Jogi ismeretek | Szabadalmi jog » Szabadalmi anyagi jogi ismeretek

Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Bevezető A szabadalom anyagi jogi ismeretek első hallásra idegenül hangzó jogi meghatározás, amely egyrészt a szabadalmazható találmány fogalmát, a szabadalmazhatóság alapvető feltételeit, a szabadalommal és annak jogosultjával szoros kapcsolatba hozható szereplők (személyi és vagyoni) jogait, kötelezettségeit, valamint a szabadalmi oltalom terjedelmét, korlátait és az ezzel összefüggő jogokat takarja. 1. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalmazhatóság feltételei Ebben a leckében a szabadalmazható találmány fogalmát, a hozzá kapcsolódó legfontosabb fogalmakat tisztázzuk, megfogalmazzuk azokat az alapvető feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy szellemi alkotás szabadalmat kaphasson. Arra a kérdésre keressük a választ, mi a találmány, melyek a szabadalom, mint kizárólagos jog megszerzésének legfontosabb feltételei, melyek azok a

szellemi alkotások, amelyek nem tartoznak a találmányok körébe, illetve ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből, végül arra, hogy ha egy szellemi alkotás megfelel mindezeknek a feltételeknek, biztos lehet-e abban, hogy megkapja az oltalmat. A lecke végén található kérdések a megszerzett tudás önellenőrzését segítik. 2. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalmazható találmány Szabadalmazható minden • • • új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható legyen, mindhárom kritériumnak teljesülnie kell. Bármelyik szabadalmazhatósági feltétel hiányzik, a megoldás nem kaphat szabadalmi oltalmat. Nézzük meg először, mit tekintünk találmánynak! A találmány fogalmára a törvény nem közöl jogi definíciót. A szó hallatán korszakalkotó megoldásokra gondolunk, mint a gőzgép, robbanómotor vagy a telefon.

Ám találmány nemcsak az életünket alapjaiban megváltoztató megoldás lehet, hanem kisebb jelentőségű műszaki megoldás is. Találmánynak lehet tekinteni a feltalálásnak nevezett tevékenység eredményeképpen előállt, a szokásostól eltérő, ötletes, műszaki szellemi alkotást. Egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a találmány maga a megoldás, a szabadalom pedig az ezt védő jog. A találmány fogalmának megértéséhez tekintsük az alábbi, jellemzően nem találmánynak minősülő szellemi alkotások, tevékenységek körét! Nem találmány, mert Felfedezés A felfedezés valamilyen természeti ténynek, törvényszerűségnek a felismerése, nem feltalálói munka eredménye. Nem tartalmazza a felismerés gyakorlati alkalmazását, nincs műszaki hatása, ezért nem tekinthető találmánynak. Találmány a felfedezés által felismert törvényszerűség gyakorlati alkalmazása, megvalósítása lehet. A tudományos elmélet, matematikai

módszer, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre A tudományos elmélet a matematikai módszer, az üzleti terv vagy játékszabály önmagában valamilyen probléma elméleti megoldását jelenti, de nem tartalmazza a 3. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek vonatkozó terv, szabály vagy eljárás (kizárólag e minőségében) Nyomtatott verzió megoldás gyakorlati alkalmazását, ezért van kizárva a találmánynak minősülő megoldások sorából. Számítógépes program A számítógépes program önmagában nem (kizárólag e minőségében) eredményez műszaki hatást, csak más műszaki megoldáshoz kapcsolódva. Az a műszaki megoldás azonban, ami felhasználja a számítógépes programot, találmánynak tekinthető. Amennyiben a számítógépi program valamely műszaki megoldáshoz kapcsolódóan műszaki hatással bír, találmánynak minősül. Az esztétikai alkotás Az esztétikai alkotásokat nem a szabadalom keretében lehet

oltalmazni. Az információk megjelenítése Az információ megjelenítése magát a műszaki megoldást nem változtatja meg, ugyanaz a műszaki megoldás különböző információk megjelenítésére is alkalmas lehet. Az információ megjelenítése a műszaki hatás hiánya miatt nem tartozik a találmányok körébe, de az információt megjelenítő eszköz nincs kizárva a találmányok sorából. Példa a felfedezés és találmány kapcsolatára Példák a legismertebb találmányokra az emberiség történelméből 4. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Nem minősül találmánynak. A találmány fogalmának megértéséhez tekintsük az alábbi, jellemzően nem találmánynak minősülő szellemi alkotások, tevékenységek körét! Nem találmány, mert Felfedezés A felfedezés valamilyen természeti ténynek, törvényszerűségnek a felismerése, nem feltalálói munka eredménye. Nem tartalmazza a felismerés gyakorlati

alkalmazását, nincs műszaki hatása, ezért nem tekinthető találmánynak. Találmány a felfedezés által felismert törvényszerűség gyakorlati alkalmazása, megvalósítása lehet. A tudományos elmélet, matematikai módszer, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás (kizárólag e minőségében) A tudományos elmélet a matematikai módszer, az üzleti terv vagy játékszabály önmagában valamilyen probléma elméleti megoldását jelenti, de nem tartalmazza a megoldás gyakorlati alkalmazását, ezért van kizárva a találmánynak minősülő megoldások sorából. Számítógépes program (kizárólag e minőségében) A számítógépes program önmagában nem eredményez műszaki hatást, csak más műszaki megoldáshoz kapcsolódva. Az a műszaki megoldás azonban, ami felhasználja a számítógépes programot, találmánynak tekinthető. Amennyiben a számítógépi program valamely műszaki megoldáshoz

kapcsolódóan műszaki hatással bír, találmánynak minősül. Az esztétikai alkotás Az esztétikai alkotásokat nem a szabadalom keretében lehet oltalmazni. Az információk megjelenítése Az információ megjelenítése magát a műszaki megoldást nem változtatja meg, ugyanaz a műszaki megoldás különböző információk megjelenítésére is alkalmas lehet. Az információ megjelenítése a műszaki hatás hiánya miatt nem tartozik a találmányok körébe, de az információt megjelenítő eszköz nincs kizárva a találmányok sorából. Példa a felfedezés és találmány kapcsolatára Példák a legismertebb találmányokra az emberiség történelméből 5. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Újdonság Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. Az újdonság a szabadalmazható találmány egyik alapvető követelménye. Csak olyan megoldásra engedélyezhető szabadalom, amely az egész emberi társadalom műszaki

ismereteinek állományát gazdagítja. Egy szabadalmazható találmánynak újnak kell lennie, mert • • jogbiztonságot kell teremteni a jóhiszemű harmadik személyek számára, hiszen a szabadalom révén szerzett kizárólagos hasznosítási jog nem sértheti a már ismertté, közkinccsé vált megoldások felhasználóinak érdekeit. Ezért a már ismert megoldásokra nem adható szabadalom ki kell zárni a kettős szabadalmaztatást, vagyis egy országban egy találmányra csak egy szabadalom adható. Akkor lehet egy találmányt újnak tekinteni, ha azt korábban senki, sehol nem ismerhette meg. A megoldásnak tehát világviszonylatban kell újnak lenni Ha bárhol, belföldön, vagy külföldön nyilvánosságra jutott a találmány, nem számít újnak, nem szerezhető rá szabadalmi oltalom. Az újdonság követelménye annyira szigorú, hogy ha a feltaláló a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt ismerteti megoldását (kivétel: kiállítási elsőbbség),

szabadalmi oltalmat már nem szerezhet találmányára, mert önmagára nézve lesz újdonságrontó. C. József magyar feltaláló 2 éves alapos és áldozatos kísérletezés és fejlesztő munka eredményeképpen az elmúlt évben megalkotott egy új elven alapuló mini akkumulátort. A találmány lényege az öntöltő akkumulátor, amely két használat közben az éterben terjedő, a rádióadások, televízió sugárzó tornyok, a mobiltelefon adótornyok gerjesztette elektromágneses hullámokat hasznosítja saját feltöltésére. Az öntöltő akkumulátor mérete a hagyományos ceruzaelemével pontosan megegyezik, így nagyszerűen hasznosítható hordozható digitális szórakoztató eszközökben - pl. walkman, discman, MP3 lejátszó, stb - áramforrás gyanánt. A feltaláló az elmúlt év elején maga számolt be egy tudományos konferencián eredményeiről, ahol a berendezés működési elvét is bemutatta és a prototípust is kiállította annak érdekében,

hogy befektetőket találjon a gyártás megkezdéséhez. Minthogy a kiállítás eredményeként érdeklődés mutatkozik a találmányra, C. József a múlt hónapban szabadalmi bejelentést tett. Megkaphatta-e a szabadalmat C. József? 6. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Szabadalmaztatható vagy sem? Csoportosítsa az állításokat, majd kattintson a Kész! gombra! A magyarázatot az egyes állítások fölé mozgatott kurzorral tekintheti meg. Példa az újdonságra Kiegészítő anyag az újdonságról 7. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Technika állása A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt • • • írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Egyszerűsítve a technika állásán értendő a korábban megismerhető műszaki és technikai ismeretek összessége. A technika

állásának meghatározásához figyelembe kell venni azokat a vizsgált megoldással azonos vagy ahhoz hasonló megoldásokat, amelyek az elsőbbség időpontja előtt bármilyen módon, bárki számára hozzáférhetővé váltak. A hozzáférhetővé válásnak, azaz a nyilvánosságra jutásnak nincsenek térbeli korlátai, nincs jelentősége annak, hogy a nyilvánosságra jutás belföldön vagy külföldön történt-e. Időbeli korlát, hogy csak az elsőbbség időpontja előtt megismerhető anyagok tekinthetők a technika állásához tartozónak. Annak nincs jelentősége, hogy azelőtt mennyi idővel (esetleg 50 vagy 100 évvel) volt megismerhető. A nyilvánosságra jutás történhet például: • • • írásban (szabadalmi dokumentum közzétételével, könyvben, folyóiratban, stb.), szóban (előadáson, televízióban, rádióban, stb.), gyakorlatbavétellel (kiállításon, forgalomba hozatallal, nyilvános használattal, stb.) Lényegtelen, hogy a technika

állását képező anyagot ténylegesen megtekintették-e (akár a feltaláló, akár harmadik személy). Ha bárki számára a hozzáférhetőség bizonyított, nem kell vizsgálni, hogy a megoldást valóban megismerte-e valaki. Nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutásnak például egy gyártási tervdokumentáció vagy egy megoldás titoktartási kötelezettség melletti ismertetése, mert nem vált személyválogatás nélkül bárki számára hozzáférhetővé. A technika állása újdonságkutatással tárható fel. Kiegészítő anyag a nyilvánosságra jutás módjáról 8. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a kiterjesztett technika állásáról Kiegészítő anyag a technika állásához nem tartozó ismertetésekről 9. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Elsőbbség Az elsőbbséget megalapozó nap a. általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség), b. az ipari

tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség), c. a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség). Az elsőbbség a bejelentő részére biztosított azon jog, hogy a találmánynak az adott időpontban, a törvényben előírt módon történt közlése esetén az erre a jogi tényre alapított szabadalmi igénye megelőz minden más jogigényt, amit ezen időpont után bekövetkezett jogi tényre alapítottak. Más szóval: bejelentő jogigényét csak olyan jogi tény ronthatja le, ami a bejelentés elsőbbségének időpontja előtt keletkezett. Ezt az időpontot szokás az elsőbbség napjának nevezni. Az elsőbbség a mértékadó annak megítélésénél például, hogy • • kit illet meg a szabadalom

mi tartozik a technika állásához. Az elsőbbség napja lényegében az a nap, amikor a találmány bejelentője első ízben igazolta valamely illetékes hatóság előtt, hogy valóban birtokában van a szellemi tulajdonnak, akár belföldön, akár külföldön, és ezzel az időponttal megalapozhatja a szabadalom (kizárólagos jog gyártásra, forgalmazásra) megszerzését akkor is, ha bejelentését más országokban csak később nyújtja be. 10. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió 11. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Feltalálói tevékenység Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. A feltalálói tevékenység kritériuma a találmányt létrehozó alkotói teljesítménnyel szemben támaszt követelményt. Kiindulópontja a technika állása, ugyanúgy, mint az újdonságé. Az új találmány egyszerűen azt jelenti, hogy más,

mint a technika állásához tartozó megoldások. Egy feltalálói tevékenységen alapuló találmány esetében ismertek hasonló megoldások, azonban a találmány megalkotásához szükség volt alkotói ötletre. A köz ugyanis elvárja a találmánytól, hogy ne csupán formálisan térjen el a technika állásától, hanem érdemben gazdagítsa azt. Tekintsük a Bíró László József által kifejlesztett, és 1938-ban szabadalmaztatott golyóstoll, és a golyós dezodor fejének kialakítása közötti hasonlóságot. A golyóstoll 1938 évi szabadalmi oltalom megszerzése után a golyós dezodor kifejlesztője vajon kaphatott-e szabadalmat a golyóstollal azonos működési elvű szerkezetésre, vagy elutasították, mert nem alapult feltalálói tevékenységen a golyóstoll hegyének technikai megoldásához képest? A feltalálói tevékenység megítélésekor alapvető kérdés, hogy elvárható volt-e 12. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott

verzió az adott alkotói ötlet egy szakembertől. Amennyiben ugyanis szakember számára az ismert megoldásokból egyértelműen következik a találmány, nem alapulhat feltalálói tevékenységen. De kit tekinthetünk szakembernek? A szabadalmi jog szakembere elképzelt személy, aki egyfelől rendkívüli, másfelől csupán átlagos képességekkel van felruházva. Rendkívüli képességei vannak, hiszen feltételezzük róla, hogy teljes egészében ismeri szakterületén a technika állását. Ismernie kell továbbá az alapvető műszaki ismeretek körébe tartozó megoldásokat akkor is, ha azok kívül esnek a szakterületén. Képességei azonban átlagosak abból a szempontból, hogy nem várható el tőle feltalálói szintű alkotó tevékenység, csupán ismereteit tudja alkalmazni. Átlagos kombináló és feladatmegoldó készséggel rendelkezik. Kiegészítő anyag a szakemberről 13. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Ipari

alkalmazhatóság Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Az ipari alkalmazhatóság követelménye lényegében a találmány reprodukálhatóságát teszi a szabadalmazhatóság feltételévé, aminek az ipar vagy a mezőgazdaság területén történő előállíthatóságában, illetve használhatóságában kell megnyilvánulnia. Mindez azt jelenti, hogy a találmány tárgya azonos eredménnyel megismételhetően előállítható és felhasználható kell legyen. Jellemzően nem tartoznak ezek közé azok a megoldások, amelyek valamilyen természeti törvénnyel ellentétes elven alapulnak, ezekre legjobb példa az örökmozgó berendezés. Ugyanakkor az is igaz, hogy a történelem folyamán számos természeti törvénynek gondolt ismeret megdőlt és éppen az új dolgok iránt nyitott alkotó fantázia új utat nyitott a tudomány fejlődése előtt. Ezért egy ilyen, a ma ismert

természeti törvénynek gondolt ismeretünkkel ellentétes alapokon nyugvó találmány akkor kaphat szabadalmat, ha hitelt érdemlően bizonyítást nyer a találmány működőképessége. Mi az, ami "iparilag alkalmazható"? Kiegészítő anyag az ipari alkalmazhatóságról 14. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kizárás az oltalomból A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne. Nem részesülhetnek továbbá szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik. Ebben az esetben olyan találmányokról van szó, amelyek megfelelnek a szabadalmazható

találmánnyal szemben támasztott egyéb követelményeknek, azonban más megfontolások miatt a társadalom érdekével ellentétes, hogy szabadalmat, azaz kizárólagos oltalmat kapjanak. A kizárás elsődleges célja, hogy az oltalom alól azok a találmányok legyenek kizárva, amelyek zavargásokra, nyilvános rendbontásra buzdítanak, illetve bűncselekményhez vagy egyéb támadó magatartáshoz vezetnek (például levélbomba), faji vagy vallási diszkriminációra vagy obszcén témakörre vonatkoznak, de idetartoznak az általános társadalmi felfogást, valamint az emberi tisztességérzetet bántó találmányok is (például betörőszerszámok, kizárólag hamisítás céljait szolgáló berendezések). A közrend fogalma jogrendszerünk alapvető - társadalmi-jogi berendezkedésünk meghatározó értékrendjét kifejezésre juttató - intézményeit és elveit foglalja magában. A közerkölcs fogalma úgy határozható meg, mint egy adott kultúrán alapuló

helyes és helytelen viselkedési normák összessége. Általában egy társadalomnak a magatartással kapcsolatosan hagyományosan elfogadott normáival összhangban nem lévő találmányok zárandók ki a szabadalmazható találmányok köréből. A hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. Ebből következik, hogy például egy olyan új típusú gépjárműizzó, amit ma hazánkban a hatályos rendelkezések nem engednek alkalmazni, szabadalmat kaphat Magyarországon is (előfordulhat, hogy az oltalmi idő során később engedélyezik az alkalmazást). Lehetséges olyan gyógyszer, amelynek nincs meg a forgalombahozatali engedélye, ennek ellenére ugyancsak részesíthető szabadalmi oltalomban. Figyelem! A törvényben két fontos iparjogvédelmi kifejezés szerepel: • nem minősül szabadalmazható találmánynak 15. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek • Nyomtatott verzió nem

részesülhet szabadalmi oltalomban Az első olyan szellemi alkotásokra vonatkozik, amelyek nem tekinthetők találmánynak például azért, mert nem műszaki megoldások (tudományos elmélet, esztétikai alkotás). A második csoportba olyan szellemi alkotások tartoznak, amelyek találmánynak minősülnek, de a törvény kizárja ezeket a szabadalmi oltalomból, elsősorban azért, mert gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne, illetve közegészségügyi szempontból elfogadhatatlan lenne. Példák a kizárásra 16. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Melyik szabadalmazható? Próbálja meg meghatározni, hogy az alábbi példák közül melyek tekinthetők találmánynak! 17. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalmazható biológiai találmány A tudomány és technika fejlődése az utóbbi évtizedekben új tudományágakat hozott létre, és többek

közt ezért is szükség volt a szabadalmi törvény kiegészítésére (lásd 5/A § 6. §) Így szükség volt a biotechnológia területén is olyan rendelkezéseket hozni, amelyek alapján ezen új terület is harmonizálható a szabadalmi törvény rendelkezéseivel. A biotechnológiai találmányokat legtöbbször biológiai anyagok, ezek előállítása és alkalmazása jellemzi, tehát fontos tisztában lennünk e kifejezés jelentésével: Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható. A szabadalmi törvény szerint iparilag nem alkalmazható és ezért nem is szabadalmazható az emberi és állati test kezelésére szolgáló gyógyászati és sebészeti eljárások, diagnosztikai eljárások. Ugyanakkor a kizáró okok (lásd előző fejezet) között is szerepelnek arra vonatkozó utalások, hogy a biotechnológia fejlődése alapvető

közerkölcsbe, közrendbe ütköző kérdéseket vet fel. Ezért szükség volt arra, hogy az ide vonatkozó törvényekkel kapcsolatban a szabadalmakra vonatkozó előírások is összhangba kerüljenek. Ezért ha a feltalálónak biológiai anyagra (azt tartalmazó termékre) vagy biológiai anyagot előállító eljárásra, alkalmazásra vonatkozó találmánya van és kielégíti a szabadalmi tv. 1-5 § -aiban meghatározott követelményeket (új, feltalálói tevékenységen alapul, iparilag alkalmazható) akkor ez a megoldás szabadalmazható! A meghatározott követelményeknek megfelelő találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. A természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is szabadalmazható, ha a természetben korábban már

előfordult, így például szabadalmazhatók • • olyan kémiai szerkezetek, amelyeket szekvenciájukkal lehet jellemezni, például fehérjék, nukleinsavak; élő egysejtű szervezetek (baktériumok, élesztők); növények és növények részei; állatok és az állati szervek, az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, még akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével. Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható 18. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. Növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet,

ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára. Kiegészítő anyag mikrobiológiai eljárásról 19. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Összefoglalás Ebben a leckében megismertük a szabadalmazható találmány legfontosabb ismérveit, az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat. Mindezekből egy fontos következtetés adódik, amelyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabályban külön is megemlít, nevezetesen azt, a találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány kielégíti a fentiekben említett követelményeket, és nincs kizárva a szabadalmi oltalomból (természetesen más feltételeknek is meg kell felelnie, például alaki és díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak). Mindez azt jelenti, hogy a szabadalom nem egy iparjogvédelmi hatóság önkényes, szubjektív megítélésétől függ (például előnyben részesíti a feltalálók egy maghatározott körét, a hazai

találmányokat, stb.), hanem mindazon bejelentésekre meg kell adnia a szabadalmat, amelyek megfelelnek az említett követelményeknek. 20. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalomhoz való jog és az oltalom terjedelme, korlátai Az alábbi második fejezetben részletesen kitérünk a feltaláló/feltalálók, szabadalmas, szabadalmas társak, hasznosító jogaira, kötelezettségeire és tisztázzuk azokat a jogi lehetőségeket, amelyek révén jogaik megvalósulnak, illetve azokat érvényesíthetik. Tekintettel arra, hogy egy találmány létrehozásában több feltaláló is együttműködhet azonos vagy különböző arányban, szükséges a közös szabadalom fogalmának a tisztázása, ugyanakkor a feltaláló munkaviszonyából fakadó kötelezettségek alapján, amely a találmányi jogosultságot befolyásolja nem közömbös, hogy alkalmazotti vagy szolgálati találmányról van-e szó. Az említetteket, gyakorlatból vett konkrét

példákkal kívánjuk alátámasztani, és a megértést elősegíteni. 21. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A feltaláló személyhez fűződő jogai Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. A feltaláló a Ptk szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti. A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló (ill. jogutódja) hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A találmányok jogi oltalma a találmányhoz kapcsolódó erkölcsi és anyagi (vagyoni) érdekek védelme révén valósul meg. A feltaláló erkölcsi érdekeinek védelmét főként a személyhez fűződő jogai biztosítják, amelyek a Ptk. alapján mindenkit megillető személyiségvédelmen túlmenő jogokat nyújtanak. Minthogy a

személyhez fűződő jogok a feltaláló morális elismerését, társadalmi közmegbecsülését fejezik ki, e jogok - szemben a vagyoni jogokkal - a feltaláló személyétől elidegeníthetetlenek (pl. nem ruházhatók át, nem örökölhetők) és lényegében szabadalmi oltalom nélkül is fennállnak. A személyhez fűződő jogok ugyanakkor szorosan összefüggenek a vagyoni természetű jogokkal, például a feltalálói minőségen alapul a szabadalmi jog iránti igény vagy a szolgálati találmány feltalálójának találmányi díj iránti igénye. A feltaláló személyéhez fűződő jogok köréből tehát a következők emelhetők ki: • • • • a szerzőség joga, a névfeltüntetés joga, a feltalálói jó hírnév védelme, a találmány nyilvánosságra hozatalának joga. A találmány szerzőségének joga (nem azonos a szerzői joggal) azt illeti meg, aki a találmányt megalkotta. A szerzőség joga tehát az alkotás tényéhez kapcsolódik

Feltalálóként csak magánszemélyek (jogi meghatározás szerint: természetes személy), konkrétan megnevezett emberek ismerhetők el, jogi személy, például kft., vagy más cég vagy embercsoport, például team, feltalálói minőségre, találmány szerzőségére nem tarthat igényt. Viszont elvileg bárki lehet feltaláló bármely műszaki területen, például kiskorú, laikus is. Feltalálóként több magánszemély is elismerhető - társszerzőség -, de csak akkor, ha a találmány létrehozatalában mindannyian alkotó tevékenységet fejtettek ki. Ha a találmány szerzőségével kapcsolatban jogvita keletkezik, például az érintett személyek egyetértésének hiányában, akkor az csak bírói úton rendezhető. A törvény biztosítja a feltalálónak azt a jogot, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségben feltüntessék még akkor is, ha egyébként nem ő a találmányból eredő vagyoni jogok jogosultja, például azért, mert a vagyoni jogokat másra

átruházta. Megilleti azonban a feltalálót a névfeltüntetési jog fordítottja, az anonimitási jog is, azaz kérhető, hogy neve feltüntetésének mellőzését a nyilvánosságra kerülő 22. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió szabadalmi iratokon. A feltaláló a Ptk. szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja például sajtóban -, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát, például feltalálói jó hívnevét, sérti. Követelheti például a feltaláló, hogy nevét csak a találmányával és ne annak megváltoztatott, változatával hozzák összefüggésbe. A találmány nyilvánosságra hozatalának joga szintén fontos joga a feltalálónak. A bejelentés közzétételéig ő dönthet arról, hogy találmányát a társadalom elé tárja-e. A nyilvánosságra hozatal joga ugyan személyhez fűződő jog, de jelentősen érinti a találmányból eredő vagyoni jogokat is. A túl korai

publikálás, például, az önújdonságrontás folytán lehetetlenné teszi a szabadalmazást, másrészt egyes találmányok, például gyártási eljárások, titokban tartva gazdaságosabban hasznosíthatók. 23. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A feltaláló vagyoni joga; a szabadalmi igény A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg a részarány mértékében. Több igényjogosult esetén -ellenkező megjelölés hiányában- a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. A feltaláló legfontosabb vagyoni joga, hogy találmányára szabadalmat szerezhessen. Ezt a jogot szabadalmi igénynek nevezzük A

szabadalmi igény vagyoni jog, azzal a jogosult rendelkezik, tehát át is ruházhatja másra, le is mondhat róla más javára. Ha a feltaláló szabadalmi igényét, például jogutódlás révén másra átruházza, akkor a szabadalom jogosultja és a feltaláló különböző személyek lesznek. Szabadalmas már jogi személy is lehet, például kft., gazdasági társaság, cég Szolgálati találmány esetén a feltaláló jogutódja a szabadalmi törvény előírása szerint kötelezően a feltaláló munkáltatója lesz. Alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a feltalálót illeti meg, munkáltatója azonban jogosult a találmány hasznosítására, tehát a munkáltató lehet az egyedüli hasznosító. Ha többen alkották meg a találmányt, két eset lehetséges. Ha közösen, egymással együttműködve hozták létre a találmányt, akkor a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen, meghatározott hányadrész szerint illeti meg - ez a közös

szabadalmi igény, illetve közös szabadalom. Ha többen egymástól függetlenül alkották meg ugyanazt a találmányt, akkor a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be a MSZH-hoz, feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak. Többen közösen alkották meg a találmányt, ha pl. a kutatócsoportban több kutató vett részt. Ekkor, két feltaláló, illetve jogutódjaik esetében, pl 70%30% lehet az eltérő igényjogosultság, amelyet a bejelentéskor fel kell tüntetni Amennyiben ez nem történik meg, a törvény értelmében a részarányokat egyenlőnek kell tekinteni, tehát az előbbi esetre vonatkoztatva az igényjogosultság 50%-50% lesz. Jogutódlás esetén a jogutódlási nyilatkozat benyújtásakor szintén egyértelműen nyilatkozni kell az igényjogosultság arányától. Csoportosítsa az állításokat, majd kattintson a Kész!

gombra! 24. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió 25. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Jogutódlás és jelzálogjog A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Amíg a személyhez fűződő jogok a feltalálótól elidegeníthetetlenek, a vagyoni jogok forgalomképesek és jogutódlás tárgyai lehetnek. A találmányból, illetve szabadalomból eredő vagyoni jogok visszterhes átruházása a találmányok értékesítésének gyakori formája. Jogutódláson a találmányból eredő vagyoni jogok, a szabadalmi igény, a szabadalmi bejelentés, illetve a szabadalom jogosultjának személyében bekövetkező bármely változást értjük, amelyek általánosságban az átruházás, illetve az átszállás. Átruházás például a magánszemélyek és/vagy jogi személyek közötti szerződésen

alapuló jogutódlás (adásvétel, ajándékozás, stb). A vagyoni jogok átruházása történhet más jogügylet alapján is, például társasági szerződés alapján, szellemi apport formájában, stb. Az átruházás történhet egészben vagy eszmei hányadrészek szerint, például 50%-ban, 1/3 részben. Az átruházó a műszaki megoldásért kellékszavatossággal, a jogért pedig jogszavatossággal tartozik. A jogszerző legfontosabb kötelessége általában a vételár fizetése, amelyet meghatározhatnak egy összegben, meghatározható azonban a hasznosításhoz igazodóan is, például több éven át részletekben fizetendő összegben, az árbevétel arányában vagy hasonlóan. Átszállás például az öröklés vagy egy cég átalakulása folytán előálló jogátszállás. Nem jogutódlás például, ha a jogosultnak csak a (cég)neve változik. Jelzálogjoggal való megterhelés esetében a szabadalmasnak lehetősége van a szabadalma terhére jelzáloghitelt

felvenni. A jelzálogjoggal való terhelés, melynek alapításához a törvényi előírás szerint a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. A találmánnyal és a szabadalommal kapcsolatos vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésekre ilyen törvényi előírás nincs, ugyanis ezek a szerződések általában írásba foglalás nélkül is érvényesek, de nyilvántartás és bizonyítás céljából ezeket is rendszerint írásba foglalják. Jogutódlási iratminta 26. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a jogutódlás eseteiről Kiegészítő anyag jelzálogjogról 27. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Szolgálati találmány Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a

szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. A szabadalmi igény, szerződéssel- ellenérték fejében - másra átruházható. Ennek egy speciális esete a szolgálati találmány, amikor a szabadalom jogosultja a munkáltató. A szolgálati jelleg akkor áll fenn, ha: • • a találmány megalkotásakor a feltaláló a szabadalmassal munkaviszonyban állt, a munkaviszonya alapján a találmány tárgykörébe eső új megoldások kidolgozása munkaköri kötelessége volt. A munkáltató és feltaláló közötti jogviszonyt : munkaviszony, megbízási szerződés , vállalkozói szerződés, stb. formában rögzítik, ugyanakkor szerződés nélkül is, fennállhat ilyen viszony, ha a feltaláló a munkáltató által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket használja fel a megoldás kidolgozásához. A szolgálati jelleghez a feltalálót a találmány tárgykörébe eső megoldások kidolgozására irányuló kötelezettség kell, hogy terhelje,

például az adott munkatársnak gyógyszeripari kutatást kell folytatnia. A létrejött találmánynak abba a tárgykörbe kell esnie, amelyben a dolgozót újdonság kidolgozására irányuló kötelezettség terhelte. Ha például a gyógyszeripari kutatóként alkalmazott munkatárs játék tárgyú találmányt hoz létre, akkor ez nem minősül szolgálati találmánynak. Kiegészítő anyag a szolgálati találmányról 28. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Alkalmazotti találmány Az alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyából eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Alkalmazotti találmány esetében a feltaláló adott cég, vállalat alkalmazottja, akinek meghatározott munkaköri feladatai vannak, azonban nem tartozik ezek közé a találmány létrehozása (ellentétben, pl. kutatási-fejlesztési területen

dolgozó mérnökkel, akinek munkaköri kötelessége a kutatás, tehát szolgálati találmányt hoz létre). Munkaköri tevékenysége során, mégis juthat olyan információk birtokába, amelyek alapján saját intuíciója, kreativitása révén, találmányt képes létrehozni, hangsúlyozzuk, bár ez nem munkaköri kötelessége. Ebben az esetben a találmány a feltalálót illeti meg, mivel önként, kötelezettség nélkül hozza azt létre, azonban a munkáltató jogosult a hasznosításra. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy a feltaláló a cég, vállalat alkalmazottjaként jut adatok birtokába, amelyek a találmány létrehozását megalapozzák. 29. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Alkalmazotti és szolgálati találmány összevetése Szolgálati találmány Alkalmazotti találmány Feltaláló munkaviszonyból folyó kötelessége Feltaláló nem munkaviszonyból folyó kötelessége Munkáltató tevékenységi körébe

esik Munkáltató tevékenységi körébe esik Szabadalom a munkáltatót illeti meg Szabadalom a feltalálót illeti meg Munkáltató a kizárólagos jogosult a hasznosításra vagy licencadásra Munkáltató jogosult a szabadalom hasznosítására, de nem jogosult licencadásra Kiegészítő anyag a szolgálati találmányról Találmányi díj Példa szolgálati és alkalmazotti találmányról 30. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Közös szabadalom és szabadalmi igény Közös szabadalom akkor jöhet létre, ha a találmányt többen, közösen alkották, vagy a találmányt vagy a szabadalmat részben egy vagy több személyre ruházták át, illetve azt többen örökölték. Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs hányadára a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg. Főszabályként a szabadalmastársakat a vagyoni jogok a részarány

mértékében illetik meg, ebből adódik, hogy mindegyik szabadalmastárs csak a saját hányadával rendelkezik, az egésszel csak együttesen rendelkezhetnek. Ha az egyik szabadalmastárs kívülálló részére kívánja eladni az őt megillető hányadot, a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg. A kívülálló vételi ajánlatát tehát közölni kell a többi szabadalmastárssal és az elfogadásra határidőt kell megjelölni, s ha valamelyik társ hajlandó az adott feltétellel az eladásra kínált hányadot megvenni, az ügyletet vele kell megkötni. Kiegészítő anyag a közös szabadalomra vonatkozó további szabályokról 31. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A hasznosítási szerződés Hasznosítási szerződés (szabadalmi licencia szerződés) alapján a szabadalmas a találmány hasznosítására engedélyt ad, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A szabadalmas úgy értékesítheti

találmányát, hogy • • • saját maga gazdasági tevékenysége keretében gyártja, használja, forgalomba hozza, vagyis szabadalmazott találmányával egyedül jelenik meg a piacon és egyeduralkodó lesz az érintett terméket, eljárást illetően hasznosítási szerződés (licencia szerződés) keretében, hogy engedélyt ad valakinek a hasznosításra, aki köteles ennek fejében díjat fizetni további lehetőség nyílik az értékesítésre, ha a tulajdonjogot az eredeti szabadalmas részben (pl. 50%-ban), vagy egészében eladja Ebben az esetben a szabadalomhoz fűződő vagyoni jogok a jogszerzőt a jogosultsága arányában illeti meg. Az értékesítés tekintetében a licencia nyújtását alapvetően meg kell különböztetni a találmányok átruházásától; ugyanis licencia nyújtás esetén a szabadalmi jogosult a szabadalmi jogot megtartja és abból csak egy részjogot (teljes vagy korlátozott hasznosítási jogot) enged át. A másik lényeges

különbség az, hogy az átruházás rendszerint egyetlen forgalmi aktus, míg a licenciaszerződés általában huzamosabb együttműködési viszonyt jelent a felek között a találmány megvalósítására, gyakorlati hasznosítására. Kiegészítő anyag a licenciáról Kiegészítő anyag a hasznosítási szerződés fajtáiról 32. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Szabadalmi kényszerengedély A kényszerengedély a szabadalmi joggal kapcsolatos kényszerintézkedés, melyet a bíróság adhat a találmány hasznosításának elmulasztása és a szabadalmak függősége esetén, valamint a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetben és feltételekkel a Magyar Szabadalmi Hivatal a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.

1. Ha a szabadalmas elmulasztja a találmány hasznosítását, ennek az a polgári jogi szankciója, hogy a szabadalomra kényszerengedélyt lehet adni. 2. A törvény a kényszerengedély kérésének lehetőségét a találmány hasznosításának elmulasztása mellett még egy esetben biztosítja: a szabadalmak függősége esetén, amikor az egyik szabadalmazott találmány a másik szabadalmazott találmány felhasználása nélkül nem hasznosítható. Ez esetben a kényszerengedély-adás nem szankció jellegű, hanem szerződés hiányában alkalmazott jogi „kényszermegoldás”, tehát független attól, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányt a szabadalmas hasznosítja-e vagy sem. A kényszerengedély kérésének előfeltétele, hogy a kérelmező kísérelje meg szerződéses hasznosítási engedély megszerzését (licencia szerződést kössön), továbbá igazolja, hogy a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja. A szabadalmas nem csak jogosult,

hanem kötelezettségei is vannak; nevezetesen a szabadalmas köteles a találmányát hasznosítani vagy arra másnak engedélyt adni. E kötelesség elmulasztásának az a polgári jogi szankciója, hogy a szabadalomra kényszerengedélyt lehet adni. Kényszerengedélyt a bíróság adhat a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt. (feltételeit a törvény részletesen rendezi és bíróság állapítja meg annak terjedelmét és időtartamát.) A kényszerengedély tehát egy szankció a szabadalmassal szemben, amennyiben akadályozza a találmány megvalósulását. Ennek egyik példája amikor a szabadalmas ő maga nem hasznosítja a találmányt, de licencia szerződést sem akar kötni. Ennek számtalan oka lehet, pl. a szabadalmas későbbre tervezi a hasznosítást, mert még nem tett elég előkészületet a gyártásra; vagy a szabadalmas csak azután akarja hasznosítani a termékét, ha már egy korábbi, de még érvényben levő szabadalmából a

maximális hasznot ki tudta hozni, vagy mert kötött egy más termékre vagy eljárásra egy olyan licencszerződést, mely szerint x ideig nem gyárthatja, nem hozhatja belföldön forgalomba a szabadalom szerinti terméket. Összefoglalva a háttérben mindig a szabadalmas gazdasági érdekei húzódnak meg; ha ütközik az érdekeivel akár a saját hasznosítás, akár a hasznosítási engedély adása nyilvánvalóan mindent el fog követni annak érdekében, hogy megakadályozza az idő előtti piacra jutást. Ilyenkor megegyezés hiányában az ellenérdekű fél bírósághoz fordulhat. Más a helyzet a szabadalmak függősége esetén, amikor az egyik szabadalmazott találmány a másik szabadalmazott találmány felhasználása nélkül (tovább fejlesztett megoldások) nem hasznosítható. Ilyen eset áll elő például, ha van egy érvényben levő szobai kandallóra vonatkozó szabadalom és egy későbbi szabadalom is ennek tovább fejlesztett változatára, a későbbi

szabadalomban foglalt továbbfejlesztett kandalló nem gyárható le a korábbi szabadalomban védett kandalló-alkatrészek nélkül. Ez esetben a kényszerengedély-adás szerződés hiányában alkalmazott jogi „kényszermegoldás”, tehát 33. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió független attól, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányt a szabadalmas hasznosítja-e vagy sem. Megjegyzés: Magyarországon nem jellemzőek a kényszerengedély megadására irányuló perindítások. Általában a felek megegyezésre jutnak még a bírósági eljárás megindítása előtt. Azonban a törvény védelmet (igaz csak korlátozott mértékű jog keretében) nyújt a találmányt hasznosítani kívánó személy vagy vállalat részére is. Fentiektől egészen eltér az a kényszerengedély, mely közegészségügyi problémák kezelésére szolgál. Legkevésbé fejlett és az egyéb fejlődő országok közegészségügyi problémáival szembeni

szélesebb európai és nemzetközi fellépés részeként a 816/2006/EK és a 816/2006/EK rendelet alapján a szabadalmi törvény is külön rendelkezik az ilyen országokba kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről. Tekintettel arra, hogy a fenti európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott kényszerengedélyezési rendszer célja a közegészségügyi problémák kezelése, azaz a garantált minőségű, biztonságos és hatásos, valamint elérhető árú gyógyszerekhez hozzáférése a fejlődő országok számára, ezért a rendszert jóhiszeműen kell alkalmazni. Ez a rendszer nem használható fel ipar- vagy kereskedelempolitikai célok megvalósítására Rendkívül fontos, hogy az a rendeletnek megfelelően előállított termékek csak azokhoz jussanak el, akiknek szüksége van rájuk, és ne legyenek megfosztva tőlük azok, akiknek azokat szánták. A kényszerengedélyek e rendelet

alapján történő megadásakor ezért egyértelműen meg kell határozni az engedélyezett tevékenységekkel kapcsolatban a kényszerengedélyesre vonatkozó feltételeket, az engedélyezés körében előállított gyógyszeripari termékek azonosítását, valamint azon országokat, ahová a termékeket exportálni fogják. Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt Kiegészítő anyag a kényszerengedélyre vonatkozó további szabályokról Példa a kényszerengedélyre 34. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A kizárólagos hasznosítási jog; a szabadalmi oltalom tartalma A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának, azaz a szabadalmasnak, kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A szabadalmi jogviszony leglényegesebb tartalmi eleme és egyúttal a szabadalmas (akár maga a feltaláló az, akár az örököse vagy más jogutódja, pl. a munkáltató, mint

szolgálati szabadalmas) legfontosabb vagyoni joga a hasznosítási jog. A szabadalmi oltalom alapján a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A hasznosítás magában foglalja a szabadalmazott termék előállításának, használatának, forgalomba hozatalának, az eljárás használatának jogát, ideértve a szabadalmazott eljárással termékek előállítását, használatát és forgalomba hozatalát is. A hasznosítás joga forgalomképes vagyoni értékű jog. A szabadalom hasznosításának másra való átruházása a szabadalmas kizárólagos rendelkezési joga, más személy a szabadalom tárgyát csak a szabadalmas engedélyével (licencia) hasznosíthatja, tipikusan ellenérték (licenciadíj) fejében. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül a. a találmány tárgyát képező terméket előállítja, forgalomba hozza, raktáron tartja vagy az országba behozza, b.

használja a találmány tárgyát képező eljárást, c. előállítja, forgalomba hozza, raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket. A kizárólagos hasznosítási jog alól azonban kivételt jelentenek: a magánhasználat (pl. a vevő használja az általa megvásárolt, egyébként szabadalmazott terméket); kísérletek és vizsgálatok végzése a találmány tárgyával; gyógyszer elkészítése és használata gyógyszertárban, orvos által felírt recept alapján. A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog továbbá nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze. Vagyis a kizárólagos hasznosítási jog csak az első, közvetlen

hasznosítóig terjed, ha a szabadalmas ennek a hasznosítási engedélyt megadta, kizárólagos hasznosítási joga ezzel kimerült - "jogkimerülés" -, a további, közvetett cselekményeknek nem akadálya. A hasznosítás egyébként nemcsak kizárólagos joga, de egyben törvényi (alanyi) kötelezettsége 35. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió is a szabadalmasnak, amit ha nem teljesít, vele szemben - további törvényi feltételekkel szabadalmi kényszerengedély megadása kérhető. A szabadalmi kizárólagosság alapja tehát a csak harmadik személyek (azaz bármely természetes vagy jogi személy) felé érvényesülő tiltó, blokkoló hatály, amely alól feloldást csak a szabadalmas engedélye adhat. A szabadalmi jog e mások felé érvényesülő tiltó hatálya következtében fontos versenyszabályozási eszköz, mivel a szabadalmas számára a jogi védelem de jure monopolhelyzetet hoz létre a találmányi gondolatot

megtestesítő eljárásra, termékre, a technikai, illetve a vállalkozási lehetőségeknek a találmány által körülhatárolt területén. Az alábbi esetek közül melyik számít hasznosításnak? Kiegészítő anyag a kizárólagos és a közvetett hasznosításról 36. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Az előhasználati jog Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználati jog a szabadalmi jog érvényesíthetőségének egyik alapvető korlátja, ami a szabadalmas szempontjából annyit jelent, hogy látszólag sérti a szabadalmat valamely termék vagy eljárás, a szabadalmas mégsem léphet fel szabadalombitorlás miatt. A törvény értelmében: „Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az

elsőbbség napján levő mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak - előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.” Az előhasználati jog a független, párhuzamos feltalálással és fejlesztéssel kapcsolatos. Az előhasználati jog kérdése azzal függ össze, hogy valamely szabadalommal védett találmányt a feltalálótól függetlenül más is feltalált és a találmány tárgyát már a szabadalom elsőbbségi időpontja előtt előállította vagy használta anélkül, hogy szabadalmi bejelentést tett volna. A törvény az ilyen hasznosítónak is megengedi az előállítást, illetve használatot, részére előhasználati jogot biztosít. Az előhasználati jog a hasznosító szempontjából tulajdonképpen az addig eszközölt beruházásának a védelmén alapul, vagyis nem egyszerűen a független, párhuzamos feltalálás,

hanem az arra vonatkozó birtokhelyzet és az azon alapuló beruházás részesül védelemben. Ez a védelem, azonban korlátozott Ez azt jelenti, hogy az előhasználati jog a hasznosítás mértéke és a vele való rendelkezés tekintetében korlátozott (pl. a termék importját nem teszi lehetővé). Az előhasználati jogot csak belföldön, jóhiszeműen, gazdasági tevékenységi körében végzett rendszeres előállítással vagy használattal (forgalomba hozatallal nem!), vagy erre való komoly előkészülettel lehet megszerezni. Komoly előkészületnek tekinti a gyakorlat már a tervek, próbadarab, prototípus elkészítését. Külföldön végzett tevékenységgel, rosszhiszeműen (pl. a szabadalmas által korábbi üzleti tárgyalások során megismertetett találmány alapján) nem lehet. Az előhasználati jogot megalapozó tevékenységnek a szabadalmazott találmány feltalálójától független, saját vagy harmadik személyre visszavezethető feltalálói

tevékenységen kell alapulnia, csak ebben az esetben számít az előhasználó jóhiszeműnek. A jóhiszeműség vélelmezett, tehát mindaddig fennállónak kell tekinteni, amíg az ellenkezője bizonyítást nem nyert. Az előhasználati jog az előírt feltételek esetén a törvény ereje folytán illeti meg az előhasználót. 37. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag az előhasználati jogra a nemzetközi forgalomban 38. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A továbbhasználati jog Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Továbbhasználati jog tulajdonképpen a szabadalmi oltalom időleges megszűnésével keletkezhet, és lényegében ugyanazon feltételekkel szerezhető

meg, mint az előhasználati jog. A továbbhasználati jog, ugyanúgy, mint az előhasználati jog, a szabadalmi jog érvényesíthetőségének alapvető korlátja, ami a szabadalmas szempontjából annyit jelent, hogy látszólag sérti a szabadalmat valamely termék vagy eljárás, a szabadalmas mégsem léphet fel szabadalombitorlás miatt. A hasznosító szempontjából pedig ugyanolyan korlátozott jogokat biztosít, mint az előhasználati jog. Az elő- és továbbhasználati jog között lényegében csak az a különbség, hogy ha valaki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenységi körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett, akkor előhasználati jog illeti meg, ha pedig a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben, akkor viszont a továbbhasználati jog illeti meg. 39.

oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A találmánybitorlás Találmánybitorlás: ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat "eltulajdonítása", az erre vonatkozó személyhez fűződő és vagyoni jogok jogtalan elsajátítása, vagyis, ha valaki a más találmányából vett gondolatot sajátjaként akarja szabadalmaztatni. Tágabb értelemben: ha a feltaláló személyhez fűződő jogait sérelem éri , szűkebb értelemben: ha a feltaláló találmányával lényegében egyező, s a feltaláló találmányából jogosulatlanul átvett megoldást valaki sajátjaként szabadalmazásra jelent be,

illetőleg erre szabadalmat szerez . Nemcsak a nemzetközi, de a magyar joggyakorlat szerint is a szabadalmi bejelentést követően arra vonatkozóan vélelem keletkezik, hogy a bejelentő az, aki megalkotta a találmányt (feltaláló) vagy annak jogutódja. Ez a bejelentőnek biztonságot nyújt a feltételezett találmánybitorlás esetében, ugyanis a sértettnek kell bizonyítania, hogy a szabadalmi bejelentés tárgyát, azaz a találmányt részben vagy egészben az ő találmányából vették át jogosulatlanul. 40. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalombitorlás Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. Szabadalombitorlás esetén nem a találmányi megoldás eltulajdonításáról van szó (mint találmánybitorlás esetén), hanem arról, hogy a bitorló (pl. egy cég) a szabadalmazott találmányt jogtalanul hasznosítja (anélkül, hogy azt sajátjaként

tüntetné fel), azaz olyan cselekményt végez jogcím nélkül, amire csak a szabadalmasnak van joga. Hasznosításról a tényállás szempontjából akkor van szó, ha a találmánynak a főigénypontban körülhatárolt tárgyát teljes mértékben, egyezően a gazdasági tevékenység körében, rendszeresen, iparszerűen előállítják, használják vagy forgalomba hozzák az oltalom fennállása alatt. A jogalap szempontjából a hasznosítás akkor jogtalan, ha arra a hasznosítónak sem jogszabály (pl. előhasználati jog), sem bírósági határozat (pl kényszerengedély), sem pedig szerződés (licenciaszerződés) alapján nem volt joga. A szabadalombitorlás objektív jogsértés, nem függ a bitorlást elkövető természetes vagy jogi személy polgári jó- vagy rosszhiszeműségétől. Jóhiszemű a bitorló, ha nem tudott a szabadalomról és egyébként is úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható (polgári jogilag vétkes) a

bitorlás, ha a hasznosító tudta, hogy bitorol (szándékosság, rosszhiszeműség), vagy nem tett meg mindent, ami elvárható volt, hogy tudomást szerezzen a szabadalomról (gondatlanság). A szabadalombitorlás objektív (a bitorló vétkességétől független) polgári jogi következményei: • • • • • a jogsértés megállapítása, az attól való eltiltás, abbahagyásra kötelezés, elégtételadás, gazdagodás visszatérítése stb. A szabadalombitorlás szubjektív, csak a bitorló vétkessége esetén beálló következménye a polgári jogi kártérítés. Ha tehát a találmányt jogosulatlanul használónak nem róható fel a cselekménye, akkor csak a gazdagodás, vagyis a jogsértés révén szerzett vagyoni előny kiadására köteles. Ha a bitorlás felróható, kártérítés jár, amely a szabadalmas vagyonában beállott vagyon csökkenésére és az elmaradt vagyoni előnyre egyaránt kiterjed. A szabadalombitorlásnak ezen felül szabálysértési

következménye is van. 41. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a szabadalombitorlásról 42. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A találmány- és a szabadalombitorlás közti lényegi különbségek Bitorlásnak nevezzük általában a szellemi alkotásokkal kapcsolatos alapjogviszonyokból eredő (negatív tartalmú) tartózkodási kötelezettségek megszegését. A szabadalmi jog területén megkülönböztetjük a találmány- és a szabadalombitorlást, arra figyelemmel, hogy mely érdekek sérelméről van szó. Tág értelemben találmánybitorlásról beszélhetünk, ha a feltaláló személyhez fűződő jogait éri sérelem (ilyen pl.a feltalálói jelleg kétségbevonása, a torzító jellegű ismertetés, de elsősorban a feltaláló felhatalmazása nélkül vagy ellenére történő nyilvánosságra hozatal) Bitorlásnak tekintendő a találmány jogosulatlan felhasználása vagy afelett

történő jogosulatlan rendelkezés is. A Szt. a találmánybitorlásnak csak egy sajátos esetét szabályozza, nevezetesen azt, amikor valaki a feltaláló találmányával lényegében egyező, s a feltaláló találmányából jogosulatlanul átvett megoldást sajátjaként szabadalmazásra jelent be, illetőleg erre szabadalmat szerez. Ezzel szemben a Szt. értelmében szabadalombitorlásról akkor beszélünk, ha valaki a szabadalommal oltalmazott találmányt jogosulatlanul hasznosítja. Találmánybitorlás ha a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom tárgyát jogtalanul vették át más találmányból. Három fontos tartalmi eleme van: 1. a feltaláló találmányának és a bitorló által bejelentett találmánynak lényegi azonossága 2. a bejelentett találmányt, illetőleg az annak lényegét képező gondolatot a bejelentő nem önállóan alkotta, hanem azt jogosulatlanul, jogellenesen a feltaláló találmányából merítette és Szabadalombitorlás ha valaki

az oltalom alatt álló találmányt jogtalanul hasznosítja (előállítását, használatát, forgalomba hozatalát). Bitorlás miatti fellépés feltétele: 1. szabadalmi oltalom álljon fenn 2. a jogellenesség, azaz a szabadalmas hozzájárulásának vagy jogszabályon, hatósági intézkedésen alapuló jogosultságának a hiánya. 3. az „elkövetési mód” szabadalmi bejelentésben nyilvánuljon meg. Szankció: Szankció: - feltaláló vagy jogutódja követelheti a szabadalom reá ruházását (hatósági határozattal) Objektív igény: - bírósági megállapítás, 43. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió - kártérítést - abbahagyás, eltiltás, - elégtétel megfelelő nyilvánosság előtt, - gazdagodás visszatérítése, - tájékoztatás adása a közreműködőkről és üzleti kapcsolataikról, - eszközök és termékek lefoglalása (utána megsemmisítés vagy értékesítés) Büntetés: 3 évig terjedő

szabadságvesztés is kiszabható Szubjektív igény: kártérítés. Büntetés: az okozott vagyoni kár függvényében 8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható Kiegészítő anyag a találmány- és szabadalombitorlás szankcióiról és büntethetőségéről 44. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Képviseleti kötelezettség Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet megbízni. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásokban (belföldi, vagyis magyar bejelentő esetében) nincs képviseleti kényszer, a bejelentő saját maga is eljárhat és képviseletet is igénybe vehet. Képviselheti hivatásos képviselő (ügyvéd, a cége jogtanácsosa) vagy más személy (például hozzátartozó). Üzletszerűen azonban csak a hivatásszerű

ügyfélképviseletre feljogosított szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd járhat el képviselőként. A törvény rendelkezése értelmében külföldi személy csak akkor köteles az MSZH hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet megbízni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, vagy amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának területén van, vagyis harmadik országbeli bejelentőről van szó. (Értelemszerűen, ha a külföldinek az Unió területén van a lakóhelye vagy a székhelye, akkor a képviseleti kötelezettségre vonatkozó rendelkezést tehát nem kell alkalmazni). Harmadik országbeli bejelentőnek számít tehát Magyarországi bejelentés viszonylatában, pl. az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kína, Seychells-szigetek stb. A törvényi követelmény hátterében az a megfontolás áll, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal külföldi telephelyű

(külföldi) bejelentővel nem levelezik a szabadalmaztatási eljárás során felmerülő kérdések, kifogások tisztázása, hiányok pótlása esetén. Ebben az értelemben az EU székhelyű bejelentő természetesen nem számít „külföldnek”. Kiegészítő anyag a képviselet igazolásáról 45. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalmi oltalom terjedelme A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy eljárásnak az igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is (ekvivalencia elv). Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre

korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. A szabadalmi igénypont rendeltetése az, hogy meghatározza a találmány oltalmi körét, a szabadalmi oltalom terjedelmét, így megjelölje azt a területet, amelyen másnak azonos műszaki megoldásra, találmányra szabadalom nem engedélyezhető. Csak az áll szabadalmi oltalom alatt, amit az igénypontok meghatároznak. A leírásnak, rajzoknak az oltalmi kör meghatározásában csak annyiban van szerepük, hogy tisztázzák, magyarázzák az igénypontokat anélkül, hogy bővítenék vagy korlátoznák az oltalmi kört. Az igénypont fogalmainak, jellemzőinek értelmezése tehát csak a leírás és a rajzok alapján történhet. A helyesen, egyértelműen megfogalmazott igénypont a szabadalmas és a társadalom érdekeit egyaránt szolgálja. Ha az igénypont oltalmi

köre kisebb a leírás által megalapozott oltalmi körnél, akkor a szabadalmast hátrány éri, ha nagyobb a jogosan igényelhetőnél, akkor az a társadalom érdekeit sérti, mivel a már ismert, vagy még fel nem talált megoldások hasznosítását tiltja meg. Az oltalmi igényt egy vagy több főigénypontban (mellérendelt főigénypontok) és aligénypontokban lehet megfogalmazni. Az igénypontok azonos vagy különböző kategóriájú találmányokat helyezhetnek oltalom alá; ilyen oltalmi kategóriák: termék, berendezés, eljárás és alkalmazás. Az igénypontnak szabadalmi jogunkban hármas szerepe van. Egyrészt eszközül szolgál az adott találmánynak más találmányoktól és egyéb műszaki megoldásoktól való elhatárolására, másrészt meghatározza az oltalmi kört, azaz kritériumokat nyújt annak megállapításához, hogy valamely gyakorlatban alkalmazott megoldásban (termékben, berendezésben, eljárásban) megvalósították-e a találmányt.

Harmadszor meghatározza azt a kört, amelybe eső találmányokra további oltalom nem adható. Az igényponthoz fontos jogkövetkezmények fűződnek a feltaláló díjazása, a bitorlás megállapítása, licenciadíj követelése szempontjából. Az igénypontban fel kell sorolni a találmány mindazon jellemzőit, amelyek az elérni kívánt új hatás, többlethatás bekövetkeztének, azaz a találmány 46. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió megvalósításának szükséges és elégséges feltételét képezik. Ha a szükséges jellemzők valamelyike nem szerepelne az igénypontban, akkor az igénypont nem a szabadalmazható találmányt jellemezné; ha az elégséges jellemzőkön túlmenően további jellemzőt is tartalmazna, akkor indokolatlanul leszűkülne az oltalmi kör, ezáltal a szabadalom könnyen „megkerülhetővé” válna. A szabadalombitorlás megállapítása szempontjából, vagyis hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely

termékre vagy eljárásra nagyon fontos szerepet játszanak a szükséges és elégséges igényponti jellemzők. Vegyünk egy egyszerű példát: A szabadalom tárgya pikkelysömör ellen hatásos kozmetikai készítmény, melynek főigénypontja az alábbiak szerinti: „Pikkelysömör ellen hatásos készítmény, mely tartalmaz 10-20 tömegszázalék zabot és/vagy zabszalmát, 0,05-5 tömegszázalék pemetefüvet és 15-20 tömegszázalék glicerint a szokásos adalékanyagok mellett.” Tételezzük fel, hogy a fenti főigénypont a találmány összes szükséges és elégséges jellemzőjét tartalmazza, így az kellő védelmet nyújt a bitorlóval szemben. Amennyiben valaki olyan pikkelysömör elleni készítményt gyárt, forgalmaz, amely a védett megoldástól csak abban különbözik, hogy a 15-20 tömegszázalék glicerin helyett 15-20 tömegszázalék vazelint tesz a készítménybe, az bitorlást követ el. (egyenértékű alkotókomponens a glicerin és a vazelin

ebben az esetben, mint krémalap: ekvivalencia-elv). Amennyiben valaki olyan pikkelysömör elleni készítményt gyárt, forgalmaz, amely a védett megoldástól csak abban különbözik, hogy további alkotókomponenst is belekever a készítménybe, pl. 15-20 tömegszázalék vazelint tesz a készítménybe, az is bitorlást követ el, ugyanis valószínűsíthető, hogy a vazelin hozzákeverése által a készítmény semmilyen nem várt többlethatással vagy új hatással nem fog rendelkezni, ugyanúgy ezt is pikkelysömör ellen használják és ugyanolyan hatásfokkal. Ezzel szemben, ha valaki olyan készítményt gyárt, forgalmaz, amely a védett megoldástól abban különbözik, hogy olyan további alkotókomponenst is belekever a készítménybe, melynek eredményeként a készítmény sokkal nagyobb hatásfokkal (lényegesen kisebb dózisban) bír, vagy ha a további komponens egy hidratáló hatású anyag és ez a készítménybe belekeverve a készítménynek olyan

új, nem várt hatást biztosít, melynek révén – az együttes alkalmazásból adódóan – nemcsak pikkelysömör ellen, hanem ekcéma ellen is hatásos lesz a készítmény (a hidratáló hatásból szakember nem következtethet arra, hogy ekcéma ellen is hatásos valamely anyag!), nem fog bitorolni. A lényeg tehát a következő: csak abban az esetben nem áll fenn bitorlás, ha az új megoldás előre nem várt többlethatással (pl. valamely alkotókomponens elhagyásának vagy hozzáadásának eredményeként bizonyíthatóan és lényegesen megváltoznak a készítmény tulajdonságai) vagy új hatással rendelkeznek. 47. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalmi oltalom keletkezése A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik és az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes, amely akkor válik véglegessé, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. A

szabadalmi oltalom keletkezése szempontjából három lényeges időpont különböztethető meg: a bejelentés napja, a közzététel napja és a szabadalom megadásának napja. A bejelentés ténye még nem ad szabadalmi oltalmat, de a jövőbeli szabadalmi oltalom szempontjából lényeges a jogi hatása. A bejelentés napja határozza meg • • • a bejelentési elsőbbség és az uniós elsőbbség napját, ezzel a nappal indul meg a szabadalmi eljárás és rögzítődik a közzététellel keletkező, illetve a megadással véglegessé váló szabadalmi oltalom kezdő időpontja. Az oltalmi idő kezdete akkor is a bejelentési naphoz igazodik, ha a bejelentésnek eltérő, például uniós elsőbbsége van. (A szabadalmazhatósági feltételek megléte, például technika állásának megítélése szempontjából viszont nem a bejelentési nap, hanem az elsőbbség időpontja a mérvadó). Szabadalmi oltalom csak a bejelentés közzétételének napján keletkezik, a

bejelentés napjára visszaható hatállyal, de még csak ideiglenes jelleggel. Ennek alapján már felléphet a bejelentő a találmány jogosulatlan hasznosítása ellen, de az eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek. A végleges szabadalmi oltalom a megadás napján keletkezik oly módon, hogy az addig ideiglenes oltalom véglegessé alakul át. Ettől az időponttól érvényesíthetők szabadalmi jogi alapon a jogosultat, illetve a feltalálót megillető igények. A végleges szabadalmi oltalom szintén a bejelentés napjára visszaható hatályú. 48. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A szabadalmi oltalom időtartama és fenntartása A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. Az időtartam tekintetében különbséget tehetünk

a névleges és a tényleges időtartam között: a végleges szabadalmi oltalom névleges időtartama húsz év, azonban a törvény értelmében ténylegesen húsz évnél korábban is megszűnhet lemondás, megsemmisítés vagy a fenntartási díj fizetésének elmulasztása következtében. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzététel napjától fogva kell megfizetni, a további évek díját pedig a bejelentés napjának évforduló napjaitól. 49. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Összegzés Tekintsük át, tehát röviden a találmányból és szabadalomi oltalomból eredő jogokat és kötelezettségeket, valamint az érintetteket. A szabadalmazható találmány szempontjából kulcsfontosságú szereplő maga a feltaláló, aki a találmányt

megalkotta, és aki természetes személy. Személyéhez fűződő, ugyanakkor vagyoni természetű jogok illetik meg. Nem közömbös a feltaláló munkaviszonya, amely a találmányból eredő jogok további sorsát befolyásolja, attól függően, hogy egyéni, szolgálati találmányról vagy alkalmazotti találmányról van-e szó. A szolgálati, valamint az alkalmazotti találmány értékesítésekor a feltalálót találmányi díj illeti meg az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig. A találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők,- kivéve a feltaláló személyéhez fűződő jogokat-ezt jogutódlásnak nevezzük. A jogutód a feltalálóval ellentétben nemcsak természetes, hanem jogi személy is lehet, és amennyiben a szabadalomnak több szabadalmasa van, közös szabadalomról beszélünk. Ekkor a szabadalmi jogok a szabadalmasokat a részarány mértékében illetik

meg. A szabadalom tartalmából eredően, vagyoni jog, és mint ilyen meg is terhelhető, mint pl. a jelzálog, ugyanakkor a szabadalom a jogosultnak kizárólagos jogot is biztosít, ezért a szabadalom hasznosítása csak a szabadalmas engedélyével, szerződésben rögzített feltételek szerint történhet, ezt nevezzük hasznosítási vagy licencia szerződésnek. Ugyanakkor, a szabadalom nemcsak jog, hanem kötelezettség is, ha arra gondolunk, hogy egy találmány piaci igényt elégít ki, és a találmány hasznosításának hiánya más termékek gyártását, hasznosítását akadályozza. Ekkor a hasznosítónak a törvény által biztosított lehetőségei vannak arra, hogy a szabadalmastól engedélyt szerezzen a szabadalommal védett találmány hasznosítására. Ilyen lehetőség a kényszerengedély (hasznosítás elmulasztása, illetve szabadalmak függősége miatt) amelyet a hasznosító jogi úton a bíróságtól eszközölhet, valamint az előhasználati és

továbbhasználati jog. A szabadalmas a kizárólagos hasznosítási jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül a találmánya tárgyát képező terméket, pl. előállítja, forgalmazza, raktáron tartja, használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy az illető eljárással közvetlenül előállított terméket az országba behozza. Az említett esetek a törvény rendelkezése szerint jogosulatlan hasznosításnak minősülnek és általuk megvalósítják a szabadalombitorlás törvényi feltételét. A törvény a szabadalmaztatási eljárás során képviseleti kötelezettséget ír elő úgynevezett harmadik országbeli bejelentők esetében, mint pl. az US, Mexikó, Japán, Kína stb, ami azt jelenti, hogy külföldi természetes vagy jogi személy, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamnak területén van, köteles képviselőt megbízni. Minden más esetben (belföldi valamint EU tagállamból

érkező bejelentések) a bejelentő maga döntheti el, hogy képviseletével megbíz-e képviselőt vagy sem. 50. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Példa a felfedzés és találmány kapcsolatára A fizika fejlődésének fontos ága az optika. A fénytörő képesség, mint fizikai jelenség, felfedezés a fizika tudománytörténetében, amely alapja az első lencsék, prizmák megszületésének, lehetővé téve a gyakorlatban használatos műszaki megoldások, mint a szemüveg, mikroszkóp, távcső, tengeralattjárón használt periszkópok megalkotását. Ezek az alkotások a fénytörés jelensége felfedezéséből származó találmányok. 51. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A licencia A hasznosító által nyújtott ellenszolgáltatás természetesen nemcsak pénzbeli lehet, hanem más formákat is ölthet (így pl. a licenc alapján gyártott termékek egy részének átadásával természetbeni

ellenszolgáltatásként is megjelenhet; továbbá nem kizárt az ún. keresztlicencia sem, amikor a hasznosítási engedély fejében a licencvevő saját szabadalmának hasznosítására ad engedélyt a másik félnek). Meg kell jegyezni továbbá, hogy bár rendszerint a szabadalmas a licenciadó, nem kizárt az sem, hogy a licencvevő adjon hasznosítási engedélyt (ún. allicenciát), ha erre a szerződésben kifejezett felhatalmazást kapott. 1. A felek jogai és kötelezettségei: • • • • • • • a szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, mely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza a szabadalmas szavatol azért, hogy a találmány műszakilag megvalósítható a hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed a hasznosítási szerződés

csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot a szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a megvalósítással kapcsolatosan azonban csak kifejezett megállapodás esetén köteles ismereteket átadni a hasznosító az engedélyt csak a szabadalmas kifejezett hozzájárulásával ruházhatja át illetve adhat harmadik személynek további engedélyt a hasznosításra a szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik. 2. A hasznosítási szerződés megszűnése A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt. 3. A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya A felek a hasznosítási szerződés feltételeit szabadon állapítják meg, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől

egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja. A hasznosítási szerződésben célszerű pontosan rögzíteni, hogy az ügylet mire vonatkozik, tehát a szabadalmak (szabadalmi bejelentések) és az esetleges korlátozások pontos azonosítását, azt a tényt, hogy történik-e know-how átadás is, és ha igen, akkor az milyen formában áll rendelkezésre és kerül átadásra. Ha nem tiszta szabadalmi licenciáról van szó, akkor rögzíteni célszerű a licanciaadó garanciális kötelezettségeit, ezzel összhangban pedig az ellenőrzésre vonatkozó jogát. Nagyon lényeges a fizetési kötelezettségek pontos meghatározása. Amennyiben a díj az értékesítés után royalty formájában történi, meghatározandó a számítás és ellenőrzés módja, valamint a folyósítások esedékessége. A hasznosítási szerződésre a továbbiakban a Polgári Törvénykönyv és a szabadalmi törvény rendelkezései az irányadók. 52. oldal

Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Példa a licenciaszerződésre A kényszerengedély törvényi szabályozása A kényszerengedély adásának feltételeit, valamint a rendeltetésellenes felhasználását a törvény részletesen rendezi. Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja. Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély

korlátozással, vagy anélkül adható. A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna. A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg. A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének

kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti. A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek, és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse. 53. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió

Kiegészítő anyag az újdonságról A törvény rendelkezései az újdonság tekintetében nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához. Másszóval egy ismert anyag vagy készítmény sebészeti, gyógyászati vagy diagnosztikai használatra akkor szabadalmazható – természetesen a szabadalmazhatóság többi feltételének való megfelelés esetén -, ha az ismert anyag vagy készítmény ilyen használata (első gyógyászati alkalmazás) korábban nem volt ismert. Erre az esetre tehát nem érvényes az az általános elv, miszerint kizárólag új termékre vonatkozóan engedélyezhető szabadalmi oltalom. Minden olyan emberi vagy állati test

kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban oltalmat kaphat a bejelentő a technika állásához tartozó anyag vagy keverék alkalmazására, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához. Így Például a sav-bázis indikátorként ismert phenolphthaleinum hashajtóként történő alkalmazása szabadalmazható volt. Ehhez hasonló egy ismert fájdalomcsillapító hatású hatóanyag Alzheimer-kór gyógyításában történő alkalmazásra. 54. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag az ipari alkalmazhatóságról Másik jellemző példa a találmányok azon köre, amelyek bár elvileg működőképesek, nem ellentétesek egyetlen természeti törvénnyel sem, azonban gyártásuk nem valósítható meg. Ennek lehet oka, hogy olyan környezeti viszonyok jönnek létre a találmány szerinti megoldás

megvalósítása során (hőmérséklet, nyomás, mechanikai igénybevétel, stb). amelyeket egyetlen ma ismert anyag sem képes elviselni. Ugyanígy lehetséges olyan szerkezeti elrendezés, amelynek belsejében kell olyan részleteket kialakítani, amire nem ismert ma egyetlen eljárás sem („bennszülött alkatrész”). Azok a megoldások sem felelnek meg az ipari alkalmazhatóság követelményének, amelyek olyan egyedi (egyszeri) megoldások, tehát az olyan találmányok, amelyeknek a megvalósítása megismételhetetlen környezeti feltételekhez kötődik (pl. olyan híd, amelynek a pillérei csak egyetlen földrajzi helyen fellelhető sziklaalakzatok, vagy egy meghatározott építményhez tervezett, csak ott használható egyedi felvonó). Ezen találmányok körébe esnek olyan szellemi alkotások, amelyek csak különleges képességű személyek közreműködősével valósíthatók meg (ilyen volt például Kempelen Farkas sakkautomatája, amelyben egy kiválóan

sakkozó törpe foglalt helyet). 55. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a kizárólagos és a közvetett hasznosításról A biotechnológiai jellegű szabadalmak esetében a terület speciális jellegét figyelembevéve a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül: biológiai anyagot szaporít vagy többszöröz, sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag előállítására szolgáló eljárást alkalmaz, genetikai információt tartalmaz illetve genetikai információból áll terméket állít elő vagy ilyen eljárást alkalmaz. Kivételt képeznek a saját gazdasában történő felhasználás, de nem terjed ki a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenységre. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot

(eszközt, berendezést) ad át vagy ajánlj fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál. A terméket - az ellenkező bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás. A szabadalmast megillető kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá tartozó cselekmények körében a szabadalmi törvény szabályozza az ún.

közvetett hasznosítást is Ez utóbbiról akkor beszélhetünk, ha valaki a szabadalmas engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át, vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál. A szabadalmas kizárólagos joga viszont abban az esetben nem érvényesíthető, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos árú, kivéve, ha az ilyen árú átadója, illetve felhasználója szándékosan közvetlen hasznosítási cselekmények végzésére indítja a vevőt. 56. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a hasznosítási szerződés fajtáiról Hasznosítási engedély A feltaláló, alkotó számára sokféle

lehetőség nyílik, hogy találmányát értékesítse, abból haszonra tegyen szert. Általánosságban két alapvető megállapítást tehetünk: • • Miként az élet többi területén, itt is igaz az, hogy annál könnyebben és annál több pénzhez juthat valaki, minél kevésbé van rá szüksége. Az előbbi állítástól nem független igazság, hogy akkor jár jobban a feltaláló, ha találmányát az innovációs lánc (azaz az ötlettől a késztermékig, illetve annak értékesítéséig tartó soklépéses folyamat) minél későbbi lépésében értékesíti. Ekkor természetesen neki kell vállalni az addig felmerülő költségeket, anyagi kockázatokat. S most lássunk néhányat a konkrét lehetőségek közül: • • • • Magát a találmányt, pontosabban szólva az ún. „szabadalmi igényt” akkor érdemes az alkotónak áruba bocsátania, ha a témával a továbbiakban nem kíván foglalkozni, az mintegy „mellékterméke” volt más

irányú alkotó tevékenységének. o Ha adott, egyszeri összegért („örökáron”) bocsátjuk áruba találmányunkat, azonnal pénzhez jutunk, de ez az összeg vélhetően sokkal kisebb lesz, mint ha van időnk kivárni, hogy a tényleges forgalmazás, hasznosítás díjából részesedjünk meghatározott arányban, találmányi díj formájában. (Ennek módozataival később foglalkozunk részletesen. Irinyi Jánosnak sem sikerült meggazdagodnia a biztonsági gyufa gyártásából, másoknak annál inkább.) A szerződésben világosan tisztázni kell, mi történik akkor, ha a találmányból (pl. valamelyik törvényi feltétel hiánya miatt) mégsem lenne szabadalom. Ennek hiányában, minthogy a hasznosító a szabadalmaztatás, azaz a kizárólagosság „reményével” vásárolta meg a találmányt, az esetleges egyéb típusú értékesítés joga is őt illeti. A fenti megoldásnál célszerűbb legalább a szabadalmi bejelentést megtenni – egyéni feltalálók

esetében Magyarországon ez csak jelentéktelen összegbe kerül –, s a Szabadalmi Hivataltól kapott bejelentési szám birtokában kezdünk tárgyalni a reménybeli hasznosítóval, vagy hasznosítókkal. Ebben a korai szakaszban a szerződés természetesen kiterjedhet a belföldi, illetve külföldi szabadalmaztatás költségeinek viselésére is. A fentebb mondottak értelmében azonban valószínűleg előnyösebb a feltaláló számára, ha maga viszi végig a szabadalmaztatási folyamatot, a külföldi oltalomszerzéshez igénybe véve pl. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt pályázatot. Bármelyik értékesítési formát is választjuk, nyilván előnyösebb, ha a hasznosítás jogát nem kizárólagosan adjuk át egy partnernek, hanem több fél között osztjuk meg, magunk számára is fenntartva a későbbi hasznosítás lehetőségét. Ekkor egyegy üzletféltől természetesen csak kisebb összeget kaphatunk, mintha a jogokat kizárólagos,

„exkluzív” formában ruháznánk át, s a tárgyalások is valószínűleg tovább tartanak, de hosszú távon valószínűleg jobban járunk. Nagyon körültekintően kell megválasztanunk, hogy a jövőbeni hasznosításnak miként tegyük függvényévé a feltaláló díjazását. Az örökáron való értékesítés hátrányairól 57. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió már szóltunk, ebből következik, hogy a díjat helyesebb a végtermék forgalmazásának, hasznosításának valamely gazdasági mutatójához kötni. Általánosságban elmondható, hogy ha a feltalálónak van ideje, türelme, gazdasági lehetősége némi kockázatot vállalni, hosszú távon jobban jár. Ha a kockázatvállalási lehetőség (vagy hajlandóság) kisebb, kiköthető fix összeg pl. az eladott termékek darabszáma, vagy akár az eltelt idő függvényében. (Havi, negyedévi fix összegű díjazás.)Értelemszerű, hogy ez a forma csak kevéssé

különbözik az örökáron való értékesítéstől, lényegében a csekély kockázat – kis haszon elvén alapul. Ha a körülmények lehetővé teszik, legcélszerűbbnek látszik a forgalomból (azaz az összbevételből) való százalékos részesedés (ún. „royalty”) kikötése Az ábrából látható, hogy a forgalom csekélyebb százaléka is nagyobb mértékű díjazást jelenthet, mint a haszon esetleg csábítónak látszó nagyobb része, ráadásul előfordulhat az is, hogy a kimutatott profit elolvad a „kreatív könyvelés” során. Minden esetben egyedileg kell meghatározni, hogy melyik az optimális hasznosítási stratégia. Alább látható egy példa, hogy a kevesebb néha több. Miként az ábrából látható, ebben az esetben érdemesebb az árbevétel 3%-ára szerződni, mint a profit 10%-ára (20%-os profitrátát feltételezve), annál is inkább, mert a profitot „kreatív könyveléssel” manipulálni is tudja a hasznosító cég. 58. oldal

Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió A következőkben lássunk néhány példát az emberiség történelmében a legismertebb találmányokra Kr. e VI sz V. sz Kr. u IV sz XV. sz XVIII. sz XIX. sz XX. sz eszterga papír (Kína) többlépcsős vízikerék Jansen mikroszkópja mozgatható betűs könyvnyomtatás (Európa) Lippershey távcsöve Newxomen gőzgépe Tull vetőgépe Watt továbbfejlesztett gőzgépe Whitney gyapotmagtalanító gépe Maudslay gyaluja Cugnot gőzkocsija A Montgolfier testvérek első hőlégballonja McCormick aratógépe Sztetoszkóp Colt revolvere Nasmyth gőzkalapácsa Varrógép Henry villanycsengője Stephenson gőzmozdonya Cooke/Weatstone távírója Otis "biztonsági felvonója" Szögesdrót Szénszálas izzólámpa Parson turbógenerátora Elektromos fűtőtestek De Rochas négyütemű motorja Bell telefonja Edison első hangfelvétele Marconi rádiója Puskás Tivadar telefonközpontja Daimler belső égésű motorja

Fermi atomreaktora Sugárhajtómű 59. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Oldja meg a következő feladatot! A Szabadalmi Közlönyben olvasott kivonat alapján kikérem a leírást, és otthoni műhelyemben megépítek egy krumplihámozó gépet. 60. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, akkor az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja. A szabadalmasnak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Így nemcsak jogosult a hasznosításra, de köteles is a

találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében hasznosítani. Ha ezt a bejelentéstől számított négy éven át (vagy a szabadalom megadásától számított három év alatt) elmulasztja, a hasznosításra komoly előkészületeket sem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, mulasztását pedig nem tudja igazolni, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek - kérelmére - a szabadalom hasznosítására kényszerengedélyt kell adni. Kényszerengedély révén a szabadalom jogosultja bírósági döntést követően hasznosítási jogot (tehát nem kizárólagos jogot) ad a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek kérelmére. 61. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: a gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának -

kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent. 62. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a találmány- és szabadalombitorlás szankcióiról és büntethetőségéről A bitorláshoz részben objektív alapú, pusztán a bitorlás tényére épülő jogkövetkezményeket, szankciókat, részben –felróhatóság esetén – szubjektív alapú, azaz kártérítési következményeket fűz a szabadalmi jog. A tágabb értelemben vett találmány- illetőleg a szabadalombitorlás során a jogokat ért sérelem esetén az általános polgári jogi szankciók alkalmazására kerülhet sor, mely utóbbiakat a jogosult a speciális szabadalomjogi szankciókkal párhuzamosan vagy azok helyett is

érvényesítheti. A szűkebb értelemben vett találmánybitorlás esetén lehetővé teszi a jog a bitorló javára megadott szabadalom megsemmisítését, illetőleg lehetőséget nyújt a bitorló javára megadott szabadalom (bejelentés) tekintetében a hatósági határozaton alapuló jogutódlásra is. Ez utóbbi esetben a szabadalom „érintetlenül” marad, csupán a bíróság döntése alapján a jogviszonyban alanyváltozás következik be. A bitorlás büntethetőségének alapjául a BTK 1978. évi IV törvény alábbi paragrafusaiban megfogalmazottak szolgálnak: Bitorlás 329. § (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó

haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a növényfajta, a használati minta, a formatervezési minta és a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája. Iparjogvédelmi jogok megsértése 329/D. § (1) Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból, növényfajta-oltalomból, kiegészítő oltalmi tanúsítványból, védjegyoltalomból, földrajzi árujelző-oltalomból, formatervezési mintaoltalomból, használati mintaoltalomból, illetve topográfiaoltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, 63. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el. 64. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a jogutódlás eseteiről Jogutódlás tipikus esetei: a) a jogutódlás a felek megállapodásán (szerződésen) alapul b) Több jogosult (szabadalmas, bejelentő) esetén a társakat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg c) b) Közös

szabadalom (szabadalmi igény) esetén, ha az egyik jogosult az oltalomról (a szabadalmi igényről) lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed. A jogosult jogszerzésének ez egy olyan speciális esete, amikor a társjogosultak jogszerző szándék nélkül, a törvény erejénél fogva szereznek további jogokat. Más a helyzet, ha valamelyik jogosult nem lemond a szabadalmi igényről vagy oltalomról, hanem részesedési hányadát vagy annak bizonyos részét átruházza valamelyik társára. A lényeges különbség, hogy az a) esetben az érdekeltek közti megállapodás, a b) esetben pedig egyoldalú nyilatkozat eredményezi a jogutódlást. d) Az ügyfél halála vagy a jogi személy megszűnése esetén a jogutód személyének megállapításáról szóló közjegyzői ill. bírósági végzésen alapul 65. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag jelzálogjogról A zálogjog célja annak

biztosítása, hogy a hitelező által nyújtott szolgáltatást ( a kölcsönt és annak járulékait pl. kamat, kezelési költség stb.) visszakapja Ennek elmaradása, azaz a tartozás nemfizetése esetén a záloggal terhelt vagyontárgy, így a szabadalom is – meghatározott szabályok szerint – pénzzé tehető (eladható) és a vételár a tartozás rendezésére fordítható. Zálogjog szerződés, jogszabály, illetve bírósági határozat alapján keletkezhet. A zálogjog járulékos jog, ami valamely főköveteléshez tapad és mint más vagyoni jog, abszolút hatálya folytán mindenkivel szemben hatályos, aki a zálogjog keletkezését követően szerez bármilyen jogot a zálogtárgyon. A jelzálogjog a zálogjog egyik fajtája, melynek létrejöttéhez az arra irányuló szerződésen, bírósági határozaton kívül mindig valamilyen nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Szabadalom esetén ez a szabadalmi lajtromba történő bejegyzést jelenti.

66. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a nyilvánosságra jutás módjáról A technika állását képező ismeretek túlnyomó része írásos formájú. Az írásos megjelenítési formák a legkülönbözőbbek lehetnek: • könyv, folyóirat, rajz, szabadalmi leírás, katalógus, prospektus, elektronikus adathordozók, Internet, stb. A figyelembe vett irat nemcsak nyomtatvány, hanem egyéb sokszorosítás, sőt kézírásos szöveg, továbbá különleges írással, pl. gyorsírással rögzített szöveg is lehet Bármely idegen nyelvű írás is hozzátartozhat a technika állásához. Az írásos anyag akkor képezheti részét a technika állásának, ha elvileg bárki számára hozzáférhetővé vált. Ebből következik, hogy a bizalmasan kezelt irat, például titkosan kezelt dokumentáció, műszaki leírás nem része a technika állásának. Ha azonban az anyag a bizalmas kezelési utasítás ellenére, például

titoksértés következtében bárki számára hozzáférhetővé válik, ettől az időponttól kezdve részét képezi a technika állásának. Az írásos anyag példányszáma közömbös. Egyetlen példány is elegendő, ha úgy van elhelyezve, hogy ahhoz elvileg bárki hozzáférhet, például egy közkönyvtárban. Viszont több példány sem tartozik a technika állásához, ha mindegyik példány csak személyek meghatározott köre számára hozzáférhető. Közzététel után a szabadalmi bejelentés megtekinthető része is a technika állásához tartozik. Példák (PDF lejátszó letöltéséhez kattintson ide, majd telepítse!) Egy megoldás szóbeli ismertetése szintén a technika állásához tartozik. Szóbeli ismertetés történhet • • nyilvános előadáson, rádió vagy televízió útján. A szóbeli ismertetés csak akkor képezi a technika állásának részét, ha annak alapján a megoldás bárki számára megismerhető. Ha egy találmányt nem

mutatnak be a szükséges részletességgel, nem tekinthető a technika állásához tartozónak. Nyilvánosságra jutottnak tekinthető-e a nagy sikerű előadás 100 fős hallgatóság előtt a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet nagyelőadójában? A tapsorkánt még a szögesdrótkerítés őrtornyaiban álló őrök is hallják. Nyilvánosságra jutottnak tekinthető-e a kerekasztal beszélgetés a XXV. kerületi közösségi televízióban, ahol egy egyszerűen bemutatható találmányt mutattak be, ismertették előállítását, és vitatták meg leendő hasznosítási 67. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió lehetőségeit? (A nézettség statisztikailag értékelhetetlen.) A nyilvánosságra jutás történhet gyakorlatbavétel (hasznosítás, illetőleg kiállítás, bemutatás) útján is. Gyakorlatbavétel alatt nemcsak a találmány megvalósítását, azaz a találmány előállítását kell érteni, hanem a találmány rendeltetésének

megfelelő bármiféle használatát is. A gyakorlatbavétel egyik leggyakoribb formája a találmány szerint előállított termék forgalomba hozatala. A törvény a technika állásához tartozás szempontjából a gyakorlatbavétel rendszerességét (pl. a találmány tárgyának iparszerű előállítását) nem kívánja meg. Ebből következik, hogy akár egyetlen példányban előállított szerkezet eladása vagy tudományos, illetve üzleti célból történt nyilvános bemutatása elegendő ahhoz, hogy a megoldás a technika állása részének számítson. Ennek azonban az is feltétele, hogy a gyakorlatbavétel nyilvános legyen. Nyilvános a gyakorlatbavétel, ha annak következtében a megoldás bárki számára hozzáférhetővé vált. Ennek esetei például a nagyközönség előtti bemutatás, a nyilvános használat, valamint a forgalomba hozatal. A megismerés lehetősége ekkor is elegendő, nem kell tehát azt vizsgálni, hogy a megismerés tényleg

megtörtént-e. Az ilyen esetekben nem abból kell kiindulni, hogy ténylegesen valaki hozzáfért-e a kérdéses szerkezethez, hanem azt kell vizsgálni, hogy a megoldás egyáltalán hozzáférhetővé válhatott-e bárki számára. Egy fénykép egy csaptelepről a nemzetközi hírű épületgépészeti kiállítás és vásáron került kiállításra a tavalyi évben a fényképen bemutatott formában. A csaptelep egy újszerű szeleptömitési eljárást rejt magában, melynek köszönhetően nincs szükség elöregedő gumitömités alkalmazására, így gyakorlatilag a csaptelep örökéletűnek tekinthető. A csaptelep vásári kiállítása újdonságrontó-e a találmányra nézve? Nem nyilvános a gyakorlatbavétel, ha az a személyek meghatározott köre, például meghívottak jelenlétében történik. A gyakorlatbavétel helye a nyilvánosságra jutás szempontjából közömbös. Egy megoldásnak a világ bármely részén történt gyakorlatbavétele azt

eredményezheti, hogy a megoldás a technika állásának részévé válik. Ha például Kínában nyilvánosan használnak egy szabászati eljárást, az a technika állásához tartozhat függetlenül attól, hogy egy magyar feltaláló valószínűleg nem tudott róla. A kiállítás és a bemutatás lényegében nem más, mint a nyilvános gyakorlatbavétel egyik módja; a nyilvánosság pedig a kiállításnak fogalmi kelléke. Ennek ellenére a kiállításon való bemutatás nem tekinthető nyilvánosságra jutásnak akkor, ha például kapcsolási elrendezéseket vagy finommechanikai szerkezeteket zárt dobozú műszerben mutatnak be, és így a konkrét megoldás megtekintés útján nem ismerhető meg. Ugyanígy nem válik részévé a technika állásának a megoldás a nyilvános bemutatás (kiállítás, kereskedelmi forgalomba hozatal) ellenére sem, ha a találmányt a késztermék alapján nem lehet reprodukálni (analizálhatatlan a termék). 68. oldal Szabadalom

anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a kiterjesztett technika állásáról A kettős szabadalmazás kizárására szolgál a technika állásának teljes kiterjesztésű értelmezése. A jogbiztonság miatt egy találmányra csak egy szabadalom adható. Ellenkező esetben több szabadalmast is megilletne a kizárólagos oltalom, így a piac szereplői számára nem lenne egyértelmű a helyzet. Magyarországon bejelentési elsőbbség van, ami azt jelenti, hogy egy adott találmányra az kap oltalmat, aki korábbi elsőbbséggel bejelenti a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A törvény fikciót állít fel, amelynek értelmében az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi és használati mintaoltalmi bejelentések (1) teljes tartalmát is a technika állásához tartozónak kell tekinteni, amelyek ugyan csak a vizsgált bejelentés (2) elsőbbségi időpontja után kerültek nyilvánosságra, de a bejelentési eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi

bejelentést közzétette, illetve a használati mintaoltalom megadását meghirdette. A kiterjesztett technika állásához tartozó bejelentésből (1) megismerhető találmány tehát nem volt megismerhető a későbbi bejelentő (2) számára, ám azt mégis a technika állásához tartozónak kell tekinteni. 69. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a technika állásához nem tartozó ismertetésekről A technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az • • a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta. A törvény az ismertetett esetekben hat hónap türelmi időt állapít meg. Ennek megfelelően

a találmány nyilvánosságra jutásának ezekben az esetekben nincs újdonságrontó hatása, ha a nyilvánosságra jutástól számított hat hónapon belül megteszik a szabadalmi bejelentést. A bejelentő csak akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon történő bemutatását hagyja figyelmen kívül a Hivatal a technika állásának meghatározásakor, ha ennek érdekében kiállítási nyilatkozatot tesz, és benyújtja a kiállítási igazolást. A bejelentőnek a szabadalmi bejelentés bejelentési napjától számított • • két hónapon belül kell megtennie nyilatkozatát, és négy hónapon belül kell benyújtania a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról. A kiállítási igazoláshoz, amelyen az igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja, csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot. A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig

lehet kiadni, amíg a találmány vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető. Az igazolás ki van zárva a kiállítási nyilatkozat előterjesztésére megszabott határidő (a bejelentés napjától számított két hónap) és a kiállítási kedvezmény érvényesítésére megszabott hathónapos határidő elmulasztása esetén (a kiállítás első napjától számított hat hónap). Ha a bejelentő kiállítási nyilatkozatot tesz, de nem nyújtja be a kiállítási igazolást, a Hivatal nem hívja fel a bejelentőt ennek pótlására, de a négyhónapos határidő elmulasztása igazolható. 70. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió 71. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a szakemberről A szakember technika állására vonatkozó "mindentudásán" kívül csupán átlagos kombináló és feladatmegoldó képességet tulajdonítunk a szakembernek. Feltételezzük, hogy rendelkezik a

szakmai munkához szükséges eszközökkel és képességekkel, beleértve a szokásos kísérletek elvégzését és az ismeretek rutinjellegű kombinálását is, a képzelőereje azonban korlátozott. Nem képes az ismeretek alkotó szintézisére, vagyis a feltalálásra. Ismeri azokat a szükségleteket, amelyek kielégítését az ő szakterületétől várja a társadalom, de ha már magának a feladatnak a megfogalmazása is alkotó felismerést igényelne, arra nem képes. A szabadalmi jog szakembere tehát képes bizonyos műszaki fejlesztést eredményező megoldásokat létrehozni. Tevékenysége azonban csak szokványos műszaki megoldást eredményezhet, kiszámítható (nem meglepő) hatásokkal. Az ilyen rutin jellegű konstrukciós tevékenységgel lényegében egy tervezőtől elvárható megoldások hozhatók létre, de találmány nem. Ha a szakterület technikai szintje fejlettebb, akkor a szakember tudásszintje is magasabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy

nagyobb (vagy éppen kisebb) kombináló és feladatmegoldó képességet kellene feltételeznünk róla, mint egy másik szakterület szakemberéről. 72. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kempelen Farkas sakkautomatája A paderborni Heinz Nixdorf Museums Forum megbízásából Bernhard Fromme keltette új életre a törököt ábrázoló híres masinát, amely első „életében” -70 éven át- olyan ellenfeleket győzött le, mint Napóleon, II. Frigyes porosz uralkodó, vagy Edgar Allan Poe amerikai író és költő. A sakkautomata kora leghíresebb gépezete volt, s a feljegyzések beszámolnak róla: Napóleon például szabálytalan lépéseket tett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár második hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami nagyon imponált Napóleonnak. Kezdettől fogva az a hír járta, hogy egy törpe ül a gépben Viszont Kempelen meg tudta nyugtatni a

gyanakvókat: amikor segédje büszkén kinyitogatta az automata ajtait, a nézők csak fogaskerekeket láthattak. Fromme szerint valóban ember volt a gépben, mégpedig nem is mindig ugyanaz az ember, hanem a Kempelen által szerződtetett sakkozók egész sora, s mindannyian megőrizték a titkot. Ennek ellenére a szerkezet zseniális Ugyanis az 1,5 méter széles, 95 centiméter magas és 90 centiméter mély szerkezetben nem csupán arra volt hely, hogy a benne lévő ember a kutató pillantások elől megfelelően elrejtőzzön, attól függően, melyik ajtót nyitották ki, hanem egy kinyitható kis sakktábla is volt benne, s a gépezet igen csavaros mechanikai megoldással az ábrázolt török karjára, illetve a látható táblára vitte át azt, amit a gépben rejtőző sakkozó a kis tábláján lépett. Az elbújt ember pedig mágneses stiftek segítségével „látta” a szerkezetből, hogy mi történik a feje felett lévő táblán. Kétségkívül az ügyes

rendezés is elősegítette a sikert. Így például a figurától jobbra és balra nagy kandellábereket állítottak fel, amelyek fényénél nem tűnt fel, hogy a török bábu feje egyben kémény is, amelyen távozott a belül lévő olajmécses füstje - mondta el a múzeum szóvivője. 73. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Kizárás oltalomból - példákon keresztül Nem tartoznak ebbe a kategóriába azok a megoldások, amelyeknek eredeti rendeltetése nem közrendbe ütköző, még abban az esetben sem, ha antiszociális célokra is felhasználhatóak (például vadászfegyverek). Bizonyos esetekben lehet egy találmánynak közrendbe és közerkölcsbe ütköző jellegű alkalmazása éppúgy, mint azokba nem ütköző alkalmazása. Például bezárt széfek kódjának megfejtésével kapcsolatos találmány esetén ezt a betörő támadó jelleggel használja fel, a lakatos viszont nem támadó céllal, vészhelyzetben használja. Az ilyen

esetekben törölni kell a bejelentésből az esetleges közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző utalást. A környezetre káros hatással bíró találmányok a szabadalmazható találmányok köréből mint közrendbe ütközők vannak kizárva. Példa lehet erre egy környezetkárosító hatású génmanipulált növény; ez a probléma elsősorban a herbicidrezisztenciáért, rovarrezisztenciáért felelős gének vagy toxikus hatású gének esetén állhat fenn, kevésbé egy antiszensz vagy tartalékfehérjét kódoló gén esetén. A bevitt gén természetéből fakadó veszély nagymértékben függ attól is, hogy milyen növényfaj transzformációjáról van szó. A hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek csupán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. Például a kábítószerekre vonatkozóan nem tagadható meg a szabadalmi oltalom azon az alapon, hogy a forgalmazásuk a közrendbe ütközik, ugyanakkor a szabadalom nem mentesít a termék

forgalmát korlátozó jogszabályok hatálya alól. A szabadalmi törvény alapján a találmányok jogi védelemben részesülnek függetlenül attól, hogy a technika mely területére esnek. Ez alól bizonyos értelemben kivételt csak a növény- és állatfajták jelentenek, szabadalmazásuk feltételeire ugyanis a törvény sajátos, az ipari találmányoktól eltérő szabályozást ad. Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatkozik. Ismert a tudománytörténetből, hogy 1950-ben végezte el a chicagoi Little Company of Mary Hospitalban a világ első sikeres veseátültetését Richard H. Lawler Másik példa a közelmúltban történt új sebészeti eljárás

alkalmazása, amelyet a magyar dr. Csókay András fejlesztett ki (Dr. Csókay András: Alagút az agyban, Arcvonal Irodalmi Kávézó, Budapest, 2004.), amely során súlyos agysérülteket lényegesen nagyobb arányban lehet megmenteni egy úgynevezett éralagút módszerrel, mint korábban. A fenti példákból talán jól érzékelhető, hogy egy ilyen sebészeti jellegű beavatkozást nem tekintünk szabadalmazható eljárásnak (ettől természetesen figyelemreméltó szellemi alkotás, de nem esik a szabadalmazható találmányok körébe). Nem szabadalmazhatóak az olyan kezelési és diagnosztikai eljárások, amelyeket élő emberi vagy állati testen végeznek (in vivo eljárások). Az élettelen testen kezelési, diagnosztikai és 74. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió bűnügyi ismeretek nyerése céljából végzett eljárások viszont nincsenek kizárva a szabadalmazható találmányok köréből (in vitro eljárások). Az élő emberi vagy

állati testre vonatkozó (adatok, mennyiségek megállapítására irányuló) információszerzési eljárások részesülhetnek szabadalmi oltalomban, ha a szerzett információ kizárólag olyan közbülső eredményeket ad, amelyekből még nem lehet döntést hozni a szükséges kezelésre vonatkozóan. Ilyen módszerek általában a röntgen-, CT-, mágneses rezonancia vizsgálatok, és a vérnyomásmérések. Nem tekinthetők viszont szabadalmazhatónak azok a diagnosztikai eljárások, melyek az eredményét közvetlen fel lehet használni arra, hogy döntsenek egy orvosi kezelésről. Ilyen például a bőrelváltozáson alapuló allergiateszt. Az ember olyan kozmetikai kezelése, amelynek során kémiai terméket alkalmaznak (pl. hajfestési eljárás), szabadalmatzhatónak minősül. A sebészeti beavatkozást igénylő kozmetikai kezelés azonban nem szabadalmazható. A génterápiás eljárások gyógyászati kezelési eljárásnak tekintendők, és mint ilyenek ki vannak

zárva a szabadalmazható találmányok köréből, ezért nem szabadalmazhatók. 75. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Találmányi díj A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha 1. a találmányt szabadalom védi, az értékesítés ; megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig; 2. a találmány végleges szabadalmi oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom lejárat miatt szűnt volna meg; 3. a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig. 4. A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni 5. találmány hasznosítását, 6.

hasznosítás más részére történő engedélyezését; 7. a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását 8. A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. 9. Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a szabadalmas-társak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmas-társ köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. 10. Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra. 11. A feltaláló

díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmas-társsal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése - a találmányi díjszerződés - az irányadó. 12. A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia-forgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licencia-szerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmas-társnak fizetnie kellene. 13. A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. 14. A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a

munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés). Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj 76. oldal Szabadalom anyagi jogi ismeretek Nyomtatott verzió Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén a hasznosító munkáltató köteles megfizetni. A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó. Az alkalmazotti találmány hasznosítására való

jog ellenéden olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia-forgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene. A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok 1. A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni. 2. A szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos jogok és kötelességek tekintetében szerződéssel nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a feltaláló érdekének védelmét szolgálja. A találmányi díjszerződésre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári

Törvénykönyv rendelkezései az irányadók." A feltaláló díjazására a munkáltatójával vagy a jogszerzővel kötött találmányi díjszerződés az irányadó. A találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a találmány műszaki területén a munkáltatónak fizetnie kellene, ha az adott szabadalmat licenciaként akarná megvenni. Ellenérték nélküli hasznosítási engedély és ingyenes átruházás esetén az ügyletből folyó gazdasági előnyök mérvadóak a díjmegállapításnál. A díj megállapításánál mindig azt is figyelembe kell venni, hogy a találmány megalkotásánál mekkora volt a munkáltató hozzájárulása, illetve milyen mértékű munkaviszonyból eredő kötelezettségek terhelték a feltalálót. Ha például a cég olyan műszerezettséggel, laboratóriumi felszereltséggel rendelkezik, amely nélkül a találmány létrejötte lehetetlen lett volna, akkor ez erősen a találmányi díj csökkenése

irányában hat. Ugyanígy az is, ha például a feltalálónak munkaköri kötelessége, hogy új megoldásokat dolgozzon ki az adott területen. Válogatott kutatói gárdánál gyakori eset, hogy eleve a feltalálók rendszeres és eseti (kiemelt) bérébe van beépítve az újdonságokért járó díjazás. 77. oldal