Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Villággazdaságtan minimum kérdések

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 19 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:42
Feltöltve:2009. május 23
Méret:217 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Villággazdaságtan minimum kérdések 2. Fejezet Definiálja a kereskedelempolitika fogalmát! A kereskedelempolitika nem más, mint az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Mi indokolja a protekcionista kereskedelempolitika jelenlétét, érvényesülését a világgazdaságban, a világkereskedelemben? 1. Az eltérő fejlődés az egyes nemzetgazdaságoknak eltérő versenypozícióját eredményezte 2. A magas szintű foglalkoztatás fenntartása 3. A mezőgazdasági termelés sajátosságából fakadó agrárprotekcionizmus, amely ma is a legpregnánsabb területe az EU agrárpolitikájának 4. Politikai indíttatású intézkedések a nemzetközi kereskedelem korlátozására Mi a protekcionizmus, mint gazdaság- és kereskedelempolitikai irányzat lényege? A protekcionizmus az állam olyan tevékenységét jelenti, amely célja az ország világpiaci

pozícióinak javítása. Ez jelentheti a belföldi termelők védelmét – a belső piacra történő belföldi értékesítés miatt –, vagy az export ösztönzését. Az előbbit importhelyettesítő, míg az utóbbit exporthelyettesítő külkereskedelem-politikának nevezzük. Milyen eszközrendszerből válogathat az állam a protekcionista kereskedelempolitikai céljainak eléréséhez? 1. vámok 2. kvóták, kontingensek 3. különféle adminisztratív, jogi és egyéb előírások 4. szubvenciók 5. devizális eszközök Milyen definícióval írható le a legátfogóbban a vám? A vám olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelem-politikai eszköz, amely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, védi a belső piacot, vagyis piacot teremt a hazai termelők számára. Sorolja fel a vám három jellemző vonását! 1. Adó jellegű – forgalmi, fogyasztó típusú, hiszen az árukhoz kapcsolódóan jelenik meg

2. Árképző tényező – emeli a belföldi árat, melyet a fogyasztó visel 3. Diszkrimináló jellegű – hiszen a belföldi termelők, szállítók helyzete romlik a koráb-bihoz képest, ill. a belföldi fogyasztók drágábban jutnak hozzá a termékhez Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk a vámokat? A vám kereskedelempolitikai célját tekintve kétféle lehet: Fiskális vám és védővám. Mi minősül fiskális vámnak? A fiskális vám célja a költségvetés bevételének növelése. Mértéke általában alacsonyabb és általában az országban nem termelt vagy nem termelhető termékekre vetik ki. Milyen céllal alkalmaz az állam védővámokat? Védővámok alkalmazása esetén az állam a hazai termelők világgazdasági pozícióját kívánja javítani. Ezért védi a hazai termelést és piacokat, de az exportpiacok megszerzését, ill megtartását is szolgálhatja. Sorolja fel a védővámok tanult típusait! 1. Nevelővám 2. Piacbiztosító

vám 3. Devizavédelmi vám 4. Antidömping és kiegyenlítő vám 5. Taktikai vám, illetve harci vagy retorziós vám 6. Preferenciális vám Mi szolgál a nevelővám alkalmazásának alapjául? A nevelővám célja, hogy a még nem kellően versenyképes, ugyanakkor potenciálisan komparatív előnyökkel bíró ágazatokat átmenetileg vámokkal védje. Használata szükségtelenné válik, ha védelmét élvező ágazat versenyképessé válik a hazai és a világpiacon. (Előnye: általa a komparatív előnyök realizálhatóvá válnak a szabad kereskedelem megindulásával. Hátránya: hogy a fogyasztók bár rövid ideig, de magasabb árat kénytelenek fizetni a hazai termékért.) Milyen céllal alkalmaz az állam piacbiztosító vámot, illetve milyen ágazatok védelmét szolgálja ezzel a védővámtípussal? A piacbiztosító vám olyan ágazatok védelmét is biztosítja, amelyek már nem versenyképesek a hazai piacon, a külföldi versennyel szemben tartós védelemre

szorulnak. Alapvető célja, hogy a hazai termelés számára kívánja biztosítani a hazai piacot, de nem annyira a termelési tényezőknek a kérdéses ágazatba történő áramlását akarják elősegíteni, hanem elsősorban az onnan történő eláramlását, ill. a piacbiztosító vámot alkalmazó állam ezáltal akarja megakadá-lyozni a munkanélküliséget, vagy azt akarja csökkenteni. Mikor célszerű egy adott országnak devizavédelmi vámot alkalmaznia, illetve mi az elsődleges szerepe? A devizavédelmi vámot alkalmazó állam az import drágításával korlátozza, csökkenti a külföldi termékek iránti fizetőképes keresletet, hogy ezzel gyors eredményeket érjen el kedvezőtlen külgazdasági pozícióinak javításában, kereskedelmi és fizetési mérleg-problémáinak megoldásában. Alkalmazása veszélyes lehet, mivel az egyensúlyi problémákat tovább súlyosbíthatja. Hogyan szolgálják a piac védelmét az antidömping és a kiegyenlítő vámok?

Mindkettő a piacvédelem eszközei, védenek a „tisztességtelen verseny” ellen. Az antidömping vám célja, hogy megfossza a külföldi szállítót attól az árelőnytől, amely a tényleges exportár és az exportőr hazai piacán értékesítésre kerülő termék összehasonlító ára közötti különbözet. A kiegyenlítő vám célja, hogy az exportőrök kormányai által finanszírozott, az önköltséghez viszonyítva mesterségesen alacsonyan tartott exportárakat ellensúlyozza. Milyen céllal állapítanak meg az importra taktikai vámokat? Taktikai vámokat az importra azzal a céllal állapítanak meg, hogy a vámemeléssel vámliberalizálást érjenek el, ezáltal külföldi piacokat szerezzenek, a kiviteli lehetőségeket fokozzák. Mikor alkalmaz az állam harci vagy retorziós vámot? A harci vagy retorziós vám alkalmazásának célja, hogy a hazai kivitel pozícióját javítsák. Nem a partner országot kívánják cselekvésre ösztönözni, hanem

annak protekcionista lépéseire reagál: azért büntet retorziós vámmal, mert kivitelét a partner ország intézkedései hátrányosan érintették. Ennek alkalmazásával a protekcionizmus erősödik, terjed, mivel mindkét ország mesterséges eszközzel javítja világpiaci pozícióját. Mutassa be, mitől függ az, hogy a vám hogyan sújtja a külföldi termelőt és a hazai fogyasztót! Sorolja fel a vámok hatásait! 1. Fogyasztási hatás – magasabb áron csökken a hazai kereslet a termék iránt 2. Termelési hatás – a vámok által kiváltott áremelkedés következtében a kínálati görbe rugalmasságától függően növekszik a hazai termelés 3. Külkereskedelmi hatás – a fenti két hatás eredőjeként csökken a belföldi fogyasztás és a termelésnövekedés 4. Adóhatás – a vámbevétel nagyságát jelenti az államnak Definiálja az exportkontingens fogalmát! Az exportkontingens (kvóta) a kormányzat által, vagyis adminisztratív úton

megállapított mennyiség, amelynél tilos többet exportálni az adott termékből a vonatkozó naptári évben. Milyen céllal alkalmaznak a kormányzatok kereskedelempolitikájukban exportkorlátozásokat? 1. Alkalmazásukkal - korlátozzák V. mely, a hazai piacon keresett, ugyanakkor a világpiacon is jól értékesíthető termék kivitelét. Ellenkező esetben a hazai piacon hiány alakulhat ki, ami megemelné az árakat. - vagy meg akarja akadályozni V. mely erőforrása kiaknázását 2. Elősegítik V mely hazai nyersanyag feldolgozását, kikapcsolva és csökkentve ezzel a világpiac árfelhajtó hatását. 3. Javítják a cserearányt, ha ehhez az adott ország megfelelő világpiaci pozíciókkal rendelkezik (vagyis az általa visszatartott mennyiség más forrásokból korábbi áron nem pótolható). 4. A II. világháború után az érdekelt kormányok között több olyan megállapodás jött létre, amelyek célja egy-egy termék nemzetközi kereskedelmének

stabilizálása volt, és az egyezmények egy részében fontos szerepet kaptak a termelő országok által vállalt exportkontingensek. Definiálja az importkontingens fogalmát! Az importkontingens (kvóta) az a kormányzat által megállapított mennyiség, amelynél tilos többet behozni az adott termékből az adott naptári évben. Definiálja a szubvenció fogalmát! A szubvenció olyan költségvetési forrásból származó, vissza nem térítendő (piacszerű ellenszolgáltatás nélküli) állami támogatás, amelyet a támogatásban részesülő, nyereségelven működő vállalatok a meghatározott kereskedelem-politikai célokat megfelelően kötelesek felhasználni. Közvetlen – amikor a ktgvetés kiadási oldalán jelenik meg, pénz utalnak ki a szubvencionált gazd-i egységnek, vagy az állam átvállalja a kiadások egy részét. Közvetett – amikor a ktgvetés bevételi oldalán jelenik meg, az elmaradt jövedelmek miatt az államnak bevétel-kieséssel kell

számolni. Mikor és hány ország részvételével írták alá a GATT alapokmányát, mikor lépett érvénybe, illetve mit tartalmazott az egyezmény? 1947. október 30-án Genfben 23 ország képviselője írta alá az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) megalakításáról szóló okmányt, mely a ratifikációt követően 1948-ban lépett érvénybe. Az egyezmény tartalmazta a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos célokat, feladatokat, elveket, magatartási szabályokat, illetve csatolták 120 bilaterális alapon folytatott vámtárgyalás eredményeit. Hogyan funkcionált a GATT jogi státusát tekintve? Jogi státusát tekintve olyan sokoldalú kereskedelmi egyezményként funkcionált, amelynek különböző szervei csak ajánlásokat tehettek, de a szerződő felekre vonatkozóan nem hozhattak határozatokat. Szervezeti jellege sokkal inkább abból adódott, hogy a nemzetközi kereskedelem liberalizálásában aktív szerepet vállalt, a szerződő

felek vitás kérdéseit rendezte, a kereskedelempolitika területén közreműködött. Milyen főbb célokat szolgált a GATT? 1. Az életszínvonal emelése 2. A teljes foglalkoztatottság 3. A reáljövedelem és a tényleges kereslet növekedése 4. A világ erőforrásainak minél teljesebb körű hasznosítása 5. Az áruk termelésének és cseréjének bővítése Sorolja fel a GATT alapelveit! 1. a legnagyobb kedvezmény elve 2. a nemzeti (egyenlő) elbánás elve 3. a viszonosság elve 4. a transzparencia elve 5. a konzultáció elve Mi a legnagyobb kedvezmény elvének lényege? A legnagyobb kedvezmény elvének lényege, hogy kereskedelmi szerződést aláíró ország arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő országnak haladéktalanul és ellenszolgáltatás, külön tárgyalás nélkül biztosítja azokat a kedvezményeket, amelyeket harmadik országnak megadott, illetve a jövőben meg fog adni. Ez az ún feltétlen legnagyobb kedvezmény elve A

feltételes legnagyobb kedvezmény elve azt a jogot biztosította egy adott országnak, hogy a szerződéses partnereitől minden számukra származékos vámkedvezmény ellenében ugyanúgy viszont-kedvezményt igényeljen. Mi a nemzeti elbánás elvének lényege? A nemzeti (egyenlő) elbánás elve alapján a külföldi szerződő partnereiket egyenlővé teszik a belföldiekkel a hazai piacon. Mi a viszonosság elvének lényege? A viszonosság elvének lényege, hogy a résztvevő országok a partnerektől kapott kedvezményeket kötelesek hasonló kedvezményekkel viszonozni. Mit jelent a transzparencia elve? A transzparencia elve, vagy más néven átláthatóság elve a nyilvánosság érvényesülését, a döntések, az intézkedések haladéktalan közzétételének követelményét jelenti. Mit jelent a konzultáció elve? A konzultáció elve a tárgyalásokban, a döntéseknél a többoldalú egyeztetések igényét jelenti, remélve, hogy így megakadályozható a felek

közötti nézeteltérések elmélyülése, kereskedelmi háborúk kitörése. Melyek az Uruguay-forduló „vívmányai”? Az 1986-1993. között lezajlott Uruguay-forduló vívmányai: 1. Jelentős korszerűsítést hajtottak végre az 1947-es GATT alapszerződésen 2. Új területeket vontak be a GATT keretei közé (megindult a mg-i-, textil- és ruházati termékek nem tarifális védelmi eszközeinek a vámosítása, a szolgáltatáskereskedelem az ipari termékek kereskedelméhez hasonló szabályozás alá került). 3. A Marrakeshi Egyezmény legnagyobb vívmánya, hogy a korábban ideiglenes jelleggel létrehozott GATT helyébe a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) lépett. Mikor csatlakozott Magyarország a GATT-hoz? 1966-tól Magyarország megfigyelői státust töltött be, 1969-ben nyújtotta be felvételi kérelmét és 1973. júliusában Magyarország 82 szerződő félként csatlakozott a GATT-hoz Mikor váltotta fel a GATT-ot a WTO? 1991. végére dolgozták ki egy

sokoldalú kereskedelmi szervezet létrehozására vonatkozó elképzelésüket. 1993. december 15-én döntöttek a GATT-ot felváltó nemzetközi szervezet megalapítását célzó javaslatról. 1995. január 1-jén jött létre a WTO, a GATT fokozatosan adta át a helyét és ugyanezen év végén teljesen megszűnt. Miben tér el a WTO a GATT-tól? • A WTO alapegyezmény V. mennyi pontja minden félre kötelező • A WTO alapokmánya a ’90-es évek világgazdaságához igazodik, így jóval korszerűbb, mint a ’47-es GATT. • Jelentős szigorításokat vezettek be a korábban védett és „szürke” területeken. • A WTO vitarendezési mechanizmusa sokkal fejlettebb, mint a GATT-é volt, de az egyoldalú nemzeti szabályok alapján hozott megtorló intézkedések nem alkalmazhatóak a tagországokkal szemben. • A tagországok kereskedelempolitikája áttekinthetőbbé vált a WTO kereskedelempolitikát felügyelő mechanizmusa révén. • A WTO kiemelt célja a

fejlődő országok fejlődésének segítése, világkereskedelmi pozíciójuk javítása. • Míg a GATT multilaterális kereskedelmi egyezmény volt, addig a WTO egy jóval szélesebb hatáskörű nemzetközi szervezet. A GATT csak a vámcsökkentés megszervezését végezhette, végrehajtó hatalommal nem rendelkezett (egy országot sem kötelezhetett vámcsökkentésre, ha az nem akarta) A WTO tagországai egyszeres több-séggel egyrészt szembeszállhatnak egy nekik nem tetsző derogációval vagy interpre-tációval, másrészt döntést hozhatnak a világkereskedelem szabályozásának ügyében (az aláírt megállapodást vagy elfogadják a többiek, vagy kilépnek a WTO-ból). 6. Fejezet 1.Mi a globalizáció fogalma? A szakirodalom a globalizáció fogalmát nem egységesen értelmezi. Az egyértelmű okokozati összefüggések helyett a globalizáció fogalma főleg a kölcsönhatások dominanciájával írható le,de szerepet játszik az is, hogy sok a hatótényezők

száma és kvantifikálásuk is nehézségekkel járhat. 2.Melyek a globalizáció megjelenésének főbb formái ? 3.Mi a transznacionális vállalat lényege ? A transznacionális vállalat az újratermelési folyamatot komplexen integrálja és optimalizálja. Vagyis a transznacionális társaságok azok a vállalatok, részvénytársaságok, amelyeknek nemcsak működése terjed ki egyszerre több nemzetgazdaságra, hanem tőketulajdonuk is többnemzetiségű, vagyis egynél több ország állampolgáraihoz, illetve jogi személyiségeihez tartoznak. 4. Melyek a transznacionális vállalatok és a globalizáció közötti összefüggések ? A jelenlegi világgazdasági viszonyok mellett alapvető fontosságú a vállalati jelenlét egy-egy adott piacon. A külföldi tőkebefektetés nagy része a szolgáltatásokban összpontosul Különösen fontossá váltak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokban eszközölt külföldi befektetések. Ezek egyrészt előmozdítják a

nemzetközi tőkepiac globalizálódását, másrészt segítik a transznacionális társaságok nemzetközi finanszírozását. 5. Melyek a nemzetközi integráció főbb formái ?  Szabadkereskedelmi terület  Vámunió  Közös piac  Egységes piac  Gazdasági unió  Politikai unió 6. Mi a különbség a Vámunió és a Közös Piac között ? Közös Piac esetén az áruk és szolgáltatások mozgásának szabaddá tételén túl, az övezeten belül liberalizálják a termelési tényezők (tőke, munkaerő)áramlását is. 9. Fejezet Melyek a Közös Agrárpolitika (CAC) célkitűzései? A Közös Agrárpolitika céljai a szerződés 39. szakasza szerint: 1. a mg-i munka termelékenységének emelése – a műszaki fejlesztés fokozásával, a mg-i termelés racionalizálásával és a termelési tényezők (főleg a munkaerő) lehető legjobb felhasználásával 2. a mg-i lakosság számára méltányos, társadalmilag elfogadható jövedelmi és

életszínvonal megteremtése 3. a mg-i termelők és a fogyasztók védelme külső hatásoktól az agrárpiacok stabilizálásával 4. az élelmiszerellátás biztonságának garantálása, hogy a tagországok megtermeljék a Közösség számára az alapvető agrártermékeket, s így mentesüljenek a világpiaci ingadozásoktól 5. a fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése 6. a világkereskedelemben való fokozott részvétel Miben jelölte meg a stresai konferencia a CAP sarokpontjait? Az EGK tagországok mg-i minisztereinek 1958. évi stresai konferenciáján dolgozták ki a CAP tervezetét, melynek sarkpontjai: 1. a mg a nemzetgazdaság és a társadalom lényeges tényezője 2. az agrárpiac központi szabályozó eleme az ár 3. szoros kapcsolat szükséges az agrárstruktúra kialakítása és a piacpolitika között 4. az agrárstruktúra javításával lehetővé kell tenni, hogy a mg szervesen illeszkedjék a nemzetgazdaság fejlődésének

egészébe 5. fokozni kell a családi gazdaságok teljesítményeit és versenyképességét Melyek a mezőgazdaság szabályozásának fő területei? 1. Közös piacpolitika – A 40 szakasz értelmében a Közös Agrárpolitika legfontosabb eszköze a mg-i piacok közösségi szabályozása. A Szerződés úgy rendelkezik: hogy a Tanács a Közös Agrárpolitikai céljai elérését szolgáló eszközöket szabadon választ-hatja meg. A legfontosabb területei tekintetében, különösen az agrárpiac-politikában az agrárgazdaság ezzel a Közösség szupranacionális jogalkotási és döntési folyamataiba illeszkedik. A nemzeti kormányoknak a döntési illetékessége jelentősen szűkült 2. Struktúrapolitika – A 41 és 42 szakasz struktúrajavító és értékesítést elősegítő intézkedéseket szabályoz 3. Jogharmonizáció – vagyis az agrárjogi terület közösségi harmonizációja, pl az élelmiszerjog területén. Különleges előírások érvényesek

Mondja el az agrárpiaci rendtartás alapvető sajátosságait! 1. Termék-specifikus piaci szervezetek formájában működik – A piacrendek kialakítása és működése szorosan kapcsolódik a szóban forgó termék előállítási, felhasználási, külkereskedelmi stb. helyzetéhez 2. A nemzeti piaci rendtartásokat szupranacionális piaci szervezetek váltották fel 3. A járulékos nemzeti szabályok nem állhatnak ellentétben az egyes közösségi piaci szervezetek szabályozásaival – A mg-i termelőket érintő pénzügyi szabályozás nemzeti hatáskörben maradt. Pl: adózás, TB, hitelpolitika, infrastruktulális beruházások és szolgáltatások finanszírozása, ill további, a termelési ktg-eket befolyásoló szabályozások Írja le a CAP piaci szervezetének alapmodelljét! A Közös Agrárpolitika az EK-agrárpiac belső szereplői számára esélyegyenlőséget akar biztosítani, ezért nem szól bele a piaci alkufolyamatba. Az ár befolyásolását célzó

beavatkozásait a határokra koncentrálja, hogy így viszonylag egyenletesen változó árakat érjen el. Irányár Irányár Minimum Importár Világpiaci ár Importlefölözés Intervenciós ár Exporttámogatás Világpiaci ár Import Export Az EK importjára vonatkozó rendszer: Közösségen belüli piac Az 1968. január 1-jén létrejött vámunió eredményeképpen a tagországok között megszűnt mindennemű vám és egyéb határon történő adóztatás. Ez alapján általánosságban tiltott 1. minden olyan intézkedés, amely gátolja a javak szabad forgalmát, 2. minden olyan állami monopólium és országos szervezet, amely a tagországok közötti versenyben bárkit hátrányos helyzetbe hozna, 3. minden olyan állami támogatás vagy megegyezés, amely csorbítja a konkurencia szabályait Kívülálló országokkal folytatott kereskedelem 1. Általános agrárimport-rezsim - Az olyan mg-i termékek esetében, amelyeknek forgalmazása Közös Piaci

Szervezetek hatáskörébe tartozik, az importszabályozás alapvető eszköze a lefölözés. - Azoknak a mg-i termékeknek az esetében, amelyeknél a védelmet rendes körülmények között vám biztosítja, meghatározott referencia-árak nyújtanak védelmet az európai termelők számára. 2. Általánostól eltérő importrezsim - Preferenciák – Az EK bizonyos termékekre, országokra az általánostól eltérő szabályozást alkalmazhat. Kedvezményben részesítik, pl a mediterrán szerződést vagy az Európa Egyezményeket aláíró országok egyes exporttermékeit. - Önkorlátozási megállapodások – Az érintett országok a vám- és lefölözési kedvezmények ellenében kötelezik magukat, hogy az EK-be irányuló exportjukat a közösen megállapított kontingensekre korlátozzák, ill. a megállapított minimumárat megtartják - Importbizonylatok és védőzáradékok – A valódi vagy vélt piaczavarás megakadályozását szolgáló eszközök. Az

importbizonylat az árucsere-forgalom alakulását kívánja fegyelemmel kísérni, ill. gazdaságpolitikai eszköz a harmadik országból származó import korlátozására. - Dömpingeljárások – Ha egy harmadik ország importtermékéről megállapítják, hogy dömpingnek minősül és jelentős kárt okozott, akkor az EGK antidömping szabályozása szerint kiegyenlítő adókat vetnek ki. Az EK exportjára vonatkozó rendszer: Tilos - a kivitel mennyiségi és vámelőírásokkal való korlátozása - és az exportmonopólium. Az export támogatása az európai termelők számára kiegyenlíti a közösségi ár és a világpiaci ár közötti különbözetet. E támogatások összege biztosítja a termelők számára az állandó és jövedelmező árszintet (a termék rendeltetésétől, az előállítás időszakától függően változik). Az EK bevezethet exportelvonásokat (exportlefölözést), hogy biztosítsa a belső piaci kínálatot olyan termékekből, amelyekből

hiány van a világpiacon. Mi a lefölözés célja és hogyan működik? A lefölözés a külkereskedelmet szabályozó járandóság, amely az árpolitikával függ össze, tekintet nélkül arra, hogy milyen hasonlóságot mutat v.mely adóval vagy vámmal A lefölözés célja, hogy a világpiaci áron behozott termék árát a közösségi ár szintjére emelje, elvetve a behozott áru értéke után szedett egységes vám elvét. Tökéletes csúszóvámnak nevezhetjük, hiszen az alapelve az, hogy a termelők számára állandó és jövedelmező árszintet kell biztosítani, mértéke a behozott termékektől és az időpontoktól függően változik, mindenképpen figyelembe kell venni az adott termék világpiaci előállítási költségét. Melyek a közös piaci szervezetek fő eszközei? 1. Az áralakulás befolyásolása • Árrezsim – Elsősorban szabad piaci áralakulás jellemző, de emellett a CAP bizonyos árakat előír, melyeket intézményi vagy

adminisztratív áraknak nevezünk. Ezek lehetnek: - Tájékoztató- illetve irányárakat a Tanács állapítja meg. Célja, hogy a termelés a kívánatos mennyiségi keretek között alakuljon. Küszöbárként is szolgál. - A szigorúbban szabályozott témakörökben felvásárlási ár (súlyos válság esetén az állam felvásárolhatja a felesleget), alapár (az utolsó 3 év során tapasztalt legalacsonyabb árak alapján számított átlag ár) és intervenciós ár működhet. Ez utóbbi beavatkozási mechanizmust hoz működésbe, ha a reprezentatív piacok súlyozott átlagárai meghatározott időn át alacsonyabbak, mint a meghirdetett intervenciós árak. - Az importrezsim árai az importvédelmi mechanizmus működésének alapját képezik. Pl: küszöbár, zsilipár, referenciaár, minimumár • Intervenciós intézkedések – Típusai: - A termékeket állami szervek vásárolják fel és raktározzák, mely esetében az EK bízza meg az egyes országok

szerveit. A termékek forgalomba hozatalát a közösségi hatóságok döntése rendeli el. - A felvásárlás és raktározás magánszervek közvetítésével történik, melynek támogatása, pl. kamattámogatás nyújtása révén történik A felvásárló szerződést köt a beavatkozó szervvel és kötelezi magát, hogy az árut nem dobja piacra a megállapodásban rögzített időpont előtt. 2. Mennyiségi szabályozás A termelésre vonatkozó kontingens (kvóta) bizonyos termék előállítását illetően mennyiségi küszöbértéket állapít meg. Ennek túllépése esetén enyhébb intézkedésként már nem érvényes a garantált ár, szigorúbb intézkedésként minden túllépés a termelőt terhelő elvonással jár. Garanciaküszöb alkalmazása ´84 és ´88-ban terjedt el főleg a gabonafélék, repce, szirupos gyümölcsökre vonatkozóan: a tagországok megkapják az országos szinten megállapított kvótát, melyet maguk osztanak fel a vállalatok között

az EK piaci szervezetben meghatározott kritériumok alapján. A változatlanul érvényes kvóta túllépése rendkívül súlyos pénzügyi szankciót von maga után, pl. a tejágazatoknál Elemezze a CAP árszabályozási modelljeinek működését és hatását! A búza piaci szervezet modellje: Ár Az irányárakat (P 4 ) úgy határozták meg, S hogy az EK leginkább gabonahiány------------------------------------------ A Irányár nyal jellemezhető régiójában (DuisP4 burgban) meghatározott nagykeresP3 ------------------------------------------ B Küszöbár kedelmi ár elérhető legyen. A küszöbárat (P 3 ) úgy számították ki, hogy fiP2 ------------------------------------------ C Intervenciós ár gyelembe vették a búza szállítási és disztribúciós költségeit, amelyek a P1 ------------------------------------------ D Világpiaci ár legnagyobb kikötőből (Rotterdamtól) való szállítás során merülnek fel. Hogy az import búza ne léphessen be, D a

küszöbárnál alacsonyabb áron, változó importlefölözést alkalmaznak. Ugyanis a P 1 jóval alacsonyabb, mint 0 q1 q 2 Q (mennyiség) a P 3 , ezért vetik ki a BD szakasznak megfelelő lefölözést. A rendszer P 4 árszínvonalon q 1 - q 2 szakasznak megfelelő többletkínálatot eredményez. Ahhoz, hogy a tényleges árak az irányárak közelében alakuljanak, a többletkínálatot v.milyen módon le kell vezetni a piacról E célból intervenciós árat P 2 határoznak meg. Ha az erőteljes külkereskedelem-védelemmel támoga-tott irányár tartósan az egyensúlyi ár felett helyezkedik el, a piaci szervezetben rendszeres interven-ció válik szükségessé a felesleg levezetése végett. Ebből erednek a nagy készletek és a nagy ktgve-tési igények. A készletek csökkentésének módja az export, de ez exporttámogatás nélkül nem lehetséges, hiszen a P 2 –ről P 1 –re, vagy az alá kellene csökkennie, ahhoz azonban CD nagyságú exporttámogatásra van

szükség. Milyen intézkedésekkel kívánták levezetni a túltermelést az 1980-as években? 1. Restriktív árpolitika – a reálárak az EK-ben az agrárgazdaságban folyamatosan csökkentek, mivel az intézményi árak (tehát nem piaci, hanem a CAP által szabályozott árak) ECU-ban nominálisan is befagyasztásra kerültek. 2. Mennyiségi korlátozások – Formái: 1. Kvóta-szabályozások (84-ben vezették be a tej-kvótát) 2. Garanciaküszöb-szabályozás – a garanciaküszöböt a globális EK termelésre alkalmazzák, így jelen van a „potyautas-elv” lehetősége: bármelyik termelő bővítheti a termelését abban a reményben, hogy a többiek csökkentik. 3. Területpihentetési program – a termelési kapacitások kihasználását önkéntes alapon kívánta korlátozni: azok a termelők, akik legalább 20 %-kal csökkentették szántóföld területüket, legalább 5 évre jogosulttá váltak a kárpótlásra. Németországban és Hollandiában hozott

eredményeket, de így is az EK összes gabonaterületének 2,5 %-a tartozott a program alá. A termelésre gyakorolt hatás pedig még ennél is kisebb volt, mivel a termelők a legkevésbé termőképes földjeiket vonták ki a termelésből és a művelés alatt maradt területeikre nagyobb ráfordításokat eszközöltek, pl. mű- vagy szervestrágyázás Milyen belső és külső tényezők kényszerítették ki a CAP 1992. évi reformját? Belső dimenzió: 1. A rendszer belső logikája – Érvek a radikális reform mellett: - Az árgaranciák a termelés növekedéséhez vezetnek - A termelési többletek a készletek (gabonatenger,) növekedéséhez és/vagy növekvő szubvenciót igénylő exporthoz vezetnek - A nagyobb intenzitás ösztönzői veszélyeztetik a környezetet - A növekvő ktgvetési kiadások a farmok elenyésző kisebbségéhez jutnak, az egyre nagyobb kiadások nem oldják meg általában a mezőgazdasági jövedelmek problémáit. Mindezek a tényezők az

agrárpolitika „összekapcsolt” modelljének elviselhetetlen ktgeit bizonyítják. 2. A mezőgazdaság politikai jelentőségének csökkenése Nemzetközi dimenzió Az európai agrárpolitika integrációja a globális agrárkereskedelem-politikával szemben ment végbe. Már a CAP bevezetését követően szembe került egymással az EK és az USA – ami egyrészt az egymás közötti-, másrészt a harmadik országgal folytatott kereskedelmi versenyből eredt –, majd az Uruguay-forduló központi kérdésévé vált. Az USA számára az EK gabonapiaci politikája és a takarmánykereskedelemre gyakorolt hatása volt meghatározó jelentőségű, továbbá az ezzel összekapcsolt olajos magvak és a kukoricamelléktermékek csoportja. Erősen bírálták a magas importvédelmet, a változó lefölözéseket és az exporttámogatási rendszert. A GATT Uruguay-fordulója komoly kihívást jelentett a Közös Agrárpolitika számára, hiszen a tárgyalások kezdetén az USA és a

Cairns-i Csoport valamennyi támogatás felszámolását követelte 10 éven belül és az agrártermékek nemzetközi kereskedelmének liberalizálását, végül az exporttámogatások 90 %-ának, ill. az egyéb támogatások 75 %-ának csökkentéséért szállt versenybe. Az EK ezzel szemben a termelési kvóták nemzetközi politikáját és a termőföld termelésből való kivonását javasolta, mivel ellenkező esetben a mg-i szabad-kereskedelem erőszakos piaci mozgásokhoz vezetne és kárt okozna mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak. Az elhúzódó tárgyalások 1990. december 7-én holtpontra jutottak, majd 91 tavaszán az EK-en belüli fejleményeknek köszönhetően újra kezdődtek a tárgyalások, hiszen a Bizottság reformjavaslatai közvetlen hivatkozást tartalmaztak a változást sürgető nemzetközi nyomásra. Az EK ezután készségét fejezte ki a mg-i védelem három fő területén végrehajtandó specifikus csökkentésekről és könnyítésekről

folytatandó tárgyalások iránt: 1. a nem vámjellegű intézkedéseket fokozatosan vámokkal helyettesítik, majd azokat az OECD országok 36 %-kal, a többiek 24 %-kal csökkentik. 2. a belföldi termelőknek nyújtott támogatásokat 6 év alatt 20 %-kal kell mérsékelni (fejlődő országokban 13,3 %) 3. a támogatott exportot értékben 36-, volumenben 21 %-kal kell csökkenteni, melyre az iparilag fejlett országokban 6 év, a többiekben 10 év áll rendelkezésre A több mint 7 évig tartó tárgyalásokat követően 1994. áprilisában aláírták a záróokmányokat, majd 1995. január 1-jén a GATT átalakult, helyét a WTO vette át Mi a CAP 1992. évi reformjának lényege? A reform fő irányvonala az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az árak jelentős csökkentése és a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő stabilizálása, amely főleg a nagykultúrákat és ágazatokat érintik – pl. gabona, olajos magvak,

fehérjehordozók, tejtermelés, vágómarha- és vágójuh-termelés. A sertés- és baromfiágazatokat közvetett hatások érik a gabonaárak csökkenése révén. A reform céljai: 1. Az agrárárak visszaszorítása, csökkentése Mivel a reform-intézkedések központjában a gabonapiaci szervezet áll, ezért logikájuk a következő: - a gabonafélék árgaranciáit 3 év alatt a világpiaci árak szintjére kell csökkenteni (kb. 30 %) - ez arra ösztönzi a termelőket, hogy kevésbé intenzív eljárásokat alkalmazzanak, így csökkenhetnek a hozamtrendek - a kínálat rövid távú csökkenését segíti a termőföld-pihentetés - a csökkenő kínálat és növekvő belső kereslet az EK gabonapiacának jobb egyensúlyához vezet. 2. Közvetlen támogatás és a termelés mennyiségi szabályozása A mg-i árak csökkenését közvetlen jövedelemtámogatás (prémium) ellensúlyozza, melyet nem a megtermelt mennyiségtől függően fizetik, hanem regionális átlaghozam

bázisán. A prémium elnyerésének feltétele, szerződéses kötelezettségvállalás a gabona-vetésterület meghatározott hányadának – első évben 15 %-ának – befagyasztására, mely területen élelmezési célú termékeket nem termelhetnek. A szerződés egyéni és regionális szinten is köthető. A prémium fizetését az állattenyésztési ágazatoknál is mennyiségi határokhoz kötik: Tejtermelő tehén után 90-91-92. évi gazdánkénti tehénlétszám után fizethető, Vágómarha esetén gazdaságonként max. 90 db hímivarú 10-22 hónapos növendék után és a juhtenyésztésben gazdaságonként 500, kedvezőtlen adottságú területeken pedig 1000 db-os állományig fizethető. kistermelők preferálása 3. A A termelés korlátozása alól mentesülnek a kistermelők. Kistermelőnek minősül: • Akinek földje legfeljebb 92 t gabona termelésére alkalmas, ez (az EK átlagos termése alapján 4,6 t/ha) 20 hektárnak felel meg. • Akinek

állatállománya nem éri el a 15 állat-egységet (1 tejelő tehén = 1 egység, 6-24 hónapos növendék marha = 0,5 egység, 1 anyajuh = 0,15 egység) termelés extenzifikálása 4. A A reform célja a külterjesítés ösztönzése: a növénytermesztésben a terméshozam csökkentése, az állattenyésztésben pedig a takarmánytermő terület mérséklése (nem számít bele a gabona és a silókukorica területe.) A vágóállatokra megállapított prémiumot csak az a gazda kaphatja meg, akinek a gazdaságában az állatsűrűség nem haladja meg az előírást. 5. A gazdák választási lehetősége Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy a területpihentetési arányt vállalja vagy kistermelőként függetlenítse magát, illetve mindezekről, így a prémiumról lemondjon. A kistermelők a pihentetési kötelezettség alól mentesek és a gabonafélék prémiumát kapják, míg a területpihentetési programban résztvevők megkapják a gabonafélék, olajnövények

és hüvelyesek prémiumát, viszont a pihentetett területen nem termelhetnek élelmiszert – gyógy- és fűszernövényt azonban igen. 6. A természeti környezet megőrzése A mezőgazdaság kettős hivatású, az élelmiszertermelés mellett fontos szerepe van a természeti környezet, a hagyományos tájak megőrzésében, a kedvezőtlen adottságú területeken a gazdasági aktivitás fenntartásában. A támogatások területi differenciálásának célja, hogy a mg-i termelés minden térségben folytatódjék és egyes körzetek ne néptelenedjenek el. A mg-i támogatások 30 %-át strukturális programok finanszírozására fordítják, pl.: vizek védelme, szántóterület füvesítése, erdősítése, a biológiai mg terjesztése, az állattenyésztés extenzifikálása, a környezetvédelemmel harmonizáló termelési technológiák támogatása. 7. A közösségi kiadások behatárolása, konszolidációja A Bizottság a tagországok költségvetési hozzájárulását

a GDP 1,37 %-ára kívánja emelni (1997-ben!). Viszont él az a határozat, mely értelmében a Közösség GDP-jének 1 %-os növekedésére a mg-i támogatás 0,74 %-os többlete juthat, ami 97-ben 39,6 milliárd ECU.??? 10. fejezet 1. Mi a struktúrapolitika lényege ? A struktúrapolitika célja a termelékenység növelése útján életképes, egy család számára társadalmilag elfogadható jövedelmet nyújtó gazdaságok kialakítása. 2. Mi az oka a struktúrapolitika jelentősége növekedésének ? Az Egységes Európai Okmány elfogadása, majd 1987. évi hatályba lépése, az 1989 évi 7 milliárd ECU-t 1993 -ra 14 milliárdra emelték. Ezek a lépések növelték meg a struktúra politika jelentőségét. 3. Ismertesse a Mansholt-tervet! A Mansholt- terv egy komplex program, amely a „Mezőgazdaság 1980” elnevezést kapta. A terv két részből áll. Egyfelől: intézkedések előirányzása rövid távra a mezőgazdasági termékek feleslegének csökkentése

céljából. Másfelől: javaslatok a mezőgazdasági struktúra hosszabb távon való átalakítására. A terv szerint a piac- és árpolitika olyan előfeltételeit kell megteremteni, amelyek következtében a mezőgazdasági termékek piacán a termelés és az elhelyezkedési lehetőségek közötti egyensúly piackonform eszközökkel tartható fenn. Ennek feltétele, hogy a Közösségben a termelés növekedési üteme ne haladja meg a fogyasztás növekedési ütemét. Ennek érdekében 1980-ig a mezőgazdasági keresők számát 5 millió fővel kellett csökkenteni. Ezért az idősebb vezetőknek életjáradékot, a fiatalabb gazdálkodók és mezőgazdasági munkások számára nem mezőgazdasági foglalkozásra való átképzést, valamint áttelepülési segélyt kívántak biztosítani 4. Miért növekszik a struktúrapolitika szerepe az EU-ban ? Az EU-ban a közösségi támogatásra való jogosultság szempontjából az első szempont a régiók és az országok

fejlettségi szintje az uniós átlaghoz képest. Támogatásra kijelölt régiók minden országban vannak, az Unió területén közel ¾ részére kiterjedően. Vannak olyan országok (Pl: Portugália, Görögország), melyeknek minden régiója fejletlennek minősül és támogatásra jogosult. Mivel a strukturális alapok elsősorban a fejlettségi különbségek csökkentésére irányulnak, céljuk a kisebb teljesítőképességű országok versenyképességének növelése. 5. Melyek a STRUKTURÁLIS ALAPOK fő közösségi célkitűzései ? Hat fő közösségi célkitűzés ismeretes, miszerint: 1. Az elmaradott fejlettségű térségek fejlesztésének és szerkezeti átalakításának támogatása. 2. Hanyatló ipari térségek szerkezeti átalakítása 3. Tartós munkanélküliség elleni küzdelem, továbbá a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszorulással fenyegetett dolgozók munkavállalói szférába történő integrálódásának segítése. 4. A dolgozók

alkalmazkodásának elősegítése az ipar és a termelési szerkezet változásaihoz. 5. (a) A mezőgazdasági és halászati szerkezet alkalmazkodásának támogatásaggggggg (b) Vidéki térségek fejlődésének és strukturális felzárkózásának elősegítése. 6. A nagyon alacsony (8 fő/km) népsűrűségű régiók fejlesztése 11. fejezet 1. Melyek az EU költségvetésének főbb jellemzői ?  A közös költségvetés korlátozottan tölti be az allokációs, szabályozó és újraelosztó funkciókat, és csekély mértékben „vásárol” közjavakat, szolgáltatásokat a közösség szintjén.  Átfogó a költségvetése, mert az adott intézmény működésén, biztosításán túl tényleges szabályozó és újraelosztó funkciókat is betölt. 2. Melyek a közös költségvetés reformjának okai ? A költségvetési finanszírozás adott konstrukciója két okból nem bizonyult megfelelőnek: 1. A jövedelmek lassabban nőttek, mint a nemzeti termék

(degresszivitás) 2. Jobban terhelték a szegényebb országokat, mint a gazdagokat (kohézió hiánya) 3, Melyek a közös költségvetés reformjának irányai ? A közös költségvetés reformjára több hullámban került sor. Az első 1977 áprilisában MacDougall-jelentés néven vált ismeretessé. Lényege: a közösségi költségvetésnek is teljesítenie kell a makrogazdaság-politika fő stabilizációs, allokációs és újraelosztó funkcióit. Biztosítani kell az árstabilitást, a gazdasági tevékenységek növelését, a foglalkoztatottságot, s a forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítését. A második 1988-ban Delors csomag (I) néven fogalmazódott meg. A legfontosabb intézkedése az ún negyedik forrás bevezetése mellett, hogy a kiadások szerkezetét is megváltoztatták. A mezőgazdasági kiadásokat korlátozták, az ún. strukturális alapok nagyobb mértékű növekedését határozták el A költségvetésben határozottabban

érvényesítették az ún. gazdasági és szociális kohézió elvét, aminek alapján a regionális különbségek csökkentését, a gyengébb gazdaságoknak az egységes belső piacon éleződő versennyel szembeni segítését tűzték célul. 4. Mi az EU 2000-2006-ra vonatkozó pénzügyi-költségvetési terve ? A terv az „Agenda 2000” elnevezést kapta. A dokumentum a 2000 és 2006 közötti időszakra felvázolja az Unió költségvetésének tervezett alakulását, azzal, hogy sor kerül a kapcsolódó politikák reformjára. Munkahipotézisként azt is feltételezi, hogy az Unió bővítése 5+1 országgal 2002-től megvalósul. A csatlakozó és csatlakozásra váró országok felé fokozatosan növekvő költségvetési transzferekre kerül sor. A költségvetés alakulását a következő sarokszámok határolják be: a költségvetés bevételeinek a plafonját továbbra is a GDP 1, 27 %-án tartják, tehát a bevételek és a kiadások minden emelkedése csak a

gazdasági növekedésből származhat. A Strukturális és Kohéziós Alapok részesedése el kell, hogy érje a költségvetés 1/3-át, vagyis a tagállamok GDP-jének 0, 46 %-át. 12. fejezet 1. Melyek a CAP 1992 évi reformjának eredményei ? Az 1992. évi reform nyomán lényegesen javult a piaci egyensúly, a legtöbb ágazatban az intervenciós készletek csökkentek, a jövedelem –támogatások szerepének erősödése folytán a közös költségvetés agrárkiadásai növekedtek, de az agrártámogatásokra fordított összeg stabilizálódott és az előirányzaton belül maradt. 2. Melyek az 1999 márciusi berlini csúcstalálkozó CAP-ra vonatkozó döntései ? A szántóföldi növénytermesztés továbbra is a legjobban támogatott ágazat marad:  Az olajos mag szektorban a kompenzációt (83 €/ t) három lépésben a gabonafélék szintjére csökkentik.  A fehérjenövények termelői többletköltségeik fedezésére, a gabonára érvényes

kompenzáción felül 6,5 €/t extra támogatásban részesülnek.  A húsmarha szektorban az intervenciós árakat három lépésben 20 %-al csökkentik. Az árcsökkentés kompenzálására három lépésben mintegy 20 %-al növelik a már eddig is alkalmazott közvetlen termelői támogatásokat.  A tej szektorban a kvóta rendszert 2006-ig fenntartják.  A bor szektorban a szőlő ültetvényekre érvényes általános telepítési tilalmat 2010-ig fenntartják. A kötelező lepárlást megszüntetik, lehetőséget biztosítanak az önkéntes lepárlásra. Cél a minőségi bor védelme 3. Miben nyilvánul meg a reform-döntések kompromisszumos jellege ? Csak részben válaszolnak a kihívásokra, illetve teljesítik a Bizottság által felvázolt célkitűzéseket. Több fontos ágazatot (pl: cukor, mediterrán termékek) nem érintenek Nem történnek lépések a versenyszféra, illetve a nem versenyképes, de ágazaton túlmutató szempontok miatt fenntartani indokolt

termelés eltérő eszközökkel való kezelésére. A változtatások nem ösztönöznek megfelelően a szerkezet átalakítására, a bürokrácia csökkentésére, a takarékosságra. 4. Hogyan értékeli a CAP újabb reformját ? A reform a jelenlegi termelési, üzemi szerkezetet konzerválja. A legfontosabb termékek esetében továbbra is jelentős különbség marad fenn a világpiaci és EU belső árak között. A reform hazánk agrárágazatának csatlakozása, hosszú távú fejlődési esélyei szempontjából sem kedvezőek. Nagy veszélyt rejthet az, hogy a magasabb árak növelhetik a felesleget, ami maga után vonhatja az exporttámogatás növekedését. 13. fejezet 1. Jellemezze a KGST kapcsolatok jellegét ! A KGST egycentrumú gazdasági tömörülés volt, a Szovjetunió dominanciájával, bilaterális kapcsolatokra épült. A piaci hatások nem érvényesültek A rendszert központi tervkoordináció, a hiány jellemezte. A termékek minőségével szemben

igényt nem támasztott. Az export-import túlzott centralizmusa és engedélyhez kötöttsége a belföldi és a külkereskedelmi árak elszakítottság, a túlzott protekcionizmus a KGST-országok nemzeti piacainak nagymérvű elzártságát eredményezte. Mindez gátolta a komparatív előnyök ésszerű kihasználtságát, a nemzeti termelés hatékonyságának növekedését, a fejlett technika alkalmazását. 2. Hogyan alakultak az EK és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok a rendszerváltozás előtt ? Az 1960-as évektől kezdve fokozatosan növekedett a külkereskedelmi forgalmunk a hagyományos nyugati partnerekkel, főleg a mai Európai Unió országaival. Ugyanakkor a volt KGST országok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban csökkent. Ez az eltolódás főleg az 1968. január 1-én bevezetett új gazdasági mechanizmussal volt kapcsolatos, ami nagyobb mozgásteret adott a külgazdaság-politikának is. A reform lényege: az áru-és pénzviszonyok,

valamint a nyereség szerepének növekedése a gazdaság irányításában. Növekedett a vállalatok önállósága, a technológiai modernizálás igénye, amit főleg a nyugati országokból lehetett behozni. 3. Mi a PHARE- program lényege, tartalma ? Hét iparilag fejlett ország 1989. július 14-én gazdasági segítségnyújtást határozott el a Középés Kelet-Európai térségben zajló politikai reformok meggyorsítására, visszafordíthatatlanná tétele érdekében. A program koordinátora az EK lett Ezen belül az EK PHARE (Poland and Hungary Assisstance for Restructuring of the Economies) elnevezéssel saját programot hozott létre. Tartalma:  A diszkriminációmentesség azonnali helyreállítása.  A magyar igények preferenciális piacra juttatása, kiterjesztés az általános vámpreferanciákra.  Konkrét gazdasági segítő akciók kedvezményes feltételű hitelek, segélyek és tanácsadás formájában. 4. Melyek a magyar-EK Társulási

Megállapodás létrejöttének körülményei ? Magyarország és az EU közötti társulási megállapodást a politikai rendszer változása alapozta meg. A társulásra vonatkozó tárgyalások a többpárti parlament megválasztása és a koalíciós kormány megalakulása után, 1990. derekán váltak aktuálissá Az EK részéről hivatalosan a dublini csúcsértekezleten (1990.április 28) merült fel az a gondolat, hogy a rendszert váltó volt európai KGST országoknak társulást létrehozó megállapodást ajánljanak.(A Római Szerződés 238. cikkelye alapján) A társulás irány elveit a Tanács 1990 decemberében fogadta el. 5. Melyek a társulás fő pontjai ?  Politikai átalakulás fontossága  Politikai dialógus és együttműködés  Max. 10 éves átmeneti periódus  A teljes szabad kereskedelmi övezet kialakítása 2000. december 31-ig(Aszimmetrikus módon) 6. Hogyan szabályozza a megállapodás az EU és Magyarország közötti

agrárkereskedelmet ? A mezőgazdasági termékek esetében nem jött létre szabad kereskedelmi megállapodás. Az agrárpolitikát ugyanis az EK esetében a közös politika szabályozza, ezért kívül esik az EK kereskedelempolitikájának hatáskörén; cserében Magyarország is megtarthatja önálló mezőgazdasági és importpolitikáját. 7. Ismertesse a társulási egyezmény hatásait ! A társulás Magyarország számára csak szerény eredményeket hozott. A megállapodások fő értéke, hogy stabil, szerződéses formában rögzíti a kölcsönös kapcsolatokat A piacnyitás azonban kölcsönös és korántsem teljes. Magyarország számára ez kevesebb előnyt jelent, hiszen az EU vállalatai számára a piacra jutás esélyei jelentősebben javultak a magyar piacon, mint a mi esélyeink az EU-ban. A társulás eddigi történései azt mutatják, hogy a megállapodások jobb esélyeket nyújtottak az EU exportjának bővítéséhez, mint számunkra. Különösen

vonatkozik ez az agrár-külkereskedelem alakulására, ami hátrányos Magyarország számára, hiszen a magyar agrárgazdaság jelentősen járul hozzá az ország külgazdasági egyensúlyának fenntartásához. Fontos megjegyezni, hogy a z EU-val folytatott agrár-külkereskedelmünk pozitív egyenlege csökkenő tendenciát mutat. 14. fejezet 1. Melyek a teljes jogú tagsággal kapcsolatos tárgyalások előfeltételei ? 1993. júniusában megtartott koppenhágai csúcstalálkozón döntöttek a szükséges gazdasági és politikai feltételekről. Ezek a következők :  A demokrácia, törvényesség, az emberi és a kisebbségi jogokat garantáló intézmények stabilitása.  Működőképes és az EU-ban jellemző éles verseny és a piaci erők nyomását állni képes piacgazdaság.  A tagsággal járó kötelezettség teljesítése és a politikai, valamint a gazdasági és monetáris unió céljának elfogadása.  Az EU jogrendszerének (az aquis

communatuaire) a teljes elfogadása.  Magának az EU-nak is képesnek kell lennie új tagok befogadására anélkül, hogy az integrációs folyamat megtörne. 1994.december 9-10-i esseni csúcstalálkozón a fenti feltételeket a következőkkel egészítették ki:  A saját régiójukon belül a teljes jogú tagságra váró országok működjenek együtt egymással és szomszédaikkal. ( Közép- Európai Szabadkereskedelmi megállapodás)  Az ún. strukturált kapcsolatrendszer segítségével a kölcsönös érdeklődésre számottartó területeken fokozatosan be tudják vonni a társult országokat az EU munkájába. 2. Mennyiben felelnek meg a csatlakozni kívánó kelet-közép-európai országok az integrációs kritériumoknak ? A KKE csatlakozók integrációs felkészültségéről leginkább az ún. koppenhágai tagság kritériumok teljesítésének elemzése alapján kaphatunk némi útmutatót.  A politikai kritériumnak Magyarország megfelel, a

parlamenti demokrácia és a jogállamiság intézményei megszilárdultak. Hasonló a helyzet a többi közép-európai országban (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovénia). A többi országban is főként a kisebbségi jogok biztosításban vannak hiányosságok.  A gazdasági kritériumnak kiemelt jelentősége van. Az újonnan jelentkező országok valamennyien közepesen vagy gyengén fejlettek.  A működő piacgazdaság kritériumának gyakorlatilag valamennyi első körös ország megfelel. Azokon a területeken, ahol még lemaradnak, a csatlakozásig képesek a hátrányukat behozni. 3. Milyen tényezők befolyásolják a csatlakozási tárgyalások menetét ? A csatlakozási tárgyalások specifikusak: ezek során nincs vita, kompromisszum, a jelentkezőknek el kell fogadni a közösségi joganyagot. Az új tagok már a gazdasági és a monetáris uniót létrehozó EU tagjai lesznek. Kritikus pont az EU fogadóképessége szempontjából a közös

agrárpolitika reformja. A keleti kibővülés egyharmadával növeli az EU mezőgazdasági termelés kapacitását. A CAP reformja nélkül ez jelentős túltermelést eredményezne és elviselhetetlen terheket hárítana az agrárköltségvetésre. Ugyancsak kritikus pont a pénzügyi transzferek kérdése. Míg a KKE-i kibővülés a lakosság létszámában és a területen is kb. 1/3-al növelné az EU-t, addig a nominál GDP-ben csak 3% lenne a növekedés. Összességében ennek a bővítésnek nagyobb a költsége és várhatóan kisebb a közvetlen haszna, mint a korábbi bővítéseknek. 15. fejezet 1. Melyek a CEFTA létrejöttének okai ? A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central Europen Trade Association) létrejöttének okai:  Az egyoldalú nyugati orientáció nem képes tartós gazdasági növekedést indukálni, a gazdasági egyensúlyt fenntartani. Drasztikus külkereskedelmi forgalom csökkenés  Az Eu-val társulási szerződést

kötött országok egymás közötti kereskedelme versenyhátrányba került.  Az Eu is ösztönözte a szabadkereskedelmi öv létrehozását. 2. Melyek a CEFTA célkitűzései ?  A vámokat és az egyéb kereskedelmi akadályokat fokozatosan, de legkésőbb 2001. január 01-ig megszüntetik.  Az ipari termékek esetében a megállapodás teljes körű.  Az agrártermékeknél szabad kereskedelmet nem irányoznak elő. A liberalizálás szimmetrikus előnyökön alapul. A megállapodás célja, hogy a felek legalább olyan kedvezményeket adjanak egymás számára, amelyek megfelelnek a társulási szerződés kapcsán az EK számára nyújtott kedvezményeknek.