Tartalmi kivonat
Pszichológia témák A PSZICHOLÓGIA TÁRGYA, FELADATA, TERÜLETEI, MÓDSZEREI Pszichológia = psziché + logosz lélek tan A kifejezés a XVI. sz-ban keletkezett 1879-től önálló tudomány. Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány, nem a teológiai lélekről van szó, inkább az idegrendszeriről. FELADATA Feltárják a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit, hatásait az emberi cselekvésekre. Vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlődését, illetve a társas helyzetben, csoportban lezajló történések hatásmechanizmusát. TUDOMÁNYOK FELOSZTÁSA I. Tárgya szerint (mit vizsgál) 1. Emberlélektan a) Egyénlélektan - normális jelenségek - kóros jelenségek b) Társas lélektan (szociálpszichológia) - előítélet - csoportos vonzás (pl. meccs) 2. Állatlélektan II. Célja szerint 1. Általános lélektan – jellemző működések 2. Összehasonlító lélektan a) Összehasonlító állatlélektan –
állatkísérletek b) Differenciálpszichológia és pszichodiagnosztika - az egyéni különbségeket próbálja feltárni c) Fejlődéslélektan - az egyéni sajátosságok korok, korosztályok szerint 1 d) Nemek lélektana (szexuálpszichológia) e) Etnopszichológia (népek) 2 III. A tevékenység jellege szerint (alkalmazási területek) 1. Pedagógiai pszichológia 2. Orvosi lélektan - klinikai - pszichoterápia 3. Munka lélektan (munkavégzés, környezeti tényezők, egészség) Szervezeti fejlesztések λ emberi erőforrások hatékony beosztása - ipari - közlekedési - mezőgazdasági 4. Reklámpszichológia (színek, formák) 5. Művészetpszichológia (alkotások) 6. Sportpszichológia 7. Kriminálpszichológia stb. MÓDSZEREI 1. Kutatási Új módszerek vizsgálata, kipróbálása, új tudományos kísérletek (általánosságok) a) Kísérlet Lényege: a megfigyelni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletet vezető teremti meg, a
feltételeket változtatják Egy tudományos feltevés bizonyítását szolgálja µ HIPOTÉZIS µ FÜGGETLEN VÁLTOZÓK Létező feltételek változtatása, a kísérletvezető változtatja (hőmérséklet, világítás) µ 2. Vizsgálati A gyakorlati alkalmazást szolgálják (konkrétumok) a) Teszt Kifejezés jelentése: próbasor Feladathelyzet elé állítja a személyt • • 3 csoportja van: - intelligenciatesztek - speciális képességvizsgálati tesztek (figyelem, alkalmazás, ) - projektív (kivetítés) inger (alkalmazott vagy használt) kifejeztetése, mit lát, képzelstb. értelmezés (pl. képek, tintapacák, Rotschaft-t.) 3 (Kutatási módszerek folytatása) µ FÜGGŐ VÁLTOZÓK A kísérlet tárgya, amit vizsgálnak Kétfajta kísérlet van: - laboratóriumi - természetes b) Megfigyelés 1. Introspekció (önmegfigyelés) Nagyobb a szubjektivitás („szépítésre” ad lehetőséget) 2. Extrospekció (mások megfigy) Külső megfigyelés, szemmel jól
látható (viselkedés, öltözködés) Tervszerű, rendszeresen végzik, több megfigyelő van, rögzítik az eredményt, majd kielemzik azokat, és értékelik A megfigyelés adott szempontok alapján történik c) Kikérdezés 1. Szóbeli - Anamnézis (elővizsgálat) A psz-ban fejlesztett anamnézis (betegség, mikor ült, álltstb.) - Exploráció Pillanatnyi, jelenlegi lelkiállapot kikérdezése 2. Írásbeli - Kérdőívek a) Nyílt (szabad válaszlehetőségek) b) Zárt (válaszlehetőségek megadása) - Skálák Válaszlehetőségekben az állítás erősségét is meg lehet adni (pl. 1-5-ig pontozva) TÖRTÉNET A pszichológiának hosszú múltja, de rövid története van. • 1879. Lipcse Első pszichológiai laboratórium – Wilhelm Wundt Introspekció és a (laboratóriumi) kísérletezés módszerével dolgoztak (előtte a filozófiába ágyazva él) Lelki dolgok elsődlegessége (vitatott) 4 • Descartes Test-lélek probléma feloldása – dualizmus Az
ember testből és tudatból áll. Egymástól függetlenek, de kölcsönhatásban lévő rendszerek Test λ egy gép, reagál a külső ingerekre (a reflex fogalma az ő nevéhez fűződik) Lélek λ nem anyagi tudat, az ideák tárháza (veleszületett ideák tana) Tana vitát indított λ angol empirista filozófusok Ők a tapasztalatokra építettek: 1. Módszer λ önmegfigyeléssel próbálták a lélek működését feltárni elvetették a veleszületett ideák tanát 2. Felfogás λ Tabula Rasa (1690.) Locke: az ember, a lélek születéskor egy üres lap (elveik!!!) 3. Képzettársítás (asszociáció) A pszichológia a XIX. sz II felében kezdett leválni a filozófiából, ennek előzményei voltak: Természettudományi előzmények • neurofiziológiai kutatások - idegrendszeri működés kutatása - érző és mozgató idegpályák megkülönböztetése 1861. Broca – beszéd és idegműködés közti kapcsolatot igazolta, felfedezte a beszédközpontot (agyvérzéses
betegek boncolása) bal agyfélteke: jobb oldali bénulás és beszédképtelenség) • mérés fejlődése (pszichofizikai) kutatói, tudósai: Weber, Fechner Külső ingerek és belső érzések kapcsolatának vizsgálata Ingerváltozás – érzéki változás Pszichofizikai alaptevékenység megfogalmazása: minél erősebb az inger, annál nagyobbat kell változtatni, hogy érzékelni lehessen, illetve érzékelhető legyen (pl. 1+1 gyertya vagy 500+1 gyertya) 5 TEVÉKENYSÉGEK ORSZÁGONKÉNT Németország Wundt, Fechner, Weber, Ebbighaus (1885. emlékezet vizsgálata – értelmetlen szótagokkal kísérletezett, ő vezette be ezt a módszert) Anglia Sir Francis Galton – az egyéni különbségeket vizsgálta, tesztmódszer megalkotója Spearman – faktroanalízis módszere (matematikai-statisztikai eljárás) Franciaország Alfred Binet, Simon 1905. – első intelligencia teszt (francia kormány adta ki feladatul az iskolába menő gyerekek
fejlettségének megállapítására) Mentális kor fogalma Binet nevéhez fűződik. USA Cattell – a pszichológia professzora, a teszt kifejezés fűződik a nevéhez, ő alkalmazta Thorndike – állati kísérletek Oroszország Pavlov – feltételes reflex felfedezője a tanulás kapcsán IRÁNYZATOK I. Alaklélektan – Gestalt pszichológia Fő kutatói: Wertheimer, Köhler, Koffka Az egész több, mint a részek összessége! (részek egységként való felfogása) Emberi észlelésre, gondolkodásra, állati viselkedésre terjedtek ki a kutatásaik (az emberi egészre vonatkozóan vizsgálták). - közelség elve - hasonlóság elve - jó folytatás elve - zártság elve II. Viselkedés lélektan – behaviorizmus Megalkotója Watson. 1913 cikk az USA-ban, ezzel egy mozgalom indult Az introspekció módszerét vette központba és ez ellen lépett fel. 6 Thorndike, Skinner SR forma (inger-válasz elve) Sλ Oλ R Stimulus organizmus response (inger)
(szervezet) (válasz) A pszichológia tárgyának a viselkedésnek kell lennie! Részleges megerősítést alkalmaztak – jutalom adása, ha a cselekvés közelített a várthoz. Az organizmust nem veszik igazán figyelembe, ezzel veszítenek részeket a vizsgálatból. III. Pszichoanalízis – Sigmund Freud (1910-es évek környéke) Tudattalan fogalmának megjelenése (elszólásokban általában megjelennek) - tudatos - tudatelőttes - tudattalan (1905. Freud álomfejtés könyve) Lélekelemzés: tudattalan felszínre hozása (szabadasszociáció) Jung, Szondi, Ferenczi λ Freud követői IV. Humanisztikus pszichológia Fő képviselői: Maslow, Allport, Rogers (a Third Force – harmadik erő) Az alak- és viselkedés lélektan ellen léptek fel. 7 IDEGRENDSZERI ALAPISMERETEK Az idegrendszer a pszichológia jellemző hordozója. FELADATAI • • • Szabályozza a szervezet egyes részeinek a működését Összehangolja az egyes szervek működését Biztosítja a
környezethez való alkalmazkodást, a környezet tudatos átalakítását (ingerelhetőség) λ alapjelenségei: - felfogás (ingerfelfogás) - ingerületté alakítás - ingervezetés és feldolgozás - ingerre reagálás MIKROSTRUKTÚRÁJA Szervezeti és működési egysége a neuron. Idegsejt λ szabálytalan és sok nyúlvánnyal rendelkező sejt Dendritek (rövid nyúlványok) sejttest sejtmag axon (tengelyfonál) myelinhüvely borítja mellékág axonvégződések Neuron fajtái 1. érző v afferens (felszálló pálya) 2. mozgató v efferens 3. asszociációs (összeköttetést biztosítja az idegek között) 8 Idegnyúlványok: az axonok és dendritek ha rendezetten egymás mellé rendeződnek, akkor idegrostokról beszélünk Idegpálya: az idegrendszer központi részében az ún. fehérállományban futó idegrostokat hívjuk idegpályának Idegrostok eredése, működése, végződése azonos Idegek: ha az idegrostok a központi idegrendszeren kívül
futnak Két csoportja van: - agyideg (arc, fej) - gerincvelő ideg (végtagok) Idegvégződések: az ingerek felvételére és átadására szolgálnak Lehetnek: - idegsejtek egymás közti kapcsolódását szolgálóak (interneuronális) - végkészülék (terminális) receptor (szervi) effektor (izom) INGERÜLETKÉPZÉS ÉS VEZETÉS Inger felvételét a receptor végzi és átalakítja ingerületté. Ingerület: bonyolult elektrokémiai folyamat, az idegsejtben képződik. Az idegsejt mindent, vagy semmit elven működik λ akciós potenciál (ha az ingereltség elér egy bizonyos pontot) λ átfut az axonon és továbbadódik Szinapszis: idegsejtek találkozása neurotranszmitter anyagok (ingerület átvivő) Szinapszikus rés A szinapszikus résbe továbbítódnak, ezek hozzák működésbe a többi idegsejtet 9 Az idegsejtnek kell egy szünetidő, amikor újra ingerelhető. Ez az idő, amikor szünet van λ refrakter periódus Relatív refrakter periódus λ az
idegsejt csak erősebb ingerrel jön reakcióba λ átlagos ingerküszöb abszolút relatív feltöltődési periódus MAKROSTRUKTÚRÁJA Idegrendszer Cerebrospinális központi agyvelő gerincvelő perifériás agyidegek Vegetatív szimpatikus paraszimpatikus gerincvelőidegek Vegetatív idegrendszer: szervezet belső környezetének egyensúlyát teremti meg Jellemzője: - akaratunktól függetlenül működik - növekedésre, szaporodásra szolgáló szerveket idegzi be - szív és véredények működését szabályozza (hazugságvizsgálat) Szimpatikus funkció: - fokozott működésre készteti a szervezetet - serkentő hatású - szív, légző rendszer teljesítménye fokozódik - emésztőrendszer működése csökken Paraszimpatikus funkció: - regeneráló, helyreállító funkció, energiapótló - gyomor, emésztőrendszer működése fokozódik - szív, légző rendszer teljesítménye csökken 10 Perifériás idegrendszer: Agyidegek: Gerincvelő idegek:
környéki idegrendszer 12 pár van, arc és nyak működésére szolgálnak gerincvelőből 2 oldalt párhuzamosan kilépve (31 pár) idegzi be a végtagokat, a testet Központi idegrendszer: Agyvelő: koponyaüregben van, súlya kb. 1300-1500 g, általában 3 agyburok védi (likvór λ agyfolyadék) Főbb részei: Nagyagy Két félteke λ lebenyekre tagolódnak (homlok, halánték, fali, nyakszirti) Két agyfélteke összeköttetése a kérgestest. Kívülről 3 mm kéreg borítja (szürkeállomány). Agykéreg v. CORTEX A tudatos tevékenység szabályzó központja, külső területei vannak. Részei: érzőközpont, gondolkodás, képzelet, mozgások és érzékletek központjai, ellenoldali beidegzés (jobb félteke – bal oldali mozgás) R.W Sperry: hasított agy kísérlet, speciális kísérleti helyzetet dolgozott ki: Ernyő λ bal kéz tapogatja az ernyő alatti tárgyakat λmeg kellett mondani, hogy éppen mit fog a bal kézzel úgy, hogy közben a jobb látómezőbe
egy kulcs képét vetítették, a bal látómezőbe pedig egy ceruza képét, azaz két különböző információt küldtek az agynak. A kísérlet alapján hiába fogta meg például a ceruzát, az illető a kulcsot mondta az ellenoldali beidegződés miatt. Bal agyfélteke – főbb rész (beszéd, fő nyelvi központ) Jobb agyfélteke – kreativitás, nem verbális központ Közti agy Részei: Thalamus: elsődleges látóközpont, minden érzőpálya átfut rajta, érzetek itt kapnak érzelmi színezetet Hipothalamus: vegetatív idegrendszer szabályozásában van szerepe 11 Agytörzs Innen erednek az agyidegek, a szervezet ébresztő központja (formatio reticularis) Részei: Középagy: mozgások összerendezése, fontos reflexközpont Híd: fontos mozgatópályák haladnak át Nyúlt velő: reflexközpont, légzés Kisagy Testmozgások koordinálásának szabályozása történik (pl. egyensúly) 12 ÉSZLELÉS, ÉRZÉKELÉS Pszichikus funkciók:
külvilághoz való kapcsolatot szabályozzák, teszik lehetővé 1.) Megismerő funkció Külvilágból jövő ingerek felfogása, feldolgozása, elraktározása (érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás) 2.) Viselkedésirányító, -szabályozó funkciók Motiváció (akarat, szándék) Egyéb lelki jelenségek: figyelem, tudat, érzelem (nem sorolhatók egyik funkcióhoz sem) ÉRZÉKELÉS • • Az a megismerő funkció, melynek során a külső és belső valóságból való ingereket felfogjuk és közvetlenül tükrözzük Az érzékelés eredménye az érzéklet, pszichikus jelenség Fajtái: (receptorok) ♦ Exteroceptív - telereceptív: látás, hallás - kontaktreceptív: szaglás, ízlelés, bőrérzékelés (tapintás, hő érzékelés, fájdalomérzékelés) ♦ Interoceptív - proprioceptív: - egyensúlyérzékelés, izomérzékelés - viszceroceptív: szervi érzékelés Közös sajátosságok Az analizátor (érzékelő apparátus: 3 fő
részből tevődik össze) Külvilág λ λ receptor λ λ afferens pálya λ λ Megfelelő agykérgi központ inger ingerfelfogás ingerületvezetés ingerület felfogása: ÉRZÉKLET 13 Adequat inger Minden receptor csak a neki megfelelő inger felvételére képes, az érzékszerveinknek megvan a saját érzékelő-képessége. Abszolút alsó ingerküszöb Legkisebb ingermennyiség, amit a szervezet már képes felfogni. (látás: 1 gyertya fénye 50 km-ről; hallás: 1 dbell) Abszolút felső ingerküszöb A legnagyobb, amit még képes felfogni. (hallás: 120 dbell) Az alsó és felső ingerküszöb között az érzékelési tartomány van. Különbségi küszöb Az ingernek az a legkisebb változása, amit képesek vagyunk már két különböző ingernek felfogni. ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) Több mint az érzékelés, előző tapasztalatokon alapszik. Felismerő funkció a tárgy érzéki felfogásán túl. Eredménye az észlelet Részei, összetevői: - az érzéklet - az
érzéki benyomások - emlékezeti nyomok - képzeleti benyomások - az emlékekkel kapcsolatos érzelmi beállítások Feladata: • a tárgyak külső megjelenését állandónak mutassa a változó retinális kép ellenére (pl. egy téglalap rajza egy papírlapon különböző irányokból jobban megnézve már inkább trapéz alakot ölt, de az állandósult kép mégis az, hogy egy téglalapról van szó: KONSTANCIA jelenség • felismerés, azonosítás • térbeli elhelyezés, téri lokalizáció 14 Konstancia (állandóság) Úgy érzékeljük a tárgyakat, hogy azok viszonylag állandók maradnak függetlenül attól, hogy időközben megváltoztak a fényviszonyok, vagy a helyzet, vagy a hozzánk viszonyított távolságuk stb. Alakkonstancia A tárgy formáját állandónak, azonosnak észleljük annak ellenére, hogy a retinális kép változik Nagyságkonstancia A tárgy minél közelebb van a retinához, annál nagyobb. A tárgyak méretét viszonylag állandónak
látjuk a távolságuktól függetlenül. Színkonstancia (világossági) Az a jelenség, hogy egy tárgy észlelt világossága alig változik a fényviszonyok függvényében Az észlelés és érzékelés különbözőségét a konstancia támasztja alá, az bizonyítja. Másik ilyen bizonyíték a nézőpont szerepe az észlelésnél. Észlelés speciális ingere a hallucináció. Észlelési csalódásról vagy illúzióról akkor beszélünk, amikor van külső inger, de pontatlanul következik be az észlelés. Fajtái: - kontrasztcsalódás (színek, hőmérséklet) - perspektívacsalódás (távlati) - geometriacsalódás (vonalformák) (nyilak példája, karikák példája) TÉR, MOZGÁS, IDŐÉSZLELÉS Könyv!!! 15 FIGYELEM, EMLÉKEZET, KÉPZELET EMLÉKEZET Kitágítja az ember világképét. Az a megismerő funkció, amely a már érzékelt, észlelt tárgyi valóságot, annak képét az eredeti tárgyi ingerek alapján, de azok jelenléte nélkül képes
visszatükrözni. Feltétele, hogy az idegrendszer képes legyen megőrizni a képet. Az emléknyomot engrammnak hívják. Ahhoz, hogy az engramm rögződjön, megszilárduljon, időre van szükség. Ez az idő a konszolidációs idő Visszamenő emlékezetkiesés λ retrográd amnézia Három nagy szakasza van: 1. Bevésés Információ felvétele, memóriába írása. Javítja az emlékezetet, ha érdekli a dolog, ha akarja a bevésést, ha van megfelelő motiváció, ha érzelmileg is úgy áll hozzá. Villanófény effektus λ mintha fényképezve lenne olyan élénken marad meg Elfojtás λ a feszültségkeltő, kellemetlen élményeket, emlékeket kizárja 2. Megőrzés vagy tárolás Emléknyomok megtartása. Függ attól is, hogy hányszor ismétli és hogyan következnek egymás után. Ebbinghaus 1885. – értelmetlen szótagok Tipikus felejtési görbe megrajzolása. Az ismétléseknek nemcsak a száma számít, hanem az időbeli eloszlása is. Hebb – kettős memória
elmélete Rövid idejű memória – short time memory STM Hosszú idejű memória – long time memory LTM Szenzoros emlékezet – ikonikus 16 Szenzoros STM LTM Önmegfigyelési élmény Észlelés Tudat Emlékezés Max. ideje ¼ - 2 mp. 30 mp. Amíg élünk Kapacitás Nagyon nagy 7 ± 2 egység Korlátlan Kódolás Szenzoros Megőrzés Nem lehet Ismétlés Hozzáférhetőség Előhívás Minta azonosítása Nem szükséges Keresési folyamat Hallási, látási Szemantikus, vizuális szemantikus érzékleti ismétlés jegy, azonosító megnevezése Reverberációs kör (STM) Az inger által ingerületbe hozott idegsejtek között állandóan mozgás van. Tartós szinaptikus kapcsolat (LTM) 3. Előhívás - lehet felidézés (eredeti inger nélkül csak az engrammot hívom elő) - lehet felismerés (jelen van az eredeti inger és azt azonosítom az engrammal) Bár nem szakasza az emlékezésnek, de részeként 4. –ként lehet említeni: Felejtés Az
információ emlékezetből való előhívásának a kudarca. Oka lehet: - inaktivitás, nem használja - interferencia, az emléknyomok egymásra gyakorolt zavaró hatása - retroaktív gátlás, visszaható gátlás - proaktív gátlás, előreható gátlás - homogén gátlás (Ranschburg nevéhez fűződik) Bevésés, tárolás kapcsán az emlékezet megtartásának módja lehet: - mechanikus - logikus 17 Típusai (milyen az uralkodó engramm): - vizuális - auditív (hallási): verbális (szöveges), zene - motoros (mozgási) - gondolati KÉPZELET Információ feldolgozása. Az emlékezetinformációkat, töredékeket új érzékletes képpé átalakító, összerendező, manipuláló folyamat. Lehet: • szándékos (tervezés) • spontán (ábrándozás) A dolgok előrevetítése: anticipáció Eredménye a képzet: több, ugyanarra a jelenségre vonatkozó engrammból kialakult szemléletes élményforma (mintha látnánk). Tipikus kép Kiemelődnek a leglényegesebb
dolgok a jelenségből. Mentális térkép Környezetünk emlékezetben van, tájékozódás. Kosslyn szigete: Az érzékleti képek (tapinthatók, érezhetők, színesebbek) hasonlóak a képzeti, képzeleti képhez (be lehet járni). Produktív képzelet Teljesen új dolog létrehozása, alkotása Reproduktív képzelet Saját tudatában felépíti a más által megalkotott képet 18 GONDOLKODÁS, INTELLIGENCIA, KREATIVITÁS GONDOLKODÁS Legmagasabb szintű megismerő funkciónk, melynek segítségével a valóság jelenségeinek lényegét és összefüggéseit elvont műveletekkel megértjük és életproblémáinkat megoldjuk. Valami nem jelenlévő helyettesítése, belső leképezése λ mentális reprezentáció Szimbolikus tevékenység (jel, jegyzék) Használt szimbólumai: fogalmak, képzetek Fogalom A gondolkodás alapegysége, használatuk biztosítja a tárgyak kategóriákba rendezését (pl. szék). Elvont fogalom Amit nem lehet megmutatni (pl. szabadság, vagy a
gyűjtőfogalmak) Műveletek absztrahálás (absztrakció): elvonatkoztatás, lényeg kiemelése következtetés: ok-okozat felismerése analízis-szintézis: részekre bontás; részek összerakása általánosítás-konkretizálás: ítélet érvényességét egyediből bizonyos számú esetből egy egészre érvényesítem; általános érvényességű megállapítást egy konkrét esetre érvényesítek összehasonlítás kiegészítés: hiányok pótlása Fajtái motoros (mozgás, cselekvés) képzeleti (szemléletes úton) fogalmi (legfejlettebb) 19 A problémamegoldó gondolkodás szakaszai ALKOTÓ 1. a probléma felmerülése - előzetes tájékozódás - probléma megértése 2. megoldás keresés - részekre bontás - ismételt gyűjtés - megoldási hipotézisek alkotása 1. ELŐKÉSZÍTÉS 3. megoldás megtalálása 4. ellenőrzés - végső megoldás helyességének kontrollja - megoldás finomítása, részletesebb
kidolgozása 2. LAPPANGÁS 3. MEGVILÁGOSODÁS 4. IGAZOLÁS INTELLIGENCIA Az egyén általános megértési képessége. Wechsler szerint az intelligencia az egyén összetett globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, környezetében hatékonyan működjön. Thorndike szerint fajtái: 1. absztrakt – verbális: verbális dolgokkal való foglalkozás már elvont, ügyesebb, jobban érvényesül 2. praktikus: tárgyi ügyesség 3. szociális: emberekkel való ügyes bánásmód Részei: Spearman: kettős faktor elve Van-e együtt járás (korreláció) a feladatmegoldások között. Szerinte van az intelligenciának egy G-faktora; G – general (általános), illetve S-faktora; S – special, ez a tehetség irányát mutatja meg 20 Thurstone: 7 faktor teória Elsődleges mentális képességek: - verbális megértés - beszédfolyékonyság - számolás - téri tájékozódás - emlékezet - észlelés sebessége -
következtetés Öröklési környezet - ikrek - családi - adoptálás 0,7 0,3 0,7 összehasonlítási alapok Korreláció -1 λ 0 λ +1 magas együtt járás, örökletesség mellett szól 1905. Binet – első intelligencia teszt Kor / Feladatok 3 év 4 év 5 év ÉK: MK: 4;0 3,4 IQ: (MK / ÉK) x 100 1. + + - 2. + + - 3. + - 6. + - életkor mentális kor Az emberek 68,2%-a 85-115 IQ közötti részben helyezkedik el. 90 – 110 80 – 90 70 – 80 70 alatt : átlagos : mentális retardáció : határeset : értelmi fogyatékos 21 KREATIVITÁS KÖNYV!!! 22 TANULÁS Fogalma: FELOSZTÁSA, FAJTÁI 1. Milyen tevékenységben eredményez változást - motoros / mozgós tanulás - érzéki / szenzoros v. perceptuális (színek, formák, arcok, térbeli) - verbális / szóbeli (előző kettőt elegyíti λ mechanikus – logikus) 2. Tanulást végző egyén szándéka szerint - szándékos - spontán (nem a tanulási folyamatra, hanem a tananyagra helyeződik a
hangsúly) 3. A tanulást kiváltó hatás szempontjából - tárgyi v. fizikai környezetből (nem szociális) - társas / szociális tanulás (másoktól jövő minta szolgál alapul, pl. beszéd) TANULÁSELMÉLETEK (Milyen módon megy végbe a tanulási folyamat) 1.) Korai bevésődés / imprinting Azon faj egyedeihez fog kötődni az egyén, akit először megpillant. Konrád Lorenz vizsgálta ezt a jelenséget. Ez a kötődés egy meghatározott kritikus periódusban alakul ki (embernél az első életév). 2.) Klasszikus kondicionálás (S típusú v inger típusú) A kiinduló feltétlen reflex egy öröklött kapcsolat, a feltételes reflex már egy tanult dolog. Egy feltétlen reflexre építenek ki egy feltételes reflexet, amely ismétlés és megtanulás után kiváltja az eredeti feltétlen reflexet. Pavlovi kísérlet – kutya-csengő-táplálék 4-es: ♦ Kioltódás: a feltételes inger kiiktatása, amely után megszűnik a feltételes reflex is ♦ Gátlás: a
kiépült feltételes kapcsolat nem tűnik el, csak gátlás alá kerül ha megvonják ♦ Generalizáció: több hasonló inger váltja ki ugyanazt a feltételes reflexet ♦ Inger megkülönböztetés, diszkrimináció 23 3.) Operáns kondicionálás Thorndike nevéhez fűződik. Próba-szerencse tanulás, aktív R típusú v. válasz típusú - táplálkozási - védekező Itt is érvényes a 4-es!!! 4.) Verbális tanulás Kizárólag az emberre jellemző. ♦ anyanyelv, írott-hallott anyag elsajátítása ♦ asszociációk alakulnak ki λ - tárgy képe - szó - beszédmozgás A szavak közti kapcsolat lehet: - egyidejű (pl. fekete – fehér) - egymás utáni (pl. verstanulás), többnyire előrefelé Az erősségét két törvény határozza meg: - érintkezés / frekvencia törvénye térben, időben minél gyakrabban érintkezik két elem, annál erősebb a hatás - frissesség / referencia törvénye a kapcsolat erősségét az határozza meg, hogy mennyire frissek az
anyagok 5.) Komplex tanulás Lényege, kulcsa, a külső világ leképezése és belső képként (mentális reprezentáció) való felhasználása. - belátásos tanulás (Köhler nevéhez fűződik) hirtelen bukkan fel a megoldás és a későbbiekben azonnal alkalmazható, sőt !!! más helyzetben is 24 AKTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ ÉRZELMEK 25