Agrártudomány | Borászat » Borbírálat

Borbírálat A borok osztályozása több módon történhet Szín szerint megkülönböztetünk - a készítési módot is beleértve: fehér, vörös, rozé borokat. A bor kora - fejlődési foka - szerint: új, fiatal, fejlett, érett, ó és elvénült borok vannak. - újbor: az erjedés befejeztétől az első fejtésig - fiatal bor: az első fejtéstől a következő szüretig - fejlett bor: egyéves kor után - érett: a fejlődés tetőfokán lévő bor - öreg bor: két évnél idősebb - elvénült bor: a jó tulajdonságaiból veszíteni kezdő bor. A minőségi osztályozás alapján: asztali, minőségi és különleges minőségű borokról lehet beszélni. Alkotórészei szerint: a cukortartalmat tekintve édes és száraz, illetve ennek változatai félédes, félszáraz lehet a bor. A szesztartalmat tekintve a könnyű bornak 9-10 térfogat %-nyi az alkoholtartalma, a közepes bornak 10-13%, az erős bor 13% fölötti alkoholtartalommal bír. A termőtájak szerinti

osztályozás elkülönít sík-, illetve hegyvidéki borokat. A termőhely szerinti osztályozás: pl. tokaji, badacsonyi, egri stb pedig a minőségre is utal Borkóstoláskor - az előbbi alapvető kategóriákon túl - a bor „jellemét”, állapotát, minőségét fogalmazzák meg a borleírás kialakult, saját nyelvezete segítségével. Vázlatosan következik a vizsgálódás módja, megfelelő sorrendben - a szigorúan szakmai kifejezéseket mellőzve - néhány fontosabb, a mindennapi életben is használható jelző felsorolásával. A borbírálat a bor megjelenésének vizsgálatával kezdődik. A tisztaság legismertebb jelzői közül néhány: tiszta, tükrös, fényes. A bor mozgását a pohár körbeforgatásával figyelik meg, s ez lehet olajos, vastag, nehéz. A színt a tónus és intenzitás szempontjából vizsgálják. A külső megjelenés után a bor illatát minősítik. Ez már kevésbé objektív Ha az illatot a szőlőfajta okozza, aromáról, ha pedig

az érlelés során keletkezik, bukéról beszélünk. Az illat lehet intenzív, tiszta, virágillatú (rezeda, rózsa, jázmin, viola, szegfű, bodzavirág), fűszeres (vanília, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg), gyümölcsillatú (alma, szeder, körte, barack, narancs, stb.) Mindkét orrnyílással külön-külön is megszagolják Előfordulhat ásványi anyagokra, gyantára stb. emlékeztető illat is A hozzáértők már ennyi vizsgálódás után is nagyon sokat tudnak a borról, pedig csak most következik a kóstolás. Körülbelül negyedkortynyit vesznek a szájukba, szétoszlatják a nyelv felületén, majd a boron keresztül levegőt szívnak, hogy egész szájüregükben érezzék a bort illatát, ízét együttesen. A savasságot (amit a nyelv oldalsó részén lehet érzékelni) tekintve egy bor lehet: szelíd, lágy, pikáns, fajtajelleges, szép savakkal bíró, magvas, savgazdag; a szénsav szempontjából üde, csípős. Alkoholtartalom jellemzésére

használják a könnyű, tüzes, erőteljes jelzőket. Testesség (mely az egész szájüregben érzékelhető) alapján lehet: harmonikus, testes, magas extrakt-tartalmú, nagytestű, stb. Cukortartalom szerint lehet száraz, édeskés, stb. Az összbenyomás jellemzésére használják a kellemes, elegáns, gömbölyű, nemes jelzőket. Az ízérzet egy folyamat, mely fellép, fejlődik, kibontakozik, majd lecseng. Az utóíz tartóssága szerint egy bort nevezhetünk rövidnek illetve hosszúnak. Borversenyeket évente rendeznek. Vannak helyi (településenkénti), borvidéki, országos, valamint nemzetközi versenyek. Sok magyar bor nyert érmet híres borversenyeken (Bordeaux, London, Párizs, stb.) Magyarország rendezte az első Borvilágversenyt 1972-ben Budapesten