Oktatás | Felsőoktatás » Iskolai blokkgyakorlat

ISKOLAI BLOKKGYAKORLAT KÉSZÍTETTE: I. Egy iskola bemutatása A Bolyai János Általános Iskola történelmi elődjének azt az elemi iskolát tekinti, amely 1900ban kezdte meg működését a jelenlegi helyén. Azóta emeletet építettek rá, bővítették, átalakították és többször átszervezték. Épületében működött polgári leányiskola, 1945 után csak leányiskola. A helyi gimnáziumnak is kihelyezett osztályai találtak otthont az új épület befejezéséig. Sajnos az akkori párt és állami vezetés a megalomániás politikájától vezérelve egy igen jól működő iskolát megszüntetve összevonta a Hunyadi János Általános Iskolával, létrehozott egy 1300-1400 fős mamutiskolát. A régi épületben csak alsó tagozat működött. 1987-ben kezdett Szerencsen is ébredezni a demokrácia, belátták végre a nagy létszám okozta pedagógiai hátrányokat illetve a gyerekeknek okozott negatív hátrányokat és egy új általános iskola

átadásához időzítve, a mamutiskolát három jól kezelhető és jól működő iskolára bontotta. Ennek egyike lett a Bolyai János Általános Iskola. Valószínű, az iskolavezetés szakirányultsága, a nevelőtestület összetétele szorgalmazta, hogy először a matematika-számítástechnika irányába mozduljon el, innen-is eredeztethető a névválasztás. A családiasan kis létszám: 450 fő tanuló és 30 nevelő, az elszánt igyekezet, hogy megmutassák mit tudnak, elég hamar hozta az eredményeket, ami mutatkozott versenyeredményekben ( elsősorban matematikából, számítástechnikából és fizikából ) de mutatkozott abban is, hogy tanítványaink középiskolában is tartani tudták az itt felmutatott eredményeket. Hosszú távon ennek tudhatják be, hogy iskolánk létszáma a kedvezőtlen tendenciák ellenére sem csökkent. 1990-ben Győrik Ferenc kezdeményezésére vették fel a kapcsolatot a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékével

és a Törökszentmiklósi Református Általános Iskola igazgatójával és adaptálták némi változtatással tehetséggondozó programjukat. A változás az volt, hogy mi 5. osztálytól indítják a programot, amit előbb a törökszentmiklósiak, később a mátészalkai Móricz Zsigmond Általános Iskola is átvett. Az első, kísérletinek tekintett osztály igen jó eredményeket produkált, de a gyerekek esetleges kudarca mutatta meg a túlterhelésből adódó veszélyeket. Emiatt módosították azon eredeti elképzelést, hogy 5.6 osztályban kötelező blokk helyett önként választható blokkokat kínálnak, ügyelve arra is, hogy a lehetőséget biztosítsanak a gyerekeknek az egészséges életmód követelményeinek alapján a sportra, és a művészetekre is. A rendszerváltás után hamar felismerték, és a fő hangsúlyt a számítástechnikára valamint az angol, német nyelvoktatásra fektették folyamatosan. Induláskor az iskola volt a leghátrányosabb

helyzetű, legrégibb épület, salétromos, tornaterem egyáltalán nem volt. Kedvező időpontban kezdtek el lobbizni az iskola felújítása, illetve sportcsarnok építése mellett, de őszintén szólva nem remélték, hogy ilyen hamar és ilyen szép sportcsarnok és felújított , kibővített iskola lesz belőle. 1992-ben kezdték az átépítést, ami nem kis anyagi megterhelést jelentett a városnak és komoly erőfeszítést okozott a nevelőknek , - az építkezés alatt tanítani - de úgy érezték megérte. Ez az iskola valóban a jövőnek és valóban európai színvonalon épült, - kisebb hibáktól eltekintve. Előttük áll a feladat : európai színvonalon nevelni és tanítani Az iskolához kapcsolódó intézmények : Ondon kihelyezett osztály 1-3 osztályig összevont tanulócsoport és ugyanezen gyerekeket foglalkoztató napközis csoport. Az iskola fő épületében plusz 5 napközis csoport van elhelyezve, a délelőtti tanítási órákra használt

tantermekben. Az öt csoportból 1 iskolaotthonos ( jelenleg 3.- osztályosok ) további 4 alsó tagozatos A csoportok kialakításának szempontjai : lehetőleg azonos évfolyamból kerüljenek egy csoportba, a csoportok létszáma arányos legyen , 20-30 fő között. A csoportok programjában kiemelt szempont a házi feladat elkészítése és mennyiségi ellenőrzése, a helyes táplálkozási kultúra elsajátítása, a szabadidős tevékenység során a mozgásigény kielégítése, különös tekintettel a szabadban való tartózkodásra. A Városi Sportcsarnok az iskola épületéhez hozzáépült, de ideiglenes gazdálkodás szempontjából önálló intézmény. Az iskola térítésmentesen használja a délelőtti testnevelési órákon és a délutáni tömegsport foglalkozásokon 7 és17 óra között. Más időpontokban, valamint rendkívüli esetben tanítási időben is a sportcsarnok előre készített program szerint tartja meg rendezvényeit. Iskolavezetés:

Maczkoné Matlák igazgató: matematika-fizikaszámítástechnika Julianna Juhász Tiborné igazgató-helyettes: tanító igazgatóTakács József helyettes:testnevelés - orosz Tanítók: Bakonyi Gabriella Bíróné Ványay Terézia tanító tanító Csesznyik Imréné tanító Durbászné Pauleczki Márta tanító Dr. Gaálné Eperjessy Ibolya tanító Fancsalszki Gabriella tanító Dr. Mileff Jánosné tanító Győrik Zsuzsanna tanító Kondásné Komáromi Judit tanító Lászlóné Takács Valéria tanító Menyhértné Kundra Erzsébet tanító Molnárné Ekker Rita tanító Szentirmai Endréné tanító Tóthné Kosárkó Mária tanító Újjobágy Miklósné tanító Rudolf Lászlóné tanító Tanárok: Bodnárné Göndör Magdolna angol - orosz Boros Melinda történelem Dr. Karaszné Hudák Tünde földrajz - rajz Gazdófné Tóth magyar Mária történelem matematika fizika Gecső László számítástechnika matematika Győrik Ferenc fizika Hegedűs Mária

testnevelés - orosz Jászayné Deák matematika Erzsébet fizika Kocsisné Szabó Beáta magyar - orosz magyar Kovács Jánosné népművelés német Kramcsák István történelem földrajz Maczko László technika matematika Maczkoné Matlák fizika Julianna számítástechnika Matuscsák Sándorné rajz Porenpovics Lívia biológia - kémia Sándorné Lakatos magyar Marianna történelem Sike Istvánné ének-zene földrajz Szabó Miklós testnevelés Tehetséggondozás: Tehetségfejlesztő program célja :Szerencs városban és vonzáskörzetében élő tehetséges tanulók felkutatása és egyéni adottságainak, képességeinek hatékony fejlesztése. A program megvalósításának legfőbb módja • Egyrészt a tanulók megfelelő külső és belső motiválása • Másrészt az egyéni differenciálás A program szerkezeti keretei : Az első négy osztályt mindenféle válogatás nélkül, kifejezetten szilárd alapozásra helyezze a hangsúlyt, vegyes összetételű

osztályban végzik a tanulók. Ebben a szakaszban az iskolavezetés félévenkénti felméréssel kíséri figyelemmel a megfelelő minőség biztosítását és a tehetséges tanulók első megnyilvánulásait. A szakasz végén felmérjük a gyerekek pszichológiai és alapkészségeket érintő fejlődését. Ennek eredményét ismertetjük a szülőkkel, majd közös megbeszélés alapján döntjük el, hogy a gyermeket milyen jellegű képzésben részesítsük a továbbiakban. A legtehetségesebbeket irányítjuk külön osztályba. A tanítás és nevelés hatékonyságát és minőségét feltételezi két alapgondolat: A gyerekek négy évig ne menjenek át másik iskolarendszerbe, konkrétan 6 osztályos tagozatra, 4 év után pedig lehetőleg együtt menjenek át a Bocskai István Gimnáziumba. Ezen cél megvalósításához szükséges, a két intézmény korrekt és szoros együttműködése, a hatékony és minőségi pedagógiai közös munka. Az együttműködés

lehetséges és nélkülözhetetlen formája a két intézményben való kölcsönös áttanítás. Az oktató nevelő munka megszervezése az iskolában 3 fő keretben zajlik : • • • Délelőtti kötelező tanítási órákon Nem kötelező tanítási órákon Délután szervezett programokon, blokkokon. Fontos alapelv a tanítási órán kívüli programokon való önkéntes részvétel, a helyes arány kialakítása, ami feltételezi a tanuló egészséges fejlődését, az önálló felkészülés nyugodt körülményeinek biztosítását és a tanulók túlterhelésének megakadályozását. Délutáni blokkok fő célkitűzései : • • • • • Olyan készségek fejlesztésére törekednek, mint az értelmes, érthető beszéd, jó előadó készség, értő olvasás, biztos helyesírás. Kerete : anyanyelvi kommunikáció Matematika : logika fejlesztése, szöveges feladatok értelmezése, kommunikáció készség fokozása, versenyképesség növelése Az

információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember formálása Idegen nyelv tanulása (angol és német) természetes beszédhelyzetek kialakítása, felkészítés alapfokú nyelvvizsgára Mindennapos testnevelésre lehetőség biztosítása : Egészséges életmódra nevelés, labdajátékok és egyéb szabadidősportok (pl.úszás, síelés, vízi-túra, stb) megismertetése, megszerettetése. Szükséges és nélkülözhetetlen elemnek tartják, a tanulók egyéni fejlődésének pszichológiai, pedagógiai és szakmai mérését. A mérést és a tanulás módszertani felkészítését a KLTE Pszichológiai Tanszéke segítségével folyamatosan végzik. Az iskola nevelőtestülete kidolgozta a Szerencs és körzetében élő tanulók felkutatására és velük való speciális foglalkozásra egy programot. A program célja: A város körzetében élő tehetséges tanulók egyéni adottságainak,

képességeinek felkutatása, ennek hatékony fejlesztése. A délutáni foglalkozások keretében válasszon a gyerek azokból a programokból, ami a lakóhelyükön kevésbé elérhető számukra. II. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Törvényben rögzített feladatuk az iskola környezeti nevelési programjának megalkotása, és ez alapján a környezeti nevelési tevékenységek tervszerű, összehangolt gyakorlata. Az intézmény típusa: általános iskola környezeti nevelési munkacsoportja A program elkészítésének fázisai: Munkájuk első fázisában más iskolák már meglévő környezeti nevelési programjait tanulmányozták át. Ilyen dokumentummal ez idáig olyan iskolák rendelkeznek, ahol a környezeti nevelés átgondoltan, tervszerűen, és nagyon sikeresen zajlik. Ezeket megismerve bepillantást nyerhettek ezen intézmények tevékenységébe. Nem egy példán keresztül ismerték meg az idáig vezető út jellemző lépéseitEzeknek a tanulmányoknak a

munkájuk szempontjából a következő tanulságai voltak: • • • • Jól működő környezeti nevelési program csak úgy képzelhető el, ha ebben a tevékenységben a maga területén mindenki részt vesz. Rendszerint nehézséget okoz a technikai dolgozók bekapcsolása, erre az iskolavezetésnek nagy gondot kell fordítania. Ezeknek a testületeknek az életében elkövetkezett egy olyan fordulópont, amikor a korábban mindössze néhány kollega által fémjelzett környezeti nevelési tevékenység egyszerre közös üggyé vált, elkezdődhetett egyfajta intézményi szintű együttgondolkodás, kialakulhatott a testület közös szemlélete. Ezt minden esetben közös továbbképzések követték. Második lépésben rendszerbe foglalták az iskolában folyó környezeti nevelési tevékenységeket, azok céljait. Hamar kitűnt, hogy mely területeken lehetnek megelégedve szolgáltatásaikkal, és hol vannak hiányosságaik. Készítettek egy kérdőíves

felmérést a felső tagozatos évfolyamokban a diákok környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos hozzáállására, aktivitásukra, háttérismereteire vonatkozóan. Az eredmények tovább finomították eredményeik és hiányosságaik térképét. Ez a felmérés egyfajta állapotfelmérésnek tekinthető, kiindulópontja lehet munkájuk folyamatos fejlesztésének. A nevelési program felépítése: 1. Bevezetés 1.1 A program írásának indokai, céljai; munkamódszerek 1.2 Előzmények, helyzetelemzés, helyi sajátosságok 2. Célok, alapelvek 3. Személyi feltételek 3.1 Személyi feltételek 3.2 Képzések 4. Módszerek, tanulásszervezési formák 5. A környezeti nevelés színterei 4.1 A környezeti nevelés tantárgyi keretek közt 4.11 Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban 4.111 Környezeti nevelés a tanórákon 4.112 Környezeti nevelés az erdei iskolában 4.12 Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban 4.121

Környezeti nevelés a tanórákon 4.122 Osztálykirándulások 4.2 A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt 6. Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai 7. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek 7.1 Iskolánk külső környezetének "zöldítése" az itt adódó lehetőségek kihasználása a környezeti nevelés érdekében 7.2 Az osztálytermek és az iskola belső környezete 7.3 Egészséges életmódot támogató módon és környezettudatos értékek szerint működő iskolai büfé 7.4 Hulladékgyűjtés 7.5 Kommunikáció, faliújság, rádió, iskolaújság 7.6 Zöld könyvtár 8. Társadalmi kapcsolatok 8.1 Belső kapcsolatok: iskola-szülő-tanuló viszony a környezeti nevelés terén 8.2 Az iskola külső kapcsolatai a környezeti nevelés terén 9. A környezeti nevelés értékelése, minőségbiztosítása 9.1 Mérés 9.2 Értékelés 9.3 Programfejlesztés

9.4 Kezdeti állapotfelmérés Stratégiailag kiemelt céljaik: • • • • • • • Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése A természet szeretetére nevelés A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok: • • • • • • • Saját környezetükkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés Hulladékkezelési program, Kert program, Tisztasági verseny

Válogatott hulladékkezelésre szoktatás - Hulladékkezelési program A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése - Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program Városuk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése - Helytörténeti program Népi hagyományaik, népszokásaik megismertetése - Hagyományőrző program A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása - Alsó tagozatos természetbarát szakkör, Zoo klub, Természetbarát kör, Túraszakkör, természetvédelmi tábor, Madárbarát kertprogram A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése Tanösvény program • • A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása - Kis kézműves foglalkozások A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, ennek örömének megmutatása Kert program Az iskola környezeti

nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. Az iskola technikai dolgozói rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozik több, a környezeti nevelési programokhoz kapcsolódó feladat. Az iskola környezeti nevelési munkacsoportot állít fel. Kötelessége az iskola környezeti nevelési tevékenységének figyelemmel kísérése, a széleskörű tanácsadás. Joga a környezeti nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése. Feladata az iskolánkban folyó környezeti nevelési tevékenységek összehangolása és a folyamatos minőségfejlesztéssel járó feladatok ellátása (mérések, értékelés, stb.), valamint - ugyancsak az Oktatási törvényben előírtak alapján - a Helyi tanterv környezeti nevelési szempontú felülvizsgálata. Az iskolavezetés évente

2 alkalommal környezeti nevelési értekezletet hív össze, amelyre meghívja a tantestület tagjait, a technikai dolgozókat, és a gazdasági vezetést. Megteremti a lehetőségét a testület számára környezeti nevelési témájú továbbképzésen való közös részvételnek. Összehangolja a pedagógusok és a technikai dolgozók munkáját Gondoskodik a technikai dolgozók rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozó iskolánk környezeti nevelési tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről. Ennek elősegítésére a környezeti nevelési tevékenységek felelőseitől olyan programterveket vár el, amelyek - egyebek között - a technikai dolgozók részvételét is pontosan ismerteti. Környezeti nevelés az erdei iskolában: Az alsó tagozat második, harmadik és negyedik évfolyama évi rendszerességgel erdei iskolai programon vesz részt. Ezek lehetnek szolgáltatótól megrendelt programok, vagy saját szervezésűek.

Az állami támogatások feltételeihez igazodva az erdei iskolai programok bentlakásosak, 5 naposak és egész osztályközösségekben valósulnak meg, bár a részvétel nem kötelező. A program költségeit a résztvevők, illetve pályázati forrásból az iskola fedezi A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt: • • • • • • • • • • • • "Szépítsük meg a sulit" tisztasági verseny "Zöld Ör(s)-ök" A virágládák, folyamatos gondozása "Madárbarát kert" program Tanösvény látogatások -természetismereti terepgyakorlatok Diavetítéses természetismereti előadások Városismereti terepgyakorlat Városi helytörténeti verseny Hagyományőrző foglalkozások Kis kézműves foglakozások Kiselőadók fóruma Jeles napok • • Táborok Szakkörök III. A PEDAGÓGIAI SAJTÓ MA KÖNYV ÉS A NEVELÉS: Negyedévente jelenik meg. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum adja ki Budapesten. Mintegy

2500 oldalnyi terjedelemben adtak közre nagyjából 500 közleményt a hét állandó rovatban. Szerzőik száma meghaladta a 250-etEgy-egy számuk nyolcszáz körüli megrendelőhöz érkezik meg negyedévente. KÖZNEVELÉS: Az Oktatási Minisztérium hetilapja. Elődje a Néptanítók lapja, amelyet Eötvös József alapított. Oktatási hírmagazin. A kiadványban megtalálhatóak: interjúk, internetes barangolások, tudósítások, iskola bemutatók és munkajogi kérdések MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK: Az Oktatási Minisztérium és a Szegedi Tudományegyetem támogatásában megjelenő lap. Megtalálhatóak benne tanulmányok, módszertani vizsgálatok, szemlék. Segítséget nyújt ünnepi műsorok összeállításához. MAGYAR PEDAGÓGIA: A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata. Magába foglal részletes tanulmányokat. Tudományos szakcikkeket jelentet meg. A neveléstudomány minden területéről közöl tanulmányokat, empirikus vizsgálatok

eredményeit összegző írásokat. Specialitása, hogy másutt még nem publikált tanulmányokat közöl. MESTER ÉS TANÍTVÁNY: Konzervatív pedagógiai folyóirat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem folyóirata. Adott témakör köré szerveződő kiadvány. 2004 aug. 3 szám Oktatáspolitikával foglalkozik MÓDSZERTANI FOLYÓIRATOK: Országos lap Kiadó: Mozaik Kiadó Kft., Szeged A következő tantárgyi bontásban: − Biológia − Ének-Zene − Fizika − Kémia − Magyar − Matematika − Testnevelés − Történelem stb. A fenti tantárgyak tanításához nyújt segítséget és újabb és újabb módszereket kínál fel Beszámol az adott tantárgy országos versenyeiről. Beküldendő feladatokat ad tanárok számára. ISKOLAKULTÚRA: Pedagógusok szakmai tudományos folyóirata. Kiadó: Pécsi Tudományegyetem A kiadványokban tanulmányokkal, szemlékkel és kritikákkal találkozunk. ÚJ SZEMLE: A Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Közoktatási

Intézet folyóirata 1051 Budapest, Dorottya . 8 Felelős kiadó: az OKI főigazgatója A tartalomból: tanulmányok, pedagógiai archívum, nézőpontok,világtükör,befogadó pedagógia, kritika-figyelő, OKI-online SZAKOKTATÁS: A Nemzeti Szakképzési Intézet folyóirata. Szakiskolák lapja. Tartalmaz európai kihívásokat, munkaerőpiaci kérdéseket, pillanatképeket nyújt a szakoktatásról