Jogi ismeretek | Római jog » Dologi jog

Dologi jog 79. A dolog és vagyon fogalma, megjelölései dolog = res Olyan önálló testi tárgy, amin tulajdon állhat fenn. Nem dolog: - alkatrész (testi tárgy, ami kapcsolat révén elvesztette önállóságát) - dologösszesség - emberi uralom alá nem hajtható dolog (pl. tengerfenék) - a szabad ember teste vagyon familia pecuniaquae: egy személy ingó és ingatlan vagyontárgyainak összessége (korábban) patrimonium; bona: a valakit megillető, pénzben kifejezhető jogok és kötelezettségek összessége (préklasszikus kortól)  modern definíció!!! - nem a dolgokat, hanem az azokon fennálló jogokat vizsgálja (ez a rómaiaknál nem volt) aktív: jogosultságok vannak túlsúlyban passzív: a kötelességek vannak túlsúlyban különvagyon: kisebb, elkülönülő vagyon, ami egy kp körül csoportosul (pl. peculium) apától származó: patrimonium egyéb: dos, köztestületek vagyona, pia causa, állami vagyon tk. 267 - 269. old 80. Dolog-osztályozás

#1 A római jogban inkább gyakorlati, mintsem tudományos. magánvagyonba tartozó (res in patrimonium) - magántulajdonban levő fizikai tárgyak, corpusok, szemben a közvagyonnal (res extra patrimonium) forgalomképes dolog (res in commercio) - a dolgok mozgására vonatkozik: amit el lehet adni (DE: per közben nem - res extra commercium) elbirtokolható (res mancipi - res nec mancipi) - legősibb felosztás res mancipi: azon dolgok, amiket mancipatioval v. in iure cessioval (ünnepélyes, civiljogi formák) át lehet ruházni. 1. itáliai telek 2. telki szolgalmak 3. rabszolgák 4. igavonó, teherhordó négylábúak (marha, öszvér, ló, szamár) minden más res nec mancipi - (formátlan átadás: traditio) isteni és emberi dolgok (res divini iuris - res humani iuris) • isteni dolgok 1. szent dolog (res sacra): istenek tiszteletére szánt dolgok: templom, szobrok, stb 2. temetkezési hely (res religiosa): sír a holttesttel (rabszolga is, de ellenség nem) 3.

sérthetetlen dolgok (res sanctae): város kapui, falai - nem forgalomképesek - nem magánvagyon - ellopásuk közbűn • emberi hatalom alatt álló dolgok 1. közdolgok (res publica): közhasználatú dolgok (folyók, kikötők, középületek, erdők) és közösségek (pl. állam) vagyona (pl servi publicii) 2. magándolog (res privata): minden, ami nem közdolog Uratlan dolog is! tk. 270 - 272. old 81. Dolog-osztályozás #2 alkatrész res composita: összetett dolgot alkotó egyszerű dolgok, melyek a köztük levő kapcsolat miatt elvesztették függetlenségüket. Összetett dolog emberi tevékenységnek köszönheti létét. felszerelés instrumentum: közös név alá vont olyan dolgok, amelyek a maguk összességében egy másik dolog szolgálatára vannak (pl. ház fürdő felszerelése); az összetett dolog és a dologösszesség között álló alakzat tartozék partinentia: a fődolog szolgálatára, azzal egy dolgot nem alkotó dolog. A fődolog enélkül is

működőképes (pl. pótkerék) dologegyesítés és szétválasztás dologegyesítés: pl. nyáj szétválasztás: res divisilibes - res indivisilibes Oszthatatlan dolgok nem választhatók szét károsodás nélkül (pl. rabszolga), az oszthatók igen. tk. 274 - 276. old 82. tétel nincs 83. Rabszolga - mozgó dolog res immobiles: ingatlan, mozdíthatatlan dolog (telek + ami vele összefügg) res mobiles: ingók, minden más res se moventes: ingók közül önállósulnak a mozgó dolgok: rabszolga és állatok - a rabszolga a patriarchális házközösség tagja - később peculiuma lehetett és servus vicariusokat tarthatott Ezek megkülönböztetése a személyi jog szempontjából jelentős: a felszabadításnál pl. figyelembe veszik a kognát rokonságot a házasság szempontjából. DE: a személyiségüket figyelembe veszik, mivel a szellemi munkaerő és a vállalkozókedv is jelentős. Császári perben urával perben állhat A keresztény kortól ez egyre

fokozódik: pl. a rabszolgacsaládokat nem lehet szétválasztani. A rabszolga személyiségét akkor is figyelik, ha pl megnevezi gazdája gyilkosát. tk. 273. old; régi: 135 - 138 old, 190 old 84. A tulajdon fogalma, jelent ősége; történeti áttekintés fogalma Egy dolog feletti teljes hatalom, amellyel a tulajdonos mindazt megteheti, amivel nem zavar másokat. - a római jogban mindig dologra vonatkozik - és teljes hatalmat, rendelkezési lehetőséget biztosít jelentősége Minden eddigi társadalom legalapvetőbb intézménye. - gazdasági, társadalmi, jogi rendszerek kp.-ja - a tulajdonviszonyok határozzák meg a társ. jellegét  ebben jelennek meg az erőviszonyok - formái tükrözik a társ.-i fejlettséget, és a fejlődést története kialakulása: - kezdetben egy dolog feletti tényleges hatalom - egyetlen dolog feletti jog: birtok + részjogosultságok megjelenése - elsőként: ingók felett: rei vindicatió (ősi védelem), mancipatio (ősi

szerzés): kézzel való megragadás kell - a föld ekkor még köztulajdon, nincs földművelés. Ingatlan a nemzettségeké; a pater familiasok növekvő hatalma bomlasztja meg.  létrejön a tulajdon az ingatlan felett elterjedése - földművelés: állandósult viszonyok  a pater familiasnak van csak, közös tulajdon, de ő kezeli. A XIItt -ben még családtag örökös híján visszaszáll a gensre - 500 év múlva a családtagoknak is külön megjelölései a római jogban dominium - a hatalmiságot tükrözi (közt.) proprietas - császárkor, jellegadó dominium ex iure Quiritium - quiritar tulajdon, preklaszikus kor - alanya csak ius commerciummal bíró személy - csak magánvagyonba tartozó dolgok - megfelelő szerzésmód: ius civile, ius gentium tulajdonszerű állapotok: dominium ex iure gentium - peregrinus tulajdon, akiket nem tettek rabszolgává - nem élhetnek quiritar tulajdonjoggal, ¤ római tulajdonvédelem - utóbb kereset "si civis esse"

fictióval bonitár tulajdon: - praetori jog alapján, amikor hiányzik a megfelelő szerzésmód - az előd nem volt tulajdonos, de az illető elbirtoklási helyzetbe kerül tartományi telek: - kvázi tulaj használhatja adó fejében, gyümölcsöztetheti, eladhatja, örökítheti - de nincs rajta civiljogi tulajdon, ennek ellenére utilis rei vindicatiot kap posztklasszikus és iustiniánusi változtatások tk. - eltűnik a birtok és a tulajdon éles szembeállítása - haszonélvező, örökhaszonbérlő, felépítményi joggal rendelkező szinte tulajdonos lesz - megszűnik a quiritar és a bonitar tul. kettőssége 277 - 280. old 85. A római tul fogalma, tartalma A XII tt vagyonjoga fogalma Egy dolog feletti teljes hatalom, amellyel a tulaj bármit megtehet, ami mást nem zavar. - mindig dologra vonatkozik - biz. korlátok közt teljes hatalom, rendelkezés a dolog felett A legteljesebb, legtágabb magánjog. tartalma pozitív oldala - használhatja dolgát (ius

utendi) - gyümölcsöztetheti (ius fruendi) - rendelkezhet vele (ius disponendi), meg is semmisítheti - bírhatja: nem kell oda-, visszaadnia - birtokolhatja: civilis possessor (ius possissendi)  az in rem actiok (rei vindicatio, actio Publiciana) mellett interdictumokkal védheti negatív oldala - aki akadályozza, az ellen jogosan léphet fel  védelemre való jogosultság a XII. tt vagyonjoga öröklési jog: a föld örökös nélkül visszaszáll a gensre, végrendelet nem lehetséges - városon belül még a saját telkén sem lehet senkit sem eltemetni - a házakat biz. távolságra kell építeni - telekhatáron nőtt fa tulajdonának kérdése - pazarlás, fényűzés tilalma - hadifontosságú cikkek kiviteli tilalma 86. A tulajdon korlátai közérdek miatt - városon belül tilos bárkit eltemetni - sírhoz vezető út akár idegen telken is - az egyén köteles tűrni az átjárást a telkén, ha erre kényszerülnek (pl. árvíz); folyóparti telkes köteles

tűrni a parton kikötést, mászkálást - építésrendi korlátozások - bányák feltárását köteles tűrni - rabszolgákkal kapcs. korlátozások (pl megölés, felszabadítás, szétválasztás) - pazarlás, fényűzés tilalma - hadifontosságú cikkek kivitele - elidegenítési és terhelési tilalmak (pl. per alatt álló dolgok, a férj a feleség dolgait 1. tv-en 2. hatósági intézkedésen 3. jogügyleten alapulhat - elkobzás: büntetésből, kisajátítás: kártalanítással, de a tulaj akarata ellenére közérdekből szomszédjog F zavartalan együttélés érdekében - házak távolsága - természetes fény - áthullott gyümölcs felszedésének joga - nem eszközölhet a szomszéd kárára változást (pl. vízvezeték), ill nem veszélyeztetheti azt - biz. esetekben a tulaj köteles tűrni a szomszéd ott tartózkodását - néha cautio ellenében (pl. állvány)  törvényi szolgalmak biztosítják tk. 283 - 285. old 87. Tulajdonközösség, a

közös tulajdon Tulajdonközösség: az egy dolgon fennálló egyetlen tulajdonjog több személyt illet meg. - leggyakrabban a felek közötti megegyezéssel, - de születhet véletlenül is (pl. közös öröklés, a dolgok összekeveredése, közös kincstalálás). consortium ercto non cito: a p.f halálával a házközösség tagjai nem osztják fel a családi vagyont, hanem vagyonközösségben maradnak. F a társak egymástól függetlenül, jogérvényesen rendelkezhetnek vele. F Pro indiviso (osztatlanul) bírják tulajdonul, pro parte (részeik arányában). F pl ha ketten örökölnek F az eszmei fele részükkel rendelkeznek szabadon Klasszikus római jogászok: “Kettőnek ugyanaz a dolog a maga egészében nem lehet tulajdonában: a dolog valamilyen részének sem lehet valaki tulajdonosa, hanem csak az egész dolgot osztatlanul, részarányosan lehet tulajdonul bírni.” ius prohibendi: tiltakozási jog. Az egész dolgot érintő rendelkezések, ügyletek csak az

összes tulajdonosok beleegyezésével érvényesek. - csak a többi tulajdonostársat érintő ügyben (pl. szolgalom alapítása) - a többségi akarat kivételesen érvényre juthat A római jog osztókeresete: actio communi dividundo 1. megszűnteti - ténylegesen megszünteti a tulajdonközösséget, ha a dolog osztható - eladhatja, s a vételárat osztja fel a tulajdonosok között 2. fenntartja - ha nem lehetséges, a bíró bérbe adhatja, a bérösszeget elosztja a tulajdonosok között (esetleg az egyik tulajnak) - mérték szerint, időleges használatot rendel el 3. nem csak oszt: - kiadások arányos viselésére - tulajdonostárs által okozott kár megtérítése tk. 285 - 287. old 88. Birtok fogalma, elemei fogalma A birtok (possessio) az a (jogi) tény, amikor valakinél a fizikai hatalmában van egy dolog. - a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak a dologhoz van-e valamilyen joga, hogy pl. tulajdonos-e, vagy sem - a birtok elsődlegesen

ténykérdés, jogi tény, nem jogkérdés. Joghatásai: birtokjog - a birtokot el kell választani a tulajdontól. Lehet, hogy a kettő közül az egyik birtokos, de nem tulajdonos, a másik tulajdonos, de nem birtokos. A kettő egybe is eshet F A birtoknál az kérdés: nálam van-e a dolog, a tulajdonnál pedig az: enyém-e a dolog. - nincs benne öröklés F csak a tényleges megragadással lesz birtok elemei - corpus: azt jelenti, hogy testünkkel úgy hatunk a dologra, hogy az hozzánk, uralmunk alá kerüljön - animus: a birtoklási szándékot, akaratot fejezi ki A fejlődés során a corporális elem meggyengül, a birtok már inkább jog, mint tény. tk. 289 - 290. old 89. A birtok története eredete A rómaiak előtt senki sem határolta el. XII. tt - usus: ha vki hosszú idő óta birtokol vmit: elbirtokolja (XII.tt) - foglalás jogi tény - a perben a praetor odaadja vkinek a dolgot, aki nem tulaj jogi kategória - ager publicus (hódított föld): nem tulajdon, de

kötelező művelni: csak használatra kapják. - szinte tulajdon (jogosítvány) - védelme: interdictum tk. 290 - 291. old 90. A birtok fajai 1. jogossága a.) Jogos birtok (possessio iusta): ha nem ütközik a jogrendbe, s nem sérti másnak a dolgát. b.) Jogtalan birtok (possessio iniusta): ha jogrendbe ütköző - még ha a tulajdonos nem tud róla, akkor is - jogtalan. - ezek objektív fogalmak 2. hiszem a.) Jóhiszemű birtok (possessio bonae fidei): jóhiszemű birtokos az, aki azt hiszi, hogy a dolog az övé és hogy az ő birtoklása nem sérti másnak a dolgát. b.) rosszhiszemű birtok (possessio malae fidei): rosszhiszemű, aki tudja, hogy birtoklása jogellenes és sérti másnak a dolgát. - szubjektív felosztás - csak jogellenes birtoknál jelentős 3. hiba a.) Hibás birtok (possessio vitiosa): amelyet valaki vi, clam, precario (erőszakkal, alattomban, vagy szívességi használatra bármikori visszavonásig) szerzett. EZT is illeti jogvédelem: mindenkivel

szemben, csak avval nem, akitől hibásan szerezte. b.) Hibátlan birtok (possessio nec vitiosa): hibátlan, ahol a szerzés körül ilyen (fenti) hiba nincs. 4. Egyéb: a.) tényleges birtokos (possessio naturalis): mindenféle joghatás (pl birtokvédelem) nélkül tartja magánál, ő a naturalis possessor. Később: detentio - detentor b.) jogi birtokos (possessio civilis): a birtok tényéhez birtokjog és jogi következmények (pl. birtokvédelem) is járulnak F civilis possessor: A) tulajdonos (dominus) B) jóhiszemű birtokos C) rosszhiszemű birtokos (pl. tolvaj) D) örökhaszonbérlő E) záloghitelező F) szívességi használó G) vitás dolog letéteményese F a többi naturalis possessor A két birtokjog közt csak a jogi következmények jelentenek eltérést. 5. Elbirtokláshoz vezető birtok - (csak) egyéb jogkövetkezményekkel járó birtok pl. zálogjog F elbirtoklásban levő tárgyat zálogba adnak - a zálogba vevő birtokos - a zálogba adó csak az

elbirtoklás szempontjából birtokos birtok jogkövetkezményei - birtokló tulajdoni perben alperes, a felperesnek kell bizonyítania - fel kell mutatnia a dolgot - tulajdonszerzésnél is jelentős: pl. gyümölcsszerzés tk. 292 - 295. old 91. Civilis possessio - detentio - Ha valaki ténylegesen hatalmában tart egy dolgot, akkor az naturalis possessor, az ilyen birtok pedig naturalis possessio, vagy más néven detentio (műszó: bírlalat). - Ha a tényleges birtokhoz jogi következmények (birtokvédelem, tulajdonkeletkeztető hatás) azaz a birtokjog is társul, akkor beszélünk civilis possessioról. F A birtok és a bírlalat között külső megjelenésükben nincs különbség. Az elhatárolás csupán a kívülről nem észlelhető ún. birtoklási cím (causa possessionis) vizsgálata alapján lehetséges. detentio típusai - abszolut detentio: amikor a dolog forgalmonkívülisége vagy a birtokos jogképtelensége akadályozza a birtokjogok megszerzését -

relatív vagy képviseleti detentio: ahol a dolog tényleges birtokosa más számára, más nevében birtokol (mint hatalom alatti személy, mint dologi jogosult, vagy más dolgát kötelmi alapon birtokló). - A szóban forgó személyeket birtokközvetítő detentoroknak nevezzük. - A források néhány esetben mindkét felet birtokosnak tekintették. - A birtokközvetítők közül birtokosnak lett elismerve: - a kézizáloghitelező, akit a zálogtárgy birtokában kellett megvédeni - az örökhaszonbérlő, akinek egyrészt jogi helyzete a tulajdonosét megközelíti, másrészt a többnyire távol lakó tulajdonos nem is tudott volna birtokában megvédeni - a sequester, akire a peres dolog őrizetét bízták a per eldőltéig - a precarista, aki mint cliens a patronus által birtokolt ager publicusból kapott ingyenes használatba földet - a megbízás nélküli ügyvivő és a becsületes megtaláló 92. A birtok megszerzése elemei corpus: a birtok ténylegessége,

valósága animus: birtoklási szándék Az idők folyamán a korporális elem meggyengül, a birtok inkább jog, mint tény lesz. megvalósulása A birtokot testileg és szándékkal (corpore et animo) szerezzük meg. corpore: - nem feltétlenül személyes (lehet rabszolga is) - közfelfogás szerint nem feltétlenül kézzel való megfogás (az csak kisebb tárgyaknál) objektív elem F birtokolni csak testi dolgot lehet - csak avval jár interdictum posztklasszikus: jogbirtok - pl. szolgalom F a gyakorlása a corpore elem - A rajta fennálló jogot birtokoljuk - ehhez is ját interdictum animo - Ténylegesen mindazok, akiknek megvan a megfelelő értelmi képessége, még a rabszolga is. - Civiljogi birtokalany az olyan valaki lehet, aki jogok szerzésére képes, akinek birtokjoga is lehet. - testi ráhatásban nyilvánul meg birtok megszerzői Kik szerezhetnek birtokot? naturalis possessio: akinek van ehhez értelmi képessége civilis possessio: akinek van birtokjoga

módjai a.) önhatalmúlag, másoktól függetlenül - megengedett (pl. elhagyott holmi földről felvétele) - tiltott (pl. lopás) b.) mások közreműködésével: traditio - átadás kézről kézre - akaratmegegyezés kell hozzá - ennek materiálisan meg is kell valósulnia Mivel ebben a formában nem mindig lehetséges, könnyített formái alakulnak ki: a.) longa manu traditio: ha a dolog kézről kézre adása lehetetlen, rámutatással, akarattal valósítható meg a traditio b.) quasi traditio: a tulajdonossal való megbeszélés alapján, a tulajdonos mintegy átadja, pl. bányászat engedélyével a kitermelt kövek birtoka is megengedett lesz c.) traditio symbolica: szimbolikus átadás: a pince kulcsának átadása (a pince tartalma), okmány átadása d.) brevi manu traditio: pl valaki az általa bérelt dolgot megvásárolja - puszta megállapodás e.) constitutum possessorium: valaki eladja a telkét, fenntartván magának a haszonélvezeti jogot. F brevi manu

traditio fordítottja; civilis possessorból naturalis 93. A birtok megsz űnése corpus + animus megszűnése a.) derelictio: elhagyás, szélnek eresztés; nem törődik további sorsával Ideiglenes nem!!! - tulajdoné - birtoké: célja, hogy később visszaszerezze b.) traditio: lemondás valamiről más javára - céllal, rendelkezéssel - a birtok akkor is megszűnik, ha a másik fél nem nyer birtokot corpus megszűnése Csak a corpore ráhatás megszűnése folytán: pl. elvesztés - akkor is, ha tudom hol van,. de nem tudok ráhatni - de akkor nem, ha pl. a legelőt nem lehet télen elérni - ha a birtokost kivetik birtokából, a hibásan szerző civilis possessor lesz, de az előző fél is az marad animus megszűnése - ha a birtokos deklarálja szándékát, a corpore ellenére is megszűnik a birtok - Az alanyra való tekintettel: ha a birtokos meghal, vagy elveszti caputját. Civilis possesio megszűnik, naturalis possessio megmarad. - megtébolyodás esete: a

birtok nem szűnik meg, de birtokot nem tud szerezni alanyra való tekintettel A) birtokos halála B) capitis deminutio tárgyra való tekintettel A) birtok elenyészése B) megváltozása (pl. gyapjúból pulcsi) C) a dolog forgalmon kívül kerül (pl. eltemetnek vkit a telken) tk. 301 - 303. old 94. Birtokvédelem fogalma, indokai fogalma A birtokvédelem az a legfőbb joghatás, amely magához a birtok tényéhez kapcsolódik A birtokos védelmet kap pusztán azért, mert birtokol. F - zavarmentesség visszaállítása - elveszett birtok visszaszerzése Nem a birtokosnak a dologra vonatkozó valamilyen joga kap itt védelmet, hanem az a tény, hogy a dolog nála van, illetőleg volt. F Ennek folytán birtokvédelmet kaphat még a rabló és a tolvaj is. A birtokvédelem elsődlegesen tehát tényvédelem és nem jogvédelem. F CSAK a civilis possesort védi - A birtokvédelem egyben tulajdonvédelem is, hiszen az esetek többségében a dolog annak a birtokában szokott

lenni, akinek ahhoz joga is van. A birtokper arra szolgál, hogy az eljövendő tulajdoni per szempontjából tisztázza, kit illet a felek közül a kedvezőbb alperesi helyzet. tk. 303 - 304. old 95. Megvalósulásának eszközei A római jog is különbséget tesz a tényvédelem (látszatvédelem) és a jogvédelem közt. F vitában fontos, hogy vki birtokos legyen, vki pereljen. A birtokosnak jobb, mert nem neki kell bizonyítania, ha a felperes nem tud bizonyítani, pernyertes lesz. possessorius védelem Valakit megvédenek birtokában anélkül, hogy keresné, van-e joga birtokolni. Időlegesen dönti el a dolog sorsát. F tényvédelem: jogokra nem, csak tényekre lehet hivatkozni Ez csak megeglőző, előzetes eljárás (a petitóriusé). Döntése csak ideiglenes petitórius védelem Nem birtokvédelem, hanem jogvédelem. Tehát, ha valaki a tulajdonjoga, vagy egyéb joga alapján perel, akkor csak e jog fennállásának bebizonyítása után lehet pernyertes, juthat

esetleg hozzá a perelt dologhoz. - Véglegesen eldönti a dolog sorsát. - in rem actiokkal érvényesíthető tk. 304 - 305. old 96. Birtokinterdictumok A birtok hatékony jogi védelmét biztosítják. - peren kívüli jogsegélyek FAJTÁI: a birtok birtok megszerzése birtok megtartása birtok visszaszerzése tk. - megszerzésére - megtartására - visszaszerzésére vonatkoznak Olyanoknak, akik még nem birtokoltak: - nem a birtok védelmét szolgálják pl. interdictum Salvianum: biztosította a haszonbérbeadót, hogy a haszonbérlőjével kötött formátlan megegyezés alapján bérlőjének a bérleménybe bevitt dolgai a bérleti díj biztosítására zálogul szolgálnak. - meglévő birtokok védelme a) interdictum uti possidetis: ingatlanok birtokvédelme, alkalmazása birtokháborítás esetén, amikor a birtoklót nem vetik ki birtokából - interdictum simplex: egyik félhez intézett tilalom a háborítás miatt - interdictum duplex: mindkét félhez

intézett parancs, annak biztosítja a birtokot, aki az interdictum kiadásakor a másikkal szemben hibátlanul (nec vi, nec clam, nec precario) birtokolt. Visszaszerző hatályú is lehet, ha rosszhiszeműen birtokol . b) interdictum utrubi: ingók birtokvédelme; nem az győz, aki az interdictum kiadásakor birtokol, hanem az, aki az interdictum kiadásától számított egy éven belül hosszabb ideig birtokolt hibátlanul. Visszaszerző hatályú is lehet - elődök hibátlan birtoklása is beleszámít a) interdictum unde vi: ingatlan birtokvisszaszerzés erőszakkal kivetettek esetében - egy évig lehetséges, kivéve fegyveres kitaszítás. - Egy év után csak a vagyonszaporulat kiadására ment. - Ingóság visszaszerzésénél nem alkalmazták, de az interdictum utrubi visszaszerző hatályú is lehetett. - nem csak akkor, ha a p.f a kivető, hanem akkor is, ha családtag v rabszolga - hibás birtokos erőszakkal is visszaszerezheti a hibástól, de fegyveres erőszak nem

lehet - kártérítés + gazdagodás külön actiokkal interdictum de vi armata: az unde vi szigorúbb esete, az ellen megy, aki a felperest csoportos vagy fegyveres erőszakkal verte ki az ingatlan birtokából b) interdictum de precario: szívességi használatban lévő, de vissza nem adott dologra - hibás birtok kifogását nem lehetett felvetni. - indítható volt akkor is, ha prekárista már nem birtokolta a dolgot. c) interdictum de clandestina possessione: clam elvesztett birtok visszaszerzésére. Nem ismerjük. 306. - 309 97. Tulajdon megszerzési módok fogalma Olyan taxative meghatározott jogi tények, tényállások, amelyekhez a jogrend a tulajdonszerzés joghatását fűzi. ius gentium alapján - traditio (átadás) - foglalás - kincstalálás - dologegyesülés - gyümölcsszerzés - specificatio (feldolgozás) ius civile alapján - mancipatio - in iure cessio - usucapio (elbirtoklás) singularis successio egyes dolog megszerzése - ius civile és ius

gentium szerinti tulajdonszerzési módok egész vagyon megszerzése - örökös és örökhagyó vagyona - árverési vevő és fizetésképtelen adós - férj és manusos házasságban élő felesége más csoportosítá s • - eredeti szerzésmód (acquisitio originaria): más jogától függetlenül történik - származékos szerzésmód (acquisitio derivativa): jogutódlásként kerül a szerzőhöz - több jogot senki nem ruházhat át, mint amennyi neki van (Nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet) - a zálogjog is elidegenítődik a telekkel együtt universalis successio • - jogügylet (kétoldalú: mancipatio, in iure cessio, traditio) - egyéb tény (egyoldalú: occupatio) • - kell hozzá jogcím - nem kell hozzá Jogcím az a jogi cél, amelynek érdekében a jogalanyok vmilyen jogi tényt véghezvisznek. A) elbirtoklás - kell causa B) traditio - kell causa C) mancipatio - kausátlan / formátlan D) in iure cessio - kausátlan / formátlan

egyéb a) tv erejénél fogva - capitis deminutio az előidéző javára - önbíráskodó hitelező dolgának megszerzése - állami telkek kiutalása - uratlan hagyaték fiscusra szállása - parlagon hagyott földek megművelése b) bírói intézkedésen alapuló - addictio (a perérték megfizetésével) - állami árverésen történő vétel alapján történő addictio - litis aestimatio megfizetése - bírói adiudicatio - bűncselekmény miatt ficusra szálló - kisajátítás Ezek egy része civiljogi (addictio), egy része (többi) praetori tulajdont eredményez tk. 310 - 312. old 98. Traditiok módja,, fajai fogalma A leggyakrabban használt tulajdonszerzési forma, mely a ius gentiumon alapul. fajai: - birtok - tulajdon tul.-trad - a leggyakoribb szerzési mód - a peregrinusokkal való forgalomban jóformán csak ez a tulajdonszerzési mód van - a tartományi telek megszerzése is traditióval történik ! - csak res nec mancipi tulajdonát lehet traditióval

megszerezni (klasszikus kor végéig) - csak a testi dolog tulajdonát lehet traditióval megszerezni (ez áll a birtoktraditióra is) - az átadó legyen tulajdonos - senki több jogot nem ruházhat át, mint amennyi saját magának van (nemo plus iuris) - az átadás és az elbirtoklás eredményez tulajdonváltozást, nem a szerződés - ha a causa nem megfelelő, nincs trad. F csak birtokot szerez, tulajdont nem - ha a felek más és más causa miatt akarnak traditiot, a jogcímben való tévedés ellenére van trad. DE ha a tévedés lényeges és alapvetően eltérő, akkor nem - átvevő vagyonképes legyen - dolog fogalomképes legyen tk. 322 - 324. old 99. A birtok- és tulajdontraditiok összevetése A birtoktraditio birtok, a tul.-trad tul-változást eredményez - Nem minden traditio eredményez tulajdont, de minden traditio birtokot eredményezhet. - Ha nem megfelelő causa alapján történt a traditio, akkor az átvevő csak birtokot szerez, tulajdont nem. -

Önmagában a traditio nem eredményez tulajdont, de birtokot eredményezhet. - Tulajdontraditionál az átadó maga is tulajdonos kell legyen, birtoktraditionál nem feltétlenül. - mindkettőnél: nemo plus iuris tk. 322. old 100. A foglalás és a kincstalálás foglalás = occupatio; Uratlan dolgok birtokbavétele tulajdonszerzési szándékkal. Esetei: a) vadállatok elfogása - mindegy, hogy hol - sebesült azé, aki megtalálja - ha elszabadul, újra okkupálható lesz - szelídített vad, ha megvadul, okkupálható, elkóborolt háziállat nem b) tengerpart és a tengerben keletkezett sziget elfoglalása - u.u, mint az állatok - ha vki beépítéssel, bekerítéssel birtokolja a partot, akkor az övé. Ha azt ár véglegesen elfoglalja, okkupálható - Iustinianusnál res nullius c) elhagyott dolgok elfoglalása - csak ha a tulaj a tulajdonáról is lemondott, nem csak a birtokáról (pl. az nem, ha viharban kidobják a hajóból az árút) - elhagyni csak

szándékosan lehet: elvesztett dolog nem okkupálható - csak Iustinianustól eredményez tulajdont - parlagon hagyott föld: művelni kell d) pénzszórás a nép közé e) az ellenség dolgának elfoglalása kincstalálás a kincs valamely értékes dolognak olyan régen történt elrejtése, hogy már nem emlékeznek rá, s így nincs tulajdonosa. A kincs uratlan dolog, de szabályozása némileg más. - ingatlan dologban - van tulaj, csak nem megállapítható: csak gyakorlatilag uratlan dolog, ezért másképp is szabályozzák: - kezdetben: a telek tulajdonosáé a kincs - Hadrianus: - aki a sajátjában, vagy szent helyen, temetkezési helyen talál rá, akkor azé, - aki a máséban: fele a találóé, fele azé, akinek a telkén találták Nem foglalás, mert - kincsnél nem kell birtokbavétel, csak meglelés - nem feltétlenül csak a megtalálóé - a kincs csak értékes dolog lehet - infans is találhat kincset, de nem okkupálhat tk. 325 - 327. old 101. Uratlan

dolgok fajai, sorsa - Vadállatok stb. elfogása Ide tartozik a tengerparton talált borostyánkő, stb Tengerben keletkezett sziget. - Tengerpart. Mindenki dolga Ha valaki bekerített részét az ár elfoglalja, akkor az új part újra okkupálható. - Elhagyott dolgok elfoglalása. Ez nem vonatkozik az elvesztettre (ez csak birtokszerzés). - Ellenség dolgának elfoglalása: ha az így szerzett dolog nem tekintendő hadizsákmánynak (mert az a római államot illette), akkor annak birtokbavétele olyan tulajdonszerzés, mintha uratlan dologról lett volna szó. 102. Feldolgozás és dologegyesülés feldolgozás = specificatio Más tulajdonában álló ingó dolog emberi munkával történő olyan átalakítása, mely új dolgot eredményez. Pl. deszkából bútort, szőlőből bort Kérdés: kinek a tulajdona az új dolog? Klasszikusok két álláspontja: - prokulianusok: azé, aki létrehozta ( F a feldolgozással jön létre a dolog, res nullius lesz, amit a feldolgozó

okkupál) - szabiniánusok: az új dolog az anyag tulajdonosáé ( F a feldolgozás nem tulajdonszerzési mód) - mindketten: a régi dolog a specificatioval megszűnt Iustinianus: - ha visszaállítható eredeti állapotába, akkor az anyag tulajdonosáé (szabiniánus), - ha nem, akkor a feldolgozóé (prokuliánus) - ha részben a saját részben idegen anyagból történt a feldolgozás, akkor a feldolgozóé F minden esetben szükséges a jóhiszeműség kártérítés Felmerülhet a feldolgozásnál - nem sokat tudunk róla - mind az anyag tulajdonosa, mind az alperes feldolgozó (ha jóhiszemű) védelmet kap: az anyag árát, vagy a feldolgozás költségeit meg kell téríteni) dologegyesülés Különböző személyek tulajdonában álló dolgok emberi tevékenység következtében vagy egyéb tények folytán olyan szoros fizikai kapcsolatba kerülnek egymással, hogy ezáltal egyetlen, egységes dologgá válnak. A) gyenge egyesülés: szét lehet őket választani,

lappangó tul. feléledhet B) erős egyesülés: a fenti kizárható Accessio (járulékos dologegyesülés): A fődolog túlsúlyával elnyeli a kisebbet, mint járulékot. fődolog: ami erősebb, amit a szokás annak tart járulék: ami a másikat szolgálja a) F "járulék járuljon a fődologhoz"; tulajdonjogilag a járulék az egyesülés révén a fődolog tulajdonosáé lesz (természetesen, ha a felek megegyezésével történik a két dolog egyesítése, akkor nem egyesülés következtében beálló tulajdonszerzésről beszélünk, hanem ilyenkor tulajdonátruházás folytán változik a tulajdonos személye. Ez az átruházás bekövetkezhet traditióval (mancipatóval, etc.) b) Ha az egyesülés nem végleges (gyenge), az egyesülés idejére a járulék osztja a fődolog sorsát, akkor azt meg lehet szüntetni egy praeiudiciális keresettel. Ekkor a tulajdonjog helyreáll és a tulajdonos dolgát egy rei vindicatiós keresettel perelheti vissza. Esetei: a)

Építés (inaedificatio): F minden, ami beépítésre kerül, osztja a telek sorsát 1.) Saját telkén részben, vagy egészben idegen anyagból (beépítés) - az építmény osztja a telek sorsát, az idegen anyag a beépítőé lesz - Iustinianus: azt nem lehet kiperelni - Az építőanyag tulajdonosának kétszeresre menő keresete volt, függetlenül a beépítő jó- v. rosszhiszemére 2.) Más telkén saját anyagból (ráépítés): - az építmény szintén osztja a telek sorsát, a telektulajdonosé lesz - Ha az építő rosszhiszemű volt (tehát tudta, hogy nem az övé a telek), akkor még az építőanyag árát sem kapja vissza, ha az anyag szabad lesz, elviheti a tulaj sérelme nélkül ( F az anyagot saját akaratából veszti el) - jóhiszeműen megfizetik költségeit F csak birtokon belül érvényesítheti, lebontáskor elviheti b) Folyókkal kapcsolatos accessiók: A folyó köztulajdon, a part nem. 1. iszaplerakódás: csak a nem felmért teleknél növekedhet

meg a telek a hordalékkal, a felmért teleknél a gyarapodás okkupálható 2. kiszáradt, elhagyott folyómeder: ue F csak végleges kiszáradáskor! 3. sziget: szigetnél is az a kérdés, hogy felmért, vagy nem felmért 4. sodorvány: csak ha meggyökerezik, egyébként visszajár c) Egyéb accessiók: - ültetés, vetés: meggyökerezéstől osztja a telek sorsát - írás: még ha aranybetűkről is van szó, osztja az anyag (papír, pergamen) sorsát - kép, festmény: a festmény a fődolog - szövés: a beszőtt anyag (bár lehet értékesebb), osztja az anyag sorsát - fémek egyesítése: ha szétválaszthatatlan, akkor a fődolog elnyeli a járulékos dolgot d) Kártérítés accessiónál: - gyenge: szétválasztás, visszaállítás - erős: - fődolog tulaja kártérítést fizet - az accessio volt tulajdonosának költségeit meg kell fizetni F - csak ha véletlen, vagy jóhiszemű egyesítés e) Egyenrangú dolgok egyesülése: mindig szándékos, emberi tevékenység

- folyadékok összekeverése (confusio) - fémek összekeverése (conflatio) F ha a szétválasztás károsodás nélkül lehetetlen, akkor közös tulajdon keletkezik. f) commixtio: különböző személyek tulajdonában álló dolgok összekeveredése: a) pl. két nyáj: a tulajok a dolog tulajdonát elvesztik, de helyette azokkal egyenértékű más dolgok tulajdonát szerzik meg b) Pénz: ha valaki más pénzét tudta, vagy akarat nélkül kiadta és az már szétválaszthatatlan, összekeveredett, akkor az eredeti tulajdonosnak csak lopási keresete van. tk. 327 - 332. old 103. A gyümölcs fogalma és megszerzése fogalma = fructus Minden olyan hozamot, ami egy termő (anya) dologból időszakonként természetes úton jön létre az anyadolog sérelme nélkül. F Még tágabb értelemben anyadolog fogyásával, sérelmével jön létre (időszaki hozam). Pl. fakitermelés, bányászat, etc F ezek: fructus naturales Később az is, amit jogszabály mond annak (pl.

házbér) F fructus civiles fajtái tulajdonszerzés szempontjából a) Függő gyümölcs (fructus pendens): az anyadolog tulajdonosáé, osztja annak sorsát, mint alkatrész, de zálogba köthető, nem önálló dolog. b) Elvált gyümölcs (fructus separatus): lehullt gyümölcs, kölyökállat, lenyírt gyapjú. Nem szükségképpen az anyadolog tulajdonosáé, pl.: örökhaszonbérlő, jóhiszemű tulajdonos. Önálló dolog - magától - emberi tevékenység által c) Beszedett gyümölcs (fructus perceptus): nem csak önálló dolog, hanem birtokba is van véve. Beszedéssel szerez tulajdont az arra jogosult (pl haszonélvező) gyümólcsszerzés módjai - egyesek: már a puszta elválással (separatio): tulaj, örökhaszonbérlő, jóhiszemű birtokos - mások: beszedéssel (perceptio): haszonélvező - harmadik csoport: quasi traditióval (mintegy átadással) az anyadolog tulajdonosának akaratából. Pl bérlők Jogukat csak in personam actio biztosítja Ha a tulajdonos

megtitaná a beszedést, csak kártérítésért perelhetnek megjelölései meglevő (fructus extans): perindításkor még létezik elfogyasztott (fructus cosumptus): litis contestatio idején nincs már meg (jóhiszemű alperes nem felel érte, meg is tarthatja, a rosszhiszemű még a beszedni elmulasztott gyümölcsökért is felel) tk. 332 - 334. old 104. A quiritar tul átruházása lásd 105. tétel 105. Mancipatio és in iure cessio mancipatio - legősibb - ius strictum szerinti ünnepélyes ügylet A mancipális hatalom (szabad személyek és res mancipi felett) átruházásának aktusa. - képletes adásvétel - polgárjogból ered - Adásvétel liturgiával, tanukkal (5), csereértékkel (ércmérleg) - nincs feltétel és képviselet - Később (kb.a pénz megjelenése előtt) a liturgia csak képletes A mancipatiónak e jelképes adásvételi jellege lehetővé tette, hogy szimbolikus vételár alkalmazásával ne csupán adásvételi, hanem egyéb ügyleti

célokat (ajándékozás, végrendelkezés, gyermekfelszabadítás) is megvalósítsanak. - kauzálatlan, absztrakt F ha nincs akadálya, átviszi a tulajdont. DE tulajdont csak az adhat át, akinek van (származékos szerzésmód). Ha ilyen nincs, az átvevő elbirtoklásra szorul. - A mancipatio sorsa a klasszikus és a posztklasszikus korban: az írásbeliséggel jelentősége egyre csökken, a bonitár tul kiszorítja (a res mancipi formahibás megszerzőjének is civiljogihoz hasonló jogokat biztosít), Iustinianus pedig el is törli . in iure cessio - a mancipatio után keletkezett, de nehézsége miatt hamarabb is kiment a forgalomból - az in iure cessio tulajdonképpen egy színleges rei vindicatio (átengedő tulajdonos, a magának vindikáló vevő és a praetor) addictioval. - származékos - Az in iure cessio bármely dolog tulajdonának megszerzésére alkalmas volt. Ezen kívül azonban egyéb jogokat, sőt egész vagyont (pl. örökség) is meg lehetett szerezni in

iure cessioval. tk. 313 - 316. old 106. Az elbirtoklás feltételeinek alakulása fogalma Az elbirtoklás (usus) az idő jogkeletkeztető hatásán alapszik. Ha a valaki egy dolgot a törvény által meghatározott ideig folyamatosan birtokol, akkor bizonyos egyéb feltételek fennforgása esetén tulajdonossá válhat. Az időmúlás tehát a birtokot tulajdonná erősítheti. Gaius: közérdekből vezették be az elbirtoklást, hogy bizonyos dolgok tulajdona ne legyen sokáig, vagy esetleg örökre bizonytalan. Hibás szerzés esetén szükséges: Formai hibás az elbirtoklás: ha valaki res mancipit nem mancipatioval vagy in iure cessioval, hanem csak traditioval szerzett. Tartalmi hibás: valaki nem tulajdonostól szerzett. Elbirtoklás a régi jogban: XII táblás törvény: ingatlan: két év, ingó: egy év. Félbeszakadás esetén csak új elbirtoklás kezdődhet (usurpatio) - a birtoklásból való kiesés eredményezi. - csak római polgár Elbirtoklás a klasszikus

jogban: idő u.a Az elbirtoklás tárgya a forgalomképes dolgok körének szűkebb, pl. lopott dolgot nem lehet elbirtokolni feltételei: 1. res habilis: csak erre alkalmas dolog lehet - lopott nem - LEX ATINIA: jóhiszemű birtokos is - LEX PLAUTIA: erőszakkal elvett dolgok is 2. tempus: 1 / 2 év 3. possessio: - folyamatos - bizonyítottan jogosan 4. bona fides: aki azt hiszi, hogy az átruházó tulaj volt - nem kell az elbirtoklás végéig - halál: a jogutód folytatja (rosszhiszeműen is, ha elődje jóhiszeműen kezdte, u.e fordítva) - szubjektív eleme - Az elbirtoklás objektív eleme: Jogalap: ha pl. adásvétel, csere, hozomány a dolog megszerzésének alapja. Nem jogalap: ha a dolog zálogba, bérletbe, használatra, stb. kapta valaki Iustinianusnál vélt jogalap is elég 5. praescriptio longi temporis: Az elbirtoklás civiljogi intézmény Nem volt alkalmazható pl. tartományi telekre, ezeken nem állhat fenn civiljog DE: a kvázitulajokat védeni kell: aki 10

ill 20 éven át birtokolt: kifogás (*) : nem tulaj, de védelmet kap. Elbirtoklás Iustinianusnál: ingó, usucapioval : 3 év. Ingatlan elbirtoklása: praescriptio longae possessionis, vagy praescriptio longissimi temporis (spec. forma: 30 ill40 év után tulajdont nyer, ez is elévülési kifogásból; lopott dolog is (nem a tolvaj), nem kell jogalap, csak bona fides.) tk. 317 - 321. old 107. Tulajdonszerzési mód és cím (példákkal) eredeti szerzésmódok - foglalás (occupatio) - kincstalálás (inventio thesauri) - dolgok egyesülése és összekeveredése - gyümölcsszedés (fructuum separatio ill. perceptio) - feldolgozás (specificatio) - addictio és adsignatio Eredeti szerzésmódnál iusta causa nem szükséges. származékos szerzésmód a) a tulajdonátruházás formaszerű ügyletei - mancipatio - in iure cessio A tulajdonátruházás formaszerű ügyleteinél - tekintve, hogy mindkettő absztrakt ügylet - iusta causa nem szükséges. b) formátlan

átruházási ügylet 1. traditio - causa emptionis: készvételnél és konszenzuális szerződésnél - causa donationis, causa dotis: mindkét ingyenes juttatás csak akkor, ha készügylettel vagy formátlan paktummal történik - causa solutionis: ha bármely okból kötött stipulatio vagy egy kötelmi hagyomány teljesítése végett ruházták át - causa credendi: pénztől különböző helyettesítő dolog kölcsönbe adása azzal, hogy az átvevő ne ugyanazt, hanem ugyanannyit adjon vissza - causa permutationis: csere, causa transactionis: vitás ügyekben kölcsönös engedéssel létrehozott egyezség 2.Tradition belül: dissensus in causis esetén két causa van. - Ha a szándék az átruházásra (pl. teleknél) megegyezik, valójában nincs dissensus. - Ha pl. pénz átadója ajándékozásra, átvevője kölcsönre gondol, akkor igazi dissensus. tk. F Benedek 108. A tulajdon megsz űnése fogalma - legkésőbb a jogosult halálakor - fennállása nem

köthető feltételhez és időhatározáshoz - a tulaj akaratából szűnhet meg más tulajdonszerzése folytán I, tulaj akaratából - tulajdonátruházás (mancipatio, in iure cessio és traditio) II, tulaj akaratán kívül, annak ellenére - tulaj halála - gyümölcsszerzés - feldolgozás és dologegyesülés bizonyos esetei - ellenség által elfoglalt dolog anélkül, hogy új tulajdon születne - ha a dolgot elhagyják (derelictio) - ha a dolog megsemmisül (pl. elfogyasztják) - forgalmon kívül kerül - rabszolga felszabadítása - megszűnik magántulajdonban lenni (pl. sír lesz) - vadállat elszabadul - a dolog megsemmisül tk. 136 - 137. old 109. A tulajdon- és a birtokderelictio egybevetése Birtokderelictio A birtok mindkét elemének együttes elenyésztével járó birtokmegszűnés alapesete. Ha valaki nem akar tovább birtokolni és ezt a szándékát corpore is kifejezésre hozza, megszűnik a birtok. - Elhagyni (derelinkválni) csak szándékosan,

tudatosan lehet. - A traditio is felfogható derelictionak. - Pl. a rakomány egy részének a kidobása azért, hogy a viharba került hajó megmeneküljön, csak birtokdelerictio. A hajósok a vihar elültével szeretnék azt visszaszerezni. Ha tehát valaki ilyen dolgokat haszonszerzési szándékkal birtokba vesz, lopást követ el. - Ugyancsak nem elhagyott dolog az elvesztett dolog. - Itt arról van szó, hogy a birtokos csak ideiglenesen mond le a birtokról, nem végleg Tulajdonderelictio Sabinianusok: amint valaki elhagyta a dolgát, azzal a dolog uratlanná vált. Proculianusok: az elhagyott dolog nem válik uratlanná, csak okkupálhatóvá, tehát a tulajdon azzal szűnik meg, ha valaki a dolgot elfoglalta. - Res mancipi elfoglalása nem eredményezett tulajdont, csak birtokot. A res mancipi fogalmának eltűnésével az elhagyott dolog az elfoglalással a foglaló tulajdonába megy át. Klasszikus kor: aki hosszabb ideig megműveletlenül hagyta földjét, ettől még

nem vesztette el birtokát. Ha azonban az ilyen földet valaki birtokba vette és művelni kezdte, a birtok megszűnt. Iustinianus: rablónak bélyegzi azt, aki ilyen elhagyott földet elfoglal, megművel. - Itt végleges lemondás van. tk. 325. old 110. A bona fides jelent jóhiszeműség ége a dologi jogban ős Perdöntő lehet: jogi tény. Az illetővel való bánásmódot határozza meg Jóhiszemű az, aki úgy hiszi, hogy jogszerűen jár el. - büntetésnél enyhítő tényező - Az elvált gyümölcs nem feltétlen az anyadolog tulajdonosáé, hanem a jóhiszemű birtokosé is lehet. - Specificatio esetén Iustinianus megkívánja a bona fides-t. - Végleges accessio-nál a fődolog tulajdonosa kártérítésre lehet kötelezve, természetesen csak akkor, ha az egyesítő jóhiszemű volt. - Gaius az elbirtoklás egyik legfontosabb elemének a bona fides-t tekinti. A jóhiszeműségnek csak az elbirtoklás kezdetén, a birtokbavétel pillanatában kell fennállnia. Az

elbirtoklás szubjektív eleme - Élők közötti jogutódlásnál csak akkor, ha az utódnál is megvannak az elbirtoklás kellékei, így a jóhiszem is. 111. A rei vindicatio A birtokból kiesett civiljogi tulajdonos indítja dolga megszerzéséért. F stricti iuris rei persecutoria in rem actio - Általában a ténylegesen birtokló civilis possessor ellen. - 1. Megvan már a legis actio sacramentónál is (in rem), melynél mindkét félnek állítania kell, hogy tulajdonos, s legalább egy jelképet be kell mutatni. - 2. Megvan a formuláris eljárásban is egyszerűbb módon, ahol is csak a felperes állítja, hogy a vitás dolog az övé, az alperes védekezése pedig a tagadás. bizonyítás: a per megnyerése érdekében a felperesnek két dolgot kell bizonyítania: 1. hogy ő a tulajdonos (eredeti szerzésnél a nemo plus iurissal kell támadni alperes elődeinek vagyoni jogosságát. Hosszú távon az elbirtoklás miatt nem működik; eredeti szerzésmódnál:

egyszerűbb) 2. hogy a dolog az alperesnél van a *-t megelőző, esetleges eljárások 1.) a vitás birtokhelyzet tisztázása: ha a birtokinterdictumos eljárás folytán tisztázódott a helyzet és a tulajdonos kapta a birtokot (mint hibátlan birtokos), akkor az ügy be is fejeződött, a petitorius perre már nem volt szükség. Egyébként az eljárás csak előkészítő jellegű volt. Az alperes helyzete jobb 2.) a bizonyítás megkönnyítésére: a felperes actio ad exhibendum kényszeríthette az alperest a dolog felmutatására, s ha az felmutatta, megindítható volt a főkereset, a rei vindicatio. Ha az alperes tagadta és az eljárás során kiderült, hogy mégis nála van, akkor minden további nélkül a felperesnek ítéltetett a dolog. passzív legitimáció Eredetileg az alperes csak a dolgot ténylegesen birtokló civilis possessor lehetett. F Iustinianus: mindenki ellen, aki magánál tartja, és vissza tudja adni. Rei vindicatio indítása nem birtokló

alperes ellen: - valaki rosszhiszeműen túladott a dolgon - valaki más helyett vállalta az alperességet alperes magatartása az in iure szakaszban - elismerhette a felperesi tulajdont és átengedte a dolgot - a felperes tulajdonjoga elismerése mellett hivatkozhatott olyan jogra, mely biztosította neki a birtokot (pl. zálog) - más nevében tartja magánál a birtokot, s megnevezi az elődöt - ha alperes elismerte felperes tulajdonjogát, hivatkozhatott arra, hogy bizonyos beruházásokat eszközölt - tagadhat F perbiztosíték letétele alperes marasztalása a) természeti teljesítés: nemcsak a dolgot, de a gyarapodást is ki kell adni; olyan helyzetbe, mintha a felperes már a litis contestatio pillanatában megkapta volna F kártérítés, a bona fidestől függ. - jóhiszemű vétkesség esetén csak a l.c utániakért; az előtte elvált gyümölcsön tulajdont szerez, Iustinianusnál ki kell adni. - rosszhiszemű mindenért b) ha vonakodik a dolgot kiadni és ha ki

tudná fizetni (litis aestimatio) akkor a felperes becslő esküje alapján marasztalják a perérték megfizetésére - megveheti a dolgot. Iustinianusnál már hatósági kényszert is igénybe lehetett venni. c) ha nem tudja kiadni: bíró becsül - kártérítés tk. 338 - 341. 112. A beruházások = impensae fajtái alperest megillető jogok Szükséges: ha nem csinálták volna meg, a dolog elpusztulna, v. rosszabbodna Hasznos: amelyek a hozományt jobbá teszik, jövedelemre lehet vele szert tenni (pl. rabszolgagyerek taníttatása) Fényűző: amelyek csak díszítik a dolgot, de nem növelik hasznosságát JÓHISZEMŰ 1. szükséges - litis contestatio előtti ROSSZHISZEMŰ - tolvajt kivéve a * is. eszközölt beruházás teljes költségét igényelheti 2. hasznos 3. fényűző tk. - amennyivel a dolog értéke objektíve emelkedett; amennyivel gazdagodott. retentio: visszatartási jog, amíg az őt megilletőt meg nem kapja. Ha kiadja a dolgot, többet már nem

érvényesítheti. - ius tollendi: elviteli jog: ha sérelem nélkül, és számára hasznos. facultas alternativa: a felperes pénz ajánl fel, akkor nem viheti el - ius tollendi - ius tollendi 341 - 343. old 113. Ius adcrescendi, accessio, ius tollendi, retentio 1. Ius adcrescendi (növedéki jog): A tulajdonos megszerez egy olyan dologi jogi jogosultságot, amely addig mást illetett meg: ami egy dologhoz kapcsolódik, hozzánő a dologhoz. pl többen örökölnek és egyik kiesik: a többieké arányosan nő A haszonélvezet hozzánő a dologhoz. A ius adcrescendi örökölhető A tulajdon azáltal lesz teljes, hogy kiterjed a gyarapodásra, a részekre, a növedékre is. 2. Accessio (dologegyesülés): lásd 102 tétel 3. Ius tollendi: ha a felperes nem ajánl fel megtérítést, akkor az alperes elviheti a mozdítható beruházást (luxust). ius tollendi: elviteli jog: ha sérelem nélkül, és számára hasznos. facultas alternativa: a felperes pénz ajánl fel, akkor nem

viheti el 4. Retentio (visszatartás): ha a felperes nem kártérít a beruházásért, akkor az alperes visszatarthatja a visszaadást. A retentio jogát alperes exceptio dolival érvényesíthette Ha kiadja a dolgot, többet már nem érvényesítheti. 114. Actio Publiciana A Kr.eII-I-sz gazdasági fellendülése, a gyorsabb, hatékonyabb intézkedések miatt mellőzték a mancipatiot és az in iure cessiot és a res mancipi adásvételnél is rendszerint traditioval ruházták át a dolgot F Az ilyen formátlanul szerző azonban nem lett civiljogi tulajdonos F elbirtoklás: függő jogi helyzet: a változás nem azonnal áll be, pedig az elbirtoklás alatt álló dolog a vagyon része. Így ha kiesett a birtokból, nem tudta azt visszaperelni. A bonitár tulajdonost tehát védeni kell: ezt a kérdést oldotta meg az actio Publiciana, mely intentiojában utasítja a bírót, hogy tekintse az ilyen felperest úgy, mintha az elbirtoklás ideje már lejárt volna. - ideiglenes

tulajdon: ahhoz, hogy civiljogi legyen: le kell telnie az időnek - relatív jellegű (kinek van több joga?) - csak jogsegély - az Actio Publiciana a rei vindicatio mintájára kiképzett fictitia actio. Az actio Publiciananál erősebb jogi actiora van lehetőség: - civiljogi tulajdonostól szerző erősebb - ugyanattól a nem tulajdonostól, akinek először adták el - ha különböző nemtulajdonostól szereztek, akkor a tényleges birtokos erősebb, mint a birtokon kívüli. civiljogi kontra bonitár: - a civiljogú erősebb A iustinianusi korban a birtok tulajdon összemosódásával eltűnik az actio Publiciana is. tk. 344 - 347 (!) 115. A rei vindication és az actio Publicianán kívüli tulajdonvédelmi eszközök birtokvédelmi eszköz Ha a birtokhelyzet rendezése után a birtok a tulajdonoshoz kerül, akkor a petitorius eljárásra már nincs szükség. 1. birtokinterdictumok: nem csak prejudiciális, sokszor elkerülhető velük a petitórius 2. Actio negatoria:

jogosulatlan szolgalom gyakorlása esetén 3. - Actio communi dividundo: ha valaki nem fér össze tulajdonostársaival, megszüntetheti a tulajdonostársi közösséget - Actio finium regundorum: ennek kapcsán a bíró lerögzíti az egyes telkek közötti vitás határokat. 4. Cautio damni infecti: szomszéd részéről még be nem következett kár értékére óvadék (ócska a háza). Ha nem ad: birtokbautalás 5. Operis novi nuntiatio: a szomszéd olyan kezdődő építkezése ellen, amely nem jogszerű / sérti érdekeit. Közérdekből bárkit megillet 6. Interdictum quod vi aut clam: megtörtént tulajdonsértés esetén / tiltakozás ellenére történt jogsértés esetén. 7. Poenalis (büntető) actiok - Keresetek halmozása: egyes kereseteket lehet halmozni (cumulatio) tk. 348 - 349. old 116. A szolgalom fogalma, fajai fogalma = servitus A szolgalom olyan in rem védelemmel ellátott jog, amelynél fogva az egyik telek (uralkodó telek) mindenkori használója

meghatározott szükséglet kielégítésére igénybe veheti a szomszédos telket (szolgáló telek). Fajtái: építkezéssel kapcsolatos-e? - mezei telki szolgalmak (út, vízvezetékes ellátás) - városi telki szolgalmak (világosság, kilátás, faépítés, csatornavezetés) tk. 350 - 351. old 117. F ő elvei 1. Szolgalom saját telken nem állhat fenn 2. Szolgalom nem kötelezhet tevésre csak tűrésre vagy nem tevésre 3. A szolgalom jogosítottja nem engedélyezhet a maga jogán másnak szolgalmat szolgalmat nem lehet szolgalommal terhelni (nem engedélyezhet a maga joga alapján másoknak vmit). 4. A szolgalmat magában átruházni nem lehet, csak a telekkel együtt 5. A szolgalom oszthatatlan (az egész telek illeti meg) 6. Szolgalom csak szomszédos telek esetén állhat fenn (kivétel pl kilátás: város) 7. Szolgalom csak a telek állandó és komoly gazdasági szükségleteinek kielégítésére alapítható. Személyi szükségletekre, kényelmi,

fényűzési célokra a szolgalom nem alapítható. 8. A szolgalmat a szolgáló telek lehető kímélésével kell gyakorolni 9. Nem tűr időbeli és feltételes megkötöttséget, nem függhet egy jövőbeni eseménytől 10. gyakorlása ingyenes, alapítása ellenérték fejében is történhet tk. 351 - 352. old 118. Keletkezése, megsz , védelme űnése alapítása A szolgáló telek tulajának egyoldalú v. kétoldalú jogügyletével I, negotium translativum: a telektul. saját tuljoga fenntartása mellett, annak terhére juttat II, negotium deductivum: úgy ruházza át tulajdonjogát, hogy maga v. egy 3 személy részére fenntart biz. jogosultságot, így alapít - általában: • res mancipimnek számító négy ősi mezei szolgalom: mancipatio, • in iure cessioval, • ezek eltűntével traditioval. • végrendelettel • pactio et stipulatio • osztóperekben (adiudicatio) • hosszabb ideig tartó gyakorlással: a szolgalom elbirtoklása. megszűnése

Nagyjából azonosak a tulajdon megszűnésével: csak szolgalom: - szolgáló és uralkodó telek egy kézben egyesül - nem gyakorlás: elbirtokolják a szolgalommentességet - szolgáló telek végleges jellegű megváltozása (pl. forrás elapad) védelme 1. vinditatio: mivel legősibb megjelenési formája res mancipi; később mindenki megkapja; a szolgalom gyakorlásának akadályozottja 2. actio negatoria: a vinditatio ellentéte: a tulajdonában háborított telektulaj indítja, tagadva a szolgalmat; in rem; marasztalás: zavarás megszüntetése, okozott kár megtérítése + cautio 3. interdictum: speciálisok; posszesszorius védelem, de a szolgalmi jogosultak Iustinianusig nem (civilis) possessorok. tk. 352 - 353. 119. Személyes szolgalmak kategóriája A iustinianusi kodifikáció legjelentősebb alkotása: - telki szolgalmak (servites praediorum) - személyes szolgalmak (servites personarum) Iustinianus vonta ezen egy fogalom alá a haszonélvezetet, a

használatot és a lakáshasználatot. 1.haszonélvezet (ususfructus) Keletkezése: hagyomány, végintézkedés, törvény által (ie. 3 sz-tól) F pl. a fiú örököl (ő a tulaj), de az anyát * illeti meg (övé a haszon) Önálló, legfeljebb a jogosított haláláig tartó in rem védelemmel ellátott jog. Idegen dolgokon fennálló használati és gyümölcsöztetési jog a dolgok állagának épségben tartása mellett. - csak elhasználhatatlan dolgon - quasi ususfructus: elhasználhatón is, de ezt pótolni kell, cautió biztosítja - beszedett gyümölcs a haszonélvezőé - a tulajnak csak puszta tulajdonjog marad: DE a terhelt tulajdont eladhatja; a rabszolganő fia nem gyümölcs, ez az övé; be nem szedett gyümölcs az övé - a h.élvező köteles az állagot fenntartani, nem javíthat rajta A haszonélvezőt megillette a vindicatio joga, valamint az interdictumok. A haszonélvezetből kivált a szűkebb használat, ahol pl. már gyümölcsöztetési jog nincs nem

átruházható: csak személyesen gyakorolhatja F de átadhatja ingyenesen v visszterhesen másnak is. Justinianusnál bővül a haszonélvezet joga: - jobbítás, gyarapítás - birtokvédelem a tulajdonossal egy elbírálás alá került. Megszűnése: - ahogy a szolgalom is megszűnik - a kikötött idő lejártával - capitis dominutio maximával és mediaval . 2. használat (usus) A haszonélvezetből - a posztklasszikus korban - kivált részjogosítvány. - A jogosított csak maga és háznépe szükségletei mértékéig szedheti a hasznokat (gyümölcsszerzési jog nem illeti meg). - Jogát csak személyesen gyakorolhatja tk. 354- 355. old 120. Szomszédjogok és szolgalmak elvi összevetése A szolgalom csak szomszédok esetében merül fel. A szolgalom a szomszédjogon belüli szűkebb kategória. Pl.: átnyúló ágról lehulló gyümölcs nem a szolgalmi jogba tartozik 121. Örökhaszonbérlet kialakulása (emphyteusis) eredetileg közjogi jogviszonyból F az

állam bérbe adta a földeket örök időkre - közönséges haszonbérlettől abban különbözik, hogy az élvező a rei vindicatio mintájára in rem actiot kap másik eredet: császári magánföldek hasznosítására bérbe adása (gr. mintára, innen a neve is) F a kettő párhuzamosan érvényesül Zenoig Iustinianus: Mezőgazdasági ingatlan örök időre való bérbeadása évi bér fizetése ellenében. szabályai - az ö.hb a bérelt földet használhatja, gyümölcsöztetheti, megterhelheti, elidegenítheti, átörökítheti a jogát; DE az állag nem romolhat - Minden köz- és magánterhet az örökhaszonbérlő visel, termőképességét fenntartja, károkat a pusztulásig fizeti. - Az örökhaszonbérlő birtokos, megilleti a possessorius védelem. - A gyümölcsszerzés szempontjából az örökhaszonbérlő = tulajdonos (elválással megszerzi). - Az örökhaszonbérlőt in rem védelem illeti meg magántulajdonnal szemben. - az ö.hb halálával automatikusan

átszáll örököseire A földtulajdonos és az örökhaszonbérlő viszonyai: - Az örökhaszonbérlő évi bért köteles fizetni. - Bizonyos kötelezettség elmulasztása (pl. 3 évi bér nem fizetése, elővásárlás elmulasztása, stb.) egyoldalúan megszűnteti a örökhaszonbérletet, s a föld visszakerül tulajdonosához. - A föld elidegenítése esetén a tulajdonosnak elővásárlási joga van. Ha azzal nem él, a vételárból 2 % illeti meg. tk. 357 - 358. old 122. Örökhaszonbérlet és haszonélvezet összevetése - A haszonbérlet meghatározott időre szól, az örökhaszonbérlet határozatlanra. - Mindkettőt birtokosi védelem illeti meg. - A haszonélvezet nem elidegeníthető - az örökhaszonbérlet igen. - A haszonélvezet nem örökíthető, az örökhaszonbérlet igen. - A haszonélvezet nem csak mezőgazdasági ingatlanra, az örökhaszonbérlet csak arra vonatkozik. - A haszonélvezet gyakran eltartást volt hivatva biztosítani, az

örökhaszonbérlet nem. 123. A felülépítményi jog fogalma kialakulása (superficies) A felülépítményi jog más telken emelhető építmény, bérleti, vagy egyéb causa alapján fennálló használat, mely in rem védelmet élvez, s mely hosszú ideig, de legfeljebb az építmény megsemmisüléséi illeti meg a jogosultat és utódait. Közt. végén: elkobzott földek összevásárlása + lakásínség F ösztönző a tőkéseknek A két lehetőség összefonódik: - telektulaj bérbe adja a földet (mentesül a költségektől + haszon) - tőkés ráépít (neki így olcsóbb - a telken tulajdonjoghoz hasonló jogosultságot szerez) szabályai - a felülépítményes évi bért fizet a telektulajnak - az épület a telektulajé A felülépítményi jog tulajdonosa: - majdnem tulaj - Az épületet korlátlanul használhatja, rendelkezhet vele. - Használati jogát elidegenítheti, átörökítheti. - Az építmény megsemmisüléséig in rem védelmet élvez a

jogosult vagy utódja. A superficies védelme: - Praetori edictum. - A posztklasszikus korban quasi tulajdonos minőségben megkapta a tulajdonosi jogsegélyeket is. megszűnése: - hasonló az emphyteusiséhoz tk. 359 - 360. old 124. A habitatio (lakhatás) és a superficies összevetése Lényegében ugyanannak a dolognak a két oldala. habitatio - a használat önálló jogosultsága - az ususfructus szabályai irányadóak (tk. 355 old) különbségek - a superficies bérlet fejében történik, a habitatiot viszont vmi jogosultság eredményezi. - az ususfructus nem elidegeníthető, a superficies igen - az ususfructus a haszonélvezett életében áll fenn, a superficies az építmény "életében" azonosságok - mindkettő tulajdonoshoz hasonló jogokat biztosít (pl. in rem védelem) - állag fenntartásának kötelezettsége - gyümölcsöztetés - stb. 125. A praetor jogfejleszt ő tevékenysége a dologi jogban - Birtokedictumok, F 96. (Edictumokban

kiadott tulajdonvédelmi keresetek, actiok) - Actio Publiciana, F 115. - A szolgalom védelmére kiadott edictumok. 126. Iustinianus f elbirtoklás elnevezései: - usucapio: ingó dolog elbirtoklása őbb változtatásai a dologi jogban - longi temporis possessio: valamennyi ingatlan elbirtoklása (itáliai és tartományi telek is) ideje: - ingónál 3 év - egyazon tartományban lakóknál 10 év - különböző tartományban lakóknál 20 év Nem elbirtokolható: - a császár és császárné dolgai - templomok és kegyes alapítványok ingatlanai - valamennyi hozományi dolog - az adventicius vagyonba tartozó dolgok - a végrendeletileg hagyományozott dolgok az örökös szempontjából Rendkívóli (praescriptio longissimi temporis) Egyetlen feltétele a 30 ill. 40 évi megszakítás nélküli birtok birtokvédelem - az interdictum elnevezést is megtartja, de az eddig peren kívüli jogsegélyt, mint actio extraordináriát bíróság előtt, cognitios eljárás

keretében lebonyolódó rendes, peres eljárássá teszi - meghagyja az önvédelem lehetőségét meglévő birtok védelmére, de megtiltja az önsegélyt, tehát az erőszakot a birtok visszaszerzésére - eltörli az utrubira vonatkozó különszabályokat, és ingókra és ingatlanokra egységesen a birtok perindításkori hibás vagy hibátlan volta számít. Eredményként két interdictum marad: - interdictum uti possidetis: ingó és ingatlan birtokháborításának elhárítására - interdictum de vi: önhatalmú cselekménnyel elvont ingó és ingatlan dolog visszaszerzésére Birtok: inkább jog, mint tény. Közös rabszolga: felszabadításával kapcsolatos növedékjogot teljes egészében eltörölte. Elhagyott föld: rablónak nevezi azt, aki elhagyott földet elfoglal, megművel. Tulajdonszerzés: a mancipatio és az in iure cessio megszűnésével már nem csak a res nec mancipi, hanem a res mancipi megszerzésére is alkalmassá vált a traditio. 127. A

„„dologi jog”” fogalmának megjelenése és a tulajdon f jogfejl ődésben őbb változásai dologi jog megjelenése - ius in re a klasszikus jogban F tulajdon körén kívül eső, de in rem védelemmel ellátott jogok (pl. zálogjog) - a glosszátoroktól már tulajdonra - kialakul a ius reale, amely az öröklési jogot is magába foglalta - elkülönítik a saját tulajdonon (ius in re sua) és a másén (ius in re aliena) fennálló jogot (tulajdon - szolgalmak, örökhaszonbérlet, felülépítményi jog, zálogjog) tulajdonjog a feudalizmusban Iustinianus után: duplex dominium (kettős tulajdon) F hűbérúr és vazallus tulajdonának kettőssége - alig van köze a szabad római magántulajdonhoz - inkább birtok (allódium - foglalással; szabadabb, kötöttségektől mentes, de szűkített rendelkezési jog a nemzetségi korlátozások miatt , beneficium - nem átörökíthető; feudum - átörökíthető, de cserébe szolgáltatások. dominium directum -

dominium utile ) új tulajdonszerzési módok: - feudum formális átruházása (investitura) - usucapio: kánonjog hatására: végig jóhiszem kell 128. Feudális birtok fogalma és védelme birtokfajták allódium - foglalással; szabadabb, kötöttségektől mentes, de szűkített rendelkezési jog a nemzetségi korlátozások miatt , beneficium - feudum, de nem átörökíthető, annál korábbi; feudum - átörökíthető, de cserébe szolgáltatások. dominium directum - dominium utile ) birtok - a kánonjog védte - sok tényleges birtok minősült detentionak - corpus nélkül nincs birtok - joghatása - védelem - alperesi pozíció - jóhiszemű birtokos elválással való gyümölcsszerzése - elbirtoklás birtokvédelem - interdictum utrubi - interdictum unde vi - inetrdictum uti possidetis (visszaszerző hatállyal) - actio spolii - nemcsak birtokra, gyümölcsire is - nemcsak az elvonó, hanem a jogutódai ellen is - sommás birtokvédelem (summariissimum) - a per

tartamára - eltiltás a zavarástól