Oktatás | Pedagógia » Szociálpedagógia tételek, 2009

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 268 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:341
Feltöltve:2009. június 03
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Szociálpedagógia tételek - 2009 ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 1. A segítő szakma története, a szociálpedagógus szakmai tudása, ismeretei, képességei, személyisége 2. A szociálpedagógus rendszerszemlélete, a humán ökorendszer Alapelvek, dilemmák, a szociális Munka Etikai Kódexe 3. A szociálpedagógus kompetenciái, feladatai, a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, kapcsolati, szociális problémák kezelésében, a szabadidő szervezésében, az erőforrások mozgósításában. 4. A szociális munka problémamegoldó modellje Munkaformák, módszerek, eljárások, eszközök. A segítő folyamat tervezése, értékelése, elemzése 5. A gyermek - ifjú kor társadalmi megítélésének változása és pszichológiai jellemzői 6. A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek Mutassa be, hogy egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét. 7. A szociális, a gyermekvédelmi intézmények típusai, hálózata A

szociálpedagógus feladatai a nevelési - oktatási intézményben, a gyermekvédelem - gyermekjólét, a szociális ellátórendszer területén. A kompetencia határok ismeretében a partneri kapcsolat kialakítása, a team munka, az esetmegbeszélés, a szupervízió. 8. A család történeti, társadalmi meghatározottsága A család jelentősége a gyermek életében. A nevelési - oktatási intézmények és a család együttműködésének lehetőségei Családpolitika, családsegítés, családgondozás. 9. A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel végzett munkában. Az emberi szükségletek, a prevenció, a krízisintervenció 10. Társas befolyásolás, az interakció, a kommunikáció folyamata A meggyőző közlés, a szociális befolyásolás, a csoportszerveződés, csoportdinamikai törekvések. 11.-A kisebbség társadalmi mobilizációja, szociálpolitikai megoldások A szociálpedagógus szerepe a társadalmi helytállásuk

segítésében. A kisebbségi közoktatási törvény aktuális kérdései. 12.A speciális szükségletű gyermek nevelésének kérdései Normalizáció, integráció, autonómia elve a speciális szükségletű gyermekek ellátásában. 13.Az ifjúsági szubkultúrák és devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben. 14. A mentálhigiénés szemlélet érvényesítése a szociálpedagógus munkájában A gyermekbántalmazás megelőzése. 15.A társadalom, a település szerkezete, rétegződése és mobilitása A falu és a város szociológiai problémái. Demográfiai változások A marginalizáció megelőzése 16.A társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi összefüggései. A társadalmi egyenlőtlenség kezelése szociálpedagógiai módszerekkel A szegregáció megelőzése. 17.A gazdaság, társadalom - családpolitika összefüggései Szociálpolitikai megoldások. A

jóléti állam szociálpolitikája 2 1. tétel A segítő szakma története, a szociálpedagógus szakmai tudása, ismeretei, képességei, személyisége I. A segítő szakma története a., felebaráti szeretetből eredeztethető - e b., ipari forradalom, munkanélküliség, szegénység c., 19 század végén fordulat, a professzionalizálódás kezdete d., a szociális munka jelenleg hol tart e., a szociálpedagógiai tartalom, reformpedagógia f., Magyarországi szakma történet - 1859. szegényügyi törvény - 1930-as években felsőfokú szociálisképzés - szociális munkás szegénygondozásra g., II világháború után, 1973-ig, illetve napjainkig II.A szociálpedagógus szakmai tudása III.A szociálpedagógus ismeretei, képességei, személyisége Felhasznált irodalom: 1., Müller Wolfgang: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? 2., Pik Katalin : A szociális munka története Magyarországon , Esély 1998/2 3., Hardy Emilia: A szociálpedagógus

képességei, Esély 1992/2 I. A segítő szakma története A hivatásos szociális munka gyakorlatilag a felebaráti szeretet gyakorlásával kezdődött, az emberek egymás felé irányuló szeretetéből származik. Minden táradalomban az emberiséggel együtt alakulnak a hiányszükségletek is. A segítő szakma az emberisséggel egyidős A 3 juttatás csirája már az Ókortól megtalálható. A különféle korszakokban változik: a., hogy kik szorulnak segítségre, b., kik a segítők, c., hogyan segítenek? Fontos még az ipari forradalommal összefüggő munkanélküliség, szegénység. KORSZAKOK: 1., Ókortól 1850 illetve 1893-ig: az önkéntes munkától a professzionálásig jutnak el 1850. DISTERVEG nevéhez fűződik a szociálpedagógia fogalma 3 Természeti népek korszaka: az önsegítés volt rá a jellemző. Az emberek különböző rituálékat dolgoztak ki, áldozatokat hoztak. A segítést imáikba, bibliai hitbe, mágikus, rituális történetekbe

építették be. Modern társadalom: az emberek elveszítik az önsegítési képességüket, ún. szakma csoportok alakulnak ki, ezek segítenek egymáson. Megjelenik a hivatásos segítő szakma: az orvos, pedagógus, lelkész. Újkor: az ember eszménye kerül a középpontba. Felszínre hozza az emberi értékeket, megjelennek az önmegvalósítási szükségletek. Az emberbe vetett hittel csorbul az istenbe vetett hit. A segítő szakma differenciálódik, végkifejlete a szociális munka 1860. ADAM SMIDT - szociáldarwinizmus Különbséget tesz az érdemes és érdemtelen között. 1865-tól dologházak alakulnak ki - bürokratikus, a segítséget megtagadó hivatalok. Filantrópista törekvések, nőmozgalmak. 1883. SETTLEMENT MOZGALOM - kezdeményező a BARNETT HÁZASPÁR: Angliában jött létre az első ilyen mozgalom. A szakmát is ettől az időponttól számítjuk Egyetemisták költöztek be a szegénynegyedekbe, ahol tanítva tanulták a szegénység kezelését.

1904-től megindult a szociális szakemberek képzése, nevelés, előadás, szupervízió 1889 - JANE ADAMS CHICAGO-ban közösségi házat hoz létre, felnőtt nevelés. 1889. NEW YORK MARY RICHMOND BALTIMOR - ban az eseti munkán van a főhangsúly, a professzionalizálódás kezdete 1915-től. 1893. ALICE SALOMON - NÉMETORSZÁGBAN / BERLINBEN / a nők szociális érzékenységére épít. / önkéntes munka / 1896. HERMAN HOFFMAN: a fiatalokkal végzett csoportmunka, mint nevelési eszköz felfedezése. 1899. a szociálismunkás - képzés első iskolájának megalapítása Amszterdamban PAUL NATORP Szociálpedagógik műve megjelent. 1910 - re már 14 iskola jött létre. 1860-ban Adam Smidt nevéhez fűződik az ún. szociáldarwinizmus, amely különbséget tesz érdemes és érdemtelen szegények, rászorulók között. 1865-től dologházak alakultak ki, melyeknek lényege, hogy a segélyért folyamodó rászorultakat próbára tegyék, hogy valóban akarnak-e dolgozni, s

hogy embertelen munkával elrettentsék őket a segélykérésről. Ez egy szegénységet megtagadó, bürokratikus rendszer volt. 4 A szociális munka, mint szakma létrejötte Angliában, USA-ban, Németországban kezdődött el az 1880-as években, pontosan 1883-ban. Samuel és Henrietta Barnett: A Settlement-mozgalom Londonban-Toynbee Hall megalapítása /1883/ Samuel Barnett lelkipásztor és felesége Henrietta Barnett nevéhez fűződik a kelet-londoni egyetemi telep (settlement-telep) alapításának ötlete. Barnett szembefordul az állami egyház tradicionális megközelítésével, amely az egyetemek feladatának azt tartja, hogy a nagyvárosi népesség szegényeinek „városi missziókat” szervezzen. Samuel Barnett egy szorosabb, személyesebb kapcsolatot képzelt el az értelmiségiek és a slummok lakói között. Elképzelésének lényege, hogy London szegénynegyedébe az egyetemisták beköltöznek és tanítva tanulják a szegénység kezelését.

Úgy gondolta, hogy ily módon megérinti majd a diákokat a szegények élete, olyan dolgokat fognak megtanulni, amelyek gondolkodásukat forradalmi módon változtathatják majd meg. A vezető feladata az volt, hogy a hallgatókat megismertette feladataikkal a nyomor-negyedben, valamint, kapcsolatot tartott az egyházi, a kormány- és az egyesületi képviselőkkel. A tapasztaltabb hallgatók a szegénygondozásban segítettek, tanítottak az iskolában vagy fiataloknak vezettek csoportokat. A Toynbee Hall minden egyetemi lakóját a Barnett házaspár hetente egyszer félórás beszélgetésre fogadta, hogy szociális és szociálpedagógiai kérdésekről beszélgessenek és tanácsot adjanak. (Ez volt a szupervízió elődje.) Az egyetemi telep lakói a nyomornegyedben laknak, hogy legalább annyira tanuljanak is, amennyire tanítanak. Emellett élik saját életüket, végzik munkájukat, a pénzt szakmájukkal keresik. Barnették abból indultak ki, hogy a szegényeket,

munkanélkülieket és segítségre szorulókat nem jótékonysági adományok (alamizsna) osztogatásával szolgálják, hanem azzal, hogy hozzásegítik őket annak megtanulásához, hogy hogyan kell életüket megszervezni és a szükséges javakat a maguk munkájával előteremteni. A nevelésre helyezték a hangsúlyt, nem pedig az elijesztésre, bár az ellenszolgáltatás nélküli alamizsna esküdt ellenségei voltak. Véleményük szerint ez a szegények önbecsülését összetöri, önbecsülés nélkül pedig senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítsen saját magán. Barnették minden héten meghívtak magukhoz embereket vacsorára vagy kerti mulatságra a szünidőben – a lakosság minden rétegéből. Vendégeiket mindig mint azonos helyzetűeket és azonos fontosságúakat kezelték. A vacsora után előadások, zene, ének következett. Barnették ismert kortárs művészeket nyertek meg, hogy fellépjenek, hogy képeiket kiállítsák. Barnették

játszótereket létesítettek, gyerekek vidéki nyaraltatását szervezték meg. Előtérbe került a vasárnapi iskola, az esti iskola és a felnőttképzés Továbbképző tanfolyamait azonos érdeklődésűek számára létrehozott csoportok vagy klubok 5 formájában szervezte meg. A klubok a felmerülő költségeket maguk fedezték, Toynbee Hall általában csak a helyiséget adta. Ilyen klubok voltak például: Testnevelési Egyesület, Fotóklub, Sakk-klub, Futballegyesület, Életmentők Klubja, Gyermekgondozási Klub, Megesett Lányok és Asszonyok Társasága stb. Barnették a környék bizalmának elnyerése érdekében jó szomszédoknak bizonyultak és házukat a környék szellemi-kulturális kommunikációs központjává tették. Megalapították saját magán építési társaságukat, s kb 1000 ember számára lakást teremtettek. Tanácsadó hivatalukban ingyenes jogi tanácsadást adtak, munkaközvetítést szerveztek, s ösztöndíj-bizottságot

alapítottak. Vasárnapi iskola szerveztek, valamint a munkások számára nagyszámú felnőttképzési kurzus folyt. Társas élet – képzés – szabadidő: ehhez a metodikai hármasszabályhoz Barnették egész tevékenységük során szigorúan tartották magukat. Toynbee Hall ma is áll és működik, mégpedig eredeti alakjában. Ma kb 50 residens és 30 környékbeli idős ember él itt. A fiatal értelmiségiek közül sokan olcsón laknak és dolgoznak ezen a helyen, de nem vesznek részt a ház közösségi munkájában. Ma az indiai bevándorlók élnek legtöbben itt, a célja pedig a Toynbee Hall-beli munkának: az angol mint első idegen nyelv elsajátítása, komputertáborok szervezése fiataloknak, a lelakott lakóházak modernizálása és újraépítése kapcsán szakmunkások tanítása, közösségi kollégium felállítása a bengáliak számára.  Jane Addams: Hull House-Közösségi ház Chicagoban /1889/ Jane Addams 1888-ban ismerte meg Barnettéket és a

Toynbee Hall megismerése után arra a meggyőződésre jutott, hogy "jó lenne, ha lehetne egy házat bérelni egy (észak-amerikai) városban, ahol valóban szükség van segítségre, és ahol fiatal lányoknak, akik eddig kizárólag tanulmányaiknak szentelték magukat, alkalmuk lenne a gyakorlati munka során megismerni a szükséget szenvedők életét." Megbeszélte a tervet barátnőjével és egykori évfolyamtársával, Ellen Starr-ral, és 1889 januárjában Jane Addams Chicagóba költözött, kibérelt egy házat, s ebben a házban hozták létre a legismertebb észak-amerikai szociális settlementet, amely a Hull House nevet kapta. Az alapítók célja, hogy Hull House a jövőben emelkedett szellemű társas élet központja legyen; tanulás, művelődés és a filantrópia költözzön falai közé, kutassa és javítsa Chicago ipari kerületeiben az életfeltételeket. Chicago abban az időben New York után a második legnagyobb ipari város volt,

lakosságának 2/3-a bevándorló volt, akik gettókban laktak. Jane Addams és Ellen Starr először a város liberális női klubjaival építették ki kapcsolataikat. Elsősorban az egykori egyetemi hallgatónők klubja ígért tevékeny segítségnyújtást. Jane és Ellen közben folyamatosan látogatta a chicagói bevándorló negyedeket, a cseh bevándorlók német nyelvű vasárnapi iskoláit. A Hull House 6 támogató tevékenységét a szabadidőhöz, a társas élethez és a képzéshez kapcsolta. Továbbá fontosnak tartotta az ipari munka reformját, a munkavédelem javítását, a munkaidő határok közé szorítását és a nők választójogának megadását. A Hull House pénzbeni támogatást nem nyújtott, viszont létrehoztak egy óvodát, hogy könnyítsék a dolgozó nők életét. Ezután alapítottak egy fiúklubot, olasz leányok számára egy klubot, az őslakos chicagói polgárok számára egy veteránklubot, egyedülálló idősebb hölgyeknek vidéki

nyaralásokat szerveztek. Ezen kívül harcoltak a munkanélküli segélyért, a minimálbérekért, a munkaidő rövidítésért, a prostitúció legalizálásáért, a születés-szabályozás jogáért. Hull House tevékenységének kiszélesedésével egyre több helyre volt szükségük, az ehhez szükséges pénzt általában magánadakozók teremtették elő. Toynbee Hall-lal szemben semmiféle egyetem nem állt a vállalkozás mögött, amely időről időre szociális problémák iránt érdeklődő végzős hallgatókat küldött volna residensnek. Magának kellett gondoskodnia munkatársi gárdájáról Öt év után Hull House-nak már 15 residentje volt, tíz év múlva pedig 25, akikkel együtt a szegénygondozáson túl, rendszert dolgoztak ki arra, hogyan lehet regisztrálni egy-egy adott körzetben a rászorultakat, és milyen lehetőségek vannak a segítésre. Barnettékkel ellentétben Jane Addams úgy gondolta, hogy nem kell megtanítani az embereket életük

alakítására, hiszen maguktól is képesek erre, ha a társadalmi viszonyok nem akadályozzák őket. 1961-ben az Illinois Egyetem kérte Hull House területét, a bíróság oda is ítélte. Az egyetem az eredeti házat restaurálta, és múzeumnak rendezte be. A settlement munkáját azonban a Jane Addams Center folytatja, amelyet 1963-ban nyitottak meg Chicago északi részén, az alapítóasszony szellemében.  Mary Richmond: Altamont Hotel: Az eseti munka központja Baltimore-ban (New York) /1889/ Mary Richmond a settlement-mozgalommal ellentétben nem a lakókörnyezet és a munkafeltételek javítását, hanem a problémás családok egyéni élet-, nevelési-, és munkaképességének rekonstrukcióját célozta meg analitikus és pedagógiai munkával. Az eseti munkát, a személyes tanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Az volt az álláspontja, hogy a gondozók képzésének központjába nem a szegénység általános törvényszerűségeinek, hanem az egyes

eseteknek a konkrét elemzései kerüljenek. Azt szerette volna, ha a szociális munkások induló és bővülő képzésük során azokat az ismereteket szerzik meg, melyek segítségével meg tudják állapítani, melyek is a „megfelelő kérdések” és a „megfelelő adatok”. Célja, hogy a rászorultságot a szociális tanulás folyamata során sokkal jobban el lehet majd tüntetni, mint közvetlen anyagi adományokkal. A szakma professzionalizálását szerette volna 7 elérni, s hogy a szociális szakmát iskolákban tanítsák. (A szakma professzionalizóládását 1915-től számoljuk.)  Alice Salomon: Berlin elso szociális noiskolája /1893/ Alice Salomon 1893. december 5-én elment a Szociális Segítséget Nyújtó Leányok és Asszonyok Csoportjai alapító gyűlésére, és 15 másik nővel együtt belépett a szervezetbe, majd megalapított egy új leánynapközit, munkát vállalt egy szociális információs állomáson, és néhány barátnőjével

együtt Toynbee Hall mintájára megalapította az első berlini női munkásotthont. Elkezdték a munkásnőket foglalkoztatni, kézimunkák, előadások, zene vagy színház nyújtott felüdülést. Jeanette Schwerinnek és Alice Salomonnak is a társadalmi aktivista segítőnők képzése és továbbképzése volt a legfontosabb feladata. A feladat sikeres megoldásának tétje az volt, hogy a szociális munka a nők számára megnyílik-e hivatásként, vagy továbbra csupán társadalmi munkában dolgozó szegénygondozók lehetnek. 1899 júliusában meghalt Jeanette Schwerin, és Alice Salomont kinevezték utódjául. Első tevékenysége a szegénygondozás első egyéves tanfolyamának megszervezése volt, a következő lépés pedig a „szociális csoportok” és a jóléti intézmények közötti kapcsolat kiépítése. 1908-ban megalapították az első szociális problémákkal foglalkozó nőiskolát Berlinben. Alice Salomon lett az igazgatónő Nyolcvanan jelentkeztek a

képzésre Öt évvel később a termek már szűknek bizonyultak. A világháború kitörésekor a szociális munka egyre inkább a nőkre maradt. Alice Salomon nem tudta elég gyorsan kiképezni tanítványait, és ezért gyorstalpaló tanfolyamokat kellett beindítania. Ő maga a nemzeti női szolgálatnál vett át feladatokat, ott elsősorban a művészek és az értelmiségiek segélyprogramjaiért vállalt felelősséget. A politikai és szociális reformok, amelyekért annyit harcolt, részben megvalósultak (a nők választójoga, a 8 órás munkaidő, oktatási és foglalkozási területek megnyitása a nők számára, birodalmi ifjúsági jóléti törvény). Alice Salomon abból indult ki, hogy a szociális munkások szerepe, feladata egyre növekszik a családgondozásban, a közegészségügyben, az egészséggondozásban, az újszülött-ellátásban és a fiatalkorúak bíróságánál szaktanácsadókként. Véleménye szerint egy, a szegénységet legyőzni akaró

tevékenységből olyan valódi foglalkozás alakult ki, amely az orvosok, tanárok, bírók hatékony működését segíti, mindazokét tehát, akik az emberek életét egészségesebbé, jobbá, tartalmasabbá akarják tenni. Alice Salomon sokat tett a szociális munka módszereinek fejlesztéséért, álláspontja az volt, hogy a családot meg kell tanítani gondolkodni és dolgozni. Célja: úgy segíteni a kliensnek, hogy az alkalmazkodni tudjon a környezethez, vagy a környezet kell megváltoztatni, hogy abban a kliens megtalálja a helyét. 8 A fiatalokkal végzett szociális munka: Herman Hoffmann: - Vándormadár mozgalom, Kurt Löwenstein: - Gyermekbarát mozgalom Herman Hoffmann és egyik tanítványa Karl Fischer 1901. november 4-én öt steglitzi tanuló apjával és fél tucat egyetemi hallgatóval megalapította a Wandervogel (Vándormadár) egyesületet, mely a fiatalok utazását, túrázását volt hivatva támogatni. A felnőttek nem avatkozhattak az

egyesület belső ügyeibe. Két évvel később maga a porosz Oktatásügyi Minisztérium is elismerte az egyesületet. A Vándormadár mozgalom futótűzként terjedt a berlini gimnazisták körében. Ami új volt bennük, hogy csaknem kizárólag polgári származású gimnazisták tartoztak köreikbe, valamint hogy az állammal és az iskolával szembekerülve a gimnazisták napi életében kritikus alternatívát jelenítettek meg. Két dolgot adott a mozgalom a tagoknak: egykorúak és azonos érdeklődésűek közösségének megtapasztalását a maguk választotta kis csoportokban, valamint az egész testet, a szellemet és lelket megmozgató tevékenységet. A mozgalom legjelentősebb kulturális teljesítménye az volt, hogy az egykorú fiatalok csoportjában lévő szocializációs önnevelési lehetőséget adott. A kedvtelésből túrázók kis, autonóm csoportjainak kerete alternatív önnevelést hozott a gimnáziumi pedagógiába, és kedvező volt a fiatalok

fejlődése szempontjából. A Vándormadarak mozgalma a fiatal tagjainak individuális szükségleteit akarta fejleszteni tevékenységekkel, élményekkel és érzésekkel, minek során a családból kiinduló nevelési törekvéseket meghaladják és az iskola személyiséget megsemmisítő hatását mellőzik. Ez az egység nem tartott ki az első világháború alatt, mégis a modell egyes elemei századunk sok ifjúsági mozgalmának alapelemeit alkották és alkotják ma is.  1898-ban megjelenik Paul Natorp (1854-1924) Sozialpedagogik című műve.  1899-ben megalapul Amszterdamban az első szociális munkásokat képző iskola.  1904-től megindul a szociális szakemberek képzése Londonban.  1910-re már 14 ilyen iskola jön létre. A segítő szakma kialakulása Magyarországon 1816-tól Magyarországon tömeges szegénység van, megkezdődik a szegénygondozás. Egyesület látta el a természetbeni juttatást, pénzbeli segítést, munkahelyteremtést,

koldulás elleni programok, Kolduló gyerekek Oskolájá nyílt meg. 1827-ben A koldusokat összeírták, az idegeneket kitiltották az országból, a rászorultakat elhelyezték, a nem rászorultaknak dolgozni kellett. 9 1859-ben született meg az első szegényügyi törvény, 1867-ben az Andrássy kormány első szegénxyügyi rendelete, mely kimondja, hogy a település feladata: a helybeli szegények segítése. Az 1900-as évek elején minden figyelem a gyermekekre irányul 1905. személyes szolgáltatás megjelenése 1920. a nagy gyárakban a dolgozók számára szociális ellátást biztosítottak / pl ma is van Tiszaújváros / 1930-as években felsőfokú képzés, STEFÁNIA SZÖVETSÉG Hirshler Rezső nevével. 1945 után: a szociális gondoskodás állami feladattá vált. Szegény ember nincs, mert az állam segít és ezt kötelező elfogadni. Pl ingyenes orvosi ellátás 1956 után javulás: teljes foglalkoztatás, ingyenes orvosi ellátás, megindul a lakások

építése. Ártámogatás, dotációkkal tartották alacsonyan a fogyasztási árakat 1970-es évek második fele: a gazdaság megtorpanásával a szociális biztonság is megrendült. A piacgazdaságra való áttéréssel tömegessé vált a munkanélküliség, a szegénység óriási méreteket kezd ölteni. A képzés története Magyarországon: Magyarországon a professzionális képzés 1973-ban indult a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola szervezésében szociális szervező szakot indított. Itt ifjúság és közösségszervezést tanultak. 1980. Ferge Zsuzsa kutatásai --- hazánkban nagyon sok szociális probléma van / kábítószer, alkoholizmus / 1982-ben Szociálpolitikai Műhely beindítása / Solt Otília /---1990-ben megszűnt. 1985. ELTE szociálpolitikusokat képez, beindította az egyetemi és főiskolai szintű szociális munkás képzést. Családsegítő központok megalakulása 1990. Szekszárd 4 éves szociális munkás képzés 1991. Esztergomban

tanító - szociálpedagógus szakpárban, majd 1992-1996-ig: Hajdúböszörményben óvodapedagógus - szociálpedagógus szakpárban. Jelenleg 12 felsőfokú intézményben képeznek szociális szakembereket: - felsőfokú 4 éves--- szociálpedagógus képzés, általános szociális munkás - egyetemi 5 éves--- okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociológia. Jelenleg 8 főiskolán folyik szociálpedagógus képzés 1996-tól: Hajdúböszörmény, Eger, Esztergom, Nyíregyháza, Győr, Zsámbék, Jászberény, Sopron. Középfokú képzés: szociális asszisztens, gondozó, ápoló. 10 A szociálpedagógus szakmai tudása, ismeretei, képességei, személyisége A szociális munka fogalma William Schwartz szerint a szociális munka közvetítés egy olyan folyamatban, ahol az egyén és a társadalom kezet nyújtanak egymásnak önnön kiteljesedésük kölcsönösen meglévő igényéből fakadóan. Werner Boehm szerint a szociális munka célja az, hogy

növelje az egyének társadalmi funkcióképességét olyan cselekvés révén, amelynek a középpontjában az egyén és környezete közötti kölcsönhatás áll. • csökkent képességek helyreállítása • egyéni és társadalmi erőforrások előteremtése • társadalmi funkciózavar megelőzése Pierce szerint a szociális munkának egyrészt az a feladata, hogy növelje az emberek problémamegoldó, konfliktuskezelő képességét. Előmozdítja azon intézmények hatékony és humánus működését, amelyek az embereknek anyagi támogatást és szolgáltatásokat társadalom között. A soproni konferencia megfogalmazása: A szociális munka olyan professzionális tevékenység, amely egyrészt segít egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességének javításában ill. helyreállításában Másrészt hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek megvalósításához, vagyis javítja a szociálpolitika

funkcionálását. E tevékenység az ember és a komplex módon értelmezett környezete közötti viszony javítására, tudósítására irányul. Gordon szerint a szociális munka nem más, mint a személy ill. a környezeti szituáció közötti összhang megteremtése. szociális munka célja: 1 vigasztalni, 2 változtatni, 3 irányítani, 4 társadalmi konfliktusokat kezelni. 11 A szociális munka fő célja: ha az egyén már kipróbálta a természetes támaszokat, de nem kapott segítséget, és továbbra is konfliktus feszül az egyén és az ökorendszer valamely szintje között, ehhez tud a szociális munkás segítséget nyújtani azáltal, hogy növelni az emberek problémamegoldó-, leküzdő-, fejlődési képességeit, előmozdítani az intézmények emberközpontú, hatékony, humánus működését, kapcsolatot teremteni az emberek és az ellátórendszer között. Hagyományos munkaterületek: egyéni esetkezelés, csoportos szociális munka,

közösségi szociális munka. A szoc. munka beavatkozási stratégiájának középpontjában a személy – szituáció kölcsönhatása áll. A szoc munka partnerkapcsolat formájában zajlik, a problémamegoldó folyamat közös vállalásával. A szakmai struktúrában szociális munkások, és specialisták is szerepelnek. (orvos, pszichológus, mentálhigiénikus) A szociális munka eszközei: legfontosabb eszköz a szociális munkás saját maga. Saját humánus személyisége, amely minden rászoruló emberi méltóságát képes tisztelni. A szakmának semmilyen nagy célt, utópiát nem kell sugallnia, egyszerűen megfelelő egyensúlyt kell létrehozni az ember képességei és szociális helyzete között, hogy felismerje a lehetőségeit, és segítse azokat, akik hasonló célokat követnek. A kliensnek szüksége van arra, hogy: 1 egyénként, és ne típusként foglalkozzanak vele, 2 pozitív és negatív érzéseit egyaránt kifejezhesse, 3 elfogadjuk, mint

méltósággal bíró embert, 4 amikor kifejezi érzéseit, akkor megfelelő fogadtatásra, megértésre találjanak, 5 se meg ne ítéljék, se el ne ítéljék őket azokért a nehézségekért, amelyekkel küzdenek, 6 maguk válasszanak és hozzanak döntéseket a saját életükre vonatkozóan, tartsuk titokban a róluk szóló információt. A szociális munkás feladata „felvértezni” a klienst azzal a képességgel, hogy a továbbiakban ne legyen szüksége segítségre. A szociális munkás eszközei: szolgáltatás, támogatás (természetbeni), pénz. A szociális munka ismeretalapja: Ismeretalap: 1 láthatatlan ismeretanyag + intuíciók, 2 letesztelt tudásanyag, 3 segítő szakmák + szolgáltató szakmák ismeret. Az ismeretanyagok forrásai: szakirodalom, kapcsolódó szakterületek fogalmai, 12 gyakorlati szakemberek tapasztalatai. A szociális munkás ismeretalapja: 1. a szociális munka általános ismeretei, 2. adott gyakorlati terület ismeretei,

3. egy adott intézmény működésének ismeretei, 4. adott kliensrendszer ismerete, 5. egy bizonyos interakció ismerete A szociálpedagógus képesítést kap a függőségben lévő korosztály (0-18 évesek) és a függőségben maradt vagy szocializációjában fogyatékos egyének (18-24 évesek) problémáinak kezelésére. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak: - a gyerek és ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális problémáit egységben, komplex rendszerben kezelni, - az érintett személyekkel, csoportjaival, családjukkal együttműködve, valamint a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát megtartani, illetve a megbomlott egyensúlyát helyreállítani. A 6/1996. (I10) Kormányrendelet szerint a szociálpedagógus kompetenciakörei: 1. Tanulási zavarok kezelése; 2. Kapcsolati zavarok kezelése; 3. Szociális problémák kezelése (anyagi, gazdaságbeli problémák, a szegénység

kezelése); + Szabadidő-szervezés. (A négy kompetenciakör vonalán lehetnek hangsúlytolódások, attól függően, hogy hol dolgozik a szociálpedagógus.) A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ISMERETEI A szociálpedagógusnak tudnia kell minden önmagáról, a szakmáról, a beavatkozásról. Ismernie kell a környezetét, a problémát vagy a megváltoztatandó területet Tudással kell rendelkeznie klienséről, a társadalomról és a kultúráról. Alfred Kadushin a szociális munkát végzők számára az ismeretek 5 csoportját különbözteti meg: Ismeretek szélessége 13 Általános szociális munkás ismeretei A humán ökorendszer hét szintjének bármelyikéhez egy sor elméleti terület ismeretei nyújtanak tudást. Szociálpolitikai szolgáltatások (a társadalmi problémák megelőzése, megoldására létrehozott programok, intézmények). Egy adott gyakorlati terület ismeretei A szociális munkások különböző szituációkkal foglalkoznak, amelyek az emberi

tapasztalat egész területét felöleli. (gyermek, ifjú, idős, fogyatékos, szenvedélybeteg, bűnmegelőzés, életminőség) Egy adott intézmény működésének ismeretei Intézmény profilja, pénzforrása, vezetése, szervezeti felépítése, kliensekkel kapcsolatos elvek, szervezetei kapcsolatok. Egy kliensrendszer ismeretei Egyén, család, csoport, közösség aktuális helyzete, előidéző okok, speciális szükséglet, életkori sajátosságok. Egy bizonyos interakció ismeretei Az interakció oka, előzménye, eredménye, jelenlegi interakció remélhető eredménye. ⇓ Az ismeretek mélysége (Egy adott problémahelyzet.) A szociálpedagógusnak rendelkeznie kell: általános műveltséggel, szakmai műveltséggel.  Fontos, hogy a szociálpedagógus ismerje: o a társadalmi környezetét, kultúráját, o az emberi életciklusok, életszakaszok jellegzetes pszichikai helyzetét, zavarait, 14 o az emberi kapcsolatok szociálpszichológiai, társadalmi,

lélektani változásait, az embert, mint társas lényt és a mikrokörnyezetét, ahol él. Kerfoot és Butler szerint a szociálpedagógusnak ismerni kell: - a gyermekek normál fejlődését és egyes gyerekek speciális szükségleteit, - a leggyakoribb gyerek-, kamasz-, és ifjúkori feszültségforrásokat, - a szülői szorongás leggyakoribb okait és azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyeket a nem megfelelő szülői gondoskodás okoz, - azoknak a szervezeteknek a hálózatát, akik segítséget nyújtanak a gyermekek támogatásában, - a vonatkozó jogszabályokat, - a megfelelő együttműködési módokat az egyénekkel és családokkal. A 6/1996. Kormányrendelet meghatározza a szociálpedagógus szükséges ismereteit: Tanulmányi területek ismeretének arányai a rendelet szerint: - társadalmismeret: 10%, társadalom- és szociálpolitika: 10%, pszichológiai: 15%, pedagógiai: 20%, szociális munka: 20%, jog: 10%, társadalom-egészségtan: 5% A kormányrendelet

konkrétan kimondja azt is, hogy melyek azok a szakmai ismeretek, amik kiemelt helyet kapnak. E szerint a szociálpedagógusnak ismernie kell: - a problémák okait, a klienskört, az önismeretet, a partneri kapcsolatokat, a rendszerszemléletű elemzést, a kompetenciahatárokat, a szakmai gyakorlati terepeket. Az ismeretek a szociálpedagógus munkáját csak abban az esetben segítik, ha megfelelő képességekkel, valamint személyiségjegyekkel is rendelkezik. KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK 1. Kommunikációs képességek: kapcsolatteremtés, együttműködés, érvelés, a gyermekekkel való beszélgetés képessége. 2. Szociális képességek: empátia, tolerancia, segítőkészség, nyitottság, önsegítés, kudarctűrés, előítéletek kezelése, érzelmek kezelése. 3. Intellektuális képességek: tapasztalatok elemzése, meggyőzés képessége, döntéshozatal képessége, problémamegoldó képesség. 4. Adminisztrációs képességek: szakmai jelentések, jegyzőkönyvek,

kérvények elkészítése, naprakész információk, bizalmas adatkezelés. 15 A szoc.pedagógusnak képesnek kell lennie: - a kliensek problémáinak beazonosítására, a kliensek problémamegoldó képességének javítása, az erőforrások mozgósítására a problémák megoldása érdekében A szükséges készségek rendszere: 1. Adatgyűjtési készség: párhuzamosan fejlődik a gyakorlattal, 2. Elemző készség, rendszerelmélet: az összegyűjtött adatok elemzése, elhelyezése, 3. Fontossági sorrend kialakítása: szelektálás, 4. Alternatívák, tervek felállítása: minél több variációja legyen, 5. Cselekvési terv összeállításának készsége, 6. Kérdező készség: megfelelően tudjon reagálni, 7. Visszakérdezés készsége, 8. Empátiás készség, 9. Interjúvolás készsége, 10.Kommunikációs készség, 11.Sokféle módszer kialakításának készsége A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEGFONTOSABB SZEMÉLYISÉGJEGYEI: • empátia, humanitás,

széleskörű ismeret, felelősség, tisztesség, hitelesség, kitartás, kongruencia, aktivitás, optimizmus, kellő fokú türelem, szociális érzékenység, tolerancia, előítélet-mentesség, feszültségkezelés, önértékelés. Nem alkalmas szociálpedagógusnak, aki: - túlzottan autoriter (irányító, önérvényesítő), - túlzottan aktív (mindent ő csinál), - nem tud más értékrendet elfogadni, csak a sajátját, - cselekvőképtelen. A szociálpedagógus munkájában a kompetencia határok felismerése szigorú követelmény. Az ismeretek csak megfelelő készségek, képességek megléte esetén segítik a szociálpedagógus munkáját, tevékenységét. A szakmához átlag feletti emberszeretet, pszichológiai érzék, lényeglátás, értelmesség kell. A SZOCIÁLPEDAGÓGUS MUNKA TARTALMA / 1996-os kormányrendelet / A szociálpedagógusi munka: - hivatás, - megelőzi, enyhíti a társadalmi problémákat, - illetve az egyén és környezet megromlott

viszonyát, 16 - javítja az egyén problémamegoldó képességét, életviszonyát, önsegítését, - összekapcsol erőforrásokkal Tömörebben: 1., megelőzés 2., problémakezelés 3., hiánypótlás 4., szükséglet-kielégítés 5., segítés - önsegítés A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ESZKÖZEI: a., értékek b., ismeretek c., készségek, képességek A., ÉRTÉKEK: a szociálpedagógus szakmája során valamilyen értéket képvisel illetve értékek nevében cselekszik. Fontos: szem előtt kell tartania a szakma által megfogalmazott értékeket, alapelveket. A szociálpedagógusi szakma által képviselt értékek nem ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEK SAJÁTOS ÉRTÉKEK 1., egyenlőség: a szociálpedagógus 1., lehet előítéletes, minden humanitás: emberi méltóság embert tisztelete egyenlőnek kell tekintenie 2., igazságosság: meg kell győződnie róla, hogy ki mit kapott meg, és mit nem. 3., jogszerűség: jogszabályokat, ismernie törvényeket, kell 2.,

tolerancia: türelmesség mások véleménye iránt a 3., felelősség közlönyöket. /Szociális törvény, gyermekvédelmi törvény, adatvédelmi törvény, esély törvény stb. / 4., szolidaritás 4., tisztesség 5., biztonság / a kliens érezze, hogy 5., autonómia megbízhat a segítőben / 6., demokrácia / a kliens jogainak 6., empátia / belélő képesség / tiszteletben tartása, egymás meghallgatása / 17 7., szabadság / döntési, választási 7., kompetencia szabadság a kliens és a segítő számára is / 8., közösségiesség Az általános értékek egymás nélkül nem működnek, együtt van jelen! A sajátos értékeket az etikai dilemmák tartják fenn. A szociális munkában szükséges tudás része: 1. terület: az emberi szükségletek ismerete és az, hogy azokat hogyan lehet kielégíteni 2. terület: azoknak az intézményeknek és szociális forrásoknak az ismerete, amelyek 3. az előbbiek kielégítését szolgálják 4.

terület: annak tudása, hogy hogyan lehet ezeket az intézményeket és az emberek 5. szükségleteinek kielégítését egymáshoz igazítani ISMERETEK AZ 1996-os KORMÁNYRENDELET ÉRTELMÉBEN: 1., a társadalmi szükségletek szabályozása, 2., a problémák okai, 3., szükségletek, 4., veszélyeztető tényezők, 5., ember - környezet viszonyrendszere, 6., gyermeki fejlődés, szocializáció, 7., adekvát segítségnyújtás módszerei, 8., tervezés, ellenőrzés, értékelés, 9., kompetencia határok C., A SZOCIÁLPEDAGÓGUS KÉPESSÉGEI: 1., A szakma alapkészsége: a KOMMUNIKÁCIÓ , egy jó szociálpedagógus másképpen beszél a kliensekkel, a kollegákkal, intézménnyel, szakemberekkel. A kommunikáció nem csupán verbális kifejezésekre, hanem írásos szintre is kiterjed. / szakmai jelentések, jegyzőkönyvek, kérvények stb. / 2., mások meghallgatásának képessége 3., önismeret képessége 4., adatgyűjtéshez szükséges készségek 5., fontossági

sorrend, szelektálás képessége 18 6., intellektuális képesség 7., interpersonális képesség 8., adminisztrációs képesség 9., döntéshozó képesség 10., erőforrások használata A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEGFONTOSABB SZEMÉLYISÉGJEGYEI, amelyekkel a szociálpedagógusnak rendelkeznie kell: - kudarctűrő képesség - konfliktuskezelő képesség - problémamegoldó képesség - együttműködő, kapcsolatteremtő képesség - hiteles, empatikus, őszinte 19 2. tétel A szociálpedagógus rendszerszemlélete, a humán ökorendszer. Alapelvek, dilemmák, a Szociális Munka Etikai Kódexe VÁZLAT I. A szociálpedagógus rendszerszemléletének részletezése 1., Welch a kölcsönhatás elmélete 2., Dean Pierce a humán ökorendszer 3., ökológiai szemlélet, a beavatkozás rendszere II. Alapelvek, dilemmák 1., általános és szakspecifikus alapelvek 2., dilemmák a., beavatkozás dilemmája b., értékelés c., elkötelezettségi, ún lojalitás

dilemmája d., kontroll dilemma e., autonómia dilemmája III. A Szociális Munka Etikai Kódexe 1., Történeti áttekintés 2., Módosított kódex 3., Új elemek kiemelése A szociálpedagógus rendszerszemléletének elemzése RENDSZERELMÉLETEK I.) A Welch-féle humán ökorendszer-elmélete segítségével megérthetjük az ember és a környezet között fellépő kölcsönhatásokat. (A rendszerszemlélet lényege, hogy a csoportok rendszert alkotnak, egyik a másik nélkül nem működik, ha az egyikbe beavatkozunk, változik a többi is.) Ronald Woods szerint a humán ökorendszer szintjeit, mint "jól működő természetes támaszokat" kell értelmezni az alábbiak szerint: 20 SZINT JÓL MŰKÖDŐ TÁMASZ I. FIZIKAI SZINT (az ember testileg) Kielégített fizikai szükségletek. A test jól működik, a betegség kezelhető. II. INTRAPERSZONÁLIS SZINT (eszme és érzelmek) Hangulat és érzelmek pozitívak, önértékelés jó. Negatív érzelmek

lehetségesek, de nem dominánsak. III. INTERPERSZONÁLIS SZINT (az egyes emberek közötti interakciók) Kapcsolatok vegyesek, de általában pozitívak. Küzdelem van, de kezelhető. Szexuális igények kielégítettek. IV. CSALÁDI SZINT A család vagy más kiscsoportok a hozzátartozás érzését nyújtják, a probléma idején pedig támaszt. V. (HELYI) A helyi környezet intézményei és szervezetei alapvető KÖZÖSSÉGI SZINT társadalmi szükségleteket elégítenek ki. (pl munka, oktatás, egészségügy stb.) VI. KULTURÁLIS Az egyén egy (valláson, hagyományon alapuló) kultúra SZINT részének érzi magát, amely viselkedésmintát nyújt, különösen a döntéshozatalok időszakában. VII. ÁLLAMI, Az adott ország törvényei és szociálpolitikája általában NEMZETI SZINT biztonság- és igazságérzetet nyújt. Az életés vagyonvédelem megoldott. NEM JÓL MŰKÖDŐ TÁMASZ Az alapvető fizikai szükségletek ki-elégítetlenek. A betegség gyakoribb,

mint az egészséges állapot. Fogyatékosság is lehet. Hangulatok, érzések általában negatívak. Alacsony az önértékelés. Problémamegoldás, döntés fogyatékos. Hiányoznak az alapvető támaszt és szeretetet nyújtó kapcsolatok, illetve ha vannak, akkor destruktívak. Hiányoznak a hozzátartozás élményét biztosító csoportok vagy a család, vagy a bennük lévő kapcsolatok destruktívak. Nincs kihez fordulni a problémával. A helyi intézmények hiányoznak vagy nem jól működnek. Alapvető szociális igények részben vagy egészben kielégítetlenek. A kulturális identitás zavart vagy konfliktusos. Dominál a rasszizmus, diszkrimináció és/vagy az egyén a peremre szorul. A gyors társadalmi változás kulturális vákumot vagy a kultúra elsorvadását idézi elő. A szociális, politikai, gazdasági rend-szer nem működik, igazságtalan vagy totalitárius. Háború vagy polgárháború nehezíti az egyén életét. Az interakciók az egyén és a

szociális környezet szintjei között kétfélék. Az egyén belép a szociális környezet különböző szintjeibe és ott cselekszik, valamint a környezet összeütközésbe kerül az egyénnel. Ez a kétirányú cselekvés a szociális munka szakterülete 21 VI.) Pincus és Minahan (1973) szerint a szociális munka gyakorlatában négy alapvető rendszernek van lényegi szerepe: a.) Változásközvetítő rendszer: azokból a szakemberekből áll, akik tervezett változást idéznek elő, e rendszer részei a szakembereket alkalmazó szervezetek is. b.) Kliensrendszer: azokból áll, akik kérték a változásközvetítő szolgáltatásait, vagy szankció fenyegeti őket, ha azt nem veszik igénybe. c.) Beavatkozási irányok rendszere: személyek, ügynökségek és/vagy szervezeti tevékenység, amelyeket valaki mérhető módon meg akar változni a változásközvetítő célja érdekében. d.) Tevékenység/cselekvésrendszer: azon dolgok, amelyekkel a szociális

segítő dolgozik, hogy feladatait teljesítse, illetve elérje célját. Hogyan segítsünk a klienseken? Az a szociális munka nagy kérdése. A rendszerszemléletű szociális munka jellemzői: 1. A rendszerszemlélet a megismerésnek, a megismerhetőségnek az egyik eszköze, egyik folyamata. Attól, hogy valami sokfajta, logikátlannak tűnik kívülről, attól még megismerhető. 2. Kölcsönhatásokat vizsgál. Nemcsak arról van szó, hogy a segítő hat a kliensre, hanem többfajta kapcsolatról. A kliens hat a segítőre, környezetésre, a segítő is hat a kliens környezetére, stb. A szociális munka öt szereplője (mindenki mindenkivel) kölcsönhatásban van. 3. Kétfajta rendszert különböztet meg: zárt, nyitott. Zárt rendszer: ha tudnánk olyan kört rajzolni, amin belül zajlanak a folyamatok és a külső hatások nem zavarják. A szociális munkában abszolút lehetetlen ennek megvalósítása. Egyetlen család sem fogható fel zárt rendszerben

A totális intézmények kísérlik meg azt, hogy zárt rendszerként viselkedjenek. Pl szociális otthon, büntetés-végrehajtás. A bentlakásos intézet sokkal zártabb a valóságban. A szociális munkában nyitott rendszerekkel kell foglalkoznunk, a szociális rendszerek nyitottak, ahány eset, annyi fajta nyitottságot találunk. Mennyire nyitott és mennyire zárt egy rendszer? A rendszereket le lehet zárni jogilag. A jog mindenkire vonatkozik 4. A rendszerszemléletű munka sokdimenziós eljárás. Mi nem rendszerszemléletű szociális munka? Lineáris elmélet a rendszerszemlélet ellentéte: pl. ha jó 22 tanuló vagyok, jó munkahelyem lesz, jó jövedelmem lesz, biztonságos nyugdíjhoz fogok jutni. A lineáris pálya egyvonalú fejlődés, a rendszerszemléletű szociális munka elágazó programok hálója, nem egyvonalú. A rendszerszemlélet és a lineáris szemlélet is működhet. Először a lineáris szemlélet alakult ki, fél évszázaddal

később (XIX. sz közepén) a rendszerszemléletű szociális munka. A rendszerszemléletű gondolkodás azt jelenti, hogy a valóságot egy bizonyos perspektívában képzeljük el. Bertalanffy az általános rendszerszemlélet megalkotója Azt írja le, miként szerveződnek rendszerek szerkezetileg és folyamat szempontjából, és hogy milyen viszonyt alakítanak ki a környezetükkel szemben. A casework klasszikus kliensközpontú egy alapvetően lineáris módszer, a gondolkodás és a cselekvés középpontjában a kliens, valamint a szociális munkás és a kliens egyvonalú viszonya áll. Goldbrunner és munkatársai a családgondozás területén olyan új koncepciókat tettek le az asztalra, melyek a rendszerszemléletű családterápia módszertanát a szociális munkáéval egyeztetik, és a szociális munkának megfelelően módosítják. Rendszerhez tartozás: az ember társas lény. Ez azt jelenti, hogy számtalan társas rendszerhez tartozik, pl családjához,

vállalathoz, sportegyesülethez, kórházhoz – ha beteg, stb. A szociális munkának központi érdeklődése a társas rendszerek az emberi interakcióiból kialakuló funkció együttesekre irányul. Ezek lehetnek nagy képződmények, mint állammá szerveződött társadalom, de lehetnek egészen kis közösségek, pl. munkacsoport vagy házaspár. A nyitott rendszer kapcsolatban van a környezettel A rendszerhatároktól függ, hogy valaki egy társas rendszerhez tartozik-e vagy sem, a rendszerhatárok pedig környezeti elhatárolások. A rendszerhatárok és a rendszer és környezete közti határvonal rugalmassága igen jelentős a szociális munkás számára, mert rajta áll, hogy felismerje a valódi összefüggéseket, és hogy mi okozza a problémát. Rendszer funkcionalitása: az élő rendszereknek értelmük van, ami kulturális értékekből és társas normákból vezethető le. A különböző típusú rendszereknek megvan a maguk sajátos társas értelme. Amikor

az emberi interakció – melyből a szociális rendszer áll – bizonyos funkciót lát el magára a rendszerre, vagy környezetére vonatkozóan, ha ez a rendszercélra irányul. Az a rendszer, mely nem céljának megfelelően működik, diszfunkcionális rendszer. A diszfunkcionális rendszer fajtái: 23 - funkciókiesés: a rendszer egyik tagja hiányzik (állandóan távollévő apa, megbetegedő anya) - hibás működés: a rendszer meghatározó tagjai diszfunkcionálisan működnek a rendszercél szempontjából, - működési konfliktus: a rendszeren belül konfliktus alakul ki – a rendszer hibásan működik, vagy leáll. A diszfunkcionális rendszer problémarendszernek számít, ilyenkor a szociális munkás figyelme nem az egyénekre irányul, hanem a rendszer ellátott funkcióira. Rendszerkapcsolat: a rendszerkapcsolat két vagy több olyan rendszer viszonyát jelenti, amelyek sem al-, sem szuprarendszerei egymásnak. A szociális rendszerek sokrétű

kapcsolatban állnak más szociális rendszerekkel. - Pozitív rendszerkapcsolatról akkor beszélünk, ha valamennyi résztvevő rendszer megfelel értelmének, illetve céljának. - A negatív rendszerkapcsolatnak három fajtája van: hiányos-, céltól idegen rendszerkapcsolat, és rendszerkonfliktus. A szociális munkás csak akkor képes optimális szociális munkát végezni, ha rendszerszemléletűen gondolkodik és ténykedik. A rendszerszemlélet lényege: a rendszerek kapcsolatban állnak egymással, és függésben is. Meg kell vizsgálni, milyen egységekből áll, hogyan hatnak egymásra. Parsons: meg kell vizsgálnunk az elemeket, kölcsönhatásaikat, függőségi viszonyát is. Lehetnek zárt vagy nyílt típusú rendszerek Nyitott: nagyobb változási mutatókat mutatnak az elemek. Zárt elemek fixek Az egyéneknek alkalmazkodni kell a rendszerhez Gofman: totális intézmények rendszere: jelentősen befolyásolják, korlátozzák az ember életvitelét,

szükségleteit. Pl katonaság, börtön, idősek otthona, oktatási intézmények, bentlakásos és átmeneti szociális intézmények. Meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben befolyásolják az ember életét: börtön – nagyon, intézményfüggőség alakul ki: úgy alkalmazkodik, hogy nem szívesen tér el a rendszertől. Gond, ha el kell hagynia (állami gyermekvédelem, stb.) Peter Lüssi szerint: a lineáris típusú (egyén vagy kliens – segítő) ellentétben áll a rendszerszemléletű szociális munkával. A problémákat rendszerszerűen kell megoldani, pl. hajléktalanoknál meg kell vizsgálni a rendszer diszfunkcionális működését, a családi kapcsolatait, a lakhatás hiányát, a szociális rendszer 24 működését, stb. Ebben a rendszerben egyéni esetkezeléssel nem lehet eredményt elérni, ha a hajléktalan rendszert nem veszi figyelembe. Meg kell ismerni a rendszereket, egymásra hatásukat, így kell megtervezni a munkát. Milyen rendszereket

kell vizsgálni? 1973. Allen Pincus és Anne Minaham megírta A szociális munka gyakorlata: modellek és módszerek c. könyvet, mely a rendszerelemzés szociális munkában való alkalmazásának elfogadott módszerét mutatta be. Ők írták le azt az alapvető 4 rendszert, melynek a szociális munka gyakorlatában lényegi szerepe van. - Változásközvetítő rendszer: intézményrendszer milyen változást akar kezelni (fogyatékosok eü-i intézményben való kezelése) csak olyan mértékig végezzük, amíg szükségszerű változása meghatározza a tevékenység rendszert is. Azokból a szakemberekből áll, akiket arra alkalmaznak, hogy tervezett változást idézzenek elő. A rendszernek része az a szervezet is, amely ezeket a szakembereket alkalmazza. A változásközvetítő személy olyan szakember, akit a tervezett változások elérése érdekében alkalmaztak. - Kliensrendszer: mennyire egységes problémái vannak, vannak-e konfliktusok a rendszer elemei

között, kik érintettek a problémában (több érintett is van, problémája másokra is hat: gyermek, szülők, hajléktalan társak). Azokból áll, akik kérték a változásközvetítő szolgáltatásait vagy szankció fenyegeti őket, amennyiben nem veszik igénybe. Ők a szolgáltatás várható kedvezményezettjei Elvárás, hogy ezeknek a munkára szóló megállapodásuk vagy szerződésük legyen a változásközvetítővel. - Beavatkozási irányok, technikák rendszere: milyen leírt, bevált, leszabályozott technikák vannak, amit lehet használni, mi az, ami reálisan elérhető? Ha a beavatkozási irányok nem kötődnek a kliens problémájához, diszfunkcionális lesz a rendszer. Személyekből, ügynökségekből és/vagy szervezeti tevékenységekből áll, amelyeket valaki mérhető módon meg akar változtatni annak érdekében, hogy a változásközvetítő céljait elérje. A beavatkozási irányok rendszere változásának elemzésével mérhetjük a

hatékonyságot, és mechanizmust hozhatunk létre az elszámoltatáshoz. - Tevékenységrendszer: mi az, amit meg lehet tenni, és meg tudunk tenni? A szociális munkát végzők intézményrendszerben dolgoznak, meghatározza számukra tevékenységük rendszerét, körét, működési kereteket. A kifejezés azon dolgok körülírására szolgál, melyekkel a szociális munkás dolgozik, hogy feladatait teljesítse, ill. elérje a 25 változtatási erőfeszítések céljait. Időnként több különböző rendszert is be kell vonni annak érdekében, hogy a változásközvetítő célt érjen. Könnyen belátható, hogy ezek a rendszerek sok esetben átfedik egymást. A kliens része lehet a beavatkozási irányok rendszerének, amikor pl. egy házassági probléma megvitatásában segítjük. A Pincus-Minahan modell négy rendszerének kifejtése Felkínált problémák – kliensrendszer –változásközvetítő rendszer. A beavatkozási irányok rendszerében az adatok

elemzése után meg kell határozni a kimeneteli célokat és beavatkozási irányokat. Ha ez megvan, akkor az akciórendszerben a stratégiát, a módszerbeli célokat kell lefektetni, végrehajtani, majd értékelni kell a kimenetelt. A szociális munkás szakmája során valamilyen értéket képvisel, illetve értékek nevében cselekszik. Fontos szem előtt tartani a szakma által megfogalmazott értékeket, alapelveket. nem ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEK SAJÁTOS ÉRTÉKEK 1., egyenlőség: a szociálpedagógus 1., lehet előítéletes, minden humanitás: emberi méltóság embert tisztelete egyenlőnek kell tekintenie 2., igazságosság: meg kell győződnie róla, hogy ki mit kapott meg, és mit nem. 3., jogszerűség: ismernie kell a 2., tolerancia: türelmesség mások véleménye iránt 3., felelősség jogszabályokat, törvényeket, közlönyöket. /Szociális törvény, gyermekvédelmi törvény, adatvédelmi törvény, esély törvény stb. / 4., szolidaritás 4.,

tisztesség 5., biztonság / a kliens érezze, hogy 5., autonómia megbízhat a segítőben / 6., demokrácia / a kliens jogainak 6., empátia / belélő képesség / tiszteletben tartása, egymás meghallgatása / 7., szabadság / döntési, választási 7., kompetencia szabadság a kliens és a segítő számára is / 8., közösségiesség 26 Az általános értékek egymás nélkül nem működnek, együtt van jelen! A sajátos értékeket az etikai dilemmák tartják fenn. A szociális munka dilemmái: A szociális munkásnak tevékenysége során előzetesen át kell gondolnia minden lépését azok várható következményeivel együtt. Ezért munkáját folytonos mérlegelés és indoklás kíséri: mit miért tesz és miért nem. A dilemmák – azaz eldöntendő kérdések – sora azzal kezdődik, hogy egyáltalán van-e joga beavatkozni más ember életébe. A szociális munkás nap mint nap beavatkozik az egyéni, családi élethelyzetbe, legbensőbb

magánéleti szférába is. A másik ember életébe való beavatkozás akkor jogos az etikai kódex szerint, ha ezáltal javulhat a kliens helyzete, ha bővülnek lehetőségei. Jogos a beavatkozás krízishelyzetben is, ha veszély fenyegeti őt vagy környezetét. Ez a beavatkozási dilemma Bármilyen beavatkozást etikai döntések sora előz meg és kísér. Kérdések sorozata: Kin akarok segíteni? Mit akarok tenni érte, értük? Mit tehetnének mások? Melyek az általam vallott értékek, s melyek a klienséi? Fontos kérdés az értékelés dilemmája is. A döntésekben szerepet játszik a szociális munkás saját értékrendje, kultúrája. Vallási értékrend, gyakorlat vagy tudományos meggyőződés. Hogyan ítéljük meg az adott helyzetet? Vannak olyan szakemberek, akik úgy gondolják, hogy az arra érdemteleneket nem kell támogatni. Szerintük szociális támogatást csak az arra érdemeseknek kell nyújtani. Fontos az előítélet-mentesség, és az, hogy a

szociális munkás ne azt vizsgálja, miért kell adnia, kinek ad, hanem azt, hogy mit kellene és lehetne tennie a helyzet megoldásáért. Ez nagyon nehéz (etnikum). A dilemmák közül jelentős az elkötelezettségi, ún. lojalitás-dilemma is Kinek a pártján áll egy-egy konfliktushelyzetben a szociális munkás? Ha a családban a családtagok egymással szembekerültek, kinek hogyan segítsen? Például válás esetén. Rendkívüli körültekintést igényel egy gyermek elhelyezésében való állásfoglalás, vagy örökbefogadás is. Néhány eset: • Egy kliens elárulja azt a szándékát a szociális munkásnak, hogy komoly vétket kíván elkövetni. • Egy fiatalkorú lány segítséget kér, segítsük őt abortusz iránti kérelmében. 27 • Egy bentlakásos detoxikáló egyik lakója potenciálisan agresszív, ezért veszélyes lehet a többi bentlakóra. • Egy szociális munkás tudomást szerez arról, hogy egy másik szociális munkás a gondozása

alatt álló súlyosan veszélyeztetett gyermek érdekében nem tesz meg mindent. • Egy kliens akar egy szolgáltatást, amely hatással van a család egy másik tagjára, aki nem akarja ezt a szolgáltatást: egy felnőtt fiú idős apját szanatóriumban akarja elhelyezni, de az apa otthon akar maradni. • A szociális munkás mind a hivatalát, mind a kliensét képviseli. Ez ellentétbe kerülhet egymással. • A szociális segély elosztásának ügyintézésének dilemmái. Nehéz választások elé kerülnek olykor az önkormányzatok pénzügyi ügyintézői amiatt, hogy a pénzügyi keretek szinte soha nem elegendőek arra, hogy minden kérelmezőt támogatásban részesíthessenek. Nagy terhet ró az önkormányzatok költségvetésére • A fizikailag és érzelmileg elhanyagolt, súlyosan bántalmazott, a normák betartására nem nevelt, bűnözésre kényszerített vagy kényszerült gyermekek és fiatalok esetében döntés eredménye a családba való beavatkozás,

vagy a családot sértetlen egységként kell elfogadni. Kényszeríteni kell a szülőket magatartásuk megváltoztatására, vagy a velük való együttműködést választjuk. Értékdilemmáról van szó: segítő kezekben tartó vagy korlátozó elveket követnek a gyermekek elleni erőszakkal foglalkozó segítő szakmák. A veszélyeztetettség szélsőséges eseteiben fordul elő hatósági intézkedés, büntetőjogi felelősségre vonás. A gyermekbántalmazás az elhanyagoláson túl megnyilvánulhat fizikai, pszichikai vagy szexuális erőszakban. A szociális szakember önmagával kapcsolatosan felmerülő kérdései, dilemmái a következők: ♦ Képes leszek-e segíteni másokon? ♦ Hogyan fogom tudni elválasztani a tanácsadói szerepet a barátságtól? ♦ Hogyan kerülhetem el, hogy érzelmileg túlzottan bevonódjam a kliens problémájába? ♦ Valóban szeretném a szociális munkát élethivatásként választani? Az angolszász országokban azt

vallják, hogy minden esetben segítséget kell nyújtani, ha azt a kliens kéri, de csak akkor, ha a kliens saját helyzetével tisztában van, és 28 ő is akarja a segítséget. Német nyelvterületen viszont akkor is beavatkoznak, ha a kliensnek nincs problémarálátása. DILEMMÁK összefoglalva: 1. Beavatkozás dilemmája: Kin akarok segíteni?, Mit akarok tenni érte? A jó szándékú rossz döntések az eredetinél is nagyobb problémát okozhatnak. A beavatkozás módját mindig az eset határozza meg, nincs két egyforma eset. Fontos, hogy a probléma melyik szakaszában avatkozunk be. 2. Értékelés dilemmája: (döntés) A szociális munkás/szociálpedagógus sokszor kerül olyan helyzetbe, hogy azonnal kell döntenie. A döntésben szerepet játszik saját értékrendje, kultúrája, s vannak, akik vallási értékrend alapján, mások gyakorlatból vagy ösztönösen döntenek. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az arra érdemteleneket nem kell támogatni. A

szoc munkásoknál is megtalálható az ún szelekciós mechanizmus, azaz érdemesség alapján döntenek. Az értékelésre a folyamat egész során szükség van Fontos: Minden esetben tisztelni kell az embert, még akkor is ha vétkes vagy annak látszik. Az értékelő dilemma része, hogy összegezni kell, hogy hova jutott a kliens és a segítő a probléma megoldásában. 3. Kontroll dilemmája: Mennyire kell kontrollt tartani, kell-e az elvégzendő munkát ellenőriztetni? Fontos, hogy a segítőnek legyen önkontrollja. 4. Autonómia dilemmája: Mennyire hagyom önállósodni a klienst? Meddig autonóm egy személyiség? Meddig nem a probléma dönti el az autonómiát? Az autonómia dilemmáját a beavatkozás dilemmájával lehet párhuzamba hozni. Fontos, hogy a kliensnek legyen meg az az érzése, hogy a döntését önállóan hozta. 5. Elkötelezettségi dilemma: Kinek a pártján áll a segítő a konfliktushelyzetben? Kinek hogyan segítsen? Fontos, hogy a segítő

mindig az elesettebb, gyengébb helyzetben lévőnek kell, hogy támaszt nyújtson. Férj-feleség esetében vigyázni kell az objektivitásunkra mindenképpen. Az Etikai Kódex alkalmazása a szociálpedagógus munkájában A kliens és a szakember közötti viszony szabályozása, valamint a későbbi kizsákmányolás megelőzése érdekében minden modern szakma kidolgozta a maga etikai kódexét. Az etika nem mindig determinálja viselkedést, de irányt mutat az értékek 29 viselkedéssé transzformálásában. Ezt teszi valamennyi szociális munkás is minden nap, még ha nincs is ennek tudatában. Ebben segíti az etikai kódex A szabadság és a biztonság közti konfliktus nem új jelenség. Minden korban voltak olyan szakemberek, akik megpróbáltak megküzdeni az ebből a konfliktusból következő etikai kérdésekkel. Ezeket a problémákat időről időre megvitatták az akadémiákon, míg mások etikai kódexeket írtak. Nincsenek azonban végleges válaszok A

szociális munkások kötelessége, hogy munkájuk során mindent elkövessenek az etikai kérdések tisztességes megoldása érdekében, még bizonyos kockázat vállalása árán is. Nincsenek könnyű válaszok, de a gyakorlat etikus magatartás iránti jogos igényét mégsem kerülhetjük ki. A szociális munka etikai kódexe Előszó: 1. Az Etikai Kódex a szociális munka gyakorlását meghatározó főbb szakmai etikai normákat tartalmazza. 2. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, (helyreállítását) és kiteljesítését szolgálja. 3. A szociális munka szakmai tevékenység, amely a szociális munkás/szociális munkát végző szakmai felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. 4. A szociális munka államilag elismert oktatásra és szakmai gyakorlat során elsajátítható ismeretekre és készségekre épül. 5. A szociális munkás/szociális munkát végző felelőssége a

kliensekkel, egymással, a munkaadókkal, egyéb szakmák képviselőivel és a társadalom más tagjaival való együttműködésre terjed ki. 6. A szociális munka célja, hogy megelőzze, enyhítse és megakadályozza az egyének, családok, csoportok, közösségek nélkülözését és szenvedését. A szociális munkás/szociális munkát végző felelőssége, hogy megfelelő szolgáltatásokat nyújtson, a szociális problémákat megelőzze és kezelje, valamint hozzájáruljon a társadalmi tervezéshez, fejlesztéshez és cselekvéshez, támogatva az egyéneket, a családokat, a csoportokat és a közösségeket. 7. A szociális munkás/szociális munkát végző felelősséget vállal a kliensek érdekeinek érvényesítésében, igyekszik megelőzni minden olyan intézkedést, politikai 30 állásfoglalást, gyakorlatot, amely a kliensek bármely csoportjának negatív megkülönböztetését eredményezi. Alapelvek: 8. A szociális munkás/szociális munkát

végző tiszteletben tartja minden ember érdekét, méltóságát, egyediségét. 9. A szociális munkás/szociális munkát végző megkülönböztetés nélkül működik együtt a hozzáfordulókkal, az őt alkalmazó szervezet feladatkörébe tartozókkal. 10. A szociális munkás/szociális munkát végző joga és kötelessége a döntést hozók, valamint a közvélemény figyelmét felhívni mindarra, amiben a kormányzat, a társadalom vagy egyes intézmények felelősek a nélkülözés és a szenvedés kialakulásáért, illetve amivel meggátolják ezek enyhítését. 11. A szociális munkás/szociális munkát végző beszámolással tartozik szakmai felettesének, és felelős azért, hogy minőségi munkát végezzen. 12. A szociális munkásnak/szociális munkát végzőnek e célokat integritással és szakmai hozzáértéssel kell szolgálnia. A szociális munkás/szociális munkát végző elfogadja, hogy minden szakma kompetenciája véges és a kliens érdekei

megkívánják mindazok együttműködését, akik osztoznak a kliensért viselt szakmai felelősségben. 13. A szociális munkás/szociális munkát végző szakmai tevékenysége során a titoktartást és az információk felelős kezelését tartja szem előtt. A szociális munkás/szociális munkát végző munkája során tájékoztatja kliensét a segítségnyújtás előre látható menetéről, formájáról, várható következményeiről annak érdekében, hogy a kliens autonóm döntést hozhasson. Kivételt képeznek az autonóm döntésre valamilyen okból képtelen kliensek és azok, akiket intézmény kötelez a szociális munkással/szociális munkát végzővel való kapcsolatfelvételre. Ilyen esetben a szociális munkás/szociális munkát végző a kliens érdekeit képviseli. 15. A szociális munkás/szociális munkát végző a kliens függőségi helyzetével nem él vissza. Munkája során nem a kontroll, hanem a segítségnyújtás a döntő 16. Az Etikai

Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai kötelezettségeknek. I. A kliens és a szociális munkás/szociális munkát végző kapcsolata: 31 17. A szociális munkás/szociális munkát végző a kliens – egyén, család, csoport, közösség, szervezet, intézmény – érdekeit tartja elsődlegesnek, de ez nem sértheti mások érdekeit. 18. A kliens és a szociális munkás/szociális munkát végző kapcsolata a bizalmon alapul. 19. A szociális munkás/szociális munkát végző arra törekszik, hogy a szolgáltatások mindenki számára elérhetők legyenek. 20. A kliens választhat szociális munkást/szociális munkát végzőt, és a segítő kapcsolatot bármikor megszakíthatja. A szociális munkás/szociális munkát végző – különleges (pl. összeférhetetlenség, érdek-ütközés, vészhelyzet stb.) esetben – alapos szakmai megfontolás után, lehetőség szerint,

esetátadással megszakíthatja a segítő kapcsolatot, hogy a kliens ne maradjon szakmai segítség nélkül. A szociális munkás/szociális munkát végző mindent megtesz azért, hogy a munkáját folytató kolléga az esetre vonatkozó lehető legtöbb információ birtokában folytassa munkáját. A szociális munkás/szociális munkát végző biztosítja a kliens jogát a bizalmon, titoktartáson alapuló kapcsolathoz. Információt nem ad ki a kliens tudomása és beleegyezése nélkül, kivéve ha ez súlyosan veszélyeztet bárkit. Erről a döntéséről azonban a körülményeknek megfelelően tájékoztatnia kell a klienst. (Lehetőség szerint a döntési folyamatba vonja be a kompetens kollégákat.) A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és az azokból kikövetkeztethető információra vonatkozik. 21.A szociális munkás/szociális munkát végző arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön minden olyan befolyásoló

tényezőt, amely a tárgyilagos megítélésen alapuló munkát gátolja. 22. A szociális munkás/szociális munkát végző a segítő folyamat során nem létesít rokoni, baráti, üzleti kapcsolatot a klienssel, ugyanakkor nem létesít kliensi kapcsolatot család-taggal, rokonnal, baráttal és közvetlen munkatárssal sem. 23. A kliensek számára készített, illetve juttatott javakból a szociális munkás/szociális munkát végző semmiképpen nem részesülhet. 24. A rászorultak részére juttatott adományok elosztásáról (gondolva a társintézményekre) az intézmény belső szabályzatában egyértelműen és nyilvánosan határozzon. 32 25. A szociális munkás/szociális munkát végző tájékoztatja a klienst az általa igénybe vett szolgáltatás anyagi feltételeiről. Tőle semmiféle juttatást, szolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. 26. A szociális munkás/szociális munkát végző nem használhatja fel a segítő folyamatot

pártpolitikai célok, vagy vallási meggyőződés befolyásolása érdekében. II. A szociális munkás/szociális munkát végző és a szakma kapcsolata: 17. Az Etikai Kódex a szociális munka szakmai standardjainak érvényre juttatását segíti. 18. A szociális munkás/szociális munkát végző munkája során a kliens érdekeit tartja elsődlegesnek. Ez azonban nem sértheti egyéni, állampolgári, magánéleti érdekeit, jogait. Az önkéntesek, a laikusok, a gyakornokok által nyújtott szolgáltatások minőségéért, őket a tevékenységbe bevonó szociális munkás/szociális munkás végzőé, illetve az intézményé a felelősség. A szociális munkás/szociális munkát végző törekszik megelőzni, hogy a jogosulatlanok és képzetlenek ellenőrizetlenül szociális munkát végezzenek. 19. A szociális munkás/szociális munkát végző a segítő folyamat minőségéért tartozik elsősorban felelősséggel. Nem vállalhat el olyan esetet: − amelyben

tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel, − amellyel túllépi képzettsége, kompetenciája határát, − amellyel összeférhetetlenséget teremt. 20. A szociális munkás/szociális munkát végző arra törekszik, hogy a szociális szférában működő intézmények, szervezetek és szakemberek együttműködjenek, szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat hozzanak létre. III. A szociális munkás/szociális munkát végző és a munkatársak kapcsolata: 21. A szociális munkában alapvető érték az együttműködés 22. A szociális munkás/szociális munkát végző munkatársaival való kapcsolatát a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg. 23. Szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit munkatársaival megosztja, különös tekintettel a pályakezdőkre. 33 24. Más szakmájú kollégáinak kompetenciahatárait tiszteletben tartja, együttműködésre törekszik, azonban ez saját

felelősségét nem csökkentheti. 25. A szociális munkás/szociális munkát végző tiszteletben tartja munkatársai és a szakemberek övétől eltérő véleményét és munkamódszerét, kritikájának felelős módon (az érintett bevonásával) ad hangot. 26. Munkatársaival való magánjellegű kapcsolatai nem befolyásolhatják abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. 27. Védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben 28. Munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire és szakmai munkájára is. IV. A szociális munkás/szociális munkát végző munkahelyéhez való viszonya és a társadalom kapcsolata: 29. A szociális munkás/szociális munkát végző arra törekszik, hogy munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei érvényesüljenek, és ezek a lehetőség szerint a szervezeti és működési szabályzatba is bekerüljenek. Amennyiben a fenti célok elérésében huzamosabb

ideig akadályozzák, joga és kötelessége a Szakmai Etikai Kollégiumhoz fordulni. 30. A szociális munkás/szociális munkát végző az etikai normák alapján és szakértelemmel végzi munkáját, felelősséget vállal az általa nyújtott szolgáltatásokért. Arra törekszik, hogy munkahelye szakmapolitikáját és gyakorlatát javítsa, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében joga és kötelessége részt venni szupervízión és szakmai továbbképzésen. 31. A szociális munkás/szociális munkát végző csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerülhet közvetlen kliensközelbe. 32. A segítő munka során a szociális munkás/szociális munkát végző védelemre jogosult a vele (intézményével) vagy kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha e sérelem akár intézmények, akár személyek részéről éri, védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához

és/vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulhat. 33. Ha hitelt érdemlően a szociális munkás/szociális munkát végző tudomására jut a kliens jogsérelme, bántalmazottsága, illetve függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, vizsgálatot kezdeményez. Az Etikai Kollégiumhoz bárki tehet bejelentést 34 34. A szociális munkás/szociális munkát végző lehetősége szerint közreműködik a társadalompolitika fejlesztésében, színvonalának javításában, új vagy jobb struktúra kialakításában. 35. A szociális munkás/szociális munkát végző közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik vagy cselekszik 36. A Szociális Munka Etikai Kódexe az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. 37. A szociális munkás/szociális munkát végző kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és törekszik annak

betartására. 38. Az aláíró szervezetek kétévente vizsgálják felül az Etikai Kódexet, a nemzetközi és a hazai szakmai standardok változásával összhangban. 39. Ez a Szociális Munka Etikai Kódexe, az európai Emberi jogok konvencióira és a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetségének szakmai kódexére támaszkodik. Az Etikai Kódexben megjelenik a humán ökorendszer, melynek szintjei a következők: 1. A legfelső szinten az ember van 2. A következő szint az intraperszonális szint: gondolkodás, képzelet 3. Interperszonális szint: emberek közötti kapcsolat 4. Közösségi kapcsolatok: család, mint kiscsoport (ha jól működik, nincs szükség beavatkozásra). 5. Nagy közösségek: oktatás, egészségügy (itt már elképzelhető a beavatkozás) 6. Adott kultúra, értékek ismerete 7. Nemzet, állam, társadalmi szint Minden szakma arra törekszik, hogy tökéletesítse szakmai etikai kódexét. Egy ilyen kódex általában tartalmazza az etikai

elvek összességét, amelyeknek a betartását az adott szakma képviselői elvárják. A kódex kísérlet arra, hogy a szakmai értékeket átváltsák viselkedésbeli elvárásokká. Napjainkban a szakmai etikai kódexek azt a célt szolgálják, hogy irányelvként használhassák őket minden lehetséges helyzetben. Az etikai kódex munkavégzésünk eszköze, normaadó funkciót tölt be. Elfogadásra került a Szociális Szakmai Szövetség 2005. április 29-i Küldöttgyűlésén. 35 Aláíró szervezetek: Hajléktalan Szolgálatok Tagjainak Országos Egyesülete, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Kurt Lewin Alapítvány, Magyar Családsegítőés Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete, Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete, Nonprofit Humánszolgáltatók Országos Szövetsége, Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete, Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete,

Szociális Intézmények Országos Szövetsége, Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete. 3. tétel A szociálpedagógus kompetenciái, feladatai, a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, kapcsolati, szociális problémák kezelésében, a szabadidő szervezésében, az erőforrások mozgósításában. I. A szociálpedagógus kompetenciái 1. A szociálpedagógus feladatai a tanulási problémák kezelésében a., a tanulás definíciója, a tanulás zavarai b., a szociálpedagógus feladata az életciklusok vonalán - 0 - 6 éves korosztály - 6 - 10 éves korosztály - 10- 18 - 24 éves korban 2. A szociálpedagógus feladatai a szociális problémák kezelésében a., szociális problémák kezelése egyes életkorokban - 0 - 6 éves korosztály - 6 - 10 éves korosztály - 10- 18 - 24 éves korban 3. A szociálpedagógus feladatai a kapcsolati zavarok kezelésében a., a társas kapcsolatok jelentősége b., a kapcsolati zavarok kialakulása, szintjei c., a

szociálpedagógus feladatai a kapcsolati zavarok kezelésében életcikluson vonalán 36 - 0 - 6 éves korosztály - 6 - 10 éves korosztály - 10- 18 - 24 éves korban 4. A szociálpedagógus feladatai a szabadidő szervezésben 5. A szociálpedagógus feladatai az erőforrások mozgósításában a., természetes erőforrások b., mesterséges erőforrások Felhasznált irodalom: 1., Szociális Munka elmélet és gyakorlata - 2 és 3kötet Szerkesztette: Tánczos Éva és Gosztonyi Géza 2., Herczog Tamás: A rekreáció hatásai a rehabilitációs intézetekben Az 1996-os kormányrendelet szerint a szociálpedagógusok feladata és célja: olyan szakmai tevékenység ellátása, amely a gyermek és ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, egyrészt az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyermek, fiatal

és környezete egyensúlyát megtartani, illetve megbomlott egyensúlyát helyreállítani, mellyel hozzájárul a felnövekvő gyermek és fiatal optimális életvezetéséhez.  Tanulás definíciója: ismeretelsajátítás, a szervezetben végbemenő minden olyan elváltozás, amely tapasztalatszerzés, gyakorlás, ismétlés következtében megy végbe és viselkedésváltozást eredményez. Tanulással sajátítjuk el a magatartási szabályokat és az érzelmi reagálásokat is (szereptanulás). A szocializáció folyamata is tanulással jön létre (beszédtanulás), az egész személyiség fejlődik.  A tanulási zavar értelmezése: Tanulási zavarnak tekinthetjük azt az intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt. Ezek a részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy a matematika elsajátítását. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei

felnőtt korban is fellelhetők. (Magyar Pszichológiai Szemle 1992/93 3-4 szám) A tanulási zavar komplex jelenség, az ősz-személyiség problémája. Bár többnyire a végső stádiumban figyelünk fel rá (bukás esetén), létrejötte egy folyamat következménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás korra nyúlik vissza. Az 37 iskolás gyermekek jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával – teljesítmény- és magatartási zavarokkal annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik, és intelligenciája normál zónába esik. Az előidéző okok és megnyilvánulási formák igen különbözőek és összetettek. A tanulási zavaros gyerekek egyetlen közös jellemzője, hogy a normál osztálytermi körülmények között általában alkalmazott módszerekkel nem képesek tanulni, lemaradnak az elsajátításban.  A tanulási zavar speciális tanulásképtelenség, amely megmutatkozik: - az olvasás

zavarában (dyslexia), - az írás zavarában (dysgraphia), - a számolás zavarában (dyscalkulia), - a ritmusérzékelés zavarában (aritmia). Hátterében az MCD (Minimális Cerebrális Díszfunkció, azaz kismértékű agyi működési zavar) áll. Ennek oka: súlyos agyi traumák, szülési sérülések, fertőző agyi betegségek, genetikai rendellenességek, és ezek együttesei lehetnek.  Főbb tünetek: • Magatartási zavarok: hiperaktivitás vagy hipermotilitás, nagyfokú szorongás, agresszió, visszahúzódás, figyelemfelkeltő viselkedés. • Figyelemzavarok: hullámzó, ingadozó figyelem, túlzott elterelhetőség, figyelem megtapadása, összpontosítási nehézség. • Érzékelés- és mozgászavarok: az akaratlagos mozgás hiánya, nagy- és finommozgások zavarai, koordinációs nehézségek, hiányos szem-kéz koordináció, Gestalt-látás hiánya. • Beszédtanulás zavarai: dadogás, hadarás, életkori beszédhibák, szervi eredetű beszédhibák,

nem szólal meg a gyermek az óvodában (5 éves korig nem kell szakember). • Nyelvi fejlettség zavarai: gyenge beszédartikuláció, szegényes szókincs, nehézkes kifejezésmód. • Szereptanulás zavarai: fiú-lány szerepek nem alakulnak ki, túlzottan játékos, vagy felnőttes viselkedés, retardáció. • Részképesség hiányok: nem tud rajzolni, egy lábon ugrálni, nem ismeri a téri helyzeteket. 38 • Téri orientáció problémái: nem alakul ki a testkép, testséma, iránytévesztés jellemző. • Új képességek, ismeretek elsajátításának zavarai: mentális retardáció, értelmi fogyatékosság, túlzottan lassú tempó, memóriazavar, feladattudat hiánya. A tanulási nehézség először a viselkedésben tükröződik. Ezek a gyerekek túlzottan mozgékonyak vagy nagyon visszahúzódóak. Nem követik az utasításokat Tétováznak, nem tudják elkezdeni a feladatot. Ha felszólítják őket zavartan álldogálnak, nem tudják mi volt a kérdés.

Feltétlenül meg kell keresni, mi húzódik meg az ilyen tanuló viselkedése mögött. Például: × Az írás kuszasága, szaggatottsága, a betűk nagyságának egyetlenségei, a nehézkes írásmód a szem-kéz koordinációjának fejletlenségével hozható kapcsolatba. × Egyes betűk, szavak felismerésének nehézségei arra utalnak, hogy a gyermeknél nem alakult ki a Gestait-látás. × Ha a gyermek figyelmét nem a feladatra, hanem a könyv egyéb ábráira összpontosítja – a jelenség alapja, hogy a gyermek figyelmét a háttér ingerli, és eltereli a lényeges információról. × A betűk, szótagok felcserélése, a tükörírás a térérzékelés hiányosságával magyarázható. A tanulási nehézségek előfordulása megelőzhető, és korai felismerése után megfelelő fejlesztő eljárásokkal minimálisra csökkenthető vagy teljesen megszüntethető. A megfigyelt rendellenességet előidéző okainak feltárása csak úgy lehetséges, ha

megismerjük ezeknek a gyerekeknek a korai fejlődéstörténetét, szociális körülményeit. Vizsgálatsorozattal ki lehet deríteni, melyek a hiányos vagy rosszul begyakorolt területek, és megfelelő terápiával pótolhatók a hiányok. Ez a lemaradás jelentkezhet egyetlen területen, pl az írás, olvasástanulásban, de megmutatkozhat egyidejűleg több elméleti tantárgyban is. A hazai és nemzetközi statisztikai adatok szerint a gyermekek 10-15%-a szenved tanulási zavarban, ezért nagyon fontos a tanulási zavarok prevenciója. Célja: az iskolai kudarcok megelőzése. A prevenció a tanulási zavarok szűrésén, azaz a hiányosságok pontos megállapításán alapul. A prevenciót 5 éves korban célszerű elkezdeni A problémától függően egyéni vagy csoportos fejlesztő programot kell összeállítani. A fejlesztő foglalkozások során a fokozatosság elvét a figyelem sajátosságait, korai fáradást 39 messzemenően figyelembe kell venni. A

foglalkozásokat heti 2-3 alkalommal 4-6 fős csoportokban minimum 10 perces, maximum 45 perces időtartamban érdemes megtartani. A csoportos foglalkozások struktúrája szigorúan meghatározott. Tehát a tanulási zavarnál nem megfordíthatatlan hátrányról van szó, inkább az intellektuális érettség hiányáról, amelynél speciális és személyre szabott támogatás szükséges az ismeretek elsajátításához.  A tanulási zavarok szűrése: A tanulási zavar 5 éves kortól szűrhető. A tanulási zavarok prevenciója a zavarok szűrésével kezdődik. Az iskolaérettségi tesztek mellett pszichológiai tesztek, pedagógiai vizsgáló eljárások alkalmazása is javasolt. • Pszichológiai módszerek: intelligencia-teszt, Gestait-tesztek, vizuomotoros koordinációt vizsgáló tesztek, dyslexia prognosztika teszt, anamnézis alkalmazása 1. Pedagógiai módszerek: • megfigyelések, teljesítményelemzés, osztályzatelemzés • Porkolábné Dr. Balogh

Katalin-féle táblázat alapján lehet megállapítani a problémát Porkolábné Balogh Katalin a következő sorrendet javasolja: - nagymozgás fejlesztése, amelyben az oldaliság, az egyensúlyérzékelés és a nagymozgás-koordináció fejlesztését célzó gyakorlatokra kerül sor, - manipuláció fejlesztése (pl. gyöngyfűzéssel), - papír-ceruza feladatok, - zenei ritmusos anyag. A tanulási zavar megállapítása után a megfelelő szakember (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichopedagógus) bevonásával kell a zavart megszüntetni.  A tanulási zavarok kezelése: 1. Az olvasászavar: A gyermek lassan olvas, a hasonló formájú mássalhangzót összetéveszti, zöngést a zöngétlennel felcseréli, nem képes a szavakat megfelelően betűzni, felcserél szótagokat. Kezelése: logopédus segítségével 2. Az írászavar: A gyermek a papírra nem baloldalon, fent kezd el írni, hanem jobb oldalon, lent, nem balról jobbra, hanem jobbról balra. Kezelése:

plasztikusabbtól a szilárd anyagokkal való manipuláció: nagy lendületű mozgásoktól a finomabb célirányos 40 mozgások felé. Gyurmázás, ragasztás, homokba, agyagba rajzolás pálcával, ecsettel Játékos formában kell gyakorolni. A tükör előtti pózolgatás is segíthet, pl: jobb kéz, jobb láb Fontos, hogy a balkezes gyermeket ne szoktassák át a jobb kéz használatára. 3. A számolási zavar: A gyermek nincs tisztában az elemi mennyiségi fogalmakkal (pl. hány alma van a tálon), az összehasonlítás rendellenes (mennyivel több ceruza van az egyik csomóban, mint a másikban). Kezelése: párosítás, csoportosítás, halmazból való kiemelés, melyhez használhatunk korongot, gyöngyöt, építőkockát.  A szociálpedagógus feladatai: 1. felismerés, 2 szűrés, 3 információ közvetítés, 4 szervezési feladatok. További feladatok: - gyenge, évismétlő, iskolafóbiás gyerekekkel, iskolakerülőkkel gondozási terv készítése a

családok, szakemberek segítségével, szülői értekezletek kezdeményezése, tanácsadás a szülőknek, tantárgyi korrepetálások kezdeményezése, felzárkóztatás elősegítése, tanulási technikák tanítása, tantárgyi felmentések előkészítése, pályaválasztási tanácsadás, továbbképzések szervezése a tanulási zavarról szülőknek, pedagógusoknak, szabadidős programok szervezése, nyári táborok szervezése, családi háttérvizsgálat kezdeményezése, családlátogatás (figyelni kell a szociális viszonyokat, családszerkezetet, családtagok kapcsolatát, gyermek helyét a családban, kulturális viszonyokat), kapcsolattartás. A tanulási zavaroknak 10 éves korra meg kell szűnnie, a gyermeknek hozzá kell nőni a többiekhez. Ha képtelen eleget tenni a követelményeknek teljesítményproblémák, viselkedési gondok alakulnak ki, ezért szükségszerűen rontják a kapcsolataik alakulását, szociális pozícióikat, önértékelési,

emocionális zavarokat idéznek elő. A funkcionális analfabetizmus: Olyan műveltségi állapot, amelyben az olvasniírni tudás képességeinek megszerzett színvonala egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható legyen új információk befogadására és közlésére, új tudás megszerzésére, feldolgozására és kezelésére, a személyközi interakciók lebonyolítására. Az elnevezés nem az olvasni-írni tudás képességének teljes hiányára utal, hanem arra, hogy a funkcionális analfabéták nem képesek megvalósítani azokat a célokat, amelyekhez a veleszületett adottságaik megvannak, de ezeket nem képesek mozgósítani, fejleszteni, lehetőségeiket nem tudják kihasználni. Az érintettek a modern társadalmak jelentős társadalmi csoportjai, akinek romlanak az esélyeik az információk befogadására, értékelésére, szelektálására, tehát a gazdasági-társadalmi változásokhoz történő alkalmazkodására. Kialakulásának és

újratermelődésének okai: a televízió, a videó, a számítógép tömeghatása, az iskolai 41 oktatásban a kommunikatív zártság, az uniformizálódó eljárások, az érintettek gazdaságitársadalmi helyzete művelődési-tanulási lehetőségeivel, szokásaival és igényeivel. A probléma megoldása történhet: 1. Prevencióval: - írás-olvasás alapjainak megtanítására történő elegendő idő biztosításával, - olvasásértés és kifejezőképesség folyamatos fejlesztésével, - beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztésével, - szókincs bővítésével, - az iskolákban lemaradókat rehabilitálni képes pedagógiai programokkal. 2. Utókezeléssel: - a munkaerő piaci képzésben és átképzésben akadályozott rétegek számára az általános alapképzettség hiányait pótló programok kidolgozásával. A szociális kapcsolat olyan személyközi kapcsolat, amely a bizalomra épül, amelynek a szeretet az érzelmi alapja és a ragaszkodás az

összetartó ereje. Ezek a kapcsolatok alapvető szerepet játszanak a pszichikum fejlődésében. A kötődési élmény a gyermek számára biztonságot, védelmet, nélkülözhetetlen szociális teret jelent. A gyermek személyiségének fejlődése a szocializáció 3 legfontosabb rendszerében zajlik: a családban, az iskolában és a kortárscsoportokban. Gondot jelent, ha e 3 rendszer között nincs összhang Azok a gyermekek, akik nem tudnak eleget tenni a követelményeknek, általában egyfelől a saját igényeik és képességeik, másfelől pedig az iskola, az otthon és a társadalom igényei közötti konfliktust élik meg stresszként. A gyermekek iskolai problémáinak jó része ebből fakad Így alakulnak ki a kapcsolati zavarok is. Ezeknek a gyermekeknek nagy szükségük van a szociálpedagógus segítségére, aki segít nekik problémájuk megoldásában, az ebből adódó esetleges kapcsolati zavarok kezelésében. Akkor beszélünk kapcsolati zavarról, ha

nincs kapcsolat, ha a kapcsolat megszakad, hiányos, illetve egyoldalú. Felismerése: általában a pedagógus, a gyerek vagy a szülő részéről érkezett jelzés alapján ismeri meg a problémát a szociálpedagógus. A felismerést a pedagógiaipszichológiai módszerek segítik: 1. Megfigyelés: A gyermekek, szülők, pedagógusok, nevelők viselkedésére, egymáshoz való kapcsolatára irányul. 2. Beszélgetés: A közvetlen kapcsolat lehetőséget teremt a klienst leginkább foglalkoztató problémák feltárására. 42 3. Felmérés: Gyakran történik kérdőíves formában, a kérdések a gyermekek nézeteire, érdeklődésére, érzelmi állásfoglalásaira irányulnak. 4. Szociometria: A csoport struktúráját vizsgálja, mely a sztár-, illetve peremhelyzetű gyermekek felmérését szolgálja.  KAPCSOLATI ZAVAR KIALAKULHAT: • szülő-szülő kapcsolatban • szülő-gyermek kapcsolatban • gyermek-gyermek kapcsolatban • gyermek-pedagógus közötti

kapcsolatában • szülő-pedagógus kapcsolatban • pedagógus-pedagógus kapcsolatban • pedagógus-szociálpedagógus kapcsolatban stb.  HIÁNYOK, PROBLÉMÁK A KAPCSOLATBAN, A KAPCSOLATI ZAVAR JELLEMZŐI: • Nem jön létre a kapcsolat (pl. ha az anya vagy a pedagógus nem tudja elfogadni a gyermeket). • Egyoldalú kapcsolat. • Torz kapcsolat (pl. ha az anya a gyermek szeretetét tárgyhoz köti) • Kizsákmányoló, elnyomó kapcsolat (pl. szexuális bántalmazás, kihasználás stb.) • Konformitáson alapuló kapcsolat (ha az egyik fél mindig enged a másiknak a békesség kedvéért – megalkuvás). • Rituális kapcsolat (pl. szerelmi kapcsolatban kifelé szeretik egymást, kifelé azt mutatják, hogy minden rendben van, egymás között pedig veszekednek). • Közömbös kapcsolat (érzelmi töltés hiánya). • Előítéletes kapcsolat (pl. cigányokkal, állami gondozottakkal szemben)  KAPCSOLATI ZAVAR A CSALÁDBAN, A GYERMEK ÉS SZÜLŐ KÖZÖTT,

SZÜLŐ-SZÜLŐ KÖZÖTT:  Gyermek-szülő közötti kapcsolati zavar: • Elutasítás: Főként leányanyáknál dominál, ez az anya-gyermek kapcsolat zavara. • Túlzott aggodalmaskodás: Szorongó anyáknál és idősebb korú szülőknél gyakori a megjelenése; (pl. fékezik a gyermek mozgásos aktivitását) 43 • Bűntető és kényeztető magatartás: Sokszor együtt jelenik meg, a következetlen szülői magatartás miatt. Ez sok problémát vonhat maga után Főleg az alkoholizáló szülők attitűdje, mert gyakoriak a hangulatváltások. Ha jó kedve van, kényeztet, ha rossz kedve van, akkor pedig büntet. • Anyahiány betegségek: Ide tartozik a hospitalizmus is. Spitz vizsgálatai: a hospitalizmus legsúlyosabb változata; kórházban lévő gyermekeknél figyelték meg. Az anya jelenlétében is létrejöhet hospitalizmus, pl elhanyagolás esetén 3 éves korig meghatározó, domináns időszak. A lányokat elkísérheti 14-16 éves korukig. A

GYERMEK-SZÜLŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATI ZAVAR FELISMERHETŐ: - agresszivitásban, - depriváltságban.  A szülők közötti konfliktusok: ∗ A konfliktusok miatti kapcsolati problémák jelen lehetnek szerepkonfliktusok, a szülői szereppel való nem megfelelő azonosulás. ∗ Ha az egyik szülő alkoholizál, súlyos problémát okozhat a pár között. ∗ Ha valamelyik fél munkanélkülivé válik, főleg az apáknál figyelhető meg az a jelenség, hogy nem tudják elfogadni, hogy a nő lett a családfenntartó. Elveszíti gazdasági szerepét, ingerültté válik, esetleg alkoholizálni kezd. ∗ A szülők szexuális kapcsolatában fellépő problémák is kapcsolati zavarhoz vezetnek. A SZÜLŐ-SZÜLŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATI ZAVAR FELISMERHETŐ: - a gyermek megváltozott magatartásából.  KAPCSOLATI ZAVAROK AZ INTÉZMÉNYEKBEN (ÓVODA, ISKOLA): 1. A szülő-pedagógus közötti kapcsolati zavarok: értékek vonalán ∗ Alulmotiváltság – a szülő táplálhatja. Ha a

gyermekben benne van az alulmotiváltság, a pedagógus sokat akar. ∗ Előítélet talaján is képződhet konfliktus (pl. cigány gyermek ellen). ∗ Deviáns viselkedés. A SZÜLŐ-PEDAGÓGUS KÖZÖTTI KAPCSOLATI ZAVAR FELISMERHETŐ: - a szülő nem keresi a kapcsolatot az iskolával. 1. A gyermek-gyermek közötti konfliktusok: 44 ∗ A gyermek nehezen tud a közösségbe beilleszkedni pl. iskolaváltás miatt. A szociálpedagógusnak különböző lépéseket kell tenni, hogy a tanuló alkalmazkodni tudjon: • felmérni, hogy a gyermek kész-e az új programban való részvételre, • segíteni a gyermek felkészítését a tervezeti változásra, • felkészíteni a szülőt a tervezett változásra, • felkészíteni az osztályt a tanuló befogadására, • a gyermek felé nyúlni annak érdekében, hogy szívesen látottnak érezze magát. ∗ Hátrányos helyzetű gyermekkel szembeni előítélet kialakulása a társakban. ∗ A túl jól teljesítő, tehetséges

gyermekek kiközösítése. ∗ Rivalizálás egymás között. A szociálpedagógusnak és a tanárnak törekedni kell arra, hogy a rivalizálás a vetélkedés és versengés pozitív irányába terelődjék át. ∗ Anyagi eltérések a társak között. A GYERMEK-GYERMEK KÖZÖTTI KAPCSOLATI ZAVAR FELISMERHETŐ: gúnynévadásban, kiközösítésben. 1. A pedagógus-szociálpedagógus közötti konfliktus  A KAPCSOLATI ZAVAROK OKAI ÉS KEZELÉSE: 1. Gyermekek közötti kapcsolati zavar (iskolában, közösségben): ∗ A pedagógus ítéletei gyakran „jó” és „rossz” gyermekekre bontják az osztályt. Az úgynevezett „jó” gyermekeknek kezdetben az osztálytársaik is keresik a kegyeit, a „rossz” gyermekektől viszont elfordulnak – „beskatulyázás”. ∗ A mássággal szembeni intolerancia leghagyományosabb áldozatai a cigány gyermekek – előítélet. 1. Pedagógus-gyermek közötti kapcsolati zavar: 45 ∗ A kapcsolatot befolyásolhatják a

személyes megismerkedés előtti tényezők: előzetes információk és a személyes tapasztalatok egyeztetése olykor igen nehéz feladat. ∗ A pedagógus kétértelmű viselkedése nagyon zavarja a gyermeket (ellentétes kommunikáció és metakommunikáció). Ahhoz, hogy egészséges kapcsolat álljon fenn tanár és diák között szükség van különböző alapvető kommunikációs készségekre. Az egyik legfontosabb készség a beszélgetés. Érződhet a tanárok és diákok közötti kapcsolatban, hogy a tanár bizalmatlan velük, elnyomja, félreérti, erőlteti, megszégyeníti, vagy elítélően értékeli őket. Alapvető tényező itt a magatartászavar, mivel a hozzá kapcsolódó reakciók, érzések, élmények szorosan kötődnek egymáshoz. A probléma megoldása miatt nagyon fontos a szociálpedagógus tevékenysége szempontjából a fiatal megismerése, problémájának, magatartászavarának megértése. A magatartászavaros fiatalra jellemző, hogy

az ismeretek elsajátításában, a szociális tanulásban bizonyos módon elmarad hasonló korú társaitól. Különleges bánásmódot igényel, lemaradása behozható szakszerű differenciált foglalkozással. Az ilyen fiataloknál alapvető gondot okoz magatartásuk, erkölcsi életük, életvitelük és érzelmi életük kiszámíthatatlansága. A szociálpedagógus irányításával végzett korrekciós foglalkozással szociális tanulásuk elősegíthető. A szociálpedagógus feladatai ebben az esetben: • Megismerni a gyermek magatartászavarát, majd eredményesen tud hatni a szociálpedagógus által alkalmazott szituációs beszélgetés. • Meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogy miként értelmezzék saját és mások metakommunikatív viselkedését. • Fontos, hogy a szociálpedagógus és a fiatal között emberi kapcsolat alakuljon ki. Ezt a kapcsolatot ne az egyenrangúság, hanem az asszimetria jellemezze, amelyben a fiatal alárendelt szerepet

játszik a szociálpedagógussal szemben, bármennyire nem ezt akarja is. Ha ezt a kapcsolatot úgy sikerül alakítani, hogy inkább a kiegészítő jelleg lesz rá jellemző, a fiatal elfogadja kettejük ilyesféle viszonyát. • A szociálpedagógus feladata a fiatal kapcsolatainak konfliktusmentessé tétele, vagy legalább a konfliktusok csökkentése, (konfliktusai adódhatnak szüleivel, családjával, környezetével, barátaival, segítőjével stb.) 46 • A segítő a fiatal megváltoztatását ne parancsolgatással, utasítással, kioktatással próbálja megoldani, hanem igyekezzen őt elfogadni olyannak, amilyen. A fiatal így úgy érzi, bízhat segítőjében, felszabadultabb lehet, nem kell szorongania, így ő is azon gondolkozhat, hogyan tudná megváltoztatni eddigi zavaros magatartását. 1. Szülő-pedagógus közötti kapcsolati zavar: ∗ Vannak szülők, akik nem keresik a kapcsolatot az iskolával (passzív beletörődő), úgy vélik, hogy

gyermekük nevelése kizárólag az iskola kompetenciája. ∗ A szülő esetenként a gyermek bukása, gyenge teljesítménye miatt a pedagógus ellen fordul. A kapcsolati zavar kialakulásának rengeteg lehetősége és formája van. A szociálpedagógus feladatai kapcsolati zavarok kezelése esetén: ∗ Felismerés, családi háttérvizsgálat. ∗ A konfliktus tartalmának, szereplőinek megismerése, melyet a gyermek panaszának meghallgatásával, őszinte beszélgetéssel érhet el. ∗ A kiváltó okok, előzmények feltárása, megszüntetésükre való törekvés. ∗ Meg kell tudnia kinek milyen szerepe, van a konfliktusban (kezdeményező, aktív, bekapcsolódó, passzív, elszenvedő). ∗ Tolerancia, társadalmi értékek közvetítése és mintaadás a gyermeknek. ∗ Meg kell próbálnia a gyermeket megváltoztatni elfogadással. ∗ Meg kell próbálnia megtanítania a gyereket, fiatalt önmaga és mások megismerésére, hogy kapcsolatai

konfliktusmentesek legyenek. ∗ A gyermekbaráti kapcsolatait támogatására törekvés, fontosságának elismertetése. ∗ A stigmatizáció, bűnbakképzés megelőzése. ∗ Az erőforrások felkutatása a családban, kortárscsoportokban. ∗ Szociocsoportok szervezése. ∗ Kirándulások szervezése. ∗ Különböző terápiás módszereket alkalmazása a probléma megoldására. ∗ A lezajlás módjának figyelemmel kísérése. ∗ A tanulságok levonása. ∗ A „szereplőkre” gyakorolt hatás lemérése. 47 A szociálpedagógus feladata, hogy segítsen eljutni a megoldáshoz. Ehhez mindig nagyon alapos helyzetismeretre van szüksége. Segítséget mindig a gyermek életkori sajátosságait ismerve és figyelembe véve kell nyújtani. A dolgok nyílt megbeszélése elengedhetetlen feltétele a kezelésnek. Kapcsolati zavarok tünetei még: agresszivitás, visszahúzódó vagy figyelemfelkeltő magatartás, tanulási zavarok, verekedés, bűnbakképzés,

diszkrimináció, bandákba verődés, kihívó öltözködés, alkohol, dohányzás, drogozás. Fontos: - Alsó tagozatban azonos neműek barátkoznak, a másik nem kirekesztése NEM KAPCSOLATI ZAVAR! - A korai udvarlás (hajhúzás) NEM KAPCSOLATI ZAVAR! - A gúnynévadás NEM MINDEN ESETBEN KAPCSOLATI ZAVAR! A gyermekek fizikai bántalmazásából is eredhetnek kapcsolati zavarok: A szociálpedagógusnak fel kell tudni ismerni a gyermek rendszeres fizikai bántalmazását, amelynek jelei általában nyilvánvalóak. A szociálpedagógusra hárul a szülők tájékoztatása, amit a lehető legnagyobb mértékig támogató módon kell megtenni. Fontos, hogy minden szülő szeretne bizonyos mértékig jó szülő lenni. Az esetleges veszélyeztetettség bejelentése megerősítené inkompetenciájának érzését, és gyakran igaz úgy kezeli a gyermekét, ahogyan őt kezelték, így nem érti viselkedésének nem helyes voltát.  MEGELŐZÉSI PROGRAMOK: A szociálpedagógus

feladata elsősorban a prevenció. A kapcsolati zavarok vizsgálatát szociometriai vizsgálatokkal végezhetjük. Kisgyermekeknél játékkal (pl postás játék), nagyobbaknál kikérdezéssel. A sztár, illetve a peremhelyzetű gyermekek kivizsgálhatók.  A kapcsolati zavarok megelőzése érdekében a szociálpedagógus különböző programokat szervezhet a gyermekek számára: • Tini csoport létrehozása a krízisek, problémák megbeszélése érdekében. • Herkules-terápia. • Kortárs terápia. • Csoportterápia. 48 • Szituációs játékok szervezése. • Helyzetgyakorlatok. • Önismereti játékok. • Dramatikus játékok szervezése a gyermekek körében, ami segíti a beilleszkedést, segíti az egymás elfogadását, a másság elfogadását. • A NAT-ban szereplő „családi életre való nevelés” című tantárgyat bevezetni az iskolában.  Szülők részére: Felvilágosítási programok szervezése a helyes gyermeknevelés érdekében:

• Az életkori krízisekre való felkészítés. • Helyes nevelési módszerek ismertetése. • Az egészséges szülő-gyermek kapcsolatban való segítés családlátogatással, a családokkal folytatott problémafeltáró beszélgetések kezdeményezésével. • Szülők tájékoztatása szociális problémáik megoldása érdekében (igénybe vehető támogatások, kedvezmények stb.) A szabadidő-szervező - szociálpedagógus feladatai: 6/B. § (1) A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidőszervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen: a.) az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.), b.) a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése,

szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, c.) a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, d.) a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése, e.) az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, 49 f.) az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, g.) az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés, h.) az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése, i.) a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a

pályázatok elkészítésében való közreműködés, (2) A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítővel. (3) A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. (4) Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről. A 4/2001. OM rendelet 9 §-a értelmében: Ha nincs a gyermek képességeinek megfelelő óvoda vagy iskola, a település polgármestere intézkedik, hogy a megfelelő intézmény a gyermek rendelkezésére álljon, ha ez más városban van, megoldják a gyermek eljutását, ha szükséges lehetővé teszi utazó szakember (gyógypedagógus) igénybevételét. A szakértői és rehabilitációs bizottság dönt abban

az esetben, ha a gyermek iskolát akar változtatni azonos iskolatípuson belül. A 4/2001. OM rendelet 11 §-a kimondja: Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a bizottság újabb vizsgálati időpontot tűz ki és értesíti a szülőt, hogy a gyermeknek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson kell részt vennie. Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, a szakértői bizottság javaslatára maradhat augusztus 31. után még egy nevelési évig az óvodában: a szakértői bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet; a nevelőtestület egyetértését a szakértői bizottság a gyermek vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A 14. § szerint: az óvodában maradásra a nevelési tanácsadó is tehet javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével. 50 A szociális probléma jelen esetben anyagi

jellegű problémát jelent, melynek kezelése a szociálpedagógus egyik részterülete. A szociális munka célja, hogy megelőzze, enyhítse és megakadályozza az egyének, családok, csoportok, közösségek nélkülözését és szenvedését. Ezen a területen a segítőnek képesnek kell lennie: - Különböző szociális helyzetű gyerekek, fiatalok és környezetük számára adekvát segítségnyújtás a szociális munka, a gondozás, a nevelés-oktatás, a szabadidő-pedagógia stb. korszerű eszközeivel, e folyamatok tervezése, kivitelezése, ellenőrzése, értékelése és elemzése. - A gyerekek, fiatalok problematikus élethelyzeteinek megelőzése, javítása állami intézményi és társadalmi szolgáltatásokkal és erőforrásokkal. - Az Etikai Kódex 6. pontja alapján: a segítő célja, hogy megelőzze, enyhítse, megakadályozza az egyének, családok, csoportok, közösségek nélkülözését és szenvedését. A szociális munkát végző felelőssége,

hogy a saját kompetenciáján belül megfelelő szolgáltatásokat nyújtson, a szociális problémákat legjobb tudása szerint előzze meg és kezelje. - Hozzájáruljon a társadalmi tervezéshez, fejlesztéshez és cselekvéshez, támogassa az egyéneket, családokat, csoportokat és közösségeket. A szociális probléma kezelését két törvény szabályozza: 1.) Az 1993 évi III tv a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Előtte Moon ilyen jellegű egységes szabályozás nem volt), 2.) Az 1997 évi XXXI tv a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról E két törvény azokat az alapvető szabályokat tartalmazza, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó személyek, szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. A 1993. évi III tv A

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról összefoglalja a szociális juttatásra vonatkozó szabályokat. A törvény célja kettős: 1.) a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, 2.) meghatározza a szociális ellátás formáit, szervezetét, ezzel kapcsolatos jogosultságon, garanciát. A szociális problémák megelőzésére és enyhítésére a két törvény szerinti különböző juttatások lehetnek: - pénzbeli juttatások, - természetbeli juttatások, 51 - személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, ill. szakellátás 1993. évi III tv (szociális törvény) juttatásai: 1. pénzbeli ellátások: - időskorúak járadéka, ápolási díj, rendszeres szociális segély, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, temetési segély. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások: Lehet élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, vagy gyermekintézmények térítési díjainak kifizetése, valamint a

családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás (pl. földhasználati lehetőség, mezőgazdasági juttatások, munkaeszközök, szaktanácsadás, szakképzés). - lakásfenntartási támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, temetési segély, átmeneti egészségügyi segély, szolgáltatásra való jogosultság. 3. Személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások: Személyes gondoskodást nyújtó alap és szakellátás: - étkeztetés, ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok otthona), házi segítségnyújtás, rehabilitációs intézmény (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok), családsegítés, lakóotthon (pszichiátriai betegek, fogyatékosok), átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok éjjeli

menedékhelye átmeneti szállása), nappali ellátást nyújtó intézmény (idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, nappali melegedő), egyéb speciális szociális intézmény Az 1993. évi III (szociális) tv tehát meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit és az azokra való jogosultság feltételeit. A helyi önkormányzatok e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére más ellátásokat is megállapíthatnak. A helyi önkormányzatok szociális irodáiban igényelhetők ezek az ellátások, ahol megfelelő tájékoztatással, nyomtatványok biztosításával, azok kitöltésével segítik a rászorulókat. A segélyezés 1993 óta hatósági jogkör Az alanyi 52 rászorultság elbírálásáról a jegyző, a normatív és rászorultsági elbírálásról a képviselőtestület dönt. A szociális törvény a gyermek jogán biztosít: - a természetben nyújtott

szociális ellátások keretében tankönyvsegélyt, valamint kifizeti a gyermekintézmények térítési díjait, - közgyógyellátási igazolványt, az állami nevelt és a beteg gyermek részére, aki után emelt összegű családi pótlékra jogosult a szülő (törvényes képviselő), - ápolási díjat kap az a szülő, aki tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását végzi, - megelőlegezi a gyermektartási díjat, ha a tartásdíj összegének behajthatósága valami miatt átmenetileg lehetetlen, vagy a gyermeket gondozó nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, - alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) keretében gondoskodik azokról a gyerekekről, akiknek nappali vagy bentlakásos intézményben történő ellátása nem biztosítható. A szociális törvény módosításában megjelenik az adósságkezelési szolgáltatás bevezetése 2003-tól, amely a családok eladósodását komplex módon kezeli. A

lakossági hátralékokkal kapcsolatos szociális intervenciós módszer lényege: - a pénzbeli támogatást tanácsadással kapcsolja össze, mely kiterjed:  a háztartás gazdálkodására,  a fogyasztási szerkezetének átalakítására,  a jövedelemszerző-képesség javítására. (Azokra vonatkozik, akiknek adóssága az 50 e Ft-ot meghaladja, fennálló tartozása legalább 6 havi, és akik vállalják az adósság és a támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.) Az 1997. évi gyermekvédelmi tv a következő alapvető szabályokat határozza meg: - az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó személyek és szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, - a szülői kötelességek teljesítéséhez, 53 - ill. gondoskodnak a gyermekek

veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszűntetéséről, - a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, - valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társ. beilleszkedéséről, védelméről. A gyermekvédelmi törvény a gyermek jogán biztosít:  Pénzbeni támogatásokat a gyermek részére: - kiegészítő családi pótlékot, hogy megelőzze a gyermek anyagi okokból történő kiemelését a családból, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, ha a gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gonddal küzd (3x/év).  Az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek részére: otthonteremtési támogatást.  Természetben nyújtott támogatásokat: - tankönyvtámogatás, étkezési díjkedvezmény, utazási költség. A szociálpedagógus ezekben az esetekben tanácsadást végez, segítséget nyújt az űrlapok beszerzésében, kitöltésében továbbá: - felméri a család

szükségleteit, nehézségeit, - környezettanulmány készít, - információt szolgáltat, - ismeri és ismerteti a törvény által biztosított juttatásokat, - kezdeményezi a törvényi juttatást, - odafigyel a segély felhasználására, - megakadályozza a szociális körülmények romlását, - pályázatokat készít pl. kedvezményes nyaraltatás, csereakciók szervezéséhez, - csereakciókat szervez, - adományokat gyűjt és továbbít, - kezdeményezi a támogatást, - figyeli annak formáját. Az 1993. évi III (szociális) törvény változásai (2001 évi LXXIX törvény): 2002 január 1-től módosult! 54 1.) Időskorúak járadéka bővült: Nem csak magyar állampolgár veheti igénybe, hanem az Európai Uniós Gazdasági Térség állampolgára is. 2.) Rendszeres szociális segély: 2002 jan 1-től, aki az önkormányzat által felkínált állást nem fogadja el, az kiesik a rendszerből és újra annyit kell dolgoznia, mint a segélyre szorulás előtt,

hogy jogosult legyen a támogatásra. 3.) Lakásfenntartási támogatás: Jelentős közműtartozás esetén lehetőség van a törlesztésre (70% önkormányzati, 30% saját erő). Eddig az kapta meg, aki kérte, mostantól automatikusan meg kell állapítani. 4.) Ápolási díj: A törvény újraértelmezte a definíciókat Most az a hozzátartozó kapja, aki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását végzi. Néhány szociális probléma és kezelése: 1. Munkanélküliség problémája: Nagyon fontos a tájékoztatás, hogy a munkanélküliség esetén hová fordulhat a rászoruló segítségért, mik a lehetőségei. (Munkaügyi Központba irányítani) Kezelése: munkanélküli segély, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, állásbörze, munkanélküliek számára szervezett átképzések. 2. Bérleti jogviszony megszűnésének problémája: Napjainkra jellemző, hogy egyre nagyobb azoknak a lakótelepen élő embereknek a

száma, akik önhibájukon kívül képtelenek a lakásfenntartás költségét kifizetni, így emiatt megszűnik a bérleti jogviszonyuk és fedél nélkül maradnak. Kezelése: Elsődleges a tájékoztatás, hiszen fel kell világosítani a rászorulót abban, hogy hol és milyen feltételek mellett juthat olyan segítséghez, amellyel esetlegesen elkerülhető a lakásuk bérleti jogviszonyának a megszüntetése. (pl lakásfenntartási támogatással - amennyiben a fenntartás a jövedelem 35%-át meghaladja, vagy ha a jogviszony megszűnése mégis bekövetkezik, akkor albérlet vagy más szálláskeresésben való segítségnyújtással.) 3. Szülői deviancia problémája: Az alkoholizmus a leggyakrabban előforduló deviancia. 55 Kezelése: Legfontosabb a meggyőzés, a gyermek érdekére való hivatkozással. Tájékoztatni kell a szülőt a gyógyulás lehetőségeiről (pl. anonim alkoholisták klubja) és meg kell számára szervezni az utógondozást, természetesen,

csak ha a szülő beleegyezik. A szabadidős tevékenységet az ember szabadidejében önkéntesen végzi. A szabadidő szervezés célja a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése. A szabadidő szerezés feladata felmérni az igényeket, lehetőségeket, rendelkezésre álló pénzeszközöket pl. különböző pályázatok útján, non profit, civil szerveződések támogatásának bevonásával. A szabadidős program 3 kritériuma: - megfelelő szabadság fok, önkéntesség, - fejlesztő hatású legyen, - rekreáló, regeneráló hatása legyen. Rekreáció: a latin kifejezés szó szerinti fordítása: felfrissülés, felüdülés, tágabb értelemben az ember komfortérzésének, egészségének, munkaképességének helyreállítását jelenti. Szinte mindennapos szükséglet, mivel a ma elfáradt embernek holnap is jó színvonalon kell élni és dolgozni. A rekreáció fajtái: 1. Pihenés: szórakoztató olvasás, zenehallgatás, színház, mozi,

koncertlátogatás. 2 Kreatív szabadidő eltöltés: tanulás, muzsikálás, színjátszás, barkácsolás stb. 3 Fizikai rekreáció: nem kötelességszerű fizikai munka, pl a horgászat, vadászat. 4 Sportrekreáció: szabadidős sport, mely rendszeres és optimálisan intenzív A szabadidő 3 funkciója: - lazítás, szórakozás, fejlődés. A gyermeknek szervezett szabadidős programok 3 célnak vannak alárendelve: csökkenjenek a tanulási zavarok, csökkenjenek a kapcsolati zavarok, anyagi terhet vegyen le a család válláról. Feladatok: - tervezés, koordinálás, forrásteremtés,szervezés, lebonyolítás. A szabadidő szervezés színterei lehetnek (hétvégén, és a szünetekben, esetleg az esti órákban): - kortárscsoportok, - iskolaközösség, - a gyermek és családja, - nevelési-oktatási intézmények, - bentlakásos intézmények, 56 - nappali ellátást biztosító intézmények, - gyermekjóléti szolgálatok, - családsegítő központok. A

szociálpedagógus által szervezett szabadidős programok lehetnek: kirándulások, táborozások, vetélkedők, különböző tevékenységek szervezése a pedagógusok bevonásával. A szociálpedagógus feladatai a szabadidő szervezésben: - a gyengébb tanulók számára korrepetálás megszervezése, - délutáni szakkörök megszervezése, - sportrendezvények, versenyek az egészségmegőrzés keretében, - a szülők bevonása az iskola életébe - a szülő-gyermek részére közös rendezvényeket szervezni, - önismereti csoport alakítása problémás gyerekeknek, - drámás csoportok szervezése a problémás gyerekeknek, - a diákok tanácsot kaphatnak a szociálpedagógustól a szabadidő jobb, hasznosabb felhasználásához, - közművelődési intézmények felé irányítja a gyerekeket, - művelődési intézmények programjait hoz az iskolába, - pihentető, regeneráló programokat szervez, - felmérésekkel a gyermekek igénye felől tájékozódik, -

pszichoszociális felméréseket készít, ami segíti az iskolát abban, hogy a problémát mélységében, teljesen felméri, - az egyes osztályokon belül (korcsoportokban) feltárt hiányosságok, és a gyermekek igénye alapján a szülőkkel ismereti a problémát, így maguk a szülők is ismereteket szerezhetnek, illetve ajánlásokat kaphatnak saját és gyermekük szabadidejének hasznosabb és hatékonyabb eltöltéséhez. A gyermekek intézményen kívüli, szabadidejében végzett játéka az intézményes tanuláson kívül is fontos ahhoz, hogy a gyerek fejlődése és tanulása teljes legyen. A gyermek szabadidejének hasznos eltöltésében fontos a család szerepe is Sajnos ma a család együtt töltött ideje minimális időkeretben mozog. Nincs élmény-szerű együttlét, tevékenység, játékélmény, csökken az utánzási alkalmak száma. A harmonikus családi életben van idő a játékra is, ahol a szülők és a nagyszülők együtt játszanak a

gyerekekkel, ott a gyermeki fejlődés harmonikus, annak ellenére, hogy a családok a legjobb szándék mellett sem 57 találják meg az otthoni játék újszerű lehetőségeit. Ezért a szülők megnyerése, a velük való együttműködés alapvető feladat. Abban a családban, ahol a szabadidő eltöltés értéktudati elemet képvisel, ott működik ez a családi funkció. Ahol nem találkoznak ilyen értéktudati elemmel, ott a szülő nem mutat példát az önművelésre, felüdülésre, erőgyűjtésre. Nincs sem ideje, sem ereje arra, hogy együtt foglalatoskodjék gyermekeivel, fejlesztő tevékenységet szervezzen számukra. A gyermekek 20%-ánál nem figyelhető meg irányítás, csak a szabadidő eltöltésének számonkérése. A gyermekek helytelen, egészségtelen napirendjének hátterében meghúzódó másik tényező sok esetben az, hogy maguk a szülők sem tudják, hogyan kell értelmesen, igényesen eltölteni a szabadidőt, mert őket sem tanították meg

erre. Amennyiben a szülőknek nincs motivációs bázisa a szabadidő kulturált, együttes eltöltésére, nem várható el, hogy ez gyermekében kifejlődjék. A helyes szabadidős szokások kialakításában segíthet a családoknak a közművelődési intézmény, a pedagógus, a szociálpedagógus. Herczog Tamás cikkében a rekreáció hatásaival foglalkozik a rehabilitációs intézetekben, kiemeli a sport és a művészeti tevékenység hatását. Ismerteti a tárgyban végzett kutatások eredményeit, melyek bebizonyították, hogy: - Az értelmi fogyatékosok rendszeres testedzése erősíti az identitástudatot, fejleszti a fizikai állóképességet, örömforrásként szolgál, tág terem nyújt a szabadidő hasznos eltöltéséhez és a szocializációhoz. - Az értelmileg akadályozott személyek a sporttevékenységen keresztül könnyebben megközelíthetők. - Gazdagodik a személy mozgástapasztalata, jobban uralja mozdulatait, javul cselekvőképessége, nő az

önállósága. - Az értelmi fogyatékosok és az alkotó művészet kapcsolatrendszerében a kreatív aktivitás egyfajta érzelmi felszabadulás és kiegyenlítés, amely elősegíti a függetlenség érzését, a szociális egymásra hatást, a kommunikációt és a gondolkodást. - A kulturális foglalkoztatás alkalmas arra, hogy lehetőséget teremtsen új partneri kapcsolatok kialakítására, a régiek elmélyítésére, a hasonló érdeklődésű emberek egymásra találására, a kirekesztettség érzésének oldására. (Rehabilitáció: orvosi, pedagógiai, szociális munka, melynek lényege a támogató, a segítő, a fejlesztő foglalkozások, a személyre szóló gondoskodás hatására a kliens állapotában az előzőnél kedvezőbb változás következik be.) A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ERŐFORRÁSAI 58 Az erőforrás: Támaszt nyújtó személyek- és azok ismereteiből, tudásából, képességeiből fakadó erők. A kliens és a szociálpedagógus egyaránt

rendelkezik erőforrásokkal. Ezek szervesen kapcsolódnak egymáshoz Fajtái:  Természetes erőforrás: az embernek problémahelyzetben anyagilag, krízishelyzetben érzelmi visszajelzéssel is tud segíteni a másik, azaz az egyén közvetlen környezetében élő személyek támogatása; ez a gyermekeknél lehet apa, anya, testvér, nagyszülő.  Mesterséges/szakmai erőforrás: szakmai segítségnyújtást értünk, azaz szakemberek, hivatal, juttatások. A humán szakma és a szociálpedagógus is ebbe a körbe tartozik. A problémától függ, hogy melyik erőforrásra van szüksége az egyénnek. De a kliens általában akkor fordul szakember felé, ha a természetes erőforrásait kimerítette. A kliens ilyenkor segítséget kérhet: a közoktatási-, a tanácsadói-, a gyermekvédelmi-, az egészségügyi intézményektől, valamint egyházi, civil és karitatív szervezetektől és azok szakembereitől. Fábián Gergely egy Nyíregyházán végzett kísérletéből a

következők derültek ki. A kísérlet lényege, hogy kihez fordul az egyén, ha bajban van Természetes erőforrások Mesterséges erőforrások * család, * önkormányzat, * barát, * egyház, * munkatárs, * egyesület, * szomszédok. * képviselő, * pártok. Ha a természetes támaszok kimerülnek, akkor a szokott az egyén mesterségeshez fordulni. Ferge Zsuzsa is 1991-ben úgy vélte, hogy szükség van a professzionális segítőkre. A szociálpedagógus erőforrásai: * Belső erőforrás (a benne lévő elemek): empátia, meghallgatás, a segítő személyisége. Hardi Emília szerint nem alkalmas szociálpedagógusnak, aki túlzottan önérvényesítő és az övétől nagyon eltérő értékrendet nem tudja elfogadni. * Külső erőforrás (segítő hálózat): állami szektor, nonprofit szektor. 59 * a kliens mikro- és makro környezete, * a pályázatokban rejlő lehetőségek, * az etikai kódex ismerete, * a szaklapok tudásanyaga (Esély, Szociális

Munka), * saját munkatársai (Team-munka, esetmegbeszélő csoport), * részvétel a szupervízión, * szakmai konferenciák, * saját családja. Pincus és Minahan az erőforrásokat működésük szerint három kategóriába sorolta: 1. Nem hivatalos források: család, szomszéd, barát, rokon 2. Hivatalos források: egy szervezet vagy intézmény melynek tagja a kliens 3. Szociális források: a szervezett szolgáltatások és szolgáltató intézmények (iskolák, kórházak, szociális programok, bíróságok, rendőrségek). A probléma megoldása érdekében az erőforrások felhasználása során a szociálpedagógus feladata: - kapcsolatteremtés mind a természetes, mind a mesterséges támaszt nyújtókkal; - az egymás után következő erőforrások összehangolása, a szolgáltatások megtervezése; - a kliensek képessé tétele arra, hogy környezetükkel olyan interakciót tudjanak kialakítani, amely elősegítik szükségleteik kielégítését; - a kliensek

környezeti tényezőinek javítása, új erőforrások teremtése a kliensek tevékeny részvételével. Az információ közvetítés és tanácsadás metodikai elemek a munkánkban, mely szervezetten és tervszerűen történik. Leginkább nevelési-oktatási intézményekben lehet megvalósítani ezt a szervezettséget és tervszerűséget: - ott a szoc.pedagógus tanácsadó szobát kérhet, lehetőleg ne szertár vagy orvosi szoba legyen, (a tanácsadás állandó helyen történik) - legyen elérhető, szolgáltatása folyamatos, - szülői értekezleten mutatkozzon be és ajánlja magát és hozzáértését, - tegye magát fontossá, - személyes tanácsadás, az információközvetítés lehet írásos is (pl. tábla), de lehet szóban, telefonon is, - a tanácsadáshoz hozzáértés és személyközi kapcsolat szükséges (pl. a szülők felé), - frissítés, aktualizálás fontos tényező, 60 - a gyakoriság szempontjából az a jó, ha inkább kevesebb időpontot ad

meg, de mindig elérhető. Információ közvetítés és tanácsadás nevelési-oktatási intézményekben: - gyermek fejlődéséről, - gyermekelhelyezésről, - továbbtanulásról, - tanulási, kapcsolati zavarok kezeléséről, - társas kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről, - szociális juttatásokról, - anyagi helyzettel kapcsolatos kérdésekről, - szabadidős programokról - krízishelyzet esetén. Gyermekvédelem, gyermekjólét, szociális ellátórendszer intézményeinél: - juttatásokról, - az intézménybe kerülésről, - családba visszahelyezésről, - helyettes nevelőszülői munkáról, - gyermekek, szülők jogairól, - védelembe vételről, - családból kiemelésről, - örökbefogadásról, - lakóotthonba kerülésről.stb  Lényeges a kompetenciahatárok, egyéb segítő szakemberek és egyéb segítő intézmények ismerete a tanácsadáshoz. Ahhoz, hogy a szociálpedagógus információ közvetítő és tanácsadó tevékenységét

megfelelően el tudja látni: a.) A tanulás, kapcsolati és magatartási zavarok esetében nyújtandó tanácsadás érdekében: ismernie kell a gyermekek fejlődéséből adódó speciális szükségleteiket (pszichológia, pedagógia, fejlődéslélektan) és kapcsolatot kell tartani a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. b.) A szociális tanácsadás és segítségnyújtás érdekében: ismernie kell az oktatási törvényt, a szociális törvényt, a gyermekvédelmi törvényt, a New York-i Egyezményt, az esélytörvényt, a kisebbségi törvényt és kapcsolatot kell tartania a helyi önkormányzat szociális irodájával, a gyámhatósággal, a családsegítő központtal, a gyermekjóléti szolgálattal. c.) A pályaválasztási tanácsadás érdekében: fel kell mérnie, hogy melyek azok a szakmák, állások, továbbtanulási intézmények, amelyek megfelelnek a tanulók érdeklődési körének és kapcsolatot kell tartania a pályaválasztási

tanácsadóval. Információközvetítés történhet: A folyosón elhelyezett a többséget érintő írásos információ által is. (pl hirdetőtáblán is) Az információ mindig legyen: - hiteles, - áttekinthető, - aktuális, 61 - pontos. Erőforrás: A támasztó nyújtó személyekből és azok ismereteiből, tudásából, képességeiből fakadó erőket jelenti. Mind a kliens, mind a szociálpedagógus számára azt jelenti, hogy ki honnan merít erőt, energiát, lelki tartalékot, fizikai kapacitást a problémák megoldásában. A szocpedagógus feladata, hogy az erőforrásokat a klienssel összehozza, ehhez persze alaposan kell ismernie azokat.  A kliens erőforrásai: 1.) természetes támaszok: család, baráti kör, rokonság, munkatársak stb., azok, akik a kliensnek problémahelyzetben anyagilag is és érzelmileg is segíteni tudnak 2.) mesterséges támaszok: a szakmai segítséget nyújtó intézmények, azaz a segítőháló: a közoktatási,

tanácsadói, gyermekvédelmi, egészségügyi intézmények, egyházi, civil és karitatív szervezetek dolgozói, szakemberei.  Mindig a probléma határozza meg, hogy melyik erőforrásra van szükség.  A szakember erőforrásai: 1./ belső erőforrások: felkészültsége, képességei, személyisége, empátiás készség, szellemi, fizikai és érzelmi tartalékai stb. 2./ külső erőforrások: a munkatársakkal való kapcsolat, a segítő hálózat, konferenciák, esetmegbeszélések, etikai kódex, szupervízió, team-munka, folyóiratok, pályázatok, stábülések stb.  Anyagi erőforrás teremtése: 1. Pályázat: pályázati figyelő, szakminisztériumok, közlönyök, napilapok figyelemmel kísérésével, majd a pályázat elkészítésével. A pályázatnak a szakmai követelményeknek mindig meg kell felelnie. 2. Alapítvány 3. Jótékonysági bál 4. Adománygyűjtés (az etikai kódex betartásával)  Szellemi erőforrás teremtése: 1.

szakkönyvtár létrehozásának szorgalmazása, 2. pedagógusok továbbképzésének javaslása, 3. továbbképzések való részvétel, 4. jogszabályok begyűjtése, 5. egyesületben való részvétel, 6. önművelődés (folyóiratok, szakmai lapok olvasása stb) 7. szupervízióban való részvétel, 8. esetmegbeszéléseken való részvétel A szociálpedagógus feladatai az erőforrás-teremtő tevékenység során: • Kapcsolatteremtés mind a természetes, mind a mesterséges támaszt nyújtókkal. • Az egymás után következő erőforrások összehangolása, a szolgáltatások megtervezése. • Szoros együttműködés a már meglévő szociális szolgáltató intézményekkel. • Új erőforrás megszervezésével való próbálkozás, ha nyilvánvaló, hogy egy adott közegben sok embernek van olyan szükséglete, amelynek kielégítésére nincs lehetőség. • A kliensek környezeti tényezőinek javítása, új erőforrások teremtése a kliensek tevékeny

részvételével. 62 • A kliensek képessé tétele arra, hogy környezetükkel olyan interakciót tudjanak kialakítani, amely elősegíti szükségleteik kielégítését.  A kliensek jobban fogják hasznosítani, védeni és növelni az erőforrásokat, ha tervezésükben és létrehozásukban részt vesznek. Erőforrás-teremtő funkciók: - szervezés, - vezetés, - munkatárstoborzás, - ellenőrzés. 63 12/B. TÉTEL: A pályázatírás tartalmi követelményei A pályázatokat a pályázati figyelőben és a szakminisztériumok közlönyeiben lehet nyomon követni. A pályázatokat közalapítványok, magánszemélyek (pl Béres József, Soros György) és a szakminisztériumok (pl. szociális és családügyi minisztérium) írják ki A rendeletek végrehajtásából lehet tudni, hogy milyen pályázatok várhatóak. Nagyon sokszor civil szervezet pályázik (a 2001. évi pályázatoknál a is előnyben részesültek azok a pályázatok, amelyek civil

szervezetekkel társultak). A pályázatírás előtt előzetes feladat a pályázati kiírásban szereplő kritériumok megfigyelése, tanulmányozása, továbbá a beadási határidő betartása. Erőforrás-teremtő pályázat követelményei 1. Cím: Rövid, találó, a terv tartalmát leginkább kifejező, ami a legjobban tükrözi célunkat. 2. Helyzetkép: A pályázat kiírója feltételezhetően nem ismeri a pályázót, így előnyös rövid bemutatót adnia következőkről: - település elhelyezkedése, - lakosságszám, - gazdasági-társadalmi vonatkozású adatok (pl. munkanélküliek száma), - hátrányos helyzetűek, etnikumhoz tartozók aránya, - az előzőekből adódó jellegzetességek. 3. A pályázó eddigi tevékenysége: Ez már hosszabb bemutatkozó rész, amelyben maga a pályázó mutatkozik be. A hozzáértést kell felvázolni Fontos adatok: - megalakulás ideje, körülményei, - szakemberekkel való ellátottság (megbízásos szerződésben

alkalmazott szakemberek), - pályázó feladata, - elért eredmények, - a gyakran előforduló problémák halmozódása  itt a hangsúlyt a pályázni kívánt feladatkörre, a megoldandó feladat részletezésére kell helyezni (pl. szabadidős program esetén: az "unatkozó bűnelkövetők" gyakorisága, oka, családi háttere, ingerszegény környezete). 4. A cél: Fontos a rövid, szakszerű megfogalmazás, a lényegi kiemelés, a klienskör megjelölése, továbbá, hogy mit kívánunk elérni a pályázott feladatcsoporttal. A célcsoport megszervezésénél arra kell vigyázni, hogy ha kevés a létszám, nem tudjuk megvalósítani a tervet, mert keveset adnak, ha nagy, a célcsoport kezelhetetlen. A cél megfogalmazása (pl szabadidős programnál a veszélyeztetett gyermek tartalmas időtöltésének biztosítása, unalomból elkövetett bűncselekmények számának csökkentése, a játék iránti vágy felébresztése, képzett szakemberek segítségével,

jobb és tartalmasabb élet iránti vágy és igény felébresztése, ingerszegény környezet pótlása). A program szakmai lebonyolítása: A pályázott feladatok, kivitelezők felsorolása (pl. Gyermekjólét intézmények munkatársai és önkéntes segítők felsorolása név, beosztás és végzettség alapján. A példánál maradva bevonható a művelődési ház, a gyermekvédelmi felelősök, védőnők stb. Fontos a programban közreműködők szakmai végzettsége, valamint különböző szakemberek bevonása, alkalmazása). 64 6. A program részletezése: Itt kell munkatervet készíteni, benne részletezni a program megvalósításának helyét, valamint azt, hogy mennyi időre tervezzük a programot, milyen rendszerességgel kívánjuk megvalósítani. Célszerű táblázatba foglalni: - a témakört, - a szervezetett programot, - a megvalósítás módját, módszerét, - az eszközöket. (pl. ismeretterjesztő program  könyvtárlátogatás, videózás

/természeti filmek/, önismeret  szabadtéri játékos program, készségfejlesztés  puzzle, sportvetélkedő, hagyományőrző program, jeles napok, ünnepek  mentálhigiénés program, családi életre nevelés  dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, bűnmegelőzés, filmvetítés a devianciákról és a deviáns viselkedés következményeiről.) 7. Részletes költségvetés: A kiírt pénzösszeg teljes mértékére célszerű tervezni, időre leosztva. Költséget takaríthatunk meg, ha a program lebonyolításában résztvevők, segítők tevékenységüket díjazás nélkül vállalják pl. ingyenes előadás formájában Ha a programban résztvevők mégis díjazással vállalják a részvételt, akkor a Középfokú végzettségű önkéntes óradíja: 1500 Ft, a felsőfokú végzettségű önkéntes óradíja: 2500 Ft. Ebben az esetben a költségvetésnek két oldala lesz: - személyi oldal: megbízási díjak + közterhek, - dologi oldal: sportszerek,

ismeretterjesztő anyag (pl. könyv, videófilm), műszaki segédeszközök (tv, videó, játékok, papír, írószer). Fontos, hogy figyelembe kell venni, hogy a pályázati kiírás szerint milyen eszközökre nem adnak támogatást; adnak-e felhalmozásra (mint pl. fűtésre, világításra, postázásra, telefonköltségre) Számba kell venni a saját erőt is. bérleti díjat) Személyi  ÖNERŐ  (önkéntesek munkája) Dologi (pl. nem kérnek A költségvetésnél fel kell tüntetni a felhalmozást, ami később is megmarad. Fontos, hogy olyan eszközökre pályázzunk, amelyeket a továbbiakban is tudunk hasznosítani. 8. Várható eredmény: Röviden, nagyon választékosan, szakszerűen, szakmai kifejezésekkel tűzdelve, 5-6 mondatban kell kifejteni. (pl a szabadidő tartalmassá tétele, ismeretek bővítése, a program célcsoportját nyitottá tenni a világ dolgai iránt, erősíteni a valahová tartozás érzését, az értékítéletet stb.) 9. A pályázathoz

csatolandó: - megbízási szerződések, - megállapodások, - iskolai végzettséget tanúsító okiratok, - alapító okirat(ok), 65 önerőről, nyilatkozatát, - önkormányzat képviselőtestületének határozatát az - civil szervezeteknél az önkormányzat támogató - egyesületnél a nyilvántartásba vétel igazolását, - egyháznál az egyházi fenntartást igazoló iratot. FONTOS ODAFIGYELNI A KIÍRÁSNÁL: - Az iratkezelési, pénzkezelési szabályok betartására (A pályázott összeggel a pályázatért felelős személy számol el, ezért fontos a számlákat 5 évig megőrizni. A nyert pályázatokról szakmai és pénzügyi beszámolót kell készíteni. Ha kevesebb pénzt kapunk, akkor módosítani kell a programot a pályázat benyújtásánál fontos a pályázati jelszó (pl. családtámogatás), és a bankszámlaszám az átutaláshoz.) - Intézményünk megfelel-e a pályázati kiírásnak? - Hány példányt kell beadni? - Mi az összeállítás

sorrendje? (A pályázat elejére a pályázati adatlap kerül, amelyen feltüntetjük a pályázati program kódját, a pályázó szervezet nevét, címét, adószámát, a program felelősét, valamint az igényelt támogatás célját, röviden megfogalmazva.) Álláspályázat követelményei - Szakmai önéletrajz: lehet hagyományos vagy modern amerikai típusú, kézzel írott vagy gépelt (kérésnek megfelelően), melynek tartalmaznia kell a személyes adatokat (név, lakcím, születési idő és anyja neve /családtagot csak akkor szerepeltetünk, ha annak kiemelkedő a pályához kapcsolódó munkája), az iskola végzettséget, eddigi munkahelyeket, a munkakör betöltéséhez szerzett korábbi munkatapasztalatokat, azt, ami miatt erre az állásra pályázunk és hogy mit csinálnánk az adott munkakörben (Szakmai koncepció: táblázatokkal, grafikonokkal szemléltetem, hogy mit akarunk megvalósítani.) - Kísérőlevél: tartalmazza, hogy mire pályázunk, továbbá

a mellékletek felsorolását. - Mellékletek: 1. a végzettséget igazoló bizonyítványok, okmányok másolata, 2. referencia NAGYON FONTOS: - az aláírás, - lakcím, - melyik munkakörre pályázunk. (Megjegyzés: A pályázat elkészítését megelőzően elmegyek az adott munkahelyre, felmérem a személyi és a tárgyi feltételeket, az intézmény kapcsolatrendszerét, ezeket elemzem, és erre építem az én koncepciómat.) 66 4. tétel A szociális munka problémamegoldó modellje. Munkaformák, módszerek, eljárások, eszközök. A segítő folyamat tervezése, értékelése, elemzése I. A szociális munka problémamegoldó modellje 1. A probléma tartalma 2. Az adekvát segítségnyújtás folyamata, a problémamegoldó modell 3. Aldersoni modell II. Munkaformák, módszerek, eljárások, eszközök 1., Munkaformák / egyéni esetkezelés, krízisintervenció, csoportmunka, terápiák / 2., Módszerek 3., Menedzsment tevékenység III. A segítő folyamat

tervezése, értékelése, elemzése Felhasznált irodalom: 1., Tanulmányok a gyermekjólét köréből I Szerkesztette: Budai István / Aldersoni modell / 2., A szociális munka elmélete és gyakorlata A problémamegoldó folyamat Az ügyféllel való együttműködés során ismertetni kell vele a problémamegoldó folyamatot, és annak lényegét. Fontos elmagyarázni, hogy milyen előfeltételei vannak a sikeres problémamegoldásnak. A problémamegoldó folyamat: olyan módszer, amely képessé teszi az ügyfelet az eredményes együttműködésre a problémák megoldásában és a döntéshozatalban. 6 lépésből áll, ezek segítik a problémák pontos meghatározását, több lehetséges megoldás kidolgozását teszik lehetővé. Ebből kiválaszthatja azt, amelyik a legjobban kielégíti a szükségleteit Javaslatokat tartalmaz az együttműködés elősegítésére a viták elkerülése érdekében. 67 Amiért a problémamegoldás eredményes lehet: 1.) A

beavatkozás eredménye attól függ, hogy az ügyfél mennyire bízik a problémamegoldás sikerében. Ki kell fejezni a számára, hogy a beavatkozás hatásos, ez növeli a folyamatba vetett bizalmat és fokozza a valószínűségét annak, hogy az ügyfél tőle telhetően kiveszi a részét a cél megvalósításából. 2.) A beavatkozás hatásosságának hangsúlyosságával elsősorban az ügyfélre helyezzük a felelősséget a végeredmény tekintetében. Ez csak akkor helyes így, ha a beavatkozás sikeréről meg vagyunk győződve, és a megvalósítás módjához is értünk. Ilyen esetben, ha a végeredmény sikertelen, akkor nem engedi azokat az ügyfeleket kibújni a felelősség alól, akik csak körülményesen működtek közre a folyamat során. I. Problémamegoldó modell I. A kapcsolat felvételének fázisa: Ismerkedés, a probléma definiálása, előzetes célmeghatározás, előzetes megegyezés, kikérdezés és adatgyűjtés 1. Ismerkedés, probléma

definíciója (meghatározása) a.) Első találkozás b.) A probléma, ahogy a kliens látja c.) A probléma, ahogy a kliens környezete látja (család, iskola, stb) d.) A probléma a szociális munkás szerint e.) Közösen meghatározott probléma: a klienssel együtt definiálom a problémát, majd a következő lépést, feladatot. Így jutunk el a készségek fejlesztéséhez (lásd következő táblázat) Ezek a készségek kölcsönösek, azaz fontosak mind a kliens, mind a szociális munkás részéről. Lehet, hogy a kapcsolatfelvétel fázisával bezárul az első találkozás. Köszönetet nem kell elvárnunk a klienstől, elég, ha azt mondja, hogy legközelebb is eljön. Itt le is zárulhat az esetkezelés, de ugyanakkor folytatódhat is. 2. Előzetes cél meghatározása a.) Kliens szerint: • rövid távú célok (rövid távú cél pl. a probléma megbeszélése és a kliens el fog menni a további tanácsadásra - pl. segély gyógyszertámogatáshoz) • hosszú

távú célok (pl. amikor úgy néz ki, hogy a kliens az én kliensem lesz; célt tűzhet ki a szociális munkás, amikor meghatároz egy időpontot a találkozásra; vagy a kliens, amikor abban az időpontban nem tud megjelenni a családjával a megbeszélésen, így másik időpontot jelöl meg. Ekkor a szociális munkásnak több alternatívával kell rendelkeznie, melyek nem utasításszerűek, hanem kérelemszerűek.) b.)A kliens környezete szerinti megoldás c.)Mit vár a kliens a szociális munkástól, és az intézménytől a probléma megoldása érdekében? d.)Melyek a szociális munkás céljai? e.)Mi a szociális munkás elképzelése, mit tud ő és az intézmény felajánlani? 68 3. Előzetes megegyezés a.) Realitások - korlátozások tisztázása b.) Döntés: kívánnak-e együtt dolgozni tovább? Ha igen: kölcsönös megegyezés jogaikról, céljaikról, viszonylagos autonómiájukról a szociális munkás beavatkozási lehetőségéről. A kliensek

általában tisztában vannak a jogaikkal, de kötelességeikkel nem (pl. segélykérés) Nem lehet kihasználni a kliens tájékozatlanságát. Elfogadom a kliens problémáját olyannak, amilyen és megpróbálok segíteni rajta. 4. Kikérdezés, adatgyűjtés a.) Kliens motivációja (indítékai): mi fáj? mit remél? b.) A lehetőségek a cél elérése a kliensben c.) Lehetőségek a környezetben Az adatgyűjtés fontos, mert tudni kell, hol keressük a klienst gond esetén. Az adatkiegészítést nem a kliens szeme előtt kell végrehajtani, hanem miután elhagyta a helyiséget Az adatgyűjtéshez szükséges készségek: adatok elemzése, rendszerezése, fontossági sorrend felállítása, rálátás, figyelni tudás készsége. II. A szerződéskötés fázisa (mozzanata): értékelés-előkészítés-megállapodás, cselekvési terv kidolgozása, prognózis 5. Értékelés (közös), előkészítés, megállapodás a.) Hogyan viszonyulnak a problémák a kliens (rendszer)

szükségleteihez? b.) A főbb összetevők analízise (elemzése) c.) Azon fontos tényezők figyelembevétele, amelyek a problémák fennmaradásához hozzájárulnak. d.) A legfontosabb probléma (k) meghatározása, kölcsönös összefüggésük megértése, s azok kiválasztása, amelyekkel először dolgozni fognak. e.) Az elérhető források, erők, motivációk f.) Idevágó elméletek, tudás keresése g.) A szociális munkás rendszerezett véleménye az ügyről 6. Cselekvési terv kidolgozása, azaz a beavatkozás kölcsönös irányítása a.) Egy kivitelezhető cél meghatározása b.) Alternatívák c.) Megfelelő szolgáltatás meghatározása d.) A változási erőfeszítés fókusza (kulcsa), a kliens vállalásai e.) A szociális munkás szerepe f.) A lehetséges külső erők figyelembevétele g.) A szociális munkás készségeinek és tudásának figyelembevétele Itt fontos egy cselekvési terv összeállításának képessége. Ebben a fázisban a problémák

mélységéről kell beszélnünk. Tájékozódom, hogy mik lesznek az én feladataim A kliens irányítással elmondja a problémáját, ill. a kiutat a problémából, ha van ilyen (pl a gyermek mindig verekedik, az iskolában – az anya elmondja, hogy szerinte mi lehet ennek az oka, vagyis ez a részletes problémaelemzés. Ez egy hosszabb folyamat az esetkezelés folyamatában, ahol a legtöbb ismeretet lehet megszerezni a problémáról.) A kliens folyamatos visszacsatolást kell, hogy kapjon, azaz tudja, hogy minket érdekel a problémája. 69 Lehet, hogy a kliens befejezi a velünk folytatott kapcsolatot, így az egész esetkezelésnek vége lesz. Ekkor felajánlhatjuk, hogy ha a kliens később úgy látja, hogy folytathatjuk, akkor ebbe mi belemegyünk. Lehet az is, hogy az én személyemet nem igényli a kliens tovább, így másik szociális munkást választ, akinek elmondja a problémáját. 7. Prognózis: Mennyire bízik a szociális munkás a terv

végrehajtásában? III. A terv végrehajtásának fázisa: a terv kivitelezése, befejezés vagy folytatás, értékelés 8. A terv kivitelezése: beavatkozás, a szolgáltatás és a források hasznosítási módszereinek felhasználása, ki mit tesz és mikor? 9. Befejezés (vagy folytatás) a.) A feladatok végrehajtása és a folyamatok értékelése b.) A befejezés és elválás végrehajtása c.) Az elértek fenntartása 10. Értékelés (saját magának) a.) Az egész folyamaté b.) A célmegvalósításé c.) A választott módszereké E fázisban a megoldás lehet befejezés, amikor sikerült végigérni az esetkezelésen. • értékelni kell a munkát a folyamatában és a végén is, • értékelés lehet az, amikor összefoglalom a problémát különböző szempontokból, nézőpontokból, majd továbblépek, • értékelés lehet, amikor közösen értékelünk a klienssel, el kell mondani a pozitívumokat és a negatívumokat is, • az értékelésnél

megfogalmazódik, hogy elértük-e a célt, ill. megfelelőek voltak-e az alkalmazott módszerek, • a kliens is értékelhet minket, mely lehet egyszerű visszacsatolás, amikor a kliens megköszöni a szociális munkás munkáját, • itt belép a szupervízió, • fontos a visszakérdezés, kérdezés készsége, a megfelelő reagálás készsége. A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MÓDSZEREI • megfigyelés, • strukturált, megszervezett interjú, mélyinterjú (pl. szakvéleményhez), • beszélgetés - kérdéstípusok: 1. lineáris (egy gondolatot végigviszünk), 2. cirkuláris (oda-vissza történő kontrollálás, visszacsatolás), 3. stratégiai (ráveszem a klienst valamire), 4. befolyásoló vagy szuggesztív, (játékos elemeket tartalmaz), 5. reflektív (állandó visszajelzés: jó volt-nem volt jó), 6. jövőre irányuló (pl iskolakezdés, pályaválasztás), • tapasztalatok, elméletek elemzése, • vitatkozás, érvelés, 70 • • • • • • • • •

szerződéskötés (meggyőzés, rábeszélés), támogató kommunikáció, információ közvetítés, tanácsadás, adatfelvétel - tárolás - feldolgozás, szociális térkép, szociális anamnézis, anamnézis, felmérés (pl. szociometriai, kérdőíves), forgalmi napló vezetése, egyéni, családi gondozási tervek készítése. tanácsadás, lelki segély telefonszolgálat, adatfeldolgozás. A módszerek technikák: • • • • fókuszálás, kérdezés, megerősítés, értelmezés, mikrorészeit • • • • • képezik a összefoglalás, tájékoztatás, tisztázás, kérdezés, összefoglalás. Módszerek metodikai jártasságok (készségek) • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • interjútechnikák, vitatkozás, meggyőzés, konfliktus kezelés, közvetítés, mások képviselete, egyéni, családi, csoport, közösségi akciók tervezése, értékelése, nonverbális kommunikáció, térközszabályozás,

támogató kommunikáció, az együttérzés helyes kifejezése, egyéni tanácsadás, felvilágosítás, csoportvezetés és közösségi munka, önsegítő csoportok támogatása, környezettanulmány készítése, helyi intézmények elemzése, problémák megfogalmazása, mintavételi eljárások ismerete, bizalmas ügyiratkezelés, szociális adminisztráció, a probléma definiálás módszerei, krízisintervenciós módszerek, technikák ismerete, egyéni, családi esetkezelés, az erőforrások felkutatásának, felhasználásának eszközei, szupervízióba bekapcsolódás. A segítségnyújtáshoz szükséges további készségek: intellektuális, interperszonális, adminisztrációs, döntéshozó képesség, erőforrások használata 71 1. Intellektuális: • tapasztalatok elemzése, értékelése, • elméletek elemzése, • vitatkozás, érvelés, • szerződéskötés. 2. Interperszonális (= emberek közötti kapcsolat): • kapcsolatépítés, • mások

meghallgatása, • együttérzés, • segítőkészség, • érzelmek kezelése. 3. Adminisztrációs: • pontosság, tömörség, • bizalmasság, • információtárolás, • beszámoló készítés, • interjú felvétel, • anamnézis felvétel. 4. Döntéshozó képesség: • érdekképviselet, • mások döntéseihez kapcsolódás, • saját és intézményi érdekek kezelése, • stábmunkában részvétel. 5. Erőforrások használata: • szükségletazonosítás, • saját, kliens, támogató intézményhálózat használata. A SZOCIÁLIS MUNKÁS MUNKAFORMÁI  Egyéni esetkezelés: Mary Richmond nevéhez fűződik (1917). 50 éven keresztül az egyéni esetkezelés az uralkodó munkaforma a szociális segítésben. Az egyénre, az egyéni szükségletre koncentrál és kétoldalú kapcsolat alakul ki a kliens és a segítő között. Két kategóriát különböztetünk meg: segítő-támogató és értelmező munkát. A támogató munka gyakran segíti át a

szülőt vagy szülőket a gyermeknevelés egy-egy nehéz periódusán. Sok esetben előfordul, hogy nehezen kezelhető és követelőző gyerekük nevelése - megannyi erőfeszítésük ellenére - meghaladja erejüket és képességeiket, miközben a helyzet megoldhatóságába vetett bizalmukat is kezdik elveszíteni. A támogató munka segít abban, hogy buzdítással és bátorítással visszanyerjék önbizalmukat saját szülői képességeiket illetően, valamint jó alkalmat teremt arra, hogy biztonságos és semleges környezetben megszűnjenek a szülőkben a frusztrációt kiváltó csalódott és bosszús életérzések. Az értelmező munka sokkal inkább hasonlít az egyéni pszichoterápiához, mivel célja az, hogy segítsen megérteni a szülőknek az ok-okozati folyamatokat. A szociális munkás, mint összekötő kapocs, - elősegíti a tudatosság kialakulását a jelenlegi folyamatokban való érvényesülésében. Az okok múlt és jelenbeli kihatásának

felismerése és megértése erős motiváló tényező lehet a szülők számára abban, hogy gyermekeikkel való kapcsolatukat új és kölcsönösen kielégítő mederbe tereljék. 72 A gyerekekkel való egyéni foglalkozás tradicionálisan a gyermekpszichiátria működési körébe tartozott. Az utóbbi években azonban nagyobb rugalmasság mutatkozott e téren, így ma már mind a pszichológusok, mind a szociális munkások tevékenykednek ebben a formában. A játék a gyerek természetes közege, ezért különböző technikákat alkalmazva speciális játékokat fejlesztettek ki. A játék közvetítő szerepe rendkívül hasznos, mert segít a gyerek olyan érzéseit és viselkedéseit kifejezésre juttatni, amelyek más módon talán rejtve maradnának. Az idősebb gyerekek és kamaszok esetében az egyszerű pszichoterápia is alkalmazható az otthon előforduló konfliktusokat előidéző okok felderítése. Az esetkezelés folyamatának lényeges pontja: •

pozitív eredmények hangsúlyozása • továbbra is előre tervezünk • távlati lehetőségek vázolása • az eset dokumentálása, feldolgozása, rendszerezése, kezelése • többszöri dokumentáció - mert változhat a szituáció • szociális háló ismerete Az egyéni esetkezelés alkalmazásának lehetőségei Az egyéni esetkezelés eredete a pszichiátriában gyökerezik, innen vette át a szakma. Kapcsolódó irodalom: Mary Richmond - Szociális diagnózis (baj megállapítása) című műve (1917), alcíme: Mi az esetmunka? Könyvében Mary Richmond a következőket írja a szociális segítésről: • "A tevékenység abból tevődik össze, hogy saját megfigyelésekből és mások elbeszéléseiből anyagokat gyűjtenek, a begyűjtött adatokat megvizsgálják és összehasonlítják, értékelik, következtetéseket vonnak le - végül egy olyan összképet alkotnak, amely lehetővé teszi, hogy a segítségnyújtás (kezelés) tervét el tudják

készíteni. Az információszerzés anyagához tartozik a rászorulóról és családjáról minden olyan tény, amely azt segíti elő, hogy a szóban forgó személy rendkívüli szükséghelyzetét és szociális rászorultságát megvilágítsa és megmutassa a nehézség megoldását, eszközét. A könyv bemutatja a konfliktusban lévő családról a különböző forrásokból beszerzett pozitív és negatív információkat: családtagok, rokonok, egészségügyi alkalmazottak, tanárok és az iskola, a szomszédok, a munkaadók, a többi jótékonysági egyesület, hivatalos dokumentumok, mind-mind az információszerzés forrásai.  Eseti munka módszertana (Mary Richmond szerint): - interjú, - kontaktus felvétele a családtagokkal (gyereknél egyéni esetkezelés: gyerek + szülő), - együttműködési készség biztosítása a családokkal, - hipotézis felállítása, - adatok értékelése, értelmezése, felülvizsgálata, - kritikai szemlélet érvényesítése,

 Egyéni esetkezelés: Mary Richmond nevéhez fűződik (1917). 50 éven keresztül az egyéni esetkezelés az uralkodó munkaforma a szociális segítésben. Az egyénre, az egyéni szükségletre koncentrál és kétoldalú kapcsolat alakul ki a kliens és a segítő között. Két kategóriát különböztetünk meg: segítő-támogató és értelmező munkát.  A támogató munka gyakran segíti át a szülőt vagy szülőket a gyermeknevelés egyegy nehéz periódusán. Sok esetben előfordul, hogy nehezen kezelhető és követelőző gyerekük 73 nevelése - megannyi erőfeszítésük ellenére - meghaladja erejüket és képességeiket, miközben a helyzet megoldhatóságába vetett bizalmukat is kezdik elveszíteni. A támogató munka segít abban, hogy buzdítással és bátorítással visszanyerjék önbizalmukat saját szülői képességeiket illetően, valamint jó alkalmat teremt arra, hogy biztonságos és semleges környezetben megszűnjenek a szülőkben a

frusztrációt kiváltó csalódott és bosszús életérzések.  Az értelmező munka sokkal inkább hasonlít az egyéni pszichoterápiához, mivel célja az, hogy segítsen megérteni a szülőknek az ok-okozati folyamatokat. A szociális munkás, - mint összekötő kapocs, - elősegíti a tudatosság kialakulását a jelenlegi folyamatokban való érvényesülésében. Az okok múlt és jelenbeli kihatásának felismerése és megértése erős motiváló tényező lehet a szülők számára abban, hogy gyermekeikkel való kapcsolatukat új és kölcsönösen kielégítő mederbe tereljék. Az egyéni esetkezelés folyamata: - fogadás, - aktív figyelés, - kapcsolat felvétel, - támogató kommunikáció, - a probléma azonosítása, rangsorolása, - szerződéskötés, - adatgyűjtés - megoldási alternatívák feltárása, - dokumentálás, - új források keresése, - kongruens (hiteles) kommunikáció, - visszahívás, - tanácsadás, - lezárás. - a saját viselkedés

kontrollja,  NEM FONTOS A FELTÉTLEN SORRENDISÉG! Az egyéni esetkezelés lényeges pontjai: - pozitív eredmények hangsúlyozása, - távlati lehetőségek vázolása, rendszerezése, - előre tervezés, - az eset folyamatos dokumentálása, feldolgozása, - szociális háló ismerete. Az egyéni esetkezelés során a problémával küzdő kliensek a segítőktől oly módon kapnak támogatást, hogy a kliensek önerőből jussanak el a probléma megoldásához. Ruth Bang: Célzott beszélgetés c. könyvében: 1. konstruktív kezdés 2. ott kell kezdeni, ahol a kliens tart 3. kérdezés, válaszolás 4. mindennapi események 5. érvek a tanácsadás ellen és mellett 6. beszélni, hallgatni, megfogalmazni 7. tudatelőttes tudatosítása 8. hogyan bánjunk a bűnnel, bűntudattal 9. vitatkozni, érvelni, beszélgetni egymással 10. a beszélgetés konstruktív befejezése Esetmunka módszerei: A felmérés döntő szerepe: 74 A célok jellegét, s a megfelelő beavatkozások

kiválasztását alapozzuk rá, sőt a választott beavatkozások eredményessége, és az eset kimenetele is függ a felmérés pontosságától. Felmérés: a szembeötlő adatoknak olyan formában való gyűjtése, elemzése és egybefoglalása, amely a köv. fontos szempontokra van tekintettel: 1. ügyfél problémái 2. ügyfél és egyéb jelentős személyek (családtagok) problémamegoldó képességei 3. ügyfél problémáival kapcsolatos lényeges rendszerek, és azok közti kölcsönhatás természete 4. előteremtendő források 5. ügyfél motiváltsága a probléma megoldására A felmérés folyamán a szoc. munkásnak lehet kizárólagos szerepe, amikor a felmérést önállóan végzi, vagy végezheti egyéb szakmák képviselőinek közreműködésével is. A felmérés folyamata: A szociális munkás számára a felmérés, mint folyamat az ügyféllel való kezdeti kapcsolatfelvételtől a záró találkozásig tart. A felmérés tehát változó dinamikus

folyamat, amelyik új információk szerzéséből, elemzésből, beépítésből áll. Az első találkozáskor a szociális munkás nagy mennyiségű információt nyer és elemzi azokat. Amikor rátér a probléma felderítés szakaszáról a problémamegoldó szakaszra a felmérés tovább folyik, noha kisebb mértékben. Egyes ügyfelek lényeges információkat tartanak vissza, mivel félnek attól, hogy a szociális munkás elítéli, vagy megrója őket miattuk, s csak akkor tárják fel azokat, ha már bebizonyosodtak a szoc. munkás megértéséről és segítő készségéről Még a segítő kapcsolat záró szakaszában is tart. A szociális munkás gondosan megbecsüli mennyire kész az ügyfél a befejezésre, mennyi olyan nehézség maradt meg, ami a jövőben gondokat okozhat. A felmérés mint eredmény: A felmérés eredménye nem más, mint az ügyfél problémáinak, valamint problémával kapcsolatos tényezőknek egy adott időben való megfogalmazása vagy

leírása. A felmérést folyamatosan szükséges felülvizsgálni és korrigálni. A felmérés a későbbiek folyamán azt jelenti, hogy az új ismeretek felmerülésekor fokozatosan változtatjuk, vagy újra alakítjuk az eredeti felmérést. A szociális munkásnak az ügyfél erősségeire, nem pedig gyengéire kell építenie az együttműködés során. Információforrások: A felmérés folyamata során figyelembe vett információnak többfajta forrása lehet: 1. Az ügyfél maga 2. Az ügyfél által kitöltött kérdőívek 3. Szóbeli beszámoló A legtöbb információnak az ügyfél szóbeli beszámolója a fő forrása. A szóbeli beszámoló a problémák leírásából, érzelmek kifejezéséből, események elmondásából, vélemények közléséből és hasonlóakból áll. Közvetett információforrás, mely megtévesztő lehet Az események és a viselkedésmódok legapróbb részletei iránt is érdeklődjünk. 4. A non-verbális viselkedés közvetlen

megfigyelése Hibamentesebb az ügyfelek non-verbális viselkedésének megfigyelése, mivel kevésbé áll 75 tudatos irányítás alatt. Megbízható módon mutatják az érzelmi állapotokat és reakciókat Pontos információkat hordozhat a hanghordozás, a könnyezés, összeszorított öklök, hangremegés, kézremegés, ajak összeszorítása, ajakbiggyesztés, különböző tekintetformák vagy gesztikulálás. 5. A házastársak, családtagok, csoporttagok közötti viselkedés (interakciók) közvetlen megfigyelése. A tényleges interakciók pontosabb megismerését segíti az „újrajátszás" módszere. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelekkel újra játszatjuk a konfliktust jelentő eseményt a beszélgetés folyamán. Nem mentes a hibalehetőségektől, mivel az ügyfelek arra törekednek, hogy jó benyomást keltsenek, így esetleg nem rájuk jellemző módon fognak viselkedni. A másik hibaforrása az, hogy maga a megfigyelő is rosszul láthat dolgokat.

Rendkívül időigényes. információk, rokonoktól, barátoktól, orvosoktól, tanároktól, 6. Kiegészítő munkáltatóktól, valamint más szakemberektől. Az olyan személyek, akik nincsenek közvetlenül érdekelve a problematikus helyzetben, nem lesznek olyan módon részrehajlók, mint maga az ügyfél, s ezért olyan információt nyújthatnak, amely megvilágítja a problematikus viselkedésnek egyébként tisztázatlan dinamizmusát. Alapelvnek kell lennie, hogy más személyekkel nem lépünk kapcsolatba az ügyfél beleegyezése nélkül, mert ez szükséghelyzetektől eltekintve, a szakmai etika súlyos megsértését jelenti. 7. Pszichológiai tesztek A közvetett információforrást jelentő pszichológiai tesztek hasznosak és célravezetők. A szociális munkásnak jól kell ismernie a tesztmódszer elméletét és magukat az illető tesztfajtákat. Ki kell kérni képzett pszichológusok véleményét az eredmény értékeléséről Hozzá nem értő személyek

kezében a tesztek használata rendkívül veszélyes lehet! 8. A szociális munkás személyes tapasztalatai az ügyféllel való közvetlen kapcsolata során. A különböző kliensek különbözőképpen hatnak ránk, és a saját reagálásuk megfigyelése nagy segítséget nyújthat annak megértéséhez, ahogy ezen ügyfelek másokra is hatnak. Félrevezetők lehetnek, szubjektívek és nagyban befolyásolják saját személyközi és észlelési sémáinkat. A felmérés sokoldalúsága: Az emberi problémák gyakran sok tényező bonyolult közrejátszásának eredményei. Egy probléma forrásaként ritkán lehet megjelölni egyetlen személyt, vagy a személy környezetét. Ehelyett inkább ember és környezete kölcsönös egymásra hatásáról beszélhetünk. Az egyén alakítja is a külvilágot, és reagál is rá, s tetteinek minősége befolyásolja a reakciókat és fordítva. Az emberi problémák sokoldalúsága annak a ténynek is következménye, hogy az emberek

társadalmi lények, s hogy szükségleteik kielégítésében függenek egymástól és más bonyolult társadalmi intézményektől. Egy kliensrendszer problémáinak felmérése azt igényli, hogy alapos ismeretekkel rendelkezzünk magáról a rendszerről, valamint figyelembe vegyük azokat a különböző rendszereket, amelyek a kliensrendszerre hatással vannak (gazdasági, jogi, nevelési, egészségügyi, vallási, társadalmi, társas) Az illető személy működését különböző szempontokból kell mérlegelni. A probléma: Az ügyfelekkel való kapcsolat kezdetén az első megteendő lépés a problémáik felderítése. Az ügyfelek rendszerint azért kérnek segítséget, mivel kimerítették saját lehetőségeiket, vagy nem rendelkeznek a megfelelő életvitelhez szükséges erőforrásokkal. Sok ügyfél valószínűleg 76 próbálkozott megküzdeni problémáival, amíg arra a belátásra nem jutott, hogy tevékenysége hiábavaló, esetleg egyre jobban

megnehezíti saját helyzetét. Miután az ügyfél energiáit kimerítette, szakemberhez fordul annak reményében, hogy az valamilyen módon segítséget adjon a problémája megoldásában. A probléma azonosítása: Egy megbeszélés kezdetén, gyakran a bemutatkozás után, a szociális munkás megkéri ügyfeleit, hogy ismertessék gondjaikat, problémáikat. Az ügyfél általazonosított probléma rendszerint valami szükséges dolognak a hiánya, vagy valami nem kívánt dolognak a túlzott megléte. Mindkét esetben az ügyfél egyensúlyi helyzete felbillen, és feszültséget, érzelmi zavarokat él át. A közölt probléma jelentősége abban rejlik, hogy tükrözi, az ügyfél épp miben látja problémáját, elsődlegesen mi késztette őt segítségkérésre. A probléma meghatározására végső soron az ügyfél hivatott. Nem mindig fedik fel a kapcsolat kezdetén legsúlyosabb problémáikat. Itt az a lényeg, hogy fogadjuk el az ügyfél

probléma-meghatározását A közölt probléma alapján következtethetünk arra, milyen területeket kell ezután megvizsgálnunk. Olyan rendszereket határoz meg, amelyek összetevői a problémának. A közölt probléma és a nem önkéntes ügyfél: A beutalt vagy kötelezett ügyfelek, akik nem szívesen kérnek a segítségből, gyakran nem ismertetnek problémát. Az ilyen ügyfelek tagadják, hogy problémájuk lenne Neheztelnek arra a személyre, aki kényszerítette őket, hogy eljöjjenek, és az illetőnek tulajdonítják problémájukat. Ilyen esetekben fontos az ügyfél ellenséges hozzáállását megváltoztatni, ill az ügyfél élethelyzetét megvizsgálni. Ennek célja azt eldönteni, vannak-e olyan hiányérzetek vagy elégedetlenséget kiváltó területek, amelyet az ügyfél meg tud jelölni. Ha végül az ügyfél elismer egy problémát a továbbiakban a felmérés a szokásos módon folyik. A környezeti tényezők tisztázása: Amint az ügyfelek

ismertetik nehézségeiket, olyan embereket vagy nagyobb rendszereket azonosítanak, amelyek részét képezik a problémás helyzetnek. Azok a rendszerek, amelyekkel az ügyfél kapcsolatban áll, rendszerint a következők: 1 A család és rokonság 2 Társadalmi hálózat (barátok, szomszédok, kollégák stb.) 3 Közintézmények 4 Személyi szolgáltatást nyújtó szakemberek A fejlődési szükségletek és a kívánságok felmérése: A ki nem elégített szükségletek meghatározás az első lépés azon erőforrások megtalálásához, amelyeket fel kell használnunk, vagy létre kell hoznunk. Ha az erőforrások rendelkezésre állnak, de az ügyfelek képtelenek voltak ezekkel eddig élni, fontos meghatározni milyen gátak állnak az erőforrás felhasználásának útjába. Vannak univerzális szükségletek, melyek létfontosságúak, és legalább részben ki kell elégíteni őket ahhoz, hogy az emberi lény életben, egészséges fizikai és lelki állapotban

legyen. A kívánságok olyan erős vágyak, melyek a cselekvésre motiválnak, és ha teljesültek, fokozzák az elégedettséget és a jóllétet. Jellegzetes kívánságok pl: becsüljön meg a házastársam; a házasság valódi társas létet jelentsen; több barátom legyen; ne jussak baja stb. A felmerés során megválaszolandó kérdések 1. Milyen személyek és rendszerek képezik a problémát? 2. Hogyan kapcsolódnak a résztvevők a problémához? 77 3. Milyen kielégítetlen szükségletek és kívánságok képzik a probléma részét? 4. Milyen fejlődési fokozattal, ill. élethelyzet-változással kapcsolatos a probléma? 5. Hogyan értelmezi az ügyfél a problémát? 6. Hol fordul elő problematikus viselkedés? 7. Mikor fordul elő problémás viselkedés? 8. A problémás viselkedés gyakorisága 9. Mióta tart a probléma? Ha tudjuk, hogy jött létre a probléma és milyen körülmények között, az további segítséget jelent a probléma fokának

megbecsülésében, és a megfelelő beavatkozás megtervezésében. A probléma tartalmának gondos feltárása gyakran felszínre hozza annak előzményeit. Ezek gyakran olyan jelentősek, mint maga a közvetlen problémás helyzet. Sokatmondóak az olyan előzetes események, amelyek a segítségkérést közvetlenül megelőzik. Ezek e felgyorsító eseményeknek nevezett előzmények, gyakran tartalmaznak értékes utalásokat olyan döntő stresszállapotokra, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagyhatnánk. A felgyorsító eseményeket rendszerint úgy tudhatjuk meg, ha megkérjük az ügyfelet arra, hogy mondják meg az okát, miért éppen az adott időben kértek segítséget. A vizsgálódás kiderítheti, hogy az ügyfél már évek óta küszködik problémákkal, és hogy közvetlen probléma a hosszabb ideje tartó probléma-együttes súlyosbodása. Más esetekben a probléma hirtelen kezdődött Az első esetben szerény célokat kell kitűzni, és közölhetjük,

hogy hosszú időn át tartó rendszeres segítségadásra lesz szükség. A második esetben egy rövid időt igénylő válságkezelés elegendő lehet ahhoz, hogy visszaállítsa az ügyfél korábbi működési szintjét. 10. Az ügyfél érzelmi reakciói a problémára Az embereknek gyakran megkönnyebbülést jelent, ha elmondhatják a problémával kapcsolatos zavaró érzelmeiket. Jellegzetes reakcióik: aggódás, nyugtalanság, bosszankodás, félelem, lesújtottság, tehetetlenség, reménytelenség stb. Ha az ember kibeszélheti magából ezeket az érzéseket egy megértő és figyelmes személy jelenlétében, az sok ember számára megkönnyebbülést jelenthet. Az elfojtott érzések feltárása egy nehéz tehertől való megszabadulás érzését keltheti. Az érzelmek erősen befolyásolhatják a viselkedést, hozzájárulhatnak a nehézségekhez. Gyakran maga az ilyenfajta reakció az elsődleges probléma, amely mögött eltörpülnek az azt megelőző problémás

helyzetek. Pl: vannak emberek, akik depresszióval reagálnak egy problémás helyzetre. Fontos, az érzelmi reakció és az így kiváltott viselkedés megértése szempontjából, hogy az ügyfél milyen jelentést tulajdonít az előzményeknek. 11. Miként próbált az ügyfél megbirkózni a problémával és milyen készségek szükségesek ezek megoldásához? A problémával való küzdés módszere értékes felvilágosítást jelent a stressz mértékéről és az ügyfél működőképességéről. A vizsgálódás kiderítheti, hogy az ügyfélnek a megküzdéshez szükséges készségei nagyrészt hiányoznak, és olyan merev eljárásokat használ, amelyek legtöbbször működésképtelenek. Egyes ügyfelek kibújási sémákat alkalmaznak: magukba zárkóznak, megpróbálnak érzéketlenné válni, kábítószer vagy alkohol fogyasztásával próbálják magukat képessé tenni a probléma elviselésére. Más ügyfelek hajlékony és eredményes sémákat

alkalmazhatnak, mégis a túl nagy stressz alatt összeroppannak, mert ez még az ő erejüket is meghaladja. Vannak olyan ügyfelek, akik másoktól függő helyzetben remélik, hogy mások oldják meg problémáikat. Néha kiderül, hogy hasonló problémával már megbirkóztak a múltban, de most mégsem képesek rá. Az ügyfelek működésében történő változás is időnként csökkenti a problémamegoldó képességeiket. A felmérés egy másik szempontját jelenti azon készségek meghatározása, amelyekkel az ügyfélnek rendelkeznie kell a problémák megoldásához. Ha meghatározzuk a készségeket, akkor megfogalmazhatjuk a megfelelő beavatkozási módot is. 78 12. Miféle készségekkel és erős oldalakkal rendelkezik az ügyfél? Pl.: • Képes vállalni annak kockázatát, hogy a problémát megossza egy idegennel: szociális munkással • Véleményeket és érzéseket nyíltan kifejez, ahelyett, hogy elkendőzné azokat • Áldozatokat hoz

gyermekeiért és másokért • Szeretetet és gondoskodást tanúsít családtagjai iránt • Függetlenségre törekszik • Megpróbálja megérteni mások szükségleteit és érzéseit • Képes önuralomra • Képes értékítéletet megfogalmazni • Képes másokkal szoros kapcsolatba lépni • Milyen külső erőforrások szükségesek? Amikor az ügyfelek szolgáltatásért folyamodnak egy szociális szolgálathoz, el kell döntenie, hogy a kért szolgáltatások az intézmény feladatkörébe tartoznak-e, a szervezet személyzete rendelkezik-e azokkal a készségekkel, amelyek magas színvonalú szolgáltatás nyújtásához szükségesek. Sok ügyfélnek olyan szolgáltatásokra is szüksége van, amelyek már nem az illető szervezet kompetenciája. Ilyen esetekben a szociális munkás közvetítő vagy ügynöki szerepet játszik Ez megköveteli, hogy ismerjük a lakóhelyen adott lehetőségeket vagy részletes és kielégítő információhoz jusson. Környezeti

rendszerek felmérése Az ügyfél környezetének felmérésekor a figyelmet a környezet azon oldalaira kell fókuszálni, amelyek fontosak a problémás helyzet szempontjából. Az éppen lényeges tényezők az ügyfél különleges szükségleteitől is függenek, amelyet meghatároz: személyisége, egészségi állapota, fejlettségi foka, érdeklődése. Az ügyfelek szükségletei különböznek, de bizonyos környezeti erőforrásokra általánosan szüksége van. Különböző szükségletek, amellyel felmérhető, hogy mennyire megfelelő az ügyfél környezete: - megfelelő társadalmi támogató rendszerek, - lehetőség eü. szakellátásra, - lehetőség napi gondozó szolgálatra, - üdülési, szórakozási lehetőségek, - társas kapcsolatok, - veszélyektől biztonságot nyújtó lakás, - egészséges és biztonságos munkakörülmények, - a lényeges javak megvásárlásához szükséges anyagi erőforrások, - megfelelő élelmezés, - lehetőség az

önmegvalósításra, művelődésre. Társadalmi támogató rendszerek (TTR) Döntő szerepük van az egyén társadalmi működési szintjének meghatározásában. Az egyének személyes hálózatának tagjai biztosítják a következőket: - érzelmi kötődés, társadalmi betagolódás, lehetőség mások gondozására, személyes értékesség igazolása, megbízható szövetség tudata, segítség és irányítás a nehézségek megoldására. Negatív támogató társadalmi rendszerek: igaz ez a negativitás a drogosok és az alkoholisták közösségeire. Biztatják, buzdítják egymást, a megfelelés elismeréssel jár 79 A célokban való megegyezés és a szerződés megfogalmazása Wood arra hívja fel a figyelmet, hogy a bizonytalan vagy az ok nélkül nagy igényű célok kitűzésével az ügyfelet kudarcnak tesszük ki. A szerződés meghatározza: Az elérendő célokat, azok elérési módját, tisztázza a résztvevők szerepeit, megteremti az SOS

segítségnyújtás feltételeit. Célkitűzés: Az ügyfél mit szeretne elérni, a probléma felderítésekor kívánságként, szükségletként fogalmazódik meg. Célok szerepe: Biztosíték, hogy a kliens és segítő egyetértenek az elérendő eredményben, irányt és folytonosságot adnak a folyamatban, megkönnyíti az eljárások kialakítását, kiválasztását, segítik a szoc. munkást és ügyfelet, hogy követni tudják az előrehaladást, eredménymérő Célok fajtái: 1. különálló, egyszeri: Problémákat oldanak meg, vagy enyhítenek, 2. folytonos, folyamatos: Folytonosan ismétlődnek, megvalósításuk fokozatos (pl érzéseinket nyíltak ki tudjuk fejezni). Egyéni klienseknél a változás célozza az interperszonális alrendszereket és a környezetével való interakcióit. Cél gyakran a nyílt és rejtett viselkedés megváltoztatása, pl érzelmi működés. Pár, család, csoport: kiterjednek a rendszerben élő minden érintett személyre, tagjai

együtt tűzhetnek ki célokat. A célok kölcsönös kiválasztásának és megfogalmazásának folyamata: Készen áll-e az ügyfél, elmagyarázni, miért fontos, elmondatni céljait, további lehetséges célokat javasolni, világosan megfogalmazni a célokat, meghatározni a kívánt változás mértékét, mennyire megvalósíthatók a célok, előnyük, hátrányuk, segíteni kiválasztani, melyik cél mellett kötelezze el magát, ügyfél érdekei szerint fontossági sorrendbe állítani a célokat. A szerződés megfogalmazása: 1. megvalósítandó célok, rangsorolva, 2. résztvevők szerepe (kliens mit vár, mit remél, elmagyarázni a folyamat természetét, elmondani, segíti az előrehaladást, ha a találkozások között is foglalkozik a nehézségekkel), 3. beavatkozások, módszerek, 4. találkozások gyakorisága, száma, időtartama (fontos a találkozások időpontjának betartása, nem szabad kihagyni egy találkozást, ha valami felizgatta, meg kell beszélni,

később nehezebbnek találja az eljövetelt, ha kihagy egy találkozást), 5. haladás ellenőrzése, 6. szerződés újratárgyalása, 7. egyéb kérdések  Krízisintervenció: A freudi pszichoanalízis adott e munkaformának lendületet 1920-tól. Lényege, hogy krízishelyzetben szociális intervenciót (pedagógiai, pszichológiai, jogi, szociális, egészségügyi segítés) alkalmazunk. Egy időben a kliensre és a környezetére is hatunk, több szakember bevonásával. 80 Krízis helyzet: az egyén vagy a család belső egyensúlya felbomlik, feszültség keletkezik, és ez azonnali beavatkozást, segítségadást igényel. Ha ezt nem tudjuk megadni, a feszültség tovább nő, mert nincs megfelelő támogatás, támogató erő és problémamegoldási mód. A kliens feszültség alatt van, szorong, gátlásai vannak, helyzete reménytelennek tűnik, lehangolt. A krízisintervenció alapelvei: × a feszültség csökkentése, × segítségnyújtás, × a kliens

elmozdítása a mélypontról a vele járó együttműködéssel. A krízisintervenció megoldási modellje: Hasonló a problémamegoldó modellhez. 1. Kapcsolat kialakítása (anamnézis) 2. Probléma - segítő formák 3. Megoldási terv 4. Lezárás, nyomkövetés  Csoportmunka: a szociálpszichológia hatására jött létre. Ez lehet gyógyító, önsegítő, szabadidős céllal létrejött csoport. Célja, hogy a kliensek hasonló problémáinak megoldásában segítsen, mégpedig a csoportos interakciók és tevékenységek révén előmozdítja az egyén fejlődését és a célok megvalósítását. Ebből a célból a csoportvezető segítségével közösséget igyekeznek formálni. Irányulhat: a csoport tagjaira, vagy a csoport egészére. A szociális munkás dönti el, hogy kikből állítja össze a csoportot: - azokból, akiknek hasonlóak a problémái, azonban reakcióik különböznek, - olyanokból, akiknek a kiváltó okok a mások.  Terápiák: A

pedagógiai pszichológia vezette be, célja valamilyen személyiségváltozás elérése, lényege, hogy nem csak a környezetre kell hatni, hanem az egyén belső tartalékait, erejét is mozgósítani kell. A terápia lehet pl manuális, művészeti, játék, zene, verbális, pár, család, csoport, viselkedésterápia stb. Viselkedésterápia: A viselkedésterápia - a pszichoterápiával ellentétben - az aktuális problémára, a változáshoz szükséges képességre és motivációra helyez nagy hangsúlyt és rendszerint időben korlátozott. Az effajta kezelés első szakasza a változtatni kívánt magatartásforma azonosítása, valamint a viselkedés előfordulási gyakoriságának és intenzitásának megismerése. Ebből az adatból kiindulva, szisztematikus módszerrel, megfigyelések és gyakorlatok szervezhetők apró jutalmakkal díjazva a gyermek minden erőfeszítését és eredményét. Egy másfajta viselkedésterápia alkalmazásával segíthetünk a szülőknek

abban, hogy a gyereknevelésben nagyobb következetességet és jobb együttműködést valósítanak meg. A szülők meg tanulhatják ellenőrizni és jobban irányítani a gyermek provokatív viselkedésére adott reakciókat. Gyakran már ez maga után vonhatja a gyermek helyes és jutalmazandó magatartását - elhagyva a helytelent -, sőt talán más újabb pozitív cselekedeteket is kiválthat belőlük. 81 Házaspárok terápiája: Az nem vitás, hogy a gyerekek problémáinak okozója, vagy legalábbis súlyosbítója a szülők egymás közötti állandó súrlódása. A közvetlenül a szülőkkel folytatott munka célja, hogy segítsen nekik túljutni kapcsolatuk nehéz, feszültségteljes időszakán. Segítségével hozzáfoghatnak a régóta fennálló nehézségek felszámolásához. Ahol kibékíthetetlenek az ellentétek a házasfelek között, a szociális munka feladata lehet a partnerek közötti megegyezés elősegítése, a szétköltözés és válás

esetében. Családterápia: Napjainkban a családterápia közkedvelt módszerré nőtte ki magát az olyan esetekben, amikor gyors segítségre van szükség. Célja a családon belüli érzelmi kapcsolatok feltárása, problémamegoldás és tapasztalatok gyűjtése a legtöbb családi jelenséggel kapcsolatban. A családterápiák során gyakran két terapeuta dolgozik egyszerre, vagy arra is akad példa, hogy egyikük - csak egy irányból átlátható - üvegen keresztül figyeli, amíg a másik dolgozik. A munka általában rövid ideig tart. A szülő és a terapeuta közti kölcsönös megegyezésen alapul Csoportterápia: A fiatalok számára gyakran hasznos, ha egy csoport tagjai lehetnek, és a szociális munkások számára is meghittebb, családiasabb egy ilyen jellegű beavatkozás. A csoportos terápia lehet értelmező, segítő vagy problémamegoldó jellegű, de ezek kombinációja is. A szociális munkások csoportterápiáinak nagyon fontos felvilágosító szerepe

van, segít a fiataloknak megelőzni bizonyos helyzeteket és megtanítja őket néhány módszer alkalmazására. A hasonló problémákkal küzdő gyerekekből álló csoportoknál hasznos lehet a megelőző módszerek megismertetése és a sebezhetőbbek támogatása. A csoportterápia kiterjeszthető a szülőkre is abból a célból, hogy lehetőséget kapjanak megosztani tapasztalataikat más szülőkkel. Ezzel elősegíthető az is, hogy változtassanak hozzáállásukon, a szülő-gyerek kapcsolatot illető véleményükön. 3., Menedzsment tevékenység: Fontos, hogy a szociálpedagógus esetmenedzserként működjön. A menedzsment egyrészt jelenti a szervezetet, a vezetők közösségét, a vezető emberek csoportját, másrészt magát a tevékenységet. A szociálpedagógus feladata: 1.) Az egymás utáni szolgáltatások megtervezése, összehangolása Kapcsolatban kell állnia a többi szolgáltatóval, mesterséges támaszt nyújtókkal, hogy az ügyfeleket sikeresen

összehozza az erőforrásokkal. 2.) Fel kell mérnie az ügyfél szükségleteit és erősségeit, képessé kell tennie őket a legnagyobb önállóságra. Szükség van a szervezetek közötti interakcióra, az ügyfél a család vagy ügyfélcsoport környezeti tényezőinek javításához. A környezeti tényező magába foglalja a személyi, tárgyi és foglalkoztatási tényezőket. 82 3.) A tárgyi környezet és a politika, társadalmi körülmények változásával a szociálpedagógusnak új erőforrásokat kell teremtenie. Az erőforrások teremtésénél szükség van a képviseletre, olyan erőforrások kiaknázására amit egyébként nem kaphatnánk meg. A képviseleti beavatkozásnál csak addig szabad a képviseletet vinni, ameddig az ügyfél kívánja. 4.) Képessé kell tenni a klienseket arra, hogy környezetükkel, olyan interakciókat tudjanak kialakítani, amely elősegíti szükségleteik kielégítését, jólétüket és megelégedettségüket.

Menedzsment funkciók: szervezés, vezetés, munkatárs toborzás illetve az ellenőrzés. MENEDZSERI SZEREPKÖRÖK: Interpersonális Informális Döntéshozó képviselő figyelő vállalkozó vezető továbbító zavarkezelő kapcsolattartó szóvivő erőforrás - elosztó tárgyaló VEZETŐI TULAJDONSÁGOK: megfontolt, határozott, segítőkész, igazságos, objektív, bizalmat ébreszt, lelkes, lelkesítő, hiteles, határozott, konfliktusokat kezelő, kapcsolatokat teremt, képvisel, összehangol, forrásokat teremt, empatikus, megbízható. III. A segítő folyamat tervezése, értékelése, elemzése A szociálpedagógus munkájában tervezhető: 1.) a nevelési - oktatási intézményekben a szakmai program / évszakonként, szorgalmi idő, a szünidő / 2.) tervezhető a tanácsadói munka ideje, az információközvetítés 3.) tervezhető a team munka, az esetmegbeszélés, a stáb munka, a szupervízió 4.) tervezhető az egyéni és családgondozás 5.)

tervezhető a prevenciós munka 6.) a szabadidős program Nem tervezhető: 1.) a kliens forgalom 2.) a probléma megoldásának időtartalma 83 5. tétel A gyermek - ifjúkor társadalmi megítélésének változása és pszichológiai jellemzői. VÁZLAT I. A gyermek társadalmi megítélése a. ókor b. középkor c. jelenkorban II. A gyermek pedagógiai megítélése, hogyan jelenik meg a gyermek a nevelésben? III. A gyermek pszichológiai megítélése, Nagy László korszakától kezdődően IV. A gyermek jogi megítélése - 1991. LXIV törvény, A gyermeki Jogok Egyezménye Felhasznált irodalom: 1. Tanulmányok a gyermekjólét köréből, Szerkesztette: Budai István, Hb. 1993 2. 1991.évi LXIV törvény A gyermeki Jogok Egyezménye A gyermek társadalmi és pedagógiai megítélése a nevelésben 1.) ŐSKÖZÖSSÉG: nincs intézményesített nevelés Az életre való felkészülés játékos keretek között folyt. A gyerekek már egészen kis

koruktól kezdve a felnőttek szerszámainak és harci eszközeinek élethű de kicsinyített változatával játszottak, gyakoroltak. A tanulás módszere: a gyerek anyjuk vagy apjuk munkáját figyelve és utánozva sajátították el a gyakorlati készségeket. Az utánzáshoz a bemutatás, a szemléltetés módszere társult 84 2.) ÓKOR: már megjelenik az intézményes nevelés csirái A nevelés során igen gyakran alkalmazott módszer volt a testi fenyítés. Az óegyiptomiak felfogása a gyermekkorról: a gyermekkor a tökéletlenség időszaka. A gyermek = kicsinyített felnőtt A gyermeknek minél hamarabb felnőtté kellett válniuk. 3.) KÖZÉPKOR: a gyermekkor rövid időszaka a 6-7 éves korig terjed 7 éves kortól szinte minden átmenet nélkül a felnőttek világába került. Felnőttként kezelték, felnőttes viselkedést vártak el tőle. Nem törődtek azzal, hogy a gyermek fogékony lelke miként reagál a káros hatásokra. A vele való foglalkozás

főként az oktatásra és fegyelmezésre / verésre / korlátozódott. 4.) RENESZÁNSZ ÉS A HUMANIZMUS KORA / XIV-XVI sz /: A nevelés lényege: a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között. / Erasmus/. Montaigne: új eszmény van kibontakozóban: a gyermeki ártatlanság, az erkölcsi védelemre szoruló gyermek eszménye. Szerinte szeretetteljes szigorral kell nevelni a testi fenyítés helyett. A kisgyermek védelemre szorul A humanisták többsége határozottak a gyermekek verése ellen foglalt állást. Ezek az igények nem váltak valóra , sőt a XVI században elterjedtebbé vált a testi fenyítés. Nemcsak a kisebb gyermeket verték, hanem a serdülő tanulókat, sőt néha a 20 év fölötti fiatalokat is. 5.) ÚJKOR: - Comenius: minden gyermek nevelhető Az iskola fegyelem nélkül, olyan mint malom víz nélkül. A bot, a vessző tehetséges emberhez nem méltó - mondta A nevelés, a fegyelem megteremtésének eszközei: jó példa,

nyájas szavak, őszinte, nyílt állandó érzelemmel. / Nagy Didactica Magna / Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédia című műve: A tanító erkölcsösen éljen, tanítványainak jó, dicséretes példát adjon. Elég tudós legyen hivatásának betöltésében. Tudását jó lelkiismerettel másoknak is adja át Tanítványait mint atyjuk szeresse. A gyermekfelfogás fejlődésének újabb állomása volt az illemtankönyv megírása, melyben a gyermekek erkölcsi óvását, nevelését sürgeti. 6.) FELVILÁGOSODÁS: - John Locke: hisz a nevelés emberalakító erejében Gondolatok a nevelésről, gyermeknevelésről című könyvében tanácsot ad a szülőknek, hogyan őrizhetik meg gyermekeik egészségét. Locke magántanítóskodás híve Nagyon fontos 85 nála a szigorú nevelés , ami nem egyenlő a veréssel, a verést csak legvégső esetben kell alkalmazni. Fontos a gyermekek vallási nevelése A gyermekek tanulmányozása a XVIII. századba nyúlik vissza

Rousseau : A gyermek mint természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. Emil, avagy a nevelésről című pedagógiai regényében ír arról, hogy a gyermek gyermek legyen, mielőtt felnőtt lenne. A gyermek jogainak védelmét szorgalmazza “ Legyetek emberségesek, szeressétek a gyermeket!” Herbart: a nevelés 3 korszakát különíti el: a.) kormányzás: a nevelésre való felkészítés időszaka A kormányzás eszközei: parancsok, tilalmak, szabadságmegvonás, legvégső esetben a testi büntetés. Ez a jelen. b.) Oktatás: jövőre irányul, a gyermek erkölcsi fejlődésére c.) vezetés: az oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amivel a nevelés teljessé válik. Eszközei: a gyengédség, jó kedély A gyermek pszichológiai megítélése 1.) A XIX SZ, A SZÁZADFORDULÓ PEDAGÓGIÁJA: A XIX sz végén elérkezettnek látják az időt, hogy Rousseau elveit valóra váltsák. a.) WUNDT: - a lipcsei laboratórium

felállításával új tudomány születik az experimentális pszichológia, mely nagy hatást gyakorol a gyermek megismerését szorgalmazó gyermektanulmányozásra. A kísérleti lélektan hatásra megindul a kisgyermek tudományosabb megismerése, érzékszervi, mozgásos vizsgálata. b.) DARWIN: a genetikus megfigyelés hatással van a gyermektanulmányozásra c.) PEREZ: A gyermek első 3 éve d.) PREYER: A gyermek lelke címmel gyermeklélektani művek, gyermekleíró jellegű tanulmányok jelennek meg. A gyermektanulmányozás őshazája: Amerika. A gyermek megfigyelése laboratóriumokban folyik, pedagógusok, szülők bevonásával. 1902 Antwerpenben 86 létrejön a gyermektanulmányi intézet. A gyermeklélektani intézet vezetője: STANHLEY HALL - aki folyóiratot, gyermek megfigyelésére felkészítő tanfolyamot indít. A századfordulón született meg a BINET - SIMON féle intelligencia teszt. e.) NÉMETORSZÁG: 1895-től válik mozgalmi méretűvé a

gyermektanulmányozás Hazánkban a gyermek tanulmányozásnak mozgalma a németek közvetítésével jut el. A Berlinben megrendezett gyermektanulmányi kongresszus 1906-ban, STERN a gyermeknyelv fejlődésére vonatkozó kutatása. f.) MAGYARORSZÁG: a magyar gyermektanulmányi mozgalom kezdetét NAGY LÁSZLÓ - tól ,akinek javaslatára a II. Egyetemes Tanügyi Kongresszus 1896-ban felvette megtárgyalandó tételei közé a gyermekmegfigyelés ügyét. A mozgalom kiemelkedő eseménye a két országos gyermektanulmányi kongresszus: 1., 1913. Több napos kongresszuson előadások hangzottak el a gyermektanulmányozás legújabb irányelvei, nevelési, oktatási higiéniai, gyermekvédelmi kérdéseiről. ‘913-ban megalakul a Gyermekirodalmi Bizottság 2.) 1917 II Gyermektanulmányi Kongresszus célja a hadiárvákról való gondoskodás, tehetségek felismerése, a pályaválasztás volt. A gyermektanulmányozók kezdeményezésére a minisztérium engedélyezte a

lélektani oktatást segítő iskolai laboratóriumok felállítását. 1912ben megalakul a Pedagógiai Szeminárium, majd gyermektanulmányi iskola jön létre Dienes Valéria vezetésével. III. A gyermek jogi megítélése - 1991 LXIV törvény, A gyermeki Jogok Egyezménye A Gyermekek Jogairól szóló egyezményt az ENSZ közgyűlésén New Yorkban 1989. november 20-án írták alá, 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, a magyar parlament 1991ben fogadta el, és az 1991 évi LXIV (64) törvénnyel került kihirdetésre  A nemzetközi szerződés célja: - a családok jogainak védelme, - a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének kibontakoztatása, - a gyermekek felkészítése a későbbi életvitelre, - a gyermekekre vonatkozó különleges védelem biztosítás.  A nemzetközi szerződés arra épül, hogy kimondja: A társadalom alapegysége a család! 87  Az egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be,

kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.  A szerződés felépítése: 1. A nemzetközi szerződés gyermeki jogokra vonatkozó része 2. Az államokra vonatkozó része 3. Záró rendelkezések  Az egyezmény a bevezetésben kinyilvánítja, hogy: - a gyermekek különleges segítségre és támogatásra jogosultak, - A családoknak meg kell kapni azt a védelmet és támogatást, amelyre szükség van ahhoz, hogy maradéktalanul betölthesse szerepét, - Különös figyelmet kell fordítani minden országban a különösen nehéz körülmények között élő gyermekekre, - a gyermeknek a béke, az emberi méltóság, türelmesség, szabadság, egyenlőség, szolidaritás szellemében szükséges nevelkednie, - a gyermeknek - figyelemmel a fizikai és szellemi érettségének hiányára különleges védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen megfelelő jogi védelemre születése előtt és után egyaránt.

 Az egyezmény alapelve: - a részes államok jogalkotói- és jogalkalmazó szervei a gyermeket érintő döntésben " a gyermekek mindenek felett álló érdekét" kötelesek figyelembe venni, vagyis a gyermek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg, - kizár mindenfajta megkülönböztetést a jogok érvényesítésében. Egyezmény I. része Az egyezmény rendelkezéseit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1. polgári és politikai jogokra, 2. gazdasági, szociális és kulturális jogokra, 3. a gyermekek speciális védelmét biztosító jogokra, 4. a gyermekek speciális csoportjának védelmét biztosító jogokra, 5. a gyermekek védelmét biztosító jogokra rendkívüli helyzetekben 1. POLGÁRI és POLITIKAI JOGOK A gyermek speciális helyzetének, korának, érettségi fokának megfelelően biztosítják: a jóléthez, a személyazonossághoz, a személyi biztonsághoz, az élethez, a szülői neveléshez, a jó hírnév védelméhez való, az

életben maradáshoz, a családegyesítéshez, a fejlődéshez, a véleménynyilvánításhoz, az anyakönyvezéshez, a gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadsághoz, a névhez, az egyesüléshez, az állampolgársághoz, a békés gyülekezéshez való jogot. 2. GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS JOGOK Elismerik a szülők közös felelősségét a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért, ehhez megfelelő segítséget kell nyújtani a gyermekjóléti intézmények, létesítmények, szolgáltatások létrehozásával. Biztosítják a gyereknek: - a szociális biztonsághoz, 88 - társadalombiztosítási juttatáshoz, olyan életszínvonalhoz való jogát, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Biztosítják a gyermek: - oktatásához való jogát, nevezetesen, hogy az alapfokú oktatás mindenki számára ingyenes és kötelező legyen, a középfokú oktatás különböző formáinak

megszervezését minden gyermek számára és a felsőoktatásba való bejutást. A kulturális jogok biztosítják: - az eltérő, a kisebbségi kultúrához, - a pihenéshez, - a szabadidő eltöltéséhez, - kornak megfelelő játékhoz, - szórakoztató tevékenységhez való jogot. 3. A GYERMEK SPECIÁLIS VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ JOGOK alapján:  A gyermeket meg kell védeni minden: - elhanyagolástól, - elhagyástól, - gazdasági kizsákmányolástól, - támadástól, - durvaságtól, - erőszaktól - fegyveres konfliktusban való részvételtől, - pszichotrop szerek fogyasztásától.  Tiltják: - a gyermek törvényellenes külföldre utaztatását és ott tartását, - nemi kizsákmányolását, - a gyermekkereskedelmet, - gyermekrablást. Az egyezmény előírásokat tartalmaz a bűncselekményt elkövető fiatalkorúakra vonatkozóan: - szabadságától egyetlen gyermeket sem lehet törvénytelenül, önkényesen megfosztani, - nem lehet kitenni megalázó

büntetésnek, kínzásnak, - ügyét a lehető legrövidebb időn belül független bíróságnak kell tárgyalnia, - érvényesíteni kell az ártatlanság vélelmét. 4. A GYERMEKEK SPECIÁLIS CSOPORTJÁNAK (állami gondoskodásban élő, örökbefogadott, fogyatékos és a kisebbséghez tartozó gyerekek) VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ JOGOK előírják, hogy: - az a gyermek, akit ki kell emelni a családjából, az állam különleges védelmére és segítségére jogosult, amelynek történhet családból való elhelyezés, örökbefogadás vagy gyermekintézményben történő elhelyezés formájában (az örökbefogadás haszonszerzéssel nem járhat), - a gyerekeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, 89 - - valamint, hogy megfelelő egészségi ellátásban részesüljön (csökkenteni kell a csecsemő- és gyermekhalandóságot, egészség ügyi alap- és szakellátással, egészséges ivóvízzel, a szülők és gyermekek felvilágosításával

küzdjenek a betegség és rosszul tápláltság ellen), a fogyatékos gyermeknek joga van a különleges gondozáshoz (segítségnyújtási kötelezettséget ír elő az oktatásukhoz, képzésükhöz, egészségügyi ellátásukhoz, nevelésükhöz, munkára való felkészítésükhöz), a hatósági gondozásra, védelemre, illetve fizikai vagy elmeállapota miatt ápolásra, elhelyezésre szoruló gyermeknek joga van arra, hogy időszakosan felülvizsgálják az elhelyezésével kapcsolatos körülményeket, ezt követően pedig dönteni kell az elhelyezés további indokoltságáról. 5. A GYERMEKEK VÉDELMÉT biztosító jogok RENDKÍVÜLI HELYZETEKBEN előírják, hogy: - a menekült státuszú gyerekek kapják meg az emberi jogok érvényesüléséhez szükséges védelmet és támogatást, - a 15 éven aluli gyerek fegyveres konfliktusba ne vehessen részt, és nem sorozható be katonának, - a fegyveres konfliktus áldozatává vált gyerekek teljes rehabilitációját és a

társadalomba való beilleszkedését meg kell könnyíteni. Egyezmény II. része - A részes államok vállalják, hogy az Egyezmény rendelkezéseit a felnőttek és gyermekek legszélesebb körében ismertetik. Az Egyezményben vállalt kötelezettséget teljesítésének vizsgálatára megalakult a Gyermek Jogainak Bizottsága, mely 10 tagú, megbízatásuk 4 évre szól. A részes államok kötelezik magukat, hogy e bizottságnak az egyezményben foglaltak érvényesítése érdekében tett intézkedésekről a hatálybalépést követően 2 éven belül, majd 5 évenként jelentést tesznek. Egyezmény III. része - Az egyezmény minden állam számára nyitva áll, megerősítő vagy csatlakozási okiratát az ENSZ Főtitkáránál kell letétbe helyezni, az ezt követő 30. napon lép hatályba, a felmondás 1 év elteltével lép életbe. Az egyezmény módosítását bármely részes állam javasolhatja az ENSZ Főtitkáránál, hatályba lép, ha a közgyűlés

jóváhagyta és a részes államok 2/3os többséggel elfogadták. Megjegyzés: A jogszabály tartalmaz a születés előtti időszakra vonatkozó rendelkezéseket is. A gyermekek jogai csak részben térhetnek el a felnőtteket is megillető bármely jogoktól. Az egyezményben levő rendelkezések fajra, nemre, felekezetre.stb való tekintet nélkül minden gyermeket megilletnek. A szülőknek, vagy a gyermekeket felügyelő hatóságoknak a döntéseiket a gyermekek érdekében kell meghozniuk. Az állam és a hatóságok számára a szerződés szabályai a mérvadóak. Az államok kötelessége, hogy a szerződésben elismert valamennyi jog biztosítására mindent meg kell tenni (gazdasági lehetőségekhez mérten). 90 Az egyezmény kimondja, hogy a családon belül tiszteletben kell tartani a szülőknek a gyermekekre irányuló jogait, és a hatóságoknak is azon jogait és kötelezettségeit, hogy a gyermekeknek megfelelő iránymutatást adjanak az életre. FONTOS: A

szociális munkát végző tiszteletben tartja minden ember értékét, akaratát, méltóságát, egyediségét és jogait. A szociálpedagógus munkája során tájékoztatja a klienseket jogaikról és kötelezettségeikről és ügyel ezek betartására. Hozzásegíti a klienseket a törvényben foglalt jogaik érvényesítéséhez. 6. tétel A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek. Mutassa be, hogy egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét. VÁZLAT I., A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek 1., 1991LXIV törvény - Gyermeki jogok egyezménye 2., 1992éviLXIII törvény - Adatvédelmi törvény 3., 1993éviIII törvény - Szociális törvény 4., 1993évi LXXVII törvény - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 5., 1997éviXXXItörvény a - Gyermekvédelmi törvény 6., 1998évi XXVI Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

törvény II. A szociálpedagógus elhelyezkedési lehetőségei a., 15/1998 sz Népjóléti Minisztérium Rendelete b., 1/2000 Szociális Családügyi Miniszter Rendelete III. Mutassa be, hogy egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét. 1., Az 1997évi XXXI tv alkalmazása általános iskolában 2., A szociálpedagógus feladatai lakásotthonban az 1997évi XXXI törvény értelmében 3., A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatokban 91 Felhasznált irodalom: 1., Szociális törvény 2., Gyermekvédelmi Törvény 3., 15/1998 NM rendelet 4., 1/2000 SZCSM rendelet I., A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek 1.) 1991 ÉVI LXIV TÖRVÉNY A GYERMEKI JOGOK EGYEZMÉNYE / 64 Tv / A nemzetközi egyezményt a magyar parlament 1991-ben ratifikálta. A szerződés bevezetése nagyon hosszú, tartalmaz még érdemi és záró rendelkezéseket. Felépítése: 1. A nemzetközi szerződés gyermeki jogokra vonatkozó

része 2. Az államokra vonatkozó része A nemzetközi szerződés arra épül, hogy kimondja: A társadalom alapegysége a család. A nemzetközi szerződés célja: - a családok jogainak védelme - a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének kibontakoztatása - a gyermekek felkészítése a későbbi életvitelre - a gyermekekre vonatkozó különleges védelem biztosítás. A gyermek a törvény értelmében: 92 Az a személy , aki a 18. életévet nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. A gyermekek alapvető jogai: 1., Minden gyermeknek veleszületett joga van az életre 2., A gyermeket születésekor anyakönyvezik ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen. 3., A gyermeknek joga van családban történő neveléshez 4., joga van minden őt érintő kérdésekben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét figyelembe kell venni a

korára és érettségi fokára való tekintettel. 5., Joga van lelkiismeret, gondolat, vallásszabadságra 6., A gyermeknek joga van a tanuláshoz 7., A gyermeknek joga van, hogy orvosi ellátásban részesüljön 8., Jóléthez való jog 2.) 1992 ÉVI LXIII TÖRVÉNY AZ ADATVÉDELMI TÖRVÉNY A törvény célja: az hogy, személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Alapfogalmak: személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (érintettel) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint

jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Adatkezelés: - személyes adat, akkor kezelhető:ha ahhoz az érintett hozzájárul, ha azt a törvény vagy önkormányzat elrendeli 93 - különleges adat kezelése: ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, ha a nemzetközi egyezményen alapul, továbbá a nemzetbiztonság, bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében törvény elrendeli. Adatok továbbítása: abban az esetben, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy a törvény azt megengedi. Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. 3.) 1993 ÉVI III TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRÓL: / többször

módosították: hatályba lépése óta elsődlegesen pénzbeli ellátásokat illetően /1994-ben, 1996-ban /, 1999-ben pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében. Az 1999évi törvénnyel történő módosítással vette kezdetét a szociális intézményi hálózat korszerűsítése. A törvény célja: - a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza: a., az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, b., szervezetét, c., a szociális ellátásban való jogosultság feltételeit, d., valamint érvényesítésének garanciáit A törvény hatálya kiterjed: a., Magyarországon élő magyar állampolgárokra b., az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltra, c., valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre A törvény hatálya nem terjed ki: a., a társadalombiztosításról, b., családi pótlékról és a családok

támogatásáról szóló c., a foglalkoztatás elősegítéséről és d., a munkanélküliek ellátásáról szóló, hatálya alá tartozó ellátásokra 94 A szociális törvény felépítése, főbb fejezetei: áll egy általános és egy különös részből. Az általános rész meghatározza a törvény célját, hatályát, az általános rendelkezéseket, melyek vonatkoznak a különös rész szabályozására. A szociális ellátások formái a szociális törvény szerint: Pénzbeli ellátás Természetben nyújtott ellátás - normatív pénzbeli ellátás a., Személyes gondoskodást nyújtó ellátás lakásfenntartási - gyermekvédelmi támogatás támogatás 1., Alapellátás: - gyermekek napközbeni ellátása - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - szociális rászorultságtól b., átmeneti támogatás 2., Szakosított ellátás: függő pénzbeli ellátás: - - lakásfenntartási közoktatási intézménynek nem

minősülő támogatás bentlakásos intézmények - ápolási díj - - átmeneti segély nyújtó - temetési segély - ápolást - gondozást rehabilitációs intézmények - nappali ellátást nyújtó - átmeneti elhelyezést egyéb speciális, nyújtó - szociális intézmények. c., köztemetés d., közgyógyellátás e., szolgáltatásra egészségügyi való jogosultság 95 4.) 1993ÉVI LXXVII TÖRVÉNY A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAIRÓL Kisebbség: minden olyan Magyarországon élő, legálabb egy évszázada honos népcsoport, melynek tagjai : magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája, hagyományai különböztetik meg. A törvény előírja : 1., a kisebbségi kultúra része a magyar kultúrának 2., minden kisebbségi közösségnek joga van a szülőföldjén való élethez, 3., tilos a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése, diszkriminációja 4., tilos a kisebbségek

üldözése, erőszakos áttelepítése 5., tilos a nemzetbe való beolvasztása Jogaik: 1., a közéletben való részvételben nem korlátozható 2., joguk van a családi hagyományok tiszteletben tartására, családi ünnepeik anyanyelven történő megtartására 3., joguk van anyanyelven és magyar nyelven történő óvodai neveléshez 4., joguk van országgyűlési képviseletre 5., GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY 1997 ÉVI XXXI TÖRVÉNY: A törvény célja: - meghatározza a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, - a gyermekek védelmének rendszerét, - alapvető szabályait. A törvény hatálya kiterjed: a., Magyarországon élő magyar állampolgárokra b., az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltra, c., valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre, valamint szüleire. A gyermekek védelmének rendszere 96 Pénzbeli Természetbeni Személyes

gondoskodást nyújtó ellátás - rendszeres - tankönyv, tanszerellátás gyermekvédelmi támogatás 1.,Gyermekjóléti alapellátás a., gyermekjóléti szolgáltatás b., gyermekek napközbeni bölcsőde, ellátása családi / napközi, házi gyermekfelügyelet, / c., gyermekek átmeneti gondozása / helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti ottnona / - rendkívüli - étkeztetési díj gyermekvédelmi támogatás 2., Gyermekvédelmi szakellátás: a., otthont nyújtó ellátás b., nevelőszülő c., gyermekotthon d., területi szakszolgáltatás -gyermektartásdíj - tandíj megelőlegezése - otthonteremtési - egészségügyi térítési díj támogatás A gyermekvédelmi gondoskodás hatósági intézkedései: 1., védelembevétel 2., családba fogadás 3., ideiglenes elhelyezés 4., átmeneti nevelésbe vétel 5., tartós nevelésbe vétel 6., utógondozás elrendelése 97 7., utógondozói ellátás elrendelése

Gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el: 1., védőnő, háziorvos, gyermekorvos 2., családsegítők 3., közoktatási intézmények 4., nevelési tanácsadók 5., rendőrség, ügyészség, bíróság 6., társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok 6.) AZ 1998-AS ESÉLY TÖRVÉNY: A törvény 1999. január 1-jén lépett életbe A törvény a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségeinek biztosításáról szól. Az tekinthető fogyatékosnak: aki érzékszervi, mozgásos, érzelmi kommunikációs képességeiben jelentősen korlátozott. A törvény értelmében 5 területen kell esélyegyenlőséget biztosítani a fogyatékos személynek: 1., egészségügy területén 2., oktatás, képzés területén 3., foglalkoztatás területén 4., lakóhely megváltoztatása területén 5., kultúra és a sport területén II. A szociálpedagógus elhelyezkedési lehetőségei a., 15/1998 sz Népjóléti Minisztérium Rendelete értelmében a

szociálpedagógus az alábbi területeken helyezkedhet el a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézményekben: Alapellátás területén: 1., Gyermekjóléti szolgáltatás területén: mint intézményvezető és családgondozó 2., Helyettes szülő: mint helyettes szülői tanácsadó 3., Gyermekek átmeneti otthona: mint vezető, nevelő, családgondozó 4., Családok átmeneti otthona: mint vezető, és családgondozó 98 Szakellátások területén: 1., Gyermekotthon: vezető, nevelő, utógondozó, családgondozó, 2., Területi gyermekvédelmi szakszolgálat: vezető, nevelőszülői tanácsadó, utógondozó, családgondozó, örökbefogadási tanácsadó, gyámi, gondozói tanácsadó. b., 1/2000 Szociális Családügyi Miniszter Rendelete értelmében a szociálpedagógus elhelyezkedési lehetőségei: Alapellátások területén: 1., Családsegítés területén: intézményvezető, családgondozó, Szakellátások

területén: 1., Fogyatékosok nappali intézménye: intézményvezető, terápiás munkatárs 2., Bentlakást nyújtó intézmények: intézményvezető, szociális-mentálhigiénés munkatárs, vezető pedagógus, pedagógus, 3., Módszertani osztályok: osztályvezető, szociális munkatárs, szakértő, 4., Lakóotthon: intézményvezető Szociálpedagógus elhelyezkedhet iskolában is. III. Mutassa be, hogy egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét 1., A szociálpedagógus feladatai általános iskolában az 1997 évi XXXI törvény értelmében Törvényi háttere: Az 1991. évi LXIV törvény a Gyermeki Jogok Egyezménye és az 1997. évi XXXI törvény értelmében a gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A

gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad a családjától elválasztani. Mit lehet tenni ha a gyermeket kiszakítjuk a családból? 99 - védelembe kell venni, - családba fogadás, - ideiglenes hatályú elhelyezés, - átmeneti nevelésbe vétel, - tartós nevelésbe vétel. Általános iskolás gyermekek esetében az 1997.évi törvény elsősorban szociális problémák kezelésére irányul. • rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, • rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, • gyermektartásdíj megelőlegezésére, • napközi, illetve a családi napközi. A szociálpedagógus feladatai ebben az esetben: - családi háttérvizsgálat kezdeményezése, - szükségletfelmérés, - családlátogatás, - a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felkutatása, - környezettanulmány elkészítése, -

családból kiemelés megelőzése, - családba visszahelyezés előkészítése, - gyámság kezdeményezése, - gyermektartásdíj megelőlegezés kezdeményezése, - lakáshelyzet elemzés, - a családi változásokról adatok gyűjtése, - a család átmeneti nehézségeinek felismerése, - családgondozási terv készítése. 2.) A szociálpedagógus feladatai bentlakásos intézményben, ezen belül is a lakásotthonokban az 1997. Évi XXXI törvény értelmében 100 Törvényi háttere: Az 1991. évi LXIV törvény a Gyermeki Jogok Egyezménye és az 1997. évi XXXI törvény értelmében a gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem választható el. A

gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad a családjától elválasztani. Mit lehet tenni ha a gyermeket kiszakítjuk a családból? - védelembe kell venni, - családba fogadás, - ideiglenes hatályú elhelyezés, - átmeneti nevelésbe vétel, - tartós nevelésbe vétel. Az 1997.évi XXXI törvény értelmében a családból kiszakított gyermeket a gyámhivatal - nevelőszülőknél, speciális nevelőszülőknél, /fogyatékos gyermek esetében / - helyettes nevelőszülőknél, - gyermekotthonban, lakásotthonban helyezi el Az ide vonatkozó törvényi szabályozás az 1997. évi XXXI törvénybõl : A gyermekvédelmi szakellátások célja: A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű

ellátását. Otthont nyújtó ellátás: Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára: a) a gyermek teljes körű ellátását, b) a családi környezetébe történő visszahelyezését vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését, a) a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges 101 utógondozást. A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. A lakásotthon célja: • illeszkedjen a település szerkezetébe, • ne szakadjon meg a gyermek kapcsolattartása az ismerősökkel, • ne legyen elszemélytelenítő hatása, • széles korhatárú (max. 24 év), koedukált, • családias jellegű, de nem helyettesíthetők be a gondozók a

családi szerepekbe. A SZOCIÁLPEDAGÓGUS FELADATAI LAKÁSOTTHONKBAN 1. Esetkezelõ szolgáltatások: • segítsünk megérteni és feldolgozni mindazt, ami vele és a családjával történt és a lakásotthoni elhelyezéshez vezetett, • fejlesszük a növendék önismeretét és problémakezelési képességeit, • ezek részben belső és részben külső együttműködőkkel valósíthatók meg, • az esetkezelések mindig egyéni megoldásokat igényelnek, • a stresszkezelési képesség fejlesztése, • a célok megalapozása, jövőtervezés, • a személyes döntéshozatal képességének kialakítása, • a családi problémák feldolgozása, • a pozitív, erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal, • foglalkozás a speciális problémákkal, • tanácsadás szülőknek és más családtagoknak. 2. Nevelési szolgáltatások: A lakásotthoni nevelés metodikai alapelvei 3 csoportba sorolhatók: 1. Alapfeladatok

megvalósításának elvei: • otthonosság megteremtésének elve • közösségi támogatás által való nevelés elve • egyéni különbözőség figyelembevételének elve 102 • demokratizmus elve • nyitottság elve 2. A gyermekekkel kapcsolatos teendők megvalósításának elvei: • korrekciós elvei • kommunikációs és kapcsolati készség fejlesztés • motivációk fejlesztésének elve • alkotás, önmegvalósítás kibontakoztatásának elve 3. A nevelőszervezet folyamatos továbbfejlesztésének elvei: • a lakásotthon működési feltételei fejlesztésének elve (anyagi, tárgyi, személyi) • a csoportfolyamatok nyomon követésének elve • az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve • oktatás. 3. Rekreációs szolgáltatások: Meg kell tanítani, hogy fontos az ember fizikai és szellemi erejének a megújítása, a fáradtság, a stressz, az érzelmi megterhelések után. Rekreációs

programok szervezése: • szabadságfokukat tekintve lehetnek elkötelezettek (részvétel kötelező, de a döntés saját – ha döntött, aztán kötelező a részvétel) • lakásotthon által szervezett programban való részvétel • külső intézmény által szervezett tevékenységben való részvétel • szabadidős programok. Intenzitásukat és irányukat tekintve lehetnek: • aktívak: tanulás, művelődés, sportstb. • passzívak: művészeti és tudományos művelődés, társas együttlétstb. 4. Étkezési és egészségügyi szolgáltatások: A lakásotthon megszervezi a szükséges egészségügyi ellátást. Az étkezésnél fontos alapelv, hogy ismerjék meg és kedveljék meg a korszerű táplálkozási szokásokat. A speciális ellátásra szorulóknak biztosítani kell a speciális étkeztetést. 103 Napi életgyakorlat a lakásotthonban: A helyben kialakított és a központilag előírt szabályok határozzák meg. A lakásotthonban

élő növendékeket életkoruk, képességeik, érdeklődésük figyelembevételével be kell vonni a lakásotthon életébe. • bevásárlás • kerti tevékenységek • ház körüli javítások • háztartásvezetés • önkiszolgáló tevékenységek. A nevelőtestületnek figyelmet kell fordítani arra, hogy rendelkezzenek a neveltek megfelelő ruházattal (évszaknak megfelelő és tiszta). Fontos a személyi higiéné Gondoskodni kell a tisztálkodási, testápolási szerekről, valamint a textíliákról. Figyelmet kell arra fordítani, hogy a növendékek kielégítsék az alvásigényüket. A növendékek maguknál tarthassák személyes tárgyaikat, emlékeiket (az otthonról hozottakat is). Rendelkezzenek saját tároló hellyel, szekrénnyel. A nagyobb értékű tárgyak megőrzéséről gondoskodni kell Rendelkezzenek zsebpénzzel, ezt maguk osztják be (nyilván van tartva). A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatban az 1997.évi XXXI

törvény értelmében Az 1997. évi XXXI törvény értelmében a szociálpedagógus, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás törvénybe foglalt keretein belül - foglalkoztatható. A szociálpedagógus szem előtt tartandó ÁLTALÁNOS ALAPELVEI, FELADATAI: 1., Ismerje a gyermekek, / fiatalok / szocializációját, személyiségfejlődését, eltérő helyzetüket, a problémák kiváltó okait, a veszélyeztető tényezőket, az intézmény hatáskörét, illetékességét. 2., Vállaljon feladatot a segítségnyújtásban / intézményenként más jellegű: családgondozás, szabadidő szervezés, tanácsadás, felvilágosítás, prevenció / 3., Az adott intézmény szociálpedagógiai munkájának tervezése, kivitelezése, ellenőrzése, értékelése. 4., Alkalmazza az Etikai kódex alapelveit 5., A személyes gondoskodás során tartsa tiszteletben a gyermeki és

szülői jogokat 104 A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS TERÜLETÉN A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, b) a

veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) - egészségügyi szolgáltatást / védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos / - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokkal / családsegítő szolgálat, családsegítő központ / - közoktatási intézményekkel / nevelési - oktatási intézmény, nevelési tanácsadó / - rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, a menekülteket befogadó állmással, egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal való együttműködés megszervezése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a) családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági

beavatkozás kezdeményezése, 105 d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: a) a családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához. b) az utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatban: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d) szervezi a helyettes szülői hálózatot, e) segíti a

nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Ezek kiegészülhetnek speciális feladatokkal / utcai szociális munka, lakótelepi szociális munka. / Konkrét feladatok: - vérszerinti szülő támogatása a gyermekkel való kapcsolattartásban - személyes segítő kapcsolat kiépítése - közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében - életvezetési, háztartásvezetési tanácsadás. A GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A szülő kérelmére, vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást kell biztosítani, ha a szülő a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, egészségügyi 106

problémája vagy indokolt távolléte miatt. Ha ilyen területen dolgozik a szociálpedagógus, részt kell vennie az egyéni gondozási - nevelési terv elkészítésében. Figyelembe kell venni: 1., A gyermek testi, lelki állapotát, családi kapcsolatait, nemzetségi, vallási hovatartozását, 2., az okokat, 3., a gyermekjóléti szolgálat eddig végzett családgondozói tevékenységét A tervbe be kell vonni a szülőt, vagy a gyermek törvényes képviselőjét. Konkrét feladat: elő kell segíteni a gyermek és a vérszerinti szülő kapcsolattartását. GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek illetve felnőttek utógondozását végzi a szociálpedagógus. Feladatok: 1., Családgondozás: --cél: a gyermek minél hamarabb visszakerüljön saját családjába Ha ez nem eredményes, vagy nem lehetséges: 2., Az örökbefogadás elősegítése, illetve a gyermek testi, lelki,

érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését elősegítő nevelés, gondozás / helyben, az intézményben /. Ennek keretében gondozási és nevelési terv alapján végzik a szakemberek. Ez TEAM munkát jelent A TEAM tagjai: a., a gyermek lakhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat, aki a vérszerinti szülőkkel / ha vannak / tartja a kapcsolatot. b., A gyermekotthon családgondozója / aki a gyermek teljes ellátásáért felelős Konkrét feladatok: a., a gyermeket családpótló ellátásban, és szülői gondozást helyettesítő védelembe kell részesíteni b., felkészíteni a gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, vagy az önálló életkezdésre, pályaválasztásra, munkavállalásra c., kapcsolattartás szabályozása / gondozott gyermek és hozzátartozó között / 107 d., fontos folyamatosan tájékoztatni a vérszerinti szülőt, vagy más hozzátartozót a gyermek fejlődéséről és vele kapcsolatos eseményekről. e., A gondozott

gyermekkel és a szülőkkel közösen meg kell tervezni a gyermek családba történő visszakerülését. TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATON BELÜL FELMERÜLŐ FELADATOK 1., Ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási helyének meghatározása. / elhelyezési javaslat elkészítése ----team munka / 2., nevelőszülői hálózat kiépítése 3., az örökbefogadások szakmai előkészítése /az örökbefogadók alkalmasságának vizsgálata, tájékoztatása / 4., a gondozott gyermekek gyámsága 5., szaktanácsadás 6., nyilvántartás vezetése 7. tétel A szociálpedagógus feladatai a nevelési - oktatási intézményben, a gyermekvédelem - gyermekjólét, a szociális ellátórendszer területén. A kompetencia határok ismeretében a partneri kapcsolat kialakítása, a team munka, az esetmegbeszélés, a szupervízió. VÁZLAT I. A szociális, a gyermekvédelmi intézmények típusai, hálózata

1. A szociális intézményrendszer típusai a finanszírozás alapján a., államilag finanszírozott intézményrendszer b., a profitorientált szerveződések c., nonprofit érdekeltségű szerveződések 2. A szociális törvény alapján történő felosztás szerint a., alapellátást nyújtó intézmények b., szakosított ellátást nyújtó intézmények 3. Feladat szerinti felosztás 108 a., gondozást végző intézmények b., nevelő intézetek c., nevelést, oktatást végző intézmények d., habilitáció intézmények e., rehabilitációs intézmények 4. A szociálpedagógus elhelyezkedése szerinti felosztás a., nevelési és oktatási intézmények b., gyermekvédelem, gyermekjólét intézményei c., szociális ellátó rendszer intézményei II. A szociálpedagógus feladatai a., nevelési - oktatási intézményben b., a gyermekvédelem, gyermekjólét területén c., a szociális ellátórendszer területén III. A kompetencia határok

ismeretében a partneri kapcsolat kialakítása IV. Team munka, esetmegbeszélés, a szupervízió Felhasznált irodalom: 1., Gosztonyi Géza: Szupervízió 2., Budai István: Tanulmányok a gyermekjólét köréből 3., Bagdy Emőke: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? A szociálpedagógus elhelyezkedése 4 területen lehetséges: 1. Nevelési-oktatási intézmények 2. Gyermekvédelem, gyermekjólét személyes gondoskodást nyújtó intézményei * gyermekjóléti szolgálat, * gyermekek átmeneti otthona, * családok átmeneti otthona, * gyermekotthon, * területi gyermekvédelmi szolgálat 3. Önkormányzatok  fővárosi önkormányzat,  megyei önkormányzatok, 109  helyi önkormányzatok 4. Szociális ellátórendszer személyes gondoskodást nyújtó intézményei  családsegítő  lakóotthon  fogyatékosok nappali intézménye  bentlakást nyújtó intézmények  pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali

intézménye Betölthető munkakörök: - magasabb vezetői munkakör (több profilú intézményt irányít), - intézményvezető, - osztályvezető (több szakmacsoport összefogható), - csoportvezető (kisebb egység vezetése), - szociális és mentálhigiénés szakértő, - vezető pedagógus és vezető családgondozó (több szakember munkájának koordinálása), - családgondozó, - tanácsadó (helyettes szülői, nevelőszülői), - szakértő (foglalkoztatás szervező), - utógondozó, - vagyonkezelő gondok. A szociálpedagógus elhelyezkedési területei a 15/1998. NM rendelet alapján: ELLÁTÁSI FORMA Alapellátás Gyermekjóléti szolgáltatás MUNKAKÖR KÉPESÍTÉS magasabb vezető/vezető családgondozó Helyettes szülő helyettes szülői tanácsadó szociálpedagógus felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú

szakképzettség magasabb vezető/vezető Gyermekek átmeneti otthona nevelő családgondozó Családok átmeneti otthona magasabb vezető/vezető családgondozó Szakellátás Nevelőszülői hálózat nevelőszülői tanácsadó utógondozó, családgondozó magasabb vezető/vezető Gyermekotthon nevelő felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szociális szociális szociális szociális szociális szociális szociális szociális szociális szociális szociális 110 utógondozó, családgondozó magasabb vezető/vezető nevelőszülői tanácsadó Területi Gyermekvédelmi utógondozó, családgondozó Szakszolgálat örökbefogadási tanácsadó vagyonkezelő gondnok gyámi, gondozói tanácsadó szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú szakképzettség felsőfokú

szakképzettség szociális szociális szociális szociális szociális szociális szociális Az 1/2000. Szociális Családügyi Miniszter Rendelete értelmében a szociálpedagógus elhelyezkedési lehetőségei: ALAPELLÁTÁSOK TERÜLETÉN: 1. Családsegítés területén: - intézményvezető, - családgondozó. SZAKELLÁTÁSOK TERÜLETÉN: 1. Fogyatékosok nappali intézménye: - intézményvezető, - terápiás munkatárs. 2. Bentlakást nyújtó intézmények: - intézményvezető, - szociális-mentálhigiénés munkatárs, - vezető pedagógus, - pedagógus. 3. Módszertani osztályok: - osztályvezető, - szociális munkatárs, - szakértő. 4. Lakóotthon: - intézményvezető Felsőfokú szociális alapvégzettség: 1. általános szociális munkás, 2 szociális munkás, 3 szociális szervező, 4. szociálpolitikus, 5 szociálpedagógus Elhelyezkedési lehetőségek felsőfokú szociális végzettség alapján: A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI SZEMÉLYES

GONDOSKODÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEKBEN Ellátási forma Szociális konyha vagy Intézményi munkakör népkonyha intézményvezető 111 (főzőkonyha, melegítőkonyha) Családsegítés vezető családgondozó, intézményvezető, családgondozó Fogyatékosok nappali intézménye intézményvezető, terápiás munkatárs Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali terápiás munkatárs intézménye Nappali melegedő utcai szociális munkás Fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézményvezető, részlegvezető intézménye Pszichiátriai és szenvedélybetegek, kiskorú foglalkoztatás szervező, szociális és fogyatékosok otthona mentálhigiénés csoportvezető/munkatárs, vezető pedagógus, pedagógus Módszertani osztály osztályvezető, szociális munkatárs/szakértő Lakóotthon/ gyermekotthon intézményvezető, nevelő, utógondozó, családgondozó, lakóegység/lakóotthon vezető (A nevelési és oktatási intézményekben elhelyezkedhetünk

szabadidő-szervezőként és szociálpedagógusként.) I. A szociális, a gyermekvédelmi intézmények típusai, hálózata Hazánkban hosszú időn keresztül paternalistaszemlélet uralkodott. Tagadták a szociális ellátórendszer kiépítésének szükségességét, majd a 80-as évek végére ezt a hibás szemléletet felváltotta a szociális felelősség érzése. A szociális háló kiépítését célozták meg, melynek a legfelsőbb központi szerve a Népjóléti Minisztérium. A., Magyarországon a finanszírozás alapján a szociális ellátás intézményrendszere három szektoros: 1., államilag finanszírozott intézményrendszer, 2., a profitorientált szerveződések, 3., nonprofit érdekeltségű szerveződések 1., Az állami intézményrendszerben : az ellátás feladatát / a szociális törvény alapján / a megyei, városi és települési önkormányzatok gyakorolják. Megyei szinten: a., gyermekvédelmi szakszolgálat b., habilitációs és rehabiltációs

intézmények c., nevelőotthonok, gyermekotthonok, csecsemőotthonok, gyermekvárosok 112 Városi szinten: a., nevelési és oktatási intézmények, b., családsegítő, c., nevelési tanácsadó, d., gyermekjóléti szolgálat e., gyámügy Települési önkormányzati szinten: -2000 vagy annál több állandó lakosú településen------idősek nappali ellátása -10000 vagy annál több állandó lakosú településen--- idősek nappali ellátása + átmeneti ellátása -20000 vagy annál több állandó lakosú településen----idősek nappali ellátása + átmeneti ellátása + nappali ellátást nyújtó intézmények -30000 vagy annál több állandó lakosú településen----- idősek nappali ellátása + átmeneti ellátása + nappali ellátást nyújtó intézmények + átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények. 2., Profitorientált szerveződések: a civil szerveződések körébe tartoznak, állampolgári kezdeményezésre jönnek létre, egyéni vállalkozásban

működtetik az intézményt. / BT, RT, KFT / keretében, többé - kevésbé haszonszerzésre irányul. 3., Nonprofit szerveződések: nem profit orientált, saját bevételeit az intézmény működtetésére fordítja vissza. Ebbe a körbe tartoznak az egyházi - karitatív szerveződések is Pl: Református Misszió, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, Ökumenikus Szeretetszolgálat. Létrehozásához szükséges: alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, cél meghatározás, tevékenységi kör megjelölése, kuratórium megválasztása, pénzkezelő, adószám. APEH által ellenőrzött, befizetések után adókedvezmény vehető igénybe. A rendszerváltás óta működik ilyen szektor, mely az 1989-es nonprofit törvény szerint működik. A nonprofit szervezet lehet: egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, közalapítvány.  A szociális törvény alapján történő felosztás szerint a szociális ellátórendszer intézményei: 113

ALAPELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK INTÉZMÉNYEK - Bölcsődék, óvodák, iskolák, intézmények - Napközi otthonok, - Családsegítő központok, - Nevelési tanácsadók, betegek otthona. - Szociális étkeztetés. rehabilitációs intézménye. otthona, menedékhelye és átmeneti szállása. SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ  Ápolást-gondozást nyújtó - idősek otthona, - fogyatékosok otthona, pszichiátriai  Rehabilitációs intézmények - pszichiátriai betegek otthona, - szenvedélybetegek otthona, - fogyatékosok otthona, - szociális foglalkoztatók, - megváltozott munkaképességűek  Nappali ellátást nyújtó intézmények - idősek klubja, - fogyatékosok nappali intézete, - nappali melegedő, szenvedélybetegek nappali - gyermekek nappali ellátása.  Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - gyermekek átmeneti otthona, - gyermekvédelmi intézmény, - időskorúak gondozóháza, hajléktalanok éjjeli  A szociális intézményrendszer

típusai feladat-orientáció szerint: 1. Gondozást-nevelést ellátó intézmények: bölcsőde, óvoda 2. Nevelést-oktatást ellátó intézmények: óvoda, iskola, napközi otthon 3. Habilitációs-rehabilitációs intézmények: pszichiátriai betegek, hajléktalanok, fogyatékosok rehabilitációs intézménye. 4. Egészségnevelést ellátó intézmények szenvedélybetegek,  A szociális intézményrendszer típusai a szociálpedagógus elhelyezkedési területei alapján: 1. Gyermekvédelem: gyámügyi hatóság, TGYSZ, rendőrség, krízis- és hajléktalanszálló Gyermekjólét intézményei: gyermekjóléti szolgálat, nevelőotthon, nevelőintézet. 2. Nevelési-oktatási intézmények: óvoda, iskola, napközi otthon 3. Szociális ellátórendszer intézményei: családsegítő, szociális iroda, egyházi- és karitatív szervezetek. A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZER HÁLÓZATA I. GYERMEKJÓLÉTI II. GYERMEKVÉDELMI III. GYERMEKVÉDELMI ALAPELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS

GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ 114 1. Gyermekjóléti szolgáltatás 2. Gyermekek napközbeni ellátása: - bölcsőde - családi napközi - házi gyermekfelügyelet 3. Gyermekek gondozása: - helyettes szülő 1. Otthont nyújtó ellátás: - nevelőszülő HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK - Védelembe vétel - Tartós nevelésbe vétel - gyermekotthon - Családba fogadás - Utógondozás elrendelése 2. Területi gyermekvédelmi Utógondozói ellátás szakszolgáltatás elrendelése átmeneti - Átmeneti nevelésbe vétel - gyermekek átmeneti otthona 3. Utógondozói ellátás - családok átmeneti otthona Ideiglenes elhelyezés - Örökbefogadás hatályú I. A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS: hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megszűntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. I.1

Gyermekjóléti szolgáltatás Feladatai: - a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, - a gyermek veszélyezettségének megelőzése, - a gyermek veszélyezettségének megszüntetése, - a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok, - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezetésének elősegítése, illetve utógondozása, - helyettes szülői hálózat szervezése. Létszámnormatíva: 1. Gyermekjóléti szolgáltatási körzetben (700 fő gyerek): családgondozó - 1 fő, Gondozott létszám: 45 gyerek vagy 25 család feladatait ellátó 2. Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat Családsegítő szolgálat (7000 fő gyerek): - családgondozó - 5 fő Gondozott létszám: 45 gyermek vagy 25 család - gyógyped. vagy fejlesztő pedagógus - 1 fő - pszichológiai tanácsadó - heti 15 óra - jogász - heti 5 óra - asszisztens - 2 fő 115 I.2 Gyermekek napközbeni ellátása: a családban nevelkedő, a

szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, napközbeni ellátás keretében kell biztosítani. Létszám normatíva: 1. Bölcsődei ellátás: 3 éven aluli gyermekek gondozása, nevelése  gyerekcsoportonként: - 2 gondozó, - orvos - havi 6 órában  5 vagy több csoport esetén: további 2 gondozó  hetes bölcsödében: éjszakai szolgálatot teljesítő gondozó - 2 fő  módszertani bölcsődében: szaktanácsadó - 1 fő 2. Családi napközi: Saját otthonban nyújt napközbeni ellátást Az ellátható gyermekek száma jogszabályban meghatározott. 3. Házi gyermekfelügyelet: Olyan gyerek számára, aki nappali intézményben nem helyezhető el, vagy a bölcsőde nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó gyermek számára. - gondozó - 1 fő I.3 Gyermekek átmeneti gondozása: A családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel életkorához,

egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást biztosító átmeneti gondozásban kell részesíteni. Létszám normatíva: 1. Helyettes szülői hálózat: - helyettes szülő - az ellátható gyermekek száma a jogszabályban meghatározottak szerint 25 család gyermek/csoport - helyettes szülői tanácsadó - 1 fő/45 gyerek vagy 2. Gyermekek átmeneti otthona: maximum 40 férőhely - 12 Csoportonként: - nevelő - 1 fő - gyermekfelügyelő - 2 fő - gondozó - 2 fő - családgondozó - 10 óra/hét 40 gyermekenként: - pszichológiai tanácsadó - 1 fő - gyermekvédelmi ügyintéző - 1 fő 3. Családok átmeneti otthona: Együttes elhelyezést biztosít az otthontalanná vált gyermek és szülő számára. Min 12, max 40 férőhely - családgondozó, gyermekgondozó - 5 fő - pszichológiai tanácsadó - heti 15 óra - jogász - heti 5 óra II. GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK: Ennek keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett,

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek számára otthont nyújtó ellátást, illetve teljes körű ellátást, valamint utógondozást és gyermekvédelmi szakszolgáltatást kell biztosítani. 116 Létszám normatíva: I.1 Otthont nyújtó ellátás: 1 Nevelőszülői hálózat: - nevelőszülői tanácsadó - 1 fő/45 gyerek vagy 25 család - családgondozó/utógondozó - 1 fő/45 gyerek - hivatásos nevelőszülő - ellátható gyerekek száma a jogszabályban meghatározottak szerint gyerek/csoport 2. Gyermekotthon: maximum 40 férőhely, maximum 12 Csoportonként: - nevelő - 1 fő - gyermekfelügyelő - 2 fő - gondozó - 2 fő - családgondozó - 10 óra/hét 2. a) Lakásotthon: maximum 12 fő Lakásotthononként: - nevelő - 1 fő - gyermekfelügyelő - 2 fő - gondozó - 2 fő - családgondozó/utógondozó - 10 óra/hét 2. b) Speciális gyermekotthon: max 15 férőhely, max 8 gyerek/csoport  Gyermekcsoportonként: o - nevelő - 2 fő -

gyermekfelügyelő - 2 fő - gondozó - 1 fő - családgondozó/utógondozó - 10 óra/hét  Speciális otthononként: - szakmai vezető - 1 fő - pszichológus - 1 fő - gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, orvos - fenntartói döntés alapján - növendékügyi előadó, gyermekvédelmi ügyintéző - 0,5 fő 2.c) Utógondozó otthon: max 40 férőhely - szakmai vezető - 1 fő/intézmény - nevelő - 5 fő/intézmény - családgondozó/utógondozó - 2 fő/intézmény 40 gyermekre: - szakmai vezető - 1 fő - pszichológus - 1 fő - növendékügyi előadó - 0,5 fő - gyermekvédelmi ügyintéző - 0,5 fő - gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus - 1 fő II.2 Területi gyermekvédelmi szakszolgálat Feladatai: - gondozási hely meghatározása, megváltoztatása, 117 - egyéni elhelyezési terv készítése, - ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölése, - ideiglenes gondozást igénylő gyermekeket ellátó nevelőszülőt foglalkoztat, -

gyermekotthont és nevelőszülői hálózatot működtet, - örökbefogadást készít elő, - családgondozást, utógondozást nyújt, - szaktanácsot ad, - nyilvántartásokat vezet. Létszám normatíva: - pszichológus - 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek - gyógypedagógus - 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek - nevelőszülői tanácsadó - 1 fő/45 gyerek vagy 25 család - családgondozó/utógondozó - 1 fő/45 gyerek vagy 25 család - örökbefogadási tanácsadó - 1 fő/40 család - hivatásos gyám - 1fő/40 gyermek - eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok, gyámi, gondozói tanácsadó fenntartói döntés alapján - jogász - fenntartói döntés alapján - gyermekvédelmi ügyintéző - 5 fő/intézmény EGYÜTTMŰKÖDÉS Az 1997. évi XXXI tv a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról rögzíti a jelzőrendszer tagjait, kötelező együttműködésüket, feladataikat. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós

feladata az észlelő- és jelzőrendszer működésének biztosítása, mely lehetővé teszi mindazoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyerekekkel. Az észlelő és jelzőrendszer tagjai a következők: - egészségügyi szolgáltatást nyújtók, különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos; - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, különösen a családsegítő szolgálat és a családsegítő központ; - közoktatási intézmények, különösen a nevelési, oktatási intézmények, nevelési tanácsadó; - rendőrség; - ügyészség; - bíróság; - menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása; a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A fenti intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége során

együttműködik az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival, a helyi önkormányzat jegyzőjével, a gyermekek és családjaik számára döntést hozók szervével vagy 118 tagjaival, a városi gyámhivatallal, a gyermekvédelmi szakellátás tagjaival, adott esetben a gyermek hivatásos pártfogójával, és bárkivel, aki a gyermek érdekében, ügyében segítővé válhat. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója, mint esetgazda kezeli, koordinálja, a szociális munka eszközeivel segít az eset megoldásában, s ha kell, családgondozást végez. Az észlelő- és jelzőrendszer hatékony működésének alapja az abban résztvevők korrekt együttműködése. A jelzőrendszeri tagok esetében a hatékony együttműködésnek ad keretet, az információkat kicserélő, feladatokat szétosztó esetmegbeszélés, mely a jelzőrendszerben nevesített szakemberek bevonásával történik. A kliensek érdekében együttműködésre kell törekedni a társszakmák,

gyermekvédelemben érintettek képviselőivel. Részvételükkel esetmegbeszélő csoport vagy esetkezelési konferenciát kell szervezni, melynek formai kereteit mindenkor csoportra jellemzően kell meghatározni. Legtöbbször a tagok személyes szükségleteinek kielégítése mellett egy vagy több csoportfeladatot is szeretnének a résztvevők elvégezni. (Család Gyermek Ifjúság 2000/4 sz) C.)Feladatuk alapján megkülönböztetett típusok: 1., Gondozást végző intézmények: bölcsőde, idősgondozás, bentlakásos intézmények, / speciális szükségletű gyermekek és felnőttek / 2., nevelő intézetek: óvoda, gondozási - nevelési intézetek, nevelőotthonok 3., nevelést, oktatást végző intézmények: minden iskola 4., habilitációs intézetek: a 18 - 24 éves korú értelmi fogyatékosok nappali és sokoldalú foglalkoztatását szolgálja. 5., rehabilitációs intézetek: új képességek fejlesztését, a bentlakók önálló életvezetési képességének

kialakítását illetve helyreállítását szolgálják, előkészítik a családba, környezetre való visszatérésre, reintegrációra. D.) A szociálpedagógus elhelyezkedési / 1996-os kormányrendelet / területe szerint: 1., Nevelési és oktatási intézmények: óvodák, általános és középiskolák, gyermekeket befogadó intézmények, integrált és szegregált intézmények /értelmi fogyatékosok, vakok, siketek iskolája, mozgássérültek intézetei /. 2., Gyermekvédelem, gyermekjólét intézményei: bölcsőde, gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, helyettes szülői hálózat, nevelőszülői tanácsadó szolgálat, gyermekotthon, 3., Szociális ellátó rendszer: családsegítő, fogyatékosok elhelyezése, önkormányzatoknál a szociális iroda II. A szociálpedagógus feladatai 119 a., nevelési - oktatási intézményben: Az 1996-os Kormányrendelet szerint A szociálpedagógus kompetenciája 3 területre irányul: a tanulási, kapcsolati

zavarokra, szociális problémákra. Feladatai közé tartozik a válságkezelés, illetve a szabadidő szervezés Feladatok nevelési-oktatási intézményekben: ÓVODÁBAN ÁLTALÁNOS KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁBAN OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 1., 1993. Közoktatási 1., A szociálpedagógus 1., A beilleszkedési törvény értelmében az óvodai feladatai az iskoláskoron belül zavarok prevenciója: nevelés célja: 3-6 éves korú két csoportra különíthető el. A általános iskolából sokoldalú, kisiskoláskorban / 6-10 év / a zökkenőmentes gyermek harmonikus való átmenet fejlődésének fő feladatok a készségek, biztosítása elősegítése. az a képességek alakítása illetve a szakközépiskolába. tanulási, magatartási zavarok kezelése, míg a 10-14 éves korosztályban a családi konfliktusok és az életkorból adódó problémák nyújtanak feladatokat. 2. A szociálpedagógus 2., Tanulási segít az óvodai csoportba való

prevenciója, beszoktatásban. zavarok 2., A kapcsolati zavarok korrepetálások feltárása, kezdeményezése. kezelése , figyelembe véve, hogy a zavar ki között megy végbe: gyerek-gyerek pedagógus gyerek szülő-gyerek, között, között, szülő pedagógus között. 120 3.,A bölcsödéből átmenet való 3., A kapcsolati zavarok zökkenőmentes kezelése: a 3., Magatartási zavarok beilleszkedés okainak biztosítása, abban az esetben elősegítése, a feltárása: / zavarok családlátogatás útján, illetve ha a gyermek járt bölcsődébe. felismerése, kezelése. osztályfőnökkel, diákkal való Szociocsoport szervezése, személyes önismereti elbeszélgetéssel játékok történi. kezdeményezése. 4., Feladata az óvoda kapcsolatrendszerében: 4., Szociális problémák kezelése. a., óvoda és család: megtalálni zavarok tanulópárok, pályázatok korrepetálások adománygyűjtés megszervezése, lebonyolítása.

kapcsolatot, szervezése, egyenrangú tanulási Erőforrások kezelése, feltárása, nagyon fontos a családdal készítése, 4., ingyenes nevelőtársi étkeztetés, tankönyv segély viszonyt kialakítani. Formái: családlátogatás, nyílt nap, fogadó óra, szülői környezettanulmány értekezlet, családlátogatás. segítségével b., óvoda és az iskola: a rászorultság megállapítása - ismerni kell az első osztályosokra vonatkozó követelményeket, kapcsolatot tartani a körzetben lévő iskolákkal. 5., Szabadidő hasznos eltöltése Programok, kirándulások 5., Szabadidő szervezés megszervezése vetélkedők, hétvégére, szervezése kiterjed 5.,A a megelőzése, deviancia fókuszban az délutánra, ifjúságvédelem áll. a szünidőre is. szülők bevonásával. 121 6., tanulási zavarok 6., Szexuális előjeleivel már az óvodában felvilágosítás, a felmérés - részképesség fejlesztése, való

csavargás hátrányos prevenció, megakadályozása, majd a viselkedés hiányok prevenciója Szociális az segítségnyújtás, tanácsadás a találkozik a szociálpedagógus. iskolakerülés, Feladat: 6., helyzetű deviáns családok részére. / szociális kialakulásnak ellátások / pl. diákok, számbavételes, DADA környezettanulmány. szakemberekhez program / irányítása. gyurmázás, Pl. építőkocka, papírtépegetés, labdajátékok segítségével 7., Szociális kezelése: problémák Tájékoztatni 7., Végzős diákok számára a pályaválasztási tanácsadás. 7., Végzős diákok részére pályaválasztási tanácsadás, szülőt a lehetőségekről. Pl pályaorientációs tevékenység kedvezményes végzése, étkeztetés, kapcsolattartás a ruha és játék csereakciók Pályaválasztási Tanácsadóval. megszervezése, Felmérni adományok gyűjtése, pályázatok készítése a tanulók érdeklődési körét.

8., Szabadidő szervezés: kirándulások, vetélkedők, társadalmi munka keretében végezhetőtevékenység megszervezése. b., A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatban: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d) szervezi a helyettes szülői hálózatot, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, 122 g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Ezek kiegészülhetnek speciális feladatokkal / utcai szociális

munka, lakótelepi szociális munka. / Konkrét feladatok: - vérszerinti szülő támogatása a gyermekkel való kapcsolattartásban - személyes segítő kapcsolat kiépítése - közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében c., A szociálpedagógus feladatai a szociális ellátórendszer területén A szociálpedagógus feladatai családsegítőben: A szolgálat tevékenysége kettős jellegű, egyszerre szociális tevékenység és mentálhigiénés tevékenység. Ez leírható úgy is, hogy a szolgálat egységesen törődik a társadalmi, szociális kapcsolat rendezésével, az egyéni és szociális hiányok pótlásával és az egyéni, személyes konfliktusok kezelésével. Az egyénekkel, családokkal folytatott munka: 1. hosszabb ideig tartó, segítő támogatással, családgondozással, 2. tanácsadással történhet Tevékenységébe és feladatkörébe tartoznak még a következő tevékenységek: ♦ A családsegítő szolgálat, mint nyitott

intézmény, a családokat, személyeket érintő szükségletek fókuszában működik, ezért, mint ilyen, alkalmas arra, hogy a szükségletekről jelzést adjon az önkormányzatoknak, segítse ezzel tervező munkájukat. ♦ Mint a szükségletek, és a szociális ellátórendszer jó ismerője, azok megoldására javaslatokat dolgozhat ki az önkormányzat számára, segítve annak döntéshozó munkáját. ♦ A családi kapcsolati zavarok miatt a hozzá fordulókat segítõen támogatja abban, hogy a párok emberi, humánus megoldással rendezzék vitás ügyeiket, a család harmonikusabban működjön. ♦ Segítõ tanácsadással támogatja azokat, akik életviteli nehézségeik miatt rossz helyzetben élnek, megpróbálja őket odáig eljuttatni, hogy önállóan, hatékonyan éljék életüket. 123 ♦ Azokat a személyeket és családokat, akik nem képesek hivatalos ügyeik intézésére és önmaguk képviseletére, támogatja abban, hogy megtanulják

ügyeiket hatékonyan, önállóan intézni, illetve ügyükben eljár helyettük, ha szükséges. ♦ Pszichológiai tanácsadást szervez vagy nyújt azért, hogy a hozzá fordulókon segítsen, és megelőzzön komolyabb problémákat. ♦ Egészségügyi, felvilágosító, információs tanácsadást, elõadásokat szervez, a hozzá fordulók és érdeklődők ismereteinek bővítésére azért, hogy felvilágosultak, informáltak legyenek, gondot fordítsanak életminőségükre, és megelőzzenek nagyobb konfliktusokat. ♦ Megszervezheti ruhák, tárgyak és személyes segítések cseréjét azért, hogy anyagilag segítse a hozzá fordulókat és bővítse a társadalom tagjainak kapcsolatát, az együttérzést, önállóságot, felelősséget. ♦ Rászoruló családok számára megőrzést, felügyeletet, otthoni segítségnyújtást vállal annak érdekében, hogy a szülőt tehermentesítse arra az időre, míg ügyeit intézi. ♦ A párkapcsolati problémával

hozzá fordulók számára terápiás foglalkozásokat szervezhet, segítve ezzel a család harmóniájának és integritásának visszaállítását, illetve a család szétesésének megelőzését. A terápiás foglalkozásokhoz erre kiképzett szakembert alkalmazhat. ♦ Lényegi tevékenysége, hogy a hasonló szükséglettel és problémával küzdő emberekből csoportokat szervez, hogy ezek az emberek megismerve egymás nehézségeit, egymást támogatva önbizalmat nyerjenek és önállóan is könnyebben megbirkózzanak problémáikkal. ♦ Ha az emberi életet veszélyeztetni látják, közbeavatkoznak, és segítik a klienst hozzájutni megfelelő védőhelyhez, ételhez, ruházathoz és pszichológiai tanácshoz. ♦ Rendezvényeket szervez, ahol a veszélyeztetett csoportok tagjai közös tevékenységekben értelmes elfoglaltságot találnak és egymást segítik. ♦ Kezdeményezheti a településen még nem létező szolgáltatás megszervezését, vagy

önmaga megszervezhet ilyen szolgáltatást azért, hogy a település lakói ne maradjanak ellátás nélkül. ♦ Jogi tanácsadást szervezhet a rászoruló lakosok számára. A szociálpedagógus feladatai önkormányzatoknál, szociális irodában: 1., környezettanulmány készítése, 124 2., a segélyezésre való jogosultság feltérképezése, előkészítése / lakásfenntartási támogatás, ápolási díjra, közgyógyellátásra, átmeneti segélyre beadott kérelmek esetében / 3., együttműködés a nevelési - oktatási intézményekkel, nevelési tanácsadókkal, családsegítő központokkal, 4., tájékoztatni ezen intézményeket az önkormányzatok által kiírt pályázatokról 5., ruhagyűjtési - élelmiszergyűjtési akciók megszervezése, eljuttatása az érintett személyekhez pl. az árvízkárosultak részére 6., adminisztrációs tevékenység: az ellátásra jogosultak illetve az elutasítottak kiértesítése a döntésről, illetve azok

nyilvántartása. 7., Tanácsot ad, és tájékoztatja a lehetőségekről, a szolgáltatásokról, az igénybevétel módjáról a szociális irodában megfordult személyeket. 8., Szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást 9., Segít a kérvények megfogalmazásában III. A kompetencia határok ismeretében a partneri kapcsolat kialakítása A partneri kapcsolat elemei: 1., a szociálpedagógus 2., pedagógus / nevelők / 3., kliens - gyermek - szülő, gondozó 4., az iskola személyzete 5., iskola vezetősége 6., szakmai team A partneri kapcsolat kialakítása a kliensekkel: RUTH BANG ad módszertani útmutatót. 1., Konstruktív kezdés: - feszültségek feloldása - megfelelő légkör kialakítása - adjunk zöld utat a kapcsolatnak / érzelmi ajánlat tétele / - megfelelő viszonyulás a klienshez Nagyon fontos: a tekintélyélmény megteremtése, a mosolygás fontossága, tökéletesen megérteni kifejezésre juttatása. 125

2., Ott kell elkezdeni, ahol a másik tart: - megismerni kliensem külső és belső állapotát, - ebből történő kiindulás. Probléma: a., ha a kliens maga sem ismeri belső állapotát b., ha ezt eltitkolni igyekszik Segíthet: hasonlatok, kísérleti léggömbök. 3., Kérdések: egyszerűek, nincs értelme a vallató, egyszavas választ adó kérdéseknek 4., Mindennapos események: a kapcsolat szorosabbá tétele 5., Tanácsadás: a., a kliens nem érzi saját erejét, vagy csak részben értékeli sikernek b., a sikertelenség esetén visszautasítás 6., Bűntudattal való bánásmód: Ne keltsünk túlzott bűntudatot! 7., Tudatelőttes tudatosítása---- előrejelzés 8., Érvelni, vitatkozni, beszélgetni 9., hallgatni, beszélni, megfogalmazni: kinek kell többet beszélni a szociálpedagógusnak vagy a kliensnek? Ezt a pillanat követelménye határozza meg. 10., Konstruktív befejezés IV. Team munka, esetmegbeszélés, a szupervízió A szupervíziót az

50-es évek elején az Egyesült Államokból hozták be Európába. Hollandiában alakult ki először a szupervizor képzés önálló intézményi formája. SZUPERVÍZIÓ: irányított szakmai tanácsadás, amely mind egyénileg, mind csoportban a reflektív élményfeldolgozás lehetőségét teremti meg. Egyéni szupervízióban a szupervizor és a résztvevő folyamatos élményfeldolgozása a cél, amely folyamattanulás eredménye. Csoportmunkában a szupervizor mellett a tagok is aktív résztvevői az esetfeldolgozásnak. A szupervizor feladata: nem az, hogy tanácsokat és új megoldásokat javasoljon a szupervizáltnak, hanem azoknak a feltételeknek a megteremtése, ahol tudatos figyelem fókuszában kettőjük kapcsolata mozgásba hozza és élővé teszi azokat a valódi, de rejtett tapasztalatokat, amelyek a változás irányában hatnak. Típusai: 126 ANGOLSZÁSZ /KADUSCHIN / EURÓPAI TÍPUSÚ a., adminisztratív, kontroll szupervízió: Célja: az intézmény

érdekeit tartja szem előtt 1., hogy a mindennapi eseményeken és a szupervizor munkáját ennek megfelelően keresztüli tanulás elősegítése ellenőrzi 2., mentálhigiénés célokat szolgál 3., kiégési szindróma bekövetkezését előzi meg b., szupportív, segítő szupervízió: a szupervizált stresszfeldolgozását, mentális védelmét szolgálja. c., Oktatási, tanítási: a szupervizált elméleti fejlődését és a problémaorientált szakmai munkáját fejleszti. A fő különbség az, hogy az angolszász területen működő szupervízornak e három funkciót úgy kell ötvöznie magban, hogy egyszerre lehessen az intézmény érdekeinek a képviselője, és így a kontroll szerepet is betöltsön valamint a szupervizált támogatója és oktatója is. Az európai modell ezzel szemben az első két szempontot elkülönítve kezeli, vagyis a szupervízor nem tagozódik be az intézmény hierarchikus rendjébe. KESSEL szerint: Az angolszász képzésben a

szupervizor felelősségét a következő szempontok befolyásolják: 1. A szupervizor tagja a szupervíziós terep / intézmény / stábjának, ahol a szupervizált dolgozik 2. A szupervizor kontrollálja a szupervizáltat az intézmény érdekeinek megfelelően. 3. A szupervizor felelős az esetért, a szupervizált munkájának a minőségéért. Az európai modell szerint: a szupervizor független a tereptől, ahol a szupervizált dolgozik, és így az adminisztratív, kontroll funkciót sem jeleníti meg. A szupervizor : 127 a. Nem tagja a terep stábjának b. Nem felelős a szupervizált munkájáért c. Nem felelős a kliens kiszolgálásáért. TÖRTÉNELME: 1., A szociális munkás szakma a fejlődésének korai fázisában a szupervízió elsődlegesen az esetkezelésre vonatkozott. 2., 1920-50-ig a szupervízió módszere: a pszichoanalízis 3., 1960-70-es évek: a szociológia oldal felerősödése / Weber, Simmel, Merton / 4., 1980-as évek:

középpontba a pszichológiai módszerek kerültek ismét / stressz, kiégési szindróma / Funkciói: a., edukatív b., támogató 3., menedzseriális funkció A SZUPERVÍZIÓ TÍPUSAI: 1., TUTORI: a szupervizand az oktató kurzus résztvevője Fő hangsúly: a képzésen van, a menedzseri és a támogatói funkciót más látja el a szupervizand munkahelyén. 2., KÉPZÉSI: ez esetben is a képzésen van a hangsúly, de a szupervízor a szupervizand munkahelyén dolgozik, felelős a szupervizand munkájáért, menedzseriális illetve normatív funkciót is ellát. 3., MENEDZSERÁLIS: a szupervizor a szupervizand felettese, aki felelősséget visel a szupervizand munkájáért. 4., KONZERVATÍV: a szupervizand megtartja a munkájáért viselt felelősséget, a szupervizorral szükség esetén konzultál. 5., Kiegészül a tereptanári és oktatási szupervizió / szociális munkás / SZUPERVIZOR KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON: 1. Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Klinikai -

Pszichológiai Tanszék 128 2. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Szociális munkás képző Tanszék 3. “ Gyakorló szupervizor ”, / önképzés /, Mentor Egyesület SZUPERVÍZIÓ A szupervízió az 50-es évektől ismert, az Egyesült Államokban alkalmazták először, innen jutott el Hollandiába, ahol a 70-es évektől önálló szakmává vált. Angolszász területről indult és Hollandiában alakult ki először a szupervízor képzés önálló intézményi formája. Míg Amerikában módszerként használják, addig Európában (Hollandia) önálló szakmává vált a 70-es évektől. 1996-tól a szociális főiskolai képzésben részt vevő hallgatók részére kötelező a szupervízió.  Az Etikai Kódex a szupervízióról: Az Etikai Kódex kötelezővé teszi a szupervíziót. A gyakornokok munkájáért és szupervíziójáért a tereptanár felelősséget vállal. A szupervízió a munkakörhöz illeszkedően kötelező és a

személyiség állapotához igazodó kell, hogy legyen. Feltételeit az őt alkalmazó intézménynek kell biztosítani.  A szupervízió definíciója: (Az 1996-os Kormányrendelet szerint - irányított szakmai tanácsadás.) A szupervízió indirekt tanulás, személyiségfejlesztő módszer, amely hozzájárul az önismerethez és segíti a tapasztalatok, élmények feldolgozását. Mások tapasztalataiból való tanulást segíti, megoldási javaslatokat ad, de konkrét tanácsot nem. A kiégési szindrómát kezeli. (Kiégési szindróma: A sikertelenség miatt alakul ki) A szupervízió nem eléggé letisztult tudományterület. Két modell van: 1. Angolszász modell jellemzői: - angol nyelvterületen terjedt el, - metodikának tekinti a szupervíziót, - a szupervíziót végző személy tagja az intézménynek, felelősséggel tartozik a szupervízióval kapcsolatban, az intézmény érdekében végzi munkáját. Fajtái: a.) Adminisztratív, kontroll szupervízió: Az

intézmény érdekeit tartja szem előtt és a szupervízor munkáját ennek megfelelően ellenőrzi. b.) Szupportív, segítő szupervízió: A szupervízált stressz feldolgozását, mentális védelmét szolgálja. c.) Oktatási, tanítási szupervízió: A szupervízált elméleti fejlődését és problémaorientált szakmai munkáját fejleszti. Az angolszász területen működő szupervízornak e három funkciót úgy kell ötvöznie, hogy egyszerre lehessen az intézmény érdekeinek képviselője, és így kontroll szerepet is betöltsön, valamint a szupervízált támogatója, oktatója is legyen. Az angolszász modellben a szupervízor: - tagja a szupervíziós terep stábjának, ahol a szupervízált dolgozik, - kontrollál az intézmény érdekeinek megfelelően, - a szupervízor felelős az esetért, a szupervízált munkájának minőségéért. 129 2. Európai modell jellemzői: - szakmának tekinti a szupervíziót, - egy külső ember végzi a szupervíziót,

független az intézménytől, nem érdekelt abban, hogy a változás bekövetkezik-e az intézményben, ezért jobban tudja gerjeszteni a változásokat az intézményben. (Magyarország is ezt a modellt alkalmazza. A szupervízió magyarországi képviselői Bagdi Emőke és Göncz Kinga.) elősegítése, E modell célja: - a mindennapi eseményeken keresztüli tanulás - mentálhigiénés célokat szolgál, - megelőzi a kiégési szindrómát.  A szupervíziót indokolja: - az Etikai Kódex kötelezővé teszi, - a szociálpedagógus saját személyével dolgozik, ezért szükséges, hogy egészséges személyiségű legyen, - nagy a veszélye a túlzott bevonódásnak (elvárás az empátia és a distancia egymásmellettisége - nehéz megtartani az egyensúlyt, a nagyfokú bevonódás az esetleges sikertelenség miatt kiégési veszéllyel jár együtt. (distancia = kívül maradás)  Szupervízor képzés Magyarországon:  Szupervízor: A segítő szakember

segítője, aki tapasztalataival segíti a problémamegoldást és szakmai kontrollt biztosít. Feladat: azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek a változás irányára hatnak. A szupervízor képzés Magyarországon Bagdy Emőke nevéhez fűződik. TEAM MUNKA Team munka definíciója: A klienst és a problémát jól ismerő más-más szakmabeliek munkája egy ügyben. A szupervíziónál határozottabb forma, mivel ez esetben konkrétumokat is mondhatnak egymásnak. Team: kisebb csoport a munkahelyen belül. Indokolt esetben hívják össze Csak azok dolgoznak együtt, akik érdemben tudnak segíteni az adott üggyel kapcsolatban. Akkor működik jól, ha minden munkatársnak megvan a maga kompetenciája. A szociálpedagógus képviseli saját álláspontját, részt vesz a döntésben és figyelembe veszi mások véleményét is. Fontos a felkészültség, mivel jól át kell gondolni az esettel kapcsolatos ismereteket. Az állandó team-ek naponta együtt dolgoznak. Az

alkalomszerű team-ek egy adott eset kapcsát ál össze. Az Etikai Kódex előírja, hogy "Érték az együttműködés". ESETMEGBESZÉLÉS 130 A szociálpedagógus vagy az intézményvezető kezdeményezésére történik, havi rendszerességgel, állandó vagy változó tagokkal. Lényege, hogy a kliens ismerete nélkül adnak egymásnak tanácsot a probléma felvázolása után, a titoktartási kötelezettség mellett. Ilyen esetmegbeszélő csoport pl. a "Bálint csoport", ami az 50-es évek elején született Londonban. Ma már elterjedt módszer Az ülés 3 fő része: - beszámoló (eset részletes ismertetése), - megbeszélés (értelmezés, feldolgozás), - lezárás (összegzés). Az esetmegbeszélés kötelező alkalma pl. a Gyermekjóléti Szolgálatban a jelzőrendszer működtetése kapcsán. Az esetmegbeszélést a probléma jellege is meghatározza Néhány nagyobb esetben (pl. védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés) szükséges

Esetkonferencia: Több szakember részvételével egy adott probléma körbejárása nagy szakszerűséggel. ÖNISMERETI CSOPORTOK: a. segít abban, hogy megtanuljuk elfogadni önmagunkat, b. megtanít arra, hogy megtanuljuk másképpen látni önmagunkat c. csökken a szorongásunk, félelmünk d. milyen tudok lenni? Kérdésre nyitja meg lezárt világunkat. A szociális munkában nagyon fontos a TEAM munka, a hatékony és sokoldalú kapcsolattartás a szociálpedgógus és az intézmények között. / szociális iroda, nevelésioktatási intézmények, családsegítő, nevelési tanácsadó, gyámügy, rendőrség, munkaügyi központtal /. 8. tétel A család történeti, társadalmi meghatározottsága. A család jelentősége a gyermek életében. A nevelési - oktatási intézmények és a család együttműködésének lehetőségei Családpolitika, családsegítés, családgondozás. VÁZLAT I. A család történeti, társadalmi meghatározottsága 1. A család

definíciója a. A család szociológiai értelmezése b. Buda Béla és Hajnal Albert meghatározása szerint 131 c. Kulcsár Kálmán szerint 2. A családi funkciók változása a. Bell és Vogel féle felosztás b. Robert Winch féle felosztás c. Cseh Szombati László és Utasi Ágnes féle felosztás II. A család jelentősége a gyermek életében a. Rutter szerint b. Hill és Rogers / 8 életciklusa / c. Nevelési stílusok a családban III. A nevelési - oktatási intézmények és a csald együttműködésének lehetőségei IV. Családpolitika, családsegítés, családgondozás Felhasznált irodalom: 1. Cseh Szombathy László : Családszociológiai problémák és módszerek 2. Mérei Ferenc: Családterápiás olvasókönyv I. kötet 3. Családterápiás olvasókönyv II. Gill Gorell Barnes: Család, terápia, gondozás 4. Bognár Gábor - Telkes József: A válás lélektana 5. Kelemen Lajos: A családgondozás alapjai A család

történeti, társadalmi meghatározottsága 1. A család definíciója a. A család szociológiai értelmezése: ősi intézmény, amely évezredek óta valamennyi kultúrában létezik valamilyen formában. Olyan együtt élő kiscsoport, melynek tagjait házassági kapcsolat vagy leszármazás, más szóval vérségi kapcsolat kivételes esetben örökbefogadási kapcsolat köt össze. 132 b. Buda Béla és Hajnal Albert meghatározása szerint: a csald intézmény, így érvényes rá az emberi szervezetekre vonatkozó szabályszerűségek összessége. A családtagok állandó kapcsolatban, interakcióban állnak egymással, ha a láncszem egyik része megbetegszik az az egész család életében változást hoz. c. Kulcsár Kálmán szerint: a család olyan csoport, amely legszűkebben egy férfi és egy nő, valamint leszármazottak, utódaik tartós együttélését jelenti. Ez az együttélés a férfi és a nő nemi kapcsolatán illetve a leszármazottaik

vérségi kapcsolatán lapul, de tágabb értelemben gazdasági közösséget jelent. A család a társadalom legkisebb egysége, közvetítő szerepet tölt be az egyén és a társadalom között. 2. A családi funkciók változása a , Bell és Vogel féle felosztás: A család nem zárt, hanem nyitott rendszer. Funkcióját tekintve 4 csoportot különböztetnek meg: a. reproduktív - szocializáció b. gazdasági c. politikai d. közösségi funkciót. b., Robert Winch : 5 funkciót különböztet meg: a. reprodukciós: a társadalom utánpótlása, melyben az egyének számára az utódok biztosításával a “ halhatatlanság ” iránti vágy kielégítését jelenti. b. gazdasági: cél a család fenntartása. c. szocializáció: a gyermek felnevelését, a társadalomba való beillesztését jelenti. d. politikai: a konfliktusok megoldásában, a társadalom egészéhez való alkalmazkodásában valósul meg. e. vallási: a társadalmi

kontrollt segíti elő, az egyén szempontjából pedig a krízisek, a 133 szorongások elviselésére készít elő. + a járulékos funkciók tartoznak ide. c. Cseh Szombati László és Utasi Ágnes féle felosztás A család funkciói: 1., biológiai, szexuális funkció / népesség utánpótlása / 2., gazdasági funkció 3., az érzelmi egyensúlyt, a pihenést, a felfrissülést, a regenerálódást biztosító funkció 4., gondozó, nevelő, szocalizációs funkció 5., a családtagok státusát képező, azt meghatározó funkció 6., a családtagok irányító, ellenőrző, a családi vezetést ellátó, a konfliktusok kezelését és megoldását biztosító 7., politikai 8., kulturális 9., vallási 10., jogi 11, a betegek, öregek ellátását biztosító funkció. II. A család jelentősége a gyermek életében a. Rutter szerint b. Hill és Rogers / 8 életciklusa / A család az elsődleges szocializációs színtér. Elsődlegessége abban áll: hogy, 1., a

legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre, 2., érzelmi kötelékei, kapcsolati erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe és ezeket, mint diszpozíciókat továbbvisszük az életbe. 3., Közvetítő funkciója: optimális esetben előkészíti a felnövekvő egyént arra, hogy teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében. 4., Szociális funkciója többszintű: a., ellátja a gyermek biológiai gondozását b., biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és a fejlődéshez szükségesek 134 c., meghatározott szerepmintákat, magatartási mintákat közvetít CSALÁD: a társadalom és az egyén között helyezkedik el a család. A család elsődleges szocializációs színtér, a társadalom legkisebb alapegysége. Itt megy végbe a gyermek szocializációja, mely során fejlődik személyisége és a normák elsajátításával, az értékek elfogadásával

betagolódik a társadalomba. / emberré válási folyamat / A család szerepe a gyermek életében: a., születésétől kezdve hat az egyénre b., érzelmi, viselkedési modelleket visz be a személyiségébe, c., szokásokat, értékeket közvetít az egyén számára / előkészíti az egyént arra, hogy részt tudjon venni a társadalom életében. A családnak a társadalomban értékmegőrző, értékteremtő szerepe van. A család mint rendszer működhet megfelelően és hibásan is. Hibás működés esetén a belső diszharmónia a gyermeknek megmerevedett és célszerűtlen viselkedési mintákat közvetít, így azt a fejlődésben megakadályozza. A család működését befolyásoló tényezők, problémák: 1., válás 2., elszegényesedés / állami dotációk megszűntek, --lakásproblémák, devianciák megjelenése /. RUTTER 8 problémát említ a családban, melyből társadalmi problémák adódhatnak. 1., érzelmi kötelékek hiánya, 2., interakciók hiánya,

3., nevelés hiánya, 4., utánozható minta hiánya, 5., kommunikációs minta hiánya, 6., biztonság hiánya, 7., agresszió kezelése hiányos, 8., élettapasztalatok hiánya b., Hill és Rogers / 8 életciklusa /: A családot mint rendszert értelmezték. A család változását elsősorban azokra az eseményekre vezeti vissza, amelyek alapvető változásokat hoznak a család egész életében. 8 szakasz különíthető el. 135 1., Újonnan házasodottak: = összehangolódás, összecsiszolódás időszaka Korai házasság, a fiatalok nincsenek felkészülve a házasságra. Két önálló individuum, egymással elkérő házassági modellel, szerepelvárással próbálja elgondolásait érvényre juttatni, úgy hogy közben a másik fél szempontjai is figyelembe veszi. Ez nehézséget okoz Probléma: az egymáshoz való alkalmazkodás mellett, a megoldatlan lakáskörülmények. Pl a fiatalok a szülőknél laknak, hajszolt munkatempó, ritkul a pár közös együttléte,

melynek következménye lehet a válás. 2., Csecsemős család: az anya korábbi életmódja teljesen megváltozik BÉBI BLUSE jelenség, a környezeti elvárások nehézséget okoznak. Az először szült anyák bizonytalanok, ügyetlenek, elégedetlenek önmagukkal szemben. Gyakran féltékenyek férjükre, a nagyszülőkre, hogy a gyermek jobban szereti apjukat illetve nagyszüleiket. A mamákra magányosság, krónikus kimerültség / kialvatlanság / jellemző. Az apa mellőzöttnek, elhanyagoltnak érzi magát. Az apa kielégítetlen lesz a partner szerepben, előfordul, hogy barátnő után néz. 3., Kisgyermekes család: megváltozik a család napirendje a., A gyermek óvodába kerül, az anya munkába áll: A gyesen lévő anyukák zöme már nagyon várja a munkába állással bekövetkező változatosabb életmódot. A beilleszkedés sok feszültséggel járhat. Nem biztos, hogy örömmel fogadják, hiszen nem számíthatnak mindig rá. / az anya gyakran táppénzre

kényszerül gyermeke megbetegedése miatt b., a férj problémái: a nő, aki egy személyben anya, feleség, és dolgozó nő kevesebb ideje jut az otthoni teendők ellátására. A férjnek részt kell vállalni a gyermeknevelésből, a házi munkából, ugyanakkor a férj veszít presztízséből, családeltartó szerepéből. Ez nyílt konfliktusok forrása lehet, 4., Iskolás gyermeket nevelő család: A játék helyett a tanulás áll a középpontban Az iskolakezdés feszültséggel jár. Nehézséget okoz: a kamaszkori viselkedésváltozás, ami a szülőt váratlanul érinti, a szülő nem tud mit kezdeni vele. Megjelenik a testvérféltékenység, új gyermek születése a családban. 5., Serdülőt nevelő család: a probléma okozója a biológiai és pszichés változások A gyermek igyekszik önállósodni, nem találja helyét a világban, a gyerek igyekszik elszakadni a családtól. A szülők görcsösen ragaszkodnak az aszimetrikus helyzethez, a régi értékekhez Ez

problémát okoz. ---- Deviancia, szekták, rossz társaságba keveredik a gyermek 6., Felnövekedett gyermeket kibocsátó család: gyakori, hogy a kibocsátás csak elvi szinten valósul meg. A gyerek szeretne függetlenedni, de nem tud, anyagilag a szülőktől függ 136 Ugyanazon házba laknak az ifjú házasok és a szülők. A gyerekek kirepülnek, ez leginkább az anyának okoz fájdalmat. / üres fészek / 7., Magukra maradt, még aktív házaspár: amikor a gyermekek elhagyják a szülői házat, ez lényeges változást hoz. A szülők mindketten dolgoznak Egyrészt pozitív változás érzését hozza magával: az újra megtalált boldogságot, a szabadság örömet okozhat, több szabadidő. Negatív változás: megnő a konfliktusok, feszültségek forrása, kiderül, hogy nincs egymásnak mit mondani, elidegenednek egymástól, a háttérben levő problémák felszínre kerülnek. Új szerep megjelenése: anyós, após, illetve a nagyszülői szerep 8., Inaktív,

öregedő házaspár: nyugdíjazás időszaka Az ember úgy érzi már nincs szükség rá. / hobbi, kiskert vigasztalást nyújthat! / Megözvegyülés időszaka, a házastárs elvesztése. Feldolgozása: a család támogatásával lehetséges ez! Megjelenik a magánytól, a haláltól való félelem. c. Nevelési stílusok a családban Ranschburg Jenő szerint: 1., Meleg-engedékeny: a szülők mélyen szeretik, megértik gyermeküket és együttműködnek vele. Az engedékenység arra utal, hogy a szülők elvesztik irányító , támaszadó szerepüket, a követelmények, normák felállításában és megtartásában. Ilyen családban nevelkedő gyermek kamaszkorra negatív értékadó kortársak felé sodródhat. 2., Meleg-korlátozó: szeretetteljes, de túl félt, aggodalmaskodó, a gyermek minden cselekedetét aprólékosan meghatározó nevelési stílus. A befelé forduló gyermek könnyebben megszokja ezt a nevelési légkört, de nehezen tud kapcsolatot teremteni

kortársaival. A kifelé forduló nyíltan tiltakozik, fellázad, engedetlen lesz szüleivel szemben. 3., Hideg-engedékeny: az érzelmileg sivár, gyenge követelményeket állító szülők hatására a gyermek nem érzi át kellő mértékben a családhoz való tartozás érzését. Ennek következtében túl korán léphetnek az önállósodás útjára, lelkileg éretlenül, kötelességtudat nélkül indulnak el az életben. 4., Hideg-korlátozó: a szülők kemény szabályokat állítva, ridegen, szinte elutasítóan parancsolnak. Itt is hiányzik a melegség, a gyengédség és az elérzékenyülés A túl szigorú nevelés hatására a gyermekek többsége ellenszegül. III. A nevelési - oktatási intézmények és a család együttműködésének lehetőségei A nevelési és oktatási intézmények / óvoda, iskola / csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő hatását betölteni. 137 Az együttműködés feltételei: a., az

egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítása, b., alapja: a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás c., a szülő találjon támaszt és segítőtársat a pedagógusban A kapcsolattartás módja: szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, családlátogatás, kisebb rendezvények ,programok megszervezése a szülők bevonásával együtt, közös kirándulások, ahol a gyerek, szülő, pedagógus együtt van jelen. IV. Családpolitika, családsegítés, családgondozás „ a családgondozás az egyéni esetkezelés olyan formája, mely hosszabb, megtervezett, strukturált tevékenység. Időtartama változó, az egyén, a család mobilitásától függően 4-7 hónap. A folyamat addig tart, amíg a család képessé nem válik az önálló életvitelre, amíg az alapproblémák nem oldódnak meg. A kapcsolat alapját a feltétel nélküli elfogadás teremti meg, mind a segítő, mind a segített részéről.”(forrás: Magyar Családsegítők Országos Kamarája,

1994) „() A családsegítés, mint professzionális segítő tevékenység elméleti alapelvekre támaszkodik. Így alapvető célja az egyének, családok működőképességének megőrzése, helyreállítása. A segítő célzatú intervenció a család egységén alapul Szemléletében a komplex, szociális és mentálhigiénés családgondozás jelenik meg. ()”(forrás:CsaládElégedettség-Segítés Győrben, Családsegítő Szolgálat, Győr, 1997) „A szociális munka egyik módszere. A családban megjelenő problémákat egységben szemlélve nyújt segítséget.” „A családsegítő szolgálat a családok komplex segítését célzó intézményrendszer, ahol különböző segítő foglalkozású emberek team munkában dolgoznak.” (forrás: A szociális munka szótára, SZMME, 1998.) „A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és

módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. ()” „() Ezen szolgáltatások keretében segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek vagy családnak az okok megszűntetése valamint az életvezetési képességek megőrzése céljából.”(forrás: 2001 évi LXXIX. trv A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993 évi III trv módosításáról, 64.§ (1) és 64§ (2) bekezdések) Családsegítés A családsegítő szolgáltatásban (→) nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás, amely a szociális munka (→) eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok (→), valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez,

továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A szociális munka egyik módszere. A családban (→) megjelenő problémákat egységben szemlélve 138 nyújt segítséget. (Szoc Tv 64 § (1) Gosztonyi Géza – Pik Katalin: A szociális munka szótára) A családgondozás színterei: a nevelési - oktatási intézmények, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ. NEVELÉSI TANÁCSADÓ FELADATAI: a., nevelési, pszichológiai tanácsadás b., fejlesztő pedagógiai foglalkozás keretében részképesség fejlesztés c., logopédiai szolgáltatás d., iskolaérettségi vizsgálatok e., pályaválasztás, továbbtanulási tanácsadás f., hátrányos halmozottan hátrányos gyermekek fejlesztésében való részvétel CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT FELADATAI Célja: a családok körében fellépő működési zavarok, szociális, mentális feszültségek okainak feltárása, mentálhigiénés tevékenység. Feladatkörei: a., felderítés b., tanácsadás c.,

komplex családgondozás d., szolgáltatások szervezése, működése e., ismeretterjesztés, érdekérvényesítés A CSALÁDSEGÍTÉS, GONDOZÁS SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI: A családgondozó munkájára szükség van minden olyan esetben, ahol a gyermek elhanyagolt, gondoskodási, nevelési nehézség tapasztalható. Követelmények a családpedagógus személyiségével kapcsolatban: 1., Nyitott, bizalomkeltő, barátságos legyen Cél: A segítő találkozásból segítő kapcsolat legyen! 2., Legyen önismerete! 3., Emberszerető, empatikus legyen! 139 4., Legyen megbízható és megértő! 5., Legyen pártatlan! 6., Őszinte 7., Kudarctűrő 8., Kongruens 9., Feltétel nélküli elfogadás! Tárgyi feltételek: a., jól megközelíthető legyen a helyiség, ahol fogadom a családot! b., A család fogadáshoz: kényelmes asztal, adminisztrációs íróasztal, fotel, szék A gyermekek számára: íráshoz, rajzoláshoz szükséges eszközök, asztal, ehhez megfelelő

szék. CSALÁDGONDOZÁS FÁZISA: 1., Bizalomkiépítés, támogatás fázisa 2., Családi összefogás kiváltásának fázisa 3., Stabilizálás fázisa 4., Önállósítás fázisa, visszavonulás, befejezés Családgondozás, a családokkal végzett szociális munka: A családsegítés, mint, a szociális biztonsági rendszer személyes szociális szolgáltatást nyújtó intézménye, alig két évtizedes múltra tekint vissza hazánkban. Az első, a családokat egységként és rendszerként kezelő, szociális és mentálhigiénés irányultságú szolgáltató szervezet a családsegítő szolgálat. A családsegítés-családgondozás alapellátási feladat, melyet minden 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzatnak meg kell szerveznie vagy családsegítő szolgálat működtetésével, vagy más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében, annak önálló szakmai egységeként. A családsegítő szolgálatok tevékenységi rendszerét az 1993.

évi III törvény 64 §-a és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A családsegítés célja: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzetek miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Az egyének és családok életében jelentkező problémák megszüntetése érdekében: Tájékoztatást ad a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt. Meghallgatja az egyén, a család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében. Családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. Közösségfejlesztő,

valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez. 140 Tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás. A családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programok és szolgáltatások biztosítása, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatás nyújtása. Állandó szolgáltatások jogi tanácsadás pszichológiai tanácsadás mediációs tanácsadás adósságkezelési tanácsadás A családsegítő központban kezelt problémák: A gyakorlatban megjelenő, az ügyfelek által felkínált problémák megosztásáról az összesített statisztika ad képet. A felkínált problémák

vagy „hozott problémák” közlése a segítő kapcsolat létrejöttének első mozzanata. A rendszerszemléletű családi szociális munka célja: A család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a család segítése abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális jellegű gondjaikat. A szociális probléma enyhítése illetve megszüntetésére kialakítandó terv együttes elkészítése és megvalósítása a családdal. A cél érdekében a szociális munkás segíti a családi működés változását, valamint a család és közvetlen környezete közti kommunikáció javulását. A szociális munkás tájékoztatja a családot a bevonható források elérhetőségéről és képviseli a család érdekeit. A segítés folyamatában arra törekszünk, hogy ügyfeleinket megtanítsuk mindazokra a technikákra, melyek segítségével képessé válnak ügyeik intézésére, konfliktusaik

kezelésére. Alkalmazott módszerek, technikák • a helyi szükségletek és források felmérése, a szociálpolitikai tervezésstratégia, az intézményfejlesztés módszerei • a családi életre nevelés, családtervezés módszerei • prevenciós módszerek, a család támaszrendszerei • a családokkal végzett szociális munka formái (az egyéni esetkezelés, csoportmunka, közösségfejlesztés gyakorlati alkalmazása) • a szociális munkában alkalmazható kríziskezelési és mediációs technikák • a segítő és a család kapcsolata, a kapcsolat etikai alapelvei • kiégést megelőző módszerek, a segítők segítése Esetkonferencia: Az esetmegbeszélés egyik formája. Egy adott család (→) ügyében tartott megbeszélés, amelybe a családot, és a családdal foglalkozó szakembereket is be kell vonni. (15/1998 NM r. ) Aktuális probléma megbeszélő csoport, melyet egy adott esettel kapcsolatosan - a gondozási folyamat során akár több alkalommal

is - az összes érintett (legalább 3 szakember, szülő, korától függően a gyermek is) és a lehetséges támaszt jelentő személy intézmény bevonásával tartanak. • Nem esetmegbeszélő csoport (személyes érzelmek megértése, egy szakma képviselői vannak jelen, ugyanabból vagy más intézményből, közvetlen részvételük nem szükségszerű az esetben, hosszabb távú együttműködés csoporttudattal és dinamikával) 141 • Olyan szakemberekkel dolgozik, akik mindegyike valamilyen szinten érdekelt a gyermek/család problémájának megoldásában • Közösen dolgozzák ki az akciótervet • Ennek végrehajtásában tevőlegesen is részt vesznek • Közösen döntenek arról, hogy kik, miben, és hogyan dolgoznak majd • Jellemző rá az interprofesszionalitás (különböző szakmák részvétele) és az intézményköziség • Adott helyzetekre szerveződik: egy-egy esetre vonatkozóan • Feladattudat és nem csoporttudat jellemzi Az

esetkonferencia feladatai A probléma definiálása és szerződéskötés 1. • Információcsere: szakértelemmel és objektivitással a lehető legtöbb információ közrebocsátása • A gyermekkel/családdal kapcsolatos problémahelyzet feltárása, problémairányok meghatározása • Megosztott problémaértelmezés, sokszempontú megközelítés • A problémák rangsorolása és a prioritások meghatározása • Elköteleződés a megoldás irányába Tervezési fázis 2. • A probléma kezelési terv különböző alternatíváinak kidolgozása 3. Döntés egy alternatíva mellett • Közös döntéssel annak az akciótervnek az elfogadása, amely minden résztvevő szerint a leghatékonyabb megoldást kínálja a problémára 4. Az akcióterv elkészítése • A munka egyes lépéseinek kidolgozása, amelyekben a feladatok, szerepek és felelősségek fogalmazódnak meg • A munka teljesítésének időbeni és formai kereteinek meghatározása: visszajelzés,

kommunikáció módjai 5. A konferencia zárása • A résztvevők visszajeleznek és értékelést mondanak a közös munkáról, és összefoglalják a konferencia eredményeit Az esetkonferencia gyakorlata : Az esetgazda felelős az esetkonferencián résztvevők találkozásának előkészítéséért, megszervezéséért, valamint a szükséges írásos anyagok és az esetlegesen távolmaradóktól az írásos nyilatkozatok beszerzéséért és ismertetéséért. Az esetkonferencia célja: Megszervezni a gyermeket gondozó családtagok és az érintett szakemberek találkozását. Megvizsgálni, elemezni több szakma oldaláról a gyermekkel kapcsolatos információkat, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének tekintetében. Felmérni a család lehetőségeit arról, hogy hogyan biztosítja a gyermek számára a: • biztonságot, • egészséget, • megfelelő fejlődést. 142 Eldönteni, hogy a gyermeket fenyegeti-e, vagy várhatóan

fenyegetheti-e jelentős veszély. Meghatározni, hogy: • mit kell tenni a gyermek sorsának követése, jóllétének biztosítása érdekében, • milyen módon történjen a beavatkozás, • milyen eredményt várunk a tervezett lépésektől. Megjelölni a vállalt feladatok elvégzésének határidejét, az esetkonferencián résztvevő tagok újbóli találkozásának idejét. Ekkor már a beavatkozások hatásának értékelése lesz a csoport feladata. Az összehívás időpontjának megválasztása függ: • az eset sürgősségétől, a gyermek veszélyeztetettségének súlyosságától, • az érdemi információk összegyűjtésének idejétől. Az esetkonferencia gyakorlati menete Meghívottak köre: Mindazok, akik jelentős információval szolgálhatnak: pl. a családtagok (tág értelemben), pl. minden olyan szakember a jelzőrendszer tagjai közül, aki a gyermekkel kapcsolatban áll, pl. a családdal kapcsolatban álló más szakemberek, társszakmák

képviselői (pl: mentálhigiénés szakember, családterapeuta, addiktológus stb.), valamint társadalmi szervezetek. A család bevonása: El kell mondani a meghívott családtagoknak (gyermeknek is), a következőket: • mi a célja a konferenciának, • kik lesznek jelen, • hogyan fog zajlani, mi a menete a megbeszélésnek. Biztosítani kell a gyermek és a családtagok, ugyanakkor a résztvevő szakemberek számára is a biztonságos, bizalmat keltő légkört, hogy ne riasztó körülmények között kelljen megnyilvánulniuk. Amennyiben az eset vezetésében, a társszakmák véleményének egyeztetésére az esetmegbeszélés alkalmával kerül sor, célszerű a megbeszélést több lépcsőben megtartani. Így külön lehet választani a a szakemberek egyeztető munkáját, a családdal történő megbeszéléstől. Kizáró ok lehet (pl. családtagok esetében) a kommunikációt zavaró, lehetetlenné tevő, vagy veszélyes valamely személy jelenléte (pl. agresszív,

ittas, zavart elmeállapotú stb) Amennyiben azt az ő egészségi állapota engedi, véleményét írásban ki kell kérni és azt figyelembe venni. Esetkonferenciának abban az esetben tekintjük a megbeszélést, ha a gyermekjóléti szolgálat képviselőjén kívül még legalább két szakmacsoport, a település gyermekjóléti ellátásában feladatot vállaló civilszervezet képviselője jelen van. 9. tétel A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel végzett munkában. Az emberi szükségletek, a prevenció, a krízisintervenció VÁZLAT 143 I. A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel 1. A segítő kapcsolat fogalma 2. A segítő folyamat általános jellemzői II. Az emberi szükségletek / Maslow hierarchiája / III. Prevenció - korai prevenció - elsődleges prevenció - másodlagos prevenció - harmadlagos prevenció Prevenciós intézmények IV. Krízisintervenció a., A

krízisintervenció fogalma, fajtái b., A krízisintervenció fázisai, gyakorlati lépései - a kapcsolat kialakítása - a probléma, segítő források és a kliens énerejének vizsgálata - megoldási terv kidolgozása, mobilizálás és feladatátadás - lezárás és nyomon követés c., krízisintervenciós alapelvek Felhasznált irodalom: 1., Ruth Bang: A célzott beszélgetés 2., Ruth Bang: A segítő kapcsolat 3., Mérei Ferenc: Családterápiás olvasókönyv I. A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel 144 1. A segítő kapcsolat fogalma Buda Béla / 1985 / meghatározása szerint: segítő kapcsolatról, akkor beszélünk, amikor valaki egy másik embernek abban segít, hogy önmagával és emberi kapcsolataival összefüggő pszichológiai problémáit, viselkedési zavarait, nehézségeit, élményzavarait túlfejlődje, megoldani legyen képes. Tehát a segítés a másik ember megváltoztatására irányul. 2. A segítő

folyamat általános jellemzői a.) Legfontosabb a kapcsolat kiépítése Azt jelenti, hogy a másik emberrel rendszeres, szabályszerű találkozásom van. Többségében a segítő munkája, a segítő találkozásokban van Az első találkozáskor a segítő bemutatkozik, emocionális ajánlatot tesz. “ Én abban tudok segíteni, hogy. Nemcsak az számít, hogy mit tesz, hanem az is hogyan teszi b.) Az első találkozáskor a kliens általában minden olyan lényeges dolgot közöl, ami a segítés folyamatában fontos lehet. Ezért minden apró részletre oda kell figyelni A kliens gesztusaira, öltözködésére, mimikájára stb. A segítő feladata: a kezdeti dac, ellenállás feloldása. c.) Fontos kideríteni: mi az, ami a klienst motiválta, hogy hozzánk forduljon Információt nyújthat: ki hozta őt, miért? Magától jött, vagy sem? Milyen a kliens együttműködésre való hajlandósága? d.) A beszélgetést ott kell elkezdeni, ahol a másik ember tart e.) A

beszélgetés legyen non - direktív A segítő személy hagyja kliensét kibontakozni f.) Problémafeltárás: mert valójában a kliens maga sincs tisztában azzal, mi a probléma, hol kezdjen hozzá a feltáráshoz. g.) A jó együttműködés feltétele: a türelem, a jó légkör kialakítása h.) A segítő beszélgetés eredményes kimeneteléhez hozzátartozik, hogy a felek minél pontosabban megértsék egymást. 145 Empátia - distancia, a beleérzés és távolságtartás együttes megléte fontos a segítő kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a segítő benne van a másikban, vele együtt rezdül, ugyanakkor bizonyos távolságtartással kívül is van rajta. i.) A segítő kapcsolat egyszer véget ér, befejeződik A klienst fel kell készíteni az elválás bekövetkezésére / megfelelő időzítés / j.) A segítés nagyon nehéz Az is lehet, hogy valaki akármennyit dolgozik az eredmény nagyon csekély lesz. Nagyon sok ember, aki segítő foglalkozásban van, vagy

segítő kapcsolatra vállalkozik, emiatt dekompenzálódik, kiég. Ez az ún KIÉGÉSI SZINDRÓMA Emiatt állandó a lemorzsolódás. Az emberi szükségletek / Maslow hierarchiája / Maslow nevéhez fűződik az emberi szükségletek hierarchiája, mely szerint 5 csoportot különböztet meg. 7. Esztétikai szükséglet 6. Megértés és tudás iránti vágy 5. Önmegvalósítás 4. Kompetencia, megbecsülés igénye 3. Szeretet iránti igény 2. Biztonság igénye 1. Fiziológiai, biológiai szükséglet 146 Maslow szerint az 1., 2, 3, 4, hiányszükségletek, elsődleges szükségletek, az 5, 6, 7., fejlődési szükségletek, másodlagos szükségletek A szükségletek hierarchikus viszonyban állnak egymással. A hierarchikus rendszer 2 szempontból is fennáll: 1.) Amíg egy alapvetőbb szükséglet kielégítetlen, addig az egyén annak kielégítésére törekszik. Más oldalról viszont akkor jelenik meg egy következő, magasabb lépcsőfokon álló

szükséglet kielégítésére való igény, amikor az annál alacsonyabb rendű már kielégített. 2.) Az egymásra épülés jelen van a gyermeki fejlődésben 1.) Fiziológiai: a hierarchia legalsó fokát alkotják A gazdaság a javak és a szolgáltatások elosztásával az emberek fizikai szükségletének csak egy részét elégíti ki. Itt lép be a szociálpedagógus, pl. segélyek, jövedelem kiegészítése Az az egyén aki már korábban nélkülözött nehezebben viseli el ezt a hiányérzete, mint akinek azelőtt nem volt benne része. 2.) Biztonság szükséglete: ha az előző szükséglet már kielégített, akkor jelenik meg Jellemző a stabilitásra való törekvés, az ember előnybe részesíti a megszokottat, az ismertet az ismeretlennel szemben. A gyermek igényli a biztonságot nyújtó védő - óvó közeget, ez legfőképpen: a CSALÁD. 3.) Szeretet: a arát, az embertársak, szerelmes, házastárs iránti szeretet vágya 4.) Kompetencia: az egyén

rendelkezzen olyan értékkel, amely önmaga számára értéket jelent, és a társadalom értékrendje szempontjából valamilyen elismerést, tiszteletet vált ki. Ha ez sikerül, kevésbé fog a későbbiekben a társadalom értékeivel ellentétes normaszegő csoportban támaszt keresni. 5.) Önmegvalósító szükséglet: egyén azt tehesse, amit tud, használja képességeit Ez általában egybeesik a munkahellyel, vagy a hobbi tevékenységgel. Ha az egyén nem rendelkezik ezzel, akkor elveszettnek érzi magát a társadalomban, ekkor nyúl valamilyen pótszer, pótcselekvés felé. Az emberi szükségletnek sosincs vége, és ha az egyik szükséglet kielégül, rögtön támad helyette másik szükséglet, amely kielégítésre vár. Ha egy szükséglet kielégítetlen az problémává válik. I. Prevenció = megelőzés. A szociálpedagógus prevencióban dolgozik 147 A megelőző munka lényege: a személyiségkárosodás elkerülhető vagy enyhíthető az idejében

történő szakszerű beavatkozással. Ennek lényege: a.) csökkenteni kell az ártalomforrásokat b.) ki kell emelni a gyereket a károsító környezetből c.) illetve ellenállóvá tenni az ártalmakkal szemben Korai prevenció: a terhesség alatti megelőzésről van szó. Elsődleges prevenció: a lehető legkorábbi beavatkozás, amikor elébe megyünk az eseményeknek. Másodlagos prevenció: akkor van szükség, ha a magatartásban, viselkedésben, gondolkodásban vagy érzelmi életében személyiség sérülésnek a jelei mutatkoznak, Cél: a gyerek ne sérüljön tovább. harmadlagos prevenció: egyrészt gyógyító feladata van, másrészt egyidejűleg igyekszik kiküszöbölni a további károsodásokat, illetve azok lehetőségeit. Cél: a visszaesés megakadályozása. Prevenciós intézmények: a.) Elsődleges prevenciós intézmények: a család, a közoktatási intézmények / óvoda, iskola / b.) Másodlagos prevenciós intézmények: rendőrség,

gyámhatóság, nevelési tanácsadók, gyermekgondozók c.) Harmadlagos prevenciós intézmények: az átnevelő és gondozó intézményhálózat 3. Krízisintervenció 10. tétel Társas befolyásolás, az interakció, a kommunikáció folyamata. A meggyőző közlés, a szociális befolyásolás, a csoportszerveződés, csoportdinamikai törekvések. VÁZLAT 148 I. Az interakció, a kommunikáció folyamata / TK: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei / 1., A kommunikációs hatások elemzése 2., A kommunikáció fajtái a., verbális kommunikáció b., nem verbális / nonverbális / kommunikáció / mimika, tekintet, gesztus, kinezika, proxemika, érintés, emblémák, vokális csatorna, / II. A meggyőző közlés a., fogalma b., az emocionális illetve a racionális hatás III. A társas befolyásolás folyamata a., azonosulás b., behódolás c., interiorizáció IV. A csoportszerveződés / TK: Csepeli György: Szociálpszichológia /

a., A csoport fogalma MORTON DEUTCH szerint b., A csoport kialakulásának feltételei, a csoporttá válás feltételei V. Csoportdinamikai történések a., A csoportdinamika fogalma b., A csoportdinamikai történések - csoporttá alakulás folyamata - csoportstrukturálódás - csoportrendszerré szerveződés - a csoport szakaszos fejlődésének folyamata - csoport személyiségváltozást előidéző fázis. Felhasznált irodalom: 1., Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei 149 2., Csepeli György: SzociálpszichológiaI A kommunikáció folyamata 1.) A kommunikációs hatások elemzése: Az emberek közötti bármiféle kapcsolat nem jöhet létre kommunikáció nélkül. A kommunikációs helyzet résztvevői: van egy adó és van egy vevő. Az adó kódol valamilyen hírt, vagy információt. A vevő pedig veszi az adást, azaz dekódol Ezáltal kettőjük között interakció jön létre a kommunikáció segítségével. A vevő a

dekódolt információra válaszolni fog, most már ő lesz az adó, az adó pedig a vevő. Az emberi kommunikáció csatornán keresztül folyik. / tv, sajtó / Fontos, hogy a kommunikációban résztvevők figyeljenek egymásra. Legyen egy közös kód, amely mindkét fél számára egyformán érthető 2.) A kommunikáció fajtái: A., VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: B., NONVERBÁLIS: maga a beszéd írott, látott, hallott formája. a másik ellentéte a.) egyezményes jelrendszerről van szó a.) nincs egyezményes jelrendszer b.) közlési szándék minden esetben b.) megértése nem tudatos megtalálható c., indirekt c.) megértése tudatos d., észlelése nem tudatos d.) legnagyobb részt direkt e.) tudatos beszédészlelés A nonverbális kommunikáció kiegészíti, kiszínezi, hangsúlyozza, megerősíti, vagy gyengíti a szóban elhangzottakat. Buda Béla foglalkozott behatóbban a kommunikációval : Az empátia, A beleélés lélektana című könyvében. Buda

Béla szerint a nonverbális kommunikáció fajtái: 1.) Mimika, arcjáték: érzelmeinket, a másik emberhez való viszonyainkat tükrözi Jellemzői: a., ősi, biológiai eredetű, / Darwin is foglalkozott a mosollyal, az ember és az állat vigyorával / b., a mosoly gyakorisága kultúránként más és más Pl a kínai mindenkire mosolyog, a magyar ember ritkán mosolyog, az amerikai széles szájjal vigyorog. c., a mimikában tanult elemek is megfigyelhetők / impriting / d., a mimika kultúra és személyiségfüggő 150 e., mindig az összhatást kell nézni 2.) Tekintet: Jellemzői: a., ősi, biológiai eredetű - jelen van az állatvilágban, b., minden kultúrában szokások és tabuk kapcsolódnak hozzá / kulturális rituálék / c., vannak tiltások Pl araboknál a lányok arcát fátyol borítja 3.) Gesztusok: legősibb reakciók egyike A gesztusok a verbális eszközök nélkül is megállják helyüket, azzal egyenértékű is lehet. Pl ha valaki nagyon ideges

babrálja a kezét 4.) Kinezika, testtartás: sok mindent ki lehet belőle következtetni Pl nem kell az illetőnek, ahhoz megszólalnia, hogy én tudjam, hogy milyen a hangulata. 5.) Proxemika, távolságtartás: A., Bizalmas távolság: a., közeli: amikor teljesen összeérnek / anya - gyermek, férj - feleség / b., távoli: a távolság 15 - 45 cm a felek között / a kezek összeérnek / B., Személyes távolság: a., közeli: a felek között 45 -75 cm a távolság b., távoli: a felek között 75 -120 cm a távolság C., Konzultatív, társas távolság : pl az előadás a., közeli: 120 - 210 cm b., távoli: 210 - 360 cm a távolság D., Nyilvános Pl a televízióból való sugárzás a., közeli: 360 - 750 cm a távolság b., távoli 750 cm vagy ennél több a távolság 6.) Érintés: indirekt kommunikáció, az utódápolásban, a szexualitásban jelentős 7.) Emblémák: csoporthoz való tartozást is jelenthet Ide tartozik a smink, a tetoválás, frizura, ékszer,

jelvény. 151 8.) Vokális csatorna: hangszín és hangerő / érzelmi viszonyulást jelent Helen Northen megfogalmazás szerint (1969) „szociális interakció kifejezés az erők azon dinamikus kölcsönhatását jelenti, melyben az emberek közötti kapcsolat a résztvevők viselkedésének, vagy attitüdjének megváltozását eredményezi. A kommunikáció során az emberek szimbólumokat használnak. A kommunikáció áll: 1. az emberek észlelésének, gondolatainak és érzéseinek nyelvi, vagy más jelekkel való kódolásából; 2. ezeknek a szimbólumoknak, vagy nyelvi jeleknek az átviteléből> 3. az üzenetnek egy másik személy által való dekódolásából. A hatékony szocmunkás képes beavatkozni a már kialakult kommunikációs mintákba, hogy segítse a csoport céljainak elérését. A kommunikáció folyamata Amikor az emberek együtt vannak egy csoportban, kommunikálnak egymással. Csoporttagok nem csak információátadás céljából kommunikálnak

egymással, hanem számos más okból is: 1. mások megértése; 2. mások meggyőzése; 3. hatalom megszerzése és megtartása; 4. önmagunk megvédése; 5. mások reakciójának kiprovokálása; 6. benyomás keltése; 7. kapcsolatok kialakítása és fenntartása; 8. egységes kép bemutatása. Minden kommunikáció üzenetet hordoz. A szocmunkásnak tisztában kell vele lennie, hogy az üzeneteket gyakran szelektíven fogjuk fel. A szelektív észlelés azt jelenti, hogy az egyén az üzeneteket saját értékrendszerével összhangban megrostálja. Az észlelést befolyásolja: 1. tapasztalatok és élethelyzetek; 2. sztereotípiák; 3. a közlő státusza és pozíciója; 4. feltevések és értékítéletek. A kommunikáció el is torzulhat az átvitel során. A leggyakoribb átviteli problémák közé sorolhatjuk a nyelvi akadályokat. A kommunikáció eltorzulásának megelőzésére fontos, hogy a tagok visszajelzést kapjanak közlésükről. Ez egy ellenőrzési mód,

mellyel meggyőződhetünk arról, hogy a közölt üzeneteket helyesen értették-e meg. 1. tartalmaznia kell a viselkedés, vagy a kommunikáció tartalmát; 2. ahhoz kell eljutnia, aki az üzenet küldte; 3. tapintatosan kell kifejezni. 152 Az interakció mintái A szociális munka szakirodalma számos interakciós mintát ír le. 1. „májusfa”: amikor a vezető áll az interakció középpontjában; 2. „a kör”: amikor a csoporttagok mindegyike egymást követően szólal meg; 3. „a forró szék”; amikor egy tag és vezető között zajlik intenzív kommunikáció; 4. „szabad áramlás”: amikor az összes tag vállalja a felelősséget és ennek megfelelően vesz részt a kommunikációban. A szociális munkásnak arra kell törekednie, hogy a vezető központú minták helyett a csoportcentrikusat ösztönözze. Ilyenkor a tagok közötti interakció szabad, a kommunikációs csatornák nyitottak. Ám a csoportcentrikus minták is lehetnek kevésbé

hatékonyak Mivel néhány csoporttag közlése fölösleges lehet a csoport szempontjából és eltérítheti a kommunikációt a tárgytól. Az interakciós mintákat befolyásolják: 1. az interakció cserére vonatkozó utasítások és megerősítések; 2. kialakuló érzelmi kötelékek; 3. létrejövő alcsoportok; 4. a csoport mérete és fizikai elrendeződése; II. A meggyőző közlés A MEGGYŐZŐ KÖZLÉS A verbális kommunikációban alkalmazzuk a meggyőző közlést: célirányos kommunikáció (cél: a másik személy befolyásolása). A meggyőző közlés kibocsátóját forrásnak nevezzük. A személy, akire a meggyőző közlés irányul a befogadó. A forrás értékelése sorsdöntő a hatást illetően. Az értékelés mindenekelőtt a forrás hitelét érinti, a hiteles forrás lényegesen nagyobb hatást fejt ki a befogadóra. Fontos a közleményben foglaltak sorrendje: a meggyőzés szempontjából lényeges rész a közlemény, elején vagy a végén

(recepcia hatás) legyen, így jobban bevésődik a memóriába, hatásosabb a meggyőzés. Ismétlés A meggyőző közlés lehet: - egyoldalú - kétoldalú Egyoldalú közlésnek nevezzük azokat a helyzeteket, ahol az ellenérvek nem jutnak szóhoz. Akkor alkalmazzuk, ha a befogadó ingatag, bizonytalan; tájékozatlan; ha egyszerű dologról van szó. Akkor hatékonyabbak, ha a befogadók várhatóan már eleve egyetértenek a forrással, illetve a közlemény témája új, tehát nincsenek előzetes vonatkoztatási keretek rá vonatkozóan forgalomban. Kétoldalú közlésről beszélünk akkor, ha felmerülnek az ellentétes álláspont mellett szóló érvek is. Akkor alkalmazzuk, ha a másik személy tájékozott, illetve fontos számára a 153 dolog. (Hagyni kell, hogy a befogadó személy vonja le a következtetéseket Ha ellentétes véleményű és a téma távol áll tőle, akkor a közlőnek kell levonni a következtetéseket.) A kétoldalú közlés magasabb

iskolai végzettségű, illetve alternatív információkat ismerő személyek körében hatékonyabb. A kétoldalú közlemények előnyösebbek a forrással szemben gyanakvó befogadók körében. Az ellenérvekre fel kell készülni, különben bekövetkezhet a bumeránghatás. A meggyőző közlés során lehet érzelmi és/vagy értelmi eszközöket használ: - emocionális-érzelmi ráhatás -> valamilyen érzelmi hatást, feszültséget vált ki, lehet pozitív és negatív. - racionális-értelmi ráhatás -> a befogadó intellektusára, eszére hatunk. Általában az érzelmi meggyőzés fölényét szokták kiemelni, de ez nem elég. A közlés akkor hatásos, hogyha számítunk a befogadó aktivitására. A siker egyik záloga, ha a közlést követően a befogadóra bízzuk a döntést. Siker, ha a számára fontos személyekkel, a vonatkoztatási csoport tagjaival együtt hozhatják meg a döntést. A TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS HATÁSA A SZEMÉLYKÖZI VISZONYOKBAN A

szociális befolyásolás három folyamata: (Kelman nevéhez fűződik a leírás.) 1. Behódolás: a befogadó személy azért veti alá magát a befolyásolásnak, mert: 1.11 azt reméli, hogy tetszést, kedvező reakciót vált ki a másikból 1.12 érdeke, hogy hozzájusson a jutalomhoz 1.13 el akarja kerülni a büntetést, amit a befolyásoló tart ellenőrzése alatt 2. Azonosulás: Azért követi a másik viselkedést, mert 2.1 ez egy kellemes önmeghatározó viszonyt jelent a befolyásoló személlyel vagy csoporttal szemben, 2.2 az azonosulás eszköz a másikhoz kapcsolódó kívánatos viszony kialakításához, 2.3 fenntartjuk pozitív énképünket. Klasszikus azonosulás: a befogadó személy egészben vagy részben átveszi a befolyásoló személy szerepét annak távollétében is. (Pl a gyerek felveszi édesanyja ruháit, szokásait). 154 3. Interiorizáció: Belsővé tétel. A befogadó azért fogadja el a befolyásolást, mert egybevág saját

értékrendjével. A behódoló gyerek: csak addig viselkedik jól, amíg a szülő jelen van. Az azonosuló gyerek: csak néha vét a szabály ellen. Az interiorizáló gyerek: mással is betartatja a szabályokat. Kölcsönös szerepviszony: Ha elfogadom a befolyásoló közlését, akkor a szerepeink kölcsönösen kiegészítik egymást. (Pl férjszerep, feleségszerep) A hatékony segítő hat tulajdonsága: 1. Intellektuális kompetencia: jó elméleti felkészültség, folyamatos önképzés 2. Energia 3. Hajlékonyság, rugalmasság: a kliens problémája határozza meg a teendőket, nem a segítő módszertani jártassága 4. Humán segítő támogatás, tényezők nyújtásának képessége: együttérzés, megerősítés, személyesség, figyelem, biztonságnyújtás, együttgondolkodás 5. Jóindulatú alapattitűd 6. Önismeret: személyesség – személyiség – felkészültség Empátia: Az a képesség, hogy a másik emberrel való közvetlen, személyes

kapcsolatban beleéljük magunkat a másik lelkiállapotába, ezáltal megérezzük és megértsük a másik érzelmeit, indítékait, törekvéseit, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki. (Buda Béla) Folyamata:  odafordulás, érdeklődés  érzelmi ráhangolódás  az érzelmileg felfogott élmény tudatosul, az összefüggéseket megnevezzük és értelmezzük önmagunk számára. III. A szociális befolyásolás folyamata 155 1.) Behódolásról akkor beszélünk, ha a másik személy azért veti alá magát az én akaratomnak, véleményemnek, vagy a csoport akaratának, mert reméli, hogy a másikból vagy a csoportból kedvező reakciókat vált ki. A behódolást a hatalom váltja ki Addig van hatása, amíg a hatalmat képviselő személy jelen van. 2.) Azonosulás / identifikáció /: az egyén kiválaszt egy neki megfelelő modellt, s megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy. “ Bensőleg idomul ”a modellhez A legteljesebb

azonosulás általában a korai gyermekkorban figyelhető meg, amikor a kisgyermek teljesen azonosul a szeretett szülővel. Nem szükséges, hogy az identifikációs modell valódi személy legyen. Az ember modellként választhat film vagy regényhősöket, de akár sajt képzeletének teremtményeit. 3.) Interiorizáció / belsővé tétel /: a szocializációs folyamat legmagasabb szintje Amikor az egyén, azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével. Pl gondoljunk itt a drogosra, aki bekerül egy vallási gyülekezetbe és Istenbe kapaszkodva kikerül a drog függőségéből. IV. A csoportszerveződés Morton Deutsch foglalkozik a csoport és tömeg összehasonlításával. A csoport megkülönböztető jegyei:  A csoport 2 vagy több személyből áll.  A tagokat valamilyen közös tulajdonság köti össze. Önmagukat megkülönböztetett egységnek szemlélik (külső jegy, embléma, viselet)  Bizonyos

célok és érdekek kölcsönös függésben tartják a csoporttagokat.  Mindezeknek érdekében állandó interakcióban állnak egymással.  Együttesen törekednek a cél elérésére (valószínű, csoportok csak együtt tudják elérni)  Normák, szabályok jönnek létre a csoporton belül, amelyek meghatározzák a tagok interakcióit.  Ezek a szabályok egy szabály- és normarendszert alkotnak, amelyben pontosan körvonalazódnak a jogok és kötelességek. 156 Kvázi csoport lehet például egy zenei stílus kedvelői, akik nem feltétlenül ismerik egymást, nincsenek céljaik, és lehet, hogy egy évben csak egyszer találkoznak. Kvázi-csoport lehet még pl. a loki-szurkolók tábora: 2-nél több személy, közös tulajdonság: szeretik a lokit, megkülönböztető jegy: piros-fehérben járnak. Csoportformák: Formális csoport: a szervezetek működése hozza létre (munkahely, csoport, család) Informális csoport: a tagság önkéntes,

a kölcsönös vonzalmon alapul. Nincs alá- és fölérendeltség a csoportban, egymás mellé rendelt szerep van. Vonatkoztatási vagy referencia csoport: a mércének tekintett csoport. Morton Deutsch szerint a csoport két vagy több személyből áll. Csepeli György szerint kettőnél több személy alkotja a csoportot. Negatív vonatkoztatási csoport: Az egyén számára ellenszenves csoport, mely befolyásolásával, a csoportéval ellentétes magatartást vált ki az egyénből (lázadó fiatalokszülők). Kortárscsoport: köthetők, oldhatók. A csoporttá válás folyamata:  A csoporttagok egymás jelenlétének tudatára ébrednek.  Motívumok, érdekek, célok elérése érdekében inkább együttműködnek vagy nincs más választásuk.  Az interakciók kezdeményezése és viszonzása.  A csoporttudat kialakulása. A csoportdinamika a csoportban zajló tudatelőttes és tudattalan folyamatok törvényszerűségeinek a tana. A csoportdinamika

ismerete elengedhetetlen mind a feladat, mind a terápiás csoportokkal folytatott hatékony gyakorlathoz. Minden rendszer elemekből és ezek interakcióiból épül fel. A feladat és terápiás csoportokat, mint társadalmi rendszereket úgy definiálhatjuk, mint embereket és azok interakcióit. Ezeket az interakciókat gyakran csoportfolyamatoknak nevezik. Ezek olyan egyedülálló erőket indukálnak, melyek hatással vannak a csoport egészére. A csoportfolyamat által indukált erőket nevezzük csoportdinamikának. A szociális munkás egyik legfontosabb feladata, hogy felismerje és felhasználja a csoport fejlődése közben kialakuló hatékony dinamikát. Helen Northen felhívja a figyelmünket arra, hogy ez nem automatikus folyamat. A csoportdinamika megfelelő alkalmazása pozitív eredményekhez vezethet a csoport és annak tagjai számára. Ha nem figyelünk oda ezekre a 157 dinamikákra, akkor a csoport irányát és célját veszítheti. Ha pedig nem

megfelelőképpen használjuk őket, akkor káros következményeket idézhetünk elő. A csoportok ugyanúgy tudnak káros, mint hasznos erőket felszabadítani. Pl : II Vh Hitlerjugend, vagy Ku-Klux-Klan (USA). A csoportdinamika négy fő területe: 1. a csoporton belül kialakuló kommunikációs és interakciós minták; 2. a csoport vonzereje a tagjai számár; 3. a csoportban kialakuló szociális kontroll; 4. a csoportban kifejlődő kultúra. A „dinamika” fogalma azt jelenti, hogy minden egyes csoporton belül olyan folyamatok játszódnak le, amelyek a csoporttagok egymás közötti, a résztvevők és más csoportok, személyek közötti, valamint a csoportvezetővel szemben kialakult viszonyra épülnek. Minden csoportban függetlenül a tanulmány tárgyától, a munka jellegétől, az intellektuális szinttől, mindenkor megállapíthatók: a. A csoport tagjai feltételezik, hogy vezetőjük mindenható és mindent tud Teljes mértékben függnek tőle. b. A

csoporttagok harcot próbálnak indítani egymás között és a vezetővel szemben, feltételezik, hogy a harc során a résztvevők számának csökkenése érhető el és így az egyes tagok elvárásainak kielégítése viszonylag nagyobb mértékben lehetséges. c. A csoport egyes tagjai vagy az egész csoport megkísérli, hogy kitérjen az adott feladat elől, oly módon, hogy másik témába vagy eltérő viselkedésmódba menekül. d. A csoport tagjai elősegítik, támogatják, vagy éppen hátráltatják a páros kapcsolatok kialakulását, azért hogy ennek következtében jobban meg fognak tudni birkózni tárgyukkal. Normák: A társadalom normái előírásokat, szabályokat jelentenek, amelyekhez az egész társadalom, vagy annak egy része igazodik, amelyek szerint viselkedik. A csoportnormák a csoporttagok viselkedését szabályozzák. Amikor a normák csak egyik, vagy másik csoporttagra irányulnak, akkor szerepről beszélünk. a norma lényege, hogy több

személyre, azaz csoportra vonatkozik. A normákat a csoport alakítja ki magának Ha a vezető nem avatkozik bele ebbe a folyamatba, akkor éppen ezzel befolyásolja a csoportot. E folyamat során kialakul a csoport egész kultúrája, amelynek része a normaegyüttes. 158 Az egyén természetesen nem „tiszta lappal” lép a csoportba. Felnőtté válása során számtalan elvárással találkozott. Csoportba lépésekor normái vagy megegyeznek a csoportéval, s azonosság alakul ki, vagy nem egyezik meg, s deviáns taggá lesz. Ilyenkor az egyén számára négyféle lehetőség kínálkozik: 1. igazodik a csoporthoz (csoportkonform viselkedés) Az egyén konformitása akkor lesz valószínű, ha a norma tárgya kétértelmű, ha az ellentétes véleményt képviselő többség nagy, a csoport különösen összetartó és saját „közvéleményre” van szüksége. 2. megváltoztatja a csoport normáit 3. megmarad deviánsnak Ez az út nagyon labilis. Egy ideig elnézheti

a csoport, de végül önkéntelenül is azonosulás lép fel a deviáns tag részéről. 4. elhagyja a csoportot A csoport elhagyás komoly probléma lehet a vezető számára is, egyfajta kudarc. De vannak esetek, mikor ez az egyetlen vihető út. A normaképzés különösen a csoport kezdeti időszakában erős, és jelentős mértékben függ a tagok előzetes elvárásaitól. A csoportnormákat akkor tekinthetjük kedvezőknek, ha elősegítik a csoport céljainak megvalósulását, főképpen az önismeret-változást. Minden csoportban meghatározott szerepek alakulnak ki, melyek azt biztosítják, hogy munkáját folytatni képes legyen, valamint a csoport kialakuló társas rendszerét továbbfejlesszék. Megkülönböztetünk feladat- és fenntartó, felépítő szerepeket, valamint a kettő keverékét. Ezen túl vannak ún diszfunkcionális szerepek is, melyek a csoport konstruktív munkájában való részvétel ellen irányulnak. Feladatszerep: Olyan funkciók, amelyek

a csoportfeladat kiválasztásához és véghezviteléhez szükségesek:  kezdeményezés és aktivitás (megoldást javasol, új ötleteket ad, definiálja a problémát, nekirugaszkodik, újraszervezi az anyagot),  információgyűjtés (adatok, tények felderítése),  véleményszerzés (érzelmi megnyilvánulások gyűjtése az értékek, javaslatok és ötletek tisztázására),  felvilágosítás (tényfeltárás),  véleménynyilvánítás,  kidolgozás,  összehangolás,  összefoglalás, 159  bátorítás,  szabályalkotás,  engedelmeskedés. Feladat- és fenntartó szerepek: csoport fenntartásában, értékeik, normáik megőrzésében van szerepük.  kiértékelés  diagnosztizálás  egyetértés megvizsgálása  közvetítés  feszültség csökkentése Diszfunkcionális szerepek: hátráltatják a csoportot céljaik elérésében. Elterelik a figyelmet a feladatok végrehajtásáról.

 agresszív viselkedés  akadályozás  oda nem illő vallomások  vetélkedés  rokonszenv keresése  bohóckodás  elismerés keresése  magába húzódás, passzivitás CSOPORTOK, ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK A SZOCIÁLPEDAGÓGUS PÁLYÁN A segítő résztvevők száma szerint végezhet egyéni, vagy csoportos terápiát, segítést. A csoport lehet:  zárt (mély, lelki tartalmak, önismeret, gyász stb.)  nyitott (kevésbé mély tartalom kapcsán, drogprevenció stb.)  félig nyitott, félig zárt A segítő aktivitásától függően a csoport lehet:  direktíven vagy  nondirektíven irányított A terápia célja szerint lehet: 160  feltáró  vagy tüneti A kiegészítő terápiák lehetnek:  tréning módszerek  játékterápiák  munkaterápia stb. A csoport létszámától és összetételétől függően lehet:  párterápia  családterápia  kiscsoportos 

nagycsoportos (Ilyenek lehetnek: Anomim Alkoholisták Klubja.) FONTOS A SZUPERVÍZIÓ! 11. tétel A kisebbség társadalmi mobilizációja, szociálpolitikai megoldások. A szociálpedagógus szerepe a társadalmi helytállásuk segítésében. A kisebbségi és a közoktatási törvény aktuális kérdései. VÁZLAT I. A kisebbség társadalmi mobilizációja 1. A kisebbség - cigányság helye a társadalomban 2. A cigányság eredete 3. A cigányok beilleszkedése II. Törvények, rendeletek a., 1993 évi LXXVII törvény a nemzeti-etnikai kisebbségek jogairól b., Kisebbségi és oktatásfejlesztési program 1995 161 c., A művelődési és közoktatási minisztérium rendelete a cigányok óvodai - iskolai neveléséről , a NAT alkalmazása d., A kormány határozata 1999 A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javításra irányuló középtávú intézkedéscsomag III. A szociálpedagógus feladatai, szerepe a társadalmi

helytállásuk segítésében Felhasznált irodalom: 1., Szemán Józsefné: Útmutató a cigánygyermekek óvodai neveléséhez 2., Kisebbségi oktatásfejlesztési program 3. A kisebbségi törvényI A kisebbség társadalmi mobilizációja A kisebbség - cigányság helye a társadalomban A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól az 1993. évi LXXVII kisebbségi törvény rendelkezik. A kisebbségi létet és az oktatást segíti a kisebbségi oktatási és a közoktatási törvény. NEMZETI KISEBBSÉG: az a csoport, amely az államot alkotó nemzettel kisebbségben van. Elszakadt eredeti országától, és megőrizte annak vallási, nyelvi és kulturális vonásait. A többséggel gyakorlati és jogi egyenlőséget akar elérni KISEBBSÉG - nek tekinthető minden olyan a Magyar köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája,

hagyományai különböztetik meg. Magyarországon 13 nemzetiség él: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, cigány. Magyarországon legnagyobb kulturális etnikai kisebbség a CIGÁNYSÁG, kb. 6 - 700 ezren élnek hazánkban. A cigányság mögött nem áll anyanemzet Egész életüket áthatja az üldözéstől való félelem, a nyomor, a kirekesztettség. 2. A cigányság eredete A cigányok őshazája: India. Kezdetben homogén népcsoport volt, együtt éltek, vándoroltak, majd szétszóródtak. Ennek ellenére megőrizték származásuk közös vonásait Pl az ősi foglalkozás elemeit, a zene szeretetét. Az állatok szeretete jellemzi a cigányságot Pl a 162 ló, a kutya vándorlás korában hű társuk volt, ma is értenek a ló és a kutyatartáshoz. Mondáikban, meséikben megtalálhatóak: a kígyó, sárkány, az óriás ill. a a 7é s 24 fejű sárkány. A cigányokra jellemző a zene szeretete

Nagyon babonások, hisznek a túlvilági életben, halottaikat tisztelik. Magyarországon a XV sz óta élnek cigányok A cigányok 3 törzse: a., kárpáti cigány - ők érkeztek leghamarabb az országba, jó az életfeltételeik iskolázottak. b., oláh cigány: megélhetésük: teknő, kanál, villakészítés c., beás cigányok: ők őrzik gyökereiket, iskolázatlanok, jobban beszélik a cigány nyelvet a családban, őrzik ősi hagyományaikat. 3. A cigányok beilleszkedése A cigányság helyzete a többi kisebbséghez viszonyítva sajtos, hiszen nekik nincs anyaországuk. Amíg a többi kisebbség az őt ért sérelmek esetén az anyaország segítségét kérheti, addig a cigányság számra ez a lehetőség nem adott. Törvények, rendeletek Kisebbségnek tekinthető minden olyan a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, elszakadt eredeti országától, magyar

állampolgárok, de a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg. A többséggel gyakorlati és jogi egyenlőséget akar elérni. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól az 1993. évi LXXVII (77) kisebbségi törvény rendelkezik, amely évtizedek óta először rendezi a kisebbségek jogait. Kimondja, hogy a magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai önazonosságuk része; mindezek megőrzése, ápolása és gyarapítása a kisebbségek alapvető joga és az állam érdeke is, mivel a kisebbségi kultúra része a magyarországi kultúrának. A törvény hatálya nem terjed ki: - a menekültekre, - a bevándorlókra, - a letelepedett külföldi állampolgárokra, - a hontalanokra. A törvény célja, hogy megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, és a kisebbségi létből adódó hátrányok mérsékelje,

felszámolja, és ehhez megteremtse a megfelelő intézményrendszert. A törvény előírja, hogy: 163 • minden kisebbségi közösségnek joga van a szülőföldjén való élet zavartalanságához, valamint a szülőfölddel kapcsolattartás zavartalansághoz, • a kisebbségeknek a közéletben való részvétele nem korlátozható, • tilos a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése, • tilos a kisebbség üldözése, erőszakos áttelepítése, • tilos a nemzetbe való beolvasztása, A törvény kinyilvánítja, hogy: - a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, - a etnikum kultúrája része a magyarországi kultúrának, - az állam biztosítja a kisebbségi oktatáshoz szükséges tankönyvek és taneszközök megjelentetését és előállítását, - az anyanyelvi pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat, - az állam biztosítja az anyaországokkal és nemzetekkel való

szabad, élő kapcsolattartást. A kisebbség jogai a törvény szerint:  a szabad névválasztásra,  joguk van a szabad véleménynyilvánításra, a közéletben való részvételre,  joguk van a családi hagyományok tiszteletben tartására, családi ünnepeik anyanyelven történő megtartására,  joguk van anyanyelven és magyar nyelven történő óvodai nevelést, alsó, közép, felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni,  Joguk van települési, helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozására (a települési önkormányzat köteles a kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni, továbbá a kisebbségek helyi szószólója jogosult javasolni a polgármesternek a kisebbséget érintő ügyek tárgyalását), joguk van az országgyűlési képviseletre, melynek feladata, hogy ellássa az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi képviseletét és védelmét,  minden kisebbség

jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon. Az állam támogatja:  a kisebbségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását,  a kisebbségi könyvkiadást és időszakos kiadványok megjelenését,  a törvények és közérdekű közlemények kisebbségek anyanyelvén történő ismertetését,  a kisebbségek családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását és az egyházak anyanyelven történő vallási tevékenységét. A törvény lehetővé teszi a kisebbségek számára az anyanyelven történő oktatás jogát. Ez azt jelenti, hogy egyazon kisebbséghez tartozó 8 diák szülőjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása kötelező, melynek költségét az állam (helyi 164 önkormányzat) viseli. Az állam továbbá biztosítja a kisebbségi anyanyelvű pedagógusok képzését, a

kisebbség szükséges tankönyveinek megjelentetését, taneszközök előállítását. A nemzeti kisebbségi óvodai program alapján nevelt gyermekek száma az utóbbi időben duplájára nőtt. Az általános és középiskolai oktatásban jelenleg 4 típusú kisebbségi oktatási program folyik: nyelvoktató, kétnyelvű, anyanyelvű és cigány felzárkóztatási program, de a cigány gyermekek alig vesznek részt ezekben a kisebbségi programokban. Magyarországon legnagyobb kulturális etnikai kisebbség a cigányság (kb. 6-700 ezren), rajtuk kívül németek, horvátok, szlovákok, románok, bolgárok, görögök, lengyelek, örmények, ruszinok, szerbek, szlovének és ukránok élnek hazánkban. A magyarországi kisebbség gazdasági integrációja a cigányság kivételével befejezettnek tekinthető. A kisebbségek az ország megyéiben szétszórtan élnek, hagyományos közösségeik szétzilálódtak. A magyarok és a cigányok konfliktusai a két nép különböző

történelméből erednek. A cigányság mögött nem áll anyanemzet, a XIV. században érkeztek hazánkba, ahol már szilárd, feudális rendszer működött, a magántulajdon szentségén alapuló erkölcsökkel és a fizikai munka erkölcsi felmagasztalásával. Mivel a cigányok állandó mozgásban, vándorlásban voltak, csak később tudtak kialakítani tulajdonon alapuló erkölcsi szemléletét. A munkából főleg a munkavégzés szabad formái voltak fontosak számukra, pl. a vályogvetés, kosár- és seprűfonás, teknővájás, de termékeik iránt az iparosodással szűkült a kereslet, és 1945 után a nagyüzemi munka bevezetésével kétségbeejtő helyzetbe kerültek. A cigányság megítélésénél figyelembe kell venni, hogy társadalmi fejlettségi szintjük kb. 100-150 évvel le van maradva más európai nemzetekhez képest, életüket a nyomor és a kirekesztettség jellemzi. Az iskolázatlanságból, a munkanélküliségből és a szegénységből eredő

hátrányok összeadódnak és az ehhez kapcsolatos előítéletesség konzerválja a cigányság társadalmon kívüliségét. Ma a cigányháztartások több mint felében nincs egyetlen aktív kereső sem, megélhetésüket a szociális juttatások biztosítják. Az iskola, az iskolázottság megszerzése lehetne a kitörési pont a szegénységből. A cigányság szociális helyzetének ijesztő romlása átfogó válságkezelő program kidolgozását igényli. A 1047/1999-es kormányhatározat a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagot fogadott el, mely célul tűzi ki: 1. Oktatás területén: - rendszeres óvodába, iskolába járatást, - mulasztások csökkentését, - jó tanulmányi eredményekhez kötött ösztöndíjakat, - a lemorzsolódás visszaszorítását, - az iskolából lemorzsolódottak szakképesítését és foglalkoztatását, - a tehetségesek felkarolását, - a romológia

oktatásának ösztönzését, - a kisebbségi oktatással kapcsolatos továbbképzések, kutatások ösztönzését és támogatását. 2. Kultúra területén: - a cigányság kulturális tevékenységéhez kapcsolódó közművelődési intézményrendszer, és a kulturális értékek 165 megőrzését szolgáló szakintézmények rendszerének fejlesztését, - oktatási, kulturális és közművelődési szolgáltatások, könyvek, módszertani segédanyagok anyanyelven történő megjelentetését, - a cigány közösséggel dolgozó szakemberek támogatását. 3. Foglalkoztatás, agrárgazdaság, térségfejlesztés területén: - a hátrányos megkülönböztetés megelőzését, - a sikeres foglalkoztatási programok publikálását, - foglalkoztatási problémák megoldását, - közhasznú és közmunka programok folytatását, - szociális földprogram további működtetését, bővítését, kiterjesztését. 4. Szociális, egészségügyi és lakásprogramok

területén: - egészségi állapotuk javítását, - a prevenció és a szűrő-gondozó szolgáltatások eredményességének javítását, - a lakhatásra alkalmatlan életkörülmények megszűntetését, vagy fejlesztését - a telepek újratermelődésének megakadályozását, - ifjúsági és drogprevenciós programok létrehozását. 5. Diszkrimináció ellenes programok területén: - a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó jogszabályok betartásának folyamatos vizsgálatát, - a rendőri magatartások jogszerűségének figyelemmel kísérését, - az előítéletességből fakadó konfliktusok megelőzését és kezelését célzó technikák oktatását a rendészeti vezetőképzés szintjén. 6. Kommunikációs munka területén: - a többségi társadalom reális cigányságképének kalakítását. 7. A melléklet 6 területet jelöl meg, ahol ezeket az intézkedéseket pontosítja, megszabja a kérdéskörért felelőst és a véghezviteli

határidőt. A szociálpedagógusnak azért jelentős mind a kisebbségi törvény, mind a kormányrendelet ismerete, mert fontos jogokat és lehetőségeket biztosít a kisebbség számára. Ezeket a jogait és lehetőségeit a cigányság többsége nem ismeri. A szociálpedagógus egyik feladata, hogy információközvetítés és tanácsadás keretében segítse a kisebbséget e jogaik és lehetőségeik megismerésében. Azoknak, akik ismerik e jogokat és lehetőségeket, és élni szeretnének azokkal, de nincsenek meg hozzá a megfelelő ismereteik és képességeik, segítsen az érdekeik érvényesítésében. A szociálpedagógus feladatai: - jogi tanácsadás, kérvények megírása, - hagyományaik tiszteletben tartása, - klubfoglalkozások szervezése, - családi kapcsolataik ápolásának, családi ünnepeinek anyanyelven történő megtartásának biztosítása, - egészségügyi szolgáltatások "népszerűsítése", 166 - a gyermekek

korrepetálásának megszervezése, - a szülők mentálhigiénés, szociális nézeteinek megváltoztatása, - azonos tartalmú és mértékű műveltség, esélyegyenlőség, - kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, - az anyanyelvű vagy két-nyelvi óvodai nevelés, alsó-, közép-, és felsőfokú oktatás, művelődés feltételeinek megteremtése, - sajátos országos nevelési-oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítása, - a kisebbség anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismertetése, ápolása, gyarapítása, továbbadása, - segíteni a cigány fiatalok továbbtanulását, a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése és ennek érdekében sajátos oktatási feltételek teremtése, - a kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérése, - az oktatás megszervezése (a kisebbségi anyanyelvű oktatáshoz pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat), - a

kisebbségi könyvtár biztosítása, ahol a kisebbség anyanyelvű irodalomhoz tud jutni, - munkavállalás segítése, - gyermeknevelési tanácsadás, - pályázatok írása, - a család és az intézmények (óvoda, iskola) közötti kapcsolatfelvétel és fenntartás segítése, - devianciák kialakulásának megelőzése, - a tehetséges gyermekek felkarolása, segítése, - a szülők nevelési tanácsokkal való ellátása, - fesztiválok, találkozók szervezése, - előítélet-mentességgel forduljunk a családok felé. 13/B. TÉTEL: A kisebbségi oktatás irányelvei  Kisebbségi és oktatásfejlesztési program 1995. (köznevelési vitát indított) Stratégiai célok: - Kisebbségi óvodák, iskolák létrehozása, - Átfogó cigány oktatás fejlesztési program előkészítése, - Kisebbségi tantervek kidolgozása, - A pedagógusok számára tanterv és programfejlesztés továbbképzések megszervezése.  A Nemzeti, Etnikai Kisebbség Óvodai - Iskolai

nevelésének Irányelvei - 1997  NEMZETI KISEBBSÉGI ÓVODA A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés hazán egységes nevelési-oktatási rendszerének része, mely az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A kisebbségi óvodai nevelés irányelve meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit, céljait, feladatait. Az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének 167 megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata: - anyanyelvi környezetet biztosítás a gyermek számára, - ápolja és fejleszti a kisebbségi életmódhoz, kultúrához hagyományokat és szokásokat, - felkészíti a

gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására, - segíti a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. kötődő A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése: A gyermekek óvodai életét a kisebbség nyelvén kell megszervezni, olyan óvodapedagógusok közreműködésével, akik beszélik a kisebbség nyelvét, és ismerik hagyományaikat, szellemi és tárgyi kultúrájukat, szokásaikat. A kisebbségi óvodai nevelés formái: • Kisebbségi nyelvű óvoda: az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezik meg, de lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, irodalmi és kulturális értékekkel is megismerkedjenek. • Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda: mindkét nyelv fejlesztését szolgálja, a hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésén van. • Cigány kulturális nevelést folytató óvoda: az óvodai nevelés folyhat a kisebbség nyelvén, két nyelven és a cigány kulturális nevelés keretében magyar

nyelven. Oly módon készíti fel a gyermeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan épít a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbségekre és hasonlóságokra. Nevelési programja tartalmazza a cigány kultúrát, a művészetek és hagyományok értékeit (cigány játékok, versek, mesék, dalok, sajátos szín- és formavilág, tánckultúra).  NEMZETI KISEBBSÉGI ISKOLA A nemzeti kisebbségi iskolai oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait. A kisebbségi oktatást végző iskola a Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit. A kisebbségi oktatás hazánkban a közoktatás részeként valósul meg, s az iskolai nevelés-oktatás általános céljai mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és

anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A nemzeti kisebbségi iskolai oktatás célja és feladata segíteni a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit. További cél, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei és kialakuljon a reális nemzetkép és kisebbségkép. Cél az is, hogy felismerjék az előítéleteket és a kirekesztés formáit, a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét. A kisebbségi iskola oktatás-nevelés formái: 168 1. Anyanyelvű oktatás: A magyar nyelv és irodalom kivételével az oktató és nevelő munka a kisebbség nyelvén folyik, a tanterv szerint van:

népismeret, anyanyelv és irodalom tantárgy. 2. Kétnyelvű kisebbségi oktatás: A nyelvismeret elmélyítése és tanítási nyelvként való alkalmazása a cél, népismeret, anyanyelv és irodalom tantárgy van. A magyar nyelv és irodalom kivételével bármelyik tantárgy oktatható a kisebbség nyelvén és legalább 3 tantárgyat a kisebbség nyelvén kell tanítani. 3. Nyelvoktató kisebbségi oktatás: nyelvtanítás, kisebbségi irodalom és népismeret elsajátítása. Két formája van:  Hagyományos: A tanítás nyelve magyar, a kisebbségi nyelv és irodalom tanítása az első évfolyamtól kezdődik, legalább heti 4 órában (német heti 5 órában).  Bővített: A kisebbségi nyelv és irodalom heti 5 órában, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás legalább 3 tantárgynál egyidejűleg folyik. 4. Cigány felzárkóztató oktatás: Biztosítja a tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről,

irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, hagyományairól szóló ismeretek oktatását. 5. Interkulturális oktatás: A kisebbségi oktatási formák bármelyikét megvalósító iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban, hogy közösen szervezett foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség kultúráját. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptantervet veszi alapul, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevők a más iskolába járókkal azonos esély mellett készülhessenek fel: a.) az alapműveltségi és az érettségi vizsgára, ill a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, b.) a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is az alapműveltségi és érettségi vizsgára. Követelmények a 10. évfolyam végére: a.) Az anyanyelv és irodalom

terén: tudja használni anyanyelvét minden helyzetben, tudja alkalmazni a nyelv hangtani, szótani, mondattani szabályait, ismerje az anyanyelvű irodalmat. b.) A kisebbségi nyelv és irodalom terén: tudja használni kisebbségi nyelvét a hétköznapi kommunikációs helyzetben, megértse a nyelvileg összetettebb szövegeket, ismerjen néhány irodalmi alkotást a kisebbség kultúrájából. 169 c.) A kisebbségi népismeret terén: ismerje a kisebbség kulturális életének kiemelkedő eseményeit, személyiségeit, műveit, az anyaországának történelmét, a kisebbség magyarországi történelmét, a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét. A cigányság iskoláztatása A gyermek nevelésében a családon kívül más intézmények is részt vesznek . Az 1970-es években a cigány gyermekek 20-25% - a járt óvodába, 1990-es években ez az arány 70-80%-ra emelkedett. Az általános iskolát az 1970-es években 35%, az 1990-es években már 50-60%-uk

befejezte. Az írni és olvasni tudás ma már kevés a társadalmi életben való eligazodáshoz, a munkamegosztásban való részvételhez. Az általános iskola nem képesít semmire, de mégis mindenfajta képzésnek az alapja. Pl munkahelyi betanítás A cigány gyermekek többsége ma már tervezi az általános iskola befejezését, az érettségit kevesen, a főiskolába még kevesebben jutnak el. c.) A kormány határozata 1999 A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javításra irányuló középtávú intézkedéscsomag Az 1997-es Kormányhatározat módosítása. A.) AZ OKTATÁS TERÜLETÉN 1., meg kell vizsgálni és ki kell dolgozni, hogy milyen eszközökkel lehet elősegíteni az óvodás és iskoláskorú hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását és az iskolai mulasztások csökkentését. 2., A hátrányos helyzetű, cigánytanulók eredményes középfokú oktatásához szükséges a kollégiumi férőhelyek

növelése. Meg kell teremteni a cigány kisebbség igénye esetén a középfokú oktatási központok létrehozásának feltételeit Budapesten és Észak - Kelet Magyarországon. B.) FOGLALKOZTATÁS TERÜLETÉN, TÉRSÉGFEJELSZTÉS 1., A cigány emberek javára előnyös megkülönböztetést kell alkalmazni a., a pályakezdő cigány munkanélküli fiatalok munkába lépését segítse elő 2., A tartós munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása érdekében folytatni kell a közhasznú és közmunkaprogramokat. 3., Agrárgazdasági programok - a szociális földprogram további működtetése, bővítése és kiterjesztése - képzési, szaktanácsadási szolgálat elősegítése 170 C.) KULTÚRA TERÜLETÉN 1., Fejleszteni kell a cigányság kulturális tevékenységéhez kapcsolódó közművelődési intézményrendszert, kulturális értékek megőrzését szolgáló szakintézmények rendszerét. 2., Hozzá kell segíteni a cigányság számára, hogy az

oktatási, kulturális szolgáltatások, könyvek anyanyelven való hozzáférhetőségét. D.) SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS LAKÁSPROGRAMOK TERÜLETÉN 1., Bővíteni kell az a népegészségügyi szempontból is fontos, prevenciót szolgáló különböző szűrő - gondozó szolgáltatások körét. 2., A cigány lakosság egészségi állapotának javítása érdekében kutatási programok beindítása. 3., Értékelni kell a hátrányos helyzetű cigány lakosság lakásproblémáinak megoldását, javaslatot tenni a segítő programok továbbfejlesztésére. E.)DISZKRIMINÁCIÓ ELLENES PROGRAMOK 1. A jogszabályok megalkotása során biztosítani kell a diszkriminációs gyakorlat érvényesülését. 2. Figyelemmel kell kísérni a cigány kisebbséghez tartozókkal kapcsolatos rendőri magatartás jogszerűségét. 3. A cigányság érdekérvényesítési lehetőségeinek javításának támogatása. 4. A cigánysággal kapcsolatos kommunikációs terv

kidolgozása. III. A szociálpedagógus feladatai, szerepe a társadalmi helytállásuk segítésében • jogi tanácsadás, • kérvények megírása, • hagyományaik tiszteletben tartása, • családi klubfoglalkozások szervezése, • családi kapcsolataik ápolásának, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartásának biztosítása, • egészségügyi szolgáltatások „népszerűsítése”, • a gyermekek korrepetálásának megszervezése, • a szülők mentálhigiénés, szociális nézeteinek megváltoztatása, 171 • azonos tartalmú és mértékű műveltség, esélyegyenlőség, • kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, • az anyanyelvű vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás, művelődés feltételeinek megteremtése, • sajátos országos nevelési-oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítása,

• a kisebbség anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismertetése, ápolása, gyarapítása, továbbadása, • segíteni a cigány fiatalok továbbtanulását, a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése és ennek érdekében sajátos oktatási feltételek teremtése, • a kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérése, • az oktatás megszervezése (a kisebbségi anyanyelvű oktatásához pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat), • a kisebbségi oktatáshoz tankönyvek biztosítása, • kisebbségi könyvtár biztosítása, ahol a kisebbség anyanyelvű irodalomhoz tud • munkavállalás segítése, • gyermeknevelési tanácsadás, • pályázatok írása, • a család és az intézmények (óvoda, iskola) közötti kapcsolatfelvétel és jutni, fenntartás segítése, • devianciák kialakulásának megelőzése, • a tehetséges gyermekek felkarolása,

segítése, • a szülők nevelési tanácsokkal való ellátása, • fesztiválok, találkozók szervezése, • előítélet-mentességgel forduljunk a családok felé. 12. tétel A speciális szükségletű gyermek nevelésének kérdései. Normalizáció, integráció, autonómia elve a speciális szükségletű gyermekek ellátásában. VÁZLAT: 172 I. Fogalmak meghatározása 1. A speciális szükségletű gyermek fogalmának meghatározása 2. Fogyatékosság meghatározása 3. Fogyatékosság típusai a., értelmi fogyatékosság b., látási fogyatékosság c., hallási fogyatékosság d., mozgás fogyatékosság e., érzelmi - akarati fogyatékosság II. A speciális szükségletű gyermek nevelésének kérdései a., Szegregált nevelés b., Integrált nevelés c., Csányi Ivonne - Zsoldos Márta: Világkonferencia a speciális szükségletűek neveléséről: A befogadó iskola alapelve III. A speciális szükségletűekről szóló törvények

a., A fogyatékosok jogai Magyarországon b., 1993évi LXXIX tv a közoktatási törvény c., 1993évi III törvény szociális törvény d., A Nemzeti Alaptanterv e., 1998évi XXVI törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításról / ESÉLYEGYENLŐSÉG törvénye / IV. A szociálpedagógus feladati a speciális szükségletű gyermekekkel Felhasznált irodalom: 1., 1998 XXVI Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségeinek biztosításáról 2., Csányi Ivonne - Zsoldos Márta: Világkonferencia a speciális szükségletűek neveléséről: A befogadó iskola alapelve 3., Nemzeti Alaptanterv I. Fogalmak meghatározása 173 1993-tól UNESCO nemzetközi konferenciájának eredményeképpen a fogyatékos embereket speciális szükségletű embereknek nevezzük. Speciális szükségletű gyermekek, akik fejlődési vagy viselkedés zavar, ill. fogyatékosság miatt csak speciális feltételek biztosításával képesek

életkoruknak és kulturális körülményeiknek megfelelő közösségben élni és tanulni, képességeikhez mérten fejlődni, és a mindennapi életkövetelményeinek eleget tenni. Fogyatékosság: az egyén veleszületett vagy szerzett a fizikai, a szellemi, lelki képességeket akadályozó funkciózavar, amely a megszületés előtt, vagy a csecsemőkorban elszenvedett károsodások következtében, vagy krónikus betegségek kapcsán jöhet létre, és a mindennapi élettevékenységek kornak megfelelő végzését gátolja. 1998. ÉVI XXVI. TV A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAIRÓL ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGÜK BIZTOSÍTÁSÁRÓL A törvény a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségeinek biztosításáról szól, közismert neve: Esélytörvény. Ez a törvény 1999 január 1-jétől lépett életbe, s 1999 szeptember 30-ig kellett kidolgozni hozzá a végrehajtási utasításokat. A teljes végrehajtásának 2005-2015-ig kell megvalósulnia. A társadalom

szemléletváltozását várják ettől a törvénytől. A törvény szerint fogyatékos az a személy, aki érzékszervi (különösen látás-, hallás-, mozgásszervi-) képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve kommunikációjában számottevően korlátozott és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság típusai: 1. Értelmi fogyatékosok: a központi idegrendszer sérülése miatt az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától elmarad, s e miatt az önálló életvezetés akadályozott. Fejlesztésükkel az oligofrénpedagógia foglalkozik Vannak: - enyhe - középsúlyos } értelmi fogyatékosok - súlyos 2. Hallási fogyatékosság: A hallási analizátor különböző károsító ok/okok miatt sérül. Fejlesztésükkel a szurdopedagógia foglalkozik Megkülönböztetünk: - siketeket, - nagyothallókat. 3. Látási fogyatékos: az, akinek a látási

analizátora (szem, látóideg, látás agyi központja) sérülése következtében a korrigált látás 33-90% közé esik. Fejlesztésükkel a tiflopedagógia foglalkozik. Fajtái: - gyengénlátók (látásromlás 33%-90%), 174 - vakok (látásromlás 90%-100%)4. Mozgásfogyatékosság: Idetartoznak a végtaghiányos vagy deformált, bénult emberek, továbbá a törpenövésűek és a csonttörékenyek is. Fejlesztésükkel a szomatopedagógia foglalkozik. 5. Beszédfogyatékosság körébe tartozik a megkésett beszédfejlődés, a kiejtési zavarok, a beszédritmus zavarai. Fejlesztésével a logopédia foglalkozik 6. Érzelmi-akarati fogyatékosok: Idetartoznak az ínadaptációs zavarok (a neurózis, a pszichopátia, a pszichózis). Fejlesztésükkel a pszichopedagógia foglalkozik A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal, és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.

Hátrányaik enyhítésére, esélyegyenlőségük megalapozására, ill. a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében alkották e törvényt. A törvény a következőket foglalja magába: • Megfelelő környezet kialakítása (akadálymentes, érzékelhető, biztonságos) a fogyatékos számára. • Kommunikációs készség javítása (megsegített kommunikáció, a közérdekű információk biztosítása). • Esélyegyenlőség a közlekedésben (közlekedési rendszernek, a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek alkalmasnak kell lenniük a biztonságos igénybevételre). • Egészségi állapotuk romlásának megakadályozása • Esélyegyenlőség az oktatás, képzés, foglalkoztatás terén. • Védett munkahelyek biztosítása. • Szabad lakóhely megválasztás (ne szociális otthonban). • Esélyegyenlőség a kultúra és a sport területén. • Biztosítani kell szükségleteiknek megfelelő támogató szolgálat

igénybevételét, valamint segédeszközöket. Esélyegyenlőséget 5 területen kell számukra biztosítani:  Egészségügyben: Biztosítani kell az állapotuk javításához, az állapotromlás megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Törekedni kell arra, hogy az ellátás elősegítse a rehabilitációt, a társadalmi beilleszkedést.  Oktatás, képzés területén: Joga van állapotának megfelelő és életkorától függően korai fejlesztésben, gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban fejlesztő felkészítésben részt venni. Abban az esetben, ha képességei kibontakoztatása céljából előnyös a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és iskolai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt vegyen részt, akkor integráció szükséges. Az oktatási intézményt a szülő választja az egészségügyi szakértői vélemény alapján. 175 A fogyatékosság a

lakosság 3%-át érinti. Fontos kérdés az oktatásuk-nevelésük, mely történhet szegregáltan (külön erre létrehozott intézményekben) vagy integráltan (a többi tanulóval együtt). Az integrált nevelés lehet: - teljes integráció (egészséges és fogyatékos tanulók együtt tanulnak), - részleges integráció (bizonyos tanórákon együtt tanulnak), - fordított integráció (speciális iskolában tanul a nem fogyatékos gyermek).  Foglalkoztatás: Lehetőleg integrált vagy védett foglalkoztatásban. Ha a speciális integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy speciális munkahelyek működtetését kell biztosítani: védett munkahelyek kialakítása a normatív támogatásból.  Lakóhely: Lakhatási (családi, lakóotthoni, intézményi) forma szabad megválasztása. Ne tömegszálláson vagy szociális otthonokban éljenek.  Kultúra, sport: Lehetővé kell tenni számukra a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi

célú létesítmények látogatását. Ezek használatát hozzáférhetővé kell tenni Feladat továbbá: • Olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek legyenek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetők. • Ebből a nehezített élethelyzetből adódóan segíteni kell a fogyatékosokat és azok környezetét. • Az összes számukra szükséges erőforrásokat fel kell tárni. • Befogadó óvodákat és iskolákat kell létrehozni számukra. • Ezen gyermekeket integráltan fejleszteni kell. • a Maslow-i szükségleti hierarchiától eltérő szükségletekből adódó feladatok pl.: - speciális étkeztetés megoldása tej- vagy liszt érzékeny gyermekeknek, - allergiás, asztmatikus, pszichoszomatikus gyermekek segítése, - a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek segítése. • Ezen családok anyagi és érzelmi támogatása. • Állapotuk rosszabbodását kell

megelőzni. • A társadalom és a helyi közösség egyenirányú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. A szociálpedagógus feladatai a speciális szükségletű gyermekekkel: - a fogyatékosok, szüleik, ellátó intézményeik jogainak és kötelességeinek ismerete, - a sérült gyermekek és fiatalok feltérképezése, - a szülők mentális és szociális támogatása, - a gyermek elfogadtatása környezetével, - emberi méltóságuk megőrzésének segítése, - a nehezített élethelyzetben segíteni, összekapcsolni a fogyatékost a környezete összes erőforrásával, - speciális intézményekkel felvenni és fenntartani a kapcsolatot, - alternatívák felkínálása a szülőknek gyermekük elhelyezésével kapcsolatban, - az emberi méltóság megőrzésének segítése, - partneri viszony kialakításának segítése a sérültek és az ép környezet között, 176

- támogatások kérésének, igénylésének intézése, - a sérült gyerekek, fiatalok feltérképezése, - a szülők tájékoztatása és bevonása a gyermek megfelelő elhelyezésének szakmai vizsgálatába, - intézményes és családi kapcsolatok fenntartása, - ismerni a szülők, intézmények jogait és kötelességeit, - a sérült gyermekeknek táborok szervezése, - a szülőknek tanácsadások, felvilágosítások szervezése, - gyógyászati segédeszközök beszerzésének segítése, - a gyermekeknek, fiataloknak ünnepségek, találkozók szervezése, - sérült fiatalok párkapcsolatait segíteni, felvilágosítás, családtervezés segítése, - iskolai előmenetel segítése, korrepetálás, - közlekedésük megoldása, - a szülőknek szakszerű gondozók ajánlása, hogy gyermekeiktől néhány órára elválhassanak és pihenhessenek, - a szülőknek és az ép testvéreknek pszichológiai segítség biztosítása, - kiscsoportos beszélgetések, -

családgazdagító hétvége szervezése (sérült gyermekes családok gyűlnek össze, együtt tanulnak, játszanak, segítik egymást), - segíteni az egyéni bánásmód kialakítását. Megelőzés: - egészségvédelem - születés előtti és utáni gondozás - táplálkozási felvilágosítás - immunizációs kampányok - biztonsági előírások - balesetek elhárítását célzó programok Megjegyzés: A Kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását az Országos Fogyatékosügyi Tanács segíti: véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit, részt vesz a koordinálásban, tájékoztatja a Kormányt a fogyatékosok élethelyzetének alakulásáról. Kidolgozza az Országos Fogyatékosügyi Programot és figyelemmel kíséri végrehajtását. A program a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében jött létre. II. A speciális szükségletű gyermek

nevelésének kérdései Nagyon fontos a speciális szükségletű gyermekek nevelésében az, hogy milyen formában történjen az oktatói - nevelési folyamat. a., Szegregált nevelés lényege: sérülés specifikus intézmények létrehozása, ahol a sérülés súlyosságtól függően differenciáltan foglalkoznak az emberekkel, gyerekekkel. 177 Teljes szegregáció: a teljes önellátásra képtelenek bentlakásos intézményekben valósul meg a nevelés. Részleges integráció: időleges elkülönítést jelent, az általános, normál környezetből a speciális nevelési intézménybe. Pl hétvégen haza mehet Előnye: hatalmas szakmai tudás halmozódik fel az évtizedek során, amit a legoptimálisabban tudna felhasználni a sérült gyermekek érdekében. Hátránya: mivel elkülönített nevelésről van szó, a sérülteket nem teszi képessé önálló életvezetésre. Olyan alapvető dolgokat nem tudnak elsajátítani, amire a későbbi integrált életben

szükségünk lenne. b., Integrált nevelés: a fogalom egyrészt jelenti a sérült ember társadalomba való beillesztését, másrészt a fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek közös fejlesztését megfelelő feltételek biztosítása mellett. Ennek a folyamatnak több szinten is végbe kell menni a sikeres integrációhoz: - az egyén szintjén / elfogadom önmagam, és másokat / - különböző személyek közötti integrációs szinten - oktatás szintjén - kulturális normák, értékek, társadalmi szintjén. Az integrált nevelés típusai: a., Részleges integráció: iskolán belül, külön osztályt, csoportot hoznak létre Jellemzője: a foglalkozások külön zajlanak, a szabadidő közös. Találkoznak az ép és fogyatékos gyerekek. b., Teljes integráció: az ép és fogyatékos gyerekek mindig együtt vannak c., Fordított integráció: nem fogyatékosok a fogyatékosok között Előnye: a., A speciális iskolától távolabb lakóknak nem kell elszakadniuk

családjuktól, megszokott környezetüktől. b., a beilleszkedést elősegíti a későbbiekben c., igényesebb a követelmény Hátrány: a megfelelő feltételek, segítség hiánya, a gyermek nem megfelelő felmérése csak formális integrációt eredményezhet. Jobban terhelve van a pedagógus 1 178 Az 1960-as években indult el Dániából. Kezdetben csak az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek nevelésének, életfeltételeinek humanizálása volt a cél, de hamarosan az egész fogyatékosságügy új filozófiai rendszerének alapelve lett. Magyarországon az 1990től a gyakorlatban is követésre talált Alapgondolata az, hogy az értelmileg akadályozott emberek részére olyan életfeltételeket teremtsünk, melyek leginkább megfelelnek a normális életnek. A normalizációs elv azt jelenti, hogy minden értelmileg akadályozott ember számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket teszünk elérhetővé, melyek a társadalom megszokott

feltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. A normalizáció azt jelenti, hogy részt lehet-venni a megszokott napirend eseményeiben, az egyedüllét, a foglalkozás, a közösség és részleges felelősség lehetőségével, rendszeres heti rend áll rendelkezésre, melyben egy lakóhely, egy iskola vagy rendszeres elfoglaltság, valamint minimális személyközi kapcsolattartást biztosító szabadidős tevékenység kap helyet, adott egy éves rendszer a család és a kulturális hagyományoktól függően változó szokásokkal és eseményekkel, az évszakoknak megfelelően. A normalizáció alkalmat biztosít ahhoz, hogy olyan tapasztalatokat közvetítsünk, melyek az életciklus egészséges fejlődésének felelnek meg: védett, biztonságos gyermekkor, azokkal a fejlődési lépcsökkel, melyek a kisgyermekkornak megfelelnek, iskoláskor, mely a környezet megismerését, a képességek fejlődését és a tapasztalatok szerzését

szolgálja, ifjúkor, mely felkészít a felnőtt életre és az abban rejlő lehetőségekre. Ahogyan minden embernek, az értelmileg akadályozott embereknek is a környezet és az életkörülmények egyértelmű megváltozásával kell megélniük a felnőtté válást és az érettséget. Ezt az elvet minden értelmileg akadályozott ember, esetében alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy milyen fokban sérültek, vagy hol élnek. Minden társadalomban és minden életkorban felhasználható, jól alkalmazkodik a szociális változásokhoz, valamint az egyéni fejlődéshez. A normalizációs elvnek tehát vezérfonalként kell szolgálnia az ezen a területen végzett mindenfajta orvosi, pedagógiai, pszichológiai, szociális és politikai tevékenységben, azok a döntések és eljárások, melyeket ezen elv alapján valósítunk meg, gyakrabban lesznek helyesek, mint tévesek. A normalizációs elv alkalmazása „nem teszi az értelmileg akadályozott embereket

normálissá" *, de életkörülményeiket a lehető legnormálisabbá teszi, a fogyatékosság súlyossága, vagy komplexitása, a korábbi illetve szükséges fejlesztés, valamint a már elért vagy még elérhető szociális képességek és érettség figyelembe vételével. Minden fejlesztés és gondozás célja ugyanis annak megkísérlése, hogy a megfelelő társadalmi beilleszkedést elérjük, ezért a nevelés egyenértékű része a normalizációnak. A normalizációs elv néhány alapvető gondolata azokból a kísérletekből ered, melyeket a skandináv országok súlyosan és középsúlyos fokban értelmileg akadályozottak részére fenntartott intézmények építészeti adottságainak, felszerelésének és programjainak elemzése, valamint a súlyosan és halmozottan sérültek részére létesült speciális kórházak átvilágítása érdekében végeztünk. A normalizációs elv összetevői 1. Szabályos, rendszeres napirend 2. Szabályos, rendszeres

heti rend 3. Szabályos, rendszeres éves tevékenységek 4. Az életciklus normális tapasztalatai 5. A megfelelő tisztelet 6. Kétnemű világban élni 7. Megfelelő életszínvonal 179 8. Megfelelő környezeti feltételek A normalizációs elv fent leírt különböző szempontjainak alkalmazásával sok értelmileg akadályozott embernek lehet segíteni abban, hogy teljesen önállóak legyenek, és szociális integrációban élhessenek. Sokuknak abban lehet segíteni, hogy az önállóság magas fokát elérjék, bár esetleg egész életükben valamilyen speciális megsegítésre szorulnak. Még a súlyos vagy legsúlyosabb fokban értelmileg akadályozott, vagy valamely bonyolult orvosi, pszichés, esetleg szociális akadályozottsággal bíró emberek jelentősen kisebb számú csoportja számára is lehetővé tehetjük a normalizációs elv alkalmazásával, hogy olyan körülmények között, illetve olyan intézményben éljenek, melyek a leginkább közelítenek az

ép társadalom élete felé. Nem utolsósorban a szülőket is segíti a normalizációs elv alkalmazása. Amint léteznek megfelelő színvonalú, létszámú, helyzetű lakóintézmények és iskolák, az értelmileg akadályozott emberek szülei könnyebben tudnak a fogyatékos ember szükségletei és a család igényei alapján döntést hozni. Az intézményes elhelyezés melletti döntést könnyebben és nyugodtabb lélekkel tudják meghozni, ahelyett, hogy a kisebbik rosszat tudják csak választani. 1. Földrajzi (térbeli vagy fizikai) integráció 2. Funkcionális integráció 3. A szociális integráció 4. Személyes integráció 5. Társadalmi integráció 6. Organizatorikus integráció a.) A fogyatékosok jogai Magyarországon: Minden demokratikus állam alkotmánya tartalmazza azt a 3 alapvető jogot, hogy: 1., A fogyatékos, sérült ember emberi méltósága érinthetetlen 2., A sérült embereknek joguk van személyiségük szabad kibontakoztatására 3., A

sérült és nem sérült emberek egyenlőek a törvény előtt 13. tétel Az ifjúsági szubkultúrák és devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái. A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben. VÁZLAT I. Az ifjúsági szubkultúrák, devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái Alapfogalmak tisztázása: a., norma, normaszegés, konformitás, nonkonformitás b., kultúra, szubkultúra, ifjúsági szubkultúra, szubkultúra elmélet c., deviancia, deviáns jelenségek, társadalom stigmái 180 II. Deviáns jelenségek Magyarországon a., öngyilkosság b., bűnözés c., drogfogyasztás - Drogstratégiai program bemutatása d., alkoholizmus III. Ifjúsági szubkultúrák a., szubkultúrával kapcsolatos vizsgálatok b., szubkultúrák, csoportba sodródás okai c., A szekták, mint szubkulturális jelenségek IV. A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben a., szabadidős programok szervezése Felhasznált irodalom: 1., Rácz József

Ifjúsági szubkultúrák és ifjúságkori devianciák 2., 96/2000 Országgyűlési Határozat a drogstratégiai program 3., Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába A kultúra egy nemzet által felhalmozott tárgyi, szellemi értékek (építészet, művészet, zene) összessége. A szubkultúra az intézményesen támogatott és elfogadott kultúra rendszerek értékeit elutasító, gyakran azzal szemben álló, sokszor deviánsnak minősített viselkedési formák összessége; valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi csoportot jellemző életmód, mely a bevett formákat elutasítja. Az ifjúsági szubkultúra általában a társadalom alsó rétegeiből kikerült fiatalok csoportjait jelenti. A szubkultúra a fiatalok rossz társadalmi helyzetéből szükségszerűen következő problémákra adott csoportszintű válasz. Ez a válasz a normasértő cselekmény elkövetése és egyfajta negatív viszonyulás is lehet a társadalom érték- és normarendszeréhez

képest. A 80-as évtized első jellegzetes szubkultúrája a csövesek, majd a punkok és a skinheadek. A szubkultúra, a marginalizáció és a deviancia szorosan összefüggnek egymással 181 A marginalizáció a peremre kerülést jelenti. A marginalizáció során a deviancia egyes típusai jellemzőkké válhatnak. Az ilyen gyermekek sokkal nagyobb arányban dohányoznak, fogyasztanak alkoholt. A peremre szoruló rétegekből kikerülő serdülők világképe nagyon jellegzetes: egyfelől kívülállásként elutasítják a környező világot, másfelől kirekesztettnek, elveszettnek érzik magukat. A két világképet jellemezve az elsőben az emberek végtelenül anyagiasak, önzők, kegyetlenek. Az öngyilkossági kísérletet elkövető fiatalok úgy érzik, hogy szinte egyedül ők az igazi értékek, az emberség, a tisztaság hordozói, akik azonban egyedül gyengék, tehetetlenek. A világon változtatásra nincs mód, a helyzet reménytelen, kilátástalan A másik

esetben a serdülők az értékek egy bizonyos részét elsajátítják. Elfogadják, hogy a sikeres életvitel érdekében hasonulniuk kellene ezeknek, azonban úgy gondolják, erre nincs lehetőségük. Nem kapnak otthonról induló anyagi tőkét, nincsenek meg a megfelelő képességeik és kapcsolataik. Mindkét csoportra jellemző, hogy sem önmagukat, sem közvetlen környezetüket nem tartják felelősnek a kialakult állapotért, hanem általában az embereket, a társadalmat hibáztatják. A fiatalok vagy beletörődnek, vagy a krízis tartóssá válásával valamely deviáns irányba fordulnak. A szubkultúra fogalma az amerikai funkcionalista szociológia szerint: azok az alsó osztálybeli fiatalok lépnek a szubkultúrába, akiknek a tapasztalatai alapján nem illenek össze a társadalmi célok és az ezekhez vezető lehetőségek. Így válik lehetővé számukra, hogy alternatív kritériumok alapján (pl. megfordított társadalmi normák szerint) magasabb státuszt

érjenek el – mondjuk, azért csavarognak, mert az a társadalmilag elfogadott iskolába járás „ellentéte”. Ezek a fiatalok a szubkultúrán belül alakítják ki identitásukat A normasértőnek tekintett ifjúsági szubkultúrák nagy része az utcán éli életét. Ennek okai, hogy nincs elég pénzük szórakozóhelyekre, illetve az ifjúsági szervezetek és az otthon társadalmi ellenőrzés alatt állnak. Így az utca pozitív alternatívává válik A szubkultúrákat a szocializáció szemszögéből is meg lehet közelíteni. Ugyanis a fiatalok számára egyre több szocializációs útvonal alakul ki, mely őket a felnőtt társadalomba vezeti. Ugyanakkor a szubkultúrák elkülönülése, mintegy leképezi a felnőtt társadalom változásait is. A deviáns viselkedés formái: - az öngyilkosság, - az alkoholizmus, - a bűnözés, - a kábítószer-fogyasztás, - a mentális betegségek, - és a gyermek- és ifjúkori veszélyeztetettség. Minden pszichés

megnyilvánulásnak előtörténete van, érvényes ez a deviáns viselkedésre is. Ezeket a magatartásformákat nem a véletlen helyzet termeli ki, hanem mindig körülhatárolható, hogy mi vitte az egyént a deviáns magatartásra. A deviáns magatartás jellemző sajátosságai: • pszichés labilitás (depresszió, csökkent kötődés a társakhoz, tanuláshoz), 182 • impulzivitás (elkóborlás, iskolakerülés, kalandvágy), • agresszivitás (dühkitörések, tartós ellenkezés, támadás tárgyak és személyek ellen), • bűnözés. A deviáns magatartás általában hosszabb folyamat eredménye. Meg kell vizsgálni azokat az előjeleket, amelyek figyelmeztethetnek, hogy valami nincs rendben a gyermeknél. Minél hamarabb vesszük észre a problémát magatartásában, annál nagyobb az esély, hogy megfordítsuk a folyamatot. A deviáns magatartási formák hátterében szűkebb-tágabb környezetben meghúzódó okok találhatók. Rendszerint ezek mozgatják a

gyermekek viselkedését Éppen ezért nehéz eredményt elérni a magatartás megnyilvánulásában, ha ezeket az okokat nem tudjuk megváltoztatni. I.) A családi szocializáció deviáns viselkedésre hajlamosító hatásai: anya-gyermek kapcsolat nem megfelelő volta (érzelmi elhanyagoltság, szeretethiány), a helyes gondozás (táplálás, rend, szellemi tevékenykedtetés) hiányosságai, apa-gyermek kapcsolatban mutatkozó rendellenességek, testvérek közötti kapcsolat rendezetlensége (testvérféltékenység, irigység, érzelmi elzárkózás), • a nagyszülőkre vagy hozzátartozókra áthárított gondozás ártalmai (kettős nevelés, túlzott kényeztetés vagy túlzott szigor), • a szülők hiányos vagy hibás nevelése, • a rossz házasélet ártalmai, • a válással kapcsolatos ártó hatások, • a család züllött életmódja, • árvaság.  A jó család védelmet nyújt a tágabb környezetkárosító hatásai ellen. A diszfunkcionális család

viszont maga is kedvezőtlenül hat, s felerősíti a külső negatív hatásokat. • • • • II.) Nemcsak a család, de az iskolai körülmények, feltételek is vezető szerepet játszhatnak a viselkedésformák kialakulásában. Okok: túlméretezett tananyag és tantervi követelmények, kudarcok, a napi tanórák túl magas száma, házi feladatok túlméretezettsége, nem megfelelő pedagógus-tanuló kapcsolat, motiválatlanság a tanulásban, rossz iskolai- illetve osztálylégkör.  Ezek a tanulóban a menekülés sokféle formáját alakíthatják ki. • • • • • • 183 III.) Bizonyos tágabb környezeti hatások szintén szerepet játszhatnak a deviáns magatartás kialakulásában. • a gyermeket érő csábítások, • találkozás korcsoporti vagy idősebb gyermekekből álló galerikkal, csapatokkal, • vagy lakótelepi viszonyok.  Ha meg akarjuk változtatni a gyermek viselkedését, meg kell változtatnunk ezeket a háttérelemeket is. A

deviáns személyiségfejlődés szakaszai POPPER PÉTER szerint FÁZIS I. SZEMÉLYISÉGZAVAR Diffúz, nem Érzelmi éretlenség specifikus panaszok (vezető tünet, ennek rögzülése) (8-10 év) Szélsőséges reakciók II. Veszélyeztetettség (11-13 év) III. Deviáció (14-16 év) Szociális éretlenség Csökkent én-erők Rossz frusztrációs tolerancia (vezető tünet) Súrlódás, csábulékonyság (szökés, csavargás) Csökkent élményfeldolgozó készség Támadó reakciók Menekülő reakciók Normatív és értékorientációs zavar Támadás a Támadás környezet ellen önmaga ellen Menekülés a Menekülés környezetből önmagától Kriminalitás Csövezés Szubkultúrák Öngyilkosság Alkohol, drog Kiegészítés az ábrához: I. Diffúz, nem specifikus panaszok: Neurotikus tünetek: nyugtalanság, figyelemzavar (nappali álmodozás, „órán nem figyel”, fantázia-hazugságok), szorongás, gátoltság (Fontos: 1. nem a tünetből kell

kiindulni! 2 184 érzelmi elfogadás!), családi, beilleszkedési, önértékelési problémák, kapcsolatteremtési nehézségek. II. Veszélyeztetettség: Beilleszkedési képtelenség, teljesítményromlás, kritikátlan magatartás, támadó jellegű csoportképződés, elmagányosodás, extravagáns viselkedés. „Lop, csal, hazudik ” Azonos típusú konfliktushelyzetek megoldás nélkül. III. Deviáció: Legális közösségekkel való szembefordulás, szélsőséges támadó-menekülő reakciók, önsorsrontás. Fontos a megelőzés! A tünetek azért súlyosbodnak, mert nincs megelőzés a gyermek életében. Néhány vizsgálat a fiatalok szubkultúrájával kapcsolatban: 1. A chicagói iskola vizsgálata: A nagyváros egy élő organizmus, amely megbetegszik a fiatalok csoportosulásaitól, s így dezorganizáció jön létre. Később rájöttek, hogy a fiatalok szubkultúrái szervezetten működnek, szabályrendszerük van, csak eltérő társadalmi

szerveződésről van szó. 2. Az 1970-es évekig nálunk „nincsenek” efféle bajok A szocializmusban „minden rendben van”. A 70-es évektől a hivatalos politika is elismerte, hogy vannak szubkultúrák Magyarországon. Elkezdődtek Popper Péter kutatásai 3. A legintenzívebben Rácz József – az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa – vizsgálta ezeket a csoportokat. 1980-1985 között 234 fiatal (csövesek és punkok) körében folytatott vizsgálatot, melyet Forgács Évával publikált "Az iskola hatása a marginális ifjúsági csoportokra" címmel. A vizsgált kérdés: hogyan alakítják öltözködésüket, térhasználatukat, társulási formáikat. A kutatás módszerei: résztvevő megfigyelés, illetve etnográfiai kutatás (vagyis a kutató beépül a csoport életébe, részese a csoportfolyamatoknak). A vizsgálat eredményei: - A punkok körében több a csak 8 általánost végzett, ők sokkal rosszabbul érzik magukat az iskolában,

mint a csövesek; megkérdőjelezik az iskola, a tanulás értelmét, mert egyrészt kilátástalannak tartják az elhelyezkedés lehetőségét az iskola elvégzése után, másrészt az alacsony bérek miatt az előre jutás lehetőségét is. - A tanárokhoz fűződő viszony a gyerekek 45%-ánál ellenséges, 32%-ánál közömbös, 23%-uk kedveli a tanárait, de a tanár-diák viszonyt leginkább a kölcsönös távolságtartás jellemzi. - A fiatalok minősítése, elkülönítése, kirekesztése gyakoribb a középfokú intézményekben. A minősítés oka az öltözködésük, a hajviseletük, az iskolán kívüli szabadidő eltöltésük és társaságuk, az iskolán belüli viselkedésük, rendbontásuk. 185 - A minősítés akkor válik teljessé, ha a fiatal elköveti a balhét. Az iskola kétféleképpen viszonyul a diákhoz: vagy utána nyúl a diáknak vagy szankcionálja, esetleg kizárja az iskolai közösségből. A cikk írói szerint törekedni kell arra, hogy

növeljük a fiatalok oktatási rendszer iránti elkötelezettségét az osztályközösség tevékenységében és az iskolai programokban való részvétel fokozásával. Ezen túl az iskoláknak olyan tudás közvetítése is feladata kell, hogy legyen, amely lehetővé teszi a kudarcok kiküszöbölését. Punkok vizsgálata: Ez zártabb csoportosulás, vállaltabb ellenálló magatartás jellemző rájuk. A bekerülés feltételhez kötött. Rettenetes fekete pesszimizmus jellemző rájuk (Alkohol, szipuzás, tabletták veszélye) Tapasztalatok: A fiatalok azért csoportosulnak ilyenképpen, mert valahová tartozni akarnak. Máshol nem értik meg őket Nem tartják véglegesnek ezt az állapotot A csoport együttlétében van a lényeg, a közös élményekben és egymás társaságában. Szubkultúrák, csoportba sodródás, a fiatalok háttere: 1. Szubkultúrák: csövesek, punkok, szekták, hajléktalanok (akik nem minden esetben választják önszántukból ezen életmódot,

legtöbbször ebbe a helyzetbe kerülnek), más csoportok: hippi, skinhead, rock kedvelő stb. 2. A csoportba sodródás okai: szociális problémák, közösségkeresés, devianciák miatt kapcsolatba kerülnek a peremcsoportokkal. A csoportba kerülés inkább egyénileg (legjobb baráttal esetleg), mint csoportosan (osztálytársak, lakóhelyi barátokkal) történik. A csövesekhez kerülés okai általában: vidékről a városba kerülés, otthonról elszökés, korai csavargás. A punkokhoz kerülés okai: korai csavargás, idősebbek példáját követő választás miatt. 3. A fiatalok szociális, mentális háttere: (felmérés alapján) Az 1980-85 közötti interjú alapján, melyben szubkulturális csoportokat kerestek fel. A vizsgálat eredményeképpen kiderült, hogy a rossz szociális, mentális hátterű fiatalok sokkal veszélyeztetettebbek! • családi háttér: az ilyen csoportokba került fiatalok többsége csonkacsaládban nevelkedett (elváltak, szülők

halála), • a családban előforduló főbb devianciák: alkoholizálás, öngyilkosság, ideg- és elme-betegség, • nevelési légkör: általában elhanyagoló, hideg-engedékeny nevelés, • lakás, lakhatás: legtöbben otthonukban, vagy rokonoknál élnek, de sokan alkalmi vagy rendszeres csövezést folytatnak, • a fiatalok foglalkozása: túlnyomó részt betanított- vagy segédmunkás, szakmunkás, • iskolai végzettség: legtöbbjük csak 8 általánost végeztek (+ tanfolyam), sokan szakmunkás végzettségűek, és magas az olyanok száma, aki félbehagyta a középiskolát. • droghasználat: nagyjából egyenlő a rendszeres drogfogyasztók, és a droggal nem élők aránya, az alkalmi drogosok elenyésző számban vannak, • ivási szokások: legtöbbjük rendszeresen iszik, sokan alkalmanként, • pszichés problémák: súlyos pszichés zavarokkal küzdenek a legtöbben, sokuk öngyilkossági kísérletet próbált, és sokan valamilyen kórházi kezelés

alatt állnak. Prevenciós lehetőségek 186 Az elkövetkezendő időkben egymás mellett léteznek a különböző ifjúsági szubkultúrák és a szubkulturális részvétel hangsúlyozódásához hozzájárulnak bizonyos intézményesülési folyamatok: pl. a rockklubok, alternatív ifjúsági szórakozó helyek, kazetta és újság kiadók, stb. A prevenció a társadalmi intervenció lehetséges útjai a marginális szubkultúrákban jelentkező „devianciákkal” kapcsolatban. Néhány lehetséges prevenciós és intervenciós lehetőség: Lényeges momentumok: – hogyan definiálják a problémát? – hogyan történik a megoldás?  Ezek alapján kezelés és szolgáltatás jellegű intervenciókkal találkozhatunk. Kezelés A kezelés modell alapján speciális „problémáról” van szó, ennek leküzdéséhez egyedi tevékenységre, speciálisan képzett személyzetre van szükség. A probléma megjelenhet: • deficitként (amikor az egyénben valami hiányzik

vagy gyengén fejlett, pl. galeri tagok, narkósok, éretlen személyiségek) • differenciaként (amikor az egyén a saját (szub) kultúrájában jól szocializált, de más kultúra szempontjából nem az). Szolgáltatás A szolgáltatás modell szerint a probléma nem specifikálható, így az intervenció sem előre tervezhető. Az individualizált szolgáltatásnak a kliens egyéni szükségleteivel kell találkoznia, ebből adódóan a személyzet nem is lehet erre mindig alkalmas. A cél itt: az, hogy a személyzet a különböző közösségi és humán szolgáltatásokat a kliens érdekében koordinálja. A szociális és közösségi intervenció célja: - A probléma deficitként való értelmezése esetén az egyenlő szintre hozás, - a probléma differenciaként való értelmezése esetén a sok-féleség fenntartása. (Az előbbi a kulturális homogenizáció, az utóbbi a kulturális pluralizáció.) A szociális és közösségi intervenciók a mentálhigiénés

fogalomrendszerben a másodlagos prevenció területén helyezkedik el. A közösségi mentálhigiénés megközelítések módszerei: • társadalompolitika, • szociális gondozás, • közösségi mentálhigiénés megközelítések, • spontán kezdeményezések, • terápiás közösségek. Az ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatos magyarországi társadalmi intervenciók: 187 Korábban a rendőrségi feloszlatás, ellenőrzés és a fiatalok kiemelése (a szubkultúrából és a környezetükből) volt a fő intervenciós módszer. Ezt követően pedig a gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerébe kényszerülnek, ahol a nagy létszámú intézményekben próbálkoznak meg reszocializálásukkal, javító-nevelésükkel. A kiemelést megelőzheti az iskola vagy a gyámügyi szervek által kezdeményezhető „veszélyeztetetté” nyilvánítás. Ebben az esetben preventív társadalompolitikai beavatkozásokra is sor kerülhet (pl. nevelési segély) Egy

újabb próbálkozás során társadalompolitikai, családgondozói eszközökkel előzték meg a veszélyeztetett fiatalok állami gondozásba kerülését. Ebbe a munkába bekapcsolódtak más intézmények is: nevelési tanácsadó, pártfogói hálózat, egészségügyi intézmények. Az iskola és az ott dolgozók feladatai a prevenció területén: • Az iskola megelőzheti azt, hogy feltételrendszerével, légkörével maga is közvetlen kiváltó okként szerepeljen a deviancia kialakulásában. • Fontos, hogy a kallódó, csavargó életmód ki se alakuljon, ezért az iskolának olyan szabadidős programokat kell szerveznie, ahol ezeknek a gyerekeknek megszűnik a feleslegessé vált érzésük. A szociálpedagógus feladata a prevenció területén: • A tájékozódás. Megismerni az adott intézmény összetételét, szerkezetét • A fiatalok helyzetének felmérése, kérdőívekkel, beszélgetéssel, osztályfőnöki órákon való részvétellel,

családlátogatással. • A marginalizálódott, deviáns vagy szubkultúrákhoz tartozó fiatalokkal felvenni a kapcsolatot. • Esetkezelés, beszélgetés a fiatalokkal, ok-feltárás. • Meg kell próbálni korrigálni a család és más tényezők által tévútra vitt gyermeki személyiségfejlődést. • Az érzelmileg elzárt, ellenállásban lévő gyermekek érzelmi oldása, rokonszenvének és bizalmának a megnyerése. Enélkül nincs esély arra, hogy ellensúlyozni tudjuk az egyéb kedvezőtlen hatásukat. • A korrekciós beavatkozás igazán csak a családdal való közös erőfeszítéssel lehet eredményes. Állandó felvilágosító munkára és kapcsolattartás elengedhetetlen • Programok készítése. • Önismereti csoport, drámás csoport létrehozása ilyen fiatalokkal. (96/2000. (XII1) Országgyűlési határozat: Nemzeti Kábítószer-ellenes Stratégiai Program Elsősorban a kábítószerrel foglalkozik, de nem lehet elválasztani az alkoholtól,

dohányzástól. A stratégiának 1 általános és 4 fő célja van: Kiemelt fontosságú: az emberi méltóság, a testi-lelki-szociális jólét, az alkotóképesség. Fő célok: 1. Váljon a társadalom érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt 2. Esélyt teremtsen arra, hogy a fiatalok képesek legyenek visszautasítani 3. Segíteni kell a drogproblémával küzdő egyéneket, csoportokat 4. Csökkenteni kell a droghoz való hozzáférési lehetőségeket Vannak hosszú távú, középtávú és rövidtávú célok: - Drogmentes szórakozási lehetőségek teremtése (helyi-saját stratégiák kidolgozása). - Az intézményrendszer felmérése, értékelése (a problémához kapcsolódóan). - Ki kell alakítani a gyógyult betegek szociális támogató rendszerét. - Helyi prevenciós szolgáltatásokat kell létesíteni. 188 Lényeges prevenciók: 1. Rövid távú: felmérések a droghasználókról és prevenciós program számukra. 2. Középtávú:

egyéniségfejlesztés 3. Hosszú távú: csökkentetni kell a droghasználók számát Az ifjúsági szubkultúrák, devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái a.) norma, normaszegés, konformitás, nonkonformitás: A társadalomban az emberek normák / szabályok összessége / szabályok szerint élnek. Ezeket a szabályokat az egyének többsége elfogadja, kisebb része elutasítja Norma = viselkedési, magatartási szabály, amit egy társadalomban be kell tartani. Ha az egyén, aki tud alkalmazkodni ezekhez a normákhoz KONFORM, akik nem tudnak alkalmazkodni NONKONFORM. Normaszegés = az aki ezeket a szabályokat elutasítja, nem tartja be. Van POZITÍV NORMASZEGÉS: elveti a régit, de képes újat teremteni helyette. Van NEGATÍV NORMASZEGÉS: ilyen pl. a deviancia Konformitás: a latin conformare szóból származik, jelentése: alkalmazkodni. b.) kultúra, szubkultúra, ifjúsági szubkultúra, szubkultúra elmélet Kultúra: egy nemzet által felhalmozott tárgyi,

szellemi értékek összessége. Szubkultúra: az intézményesen támogatott és elfogadott kultúra rendszerek értékeit elutasító, gyakran azzal szemben álló, sokszor deviánsnak minősített viselkedési formák összessége. Ifjúsági szubkultúra: általában a társadalom alsó rétegeiből kikerült fiatalok csoportjait jelenti. Olyan csoportosulás, amelyek működésükben , társadalom felé való fordulásukban eltérést mutatnak az átlagtól. A 80-as évtized első jellegzetes szubkultúrája a csövesek, majd a punkok és a skinheadek. Szubkultúra elmélet: azt gondolták a fiatalok csoportosulásairól, hogy mindenképpen van egy domináns kultúra és a szubkultúra ezzel ellentétben szerveződik. A domináns kultúrát nem fogadják el a fiatalok, hanem ellene létrehoznak egy más kultúrát. c.) deviancia, deviáns jelenségek, társadalom stigmái Deviancia: társadalmi beilleszkedési zavar. Negatív normaszegés, letérés az útról Vannak emberek,

akik vagy nem akarják, vagy nem tudják betartani a normákat. Van pozitív normaszegés: az ember úgy szegi meg a szabályokat, normákat, hogy közben újakat teremt. Ez jó az emberiségnek 189 Stigma: megbélyegzést jelent. Van negatív normaszegés, melynek 3 jellegzetessége van: a., a társadalom többsége elítéli, b., tömegesen van jelen, c., ön és közveszélyesnek minősül Miért lesznek deviánssá az emberek? 1., létfenntartási problémák, 2., emberi kapcsolatok hiánya, 3., családi problémák, 4., nem ért egyet az egyén a fennálló gazdasági és társadalmi rendszerrel, 5., kíváncsiság, 6., rossz családi körülmények A deviancia egyfajta megoldási lehetőség az ember számára, amikor úgy érzi, hogy egyedül maradt, nem számíthat senkire. A szociológia a deviáns viselkedés előfordulásainak okait 2 nagy csoportba sorolja: a., azok az elméletek, amely az egyén, a család, más elsődleges csoportok szintjén, b., azok az elméletek,

amely a társadalom egészének szintjén keresik a deviancia okait Deviáns jelenséggé az lesz, amit a társadalom annak minősít. 1.) Az akut feszültséghelyzet szerepe: amikor egyes emberek életében azokat az okokat keressük, amelyek a deviáns magatartás kialakulásában szerepet játszottak, akkor szinte minden esetben fel lehet fedezni valamilyen akut feszültséghelyzetet. Pl: öngyilkosság esetében az elmagányosodást, alkoholizmus mögött a ff és női kapcsolat megromlása állhat. 2.) Szocializáció zavarai: az akut stresszhelyzet azonban csak a közvetlen kiváltó tényező. Meg kell keresnünk mögötte, a mélyebben fekvő okokat A deviáns viselkedést tanúsító személy nem képes a feszültségeket elviselni, azt okozó helyzeteket megoldani. E feszültségek megoldásához, elviseléséhez egészségesen fejlődött , érett személyiség szükséges. Az egészséges személyiségfejlődéshez, szocializációhoz, harmonikus családi háttér és

kortársakkal való jó kapcsolatok kívánatosak. Ha ezek hiányoznak szocializációs és személyiségfejlődési zavarok léphetnek fel. 3.) A környezet kulturális normái és értékei: a különböző viselkedési normákat illetően eltérő normák és értékek élhetnek egy-egy kisközösség kultúrájában . Pl egyik helyen 190 súlyosan elítélik a lerészegedést, máshol nemcsak elnézik, hanem bizonyos helyzetekben szinte előírják. 4.) Anómia elmélete Durkheim nevéhez fűződik: leszögezi, hogy az öngyilkosság okait kereshetjük a kérdéses személy lelki alkatában vagy közvetlen környezetében, de az adott társadalmon belüli gyakoriságot csakis a társadalom egészének jellemzőivel lehet megmagyarázni. Anómia = a társadalmi normák meggyengülésének állapota Az ilyen magyarázat céljára fogalmazta meg az anómia elméletét. Merton: 1930. új anómia elmélet Szerinte az anómia helyzet erősebb a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű

rétegeiben és ezzel magyarázható , hogy ott gyakoribb a deviáns viselkedés. 5.) Minősítési vagy cikkezési elmélet: 1960-as években jelent meg ez az elmélet Ezen elmélet szerint a társadalomnak, valamint az erre kijelölt társadalmi intézménynek / rendőrség, bíróság, pszichátriai intézmény / reakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés vagy személy deviánsnak minősül. II. Deviáns jelenségek Magyarországon A., Öngyilkosság: a statisztika által kimutatott öngyilkossági arányszám 1960 óta Magyarországon a legmagasabb. Azért kell a statisztikailag kimutatott kifejezést hozzátenni, mert nem minden fejlett ország közöl adatokat, nem biztos, hogy minden ország öngyilkossági adatai egyforma pontosak, / elhallgatják 1960-as-80-as években magas az arány, 90-es évektől stagnál. Magyarországon Bács-Kiskun, Csongrád, Jász - Nagykun - Szolnok, Szabolcs-Szatmár - Bereg vezet. Nemek szerint: több a férfi, mint a nő. Az öngyilkosok

2/3-a férfi Családi állapot szerint: egyedül élők között gyakoribb. Életkor szerint: együtt nő az életkorral. Durkheim volt aki az öngyilkossággal foglalkozott. Fő műve: Az öngyilkosság. Kiindulási tételei: - az öngyilkosságnak társadalmi természete van, hullámokban jelentkezik, az egyes társadalmaknak meghatározott hajlamuk van az öngyilkosságra. 191 Hipotézise: a jelenség oka a társadalmi kapcsolatokban keresendő. Megcáfolja művében, hogy a társadalmon kívüli tényezőknek szerepe lenne az öngyilkosság trendjének alakulásában, elkövetésében. Az öngyilkosság fajtái: 1., egoista öngyilkosság: gyengén integrált társadalomban alakul ki Az egoista öngyilkos nem látja az élet értelmét. 2., altruista öngyilkosság: túlintegrált társadalomban alakul ki Az altruista öngyilkos a földi életen kívül látja az élet értelmét. 3., anómiás öngyilkosság: felbomlik a régi értékrendszer, nincs még új, tehát

normanélküliség van. Az anómiás öngyilkos elveszítette tevékenysége szabályozóit B., Alkoholizmus: alkoholista az, aki függőségbe kerül az alkohollal Az alkohol elkezdi leépíteni a szervezetet. A nők és a gyerekek különösen veszélyeztettek Nőtt a női alkoholisták száma. Magyarország borivó nemzetből sör és égetett szeszesital fogyasztó nemzetté vált. Magyarországon 800 ezer és 1 millió közé esik az alkoholisták száma Az elmúlt 10 évben megduplázódott az alkoholisták száma. Magyarország 5-7 Helyen áll az alkoholizmus elterjedésének nemzetközi sorrendjében. Előfordulása: 1., leggyakoribb a felnőtt koruk derekán levő ff között 2., a nők körében egyre inkább terjed 3., a korösszetétel fiatalodik / ballagás, felavató ünnepségek / Hogyan válik valaki alkoholistává? LINEÁRIS SZAKASZ ÖRDÖGI KÖR 1., találkozik az egyén az alkohollal 1., Farmakológiai, vegyi kör: a szervezet fokozatosan hozzászokik az

alkoholhoz, kialakul a függőség. 2., próbálkozás szakasza 2., Önszabályozás gyengül: elveszíti saját cselekedete felett a kontrollt. 3., használat kiegyensúlyozott integrált 3., Pszichés ördögi kör: érvényesül az alkohol feszültségoldó hatása. 192 4., mértékvesztett használat 4., Szociális ördögi kör: az emberi kapcsolatok szétmennek, tovább nő az ivás. 5., kialakul a függőség 3., Bűnözés: Magyarország a fejlett országok között a közepes vagy valamivel alacsonyabb bűnözési intenzitású országok közé tartozik. A bűnelkövetők többsége férfi, a fiatal férfi túlsúlyban van. A bűncselekmények számának 30%-át már nem is jelentik az emberek. Több a bűneset, mint amit feltárnak A bűncselekmények száma 200000-ről 500000-re nőtt. A bűnözés szervetté vált A bűnözés kialakulásának okai: 1., személyiségzavarok, 2., családi-szocializáció zavar 3., környezeti hatás pl: kortárscsoport

Serdülőkorban gyakori a csoportos elkövetés. 4.) Kábítószerezés: az ifjak devianciája A kábítószerezés szakaszai: a., 1960-as évek: a fiatalok virtusból próbálták ki a drogot Az élvezete, a cinkosság, összetartozás eszköze volt ekkor a drog. Főleg a fővárosban, nagyvárosban lakók éltek vele A fogyasztás módja: szórakozóhelyeken tablettára alkoholt ittak. b., 1970-es évek elején történt a robbanás a drogfogyasztásban Magyarországon A drogfogyasztási szokásokban változás következett be. A fiatalok a menekülés, a társadalommal szembeni passzív ellenállás eszközének tekintették. A kemény drog kezd elterjedni a kisvárosban is. c., Ma már a drog árucikké lett Inkább unalomból, kíváncsiságból próbálják ki a fiatalok. Magyarországon 100 ezres nagyságrendre növekedett. Két formája fordul elő: a., szipuzás: /ragasztó, oldószerek belégzése már általános iskolás korban / b., különféle gyógyszerek nagy

mennyiségű vagy alkohollal kombinált fogyasztása Két csoportot céloz meg: a., gazdag szeretett hiányos ifjak, b., halmozottan hátrányosakbűnöznek is mert kell a pénz DROGSTRATÉGIAI PROGRAM: 96/2000. Országgyűlési határozat 193 A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére. Magyarországon a 90-es évek óta növekszik a drogokat kipróbálók, rendszeres drogfogyasztók, drogfüggők, illetve a drogfogyasztással összefüggő halál esetek száma. Ez tette szükségessé a drogstratégiai program kidolgozását, amelyet a magyar parlament 1996ban fogadott el Magyarországra nézve. A program legfontosabb céljai: 1., Nagyon fontos szerepet a kábítószer probléma visszaszorításában az együttműködés, a közösség. 2., Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására, és a drogok visszautasításra. Ez szolgálja a

megelőzést 3., Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket, családokat: Pl. szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció 4., Csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét Mi szociálpedagógusok a megelőzés színterén tevékenykedünk. A program felsorolja a prevenciós színtereket: a.) család: fontos, hogy a családtagok váljanak alkalmassá arra, hogy a nevelési feladataik között a drogmentes életre felkészítsenek. A szülők közvetítsenek olyan értékeket, normákat, melyek a drogmentes élet előnyeit tartalmazzák, képessé teszik a gyermekeket a konstruktív életstílus kialakítására, drogok elutasítására. b.) iskola: Az iskolai drog prevenció elsődleges prevenció Fontos a beavatkozás, általában megfelelő, külső szakemberek bevonásával. Pl iskolaorvos, védőnő, pszichológus, nevelési tanácsadó, drogambulancia. Cél: az, hogy a fiatalok mit csináljanak, miközben annak

tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak. Vannak ún. kurrikulumszerű programok: az iskolai tananyagba, illetve az osztályfőnöki órák anyagába illeszkedő tanmenet az egészségfejlesztés, drog prevenció témakörben. Nem kurrikulumszerű programok: Egészséges Nap, Drogellenes nap, típusú programok. A drogokról folyó kommunikációt segítik elő 194 c., Szabadidő: az iskolába járó fiatalok szabadidős program során végzett prevenció, a veszélyeztetett fiatalok / pl. lógósok, iskolából kimaradók / számára alkalmazott prevenciós programok tartoznak ide. Ki kell emelni a sport szerepét Pl éjszakai kosárlabda mérkőzések / közösségformáló szerepe is van az egészség fejlesztésen túl / d., Egyházak: fontos szerepet játszik az egészséges életstílus kialakításában e., Média: a probléma iránti fogékonyságot növeli Egyes esetekben azonban megfelelő médiaeszközök felhasználásával preventív hatásuk is lehet. A

média ugyanakkor olyan üzeneteket is közvetíthet, amelyek közvetve vagy közvetlenül felhívhatják a fiatalokat a droghasználatra. Szükséges ezeknek a hatsoknak a kivédése, az ilyen média üzenetek korlátozása, a drogmentes értékeket közvetítő médiahatások erkölcsi , közösségi támogatása. f., Rendőrség: DADA program oktatása 5.) Mentális betegségek: pl: pszichopátiák, neurózis, pszichózis III. Ifjúsági szubkultúrák Néhány vizsgálat a fiatalok szubkultúrájával kapcsolatban: 1. A chicagói iskola vizsgálata: A nagyváros egy élő organizmus, amely megbetegszik a fiatalok csoportosulásaitól, s így dezorganizáció jön létre. Később rájöttek, hogy a fiatalok szubkultúrái szervezetten működnek, szabályrendszerük van, csak eltérő társadalmi szerveződésről van szó. 2., Az 1970-es évekig nálunk „nincsenek” efféle bajok A szocializmusban „minden rendben van”. A 70-es évektől a hivatalos politika is

elismerte, hogy vannak szubkultúrák Magyarországon. Elkezdődtek Popper Péter kutatásai 3.,A legintenzívebben Rácz József – az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa – vizsgálta ezeket a csoportokat. 1985-ben azt vizsgálták, hogy mit csinálnak a csövesek az aluljárókban. 234 fiatallal folytatott vizsgálatot A vizsgált kérdés: hogyan alakítják öltözködésüket, térhasználatukat, társulási formáikat. A kutatás módszerei: résztvevő 195 megfigyelés, illetve etnográfiai kutatás (vagyis a kutató beépül a csoport életébe, részese a csoportfolyamatoknak). 4., Punkok vizsgálata: Ez zártabb csoportosulás, vállaltabb ellenálló magatartás jellemző rájuk. A bekerülés feltételhez kötött Rettenetes fekete pesszimizmus jellemző rájuk (Alkohol, szipuzás, tabletták veszélye.) Tapasztalatok: A fiatalok azért csoportosulnak ilyenképpen, mert valahová tartozni akarnak. Máshol nem értik meg őket Nem tartják véglegesnek ezt

az állapotot A csoport együttlétében van a lényeg, a közös élményekben és egymás társaságában. Szubkultúrák, csoportba sodródás, a fiatalok háttere: Míg egy fiatal eljut a marginalizálódásig, devianciáig kudarcok sorozata éri: iskolai problémák, családi légkör elégtelensége, szeretetlenség, kilátástalan jövő, nyelvi nehézségek / rossz kommunikáció , nem érti mit akar a másik /. Tehát a problémák kialakulásában elsődleges / családi / és/vagy másodlagos / iskola, tágabb környezet / szocializációs közegek mulasztásai és káros hatásai a felelősek. A serdülőkor a gyermek legellentmondásosabb korszaka. Megváltozik a szülőkhöz való viszonya is, eléggé konfliktusos lesz. Ez az ún szülőről való leválás szakasza, amikor a kortársak lesznek a legfontosabbak, a szülő háttérbe kerül. A serdülő önállósodni akar A szülők ilyenkor követik el a legnagyobb hibát a nevelésben: melynek következménye lehet

különböző normatív és értékorientációs zavar kialakulása. Az ebben szenvedő egyén menekül a környezetétől, önmagától, melynek eredménye lehet a csövezés, a skinhead csoportokhoz, szektákhoz való csatlakozás és a devianciák kialakulása. 1., Szubkultúrák: csövesek, punkok, szekták, hajléktalanok (akik nem minden esetben választják önszántukból ezen életmódot, legtöbbször ebbe a helyzetbe kerülnek), más csoportok: hippi, skinhead, rock kedvelőstb. 2., A csoportba sodródás okai: szociális problémák, közösségkeresés, devianciák miatt kapcsolatba kerülnek a peremcsoportokkal. A csoportba kerülés inkább egyénileg (legjobb baráttal esetleg), mint csoportosan (osztálytársak, lakóhelyi barátokkal) történik. A csövesekhez kerülés okai általában: vidékről a városba kerülés, otthonról elszökés, korai csavargás. A punkokhoz kerülés okai: korai csavargás, idősebbek példáját követő választás miatt. 196

3.,A fiatalok szociális, mentális háttere: (felmérés alapján) Az 1980-85 közötti interjú alapján, melyben szubkulturális csoportokat kerestek fel. A vizsgálat eredményeképpen kiderült, hogy a rossz szociális, mentális hátterű fiatalok sokkal veszélyeztetettebbek! • családi háttér: az ilyen csoportokba került fiatalok többsége csonka családban nevelkedett (elváltak, szülők halála), • a családban előforduló főbb devianciák: alkoholizálás, öngyilkosság, ideg- és elme-betegség, • nevelési légkör: általában elhanyagoló, hideg-engedékeny nevelés, • lakás, lakhatás: legtöbben otthonukban, vagy rokonoknál élnek, de sokan alkalmi vagy rendszeres csövezést folytatnak, • a fiatalok foglalkozása: túlnyomó részt betanított- vagy segédmunkás, szakmunkás, • iskolai végzettség: legtöbbjük csak 8 általánost végeztek (+ tanfolyam), sokan szakmunkás végzettségűek, és magas az olyanok száma, aki

félbehagyta a középiskolát. • droghasználat: nagyjából egyenlő a rendszeres drogfogyasztók, és a droggal nem élők aránya, az alkalmi drogosok elenyésző számban vannak, • ivási szokások: legtöbbjük rendszeresen iszik, sokan alkalmanként, • pszichés problémák: súlyos pszichés zavarokkal küzdenek a legtöbben, sokuk öngyilkossági kísérletet próbált, és sokan valamilyen kórházi kezelés alatt állnak. A csöves és a punk csoportok jellemzői: Életmód: CSÖVES PUNK csöves punk rock koncert punk koncert szabadidő eltöltése, találkozóhelyek közös zenekar szervezése, vagy a körüli szerveződés Identitásk kis mértékű kifejezettebb Témák: közösségi agresszív, férfias témák – erőszak eresés: kultusz Kapcsola t: szociális kontroll kialakultabb, csoportjaik stabilabbak 197 Szervező dés: kisebb, zártabb kis csoport, ami a zenélés köré csoportok, ami klubok köré szerveződik.

szerveződik. A csöves és skinhead egyén semmilyen értékkel nem bír. A szekták, mint szubkulturális jelenségek: 1., Sátánizmus, mint szekta képviselőire jellemző a fekete öltözék, a különféle rituálék, állatkínzás, verekedés. Viselkedésük az istenhívők teljes tagadására épül 2., Szaentológia szekta: a hivatalos normarendszer ellen működik Ez a közösség tagjait izolálja a megszokott baráti körtől, megtiltja a külső barátkozást, azt hirdeti a közéjük csalogatott fiatalok számára, hogy nem kell tanulni, nem kell a családhoz tartozni. A SZOCIÁLPEDAGÓGUS FELADATAI SZUBKULTÚRÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ FIATALOKKAL 1., A szociálpedagógusnak elsősorban a prevenció területén, a megelőzésben van fontos szerepe. - az iskola megelőzheti azt, hogy feltételrendszerével, légkörével maga is közvetlen kiváltó okként szerepeljen a deviancia kialakulásában - meg kell próbálni korrigálni a család és más tényezők által tévútra

vitt gyermeki személyiségfejlődést. Az érzelmileg elzárt, ellenállásban lévő gyermekek érzelmi oldása, rokonszenvének és bizalmának a megnyerése. Enélkül nincs esély arra, hogy ellensúlyozni tudjuk az egyéb kedvezőtlen hatásukat. A korrekciós beavatkozás igazán csak a családdal való közös erőfeszítéssel lehet eredményes. Állandó felvilágosító munkára és kapcsolattartás elengedhetetlen. A szociálpedagógus feladata a tájékozódás. Megismerni az adott intézmény összetételét, szerkezetét. A fiatalok helyzetének felmérése, kérdőívekkel, beszélgetéssel, osztályfőnöki órákon való részvétellel, családlátogatással. A marginalizálódott, deviáns vagy szubkultúrákhoz tartozó fiatalokkal felvenni a kapcsolatot. Esetkezelés, beszélgetés a fiatalokkal, ok-feltárás Programok készítése Önismereti csoport, drámás csoport létrehozása ilyen fiatalokkal. 198 2., A kapcsolati zavarok megelőzése illetve

megszüntetése / szülő-gyerek, pedagógus gyerek között / illetve a tanulási zavarok megelőzése illetve megszüntetése: Az ilyen gyerekek jórészt elmaradnak az ismeretek elsajátításában, a szociális tanulásban. Egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkozással, pozitív érzelmű támogatással és megfelelő szakemberhez való eljuttatással lehet segíteni a kapcsolati javulást, ezáltal rendszerint a teljesítmény is javul. 3., A segítés folyamatában a gyermeket PARTNERKÉNT kell tekinteni Szorongást csökkentő, érzelmi megerősítést, szeretet, támaszt kell nyújtani. Megfelelő tevékenységhez kell segíteni, / pl. agresszív gyerek--- küzdő sport /, mely levezet a feszültséget és kapcsolatteremtéshez is jó lehetőség. 4., Fontos, hogy a gyermek visszanyerje lelki egyensúlyát, önbizalmát A szociálpedagógus kapocs lehet a gyerek - szülő - iskola között. A családot szociálisan kell segíteni, fontos , hogy a gyerek tanuljon. 5., A

szociálpedagógus ezeken a fiatalokon RESZOCIALIZÁCIÓVAL segíthet Pl egyéni és csoport programok szervezése a szűkebb illetve a tágabb társadalmi környezet bevonásával. A reszocializáció három területe: az előgondozás, intenzív gondozás, utógondozás. A SZABADIDŐS PROGRAMOK SZERVEZÉSE A szabadidő kategória önkéntességen alapul, a kultúra kategóriába tartozik. A szabadidő szervezés célja: a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, ezáltal a szubkultúrák, a devianciák kialakulásának megakadályozása. A napirend, a későbbi életmód helyes megszervezésében kiemelt szerepe van a családnak. Itt válik a gyermek szociális lénnyé, itt tanulja meg a társadalomban érvényes alapvető normákat, szokásokat, viselkedésmódokat, itt teremtődnek meg a fejlődés értelmi, érzelmi és morális bázisa. Abban a családban, ahol a szabadidő eltöltés értéktudati elemet képvisel, ott működik ez a családi funkció. Ahol nem

találkoznak ilyen értéktudati elemmel, ott a szülő nem mutat példát az önművelésre, felüdülésre, erőgyűjtésre. Nincs sem ideje, sem ereje arra, hogy együtt foglalatoskodjék gyermekeivel, fejlesztő tevékenységet szervezzen számukra. A gyermekek 20%-ánál nem figyelhető meg irányítás, csak a szabadidő 199 eltöltésének számonkérése. A gyermekek helytelen, egészségtelen napirendjének hátterében meghúzódó másik tényező sok esetben az, hogy maguk a szülők sem tudják, hogyan kell értelmesen, igényesen eltölteni a szabadidőt, mert őket sem tanították meg erre. Amennyiben a szülőknek nincs motivációs bázisa a szabadidő kulturált, együttes eltöltésére, nem várható el, hogy ez gyermekében kifejlődjék. A helyes szabadidős szokások kialakításában segíthet a családoknak a közművelődési intézmény, a pedagógus, a szociálpedagógus. A fiatalok szubkultúrákhoz való csapódásának sokféle oka lehet (családi,

társadalmi). Ebben a korban jelentős szerepet játszik a fiatalok életében a kortárscsoport, a valakihez tartozás, az elismerés, a megfelelés és elfogadás érzése. A célvesztett, kiábrándult, unatkozó gyermekek galerikbe való csapódása figyelhető meg. Olyan értékeket, programokat kell szervezni számukra, amely révén megszűnik feleslegessé vált érzésük. Ezért fontos feladata a szociálpedagógusnak a szabadidőprogramok szervezése. A SZOCIÁLPEDAGÓGUS FELADATAI A SZABADIDŐ MEGSZERVEZÉSÉBEN • a gyengébb tanulók számára korrepetálás megszervezése, • délutáni szakkörök megszervezése, • sportrendezvények, versenyek az egészségmegőrzés keretében, • a szülők bevonása az iskola életébe – a szülő-gyermek részére közös rendezvényeket szervezni, • önismereti csoport alakítása problémás gyermeknek, • drámás csoportok szervezése a problémás gyermeknek, • a diákok tanácsot kaphatnának tőle a

szabadidő jobb, hasznosabb felhasználásához, • közművelődési intézmények felé irányítaná a gyermeket, • művelődési intézmények programjait hozná be az iskolába, • pihentető, regeneráló programokat szervezne. • felmérésekkel a gyermekek igénye felől tájékozódna, • pszichoszociális felméréseket készítene, ami segítené az iskolát abban, hogy a problémát mélységében, teljességében felmérje, • az egyes osztályokon belül (korcsoportokon) feltárt hiányosságok, és a gyermekek igénye alapján a szülőkkel ismertetni a problémát. Így maguk a szülők is 200 ismereteket szerezhetnének, illetve ajánlásokat kaphatnának saját és gyermekük szabadidejének hasznosabb és hatékonyabb eltöltéséhez. IV.A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben a., Elsődleges: mielőtt kialakul a deviáns viselkedés, a feladata: tájékoztatás, felvilágosító előadások megszervezése, szórólapok

terjesztése. b., Másodlagos: a veszélyeztetettség kialakulásakor, ha már kialakult, ne romoljon tovább. c., Harmadlagos: rehabilitáció Mit tehet a szociálpedagógus? Felismeri, szűri pályák feltérképezése pályaválasztáskor, erőforrások felkutatatása, egyéni fejlesztés, szociális segítség felajánlása, aktometria, szociometriai vizsgálatok. 14. tétel A mentálhigiénés szemlélet érvényesítése a szociálpedagógus munkájában. A gyermekbántalmazás megelőzése. VÁZLAT I. A mentálhigiéné fogalma, általános jellemzői, célja a. Buda Béla meghatározása szerint II. A pedagógusok lelki egészségvédelmét biztosító tevékenységek a. Mentálhigiénés konzultációk, Caplan 4 típusa  esetközpontú vagy kliensközpontú konzultáció  pedagógusközpontú konzultáció 201  pedagógusközpontú adminisztratív konzultáció  programközpontú adminisztratív konzultáció b. Esetmegbeszélő csoportok,

Bálint csoport c. Önismereti csoportok III.A kiégési szindróma jelensége a segítő pályán IV.Mentálhigiénés tevékenység az iskolában V.A gyermekbántalmazás a. fizikai bántalmazás b. érzelmi bántalmazás c. szexuális bántalmazás Felhasznált irodalom: 1. Buda Béla: Mentálhigiénés tanulmányok 2. Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában 3. Telkes József: családgondozás-mentálhigiénés szempontok A mentálhigiéné fogalma, általános jellemzői, célja Buda Béla meghatározása szerint a MENTÁLHIGIÉNÉ a pszichés megbetegedések és zavarok megelőzése, másrészt lelki egészségvédelem pozitív értelemben. A mentálhigiéné fő feladata 3 prevenciós , megelőzési szintre bontható: 1.) Elsődleges megelőzés: a személyiségfejlődés zavartalanságáért felelős intézmények /család, óvoda, iskola /. Célja: a harmonikus személyiségfejlődés biztosítása 2.) Másodlagos

megelőzés: a betegségek, zavarok korai felismeréséért / pl szűrővizsgálat /,azok kezeléséért, gyógyításáért felelős intézmények. / pl a gyógyító 202 intézmények /. 3.) Harmadlagos megelőzés: a rehabilitációért felelős Ennek intézményei: egyrészt a gyógyítás intézménye, másrészt a szociális hálózat. II.A pedagógusok lelki egészségvédelmét biztosító tevékenységek Mentálhigiénés konzultációk, Caplan 4 típusa  esetközpontú vagy kliensközpontú konzultáció: Ez a leggyakoribb forma. Fő hangsúly: az eset jellemzőin van. Akkor hatékony, ha az esetről elegendő információ áll rendelkezésre. Fontos a konzultációs kapcsolatban: - a bizalom megszerzése és fenntartása - a kommunikációs készségek fejlesztése - önbizalom hiánya is probléma lehet  pedagógusközpontú konzultáció: Megkezdéséhez sajátos szóbeli szerződés szükséges. A résztvevők megállapodnak abban, hogy milyen

időközönként találkoznak, mennyi ideig tart a beszélgetés, mikor fejezik be a konzultációs kapcsolatot. A pedagógus van a központban A konzultáció célja: a konzulens szakmai munkáját hatékonyabbá tenni. A leggyakoribb szakmai hibák: tudás, ismeret, megértés hiánya, önbizalomhiány, objektivitás hiánya. Egyik oka: témainterferencia = két ember egymásra hatása, zavarai jelentik az elsődleges problémát.  pedagógusközpontú adminisztratív konzultáció: Célja: a konzulens segítése abban, hogy a programtervezésben, a lebonyolításban jelentkező szakmai problémákat jól oldja meg.  programközpontú adminisztratív konzultáció: A mentálhigiénés program adminisztrációjában keletkező problémákkal foglalkozik. Vannak az ún. ESETMEGBESZÉLŐ CSOPORTOK Ilyen esetmegbeszélő csoport a BÁLINT CSOPORT. A Bálint csoport az 50-es évek elején született meg Londonban. Ma már elterjedt módszer az orvosok, pszichológusok,

segítő foglalkozású szakemberek képzésében. A csoportmunkában tanítók, tanárok vesznek részt, akik már találkoztak olyan nevelési problémákkal, amelynek megoldásban kudarcot vallottak. Az esetismertető megfogalmazza ezzel kapcsolatos véleményét. A csoporttagok közbeszólhatnak, kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat tehetnek a megoldásra. 203 A csoport azonban akkor képes aktívan részt venni, ha a beszámoló nagyon részletes. Nehéz megnyílni a másik előtt, és kudarcot elmondani pályatársak előtt. Fontos, hogy a résztvevők ne egy munkahelyről legyenek, így bátrabban el merik mondani történeteiket. A csoport tagjai titoktartást vállalnak. Nálunk FÜRI ANNA 4 évig vezetett Bálint csoportot Hetente 1-1,5 órás megbeszéléseket tartottak. Az ülés 3 fő részre tagolódott a.) beszámoló / 30 perc /:az eset részletes ismertetése, a tagok kérdéseket tehetnek fel a beszámoló tagnak. b.) Megbeszélés: / 40 perc /: az

eset értelmezése, feldolgozása c.) Lezárás: a csoportvezető összegzi a problémát, megoldási javaslatok összefoglalása. ÖNISMERETI CSOPORTOK: a. segít abban, hogy megtanuljuk elfogadni önmagunkat, b. megtanít arra, hogy megtanuljuk másképpen látni önmagunkat c. csökken a szorongásunk, félelmünk d. milyen tudok lenni? Kérdésre nyitja meg lezárt világunkat. III.A kiégési szindróma jelensége a segítő pályán Kiégési szindróma: = a foglalkozási megterhelések, stresszek következtében kialakuló kimerülést, kifáradást jelent letöréssel, érdeklődésvesztéssel. A kiégés 4 fázisa: a.) lelkesedés b.) stagnálás c.) frusztráció d.) apátia A kiégés hosszabb folyamat eredménye: a kezdeti lelkesedést egyfajta megtorpanás, stagnálás követi az életpályán, majd frusztráció a kevés siker és a halmozódó terhek miatt, végül apátia, a reménytelenség, alkalmatlanság érzésével, a korábbi célok és ideálok

elvesztésével. 204 A KIÉGÉS TÜNETEI: 1., A foglalkozással való elégedettség fokozatos megszűnése: Egyre gyakrabban ébredünk fel reggelente azzal az érzéssel, hogy ma legszívesebben nem mennék be dolgozni. Lassan ráébredünk, hogy a munka elveszítette korábbi izgalmát és élvezetét a számunkra. 2., A kisebb egészségügyi panaszok szaporodása: Egyre gyakrabban jelentkezik a fejfájás, alvászavar, hányinger, megfázások. 3., A munkahelyi feladatok teljesítésével kapcsolatos zavarok: Fokozott érzékenység, ingerlékenység a munkahelyen. Szaporodó konfliktusok a főnökkel, kollégákkal 4., Csökkenő önbizalom és önértékelés: Úgy érezzük, hogy rosszul dolgozunk, szaporodnak a konfliktusok, ebből következik, hogy valóban tovább csökken a munka színvonala. 5., A testi és érzelmi tünetek fokozódása 6., Gyorsuló spirál, amely egyre rosszabbodó munkateljesítményekből, másrészt a depresszió és az apátia

állandósulásából áll. 7., Totális kiégés: állapotában a terápiás beavatkozás igen nehéz feladat, így égetően fontos, hogy az iskolavezetői kísérjék figyelemmel a foglalkozási stressz következményeit, és gondoskodjanak arról, hogy a veszélyeztetett kollégák a kiégési spirál korai stádiumában jussanak segítséghez. A KIÉGÉS MEGELŐZÉSÉNEK SZERVEZETI, TÁRSAS ÉS EGYÉNI LEHETŐSÉGEI: 1. Szervezeti intézkedések: a., Az első vonalban dolgozók bevonása az olyan döntésekbe, amelyek közvetlenül érintik munkájukat. b., forgórendszer kialakítsa a munkamegosztásban, amely lehetővé teszi, hogy az első vonalban dolgozók időszakosan kikerüljenek a “ frontline pozícióból ,”és pihenőidőben az adminisztrációban, a kiképzésben vagy más területen kapjanak feladatokat. c., társas támogató rendszerek megerősítése a munkahelyeken, akár teamépítő módszerek alkalmazásával, akár speciális megbeszélések

szervezésével, amelyeknek explicit célja a munkahelyi stresszek enyhítése, illetve feldolgozása. d., munkahelyi mentálhigiénés programok a munkatársak lelki egészségnek védelmében. 205 2. Egyéni módszerek: a., személyes támogató hálózat megerősítése, illetve a személyes és szakmai támogató kapcsolatok ápolására való tudatos törekvés b., megbeszélés más olyan személyekkel, akik hasonló helyzetben vannak c., nem munkával kapcsolatos érdeklődések, elfoglaltságok, hobbik aktív alakítása d., alkalmazkodási stratégiák kidolgozása az otthoni, családi élet és a munkahelyi problémák teljes szétválasztására, legyünk képesek arra, hogy a munkaidő letelte után a munkahelyi problémákat ne vigyük haza. e., keményebb és egészségesebb életstílus kialakítása, beleértve fitness programokat, a relaxációs módszereket és a helyes táplálkozás kombinációit. IV.Mentálhigiénés tevékenység az iskolában Az

elsődleges megelőzés egyik fontos terepe az iskola. Az iskolai mentálhigiéné célja hogy az iskola minden tagja /diák, pedagógus / egyaránt jól érezze magát., elégedett legyen, egészséges kapcsolatok alakuljanak ki Az iskolai mentálhigiéné szempontjából nagyon fontos az ÖNSEGÍTŐ-TÁMOGATÓ CSOPORTOK megléte. Caplan a természetes támogató rendszerek három típusát különbözteti meg: 1. primer csoportot, a családot 2. a közösségi kapuőrök: pedagógusok, orvosok, lelkészek csoportját 3. a szomszédsági , a lakóhelyi, baráti közösséget. Az iskolai egészségvédelem feladatszintjei, ellátási kompetenciái: Feladatok 1. EDUKÁCIÓ: Ellátás illetékesei általános testi, lelki, szociális pedagógusok, egészségvédelem és fejlesztés: a személyiség minden oldalú, szociálpedagógusok, harmonikus, egészséges fejlődésének szolgálata iskola pszichológus együttműködése 206 2. TÁMOGATÓ, SZUPPORTÍV

TEVÉKENYSÉG: a Pedagógus pedagógusok tanulók és kapcsolati, közösségi problémák self feldolgozása. A konfliktusok kezelése önsegítő, munka, célzott intervenciós programokkal, iskolapszichológus 3. SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓ, PÓTLÓ FEJLESZTÉS: tartóssá váló, alkalmilag tüneti viselkedés, Mentálhigiénés team: állandósult pedagógus, magatartásproblémák, teljesítményzavarok családgondozó, szociálpedagógus, pszichológus gyámügy 4. RESZOCIALIZÁCIÓ, REINTEGRÁCIÓ, Átirányítással, az EGÉSZSÉGHELYREÁLLÍTÁS TERÁPIA: ez már betegségi iskolán kívüli, gyógyító szint: a magatartás és személyiségzavar megoldása gyógyító nevelő szaksegítséget kíván. intézménybe: Nevelési gyermek tanácsadó, és ifjúsági ideggondozó, családterapeuta. V.A gyermekbántalmazás a.) fizikai bántalmazás: MOORE 3 csoportra osztja a fizikai bántalmazásban a veszélyeztető faktorokat:  fizikai tényezők: a

gyerek születési rendellenességgel születik, sokat sír, rosszul eszik, amit a szülő nem tart normálisnak.  rossz jelképévé vált gyerek: rossz házasságban a gyerek lesz a bűnbak.  szülőkkel gyenge kötődésben lévő gyermek: elsősorban a fiatalabb, kisebb gyerekeket bántják. Elsősorban az alkohol, a drogfogyasztó illetve az erőszakos konfliktuskezelő stratégiákkal rendelkező szülők / engem is vertek / bántják gyermekeiket. b.) Érzelmi bántalmazás:  visszautasítás, amikor a szülő nem foglalkozik a gyerekével  megfélemlítés 207  izoláció / a szülő nem engedi sehová a gyereket, nem engedi barátkozni sem. GARBARINO szerint a fő okok: - kisiklott életek: azok a szülők, akik kudarcként élték meg saját életüket - hamis elképzelések a gyermek szükségleteiről, - csökkent képesség - érzelmileg és értelmileg fogyatékos szülők, - szadista pszichózis: ritka, de legsúlyosabb esetek. A

SZOCIÁLPEDAGÓGUS SZEREPE : 1., a közösség gyógyító hatású erejét felhasználni 2., önsegítő csoportok létrehozása 3., a kompenzáció lehetőségét biztosítani 4., segítség, jogi lehetőség elérése c. szexuális bántalmazás: kényszerített, megvesztegetéssel vagy erőszakkal elért szexuális viselkedés egy fiatalabb és egy idősebb személy között. Fajtái: 1., magamutogatás 2., leskelődés 3., csókolózás 4., nemi szervek simogatása Tünetek: 1. szexuális jellegű viselkedés kortársakkal, állatokkal, játékokkal 2. szexuális szókincs, ismeretek váratlan kibővülése. A trauma veszélye annál nagyobb, minél idősebb a gyerek ill. minél idősebb az elkövető, és minél közelebb áll a gyerekhez. Gyakori utóhatások: 1., csekély önbecsülés 2., érzelmi zavarok 3., depresszió 4., félelem 5., alvási panaszok 6., tanulási problémák 208 7., szexuálisan bántalmazott gyerekek, felnőtt korukban ők is bántalmaznak

szexuálisan gyerekeket. 8., Egyszer már szexuálisan bántalmazott gyerek hajlamosabb áldozattá válni újból, mint a nem bántalmazott. A SZOCIÁLIS SZAKEMBER SZEREPE: 1., maximális tapintat 2., prevenció - tudatosítani a gyermekben azt, hogy el kell mondani, és azt hogy kinek mondják el. Megnyugtatni, ha az egyik nem hiszi el, mondja el a másik felnőttnek 3., Megtanítani a gyermeknek “ NEMET ” MONDANI 4., Intuíció - bízzanak a megértésükben 5., Érintéssel kapcsolatos titok nem titok 6., pszichoterápia A bántalmazás fajtái:  Fizikai bántalmazás: A családi erőszaknak kitett gyermekeknek gyakran vannak súlyos beilleszkedési problémáik gyermek- és kamaszkorban, és később nagy valószínűséggel lesznek bántalmazók vagy éppen áldozatok. Általában a bántalmazott nők maguk is verik a gyerekeiket. Azok a gyerekek, akik szemtanúi az erőszaknak, maguk is olyan mélyen sérülhetnek, mint akit vernek. Fizikai jelzőingerek: Nagyfokú

szorongás, állandó éber figyelem a környezetre. Önpusztító viselkedés, Visszahúzódás. Kellemetlennek érzi a fizikai érintkezést. Korai érkezés az iskolába, késői távozás Krónikus elszökés. Fájdalomról panaszkodik vagy nehézkesen mozog Nem az időjárásnak megfelelően öltözik (túlöltözik), hogy eltakarja a testét.  Fizikai elhanyagolás: Fizikai jelzőingerek: Elhagyás. Nem kezelt orvosi szükségletek. Tartós éhezés Nem megfelelő öltözet Hiányos higiénia Tetvek, felfúvódott gyomor. Viselkedéses jelzőingerek: Rendszeres fáradtság, kedvtelenség. Ételt lop az osztálytársaitól. Beszámol arról, hogy nincs otthon gondozó személy Gyakori hiányzás Önpusztítás. Kimaradás az iskolából  Érzelmi bántalmazás: Sokkal rejtettebb, de következményei súlyosak lehetnek. Fizikai jelzőingerek: Beszédzavar, fizikai fejlődésbeli elmaradás, fokozott komolyság a fennálló feltételekben, asztma, allergia.

Viselkedéses jelzőinger: Viselkedéses zavarok (szopás, ringatózás). Antiszociális, vagy 209 destruktív (romboló) viselkedés. Neurotikus viselkedés (alvási zavar, gátlásosság a játékban). Túlzott passzivitás vagy agresszív viselkedés Bűnözés, fejlődés lemaradása  Szexuális bántalmazás: Fizikai jelzőinger: Szakadt, foltos vagy véres fehérnemű. Fájdalom vagy viszketés a nemi szervek területén Nehézségek a járásban Zúzódások, vérzés a külső genitáliák területén. Nemi betegség Gyakori vizelés Gombás fertőzés. Viselkedéses jelzőinger: Visszahúzódó, tartósan lehangolt, depresszív viselkedés. Túlzott mértékű csábíthatóság. Önbecsülés, magabiztosság hiánya Problémák a kapcsolattartásban. Öngyilkossági kísérlet Nem helyénvaló szexuális játékot játszik (magamutogatás). A bántalmazás rizikótényezői: anyagi vagy szellemi szegénység, alkoholizmus, rossz családi légkör, feszültség a

családtagok között, munkanélküliség, házasságon kívül született, fejlődési rendellenességgel született, mentálisan retardált gyermek, felbomlott házasságok. A bántalmazó férfiakra jellemző közös attitűdök: tanult viselkedés, félelemmel és fenyegetéssel tartja uralma alatt áldozatait, verbálisan és fizikailag egyaránt támad, féltékenyek, provokációval vádolják áldozataikat, nagyon bánják erőszakos viselkedésüket, mindent megígérnek a megbocsátásért, hisznek a férfiak felsőbbrendűségében, de alacsony az önértékelésük, a legtöbb érzelmet harag formájában fejezik ki, elszigeteltnek érzik magukat, családon kívül rendszerint nem erőszakosak Bántalmazott gyermekek A szülők hajlamosak arra, hogy úgy neveljék gyermekeiket, ahogyan őket is nevelték. Sok szülő fizikai eszközökkel torol meg minden rossz viselkedést és engedetlenséget. A veréssel nevelt gyerekekben kifejlődik bizonyos igény, hogy kiprovokálja

a büntetést. Elébe mennek az elviselhető fizikai fájdalomnak, hogy elkerüljék az elviselhetetlen lelki szenvedést. Az erőszakos családból származó gyerekek „természetesnek” veszik a bántalmazás tényét. A bántalmazott gyerekek az iskolában szoronganak, zavarodottak és rettegnek az elhagyatottságtól. Kínzó fájdalmat, és kétségbeesett félelmet éreznek Azok a lányok, akik látják, hogy apjuk veri anyjukat, e minta szerint interiorizálják az áldozat szerepét. Valamennyi korcsoportban a szélsőséges viselkedésekre kell figyelnünk, ez hívhatja fel a figyelmet a problémákra. 210 Ha gyanítjuk, vagy tudjuk, hogy bántalmazzák a gyermeket, kezdeményeznünk kell a beavatkozást. A jó kapcsolat a pedagógus és a gyermek között, illetve a felelősségteljes pozíció sokat segíthet. Táplálhatjuk a bizalmat a bántalmazott gyerekben, hogy tudja: van, aki őszintén törődik velük. Hangsúlyozzuk a problémamegoldó stratégiákat

Segítsünk abban, hogy az iskola biztonságos menedék legyen. Szexuális bántalmazás ABÚZUS: A gyermek testi-lelki károsodását azoknak a személyeknek (szülőknek, nevelőknek) a durvasága, könyörtelensége idézte elő, akinek a gyermek ki van szolgáltatva. Egy lehetséges fordítása: a megrontás. Az erőszakos szexuális magatartás formái: • Exhibicionizmus, amelynek során egy felnőtt felfedi nemi szerveit egy gyermek előtt. • Voyerizmus, amelynek során egy felnőtt megfigyel egy gyermeket vetkőzés, fürdés vagy vécézés közben. • Csókolózás, amelynek során a felnőtt hosszú vagy intim csókot ad a gyermeknek, különösen a szájára, esetleg úgy, hogy nyelvét a gyermek szájába dugja. • Simogatás, amikor az elkövető megérinti, simogatja vagy dörzsöli egy gyermek nemi szerveit vagy mellét, ill. a gyermeket hasonló érintésre bírja saját testén. • Fellatio vagy cunnilingus, amikor egy felnőtt orális-genitális

kapcsolatra kényszeríti a gyermeket. • Vaginális vagy anális aktus, amikor a felnőtt ujjal, péniszével vagy valamely tárggyal behatol a gyermek anális vagy vaginális nyílásába. • A pornográfia a gyermekkel szembeni szexuális erőszak különleges esetét alkothatja, amennyiben képek, film vagy videofilm segítségével felnőttek, felnőttek és gyermekek, illetve gyermekek közötti szexuális aktusokat jelenít meg. Szexuális erőszak jellemzői: - beleegyezés hiánya: annak, hogy egy gyermek visszautasíthassa a szexuális érintkezést egy felnőttel, feltétele, hogy képes legyen ellenállni azoknak a csábításoknak és fenyegetéseknek, amiket a felnőtt e kapcsolat megteremtéséhez 211 felhasznál. A gyermekek nem képesek beleegyezésüket adni a felnőttekkel való szexuális érintkezéshez. Az, hogy részt vesz benne, az nem jelenti, hogy beleegyezését adta. - Ambivalencia: kétértelműség: bár a legtöbb gyermek azt szeretné,

hogy vége szakadjon a vele szembeni erőszaknak, lehet, hogy szeretheti például a megkülönböztetett figyelmet, jutalmat, amit ezért kap. Az is lehet, hogy néhány gyereknek kellemes, mert különlegesnek érzik magukat tőle. Mások teljesen rossznak tartják, mégis túlságosan meg vannak szeppenve, vagy valamiért úgy döntenek, hogy nem mondják el senkinek. - Kihasználás: a felnőtt fejlettebb tudását, képességeit vagy lehetőségeit használja arra, hogy a gyermeket szexuális viselkedésre kényszerítse, vagy ennek irányába manipulálja. - Kényszer: egy Seattle-i tanulmány szerint a családon belüli esetek 16 %-a, családon kívüli esetek 50 %-ban fordulnak elő. Néhány esetben állatokat ölnek le a gyermek előtt és azt mondták neki, hogy hasonló sors vár rájuk és szüleikre, ha felfedik, mi történt velük. Széttépték vagy eltemették a gyermekek játékállatait azzal fenyegetve, hogy ugyanez történik velük, ha nem működnek együtt

a felnőttekkel. - Szándékosság: a mögötte meghúzódó szándék ismerete gyakran fontos annak eldöntésénél, erőszaknak tekinthető-e az illető viselkedés. - Titkosság: a legtöbb elkövető mindent megtesz, hogy az áldozatot titoktartásra bírja, fenyegetések, kényszerítés, megvesztegetés eszközei révén. A szexuális bántalmazás potenciális áldozatai szelíd, szófogadó kisfiúk és kislányok, akik szerető emberi érintésre vágynak. A szexuálisan bántalmazott gyerekek haragot éreznek, ennek feldolgozásában kell segítenünk a gyereket. Fontos, hogy a gyerekek erről tudjanak valakivel beszélni. A gyerekek főleg azért tartják titokban a szexuális bántalmazás tényét, mert: nagy része családtagokat, barátokat érint, akikben megbíznak, s nyomást gyakorolnak a gyerekekre, hogy ne beszéljenek róla. Kezdetben nincs szó erőszakról, csak burkolt fenyegetésről Ha a gyerek önértékelése alacsony, a bántalmazó kihasználhatja a

szégyen és a bűntudat érzését, sok magányos gyerek vágyik az érintésre, hogy valaki szeresse, arra gondolnak, hogy megszabadítják a bántalmazót a boldogtalanságtól. A kisebb gyermekek még nincsenek abban a fejlődési szakaszban, hogy felfogják, mi a szexualitás. Ha azt hallják később, hogy segítséget kellett volna kérniük, még nagyobb bűntudatot fognak érezni, amiért nem tették meg. A bűntudat interiorizálódik, a gyermek úgy 212 érzi, ő volt a rossz, hogy ez megtörténhetett vele. A szellemileg vagy testileg sérült gyermekek különösen ki vannak téve a bántalmazásnak. A bántalmazók típusai: ⇒ Pedofil: a gyerekek hozzák izgalomba, gyerekekkel keresik a kapcsolatot. (játszótér). Sokszor semmi külső jel nem utal belső zavarodottságukra Sokan kisfiúkat szemelnek ki áldozatul, akik, ha nem derül ki az igazság, és nem jutnak kezeléshez, a szexuális bántalmazók következő nemzedékét alkothatják. Ezek az emberek

olykor gyermeknek érzik magukat, és szeretnek velük hasonló fejlődési szintűekkel kapcsolatot teremteni. ⇒ Fixálódott szexuális bántalmazók: azt hiszik, csak úgy tudnak ragaszkodáshoz jutni, ha annak egy gyerek az áldozata. Jogosnak látják, amit tesznek, és nem éreznek szégyent. Kezelésük ritkán jár sikerrel ⇒ Családon belüli bántalmazók: apa, nagyapa, mostohaapa. Közülük sokan maguk is gyermekkori szexuális bántalmazás áldozatai. Ezek a felnőttek érzelmileg instabilak. Stresszhelyzetben gyerekeknél keresnek együttérzést Gyakran választanak olyan gyereket, aki fél tőlük. Mély megbánást éreznek lelepleződéskor, kezelhetőek A bántalmazás rendszerint a kislányok 6-11 éves kora körül kezdődik. Az idősebb lányok sokszor azért engednek apjuknak, hogy megvédjék kisebb testvéreiket. A gyerekek reakciója Sok gyermek hosszú ideig csendben tűri a bántalmazást, mások úgy élik túl, hogy elszakadnak személyiségük

szenvedő részétől, ez a többszörös személyiség szindrómája. Akik már tudatában vannak a történteknek, kialakul bennük az az érzés, hogy elárulták őket, valamint az elfojtott harag a szülővel szemben, aki nem nyújtott védelmet. Magányosságot éreznek. Sokan külsőre nyugodtnak tűnnek, de mégis vannak figyelmeztető jelek (a gyerek csak a szexualitással foglalkozik, fizikai tünetek egész sorát produkálja, melynek nincs orvosi magyarázata. Regresszív vagy agresszív viselkedési megnyilvánulások) Ha a gyermek felfedi titkát, nyugtassuk meg, hogy ezzel helyesen cselekedett. Ne engedjük, hogy véleményünk visszatükröződjön arcunkon. Maradjunk nyugodtak Soha ne ígérjünk titoktartást, értesíteni kell a megfelelő szociális szervet. Sok gyermek számára az igazság kiderülése hihetetlen megkönnyebbülést hoz. De sokszor az áldozatok kerülnek a család felbomlásának, az érzelmi zűrzavarnak a központjába: gyakran magukat

okolják, bűntudat nyomasztja őket. 213 Minél nagyobb volt a bizalom a bántalmazó és az áldozat között, annál nagyobb a trauma, annál nehezebb a felépülés. Vannak túlélő típusú gyermekek, akik elviselik a nyomást. Mások eltemetik a bántalmazást, mert másképp nem tudnak létezni. De újra összeroppanhat, ha az emlékek a felszínre törnek. Megelőzés: A legtöbb prevenciós tevékenységben szerepelnek az alábbi fogalmak: • A test fölötti rendelkezés joga. A gyermekeknek joguk van ellenőrzés alatt tartani a testükhöz való hozzáférést. Testüket senki mással nem kötelesek megosztani • Érintési kontinuum. Az érintésnek különböző fajtái vannak A legfontosabb, hogy ezt megértessük a gyermekekkel, s tudatosítsuk, nem kötelesek az érintések minden fajtáját tolerálni vagy elfogadni. • Titkok. A gyermeket megtanítják, hogy a titok és a meglepetés különbözik A meglepetéseket egy idő után elárulják, az

érintéssel kapcsolatos titkot nem kell megtartani. • Intuíció. A gyermekeket arra bátorítják, hogy megbízzanak saját érzéseikben Ha úgy érzik, hogy egy helyzet rossz, valószínűleg igazuk van, ezért mondják el valakinek. • Nemet mondani. A gyermekeket megtanítják nemet mondani, ha valaki megérinti vagy meg akarja érinteni intim testrészeiket. • Elmondás. A programok arra bátorítják a gyermekeket, hogy mondják el, ha valaki megérinti, vagy meg akarja érinteni intim testrészeiket. Több személyt javasolnak, akiknek ezt el lehet mondani, pl. szülő, tanár, a gyermek barátjának szülei A szociális szakemberek szerepe:  Fizikai, érzelmi bántalmazás esetén: a közösség gyógyító hatású erejét felhasználni, önsegítő csoport létrehozása, a kompenzáció lehetőségét biztosítani (sport klub), jogi segítség lehetősége, bátorító beszélgetések a gyermekkel.  Szexuális bántalmazás esetén: maximális tapintat,

titok kezelése, prevenció: tudatosítani a gyermekben azt, hogy el kell mondani az esetet és azt, hogy kinek mondják el, meg kell tanítani a gyermeket, hogy mondjon „nem”-et, pszichoterápia, tudatosítani a gyerekben, hogy a saját teste felett csak ő maga rendelkezhet. 15. tétel 214 A társadalom, a település szerkezete, rétegződése és mobilitása. A falu és a város szociológiai problémái. Demográfiai változások A marginalizáció megelőzése. VÁZLAT I. A társadalom szerkezete, rétegződés 1., Alapfogalmak meghatározása: a., társadalmi szerkezet, hierarchia b., társadalmi rétegződés c., társadalmi osztályok d., társadalmi réteg e., társadalmi dimenziók e., státuszcsoport f., elit 2., A magyar társadalom szerkezete / Erdei Ferenc, Sztálin modell, Ferge Zsuzsa modellje, Szelényi Iván és Konrád György, illetve Kolosi Tamás L-modellje / II. A társadalom funkciói, azok zavarai 1. A társadalom és iskola összefüggései.,

problémák felvázolása 2. A társadalom és a család összefüggései , problémák felvázolása III.A társadalmi mobilitás 1., társadalmi mobilitás 2., nemzedékek közötti mobilitás 3., nemzedéken belüli mobilitás 4., házassági mobilitás 5., kilépési mobilitás 6., belépési mobilitás 7., strukturális mobilitás 8., cirkuláris mobilitás 215 IV. A társadalom település szerkezete 1. A falu és város szociológiai problémái 2. Fogalmak meghatározása a., tanya b., külterületi, lakott hely c., városodás d., városiasodás e. szuburbanizáció 3. Enyedi György ciklikus elmélete 4. Magyarország településhálózata V.A társadalom demográfiai helyzete 1. Az idősek helyzete Magyarországon 2. Az ifjúság helyzete Magyarországon VI.A marginalizáció megelőzése Felhasznált irodalom: 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába 2. Rácz József: Az iskola hatása a marginális ifjúsági csoportokraI A társadalom

szerkezete, rétegződés 1. Alapfogalmak tisztázása A szerkezet egy egész, ami részekből áll, ezek a részek egymással és az egésszel is kapcsolatban vannak. Mindennek van szerkezete, így a társadalomnak is Társadalmi struktúra, szerkezet: a társadalmon belül élő egyéneknek és családoknak nagy tömbökbe rendeződése, amely tömbök különböznek egymástól demográfiai szerkezetükben, település ill. a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük alapján Jellemzői: meghatározott, viszonylag állandó, és öröklődik. Meghatározottság: az egyén amikor megszületik egy csoportba születik bele. 216 Állandóság: - ha beleszületik egy csoportba, - vagy nem tud átkerülni egy másik csoportba, - vagy nagyon nehezen tud átkerülni egy másik csoportba. Örökölhetőség: amikor átörökítődik egy adott helyzet a fiatalabb generációra. Társadalmi hierarchia: a viszonylagos egyenlőség után kialakultak a társadalomban az alá ill.

fölérendeltségi viszonyok 1., Van egy felső réteg az elit A társadalmi hierarchia csúcsán lévő kis létszámú csoport. A szociológiában legtöbbször hatalmi elitről beszélünk Az elit a társadalom csúcsán levő kis létszámú csoport, amikor anyagi, hatalmi, szellemi előnyök párosulnak előnyökkel. 2., Középréteg: képzett, anyagilag rosszul álló réteg , ahol előnyök párosulnak hátrányokkal. 3., Peremre szorult réteg: rossz anyagi helyzet, tanulatlan réteg, ahol hátrányok párosulnak hátrányokkal. / szegények, depriváltak, hátrányos helyzetű emberek / Társadalmi dimenziók: a társadalom szerkezete több dimenzióból áll: 1, van a települési szerkezete, /falu-város szintű / 2., van demográfiai szerkezete, /kor és nem szerint / 3., képzettségi szerkezete, /iskolázottsági szint / 4., munkáltsági szerkezet, 5., jövedelmi szerkezete Társadalmi rétegződés: különböző ismérvek / foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai

végzettség, lakóhely /alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életmód és az életkörülmények különböző dimenzióiban. Rétegződésnél megkülönböztetünk osztályokat, rétegeket, kisebb társadalmi csoportokat. Társadalmi osztályoknak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált kategóriákat. Marx 3 alapvető osztályt különböztet meg: 1., munkásokat: akik termelőeszközöket nem birtokolnak 2., kispolgárok vagy önállók: csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközökkel rendelkeznek. 217 3., tőkések ill nagybirtokosok: akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak. Társadalmi réteg: - nek nevezzük a foglalkozás, az iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága alapján definiált társadalmi kategóriákat. Státuszcsoport: Kolosi Tamás definíciója alapján olyan egyének vagy családok

csoportja, akik az általa használt dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. Ez a 7 dimenzió: 1., fogyasztás, 2., kultúra, 5., lakókörnyezet, 6., anyagi színvonal, 3., érdekérvényesítés, 7., munkamegosztás 4., lakás, A társadalmi struktúra elméleti kérdései: Lenski amerikai szociológus szerint: 2 féle irányzatot különböztet meg. 1., Radikalista gondolkodók: a társadalmat az igazságtalan egyenlőtlenségek és ebből eredő konfliktusok jellemzik, ezért a társadalmat alapvetően meg kell változtatni. 2., Konzervatív gondolkodók: a társadalmat az együttműködés, a harmónia jellemzi, az egyenlőtlenségek szükségesek a társadalom jó működéséhez. Cél: a status quo fennmaradása. /ún harmóniaelmélet / Jelentős képviselők: 1., Ótestamentum: konzervatív képviselők: - zsidó királyok, főpapság, radikális képviselők: - prófétiák. 2., Görög filozófusok: konzervatív képviselők: - Arisztotelész,

radikális képviselők: - Platón. 3., Középkor, kereszténység: konzervatív képviselők: - főpapság, radikális képviselők: - újítók, változtatást követelők /Szent Ferenc /. A konfliktuselmélet képviselői: 1.) Marx és Engels: a társadalomban elfoglalt hely fő meghatározója: a termelőeszközhöz való viszony. 218 a., a termelőeszközök tulajdonosai: rabszolgatartók, tőkések, nagybirtokosok b., termelőeszközzel nem rendelkezők: rabszolga, bérmunkás, jobbágy 2.) Max Weber: 3 dimenzió a gazdasági, a hatalom az életvitel dimenziója mentén 3 féle osztályt állít fel. a., birtok szerinti /ez ugyanaz mint a Marx féle felosztás / b., kereset szerinti: alacsony-ill magas jövedelem c., társadalmi /ezen belül könnyű a mobilitás, de annak határát nehéz átlépni / 3.) WRIGHT:3 féle osztályt állít fel: 1, burzsoázia, 2., proletariátus, 3., kispolgárság 2. A mai magyar társadalom szerkezete a., Magyarország társadalmi

szerkezete a két világháború között Az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt, mivel az iparosodás még csak kezdeti szakaszban volt. A mezőgazdaságba való tőkeáramlás lényeges formája: a bérleti gazdálkodás. Az iparra jellemző: a, egyik oldalon a kisipar nagy súlya, b, a másik oldalon a nagyfokú koncentráció. A koncentráció erősödését a nagyüzemek centralizációs, fúziós folyamata jelentette. Mo. a közepesen fejlett országok közé tartozott A középosztálynak nevezhető rész kicsi volt, a társadalom 1/5-ét alkotta. A társadalom legszegényebb rétegei a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági cselédek, és a kisbirtokos parasztok voltak. A jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt. Erdei Ferenc: a két világháború között Magyarországon kettős társadalom létezett. 1., egy történelmi, nemzeti társadalom: /egyház, államhivatalnokok, történelmi arisztokrácia, kispolgárság / 2., modern, polgári

társadalom: /kapitalista vállalkozók, munkásság, kisipar, kiskereskedelem /. A parasztság és a mezőgazdasági munkásság Erdei szerint a társadalom alatt élt. 219 b., Magyarország társadalmi szerkezete a a II világháború után 1945-től kb. 20 éven keresztül az ún: Sztálini-modell a két osztály és egy réteg modell uralkodott. Munkásosztály + termelőszövetkezeti +értelmiségi / szellemi / Parasztság réteg Ferge Zsuzsa felismerte a sztálini modell alkalmatlanságát, ő a társadalmi kategóriákat a munka jellege alapján csoportosította, ún. Munkajelleg csoportokat hozott létre. Ezek a csoportok: 1., vezető és értelmiségi 5., betanított munkás 2., közép / szellemi / 6., segédmunkás 3., irodai 7., mezőgazdasági, fizikai dolgozó /paraszt / 4., szakmunkás 8., nyugdíjas Ezeket rétegeknek nevezte el. Ferge Zsuzsa vizsgálatai alapján arra a megállapításra jutott, hogy nem feltétlenül az anyagi helyzet határozza meg az

emberek helyzetét, hanem a munkamegosztásban elfoglalt helye határozza meg. /műveltség, képzettség / 1., Nő a szellemi foglalkozásúak, azon belül az értelmiségiek aránya 2., Nő a munkások, azon belül a szakmunkások aránya 3., Csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Kemény István a csepeli gyár munkásait tanulmányozta és ún. szakmacsoportokat hozott létre. Kolosi Tamás ún. státuszcsoportokat állított fel, abból indul ki, hogy az egyén vagy a család társadalmi helyzetét nemcsak és nem elsősorban a foglalkozás, hanem az életmód és életkörülmény is meghatározza. 7 dimenziót állított fel: 1., fogyasztás, 5, lakókörnyezet, 2., kultúra, 6., anyagi színvonal, 3., érdekérvényesítés, 7., munkamegosztás 220 4., lakás, Ez alapján 12 státuszcsoportot állít fel: 1., elit család, 7., falusias középső, 2., városias felső réteg, 8., érdekérvényesítő alsó, 3., falusias felső réteg, 9., jó

anyagi helyzetű falusias alsó, 4., fogyasztói közép, 10., városias alsó, 5., városias, jómódú, 11., enyhén deprivált, 6., rossz anyagi helyzetű közép, 12., deprivált Szelényi Iván-Konrád György :a 1970-80-as években a magyar társadalom szerkezete 2 egymás mellett levő, egymást részben átfedő háromszögből áll. A nagyobb háromszög , melynek csúcsa magasabban van, az állami redisztribúció elvei szerint működő gazdaságon alapul, a másik kisebb háromszög a piacgazdaságon, ezen belül a 2.gazdaságon belül. Állami redisztribúció Káderelit--------Bürokratikus Középosztály-------Piacgazdaság Redisztributív--------- új vállalkozók szektor munkásai--------- magánszektor --------- magánszektor alkalmazottai állami szektor / ők a 2. Gazdaságból is hasznot húznak / Kolosi Tamás L-modell: ugyanaz mint Szelényi-Konrád modellje. A függőleges tengely mentén a társadalmi kategóriák elhelyezkedését az állami

redisztribúció dimenziójában, a vízszintes tengely mentén piaci viszonyokban ábrázolta. Ezeket strukturális csoportoknak nevezte. II.A társadalom funkciói, azok zavarai A társadalom gyakorlatilag elsősorban a családra hat, és a család az, amely erős hatással van a gyermekre. A szociálpedagógus az alrendszer felületén dolgozik. Tehát ő a 221 családokkal foglalkozik. Nem felülről változtat, hanem alulról gerjeszti a rendszer egymásra épülő elemeit. A társadalom funkciói: 1., alkalmazkodás 2., célelérés 3., interakció A társadalmi problémák: 1., rétegződés 2., szegregáció 3., elszegényesedés 4., elöregedés 5., elnéptelenedés A társadalom és az iskola összefüggései: A társadalmi problémák az iskolában is érzékelhetőek: 1. Az elszegényedés: a társadalom alsó rétegeiben élők sokszor nem tudják biztosítani gyermekeik iskoláztatását, azonban ilyen esetekben az állam segítséget nyújt a szülőknek a

gyermekvédelmi rendszer keretein belül: • rendszeres gyermekvédelmi támogatás • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • étkeztetés • ingyenes tankönyv • utazási költségtérítés 2. A devianciák: deviáns szülők gyakran nem törődnek gyermekeikkel. Nem foglalkoznak velük, sőt iskolába sem járatják őket. Azonban ezt a törvény szabályozza: A szülőnek kötelessége a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátást biztosítása, illetve biztosítania kell az oktatáshoz való hozzájutást is. Ha ezt nem teszi, és ez a gyermek fejlődését veszélyezteti, akkor a gyámhivatal megteszi a megfelelő intézkedéseket: • kötelezi a szülőket arra, hogy családgondozó segítségével próbálják megoldani a problémát, 222 • ha a problémamegoldás nem sikerül az alapellátás keretei között, de feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése családi környezetben

biztosítható, akkor a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. • ha ez sem vezet eredményre, átmeneti nevelésbe vétel történik. 2. A kisebbség: a kisebbség egy része nagyon nehezen integrálható (pl. oláh cigányok). Ez az iskolai nevelésre is kihat Előfordul, hogy a gyermekek sem az anyanyelvüket, sem pedig a magyar nyelvet nem beszélik helyesen. Ezért oktatásuk és nevelésük sokszor nagyon nehéz. Ezzel kapcsolatos intézkedések: • óvodai csoportban roma nyelvet ismerő pedagógus alkalmazása, • a gyermekek minél korábbi integrálása, ezáltal a gyermek jobban megtanulja azt a nyelvet, ami a boldoguláshoz szükséges. (A gyermekek 95%-a nem fejezi be a 8. osztályt) A társadalom és a család összefüggései: A társadalmi problémák először a családban jelentkeznek. A következő társadalmi problémák részesei vagyunk: 1. Kisebbség: egy részét nem tudjuk integrálni. A roma családok gyakran 8-10

gyermeket felvállalnak, míg a családokban óriási a munkanélküliség, nagyon szegény körülmények között élnek, sokszor az alapvető szükségleteiket sem tudják biztosítani. 2. Szegregáció: leszakadó rétegek problémájának kezelése. Magyarországon a nagycsaládokat és a munkanélküliek családját érinti. Ezeknek a családoknak a nagy része a létminimum alatt él. 3. Elszegényedés: a rendszerváltozás után a két keresetre épülő családok egy részét érintette. Állami segítséget kaptak pénzbeli és természetbeni ellátások keretében: • rendszeres gyermekvédelmi támogatás, • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, • gyermektartásdíj megelőlegezése, • otthonteremtési támogatás, • étkeztetés, • ingyenes tankönyv, • utazási költségtérítés. 4. Elöregedés: Magyarországon nagy az idős emberek aránya a gyermekekkel szemben. 223 5. Elnéptelenedés: a kevésbé kvalifikált családok

általában 6-8 gyermeket vállalnak, s itt komoly megélhetési gondok jelentkezhetnek. A kvalifikált fiatalok külföldi munkavállalásával, kevesebb gyermek vállalásával ez az arány még jobban eltolódik. 6. Rétegződés: a nagyon szegény és a nagyon gazdag réteg aránytalan megjelenése. Társadalmi különbség mindig volt, de nem lenne szabad, hogy ekkora legyen Nincs közép-, polgárosodott réteg. III. A társadalmi mobilitás: Társadalmi mobilitás = társadalmi mozgás. Az a jelenség, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. Pl parasztból munkás, vagy munkásból értelmiségi lesz. A mobilitás vizsgálatában a nyitott és a zárt fogalompárt szokták használni 1., Nyitott társadalom: tömegesen lehet az egyik helyről a másikba átkerülni 2., Zárt társadalom: nem változtathatja az ember a helyét A mobilitás típusai: 1., Nemzedékek közötti / intergenerációs / mobilitás: amikor valakinek a társ i helyzete a

szüleikhez képest megváltozik. Pl: munkás fia mérnök lesz 2., Nemzedéken belüli / intragenerációs / mobilitás: amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Pl egy szakmunkás elvégzi az egyetemet és mérnök lesz. 3., Házassági mobilitás: ha valaki a házasság kötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. Pl egy ápolónő házasságot köt egy orvossal 4., Kilépési mobilitás: azt fejezi ki, hogy egy adott rétegből való kijutásnak milyen esélyei vannak, a vizsgált rétegből származók, hogy oszlanak meg más rétegek között. 5., Belépési mobilitás: azt fejezi ki, hogy milyen az adott réteg származási összetétele, tehát a tagok milyen társadalmi rétegből érkeztek. 6., Strukturális mobilitás: azt fejezi ki, hogy az egyénnek az egyik társadalmi rétegből, a másik rétegbe való átkerülését előidéző fő tényező: a foglalkozási struktúra megváltozása. 7., A nemzetközi

szakirodalom megkülönböztet ún cirkuláris mobilitást, amelyben az egyik rétegből származók helyet cserélnek más rétegből származókkal. Andorka szerint vannak: a., felfelé b., lefelé mobil egyének 224 A mobilitás egyik fajtája: a vándorlás: olyan lakóhely változtatás, amely településhatár átlépésével jár. állandó, ill. ideiglenes vándorlás, ingázás: ha valakinek más településen van a lakóhelye, mint a munkahelye. Nemzetközi vándorlás: pl. a török munkások Németországban vállalnak munkát IV. A társadalom település szerkezete 1. A A falu és város szociológiai problémái társadalom települési szerkezeténél két alapvető települési típust kell megkülönböztetni: a falut és a várost. Város: az a település, amelynek lakossága a környezete /a környező falvak / számára központi funkciót lát el. Tehát ahol szaküzletek , specializált orvosi ellátást lehet igénybe venni, ahol magasabb

szintű iskolák, művelődési intézmények működnek /könyvtár, színház /. A városok lakossága minden szempontból heterogénebb, mint a falué , a kapcsolatok személytelenebbek, gyakoribb a deviáns viselkedés. Viszont több lehetőség van szórakozásra, kulturális intézmények látogatására, ismerkedésre, továbbtanulásra, ill. a közlekedés szempontjából előnyösebb. Hátránya: zaj, szmog, zsúfoltság Falu: nincsen központi funkciója, a társadalom szerkezete homogénebb mint a városé. A lakosság közötti kapcsolatok szorosak, bensőségesek, nyugodtabb, színesebb életmód, hagyományok tiszteletben tartása. A lakók majdnem mindenkit ismernek, ez kedvez a pletykának. Hátrány: rosszak a közlekedési viszonyok, az infrastruktúra fejletlenebb mint a városban, kirekesztetettség érzése. Agglomeráció: azok a községek és kisebb városok, amelynek lakossága szoros mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. 2. A magyar szakirodalom

által használt fogalmak: 1., Tanya: falvak és városok zárt beépítésű részén kívül fekvő, egyedül álló vagy csak kevés lakóépületből álló települések és hozzájuk tartozó gazdasági épületek, amelyeknek lakói mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. 2., Külterületi, lakott hely: a lakóterületen kívül fekvő lakott helyek Pl: üdülőkörzet, bakterház. 225 3., Városodás: az a tendencia, ahol a városi népesség aránya nő 4 Városiasodás : a település városias jellege emelkedik. A külföldi szakirodalom nem különbözteti meg a 2 fogalmat, mindkettőt urbanizációnak nevezi. 5., Szuburbanizáció : a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy, a városok külső kerületeiben élő népesség száma nő. Elméleti kérdések : Merre tart az urbanizáció tendenciája? Az első nagyobb városok 5-6 ezer évvel ezelőtt alakultak ki, amikor a mezőgazdasági munka termelékenysége annyira emelkedett, hogy lehetővé

vált a nagyobb népességcsoportok élelmiszerellátása a megtermelt többlet termékekből. Az ipari forradalom idején hirtelen felgyorsult a városok számának és népességének növekedése. A II világháború után a városi népesség arányának növekedése a fejlett országokban kezdetben folytatódott , a fejlődő országokban is hirtelenül, nagyon gyorsan megindult az urbanizáció. Kérdés: Meddig folytatódhat az urbanizáció? 2 álláspont: a, néhány évtizeden belül a fejlett országok népességének többsége néhány nagy MEGAPOLISZBAN , egymással összefüggő, sokmilliós városok övezetében fog élni. Ilyen megapolisz: pl: USA keleti partvidékek Boston és Washington közötti része b., a tendencia lehetővé fogja tenni a munkahelyek nagyfokú decentralizációját, emellett tökéletesedik a közlekedés, a távközlés. Ezek hatására a lakosság kisebb településeken fog szétszóródni, mert a nagyvárosi élet jelenlegi előnyeit majd

ugyanúgy élvezheti, viszont elkerülheti annak hátrányait. 3. Enyedi György ciklikus elmélete: 1., ciklus :- a városrobbanás szakasza: rohamosan nő a városi népesség száma 2., ciklus :- relatív dekoncentráció: a városnövekedés lefékeződik, helyenként a nagyvárosok központjaiban csökken a népesség. 3., ciklus: dekoncentráció vagy dezurbanizáció : a városnövekedés megáll, a falusi népesség száma és aránya nőni kezd. Hazánk jelenleg a 2 szakaszban van Miben különbözik egymástól a városi és falusi életmód, a városi életmód jobb-e mint a falusi? 226 Wirth szerint: a nagyvárosok népességszáma, nagyfokú heterogenitása egyrészt elősegítik a szabadságot, változatosságot, másrészt az emberi kapcsolatok elszemélytelenedését okozzák. Más szociológusok: ennél továbbmenve azt emelték ki, hogy a városokban nagyobb fokú az elidegenedés, az anómia, ennek következtében gyakoribb mindenféle deviáns

viselkedés. Gans: amerikai szociológus “ etnikai faluszigeteket” mutatott ki az amerikai nagyvárosokban, amelyeknek lakói egy-egy etnikumhoz tartoznak, / pl : olaszok / és a nagyvároson belül olyan életmódot élnek, olyan személyi kapcsolataik vannak, amilyeneket a falvak lakóira szoktak jellemzőnek tartani. A nagyvárosok egyes részei közötti társadalmi különbségek kutatása: A., Burgess-koncentrikus körök elméletét fogalmazta meg - városközpont = üzleti övezet: / itt vannak a nagy áruházak, bankok, szállodák /. városközpont körül van az ún. átmeneti övezet Ez korábban viszonylag a jó lakásokat magukban foglaló bérházak területe, most már Amerikában a színes bőrűek lakóhelyévé vált. - bérházak: lakói: a jobb helyzetű munkások. - családi házak - új bérházak - ingázók lakásainak övezete /családias külvárosi területek / B., Egy másik város ökológiai elmélet a városokat szektorokra osztja C., Másik elmélet

szerint a nagyvárosokon belül több városmag van, ezek köré egymástól többé-kevésbé független városrészek szerveződnek. Szegregáció: különféle társadalmi rétegek lakóhelyének elkülönülése. Szukcesszió: - nak nevezik azt a folyamatot, amelynek során egy-egy városi kerület népessége lassan kicserélődik. Pl: jobb módúak helyére egyre szegényebbek kerülnek Regionális különbségek kérdése: A fejlett régiót centrumnak, a fejletlen régiót mivel a centrumtól távol helyezkedik el perifériának. 4. Magyarország településszerkezete: 1., 1867 a kiegyezés után: elsősorban Bp - et fejlesztették- nagy ipari beruházások folytak Bp. mellett / Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika / 2., 1950-es évek: fejlesztési nehézségek merültek fel-vidéki nagy városokat és fejleszteni kell /Miskolc, Db., Pécs, Győr / 227 3., 1960-as évek a megyék nagyobb önállóságot kaptak, a fejlesztési erőforrásokat a megyeközpontokba

összpontosítják. A többi városok nem fejlődtek 4., 1970 Településhálózati-fejlesztési koncepció ezen akart változtatni 5., 1980-új elképzelések a kisebb községek fejlesztésére vonatkozóan, azonban még ma is vannak az országnak olyan városhiányos részei, amelyeknek lakossága nem tud viszonylag kis távolságon és időn belül a városok nyújtotta szolgáltatásokhoz hozzájutni. V.A társadalom demográfiai helyzete DEMOGRÁFIA= NÉPESSÉGLEÍRÁS 2 dimenzió: 1., nem szerinti összetétel /nők-férfiak aránya / 2., kor szerinti összetétel / csecsemőkortól - időskorig / Az utolsó évtizedben a szociológiának viszonylag két új ágazata a fiatalok és az idősek speciális problémáival, életkörülményeivel foglalkozik. IFJÚSÁGON: - a 30 éven aluliakat, IDŐSEKEN: - a nyugdíjkorhatáron levőket értjük. 1. Az idősek helyzete Magyarországon I., Idősek: Laslett az időskort 2 szakaszra bontja 1., A gazdasági aktivitás megszűnése

utáni első időszak: amikor az idős ember még testi erőinek és szellemi képességeinek többé-kevésbé teljesen birtokában 2., Igazi időskor: amelyben a testi egészség és a szellemi képességek hanyatlanak Az idős emberek a korábbi évszázadokban sokkal később és fokozatosabban váltak ki a jövedelmet biztosító munkából, mint ma, amikor a nyugdíjazással többé-kevésbé abbahagyják az aktív kereső munkát. Magyarországon az idősek helyzete: 1., Az idős népesség aránya állandóan nő Két oka van: 1., születéskor a várható élettartam növekedése, 2., születésszám csökkenése Az öregedés állapota felborulással fenyegeti a nyugdíjrendszert. A jelenleg érvényben lévő nyugdíjrendszer összefog omlani. Ugyanis az adott évben az aktív népesség által befizetett nyugdíjjárulékból fizetik ki a nyugdíjakat. Ez a rendszer addig működik jól, amíg az 228 egymást követő nemzedékek létszáma egyre nagyobb, ha egyre

kisebb, akkor egyre kevesebb aktív keresőre jut egy nyugdíjas. Ez elkerülhető: - a nyugdíjkorhatár felemelésével, - nyugdíjkulcsok csökkentésével. 2., A nyugdíjak nincsenek indexelve: vagyis nem emelkednek automatikusan az árszínvonal emelkedése esetén. Kivétel: a legalacsonyabb nyugdíjakat 3., Idősek egészségügyi állapota: igen súlyos problémákat mutat Ez megnyilvánul a különféle krónikus betegségek igen magas előfordulási arányában. 4., Ellátás: az idős népesség 1,3%-a lakik szociális otthonban Magyarország 2. Ifjúság helyzete /18-25-30 évig / Az ifjúság az egy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi állapot. AIRES felfogása szerint a korábbi évszázadokban nem volt elkülönülő fiatalkor, ifjúság. A 20sz-ban az iskoláztatás meghosszabbodásával a fiatalok felső korhatára kitolódott. A felnőtt korba lépés szimbólumai: - az érettségi bankett vagy - diplomaosztó ünnepség. Az ifjúság helyzete

Magyarországon: 1., A házasságkötések száma csökken, egyre jobban terjed az élettársi közösségben való együttélés. Ugyanakkor nő a válások száma 2., Az 1970-es évek óta az iskolai végzettség emelkedése megállt Ok: az intézmények kötött számú hallgatót vehetnek fel, annak érdekében, hogy ne képezzünk ki több fiatalt, mint ahányan el tudnak helyezkedni. 3., A fiatalok társadalmi mobilitása is megváltozott: annak ellenére, hogy ma több az érettségi és a felsőfokú végzettségű, mint 1970-ben, a mai 30 éven aluli keresők közül több a fizikai kevesebb a szellemi foglalkozású. 4., A felsőoktatási intézményekben a továbbtanulók összetétele is megváltozott: a nők vannak többségbe, míg korábban a férfiak voltak. 5., Súlyos probléma: a fiatalok anyagilag sokáig szüleiktől függenek /kihúzódik minden: - egzisztenciális bizonytalanság, az ifjúság 1/3-a nem tud elhelyezkedni, mert alacsony a végzettsége, nem tud

lakást venni. / 6., AZ életkorral párhuzamosan emelkedik az aktív keresők átlagos havi jövedelme: A fiatalok hátrányos helyzetben vannak. 229 7., Lényegesen eltér az iskolába járó fiatalok és dolgozó fiatalok életmódja Az iskolába járóknak több szabadidejük van, és azt változatosabban tölti ki. A dolgozó fiatalok: - házasság - gyermekvállalás - lakáshoz jutás. 8., Az ifjúság életére hatást gyakorol az, hogy a család mennyi időt, figyelmet szentel gyermekére. 4 családtípus különböztethető meg: 1., felhalmozó család 2., vállalkozó család 3., tanulást elősegítő család 4., halmozott hátrányos helyzetűdeviáns veszély VI.A marginalizáció megelőzése A marginalizáció kifejezés a margó / lapszél / szóból származik. Marginális csoport : a társadalom peremére került, eredeti társadalmi rétegből kiszorult egyének összessége. A fogalom hasonlóságot mutat a szegregáció fogalmával Ide sorolható: az

iskolakerülés, csövezés , csavargás. 16. tétel A társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi összefüggései. A társadalmi egyenlőtlenség kezelése szociálpedagógiai módszerekkel . A szegregáció megelőzése VÁZLAT I. A társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi összefüggései: 1. A társadalmi egyenlőtlenség gyökerei 2. Fogalmak tisztázása a., társadalmi egyenlőtlenség - Ferge Zsuzsa b., szegénység c., depriváció 230 - objektív - relatív depriváció d., Hátrányos helyzet - többszörösen hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet e., Veszélyeztetett helyzet - 1997 Évi XXXI törvény értelmében f., elit II.A társadalmi egyenlőtlenség kezelése III.A szegregáció fogalma, megelőzése Felhasznált irodalom: 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába 2. Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből

I. társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi összefüggései: 1. A társadalmi egyenlőtlenség gyökerei A társadalmi egyenlőtlenség egyidős az emberiséggel, mindig volt kivéve az ősközösséget. A társadalom elengedhetetlenül szükséges az emberiségnek az élethez, a fennmaradáshoz, a fejlődéshez., hiszen minden ember társas lény A társadalmat alkotó egyének között különféle viszonyok alakulnak ki, ezáltal más - más poziciókat foglalnak el, melyek a társadalom szerkezetét is adják egyben. Ezen poziciók nem egyenlők Még egyes pozíciókkal a hatalom, addig más pozíciókkal a szegénység jár. Mindebből kiderül, hogy a társadalmat egyenlőtlenség jellemzi, amely egyre növekvő tendenciát mutat. 2. Fogalmak tisztázása a., Társadalmi egyenlőtlenség meghatározása ANDORKA RUDOLF szerint: társadalmi egyenlőtlenségen azt értjük, hogy az egyének és a családok helyzete a

társadalomban milyen nagy különbséget mutat. 231 Az egyenlőtlenség létrejövetele:  a jövedelem,  a vagyon,  a munka,  a lakáskörülmény,  a műveltség,  a szabadidő eltöltése, módja, mennyisége,  az egészségi állapot különbségeiben jelentkezik. Szegénység fogalmát leginkább az alacsony jövedelem és az ebből adódó egyéb hátrányok megjelölésére szokták használni. Pl nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszony. Abszolút elszegényesedés: az egyén vagy a család a létminimum alatt van. A létminimumot legtöbbször egy bizonyos főre jutó havi jövedelemben határozzák meg. Relatív szegénység: az egyén vagy a család erősen lemarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Pl az 1 főre jutó jövedelem kevesebb, mint az átlag 50 %-áé A társadalom legszélesebben vitatott kérdései közé tartozik : Mi a szegénység oka? Kétféle álláspont: a., KONZERVATÍV TÁRSADALMI

TUDÓSOK szerint: A társadalmi egyenlőtlenség az emberek alapvető egyenlőtlenségéből ered. Az emberek közötti alapvető egyenlőtlenség oka a biológiai adottságok öröklődése. b., RADIKÁLIS TUDÓSOK szerint: a gazdasági, társadalmi rendszer jellegében, működésében látta a szegénység okát, ezért ezt meg kell változtatni. Ezen álláspontok mellett számos elmélettel is találkozunk a szociológiában: - 1960-70-es években a szegénység fő oka: a műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló hátrányokban mutatható ki. - egy másik álláspont szerint: a szegénység rossz testi, lelki egészség állapotára hívta fel a figyelmet. 232 - van olyan álláspont, amely a csonka, egyszülős családok válnak szegényekké és képtelenek ebből a helyzetből kiemelkedni. Ezek a családok gyermekeikre átörökíthetik a szegénység állapotát. A szegénység életciklus jelenség. Depriváció: = valamitől való megfosztottságot

jelent. Pl a gyermeknek a szülői szeretettől való megfosztottsága is ide tartozik. Amikor a szegénység megjelölésére használják, többnyire: - deprivált személy vagy család nélkülöz valamit, ami azt adott társadalomban a nagy többség rendelkezésére áll, - vagy amit az adott társadalomban mindenki számára elérendő minimumnak tartanak. Fajtái: 1., objektív depriváció: az objektív jelző arra utal, hogy a szokásos, elfogadott szinthez és körülményhez képest, milyen az egyén és a család helyzete. 2., relatív depriváció: szegénység és egyenlőtlenség problematikáját kapcsolja össze Relatív depriváció mindig lesz, amíg lesznek átlag alatt élők. DEPRIVÁCIÓS CIKLUS: van olyan eset, amikor tartósan rossz társadalmi feltételek miatt a szegénység ideiglenes, hanem tartós állapot: a gyerekek szegénységbe születnek, rossz körülmények között nőnek fel, rossz iskolában járnak, rosszul tanulnak, azután jó esetben rosszul

fizetett alkalmi vagy segédmunkások lesznek, rossz esetben pedig munkanélküliek. Ferge Zsuzsa a depriváció okai: 1., természeti: / biológiai - fiziológiai / eredetű okok: amikor sem az egyén, sem a társadalom nem tehet arról, hogy valaki szellemileg vagy testileg fogyatékosnak született, még kevésbé arról, hogy megöregedett, vagy még gyermek. Mégis ezek az állapotok jövedelmi hátrányt jelentenek. 2., Társadalmi eredetű okok: társadalmi lejtőn való elhelyezkedés, társadalmi helyzet, lakáskörülmény stb. 3., egyéni és társadalmi eredetű: leányanyák, felelőtlen gyermekvállalás, lumpolás, bűnözés, alkoholizmus, a családi életet tönkretevő brutalitás. 4., egyéni eredetű okok: pl deviáns viselkedés 233 Hátrányos helyzet: = relatív lemaradást jelent, nemcsak jövedelemre, hanem egyéb hátrányokra is vonatkozik. Pl elmagányosodás, sokgyermekes, rossz a lakása, a munkája stb Megnyilvánulási formák és okok: a., alacsony

jövedelmi és fogyasztási szint b., betegség, fogyatékosság, rokkantság, c., rossz lakáskörülmények, lakókörnyezet d., származás pl etnikai kisebbségek e., gyermeki felemelkedés veszélyeztetettsége Többszörösen hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet: olyan személyekre és családokra vonatkozik, akiknél egynél több hátrány jelentkezik. pl falusi, képzetlen, nő, etnikum. Megnyilvánulási formák és okok: 1., nagy család 2., az 1 főre eső jövedelem kicsi 3., rossz lakásviszony 4., alacsony képzettségi szint 5., munkavállalási esélytelenség 6., nagyobb a devianciára, betegségre való hajlandóság 7., gondozatlanok az öregek stb Veszélyeztetett helyzet - 1997. Évi XXXI törvény értelmében: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy megakadályozza. Kiváltó okok gyerekek esetében: 1., anyagi,

családi jellegű okok 2., iskolai helyzet 3., nehezített életvitel 4., testi- érzelmi, szexuális bántalmazás Különösen súlyossá válhat a hátrányos és veszélyeztetett helyzet, ha az abból való kitörés lehetőségei beszűkültek vagy esetleg átörökítődtek a következő generációra. Egy adott 234 társadalomban a legrosszabb helyzetben a mindenkori szegények illetve depriváltak vannak. A mai tendencia ezen tényezők rohamos elterjedését mutatják. Elit: a hierarchia csúcsán lévő kiscsoport, akiknél előnyök - előnyökkel párosulnak. A hátrányos helyzetű tanulók azok, akiket különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben. Elsősorban tanulmányi, ill képzési szempontból igaz ez. Ez akadályozza a társadalmi mobilitást, a gyermekek felemelkedését Későbbi életvitelük társadalmilag pozitív, hiszen nevelésük pozitív. Hátrányuk, hogy külső körülményeik miatt nem tudják

kibontakoztatni személyiségüket.  Pedagógiai szempontból hátrányos helyzetű az a gyerek, akit a szülő egyedül nevel, tanyasi összevont iskolába jár, nem tanul idegen nyelvet, nincs szaktanterem, a szülő alacsony iskolai végzettségű.  Kulturálisan hátrányos helyzetűek azok a gyerekek, akik tanyán, falvakban élnek, a család kultúraigénye alacsony, az olvasás, könyvtár, színház lebecsülése. A család együttes élményének hiánya. Sok szülő nem rendelkezik azokkal a speciális ismeretekkel, amelyek biztosítanák a felnövekvő nemzedéknek a megfelelő fejlődést.  Anyagi szempontból hátrányos helyzetű az a gyerek, aki szegény. A szegénységen belül megkülönböztetjük az abszolút szegénységet (aki a létminimum alatt van, nincs pénze, élelme, lakása, ruhája) és a relatív szegénységet (a társadalmi átlag alatt van). Ezek az emberek depriváltak (valamitől való megfosztottság).  Halmozottan hátrányos

helyzet: alacsony az egy főre jutó jövedelem, nagy család, rossz lakáskörülmény, képzetlenség, munkanélküliség, nagyobb a devianciára való hajlamosság, nagyobb a betegségveszély, gondozatlanok az öregek. Önállóan nem tudnak kitörni ebből a helyzetből. Nagy szakmai felkészültség kell ehhez a réteghez A hátrányos helyzet társadalmi, pedagógiai alapjairól – napjainkban: (Papp János) Az író szerint a hátrányos helyzet megjelölés a 60-as években vált divatossá. Egyfajta gyűjtőfogalom (a cigány-probléma is beletartozik). Ugyanazt a populációt jelöli a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű, kudarcos, bukott, lemorzsolódott fogalom is. Köznapi nyelven szegények, leszakadók, deviánsak. A cikk központi kérdése, hogy kiknek van társadalmi helyzetüknél fogva és nem egyéni adottságaikból következően, kevés vagy úgyszólván semmi esélyük arra, hogy jól felszerelt iskolákban, kiváló pedagógusok segítségével könnyen

megtanuljanak mindent, hogy aztán a társadalmi hierarchiában elfoglalják az egyébként megszolgált stabil és kedvező pozícióikat. A hátrányos helyzet sokkarú polip Az alacsony jövedelem határozza meg a hátrányos helyzet klasszikus tartalmát. A segítés adekvát módja más és más. A 80-as években már halmozottan hátrányos helyzetről van szó, beszél a szakirodalom is. A hátrányos helyzet egyéb dimenziói: * rosszul felszerelt, egészségtelen vagy szűkös lakáskörülmények, * a szülők alacsony iskolai végzettsége, * a deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai, 235 * a család vagy az egészséges családszerkezet hiánya, * beteg vagy (halmozottan) korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelő ellátására, Az utóbbi két dimenzió a veszélyeztetettség fogalomkörébe is beletartozik. A hátrányos helyzet könnyen vezethet iskolai kudarchoz. Ez pedig a biztos leszakadást eredményezi.

Hátrányos helyzet Veszélyeztetett helyzet * a szociális tartalom a hangsúlyos * a pszichikus tartalom a hangsúlyos * Cél: az iskolai siker és a társadalmi Cél: a személyiség egészséges fejlődése, érvényesülés harmonikus kibontakoztatása A veszélyeztetett helyzetben devianciák, életvezetési problémák, morális defektusok, önértékelési zavarok jelentkezésének veszélyével kell számolni. Okai: a szűkebb környezet, család életmódja, antiszociális viselkedése, érzelmi sivársága, rendezetlen belső viszonya a szülőpár diszharmonikus viszonya, gyermekkel szembeni felelőtlensége. Helyzetek is vannak, amikor a gyermekben magában ragadható meg a veszélyeztetettség oka (karakterhiba, önértékelési zavar). A veszélyeztetett helyzetet felfoghatnánk a hátrányos helyzet egy speciális válfajaként is. A veszélyeztetett helyzet egyben hátrányos helyzet is. Napjainkban egyre több gyermek kerül hátrányos helyzetbe, mely negatívan

befolyásolja mind pszichés, szociális, értelmi fejlődésüket. A hátrányos helyzet kialakulásának számtalan oka lehet: * válás, * munkanélküliség, * halálozás, * a család nem megfelelő kulturális szintje, * a szülők nevelői alkalmatlansága, * hajléktalanság, * büntetett előélet, stb. Sajnos, ezek a hatások többszörösen is érhetik a gyermekeket. Vannak olyan családok, ahol halmozottan hátrányos helyzet figyelhető meg. Az ilyen helyzetű családoknál még tudatosabban és nagy hozzáértéssel kell végezni munkánkat. A szociálpedagógus feladatai: * * * * környezettanulmány készítése, jó kapcsolat kialakítása a családdal, állandó és folyamatos kapcsolat a szociális háló más intézményeivel, szociális támogatások biztosítása a családok számára, ha kell a gyermek érdekében csak úgy folyósítani ezeket, hogy biztosan a gyermek kaphassa meg, * segíteni munkát találni, * pedagógiai segítségbiztosítása

(korrepetálások), * pszichológiai segítség biztosítása, 236 * * * * * * * * * * * a gyermekeknek és szüleiknek szabadidős programok szervezése, a gyermekeknek, ha szükséges, terápiás segítség nyújtása (pl. Herkules-terápia), devianciák megelőzése, jó kapcsolat kialakítás a gyermekekkel, hagyni, hogy az interakciós kapcsolatba a gyermek is adhasson, figyeljük, hogy ne kioktató stílusban beszéljünk a klienssel, ne csak a rossz tulajdonságokat vegyük észre benne, a gondokért ne kizárólag a fiatalokat, gyermekeket okoljuk, finoman oszlassuk el a gyermek tiltakozását, türelmesek, elfogadóak, figyelmesek legyünk a gyermekekkel szemben, fontos, hogy a gyermekekben lévő pozitív energiákat mozgósítsuk a kapcsolat során. Összegzés: A szociálpedagógusnak mindkét réteggel foglalkoznia kell. A segítés úgy lehet eredményes, ha a gyermeket és a családot együttesen támogatják. A hátrányos helyzetű tanulóknál a külső

körülmények javításával sikert lehet elérni. A cél: a hátrányt jelentő körülmények kiküszöbölése, enyhítése. A veszélyeztetett helyzetű tanulóknál nem elég a körülményeken javítani, szükséges a család belső szerkezetének átalakítása is. Ahol a külső ártalmak károsodást okoztak a pszichében, ott a körülmények alakítása már nem elég pszichológiai segítségre is szükség van. Törvényi rendelkezés: Az oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi munkáról a 11/1994. évi (VI 8) MKM rendelet rendelkezik: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - szociálpedagógus feladatai: 6. § (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a

nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. (5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: 237 a.) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b.) a pedagógusok, szülők vagy tanulók

jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c.) a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d.) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e.) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f.) az iskolában a tanulók és a szülők által jól

látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefonon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, ill. telefonszámát, g.) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. (6) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. (7) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a

középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. II.A társadalmi egyenlőtlenség kezelése Nemzetközi tendencia: Minden fejlett társadalomban létezik szegénység, vannak hátrányos helyzetűek. Míg a 19sz-ban és az 1930-as nagy gazdasági válság idején általánosan elfogadott megállapítás volt, hogy a népesség igen jelentős része szegény, a 2 világháború után a fejlett országokban egy olyan derülátó felfogás terjedt el, hogy a gyors gazdasági növekedés következtében a szegénység rövid időn belül eltűnik, vagy már meg is szűnt. 238 1960-as évek elején ismerték fel újra a szegénység meglétét. USA: a világ leggazdagabb országának számított a népesség jelentős része szegény. A szegénység elleni küzdelem így került bele Kennedy elnök programjába. Az USA-ban azóta is rendszeresen kiszámítják a létminimumot és közlik az ennél alacsonyabb jövedelemből megélni kényszerülők

arányát. Ez a 60-as években csökkent, a 70-80-as években nőtt ANGLIA: relatív szegénység fogalmát alkalmazták. 1963-ban a szegénység mérésére sok változóból összeállított indexet használtak, amelyek a szegények arányának növekedését mutatták. SVÉDORSZÁG: 1968-ban végzett szegénységvizsgálaton sok dimenziós szegénység vagy hátrányos helyzet fogalmat alkalmaznak, ezeket külön mérik hányan vannak hátrányos helyzetben. A szegénység, hátrányos helyzet kezelése: 1., Legkézenfekvőbb a pénzbeli támogatás, ahol 2 alternatíva van: a., állampolgári jogon biztosítják a rászorult családoknak a jövedelem kiegészítését b., a szociális háló gondozói eldöntik és megvizsgálják a családok helyzetét, hogy indokolt-e a segély adás vagy sem. Problémát jelent még ezenkívül: 1., Rendkívüli kiadás: pl: gyógykezelési költség, ez nem merül fel, ha ingyenes az egészségügyi ellátás. 2., Magyarországon égető

probléma: a lakáshoz jutás Ez nem probléma, he nehézség nélkül lehet olcsó bérlakáshoz jutni, ill. ahol a szociális gondozóhálózat automatikusan olcsó bérlakáshoz juttatja a lakással nem rendelkezőket. Pl Svédországban 3., Továbbtanulás, munkahelytalálás. Megoldás: tanfolyam, továbbképzés, beiskolázás. 4., Mentálhigiénés ellátás kiterjesztése 5., Szociális gondozó hálózat, családsegítő központok 6., Munkahelyi szociális gondoskodás, nem állami intézmények /egyház, jótékony társulás / tevékenysége: /ápolás, lelki támogatás. / 7., Felzárkóztatás a tanulásban, korrepetálások megszervezése A szociálpedagógus módszerei: 1., egyéni esetkezelés 2., krízisintervenció 3., csoport módszer 4., terápia, verbális terápiát a szociálpedagógus is végezhet, de pszichoterápiát nem 239 5., szociocsoportok, szülőcsoportok kialakítása A szegénység Magyarországon 1., 1960-as évek elején a szegénység

főleg a falvakban koncentrálódott, mára a falusi szegénység csökkent, a városok és azon belül Budapesten a szegények száma némileg megnőtt. 2., Míg a 60-as évek elején több volt a szegény a mezőgazdasági fizikai dolgozók között, mint a szakképzetlen munkások között , mára ez a különbség megfordult. 3., Míg a 60-as években a nyugdíjas háztartások között több élt a létminimum alatt, mint az aktív kereső háztartások közül, mára a szegények aránya alig magasabb a nyugdíjasok között, mint az átlagnépességben. 4., Mára a szegénység áttevődött az idősekről a gyermekekre, a 0-14 éves gyermekek közül sokkal több él a szegénység körülményei között, mint a 60 évesek illetve az idősek közül. III.A szegregáció fogalma, megelőzése Szegregáció = elválasztás, elkülönítés. A társadalmi egyenlőtlenség oka lehet pl. fogyatékosság Ahhoz, hogy az ilyen embereket ne különítsük el, felkészíthetjük az

osztályt, hogy többet tudjanak meg a fogyatékosok helyzetéről. Ebben a szociálpedagógus a tanári testülettel együttműködve kidolgozhat egy programot, ahol a testi hibákkal kapcsolatos élményeket dolgozzák fel a diákok. Pl mankóval járás, tolószék kipróbálása, vattával a fülben megérteni mások beszédét, homályos lencsével a szem előtt közlekedni stb. 17. tétel A gazdaság, a társadalom-családpolitika összefüggései. Szociálpolitikai megoldások. A jóléti állam szociálpolitikája VÁZLAT I. A gazdaság, a társadalom-családpolitika összefüggései II.Szociálpolitikai megoldások 1. A szociálpolitika értelmezése 240 a. Pragmatikus megközelítés b. Funkcionalista megközelítés c. Strukturális - dinamikus megközelítés 2. A szociálpolitikai változások a. A kiegyezéstől / 1867-től / 1920-as évekig b. A 2. világháború közötti időszak hivatalos szociálpolitikája c. 1945-56 év

szociálpolitikája d. Szociálpolitika 1957-től máig e. A rendszerváltás következményei III.Szociálpolitika Magyarországon IV.A jóléti állam 1. A jóléti állam kifejezés kialakulása, megfogalmazása 2. A jóléti állam modelljei a. Angolszász típusú b. Liberális jóléti állam c. Konzervatív jóléti állam / etatista - korporatív / modell d. Gazdasági - demokrácia modellje e. Szociáldemokrata típusú modell Felhasznált irodalom: 1.Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom 2. Ferge Zsuzsa: A jóléti állam 3. Az új jobboldal és a jóléti állam I. A gazdaság, a társadalom-családpolitika összefüggései Gazdaság: a társadalom anyagi létszférája. Az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, fogalmával és fogyasztásával kapcsolatos dolgok összességét jelenti. Ezek a gazdasági jelenségek át - meg átszövik az emberi élet minden mozzanatát, 241 kihatva a társadalom

területeire. / pl a társadalmi struktúra, rétegződés, politika / A gazdasági viszonyok függvényeként alakul ki : a TÁRSADALOMPOLITIKA, amely a társadalmi viszonyok újratermelését, a társadalmi struktúra alakulását befolyásolja. Az államnak a gyerekekre, illetve gyermekes családokra irányuló tevékenységét a CSALÁDPOLITIKÁT sokféle társadalmi, gazdasági, politikai érdek motiválhatja. Pl női foglalkoztatás növelése illetve csökkentése, népességszám növelése. II.Szociálpolitikai megoldások 1. A szociálpolitika értelmezése: A szociálpolitikát nem lehet elkülöníteni a társadalompolitikától, mert egy társadalomban, hogy milyen természeti viszonyok vannak és a társadalom milyen szerkezetet hoz létre, attól függ hogyan értelmezik a szociálpolitika tartalmát. Egy társadalom 3 lényeges dolog köré szerveződik: a., tőke b., tulajdon c., tudás és ehhez kapcsolódó hatalom Ha egy hatalom elismeri a 3 dolog

fontosságát, akkor ennek megfelelően fogja kialakítani szociálpolitikáját. A mai szociálpolitika értelmezése: visszavezethető Polányi Károly munkásságára és Pokol Géza kutatásaira, akik megállapították, hogy a társadalom különböző alrendszerekből épül fel. Minden alrendszer önállóan működik, akkor ha a rendszer demokratikus Ha az alrendszerek egymásba csúsznak diktatúra van. Az alrendszerek különállóságából következtet Ferge Zsuzsa arra, hogy a szociálpolitika csak akkor tudja feladatát megvalósítani, ha a társadalom politikává válik. A szociálpolitikának sokféle körülírása, meghatározása létezik A.) PRAGMATIKUS MEGKÖZELÍTÉS:= a szociálpolitika cselekvési mező, amelyben bizonyos történelmileg kialakult intézmények, tevékenységi rendszerek működnek. Ide tartozik: 1., az egészségügyi ellátás, 2., oktatásügy, 3., a TB és közsegélyezés 4., állami lakásépítés 5., az ún személyes szociális

szolgálat pl: szociális .munka, házi vagy intézményes gondozás, családés gyermekvédelem 242 Újabban egyes felfogások szerint a szociálpolitikához tartozónak lehet tekinteni a munkaügyi szolgáltatásokat, a környezetvédelem egy részét vagy egészét is. TITMUS a szociális intézmények mellett a szociálpolitikához tartozónak tekinti: - a pénzügyi vagy adópolitikát, - ill. a vállalati politikát Ún. redisztribúció elv alapján működik ez a fajta rendszer A redisztribúció újraelosztást jelent. Az állampolgár befizet valamilyen járulékot az állami költségvetésbe, s azt újra elosztja az arra jogosult állampolgárok között. Jelentős az állam szerepe Az állam egyrészt közvetlenül törvényekkel vagy rendeletekkel szabályozza a rendszerek működését, másrészt közpénzekből fedezi működésüket, a nyújtott szolgáltatásokat. A szociálpolitikához olyan állami tevékenységek tartoznak, melyek általában a lakosság

jólétét szolgálják. Egy másik felfogás szerint a szociálpolitikához tartozónak tekinti a magánjótékonyságot. NY - Európában a pragmatikus megközelítésbe beviszik azt az újraelosztó redisztribúciós tevékenységet is, amelyet a vállalatok biztosítanak a dolgozóik számára. Pl vállalati jóléti alapok, vállalati pénzügyi politika, vállalati adópolitika. B.) FUNKCIONALISTA MEGKÖZELÍTÉS: arra próbál választ adni, hogy milyen társadalmi funkciók betöltésére jöttek létre a szociálpolitikai rendszerek. Az intézményeket a bürokrácia jellemzi. Ha ezt a funkciót ellátja egy család, egy baráti közösség, egy osztály amit szintén bele kell érteni a szociálpolitikai .hálóba, és ezt a nem intézményesített, de segítőcsoportot kell az államnak segítenie. C.) STRUKTURÁLIS-DINAMIKUS MEGKÖZELÍTÉS: a szociálpolitikát az állampolgárok közötti változó viszonyként értelmezi. Végbemegy a jogok dekkomodifikációja,

az árutlanítás. Az egyénnek nem kell áruba bocsátania a munkáját ahhoz, hogy részesüljön szociális ellátásból. Pl Svédország Magyarországon nincs általánosan elfogadott szociálpolitika értelmezés. Sokan azt tekintik szociálpolitikának, amivel a szociális közigazgatás foglalkozik. 2. A szociálpolitikai változások A., A szociálpolitika a kiegyezéstől /1867-től / 1920-as évekig: a., 1867-től 1918-ig a polgári demokratikus forradalomig tartó időszak: 243 1910-től társadalmi szintű segítségadás: Az ipari fejlődés /iparosodás / városokba, gyárakba tömörítette az embereket. Megkezdődik a város felé való áramlási folyamat, több koldus, bűnöző nő ki. Már nincs meg az a rendkívüli nagy társadalmi elkülönültség, mint ami az 1910-es évek előtt. Ez már modern társadalom, és nem a rendi társadalom A közlekedés fejlődése, a postai forgalom, az újságok terjedése nagy társadalmi lökés ahhoz, hogy egyes

társadalmi csoportok közelebb kerüljenek egymáshoz. Legjelentősebb célcsoport: a nagyipari munkásság, a társadalmi kispolgári csoport. 1884-től bevezetésre kerülnek az ún gyári törvények. 1899-től bevezetésre kerülnek a biztosítási rendszerek: /öregségi, árvasági, özvegységi pótlék, családi pótlék /. Ezek a pótlékok a jövedelemmel növekednek Minden szociálpolitikai intézkedés leglényegesebb szempontja: az egyénnek elsősorban önmagán kell segíteni, csak másodsorban az állam kötelessége a segítségnyújtás. Községi törvények sorozata: a községeknek gondoskodni kell, azokról a szegényekről: 1, több éve a községben laknak, képtelen önmagát eltartani. 2., rokoni segítségre nem számíthat Ha bármely feltétel nem teljesül, nem tartoznak a községi törvény hatálya alá. Akik kiesnek a törvény hatálya alól, azokon az egyházak, karitatív szervezetek /adományozó, jótékonykodó hölgyek egyletei segítenek /.

1873.Cselédtörvény : Bevezetik a cselédkönyvet, melynek révén tagja lehet a cselédpénztárnak, amely betegség esetén minimális juttatást ad. b.) 1918október 31 /a polgári demokratikus forradalom, őszirózsás forradalom /1919 március 21-ig /Tanácsköztársaság kikiáltásáig / tartó időszak Miniszterelnök: gróf Károlyi Mihály. Ez az időszak, amikor már nem szociálpolitikáról van szó, megkísérelnek TÁRSADALOMPOLITIKÁT folytatni. Cél: az általános választójog, földosztás, szociálpolitikai reformok, a háború befejezése. Kiindulópont: a felső tízezernek a szemléletén kell változtatni, nekik kell példát mutatni a társadalom többi csoportjai számára. Tudatosítani kell, hogy Mo rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, más lehetőség nincs csak a takarékoskodás /energiával, élelmiszerrel /. Megpróbálnak foglalkoztatottságot biztosítani a falusi csoport számára Különféle juttatások az árvák, özvegyek,

hadirokkantak számára. 244 c.)1919 március 21- 1919 Augusztus 1 Proletárdiktatúra Magyarországon /133 nap/ Vezető: Kun Béla. Kiindulópont: nem kell semmilyen szociálpolitika hiszen minden ember egyenlő. Jelentős intézkedések: 1., Dolgozók helyzetének javítása / fizetésemelés, élelmiszerellátással igyekezett segíteni helyzetükön. 2., Bevezetik a heti 48 órás munkaidőt, fizetett szabadságot, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. 3., Csökkentették a lakbéreket 4., A TB kiterjesztése, ingyenes orvosi ellátás 5., Államosított lakásokba munkáscsaládokat költöztettek be 6., Nagy gondot fordítanak az anya - és csecsemővédelemre 7., Minden téren érvényesítették a nők egyenjogúságát 8., Tervbe vették a 8 osztályos ingyenes általános iskolák megteremtését 9., Iskolák államosítása, a tanulást lehetővé tenni, a művelődésből addig kizárt dolgozók gyermekeinek a számára is! B., A 2 világháború közötti

időszak hivatalos szociálpolitikája 1920-as évek:1920.június 4 a Trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökken. Ez sokkként érinti az embereket Az itt maradt embereken segíteni kell. Rengeteg menekülő jön az elcsatolt területekről, ezeket az embereket is el kell látni. A társadalom álláspontja és az állam álláspontja megváltozik Az államnak magára kell vállalnia a szociálpolitikai funkciót, megjelenik a szegénység társadalmi problémaként való kezelése. Dilemmák: a., Állami feladat-e a szegénység enyhítése, vagy egyházi, társadalmi, magán jótékonyságé? Mindkét álláspontnak vannak hívei. Bevezetésre kerül az Egri norma 1927-ben Oswald Ráter ferencesrendi szerzetes dolgozta ki, 1936-tól kerül bevezetésre a magyar norma, egy négyosztatú rendszerben dolgozik az egri norma. 1., Szegényügyi Hivatal 245 2, Segélyezetteket elbírálók rendszere 3.,

Adománygyűjtő csoport 4, Adományelosztó csoport: külön pápai engedély kell megalapítanak egy ferences rendi női apácarendet, ők viszik ki az adományokat. A norma forrása: a közadakozás. Az alamizsnát az adománygyűjtő hölgyek házrólházra járva, lista szerint gyűjtötték össze, az egyház szegénygondozói nővérei vitték házhoz az érdemes szegényeknek. A segélyt természetben adták, mert a norma lényege épp az volt, hogy megállapították a fennmaradásához minimálisan szükséges jószágmennyiséget / liszt, só, bab / ezt osztották ki a segélyezetteknek. A rendszer pozitív vonása: otthoni körülmények közt folyó gondozást helyezte előtérbe. Ebben az időszakban, amilyen politikai kormányzat van Magyarországon, az nyomja rá bélyegét a szociálpolitika rendszerre is. A 2 világháború között Magyarországon különböző stílusú kormányzatok váltják egymást, egy dologban egyeznek meg. Ez a PRODUKTÍV SZOCIÁLPOLITIKA

RENDSZERE = bármilyen juttatást valamilyen produktumhoz kötnek. Pl: legyen keresztény, legyen katonaviseltff, nő3-4 gyerek, legyen aktív egyház tag stb. A munkához való jutást külön szabályok tartalmazzák. Különbséget kell tenni: 1., munkaképtelen / szegények / 2., munkanélküli / Ínségesek / 3., munkakerülő között Munkaképtelen: az a vagyontalan személy, akinek nincs ellátásra köteles és képes hozzátartozója, ő maga pedig testi vagy szellemi betegség, fogyatékosság miatt képtelen önmagáról gondoskodni. Munkanélküliek: akik rendkívüli gazdasági körülmények következtében időlegesen keresőképtelenné váltak. Munkakerülők: akik önhibájukból nem dolgoznak. Alapos környezettanulmány után állapítják meg, hogy kik részesülnek ingyen segélyből. 1931-ben bevezetik a visszatérítési jogot. Bevezetésre kerül: 246 1., Közhasznú munka: valamely gazdasági vagy kulturális cél érdekében végeztetett munka. 2.,

Szükségmunka: szorult helyzetben levő vállalatok-munkanélküliek foglalkoztatása céljából. 3., Ínségmunka: csak arra szolgál, hogy az egyén foglalkoztatva legyen, akár teljesen haszontalan, felesleges munkafolyamatok révén is. A legrosszabb körülmények között végzett, legnehezebb munkák. Az ínségmunkás órabére nem lehetett alacsonyabb a napszámnál, de nem lehetett magasabb sem, mert akkor mindenki ínségmunkára tódult volna. Az órabérek gyakorlatban a napszámbér alatt voltak. Hivatalos órabér: 20 fillér Szabályozták azt, hogy ki mennyi munkát végezhet 1 hónap alatt. 1 hónapban 1 ínségmunkás maximum 12 napot dolgozhat. Erre szolgál az ún ínségigazolvány bevezetése 1921-1931 közötti szociálpolitika 1921-1931 között Magyarországon gróf Bethlen István a miniszterelnök. Magyarországon égető probléma a munkanélküliség kérdése: hiszen a lecsatolt területekről az emberek visszajönnek, de ingóságuk nincs,

foglalkoztatni kell őket. Feladat: olyan iparágat kell kitalálni, ami jelentős munkaerőt tud foglalkoztatni és felveszi azokat is akik visszajöttek, akik a leépített malomiparból munkanélküliek lettek. Bethlenék alatt elkezdődik a TEXTILIPAR fejlesztése, ez az egyedüli olyan iparág, ami nagy létszámú munkaerőt igényel, és az indításához a feltételek Magyarországon is adottak. 1924. a kapott népszövetségi kölcsönből oktatási és egészségügyi reformok sorozata indul el. A kölcsön 80%-ból iskolákat építenek, általános, középiskolát, egyetemet egyaránt Ekkor épülnek a nagy egyetemek : Debreceni, Pécsi, Szegedi. A képzettség produktumban jelentkezik. Az oktatásban és az egészségügyben a legfontosabb cél:  egészséges ivóvízzel való ellátottság,  csecsemőhalandóság csökkentése,  védőnői hálózat falvakba történő kiterjesztés. Konkrét intézkedések: a kormányzat különválasztja a

szociálpolitika juttatások terén a parasztságot és a munkásságot. 3 osztatú szociálpolitikát folytat: a., parasztság-------------------- legfőbb probléma: a földkérdés megoldásában - a munkabérek és juttatások rögzítése - a falusi egészségügy kialakításában 247 b., munkásság------------------a szociálpolitikát a BIZTOSÍTÁS megoldása jelenti c., szegénység kezelése------- szegénypolitika PARASZTSÁG: 1926-tól földreformok / Nagyatádi Szabó István féle / , 400 ezer igénylő jut földhöz. 1., Telepítési programok: 20 holdas parcellát adnak 50-60 ezer embernek Azoknak is adnak akik városban élnek, és értenek hozzá, + 200 négyszögöl kertet is. 2., Öntözési és fásítási program: a., jó a talaj számára b., munkalehetőség / Duna-Tisza Köze / Eredmény: 1., A falusi munkanélküliség mérséklődik 2., Először rögzítik a szegődményesek bérét 1 évre 450 pengőt, 1800kg gabonát, 6 űrméter tűzifát,

naponta 1 liter tej, 300 négyszögöl veteményföldet, 1200-1600 négyszögöl tengeri földet kap. Dunántúlon elterjedt az állattartás engedélyezése, megszabott keretek között 10-15 kacsa. 3., Szabályozzák az idény jellegű munkák bértét / aratók / 1 hétre kap: 8 kg kenyér, 1,2 kg szalonna, 0,5 kg főzőliszt, 3 kg burgonya, 0,5 kg hús, 15 dkg só, 2,5 dl ecet. Ez 45000 kalória, és 70000 kalóriára lenne szükség. Azt hogy milyen bérezést kapnak nem rögzítik törvényben, az alku tárgya általában egy mezőgazdasági munkás , aki 150 napot tud dolgozni / év, évi keresete 250 pengő körül van. Egészségügy: nagy a csecsemőhalandóság, biztosítani kell az egészséges ivóvizet, a zöldkeresztes nővérek képzését. A falvakban nagy számban kell alkalmazni őket Pl: tanácsadás, gyermekápolás, nevelés, főzési tanácsadás. 1938-ra a falvak 80%-át el tudják látni zöldkeresztes látni zöldkeresztes nővérekkel. MUNKÁSSÁG:----- a

biztosítás megoldása. 1926.Országos Társadalmi Biztosítási Intézet Baleseti, egészségügyi, öregségi biztosítást lehet kötni. 1930-tól kiterjesztik a munkásokra is a családi pótlék rendszerét, ami gyerekenként 5 pengő, ez jelentősen eltér a közalkalmazottak számára biztosított családi pótléktól, ahol 12-25 pengőig adták a családi pótlékot. A családi pótlék a fizetéshez mérten emelkedett 248 c. 1932-1939 közötti időszak hivatalos szociálpolitikája Továbbra is a produktív szociálpolitika van érvényben. GÖMBÖS GYULA: 19321936 között Magyarország miniszterelnöke Új típusú szociálpolitikát hirdet meg, ami szerinte a szociálpolitika összes időszerű feladatait megfogalmazza. Sok biztosítási feladatot felsorol, úgy tűnik az állami szerepvállalást meg akarja változtatni. A munkanélküliségnél a foglalkoztatás irányítását tekinti állami feladatnak, de ez addig is így volt. 1934 után: hogy jelentős

tömegbázisa legyen, fokozottan figyel a falusi népességre, elindít egy ún. TELEPÍTÉSI PROGRAMOT, ami azt jelenti, hogy kisparcellákat ad, és 150 ezer kishaszonbérletet. A parcellák 5 holdasok, a bérlet 5-25 hold körül van 2., DARÁNYI KÁLMÁN: 1936-1938 között Magyarország miniszterelnöke A szociálpolitikában a legnagyobb problémának a munkanélküliséget tartja. Telepítési-fásítási öntözési programot csinál, a résztvevők munkabérét 1 pengőben állapítja meg 1 millió hold földet oszt fel, ebből elsősorban az részesül, aki 3 gyermekkel rendelkezik, képesek 25 év alatt kifizetni a vételár 30%-át, rendelkeznek munkaeszközzel. Az 1 millió holdból semmi nem lesz, nincs honnan elvenni, így 270000 holdat oszt ki. Az országos munkanélküliséget 17%-ra szorítja vissza. 1937.Az ipari munkások kapcsán kiterjeszti a biztosítást, minden 20 főn felüli ipari üzemre és kereskedelmi vállalkozásra kötelezővé teszi. Ellenőrző

rendszert dolgoz ki, hogy a befizetések rendszeresen történnek - e az Országos TB felé, ennek a munkáltató nem örül. A munkabéreket felemeli, 1 szakmunkás bére: 200-400 pengő, a betanított és segédmunkás bére 70 pengő. A közalkalmazottakat kiemelten fizeti minden területen A városokban nincs szükség szociálpolitikai intézkedésekre, maga a városi infrastruktúra lévén jóval többet kap a kormányzattól a városban élő munkástársadalom. 3., IMRÉDY BÉLA: 1938-1939 között Magyarország miniszterelnöke A probléma: a munkanélküliség. Infrastruktúrát, házakat épít a dolgozóknak 1939-ben valóra akarja váltani a parasztok földhöz jutását, a zsidóbirtok elvételével , azonban a zsidóbirtok nagysága nem felel meg a valóságnak, mivel a haszonbérben levő földet is ide sorolják, így a birtok nem osztható ki, mivel a zsidók nem tulajdonosok. c. 1945-56 év szociálpolitikája 249 1945-48: a koalíciós kormányzás időszaka

volt Magyarországon: Legfontosabb a gazdaság újjáépítése, a költségvetés 60%-át fordítják újjáépítési programokra, 40 % - ot pedig a közkiadások illetve a szociálpolitikára fordítják. 1945.évi rendeletek: létrejönnek a szociálpolitikai bizottságok, a szociálpolitikai tanácsok, ennek koordinálására létrejön a NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM. 1945.FÖLDREFORM: 5, 6 millió hold földet osztanak ki, 640 ezer család jut földhöz, és ebből 400 ezer az ún. újgazda /életében nem rendelkezett előtte földtulajdonnal / új a birtokosok között. 1 fő 3 holdat igényelhetett, és az 1 háztartásban élők száma szerint alakult a földbirtok nagysága. A szociálpolitikában alapvető probléma: a kormány azzal, hogy földet adott, a parasztság szociális helyzetét jelentősen javította, így őket más szociális juttatásban nem kell, hogy részesítse. A gond ott kezdődik, hogy a 400 ezer új gazda semmivel nem rendelkezik Pl. termelőeszközzel

sem-így a 40% közkiadásra fordítandó pénzt rájuk kell költeni Ennek következménye a parasztság kiszorul mindenféle más szociálpolitikai kedvezményből: pl: a betegbiztosítás, nyugdíj, családi pótlék stb. / 1953-tól van családi pótlék 3gyerek után, 1961től nyugdíj! / Néhány százezren kimaradtak a földosztásból, vagy azért mert az adott településen eleve nem volt elég föld, vagy mert az igénylést nem nyújtották be. Ezt utóbbi csoportba tartozott a cigányság. Senki nem akadt, aki a cigányokat földigénylésre biztatta volna Így egészében kimaradtak ebből a forradalmi változásból. MUNKÁSSÁG számára hozott kedvezmény: 1947-es bértörvény: mely szerint az 1938-as bérekhez viszonyítva állapítják meg az egyes foglalkozási ágak bérarányát. 1., A betanított és segédmunkás a 38-as bér 80%-át, 2., a szakmunkás 70%-át, 3., a mester 59%-át, 4., gyári alkalmazott 49%-át, 5.,köztisztviselő 37%-át, 6.,

értelmiség 35%-át kapja meg 1948.Általános bérminimum megállapítása: 600 Ft/hó hivatalosan, valóságban a munkásság 1/3-a kapja meg ezt a bért, a többi 600 Ft alatt van. 250 1948-ban mondják ki, hogy a rendszer proletárdiktatórikus és nincs szükség szociálpolitikai tanácsra, bizottságra. 1950-ben megszűnik a Népjóléti Minisztérium. 1949-1952 közötti időszak: Az egészségügyön kívül a szociálpolitika a társadalombiztosításra és a munkavédelemre szűkült. A rendszer minden tette szociálpolitikaként értelmezhető, és aki ezt nem látja be az a rendszer ellensége. 1., A munkásságon kívül minden más csoporttal szemben diszkriminatív és elnyomó politikát folytattak ebben az időben. A szociálpolitikán belül a parasztságot másodrendű állampolgárként kezelték, amely sokféle következménnyel járt: a., nincs nyugdíj----az időskorúak ellátatlanok b., a családi pótlék a parasztokat nem illette meg /

1953-tól jár, 1966-ig csak a 3.gyerektől járt / c., a gyógyítási költségeket előre ki kellett fizetni 1 napi kórházi kezelés: 40-50 Ft, 1 műtét 30-300 Ft, 1 kórházi szülés.250-300 Ft között van Ha nem tudja kifizetni, de szükséges, közadó formájában behajtják. MUNKÁSSÁG-ot szolgáló szociálpolitika ebben az esetben is a politikai megfélemlítések időszaka volt. Meg kell említeni a táppénzcsalókat. A táppénzcsalók elleni hajsza 1948-ban indult meg 52-ig fokozódott. Pl 477 Ft táppénzcsalásért 2 évi börtönbüntetés járt A szociálpolitika egésze azon alapszik : az állam áldoz, a dolgozók sokat kapnak, a vállalati vezetőség sokat tesz a dolgozókért. Tehát: az alulról jövő érdekképviseletre nincs szükség, hiszen fent mindent megtesznek a dolgozókért. A szociálpolitikai jövedelmek és szolgáltatások nem jogok, hanem juttatások, ajándékok, amelyet az állam “ saját pénzéből ”nyújt. Ez az ún

ajándékszemlélet elv. Összefoglalva: 1949-52 között romlott a lakosság életszínvonala, a foglalkoztatottság emelkedett. Nőtt a szegénység, nőttek az egyenlőtlenségek 1955 új nyugdíjtörvény bevezetése: A nyugdíjakat maximalizálják: 320 Ft-ban. A nyugdíjak nagy része 120 Ft- körül mozog, azért ilyen rendkívül alacsony, mert a 45 előtti munkaviszonyokat nem hajlandó beszámítani. 251 A parasztság számára 53-55 között lehetővé teszik a befizetéseket az egészségügyi biztosításba és a nyugdíjalapba. Az autonómia kérdései 1957-től 1957-77 között: látványos és szinte töretlen volt a gazdasági és szociális fejlődés. A lakosság helyzete részben javult a gazdaság javulásával, ami a gazdasági reformnak köszönhető, részben tudatos szociális lépés történt. A szegénység csökkentése nem önálló szegénypolitikával történt. A legfőbb eszköz: a munkahely teremtés , a foglalkoztatás kialakítása volt.

További lépések: 1., a TB-i jogosultságok jelentős kiterjesztése 2., a járandóságok szintjének emelése 3., 1968-at követően a lemaradó bérek és a legalacsonyabb nyugdíjak többszöri emelése 4., egységes összegű árkompenzálások 5., teljes foglalkoztatottság politikájának folytatása Probléma: nem tisztázódott a szociálpolitikai gazdasághoz, gazdaságpolitikához való viszonya. Így a szociális intézkedések fékezték a gazdaság fejlődését A gazdaság szószólói elégedetlenebbek lettek a szociálpolitikával, miközben önálló szociálpolitika nem létezett , nem történt meg az ajándékozási szemlélettel való szakítás sem. 1975.új TB törvény bevezetése: megszüntette a korábbi parasztellenes diszkriminációt 1960-1980 között: a szociálpolitika fejlesztése nem volt célirányos. Az állampolgári jogú egészségügy, ill. az univerzális társadalombiztosítási rendszerek azoknak is jutattak szociális ellátást, akiknek

erre nem volt szükségük. Azaz-e felfogás szerint pazarlás történt, ugyanakkor az egységes elvű, normatív ellátások nem tették lehetővé az egyéni, speciális szükségletekhez való igazodást. Kell-e szegénypolitika mai magyar feltételek mellett? A megoldásnál többféle csúsztatás ment végbe: 1., csúsztatás: a, a TB - t leszűkítik, a leginkább rászorulónak nyújtandó segítségre, holott ezek a rendszerek az általános létbiztonságát szolgálják. b., társadalmi szolidaritás elve alapján a társadalom integrálását szolgálják 2., csúsztatás: a hangsúly a felülről történő egyedi elbírálásra helyeződik 252 3., csúsztatás: a halmozottan hátrányos helyzet kategóriájának kialakulása eredményezi a 3. csúsztatást Csúsztatás történt: a szegénység, objektív-relatív depriváció, halmozottan hátrányos helyzet jelenségei egybemosódnak. Szét kellene választani ezeket a csoportokat. A., Akiknél elsősorban

anyagi, jövedelmi hiányok vannak: - nyugdíjasok 40-50 % - a - 2 gyermekesek fele - több gyermekesek 70-90%-a - nyugdíjjogosultságot nem szerzett idősek kb.150-200 ezer fő B., Akik valami miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról vagy oda be sem jutottak C., Akiknél lakásprobléma van D., Állandó gondozásra szoruló öregek, betegek E., Akiknél súlyos életviteli problémák vannak A rendszerváltás társadalmi következményei 1990-ben Magyarországon politikai rendszerváltás zajlott le. Az egy párti politikai rendszert egy demokratikus többpárti parlamenti rendszer váltotta fel, létrejöttek a demokratikus politizálás intézményei és jogi keretei, lezajlottak a szabad parlamenti változások. A társadalmi és gazdasági rendszerváltás lassúbb folyamat, mint a politikai rendszerváltás. / pl: piacgazdaságra való áttérés, a privatizáció megvalósítása / Ezek mellett a társadalomnak számos kísérőjelenséggel kell szembenéznie, mint pl: a

munkanélküliség, jövedelmi különbségek növekedése. I. VÁLLALKOZÁS ÉS MOBILITÁS VIZSGÁLATA Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy egyesek már rövid távon jól járnak, míg mások rosszul. Vannak és lesznek / átmeneti? / nyertesek és / átmeneti / vesztesek A TÁRKI összehasonlító elemzéseket végzett 1989-es évet ill. az 1991-es évet hasonlította össze 1., Vállalkozás: 1988-ban--- minden 4 ember lenne szívesen vállalkozó, 1990-ben a lakosság 44%-a válaszolt igennel. A vállalkozási hajlandóság mindkét időpontban hasonló, eszerint inkább férfiak, fiatalok, képzettebbek tűntek vállalkozóbb szelleműnek. Jellegzetessége: vállalkozók inkább magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, tehát az emberek érzékelik a vállalkozás tőkeigényességét. A vállalkozók legnagyobb része 42 % valamilyen kisipari, kiskereskedelmi szolgáltatásba fogna, de sokan foglalkoznának 253 állattenyésztéssel, növénytermesztéssel,

egyéb mezőgazdasági tevékenységgel. Akik nem akarnak vállalkozni: alkati, adottságbeli okokra hivatkoztak. Kik a vállalkozók? 1., férfiak és fiatalabbak 2., iskolai végzettség szempontjából: érettségizettek, diplomások 3., foglalkozást tekintve: önálló foglalkozásúak 2., Foglalkozási mobilitás: lehetővé tette annak összehasonlítását, hogy mi volt a megkérdezettek foglalkozása 1989-ben. 4 típus: a., felfelé mobilitás: ha valaki fizikai dolgozóból felső vagy középvezetővé vált / 4% / b., lefelé mobil: ha valaki szellemi foglalkozásúból fizikai dolgozó lett / 2%/ c., önállóvá válás /2%/ d., immobilitási hányad / 92 %/--- ha valaki a fizikai vagy szellemi foglakozásokon belül volt mobil. Nagyobb a mobilitás a férfiak és fiatalabbak esetében. Az iskolai végzettség szerint tekintve a felfelé mobilitás azokra jellemző, akik érettségiztek vagy diplomások, az önállóvá válás a szakmunkások mobilitási útja volt.

3., Munkahely jellege: a hagyományos munkáltatói szektor minden formájában / állami intézmények, vállalatok, költségvetési szervek / csökkent a foglalkoztatottak aránya. Nőtt a másféle munkáltatóknál dolgozók részaránya, a magángazdaságban foglalkoztatottak aránya megduplázódott. A munkahelyi mobilitás 3 kategóriája: 1., immobilitás 87 % 2., mobilitás szektoron belül 3% 3., mobilitás szektorok között 10% A férfiak és a fiatalabbak mobilabbak, az értelmiségiek és vezetők között nagyobb a szektorok közötti mobilitás, a fizikai dolgozók között inkább a szektoron belüli mobilitás jellemző Vesztesek: a munkanélküliek, a munkanélküliségtől rettegők. 1989. a negatív fordulat éve volt, 1989 óta fokozatosan emelkedett azoknak a száma akik az elbocsátástól rettegtek. A férfiak és nők között nincs különbség 1989-ben a 18 és 30 évesek a legbizakodóbbak, 1991-re veszélyeztetettebbeknek érzik magukat. Az iskolai

végzettséget tekintve 91-re már minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél az elbocsátástól. 254 Miért válhat valaki munkanélkülivé? 1., elbocsátás 2., vállalat megszűnése 3., munkahely átalakulása A lakosság a munkanélküliség problémájának megoldását a kormánytól reméli 1989ben 52%, 91-ben 74%-a véli úgy, hogy a kormánynak kell biztosítani mindenki számára a munkalehetőséget. Megjelenik az informális, szürke vagy fekete gazdaság Jelenleg családok mindennapi helyzetén javít valamit , de hosszú távú veszélyei vannak. / nyugdíj! / A munkanélkülieket ellátó rendszer rosszul működik , a segélyezés nem megoldott , nem szelektál a valóságos munkanélküli és a munkakerülő között. A segély összege: csekély De! alig több ennél a bérből és fizetésből élők jövedelme.----társadalmi feszültséghez vezethet II. SZEMÉLYES JÖVEDELMEK ALAKULÁSA /1989-91 KÖZÖTT/ 1., reáljövedelmek 1989-91 között

lényegében változatlanok maradtak, átlagosan stagnáltak. 2., jelentősen nőtt: a jövedelmek differenciálódása--- a legkisebb és a legnagyobb jövedelmek között 1989-ben 4,5-szeres volt a különbség, 1992-re 6,5-szeresére nőtt. 3., Azok akik korábban a felső jövedelmi kategóriába tartoztak, jobb eséllyel vannak fent, akik korábban átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek azok kevesen kerültek az átlag felé. 4., legnagyobb vesztes : a középréteg----ún kényszervállalkozásokba kezdtek 5., A családok jövedelmében nem következett be olyan nagymértékű differenciálódás, mint a személyi jövedelemnél. 6., Jelentősen nőtt a létminimum alatt élők aránya, 198-ban 9 %, 91-ben 15 % volt, bekövetkezett az, hogy aki kevéssel a létminimum felett éltek , lecsúsztak. 7., 25 év alattiak----jövedelmi helyzet mérleghinta szerűen változik. 36-45 év:--------nyertesek, kétszer többen tudnak javítani a jövedelmi pozícióikon, mint a

rendszerváltás előtt. 46-55------------elit pozíciót ér el. Nyugdíj korhatáron lévők------- relatív stabil. A privatizáció hatása: a., a mezőgazdasági privatizáció hatása: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 8%-a munkanélkülivé vált. 255 b., ipari privatizáció hatása: elmaradt a vagyon feltérképezése, a vállalatok piacait figyelmen kívül hagyták---- a vállalati vezetés privatizálta a vállalatokat, ez 10%-os munkanélküliséget eredményezett. Társadalmi következménye: negatív, Magyarországon a 1990-es évek közepéig a lakosság 2/3-a szegény 1/3-a gazdag, újabban 1/5-ös társadalom felé haladunk Ez azt jelenti: 5% társadalmi elit, ennek lesz 5%-nyi holdudvara, akit megfizet, 90 % pedig szegényebb. Ez valószínű, hogy nem történik meg, mert beszeretnénk lépni az Európai Unióba, de az EU nem érdekelt abban, hogy alacsony fejlettségű ország legyen tagja. III.Szociálpolitika Magyarországon 1., A magyar gazdaság a

nagyrészt állami tulajdonon alapuló és a többé - kevésbé központilag tervezett gazdasági rendszerből a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacorientált rendszer felé halad. Ez szükségessé teszi a szociálpolitika olyan átalakulását, hogy piackonformmá váljék, vagyis ne akadályozza a piacgazdaság érvényesülését. 2., A szociális kiadások összességükben magasak, nagy megterhelést jelentenek az állami költségvetés számára. 3., A szociális programok egy része nem hatékony abban az értelemben, hogy nem a legmegfelelőbben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében e kiadásokat bevezették. Ez megnyilvánul elsősorban abban, hogy nem a társadalom leginkább rászoruló rétegei részesednek szociálpolitikai támogatásban.A SZOCIÁLPOLITIKA ÚJRAFELOSZTÁS RENDSZERE 1., Bevételek Általános adóbevételek Címkézett, meghatározott célokra elkülönített járulékok - közvetett adók - közvetlen adók Közvetlen adók: egyik

részét a gazdálkodó Ilyen járulékok folynak be: szervezetek, pénzintézetek fizetik be a költségvetésbe, pl: vállalkozási - nyereség adó, másik részét a személyi jövedelemadó képezi. - a TB alapba, - szolidaritási alapba. /lakosságtól származó befizetés / 256 Közvetett adók: 1., ÁFA: végső fogyasztást 2., FOGYASZTÁSI ADÓ: a központi kormányzat által luxuscikknek minősített javak fogyasztását adóztatja meg. 2., Kiadások 1., Költségvetési intézmények: oktatás: egyetem, főiskola, továbbképző intézetek. egészségügy: orvosi ellátás, szakkórház, klinikák, mentőszolgálat. szociálpolitika: központi szociális szakintézetek /vakok, mozgássérültek intézete / 2., Szakmai programok: oktatás területén: oktatási felzárkózási program, tankönyvek, jegyzetek. Egészségügy területén: megelőzési programok. Szociálpolitika területén: mozgáskorlátozottak gépkocsi vásárlása, nevelési

segélykeretek kiegészítése. 3., Családi pótlék: 199O áprilisától tartozik a költségvetés feladatai közé 4., Önkormányzatok támogatása: a., címzett és céltámogatások /Pl: pályázati alapon nyújtott kormányzati források- eüi intézmények fejlesztése /. b., központosított előirányzatok különböző fejlesztésekre c., normatív állami támogatások 5., Önkormányzatok egyéb forrásai: az önkormányzatok bevételeit gyarapítják: 1991-től kivethető helyi adó: 1., vagyoni - ingatlanra kiróható 2., kommunális - idegenforgalmi 3., iparűzési adó Az önkormányzatok által fenntartott intézmények: a., óvoda, általános iskola, zeneiskola, középfokú oktatási intézmény, diákotthon b., bölcsőde, kórházak egy része, egészségügyi ellátás SZOCIÁLPOLITIKA AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN 257 Szociális intézetek finanszírozása Rászorulók pénzbeli támogatása - idősek napközi otthona, - rendszeres segély, - szociális

otthonok, - rendkívüli segély, - állami gondozottak intézménye, - egyéb segély. - szociális intézetek /vakok, értelmi fogyatékosok /, - egészségügyi gyermekotthonok /gyógypedagógiai intézetek /, - nevelési tanácsadók, családsegítők. 6., A költségvetés lakáskiadásai Korábban a támogatások finanszírozása a Lakásalapon keresztül történt. A Lakásalap kötvényeket bocsátott ki, ezekkel fedezték az OTP-nek nyújtott kamattámogatásokat. 1991ben változás: az adósok a kölcsöneik visszafizetésére 2 lehetőség között választhattak: a kölcsönök felét / magasabb kamatozású kölcsön esetén 1/3-át/ elengedték , a fennmaradó részre piaci kamatot kell fizetni, a kölcsön változatlan összegére 15%-os kamatot állapított meg. Egyéb lakáscélú kiadás: szociálpolitikai támogatás, bérlakás szektor támogatása. 7., Foglalkoztatási alap: 1986-ban a költségvetésen belüli elkülönített alapként hozták létre.

Feladata: aktív foglalkozáspolitikai eszközök finanszírozása, /átképzés, közmunka, korengedményes nyugdíjazás költségei, újrakezdési kölcsön kamatai, munkahely teremtési támogatás /. Az alapot a Munkaügyi Minisztérium kezeli 8., Szolidaritási alap: 1991-ben a megnövekvő munkanélküliségi segély finanszírozására hozták létre. 9., Társadalombiztosítási alap: 1988december 31-ig nem különült el a központi költségvetéstől. 1989 Január 1-óta létezik önálló TB alap 1990január 1-től egészségügyi ellátást finanszírozza. 10., Fogyasztási ártámogatások IV.A jóléti állam 1. A jóléti állam kifejezés kialakulása, megfogalmazása 258 A jóléti állam kifejezést 1945 után kezdték el használni, a munkáspárti Anglia jellemzésére. 1., Az állam rutinszerű tevékenységévé válik az, hogy az állampolgárok jólétéről gondoskodik. 2., Az állam mindent meg kell hogy tegyen azért, hogy a szociális jog

dekkomodifikáció alapján érvényesüljön. Dekkomodikfikáció: árutlanítást jelent: minden szociális jog el kell, hogy veszítse áru jellegét a tőkés társadalomban, tehát minden szociális jog állampolgári jogként igénybe vehető. Nem szabad, hogy áru jellege legyen! JÓLÉTI ÁLLAM: előre meghatározott módon, szervezett erővel /politika, igazgatás / lép fel, annak érdekében, hogy a piaci erők szerepét legalább 3 irányban megváltoztassa. - az egyéneknek minimális jövedelmet garantál anélkül, hogy figyelembe venné munkájuk vagy tulajdonuk piaci értékét, - erősíti az egyének és a családok védekezőképességét bizonyos kockázatokkal szemben /betegség, munkanélküliség /, - minden állampolgár számára igyekszik biztosítani a juttatások legmagasabb szintjét. Az 1970-es évekig egyetlen államot sem tekinthetünk valódi jóléti államnak. 2., A jóléti állam modelljei a., ANGOLSZÁSZ vagy LIBERÁLIS MODELL, szakszóval:

REZIDUÁLIS MODELL: azokon segít elsősorban, akik kiesnek a piaci területekről. Bármilyen segélyt az ilyen típusú modellek mindig a befizetésekhez és járulékhoz kötik. Kötelezik a segélykapót bármilyen munka elvégzésére. Amennyiben ezt megtagadja, akár 2 évre is letilthatják a segélyezést. A jelenlegi problémája a modellnek, hogy a rendszerben működik az ún szegénységi csapda vagy a jóléti gettó-függőség. A munkanélküli segély összege bár kisebb mint a minimálbér, de mégsem igazán érdemes minimálbérért munkát vállalni, mert a különböző levonások és a nem megkapott plusz juttatások miatt kevesebb jövedelem lesz, mintha munkanélküli segélyt kapott volna. Jóléti gettófüggőség először Angliában alakult ki Az egyén hozzászokott, hogy segélyezett. Ezt örökíti a gyerekeire Legfőképp az USA-ban és Svédországban veszélyeztetett ez. A reziduális modellbe tartozik: ANGLIA, USA, KANADA, AUSZTRÁLIA. 259 A

segítségnyújtás egyéni módjait keresi. A társadalom anyagi jólétét rendkívül jelentős adóbefizetésekből finanszírozzák. Akik ebből kiesnek, azon egyéni módon segítenek az egyházak, alapítványok révén. b., NÉMET KONZERVATÍV MODELL szakszóval KORPORATÍV MODELL: A jogokat osztályhoz és státuszhoz kapcsolták. Működésében nagy szerepet játszik az egyház A hagyományos családmodell és a tradicionális női szerepek elkötelezettje. Erre a modellre a rendkívül sok szakmai szervezet jellemző. A társadalom természetétől fogva hierarchizált Ebből ki kell emelni egy jelentős csoportot. Ez lesz a középosztály Ezen belül a hivatalnokságot: közalkalmazott, köztisztviselő. Ezt jól meg kell fizetni bérben Ez az ún LOHN. A középosztály a gazdaság motorjává válik ----- új és új munkahelyeket teremt ------- csökken a szociálpolitikai rendszerre szorulók száma Cél: a társadalom egészét akarja felemelni. Ide tartozik:

NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA, OLASZORSZÁG, FRANCAIORSZÁG. III. SVÉD vagy GAZDASÁGI DEMOKRÁCIA MODELL szakszóval BEVERIDGE: itt a jogok dekkomodifikációjáról van szó. Nem kell a munkaerőt áruba bocsátani ahhoz, hogy ellátásban részesüljön. A modell csak ott működik jól, ahol teljes foglalkozottságra törekszenek. Ide tartozik: SVÉDORSZÁG, DÁNIA, NORVÉGIA, LUXEMBURG. V.LIBERÁLIS JÓLÉTI ÁLLAM: a rászorultság igazoláshoz kötött segélyezés, a társadalombiztosítási rendszerek játszanak domináns szerepet. A jogosultsági szabályok szigorúak, gyakran stigmához kapcsolódnak, a juttatások szerények. Ide tartozik: USA, KANADA, AUSZTRÁLIA. V. SZOCIÁLDEMOKRATA TÍPUSÚ JÓLÉTI MODELL: legmagasabb szinten biztosít egyenlőséget. Olyan jóléti állam, amely közvetlenül a gyerekeknek nyújt transzfereket, közvetlen felelősséget vállal a gyermekek, idősek, önmagukon segíteni nem tudók gondozásáért. Megengedi a nőknek, hogy

munkát válasszanak a háztartás helyett Ide tartozik: SKANDINÁVIA. Jóléti állam 260 A polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalást jelent. A minimumkövetelmény, hogy egy valódi jóléti államban az állam hétköznapi rutintevékenységének többsége a háztartások jóléti szükségleteinek szolgálatára irányuljon. Marshall szerint a szociális állampolgáriság alkotja a jóléti állam eszmei magját. A fogalomnak tartalmaznia kell a szociális jogok biztosítását. Ha a szociális jogok sérthetetlenek lesznek és ha állampolgári mivolt alapján járnak, akkor ezek az egyén piaccal szembeni státuszának árujellegtől való megszabadítását, dekommodifikációját is megtestesítik. A jóléti állam nem érthető meg pusztán az általa biztosított jogok alapján. Figyelembe kell venni, hogy hogyan fonódnak össze az állami tevékenységek a piac és a család szociális ellátásban játszott

szerepével. A jóléti államok típusai Richard Titmuss: a) reziduális jóléti állam: az állam felelőssége csak akkor érvényesül, ha a család vagy a piac kudarcot vall. Az állam elkötelezettségét igyekszik a marginális, rászoruló csoportokra korlátozni. b) institucionális jóléti állam: a népesség egészére irányul, univerzális jellegű és a jólét melletti intézményes elkötelezettséget testesíti meg. Gosta Esping-Andersen: a) Liberális jóléti állam: Rászorultság igazolásához kötött segélyezés, szerény színvonalú univerzális transzferek vagy szerény társadalombiztosítási rendszerek játszanak benne domináns szerepet. A juttatások elsősorban egy alacsony jövedelmű, általában a munkásosztályhoz tartozó, az államtól függő helyzetben lévő klientúráról gondoskodnak. A jogosultsági szabályok szigorúak és gyakran stigmához kapcsolódnak, a juttatások tipikusan szerények. Az ilyenfajta állam támogatja a piacot.

Az ilyenfajta működésmódú állam minimalizálja a dekommodifikáló hatásokat, hatásosan korlátozza a szociális jogok terjedelmét, és egy olyan rétegződési rendszert hoz létre, amely az állami jóléti ellátás alanyainak biztosított tisztes szegénység relatív egyenlőségének, a többség számára nyújtott piac által differenciált jólétnek, és a kettő közti osztálypolitikai dualizmusnak a keveréke. b) konzervatív jóléti állam Itt a korporatív-etista történeti örökséget felfelé korrigálták, hogy gondoskodjanak az új posztindusztriális oszályszerkezetből eredő igények kielégítéséről. A státuszkülönbségek megőrzésére való törekvés volt a domináns, a jogokat osztályhoz és státushoz kapcsolták. A magánbiztosítás és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó béren kívüli juttatások csak marginális szerepet játszanak. A redisztribúciós hatás elhanyagolható A korporatív működésmódú rendszerek formálódásában

az egyház is nagy szerepet játszik, így ezek erősen elkötelezettek a hagyományos családkép megőrzése mellett. A társadalombiztosítás nem terjed ki a munkaviszonyban nem álló feleségekre, és a családi pótlékok ösztönzik az anyaságot. 261 c) szociáldemokrata jóléti állam Ezekben az országokban a szociáldemokrácia volt a szociális reform mögött álló domináns erő. Olyan jóléti államra törekedtek, amely a legmagasabb szinten biztosít egyenlőséget, nem pedig csak a minimális igények kielégítésének egyenlőségét garantálja. Ez azzal a következményekkel járt, hogy az új középosztályok legkényesebb ízléseket is kielégítsék. Ez a formula a dekommodifikáló és univerzalisztikus programok olyan keverékét jelenti, melyek ugyanakkor figyelembe veszik a differenciált elvárásokat. Ez a modell kiszorítja a piacot, és ennek következtében létrehoz egy alapvetően univerzális szolidaritást a jóléti állammal. Mindenki

részesül a juttatásokból, mindenki függő helyzetben van Az ilyen működésmódú állam egyszerre veszi célba a piacot és a hagyományos családot. Az alapelv az, hogy előre társadalmasítsuk a családi lét költségeit. Az ideál az egyéni függetlenség elősegítése. Az eredmény egy olyan jóléti állam, amely közvetlenül a gyerekeknek nyújt transzfereket, közvetlen felelősséget vállal a gyermekek, az idősek, az önmagukon segíteni nem tudók gondozásáért. Jellemzője a munka és a jólét összekapcsolódása Alapelvek és értékek a) Szabadság Korlátozott mások szabadsága által. Amartya Sen kétféle szabadságot különböztet meg. Negatív szabadság: a korlátozásoktól való szabadság. Pozitív szabadság: szabadság valamire. Azt határozza meg, hogy az egyénnek mi áll szabadságában és mi nem. b) Egyenlőség Szociálpolitikai szempontból elkülönülnek bizonyos értelmezések: 1. Az esélyek egyenlősége Ez a polgári társadalom

legfontosabb követelése. Az embert nem korlátozhatja az, hogy milyen társadalmi rendbe született. A jog előtt mindenki egyenlő, nincsenek kiváltságok. 2. A kimenetelek egyenlősége A társadalom akkor igazságos, ha úgy biztosítja a rosszabb helyzetűek hátrányának kompenzálását, hogy később a jó helyzetűekkel azonos valószínűséggel érjenek célba az élet bármely területén. 3. Arányos vagy kvótás egyenlőség Akkor tekintik például a nők és a férfiak politikai érvényesülésének esélyét egyenlőnek, ha a nők is számukkal arányosan képviseltetik magukat a politikai testületekben. 4. A bánásmódok egyenlősége Szorosan kapcsolódik a diszkrimináció kérdéséhez. Az igazságosság például megköveteli, hogy az igazságszolgáltatás előtt mindenki legyen egyenlő. Ismert 262 jelenség, hogy a jobb helyzetűek több figyelmet és jobb ellátásokat kaphatnak például az iskolában vagy kórházban. Ez a bánásmódok

egyenlőtlensége, a negatív diszkrimináció legáltalánosabb esete. c) Tolerancia A másság elfogadását, a mással szembeni türelmet jelenti. A tolerancia alapkövetelmény a szociálpolitikában és a szociális munkában is, mert a szociális munkának éppen az a lényege, hogy elfogadja és igyekszik megérteni a másik életmódját, kultúráját, és elejét vegye a céltalan és megalázó erőszakos jobbítási szándékoknak. d) Szolidaritás Általában a testvériséget értelmezzük szolidaritásként. A szolidaritás összetartozást fejez ki. A szolidarisztikus közösségek valamilyen együttes, közös érdek mentén szerveződnek. Szerveződhetnek mikroszinten, ilyen például a családi szolidaritás A szolidaritás kölcsönös segítséget is jelent. Általában egyenlők közösségén belül alakul ki, és valamilyen közös érdek köré szerveződik. e) Igazságosság Igazságosságelméletek 1. haszonelvű utilitárius elmélet Eszerint az elmélet

szerint az az igazságos, ami a társadalom számára hasznos. Az elosztás akkor optimális, ha nem lehet úgy megváltoztatni, hogy senki ne járjon rosszul. 2. társadalmi igazságosság elmélete Nem egységes elmélet. Bizonyos ideológiát vallók szemében nem elfogadható Például a libertariánusok szemében a legfontosabb, voltaképpen az egyetlen igazán fontos érték az egyéni szabadság. 3. John Rawls elmélete Nem vonja kétségbe a társadalmi igazságosságot. „Az igazságosság ugyanúgy a társadalmi intézmények legfőbb erénye, amint az igazság a filozófiai rendszereké. Bármennyire is elegáns és frappáns egy elmélet, ha nem igaz, el kell vetni vagy felül kell bírálni. Hasonlóképpen törvényeket vagy intézményeket, legyenek bármilyen hatékonyak vagy jól felépítették, át kell alakítani, vagy el kell utasítani, ha nem igazságosak.” f) Biztonság a) Abszolút szociális biztonság: olyan fogyasztási szint biztosítása, amely a

társadalom minden tagja számára garantált. Nem feltétlenül korlátozódik a jövedelmi viszonyokra, kiterjedhet más dimenziókra is (lakás, kultúra, munka, egészségügyi ellátás). b) A relatív szociális biztonság azt az igényt fejezi ki, hogy valamilyen társadalmi kockázat bekövetkeztekor, munkaképesség elvesztésekor, az egyén/család életszínvonala ne süllyedjen túl nagyot, ne kelljen az addig elért szintet hirtelen feladni. Ennek biztosítására a 263 legáltalánosabb megoldás társadalombiztosítás. a keresettel arányos ellátásokat nyújtó kötelező A jóléti állam típusai Szociálpolitikai típusok Titmuss: • l. A reziduális jóléti modell: • Főként a szegények segélyezése. Az egyén szükségletkielégítése a piac és a család csatornáin történik. Ezeknek a csődjekor jelentkeznek a jóléti intézmények, átmenetileg szükségesek. • 2. Az ipariteljesítmény-modell: • Az ellátások zömmel a

munkavégzéshez kapcsolódnak (pl. a társadalombiztosítás) A jóléti intézményeknek nagy szerepe van, a gazdaság kiegészítőjeként lépnek fel. • 3. Az intézményes redisztributív modell: • Az állampolgári jogok dominálnak. A szociálpolitikát a társadalom egyik fő integráló intézményének tartja. A szükségletekre alapozott szolgáltatásokat nyújt a piacon kívül 1 A jóléti állam és a jóléti politikák típusai Gosta Esping-Andersen: • l. Liberális jóléti államok: • A piac logikája uralja, támogatja a piacot passzív módon, mert nem kínál állami ellátást, így a piacon kell megvenni azokat, ill. aktív módon is, azzal, hogy pénzzel támogatja a piaci ellátást, • jövedelem igazoláshoz kötött segélyezés, • a jóléti ellátások nem gátolhatják a munkavállalási hajlamot, • rászorultságra épülő segélyezés, • szerény színvonalú univerzális ellátások, • szerény TB-rendszer, • szigorú

szabályozás, stigmatizáló hatás, • dekommodifikációs hatásokat ellensúlyozza, • A szegények relatíve homogének, a többiek jólétét a piac viszont erősen differenciálja. (Pl. USA, Kanada) • társadalmi szintek: • egyenlősítő szegénységi szint, • többség által igénybevett szint, • keveredett szint. • 2. Korporatista-etatista (konzervatív) jóléti államok: • A hagyományokra épül, erős egyházi hatásokkal, • nem túl nagy a piac szerepe, 1 Titmuss, 1974. 264 • A hagyományos hierarchiák (státus differenciák) megőrzője. A "család-eszmény", a kisközösségek önereje fontos, ennek kimerülésekor lehetséges a közbelépés. (pl Németország, Olaszország) • 3. Skandináv típusú jóléti államok: • univerzalizmus jellemzi, • dekommodifikáció a középosztályra is kiterjed (a munkaerő "árutlanítása"), • A szociális jogokat a középosztályokra is kiterjesztették, azaz a piac

szabályozása a középosztályoknak is kedvez, • A jóléti rendszer és a foglalkoztatás összekapcsolódásával igyekeznek megteremteni a szolidaritást, • célja a teljes foglalkoztatás, • a legmagasabb szinten akar egyenlőséget teremteni, • Az állam az összes állampolgár szociális jogainak az érvényesülését kívánja megteremteni, • kiszorítja a piacot, • magas az elvonása, kötelező adók formájában (pl. Svédország, Hollandia) 2 • + Az ausztrál radikális modell • Az univerzális ellátásokat nem a szegényekre korlátozták, hanem csak egy szűk, valóban gazdag réteget nem fogadnak be. Jelentős az állam felelősségvállalása és a redisztributív törekvés. 3 (Ide tartozik Új-Zéland is) 4 A jóléti állam céljai: • I. Hatékonyság • 1. makrohatékonyság • a GDP minél magasabb %-át kell felhasználni a jóléti államban • 2. mikrohatékonyság • a rendelkezésre álló források • 3. ösztöntzők • a

finanszírozás úgy történjen, hogy kiküszöbölje a foglalkoztatásra, munkaerőkínálatra gyakorolt káros hatásokat. • II. Az életszínvonal megfelelő fenntartása • 4. a szegénység elleni védelem, és a szegénység enyhítése • a létminimum alá senki ne kerüljön • 5. a megszokott életszínvonal védelme • 6. jövedelem kiegyenlítés • III. Az egyenlőtlenség csökkentése • 7. méltányosság • vertikális méltányosság • horizontális méltányosság • IV. Tágabb társadalmi célok 2 Gosta Esping-Andersen (1990): Mi a jóléti állam? IN: A jóléti állam Castles-Mitchell, 1990. 4 Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (A szociális szakképzés könyvtára, Bp. 1994) 3 265 • 8. méltóság • 9. társadalmi szolidaritás • V. Adminisztratív megvalósíthatóság • 10. érthetőség • 11. visszaélések elkerülése Társadalmi jövedelmek • 1. formájuk szerint csoportosíthatjuk: • címkézett pénzek: •

pénzbeli, • természetbeli. • • 2. tartalma szerint • 3. alanyai szerint: • azok a társadalmi rétegek, amelyekre a jövedelem ellátás irányul. • 4. forrása szerint: • az elsődleges jövedelem másodlagos elosztása • 5. elosztása szerint: • univerzális: • alanyi jogon (eü., közoktatás) • biztosítási elven: • a munka világához kapcsolódik • szelektív módon: • normatív módon, • egyedi szelekció. A jóléti kiadások alakulása • I. hagyományos jóléti kiadások: • oktatás, • egészségügy, • TB ellátások, • nyugdíj, • táppénz, • családi támogatások, • foglalkoztatáspolitika, • önkormányzati szociális ellátások. • II. Közvetlen támogatások: • fogyasztási ártámogatás, • lakásügyek támogatása. A skandináv modell A skandináv jóléti állam modelljét a jólét átfogó, intézményesített és univerzális jellege tette nemzetközileg egyedivé. A szociális törvénykezés és

társadalompolitika igyekezett a teljes népességet szolidarisztikusan átfogni. A jólét intézményesülését az állam kiemelt szerepén keresztül biztosították. A szociálpolitika fejlődése 266 A XIX. szd első törvényei Skandináviában is a szegénytörvények voltak Az iparosodással és a munkásszervezetek megerősödésével a múlt szd. végére megnőtt a szociális törvénykezés jelentősége. A liberálisok és a konzervatívok egyaránt a biztosítási alapú modell mellett álltak. A liberalizmus itt szociálisan érzékenyebb, mint az angolszász országokban A nagy világgazdasági válságra hagyományos módon reagáltak: • a költségvetési kiadásokat csökkentették, • béreket visszaszorították, • később a valutát leértékelték, • védővámokat vezettek be. A szociáldemokrata korszak azonban keynesi alapokon anticiklikus, keresletösztönző politikára tért át. Közmunkák indultak be A háború után az univerzális

társadalombiztosítási elemek átfogó rendszerét építették ki, majd a 60-as évektől ezt kiegészítették jövedelemarányos juttatásokkal. A kialakult társadalombiztosítási rendszer az intézményes jóléti államot testesítette meg. A skandináv országokban csak a munkanélküli- és baleseti juttatások terén őrizték meg a biztosítási elvet. Egységesítették a nyugdíjakat és az életkor maradt az egyetlen szempont a jogosultság figyelembevételénél. Az állam felvállalt feladatait nem megbízással, vagy támogatásokon keresztül látja el, hanem közvetlenül, ill. az önkormányzatok bevonásával A kontinens legtöbb országában a jóléti állam feladatvállalása elsősorban pénzügyi juttatásokon keresztül valósul meg, ezzel szemben a skandináv jóléti rendszerben egyre kiemeltebb szerep hárult a szolgáltatásokra: • ingyenes egészségügyi ellátás, és háziápolás, • ingyenes oktatás (felsőfokú is), • bölcsődék, óvodák

alacsony díjazású, stb. Az állam egyeduralma a szolgáltatásnyújtás terén azt eredményezte, hogy a közszektor kiadásai és foglalkoztatásban betöltött szerepe folyamatosan növekedtek. Az üzleti szféra képes lett volna az állam térnyerésének megakadályozására, de a politika és a nagyüzemi munkásság erejét látva inkább hajlott a kompromisszumra, ami viszont elősegítette nemzetközi versenyképessége megőrzését, fokozását. A háború után a két alapcél a teljes foglalkoztatás és a magas növekedési ráta volt. A háború utáni évektől kezdődően mintegy 2-3 évtizedig gyakorlatilag teljes körű volt a foglalkoztatás. Norvégiában az alkotmány 1954-es kiegészítése a munkához való jogot rögzítette és az államot kötelezi ennek a lehetővé tételére. A teljes foglalkoztatástól azt remélték, hogy a sok befizető és a kevés igénylő révén segít a szociálpolitikát körülölelő szolidaritás megőrzésében, valamint

a rendszer finanszírozásában. Az aktív foglalkoztatáspolitika mindhárom országban közberuházási programokkal kezdte növelni a munkaerő-keresletet. Külön bértámogatással ösztönözték a mozgássérültek és fogyatékosok alkalmazását, a szezonális munkások munkanélkülivé válását pedig a munkaadókat segítő programokkal (állami megrendelések, bértámogatások, stb.) igyekeztek megelőzni A foglalkoztatás szinten tartását segítendő beruházási alapokat hoztak létre. A foglalkoztatás megőrzése érdekében végső esetben a vállalatok csődbejutását is igyekeztek megakadályozni. A munkaerőpiaci politika feladata, hogy a munkaerőt a piacképesebb cégek és szektorok felé közvetítse. A munkaerő magas alkalmazkodóképességéhez szükséges eszközök: az oktatás, a szakmai továbbképzés, és az átképzési programok. Az újraelosztásba bekerült források mértéke az adópolitika következtében meglehetősen bőségesnek

számított. A skandináv adórendszerjellemzője a magas adókulcsok és a széles adóalap. Ennek köszönhetően az adóbevételek a GDP-nek több mint 40%-át tették ki A 267 magas adóterhekért a kormány a hitelpolitikáján keresztül kárpótolta a vállalatokat. Az állam féken tartotta az inflációt és olcsó hiteleivel elősegítette a közel teljes foglalkoztatást, annak a megvalósulása erősítette a sajátos rendszert körüllengő politikai konszenzust. A bérkiáramlás megakadályozásában és a hatékonyság ösztönzésében kiemelt szerepe volt a szolidarisztikus bérpolitikának, melyet a központosított bértárgyalások biztosítottak. A bérek emelkedésének centralizált rögzítésével a munkaerőpiac csúcsszervezetei szét tudták teríteni a külgazdasági helyzetből származó hátrányokat és előnyeket a különböző ágazatok között. Ez összhangban állt a szakszerevezetek bérkiegyenlítést célzó törekvéseivel. Nemcsak az

eszköz, a szolidarisztikus bértárgyalás számított sajátosan skandináv jelenségnek, hanem a kitűzött cél is, a bérkiegyenlítés. Az iparágakon belül, ill azok között jelentősen csökkentek a munkabérkülönbségek. A 60-as évektől a szociális jövedelmek bérekhez viszonyított aránya megugrott, s a juttatások indexálását vezették be. 5 5 Gallai Sándor: A skandináv modell 268