Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Karsay István - Szellemtani irodalom, költészet

Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Kérdésre felelet. Valóban jól tudod, vannak a földnél szebb világok is és úgy véled sokszor, joggal kérdheted: „miért vagyunk akkor mégis itt?” Nem lep meg ez a kérdésfeltevés, vagyis, hogy sorsod inkább fájlalod, köszönet helyett amiért újra itt lehetsz! Igaz, a múltad kegyelmi tényként mélyen elfedett, de az ismeret utáni vágyad ám - mint egykor - próbád is lehet! Mert bizony a tudás egymaga hideg fény, csak olyan villanás, mely átfut a légen, s ha társra nem talál, szívmeleget adni nem tud ám! Csak amikor együtt a fény és a hő, a gondolat mellett a szív is tényező, értheted tisztán az élet szép szavát: boldogság! Ez volt és lesz majd a fenséges lét, amiért küzdened naponta kell még ütközés során: ezért vagy itt, semmi más okán! 1 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István A csillagok felé A mennyei szinten

teremett szellemek egy részének bukásával keletkezett káosz rendezése nem más, mint a különböző égitestek létrehozása, évmilliárdok alatti alakítása, és ott a saját erő-anyagjukba zárt lázadóknak ébresztése, megtérésre indítása Isten kegyelmi, természettörvényének, a messiások irányításával történő működtetésével. Ez azt jelenti, hogy nem az anyag és a világok lettek előbb, hanem mindkettő a szellemek esési fokozata és működésük kifolyása szerinti anyagból alakultak a már mondott isteni törvények működtetésével. Vagyis a világok anyaga és minden egyéb nem más, mint a szellemek működésének kifolyásai. Az így keletkezett anyagi világokon a bukott szellemek vezeklés és tisztulás céljából különböző sűrűségű anyagi testet öltenek fel magukra azáltal, hogy a természettörvények működése (evolúció) a megfelelő formákat létrehozza. – és ezzel máris biztosítva van a visszafordulás

lehetősége, és az elindulás a csillagok felé, ahonnan földünk is valamikor lehullott. A hatodrendű napok, amilyen a mi Napunk is, a legkisebbek és legsűrűbb anyagúak voltak, de rotációjuk megsokszorozódott, szolarításukat pedig a háromszoros kiválásból centripetális erejükkel vonzzák magukhoz. Így váltak a szoláris csírák napokká és lettek a hozzájuk tartozó világok táplálójává. A mi napunk bolygóinak alakuló, fejlődő világai – közte földünk – szintén egy – egy lefokozott szellemcsoport részére váltak szükségessé, kik szellemi világosságukat az ellenszegüléssel, szellemi erejüket a duál - szakadással és az érzékességgel vesztették el. Sűrűsödés, sötétség képződött közöttük, míg lassan szellemi álomba merültek, s mire felébredtek, dermedt világok lefokozott világosságaiban, érzéki húsos testben találták magukat. Hosszú évezredek tűntek le az örökkévalóságban, mire szellemi mivoltuk

tudatára ébredtek. A Föld a bukott szellemeknek egy közbenső helye, hogy mielőtt mélyebbre esnek, legyen idejük a meggondolásra. Azért van annyiféle emberfaj, annyiféle jó és rossz, szép és csúnya, szigor és enyhe, mert a különböző salakokból különböző bőrű szellemek váltak ki és testesültek. (Megjegyzés: ezek a közlések és magyarázatok mind a tiszta szellemvilágból származnak!) Isten nem kívánja a bűnös halálát, hanem módot ad a javulásra, időt enged a megtérésre. De a bűnös legyen készen a nagy számadásra, ha ennek ellenére nem javul, sem számláját nem törleszti. A bűnök kényszerítik a szellemet az alacsonyabbrendű világok lakójává lenni, hol az élet zordsága, a természet kegyetlensége és a vele egyenszerű bűnösök vadsága könnyeket fakaszt még a legelvetemültebb lélek szeméből is. Azonban ha fluidjai annyira megpuhulnak, hogy ismét a föld légkörébe kerülhet, itt már jobban meg tudja becsülni

a kevés jót is, és boldognak érzi magát, hogy a kárhozat mélyéről megszabadult. Mars. A föld szellemi fokozatához legközelebb áll, a rajta testesült szellemek kevésbé anyagiak, mint a földi ember. Ellentétek világa ez is Ami jót megszerezhet az erősen tartja, a rosszat nagy erővel löki ki magából. 2 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István A földi ember szelleme is ölthet a Marson testet, ha valami nagyobb tudományt óhajt megszerezni a föld részére, hogy legközelebbi testetöltésében megajándékozza szegény földi testvéreit vele. Feltalálók, írók, orvosok, természettudósoknak való hely, itt lehet tanulni Szaturnusz. Tudományban nem, de erkölcsileg fejlettebb világ. Csendes, hűvös hely, ahol pihenni lehet, csend és béke honol-e bolygón. Lakói elfáradt, meggyötört szellemek, akik földi vagy más bolygókon a megpróbáltatásokban megfáradtak. Ide testesülnek azok, akik nem bírják tovább az

utat, és a Megváltó szeretete pihenteti a szellemeket, a vezető szellemek gondjaira bízza őket. Merkúr. A Merkúr napunk legkisebb és legszerencsétlenebb bolygója. A rajta élő szellemek mélyen süllyedt bűnösök, töredelmetlenség, és makacság a bűnük. Gőgjük nem is gőg már, hanem valóságos bűnhődés, mert önmagukban őrjöngenek a dühtől és a rettenetes elvetemültségtől. A Merkúr szigorú büntetőhely, de ha javul a bűnös, akkor megszabadulhat innen, és a földre is jöhet tovább javulni, ahol a leggyötrelmesebb életkörülmény is királyi kényelmet jelentenek a szegény Merkúr lakóinak. És hány nagy bűnöst kell a földről odaküldeni javulni! Vénusz. Kedves, kellemes hely, hol az érzések tiszták, a szívek tele vannak szeretettel. Nem éppen nagy, de nem is kicsi világ, olyan, mint egy sietve épült nyári lakás, mely csak egy éjjelre ad pihenőt a vándor szellemnek. Ez a dal hazája, a költészet s a magasabb zene

bölcsője. A Vénuszon a természet szófogadó jó gyermek, szinte öntudatlanul engedelmeskedik a testetöltött szellemek óhajainak. Gyönyörű tájak, kristálytiszta patak, bársonysimaságú óriáslepkék, zengő madarak, virágoknak soha nem látott szépsége és özöne borít mindent. Szelíd állatok, ifjúság van mindenütt, jókedv, ragyogás. Itt mindenki annak örül, ha szeretetmunkát végez, és minél többet ad a köznek. Tudják, hogy van szellemvilág, és vágyakoznak a még szebb „mennyország” felé. Időnként megnyílik a magasabb szféra, és egy – egy testvér aki innen már elment elmeséli, hogy milyen világ vár majd rájuk. Médiumításuk tökéletes, magasfokú képzettségük által a szellemi igazságoknak valódi megértőivé vállnak, s ez képezi vallásukat. A Vénusz szférájába jutott föld ember szelleme nem tud eléggé betelni a sok széppel és vágyva - vágyik, hátha valaki megkínálná testtel, hogy testetöltve ennek a

bolygónak a lakója lehessen. Sok évig elvannak itt a szellemek, mert az ilyen helyekre túl sok a pályázó. A félanyagi világokon már nehezebb feltételekhez van kötve a testetöltés A Vénusz légköre tiszta és teljes fényével tükrözi vissza a napot. Azért a Vénusz a legnagyobb, legfényesebb csillagnak látszik a földről, levegője ritkább, ereje vonzóbb, delejesebb. Éghajlata enyhe Növényzete folyton alakul, és egyre szebb, tökéletesebb formákat, változatokat hoz létre. Állatvilága csupa szelíd, értelmes emlősökből, gyönyörű tollazatú madarakból áll. Ragadozó és undorító állatok vagy férgek itt nem léteznek. 3 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István A Vénuszon is két, sőt háromféle szellemek vannak testetöltve, amire a nekik szánt munkából lehet következtetni. Nem minden szellemcsoport olvad össze, de nem feltűnő módon az átmeneteket kitöltik ott is a bukottak és felemelkedők. A

legmagasabb rendű szellemek a legritkább testtel és a legnagyobb erővel bírnak; szellemi fejlettségük, tudásuk és szeretetük nagyobb kört világit meg körülöttük, amit itt már látni is lehet. Ez az osztály már átmenetet képez a Napba és a Jupiter magasabb osztályaiba. Jupiter. Napunk legtisztább és legnagyobb bolygója a Jupiter. A Föld elenyésző, kicsi pontocska csak a folyton nagyobbodó égitesthez képest. A földtől számítva 9. fokozatban van és világossága is a 9 légkör világosságának felel meg anyagiasítva. A Jupiter magába fogadja a Szaturnusz, Vénusz, Mars és a Föld szellemeinek legjobbjait. Itt van minden szellemnek végső vizsgája, mielőtt a Nap körébe juthatna. Itt addig marad a szellem testetöltve, míg céljait el nem érte. Földi ember szelleme csakis úgy ölthet itt testet, ha valamely missziómunkát már elvégzett és a földi testetöltéstől végkép megszabadult. A többi tisztább bolygók szellemei pedig

akkor, ha világuk fejlettségi fokát elérték. A Jupiter is félanyagi világtest és életelve csak félanyagi testeket éltet Rajta megtalálható minden, ami a többi bolygókon: a Vénusz kötészete, zenéje, a Szaturnusz műveltsége, a Mars irodalma, ízléses műremekei, az építészet leggyönyörűbb alkotásai és a Merkúr fehér szellemeinek önfeláldozó szeretete. Itt minden tanul és mindenki tanít, hogy a sok tudnivalót elsajátítsa. Sem anyagi szükséglet, sem kényszerítő körülmények nem léteznek, csak természettörvények, amelyek az egyedüli korlátokat alkotják. Szellemtani irodalom. Nagyon sokan vannak a Földön, akik évezredek óta foglalkoznak azzal, hogy irodalmi műben bemutassák a szellemvilágot, ízelítőt adjanak annak létéről, működéséből, megértessék az emberekkel a szellemi törvényeket. Nem is lehetne szinte felsorolni azt a rengeteg írót, költőt, így csak egyet – egyet kiemelve mutatom be azt a szellemtanhoz

kapcsolódó művészetet Magyar költőkön, írókon keresztül. Halálközeli Élmény: Móra Ferenc (1879-1934) Móra Ferenc életében is a legnépszerűbb magyar írók közé tartozott; hatvan évvel a halála után még mindig az; nyilván így marad a jövőben is. A szegénységből érkezett, egy örökösen pénzgondokkal küzdő kiskunfélegyházai szűcs fia volt. Ez az élet szakadatlan önemésztő munkával telt el, pedig Móra gyenge testalkatú volt, régóta lappangott benne a tüdőbaj. Egyre többet kellett gyógyhelyeket keresnie 4 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Holott legszívesebben családja körében élt: példás családapaként élte le életét, a végső években gyönyörűséggel élvezte nagyapa voltát. Évei azonban megszámláltattak Ötvenöt éves volt, amikor megölte nem a régóta fenyegető tüdőbaj, hanem egy váratlan és gyorsan kifejlődő rák. Egyik elbeszélésében mesélte el, hogy amikor

torokgyíkban betegeskedett látta a szoba sarkából a mennyezetről, hogy az édesanyja sír az ágyánál, és ő ott fekszik az ágyban. Nagyon beteg volt, sokat betegeskedett. Ezt az elbeszélést írói fantáziájának tudták be, csak később elemezték az orvosok és a HKÉ élményekkel foglalkozó kutatók! Hamvas Béla (1897-1968) író, filozófus. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben családját kiutasították Pozsonyból, Budapestre költöztek. 1923-ban a budapesti egyetem magyar-német szakán szerzett diplomát Tanult a zeneművészeti főiskolán is. A Budapesti Hírlap munkatársa lett, 1927-tôl a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa volt. 1935-36-ban Kerényi Károllyal megalapította a Sziget szellemi műhelyt és folyóiratot. 1940-44-ben az orosz fronton teljesített szolgálatot 1945-től részt vett a megújult szellemi életben: az Egyetemi Nyomda kis tanulmányait szerkesztette, antológiát adott ki, előadássorozatot tartott. (Forradalom a

művészetben Nem publikálhatott. 1948-ban könyvtárosi állását is elvesztette 1951-64 között segédmukás ill. raktáros volt A tilalom időszakában írásait szamizdatban terjesztették (Jelentősen hatott a fiatal magyar avantgard művészekre.) Érdeklődése rendkívül szerteágazó területeket ölel fel, mint például a klasszika-filológia, a művészettörténet, a keleti vallások és a szent nyelvek, ezek közül is elsősorban a szanszkrit. Írásai nehezen kategorizálhatók, néha a filozófiához, máskor a kultúrtörténethez, megint máskor pedig a teológiai értekezésekhez közelítenek. A legkülönbözőbb írásokat mégis közös nevezőre hozza Hamvas gondolatvilágának fókusza, a tradíció, melyen ő elsősorban az őskori emberiség szellemi hagyományát érti. Az ősi tradíciót Hamvas a nagy szentkönyvek alapján rekonstruálta, ezzel ismét egybefogta "az emberiség szétszakadt szálait".* Ezek közé a megragadott szálak

közé tartozik az is, amit ezoterikus filozófiának, hermetikus bölcsességnek nevezünk. Eszóterikosz görögül azt jelenti, hogy belsőbb, rejtett, nehezen hozzáférhető. Hermetikus pedig annyit tesz, mint elzárt, csak a beavatottak számára megközelíthető. Olyan titkos, vagy éppen tilalmas műveket tekintünk ezoterikusoknak, amelyek valamilyen sajátos jelképrendszert használva az emberi létezés végső kérdéseivel, az emberi kiteljesedéssel, az anyagban rejlő magasabb szellemi lehetőségekkel foglalkoznak. Hamvas nem ismer el semmilyen korlátokat a gondolkodás során, így nem kerüli meg ezeket a nehezebben érthető tanításokat sem: sorra megvizsgálja őket, a leghomályosabb misztikus írásokat is, és kihámozza belőlük azt, ami a szakrális hagyomány hiteles és fontos megnyilatkozása, és ami ezáltal nagyban hozzájárulhat a világ tökéletesebb megismeréséhez. 5 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István

HERMETIKA, MÁGIA, ALKÍMIA Hamvas Béla 1948-tól publikálási tilalom alatt állt, művei csak egy szűk (baráti) kör, a "beavatottak" számára voltak hozzáférhetők. Ily módon Hamvas a magyar irodalomban "ezoterikus pozícióba" került, aminek a tilalom csak a külső, politikai oka volt. Az elzáródás belső oka magukból a művekből, illetve Hamvas gondolkodásmódjából következik. Hamvas Béla a modern, apokaliptikusnak ítélt kor válságát megtapasztalva fordult az emberiség kulturális hagyományához, hogy annak sokféleségét szintetizálva kísérletet tegyen az egység, az egyetemes tradíció rekonstruálására, amely segítségével az emberi létezés végső kérdései megválaszolhatók. Hamvas ezt a szintézist az egyik legfontosabbnak tartott művében, a Scientia sacrában próbálta meg létrehozni. A Scientia sacra azokkal a hagyományokkal foglalkozik, amelyek az aranykor emlékezetét őrzik, és az embert visszavezetik az

elveszett ősállapot boldogságába. Az aranykor elvesztése, a paradicsomból való kiűzetés archetipikus élménye az embernek, az emberi kultúrának, valamennyi világvallásban megtalálható ez a mozzanat, és ugyanígy, ehhez szorosan kötődve, mitikus alapélmény az elveszett harmónia visszaszerzésére irányuló vágy és eltökéltség. A mitikus aranykor és az apokaliptikus jelen közti különbséget Hamvas ellentétpárokkal érzékelteti. Az aranykor attribútumai a lét, az éberség, és a rend: a lét, melyben a lények mint fénylő csillagok fordulnak befelé, az éberség, melynek segítségével a világ eredeti egysége látható, és a rend, amely által az aranykori állapot fenntartható. Az apokaliptikus kor jellemzői ezzel szemben az élet, a kábaság és a zűrzavar: az élet ugyanis lefokozott állapot, az érzékek és szenvedélyek jelenségei között való kába tévelygés, ennek következtében zűrzavar támad, értelmetlen és zajos

nyüzsgés, amit a keleti bölcselet szamszárának nevez. „Mert a gazdagságot, örömet, tudást, tehetséget meg szabad szerezni, de jaj annak, aki hozzá nem erős. Egy része belehal, egy része eszét veszti, egy része a kincseket magába ássa, és senkinek sem ad belőle. Az elíziumi kertek fénye benne sötétséggé változik A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Most, amikor elküldtek, az útra bocsájtó hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, Segíts, adj enni , adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy mint magadra és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig Ismerd meg, hódítsd meg, senki sem tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod . Elbocsájtalak téged is mint mindenkit, felelős vagy minden emberért aki veled él, s el

kell számolnod minden fillérrel amit magadra költesz, minden örömmel amit magadba zártál, s minden boldog pillanattal amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tiéd!” (Hamvas Béla) 6 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Szellemtani költészet. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773 nov 17-én Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Már diákkorában megismerkedett a felvilágosodás néhány nagy alkotásával. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival

olvasótársaságot, "önképzőkört" szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. A Vajda Julianna-élmény hatja át a Lilla-dalokat és az Anakreóni dalokat, a felvilágosult ember szabad életöröme a rokokó életélvezés és a gáláns udvarlás után végül a csalódás fájdalmas panaszában fejeződik ki (A tihanyi echóhoz, A reményhez). Lillát is kora társadalmának "tyrann törvénye" ragadta el tőle, s a költő e társadalomból a természethez, a magányba menekül (A magányossághoz). Lilla (Vajda Julianna) elvesztése néhány hónapos szerelmi boldogságuk után szétzúzta a költő ábrándjait, visszavetette a komor életbe. Sokat foglalkozott zenével, népies dalokat komponált és több szöveget írt meglevő dallamokra. Idegenből fordított zeneszövegei között van Mozart "Varázsfuvolájának" Schikander

által írott szövege. A LÉLEK HALHATATLANSÁGA (részlet) „Rémítő s vidító kétségek Lenni? Vagy nem lenni? - kérdések kérdése! Melynek nehéz, kétes, szép a megfejtése. Nagy kérdés, a melyet ha mélyen vizsgálok, Még több mélységeknek mélyére találok. Lát és habzik az ész, a szív fél és óhajt, S bennem a kérdésben forgó lélek sóhajt. Érzem nemes voltam, érzem gyengeségem, S reményem beborul és derül kétségem; S mikor a mozgó sárt az égig emelem, Az isteni lángot egy porba nem lelem. Csillagok közt hordnak étheri szárnyaim, De a sír partjára húznak ón lábaim; Az ég s a föld között függök utoljára, Én angyal meg állat, vagy csak por meg pára.” 7 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István ”Ha most vagyok, látom, mindég is kell lennem: S ha nem lészek, csapás volt az élet bennem, És ha el kell múlnom, mi szükség volt élni? Egy elveszendőnek miért kell remélni? Azért?

Hogy ezer baj, bú, betegség között, Mint egy számkivetett és mint egy üldözött, Vágyakozzam dicsőbb rendelésem felé, Egy méltóbb országba s még se menjek belé? Légyek, hogy szenvedjek? És bánjam létemet? Reményljek, de ez is gyötörjön engemet?” ”Létel! Te mennyország ezer inségbe is, Nem-létel! Te pokol még nem érezve is! Itt állok virágzó éltem szigetjében, Egy kőszikla tornyán a hab közepében, Itt nézem partotok kétes messziségét, Az én lételemnek folyását vagy végét. Alattam a cháósz bőgő torkolatja, Az elementumok fogát csattogtatja, S varázsló bal kezét sárgán nyújtván felém, "Elveszel!" így ordít, s rémülést önt belém. De kárpitja alól a kék reménységnek A testvér csillagok mosolyogva égnek, Biztatván, hogy mennyből szállt belém a lélek, S ha elvész is e test, jobb részemmel élek. Óh édes érzési az örök lételnek, Melyek vigasztalnak s erőmbe nevelnek, A halhatatlanság

kezdeti már ezek, A miket most bennem gondolok és érezek! És te, ki így érzed tulajdon lételed, Ki önnön erődet vizsgálod, képzeled; Te, ki esmérni tudsz sok ezer dolgokat, Azoknak formáját, számát, nagyságokat; Ki ítélni is mersz, te kinek nem elég Ez a megteremtett levegő, víz, föld, ég, Hanem magad körül építsz új világot, Majmolván a munkás Mindenhatóságot; Te, ki által mozgok, növök és dolgozok, Eszmélek, ítélek, vágyok, gondolkozok, Örvendek, búsulok, reménylek és félek, 8 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Ady Endre (1877-1919) Ady Endre szül. 1877, Érmindszenten (Szilágy m) Középiskoláit 1896-ban fejezte be Zilahon, 1896-tól 1900-ig jogász és újságíró Debrecenben, 1900-1903: újságíró Nagyváradon. 1904-ben megy először Párizsba. Budapestre jövet egy ideig a Budapesti Napló, majd a Nyugat belső munkatársa, 1911-től kezdve sokat betegeskedik, idejének nagy részét

szanatóriumokban tölti. 1915-ben megnősül, feleségül veszi Boncza Bertát (Csinszkát) Ettől kezdve felváltva Budapesten és Csucsán, felesége birtokán él. Meghalt 1919-ben Szerb Antal írta: Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe jutottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani. Az egész nemzedék köréje csoportosult, olyannyira, hogyha a régi egyéniségtisztelő iskola hívei lennénk, Ady Endre koráról kellene beszélni. Adyban volt valami prófetikus, volt benne valami a "jelből, amelynek ellentmondatik". Az első pillanattól kezdve, amint feltűnt, egyszerre formát kapott az addig kaotikus irodalmi tudat: Ady neve két ellenséges táborra osztotta az embereket, egyszerre mindenki pontosan tudta a helyét. Olyan volt Ady, mint a kő Jókai regényében, mely belehull az olvadt kristály tavába, és egyszerre bazaltoszlopok sorakoznak az égfelé. Jelentősége messze elhagyta az irodalom határait, és a pro

vagy kontra Ady-állásfoglalás politikai és világnézeti felfogások elkeseredett szembenállását váltotta ki. A pro-Ady táborban most tudatosodott és vált mondhatóvá a század egész új tartalma, és az új tartalom által felébredt a kedélyesen alvó magyar élet - itt volt a harc, amiért harcolni lehetett. A nemzedék többi íróját is Ady Endre magyarázza meg - nem mintha Ady hatása nagyobb kortársaira jelentékeny lett volna, hanem, mert nem lettek volna azok, akik, Ady Endre aurája nélkül, az Ady körüli harcok, az Ady által megindított nagy áttörés, az Ady mögé csoportosuló társadalom lendülete nélkül. Ady idézetek: "A szalonokban a könny is hamis, Az utcán hű az őrült kacaj is." (Az utca éneke) "Vagyok, mint minden ember: fenség, Északfok, titok, idegenség, Lidérces messzefény." "Ó jaj, de nem tudok így maradni! Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak." "Hiába minden: önkínzás,

ének: Szeretném, hogyha szeretnének, S lennék valakié, 9 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Lennék valakié." (Szeretném, ha szeretnének) "Akarom, tisztán lássatok, Akarom, hogy szeressetek." (Akarom: tisztán lássatok) "Hiszek hitetlenül Istenben, Mert hinni akarok, Mert sohse volt úgy rászorulva Sem élő, sem halott." "Minden, minden ideálunk Másutt megunt ócskaság már, Harcba szállunk S már tudjuk, hogy kár a harcért." (A fajok cirkuszában) "Igen: élni, míg élünk, Igen: ez a szabály. De mit csináljunk az életünkkel, Ha fáj?" (Élni, míg élünk) "Vagy igaz világ lesz, vagy nem lesz itt semmi." (Emlékezés Táncsics Mihályra) "Ad az Isten jót is holnap Minden sírva-vigadónak. És ha leszakad az Ég is, Marad magyar mégis-mégis Ősi, szép és rémületlen." (Ad az Isten) Az Illés szekerén c. gyűjteményében Istenről, a Halálról,

az Élet értelméről, és Bibliai témákról ír költői szavakkal, közelebb hozva ezzel lelkünkhöz a másik világ létezését, felismertetve magunkban, hogy céllal jöttünk a Földre, szenvedni, tanulni, tapasztalni. Verscímek ízelítőnek: Az Úr érkezése, A vidám Isten, Az Isten balján, Jézus – kereszt az erdőn, Álmom: az Isten, Éjszakai Isten, Isten harsonája, Ádám hol vagy?, Szeress engem Istenem stb. 10 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Babits Mihály (1883-1941) Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat nemzedékének Ady után sorrendben következő második legnagyobb költője volt Babits Mihály A formájában újat teremtő Ady mellett Babits formavilága benne gyökeredzik az évezredek hagyományaiban. Ady az életnek rendeli alá a költészetet, Babitsnál az élet alkalom a költészetre 1911-ben végre felkerült Újpestre gimnáziumi tanárnak. Most már itt van a szellemi központban,

társak, barátok között; elismerik költői nagyságát. Egyre nagyobb műfordítói munkát végez, belefog Dante Isteni színjátékának lefordításába (ez lett élete legnagyobb és legjelentékenyebb fordítói eredménye), hamarosan kiderül, hogy kitűnő kritikus és esszéíró. Élete végén megírta élete egyik legfőbb művét, a Jónás könyvét. A lírikus egy nagy jelképes elbeszélő költeménnyel zárta le pompás életművét. A Bibliából vett, groteszken tragikomikus költemény a prófétáról szól, aki el akar futni hivatása elől, de nem lehet: jön a cethal, és lenyeli, mire belátja tévedését, s amikor a cethal kihányja, mégis elmegy prófétának, majd rémülten látja, hogy nem úgy következnek az események, mint ahogy prófétálta. Megérti azonban, hogy élete árán is az igazságot, az emberségességet kell szolgálnia. Nem sokkal később, ötvennyolc éves korában, gégerákban meghalt. Jónás imája Hozzám már hűtlen

lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s úgy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelzőkarókat gátakat. Óh bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos utakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rím előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kínoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy még vakabb és örök Cethal szájában végkép eltűnök, a régi hangot s szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő súgja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig vagy míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak. (1939) 11 Szellemtani irodalom, költészet.

Összeállította: Karsay István József Attila (1905-1937) 1905-ben született Budapesten. Proletárcsalád és proletár környezet Apja 3 éves korában elhagyta a családot, anyját ez megviselte, mosónőként dolgozott. Makóra megy később tanulni. Tanárai és Juhász Gyula segítségével kiadatják az első verseskötetét: Szépség koldusa. Werbőczy iskolában fejezte be a tanulmányait és érettségizett le. Gyömrői Edit volt az első pszichológusa, akibe szerelmes lett. Miatta szakadt meg a Szántó Judit kapcsolat. De már Gyömrői Editnek vőlegénye volt Ez sem jött be Emiatt késsel támadt rá. Ez is mutatja a labilis idegállapotát Kozmucza Flóra egy másik pszichológus volt akivel 37-ben találkozott, hogy kipróbálja rajta a Szondi tesztet. Ebbe is szerelmes lett Flóra nem utasította el, de nem is viszonozta a szerelmet. Flóra később Illyés Gyula felesége lett Eta nővére lett a felesége Makai Ödönnek miután Jolán szakított vele. Ők

vettek egy panziót Szárszón Ide utazott le József Attila Itt sokan látogatták. 1937-ben Eta özvegy lett József Attila egyre depressziósabb Nem látott ebből a helyzetből kiutat. 1937. december 3-án indult el a végső sétájára, amikor feltehetőleg vonatbaleset érte (és nem öngyilkos lett). Popper Péter Belső utakon c. könyvéből egy rövid részlet:/254-255oldalak/ ,, A Trimurti az indiai Szentháromság, a háromarcú istenség, vagy ha úgy tetszik, a hármas istenegység: Brahma, Visnu és Síva. Funkciójukat tekintve: Brahma a Teremtő, Visnu a Fenntartó, és Síva a Pusztítva Megújító. Ezekkel az erőkkel az ember találkozik életében és halálában, valamint felvesz belőlük önmagába. A tézis Brahma, az antitézis Siva, az időleges szintézis Visnu. - Hogy is írja JÓZSEF ATTILA? ,,Akár egy halom hasított fa hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikat /EZ VISNU/ s így mindegyik determinált. Csak ami

nincs annak van bokra, /EZ BRAHMA/ csak ami lesz az a virág, ami van, széthull darabokra. /EZ SIVA/ 12 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Nem emel föl Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. Fogj össze, formáló alak, s amire kényszerítnek engem, hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben. Tudod, szívem mily kisgyerek ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson. Kinek mindegy volt már a kín, hisz gondjaid magamra vettem, az árnyékvilág árkain most már te őrködj énfelettem. Intsd meg mind, kiket szeretek, hogy legyenek jobb szívvel hozzám. Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam feláldoznám. 1937. febr - márc Duáltörvény és költészet. Az önzetlen szeretet pedig türelmes, semmit nem elvenni akar, várni tud, ha kell egy (vagy több) életen át szerelmesét lelkében

hordozva, ha azt látja, azzal egybekelni nem tud a mában. Az önzetlen szeretet által az ember még arra is képes, hogy elviselje azt, ha a szeretet lény helyette másik embert választ társának. S ha csakugyan szereti, mellette lélekben, szellemben akkor is kitart. „Amikor képes vagy önmagad kedvesen és türelmesen elfogadni és szeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretned.” ( Annie Kirkwood ) 13 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Juhász Gyula. 1883-1937) Juhász Gyula a duálkapcsolat kiteljesedésére vágyakozva érte meg, egy nagy szerelmi érzés kiélésének földi lehetőségeit elutasítva, az örök összetartozás felvillanó örömeit. Nemcsak az átélés volt hatalmas és mély, hanem annak művészi megjelenítése is! Az Anna versekben (Sasvári Anna színésznő) – több száz alkotás - csillog az ősi egyűvé tartozás szépsége, az örök érzéssel való küzdelem, az alacsony

szinten történő beteljesedés elutasítása Milyen volt Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsúzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. Coronatio Annának víg bukását, könnyű vesztét Jelentik gyászos posták néha nékem, Hogy elsodorták tőlem ködös esték S rózsák között botorkál víg vidéken. Annának víg bukását nem sirattam, Mert Annát nékem nem lehet siratni, Annának én örök száz kincset adtam, Min nem győzhetnek a pokol hatalmi. Szépség, szüzesség, ifjúság virága, Mint tépett párta, hullhat föld porába, Örökkön él én édes, büszke, drága, Mennyei mély

szerelmem ciprusága. Annának már a koronája készül Aranyból és gyémántból szűz egekben, Õ nem szédülhet már le semmi égbül, Anna örök, mert Annát én szerettem 14 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Reményik Sándor (1890. augusztus 30 Kolozsvár - 1941 október 24) Erdélyi evangélikus költő. Kolozsvári jogi tanulmányait szembetegsége miatt nem fejezte be 1916-tól csak az irodalomnak él. 1921-tõl a Pásztortűz főszerkesztője 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1937-ben és 1941-ben Baumgarten-díjat kapott 1941-ben posztumusz az MTA nagydíjával ismerték el munkásságát. Istenes verseiben hit és hitetlenség ütközik, istenkeresés és hitvallás együtt szólal meg. Legismertebb vallásos/istenes versei: Templom és iskola, Pilátus, Az óriás (melyben Luthernek állít emléket), Kegyelem, A fordító (Károli Gáspár emlékének), Kenyér helyett, Elkéstetek, János evangéliuma, Békesség

Istentől! Sírfeliratán a következő idézet van: "Egy lángot adok, ápold, add tovább." Kötetei: • Fagyöngyök (1918) • Mindhalálig (1918) • Végvári versek (1918-21) • Csak így. (1920) • Vadvizek zúgása (1921) • A műhelyből (1924) • Egy eszme indul (1925) • Atlantisz harangoz (1925) • Két fény között (1927) • Szemben az örökméccsel (1932) • Kenyér helyett (1932) • Romon virág (1935) • Magas feszültség (1940) • Egészen (1942 - posztumusz) Atlantisz harangoz Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország, Halljátok? Erdély harangoz a mélyben. Elmerült székely faluk hangja szól Halkan, halkan a tengerfenéken. Magyar hajósok, hallgatózzatok, Ha jártok ottfenn förgeteges éjben: Erdély harangoz, harangoz a mélyben. Írt verset a reinkarnációról, Kegyelemről is. 15 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Remenyik Sándor: NE ÍTÉLJ Istenem, add, hogy ne ítéljek – Mit tudom

én, honnan ered, Micsoda mélységből a vétek, Az enyém és a másoké, Az egyesé, a népeké. Istenem, add, hogy ne ítéljek. Istenem add, hogy ne bíráljak: Erényt, hibát és tévedést Egy óriás összhangnak lássak – A dolgok olyan bonyolultak És végül mégis mindnek Elhalkulnak és kisimulnak. És lábaidhoz együtt hullnak. Mi olyan együgyűn ítélünk, S a dolgok olyan bonyolultak. Istenem, add, hogy mind halkabb legyek – Versben, s mindennapi beszédben Csak a szükségeset beszéljem. De akkor szómban súly legyen, s erő S mégis egyre inkább simogatás: Ezer kardos szónál többet tevő. S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem, De egyre inkább csak igen. Mindenre ámen és igen. Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül. Ámen. Igen És a gonosztól van Minden azonfelül. 1939 16 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Akarom Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla,

Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek. Legyek a kendő, mely könnyet töröl, Legyek a csend, mely mindig enyhet ad. A kéz legyek, mely váltig simogat, Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok. Legyek a fáradt pillákon az álom. Legyek délibáb, mely meg jelen És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem. Legyek a délibáb a rónaságon. Legyek a vén föld fekete szívéből Egy mély sóhajtás fel a magas égig, Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam. Sok lélek alatt legyek a tutaj, egyszerű, durván összerót ladik, Mit a tengerbe visznek mély folyók. Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót. Reményik Sándor: CSAK TE Uram, csak Te tudod: Mikor külsőleg a legmagasabbra Emeltek emberek

Akkor voltam a legsíróbb, legkisebb, Legbűnösebb És legmegalázottabb gyermeked. (1941) 17 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Remenyik Sándor: Kegyelem Először sírsz, Azután átkozódsz, Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtáig maradék erőd. Akarsz, eget ostromló akarattal S át a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Aztán elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal. Szótlanul, gondolattalanul mondod magadnak: mindegy, minden hiába: A bűn, a betegség, a nyomorúság, A mindennapi szörnyű szürkeség Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés! S akkor - magától megnyílik az ég. Mely nem tárul ki átokra, imára, Erő, akarat, kétségbeesés, Bűnbánat - hasztalanul ostromolták. S akkor megnyílik magától az ég, S egy pici csillag sétál szembe veled. S olyan közel jön, szépen mosolyogva, Hogy az hiszed, a tenyeredbe hull. Akkor -

magától - szűnik a vihar. Akkor - magától - minden elcsitul. Akkor - magától - éled a remény, Álomfáidnak minden aranyágán Csak úgy magától: - friss gyümölcs terem. Ez a magától: ez a Kegyelem. 18 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Jobbágy Károly: Tanítás Aki szeret, annak varrd fel a szakadt gombját, mert könnyen meglehet, hogy felvarrja más. Aki szeret, annak hallgasd meg baját, gondját, mert könnyen meglehet, hogy meghallgatja más. Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba, mert könnyen meglehet, hogy rámosolyog más. Aki szeret, szeresd! s öleld meg naponta! mert könnyen meglehet, hogy megöleli más. És akkor - hidd el! nem ö a hibás. A Magyar nyelvről: „A magyar nyelv messze áll magában. Egészen sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv,

amelyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberi történelem eposzát tünteti fel. Ki lehet mutatni az eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, amelyek a különböző népekkel való érintkezés során rávakolódtak. Ezzel szemben a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek. Nem az idők változásától függő kalendárium Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ad és nem vesz senkitől. Ez a nyelv a nemzeti önállóságnak, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legfényesebb emléke. Amit tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, éppen úgy, mint az archeológiában. 19 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait

sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget. miként szállították el, vagy emelték fel a templom tetejéig. A magyar nyelv eredetisége még ennél is sokkalta csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni, annak is az első tételét: „Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Isten, s az Isten vala az Ige!” Sir John Bowring angol nyelvész (1792-1872) Weöres Sándor (Szombathely, 1913. jún 22 - Bp 1989 jan 22): költő, műfordító, drámaíró. Földbirtokos katonatiszt apa és művelt polgárcsaládból való anya egyetlen gyermeke. 1933-ban Pécsett volt joghallgató, majd bölcsész 1932-ben jelent meg első verse a Nyugatban, 1934-ben első kötete (Hideg van, Pécs). 1935-ben Baumgarten-díjban részesült. 1937-38-ban Észak-Európában és Távol-Keleten járt Felfogására Hamvas Béla is hatott, akár a keresztény és a platoni szemlélet. A TELJESSÉG FELÉ (részletek) Tíz

lépcső Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad. Törd át gátjaid – a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad. Szembe fordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik,

hanem az összhang állapotában. 20 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Az élet megértése Figyeld a tünemények szakadatlan áramlását: mind más és mindig más és mégis mindig azonos. Figyeld tested fájásait: a tompán húzódó sajgástól az élesen villámló fájdalomig mennyi változat! S ezek folyton cserélődnek, egymásra rétegződnek, akár egy zenemű motívumai, vagy a fán a lombok, gallyak, virágok csipkézete. Figyeld a történelemben, a jelenkorban és saját hétköznapjaidban a jószándék, szenvedély, hazugság, erőszak egymásbamosódó vonulását: mindaz, amit magában véve rossznak, csúfnak, aprónak ismersz, oly harmóniává szövődik, mint a felhők vándorlása, vagy a hegykúpok láncolata. Az életet úgy kell megérteni, mint egy nagy zeneművet. Ha el tudsz vonatkozni mindattól a kellemes, vagy kellemetlen hatástól, melyet az élet dolgai, egyenként, egyéniségednek jelentenek: felismered a

közös szépséget a hullámok játékában és tested fájásaiban és az események váltakozásában és érzéseid, gondolataid áramlásában és mindenben. Mind más és mindig más és mégis mindig azonos. Útravaló Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem, hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni. Ne várj csodát. Mert a csodás ígéret teljesül, anélkül, hogy csoda történne Ha az élet-fölötti, különlét-fölötti világba akarsz hatolni, illetve életfölötti, valódi lényedbe (itt az „én” és „más” szét nem választható): vigyázz, hogy a valóság helyett káprázatokba, „csodákba” ne keveredj. Ez ellen gyakori ima,

gyakori önvizsgálat a védelem Sehol olyan szükség éberségre és józanságra, mint itt, ahol az életbeli mértékek nem alkalmazhatók. Ha meg akarod ismerni időtlen alap-rétegedet, előbb meg kell küzdened a rája-rétegződött időbeli személyeddel, mely az alapot elfedi előled. Bontsd szét személyedet és szemléld, mint idegent. Ne maradjon benne semmi rejtett, vizsgálatlan, tudatalatti Ne maradjon benne semmi olyan, amihez ragaszkodsz, vagy amitől utálkozol, mert a ragaszkodás is, utálat is hamisít. Az önvizsgálat legegyszerűbb módja az imádság. Ha imádban Istennek gyónod meg hibáidat, ezzel bejárod személyednek minden zegét-zugát, mert az ember, imájában, őszintére-vetkőzik Isten előtt; önmagának folyton hazudik, de Istennek nem mer hazudni. S ha Isten segítségét kéred, ezzel a személyed alatt ismeretlenül rejlő segítőket sorra működésbe hozod. Apró bölcsességek: Szeretni valakit azt jelenti, megtanuljuk a dalt, ami a

szívében rejlik, és elénekeljük neki amikor nem emlékszik rá. -ismeretlen szerző 21 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Szabó Lőrinc: „EZ VAGY TE!“ Ne sirass, fiam, Szvétakétu! Én se sírok már érte: nem olyan fontos dolog a halálom. Semmi sem vész el ezen a világon, egy a lélek és ezer a ruhája s a valóság csak ez a könnyü pára. Ne sirass, Szvétakétu! Száz virágból hordják össze a méhek a drága mézet, száz illatot és száz színt elkevernek, így találják meg a sokban az egyet: egy a valóság s ezer a ruhája, a lélek az egy, ez a könnyü pára, hiszed-e, Szvétakétu? Folyamok futnak keletnek, nyugatnak és megnyugodnak; melyik melyik volt, nem tudja a tenger. Én is megteltem már az örök eggyel: egy az anyag s minden más csak ruhája, lelkünk öltözik, ez a könnyü pára, érzed-e, Szvétakétu? Vágd meg e fügét! Mi van benne? Csak mag? Vágd szét a magvat! Mit látsz? Semmit? – Ez a

semmi a magban, ez nő meg fává, ez a láthatatlan: ez a lélek, a mindenség csirája, ez a valóság, ez a könnyü pára, tudod-e, Szvétakétu? Szabó lőrinc Eltűnik, mint ha sót teszel a vízbe, de ott az íze: mindenen átcsap az örök lehellet: az isten él, az isten A Te Lelked: ez a valóság, melynek nincs halála, ez a mindenség, ez a könnyü pára: Ez Vagy Te, Szvétakétu! (1900 - 1957) A Nyugat második nemzedéke a századforduló táján született, a forradalom bukása után került az irodalom középpontjába. Babitsék is úgy tekintettek rájuk, mint az ő kezdeményeik folytatására; általában formakultúrájukon is érződik, hogy a Nyugat költőitől tanultak verselni, s Babitstól, Tóth Árpádtól; Kosztolányitól indulva találták meg saját hangjukat. Nem egy közülük művészi nagyságban felemelkedett a mesterekig. Költőként is, műfordítóként is az egyik legjelentékenyebb volt közöttük Szabó Lőrinc. 22 Szellemtani

irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Váci Mihály ( 1924-1970) : Valami nincs sehol Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, - valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk lélekszakadva, jótevőn, - s valamit minden tettben elmulasztunk. Áldozódunk a szerelemben egy életen át, - s valamit minden csókban elmulasztunk. Mert valami hiányzik minden ölelésből, - minden csókból hiányzik valami. Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta, - minden szerelemből hiányzik valami. Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is, - a boldogságból hiányzik valami. Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel, - az életedből hiányzik valami. Hiába vágysz az emberi teljességre, - mert az emberből hiányzik valami. Hiába reménykedsz a megváltó Egészben, - mert az Egészből hiányzik valami. A Mindenségből hiányzik egy csillag, - a Mindenségből hiányzik valami. A Világból hiányzik a mi világunk, - a Világból hiányzik valami. Az

égboltról hiányzik egy sugár, - felőlünk hiányzik valami. A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld, - talpunk alól hiányzik valami. Pedig így szólt az ígéret a múltból: - ,,Valahol! Valamikor! Valami! Hitték a bölcsek, hitték a hívők, - mióta élünk, e hitetést hallani. De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol! - s a mi dolgunk ezt bevallani, s keresni azt, amit már nem szabad senkinek elmulasztani. Újra kell kezdeni mindent, - minden szót újra kimondani. Újra kezdeni minden ölelést, - minden szerelmet újra kibontani. Újra kezdeni minden művet és minden életet, - kezünket mindenkinek újra odanyújtani. Újra kezdeni mindent e világon, - megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol. 23 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Az „Égi világosság” 1923 júliusi számában jelent meg Petőfi

Sándor szellemvilágból küldött verse. Egy budai családi körben többszőr érintkezik betűkör és érem – mozgás útján az ottaniakkal, és így küldte el a verset.(Quija tábla) Később még egy verset elküldött Születésem századik évfordulójára. Elmúltam, mint a sápadt őszi fény, Elmúltam, mint a füstbement remény, Elmúltam, mint egy rombadőlt világ, Mely új népeknek új költőket ád. Új oltáron most gyúlnak új tüzek, Új láng hevít most millió szívet, Elpusztul minden régi omladék S újult reménnyel újraél a nép. A nép, amely sok hosszú századon Viselte régi, rozsdás láncait, Letépi majd és mint szilaj folyam, Mely partot zúz és gátakat szakít, Végigrohan a régi sírokon, S amerre jár a zúgó, büszke ár, Termékeny lesz a völgy és a halom S felépül majd a régi szent határ. Ki bánja akkor, hogy hol fekszem én; Egy nemzet él és alkot új csodát. Az emlékem csak néhány költemény S a hit, amelyből

lett az új világ. Éjféli ének. Ki elveszve egykor, az vagyok én - azt senki sem tudja, merre és hogyan Senki sem tudja a föld kerekén De lám az idő csak futva rohan. Pusztul a világ. És száll sebesen Mi örökké él, anyánk: az Idő – És mi maradt, bomlott tetem És nyomta a rög és nyomta a kő. De lelkem az űrben fenn mosolyog A könny, ha leszáradt szemetekről, Higgyétek, a nap egyszer kiragyog S a gondot elűzi fejetekről 24 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István S én várom azt, ami van és ami nincs: Ki mindnyájunk jegyese: a Jövő, Hogy dús szaruját kiöntse közénk; S higgyétek; reggel köztünk leszen Ő. S majd ott leszek én is, a nap ha ragyog, Dicsérni dallal az ég sugarát S magasztalni Azt, ki nálam nagyobb S megoldani majd lábam saruját. A „Mélységből”. Modern költőnk (Ady Endre) szellemének médiumi megnyilatkozása 1941-ből. De profundis Halottas párnámra boldogan tettem le ezt az

Elfáradt, megkínzott fejet És vártam a Semmit! A nagy Éjszakát, az örök feledést, Az Enyészetet! De az üvegszemű csontember Kaján vigyorral a koporsómra ült. Koporsóm elé befogva hat varjú Károgva repült velem A világűrön át! Azóta itt vagyok. Tudjátok mi van itt? Köd, sűrű, szürke köd. S én árnyék lettem árnyékok között. Éjfélkor kísértő kósza lélek lettem, Akiket szeretettem, én is felkerestem! S akiket öleltem Gyönyörosztó hévvel, Menekülnek Tőlem! Menekülnek tőlem hideglelős félsszel, Pedig én élek! Járom az árnyak bús kálváriáját, Viselem Krisztusnak töviskoronáját. Hát nincs menekvés? Nincsen irgalom? Engedjetek hát Valóban meghalnom! 25 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Titok Férfi és nő nagy titok, Mélységét felfogni Csakis úgy tudod, Ha magát a lét Csodás alapját kutatod, Ami nem más, Mint adás – elfogadás. Szeretet áradás Oda és vissza És

ebben a nagy ölelésben A végtelen EGY A szerető Isten az adó, Kitől lett a fogadó. Minden, az anyagi KETTŐ, Az ÉLETERŐ Szülni a HÁRMAT, Az ELSŐ(D) fényszikrákat, Kiknél a kettőség már adott, Hisz bennük az EGY és a KETTŐ Egységben ragyog, Így véve részt a teremtésben, Oszlopok ők a teljességben: „KRISZTUSOK” Nem így a bukott angyalok, Teremteni magukból próbáló, És ezzel káoszt okozó Gőgős démonok, Akárcsak mi: a rájuk hallgató „ÉVÁK-ÁDÁMOK” közbülső ízként teremtett párosok, kik ezért, miként amazok, lefelé és ketté estünk, tört darabok, NŐ és FÉRFI lettünk, hulló csillagok. 26 Szellemtani irodalom, költészet. Összeállította: Karsay István Ez tehát a titoknak nyitja, A szerelmi vágy E múlt tanúja, Salakos rezgés, Mégis emlékezés A dicső múltra, Nagyságunkra, kik voltunk Egységben valaha: Istennek egy-egy gondolata Így nem csoda, Ha számon tart Ő ma is, Szüntelen hív, terel, Magához

ölel, Itt a messzeségben is, Hogy legyünk egykor Mi is újra nagyok, ANYALIKAR-TAGOK, Fénylő csillagok. Dr. Pataky Árpád (Egy versben 70 év szellemtani tapasztalata) Részlet a Bevezetés a Spiritológiába c. művéből 27