Latin nyelv | Középiskola » Latin bölcseletek

gyakori eséssel! Boldog az, aki távol van a közügyektol. Egyébként az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani. A mormogás joga. A szerelem muvészete. Az állam érdeke legyen a legfobb törvény. Ragadd meg a napot! Óvakodj a kutyáktól! Mondd, vezess, csináldd, tedd! XIII. Naturam expellas furca, tamen usque recurret. A természeted kiuzheted vasvillával, mégis mindig visszatér. Qui fit, Maecenas, ut nemo sua sorte contentus sit Hogy van az, Maecenas, hogy senki sem elégedett et laudet alia sequentes? a saját sorsával, és mindenki a másét dícséri? Animus in consulendo liber. A lélek a tanácskozásban szabad. Modus vivendi. A békés egymás mellett élés. Est modus in rebus. Van mérték a dolgokban. Iam proximus ardet Ucalegon. Már a szomszéd Ucalegon háza ég. Odi et amo. Quare id faciam fortass requiris: Gyulölök és szeretek; Hogy mért teszem ezt, ugye nescio, sed fieri sentio et excrucior. kérded? mit tudom én? Így van. Érezem

és öl e kín. XIV. Sit tibi terra levis! Molliter ossa cubent! Requiescat in pace! Requiem aeternam dona ei, Domine! Eligas, quem diligas! Tarde venientibus in ossa. Sub rosa. Audiatur et altera pars! Si taciusses, philosophus mansisses. Roma locuta, causa finita. Fiat iustitia, perdat mundus! Non est maior pumillio, licet constiterit in monte. Videant consules, ne quid res publica detrimenti capiat. Ut desint vires, tamen est laudanda voluntas. Bella garent alii, tu felix Austria nubes! Legyen neked könnyu a föld! Lágyan feküdjenek a csontjaid! Nyugodjatok békében! Örök nyugodalmat adj neki, Uram! Válaszd meg, kit szeretsz! A késon jövoknek csak a csontok. Titokban. Hallgattassék meg a másik fél is. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Róma szólt, vége a vitának. Legyen igazság, még ha belepusztul is a világ! Nem lesz nagyobb a törpe, ha hegyre áll. Figyeljenek a konzulok, hogy az államot semmi kár ne érje! Bár hiányoznak az erok, dícsérendo

az akarat. Mások csak viseljenek háborút, te, boldog Ausztria, házasodni fogsz! XV. Parva sapienta mundus regitur. Kevés bölcsesség által irányíttatik a világ. O tempora, o mores. Ó idok, ó erkölcsök! Brutus telluri osculum dedit, quia ea mater Brutus csókot adott az anyaföldnek, mert az mincommunis omnium mortalium esset. den élo közös anyja. Quem di odere, paedagogum faecere. Akit az istenek meggyulöltek, pedagógussá tettek. Parturiunt montes, nascitur ridiculus mus. Vajúdnak a hegyek és nevetséges kisegér születik. Quem vult perdere, dementat. Akit Juppiter el akar veszejteni, annak elébb elveszi az eszét. Quosque tandem abutere, Catilina, patientia Meddig élsz még vissza, Catilina, a türelmünkkel? nostra? Coram cano capite, assurgite! Az osz fo elott álljatok fel! XVI. Esse opportet, ut vivas, non vivere opportet, ut Enni kell, hogy éljünk, de nem azért kell élni, edas. hogy együnk. Oderint, dum metuant. Gyulöljenek csak, amíg félnek.

Parvi sunt foris arma, nisi est consilium domi. Kevés értéku külföldön a fegyver, ha otthon nincs belátás. Vagy használni akar a költo, vagy gyönyörködtetni. Maledictus piscis in tertia aqua. Átkozott a hal a harmadik vízben. Iam debuisset et pridem. Már korábban kellett volna. Spectatum veniunt, ut spectentur et ipsae. Nézelodnek, hogy oket is megnézzék. Roma deliberante, Saguntum perit. Róma tanácskozik, Saguntum elvész. Una salus victis, nullam sperare salutem. Csak egy a vigasza a legyozöttnek: semmiféle menekülésre nincs remény. Sincerum est nisi vas, quodcumque infundes, Ha nem tiszta az edény, lehetetlen, hogy amait acescit. beletesznek, zavaros ne legyen. Aut prodesse volunt, aut delectare poetae. XVII. Ad Kalendas Graecas. Görög elsején - sohanapján. Amici, diem perdidi! Barátaim, elvesztegettem egy napot. Aurea mediocritas. Arany középszer. Aurora Musis amica. A hajnal a múzsák barátnoje. Aquila non captat muscas. A sas nem fogdos

legyeket. Aut Caesar, aut nihil. Vagy Cézár, vagy semmi. Sed mulier cupida, quod dicit amanti, in vento et De amit a szerelmes asszony vágyódó kedesének rapida scribere opportet aqua. mond, szélnek és rohanó pataknak susogja. Arma virumque cano. Fegyvert, s vitézt éneklek. Pacta sunt servanda. A szerzodéseket tiszteletben kell tartani. Rebis sic stantitbus. Mivel a dolgok úgy állnak. A capite foetet piscis. Fejétol buzlik a hal. Barba non facit philosophur. Nem a szakáll teszi a filozófust. Contra vim mortis non est medicamen in hortis. A halál ereje ellen nincs orvosság a kertekben. Et facere et pati fortia Romanum est. Nagy dolgokat cselekdni és hosi dolgokat elturni római jellemre vall. XVIII. De gustibus non est disputandum. De nobis, sine nobis. Cui prodest? Dies diem docet. Ex ungue leonem. Facile, quod volumus, credimus. Exceptio firmat regulam. Nulla regula sine exceptione. Factum fieri infectum non potest. Favete linguis! Festina lente! Fide, sed cui,

vide! Fugit irreparabile tempus. Az ízlésekrol nem lehet vitázni. Rólunk, nélkülünk. Kinek van belole haszna? Napról napra tanulunk. Oroszlánt a körmérol. Könnyen elhisszük, amit akarunk. Kivétel erosíti a szabályt. Nincsen szabály kivétel nélkül. A megtörténtet meg nem történtté tenni nem lehet. Ne rezzents nyelvet! Lassan a testtel! Higgy, de hogy kinek, nézd meg! Elfut a visszahozhatatlan ido! XIX. Graeca fides, nulla fides. Fortes fortuna adiuvat. Fluvtuat, nec mergitur. Ignoti nulla cupido. Ira furor brevis est. Görög huség nem huség. A bátrakat a szerencse is segíti. Imbolyog a hajó, de sohasem sulyed el. Amit nem ismerünk, az után nem érzünk vágyat. A harag rövid örjöngés. Nulla salus bello: pacem te poscimus omnes. Omne tullit punctum, qui miscet utile dulci. Nincs öröm a háborúban, mindenki békét akar. Minden pontot elvisz az, aki keveri a hasznost a kellemessel. Kenyeret és cirkuszi játékokat! A késedelem veszedelem!

Néha a nagy Homérosz is szundikál. Panem et circenses. Perriculum est in mora. Quandoque dormitat et Homerus. XX. Pulvis et umbra sumus. Primus inter pares. Pia fraus. Sapienti sat. Sex horas dormire sat est iuvenique senique. Si fueris Ramae, Romano vivite more! Sunt lacrimae rerum. Tempora mutantur, et nos mutamur in illis. Sutor ne ultra crepidam. Ultima ratio regum. Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango. Hamu és árnyék vagyunk. Elso az egyenlok között. Kegyes csalás. A bölcsnek ennyi. Elég 6 órát aludni fiatalnak, öregnek. Ha Rómában élsz, érj római módon. A dolgoknak is vannak könnyei. Az idok változnak és velük változunk mi is. Suszter, maradj a kaptafánál! A királyok utolsó érve. Hívom az éloket, siratom a halottakat, elhárítom a villámokat. Nisi Alexander essem, ego vero, elem esse, Ha nem lennék Nagy Sándor, biz’Isten, Diogenész Diogenes. lennék. Finis coronat opus. A vége koronázza a muvet.