület

• Egyenletes haladást akadályozó deformációk Minőségi osztályzat (kódszám) Minőségi osztályzat tartalma 1 jó 2 megfelelő 3 tűrhető 4 nem megfelelő 5 rossz M5. Ejtősúlyos teherbírásmérésből származó adatok Az ejtősúlyos (dinamikus) teherbírásmérésből származó adat jelölése ED (MPa). A mérés során közvetlenül meghatározásra kerül a teljes pályaszerkezet és az altalaj teherbírását jellemző felületi modulus, jele ED (Mpa). A felületi modulusból - egyéb paraméter ismeretében - számítással meghatározhatók az altalaj és a pályaszerkezeti rétegek önálló modulusai. Az adatbankban a következő (mért és számított) adatok modulusértékek tárolása történik. Átlagos felületi modulus Az 1 km-re vonatkozó ED modulusok számtani átlaga. Jelölés: Mértékegység: MPa ED Mértékadó felületi modulus Az 1 km-re vonatkozó mértékadó felületi modulusértéket (EDMé) a következő módon kell

számítani: ahol EoMé a mértékadó felületi modulus a szakaszon mért felületi modulusokból számítva ED a felületi modulusértékek átlaga a szórás u a valószínűségi szint tényezője, ha a mért értékek száma ≥ 15 u =1,28 < 15 u =1,40 Jelölés EDMé Mértékegység: MPa A mértékadó felületi modulus csak megfelelően homogén mérési eredmények esetén használható. Amennyiben a mérési eredményekre vonatkozóan a szórásátlag > 0,5 vagy a mértékadó érték a minimális értéknél kisebb, úgy súlyozott átlagot kell képezni és használni. Súlyozott felületi modulus Az 1 km hosszú szakaszon mért felületi modulusértékek súlyozott átlaga. A súlyozott átlag kiszámítása a mért értékek terjedelmének intervallum-skatulyákra történő bontása után, az egyes intervallumokba eső mért értékek összeszámlálásával történik. Jelölés: EDS Minimális felületi modulus 1 km-es szakaszonként mért legkisebb felületi

modulus. Jelölés: EDM A még hátralévő élettartam A hátralévő élettartamon a mérés időpontjától számított, azt az években meghatározott időszakot kell érteni, amely alatt a pályaszerkezet kifáradás miatt beavatkozást nem igényel. A hátralévő élettartam (thátra) közelítő számítási képlete: thátra = Fhátra 456 ⋅ Fép Fh‡tra = Fmeg − Flef [év] ahol Fmeg a fáradási egyenletek mértékadó behajlásából számított összes 100 kN-os egységtengely-áthaladások száma a következők szerint: Fmeg ⎛ a ⎞ =⎜ ⎟ ⎝ smért ⎠ b ahol az útpályaszerkezet típusa szerint: utótömörödő b = 4,00 a = 25,00 (makadám rendszerű útpályaszerkezet) hajlékony b = 4,55 a = 14,6 (makadám jellegű alapon aszfaltburkolat) félmerev b = 5,00 a = 9,00 (stabilizáción vagy betonalapon aszfaltburkolat) ( ) Flef = 456 ⋅ Fép Tmér − Tép , de Tmér − Tép = max . 5 év ahol Fép az építés évében az egy irányban

haladó 100 kN-os egységtengelyek átlagos napi száma (az OKA-ban TFN-nek jelölve). Jelölés: thátra Mértékegység: ÉV Mezőnév: ELTART Mezőhossz: Karakteres 2 Tizedhossz: – Teherbírási osztályzat A fáradási egyenletek alkalmazásával számított a hátralevő élettartamhoz rendelt minősítő számérték 1 és 5 között. Thátra Osztályzat Kód 15 felett 10–14 5–9 1–4 1 alatt 1 2 3 4 5 jó megfelelő közepes nem megfelelő rossz M6. Aszfaltburkolatok hibái, hibaokai Hibák meghatározása ALAKVÁLT0ZÁS Szinonima: deformáció, torzulás Egyenetlen pályafelület Szinonima: hullámosság, egyenetlenség, amorf deformáció keréknyomokban. Keréknyomváyú Szinonima: vályúképződés, nyomvályú, kis sugarú keréknyom, nagy sugarú keréknyom Gyűrődés Szinonima: felgyűrődés A pályaszerkezet süllyedése REPEDÉS Szinonima: törés Hajszálrepedés Szinonima: hosszanti fáradásos repedés Mozaikos repedés Szinonima: hálós repedés,

alligátorbőrrepedés Burkolat szélének letörése Keresztirányú repedés Szinonima: pályaszerkezetben Szabálytalan irányú repedés Szinonima: átrepedés Ősszedolgozási hiba Szinonima: munkahézag hibája, varrathiba, slussz hiba BOMLÁS · Hámlás Szinonima: tányérosodás, Kátyú Szinonima: gödör. Leválás EGYÉB HIBA Kötőanyag feldúsu1ás a felületen Szinonima: izzadás, zsírosodás, fényesedés Az érdesség lecsökkenése Szinonima: kisimulás Érdesítő zúzottkő kipergése Nyitott felület Szinonima: szivacsos felület Hólyagképződés Szinonima: légzárvány, öntöttaszfalt felpúposodás Az egyenletes burkolatfelület eltorzulása, alak változása nyírás, összenyomódás hatására. A burkolat szintjének egyenetlen változása (süllyedéskiemelkedés) hossz és/vagy keresztirányban, nem kifejezetten a keréknyomokban A nehézgépjárművek ismételt áthaladása következtében keletkező keresztirányú alakváltozás, plasztikus

deformáció. Kifejezetten a keréknyomokban észlelhető. Oka lehet a kopás is A burkolat hosszirányú kiemelkedése, eredeti szintjéből való kidomborodása. Általában a pálya egyéb deformációjával kísért jelenség. Körülhatárolhatóan, egy meghatározott helyen a pályafelület süllyedése altalaj elázás, közmű meghibásodás, háttöltés süppedés miatt. Útpálya folytonosságának megszakadása, a részek elmozdulásával, vagy anélkül. A járművek kerekeinek nyomában kialakuló, az úttengellyel közel párhuzamos vékony, finom repedések, amelyek pókhálószerű repedezettségé alakulnak át. gyártási hiba esetén közvetlenül pókhálószerűen alakul ki. Megközelítően mozaikszerű vagy hálószerű repedések együttese. A pályaszerkezet széle teherbírási, megtámasztási hiányosság miatt megsüllyed és az aszfaltburkolat hosszirányban megreped. Az úttengelyre közel merőlegesen, egymástól meghatározott távolságban

kialakuló, ismétlődő repedések félmerev pályaszerkezetben. Alaprétegben keletkező szabálytalan repedések átütése a burkolaton a félmerev pályaszerkezetben. Hossz- vagy keresztirányban egyenes vonalú repedés, amely két aszfaltburkolati sáv összedolgozásánál vagy aszfaltterítés újrakezdésénél jelentkezik, főleg hosszirányban. A kopóréteg vagy a burkolat anyagának szétesése. Kis területen létrejövő, csak a kopórétegben jelentkező üregszerű folytonossági hiány. Egy vagy több réteg üregszerű folytonossági hiánya egy körülhatárolható területen. A kopóréteg lemezszerű kitöredezése. Csak a burkolat felületének hibája a burkolat anyagának megbomlása nélkül. Többé-kevésbé körülhatárolt szakaszon foltszerűen, sávszerűen vagy az egész burkolatfelületre felnyomuló aszfalthabacs, esetleg csak bitumen. Az aszfalt-kopóréteg elveszti makro- és mikroérdességét. Utólagos érdesítésnél a zúzottkő nem köt bele

a befogadó bitumenrétegbe vagy aszfaltba. Az útpályán foltokban, sávszerűen vagy az egész felületen jelentkező, az általánostól eltérő, annál hézagosabb felület. Koncentrált, lehatárolt területen az öntöttaszfalt púpszerű kiemelkedése. M7. A különböző típusú és fajtájú kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával készült felületi bevonatok alkalmazási területei a forgalomnagyság és a burkolatkeménység függvényében Bevonat típusa Kötőanyag fajtája Bitumenemulzió Egyrétegű bevonat (BZ) Hígított bitumen Egyrétegű, kettős Bitumenzúzalékolású emulzió bevonat (BZz)) Zúzalék méret mm Nehézmotoros forgalom, Nmf, E/nap 200–400 400–600 Burkolatkeménység <200 600–800 NK K N L NL NK K N L NL NK K N NK K N 2/5 + + + – – + + – – – – + – – – – 5/8 + + + + – + + + – – – + + – – – 8/12 – – + + + – + +

+ + – – – – – – 12/16 – – – + + – – – + + – – – – – – 5/12 – – + + + – – o – – – – – – – – 8/12 – – + + + – – + – – – – – – – – 12/16 – – – + + – – + + – – – – – – – 12/20 – – – – + – – + + + – – – – – – 16/20 – – – – + – – + + + – – – – – – o o o o o o + + + + – + + – – – o o o o o o + + + + – – + – – – o o o o o + + + – – + – – – – + o o o o o – + + – – – + + – – – o o o o o – – + + – – + + – – + o o o o o – – – + + – – + – – + o o + + + – – + + + – – – – – – o o o + + – – – + + – – – – – – –

– – – – + + – – – + + – + + – – – – – – + + – – – – + – – – + ar 8/12 fr 2/5 ar 12/16 fr 5/8 ar 5/8 fr 2/5 ar 8/12 Bitumenemulzió Kétrétegű bevonat (BZBz) fr 2/5 ar 8/12 fr 5/8 ar 12/16 fr 8/12 ar 12/16 Hígított bitumen fr 8/12 ar 12/20 fr 5/12 Kétrétegű inverz bevonat (BzBZ) ar 2/5 Bitumenemulzió Jelmagyarázat: NK: nagyon kemény, K: kemény, N: normál, L: lágy. fr 5/8 ar 5/8 fr 8/12 + készíthető, o: készítése nem ajánlott, –: nem készíthető, ar: alsó réteg, fr: felső réteg, M8. Egy megvalósult felületi bevonat tervezése Tervszám: 54/13/98. Tartalomjegyzék 54. sz Kecskemét – Sükösd II r főút 48+071 - 55+200 kmsz. felületi bevonat tervéhez 1.) Átnézeti helyszínrajz 2.) Műszaki leírás 3.) Méret- és mennyiségszámítás 4.) Költségvetési kiírás 5.) OKA adatok 6.) Részletes állapotfelvétel adatai Irodalomjegyzék és ajánlott irodalom

Köszönöm Csontos Györgynének és Szőke Gábornak az előadásom elkészítéséhez nyújtott segítségüket. • • • • • • • • • • • ÚT 2–1.118 ÚT 2–3.301 ÚT 2-3.306 Utasítás közutak távlati forgalmának meghatározásához Útépítési aszfaltkeverékek és útpályaszerkezeti aszfaltrétegek Útburkolatok felületi bevonata. Kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával készült felületi bevonatok ÚT 2 -3.315 Útburkolatok felületi bevonata Hideg keveréses és terítéses technológiával készült felületi bevonatok ÚT 2–3.502 Modifikált útépítési bitumenek Követelmények ÚT 2–3.504 Kationaktív bitumenemulziók Követelmények ÚT 2–3.601 Útépítési zúzott kőanyag ÚT 2–3.701 Útpályaburkolatok hézagkitöltő anyagai Minőségi követelmények és vizsgálatok ÚT 3–0.002 Az Országos Közúti Adatbank működési szabályzata ÚT 3–2.103 Az útfenntartás műszaki irányelvei Aszfaltburkolatok

ÚT 3–2.118 Burkolatfelület állapotának minősítése ROADMASTER rendszerrel