Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Munkaerőpiac szigorlati tételsor

Munkaerőpiac szigorlati tételsor 1/A. A munkaerőpiac általános bemutatása Munkaerőpiacnak nevezzük a munkaerő adás-vételével kapcsolatos viszonyok összességét. A munkaerőpiac sajátosságai:  a munkavállaló társadalmi lény  nem minden résztvevő versenyzik egymással (az eltérő szakképzettség miatt, az eltérő munkahelyi körülmények miatt)  a munkavállalók többsége immobil Ezek a sajátosságok erőteljes hatást gyakorolnak a munkaerő kereslet-kínálatra. Típusai: 1. külföldi (nemzetközi) mep (migráció=munkavállalók nemzetközi keresése) DÉ, KNY fő vonulási irányok 2. hazai mep Szereplői:  kormányzat, állam kettős minőségben szerepel: - munkáltató, - foglalkoztatáspol. kialakítása és a mep felügyelete foglalkoztatáspolitika: a mep.-pel kapcsolatos intézkedések összessége  szakszervezetek (mv. érdekképviseletek), munkáltatói érdekképviseletek)  munkavállalók, önfoglalkoztatók 

munkáltatók intézményrendszere:  GM (előtte SzCsM, MüM 91-98, 90-91 Állami Bér és Munkaügyi Hivatal)  Országos Munkaügyi Tanács  megyei/fővárosi munkaügyi tanácsok  Foglalkoztatási Hivatal  megyei munkaügyi központok (fővárosi)  megyei munkaügyi központok kirendeltségei (kb. 190)  munkaerő fejlesztő és képző központok  regionális átképző központok  magán munkaközvetítők  foglalkoztatást segítő alapítványok mep. működését meghatározó tényezők: kereslet, kínálat, bér kereslet és kínálat egymásra hatása alakítja:  a foglalk. színvonalát,  a a mv. javadalmazását,  a mv. allokációját (eloszlását) Ha a me. kereslet  kínálat munkaerő hiány, ha a me kereslet kínálat  munkanélküliség, ha a me. kereslet = kínálat  a mep egyensúlyban van (kompetitív) A vevők a munkáltatók, az eladók a munkavállalók. Ha a vevők vannak erőfölényben kereslet korlátos

mep.-ről beszélünk, ha az eladók vannak erőfölényben, kínálat korlátos mep-ről beszélünk. 1/B. A munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása Az Flt. szerint az támogatható, aki mnjáradékban részesül, és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére munkahelyet felajánlani. A támogatás mértéke: a mnjáradék összegének megfelelő támogatás folyósítása legfeljebb további 6 hónapig, az igénybevett szaktanácsadás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítése, a vállalkozáshoz szükséges tanfolyami képzés költségeinek 50%-os megtérítése, hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítése egy éves időtartamra. 2/A. A munkaerő kereslete A munkaerő kereslete függ:  a munka termelékenységétől (egységnyi munkaráfordítás haték.)  a végtermék iránti kereslet (származékos kereslet)  munkabér  milyen az adott munkáltató v. ágazat

általános piaci helyzete  milyen a munkáltató bérköltség növelő képessége (mennyire tart lépést az infl.-val)  milyen munkakörülményeket tud ajánlani a mv-nak  milyen a mep. általános egyensúlyi helyzete  milyen összetételű és mennyi váll. jelenik meg konkurensként a piacon  milyen erősek a mv-i érdekképviseletek bér munkakereslet görbéje mv. száma 2/B. A közhasznú foglalkoztatás funkciói  csökkenti a munkanélküliséget  jövedelemszerzési lehetőséget biztosít  munka-tapasztalatszerzést biztosít  teszteli a munkavállalási hajlandóságot  járadékfolyósítási jogosultság szerzése 3/A. A munkaerő kínálata egyéni oldalról megközelítve függ:  életminőség  munkaidő hossza  szabadidő  jövedelem nemzetgazd, szempontjából befolyásolja:  demográfiai adottságok  munkajogi előírások, tv-ek bér me. kínálati függvény mv. száma A munkaidő és a szabadidő

közötti választás: Bármely jószág iránti kereslet három tényező függvénye: - hasznossága, - egyén vagyona, - egyén preferenciái A szabadidő és a pénz elégedettséget generál, bizonyos mértékig egymást helyettesítő jószágok, az egyén számára a szabadidő és pénzjöv. számos kombinációja azonos elégedettséget jelent. Azonos elégedettséget képviselő kombinációkat közömbösségi görbékkel ábrázolhatjuk. jövedelem közömbösségi görbék idő Jellemzői:  különböző egyének egymástól eltérő k.g-vel rendelkeznek  adott egyén görbéi nem metszik egymást  adott egyén k.g-k egész halmazával rendelkezik  k.g lejtése negatív  k.g alakja konvex Bér: A piaci keresleti görbe azt mutatja, hogy a munkaadó hány mv-ót hajlandó foglalkoztatni a bér függvényében. A piaci kínálati görbe azt mutatja, hogy a bér függvényében hány mv hajlandó az adott piacon munkát vállalni. A mep. állapota egy

grafikonon ábrázoljuk a keresleti és kínálati függvényt bér kínálat kereslet mv. száma 3/B. A magyar foglalkoztatáspolitika aktív eszközei  képzések elősegítése  intenzív álláskeresés támogatása  mn-ek vállalkozó válásának elősegítése  foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások  közhasznú munkavégzés támogatása  önfoglalkoztatás támogatása  munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása  megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásnak támogatása  fiatal mn-ek foglalkoztatásának támogatása 4/A. A munkaidő A munkaidő a nap 24 órájából kiszakított lineáris idő, amely a munkások munkafeladatai megállapításának, a termékek értékének meghatározójává vált. Meghatározott hosszúságú munkanapban és munkahétben ölt testet. A XIX sz-i gépesítéstől beszélünk munkaidőről, ez az ipari forradalom idejére tehető. Napi 8 órás a munkaidő

1889-től Európában (II. Internacionálé – Párizs) Magyarországon 1840-ben hatályba lépett M.Tv szerint max 9 óra lehet, de ezen belül l óra a „nyugidő”. Heti munkaidő Európában 1950-es évek végén vetődött fel, de a 70-es évek végére realizálódott. A szabad szombat oka a gazdasági fejlődés 1973-74-ben a nagy olajválság véget vetett a heti munkaidő csökkentés „álmának”. Magyarországon a munkaidő csökkentés ideológiai okok következménye (a szoc. nem maradhat el a kapitalizmustól) A rugalmas munkaidő típusai:  csúszó, amikor a m.vállalók az üzemidő korlátai között maguk határozhatják meg a munka kezdetének és végének időpontját, peremidők fogják közre a munkaadó által meghatározott törzsidőt  változó, amikor a munkaadó csupán a napi munkaidő minimumát és maximumát, valamint azt a periódust állapítja meg, amelyen belül a munkavállalónak le kell dolgoznia teljes munkaidejét  sűrített,

amikor a munkavállaló a normál munkahétnél kevesebb nap alatt dolgozhatja le a heti munkaidejét  kapacitásorientált, a havi munkaidő elosztása az elvégzendő munkafeladattól függően változik  munkamegosztás, két v. több személy egymás között önkéntes megállapodás alapján megosztja az adott munkahelyre megállapított munkaidőt, munkabért és a juttatást Munkaidő rend:  egy műszakos  több műszakos  rugalmas  kötött Munkaidő hossza:  teljes munkaidő  rövidített munkaidő (gazdasági kényszer hatására)  részmunkaidő (munkavállaló kérésére) A foglalkoztatottság:  állandó  szezonális (évszakhoz kötött)  alkalmi (ha van megrendelés) 4/B. A KSH definíciója alapján ki minősül munkanélkülinek? Az, akinek nincs munkája, de aktívan munkát keres, és azonnal munkába is tudna állni. Egyórás kritérium: a KSH nem tekinti munkanélkülinek azt a személyt, aki a megkérdezés hetében akár 1

óra kereső tevékenységet folytatott. 5/A. A munkaerőforrás az adott társadalmi, gazdasági munkakövetelményeknek megfelelő fizikai és szellemi képességgel rendelkező népesség. Népesség megoszlási ábrája Népesség munkaerőforrás gazdaságilag aktív népesség m.erőforráson kívüliek inaktív inaktív keresők eltartottak foglalkoztatottak alkalmazott vállalkozó (önfoglalk.) tanulók nyugdíjasok GYES, GYED katona munkanélküli állásukat elhagyók állásukat elveszítők Befolyásoló tényezők:  születések száma, termékenység  halálozások száma I. demográfiai szakasz – „NŐ” XIX. sz-tól az ipari forradalomig, a születések és halálozások száma megegyezett, így a népesség nem változott II.szakasz – „NŐ” XIX. sz második fele az ipari forr követk, a halálozások száma lecsökkent, a népesség száma nőtt III. szakasz – „NŐ” XX. sz első fele a II világháborúig, a népesség száma nőtt, de

a születések száma csökkent IV. szakasz –„STAGNÁL” II. világháborútól 1980-ig, a születések és halálozások száma kb megegyezett, a népesség száma nem változott V. szakasz – „FOGY” 1980-tól, nagyobb a halálozási szám, kisebb a születés, a népesség csökken  vándorlás: kivándorlás, bevándorlás Kivándorlás: - 1920-30-ban Mo-on volt egy nagy kivándorlási hullám, parasztság - 1944-48-ban, arisztokrácia - 1956-ban, értelmiség + munkásság - 1980-ban, világútlevél bevezetése Mo. az 1980-as évek végéig csak küldő ország volt 1987-ben Szűrös Mátyás jóvoltából ez megszűnt, mert a kölcsönös kiadatási egyezményt eltörölték. Innentől Mo befogadó ország lett, bár sokan csak tranzit országnak tekintik. Legfontosabb európai küldő országok: Írország, Portugália, Törökország, NDK Legnagyobb befogadó országok: NSZK, Luxemburg, Svédország, Svájc Népesség és munkaerő: születésmunkaképes

koron aluli népességmunkaképes (vándorlás)munkaképes koron felüli népességhalál A vándorlás okai: - gazdasági okok - politikai okok - természeti katasztrófák korú népesség 5/B. A teljes foglalkoztatás meghatározásának változásai A teljes foglalkoztatás olyan állapotként értelmezhető, amelyben kizárólag súrlódásos vagy szerkezeti okokból fordul elő munkanélküliség. Teljes foglalkoztatás meghatározásai: - az 50-es években: a szó szoros értelmében  mindenki dolgozik - a 60-as években: a teljes foglalkoztatás egy egyensúlyi állapot, amikor a munkaerő kereslet megfelel a munkaerő kínálatnak - a 70-es években: mindenki a szakképzettségének megfelelő munkát végzi - piacgazd. meghat: legalább annyi a betöltetlen munkahely, mint az álláskeresők száma 6/A. A munkaerő struktúra A munkaerő %-os megoszlását jelenti különböző szempontok alapján. Szempontok:  ágazatok szerint  területi eloszlás

 kor  nem  iskolai végzettség  tevékenység jellege szerint ágazati szempontból: - primer szektor (mezőgazd.) - szekunder szektor (ipar) - tercier szektor (szolgáltatás) A népesség megoszlása a gazd-i szektor függvénye. Minél szegényebb egy ország, annál kevesebb a szolgáltatás és több a mezőgazdaságban dolgozó kézi munkás. A gazdag országnál a szolgáltatás kiemelkedő. területi szempontból: - városban - faluban iskolai végz. szerint: - nincs 8 ált. sem - 8 ált. - szakmunkás - érettségi, szakközépiskolai v. gimnáziumi - technikum - főiskola - egyetem tevékenység jellege szerint: - fizikai (segédmunkás, betanított m., szakmunkás) - szellemi 6/B. Kit tekint az OMKMK regisztrált munkanélkülinek? A regisztrált álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát, állást v. önálló foglalkozást keres és a

munkavégzésre, egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 7/A. A nők munkaerőpiaci helyzete Ny-Európában és Magyarországon Ny-Európa A fejlett piacgazdaságokban a női foglalkoztatottság színvonala alacsonyabb a férfiakénál, ennek ellenére a mn. ráták általában a nők körében magasabbak, emiatt a nőket a mep egyik támogatandó célcsoportjának tekintik. A ’70-es évek óta a nemzetközi gyakorlatban jelentős szerepet tölt be a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a munkanélküliség csökkentésének egyik eszköze. Veszélyeztetettség okai: - a munkanélküliség által különösen veszélyeztetett munkaköröket sokszor nők töltik be - iskolázottsági színvonaluk emelkedését nem követte szakképzettségi színvonaluk emelkedése - családi kötöttségeik miatt nem elég mobilak - nehezebb visszatérés a munkaerőpiacra A tapasztalat az, hogy a nők jobban viselik a munkanélküli létet, mint a férfiak. (okai: tradíciók,

családon belüli szerepük, kevésbé nehezedik rájuk a környezet/társadalom elvárása) Magyarország 7/B. A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei és jellemzőik Aktív eszközök, melyek révén a kereslet és a kínálat mennyisége és szerkezete befolyásolható 1. munkaerő keresletet növelő eszközök: munkahelyteremtő beruházások támogatása, munkahelymegtartó intézkedések támogatása, munkanélk. alkalmazásának támogatása, a térség vállalk. kapacitásának növelése, közmunkák támogatása, munkaidő csökkentéséhez kapcs. támogatások 2. munkaerő kínálatot csökkentő eszközök: munkaerő elvándorlás tám, munkaerő bevándorlás korlátozása, nyugdíjba menetel előrehozása, ifjúsági képzés kiterjesztése 3. kereslet és a kínálat össszehangolását szolgáló eszközök: munkaerőpiaci információ gyűjtése és terjesztése, munkaerő közvetítés, munkaerőpiaci képzés, munkaerőpiaci marketing Az aktív munkaerőpiaci

politika eszközeinek egy részét országos hatáskörű jogszabályok, intézmények és programok teszik elérhetővé a helyi szintű munkaerőpiaci politika számára. Ilyenek pl. a foglalkoztatási tv-ek, az országos hatáskörű munkaerőpiaci szervezetek intézményei, ill. az országok egészére érvényes képzési programok és képzési hálózatok, valamint az országosan szervezett közmunka programok. Minél magasabb a munkanélküliségi ráta, annál kisebb az aktív és annál nagyobb a passzív eszközökre fordított összegek aránya egy ország gazdaságában. A munkanélküliséggel kapcsolatos foglalkoztatáspolitika hatékonyságát a munkanélküliség csökkentésében betöltött szerepén keresztül ítélhetjük meg. 8/A. A munkaerőmozgás Minden olyan helyváltoztatás, melynek során a dolgozó valamely munkahelyre belép v. onnan kilép. Okai:  gazdasági változások  egyén helyzetét befolyásoló különféle tényezők A munkaerő

mozgás (mobilitás) formái és típusai demográfiai csere - átmeneti - végleges fluktuáció - tiszta - nem tiszta - aktívból inaktívba - inaktívból aktívba - ágazati - területi - foglalkozási - szakképzési - intergenerációs - intragenerációs Intergenerációs: generációk között mozgunk (összehasonlítom apáinkat velem) Intragenerációs: a saját életemen belül történő változás (eddig nem volt diploma) A munkaerő területi mobilitása: a gazdaságilag aktív népesség mozgása munkahely keresés céljából. Ebben fontos szerepe van az ipar területi koncentrációjának Fő formája:  belföldi vándorlás (végleges)  ingázás (ideiglenes) Az ingázás fő kiváltó oka, hogy a foglalkozási mobilitás jóval gyorsabban változik, mint a lakások területi mobilitása. 8/B. A gondoskodó létszámleépítés fontosabb alapelvei  létre kell hozni a Létszámleépítési Bizottságot  létre kell hozni a Vállalati Munkaerő

Szolgálati Irodát  létre kell hozni a Panaszirodát  létszámleépítési tervet kell készíteni  a munkáltatónak egyeztető eljárást kell kezdeményezni a m.vállalók képviseletével  megoldási lehetőségek keresése a szakszervezettel  tömeges létsz.leépítés keretében nem lehet végrehajtani olyan felmondásokat, amelyek az elbocsátás kritériumát elégítik ki  az egyszer már bejelentett létsz.leépítést nem lehet elodázni  a tömeges létsz.leépítések folyamatában fontos szerepe van a kollektív szerződésnek  a tömeges létsz.leépítés szabályai általános érvényűek 9/A. A fiatalok és pkezdők mep-i helyzete Ny-Európában és Mo-on Ny-Európa A tömeges munkanélküliség viszonyai között általában a fiatalok elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak és elbocsátási esélyei a legjobbak, ami nagyon hasonlít az idősebb m.vállalók munkaerőpiaci helyzetéhez. A fiatalok munkanélkülisége súlyos

társadalmi probléma, a fiatalok morálisan és egzisztenciálisan is veszélyeztetettek. A fejlett piacgazdaságokban a 70es évek közepétől tömegessé kezdett válni a fiatalok munkanélkülisége (különösen magas volt Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban és később Angliában). Programok az ifj. mn csökkentésére: A programokkal elsősorban a pályakezdők foglalkoztatási esélyeit igyekeztek javítani, illetve késleltették munkaerőpiacra történő belépésüket.  tankötelezettség meghosszabbítása  beavatkozás a szakképzés rendszerébe  a fiatalok foglalk. támogatása  állami foglalk. programok (közpénzből finanszírozott pótlólagos mhelyteremtés) Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok: állami gondozottak, fizikai v. lelki sérültek Az ifjúsági munkanélküliség helyzete leginkább az idősek mn. helyzetéhez hasonlít azért, mert egyiknek a mep. helyzete csak a másik rovására javítható

Magyarország 9/B. Mit jelent a work-sharing és mi jellemzi a részmunkaidős foglalkoztatást? Work-sharing: ha már az elvégzendő feladatok mennyisége nem, vagy nem eléggé növelhető, a meglévő munkamennyiséget kell egyenletesebben és igazságosabban elosztani úgy, hogy abból minél több alkalmazottnak jusson. Részmunkaidős foglalkoztatás: a munkavállaló kéri, határozatlan időre szól, időarányos bér 10/A. A foglalkoztatás vizsgálatában alkalmazott főbb népességkategóriák A munkanélküliség típusai. A fogl. vizsgálatában alkalmazott főbb népességkategóriák Népesség Munkaerőforrás Gazdaságilag aktív népesség Munkaerő állomány Foglalkoztatottak Munkaerőforráson kívüliek inaktív keresők eltartottak Munkaerő állományon kívüliek Munkanélküliek Önállók és munkavállalók segítő családtagjaik (bérből és fizetésből élők) Munkanélküliség (közg. értelemben): a kialakult bérszinteken elhelyezkedni

kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát Három típusát különböztetjük meg: 1. súrlódásos munkanélküliség (frikciós) oka: az információáramlás tökéletlensége típusa: önkéntes vagy álláskeresési munkanélküliség (nagyobb fizetés reményében önként hagyja el az állását) 2. szerkezeti munkanélküliség (strukturális) oka: a bérek nem teljesen rugalmasak típusai: - szakmai-foglalkozási munkanélk. (pl nehézipar, mezőgazdaság) - területi munkanélküliség 3. globális munkanélküliség (ciklikus) az egyensúlyitól eltérő reál-bérszint esetén következik be (kereslet elégtelenségi munkanélküliségnek is nevezzük), a kialakult bérszínvonalon a munkaerőállomány egy részének nem jut munkaalkalom típusai: - konjunkturális: a teljes gazdasági növekedés több éves (hosszú távú) ciklusait követi - idényszerű: a gazdasági ágak a munkaerő keresletének rövid

távú hullámzásához igazodnak 10/B. Az Flt Értelmében kinek a képzéséhez adható támogatás? Támogatható a munkaügyi kp. által felajánlott, v elfogadott képzése annak a személynek, aki m.nélküli, aki 25 életévét – felsőfokú végzettségű esetén a 30 életévét – nem töltötte be, mn járadékra szerzett jogosultságot, aki gyermekgondozási segélyben, gyerm.nevelési támogatásban, ill. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermgondozási díjban v ápolási díjban részesül, akinek munkaviszony várhatóan egy éven belül megszűnik, aki közhasznú m.végzésben vesz részt és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá aki mviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. 11/A. Milyen eltérés áll fenn az OMKMK és a KSH adatai között? Megvan 11/B. Milyen szakszervezeti típusokat ismer? Szakszervezetek típusai:  szakmai  ágazati  vállalati  általános  szellemi dolgozók

ill. fizikai dolgozók  ideológiai vagy vallási 12/A. Az OMKMK információs rendszere A munkaerőpiaci információs rendszer működtetésének célja: - a munkaerő kereslet és kínálat alakulásáról minél időszerűbb és részletesebb adatokkal segítse a munkaerőpiaccal foglalkozó szervezetek munkáját - segítse a kormányzatot foglalkoztatási feladatai ellátásában - ellássa információkkal a munkaügyben is érdekelt szakmai köröket - kiszolgálja információkkal a munkaerőpiac szereplőit - közérdekű tájékoztatást nyújtson Adatforrásai: - a munkaerőpiaci szervezeten belül hozzáférhető adatok - statisztikai adatfelvételek - más szervezetektől átvett adatok (KSH demográfiai-népszámlálási adatai) Az OMKMK tevékenysége két nagyobb témakör köré csoportosítható: - a munkaerőpiac állapotáról és változásáról, valamint a foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásáról készített adatok - részletes bér- és

kereseti adatok Az OMKMK által szervezett jelentősebb adatfelvételek: - bérfolyamatok és a foglalkoztatás évközi megfigyelése (évente kb. 1100 vállalatot kérdeznek meg - prognózisok (rövid, közép, hosszú távú), rövid távút 1991-től készítenek kétszer egy évben, áprilisban és szeptemberben 12/B. Milyen keresési eljárások léteznek a munkaerőpiacon? Piaci keresésnek nevezzük a piac szereplőinek a kereslet-kínálat megismerésére irányuló tevékenységét. típusai: extenzív keresés intenzív keresés Extenzív keresésről beszélünk akkor, amikor a vevők és az eladók újabb és újabb árajánlatok felkutatására törekednek (mennyiségi keresés). Intenzív keresés: valamely árajánlat ismeretében egy áru v. szolgáltatás tulajdonságaira irányul az információszerzés (minőségi keresés). 13/A. A munkarőpiaci prognózisok Rövid távú prognózist 1991-től készítenek kétszer egy évben, áprilisban és szeptemberben. Az

előrejelzés elsősorban a gazdálkodó egységek szakembereinek, vezetőinek cégük gazdálkodásának várható eredményeivel kapcsolatos várakozásaira épül. Az adatgyűjtés lehetővé teszi, hogy a munkaügyi szervezet megismerje a gazdálkodók munkaerőszükségletét és azokat a gazdasági okokat, amelyek a gazd. szervezetek foglalkoztatáspolitikáját meghatározzák. Felszínre kerülhetnek olyan várhatóan kialakuló krízishelyzetek, válságkörzetek, mep-i feszültségek, amelyek enyhítéséhez központi segítség szükséges. Az adatszolgáltatás önkéntes, reprezentatív minta alapján készül, kérdőíves formában . Két időhorizontra (fél, egy évre) vonatkozóan kér információkat A közép- és hosszú távú előrejelzések célja annak bemutatása, hogy a várható társadalmigazdasági fejlődés, ill. a munkaerőkínálat nagyságának és szerkezetének alakulása milyen változásokat okoz a munkaerőállomány létszámában és

struktúrájában, tájékoztat a munaerőpiaci folyamatokról, a főbb feszültségpontokról. Prognózisok részei – modellek: 1. a munkaerő kereslet variánsai: - a gazdasági fejlődés egészének előrejelzése (makro modell) - a gazdaság termelési struktúrájának előrejelzése (ágazati modell) - foglalkozási struktúra előrejelzése (foglalkozási modell) 2. a munkaerő kínálat variánsai: - demográfiai prognózis - oktatási modell - szakképzettségi modell 3. a kereslet és a kínálat összevetése az egyeztető modell 13/B. Sorolja fel a munkaerőpiacon különösen veszélyeztetett csoportokat!  pályakezdő fiatalok  idősek (nyugdíj előtt 5 évvel)  egészségkárosodottak  nők  tartós munkanélküliek (szakképzetlen)  etnikum  külföldiek, bevándorlók 14/A. A KSH munkaügy-statisztikai adatgyújtésének rendszere 1993-ban fogadták el a statisztikai törvényt a statisztikai nyilvántartásokról. Ez szabályozza az

adatgyűjtések rendszerét. (Ezzel foglalkozik a KSH) A statisztikai tv tartalmazza az adatszolgáltatás elrendelésének módját, alanyait, az adatgyűjtésre jogosult szervezetek körét, az adatvédelmi előírásokat. A munkaügyi statisztika feladata a munkaerőpiac jellemzőinek megfigyelése. A statisztikai adatgyűjtések lehetnek: - intézményi típusúak (kötelező) - lakossági típusúak (nem kötelező) Intézményi típusú adatgyűjtés Minden olyan adatgyűjtés, mely a munkavállalók jellemzőit és a munkaadók tulajdonságait vizsgálja. Főbb megfigyelési területei: - foglalkoztatottság színvonala - bérek-keresetek nagysága - munkaidő kitöltése - munkaerőforgalom (fluktuáció) - sztrájkok - munkakörülmények A statisztikák készülhetnek havonta, negyedévente, évente, többévente. Számbavételi egység (adatszolgáltatásra kötelezettek): a statisztikai számjeggyel rendelkező gazdálkodó egység. Két létszámfogalmat használ:

Statisztikai állományi létszám Munkajogi állományi létszám Statisztikai állományi létszám: ide tartoznak azok, akik az adott időszakban díjazásban részesülnek. Adataikat a következő bontásban gyűjtik: - teljes munkaidőben foglalkoztatottak - nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak - foglalkoztatott nyugdíjasok - fizikai foglalkozásúak - szellemi foglalkozásúak - férfiak - nők Erről készült kiadvány: Éves Létszám és Keret, ez tartalmazza a statisztikai állományban lévőket. Munkajogi állományi létszám: ide tartoznak azok, akik az adott időpontban az adatszolgáltatónál munkaviszonyban állnak. Erről készült kiadvány: Foglalkoztatottak Létszáma Adott Év december 31-én. Legfontosabb felhasználási területe: a nemzetgazdaság munkaerőmérlege A munkaerőmérleg egy táblázat, melyet évente egy alkalommal a január 1-i állapotnak megfelelően készítenek el. Számba veszi a munkaerőforrás és a munkaerő felhasználás

alakulását. Adatforrásai: - az egyéni és társas vállalkozások adóbevallásai - a társadalombiztosítási nyilvántartások - népszámlálások tovább vezetett adatai - mezőgazdasági összeírás kistermelői adatai - regisztrált munkanélküliek adatai Lakossági típusú adatgyűjtés Célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulást az ILO (International Labour Organizations) fogalomrendszerének megfelelően nyilvántartsa. Jellemzői: - havonta készítik - 10.000 háztartás vizsgálatát fogja át - kérdőíves módszereket használnak - reprezentatív minta alapján dolgoznak - a KSH negyedévente összesíti és rendelkezésre bocsátja Statisztikai osztályozási rendszerek (nomenklatúrák): - Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere – TEÁOR (Á-tól Q-ig 17 ágazatot tartalmaz) - Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR (1-től 0-ig 10 foglalkozáscsoportot tartalmaz) - Iskolai

Végzettségek Osztályozási Rendszere (7 csoport) 14/B. Sorolja fel a munkaügyi viták rendezésének lehetséges négy módját!  bírói eljárás: speciális munkaügyi bíróságokat állítanak fel  döntőbíráskodás: a vitában egy harmadik fél is részt vesz, döntése kötelező érvényű  közvetítés, egyeztetés: a vitában egy harmadik fél is részt vesz, saját rendezési javaslatát is előterjeszti, nem kötelező a véleménye  békéltetés: a vitában egy harmadik fél is részt vesz, tisztázza a félreértéseket (Munkaügyi viták rendezésének egyik módja a sztrájk. A sztrájk a dolgozók közvetlen akciójának a formája (kollektív munkabeszüntetés).) 15/A. Információáramlás a munkaerőpiacon A munkaközvetítő szerveknek a legfőbb feladata:  információt gyűjtsenek a mep. keresletről-kínálatról  az információt eljuttassák a m.vállalókhoz és a madókhoz Az információ beszerzésének korlátai vannak:

időt és költséget igényel. A munkaügyi szervezeten keresztül történik az információszerzés. Piaci keresésnek nevezzük a piac szereplőinek a kereslet-kínálat megismerésére irányuló tevékenységét. típusai: extenzív keresés intenzív keresés Extenzív keresésről beszélünk akkor, amikor a vevők és az eladók újabb és újabb árajánlatok felkutatására törekednek (mennyiségi keresés). Intenzív keresés: valamely árajánlat ismeretében egy áru v. szolgáltatás tulajdonságaira irányul az információszerzés (minőségi keresés). A keresés során tájékozódási-tájékoztatási csatornákat használunk, röviden információs csatornának hívjuk. Az információs csatornának két típusa van: formális és informális. Formális: hivatalos (álláshirdetés, állami v. magán munkaközvetítők, állásbörzék) jellemzője: sok információt koncentrálnak intézményes módon Informális: személyes kapcsolatok hálózatán történik az

inf. áramlás (barát, rokon, ismerős) A formális eszközök az extenzív kereséshez tudnak segítséget nyújtani, az informális eszközök az intenzív kereséshez tudnak segítséget nyújtani. Ny-Eu-ban a munkaerőpiacon személyes kapcsolatok útján töltődnek be az álláshelyek 90%a. Munkaközvetítés: az extenzív keresés minta-intézménye Eredményességi mutatói:  piaci részesedés (munkaközv. szervezet közreműködésével megvalósult elhelyezkedéseknek ill merő felvételeknek a mep összforgalmán belüli arányát értjük)  munkaközv. eredményessége az álláshelyek betöltésében  mennyire sikeres az munkaközv. ügyfeleinek elhelyezésében Az állami munkaközv. története EU-ban a XIX. sz végétől van munkaközvetítés Amerikában a XX sz elejétől 1909-ben Angliában alakul az első munkaközv. hivatal Magyarország 1898. mezőgazdaságban munkaközv 1900-ban hozták létre a Bp-i Ipari és Keresk. Munkaközv Intézetet 1916-ban tv.

létrehozta az állami munkaközv hivatalt (15 jelentős városban volt központja) 1930-as évek közepe: megszűnt az ingyenes munkaközv. 1942. a munkaközv hivatalokat államosították 1944-ben tiltották meg a nem állami munkaközv. tevékenységét 1948. a tanácsokat létrehozták, azon belül pedig munkaközv irodák alakultak A munkaközv. állami kizárólagossága kétféleképpen értelmezhető:  egyetlen munkáltató sem bővítheti v. pótolhatja létszámát anélkül, hogy ezt az igényét a munkaügyi központnak be ne jelentené, és csak olyan személyt vehet fel, akit előzőleg álláskeresőként regisztráltak  a tágabb értelmezés csak azt írja elő, hogy a kijelölt állami intézményeken kívül más szervezek nem végezhetnek munkaközvetítést 15/B. Határozza meg a közhasznú foglalkoztatás nemzetközileg elfogadott definícióját! A közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerőpiaci

reintegrációját átmenetileg biztosító kényszer-megoldás, amely a piaci erők természetes munkahelyteremtő képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra működését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmat a közületi és non-profit szektor közérdekű feladatinak az ellátására. Résztvevői csak az állami munkaügyi szervezet által kiközvetített munkanélküliek lehetnek. 16/A.Az idősek munkaerőpiaci helyzete Ny-Eu-ban és Mo-on Ny-Európa  különösen a férfiak munkanélkülisége nő  mep. státuszuk alapján lehetnek: jelenleg alkalmazásban lévők regisztrált mn-ek háztartásbeliek társ.bizt ellátottak kombinációs helyzetben lévők Programok: előrehozott nyugdíj, fokozatos nyugdíjba vonulás Magyarország 16/B.Definiálja a munkaügyi kapcsolatok fogalmát A munkaügyi kapcsolatok a munkavállalók, munkáltatók ill. azok érdekképviseleti szervei és az állam közötti

kapcsolatok rendszerét jelenti. Célja: az együttműködés fenntartása, konfliktusok megelőzése és azok megoldása 17/A. A munkanélküliek ellátása a fejlett piacgazdaságokban Passzív eszközök, azok az eszközök, melyek alkalmazásával a munkanélküliséggel járó társ.-i feszültségek enyhíthetők (munkanélküli járadék, nyugaton m.nélküli biztosítás) Munkanélküli járadék: az kaphatja aki regisztrált munkanélküli, meghatározott feltételek teljesülése alapján jár  a m.nélk válást megelőzően meghatározott idejű munkaviszonya legyen  járulékfizetési kötelezettség teljesítése  megfelelő együttműködés a munkaügyi központtal  szociális helyzettől függetlenül jár, meghatározott ideig Szociális segély v. jövedelempótló támogatás: függ az érintett rászorultságától (pl a vagyoni helyzetétől), nincs időbeli korlátja, addig folyósítható, ameddig a rászorultság fennáll, csak a járadék

folyósítás kimerítése után Mn.ellátás finanszírozási forrásai: - munkáltatók járulékbefizetéseiből - m.vállalók járulékbefizetéseiből - állami költségveetés Finanszírozási elvek: - biztosítási elven történik a finanszírozás, a munkáltatók és a m.vállalók befizetéseiből (OECD országok) - szolidaritási elv (segélyezési elv), az állami költségvetésből fedezik (Ausztrália és Új-Zéland) - vegyes finanszírozású, m.vállalók, munkáltatók és az állam 17/B. Melyek azok az okok, amelyekből kifolyólag a munkanélküliek kilépnek az ellátási rendszerből? Elhelyezkedik, nyugdíjba megy, ellátása lejár, kizárják, meghal 18/A. A mnélküliség magyarországi jellemzői, a mnélküliek ki- és beáramlása A mn. kialakulásának okai: term.eszközök magántulajdonba kerültek (tulajdonváltás, privatizáció) keleti piacok összeomlása öbölháború kihatása Mep. szervezet - Állami Bér és Munkaügyi Hivatal 89-90

Munkaügyi Minisztérium 98-ig SzCsM, GM OMK, OMKMK, Foglalkoztatási Hivatal megyei/fővárosi munkaügyi kp. kirendeltségek regionális átképző közp. pszichológiai szakszolgálat Jogforrás: 1991. Évi IV tv Flt: A foglalkoztatás elősegítéséről és a mn ellátásáról szóló tv 68/96. Kormrendelet a pályakezdőkről 3/2000. GM rendelet 1993. februárjában volt a legtöbb regisztrált mn Mo-on, 680 e Fő, mnráta 14% A mn. szerkezete vizsgálható Életkor szerint: pályakezdők, idősek Nemek szerint: a férfiak magasabb arány mn-e,, nők 40%, férfiak 60% Szakképzettség szerint: fizikai 4x több, mint a szellemi országos átlagban Isk.végzettség szerint: a diplomás mn aránya 3%, átl mn idejük ½ 1-2 hónap Területi elhelyezkedés szerint: földrajzilag K-Ny, falu-város: település nagysága és a mn. között fordított arány áll fenn A mn. beáramlási módjai: - munkahelyét elhagyó - munkahelyét elvesztő - újonnan belépők (pályakezdők)

Kilépési módok: meghal, elhelyezkedik, nyugdíjba megy, ellátása lejár, kizárják 350-380 e fő a reg. mn száma A mn. ellátása: - járadék (öregségi nyugdíj 90%, max. 2x-ese) - rendszeres szoc. segély: rászorultság alapján jár, 1 évig, az egy főre jutó családi jövedelmet vizsgálják - jövedelempótló tám: a rendszeres szoc. segély elődje - nyugdíj előtt állók mn. segélye (nyugdíj előtt 5 évvel), korábban előnyugdíj - pályakezdők mn. segélye 96-ban megszűnt - pályakezdőknek: munkatapasztalat szerz. tám, foglalkoztatási tám, képzési tám 18/B. A sztrájk szabályozásának milyen formái léteznek?  sztrájk tilalom: a tv. tiltja a sztrájkot, sztrájk esetén büntetés jár (Bangladesben)  sztrájk szabadság: tv. nem szabályozza a sztrájkot, de nem is tiltja, az adott sztrájk esetében a polgári jog általános szabályai a mérvadók  sztrájk jog: tv. szabályozza a sztrájkot, a tv keretei között folytatott sztrájk

hátrányos következményekkel nem jár a m.vállalók számára 19/A. Munkaügyi kapcsolatok rendszere az iparilag fejlett piacgazdaságokban Munkaügyi kapcsolatok a munkavállalók, munkáltatók ill. azok érdekképviseleti szervei és az állam közötti kapcsolatok rendszerét jelenti. Célja: az együttműködés fenntartása, konfliktusok megelőzése és azok megoldása A működés két feltétele:  parlamenti demokrácia (bárki alakíthat pártot és bármelyikhez csatlakozhat)  szabad piacgazdaság (a term.eszközök magántulajdonban annak, a piacot nem az állam szabályozza, hanem a verseny) Egyesülési szabadság: a munkáltatók és a munkavállalók szakmai érdekvédelmi szervezeteket alapíthatnak és ehhez csatlakozhatnak Munkavállalók érdekképviselete: szakszervezetek Típusai:  szakmai  ágazati  vállalati  általános  szellemi dolgozók ill. fizikai dolgozók  ideológiai vagy vallási A szakszerv.-nek a politikai pártokkal

kapcsolatai lehetnek: formális és informális Formális: jelentős anyagi finanszírozás, de az álláspontok eltérőek Informális: ideológiai azonosság anyagi kapcs. nélkül (MSZP-MSZOSZ) A szakszervezeti tagság önkéntes. Szakszerv. garanciális záradék: ha egy munkahelyen minden mvállaló tagja egy szakszervnek, akkor az újonnan belépőt is kötelezhetik a belépésre Szakszerv. szintjei: országos, ágazati, vállalati Munkáltatók érdeképviselete (Mo-on kamarák) Lassabban fejlődtek ki, mint a m.vállalók érdekképviseletei, a politikai pártokkal a kapcsolatok lazábbak, formálisak. Kollektív tárgyalások Célja: a munkáltatók és a m.vállalók maguk oldják meg a problémákat tárgyalások útján A kollektív tárgyalások a bérekről és a munkafeltételekről szólnak. Szintjei: országos, ágazati, helyi Munkásrészvétel: a m.vállalók döntéshozatali folyamatba való bevonását jelenti Azonosság és különbség a munkásrészvétel és a

koll. tárgyalás között Azonosság: mindkettőnek az a célja, hogy beleszólást biztosítson a dolgozóknak az őket érintő döntések meghozatalában. Különbség:  a munkásrészvételben a munkásoknak a döntéshozatali folyamatokra gyakorolt hatása gyengébb  a munkásrészvételben a m.vállalók oldalán megjelenő partner nem a szakszervezet, hanem a vállalat valamennyi dolgozója által választott képviselő  a m.részvétel együttműködési, a koll tárgyalás konfliktusos folyamat 19/B. Mi az azonosság és a különbség a mnélküli biztosítás és a mnélküli segélyezés között? A biztosítás alapkritériuma, hogy a járandóság jogosultság alapján fizethető, mely a munkanélküliséget megelőző járulék-köteles foglalkoztatás egy meghatározott időszakához kötődik, bér-arányos, folyósítási időtartama korlátozott, a mn.-nek felajánlott állást nem szabad visszautasítani, a finanszírozás bér-arányos hozzájárulásra

épül. A jogosultság feltétele, hogy a mn-et ne a dolgozónak felróható ok idézze elő. A mnbiztosítás a munkáltatók, ill. a mvállalók közötti szolidaritás megnyilvánulása, célja: a mnélküliség alatti kereset-veszteség pótlása. A segélyezési rendszerben az egyének elláthatósága vagyoni helyzetük függvénye. Abban tér el a mn. biztosítástól, hogy nem a bér-kiesés pótlását, hanem a jövedelem kiegészítését tűzte ki célul, másfelől pedig kevésbé kiszámíthatók a feltételei. Forrásait a költségvetés általános adóbevételei biztosítják, bennük a társadalom egészének a szolidaritása fejeződik ki a m.nélküliekkel szemben 20/A. Tömeges létszámleépítés nemzetközi jellemzői Akkor beszélünk tömeges leépítésről, ha az adott szervezeten belül egy előre rögzített intervallumban a leépítettek száma egy limitet elér vagy meghalad. A létszámleépítést közölni kell:  a munkavállalóval  a

területileg illetékes munkaügyi hivatallal  a szakszervezettel, közölni kell leépítés okait, leépítendő m.vállalók számát, időintervallumot A leépítést 30 nappal korábban be kell jelenteni  felmondási zárlat. Modelljei:  gyors leépítés, gyors reagálás modellje (USA), a leépítés terheit a m.vállalónak kell viselnie  leépítés elkerülésére, megelőzésére építő modell (Japán), a terheket a munkáltató viseli, döntő szerepet játszik a belső munka-átcsoportosítás, átképzés  ny.európai modell, az állam nagy felelősséget vállal a munkaerő elhelyezkedéséért (különösen jól működik Svédországban) A gondoskodó létszámleépítés alapelvei:  létre kell hozni a Létszámleépítési Bizottságot  létre kell hozni a Vállalati Munkaerő Szolgálati Irodát  létre kell hozni a Panaszirodát  létszámleépítési tervet kell készíteni  a munkáltatónak egyeztető eljárást kell

kezdeményezni a m.vállalók képviseletével  megoldási lehetőségek keresése a szakszervezettel  tömeges létsz.leépítés keretében nem lehet végrehajtani olyan felmondásokat, amelyek az elbocsátás kritériumát elégítik ki  az egyszer már bejelentett létsz.leépítést nem lehet elodázni  a tömeges létsz.leépítések folyamatában fontos szerepe van a kollektív szerződésnek  a tömeges létsz.leépítés szabályai általános érvényűek Létszámleépítési terv Figyelembe kell venni a terv készítésekor:  milyen jogforrások állnak rendelkezésre  biztosítottak-e a finanszírozási feltételek  hogyan kell a létsz.leépítés pszichológiai stratégiáját megtervezni  milyen szervezetekkel v. intézményekkel kell új kapcsolatot kiépíteni Létsz.leépítés osztályozása:  mintavételi egység szempontjából: fókuszált (egyetlen egységre koncentrál) terített v. elosztott (több v valamennyi szervezeti

egységből történik)   kvóta szerint (%-ban) egyenletes (főben) súlyozott kvóta szerint a leépítés időbeli eloszlása szerint: - egy időpontban (meghat. napon) történő - több meghat. időpontban - meghat. időintervallumon belül folyamatosan - meghat. időintervallumon belül szakaszosan hány lépcsőben kerül sor: egy lépcsős, több lépcsős A leépítendők kiválasztása:  szakképzettség  munka minősége  teljesítmény  munkaviszony hossza (a cégnél eltöltött idő)  gyakorlottság  senioritásra épülő szelekciós kritérium Előzetesen megegyeznek a munkáltatók, szakszervezetek. A leépítésnek objektívnek, igazságosnak, következetesnek kell lennie. 20/B. Mit jelent a munkaközvetítés állami monopóliuma? A munkaközv. állami kizárólagossága kétféleképpen értelmezhető:  egyetlen munkáltató sem bővítheti v. pótolhatja létszámát anélkül, hogy ezt az igényét a munkaügyi központnak be ne

jelentené, és csak olyan személyt vehet fel, akit előzőleg álláskeresőként regisztráltak  a tágabb értelmezés csak azt írja elő, hogy a kijelölt állami intézményeken kívül más szervezek nem végezhetnek munkaközvetítést 21/A. A cigányság munkaerőpiaci helyzete (1893-ban cigány összeírás (kb. 300000 fő) Hagyományos cigány foglalkozások: vályogvető, kosárfonó, teknővájó.) A cigányok az iparból kiszorultak, a földosztásból is kimaradtak, nem tudtak a mezőgazdaságban pozíciót elérni. Az építőipar bekényszerítette a cigány mvállalókat a segédmunkás pozícióba. A ’80-as évek közepére az aktív korú cigány férfiak 80-90%-a, a nőknek kb. fele állandó munkahellyel rendelkezett A leépítéseknek is áldozatául estek, melynek okai: iskolázatlanság, elmaradott régiókban éltek, ingázók voltak, munkáltatók diszkriminációja. A cigányság az összes lehetséges negatív jellemzőt magán viseli: - tartós

munkanélküliek - válságos területen laknak - jogosultsági feltételeik hiánya miatt nem kapnak munkanélküli ellátást Ritkán és alacsony hatásfokkal jutnak hozzá a támogatási formákhoz, de ha hozzájutnak, akkor is csak közhasznú munkát végezhetnek. Megbízható információk nincsenek, mert a statisztika nem különíti el ezt a réteget. Mn rátájuk magas A munkáltatók kevéssé tartják értékesnek a cigány munkaerőt. Okai: - egészségi státuszuk nagyon gyenge - kultúrájukban és szokásrendszerükben eltérnek a hazai társadalomtól - deviáns szokásaik vannak - nem tagadható a negatív diszkriminációjuk sem 21/B. Milyen mutatókat ismer a munkaközvetítés eredményessségének a mérésére, és mit fejeznek ki? (Munkaközvetítés: az extenzív keresés minta-intézménye) Eredményességi mutatói: a munkaközvetítés piaci részesedését, a közvetítőnél bejelentett üres állások betöltésének, a közvetítőnél bejelentkezett

álláskeresők elhelyezésének a sikerességét tükröző mutatók  piaci részesedés alatt a munkaközvetítő szervezet közreműködésével megvalósult elhelyezkedéseknek, ill. munkaerő-felvételeknek a munkaerőpiac összforgalmán belüli arányát értjük  munkaközv. eredményessége az álláshelyek betöltésében: - mekkora arányban sikerült a közvetítőnek a nála bejelentett üres állásokat betöltenie, ill. - mennyi időre van átlagosan szükség az állások betöltéshez v. ahhoz, hogy az állásokba kiközvetítsenek valakit  mennyire sikeres az munkaközv. ügyfeleinek elhelyezésében: mekkora arányban, átlagosan mennyi idő elteltével tudnak a reg. álláskeresők a közvetítés segítségével elhelyezkedni, a m.nélküli álláskeresők közül mekkora a tartós mnélküliek aránya 22/A. Atipikus foglalkoztatás Magyarországon  bedolgozói jogviszony: olyan önállóan végzendő munkára lehet létesíteni, amelyre a

teljesítmény-követelmény munkanorma formájában meghatározható, saját munkaerővel történik a munkavégzés, a munkaadó biztosítja a munkaeszközt, munkaanyagot  alkalmi munkavállalás: (1997. évi 74 Tv) a munkáltatónak azt az igényét elégíti ki, hogy rövid időtartamra, lényegesen egyszerűbben külső munkaerőt foglalkoztat, 5 nap lehet folyamatosan, egy hónapban összesen 15 nap, egy munkáltatónál 90 nap, évente összesen 120 nap lehet  távmunka: telekommunikációs eszközök igénybevételével történik a munkavégzés  munkaerő kölcsönzés: a kölcsönző a munkavállalóját üzletszerűen, ellenérték fejében a foglalkoztatónak átengedi, háromoldalú kapcsolat  részmunkaidős foglalkoztatás: a munkavállaló kéri, határozatlan időre szól, időarányos bér jár (rövidített munkaidőnél: gazdasági kényszer, határozott időre szól, teljes bér jár érte)  szezonális munka: függ a külső körülményektől és

az évszaktól, meghatározott időre szól  önfoglalkoztatás: munkaidő, munkabér különlegessége 22/B. Mit jelent az ún szenioritásra épülő szelekciós kritérium és milyen más kritériumokat alkalmaznak? Szenioritásra épülő szelekciós kritérium: azt küldik el legelőször, aki legkésőbb került a vállalathoz További kritériumok: szakképzettség, munka minősége, teljesítmény, az adott vállalatnál eltöltött munkaviszony hossza, gyakorlottság Objektív kritériumokat kell alkalmazni, melyek pontosan meghatározottak, egyértelműen átláthatóak, és független módon, befolyásmentesen érvényesíthetők (munkaviszony hossza, a munkáltatónál töltött idő, jelenlét a munkahelyen, gyakorlat, képzettség). Amennyiben szubjektív szempontokat is követni kell, akkor az értékelés módszereinek pontos és részletes rögzítésével kell lehetőség szerint korlátozni a tényleges szubjektivitást. A kiválasztott szelekciós szempontot

következetesen kell alkalmazni a szervezet minden munkavállalójára. 23/A. A magyar munkaerőpiac múltja 1891. munkaszünet és táppénz: bevezették az iparban a munkaszünetet (vasárnap, SztIstván nap), egységes kerületi betegbiztosítási pénztár alakult (20 héten át orvosi segély, 4 hét gyerekágyi segély, temetkezési segély) 1898. „Rabszolga” tv (első hiteles munka-törvénykönyv), munkásigazolvány 1900. 82 e fő munkanélkülit regisztráltak, 20%-os volt a ráta Bp-en, oka: építőipari dekonjunktúra, munkások önsegélyezési egyletei támogatták a munkanélkülieket, ebből szoc.dem szakegyletek alakultak ki 1906. utcai árusok, lámpagyújtogatók, 1000 fő koldus, 6500 fő fogvatartott 1913. hatósági segély (állami, csak Bp-en) 1922. 100-110 e fő mnélküli főként az iparban, 70%-a férfi, 2/3 Bp-i, segéd- és betanított munkások 1925. szakszervezet szerepe nő, taglétszám 202 e fő, Szakszervezeti Tanács 1929. okt 24 Fekete

Csütörtök a New Yorki tőzsdén, 12 millió részvényt adtak el, a bankok fizetésképtelenné váltak, válság oka: pénzhiány, nem volt pénz, nem volt beruházás, csökkent a termelés, nőtt a m.nélküliség 1932. a világ termelése 40%-kal csökkent 1931. május 11-től Mo-on érezhető a válság, a bécsi Creditalnstadt bank tönkremegy, 24%kal esett vissza a termelés, a mnélküliségi ráta 30%-os, a mn Főleg az értelmiségieket érintette (az adminisztratív munkaerőt) 1935. rendelet szabályozta a minimálbért és a munkahetet, napi 8 óra, max heti 48 óra a munkásoknak, 44 óra a tisztviselőknek, 6 nap fizetett szabadság járt mindenkinek 1947. tervgazdálkodás bevezetése, az első 3 éves terv, Országos Tervhivatal, Marshall-terv (segély): újjáépítési segély volt (12 M dollár), a szoc. országok visszautasították 1949. KGST létrejött, 1991-ig élt, Közös Piac 1951. mezőgazdaság tsz-esítése, a jegyrendszert és a kuláklistát

bevezették, vas és acél országa, a Sztálin Vasmű építése elkezdődött, a teljes foglalkoztatottság bevezetése: 120 e mn. állt munkába az iparban, az első 5 éves terv eleje, az 5 éves terv végére 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 1955. Varsói Szerződés 1964. gazdasági növekedés évei, oka: 1963-as amnesztia, társadalombiztosítás egységesítése a SZOT kezében 1967. az első munkatörvénykönyv megjelenik, vállalati kollektív szerződés, növelték a szakszervezet hatókörét, kötelezték a munkaadókat munkavédelmi szabályok kidolgozására, bevezették a GYES-t 1971. másodállás, oka: munkaerőhiány, az embereket többletjövedelemhez juttassák 1973. első áremelés éve, árreform, szabad szombat bevezetése (kéthetenként, kísérleti jelleggel) 1978. nagyüzem-kisüzem-háztáji 1980. olajárrobbanás 1979-ben, ekkor éreztette hatását - belföldi árak emelkedtek - import korlátozása - hitelfelvételek emelése

(eladósodás) 1981. kisvállalkozások kora (GMK), elsőként a szoc országok közül , valutaalap, világbank: Mo. felvételét kérte, bevezették a szükségállapotot Lengyelo-ban, reform szoc politikusok jegyzése: szerveződő radikális ellenzék 1983. 3/83-as rendelettel bevezették a mn átképzési támogatását, azoknak akiknek a mhelye átszervezéssel megszűnt, 12 hónapig, felsőfokú végz. 36 hónapig 1987. csőd beismerése 1988. piacgazdaság intézményei megjelennek Mo-on, bt, kft, rt létesítése magánszemélyek részéről 1989. bevezetik az első mnsegélyt, a minimálbér 3x-osa lehetett, folyósítási idő 3 év 1990-200. I. szakasz 1990-1993-94-ig, jellemző: a mn. növekedése II. szakasz 1997-ig, a mn. csökkenni kezdett, a foglalkoztatottak száma nem nőtt, a stagnálás szakaszának nevezzük III. szakasz 1997-től, a fellendülés periódusa, a foglalkoztatottak száma már 3%-kal nőtt, a mn. száma tovább csökkent EU MO foglalkozt. száma

67% 55% 2010-re tervezett 70% foglalk. mn.ráta 9-10% 7% 23/B. A sztrájkok típusai A sztrájk a dolgozók közvetlen akciójának a formája (kollektív munkabeszüntetés). Típusai:  amerikázás: a munkafolyamat lassítása  buzgósági: az előírások pontos betartása  túlóra tilalom: nincs túlórázás  ülő: mindenki elfoglalja a helyét, de nem dolgozik  vad: a sztrájkot nem a szakszervezet szervezi A sztrájkot előzetesen be kell jelenteni, általában a szakszervezet szervezi. 24/A. A külföldiek és bevándorlók munkanélkülisége Ny-Eu-ban és Magyarországon Ny-Európa A ny-európai országokba részben a II. világháborút követően, részben a hatvanas évek gazdasági fellendülésének idején érkeztek nagy tömegekben bevándorlók, vendégmunkások. A vendégmunkások meghatározóan a szekunder szektorban dolgoznak. A külföldi mvállalók a marginális helyzetű hazai munkavállalókkal tartoznak egy csoportba, jelenlétükkel is

elsősorban a marginális m.vállalók számára jelenthetnek konkurenciát a munkaerőpiacon A fejlett európai tőkés országok többségében sajátos helyzet alakult ki: a tömeges méretűvé vált m.nélküliség mellett egyidejűleg külföldi mvállalókat foglalkoztatnak A migráció visszaszorítására nem elegendőek a fogadó országok adminisztratív intézkedései, mert a bevándorlók jelentős része nem a hivatalos csatornákon keresztülkerül a célországokba és sokan nem legális munkát végeznek. Külföldiek csoportjai: - bevándoroltak (korösszetételük alapján ők vannak a legnagyobb hatással a mep-ra) - tartózkodási engedéllyel rendelkezők (szándékaik bizonytalanok) - menekültek és menedéket kérők (hivatalosan nem vállalhatnak munkát) - hazatérők (többségük túl van a munkaképes koron) - munkavállalási engedéllyel rendelkezők (az engedélyek 2/3-a fizikai munkára jogosít) - illegális munkavállalók (a foglalkoztatottakra ők

jelentik a legnagyobb veszélyt) Küldő országok (világviszonylatban): Kína, India, Pakisztán, Sri Lanka, Mexikó Befogadó országok: Németo., Franciao, Hollandia, Kanada, Ausztrália Magyarország 24/B. Melyek a munkaerőpiaci érdekegyeztetés intézményei és szintjei? Három szinten működik: Mikro szint (vállalati szint): üzemi tanácsok Mezo szint (megyei szint): Megyei/Fővárosi Munkaügyi Tanácsok Makro szint (országos szint): Országos Munkaügyi Tanács 25/A. Tömeges létszámleépítések Magyarországon A fogalom a piacgazdaság terméke. A tömeges létszámleépítésnek mindig gazdasági oka van (az elbocsátásnak fegyelmi oka van). Nincs számszerű mértéke, mindig az adott cég létszám kategóriájától függ. A Foglakoztatási törvény szabályozza A foglalkoztatottak 10 %-át érinti Magyarországon az IKARUSNÁL az 1980-as évek végén volt először. A tömeges létszámleépítésnek a piacgazdaságokban 3 fő típusa figyelhető meg:

 gyors reagálás (USA)  gondoskodó (Svédország, Ny-Európa)  álláskereső (Japán) Magyarországon az 1990. év elején a Magyar Gazdasági Kamara létszám leépítési konferenciát szervezett. A konferencia határozata szerint nem elbocsátani kell, hanem gondoskodóan leépíteni. A határozat ellen a munkaadók tiltakoztak Elkezdődtek a magyar modellek kiépítései. - Újrakezdési kölcsön (400 e Ft kamatmentes kölcsön) - Kilépési prémiumot fizettek. 1992-ben megjelentek a tömeges létszámleépítéseket hivatásosan végrehajtó cégek. A létszámleépítéshez szükséges intézmények: - jogforrások áttekintése (Flt., rendeletek, kollektív szerződések) - finanszírozási lehetőségek áttekintése - igénybe vehető foglalkoztatási eszközök áttekintése (átképzés, ideiglenes leépítés) Létszámleépítési modellek Magyarországon: - elbocsátási típusú modell, mely a munkáltatói felmondáson alapul - könnyített modell, vagy

kritikus körzet modellje, mely ott alkalmazható, ahol a munkanéküliségi ráta a 10 %-ot meghaladja - önfinanszírozó, vagy piacgazdasági modell. Elbocsátási típusú modell: A jogi szabályozás előtt (1991.) alkalmazták Célja az volt, hogy a gyors létszámleépítést minden eszköz igénybevételével megvalósítsák. Az elbocsátások jellemző oka fegyelmi ok volt. Előnye volt, hogy a vezetőknek nem kellett a leépítendő személyt kiválasztani, nem kellett kompenzációt fizetni, a szakszervezet a jogszerűséget nem tudta megkérdőjelezni, a munkavállaló csak a távozás kényszerűségéről értesült. A kiválasztás adminisztrációs alapon, kvóta szerint történt. Elsődlegesen a leányvállalatok és kisüzemek alkalmazták. Foglalkoztatáspolitikai eszköz alkalmazását csak 0 szaldós, vagy veszteséges vállalat kérhette. Kritikus körzet modellje: Kritikus körzet minden olyan körzet, ahol a munkanélküliségi ráta a 10 %-ot meghaladta.

(1990!!! Országos szinten a ráta ekkor kb 4 % volt) A kritikus körzet modellje állami finanszírozással megvalósított létszámleépítés többlettámogatások nyújtásával. A támogatást a vállalat kapta, melynek formái: - állami végkielégítés - áttelepülési kölcsön (családonként 500 e Ft) - korengedményes nyugdíj terheinek átvállalása - vállalkozóvá válást elősegítő juttatás (újrakezdési kölcsön) A vállalat jogosultságát a minisztériumi szakbizottság állapította meg. A támogatás összegét az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottsága ítélte meg. Egyre nőtt a rászoruló vállalatok száma, mert kezdődtek a gazdasági nehézségek. 1990 volt az egyetlen év, amikor működött. Önfinanszírozó (piacgazdasági) modell: 1990-ben kezdték el az alkalmazását a sajtó kizárásával. Volt olyan vállalat, ahol az elbocsátottak száma elérte a 3000 főt Jellemzője volt a kollektív szerződések

újratárgyalása és a kompenzáció rögzítése. Ekkor rögzítették azt is, hogy a szelekciós szempontokban előzetesen meg kell állapodni. Törekedtek a közös megegyezésre, mert ebben az esetben nem kellett végkielégítés fizetni és nem volt 30 napos felmondási tilalom. (Ózd, Mecseki szénbányák) Magyarországon a legtöbb tömeges létszámleépítés 1993-ban volt. 25/B. Melyek a járadékfolyósítás alapkritériumai?  A járandóság jogosultság alapján fizethető  A jogosultság a m.nélküliséget megelőző járulékköteles foglalkoztatás egy meghatározott időszakához kötődik  A járadék bérarányos  A folyósítás időtartama korlátozott  A mn.-nek felajánlott állást nem szabad visszautasítani  A hozzájárulás bérarányos 26/A. Regionális feszültségek a magyar munkaerőpiacon A tétel bemutatásához három definíció meghatározása szükséges: a.) Munkaerőpiaci vonzáskörzet: Valamely vonzásközpont

(ahol munkahelyek vannak) és a környezetében lévő települések közötti munkaerő kapcsolatok alapján körülhatárolt területi egység. Ingázás kialakulása a jellemző b.) Régió: Több megyét magában foglaló területi egység c.) Kistérség: Egy város, vagy városi funkciót betöltő település, és annak vonzáskörzete Egyben természetföldrajzi egységet is képez. Területi különbségek okai: Három tényezőre vezethető vissza, ezek: - Történelmi okok: Egyrészt a Monarchia gazdaságpolitikájára nyúlik vissza. A Monarchia központja Bécs volt, a Bécshez közeli régiókat fejlesztették elsősorban (NyugatMagyarország). Másrészt az I Világháború után a Trianoni Egyezményt követően az ország „győztesekkel” volt körülvéve, azt a kevés, infrastruktúrával rendelkező területet is elcsatolták, ami volt. Számos térség nagyváros nélkül maradt, a fő vasútvonal és útvonalak is elkerülte. - Mezőgazdaság hanyatlása

(Szabolcs, Hajdú, Békés megye): rendszerváltást követően a tulajdonviszonyok megváltoztak. A mezőgazdaság túlnyomó részt keleti piacra termelt, ez a piac összeomlott, fizetésképtelenné vált (SzU). Ezen kívül a mezőgazdasági termelés erősen éghajlat függő, ezért kockázatos. - Nehézipar összeomlása (Borsod megye): a bányák bezárása egyben a feldolgozóipar megszűnését is jelentette. Ezekben az iparágakban jellemzőek a „nehezen váltó” szakmák Magyarországon az 1 főre eső GDP átlagosan 4500 USD. Ebből Budapesten: 8000 USD/fő. Ezt követően a legmagasabb 1 főre eső GDP Győr és Fejér megyében termelődik ki, az ország többi megyéje az átlag alatt van. Legalacsonyabb Szabolcs és Nógrád megyében. Magyarországon a munkanélküliség 1989-től figyelhető meg (4000 fő). A csúcs 1993 február hónapban volt, ekkor az országos ráta 14 %. Magyarország régiói:  Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye) 

Nyugat-Dunántúl (Győr, Vas, Zala megye)  Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom, Veszprém megye)  Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)  Dél-Alföld (Bács, Békés, Csongrád megye)  Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád megye)  Észak-Alföld (Hajdú, Szabolcs, Szolnok megye) A regionális különbségek sajátosságai: 1.) Stabilitás a térségi különbségekben A legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő megye közötti különbség 4-szeres. A regisztrált munkanélküli állomány 21 %-a tartozik a munkanélküliség szempontjából legrosszabb térségbe. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő települések: Encs, Gönc (Borsod megye), Nagyecsed (Szabolcs megye). A legkedvezőbb helyzetben lévő városok: Sopron (Győr megye), Balatonfüred (Veszprém megye), Paks (Tolna megye). 2.) Nyugat – Kelet irányú dualizmus (kétpólusúság) alakult ki 3.) Település nagysága és a munkanélküliség nagysága közötti összefüggés: minél

kisebb egy település, annál kevesebb munkahellyel rendelkezik. Számottevő különbség van a falusi és a városi munkanélküliek állománycsoportok szerinti összetételében. 4.) A munkanélküliség diffúziós jelenség: diffúzió = áramlás 26/B. A foglalkoztatást bővítő bértámogatás Az Flt. szerint a munkaadó részére a mvállaló munkabére 50-100%-ig terjedő mértékű támogatás nyújtható legfeljebb 1 éves időtartamra, ha vállalja a legalább 6 hónapja – pályakezdő esetén 3 hónapja – munkanélkülinek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt a munkaviszony megszüntetésére nem kerül sor. 27/A. Érdekegyeztetés a magyar munkaerőpiacon Érdekegyeztetés szervezetei az Flt. szerint: - Országos Munkaügyi Tanács A

kormány országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a m.vállalók és a m.adók orsz érdekképviseleti szervezeteivel az érdekegyeztető tanácsban egyeztet Ennek során véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintő tv.tervezeteket beszámoltatja a MAT-ot, kijelöli a MAT képviselőit, javaslatot tesz visszahívásukra. - Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete A m.adók, a mvállalók és a kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogokat, ill. kötelezettségeket a tv-ben foglaltak szerint gyakorolja, ill. teljesíti A MAT megbízatás 4 évre szól - Megyei ill. Fővárosi Munkaügyi Tanács A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és a mep-i képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés ellátása a m.adók, a mvállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét

ellátó tagokból álló testületként, megyei (fővárosi) munkaügyi tanács működik. Megbízatása 4 évre szól A MT dönt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a megyében rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveiről és az egyes támogatások arányáról, figyelemmel kíséri az Alap dec. pénzeszközeinek megyei szintű felhasználását, véleményezi az Alap rehabilitációs alaprészének a megyében felhasználható pénzügyi keretéből nyújtható támogatásokra kiírt pályázatok tervezetét, kezdeményezi és véleményezi a megye foglalkoztatási helyzetével kapcs. rövid és hosszú távú programokat, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, beszámoltatja a munkaügyi központ vezetőjét, véleményezési jogot gyakorol a vezető kinevezésénél, ellátja a más jogszabályban meghatározott feladatait. Szintjei: - üzemi tanács - megyei munkaügyi tanács - országos munkaügyi tanács Munkáltatói szövetségek (9

szöv. van): pl Agrárkamara,Ipartestületek Orsz Szövetsége, Magyar Gyárosok Orsz. Szövetsége, Mezőgazd Szövetekezetek Orsz Szöv, Vállalkozók Orsz. Szövetsége Szakszervezetek (8 van): pl. Szolidaritás, Magyar Szakszerv Orsz Szöv, Munkavállalók Orsz. Szöv, Értelmiségi Szakszerv, Szaksz Együttm Fóruma 27/B. A magyar munkaügyi szervezet felépítése - Állami Bér és Munkaügyi Hivatal 89-90 Munkaügyi Minisztérium 98-ig SzCsM, GM OMK, OMKMK, Foglalkoztatási Hivatal megyei/fővárosi munkaügyi kp. kirendeltségek munkaerőfejlesztő és –képző központok 28/A. A munkaerőpiaci programok értékelésének módszerei Nemzetközi helyzet A munkaerőpiaci programok hatékonyságának vizsgálata a 70-80-as évektől jellemző. A vizsgálatnak két fő típusa alakult ki. a.) Értékelő kutatások: Ezek eseti jellegűek és költséghaszon megközelítésből vizsgálnak A legelterjedtebb az USA-ban. Jellemzője, hogy mintavételes eljáráson alapul, az

átfutási idő több éves. Általában kutatóintézetek és egyetemek bevonásával készítik b.) MONITORING: Ez a vizsgálati típus már közelítő eredményeket mér, azonban rendszeres adatgyűjtést igényel. Általában a programok rövid távú hatásainak mérésére alkalmazzák Eredménye a döntést hozó vezetők számára hasznos elsősorban. Magyarország A 90-es években a Munkaügyi Minisztérium a MONITORING rendszert vezette be Cristofer Corelli amerikai szakember segítségével. Magyarországon egy könnyen kezelhető rendszer bevezetésére volt szükség, mellyel rövid időn belül lehet eredményeket produkálni. Minden programról 4 információs blokkot tartalmaz. Ezek: 1.) Teljesítménymutatók: A programok legfontosabb jellemzőit és a hatékonyságot mérik Minden programra külön teljesítménymutatókat dolgoztak ki, ezek:  egy főre jutó támogatási összeg  elhelyezkedettek aránya  elhelyezkedett személyek havi átlagkeresete 

támogatás átlagos időtartama. A teljesítménymérés az adott naptári évben befejezett programokra terjed ki. 2.) A programok résztvevőinek egyéni adatai:  életkor  nem  iskolai végzettség  állománycsoport  kereseti adatok. 3.) Programok és kivitelezők főbb jellemzői:  mely munkáltatók veszik igénybe a támogatást  milyen hosszú a támogatás időtartama  hogyan alakul a programba be- és kilépők száma  milyen a lemorzsolódás aránya  mennyibe kerül egy ilyen program. 4.) A követéses vizsgálatok eredményei: ilyen vizsgálatra csak esetenként kerül sor, a követési időtartam három hónap. A MONITORING előnyei és korlátai Előnye, hogy közelítő válaszokat kapunk arról, hogy milyen eszközök segítik leginkább a munkanélküliség csökkentését, és arról, hogy a hátrányos helyzetűeket mivel lehet a legjobban segíteni. Segítik a Munkaügyi Központok elemző és döntéselkészítő munkáját

Hátránya, hogy a teljesítménymutatók megfelelő következtetés levonására önmagukban nem alkalmasak. Figyelembe kell venni a nemzetközi tapasztalatokat, de nem szabad elfelejtkezni a hazai sajátosságokról. 28/B. Mit jelent az együttműködési kötelezettség? Együttműködik a munkaügyi központtal az aki, a regisztrálását kéri, a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább 3 havonta jelentkezik, a mn. állapotában történt változást 8 napon belül bejelenti, a felajánlott munkalehetőséget mérlegeli, maga is részt vesz a megfelelő munkahely felkutatásában, a megfelelő munkahelyet elfogadja. 29/A. A tartós munkanélküliség kezelése Ny-Eu-ban és Magyarországon Ny-Európa Tartós munkanélküli az, aki 12 hónapja v. régebben munkanélküli és a piacgazdaságban nem talál munkát. A tartós mn. jellemzői a piacgazdaságban  A tartós mn. még akkor is általában emelkedést mutat, amikor a munkanélküliség már

csökken, sőt a gazdasági fellendülés időszakában is tartósan megmarad.  A tartós mn-ek általában kevesebb emberi tőkével rendelkeznek (alacsony képzettség, tapasztalat hiánya, recessziós termelési ágakhoz kötődés)  Az északi országokban a tartós mn. többsége férfi, míg a mediterrán országok adatai női dominenciát mutatnak.  Pontos meghatározhatók azok a földrajzi körzetek, melyekben a tartós mn. való fenyegetettség jelentősen meghaladja a más körzetekben élőkét (nagyvárosok elszlammosodott részei, infrastrukturálisan elmaradott térségek).  Általánosan jellemző az etnikai kisebbségek magasabb reprezentációja a tartós mn-ek között. A tartósan kiszoruló rétegek berendezkednek a munkanélküli állapotra, ezáltal olyan mn-i szubkultúra alakul ki, amely hosszútávon biztosíthatja a különösen veszélyeztetett mn-ek generációs újratermelődését. A munkanélküliek jelentős hányada betegségbe, sőt a

halálba menekül megoldatlan problémái elől. A tartós mn.kezelése A fejlett országokban a munkáltatókat különböző juttatásokkal arra ösztönzik, hogy vállalják azt a többletköltséget, amely a mep-ról hosszú ideje kikerült munkanélküli ismételt munkába állításával jár. A tartósan mn-ek ellátása általában kívül esik a mn-i segélyrendszeren. Megkülönböztethetünk:  Munkanélküliségi támogatási programokat (munkanélkülieknek nyújtott, családi jövedelemszinthez kötött szoc. támogatás)  Garantált jövedelem-programokat (az OECD országok közül 6 biztosít ilyen jövedelmet mn-eknek – pl. Portugália)  Helyi szociális segélyezési formákat  A munkanélküli segély rendszere is nyújt bizonyos támogatást azokban az országokban, ahol a mn.segélyt egy évnél tovább folyósítják (pl Spanyolo, Finno,Franciao)  Nyugdíjkorhatár közelében további segélykedvezmények (pl.Németo, Hollandia) Magyarország

29/B. Mit nevezünk megfelelő állásnak? Ha a m.nélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi kp által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, ill. az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, egészségi állapota szerint a m.nélküli a munka elvégzésére alkalmas, a várható kereset a mn.járadék összegét, ill a minimálbér összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát nem haladja meg (10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi mn. esetében a 2 órát), a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik. 30/A.Az egészségkárosodottak munkanélkülisége Ny-Eu-ban és Magyarországon Ny-Európa A fejlett országokban az egészségkárosodottak aránya 5x nagyobb, mint az egészséges m.vállalóké

Bebizonyosodott, hogy szoros összefüggés van a rokkantság, ill adott ország adott időszakának társadalmi-gazdasági jellemzői között. A fejlett államokban a mn-i ráta emelkedésével párhuzamosan fokozott védelmet igyekeztek kiépíteni a megváltozott m.képességű emberek számára A rokkantprogramok két fő iránya: a foglalkoztatást segítő aktív beavatkozás, a jövedelempótló v. kiegészítő passzív juttatások Egészségkárosodottak: - munkaképes kor előtt fogyatékossá vált fiatalok - jelenlegi munkakörükben egészségileg veszélyeztetettek - megváltozott munkaképességű dolgozók - aktív korú rokkant nyugdíjasok munkavégzést vállaló része Munkaerőpiaci jellemzőik: - a mep. szívesen megszabadul ezektől a dolgozóktól - a vállalatok egyre kevésbé tudják és akarják felvállalni ezen dolgozók foglalkoztatásával járó terheket - egzisztenciális biztonságukat elsősorban a rokkantsági ellátások jelentik - a társadalom

érdeke az, hogy a nem teljesen munkaképtelen tagok valamilyen szintű és mértékű hasznos tevékenységet végezzenek A foglalkoztatási rehabilitáció fajtái: - kötelező foglalkoztatási kvóta - nyílt foglalkoztatás - önfoglalkoztatás - új technológiák szerepe - védett foglalkoztatás - munkaadókat ösztönző sémák - segítő programok - szelektív elhelyezés irodája Magyarország 30/B. A munkahelyteremtő beruházások támogatása Az Flt. szerint támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspoltikai célok elérése érdekében. Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő eü.hozzájárulásnak megfelelő összeg részben v. egészben átvállalható

legfeljebb 1 éves időtartamra