Programozás | HTML » Barhács - Frontpage 2000 jegyzet

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 62 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1304
Feltöltve:2005. szeptember 18
Méret:625 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

FrontPage jegyzet Barhács Oktatóközpont 2002. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet Az Internet1 Az Internet története évszámokban 1957 A Szovjetunió fellövi az első műholdat a Szputnyikot. Amerika aggódik, hogy tudományos-haditechnika fölénye veszélybe kerülhet, azt tervezi, hogy kvázi válaszlépésként alakít egy különleges kutatóintézetet. Ez lesz az Advanced Research Projects Agency (ARPA). 1961 Leonard Kleinrock, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanára a packet switching technológiáról, azaz a számítógépes csomagkapcsolt hálózat elméletéről jelentet meg cikket. 1962 J.CR Lickider (MIT) egyik cikkében felvázolja a "galaktikus hálózat" (Galactic Network) vízióját. E hálózatról bárki a világ bármelyik sarkából gyorsan hozzáférhet bizonyos információkhoz és tehet közzé bármit ezen keresztül. Októberben megalakul az ARPA, első vezetője J.CR Lickider 1965 Az első nagy

távolságú telefonvonalas összeköttetés két komputer között. Egy Massachusettsben fölállított TX-2-es számítógépet kapcsolnak össze egy kaliforniai Q-32-essel. A kísérlet főnöke a MIT-es kutatócsoport egyik tagja, Lawrence G Roberts. 1966 Megszületik a csomagkapcsolt technológián alapuló hálózat, az ARPANet terve. 1968-1969 Megkezdi működését (az elsősorban védelmi) kutatási célokat szolgáló számítógépes hálózat, az ARPANet, az Internet őse. Az első csomópont a kaliforniai egyetemen, az UCLA-n van. 1969-re már négy tagja van a hálózatnak, csatlakozik az UCSB (Santa Barbara-i egyetem), az SRI (stanfordi intézet) és az utahi egyetem. 1972 Bob Kahn, az időközben DARPA-vá (Defense Advanced Research Projects Agency) átnevezett ARPA főnöke az International Computer Communication Conference tanácskozáson először mutatja be a nyilvánosságnak az ARPANetet. Ray Thomlinson megírja az első elektronikus levelező-programot. Az

egyszerű programocska szöveges üzeneteket tud küldeni és fogadni a hálózaton keresztül. Az e-mail megszületése történelmi esemény. Az Internet legfontosabb alkalmazási területe nyílik meg. Az ARPANet-nek már 23 csomópontja van 1 Melléklet: Front I.ppt 2. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet 1973 Vinton Cerf stanfordi kutató és Bob Kahn DARPA-főnök új nyelvet keres a hálózatnak. Elkezdik fejleszteni a TCP/IP protokollt (Transmission Controll Protocol/Internet Protocol), amely aztán hosszú évekig (tulajdonképpen a mai napig) az Internetbe kötött számítógépek közös nyelve lesz, sőt maga az Internet elnevezés is innen származik. Bob Metcalfe, a Xerox mérnöke kifejleszti az Ethernet technológiát, amely gyors adatátvitelt tesz lehetővé koaxális kábellel összekötött számítógépek között. 1976-ra készül el a technológia, amely hatalmas lökést ad a számítógépes hálózatok elterjedésének. 1979 Steve

Belloni, Tom Truscott és Jim Ellis kifejleszti a hírcsoportos hálózati kommunikáció rendszerét, az Usenetet. Az UUCP-re (Unix to Unix Copy Protocol) és az e-mailre alapozott technológia máig a legnépszerűbb Internet-felhasználások egyike. 1981 Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) létrehozza a CSNet hálózatot, amely rövidesen kapcsolódik az ARPANethez. Az új gerinchálózat kicsit gyorsabb, mint a másodpercenkénti 50 kilobites sebességgel működő ARPANet. A hálózati csomópontok száma így 213-ra nő 1983 Január elsején az egész hálózat átáll a TCP/IP protokollra. A wisconsini egyetemen kifejlesztik a Domain Name Systemet (DNS), az Internetbe kötött gépek elnevezésének rendszerét. Bonyolult számsorok helyett lehet már könnyen megjegyezhető nevekre hivatkozni. A hálózati csomópontok száma 562 1985 A CSNetre alapulva új gerinchálózat születik, az NFSNet, amely az ARPANetnél és a CSNetnél hússzor

gyorsabb, ugyanis másodpercenként 1,544 megabit átvitelére képes úgynevezett T1-es vonalain. 1988 Teljesen elkészül a gyors T1-es vonalakra épülő NFSNet gerinchálózat. Az Advanced Network Systems pedig már a T3-as vonalak fejlesztésével foglalkozik, mely másodpercenként 45 megabites adatátviteli sebességet tesz lehetővé. A háló létszáma bőven ötvenezer fölött van. 1989 Tim Berners-Lee a genfi CERN kutatóintézetnél hipertext rendszert próbál kidolgozni. E rendszerrel a hálózaton gyorsan áttekinthető módon lehetne publikálni mindenféle anyagokat, a szövegek közötti élőkapcsok (linkek) segítségével a hálózati navigáció is egyszerűbbé válna. Ez lesz a World Wide Web, a kilencvenes évek Internetforradalmának kiváltója 1990 Megszűnik az ARPANet. Az eredeti 50 kilobites háló szerepét az NFSNet gerinchálózata veszi át. A net drámai növekedése folytatódik: 313 000 csomópont 3. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul

1.fejezet van már. Folyamatos Internet-kapcsolat Magyarországról (Számítástechnikai Kutatóintézet) és a linzi (Ausztria) egyetem között. 1992 A CERN-ben hivatalosan bemutatják a World Wide Webet. a Sztaki 1993 Megalakul az InterNIC szervezet, amely szabályozza a hálózati nevek kiosztását. Marc Andereesen megírja az első grafikus webböngésző programot a Mosaicot. A WWW ezután szédületes tempóban kezd fejlődni. Magyarországon is üzembe állítják az első webszervert a Budapesti Műszaki Egyetem folyamatszabályozási tanszékén. 1994 Az üzlet is egyre markánsabban jelen van a hálón: megalakul az első internetes pénzintézet, a First Virtual. A Mosaicot kifejlesztő Andereesen és a Silicon Graphics alapítója, Jim Clark létrehozza a Netscape vállalatot, amely Navigator nevű webböngészőjével rövidesen az Internet legfontosabb szoftvercégévé válik. 1995 A csomópontok száma 6 642 000!! A PC-világban szinte monopolhelyzetben lévő

Microsoft megjelenik új operációs rendszerével, a Windows 95-tel. Az operációs rendszerhez külön kapható kiegészítő csomag, a Plus! tartalmazza a Microsoft saját webböngészőjét, a Mosaicból kifejlesztett Explorert. Megkezdődik a böngészőháború a Netscape és a Microsoft között. 1996 Piackutató cégek adatai szerint csak ebben az évben 1,1 millió munkahelyet teremt a net. A végfelhasználók körülbelül 19 milliárd dollárt költenek internetes szoftvertermékekre. 1997-2000 Becsült adat: 1997-ben 2,7 billió e-mail fordul meg a hálón. 2000-ben ez a szám 6,9 billióra nőtt. A Microsoft megnyerte a böngészőháborút, A Netscape Navigator fejlesztését leállították. Biztonsági problémák miatt az internetes kereskedelem nem fejlődött olyan gyorsan, mint ahogy várták, ez néhány netcég látványos bukásához vezetett. Magyarországon egy felmérés szerint a munkaképes korú lakosság 38%-a használja valamilyen formában az

Internetet! Az Internet protokollja a TCP/IP A TCP/IP az Internet alapprotokollja. A TCP/IP rendszerben az elküldésre szánt adatokat kis csomagokra osztják. Minden csomag tartalmazza a fogadó gép címét és a saját sorszámát. A csomagok kikerülnek a hálózatra, és mindegyikük külön - külön jut el a rendeltetési helyére. A fogadó gép a sorszám alapján összerakja őket Ha egy csomag valami oknál fogva megsérült, a fogadó gép üzenetben kéri a feladó gépet a hibás csomag újraküldésére. A rendszer másik előnye, hogy az adatokat nem közvetlenül kell 4. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet eljuttatnunk egyik számítógéptől a másikig. Minden csomag gépről-gépre vándorol, míg el nem ér a rendeltetési helyére. Nem szükséges az egész üzenetet újra feladni ha valami hiba történik, csak egyetlen csomagot. Nem kell minden csomagnak ugyanazon az úton haladnia, ily módon lehetővé válik, hogy a hálózat két hely

között az adott pillanatban legkedvezőbb utat jelölje ki a csomag számára. A csomagok sem biztos, hogy egy időben érkeznek meg. A rendszer rugalmassága nagyfokú megbízhatóságot eredményez. Ha egy kapcsolat megszakad, a rendszer másikat választ. Ha üzenetet küldünk, a TCP az, ami azt csomagokra szabdalja, a csomagokat ellátja sorszámokkal és hibaellenőrző információval, majd elküldi őket. Az út másik végén a TCP fogadja a csomagokat, ellenőrzi, hogy történt-e hiba, és összeállítja a csomagokból az eredeti adatokat. Ha valamibe hiba csúszott, a TCP üzenetet küld, amelyben kéri a hibás csomag újraküldését. AZ IP dolga a nyers adat - a csomagok - továbbítása helyről helyre. Ha valaki kérdezi tőlünk mi is az a TCP/IP, három különböző választ adhatunk. Először is mondhatjuk azt, hogy a TCP és az IP két protokoll, amely irányítja és végrehajtja a hálózatok közötti adatátvitelt. Másodszor mondhatjuk, hogy a TCP/IP

kifejezés gyakran használatos több különböző protokoll együttesére, amelyek számítógépeket és más kommunikációs eszközöket hálózattá szerveznek. Harmadszor egyszerűen annyit mondunk, hogy a TCP/IP az Internetet összefogó ragasztó. Az Internet azoknak a számítógép-hálózatoknak a világot átfogó összessége, amelyek az Internet Protokoll (IP) segítségével vannak összekötve, és képesek egymással kommunikálni. Az Internetet alkotó számítógépeknek, számítógéphálózatoknak külön üzemeltetőjük van A gépek saját névvel és címmel rendelkeznek. Ezen rendszerek szolgáltatásait érhetjük el A felhasználó mindig valamelyik hálózati szolgáltatóval kerül közvetlen kapcsolatba. A saját egyéni kapcsolatát ehhez a szolgáltatóhoz köti. IP címzési osztályok A TCP/IP alapú hálózatban a számítógépeket egy olyan szám azonosítja , mely négy 8 bites részből áll. A TCP/IP címzési osztályai: A) Egy byte netid,

három byte hostid, a netid első bitje 0. A kiszolgált számtartomány: 1.xxx – 126xxx –ig B) Két byte netid, két byte hostid, a netid első két bitje 10. A kiszolgált számtartomány: 128.xxx – 192255xx-ig C) Három byte netid, egy byte hostid, a netid első három bitje110. A kiszolgált számtartomány: 193.00x –223255255x-ig 5. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet A DNS (Domain Name System) rendszer A TCP/IP protokoll alapján, a kommunikáció kialakításához a gépeknek saját IP címmel kell rendelkezni. Ha egy gép kommunikálni akar egy másik géppel, ismernie kell annak IP címét. Az IP címek azonban viszonylag hosszúak, és nem könnyű megjegyezni őket. Ezért aztán az internetes gépek azonosítására felhasználóbarát neveket használunk, olyanokat mint pl. a wwwbarhacshu A gépnevek használata kényelmesebb, leegyszerűsíti az internetes gépek azonosítását, de mielőtt a két gép között a kommunikáció

megindulhatna, a felhasználóbarát neveket IP címekké kell alakítani. Ezt a folyamatot nevezik névfeloldásnak A névfeloldás módszere az, hogy minden internetes körzetben található egy kiszolgáló számítógép, ami egy olyan osztott adatbázist kezel, melyben a gépnevekhez tartozó IP címek találhatóak meg. Minden DNS kiszolgáló a saját körzetéért felelős, de ha nem talál egy gépet a saját adatbázisában, akkor kapcsolatba tud lépni más DNS kiszolgálókkal is. Ha egy gépre az internetes nevével hivatkozunk, a számítógépünk kapcsolatba lép a körzethez tartozó névkiszolgálóval, és lekéri a névhez tartozó IP címet. Ha ez létezik, a DNS kiszolgáló visszaküldi azt, és az IP cím ismeretében megindulhat a kommunikáció, ha nem hibaüzenetet kapunk. A World Wide Web A World Wide Web az Internet egyik szolgáltatása, napjainkban talán a legjelentősebb. A WWW technológia volt az, ami tulajdonképpen kirobbantotta az Internetes

forradalmat, könnyű kezelhetősége és áttekinthetősége ugyanis gyorsan népszerűvé tette, az "egyszerű" felhasználók körében is. A World Wide Web fő jellemzői a grafikus felület, a hipertextes megvalósítás, ami segítségével a felhasználók linkek segítségével képesek navigálni az internetes dokumentumok között, a dinamikus tartalomkialakítás lehetősége (pl. adatbázis kapcsolatok). Az Interneten rengeteg ún web-oldal található, az ezek közötti könnyebb eligazodást keresők segítik. Ma már talán nincs is olyan cég, mely valamilyen formában meg ne jelenne a "web"en, vagyis ne rakna fel az Internet világhálózatára dokumentumot saját tevékenységéről, céljairól stb. Az ilyen www oldalakat honlapnak (angolul homepage) nevezik. 6. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet A HTTP Az általunk tanulmányozott World Wide Web (WWW) szolgáltatás a TCP/IP-re épülő HTTP-t (Hypertext Transfer Protocoll)

használja. A HTTP egy a TCP/IP fölé épülő, ún. socketen keresztül van megvalósítva, ami tulajdonképpen egy illesztőfelületet képez a két protokoll között. Ugyanilyen módon épülnek a TCP/IP-re az egyéb internetes protokollok (FTP, Telnet stb.) is A HTTP alkalmazásszintű protokoll Abból a célból jött létre, hogy a felhasználók számára egyértelművé váljon az interneten lévő információkhoz való hozzáférés. A HTTP ügyfél-kiszolgáló elvű protokoll. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél és a kiszolgáló együttműködik, hogy végrehajtsanak egy bizonyos feladatot. Nézzünk egy példát: Az ügyfél rákattint egy kapcsolódási pontra (hyperlink) egy HTML (Hypertext Markup Language) oldalon. Látszólag a régi oldal felcserélődik a az újjal Ami valójában történik az ennél jóval összetettebb. Az ügyfél böngészője HTTP-parancsokat használ a HTTP-kiszolgálóval való kommunikáció során. 1. Kapcsolat létesül az ügyfél és a

kiszolgáló között a TCP 80 portján keresztül 2. A kérést tartalmazó üzenet továbbítódik a kiszolgálóhoz 3. A kiszolgáló elküldi az ügyfélnek a kért adatokat tartalmazó üzenetet 4. A kiszolgáló bezárja a kapcsolatot A MIME A MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) egy műszaki specifikáció, amely előírja a kép-, mozgókép-, audio-bináris-, és alkalmazási, valamint egyéb multimédiás file-ok formátumát. Ezen szabvány alapján határozható meg, hogy az egyes filetípusok miképpen továbbíthatók az Internet levelezőszabványival. Az URL Ahhoz, hogy megtaláljunk egy dokumentumot az Interneten ismernünk kell az adott dokumentum címét. Egy Web-dokumentum Internet címének URL (Uniform Resource Locator) a neve. Az URL szintaxisa igen egyszerű: <séma>:<sémától függő rész> például: http://<gazda>:<port>/útvonal http://www.barhacshu/könyvtar/filehtml#bekezdes ahol séma az átviteli protokoll (itt a HTTP),

a gazda a kiszolgálógép neve, a port a kommunikációhoz használt csatorna száma, az útvonal pedig a kiszolgálón belüli elérési útvonala az adott erőforrásnak (weboldalnak, képnek, hangállománynak stb.) 7. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet A HTML A World Wide Web saját dokumentumformátumot használ, és ez nem más mint a HTML. A HTML egy hipertextes jelölő nyelv (Hypertext Markup Language), mellyel a tervezők platformoktól függetlenül dokumentumokat tudnak létrehozni. A HTML egy sor olyan szabályt ír elő, melynek betartásával a tervezők minden platformon megjeleníthető dokumentumokat készíthetnek. Maga a dokumentum egy egyszerű ASCII szövegállomány, mely nemcsak a megjelenítendő szöveget, hanem a formátumát meghatározó ún. formázóutasításokat (angolul tag) is tartalmazza A legismertebb ilyen típusú dokumentumformátum a PostScript, mely a nyomtatási formázóutasításokat a szövegben tartalmazta. A HTML

közvetlen előzménye az SGML(Standard Generalize Markup Language), mely ISO szabvány 1986 óta. Ahhoz, hogy egy HTML dokumentumot a készítők szándéka szerint meg tudjunk jeleníteni, szükséges egy olyan program, amely képes a formázóutasításokat értelmezni. Az ilyen programokat nevezzük böngészőprogramnak A legismertebb böngészők: - Internet Explorer: a Microsoft hivatalos böngészőprogramja. - Netscape Navigator: az első széles körben elterjedt böngészőprogram. - Mosaic: a legelső grafikus felületű böngésző. - Opera: kicsi, gyors, de nem ingyenes böngésző. - HotJava: A SUN cég JAVA nyelven írt böngészője. - Lynx: karakteres felületű böngészőprogram. A HTML dokumentumokról A HTML dokumentum-formátumot tekinthetjük az ún. hyper-text egyik megvalósítási formájának is. A HTML dokumentum egy olyan szövegfájl, amely a szövegen kívül tartalmaz ún. "HTML-tag"-eket - formázóutasításokat -, valamint megjelenítendő

objektumokra történő hivatkozásokat is. Ezek a HTML formázóutasítások (más szóval: parancsok, elemek) befolyásolják a dokumentum megjelenítését, kapcsolatait. Ezeket az utasításokat a böngészőprogram értelmezi és végrehajtja Ezen okból a formázóutasítás mindig megelőzi azt a részét a dokumentumnak, amelyre vonatkozik. A dokumentumkészítéshez használható HTML utasítások köre állandóan bővül, a nyelv fejlődik. A szabványosítás csak lassan követi a fejlődést Ezért nem minden böngészőprogram tudja a HTML utasítások mindegyikét értelmezni. Egy böngésző, ha számára értelmetlen utasítással találkozik, akkor kihagyja, így nem okoznak problémát az újabb keletű - még szabványosítatlan utasítások a régebbi kiadású WWW-böngészőknek sem. Sajnos a fentiek miatt ugyanazt a dokumentumot két különböző program nem biztos, hogy azonos formában fogja megjeleníteni. Más oka is van ennek A WWW-n kalandozónál kicsi a

valószínűsége annak, hogy rendelkezésére áll ugyanaz a betűtípus, mint a WWWoldalt fejlesztőnek. Vagy képek esetén semmi garancia nincs arra, hogy minden böngészőprogram ugyanazon felbontásban és színszámmal tudja megjeleníteni a képet. És így tovább A HTML-ben mégis az a nagyszerű, hogy nagymértékben megközelíti a platformfüggetlenséget. Egy HTML dokumentum - ha nem is azonos módon - mindenki számára megtekinthető. 8. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet A HTML alapvető szabályai A HTML dokumentum normál szövegfájl. Bármely szövegszerkesztővel létrehozható, ill. módosítható, amely nem használ különleges fájlformátumot vagy ha létezik TEXT formátumú mentési lehetőség benne. A HTML dokumentum szabványos kiterjesztése .htm vagy html A HTML utasításokat a szövegben < és > jelek közé kell zárni. Egy-egy utasítás - HTML parancs, HTML elem - hatását általában a záró utasításpárja

szünteti meg, amely megegyezik a nyitó utasítással, csak a / jel vezeti be (természetesen a < és a > jelek között). Az utasítások nagy része opcionális elemeket is tartalmazhat, melyek csak a nyitóutasításban szerepelhetnek, a záróban nem. Az opciók értékadásánál az idézőjel nem mindig kötelező, csak ajánlott A HTML utasítás kulcsszavaiban nem különböztetjük meg kisbetűket és nagybetűket. A HTML dokumentum elvi felépítése Minden HTML formátumú szövegfájl a <HTML> utasítással kezdődik és a </HTML> záróutasítással végződik. Ezen elemek közé kell zárni a teljes dokumentumot formázóutasításokkal és hivatkozásokkal együtt A HTML dokumentumot két részre lehet bontani a fejlécre és dokumentumtörzsre. (Egy harmadik rész lehet a keretek definíciója.) A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelemek között szokás a dokumentumcímet megadni, mely

címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. A fejlécet a </HEAD> utasítás zárja. Ezt a részét a dokumentumnak általában az ablak címsorában jelenítik meg a böngészőprogramok. A dokumentumtörzs - amit voltaképpen a WEB-böngésző meg fog jeleníteni - a fájl <BODY> és </BODY> utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. Az alábbi egyszerű példadokumentum tartalmaz fejlécet, törzsét pedig egy normál bekezdés alkotja: <HTML> <HEAD> <TITLE>A dokumentum címe</TITLE> Fejléc elemek. </HEAD> <BODY> A tulajdonképpeni dokumentumtörzs következik. <P> Ez itt egy normál bekezdés </P> </BODY> </HTML> 9. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet A HTML dokumentum fejléce A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD>, végét a

</HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelemek között legfontosabb a dokumentumcím, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. Ezt a részét a dokumentumnak általában az ablak címsorában jeleníti meg a legtöbb böngészőprogram. A <BASE HREF="protokoll://gépnév/elérési út"> utasításban szereplő URL határozza meg a báziscímet, melyből a relatív címeket értelmezni kell. Az intelligens kiszolgálók korában nem kötelező megadni. A <BASEFONT SIZE="szám"> utasítással jelölhető ki a dokumentumban az alapértelmezett betűméret. Az <ISINDEX> utasítás jelzi a keresőrendszerek számára, hogy indexdokumentumról van szó Az <LINK> utasításban szereplő opciók jelzik dokumentum kapcsolatait más dokumentumokkal, stíluslappal, címszalaggal, stb. A <META NAME="mező" CONTENT="érték"> utasítás jelezheti a keresőrendszerek számára a

dokumentum-adatbázisba kerülő adatokat, pl. a dokumentum alkotóját, a létrehozó programot, rövid tartalmat, stb. A fejlécelemekre jellemző, hogy a böngészőablakban nem jelennek meg! Ezért a World Wide Weben szereplő dokumentumok fejlécének csak nagyon kis hányada tartalmaz a címen kívül egyéb információkat. A HTML dokumentum szövegtestének felépítése Minden HTML formátumú szövegfájl a <BODY> és a </BODY> utasításokkal közrezárt részében tartalmazza a megjelenítendő részét. (A dokumentum-kereteket kivéve!) Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. A <BODY BACKGROUND="fájlnévkit" BGCOLOR="színkód" TEXT="színkód" LINK="színkód" VLINK="színkód" ALINK="színkód"> utasításban a dokumentumtörzsre vonatkozó fenti előírások is szerepelhetnek opcióként. A BACKGROUND="elérési út/fájlnév.kit"

opcióval a dokumentum hátteréül szolgáló fájlt jelölhetjük ki. Háttérszínt a BGCOLOR="színkód" opcióval kiegészített utasítással definiálhatunk. Amennyiben háttérmintául szolgáló fájlt - lásd fent - is megadunk, akkor a háttérszín csak nagyon ritkán fog előtűnni a dokumentumban, pl. a keretek szegélyében. A dokumentumban a szöveg színét a TEXT="színkód" opcióval jelölhetjük ki. A LINK="színkód" opció a hivatkozások megjelenési színét határozza meg. A VLINK="színkód" pedig, a már bejárt hivatkozásokat jelölő színt határozza meg. Bekezdések a HTML dokumentumban Minden dokumentum, így a HTML formátumú dokumentum is, alapvetően bekezdésekre tagolódik. A HTML fájlban a bekezdések kezdetét a <P> utasítás jelzi a böngészőprogram számára. Tehát ezen elem nem az előző bekezdés végét, hanem a következő kezdetét jelzi, vagyis mindig megelőzi azt a bekezdést,

amelyre vonatkozik! A bekezdés a következő bekezdés kezdetét jelző utasításig tart, tehát nincs záróutasításpárja a bekezdés elemnek. A legtöbb böngészőprogram két bekezdés között egy üres sort szúr be megjelenítéskor! A bekezdés elem hordozhat magában a bekezdés stílusát meghatározó opciókat. A bekezdés igazítását a <P ALIGN="hely"> formájú utasítással szabályozhatjuk. Az automatikus tördelést a NOWRAP opció tiltja meg a böngészőprogram számára. Amennyiben egy bekezdésen belül mindenképpen új sort szeretnénk kezdeni, akkor a <BR> utasítást kell használni (nincs zárópárja). 10. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Mikor dolgozzák ki a WWW technológiát? a., 1959 b., 1989 c., 1990 2. Mi az Internet alap protokollja? a., FTP b., HTTP c., TCP/IP 3. Mit jelent a DNS kifejezés? a., világháló b., körzeti

névfeloldási rendszer c., dokumentumformázási nyelv 4. Mi a HTTP? a., az Internet alap protokollja b., dokumentumformázási nyelv c., a WWW alkalmazási protokollja 5. Mit jelent az URL kifejezés? a., egy Webes erőforrás címe b., műszaki szabvány, a bináris adatok átvitelére c., az Internet egyik szolgáltatása 6. Mi a HTML? a., dokumentumformázási nyelv b., az Internet egyik szolgáltatása c., a WWW alkalmazási protokollja 7. Melyik nem böngésző ezek közül? a., Internet Explorer b., Windows Commander c., Netscape Navigator 8. Milyen a "tag"-ek formája a HTML-ben? a., <TAG> b., :/TAG/: c., ;!TAG!; 9. Melyik nem attribútuma a BODY-nak? a., bgcolor b., align c., vlink 10. Hova írhatjuk a weboldalunk címét? a., a HTML utasítás mögé b., a HEAD utasítás mögé c., a TITLE utasítás mögé 11. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 1.fejezet II. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Mi a TCP/IP? 2. Milyen IP címzési

osztályokat ismer? 3. Mi a DNS? 4. Mi a WWW? 5. Mi a HTTP? 6. Hogyan működik a HTTP kommunikáció? 7. Mi a MIME? 8. Mi az URL és milyen a felépítése? 9. Mi a HTML? 10. Milyen a HTML dokumentumok elvi felépítése? 12. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet A FrontPage használata I. Szerkesztőprogramok A weboldalak készítésekor többféle segédprogramot is igénybe vehetünk. Ezek tudásukban (és persze árukban is) különböznek egymástól. - HTML szerkesztők: valójában egyszerű ASCII szövegszerkesztők, HTML specifikus funkciókkal kiegészítve, mint pl. tag-ek beszúrása menüből, párbeszédablakos értékadások stb. (Homesite) - WEB szerkesztők: WYSIWYG (What You See Is What You Get - Azt kapod amit látsz) oldalszerkesztők, mellyel kevesebb HTML tudással is készíthetünk weboldalakat (GoLive, DreamWeaver, FrontPage). - SITE szerkesztők: egy teljes honlap struktúra létrehozásához használható, bonyolultabb, a csoportmunkát

is támogató szoftverek (NetObjects Fusion, WebSphere). A Microsoft FrontPage A Microsoft FrontPage egy weblap-szerkesztő program, melynek segítségével a HTML (Hypertext Markup Language) minden lehetőségét kihasználhatjuk. A Microsoft FrontPage segítségével weblapokat készíthetünk és alakíthatunk át (HTML kód használatával) WYSIWYG nézetben, így láthatjuk, hogy a kialakított elrendezés hogyan látszik majd. A FrontPage Express a Microsoft FrontPage Editor több szolgáltatását tartalmazza egy kisebb programcsomagban. Így könnyen áttérhetünk a FrontPage programra anélkül, hogy új programot vagy a weblapok készítésének új módszereit kellene megtanulnunk. A FrontPage programcsomag tartalmazza a FrontPage Editor és a FrontPage Explorer programokat is, azonban a FrontPage Express nagy előnye az ingyenessége: a Microsoft Internet Explorer programcsomag tartalmazza azt, telepíteni a "Webszerzői összetevők" kiválasztásával lehet. A

FrontPage Express program könnyen használható szolgáltatásai segítségével érdekes és bonyolult weblapokat készíthetünk. Például: - Az eszköztárban található listából HTML kódokat illeszthetünk be anélkül, hogy azokat be kellene gépelnünk. - Kiválaszthatjuk a megfelelő szöveget vagy bekezdést, majd az eszköztár egyik gombjára kattintva formázhatjuk vagy igazíthatjuk azt. - Sajátkezűleg készített vagy kedvenc gyűjteményünkből származó képeket illeszthetünk be (a gyűjteményeket a FrontPage Express nem tartalmazza). - A munkát (a Web Publishing varázsló segítségével) közvetlenül a Weben vagy egy fájlban menthetjük. - Fényújságot (gördülő szöveget) illeszthetünk be stb. 13. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet A Microsoft FrontPage indításakor egy, az Office programcsomagból jól ismert környezettel találkozunk, olyan speciális lehetőségekkel kiegészítve, melyek a weboldalak készítésénél

nélkülözhetetlenek. Megnyitás, mentés2 A Fájl menü jól ismert funkciói, hasonlóképpen működnek itt is mint a többi Office alkalmazásban. Ha meg akarunk nyitni egy weboldalt, azt megtehetjük a lokális gépről (ebben az esetben az oldalt tartalmazó .htm vagy html kiterjesztésű állománynak valamelyik helyi meghajtón kell lennie), illetve a hálózatról. 2 Melléklet: megnyit.avi 14. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Előbbi esetben a "Forrásfájl neve" mezőbe kell beírni az állomány nevét és elérési útját, ill. a "Tallózás" gombbal meg is kereshetjük azt Ha hálózati erőforrást (dokumentumot) kívánunk szerkeszteni a "Forráshely neve" mezőbe kell beírnunk a megnyitni kívánt dokumentum URL-jét. Az elkészült weboldal mentésekor megadható, hogy a program az internetes kiszolgálóra mentsen, ill. lehetőségünk van "Fájlként" való mentésre, ebben az esetben a

"Mentés másként" ablakban megadhatjuk, hogy mely mappába, milyen néven kívánjuk menteni a HTML dokumentumunkat. Nézetváltás A Microsoft FrontPage két nézettel rendelkezik: az ún. WYSIWYG nézettel, ill a HTML nézettel. A HTML nézetet a Nézet menü HTML menüparancsával hívhatjuk elő. A HTML kódablakban látható az éppen szerkesztett weboldal forráskódja, ha kijelöljük a "Színkódolás megjelenítése" jelölőnégyzetet, akkor szintaktikai színkiemeléssel. Amennyiben változtatunk valamit egy oldal forráskódján, választhatunk, hogy az eredeti kódot, vagy az átszerkesztettet akarjuk látni ("Eredeti" és "Jelenlegi" választókör). 15. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Amennyiben változtatunk a grafikus (WYSIWYG) felületen valamit, akkor az megjelenik a HTML kódban, ill. a kód változtatása kihatással van a grafikus felületen látott objektumokra is. A HTML oldal szerkezetét nem

kell kialakítanunk, a FrontPage elkészíti helyettünk. Mint az előbbi képen is látható, egy teljesen üres oldal is tartalmazza már az alapvető szerkezeti elemeket meghatározó tag-eket, valamint olyan FrontPage specifikus információkat, melyet a szerkesztő azonosítás ill. információszolgáltatás céljából rak a kódba. Lap tulajdonságainak beállításai3 A szerkesztett weblap tulajdonságainak beállítására a "Lap tulajdonságai" párbeszédpanel használható, melyet a Fájl menüből érhetünk el azonos nevű menüparanccsal. Általános fül - - - - 3 Hely: a webes dokumentumunk internetes címe (ha van). Cím: a HTML dokumentumunk címe, a <TITLE></TITLE> tag-pár között megadható érték a kódban. A böngésző címsorában jelenik meg, ha meg van adva. Alaphely: a már említett <BASE> utasítás beállítására szolgál. Alapértelmezett célkeret: ha az oldalunk több részből (keretből) áll, itt adható meg,

hogy a linkek, mely ablakrészben fejtsék ki a hatásukat (a <BASE> tag TARGET tulajdonságának beállítására szolgál). Háttérhang: itt adhatunk meg egy a rendszer által támogatott formátumú zenei állományt, melyet a lap betöltődésekor a böngésző lejátszik. Beállítható az ismétlések száma, vagy a folyamatos (végtelen) ismétlés. Kódolás: nyelvi kódok beállítása a mentéshez ill. a megjelenítéshez Ez határozza meg az alkalmazott karakterkód készletet. Melléklet: lap.avi 16. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Háttér fül - - - Kép a háttérben: amennyiben a weboldalunk háttereként valamilyen képet szeretnénk használni, itt adhatjuk meg a képet tartalmazó grafikus állomány elérési útvonalát és nevét, ill. a "Tallózás" gombra kattintva megkereshetjük azt Vízjel: a jelölőnégyzet kiválasztásával egy nagyméretű képet fixálhatunk a böngésző ablakában. A hatás lényege, hogy

a lap görgetése során a háttérkép nem mozdul el. Színbeállítások (Háttér, szöveg, hivatkozás, felkeresett ill. aktív hivatkozás): a <BODY> tag-nél megadható színbeállításokat adhatjuk meg itt. Lenyíló listából választhatjuk ki a kívánt színt, ha a választék nem megfelelő a lista utolsó eleme az "Egyéni" lehetőség, mely a Windows szabványos színpalettáját nyitja meg, és innen is választhatunk. Margók fül Az alapértelmezett margókat állíthatjuk át. Mivel egy weboldal bármilyen széles vagy magas lehet ezért csak a bal ill. a felső margó értékét változtathatjuk meg, képpontban (pixel) megadva. Egyéni fül Az ún. <META> tag-ek megadására szolgál Itt a böngészőnek ill a keresőkhöz tartozó ún. "robot" programoknak szóló információkat szokás elhelyezni A böngészőnek szóló információkat "Rendszerváltozók"-nak nevezi a FrontPage, míg a többit "Felhasználói

változók"-nak. 17. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Bekezdésformázás4 A HTML formátumú szövegfájlban definiálhatunk címeket, ill. alcímeket hat szint mélységig. A legfelső szintű címet a <H1 ALIGN="hely"> és a </H1> utasításpárral kell közrezárni. A második szintet a <H2 ALIGN="hely"> és a </H2> utasítások határolják, és így tovább a hatodik szintig . Minden szint más-más betűformátumban jelenik meg a dokumentumban, a böngészőprogram beállításától függően. A címek igazítását szabályozza az ALIGN opció, melynek lehetséges értékei: left, center, right. A FrontPage-en belül a bekezdések igazítására használhatjuk az eszköztáron lévő gombokat: ezek az Office programokból már ismerősek lehetnek a balra, középre ill. a jobbra igazítást lehet velük elérni. Ugyancsak elérhető az igazítás a Formátum menü Bekezdés menüpontjából. Itt egy

párbeszédablakot kapunk, melyen nem csak az igazítást állíthatjuk be, de a bekezdésünk stílusát is megváltoztathatjuk az előbb említett címsorokra (fejléc). Ez a funkció elérhető a Formázás eszköztár legelső Stílus lenyíló listájáról is. Bekezdésen belüli baloldali behúzásra ugyanezen eszköztár utolsó két gombja használható. A két gomb közül az első a behúzás csökkentésére, míg a második a behúzás növelésére alkalmazható. 4 Melléklet: bekezdes.avi 18. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Karakterformázás Karakterek formázásához menüparancsát. használhatjuk a Formátum menü Betűkészlet Itt beállíthatjuk a betűtípust, a betűstílust, és a méretet. A méret a HTML kódban kötött: 1-től 7-ig adhatunk meg értékeket, és a látott méret a böngésző beállításaitól függ. A "Speciális stílusok" fül kiválasztásával újabb beállítási lehetőségekhez jutunk, olyan

tag-eket szúrhatunk be a HTML kódba, melyek speciális funkciókat látnak el. A "Függőleges helyzet" lenyíló listával tehetünk egy karaktersorozatot felső vagy alsó indexbe, a hely a szöveg emelését vagy csökkentését teszi lehetővé az alapvonalhoz képest. 19. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Ugyanezeket a funkciókat elérhetjük a Formázás eszköztárról is. A Formázás eszköztár második lenyíló listája a betűtípusok kiválasztását teszi lehetővé. Az azt követő két eszköztárgomb a szövegméret növelését ill. csökkentését teszi lehetővé a már említett hét méret között. A következő három eszköztárgomb a félkövér (B bold), a dőlt (I - italic), és az aláhúzott (U - underlined) stílus alkalmazását teszi lehetővé a kijelölt szövegrészre. Az utolsó karakterformázó eszköztárgomb a betűszín kiválasztását teszi lehetővé, ezt jelzi az ikonon található színpaletta is.

Listák5 Pontokkal bevezetett listákat olyan felsorolásoknál szoktak használni, amelyeknél nem lényeges a felsorolásban szereplő elemek sorrendje – vagyis amikor az elemeket nem kell sorszámozni. Ha az elemeket meghatározott sorrendben kell feltüntetni, számozott listát szokás használni. A sorrend megadásához használhatunk betűket, számokat és római számokat. A listaelemek mindegyike külön bekezdésbe kell hogy kerüljön. Felírhatjuk a listaelemeket, majd kijelölve azokat a Formátum menü Felsorolás és számozás menüparancsával kijelölhetjük a nekünk tetsző listaformátumot, ill. számozott lista esetében a kezdőértéket is. Előre is kijelölhetjük a listaformátumot, ilyenkor minden listaelemet ENTER-rel zárva automatikusan folytatja a listát a FrontPage. Ha alapértelmezésekkel akarjuk létrehozni a listát, használhatjuk a listához tartozó eszköztárgombokat is. 5 Melléklet: lista.avi 20. Barhács OktatóKözpont

Frontpage modul 2.fejezet Vízszintes vonal A vízszintes vonalakkal elválaszthatunk egymástól szövegrészeket, de kiemelésre is használhatjuk. Miután a vízszintes vonalat felvettük, módosíthatjuk annak jellemzőit, például a hosszát (szélesség), vastagságát (magasság), igazítását és színét. Ha egyszínű, árnyékolás nélküli vonalat akarunk megjeleníteni, jelöljük be a "Folyamatos vonal (árnyékolás nélkül)" jelölőnégyzetet, ha árnyékolt vonalat használnánk inkább, töröljük a jelet a jelölőnégyzetből. A "Vízszintes vonal tulajdonságai" párbeszédablak megjelenítéséhez kattintsunk duplán a vízszintes vonalra, vagy jelöljük ki azt és a Szerkesztés menü Legutolsó menüparancsát válasszuk ki ("Vízszintes vonal tulajdonságai"). Itt látható, hogy a tulajdonságlapok megjelenítésének billentyűkombinációja az ALT+ENTER. Megjegyzés Megjegyzés beszúrásához válasszuk a Beszúrás

menü Megjegyzés menüparancsát. A megjegyzések a FrontPage-en belül lila színnel jelennek meg, és a böngésző figyelmen kívül hagyja őket, így a kész webdokumentumban nem fognak látszani. 21. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Hivatkozások6 A hivatkozás olyan kapcsolat, amely egy weblapról vagy fájlból egy másik weblapra vagy fájlra mutat. A látogatók a hivatkozásra kattintva nyithatják meg, futtathatják, illetve jeleníthetik meg a célfájlt vagy weblapot a böngészőben, attól függően, hogy mire mutat a hivatkozás. A hivatkozás célpontja általában egy másik weblap, de lehet kép, multimédiás fájl, Microsoft Office dokumentum, e-mail cím vagy program is. Másik weblapra mutató hivatkozás esetén például az adott weblap megnyílik a böngészőben, .avi fájlra mutató hivatkozás esetén pedig valamilyen médialejátszó programban nyílik meg a fájl. A hivatkozások alkalmazása - Ugrás a hálózaton, intraneten

vagy az interneten található fájlra vagy weblapra - Eljutás egy jövőben létrehozni kívánt fájl vagy weblap helyére - E-mail küldése - Fájlátvitel elindítása, például fájl letöltése vagy FTP protokoll útján történő elküldése - Könyvjelző felkeresése Amikor a látogató olyan szövegre vagy képre mutat, amely hivatkozásként szolgál, az egérmutató kéz alakúvá válik, jelezve, hogy az adott elemre rá lehet kattintani. Azt is be lehet állítani, hogy a böngészők milyen színnel jelenítsék meg a hivatkozásokat. Ehhez háromféle színt lehet megadni, a hivatkozás állapotától függően: - Hivatkozás – eddig még ki nem választott hivatkozás - Aktív hivatkozás – az éppen kiválasztott hivatkozás - Felkeresett hivatkozás – korábban már megtekintett hivatkozás A webböngészők meg tudják állapítani, hogy a felhasználó egy adott időn belül felkereste-e a hivatkozás által jelölt helyeket. A Microsoft Internet Explorer

esetében ez az időszak Előzmények néven ismert, és a felhasználó adhatja meg, hogy meddig tartsa nyilván a böngésző, mely lapokat keresett fel (például 20 nap). Ha a weblapot ezen időszakon belül felkereste, a hivatkozást a böngésző felkeresett hivatkozásként jeleníti meg. Ha ezen időn belül nem látogatta meg a weblapot, akkor a hivatkozás úgy jelenik meg, mintha sosem járt volna ott. 6 Melléklet: link.avi 22. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet A hivatkozás egyaránt lehet szöveg és kép is. A szöveges hivatkozás egy szó vagy kifejezés, amelyhez egy cél-URL van hozzárendelve. A képes hivatkozás egy olyan kép, amelyhez az alábbi két módszer valamelyikével egy cél-URL van hozzárendelve: - A teljes képhez egy alapértelmezett hivatkozás van hozzárendelve. Ebben az esetben a látogató a kép bármely részére kattintva a célfájlt nyitja meg. A gombok például ilyen alapértelmezett hivatkozással ellátott

képek. - A képen kijelölhető egy vagy több interaktív terület, amelyek segítségével a kép egyes részei külön hivatkozásokként működnek. Az interaktív területeket tartalmazó képet interaktív képnek nevezik. Interaktív kép lehet például egy olyan kép, amely a webhely különböző részeit jelképezi (például a honlapot, a katalóguslapot stb.) A látogató az interaktív kép megfelelő részeire kattintva tudja megjeleníteni a webhely különböző weblapjait. A hivatkozások számos módon megjelenhetnek a weblapon. A böngészők általában aláhúzzák és más színnel jelenítik meg a hivatkozások szövegét. A képes hivatkozások nem mindig vehetők észre első látásra. Ha azonban az egérrel egy ilyen képre áll, megtudja, hogy az adott kép egyben hivatkozás is. Az egérmutató alakja ugyanis megváltozik, általában egy kinyújtott mutatóujjú kézre. Az URL működése Amikor hivatkozást hozunk létre, annak célja Uniform Resource

Locator (URL – egységes erőforrás-megnevezés) formájában van kódolva. Az URL tartalmazza a webkiszolgálót vagy hálózati helyet, valamint azon belül a fájl elérési útját és nevét. Ezenkívül azonosítja a fájlt kezelő protokollt is (amely lehet például HTTP vagy FTP). Abszolút és relatív URL Az abszolút URL tartalmazza a teljes címet, azaz a protokollt, a webkiszolgáló nevét, az elérési utat és a fájlnevet. A relatív URL-címből egy vagy több hiányzik a fentiek közül. A hiányzó adatokat a böngésző arról a weblapról veszi, amelyen az URL található. Ha például a protokoll és a webkiszolgáló neve hiányzik, a böngésző az URL-címet tartalmazó weblap protokollját és tartományát (például .hu, com, org vagy edu) használja Általánosan elterjedt, hogy a webhelyen lévő weblapokon relatív URL-címeket használnak, amelyek csak az elérési út egy részét és a fájlnevet tartalmazzák. Ha a fájlokat másik kiszolgálóra

helyezik át, az ilyen hivatkozások továbbra is működőképesek maradnak mindaddig, míg a weblapok egymáshoz viszonyított helyzete változatlan marad. 23. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Hivatkozások létrehozása Hivatkozásokat meglévő szövegből vagy képből oly módon hozhatunk létre, hogy a hivatkozó objektumot kijelöljük, majd a Szerkesztés menü Hivatkozás menüparancsával megnyitjuk a "Hivatkozás tulajdonságai" párbeszédpanelt. Itt háromféle hivatkozásmódot állíthatunk be: - Betöltött lapok között vagy lapokon belüli hivatkozás ("Lapok megnyitása") - Hálózati hivatkozás ("World Wide Web") - Relatív hivatkozás ("Új lap") 24. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Lapok megnyitása Ezen a fülön egy listában láthatjuk a FrontPage-be szerkesztésre betöltött lapokat. Ezek kiválaszthatóak a hivatkozásunk céljául. A "Könyvjelző"

lenyíló listában az aktuálisan szerkesztett oldalon található könyvjelzőinket láthatjuk. A könyvjelző olyan hely vagy kijelölt szöveg a weblapon, amelyet a weblap készítője megjelölt. A könyvjelzők hivatkozások végpontjaként használhatók. Ha például egy weblap egy adott részét szeretnénk a webhelyet felkereső látogató elé tárni, készítsünk olyan hivatkozást, amely a könyvjelzőre mutat. Amikor a látogató erre a hivatkozásra kattint, a weblap megfelelő része jelenik meg a böngészőben, nem kell a lap tetejétől keresgélnie. A "Célkeret" beviteli mezőbe pedig több részből álló weblapok esetében adhatjuk meg, hogy a hivatkozás által mutatott objektum, mely laprészbe (keretbe) töltődjön be. World Wide Web Itt adható meg a hivatkozás célja, ha az a hálózaton található. A "hivatkozástípus" lenyíló lista tartalmazza a már említett sémákat (protokollokat), az "URL" rész pedig a

hálózati címet. A "Célkeret" mező szerepe itt is ugyanaz, mint az előzőekben említett Új lap Itt egy már létező, a lokális meghajtón megtalálható HTML dokumentum adható meg, relatív hivatkozással. Amennyiben nem egy már a dokumentumban elhelyezett szövegből vagy képből akar hivatkozást létrehozni, választhatja a Beszúrás menü Hivatkozás menüparancsát. Ebben az esetben is a "Hivatkozás tulajdonságai" párbeszédpanel nyílik meg, a különbség csak annyi, hogy hivatkozásként a cél címe helyeződik el a weboldalon. 25. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Mi a Microsoft FrontPage? a., weblap-szerkesztő szoftver b., ASCII szövegszerkesztő c., HTML oldalakat megjelenítő program 2. Milyen kiterjesztéssel menthetjük a Microsoft FrontPage-ben létrehozott állományokat? a., html, htm b., txt, doc c., fpd, web 3. Mit jelent a DNS

kifejezés? a., világháló b., körzeti névfeloldási rendszer c., dokumentumformázási nyelv 4. Milyen nézetek vannak a Micrososft FrontPage-ben? a., csak WYSIWYG ("Azt kapod amit látsz") b., csak HTML c., HTML és WYSIWYG 5. Mire való a <BASE> utasítás? a., egy Webes erőforrás címének megadására b., alaphely beállítására c., háttérhang beállítására 6. Mi a vízjel hatás lényege? a., a lap görgetése során a háttérkép nem mozdul el b., a háttérkép átlátszó lesz c., dombornyomásos hatást érhetünk el vele 7. Hány címsor szint létezik a HTML-ben? a., három b., öt c., hat 8. Milyen lista nincs a Microsoft FrontPage-ben? a., pontokkal bevezetett b., többszintű c., számozott 9. Mi nem lehet hivatkozás? a., megjegyzés b., szöveg c., kép 10. Mi a vlink? a., hivatkozás egy másik weblapra b., aktív hivatkozás c., már felkeresett hivatkozás 26. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 2.fejezet II. KÉREM

VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Milyen szerkesztőprogramokat vehetünk igénybe weboldalak készítésekor? 2. Mi a Microsoft FrontPage? 3. Hogyan tudunk egy már létező weblapot megnyitni szerkesztésre? 4. Milyen nézetek vannak a Microsoft FrontPage-ben? 5. Hogyan kell kialakítani a HTML oldal szerkezetét a Microsoft FrontPage-ben? 6. Milyen címsorokat definiálhatunk a HTML oldalon belül? 7. Hogyan adhatunk meg méretet a szövegünknek? 8. Mikor használjuk a felsorolt és mikor a számozott listát? 9. Mi a hivatkozás? 10. Mi a különbség az abszolút és a relatív URL között? 27. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet A FrontPage használata II. Fényújság A fényújság nem más, mint egy gördülő szöveg. Testre szabható, így pontosan elérhető a kívánt hatás. A Fényújság tulajdonságainak beállításához kattintsunk az egér jobb gombjával a módosítani kívánt fényújságra, majd kattintsunk a Fényújság

tulajdonságai parancsra. Természetesen a Vízszintes vonalnál már ismertetett lehetőségek itt is működnek. Fényújság tulajdonságai: - Szöveg – Írjuk be a fényújság szövegét (hossza nincs korlátozva). - Irány – A szöveg futási irányának megadásához jelöljük be a Balra vagy a Jobbra választógombot. - Mozgási sebesség – Adjuk meg a fényújságban futó szöveg sebességét. - Késleltetés – Állítsuk be vagy adjuk meg azt az időt ezredmásodpercben, amellyel a szöveg futásának elindulását késleltetni szeretnénk. - Mennyiség – Állítsuk be vagy adjuk meg azt a képpontszámot, amellyel a fényújságban futó szövegnek el kell mozdulnia. - Viselkedés - Görgetés – A szöveg keresztülgördül a képernyőn. - Dia – A szöveg beúszik a képbe. - Váltakozó – A szöveg megjelenése a gördülő és a beúszó között váltakozik. - Igazítás - Felülre – A fényújságot az azt körülvevő szöveg tetejéhez igazítja. -

Középre – A fényújságot az azt körülvevő szöveg középső részéhez igazítja. - Alulra – A fényújságot az azt körülvevő szöveg aljához igazítja. 28. Barhács OktatóKözpont - - - Frontpage modul 3.fejezet Méret – Jelöljük be a Szélesség vagy a Magasság jelölőnégyzetet, írjuk be a szélesség vagy a magasság értékét, majd válasszuk ki, hogy a magasság és a szélesség képpontban vagy a böngészőablak százalékában értendő. Ismétlődés – Itt adhatjuk meg, hogy a fényújságban megjelenő szövegeffektus hányszor ismétlődjön. - A fényújság folyamatos ismétléséhez jelöljük be a "Folyamatosan" jelölőnégyzetet. - A fényújság adott számú ismétléséhez töröljük a jelet a jelölőnégyzetből, és írjuk be azt a számot, ahányszor a fényújság megjelenjen. Háttérszín – Itt adhatjuk meg azt a színt, amelyet a fényújság gördülő szövege mögött kívánunk megjeleníteni. Képek7

Grafikus formában információt adhatunk, művészi illusztrációt, témákhoz tartozó elemeket vagy cégemblémát helyezhetünk el a weblapokon. Díszítő jellegén túl a kép hasznos lehet az olyan weblapelemeknél is, mint amilyenek a navigációs gombok. A weblapokon a következő fájlformátumú képek helyezhetők el: - A GIF formátumú képek legfeljebb 256 színt tartalmazhatnak. A GIF ábrák egyik előnyös tulajdonsága, hogy az egyik színüket átlátszónak lehet választani. - A JPEG a több ezer vagy több millió színt tartalmazó fényképszerű képek általánosan elterjedt formátuma. A JPEG képeknek az az előnye, hogy a kép minőségének változtatásával meghatározható a fájl tömörítésének mértéke. Minél alacsonyabbra állítjuk a minőséget, annál nagyobb lesz a fájl tömörítési aránya. Ennek eredményeként a fájl mérete csökken. - BMP – (Windows és OS/2) A Microsoft Windows környezet eredeti bitképformátuma. A kép

apró pontok sorozatából áll össze; a formátum legfeljebb 24 bit színmélységű ábrákat támogat. - TIFF – Tagged Image File Format. Nagy felbontású, kód alapú fájlformátum A digitális képek általános forgalmazására használják. - TGA – Truevision Targa Graphics Adaptor fájlformátum. 1–32 bit színmélységű képeket és olyan professzionális szolgáltatásokat támogat, mint az alfa (maszk) csatorna, a gammabeállítások és beépített miniatűr. - RAS – Raszterformátum. Enyhén tömörített, legfeljebb 36 bit színmélységű képeket támogat. - EPS – Encapsulated PostScript fájlformátum. A Post Graphic fájlformátum kiterjesztése, amely lehetővé teszi a PostScript grafikus fájlok más dokumentumokkal történő egyesítését. - PNG – A Portable Network Graphics formátum a GIF egyik helyettesítője, amely a több ezer vagy több millió színt tartalmazó képek esetében is támogatja az átlátszóságot. Néhány

böngészőprogram azonban csak egy különleges beépülő modul segítségével tudja megjeleníteni a PNG képeket. - WMF – Microsoft Windows metafájl formátum. A bitképes, a vektorgrafikus és az Encapsulated PostScript (EPS) adatokat támogatja 7 Melléklet: kep.avi 29. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet A weblapokon animált GIF képeket és videofelvételeket is elhelyezhetünk. Animált GIF képet, amely GIF grafikák meghatározott sorrend szerinti megjelenítését jelenti, grafikai programban hozhatunk létre, de a weben is kereshetünk ilyeneket. A weblapot bármely olyan videofelvétellel kiegészíthetjük, amelyet a Windows Media Player programmal le lehet játszani – ilyenek például az .avi formátumú videofelvételek. Meg lehet határozni a felvétel lejátszásának rendjét is, például megadható, hogy a weblap első betöltésekor egyszer játssza azt le a program, folyamatosan ismételje, vagy akkor indítsa el a felvételt,

amikor az egérmutatót fölé helyezik. Kép felvétele a weblapra Kép felvételéhez kattintsunk a Beszúrás menü Kép menüparancsára. Itt választhatunk a Clipartból vagy a fájlból történő kép beszúrása között. A fájlból történő beszúrás esetén lehetőségünk van megadni egy lokális állományt, ill. az interneten megtalálható képet. Előbbi esetben tallózással is megkereshetjük a grafikus állományt, utóbbi esetben azonban nekünk kell megadni a kép teljes URLjét. Képtulajdonságok beállítása A "Kép tulajdonságai" párbeszédablak megjelenítéséhez használjuk az eddig tanult módszerek valamelyikét vagyis: Kattintsunk duplát a képre! - Jelöljük ki a képet egyszeres kattintással, majd válasszuk a Szerkesztés menü Képtulajdonságok menüparancsát! - Kattintsunk jobb egérgombbal a képre, majd a megjelenő gyorsmenüből válasszuk a Képtulajdonságok menüparancsot! - Jelöljük ki a képet, majd nyomjuk meg az

ALT+ENTER billentyűkombinációt! 30. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet A "Kép tulajdonságai" párbeszédpanel háromféle beállítási lehetőséget kínál: - Általános: a kép általános paramétereinek beállítására szolgál. - Videó: videóállományok jellemzőinek beállítására szolgál. - Megjelenés: a kép weblapon való megjelenési tulajdonságainak meghatározására szolgál Általános - Képforrás: a megjelenítendő képet tartalmazó grafikus állomány neve és elérési útja. Tallózással is megkereshetjük - Típus: a két legelterjedtebb grafikus állománytípus tulajdonság beállítására szolgál. - Gif: -Ha a képhez be van állítva átlátszó szín, az Átlátszó jelölőnégyzet be van jelölve. Ha eltávolítja a jelet a jelölőnégyzetből, megszüntetheti az átlátszóságot. -Összefűzött: animált Gif állományoknál a jelölőnégyzet be van jelölve. Ha eltávolítja a jelet a

jelölőnégyzetből, az animáció első kockáját jeleníti meg a webböngésző statikusan. - Jpeg: -A JPEG kép minőségét úgy adhatja meg, hogy a Minőség mezőbe beír egy 1 és 100 közötti értéket. - Alternatív ábrázolás: - Kis felbontás: egy alacsonyabb felbontású, ezáltal kisebb méretű képet adhatunk meg. - Szöveg: helyettesítő szöveg megadása. Jelentősége akkor van, ha az oldalt szöveges vagy olyan böngészővel tekintik meg, ahol a képek megjelenítését kikapcsolták. Egyes webböngészők a kép letöltése közben is megjelenítik a helyettesítő szöveget, vagy amikor a látogató a képre viszi az egérmutatót. - Alapértelmezett hivatkozás: a grafikus objektumból hivatkozást (linket) készíthetünk, az itt található tulajdonságok megadásával. Ilyenkor egy a hivatkozás színével megegyező keretet helyez el a böngésző a kép körül. 31. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet Videó Videóállományok

esetén a már említett tulajdonságokat állíthatjuk be itt. Megjelenés - Elrendezés: itt adható meg, hogy a kép hogyan jelenjen meg a weboldalon. - Az Igazítás legördülő lista valamelyik elemének kijelölésével határozzuk meg, hogy a képet hová szeretnénk igazítani a weblapon. - Vízszintes köz mezőben adhatjuk meg, hogy hány képpontnyi térközt szeretnénk hagyni a kép jobb és bal oldalán. - Függőleges köz mezőben adhatjuk meg, hogy hány képpontnyi térközt szeretnénk hagyni a kép fölött és alatt. - Szegély vastagsága mezőben adhatjuk meg a szegély szélességét. Ha el szeretnénk távolítani a szegélyt, írjunk be 0-t. - Méret: itt adhatjuk meg a kép méretét képpontban, vagy az ablak százalékában. A képeket közvetlenül is átméretezhetjük. Kattintsunk a képre, majd az igazítópontjaira kattintva és azokat elhúzva méretezzük át a képet. Ha a kép átméretezése közben meg szeretnénk őrizni a képarányokat (a

méretarányt), a sarokban lévő igazítópontokat húzzuk el. Háttérhang A háttérhang weblaphoz társított hangállomány. A lap böngészőprogramban való megjelenítésekor a klip vagy folyamatosan, vagy a weblapon megadott számú alkalommal ismétlődik. A beszúrás menüben elérhető háttérhang parancs megegyezik a "Lap tulajdonságai"-nál már tárgyalt beállítási lehetőséggel. 32. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet Űrlapok8 A webhelyen található űrlap hasonlít a papíron lévőhöz. Információt lehet gyűjteni a segítségével a webhely látogatóitól, például fel lehet venni a megrendelésüket, a szállítási és számlázási adataikat. A webhely látogatói általában űrlapmezőkben adják meg az adatokat, választásaikat pedig választógombok vagy jelölőnégyzetek bejelölésével és legördülő listák elemeinek kiválasztásával jelzik. A szövegmezőkben megjegyzéseket is tehetnek. A Microsoft

FrontPage lehetővé teszi, hogy a webhely látogatóitól összegyűjteni kívánt információ típusa alapján állítsunk össze űrlapot, akár úgy, hogy egy üres űrlapból indulunk ki, és (mezők hozzáadásával) egyénileg szerkesztjük azt meg, akár úgy, hogy az Űrlap varázslót hívjuk segítségül. Megadhatjuk, hogy a webhely látogatói által beírt adatokat – az űrlaperedményeket – hogyan szeretnénk összegyűjteni, és eldönthetjük hogyan szeretnénk az eredményeket a visszaigazoló lapon megjeleníteni. Az űrlap varázslót a Fájl menü Új menüparancshoz tartozó "Új lap" párbeszédpanelről indíthatjuk oly módon, hogy kiválasztjuk a megfelelő űrlap típust. Ha önállóan kívánjuk megszerkeszteni az űrlapunkat elég, ha felveszünk egy űrlapmezőt a weblapra, a FrontPage beszúr egy űrlapot, mely egy szaggatott vonallal körülvett téglalap alakú területet. Ennek tulajdonságait azután szerkeszthetjük, ill. újabb

űrlapmezőket vagy szöveget vehetünk fel rá Attól függően, hogy milyen típusú információt szeretnénk kapni a webhely látogatójától, a mezők lehetnek beviteli mezők, választógombok, nyomógombok és így tovább. Miután a mezőket felvettük az űrlapra, sortörések, táblázatok, stíluslapok és pozicionálás alkalmazásával ugyanúgy elrendezhetjük azokat, mintha szöveggel dolgozna. Sok különböző típusú mező létezik, és ezek az egyedi igényeknek megfelelően akár testre is szabhatók. 8 Melléklet: urlap.avi 33. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet Űrlapmezők típusai - Beviteli mezők - A beviteli mezők rövid szövegek, például név vagy szám bevitelére használhatók. - Választógombok - A választógombokat (más néven rádiógombokat) akkor célszerű alkalmazni, ha azt szeretnénk, hogy a webhely látogatója egy lehetőségcsoportból csak egyet válasszon. - Szövegmező - A szövegmezőket egy- vagy

többsoros szöveg, például megjegyzés bevitelére alkalmasak. Annak érdekében, hogy eltérő hosszúságú szövegek is elférjenek benne, a mező görgethető. - Lenyíló lista - Lenyíló listát akkor célszerű alkalmazni, ha a webhely látogatójának listán szeretnénk bemutatni a választási lehetőségeket. Alkalmazását tekintve ez a mező egy választógomb-csoporthoz hasonlít, de azoknál kevesebb helyet foglal az űrlapon. A lenyíló lista beállítható úgy, hogy csak egy kiválasztást tegyen lehetővé, de úgy is, hogy többet. - Jelölőnégyzet - A választható tételekhez használunk jelölőnégyzeteket. A webhely látogatója bejelölheti a jelölőnégyzetet, vagy törölheti belőle a jelet. A jelölőnégyzetek több tétel kiválasztását is lehetővé teszik. - Nyomógomb - Segítségével a webhely látogatói elküldhetik a kitöltött űrlapot, az űrlap eredeti állapotát visszaállítva törölhetik a mezők tartalmát. - Az Elküldés

gomb helyett alkalmazhatunk egy az űrlapra felvett képet is. A látogató a képre kattint az űrlap kitöltése után annak elküldéséhez, mire a program az űrlapba bevitt adatokat a képmező nevével együtt továbbítja az űrlapkezelőhöz. 34. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet Az űrlap beállításai Az űrlap tulajdonságainak beállításához kattintsunk a szaggatott vonallal határolt téglalap alakú terület egy üres pontjára a jobb egérgombbal, majd válasszuk az Űrlap tulajdonságai menüpontot. Űrlapmezők tulajdonságainak beállításai Beviteli mező - - A Név mezőbe írjunk be egy a beviteli mező azonosítására szolgáló nevet. Ez a belső, az űrlapon nem látható név azonosítja a beviteli mezőt az űrlaperedmények között. Ha azt szeretnénk, hogy szöveg jelenjen meg a beviteli mezőben, amikor a webhely látogatója először nyitja meg az űrlapot, írjuk be ezt a szöveget a Kezdőérték mezőbe. 35.

Barhács OktatóKözpont - Frontpage modul 3.fejezet A Szélesség (karakter) mezőbe írjunk be egy számot, amely azt adja meg, hogy hány karakter széles legyen a beviteli mező. A Jelszómező csoportban kattintsunk az Igen vagy a Nem választógombra annak meghatározásához, hogy a beviteli mező jelszót tartalmaz-e vagy sem, így tartalma titkosítható-e vagy sem. Szövegmező - - A Név mezőbe írjunk be egy a szövegterület azonosítására szolgáló nevet. Ha azt szeretnénk, hogy a szövegterületen legyen valamilyen szöveg, amikor webhely látogatója először nyitja meg az űrlapot, írjuk be ezt a szöveget Kezdőérték mezőbe. A Szélesség (karakter) mezőben adjuk meg, hány karakter széles legyen szövegterület. A Sorok száma mezőben adjuk meg, hány szövegsor magas legyen szövegterület. a a a a Jelölőnégyzet, választókör - - A Név mezőbe írjunk be egy a jelölőnégyzet azonosítására szolgáló nevet. Az Érték mezőbe

írjuk be az űrlapmezőhöz rendelendő értéket. Ha a jelölőnégyzet be van jelölve, ez az érték szerepel az űrlap értékelésekor kapott eredmények között. Ha azt szeretnénk, hogy a jelölőnégyzet alapértelmezés szerint be legyen jelölve, amikor a látogató első ízben nyitja meg az űrlapot, jelöljük be a Kezdőállapot elemcsoportban a "Meg van jelölve" választógombot. 36. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet Lenyíló lista - - - - - A Név mezőbe írjunk be egy a lenyíló lista azonosítására szolgáló nevet. A lenyíló listában megjelenítendő választási lehetőségek felvételéhez kattintsunk a Hozzáadás gombra. A Választási lehetőség mezőbe írjunk be egy a lenyíló listában megjelenítendő választási lehetőséget. Ha azt szeretnénk, hogy a választási lehetőség értéke eltérjen a lenyíló listában megjelenő szövegtől, jelöljük be az Érték megadása jelölőnégyzetet, majd

írjuk be az értéket a megfelelő mezőbe. Ha azt szeretnénk, hogy az adott választási lehetőség legyen alapértelmezés szerint kijelölve, amikor a látogató első ízben nyitja meg az űrlapot, jelöljük be a Kezdőállapot elemcsoportban a "Ki van jelölve" választógombot. Ha meg szeretnénk változtatni a választható lehetőségek megjelenítési sorrendjét, jelöljük ki a listán valamelyik választási lehetőséget, majd kattintsunk a Fel vagy a Le gombra. A Magasság mezőbe írjuk be, hány sornyi szöveget szeretnénk megjeleníteni a lenyíló listában. Ha például a lenyíló listában három választási lehetőség szerepel, a magasság értékét állíthatjuk 3-ra, hogy mindegyik látsszon. Ha azt szeretnénk lehetővé tenni, hogy a lenyíló listából több választási lehetőséget is ki lehessen jelölni, a "Több választási lehetőség" elemcsoportban jelöljük be az Igen választógombot. Ha a Nem választógombot

jelöljük be, a webhely látogatója csak egy listaelemet tud kiválasztani. 37. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet Nyomógomb - A Név mezőbe írjunk be egy nevet, amely azonosítja majd a gombot az űrlaperedmények között. Az Érték/címke mezőbe írjuk be azt a szöveget, amelyet a gombon meg szeretnénk jeleníteni. A Gomb típusa elemcsoportban választhatjuk ki a gomb típusát. - Normál: egyszerű nyomógomb, a funkcióját mi határozhatjuk meg. - Elküldés: az ilyen típusú nyomógombbal küldhetjük el az űrlapon szereplő adatainkat. - Alaphelyzet: visszaállítja az űrlap betöltődésekor meghatározott mezőértékeket. 38. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 3.fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Mi a fényújság? a., gördülő szöveg b., villogó szöveg c., speciális kép, mely szöveget jelenít meg 2. Melyik nem grafikus képformátum ezek közül? a., gif b., png c., wma 3.

Mikor célszerű a választógomb alkalmazása? a., ha több lehetőségből csak egy a kiválasztható b., ha több lehetőségből több is kiválasztható c., ha saját parancsállományt akarunk futtatni 4. Mire való az űrlap? a., információgyűjtésre b., adatok táblázatos formában történő megjelenítésére c., figyelmeztetések elhelyezésére a weboldalon 5. Melyik nem nyomógomb típus? a., alaphelyzet b., leadás c., ugrás II. KÉREM VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Mi a fényújság? 2. Milyen grafikus fájlformátumok használhatók a weboldalak szerkesztésekor? 3. Hogyan tudunk mozgóképet elhelyezni a weblapon? 4. Mi a jelentősége az űrlapok alkalmazásának a Weben? 5. Milyen űrlapmezőket ismer? 39. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet A FrontPage használata III. Táblázatok9 A táblázat egy vagy több sornyi cella a weblapon, amelyet a lap elrendezésére vagy az adatok rendszerezett rendezésére használnak. A

FrontPage programban bármi elhelyezhető táblázatcellában, például szöveg, kép vagy űrlap. Táblázat létrehozása A Táblázat menüben kattintsunk a Táblázat beszúrása pontra. A Táblázat beszúrása párbeszédpanelen beállíthatjuk a következőket: - A Sorok száma mezőbe írjuk be, hány sor legyen a táblázatban. - Az Oszlopok száma mezőbe írjuk be, hány oszlop legyen a táblázatban. - Az Igazítás mezőben jelöljük ki a táblázat helyét a weblapon. - A Szegélyméret mezőben adjuk meg a táblázatszegély kívánt szélességét képpontban. Ha azt szeretnénk, hogy a táblázatnak ne legyen szegélye, a mezőbe 0 értéket írjon. - A táblázat cellamargójának (a cella szegélye és tartalma közötti távolság) megváltoztatásához adjunk meg egy számot a Cellakiemelés mezőben. - A táblázat cellaközének (a cellák közötti távolság) megváltoztatásához adjunk meg egy számot a Cellaköz mezőben. - A táblázat szélességének

megváltoztatására az alábbi lehetőségeink vannak: - Jelöljük be a képpont választógombot, majd adjuk meg a táblázat kívánt szélességét képpontban. - Jelöljük be a százalék választógombot, majd adjuk meg a táblázat kívánt szélességét a képernyőszélesség százalékában. 9 Melléklet: tabla.avi 40. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Táblázat tulajdonságainak beállításai A táblázat tulajdonságainak beállításához jobb egérgombbal kattintsunk a táblázatra és a felbukkanó gyorsmenüből válasszuk a Táblázat tulajdonságai menüpontot. - - - Elrendezés: a táblázat megjelenítési jellemzőit állíthatjuk itt be. - Igazítás – Itt állíthatjuk be, hol helyezkedjen el a táblázat a weblapon. - Szegélyméret – Itt adhatjuk meg a táblázatszegély kívánt szélességét képpontban. Ha nem szeretnénk, hogy a táblázatnak szegélye legyen, a mezőnek 0 értéket adjunk. - Cellakiemelés – A cella

szegélye és tartalma közötti távolság megváltoztatásához írjunk be egy számot a mezőbe. - Cellaköz – A táblázat cellái közötti távolság módosításához írjunk be egy számot a mezőbe. Szélesség megadása – Itt állíthatjuk be a táblázat szélességét képpontban vagy százalékban. Egyéni háttér: itt adhatjuk meg a táblázat hátterére vonatkozó jellemzőket. - Háttérkép: ha bejelöltük, beállíthatunk egy képet, amit a böngésző a táblázat hátterébe rak. - Háttérszín: a listáról kiválaszthatunk egy színt a táblázatunk hátterének Egyéni színek: a szegély színeire vonatkozó beállítások. - Szegély – A táblázatszegély színének beállításához válasszunk ki egy színt a listáról. - Világos szegély és Sötét szegély – Ha térhatást kívánunk elérni, ezekből a listákból választhatjuk ki a kétszínű szegély színeit. . 41. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Cella

tulajdonságainak beállításai - Elrendezés: a cellán belüli adatok elrendezési beállításai. - Igazítás: vízszintesen ill. függőlegesen igazíthatjuk a cellán belül a bevitt adatokat. - Fejléc cella: ha bejelöljük a cella tartalma alapértelmezetten félkövér és középre igazított lesz. - Nincs sortörés: a cella tartalma nem helyezkedhet el több sorban. - Szélesség megadása: a cella szélességének megadása képpontban vagy a táblázat szélességének százalékában. Ha kisebb értéket adunk meg, mint amit a cellában lévő adat megkíván, a beállítás figyelmen kívül hagyódik. - Egyéni háttér: ua. mint a táblázatnál, csak itt a beállítások a cellára lesznek hatással. - Egyéni színek: ua. mint a táblázatnál, csak itt a beállítások a cellára lesznek hatással. - Cellák átvitele: cellák egyesítésére való beállítás, a sorok ill. oszlopok a függőleges és a vízszintes egyesítésre utalnak. A cellák

átvitelének beállítása lehetővé teszi, hogy a táblázat különböző szélességű és magasságú cellákból álljon. A cellát beállíthatja például úgy, hogy magassága két sorra vagy szélessége két oszlopra terjedjen ki. 42. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Táblázatműveletek Mozgás a táblázatban A táblázatban mozogni a tabulátorbillentyűvel, vagy a kurzormozgató billentyűkkel lehet. Természetesen az egérrel szabadon áthelyezhetjük a kurzort bármelyik cellába. Sorok, oszlopok, cellák kijelölése Sorok kijelöléséhez menjünk a kijelölendő sor első cellája elé, amíg az egérkurzor egy jobbra mutató fekete nyíllá nem válik. Ha ilyenkor kattintunk a bal egérgombbal a teljes táblázatsor kijelölődik. Oszlopok kijelöléséhez menjünk a kijelölendő oszlop legfelső cellája fölél, amíg az egérkurzor egy lefelé mutató fekete nyíllá nem válik. Ha ilyenkor kattintunk a bal egérgombbal a teljes

táblázatoszlop kijelölődik. Cella kijelöléséhez az ALT billentyűt nyomva tartva kattintsunk a bal egérgombbal a cellára. Sorok és oszlopok beszúrása 1. Helyezzük a kurzort abba a sorba/oszlopba amely közelébe a sort/oszlopot be szeretnénk szúrni. 2. A Táblázat menüben kattintsunk a Sorok vagy oszlopok beszúrása pontra 3. Válasszuk ki a Sorok vagy az Oszlopok választógombot, majd írjuk be, hány sort/oszlopot szeretnénk beszúrni. 4. Adjuk meg, hogy hol akarjuk elhelyezni a sorokat/oszlopokat, sorok esetén a kurzor sora alá vagy fölé, oszlop esetén a kurzor oszlopa elé vagy mögé. 43. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Sorok, oszlopok törlése Sorok vagy oszlopok törléséhez a sort/oszlopot ki kell jelölni, majd a DEL billentyűvel a táblázatból el lehet távolítani. Cellák egyesítése, felosztása 1. Jelöljük ki az egyesítendő cellákat a CTRL+ALT billentyűkombinációt nyomva tartva. 2. Válasszuk a Táblázat

menü Cellák egyesítése parancsát 3. Kattintsunk egy üres területre 4. Jelöljük ki az egyesített cellát 5. Kattintsunk a Táblázat menü Cellák felosztása pontjára 44. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet 6. Válasszuk a "Szétvágás sorokba" opciót 7. Majd kattintsunk újra a Táblázat menü Cellák felosztása pontjára és most válasszuk a "Szétvágás oszlopokba" funkciót. 45. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet A HTML további lehetőségei Keretek Egyetlen böngészőablakban több HTML dokumentum is megjeleníthető a <FRAMESET> és a </FRAMESET> utasításpár, valamint a szorosan kapcsolódó <FRAME> utasítás együttes használatával. A <FRAMESET ROWS="oszlophatárok"> kezdőutasítással osztható fel a képernyő függőlegesen, a <FRAMESET COLS="sorhatárok"> utasítással pedig vízszintesen. Az oszlop- és sorhatárok megadhatók

képernyőpontban ill. százalékosan - vesszővel elválasztva -, a maradék képernyőterületre pedig a * helyettesítő karakter használatával lehet hivatkozni. Mivel vagy csak vízszintesen, vagy csak függőlegesen osztható fel a képernyő, ezért ha mindkét irányban osztott böngészőablak létrehozásához a <FRAMESET> elemeket egymásba kell ágyazni. Például egy függőleges felosztáson belül kell vízszintesen elválasztott részekre tagolni egy oszlopot. A fenti módon definiált területekre a <FRAME SRC="objektum"> utasítás tölti be a megadott objektumot, mely objektum lehet egy teljes HTML fájl, annak egy maghatározott része, ill. egy kép Az így kitöltendő keretek viselkedését szabályozza az utasítás <FRAME NAME="név" SRC="objektum" SCROLLING="érték" MARGINWIDTH="szám" MARGINHEIGHT="szám"> alakú megadása. Az adott keretnek nevet ad a NAME opció, a szkrollozást

letilthatja SCROLLING="no" kiegészítés (ezenkívül a yes és az auto értékeket veheti fel a SCROLLING opció), a MARGINWIDTH és a MARGINHEIGHT pedig a kereten belüli margók szélességét szabályozza. A fejlécben megadott <BASE TARGET="név"> utasítás a NAME="név" opcióval elnevezett keretbe irányítja a hivatkozásokat. Az <A HREF=> utasítás is értelmezi a TARGET="név" opciót (a TARGET=" top" opcióval az egész böngészőablakot elfoglalja a hivatkozott dokumentum, tehát feloldja az ablak keretekre osztását). Ha ezek egyike sem szerepel, akkor a hivatkozás a hivatkozó objektum keretében jelenik meg, felülírva azt. A <FRAMESET>, </FRAMESET> utasításpárral határolt területnek meg kell előznie a <BODY> utasítással kijelölt dokumentumtörzset. Egy <NOFRAMES> utasítással kell jelezni a dokumentum azon részének kezdetét, amelyet akkor kell a böngészőnek

megjelenítenie csak, ha nem ismeri a keretutasításokat. Csak ez a <NOFRAMES>-mel kezdődő rész tartalmazhatja a <BODY> és a </BODY> utasításpárt. 46. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Példa Forrás <HTML> <HEAD> <TITLE>Keretek</TITLE> <FRAMESET ROWS="80,*" BORDER="10"> <FRAME SRC="felso.htm" NAME="felso"> <FRAMESET COLS="195,*"> <FRAME SRC="bal.htm" NAME="bal"> <FRAME SRC="jobb.htm" NAME="jobb"> </FRAMESET> </FRAMESET> </HEAD> </HTML> 47. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Stíluslapok A stíluslapok (Cascading Style Sheets-CSS) a World Wide Web Consortium által kidolgozott HTML-szabványon alapuló technológia, amellyel a weblap megjelenését meghatározó tipográfiai adatokat adhatjuk meg, például a weblap szövegében használt

betűkészlet nevét. A CSS szabvány a HTML-dokumentumhoz csatolt stíluslapok és a felhasználó által definiált stílus közötti együttműködését is szabályozza. A stíluslapokat egységes stílusinformációk több weblapon történő alkalmazására használják. A stíluslap a weblapokhoz vagy a weblapelemekhez használni kívánt stílusokat leíró stílusdefiníciókat tartalmazza. Mindegyik stílusdefiníció egy kijelölőből áll, amelyet az adott kijelölő tulajdonságai és értékei követnek. A következők egyszerű példák stíluslapon megadott stílusdefiníciókra: H1 { font-size: x-large; color: green } H2 { font-size: large; color: blue } .note { font-size: small } #footer { font-family: serif } A példában szereplő H1 és H2 kijelölő, amely szabványos HTML-kódok formázási tulajdonságait módosítja. A kijelölők tulajdonságai és értékei kapcsos zárójelek ( { } ) között szerepelnek – a font-size a tulajdonság, az x-large pedig a

font-size (betűméret) tulajdonság értéke. Egy kijelölőhöz több, egymástól pontosvesszővel ( ; ) elválasztott tulajdonság is megadható. A példában szereplő note egy osztálykijelölő, a #footer pedig egy azonosítókijelölő. Példa 48. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Forrás <HTML> <HEAD> <TITLE>Stiluslap</TITLE> <STYLE> <!-BODY { color : maroon; font-size : 16pt; font-family : Comic Sans MS} P { color : red; font-weight: medium; font-style : normal; font-size : 30pt; font-family : Courier New} H1 { color : blue; font-weight: bold; font-size : 18pt; font-family : Impact} H2 { color : black; font-weight: medium; font-style : normal; font-size : 50pt; font-family : Arial} --> </STYLE> </HEAD> <BODY BGCOLOR=lightgrey> <CENTER> <P>Barhács OktatóKözpont</P> <H1>Barhács OktatóKözpont</H1> Barhács OktatóKözpont <H2>Barhács OktatóKözpont</H2>

</CENTER> </BODY> </HTML> 49. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet A JavaScript használata a HTML dokumentumban Egy HTML formátumú szövegfájl tartalmazhat JavaScript vagy VBScript "programnyelven" megírt kódsorokat is <SCRIPT LANGUAGE="JavaScript"> és a </SCRIPT> utasításokkal közrezárva. A JavaScript, mint programnyelv bemutatására nem kerül most sor. A JavaScript változókat és függvényeket a dokumentum fejlécében szokás definiálni (vagyis a <HEAD> és a </HEAD> utasításokkal közrezárt részében a dokumentumnak). Az így definiált függvényeket lehet meghívni, a változókra lehet hivatkozni a szöveg HTML elemeiben. Nem tévesztendő össze a JavaScript a JAVA programozási nyelvvel. A JAVA nyelven önálló programokat lehet írni, melyeket az <APPLET CODE="osztály"> utasítással lehet meghívni. Az alábbi JavaScript programocska egy új

böngészőablakot hoz létre. Példa 50. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Forrás <HTML><HEAD> <TITLE>Javascript</TITLE> <SCRIPT LANGUAGE="JavaScript"> <!-function Ablak() { msg=open( "","DisplayWindow","toolbar=no,directories=no,menubar=no," + "resizable=no,width=300,height200"); msg.documentwrite("<BODY>"); msg.documentwrite("<CENTER><H2>Új böngészőablak</H2>"); msg.documentwrite("<FORM>"); msg.documentwrite("<INPUT TYPE=button VALUE= BEZÁR ÉS VISSZA + onclick=window.close()>"); msg.documentwrite("</FORM></CENTER>"); msg.documentwrite("</BODY>"); } // --> </SCRIPT> </HEAD> <BODY><CENTER> <H1>JavaScript példa</H1> <INPUT TYPE="button" VALUE= ÚJ ABLAK MEGNYITÁSA onclick="Ablak()">

</CENTER></BODY></HTML> 51. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul 4.fejezet Ellenőrző kérdések I. KÉREM VÁLASSZA KI A HELYES MEGOLDÁST! 1. Mi a jelentősége a keretek használatának? a., kiemelhetjük vele a fontosabb szövegrészeket b., egy böngészőablakban több html oldal is megjeleníthető c., semmi 2. Hova kell kerülni a keretdefinícióknak? a., a HTML dokumentum fejrészébe b., a HTML dokumentum törzsébe c., a HTML dokumentum lábrészébe 3. Mi a stílusok alkalmazásának haszna? a., a weblap tipográfiai jellemzőit adhatjuk meg velük b., címsorokat definiálhatunk velük c., bekezdések igazítását adhatjuk meg velük 4. Mi a JavaScript? a., HTML állományban használható programnyelv b., A Java nyelv Microsoft-os változata c., nyelv, mellyel dokumentumdefiníciókat adhatunk meg 5. Java nyelven írt programocskákat milyen tag-gel lehet meghívni? a., <SCRIPT> b., <JAVA> c., <APPLET> II. KÉREM

VÁLASZOLJON A FELTETT KÉRDÉSEKRE! 1. Mi a keretek haszna? 2. Hogyan osztható fel a képernyő függőlegesen és hogyan vízszintesen? 3. Hogyan osztható fel a böngészőablak mindkét irányban? 4. Mik a stíluslapok és mire használjuk? 5. Mi a JavaScript? 52. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Megoldások Megoldások 1. fejezet I. 1. b 2. c 3. b 4. c 5. a 6. a 7. b 8. a 9. b 10. c II. 1. Ha valaki kérdezi tőlünk mi is az a TCP/IP, három különböző választ adhatunk Először is mondhatjuk azt, hogy a TCP és az IP két protokoll, amely irányítja és végrehajtja a hálózatok közötti adatátvitelt. Másodszor mondhatjuk, hogy a TCP/IP kifejezés gyakran használatos több különböző protokoll együttesére, amelyek számítógépeket és más kommunikációs eszközöket hálózattá szerveznek. Harmadszor egyszerűen annyit mondunk, hogy a TCP/IP az Internetet összefogó ragasztó. 2. A TCP/IP alapú hálózatban a számítógépeket egy olyan

szám azonosítja , mely négy 8 bites részből áll. A TCP/IP címzési osztályai: A: Egy byte netid, három byte hostid, a netid első bitje 0. A kiszolgált számtartomány: 1.xxx – 126xxx –ig B: Két byte netid, két byte hostid, a netid első két bitje 10. A kiszolgált számtartomány: 128.xxx – 192255xx-ig C: Három byte netid, egy byte hostid, a netid első három bitje110. A kiszolgált számtartomány: 193.00x –223255255x-ig 3. A TCP/IP protokoll alapján, a kommunikáció kialakításához a gépeknek saját IP címmel kell rendelkezni. Ha egy gép kommunikálni akar egy másik géppel, ismernie kell annak IP címét. Az IP címek azonban viszonylag hosszúak, és nem könnyű megjegyezni őket. Ezért aztán az internetes gépek azonosítására felhasználóbarát neveket használunk, olyanokat mint pl. a wwwbarhacshu A gépnevek használata kényelmesebb, leegyszerűsíti az internetes gépek azonosítását, de mielőtt a két gép között a kommunikáció

megindulhatna, a felhasználóbarát neveket IP címekké kell alakítani. Ezt a folyamatot nevezik névfeloldásnak. 53. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Megoldások 4. A World Wide Web az Internet egyik szolgáltatása, napjainkban talán a legjelentősebb. A WWW technológia volt az, ami tulajdonképpen kirobbantotta az Internetes forradalmat, könnyű kezelhetősége és áttekinthetősége ugyanis gyorsan népszerűvé tette, az "egyszerű" felhasználók körében is. A Worl Wide Web fő jellemzői a grafikus felület, a hipertextes megvalósítás, ami segítségével a felhasználók linkek segítségével képesek navigálni az internetes dokumentumok között, a dinamikus tartalomkialakítás lehetősége (pl. adatbázis kapcsolatok) Az Interneten rengeteg ún. web-oldal található, az ezek közötti könnyebb eligazodást keresők segítik. 5. Az általunk tanulmányozott World Wide Web (WWW) szolgáltatás a TCP/IP-re épülő HTTP-t (Hypertext

Transfer Protocoll) használja. A HTTP egy a TCP/IP fölé épülő, ún. socketen keresztül van megvalósítva, ami tulajdonképpen egy illesztőfelületet képez a két protokoll között. Ugyanilyen módon épülnek a TCP/IPre az egyéb internetes protokollok (FTP, Telnet stb) is A HTTP alkalmazásszintű protokoll. Abból a célból jött létre, hogy a felhasználók számára egyértelművé váljon az interneten lévő információkhoz való hozzáférés. 6. Az ügyfél böngészője HTTP-parancsokat használ a HTTP-kiszolgálóval való kommunikáció során. - Kapcsolat létesül az ügyfél és a kiszolgáló között a TCP 80. Portján keresztül. - A kérést tartalmazó üzenet továbbítódik a kiszolgálóhoz. - A kiszolgáló elküldi az ügyfélnek a kért adatokat tartalmazó üzenetet. - A kiszolgáló bezárja a kapcsolatot. 7. A MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) egy műszaki specifikáció, amely előírja a kép-, mozgókép-, audio-bináris-, és

alkalmazási, valamint egyéb multimédiás file-ok formátumát. Ezen szabvány alapján határozható meg, hogy az egyes filetípusok miképpen továbbíthatók az Internet levelezőszabványival. 8. Ahhoz, hogy megtaláljunk egy dokumentumot az Interneten ismernünk kell az adott dokumentum címét. Egy Web-dokumentum Internet címének URL (Uniform Resource Locator) a neve. Az URL szintaxisa igen egyszerű: <séma>:<sémától függő rész> (például: http://<gazda>:<port>/útvonal http://www.barhacshu/könyvtar/filehtml#bekezdes) ahol séma az átviteli protokoll (itt a HTTP), a gazda a kiszolgálógép neve, a port a kommunikációhoz használt csatorna száma, az útvonal pedig a kiszolgálón belüli elérési útvonala az adott erőforrásnak (weboldalnak, képnek, hangállománynak stb.) 9. A World Wide Web saját dokumentumformátumot használ, és ez nem más mint a HTML. A HTML egy hipertextes jelölő nyelv (Hypertext Markup Language), mellyel a

tervezők platformoktól függetlenül dokumentumokat tudnak létrehozni. A HTML egy sor olyan szabályt ír elő, melynek betartásával a tervezők minden platformon megjeleníthető dokumentumokat készíthetnek. Maga a dokumentum egy egyszerű ASCII szövegállomány, mely nemcsak a megjelenítendő szöveget, hanem a formátumát meghatározó ún. formázóutasításokat (angolul tag) is tartalmazza. A Legismertebb ilyen típusú dokumentumformátum a PostScript, mely a nyomtatási formázóutasításokat a szövegben tartalmazta. A HTML közvetlen előzménye az SGML(Standard Generalize Markup Language), mely ISO szabvány 1986 óta. 54. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Megoldások 10. Minden HTML formátumú szövegfájl a <HTML> utasítással kezdődik és a </HTML> záróutasítással végződik. Ezen elemek közé kell zárni a teljes dokumentumot - formázóutasításokkal és hivatkozásokkal együtt. A HTML dokumentumot két részre lehet

bontani a fejlécre és dokumentumtörzsre. (Egy harmadik rész lehet a keretek definíciója.) A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelemek között szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. A fejlécet a </HEAD> utasítás zárja Ezt a részét a dokumentumnak általában az ablak címsorában jelenítik meg a böngészőprogramok. A dokumentumtörzs - amit voltaképpen a WEB-böngésző meg fog jeleníteni - a fájl <BODY> és </BODY> utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. 2. fejezet I. 1. a 2. a 3. b 4. c 5. b 6. a 7. c 8. b 9. a 10. c II. 1. A weboldalak készítésekor többféle segédprogramot is igénybe vehetünk Ezek tudásukban (és persze árukban is) különböznek egymástól. - HTML szerkesztők: valójában egyszerű ASCII

szövegszerkesztők, HTML specifikus funkciókkal kiegészítve, mint pl. tag-ek beszúrása menüből, párbeszédablakos értékadások stb (Homesite). - WEB szerkesztők: WYSIWYG (What You See Is What You Get - Azt kapod amit látsz) oldalszerkesztők, mellyel kevesebb HTML tudással is készíthetünk weboldalakat (GoLive, DreamWeaver, FrontPage). - SITE szerkesztők: egy teljes honlap struktúra létrehozásához használható, bonyolultabb, a csoportmunkát is támogató szoftverek (NetObjects Fusion, WebSphere). 2. A Microsoft FrontPage egy weblap-szerkesztő program, melynek segítségével a HTML (Hypertext Markup Language) minden lehetőségét kihasználhatjuk. A Microsoft FrontPage segítségével weblapokat készíthetünk és alakíthatunk át (HTML kód használatával) WYSIWYG nézetben, így láthatjuk, hogy a kialakított elrendezés hogyan látszik majd. 55. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Megoldások 3. Ha meg akarunk nyitni egy weboldalt, azt

megtehetjük a lokális gépről (ebben az esetben az oldalt tartalmazó .htm vagy html kiterjesztésű állománynak valamelyik helyi meghajtón kell lennie), illetve a hálózatról. Előbbi esetben a "Forrásfájl neve" mezőbe kell beírni az állomány nevét és elérési útját, ill. a "Tallózás" gombbal meg is kereshetjük azt. Ha hálózati erőforrást (dokumentumot) kívánunk szerkeszteni a "Forráshely neve" mezőbe kell beírnunk a megnyitni kívánt dokumentum URL-jét. 4. A Microsoft FrontPage két nézettel rendelkezik: az ún WYSIWYG nézettel, ill a HTML nézettel. A HTML nézetet a Nézet menü HTML menüparancsával hívhatjuk elő. A HTML kódablakban látható az éppen szerkesztett weboldal forráskódja, ha kijelöljük a "Színkódolás megjelenítése" jelölőnégyzetet, akkor szintaktikai színkiemeléssel. Amennyiben változtatunk valamit egy oldal forráskódján, választhatunk, hogy az eredeti kódot, vagy az

átszerkesztettet akarjuk látni ("Eredeti" és "Jelenlegi" választókör). 5. A HTML oldal szerkezetét nem kell kialakítanunk, a FrontPage elkészíti helyettünk. Mint az előbbi képen is látható, egy teljesen üres oldal is tartalmazza már az alapvető szerkezeti elemeket meghatározó tag-eket, valamint olyan FrontPage specifikus információkat, melyet a szerkesztő azonosítás ill. információszolgáltatás céljából rak a kódba. 6. A HTML formátumú szövegfájlban definiálhatunk címeket, ill alcímeket hat szint mélységig. A legfelső szintű címet a <H1 ALIGN="hely"> és a </H1> utasításpárral kell közrezárni. A második szintet a <H2 ALIGN="hely"> és a </H2> utasítások határolják, és így tovább a hatodik szintig . Minden szint más-más betűformátumban jelenik meg a dokumentumban, a böngészőprogram beállításától függően. A címek igazítását szabályozza az ALIGN

opció, melynek lehetséges értékei: left, center, right. 7. A méret a HTML kódban kötött: 1-től 7-ig adhatunk meg értékeket, és a látott méret a böngésző beállításaitól függ. 8. Pontokkal bevezetett listákat olyan felsorolásoknál szoktak használni, amelyeknél nem lényeges a felsorolásban szereplő elemek sorrendje – vagyis amikor az elemeket nem kell sorszámozni. Ha az elemeket meghatározott sorrendben kell feltüntetni, számozott listát szokás használni. A sorrend megadásához használhatunk betűket, számokat és római számokat. 9. A hivatkozás olyan kapcsolat, amely egy weblapról vagy fájlból egy másik weblapra vagy fájlra mutat. A látogatók a hivatkozásra kattintva nyithatják meg, futtathatják, illetve jeleníthetik meg a célfájlt vagy weblapot a böngészőben, attól függően, hogy mire mutat a hivatkozás. A hivatkozás célpontja általában egy másik weblap, de lehet kép, multimédiás fájl, Microsoft Office dokumentum,

email cím vagy program is. 10. Az abszolút URL tartalmazza a teljes címet, azaz a protokollt, a webkiszolgáló nevét, az elérési utat és a fájlnevet. A relatív URL-címből egy vagy több hiányzik a fentiek közül. A hiányzó adatokat a böngésző arról a weblapról veszi, amelyen az URL található. Általánosan elterjedt, hogy a webhelyen lévő weblapokon relatív URL-címeket használnak, amelyek csak az elérési út egy részét és a fájlnevet tartalmazzák. Ha a fájlokat másik kiszolgálóra helyezik át, az ilyen hivatkozások továbbra is működőképesek maradnak mindaddig, míg a weblapok egymáshoz viszonyított helyzete változatlan marad. 56. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Megoldások 3. fejezet I. 1. 2. 3. 4. 5. a. c. a. a. c. II. 1. A fényújság nem más, mint egy gördülő szöveg Testre szabható, így pontosan elérhető a kívánt hatás. 2. A weblapokon a következő fájlformátumú képek helyezhetők el: - A GIF

formátumú képek legfeljebb 256 színt tartalmazhatnak. A GIF ábrák egyik előnyös tulajdonsága, hogy az egyik színüket átlátszónak lehet választani. - A JPEG a több ezer vagy több millió színt tartalmazó fényképszerű képek általánosan elterjedt formátuma. A JPEG képeknek az az előnye, hogy a kép minőségének változtatásával meghatározható a fájl tömörítésének mértéke. Minél alacsonyabbra állítjuk a minőséget, annál nagyobb lesz a fájl tömörítési aránya. Ennek eredményeként a fájl mérete csökken - BMP – (Windows és OS/2) A Microsoft Windows környezet eredeti bitképformátuma. A kép apró pontok sorozatából áll össze; a formátum legfeljebb 24 bit színmélységű ábrákat támogat. - TIFF – Tagged Image File Format. Nagy felbontású, kód alapú fájlformátum. A digitális képek általános forgalmazására használják - TGA – Truevision Targa Graphics Adaptor fájlformátum. 1–32 bit színmélységű

képeket és olyan professzionális szolgáltatásokat támogat, mint az alfa (maszk) csatorna, a gammabeállítások és beépített miniatűr. - RAS – Raszterformátum. Enyhén tömörített, legfeljebb 36 bit színmélységű képeket támogat. - EPS – Encapsulated PostScript fájlformátum. A Post Graphic fájlformátum kiterjesztése, amely lehetővé teszi a PostScript grafikus fájlok más dokumentumokkal történő egyesítését. - PNG – A Portable Network Graphics formátum a GIF egyik helyettesítője, amely a több ezer vagy több millió színt tartalmazó képek esetében is támogatja az átlátszóságot. Néhány böngészőprogram azonban csak egy különleges beépülő modul segítségével tudja megjeleníteni a PNG képeket. - WMF – Microsoft Windows metafájl formátum. A bitképes, a vektorgrafikus és az Encapsulated PostScript (EPS) adatokat támogatja 3. A weblapot bármely olyan videofelvétellel kiegészíthetjük, amelyet a Windows Media Player

programmal le lehet játszani – ilyenek például az .avi formátumú videofelvételek. Meg lehet határozni a felvétel lejátszásának rendjét is, például megadható, hogy a weblap első betöltésekor egyszer játssza azt le a program, folyamatosan ismételje, vagy akkor indítsa el a felvételt, amikor az egérmutatót fölé helyezik. 57. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Megoldások 4. A webhelyen található űrlap hasonlít a papíron lévőhöz Információt lehet gyűjteni a segítségével a webhely látogatóitól, például fel lehet venni a megrendelésüket, a szállítási és számlázási adataikat. A webhely látogatói általában űrlapmezőkben adják meg az adatokat, választásaikat pedig választógombok vagy jelölőnégyzetek bejelölésével és legördülő listák elemeinek kiválasztásával jelzik. A szövegmezőkben megjegyzéseket is tehetnek. 5. Űrlapmezők típusai - Beviteli mezők - A beviteli mezők rövid szövegek,

például név vagy szám bevitelére használhatók. - Választógombok - A választógombokat (más néven rádiógombokat) akkor célszerű alkalmazni, ha azt szeretnénk, hogy a webhely látogatója egy lehetőségcsoportból csak egyet válasszon. - Szövegmező - A szövegmezőket egy- vagy többsoros szöveg, például megjegyzés bevitelére alkalmasak. Annak érdekében, hogy eltérő hosszúságú szövegek is elférjenek benne, a mező görgethető. - Lenyíló lista - Lenyíló listát akkor célszerű alkalmazni, ha a webhely látogatójának listán szeretnénk bemutatni a választási lehetőségeket. Alkalmazását tekintve ez a mező egy választógomb-csoporthoz hasonlít, de azoknál kevesebb helyet foglal az űrlapon. A lenyíló lista beállítható úgy, hogy csak egy kiválasztást tegyen lehetővé, de úgy is, hogy többet. - Jelölőnégyzet - A választható tételekhez használunk jelölőnégyzeteket. A webhely látogatója bejelölheti a

jelölőnégyzetet, vagy törölheti belőle a jelet. A jelölőnégyzetek több tétel kiválasztását is lehetővé teszik. - Nyomógomb - Segítségével a webhely látogatói elküldhetik a kitöltött űrlapot, az űrlap eredeti állapotát visszaállítva törölhetik a mezők tartalmát. 58. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Megoldások 4. fejezet I. 1. 2. 3. 4. 5. b. a. a. a. c. II. 1. Egyetlen böngészőablakban több HTML dokumentum is megjeleníthető a <FRAMESET> és a </FRAMESET> utasításpár, valamint a szorosan kapcsolódó <FRAME> utasítás együttes használatával. 2. A <FRAMESET ROWS="oszlophatárok"> kezdőutasítással osztható fel a képernyő függőlegesen, a <FRAMESET COLS="sorhatárok"> utasítással pedig vízszintesen. Az oszlop- és sorhatárok megadhatók képernyőpontban ill százalékosan - vesszővel elválasztva -, a maradék képernyőterületre pedig a * helyettesítő

karakter használatával lehet hivatkozni. 3. Mivel vagy csak vízszintesen, vagy csak függőlegesen osztható fel a képernyő, ezért ha mindkét irányban osztott böngészőablak létrehozásához a <FRAMESET> elemeket egymásba kell ágyazni. Például egy függőleges felosztáson belül kell vízszintesen elválasztott részekre tagolni egy oszlopot. 4. A stíluslapok (Cascading Style Sheets-CSS) a World Wide Web Consortium által kidolgozott HTML-szabványon alapuló technológia, amellyel a weblap megjelenését meghatározó tipográfiai adatokat adhatjuk meg, például a weblap szövegében használt betűkészlet nevét. A CSS szabvány a HTMLdokumentumhoz csatolt stíluslapok és a felhasználó által definiált stílus közötti együttműködését is szabályozza. A stíluslapokat egységes stílusinformációk több weblapon történő alkalmazására használják. A stíluslap a weblapokhoz vagy a weblapelemekhez használni kívánt stílusokat leíró

stílusdefiníciókat tartalmazza. Mindegyik stílusdefiníció egy kijelölőből áll, amelyet az adott kijelölő tulajdonságai és értékei követnek. A következők egyszerű példák stíluslapon megadott stílusdefiníciókra: 5. Egy HTML formátumú szövegfájl a tartalmazhat JavaScript vagy VBScript "programnyelven" megírt kódsorokat is <SCRIPT LANGUAGE="JavaScript"> és a </SCRIPT> utasításokkal közrezárva. A JavaScript, mint programnyelv bemutatására nem kerül most sor. A JavaScript változókat és függvényeket a dokumentum fejlécében szokás definiálni. (Vagyis a <HEAD> és a </HEAD> utasításokkal közrezárt részében a dokumentumnak. Az így definiált függvényeket lehet meghívni, a változókra lehet hivatkozni a szöveg HTML elemeiben. Nem tévesztendő össze a JavaScript a JAVA programozási nyelvvel A JAVA nyelven önálló programokat lehet írni, melyeket az <APPLET CODE="osztály">

utasítással lehet meghívni. 59. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék AZ INTERNET . 2 AZ INTERNET TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN . 2 AZ INTERNET PROTOKOLLJA A TCP/IP. 4 IP címzési osztályok . 5 A DNS (Domain Name System) rendszer. 6 A W ORLD W IDE WEB . 6 A HTTP . 7 A MIME. 7 Az URL . 7 A HTML . 8 A HTML dokumentumokról . 8 A HTML alapvető szabályai. 9 A HTML dokumentum elvi felépítése . 9 A HTML dokumentum fejléce . 10 A HTML dokumentum szövegtestének felépítése . 10 Bekezdések a HTML dokumentumban . 10 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 11 I. 11 II. 12 A FRONTPAGE HASZNÁLATA I. 13 SZERKESZTŐPROGRAMOK . 13 A MICROSOFT FRONTPAGE . 13 MEGNYITÁS, MENTÉS . 14 NÉZETVÁLTÁS . 15 LAP TULAJDONSÁGAINAK BEÁLLÍTÁSAI. 16 Általános fül . 16 Háttér fül . 17 Margók fül. 17 Egyéni fül. 17 BEKEZDÉSFORMÁZÁS . 18 KARAKTERFORMÁZÁS . 19 LISTÁK . 20 VÍZSZINTES VONAL . 21 MEGJEGYZÉS . 21 HIVATKOZÁSOK . 22 A hivatkozások

alkalmazása. 22 Az URL működése. 23 Abszolút és relatív URL . 23 Hivatkozások létrehozása . 24 Lapok megnyitása . 25 World Wide Web . 25 Új lap. 25 60. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Tartalomjegyzék ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 26 I. 26 II. 27 A FRONTPAGE HASZNÁLATA II. 28 FÉNYÚJSÁG . 28 KÉPEK . 29 Kép felvétele a weblapra . 30 Képtulajdonságok beállítása. 30 Általános . 31 Videó. 32 Megjelenés. 32 HÁTTÉRHANG . 32 ŰRLAPOK . 33 Űrlapmezők típusai . 34 Az űrlap beállításai . 35 Űrlapmezők tulajdonságainak beállításai. 35 Beviteli mező. 35 Szövegmező . 36 Jelölőnégyzet, választókör . 36 Lenyíló lista . 37 Nyomógomb. 38 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 39 I. 39 II. 39 A FRONTPAGE HASZNÁLATA III. 40 TÁBLÁZATOK . 40 Táblázat létrehozása . 40 Táblázat tulajdonságainak beállításai . 41 Cella tulajdonságainak beállításai. 42 Táblázatműveletek. 43 Mozgás a táblázatban . 43 Sorok, oszlopok, cellák

kijelölése. 43 Sorok és oszlopok beszúrása . 43 Sorok, oszlopok törlése. 44 Cellák egyesítése, felosztása. 44 A HTML TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI. 46 KERETEK . 46 Példa . 47 Forrás. 47 STÍLUSLAPOK . 48 Példa . 48 Forrás. 49 A JAVASCRIPT HASZNÁLATA A HTML DOKUMENTUMBAN. 50 Példa . 50 Forrás. 51 61. Barhács OktatóKözpont Frontpage modul - Tartalomjegyzék ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. 52 I. 52 II. 52 MEGOLDÁSOK. 53 1. FEJEZET 53 I. 53 II. 53 2. FEJEZET 55 I. 55 II. 55 3. FEJEZET 57 I. 57 II. 57 4. FEJEZET 59 I. 59 II. 59 TARTALOMJEGYZÉK . 60 62.