Jogi ismeretek | Szabadalmi jog » Szerzői jog

Szerzői jog nyomtatható változat Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat Tartalomjegyzék 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A szerzői jogi védelem alanya, tárgya, a védelem jellege . 4 1.1 A szerzői jogi védelem alanya . 4 1.2 A szerzői jogi védelem tárgya. 4 1.3 A szerzői jogi védelem jellege . 5 A szerző személyhez fűződő és vagyoni joga. 5 2.1 Bevezető (saját) . 5 2.2 Személyhez fűződő jogok . 5 2.21 A nyilvánosságra hozatal joga. 5 2.22 A visszavonás joga . 6 2.23 A névfeltüntetéshez való jog . 6 2.24 A mű integritása védelmében fellépéshez való jog. 6 2.3 Vagyoni jogok . 6 2.31 A többszörözés joga . 6 2.32 A terjesztés joga . 6 2.33 A nyilvános előadás joga. 7 2.34 A nyilvánossághoz közvetítés joga (html-ben szerintem rossz a link) . 7 2.35 Az átdolgozás joga . 7 2.36 A kiállítás joga . 7 A szerzői jogok korlátai; védelmi idő . 8 3.1 Bevezető (saját) . 8 3.2 A személyhez fűződő jogok korlátozhatósága .

8 3.3 A vagyoni jogok korlátozhatósága. 8 Szerzői művek felhasználása, munkaviszonyban alkotott művek . 11 4.1 Bevezető . 11 4.2 Milyen esetekben kell a szerzőhöz (jogutódjához) vagy a közös jogkezelő szervezethez fordulni?. 11 4.3 Munkaviszonyban alkotott művek . 12 A szerzői jogsértés, jogérvényesítés. 13 5.1 A szerzői jog megsértésének polgári jogi következményei . 13 5.2 A szerzői jog megsértésének büntető jogi következményei. 13 5.3 Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben. 14 5.4 Jogérvényesítés a szerzői jog terén . 14 A szerzői joggal szomszédos jogok védelme . 15 6.1 Melyek a szomszédos jogok?. 15 6.2 Kik a szomszédos jogi jogosultak? . 15 6.3 Mit védenek a szomszédos jogok (mi a védelem tárgya)?. 15 6.4 Milyen jogok illetik meg a szomszédos jogi jogosultakat?. 16 A közös jogkezelés. 18 7.1 Mit jelent a közös jogkezelés? . 18 7.2 Miért szükséges a közös jogkezelés? . 18 7.3 Közös

jogkezelő szervezetek Magyarországon. 19 7.4 Milyen jogokat kezelnek/érvényesítenek a közös jogkezelő szervezetek? . 19 Az adatbázisok . 22 8.1 Az adatbázis . 22 8.2 Az adatbázis előállítóinak védelme. 22 A szoftverek . 23 9.1 A szoftverek szerzői jogi természete. 23 9.2 A szoftverlicenciák. 23 2. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat 10 Filmalkotások . 24 10.1 A filmalkotás fogalma 24 10.2 A film szerzői 24 10.3 A film előállítója/producere 24 10.4 A megfilmesítési szerződés 25 3. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat 1 A szerzői jogi védelem alanya, tárgya, a védelem jellege 1.1 A szerzői jogi védelem alanya A szerzői jogi védelem alanya az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás alkotója, a szerző, akit személyhez fűződő és vagyoni jogok illetnek meg. Szerző csak természetes személy, az ember lehet, szerzői mű azonban létrejöhet

több személy alkotó együttműködéséből is. Fontos azt is kiemelni, hogy a szerző és a védelem jogosultja nem feltétlenül azonos. Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. A mű egésze felett tehát a szerzők csak valamennyien együtt rendelkezhetnek. A szerzői jogi törvényben (LINK) meghatározott másik eset az, amikor a közös mű részei önállóan is felhasználhatók. Ilyenkor a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. A közös művektől különbözik az együttesen létrehozott mű, amelyeknek szintén több szerzője van, azonban azok hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy a közös művekkel ellentétben nem lehetséges az egyes szerzők jogait különkülön meghatározni. A többszerzős művek körében végül megemlíthető a

gyűjteményes művek sajátos kategóriája. A gyűjteményes mű (pl egy antológia vagy egy adatbázis(Glosszárium.doc/Adatbázis)) akkor részesül szerzői jogi védelemben, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Fontos szabály, hogy a gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait. 1.2 A szerzői jogi védelem tárgya A szerzői jogi védelem tárgyát a szerzői művek képezik. A szerzői jogi törvény (LINK) nem határozza meg magát a szerzői művet, így a jogelmélet dolgozta ki annak fogalmi elemeit. Eszerint a szerzői mű • • • • • az irodalom, a művészet vagy a tudomány területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység,

egyéni-eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot kifejező, mások számára felfogható, rendszerint rögzített formában megjelenő eredménye. A világ nagy szerzői jogi rendszereihez hasonlóan a hazai jogi szabályozás is példálózó felsorolást ad arra nézve, melyek a leggyakoribb szerzői műnek tekinthető alkotások. Ilyen alkotásnak minősül különösen az irodalmi mű, a számítógépes programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver), a színművek, a zeneművek, a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok. A hosszú felsorolás mellett a törvény meghatározza a szerzői jogi védelemben nem részesülő alkotások körét; ilyenek, pl. a jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések, a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények, a napi hírek, a

folklór kifejeződései. A gyakorlatban sokan keresnek védelmet már egy ötletre, elvre, eljárásra, működési módszerre; ezek nem tárgyai a szerzői jogi védelemnek, rájuk a polgári jognak a nem nevesített szellemi alkotásra vonatkozó rendelkezései érvényesek. Ilyen formában az ötlet is képezheti szerződés tárgyát (További részletekért kattints ide: LINK). A szerzői művek oly módon is csoportosíthatók, hogy az alkotás eredeti vagy másodlagos 4. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat (származékos). Ez utóbbi kategóriába tartozik a más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. 1.3 A szerzői jogi védelem jellege A szerzői jogi védelem kizárólagos jellegű, tehát abszolút szerkezetű (mindenki irányában érvényesülő) jogviszonyt alapoz meg, amelynek keletkezéséhez, az angolszász jogrendszerekkel ellentétben, nincs szükség semmilyen hatósági

intézkedésre (pl. regisztráció). A védelem a szerző szellemi tevékenységéből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás létrejöttének, annak első nyilvánosságra hozatalának pillanatában, a törvény erejénél fogva jön létre, függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg. Szerzői jogi védelemben részesülnek továbbá azok a teljesítmények is, amelyek nem művek létrehozásából, hanem egy már meglévő alkotás, vagy egyéb anyagok közönséghez közvetítéséből állnak (a szerzői joghoz kapcsolódó jogok). A szerzői jog legfontosabb mögöttes joganyaga a polgári jog, de szoros kapcsolat áll fenn a büntetőjoggal, a versenyjoggal, a vámigazgatás jogával, a pénzügyi és a társadalombiztosítási joggal és egyre erősebb kölcsönhatásban az informatikai és a kommunikációs hálózatokat érintő jogokkal. 2 A szerző személyhez fűződő és

vagyoni joga 2.1 Bevezető (saját) A szerzőt a műve tekintetében egymással szorosan összefüggő személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogosultságok illetik meg. A művön fennálló szerzői jogokat szokták egy fához is hasonlítani: a törzsből (ami maga a mű) nőnek ki az egyes ágak (a művön fennálló jogok). Az ágakat nem lehet letörni, mert az megsérti a fát. A fa ágain növő gyümölcsök (az egyes felhasználások), amelyeket le lehet szakítani a fától. A szerzőnek a művével való egyedi kapcsolatának biztosítására a jog garantálja számára a műve feletti legteljesebb rendelkezés lehetőségét, illetve azt, hogy a mű sajátosságait a lehető legjobban megőrizze. Ezeket a jogokat elsősorban a szerző maga gyakorolhatja és csak igen szűk körben érvényesítheti más személy. A vagyoni jogosultságok a felhasználásra, tulajdonképpen a mű érzékelhetővé tételére épülnek rá. A szerző maga használhatja fel a művét vagy

engedélyt adhat erre másnak is A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége. 2.2 Személyhez fűződő jogok 2.21 A nyilvánosságra hozatal joga A mű nyilvánosságra hozatala mindenkinek (nem csak a közönség egy szűkebb, kiválasztott körének) lehetőséget ad arra, hogy a művet megismerhesse. A lehetőség arra, hogy a szerző eldöntse, hogy a mű milyen állapotban kerüljön a közönség elé, a szerző egyik legfontosabb joga, ami kiterjed a műről adott információkra is. Mindazonáltal a hozzájárulás nem jelent engedélyt a mű felhasználására, ahhoz külön jó cselekmény szükséges (lásd Felhasználási szerződés). Általában a mű körüli hírverés fontos szerepet játszik a mű későbbi sikerében, de ugyanilyen nagy jelentősége lehet egyes információk visszatartásának is. Ezért a műről való információadás feletti rendelkezés joga is a szerzőt illeti. Ha azonban csak a szerző halála után

találnak meg egy művet, akkor úgy kell tekintetni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta. Ennek azonban feltétele az, hogy korábban sem a szerző maga, sem annak halála után a jogutódja (Glosszárium.doc/Jogutód) nem nyilatkozott úgy, hogy nem kívánja nyilvánosságra hozni a művet. 5. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat 2.22 A visszavonás joga A nyilvánosságra hozatal „párjának” tekinthető a mű visszavonásához való jog, amelyet azonban a szerző nem gyakorolhat kedve szerint, hanem csak alapos okból érvényesítheti. Alapos oknak tekinthető az, ha a művész jelentős alkotói fejlődésen ment keresztül, ha a tudományos munka a tudomány fejlődése miatt elavulttá válik, vagy egyszerűen csak megváltozik a szerző világnézete. A jogirodalom szerint ez a jog csak abszolút módon, vagyis mindenkivel szemben érvényesíthető, és nem lehet rá hivatkozni csak egy felhasználóval szemben. Ezen jog

érvényesítésének további korlátját jelenti az is, hogy a szerzőnek a visszavonó nyilatkozat megtételéig keletkezett károkat meg kell térítenie a felhasználónak. 2.23 A névfeltüntetéshez való jog A szerző és műve szoros kapcsolatának egyik legékesebb jele az, hogy a művön fel kell tüntetni a nevét. Ez a jogosultsága kiterjed a mű részleteire és azokra a közleményekre is, amelyek a művel összefüggésben állnak. Az eredeti szerző nevét akkor is fel kell tüntetni, ha a művet valaki átdolgozza és ez által új, önálló mű jön létre. A névjog olyannyira széles jogosultság, hogy a szerző ennek alapján úgy is rendelkezhet (élve a névjogával), hogy a művön nem kívánja feltüntetni a nevét, vagy más, felvett nevet akar használni. Sőt, rendelkezhet úgy is, hogy egy korábban név nélkül nyilvánosságra hozott művének további felhasználásainál mégis tüntessék fel a nevét, vagy éppen fordítva: később már ne

jelenjen meg rajta a neve. 2.24 A mű integritása védelmében fellépéshez való jog A nyilvánosságra hozatalt követően a közönségnek nem csak arra nyílik meg a lehetősége, hogy a művet élvezze (hallgassa, nézze, olvassa), hanem arra is, hogy beleavatkozzon abba (pl. átírjon egy verset, áthangszereljen egy zeneművet, letörje egy szobor kezét) A szerzői jog azonban tilt minden olyan beavatkozást, ami eltorzítja, megcsonkítja a művet, vagy más olyan módon csorbítja vagy változtatja meg, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes lehet. A tiltott beavatkozásnak két típusa létezik. • • A direkt/közvetlen beavatkozás magát a művet, annak hordozóját sérti meg (pl. egy szobor kezének letörése). Az indirekt/közvetett beavatkozás nem a mű belső integritását sérti meg, hanem egyszerűen a mű olyan környezetbe helyezését jelenti, amely sérelmes a műre vagy a szerzőjére nézve. (Pl egy vers elhangzása olyan politikai

rendezvényen, amelynek a szellemiségével a szerző nem tud azonosulni.) 2.3 Vagyoni jogok 2.31 A többszörözés joga A szerző engedélye szükséges ahhoz, hogy a művét többszörözzék. Többszörözésnek minősül a mű akármely anyagi hordozón történő rögzítése bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, továbbá egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. Többszörözés a könyv kinyomtatása, egy színházi előadás filmre vétele, egy dalról hangfelvétel készítése, egy műsor sugárzása, CD-re írása, vagy a számítógép memóriájában való tárolása, sőt, többszörözésnek kell tekintetni az építészeti alkotások esetében a terv kivitelezését is. 2.32 A terjesztés joga A szerző kizárólagos, tehát abszolút szerkezetű (mindenki irányában érvényesülő) engedélyezési jogai közé tartozik az, hogy művét terjessze, illetve hogy ezt más számára 6. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható

változat engedélyezze. Terjesztésnek minősül az eredeti műnek vagy a mű többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra történő felkínálással. Terjesztés a mű adásvétele, a bérbeadása, a műpéldánynak az országba történő behozatala is. A filmalkotások, hangfelvételben rögzített művek, szoftverek esetében terjesztésnek minősül – tehát a jogosult engedélye szükséges hozzá – a mű egyes példányainak haszonkölcsönbe adása is. E három műtípuson kívül azonban a műpéldány haszonkölcsönbe adásához nem szükséges a szerző engedélye, ám megfelelő díjazásban kell érte részesíteni. 2.33 A nyilvános előadás joga A szerző kizárólagos jogai közé tartozik a mű nyilvános előadása és ennek más számára történő engedélyezése is. A szerző engedélye nélkül tehát egy ilyen előadás jogsértő Az előadás a mű

érzékelhetővé (láthatóvá, hallhatóvá) tétele az előadás helyszínén jelenlévők számára. Az előadás akkor minősül nyilvánosnak, ha a nyilvánosság (közönség) számára szabadon hozzáférhető helyen (akár belépődíj ellenében, akár anélkül), vagy bármely más olyan helyen történik, ahol a családon és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. 2.34 A nyilvánossághoz közvetítés joga (html-ben szerintem rossz a link) A nyilvánossághoz közvetítés valójában a mű nyilvános előadása olyan közönség részére, amely nincs jelen az előadás helyszínén. Ez elsősorban sugárzással valósulhat meg A sugárzás lehet hangsugárzás (rádióban) és lehet képsugárzás is (televízióban). A sugárzás történhet műhold útján is, akár közvetlenül fogható a közönség körében (pl. Duna TV, m2) akár csak dekódolás után fogható (HBO). A sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket

kell alkalmazni a mű elsődleges vezetékes vagy más úton történő közvetítésére is. A nyilvánossághoz közvetítés speciális esete, ha a felhasználó a hozzáférés helyét és idejét is maga választhatja meg. Ez ma tipikusan az internetes hozzáférést jelenti, amihez tehát szintén a szerző engedélye kell. 2.35 Az átdolgozás joga A szerzőnek kizárólagos joga van arra, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre valaki másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak kell tekintetni minden olyan átalakítást, amelynek eredményeképpen az eredetiből származó más mű jön létre. Ilyen lehet például az irodalmi mű fordítása, színpadra alkalmazása, megzenésítése, filmre való átdolgozása. 2.36 A kiállítás joga A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások eredeti példányai legtöbb esetben nem maradnak az alkotó tulajdonában. A szerzői jogok érvényesítéséhez (pl. a mű

többszörözéséhez, kiállításához) ezért gyakran nem csak a szerző, hanem a tulajdonos engedélyét is be kell szerezni. Annak érdekében, hogy egy alkotó a saját műve kiállítását akkor is megvalósíthassa, ha az másnak tulajdonában van, a szerzői jogi törvény kötelezi a tulajdonost arra, hogy a művet időlegesen a szerző rendelkezésére bocsássa. Ugyanakkor azonban, ha a tulajdonos, vagy valaki más szeretné kiállítani a művet, ehhez szükség van a szerző engedélyére is, még akkor is, ha nem az ő tulajdonában van az alkotás. A szerző engedélyére csak abban az esetben nincs szükség, ha a művet közgyűjteményben őrzik. Ez sem mentesít azonban a szerző nevének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség alól. 7. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat 3 A szerzői jogok korlátai; védelmi idő 3.1 Bevezető (saját) A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai is korlátozás alá eshetnek, mivel

különböző egyéb érdekek (oktatás szabadsága, kulturális élet szabadsága, információs szabadság) azt diktálják, hogy a művekhez való hozzájutás ne legyen kizárólag a szerző döntésének kiszolgáltatva. 3.2 A személyhez fűződő jogok korlátozhatósága A szerzőnek biztosított személyhez fűződő jogok a vagyoniaknál lényegesen kisebb mértékben ugyan, de korlátozhatók. Személyhez fűződő jogok a munkaviszonyban alkotott műveknél A személyhez fűződő jogokat elsősorban a munkaviszonyban készült művek esetében lehet korlátozni – a munkáltató javára. (Ezek a művek egyébként is kivételt képeznek a szerzői jogok átruházhatatlanságának főszabálya alól: eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként (Glosszárium.doc/Jogutód) a munkáltató szerzi meg.) A szerző személyhez fűződő jogai viszont a munkaviszonyban sem átruházhatók, de azt el tudja érni a

munkáltató, hogy csak megszorításokkal tudja ezeket gyakorolni a jogosult. Így a munkáltató dönthet a mű első nyilvánosságra hozataláról, ami a nem munkaviszonyban alkotott művek esetében a szerzőnek kizárólagosan fenntartott, át nem ruházható személyhez fűződő jog. A részletes szabályok a szerzői jog felhasználása, munkaviszonyban alkotott művek fejezetben találhatók meg. A visszavonás jogának korlátja A szerzői személyhez fűződő jogok korlátozását jelenti az is, hogy a szerző nem vonhatja vissza művét „csak úgy”, megváltozott világnézetére hivatkozva, ennek az abszolút (vagyis mindenki irányában érvényesülő) személyiségi jognak a gyakorlása csak biztosíték adásával és alapos okból történhet. Ez a szabály a felhasználók, a műközvetítők vagyoni befektetései biztonságának garanciájaként értelmezhető. A visszavonási jog úgy is tekinthető, mint olyan jog, amely addig terjed, amíg a jogosultnak

még bármilyen befolyása van a műre: ahol kimerültek jogai (akár a jogkimerülés miatt, akár mert az egyszerű műélvezet nem minősül felhasználásnak), ott már nem gyakorolhatja ezt a személyhez fűződő jogát. 3.3 A vagyoni jogok korlátozhatósága A vagyoni jogok korlátozási lehetőségei jóval kiterjedtebbek, mint a személyiségi jogok korlátozásának lehetőségei. Átruházhatóság Elsősorban a vagyoni jogok átruházhatósága jelenti az abszolút szerzői jog korlátját, mivel ilyen esetben a szerző rendelkezési joga szinte teljes mértékben (a személyhez fűződő jogoktól eltekintve) megszűnik a mű felett. A vagyoni jogok fő szabály szerint nem átruházhatók. A szerzői jogi törvény azonban egyes műtípusok esetében (az együttesen alkotott művek, a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott művek, a szoftverek, az adatbázisok és a reklámozás céljára megrendelt művek, valamint a filmek esetében) megengedi a

vagyoni jogok átruházását. A korlátozás célja ezekben az esetekben egyértelműen a gazdasági forgalom előli akadályok elhárítása, a művek könnyebb átruházhatósága, a mű feletti rendelkezés megkönnyítése. Ez kétségtelenül erős korlátozását jelenti a szerző abszolút rendelkezési jogának, ugyanakkor a befektetők, a szellemi alkotótevékenységet anyagilag támogatók szempontjából nélkülözhetetlen. 8. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat Szabad felhasználások A szerző vagyoni jogai korlátozásának másik nagy területe a szabad felhasználások csoportja, amelyek a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a közönség számára már azelőtt jogdíjfizetési kötelezettség alól kivett (szabad) hozzáférést biztosítanak a műhöz, hogy annak védelmi ideje lejárt volna. Ezekben az esetekben tehát nem szükséges a szerzőtől engedélyt kérni a felhasználásért, és meghatározott

esetekben nem kell érte díjat sem fizetni. A szabad felhasználás lehetővé tétele a közönség, a felhasználók szabadságát, alapjogainak gyakorlását biztosítja. Az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás szabadsága és a szabad információhoz jutás négy olyan cél, amely kimondatlanul ugyan, de a szerző jogainak mások jogai által történő korlátozását jelentik. Példák a szabad felhasználásra: • • • • Idézés Oktatási vagy tudományos ismeretterjesztési célra történő átvétel Magán és iskolai célú többszörözés Információs célú felhasználások Idézés A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Az idézés mint szabad felhasználás a művészeti és tudományos élet szabadságát hivatott szolgálni, hiszen e jogintézmény nélkül szinte elképzelhetetlen lenne

egy tudományos munka elkészítése. (Minden egyes hivatkozott szerzőtől a külön-külön való engedélyszerzés szinte több időt venne el, mint maga az érdemi alkotófolyamat.) Átvétel Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. Az oktatási és tudományos ismeretterjesztési célra történő átvétel, illetve a művek tankönyvvé vagy segédkönyvvé alakításának szabaddá tétele közvetve a szerzői jognak az oktatás szabadsága, közvetlenül pedig az általi korlátozását jelenti, hogy a diákok a kultúrát minél kevesebb korlátozással ismerhessék meg. Ez a szabad felhasználás elsősorban

a szöveggyűjtemények, válogatások létrehozását segíti elő. Ugyanakkor a felhasználás csak akkor szabad, ha ez nem üzletszerűen történik. Abban az esetben tehát, ha pl. a szöveggyűjteményt a kiadó nem költségáron árusítja, hanem annál magasabb árat kér érte, akkor ebből jogdíjat kell fizetni a szerzőnek. Az üzletszerűségre nem az ár az egyetlen példa, hanem az is, hogy kereskedelmi forgalomban vagy csak a tankönyvellátás zárt csatornáin lehet-e hozzáférni. Magán és iskolai célú többszörözés Természetes személy magáncélra készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére, ezeknél a műtípusoknál tehát nem

megengedett a magáncélú másolatkészítés sem. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható, tehát nem lehet ezeket pl. fénymásolni, beszkennelni és kinyomtatni A 9. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat szabad felhasználás a „hagyományos” többszörözési formákra vonatkozik csak. Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e –, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra. Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum – vállalkozási tevékenységen kívüli - belső intézményi célra a célnak megfelelő módon és mértékben készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját

közvetve sem szolgálja, és • • • • tudományos kutatáshoz szükséges, saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül, külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi. Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők. A teljes művek szabad felhasználása csak a magáncélú többszörözéseknek abban a körében megengedett, ahol a többszörözés jövedelemszerzés vagy fokozás célját még közvetve sem szolgálja. A teljes könyvek, folyóiratok vagy napilapok egészének kézírással vagy írógéppel való másolhatósága, a belső intézményi célokra történő

másolás, az iskolai célokra történő többszörözés, valamint az ideiglenes többszörözés szabad felhasználássá minősítése szintén olyan korlátozások, amelyek mindenképpen alapvetően a felhasználók kultúrához való hozzáférésének joga biztosításaként értelmezhetők. Információs célú szabad felhasználások Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges. Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők – ideértve a

nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is –, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni. A televíziós műsorszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező. A díszlet és jelmez céljára készült műveknek a televíziós műsorszolgáltatásban való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges. Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. A

társadalom információhoz való szabad hozzáférésének garantálása korlátozza a szerzői jogot abban az esetben, amikor a tény- és híranyagot tartalmazó közlemények, a nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma, valamint a politikai hírműsorszámok, továbbá a műsorszolgáltató más időszerű műsorszámaiban egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban, az alkalom által indokolható mértékben szabadon közölhetők, valamint akkor, amikor a törvény a nyilvánosan kiállított képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti iparművészeti és ipari tervezőművészeti művekre tekintettel mind a napilapok és a folyóiratok, mind a műsorszolgáltatók híradói és más időszerű műsorszámaiban történő szabad felhasználást enged. bemutatása vonatkozásában 10. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat Védelmi idő A szabad felhasználásokhoz képest talán kevésbé egyértelműen, de a művön fennálló szerzői

jogok időbeli korlátozása, a védelmi idő szabályozása is a szerzői jogi tulajdon (tehát elsősorban a vagyoni jogok) közönség javára való megszorítását jelenti. A szerzői jogi védelem lejárta után nem kell a szerző vagy örököse engedélyét kérni a mű semmilyen felhasználásához sem, és ezekért a felhasználásokért jogdíjat sem kell fizetni. A művön fennálló jogok és az ebből szedhető hasznok a szerző halálát követő 70 év lejártával megszűnnek. A szabad felhasználások korlátai A szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, nem károsíthatja indokolatlanul a szerző jogos érdekeit, továbbá meg kell felelnie a jóhiszeműség és tisztesség követelményének, amiből következően nem lehet a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célja. E hármas feltételrendszer a szerző biztosítása és a közönség szabadságának gátja, amit egy negyedik, általános tilalom foglal

össze, újabb akadályt állítva a szabad felhasználások „elburjánzása” és a felhasználóknak kedvezni próbáló, liberális bírói gyakorlat elé: a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések nem értelmezhetők kiterjesztően. 4 Szerzői művek felhasználása, munkaviszonyban alkotott művek 4.1 Bevezető A szerzői művek felhasználásához – az úgynevezett szabad felhasználás eseteit kivéve – egyfelől engedély (vagy bejelentés), másfelől díjfizetés szükséges. A jogszerű, „legális” felhasználás érdekében bizonyos esetekben a szerzőhöz (vagy a jogutódjához), más esetekben a közös jogkezelő szervezethez kell fordulni. 4.2 Milyen esetekben kell a szerzőhöz (jogutódjához) vagy a közös jogkezelő szervezethez fordulni? Minden olyan esetben, amely nem tartozik a közös jogkezelés körébe, a művek jogszerű felhasználása érdekében a szerzővel (vagy azzal a személlyel, aki/amely jogosult engedélyt adni a

felhasználásra) felhasználási szerződést kell kötni. A felhasználási szerződésben a szerző (vagy más jogosult) engedélyt ad a mű felhasználására, a felhasználó pedig ennek fejében díjat fizet. Bizonyos esetekben a jogszerű felhasználás érdekében a szerző helyett az őt képviselő közös jogkezelő szervezethez kell fordulni. Ezeket az eseteket a közös jogkezelésről szóló fejezetben soroltuk fel. A közös jogkezelés körébe tartozó eseteket két csoportra oszthatjuk: • • Egyes esetekben a jogszerű felhasználáshoz a közös jogkezelő szervezettel felhasználási szerződést kell kötni, amelyben a közös jogkezelő szervezet engedélyt ad a mű felhasználására, a felhasználó pedig ennek fejében köteles díjat fizetni. Néhány esetben a jogszerű felhasználáshoz nem kell szerződést kötni (nem kell engedélyt kérni), hanem a felhasználó a felhasználást bejelenti a közös jogkezelőnek, befizeti a jogdíjat, s ezzel úgy

tekintik, hogy engedélyt kapott a mű felhasználására. A felhasználási szerződés Felhasználási szerződéssel a szerző (vagy az a személy, aki/amely jogosult engedélyt adni a felhasználásra, vagy a közös jogkezelő szervezet) engedélyt ad a mű felhasználására, a 11. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés megkötése nem jelenti a műhöz kapcsolódó vagyoni jogok jogátruházását! A felhasználási szerződést írásban kell megkötni. A szerződés módosítását, megszüntetését (pl. felmondását) és minden egyéb, a mű felhasználására vonatkozó nyilatkozatot is írásba kell foglalni. Szóban is meg lehet kötni a felhasználási szerződést, ha a felhasználó • • a művet napilapban vagy folyóiratban kívánja közzétenni; szoftver vagy adatbázis példányát kereskedelmi forgalomban megvásárolja. A felhasználási

szerződés legfontosabb elemei a következők: • • • A felek és a mű megjelölése A felhasználási engedély A díjazás Ha a felhasználási szerződésről többet akar tudni, kattintson ide (LINK) 4.3 Munkaviszonyban alkotott művek A munkaviszonyban alkotott művekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden olyan műre, amit munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott szövetkezeti tag hozott létre, abban az esetben, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból (közszolgálati stb. jogviszonyból) eredő kötelessége volt. A szerzői művek – ideértve a munkaviszonyban alkotott művek – alkotóit személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok illetik meg. A személyhez fűződő jogok minden esetben a szerzőt illetik meg, ezek nem szállnak át a munkáltatóra. Egyes személyhez fűződő jogok gyakorlása azonban

korlátok közé szorul • • • A név feltüntetése A szerző nevét a munkaviszonyban alkotott művön is fel kell tüntetni. Nyilvánosságra hozatalhoz való jog A szerző a mű átadásával hozzájárul ahhoz, hogy a művet nyilvánosságra hozzák. Ha visszavonja a nyilvánosságra hozatalhoz adott hozzájárulását, a munkáltatónak nem kell a művet „kivonnia a forgalomból” csupán arra köteles, hogy a művön a továbbiakban a szerző nevét ne tüntesse fel. A mű integritásának védelmében való fellépés A munkáltató a művet a szerző engedélye nélkül megváltoztathatja. Abban az esetben, ha a szerző a változtatással nem ért egyet, kérésére a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. A vagyoni jogokat a szerző a mű átadásával átruházza a munkáltatóra. A jogátruházás két feltétel együttes teljesülése esetén következik be: • • ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból eredő

kötelessége volt, és ha a szerző és a munkáltató nem állapodtak meg ettől eltérően. Azt, hogy milyen művek létrehozása a szerző munkaköri kötelessége, a munkaszerződés és a munkakörre vonatkozó egyéb dokumentumok határozzák meg. A szerző és a munkáltató megállapodhatnak úgy is, hogy bizonyos jogok nem szállnak át a munkáltatóra. Az ilyen megállapodást és minden, a munkaköri kötelesség körében alkotott 12. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat műre vonatkozó nyilatkozatot írásba kell foglalni. Abban az esetben, ha a jogok átszállnak a munkáltatóra, a művet a továbbiakban kizárólag a munkáltató jogosult felhasználni. A munkáltató jogosult a felhasználásra harmadik személynek felhasználási szerződéssel engedélyt adni, vagy a jogait átruházni. Abban az esetben, ha a munkaköri kötelesség körében alkotott művet a munkáltató saját maga felhasználja, úgy kell tekinteni, hogy a

felhasználásért a szerzőt megillető díjazás „benne van” a munkabérben, a szerzőt külön díj nem illeti meg. Ha azonban a munkáltató más személyt – felhasználási szerződéssel, vagy a szerzőtől megszerzett vagyoni jogok átruházásával – feljogosít arra, hogy a művet felhasználja, a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg. Ez nem vonatkozik a munkaköri kötelesség körében elkészített illetve összeállított szoftverre és adatbázisra. Az ilyen művek esetében a szerzőt nem illeti meg külön díj akkor, ha a munkáltató más személyt feljogosít a mű felhasználására. A munkaviszonyból eredő kötelesség teljesítéseként alkotott mű szerzőjét megilletik azok a díjak is, amelyeket a közös jogkezelő szervezetek szednek be. Ez ugyancsak nem érinti a munkaköri kötelességként létrehozott szoftverek és adatbázisok alkotóit. A munkaviszonyból eredő kötelesség körében alkotott művekre vonatkozó szabályok nem

alkalmazhatók a filmalkotásokra, még akkor sem, ha a filmalkotás szerzői a producerrel munkaviszonyban állnak. 5 A szerzői jogsértés, jogérvényesítés 5.1 A szerzői jog megsértésének polgári jogi következményei A szerzői jog megsértése körébe tartoznak mindazon magatartások (cselekvések, mulasztások), amelyek a szerző jogát megsértik. A szerzői jogi törvény elválasztja, és egymástól függetlenül érvényesíthetővé teszi a polgári és a büntetőjogi jogkövetkezményeket. A polgári perrendtartás szerint a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak a szerzői és a szomszédos jogi perek. Vétlen (objektív) jogsértés esetén a következő igényeket érvényesítheti a szerző: • • • • • • Jogsértés megállapítása; Abbahagyás és eltiltás; Elégtételadás és ehhez nyilvánosság biztosítása; Adatszolgáltatás az üzleti kapcsolatokról; Gazdagodás visszatérítése; Sérelmes helyzet megszüntetése,

eredeti állapot helyreállítása és a jogsértés folytán előállt dolog megsemmisítése, illetve jogsértő mivoltától való megfosztása. Ha a jogsértő magatartás vétkes, felróható, a szerző a fent felsorolt igények mellett kártérítést is igényelhet (szubjektív szankció). 5.2 A szerzői jog megsértésének büntető jogi következményei A szerzői jog megsértése körébe tartoznak mindazon magatartások (cselekvések, mulasztások), amelyek a szerző jogát megsértik. A szerzői jogi törvény elválasztja, és egymástól függetlenül érvényesíthetővé teszi a polgári és a büntetőjogi jogkövetkezményeket. A szerzői jog megsértésének legsúlyosabb esete a vagyoni hátrányt eredményező bitorlás, más néven a plágium. A másik szerzői jogi bűncselekmény a szerzői és kapcsolódó jogok megsértése. Ezt a bitorlástól azon túl, hogy más a jogvédelem tárgya, az különbözteti meg, hogy itt hiányzik a plágium eleme. A

jogsértésen túlmenően vagy haszonszerzési célzat, vagy vagyoni hátrány okozása szükséges a tényállás megvalósulásához. Akár a kifejezett egyedi, akár közös jogkezelési engedélyezési jog megsértése megvalósítja a bűncselekményt. A szabad felhasználásnak nem tekinthető magáncélú másolás is kimeríti a törvényi tényállást. Ez 13. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat történhet a hagyományos műfajokban, pl. amikor egy sikerkönyvről, hangfelvételről, videóról, DVD-ről készül illegális másolat, vagy az internetes környezetben, pl. a jogosulatlan fájlcsere útján, amelyre klasszikus példa az amerikai Napster-eset. Fontos tudni, hogy kötelezően el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak (pl. jogsértő szoftver többszörözéséhez használt számítógép), vagy arra szántak, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre (pl. jogsértéssel

többszörözött „kalóz” hangfelvételek), vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. (További részletekért kattintson ide: LINK) 5.3 Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben A digitális másolatkészítésre alkalmas eszközök, illetve az ilyen másolatok korlátlan terjesztésre módot adó, bárki számára hozzáférhető on-line szolgáltatások megjelenése és tömeges használata új helyzetet teremt a szerzői jog hagyományos, kizárólagos jogon alapuló engedélyezési rendszerében. A modern szerzői jog az illetéktelen hozzáférést és a tartalom többszörözését megakadályozó műszaki eszközöket részesíti védelemben oly módon, hogy az ilyen műszaki védelmi intézkedések (pl. hozzáférési kódok, másolásvédelmet biztosító eszközök) kijátszását, feltörését („megkerülését”) jogsértésnek minősíti és szankcionálja. Büntetőjogunk szerint vétséget követ el az, aki a szerzői vagy szerzői

joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett készít, előállít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Ugyancsak büntetendő, aki e célból a szükséges gazdasági, szervezési, műszaki ismereteket másnak a rendelkezésre bocsátja. Mentesül viszont a büntetés alól az, aki az említett eszköz, termék, berendezés vagy felszerelés haszonszerzés végett történő készítése, előállítása előtt tevékenységét, mielőtt a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak felfedi, az elkészített illetőleg előállított dolgot egyidejűleg a hatóságnak átadja, lehetővé teszi a készítésben, előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását. 5.4 Jogérvényesítés a szerzői jog terén Vitathatatlan tény, hogy a

szellemi tulajdonjogok puszta léte nem értékelhető azok megfelelő érvényesíthetősége nélkül. A jogérvényesítéssel kapcsolatos munkában nemzetközi szinten kiemelkedő jelentősége van az ún. TRIPS Megállapodásnak, de az elmúlt néhány évben különös hangsúlyt kap a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO-OMPI) koordinációs szerepe. Hazánk regionális jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése szempontjából is kiemelkedően fontos a hatékony jogérvényesítés megteremtése. A szerzői jog megsértése esetén objektív és szubjektív alapú polgári jogi jogkövetkezmények, büntetőjogi jogkövetkezmények, az ideiglenes intézkedés, vámintézkedések, az értesítési-eltávolítási eljárás, ritkábban versenyjogi eszközök nyílnak meg a jogosultak számára. A szerzői jogi perekben a felperesi pozíció nehézségéhez alkalmazkodva, és a TRIPS Megállapodással összhangban állapítja meg a szerzői jogi törvény az

ideiglenes intézkedés szabályait. A kérelmezőnek valószínűsítenie kell, hogy • • A mű szerzői jogi védelem alatt áll, Ő a szerző, a szerző jogutódja, a mű felhasználója, illetve olyan közös jogkezelő szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben. A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában érdemben, 15 napon belül határoz és a végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el. Az intézkedés elrendelhető biztosíték adásához kötve sürgős esetben a másik fél meghallgatása nélkül is. A vámjogi következményekkel kapcsolatban a szerzői jogi törvény úgy rendelkezik, hogy a szerzői jog megsértése esetén a szerző követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a szerzői jog megsértésének vámjogi 14. oldal Szerzői jog –

tananyag nyomtatható változat következményeire, illetve a vámáruknak a Közösségen belüli forgalomba kerülésére külön jogszabályként az e tárgyban kiadott közösségi rendeletet, azaz az 1383/2003/EK rendeletet kell alkalmazni. A szerzői jogi jogsértések esetén a jogkövetkezményeket nemcsak a szerzői jogi törvény (a büntető törvénykönyv), hanem más jogszabályok is megállapítanak, mint pl. az értesítésieltávolítási eljárás esetén, amelyre az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabály állapít meg jogkövetkezményeket. A szabályozás lényege, hogy a szolgáltató mentesül az általa továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett idegen tartalommal okozott szerzői jogi jogsérelemért, illetve kárért viselt felelősség alól abba az esetben, ha sérelmet szenvedett fél értesítése alapján mérlegelés nélkül eltávolítja vagy zárolja azt a jogsértő tartalmat, amelyről egyébként nincs tudomása, illetve a

panaszt tevő és a bepanaszolt további vitája során pontosan követi a törvényben meghatározott eljárást. 6 A szerzői joggal szomszédos jogok védelme 6.1 Melyek a szomszédos jogok? A „szerzői joggal szomszédos jogok” mindazon jogosultak jogainak összefoglaló elnevezése, akik • • a szerzői művek közönséghez való eljutását segítik elő és e cél érdekében a szerzőkhöz hasonló rendszerű védelemben részesülnek (így pl. jogaik személyhez fűződő és vagyoni jogokra bonthatóak, törvény rendelkezik e jogok védelmi idejéről, a közös jogkezelés szabályai rájuk is kiterjednek stb.) A „szomszédosság” tehát abban áll, hogy bár e jogosultak maguk tipikusan nem szerzők, fontos, sőt szinte elengedhetetlen részesei a műalkotás és közönség közti kapcsolat megteremtésének. Ezért, valamint mert e kapcsolat megteremtésében nyújtott teljesítményük a szerzői műhöz hasonlóan kiemelkedő értéket képvisel

(művészeti vagy gazdasági értelemben), indokolt jogaik önálló védelme. 6.2 Kik a szomszédos jogi jogosultak? • • • • az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió-és televízió szervezetek, a filmelőállítók 6.3 Mit védenek a szomszédos jogok (mi a védelem tárgya)? E jogok a „teljesítményt” részesítik védelemben. A „teljesítmény” nem azonos a „műalkotás” fogalmával, hiszen a jogosultak ez esetben (általában) nem szerzők. A teljesítmény megnevezései az egyes jogosultakkal kapcsolatos szóhasználatban a következők: Jogosult megnevezése Előadóművész Teljesítmény megnevezése Előadás Hangfelvétel-előállító Hangfelvétel Rádió- és televízió-szervezet Rádió- és televízióműsor Filmelőállító Film 15. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat 6.4 Milyen jogok illetik meg a szomszédos jogi jogosultakat? Vagyoni jogok • • • • • A szomszédos jogi

jogosultakat megillető vagyoni jogok – a szerzők jogaival ellentétben – átruházhatóak, illetve másra átszállhatnak, továbbá azokról a jogosult le is mondhat. A felhasználásra a szerzőkhöz hasonlóan – jogátruházás nélküli - engedély is adható. Nem kötelező azonban, hogy ez felhasználási szerződés formáját öltse (bármilyen érvényes jognyilatkozat megfelel). Azokban az esetekben, amikor a szerzői jogosult hozzájárulását a felhasználáshoz nem kell megszerezni (pl. szabad felhasználás esetén) a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására sincs szükség. Amikor azonban egy felhasználási mód tekintetében több jogosultat is megjelöl a szerzői jogi törvény, a jogszerű felhasználáshoz valamennyi jogosult engedélye szükséges (pl. szerző és előadóművész) A szomszédos jogi jogosultakat teljesítményeik felhasználásáért díjazás illeti meg, amelynek a szerzőkhöz hasonlóan a felhasználáshoz kapcsolódó

bevétellel arányosnak kell lennie. E jogok védelmi ideje a szerzői jogoktól eltérően 50 év, amelyet nem a jogosult halálától, hanem a hangfelvétel első forgalomba hozatalát, elkészítését vagy nyilvánossághoz közvetítését, a nem rögzített előadás megtartását, a műsor első sugárzását vagy átvitelét, illetve a filmek első forgalomba hozatalát, elkészítését vagy nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától kell számítani. • • • • Az előadóművészek vagyoni jogai A hangfelvétel előállítók vagyoni jogai A rádió- és televízió-szervezetek vagyoni jogai A filmelőállítók vagyoni jogai Az előadóművészek vagyoni jogai: Az előadóművész engedélye szükséges • • • rögzítetlen előadásának rögzítéséhez; E jogát az előadóművész egyedileg gyakorolja, a felhasználó tehát a felhasználásra tőle kér engedélyt. Kivételt ez alól csak az jelent, ha az előadást sugárzás vagy

más nyilvánossághoz közvetítés céljára rögzítik. Ilyen esetben az előadó és a felhasználó csak az előadás rögzítése időpontjában fizetett jogdíjról állapodhat meg. Az első sugárzást követő további felhasználások utáni díjazásra az előadóművészek közös jogkezelő szervezete köt megállapodást a felhasználóval („ismétlési” jogdíj). rögzítetlen előadása sugárzásához vagy a nyilvánossághoz más módon való közvetítéséhez; Ilyen eset például, mikor egy koncertet élő, egyenes adásban sugároz a tévé vagy amikor egy énekes közönség előtt fellép („nyilvánossághoz közvetíti” előadását). Szintén az előadóművész által egyedileg gyakorolható engedélyezési jog. Kivételt jelent az engedélykérési kötelezettség alól, ha az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is sugárzott előadás. A továbbközvetítés esetén azonban az

előadóművésznek díjigénye van, amelyet a közös jogkezelés útján érvényesíthet („kábel jogdíj”). rögzített előadásának többszörözéséhez; Az előadóművész egyedi hozzájárulása szükséges. Az engedély nélkül végezhető magáncélú másolás esetén pedig a szerzőhöz hasonlóan az előadóművészt is 16. oldal Szerzői jog – tananyag • • nyomtatható változat megilleti az üres kazetta díjigény, amelyet közös jogkezelés útján érvényesít („üres kazetta” jogdíj). rögzített előadásának terjesztéséhez; Egyedileg gyakorolható jog. Kivétel: hangfelvételbe foglalt előadás forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe és bérbeadása esetén az engedélyezési jogot a közös jogkezelő szervezet gyakorolja. előadása ún. lehívásos (interaktív) hozzáférhetővé tételhez E jogukat az előadóművészek közös jogkezelés útján érvényesíthetik, a felhasználónak így az

előadóművészi jogok tekintetében az előadóművészek közös jogkezelő szervezetével kell megállapodnia. A hangfelvétel előállítók vagyoni jogai A hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges a hangfelvétel • • • többszörözéséhez; A hangfelvétel-előállító egyedi hozzájárulása szükséges. Magáncélú másolás esetén a hangfelvétel-előállítót is megilleti az üres kazetta díjigény, amelyet közös jogkezelés útján érvényesít. Ugyancsak közös jogkezelés alá tartozik a hangfelvétel többszörözése tekintetében fennálló hangfelvétel-előállítói jog azokban az esetekben, amikor a többszörözés nem a másolatok kereskedelmi forgalomba hozatala céljából történik (pl. rádiószervezetek által archiválás céljából készített másolatok, zenegépekben történő felhasználás céljára készített másolatok, DJ-k által nyilvános előadás céljából készített másolatok) – ez az ún.

„zenegépes jogdíj” terjesztéséhez; Egyedi hozzájárulás szükséges. interaktív módon történő nyilvánossághoz közvetítéséhez. A szerzőkkel és előadóművészekkel ellentétben a hangfelvétel-előállítók e jogot egyedileg gyakorolják. Fenti jogosultságok mellett megemlítendő, hogy a szerzők vagyoni jogainál már említett továbbközvetítés esetén a hangfelvétel-előállítóknak is van díjigénye. Végezetül az előadóművészeknek és hangfelvétel-előállítóknak egyaránt érvényesíthető díjigénye áll fenn kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzása és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítése után. Így jogdíjat kell fizetni pl. a rádióknak a műsorukban sugárzott legtöbb hangfelvétel után, illetve az egyes vendéglátással foglalkozó szervezetekben (éttermekben, szállodákban) történő zenefelhasználás után. A díjigényt a jogosultak

közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesítik – ez az ún. „sugárzási jogdíj” A rádió- és televízió-szervezetek vagyoni jogai Rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát • • • • • más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék; rögzítsék; rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítéshez a rádió- vagy a televízió-szervezet engedélye nem szükséges, azonban a többszörözés más célra készül, mint amelyre az engedélymentesség vonatkozik; interaktív módon nyilvánossághoz közvetítsék; a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára. 17. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat Fontos: A

rádió- és televízió szervezetek jogai kivétel nélkül egyénileg gyakorolható, engedélyköteles jogosítványok! A filmelőállítók vagyoni jogai A film előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet • • • többszörözzék; Egyedi engedélyezési jog. Magáncélú másolás esetén a filmelőállítót is megilleti az üres kazetta díjigény, amelyet közös jogkezelés útján érvényesít. terjesszék; Egyedi engedélyezési jog. A jogosultak filmjeik bérbeadással történő terjesztésére esetében a filmelőállítóknak díjigényük lehet, amelyet közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetnek. interaktív módon nyilvánossághoz közvetítsék. A hangfelvétel-előállítókhoz hasonlóan egyedileg érvényesíthető jog. A filmelőállítókat továbbá díjigény illeti meg filmjeik továbbközvetítésére tekintettel is. Személyhez fűződő jogok A szomszédos jogi jogosultak közül az előadóművészek,

hangfelvétel-előállítók, illetve a rádió- vagy televízió-szervezetek rendelkeznek a névfeltüntetés jogával. Az előadóművészeket ezen kívül előadásuk egységének védelme is megilleti, a szerzői mű egységének védelméhez hasonló/azonos módon. 7 A közös jogkezelés 7.1 Mit jelent a közös jogkezelés? A közös jogkezelés a szerzői és szomszédos jogok egyedi (vagyis a jogosult által történő) érvényesítése mellett a jogérvényesítés másik formája. Közös jogkezelés esetében tehát a jogosultak jogaikat nem egyedileg, hanem egy általuk erre a célra létrehozott szervezet útján érvényesítik. Fontos szabály, hogy jogosult csoportonként és jogosultságonként csak egy közös jogkezelő szervezet lehet. A közös jogkezelő szervezet a jogok kezelését • • törvényi előírás („kötelező közös jogkezelés”) vagy a jogosultak döntése („önkéntes közös jogkezelés”) alapján láthatja el. E

megkülönböztetésnek az önkéntes közös jogkezelés alá tartozó jogoknál jelentőssége lehet. Ilyen esetben ugyanis előfordulhat, hogy a jogosult a közös jogkezelés körének nem tagja vagy abból kilépett. Ebben az esetben a felhasználónak a nem tag jogosulttól „személyesen”, egyedileg kell megszereznie az engedélyt. A kötelező közös jogkezelés körébe tartozó jogok esetén a felhasználó viszont semmilyen esetben sem köthet a jogosulttal egyedi szerződést a felhasználásra. 7.2 Miért szükséges a közös jogkezelés? A közös jogkezelés rendszere annak felismerésén alapul, hogy egyes jogok a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatóak. Így pl ha egy előadást több felhasználó, nagy számban és szinte egy időben használ, (pl. egy slágert játszik akár több száz rádió), az egyedi engedélyezés vagy díjigény érvényesítés gyakorlatilag lehetetlen vagy 18. oldal Szerzői jog –

tananyag nyomtatható változat csak aránytalanul nagy anyagiés időráfordítással lenne lehetséges. Az ilyen esetekben a közös jogkezelő szervezetek jelentik a „kapcsolópontot”. Rajtuk keresztül ugyanis a felhasználók „egy kézből” megkaphatják a szervezetek által kezelt jogok tekintetében az engedélyeket, és a jogosultak érdekei is érvényesülnek, mivel a közös jogkezelőkhöz befolyó díjazás őket illeti meg. 7.3 Közös jogkezelő szervezetek Magyarországon A nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a következők: • • • • • • • ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (az irodalmi és zenei művek szerzőinek tekintetében), HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások szerzőinek tekintetében), Magyar Reprográfiai Szövetség – MRSZ (a fénymásolással érintett szerzők és kiadók tekintetében), Magyar Szak- és

Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete – MASZRE (az irodalmi szerzők, szakirodalmi szerzők, valamint a könyv- és folyóirat kiadók tekintetében) FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (filmalkotások és audiovizuális művek szerzőinek és filmelőállítóinak tekintetében), Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda – EJI (az előadóművészek tekintetében), Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége – MAHASZ (a hangfelvétel-előállítók tekintetében). 7.4 Milyen jogokat kezelnek/érvényesítenek a közös jogkezelő szervezetek? Általános tudnivalók A közös jogkezelő szervezeteknek – csakúgy, mint az egyéni jogosultaknak – • • engedélyezési jogaik; engedélyezési jog nélkül fennálló díjigényeik lehetnek. A közös jogkezelők a több jogosulti kört is megillető engedélyezési jogok és jogdíjigények egyes fajtáinak érvényesítésénél

együttműködnek. Így pl az ARTISJUS által begyűjtött üres kazetta jogdíjból a HUNGART, a FILMJUS, az EJI és a MAHASZ jogosultjai is részesülnek. A következő oldalakon az egyes közös jogkezelő szervezetek saját maguk által érvényesített/begyűjtött jogdíjai ismerhetők meg. A közös jogkezelés keretében érvényesített jogdíjakkal kapcsolatos részletes szabályokat a közös jogkezelők minden évben ún. tarifaközlemény formájában jelentetik meg a Magyar Közlönyben (lásd a 2004. évi tarifaközleményeket a Magyar Közlöny 2004/5 számában) ARTISJUS • Nyilvános előadási jogdíj A nyilvános előadási jogdíjak körében a vendéglátó üzletekben és szálláshelyeken bármilyen technikai eszközzel (pl. rádió, tévé, magnó, CD) történő zenefelhasználás, valamint a koncerteken, táncházakban stb. előadott irodalmi és zeneművek után 19. oldal Szerzői jog – tananyag • • • nyomtatható változat fizetendő a

jogdíj. E jogdíj bizonyos részeiből (a gépzene-felhasználás után) a szerzőkön kívül az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók is részesülnek. Nyilvánossághoz közvetítés egyes formái után járó jogdíj a) a továbbközvetítés után fizetendő, ún. „kábel” jogdíjak, amelyből a szerzőkön kívül az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és filmelőállítók, továbbá a képzőművészeti jogosultak is részesülnek; b) az irodalmi- és zeneművek ismételt sugárzási célú rögzítéséért fizetendő jogdíjak; c) a lehívásra hozzáférhetővé tétel fejében fizetendő, ún. „szerzői internetes” jogdíjak; d) távbeszélő útján történő nyilvánossághoz közvetítés fejében fizetendő jogdíjak. Üres kazetta jogdíj Az ARTISJUS érvényesíti ezt a magáncélú másolások után járó díjigényt is. A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint

vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles megfizetni. Az üres kazetta jogdíj meghatározott részeiből a szerzők mellett az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és filmelőállítók is részesülnek. Mechanikai jogdíj Már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek többszörözéséért és példányonkénti terjesztéséért fizetendő jogdíj. A felhasználási szerződést a felhasználó (hangfelvételelőállító stb) az ARTISJUS-sal köti meg HUNGART • A műalkotások „másodlagos” felhasználása után fizetendő jogdíj Önkéntes közös jogkezelés körében kezeli a HUNGART jogosultjainak egyes többszörözési jogai tekintetében fennálló engedélyezési jogát. Ennek keretében ő ad

engedélyt a képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei másodlagos felhasználásai (a mű anyagi hordozón való rögzítése valamint a rögzítésről történő másolatkészítés, nyilvánossághoz közvetítés, és a rögzített művek kiállítása) tekintetében. MRSZ • A reprográfiai jogdíj Fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) történő többszörözés alapján, a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény érvényesítésére az MRSZ jogosult. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó

személy köteles megfizetni. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Az így befolyt jogdíjat nem az MRSZ osztja fel a jogosultak között, hanem – a nekik történő továbbítás után – a MASZRE, az ARTISJUS és a HUNGART. FILMJUS • Audiovizuális művek sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítése után fizetendő jogdíj A díj jogosultjai a rendezők, forgatókönyvírók (vagy a filmalkotás alapjául szolgáló 20. oldal Szerzői jog – tananyag • • nyomtatható változat eredeti mű írói), operatőrök és egyéb filmszerzők lehetnek (animációs filmeknél: tervező, animátor). A jogdíjak mindazon magyarországi gyártású audiovizuális művek sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítése után fizetendők, amelyek után az érintett jogosultak a műsorszolgáltató és a mű előállítója vagy

forgalmazója (eladó) közötti szerződés alapján az említett felhasználások után jogdíjban nem részesülnek. E körbe tartoznak különösen az MTV Rt. archívumából más műsorszolgáltatók által átvett audiovizuális művek. A jogdíj fizetésére elsősorban a filmalkotás előállítója köteles, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződésében a szerzői jogdíj fizetésének kötelezettségét áthárította a felhasználást végző sugárzó, illetve a nyilvánossághoz közvetítő szervezetre (műsorszolgáltató), amikor a jogdíjfizetésre a felhasználást végző műsorszolgáltató köteles. Audiovizuális művek egyes nyilvános előadással történő felhasználása után fizetendő jogdíj A díj jogosultjai a rendezők, forgatókönyvírók (vagy a filmalkotás alapjául szolgáló eredeti mű írói), operatőrök és egyéb filmszerzők lehetnek (animációs filmeknél: tervező, animátor). A jogdíjak mindazon magyarországi gyártású

audiovizuális művek, illetőleg azok részleteinek egyes nyilvános előadással történő felhasználása után fizetendők (pl. nyilvános előadás, képernyőn való megjelenítés múzeumokban), amelyek után a fent említett jogosultak a mű előállítójával, illetőleg felhasználójával kötött megállapodásokban foglaltak alapján nem részesülnek jogdíjban. A jogdíj fizetésére elsősorban a filmalkotás előállítója köteles, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződésében a szerzői jogdíj fizetésének kötelezettségét áthárította a felhasználást végző szervezetre, mely esetben jogdíjfizetésre a felhasználást végző szervezet köteles. Mechanikai jogdíj A díj jogosultjai a rendezők, forgatókönyvírók (vagy a filmalkotás alapjául szolgáló eredeti mű írói) operatőrök és egyéb filmszerzők lehetnek. A jogdíjak a magyarországi gyártású audiovizuális művek digitális hordozón történő többszörözése, illetve

példányonkénti terjesztése után fizetendők. A jogdíj fizetésére elsősorban a filmalkotás előállítója köteles, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felhasználóval kötött szerződésében a szerzői jogdíj fizetésének kötelezettségét áthárította a felhasználóra, mely esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni. Mindhárom itt ismertetett jogdíj az önkéntes közös jogkezelés körébe tartozik. EJI • • „Ismétlési” jogdíj Az előadóművészek képviseletében az EJI állapodik meg a szomszédos jogokról szóló fejezetben az előadóművész vagyoni jogainál már ismertetett jogdíjról. A díjat az a televízió-szervezet és saját televízió műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítő köteles megfizetni, aki az előadást rögzítette vagy akinek a megbízásából a rögzítés készült. „Előadóművészi internetes” jogdíj A lehívásra történő hozzáférhetővé tétel tekintetében szintén az EJI

érvényesíti az előadóművészek jogait. MAHASZ • „Zenegépes” jogdíj Önkéntes közös jogkezelés keretében kezeli a MAHASZ a szomszédos jogokról szóló részben ismertetett felhasználások után fizetendő „zenegépes jogdíjat”. 21. oldal Szerzői jog – tananyag • nyomtatható változat „Sugárzási” jogdíj Az EJI közös jogkezelő szervezettel közösen érvényesíti az őket megillető, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzása és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítése után járó jogdíjigényét. A beszedett jogdíjban a közös jogkezelők fele-fele arányban osztoznak meg. 8 Az adatbázisok 8.1 Az adatbázis Nem volt ellentmondásoktól mentes a XX. század utolsó évtizedeiben – az információs társadalom kezdetén - a rendszerezett ismereteket, vagy más elemeket tartalmazó adatbázisok (pl. enciklopédiák, bibliográfiák,

jogszabálygyűjtemények, telefonkönyvek) új műtípusként történő besorolása a szerzői jognak a klasszikus értelemben vett irodalmi és művészeti műfaji meghatározásai mellé. A magyar szerzői jog hosszú folyamat eredményeként az adatbázisok védelmének két külön törvényi fejezetet szentel, továbbá a gyűjteményes műnek minősülő adatbázist a műtípusok felsorolásába illesztette. (Részletesebb információért kattintson ide: LINK) E rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázisok műműködtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is, kivéve a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez használt szoftverre. A vagyoni jogokat illetően a szerzői jogi törvény teljes átruházhatóságot biztosít. A gyűjteményes műnek minősülő adatbázist vagy annak valamely részét jogszerűen felhasználó személynek nem kell

felhasználási engedélyt kérnie az adatbázis elemét alkotó mű szerzőjétől, feltéve, ha a szabad felhasználás általános szabályának eleget tesznek. 8.2 Az adatbázis előállítóinak védelme Számos olyan adatbázis létezik, amely nem tekinthető egyéni, eredeti jellegűnek. Az ilyen jellegű, jelentős anyagi és emberi ráfordítás árán létrejött adatbázisok védelme érdekében egy amerikai bírói döntés (Feist-eset) nyomán kialakult értelmezések, fontos nemzetközi dokumentumokhoz, tervezetekhez vezettek el, sőt az Európai Unióban 1996-ban irányelvet bocsátottak ki e tárgyban, hangsúlyos szerepet adva az adatbázisok sajátos védelmének. Összhangban az irányelvvel, a magyar szerzői jogban az adatbázis előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egy részét vagy jelentős részét másolat készítése útján többszörözzék vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék

(terjesztés, nyilvánossághoz való közvetítés útján). Az adatbázis többszörözés szakkifejezése: kimásolás; a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel: újrahasznosítás. Nem szükséges viszont az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen – kimásolja, illetve újrahasznosítsa. A védelem alanya az adatbázis előállítója, azaz a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. A védelem sajátos jellege mutatkozik meg abban, hogy az adatbázis előállítóját a védelem – az Európai Gazdasági Térség területén – attól függetlenül illeti meg, hogy az adatbázis

szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi – vagy bármilyen más jogi – védelemben. Ugyanakkor az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat. 22. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat 9 A szoftverek 9.1 A szoftverek szerzői jogi természete A magyar szerzői jog közel két évtizede – tehát nemzetközi összehasonlításban is az elsők között – tartalmaz a szoftverre vonatkozó rendelkezéseket. A hatályos törvényszöveg is a nemzetközi egyezmények alapján rögzíti, hogy a szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más

formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot (pl. a Microsoft Office) és az operációs rendszert (Windows, Linux stb) A szoftverekre vonatkozó rendelkezések rendszere az általános szabályokkal (pl. személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogosultságok) együtt olvasott különös rendelkezésekkel alkot egységet. A kis és középvállalkozások szempontjából fontos kiemelni, hogy a munkaviszony keretében létrehozott szoftver szerzőjét nem illeti meg az általános szabályok szerinti díjazás, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a szoftverrel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. Ahogy a szerzői jogi védelemnek nem tárgya egy ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet, úgy a szoftver csatlakozó felületének (interfész) alapját képező ötlet stb. sem élvez szerzői jogi védelmet, hiszen a szerzői jog alapelvéből következik, hogy a védelem

csak a kifejezési formára vonatkozik. A teljesség kedvéért rá kell mutatni arra, hogy a szoftver kategórián belül különböző szintű program és dokumentációs szakasz különböztethető meg, amelyek nem mindig vonhatók a szerzői mű követelményei alá. Pl az ún rutin-szoftverek védelemére a know-how szabálya alkalmazandó abban az esetben, ha egyébként megfelel a know-how védelem feltételeinek, és megjegyzendő a szabadalmi joggal való kölcsönhatás is; a számítógépi vonatkozású találmányok is kaphatnak szabadalmat, ha műszaki többlethatást eredményeznek. Ez utóbbi tipikus esete, amikor a szoftver pl. egy eljáráshoz vagy egy hardver eszközhöz kapcsolódik szervesen. 9.2 A szoftverlicenciák A szerző engedélyezési jogának gyakorlása a felhasználási (licencia) szerződésekben jelentkezik. E szerződéssel igen gyakran a szoftverek kereskedelmi forgalomban történő értékesítése esetén találkozhat a vállalkozás, ahol

lényeges elem, hogy azt lehet a szoftver jogszerű megszerzőjének tekinteni, aki arra felhasználási jogot szerez a szoftverpéldány átadásával együtt. Ez azt jelenti, hogy a rendeltetésszerű szoftverhasználathoz szükséges többszörözési jogok kerülnek át a jogszerzőhöz. Ennek érdekében a szoftver felhasználására vonatkozó szerződések írásba foglalása a szoftver kereskedelmi forgalomban történő értékesítésekor nem kötelező. A kereskedelmi forgalomban értékesített szoftverek jelentős része csomagos kiszerelésben jut el a felhasználóhoz, amely tartalmazza a felhasználási szerződést is. Ezek a szoftvergyártó cég általános szerződési feltételei, amelyet a felhasználó a vásárlással vagy a telepítéssel fogad el. Ismert a szabadon terjeszthető, de nem ingyenes szoftverlincenc kategóriája („shareware”). Az igen gyakran a szaklapok mellékleteként terjesztett telepítőlemezeken található programok szabadon

másolhatóak, terjeszthetőek, de csak a kipróbálásuk ingyenes. Ezek általában időben és működési terjedelmükben korlátozottak, és a szerzői díjfizetés egy regisztráció eljáráshoz kapcsolódik. Napjainkban nem elhanyagolható megtenni a különbségtételt a szabad/ingyenes felhasználású („freeware”) és a szabad (free) szoftverek között. A szabad felhasználású szoftverek felhasználásában nincsen semmilyen korlátozás, azonban a program szerzőjének személyhez fűződő jogai megilletik őt, különösen a névfeltüntetéshez és a szoftver integritásához való jogai (nevezetesen: a forráskód nem ismerhető meg) tekintetében. Ezzel szemben a szabad szoftver forráskódja megismerhető, korlátlanul módosítható, ennek alapján új program (származék) hozható létre, amely akár szerzői jogi vonatkozású üzleti szoftverré is átalakítható. A szabad szoftverlicencia a nemzetközi szintű társadalmi 23. oldal Szerzői jog –

tananyag nyomtatható változat kampánynak, valamint a Linux alapú operációs rendszeren való terjesztésnek köszönhetően komoly konkurenciát jelent a kereskedelmi programokkal szemben. 10 Filmalkotások 10.1 A filmalkotás fogalma Ahhoz, hogy egy „dolgot” filmalkotásnak tekinthessünk, két feltételnek kell megfelelnie: • • A technikai feltétel, hogy a „dolog” meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatából álljon. Nincs jelentősége annak, hogy a „dolgot” milyen hordozón (filmszalagon, videoszalagon, stb.) és milyen eszközzel rögzítették. A másik feltétel, hogy a „dolog” egyéni-eredeti jellegű, alkotó szellemi tevékenység eredménye legyen. A fentiek alapján filmalkotásnak tekinthető a mozi- és tévéfilm, a tévéjáték, a dokumentumfilm, a reklámfilm, az animációs és az ismeretterjesztő film. A felsoroltakon kívül bármilyen más film is szerzői mű lehet, ha

egyéni-eredeti alkotó tevékenység eredménye. Az alkotó tevékenység hiánya miatt pl. a híradókat, sportműsorokat nem sorolják a filmalkotások közé. 10.2 A film szerzői A filmalkotás szerzője természetesen a film rendezője. Szerzőnek minősülnek továbbá a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek alkotói. Ebbe a csoportba tartozik például a forgatókönyvíró és a filmalkotás céljára készült zenemű szerzője. A fentieken túl szerzőnek tekinthető mindenki, aki a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járult hozzá. Ilyen lehet pl az operatőr (akit a magyar gyakorlatban általában szerzőnek tekintenek), a díszletvagy látványtervező is. A fentiek alapján látható, hogy a filmalkotás szerzőinek pontos körét nem lehet általánosságban meghatározni. Minden esetben szerzőnek minősül a rendező, a forgatókönyvíró, illetve a filmalkotás céljára készült zenemű szerzője. Más személyek

esetében külön-külön meg kell vizsgálni, hogy a szerzőnek tekinthetők-e. Egyetlen esetben sem tekinthető szerzőnek az, aki csak a filmalkotás létrehozásának műszaki, technikai munkájában működik közre. Nem tekinthető szerzőnek – bármennyire meghatározó is a tevékenysége a filmalkotás létrehozása szempontjából – az előadóművész sem. Az előadóművész a jogok jogosultja Nem minősül szerzőnek a film előállítója (producere) sem, aki ugyancsak szomszédos jogi jogosult. 10.3 A film előállítója/producere A film előállítója szerzői jogi értelemben az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről. Ki kell emelnünk, hogy egy személy csak a felsorolt feltételek együttes teljesülése esetén tekinthető filmelőállítónak. A filmszakmában

több különböző tevékenységet végző személyt is producernek hívnak (Executive Producer, Line Producer). Az „igazi” producer az, aki a szervezési feladatokat és az anyagi háttér biztosítását egyszerre, saját nevében látja el. Fontos megjegyezni, hogy adójogi értelemben a filmelőállítók köre a fentinél szűkebb lehet. Bizonyos, filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezményeket pl. csak jogi személy producerek vehetnek igénybe. 24. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat 10.4 A megfilmesítési szerződés A megfilmesítési szerződés a filmalkotás létrehozására kötött speciális felhasználási szerződés. A gyakorlatban csak azokat a szerződéseket nevezik megfilmesítési szerződésnek, amelyek egy mű (pl. forgatókönyv) filmre vitelére vonatkoznak Szerzői jogi szempontból azonban minden, filmalkotás létrehozására kötött felhasználási szerződés megfilmesítési szerződésnek minősül. A megfilmesítési

szerződéssel az előállító a következő jogokat szerzi meg: A megfilmesített műre ( pl. forgatókönyvre, zenére) vonatkozó jogok közül Az elkészült filmalkotásra vonatkozó jogok közül A filmalkotás felhasználásából származó bevételből a producernek részesítenie kell a szerzőt. A szerzői díjnak arányosnak kell lennie a film felhasználása során elért bevétellel Bevételnek minősül az a támogatás is, amit a producer a film létrehozásához kap. A szerzőt minden egyes felhasználási mód után külön-külön díjazás illeti meg. Annak érdekében, hogy a szerző ellenőrizni tudja, hogy a producer megfelelően teljesíti-e díjfizetési kötelezettségét, az előállító a film felhasználása során megszerzett bevételeiről évente legalább egy alkalommal, felhasználási módonként írásban köteles a szerző felé elszámolni. A felek a szerződésben ennél gyakoribb –- pl fél évenkénti – elszámolásban is

megállapodhatnak. A megfilmesített műre ( pl. forgatókönyvre, zenére) vonatkozó jogok Azokban a megfilmesítési szerződésekben, amelyeket egy alapmű (pl. forgatókönyv vagy zene) filmre vitelére kötnek, a szerző „legelőször is” engedélyezi a producernek a művet filmre vigye, azaz megfilmesítse. Az olyan megfilmesítési szerződéseknél, amelyeknél nincs alapmű (pl. a rendezővel vagy operatőrrel kötött szerződés) ez a rész természetesen elmarad. Az alapmű szerzője tehát a megfilmesítési szerződésben engedélyezi a producernek a mű filmre vitelét. Abban az esetben, ha a szerződésben annyi szerepel, hogy a szerző engedélyt ad a mű megfilmesítésére, az előállító csak arra jogosult, hogy a művet egy alkalommal filmre vigye. Ennek alapján az alkotást semmilyen más módon nem használhatja fel Nem válik jogosulttá arra, hogy a művet újra megfilmesítse, azaz remake-et készítsen. Nem jogosult az alkotást más, „nem filmes”

módon felhasználni, pl. a forgatókönyvet könyvként kiadni. Ezek a jogok csak akkor illetik meg, ha ezt a szerző a szerződésben külön engedélyezi, a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályok szerint. (A szerzői művek felhasználása, munkaviszonyban alkotott művek) Újra-megfilmesítés /remake/ A megfilmesítési szerződés alapján a producer csak arra jogosult, hogy a szerző művét (pl. forgatókönyvét) egy alkalommal megfilmesítse. Csak abban az esetben jogosult ugyanazt a művet újra filmre vinni, ha erre a szerző kifejezetten engedélyt adott. Ha az előállító nem szerzi meg a mű újra – megfilmesítésének kizárólagos jogát, akkor a szerző ugyanarra a művére más producerrel is köthet megfilmesítési szerződést. Ez azonban jelentősen sértheti az előállító érdekeit. A film – általában – a legköltségesebb alkotások közé tartozik. Az előállítás sok esetben igen nagy összegeket emészt fel és hosszú idő

szükséges, amíg a producer befektetett pénze megtérül. Ha ezalatt más is megfilmesítheti a művet, az előállító nagy bevételt veszíthet el. Emiatt érvényesül az az előírás, hogy a film előállításának befejezésétől számított tíz éven belül a szerző ugyanarra a műre csak a producer hozzájárulásával köthet megfilmesítési szerződést. Ez tehát azt jelenti, hogy ha az előállító nem is szerzi meg magának a mű újra – megfilmesítésének kizárólagos jogát, az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül „beleszólhat” abba, hogy a művet más megfilmesítheti – e vagy sem. Rajz- és bábfilmek esetén ez nemcsak az egész műre, hanem az abban szereplő jellegzetes 25. oldal Szerzői jog – tananyag nyomtatható változat alakokra is kiterjed. Így pl ha elkészül egy film, melynek jellegzetes alakja „Hápi kacsa”, a forgatókönyv rajzolója a film elkészültétől számított tíz évig csak a

producer hozzájárulásával köthet olyan filmre szerződést, amiben „Hápi kacsa” szerepel. Az alkotó és a producer úgy is megállapodhatnak, hogy a tíz éves korlátozás a szerzőnek a filmalkotás céljára készített és megfilmesített művével azonos témájú másik művére is kiterjed. Így pl ha a szerző két forgatókönyvet is írt az 1848-as szabadságharcról, és az egyiket megfilmesítették, a szerződésben a felek kiköthetik, hogy a film elkészültétől számított tíz évig a másik forgatókönyvet csak a producer beleegyezésével lehet megfilmesíteni. Az elkészült filmalkotásra vonatkozó jogok A filmalkotáshoz kapcsolódó vagyoni jogokat a megfilmesítési szerződéssel a szerző – a zenemű szerzőjét kivéve – automatikusan átruházza az előállítóra Ez azt jelenti, hogy ha a szerző és a producer filmalkotás létrehozására köt szerződést, az előállító minden külön rendelkezés nélkül megszerzi a filmre

vonatkozó vagyoni jogokat. Csak azok a jogok maradnak a szerzőnél, amelyeket a szerződésben kifejezetten magának tartott fenn. Ki kell emelnünk, hogy a megfilmesítési szerződéssel a producer csak az elkészült filmhez kapcsolódó vagyoni jogokat szerzi meg. A megfilmesített műre, pl forgatókönyvre vonatkozó jogokat a szerző nem ruházza át a producerre. Az előállító a megfilmesítési szerződéssel nem szerez automatikusan jogot a filmben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosítására / merchandising / sem. Így pl. nem jogosult a rajzfilmfigura képével ellátott iskolai füzetborítókat, bögréket stb forgalmazni. Ilyen tevékenységet csak akkor végezhet, ha erre a szerző feljogosítja Nem száll át a producerre az olyan díjakra való jog sem, amelyet a közös jogkezelő szervezetek szednek be és juttatnak el a szerzőkhöz. Ezek a jogdíjak közvetlenül a szerzőt illetik. 26. oldal