Művészet | Művészettörténet » A Barokkról

A Barokkról A Képzőművészet - az épületek szervezői a klasszikus elemeket új rendszerbe ötvözték, hogy a konstrukció gazdagságát, változatosságát, ünnepélyességét hangsúlyozták a vonalak lendülete, hullámzása és a körök alkalmazása, az oszlopok megcsavarása tette nyugtalanná az épületet az épület homlokzata térben erősen tagolt, uralkodóvá vának a csigavonalak és a hajlatok a templomok kívül és belül is túldíszítettek, a szobrok aranyozottak, a falakat és a mennyezetet is freskók borítják az volt a cél, hogy a templomba belépőt szinte lenyűgözze a nagy ragyogás, a pompa, a monumentalitás a naturalisztikus ábrázolást összekapcsolta a túlvilági, misztikus tartalommal a szobrászatban és a festészetben szenvedélyes mozgású, érzelmeket hordozó alakokat ábrázoltak a barokk festészet nyitott szerkezeti formákat hozott létre hazánkban jellegzetes barokk templomok pl. a Szent Anna-templom vagy a Minoritatemplom a

barokk paloták közül a legnevezetesebb az Eszterházy-kastély és a Festetics-kastély a renszánsz szobrok nyugalmával szemben a barokk szobrok mozgalmasak, dinamikusak az itáliai barokk szobrászat legjelesebb művésze Lorenzo Bernini a barokk festészet legnagyobbjai az olasz Caravaggio és a holland Rembrandt Magyarországon a barokk festészet a törökök kiűzése után terjedt el Főpapjaink az újjáépített templomok kifestésére osztrák mestereket hívtak be Az Irodalom - - a barokk hatás az irodalomban a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg a barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, az újszerű költői képek bőségét (főleg metafórákat), a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat különösen kedvelte a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondatokat, a rokon értelmű mondatok, szavak halmozását, az erős érzelmi tartalmú kifejezéseket nagymértékben továbbfejlesztette az irodalom nyelvi

lehetőségeit a barokk új műfajokat teremtett, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletből, epizódból felépülő, poklot, földet, mennyet egybeölelő monumentális szerkezetet, s ez főképp a barokk eposzban érvényesült a barokk költészet kiemelkedő alakja volt Cervantes és Calderon, Magyarországon Pázmány Péter és Zrínyi Miklós a magyar irodalomban a barokk korszak kb. a 17 század elejétől az 1770-es évekig tartott Pázmány Péter (1570 – 1637) - jezsuita volt és az ellenreformáció harcos irányítója a nyelv egyik nagy művésze: nála lesz először európai rangú kifejezőeszközzé a magyar prózai nyelv bőven él a barokk stílus díszítőelemeivel nagyszabású körmondatai grammatikai bonyolultságuk ellenére is mindig tiszták, áttekinthetőek, egyértelműen vezetnek egyik gondolatról a másikra stílusára jellemző az érzékletes, realisztikus képek, közmondásszerű megállapítások, misztikus tartalmak

összekapcsolása tisztázza a magyar fordításelmélet alapelveit Pázmány hatalmas irodalmi munkásságot fejtett ki saját kora nagyszabású hitvédelmi művét, az Isteni igazságra vezérlő kalauzt (1613) értékelte legtöbbre szónok is volt 1636-ban jelent meg Prédikációk című terjedelmes kötete, mely 101 szentbeszédet tartalmaz Zrínyi Miklós (1620 – 1664) - - Csáktornány született, nagybirtokos arisztokrata családban Édesapja korán meghalt (1626); végrendeletében fiai, Miklós és Péter nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta Mélyen vallásos, katolikus nevelésben részesült 1636-ban 8 hónapos tanulmányúton járt Itáliában 1637- től Csáktornyán élt, ettől kezdve szinte szünet nélkül indított kisebb-nagyobb támadásokat a török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette a bécsi udvar rossz szemmel nézte törökellenes portyázásait, s arra kényszerítette, hogy részt vegyen a

harmincéves háborúban és au I. Rákóczi György elleni hadjáratban 1646 februárjában feleségül vette Draskovich Mária Eusébiát. Az ő korai halála miatt (1650) újra megházasodott: második felesége a bécsi Löbl Mária Zsófia lett (1652) 1646-ban tábornokká, 1647-ben pedig horvát bánná nevezték ki Elképzelései között szerepelt a független nemzeti királyság megteremtése 1655-ben nádorrá szerette volna választatni magát, de a bécsi udvar megakadályozta ezt Az 1663-ban megindult háborúban a bécsi udvar kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Ő meg is állította a török előrenyomulást, de a közvetlen veszély elmúltával le is váltották fővezéri posztjáról. 1664 elején ő vezette a „téli hadjáratot” 1664. November 18-án Csáktornya mellett, vadászaton, egy felbőszült vadkan áldozatául esett