Szociológia | Szociálpolitika » A jóléti állam

A jóléti állam 1 A II. világháború után, Angliában a szociális reformok nyomán nevezték el jóléti államnak Az olajválságok (1973 és 1979) során a jóléti állam is válságba került. A jóléti állam: a polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalás. 2 Mi jellemzi a jóléti államot:  nemcsak a szegénység enyhítésére irányul, hanem a társadalomban általános jólétet akar létrehozni,tehát a célja a szegénység felszámolása,  kibővítette a szükségletkielégítését,  beavatkozott a foglalkoztatáspolitikába, mert a célja az általános, teljes foglalkoztatás,  beavatkozott a piac működésébe a szociálpolitikájával,  a szociálpolitika célja a problémák kialakulását gátolni (prevenció), és a problémák felszámolása (korrekció),  univerzális ellátásra törekszik. A jóléti állam típusai Szociálpolitikai típusok Titmuss:  l. A reziduális jóléti modell:

 Főként a szegények segélyezése. Az egyén szükségletkielégítése a piac és a család csatornáin történik. Ezeknek a csődjekor jelentkeznek a jóléti intézmények, átmenetileg szükségesek.  2. Az ipariteljesítmény-modell:  Az ellátások zömmel a munkavégzéshez kapcsolódnak (pl. a társadalombiztosítás) A jóléti intézményeknek nagy szerepe van, a gazdaság kiegészítőjeként lépnek fel.  3. Az intézményes redisztributív modell:  Az állampolgári jogok dominálnak. A szociálpolitikát a társadalom egyik fő integráló intézményének tartja. A szükségletekre alapozott szolgáltatásokat nyújt a piacon kívül3 A jóléti állam és a jóléti politikák típusai Gosta Esping-Andersen:  l. Liberális jóléti államok:  A piac logikája uralja, támogatja a piacot passzív módon, mert nem kínál állami ellátást, így a piacon kell megvenni azokat, ill. aktív módon is, azzal, hogy pénzzel támogatja a piaci

ellátást,  jövedelem igazoláshoz kötött segélyezés, 1 órai jegyzet 2 Gosta Esping-Andersen (1990): Mi a jóléti állam? IN: A jóléti állam -szerk. Lévai Katalin (T-Twins, Bp 1992.) 3 Titmuss, 1974. 1        a jóléti ellátások nem gátolhatják a munkavállalási hajlamot, rászorultságra épülő segélyezés, szerény színvonalú univerzális ellátások, szerény TB-rendszer, szigorú szabályozás, stigmatizáló hatás, dekommodifikációs hatásokat ellensúlyozza, A szegények relatíve homogének, a többiek jólétét a piac viszont erősen differenciálja. (Pl. USA, Kanada)  társadalmi szintek:  egyenlősítő szegénységi szint,  többség által igénybevett szint,  keveredett szint.  2. Korporatista-etatista (konzervatív) jóléti államok:  A hagyományokra épül, erős egyházi hatásokkal,  nem túl nagy a piac szerepe,  A hagyományos hierarchiák (státus differenciák) megőrzője. A

"család-eszmény", a kisközösségek önereje fontos, ennek kimerülésekor lehetséges a közbelépés. (pl Németország, Olaszország)  3. Skandináv típusú jóléti államok:  univerzalizmus jellemzi,  dekommodifikáció a középosztályra is kiterjed (a munkaerő "árutlanítása"),  A szociális jogokat a középosztályokra is kiterjesztették, azaz a piac szabályozása a középosztályoknak is kedvez,  A jóléti rendszer és a foglalkoztatás összekapcsolódásával igyekeznek megteremteni a szolidaritást,  célja a teljes foglalkoztatás,  a legmagasabb szinten akar egyenlőséget teremteni,  Az állam az összes állampolgár szociális jogainak az érvényesülését kívánja megteremteni,  kiszorítja a piacot,  magas az elvonása, kötelező adók formájában (pl. Svédország, Hollandia) 4  + Az ausztrál radikális modell  Az univerzális ellátásokat nem a szegényekre korlátozták, hanem csak egy

szűk, valóban gazdag réteget nem fogadnak be. Jelentős az állam felelősségvállalása és a redisztributív törekvés. 5 (Ide tartozik Új-Zéland is) 6 A jóléti állam céljai:  I. Hatékonyság  1. makrohatékonyság  a GDP minél magasabb %-át kell felhasználni a jóléti államban  2. mikrohatékonyság 4 Gosta Esping-Andersen (1990): Mi a jóléti állam? IN: A jóléti állam Castles-Mitchell, 1990. 6 Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (A szociális szakképzés könyvtára, Bp. 1994) 5 2  a rendelkezésre álló források  3. ösztöntzők  a finanszírozás úgy történjen, hogy kiküszöbölje a foglalkoztatásra, munkaerőkínálatra gyakorolt káros hatásokat.  II. Az életszínvonal megfelelő fenntartása  4. a szegénység elleni védelem, és a szegénység enyhítése  a létminimum alá senki ne kerüljön  5. a megszokott életszínvonal védelme  6. jövedelem kiegyenlítés  III. Az

egyenlőtlenség csökkentése  7. méltányosság  vertikális méltányosság  horizontális méltányosság  IV. Tágabb társadalmi célok  8. méltóság  9. társadalmi szolidaritás  V. Adminisztratív megvalósíthatóság  10. érthetőség  11. visszaélések elkerülése Társadalmi jövedelmek  1. formájuk szerint csoportosíthatjuk:  címkézett pénzek:  pénzbeli,  természetbeli.   2. tartalma szerint  3. alanyai szerint:  azok a társadalmi rétegek, amelyekre a jövedelem ellátás irányul.  4. forrása szerint:  az elsődleges jövedelem másodlagos elosztása  5. elosztása szerint:  univerzális:  alanyi jogon (eü., közoktatás)  biztosítási elven:  a munka világához kapcsolódik  szelektív módon:  normatív módon,  egyedi szelekció. A jóléti kiadások alakulása  I. hagyományos jóléti kiadások:  oktatás, 3  egészségügy,  TB ellátások, 

nyugdíj,  táppénz,  családi támogatások,  foglalkoztatáspolitika,  önkormányzati szociális ellátások.  II. Közvetlen támogatások:  fogyasztási ártámogatás,  lakásügyek támogatása. A skandináv modell A skandináv jóléti állam modelljét a jólét átfogó, intézményesített és univerzális jellege tette nemzetközileg egyedivé. A szociális törvénykezés és társadalompolitika igyekezett a teljes népességet szolidarisztikusan átfogni. A jólét intézményesülését az állam kiemelt szerepén keresztül biztosították. A szociálpolitika fejlődése A XIX. szd első törvényei Skandináviában is a szegénytörvények voltak Az iparosodással és a munkásszervezetek megerősödésével a múlt szd. végére megnőtt a szociális törvénykezés jelentősége. A liberálisok és a konzervatívok egyaránt a biztosítási alapú modell mellett álltak. A liberalizmus itt szociálisan érzékenyebb, mint az angolszász

országokban A nagy világgazdasági válságra hagyományos módon reagáltak:  a költségvetési kiadásokat csökkentették,  béreket visszaszorították,  később a valutát leértékelték,  védővámokat vezettek be. A szociáldemokrata korszak azonban keynesi alapokon anticiklikus, keresletösztönző politikára tért át. Közmunkák indultak be A háború után az univerzális társadalombiztosítási elemek átfogó rendszerét építették ki, majd a 60-as évektől ezt kiegészítették jövedelemarányos juttatásokkal. A kialakult társadalombiztosítási rendszer az intézményes jóléti államot testesítette meg. A skandináv országokban csak a munkanélküli- és baleseti juttatások terén őrizték meg a biztosítási elvet. Egységesítették a nyugdíjakat és az életkor maradt az egyetlen szempont a jogosultság figyelembevételénél. Az állam felvállalt feladatait nem megbízással, vagy támogatásokon keresztül látja el, hanem

közvetlenül, ill. az önkormányzatok bevonásával A kontinens legtöbb országában a jóléti állam feladatvállalása elsősorban pénzügyi juttatásokon keresztül valósul meg, ezzel szemben a skandináv jóléti rendszerben egyre kiemeltebb szerep hárult a szolgáltatásokra:  ingyenes egészségügyi ellátás, és háziápolás,  ingyenes oktatás (felsőfokú is),  bölcsődék, óvodák alacsony díjazású, stb. Az állam egyeduralma a szolgáltatásnyújtás terén azt eredményezte, hogy a közszektor kiadásai és foglalkoztatásban betöltött szerepe folyamatosan növekedtek. Az üzleti szféra képes lett volna az állam térnyerésének megakadályozására, de a politika és a nagyüzemi munkásság erejét látva inkább hajlott a kompromisszumra, ami viszont elősegítette nemzetközi versenyképessége megőrzését, fokozását. 4 A háború után a két alapcél a teljes foglalkoztatás és a magas növekedési ráta volt. A háború utáni

évektől kezdődően mintegy 2-3 évtizedig gyakorlatilag teljes körű volt a foglalkoztatás. Norvégiában az alkotmány 1954-es kiegészítése a munkához való jogot rögzítette és az államot kötelezi ennek a lehetővé tételére. A teljes foglalkoztatástól azt remélték, hogy a sok befizető és a kevés igénylő révén segít a szociálpolitikát körülölelő szolidaritás megőrzésében, valamint a rendszer finanszírozásában. Az aktív foglalkoztatáspolitika mindhárom országban közberuházási programokkal kezdte növelni a munkaerő-keresletet. Külön bértámogatással ösztönözték a mozgássérültek és fogyatékosok alkalmazását, a szezonális munkások munkanélkülivé válását pedig a munkaadókat segítő programokkal (állami megrendelések, bértámogatások, stb.) igyekeztek megelőzni A foglalkoztatás szinten tartását segítendő beruházási alapokat hoztak létre. A foglalkoztatás megőrzése érdekében végső esetben a

vállalatok csődbejutását is igyekeztek megakadályozni. A munkaerőpiaci politika feladata, hogy a munkaerőt a piacképesebb cégek és szektorok felé közvetítse. A munkaerő magas alkalmazkodóképességéhez szükséges eszközök: az oktatás, a szakmai továbbképzés, és az átképzési programok. Az újraelosztásba bekerült források mértéke az adópolitika következtében meglehetősen bőségesnek számított. A skandináv adórendszerjellemzője a magas adókulcsok és a széles adóalap. Ennek köszönhetően az adóbevételek a GDP-nek több mint 40%-át tették ki A magas adóterhekért a kormány a hitelpolitikáján keresztül kárpótolta a vállalatokat. Az állam féken tartotta az inflációt és olcsó hiteleivel elősegítette a közel teljes foglalkoztatást, annak a megvalósulása erősítette a sajátos rendszert körüllengő politikai konszenzust. A bérkiáramlás megakadályozásában és a hatékonyság ösztönzésében kiemelt szerepe volt a

szolidarisztikus bérpolitikának, melyet a központosított bértárgyalások biztosítottak. A bérek emelkedésének centralizált rögzítésével a munkaerőpiac csúcsszervezetei szét tudták teríteni a külgazdasági helyzetből származó hátrányokat és előnyeket a különböző ágazatok között. Ez összhangban állt a szakszerevezetek bérkiegyenlítést célzó törekvéseivel. Nemcsak az eszköz, a szolidarisztikus bértárgyalás számított sajátosan skandináv jelenségnek, hanem a kitűzött cél is, a bérkiegyenlítés. Az iparágakon belül, ill azok között jelentősen csökkentek a munkabérkülönbségek. A 60-as évektől a szociális jövedelmek bérekhez viszonyított aránya megugrott, s a juttatások indexálását vezették be. 7 Európai Unió  Szabadpiacok garantálása,  szociális jogharmonizáció nincs, csak koordinálás. 1993-ban döntöttek úgy, hogy bővítik az EU-t. Az integrációt Koppenhágában elfogadták Alapszerződések

Az EU 3 nagy alapszerződésre épül:  1951-ben Európai Szén- és Acélközösség alapszerződése  az érintett iparágakban dolgozó munkások életkörülményeit javító szerződés.  1957-ben EGK (Európai Gazdasági Közösség)  a munkások életkörülményeinek, foglalkoztatásának javítását célozta meg.  1957-ben Európai Atomenergiaipar Közösség  az érintett iparágakban dolgozó munkások életkörülményeit javító szerződés. 7 Gallai Sándor: A skandináv modell 5 Általános alapelvek:  politikai:  demokrácia,  jogállamiság,  intézményrendszerek,  az emberi jogokra, kisebbségi jogokra, stb.  működőképes piacgazdaság,  a tagsággal járó kötelezettségeket tudják vállalni,  az EU képes legyen befogadni a csatlakozó országokat. Az alapelvek nem országspecifikusak, hanem minden országra egyaránt kötelező. EK szociális védelmi rendszere:  EU ún. fő szervei,  EU nem fő szervei.

Az EU fő szervei Európa Parlament  1979 óta közvetlenül választják,  szociális intézkedést nem hoz,  nem jogalkotó szervezet. Európa Tanács  a közvetlen vélemény kifejezési fóruma,  jogalkotó szerv,  a költségvetés meghatározója,  végrehajtó szerv  a tagállamok kormányai,  Külügyminiszterek Tanácsa ezen belül. Európai Bíróság  precedens jogot alkot. Az EU nem fő szervei  nem végrehajtó szervek,  nem ellenőrző szervek. Európai Pénzügyi Intézet  Az EK bankjainak az együttműködését segíti elő. Európai Beruházási Bank  a tagállamoknak nyújt finanszírozási támogatásokat. Gazdasági és Szociális Bizottság  tanácsadó szerv (az ET-nek és az EB-nek). Európai Régiók Bizottsága 6 Szociális integráció az EU-ban  Nincs meghatározva, hogy az egyes országokban milyen legyen a jogosultság,  1408/71 (EGK) sz. rendelet az alapja a jogszabályainak,  674/72 (EGK) sz. rend

a végrehajtási utasítása Fehér Könyv (1995.) A Fehér Könyv összegzi az általános feltételeket. Európa Bizottság vizsgálata:  a cigányság megfelelő integrálása,  az igazságszolgáltatás működőképességének javítása,  az Alkotmány Bíróság stabilitásának növelése,  korrupció elleni küzdelem hatékonyabb módon. EU milleneumi nyilatkozat, Helsinki (1999. december 10)  egész életen át történő tanulás feltételeinek megteremtése,  dinamikus gazdaság elősegítése,  munkanélküliség csökkentése,  környezetvédelem fokozása,  bűnözés elleni védekezés hatékonyabbá tétele,  külső biztonság megszilárdítása. A szociális védelmi rendszer kiterjedése Kockázati tényezők:  betegség,  anyaság,  rokkantság,  munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés,  öregség,  családfenntartó halála,  munkanélküliség,  gyermekekről történő gondoskodás. Rendszerek: 

1. Hozzájárulás vagy járulékfizetés alapján járó juttatások  2. Speciális, nem járulékfizetésre épülő ellátások (kiegészítő vagy pótlólagos támogatást ad).  3. segélyszerű juttatások, intézményi ellátás Jogszabály alapelvei:  1. egyenlő bánásmód nemzeti hovatartozástól függetlenül (diszkrimináció tilalma),  2. állandó lakóhelytől független kifizetés,  3. juttatások átfedésének tilalma (ugyanolyan juttatást csak egy helyről kaphat),  4. összesítés elve (pl az összes munkaviszonyt összesíteni kell) 7 A szociális jog mire terjed ki:  betegségi ellátás,  anyasági ellátás,  rokkkantsági ellátás,  öregségi ellátás,  özvegyi ellátás,  árvaellátás,  munkahelyi balesetek, ill. foglalkozási betegségek utáni ellátás,  halálozási "segély",  munkanélküli ellátások,  családi ellátások. Szociális ellátások Magyarországon Törvények: 

1993. évi III tvr (szociális tv),  19 ellátási forma.  1997. évi XXXI tvr (gyermekjóléti tv),  5 ellátási forma.  "egyéb": 21 ellátási forma, amit nem a szociális tv. szabályoz Tehát összesen 45 ellátási formát tartunk számon. Az 1993. évi szociális tv-ben nem szabályozottak:  rokkantsági járadék  83/1987. (XII 27) MT rend  átmeneti járadék  8/1983. (VI29) EüM-PM rend  rendszeres sazociális járadék  uo.  vakok személyi járadéka  6/1971. (XI 30) EüM rend  házastársi pótlék  89/1990. (V1) MT rend  házastárs utáni jövedelem pótlék  uo.  cukorbetegek támogatása  18/1987. (XII 24) EüM rend  mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása  164/1995. (XII 27) Korm rend  mezőgazdasági szövetkezeti öregségi járadék, munkaképtelenségi, özvegyi járadék  1975. évi II tvr  hadigondozottak pénzellátása:  egyösszegű térítés,  hadirokkant

járadék,  ápolási pótlék, 8             hadi özvegyi járadék,  hadi árva és a hadigondozott családtag járadéka,  temetési hozzájárulás  1994. évi XLV tvr nemzeti gondozás  1992. évi LII tvr megváltozott munkaképességűek kereset kiegészítése  8/1983. (VI29) EüM-PM rend bányászok korengedményes nyugdíja  150/1991. (XII 4) Korm rend szénjárandóság (bányászoknak)  145/1992. (XI 4) Korm rend Egészségkárosodási járadék  8/1983. (VI29) EüM-PM rend sorkatonai családi segély  1993. évi CX tvr anyasági támogatás  1998. évi LXXXIV tvr gyermekgondozási segély  uo. családi pótlék  uo. iskoláztatási támogatás  uo. gyermeknevelési támogatás  uo. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI tvr  1. rendszeres gyermekvédelmi támogatás  2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás  3.gyermektartásdíj megelőlegezése

 4.otthonteremtési támogatás  rendszeres és rendkívüli támogatás helyett természetbeni támogatások: tankönyv, étkeztetés, stb. Miket lehet az EU-ba bevinni:          1. a költségvetés terhére finanszírozott egészségügyi ellátás, 2. munkanélküli járadék, 3. nyugdíj előtti munkanélküli segély, 4. bányászok korengedményes nyugdíja, 5. családi pótlék, 6. iskoláztatási támogatás, 7. gyermekgondozási segély, 8. gyermeknevelési támogatás, 9. rokkantsági járadék, 9     10. átmeneti járadék, 11. rendszeres szociális járadék, 12. bányász dolgozók egészségügyi károsodási járadéka, 13. megváltozott munkaképességűek kereseti kiegészítése, kiegészítése,  14. vakok járadéka átmeneti jövedelem Társadalombiztosítás A TB finanszírozás 3 típusa: (A.) A felosztó-kiróvó rendszerben finanszírozott:  a kiadások alapján határozzák meg a bevételeket, tehát

a folyó kiadásait folyó bevételeiből fedezi,  nincs benne tőke, nem rendelkezik pénztőkével,  kiadásokhoz igazítja bevételeit, vagy bevételeihez a kiadásait,  alapvetően interperszonális, személyek közötti újraelosztást végez,  az aktív generációk befizetéséből fedezi az inaktívak kifizetéseit, vmint az aktívak ideiglenes munkaképtelenségének időszakainak jövedelempótlását,  rendkívül érzékeny a demográfiai ingadozásokra (aktívak/inaktívak aránya),  ha nincs demográfiai ingadozás, akkor lehetőséget ad az aktívak és inaktívak jövedelmeinek együttmozgására,  ha a folyóbevételek instabilak, akkor az állami költségvetés kiegészíti,  a bevételek és kiadások közötti egyensúlyozás jellemző (szubficit, deficit),  a szegényeknek stabilabb, mint a várományfedezeti rendszer. Magyarországon 1950-től működik így. (B.) A várományfedezeti rendszerben finanszírozott:  az egyénre épít,

az aktív korban felhalmozott összegre építi stabil gazdaságokban (nem képes instabil gazdaságban mindenki a felhalmozásra,  a korábbi befizetésekből vagy egyéb módon felhalmozott tőke hozadékából fedezi a kiadásait,  alapvetően intertemporális, időbeni újraelosztást valósít meg,  érzékeny az inflációra, a gazdasági és politikai ingadozásokra,  az inaktívak jövedelme nincs összefüggésben az aktívak jövedelmeivel,  a tőke hozadékától függ, hogyan alakulnak a kifizetések,  nagy tőke lekötését igényli, címkézett tőkeként van jelen, nehezen mobilizálható, befektetési lehetősége meglehetősen korlátozott (nagy rizikót nem vállal). A tőkeképzés forrásai:  egyszeri vagyonátruházás (Az Antall-kormány reprivatizációs törvénye adott volna erre lehetőséget),  járulék emelése révén, az emelésből befolyt összeget tőkeképzésre használni,  hitel révén (rizikós lépés!). (C.) A

tőkefedezeti rendszerben finanszírozott:  az előző két megoldás kombinációja,  alapvetően a felosztó-kiróvó elven működik, de a bevételek egy részéből tartalékot képez, 10  a tartalék lehetőséget ad a demográfiai és gazdasági ingadozások kivédésére. 8 Magyarországi helyzet: Magyarországon 1 aktívra 2 inaktív jut.  Inaktívak:  munkanélküliek,  még munkaképtelenek,  már munkaképtelenek,  ideiglenesen munkaképtelenek, betegek,  állandó munkaképtelenek, fogyatékosok, és  aktívak (munkaképes keresők). Aktív-inaktív jövedelmek együttes mozgatása az indexálás, mikor az aktívak nettó bér növekménye alapján kell megállapítani az inaktívak ellátását. Indexálás Az indexálást valamilyen viszonyítási alaphoz lehet elvégezni. Ez lehet a keresőképesek átlagbére vagy valamilyen speciális árindex, de a létminimum-számítás is gyakori módszer. Az indexálás mértéke ritkán teljes,

leginkább részleges. Gyakoriságát az inflációhoz és a gazdasági helyzethez lehet igazítani, változások következményeként időzíteni, de a legelterjedtebb az évente egyszeri átértékelés. Az indexálás leginkább akkor jelent biztonságot az érintetteknek, ha törvény rögzíti. Az automatizmus, a kiszámíthatóság még akkor is a legkedvezőbb tényező, ha a korrekció nem is teljesen kompenzálja az inflációt. Mivel az automatizmusok a költségvetésnek sokkal költségesebbek, mint az eseti döntések, ezért a törvényi, jogszabályi előírásokat nem túl sok ellátásra alkalmazzák. 9 TB alap 1989-ben vették ki a költségvetésből. 1987 Bevétel Kiadás Vállalato 106,8 M k Ft költs.vet 8,9 M Ft szervek bérekből 42,8 M Ft összesen 158,4 M 154,7 M Ft Ft 1988 Bevétel 194,5 M Ft Kiadás 216,6 M Ft 1992-ben alakulnak meg az önkormányzatok. Nyugdíjkiadások  korfüggőségi arány 8 9 Zombori Gyula: i.m Zombori Gyula: i.m 11 

időskorúak népességen belüli aránya  jogosultság aránya  az időskorúak közül hány százalék jogosult nyugdíjra (alacsony a jogosultság)  transzfer arány  az átlagnyugdíjnak az átlagkeresethez való aránya  inaktív arány  a nyugdíjasoknak a munkaképesekhez viszonyított aránya (beszámítják rokkantnyugdíjasokat is). a A nyugdíjrendszer átalakulásának fő vonalai  1. Alapnyugdíj (mindenkinek):  időskorúak abszolút biztonsága (megélhetési nyugdíj), kiegészítő szociális támogatás.  2. Munkanyugdíj:  relatív biztonságot nyújt, teljesen biztosítási alapon működik.  3. Önkéntes nyugdíjbiztosítás 4 féle nyugdíjat lehet választani:  1. Egy életre szóló nyugdíj:  csak ő veheti igénybe a haláláig.  2. Elején garanciatartamos járadék:  ha a garanciatartam alatt meghal, akkor örökölhető.  3. Végén garanciatartamos járadék:  az örökös előre meghatározott időre

kapja a járadékot a halála után.  4. Két vagy több életre szóló életjáradék:  a legjobban örökölhető. TB  nyugdíjbiztosítási alap  egészségbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap 1. Eü. szolgáltatások 1. betegségek korai felismerése és megelőzése 10 2. gyógykezelés céljából végzett: háziorvos, fogászat, járóbeteg, fekvőbeteg, gyógyintézeti. 10 Nyugdíjbiztosítási alap 1. saját jogú nyugdíj ellátás öregségi rokkantsági baleseti 2. hozzátartozó nyugdíj ellátás özvegyi árvaellátás EU-csatlakozás 52. cikkelye kiemeli a prevenció fontosságát 12 3. Egyéb eü ellátás: szülői nyugdíj szülészeti ellátás, baleseti orvosi rehabilitálás, hozzátartozói nyugellátások betegszállítás. 2. pénzbeli ellátások terhességi, gyermekágyi segély táppénz 3. baleseti ellátások baleseti táppénz baleseti járadék baleseti eü. szolgáltatások Egészségbiztosítás Az egészségügyi

ellátórendszer intézményei Egészségügyi ellátás: Alapellátás azon szolgáltatások összessége, amihez a lakóhelyükön hozzájuthatnak az állampolgárok. A szakellátás ambuláns járóbeteg és kórházi fekvőbeteg ellátásból áll. Elvek:  Ki fizet és milyen módon fizet az eü. ellátásért?  A lakosság mely rétegei, s milyen eséllyel jutnak hozzá? Típusok:  1. Állami eü-i szolg  2. szolidaritás típusú TB  3. egyéni öngondoskodás Szolidaritás típusú TB:  állami támogatás,  munkáltatói támogatás Két síkban jelenik meg:  horizontálisan:  gazdagoktól átcsoportosít a szegények felé,  vertikálisan:  generációk között csoportosít át. 1. Finanszí Költség-rozás vetés Hozzáfér állampolés gári 2. TB 3. Egyéni biztosítás nem i jogon szabályo- 13 Piac szerepe Ellátók jogon margináli s közalkalmazottak Magánbi nincs zt. szerepe zott szabályo- szabályozott zatlan közalk.

magánés szféra magánszféra kiegészít erre épül ő A piac szerepe az egészségügyben Nem lehet teljesen a piacra bízni az eü. ellátást, mert:  a gazdasági fejlődés feltétele az egészség  mással nem helyettesíthető "árucikk"  hiánya lerombolja az egyén jövedelemszerző képességét  az egészség keresletét nem a fizetőképes kereslet határozza meg  helyreállítása iránti igény időpontja nem tervezhető  nem tervezhető a beavatkozás mértéke sem. Az állam szerepe:  minőségileg magas ellátás  kedvező költségű ellátás  minden társadalmi réteg hozzájusson  elviselhetetlen pénzügyi terhek átvállalása Az egészségügyi ellátórendszerek célja:  ráfordítások minimalizálása  ellátó tevékenység optimalizálása  eredmény maximalizálása Az egészségügyi rendszernek 4 féle formája alakult ki:  1. magán finanszírozás és magánbiztosítás (USA)  2. közigazgatás

és magánbiztosítás (Kanada)  3. közfinanszírozás és vegyes szolgáltatások leghatékonyabbnak  4. közfinanszírozás és közszolgáltatás (Anglia) (Németország) - ezt tartják a Következtetések:  Az egészségügyre fordított összeg és a lakosság egészségi állapota között nincs összefüggés.  A magánfinanszírozás elve alapján működő ellátórendszerben súlyosan sérül a szolidaritás.  Az orvosok információs monopóliumot képeznek.  Ellátási kötelezettség terheli az ellátórendszert és az orvosokat, fizetés hiányában nem lehet a beavatkozást megvonni senkitől.  Egyre drágább, költségesebb beavatkozások történnek (operációk, stb.)  Egészségügyi lobby érezhető hatásai (orvosok, cégek). 14  A politika nem vállalja a reformokat. A magyar egészségügy problémái:  a lakosság folyamatosan romló egészségi állapota,  a népesség egyes csoportjainak szükségleteit nem tudja

kielégíteni,  az ellátórendszer felépítésében sok a fölösleges kapacitás (kórházaknál, ill. az orvosképzésben is vannak "túltermelések"),  a hivatalos állami ellátásban a hálapénzre épülő magánellátás létezik,  hatékonysági és minőségi problémák vannak (a paraszolvencia is a hatékonyságot gyengíti),  a GDP-hez viszonyítva az 1 főre jutó eü. kiadások alacsonyak,  nem volt modernizáció a magyar egészségügyben. A finanszírozási rendszer problémája  a fekvőbeteg ellátásban több a finanszírozás, mint az ambuláns kezeléseknél,  a magántulajdon hiánya miatt nincs tulajdonosi szemlélet, így a hatékonyság sem a megfelelő,  az állóeszközök avultsága (az egyik legfontosabb mutató),  a vállalkozások belépését a rendszer maga gátolja (nincs garancia a megtérülésre)  az intézmény fenntartása aránytalanul nagy terhet ró a tulajdonosra,  az amortizáció problematikája:

ellenérdekeltsége van a tulajdonosnak abban, hogy költséges állóeszközökkel dolgozzanak, mert az amortizáció egyre nagyobb kiadásokat jelent,  amortizációs alap nem volt eddig az egészségügyben,  az egészségügybe nem érdeke senkinek pénzt befektetnie. Alapelvek:  politikai (senki ne maradjon ki),  etikai,  orvosi,  közgazdasági (a megkívánt eredményt a legkisebb ráfordítással érjék el). EU és Magyarország 1408/71. (EGK) rend Mo. Mo. TB TB-n kívüli Eü-i szolgáltatások, pénzbeli költségvetés terhére 1. ellátások, terhességi, gyermekágyi finanszírozott eü-i ellátások betegség, anyaság segély, táppénz rokkantsági nyugdíj rokkantsági jár, átmeneti jár, 2. rendsz.szocjár, rokkantsági ellátások vakok szem. jár megvált. munkakép ker kieg bányász dolg. egészségkár jár öregségi nyugdíj bányászok korengedmény. 3. nyugdíja öregségi ellátás 4. özvegyi és árvaellátás hozzátarozói

nyugellátások 15 (özvegyi, árvaellátás, szülői nyugd. baleseti hozzátart. nyugd) baleseti ellátások baleseti ( bal. táppénz, bal járadék, bal rokkantsági nyugd.) - 5. munkahelyi ellátások 6. halálozási segély 7. munkanélküli ellátások 8. családi ellátások munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély gyermekgond. segély, iskoláztatási tám. családi pótlék, gyermeknev. tám TB makroszintű elvárások  Mo. a GDP 22%-át fordítja TB és eü kiadásokra Debrecen, 1999. december 27 Rénes László Irodalomjegyzék: A jóléti állam -szerk. Lévai Katalin (T-Twins, Bp 1992) A jóléti állam közgazdasági megközelítésben - szerk.: Semjén András Almási Miklós: Üveggolyók - Az ezredvég globális játszmái (Helikon, Bp. 1998) Beck, Ulrich: Kapitalizmus munka nélkül (eredet: Spiegel, 1996. V 13) Bárány Ferenc: Szociálpolitikai ismeretek Csontos

László - Kornai János - Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer fogalma (Századvég, 1996./2) Fazekas Károly: Regionális válságmenedzselés a fejlett piaci gazdaságokban (Szociálpolitikai Értesítő, 1995/1.) Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom (T-Twins, Bp. 1991) Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? - Tanulmányok az államról a XX. szd végén (Helikon, Bp. 1997) Gara Judit: A szociálpolitika fejlődéstörténete a kapitalizmusban (MTA, Bp. 1978) 16 Gách Endre: Az angol szociálpolitika (Szociálpolitikai Értesítő 1983./1) Hankiss Elemér: Kelet-európai alternatívák (KJK, Bp. 1989) Kiss Károly: Jólét állam nélkül? - A brit konzervatívok szociálpolitikai elvei (Esély, 1990./4) Kornai János: Az állampolgár és az állam: a jóléti rendszer reformja (Mozgó Világ, 1996./2) Kőnig Éva: Közgazdasági alapismeretek és jóléti újraelosztás Leibfried, Stephan: Európa mint szociális állam? (Esély,

1992./1) Lévai Katalin, Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria (Scientia Humana, Bp. 1993) Martin, Hans-Peter - Schumann, Harald: A globalizáció csapdája (Perfekt, Bp. 1998) Máté János: Szociális biztonság az Európai Közösségben (Esély, 1991./5) Quesada, L.J - Szilágyi István: Szociális jogok Európában: Az Európai Szociális Charta (Esély, 1996./2) Perrin, Guy: A társadalombiztosítás száz éve (Szociálpolitikai Értesítő, 1987./3) Sárközy Tamás: Az állam és a gazdaság viszonyának átalakulása avagy a politikai állam végnapjai (Mozgó Világ, 1997./7) Stiegler, G. J: Piac és az állami szabályozás (KJK, Bp 1989) Szamuely László: A jóléti állam ma (Magvető, Bp. 1985) Taylor, Peter - Gooby: A posztmodernizmus és a szociálpolitika: Nagy ugrás visszafelé? (Esély, 1995./2) Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet időszakában (Valóság, 1994. IV) Zimmermann, Susan: A nyugat-európai típusú jóléti állam születése

és kimúlása (Eszmélet, 17.) Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai 1994.) (A szociális szakképzés könyvtára, Bp. 17