Pszichológia | Felsőoktatás » Az érzelemről

Érzelem Érzelmek - motívumok Érzelmek „ „ Legtöbbször kívülről irányítottak és kívülre irányulnak Mindig aktiválják a vegetatív idegrendszert Motívumok „ „ Legtöbbször belülről irányítottak és kívülre irányulnak Nem mindig aktiválják a vegetatív idegrendszert Az érzelmek összetevői „ Belső testi válaszok „ Kognitív kiértékelés „ Arckifejezések „ Érzelmi reakciók Arousal és érzelmek A szimpatikus idegrendszer működése Riasztási, „alarm” reakciók „ „ „ „ „ „ „ „ vérnyomás, szívritmus nő légzés felgyorsul a pupillák kitágulnak a izzadás fokozódik a vércukorszint emelkedik a vér gyorsabban alvad az emésztőrendszer mozgásai lelassulnak A szőrzet feláll „libabőr” Paraszimpatikus idegrendszer működése A Selye-féle általános adaptációs szindróma (AÁSz) három fázisa Alarm-reakció Aktív ellenállás Kimerülés × Ellenállóképesség mértéke

Ellenálló-képesség normális szintje Stresszor megjelenésének ideje Idő Ö Kortizol válasz (bank) Szerző Stresszelt személyek (életkor) Stresszhelyzet Basset et. al (1987) 29 banki alkalmazott (25-36) 15 perces nyilvános beszéd A nyál kortizol szintje: Beszéd előtt: 3 nmol/l Beszéd után: 7 nmol/l Kortizol válasz (kezelés) Szerző BenAryek (1983) Stresszelt személyek (életkor) Kontrollszemély ek Stresszhelyzet 54 nő 51 nő az Várakozás orvosi rendelő otthon tűszúrásos (44,1 ± 10) várójában kezelésre (41,6±11) A nyál kortizol szintje: Otthon: 3,41 nmol/l A rendelő várójában: 5,42 nmol/l Kortizol válasz (futás) Szerző Stresszelt személyek (életkor) Stresszhelyzet Cook et al 8 férfi Maratoni (35,1±8,1) (1986) futás A nyál kortizol szintje: Futás előtt: 6,6 nmol/l Maximum: 8,7 nmol/l Érzelmek intenzitás és fiziológiai arousal Gerincvelői sérülésekben szenvedő betegek vizsgálata Képesek

reagálni, de valójában nem élik át Különböző érzelmek és fiziológiai arousal W. James: „azért félünk, mert elfutunk”, „mérgesek vagyunk, mert ütünk” „ James-Lange elmélet: Mindegyik érzelemhez tartoznia kell egy vegetatív aktivitási mintázatnak „ Ekman: Harag Félelem Bánat „ Meglepődés Undor Öröm Különböző érzelmek és fiziológiai arousal Kogníció és érzelmek Kognitív kiértékelés „mérges voltam, mert nem érkezett meg időben” „ Az érzelmek elkülönítésében nagy szerepe van Schachter és Singer vizsgálata „ Az érzelmi élmény összetevői Kognitív kiértékelés Érzelmi vélekedés Kiváltó esemény Átélt érzelem Vegetatív arousal Észlelt arousal Az érzelmek dimenziói 1. Szomorúság Félelem Harag Öröm Bizalom Undor Anticipáció Meglepődés Szeretett személy elvesztése Fenyegetettség Akadály Potenciális társ Csoporttag Förtelmes tárgy Új territórium

Hirtelen új tárgy Az érzelmek dimenziói 2. „ Helyzet „ Érzelem Kívánatos és megtörténik: Öröm Kívánatos és nem történik meg: Bánat Nem kívánatos és megtörténik: Aggódás Nem kívánatos és nem történt meg: Megkönnyebbülés Az érzelmek dimenziói 3. Smith és Ellsworth „ „ „ „ „ „ A helyzet kívánatossága A helyzethez elővételezett erőfeszítés mennyisége A helyzet bizonyossága A figyelem, amit a személy a helyzetnek akar szentelni A helyzet felett érzett kontroll erőssége A helyzetben jelen levő, nem emberi erőknek tulajdonított befolyás, körülmények kontrollja 15 különböző érzelem átélése Magasabb rendű érzelmek morális: pl. büszkeség, tisztelet intellektuális: pl. megelégedettség esztétikai: pl. csodálat „ „ „ csak a vegetatív arousal alapján nem elkülöníthetők nem magyarázhatók egyszerű élethelyzetekkel, mint az alapvető érzelmek több dimenzió alapján történő

kognitív kiértékelést vonnak be Érzelem kiértékelés nélkül „ prekognitív érzelmek „ amygdala (agykérgi bement hiánya) Érzelemkifejezés „ „ Kommunikatív funkció Veleszületettek, kultúrától függetlenül jelennek meg öröm, düh, bánat, undor, félelem - hasonlóképpen fejeződik ki kultúrától függetlenül „ Kultúrából elsajátítottak „Kinyújtotta a nyelvét” (Meglepődött) „Tapsolt” (Aggódott vagy csalódott volt) „Megvakarta az arcát és a fülét (Örült) „Kikerekedtek és szélesre nyíltak szemei” (Mérges) Érzelemkifejezés Agyi lokalizáció „ jobb agyfélteke „ prozopagnóziások Faciális feedback hipotézis Kiváltó esemény Érzelem kifejezés Észlelt kifejezés Kognitív kiértékelés Érzelmi vélekedés Vegetatív arousal Észlelt arousal Átélt érzelem Az érzelmi állapotokra adott érzelmi reakciók Energizál vagy megzavar Élmény erőssége: pl. feladattól

függhet Egyén Állapot hossza „ „ Figyelem és tanulás: hangulatfüggőség „ Értékelés és becslés: hangulatfüggőség ördögi kör Félelem „ „ „ „ Fájdalom vagy más negatív érzelem anticipálása Szeparációs Szimbolikus Konkrét Szorongás állapot „ alkati vagy vonás (Spielberger, 1984) „ facilitáló „ debilizáló (Haber, 1962) „ A stresszkeltő események jellemzői 1. ÉLETESEMÉNY „ Házastárs halála Válás Különélés Börtön Közeli családtag halála Baleset vagy betegség Házasságkötés Állás elvesztése „ Nyugdíjazás „ „ „ „ „ „ „ STRESS-ÉRTÉK 100 73 65 63 63 53 50 47 45 A stresszkeltő események jellemzői 2. ÉLETESEMÉNY „ „ „ „ „ „ „ „ „ STRESS-ÉRTÉK Terhesség Szexuális problémák Új családtag befogadása Üzleti problémák Anyagi helyzet változása Közeli barát halála Új munkaterület Új beosztás a munkahelyen Gyermek elköltözése otthonról 40 39 39 39

38 37 36 29 29 A stresszkeltő események jellemzői 3. ÉLETESEMÉNY „ „ „ „ „ „ „ „ STRESS-ÉRTÉK Probléma anyóssal, apóssal Kitűnő személyes teljesítmény Feleség munkába állása vagy munka abbahagyása Iskola kezdete vagy vége Életkörülmények változása Személyes szokások megváltozása Vita a főnökkel Költözés 29 28 26 26 25 24 23 20 A stresszkeltő események jellemzői 4. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK 20 19 „ Iskolaváltoztatás Hobbiváltoztatás Templombajárási szokások megváltozása Társasági szokások megváltozása Alvási szokások megváltozása Étkezési szokások megváltozása Üdülés Karácsony „ Apróbb szabálysértések 11 „ „ „ „ „ „ „ 19 18 16 15 13 12 Agresszió „ „ „ „ „ Mások szándékos megsértésére, elűzésére irányuló késztetés territoriális birtoklási dominancia frusztráció Az agresszió „ „ Az agresszió, mint drive: mindaddig fennmarad, míg célját

el nem éri biológiai alapjai: hipotalamusz, magasabb rendűeknél: agykérgi szabályozás, tesztoszteron frusztráció agresszív drive agresszív viselkedés A szociális tanulás nézőpontja „ „ „ „ Megfigyeléses tanulás Modellek szerepe - Bandura vizsgálatai Az agresszió utánzása Az agresszív válaszok megerősítése A szociális tanulás nézőpontja függőség teljesítmény Kellemetlen tapasztalatok visszavonulás és lemondás Emocionális arousal Ösztönzők A viselkedés anticipált következményei agresszió pszichoszomatikus tünetek önérzéstelenítés alkohollal. konstruktív problémamegoldás Az agresszió tanulása Az agresszió kifejezése és a katarzis „ „ Az agresszív tevékenységben való részvétel vagy növeli, vagy azonos szinten tartja az agressziót Az agresszív filmek nézése fiúknál növelheti az agresszív megnyilvánulásokat a mindennapi interakciókban, lányoknál még nem sikerült hasonlót

kimutatni. A nemek motivációs különbségei 2002-es felmérés Agresszív (agresszió) p<0.001 Levezetés (agresszió) p<0.001 Túl agresszív (agresszió) p<0.05 Számítógépes játékosokra jellemző agresszió Agresszió Minél többet játszik a játékos számítógépes játékkal, annál inkább jellemző rá, hogy: „ szereti az agresszív játékokat (r=.160*) „ annál inkább jellemző a játékosra, hogy a játékot a felgyülemlett agresszió levezetése céljából használja (r=.168*) „ annál inkább vallják a játékosról, hogy túl agresszív a viselkedése (r=.157*). Minél fiatalabb játékosról van szó, annál inkább jellemző rá, hogy: „ szereti az agresszív játékokat (p<0.001) (r=-133*) „ annál inkább jellemző a játékosra, hogy a játékot a felgyülemlett agresszió levezetése céljából használja (p<0.001) (r=-219*) „ annál inkább vallják a játékosról, hogy túl agresszív a viselkedése

(p<0.001) (r=-.157*). Affektív tulajdonságok „ „ emocionális érzékenység empátia: olyan érzelmi tulajdonság-együttes, mely lehetővé teszi, hogy egy másik ember érzelmeit megértsük, elfogadjuk Affektív tulajdonságok erősség tartósság hangulat indulat impulzivitás szenvedély