Irodalom | Tanulmányok, esszék » Bagoly Andrea - A görög epika, Homérosz

A görög epika, Homérosz Az európai irodalom kezdetét az Íliász és az Odüsszeia jelzi. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. A homéroszi eposzok valószínűleg a Kr.e 8 században keletkezhettek Az eposzok nemzedékről nemzedékre örökített, szájról-szájra terjedt, melyeket egy szerző egységes művé kovácsolt. Homérosz egy kiváló görög énekmondó lehetett, aki tökéletesítette elődei műveit. Az énekmondók nagy tiszteletben álltak. Homérosz nem biztos, hogy létezett, egyetlen epigramma utal személyére, melyből megtudjuk, hogy vak volt. A vakság a bölcsességet, tisztán látást jelentette. A két elbeszélő költemény kétséget kizáróan nem így keletkezett, ezt bizonyítja szerkezeti biztonságuk is. Az Iliász és az Odüsszeia nyelve több dialektus elemeit magába foglaló műnyelv volt, s újszerű versformája nem tette lehetővé az énekes előadást. Mindkét eposz esetében magabiztosan

állíthatjuk, hogy tudatos alkotásokról van szó. A homéroszi kérdés, mely szerint kétséges az, hogy a két költemény szerzője megegyezik-e az idők folyamán fennmaradt. A kutatások szerint Homérosz nem írhatta mindkettőt, mert más szemlélet, más társadalomképet, más történelmi kort idéznek. Míg az Iliász a mükénéi kor válságát, addig az Odüsszeia a poliszok megerősödését és a démosz megerősödésének koráról szól. Mindkét eposz története a trójai mondakörhöz kapcsolódik. A trójai háborút dolgozza fel, a háború előzményeit, a háborút és a háború következményeit is. A trójai háború két mitikus nászra vezethető vissza. Az egyik Zeusz és Léda menyegzője, Zeusz hattyú alakban ejti teherbe Lédát, a két tojás egyikéből lett a világ legszebb nője, Heléné. A másik házasság Péleusz és Thetiszé, ám az esküvőre nem hívták meg Eliszt, a viszály istennőjét, aki megsértődött, s bosszúból a

Heszperiszek kertjéből hozott egy aranyalmát, begurította a menyegzőre, s ez állt rajta: ,,a legszebbnek”. Héra, Aphrodité, Athéné versengtek. Zeusz Páriszt kérte fel, hogy bíráskodjon, ő volt a legszebb halandó férfi. A három istennő megvesztegette, így Aphroditénak ítélte az almát, mert a legszebb nő szerelmét ígérte cserébe. Helénével egymásba szeretnek, s elszöknek Menelaiosz kincseit. Menelaiosz a háború mellett dönt, s összehívja a görög seregeket. Odüsszeusz ki akar bújni a háború alól, aztán mégis harcba állt. A görög seregek megérkeztek Trója alá, változó sikerekkel, de végül győzedelmeskedtek Odüsszeusz cselével (faló). Laokon, trója főpapja meg akarta akadályozni a faló bevitelét, ám Laokont két fiával együtt felfalják a kígyók (Laokon szoborcsoport). Cassandra, Parisz testvére megjósolta, hogy a faló a görögök vesztét fogja okozni. Büntetésből mindig tudja a jövőt, de senki nem hisz neki

1 Az Odüsszeia az eposz műfajában íródott, mely az epika műnemébe tartozik. Az epika tárgyát kizárólag, vagy igen nagy túlsúllyal a külső valóságból merítni, történeteket beszél el. Cselekménye van, amely múlt idejű, formai szempontból monológikus. Az eposz az epika műnemébe tartozó nagy terjedelmű elbeszélő költemény. Rendkívüli képességekkel rendelkező hőse egy egész közösség sorsára nézve jelentős tetteket hajt végre. A klasszikus eposznak nélkülözhetetlen részei az eposzi kellékek: 1. invokáció ∼ segélykérés (a múzsától) 2. propozíció ∼ témamegjelölés 3. „in medias res” ∼ a dolgok közepébe vágó kezdés 4. enumeráció ∼ seregszemle 5. epiton ornaus ∼ állandó jelzők 6. toposzok ∼ visszatérő fordulatok 7. taumasztonok ∼ csodás elemek 8. epikus hasonlatok ∼ nagy terjedelműek 9. deus ex machina ∼ isteni beavatkozás 10. hexameter ∼ időmértékes verselés Trója elestét

követően a görög katonák hazatértek, kivéve Odüsszeuszt. Az ő viszontagságos küzdelmeiről, tíz éves hányódásáról s hazatéréséről szól az Odüsszeia. Fordítója Devecsery Gábor. Később keletkezett, mint az Iliász, körülbelül Kre -i VIII század végén. Szerzője jól ismerte az Iliászt, annak egész mitológiai apparátusát használta. Központi témája a béke, leleményesség és tevékenység Időtartama negyven nap, a bolyongás tizedik évében, ennek ellenére sokkal tágabb időt ölel fel, a bolyongás tíz évét. Az idősíkok váltakoznak, a jelenben játszódik a negyven nap, mely a hazatérés körülményeit meséli el, a múltban a kalandokat meséli el, s az Alvilági utazás során megismerjük a jövőt. Terjedelme 24 ének, mely összesen 12110 hexametert tartalmaz. Ógörög nyelven, ion dialektusban íródott Helyszínei az Olimposz, az égei-szigetvilág, a görög szárazföld, az alvilág és Ithaka. Szerkezete bonyolultabb,

mint az Iliászé, szimmetrikus, mint a görög templomok tümpanonja. Nem lineáris, visszatekintő rész van benne, a kalandok Az istenek szerepe itt sokkal korlátozottabb, mint az Iliászban. Odüsszeusz társainak végzetes pustulásuk már nem végzet szerű, oka a balgaság, a gátlástalan mohóság. Eddig a hősök az istenek játékszerei voltak, ám itt ez nem így van, az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem vagy nem kizárólagosan az istenek intézik. Hőse a felnőtt ember, egész története azt példázza, hogy az ember nemcsak vállalhatja, hanem alakíthatja is a reá mért sorsot. Az Odüsszeia két nagy részre osztható, az első, melyben Odüsszeusz Ithakán kívül tartózkodik (I-XII. ének) A másodikban már a leleményes hős otthon van, 2 Ithakában. (XIII-XXIV ének) Az indításban megismerjük az alaphelyzetet, a segélykérés után, az istenek gyűlésébe gyerünk betekintést, megtudjuk, hogy Odüsszeusz Kalüpszónál van, ahonnan

Poszeidon nem engedi haza. Pallasz athéné pedig Ithakában nyújt segítséget a nagy hős fiának. Invokációval indul az eposz, a szerző egy istennőhöz, Zeusz lányához, Káliopéhoz fohászkodik. In medias res kezdéssel indít, s a dolgok közepébe vág Az újfajta embereszmény megjelenése sokkal bonyolultabb szerkezetet követel. Az eposz cselekménye egyszerre, egy időben két szálon, két színtéren indul meg. A költő először Ithakába vezet el, ahol családja várakozik a hősre. Az istenek döntése után Pallasz Athéné indítja el a mozgalmas cselekményeket: Odüsszeusz fiát, Télemakhoszt buzdítja, készteti cselekvésre, aki el is indul apja után. Eközben megtudjuk, hogy Pénelopét, a hős feleségét évek óta kérők serege ostromolja, abban a hitben, hogy a férj már rég halott. A királyi palotában pusztítják Odüsszeusz vagyonát (I-IV. ének) Az első négy énekben csak szó van a hősről, de személyesen nem jelenik meg, szerkezeti

szempontból azonban fontos szerepe van.  Bemutatja Ithakát, ahol felborult az erkölcsrend, s ezzel indokolttá teszi a későbbi leszámolást  Bizonyítja Pénelopé hűségét  Ábrázolja Télemakhosz férfivá érését, mert csak így lehet apja méltó harcostársa. Utazása során ő is bölccsé, tapasztalttá válik. A színtér megváltozik, s egy ugrással átlépünk a mese birodalmába (V-VIII. ének) Az istenek gyűléséről, ahol Pallasz Athéné megsajnálja Odüsszeuszt. A hírt, miszerint Kalüpszo nimfa engedje szabadon a hőst, Hermész viszi. Ogügié szigetén találkozunk először a főhőssel, aki már hét éve él az istennő rabságában. A leleményes hős honvágyát a hosszú idő alatt feledtette a szerelmes gondoskodás, ám a szabadság hírér ismét fellobban a régi szerelem. Fogságának utolsó állomásán kell kiállnia a legnagyobb próbatételt, önmagát győzi le, megfékezi lelkét. A családjáért feláldozza boldogságát,

sőt még a felkínált halhatatlanságnak is ellentmond. Odüsszeusz saját maga készíti el tutaját, s remeg szakembernek bizonyul Az indulást követő huszadik napon Szkhéria szigetére érkezik, a phaiákok hazájába, s megismerkedik a király lányával, Nauszikaával. A hős a lány bizalmába férkőzik, s bele is szeretett a királylány, de Odüsszeusz nem engedett a csábításnak, s a szerelmet visszautasította. Az Odüsszeiába elmosódnak az isteni és az emberi világ határai. A következő négy ének (IX-XII. ének) különleges helyet foglal el az eposz szerkezetében: a jelen idejű elbeszélés megszakad, helyette előjön a múlt. Odüsszeusz 3 maga meséli el a phaiákoknak a trójai vár elfoglalása utáni kalandjait. A mű egésze szempontjából lényeges szerepe van a mesés kalandsorozatnak.  Alátámasztja a főhős sokrétű tapasztalatait, több oldalról világítja meg egyéniségét.  Bebizonyítja, hogy Odüsszeusz társainak nagy

része az ostoba bűnök miatt pusztult el. A hazafelé tartó út történeteit időrendben meséli el a hős. Tíz kalandot mondd el a hős: 1. Feldúlják a kikón nép Iszmarosz nevű városát, asszonyokat és kincseket rabolnak, de a kapzsi mohóság miatt –mert nem hallgattak Odüsszeuszra- többen elesnek. (IX. ének 39-61) 2. A lótuszevők szigetén három társa –megízlelvén a lótuszt- nem akar hazatérni; őket erőszakkal kell kiszakítani a minden gondot feledtető mámor kábulatából. Odüsszeusz a hajóra vonszolta őket erőszakkal, majd tovább indultak. (IX. ének 82-104) 3. A küklopszok szigetén megvakítják Polüphémoszt Ezt az epizódot részletesebben tárgyalja az eposz. Ennek egyik oka Poszeidón későbbi haragjának indoklása: Polüphémosz ugyanis az ő gyermeke volt. A kíváncsiság, a mindent megismerni akaró tudásvágy viszi bele Odüsszeuszt ebbe a veszélyes kalandba, nem a kikerülhetetlen szükségszerűség, s legderekabb társai

közül hatot felfal a szörnyeteg. Homérosz itt azt az ősi, félelmetes, civilizálatlan barbárságot kívánja szemléltetni, ahol nem létezik még sem törvény, sem igazság, s az olümposzi isteneknek sincs még hatalmuk, s nem tiszteik a vendégjogot. Ez a kaland is azt bizonyítja, hogy csak az okosság, a találékony leleményesség, a minden lehetőséggel számoló előrelátás lehet sikeres a vad és vak erőszakkal szemben. Odüsszeusz itt ötleteivel, okosságával és eredményes döntéseivel Az ész diadalaként lehet elkönyvelni a Polüphémosz-kalandot. (IX. ének) 4. Aiolisz isten földjére, Aioliéra érkeznek A szelek királya átadja Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szeleket, de a társak gyanakvó rosszindulatból kibontják a tömlőt, s az így keletkezett vihar Ithaka partjai közeléből visszasodorja hajóikat Aiolosz szigetére. (X. ének 1-75) 5. Ezután a laisztrügónok városába, Télepüloszba jutnak Az emberevő óriások hatalmas

sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit, s csak egy marad épen. (X. ének 77-132) 6. Aiaié szigetére, Kirké istennő otthonába jutottak Odüsszeusz beszédét követően két csoportra oszlottak, s az Eurütokhosz vezette csoport Kirké házára talált, Kirké őket méreggel disznóvá változtatta, Eurütokhosz kivételével. Ő visszasietett a bárkákhoz, s elmondta a történteket. Odüsszeusz rögtön társai segítségére sietett, ám az úton Hermésszel találkozott. Hermész neki varázsfüvet adott, mellyel a hős megmentheti 4 társait, s elmondja hogyan kell cselekednie. Odüsszeusz úgy is tett, ahogyan Hermész mondta, majd Kirké a 22 társát visszaváltoztatta, s a többiekkel együtt egy évig élvezték az istennő vendégszeretetét. Kirké Odüsszeusz kérésére elengedi őket, ám utasította, hogy a hős mielőtt hazatérne látogasson el az alvilágba, mert ott tudja majd meg, hogyan térhet haza. Mindezt a thébai Teiresziásztól

tudja majd meg Útnak is indultak a társak ellenkezésének ellenére. (X. ének 135-574) 7. Kirké tanácsára indul útnak Odüsszeusz társaival az alvilág felé Kirké árulja el a hősnek, hogy nem teljesen reménytelen a hazafelé tartó út, csak buta vétkeiket kell legyőzniük, lelküket kell megfékezniük. A híres jós után a hős találkozik anyja szellemével, tőle hall először hírt feleségéről és az otthoni állapotokról. A trójai háborúban elesett görög hősök szellemét is megtalálja. Találkozik Agamemnónnal, aki megingatja Odüsszeuszt felesége hűségében. Ez kihat a későbbi ithakai tetteire, s talán ez is oka annak, hogy még hét évi nem tér haza. 8. A Szirének földjén hajóznak el Odüsszeuszt kikötözték, a többiek fülét pedig viasszal betömték, így átvészelték szerencsésen. (XII. ének 154-200) 9. A veszélyes tengerszorosban tudatosan áldozza fel hat emberét, hogy legalább a többi lelkét megmenthesse. A hatfejű

tengeri szörny, a Szkülla közelében eveznek el, különben az egész hajót elnyelte volna a Kharübdisz félelmetes örvénye. (XII. 234-259) 10. Thrinakié szigetén a legénység ismét engedetlen, s a tiltott marhákból lakomáznak, majd mikor vízre szállnak Odüsszeusz kivételével, mindenki elpusztul. Odüsszeusz tíz nap után Kalüpszo szigetére kerül. A XIII. énektől a jelenhez kanyarodik vissza a cselekmény, a hős búcsút vesz a phaioákoktól. Innentől indul az eposz második fele, melynek helyszíne Ithaka (XIII-XXIV. ének) Időben egyszerre érkezik meg Odüsszeusz és fia a rég nem látott, otthoni földre. Mindkettőjüket a kérők fenyegető hada várja, ám titokban érkeznek Odüsszeusz Agamemnón tanácsát megfogadva álruhában érkezik haza, s próbára teszi környezetét, hogy ki az, akiben bízhat, s akinek a segítségét kérheti a kérők meggyilkolásában. A régi szolgák és cselédek mind hűek urukhoz, s már Télemakhosz is apja

másává vált. A leszámolásig azonban rengeteg sértéssel és megalázással kell szembenéznie saját házában. Hatalmas önfegyelem, lelkierő kell ahhoz, hogy megfékezze kirobbanó indulatait. Ezek után kerül sok az íjversenyre, s a kérők leszámolására. Odüsszeusz, mai szemmel hatalmas kegyetlenséggel pusztítja el a kapzsi kérőket, akik első látásra nem akarnak hinni a szemüknek, hogy a ház ura hazatért. Ám a szolgák, Pénelopé és fia segítségével a leleményes Odüsszeusz rendet teremt házában, s 5 véglegesen győz a belátás és a józanész. Helyreállt a törvényes rend, s jog és az erkölcs uralma. Diadalmaskodott az emberség és az értelem világa Az eposz főhőse:  Odüsszeuszt a véletlen, a kíváncsisága, a tudásvágya sodorja veszedelmes kalandokba  Odüsszeusz törvényt, rendet keres és visz a barbárság világába  Higgadtan, leleményes ésszel számítja ki előre, hol lehet a siker reményében felvenni a

harcot, s mikor van szükség a menekülésre  Odüsszeusz éppen azért emberi, mert nem tökéletes. Megfeledkezik olykor az otthonról, élvezni akarja az élet örömeit  Polgári erényei is vannak: kitűnő mesterember, király létére ért a hajóácsoláshoz  Társai életét meg szerette volna menteni, de ezek egy része a vak véletlen, nagyobb része pedig az ostoba bűnök miatt pusztult el Bagoly Andrea 10./b 2002. január 23 6