Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Czapárné Gajdos Ildikó - A szociális igazgatás, valamint a szociális ellátások

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 58 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:85

Feltöltve:2009. július 05.

Méret:191 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Czapárné Gajdos Ildikó DOTE-EFK Általános Szociális Munkás Szak II. évf I félév SZOCIÁLIS TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS, VALAMINT A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 2 Bevezetés: E fejezet a szociális igazgatás szervezetét, ezen belül a központi és területi, valamint helyi igazgatási szervek alapvető feladatait mutatja be, továbbá a legfontosabb működési szabályokat, szociális igazgatási területen a jogalkotás és a jogalkalmazás legfontosabb kérdéseit kitérve az adatkezelésre és az adatvédelemre is. Az alapvető igazgatási összefüggések tisztázása mellett az egyes szociális ellátások a következő csoportosításban kerülnek ismertetésre: - pénzbeli ellátások, - természetbeni ellátások és - személyes gondoskodást nyújtó ellátások. Célkitűzés: A fejezet feldolgozása eredményeként a hallgató megismeri:  a különböző szociális feladatokat ellátó szervek alaptevékenységét,  az egyes pénzbeli

ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításuk, megszüntetésük és esetleges szüneteltetésük szabályait,  a természetbeni ellátások igénybevételének lehetőségeit, s ezen belül azt is, hogy mely esetekben lehet egyes pénzbeli ellátásokat egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában nyújtani,  a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében ezek csoportosítását az ilyen ellátást biztosító intézmények típusait, az intézményeket fenntartó feladatait és az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos kérdéseket. A fejezet felépítése: A fejezet négy tematikai egységből áll: 1. A szociális igazgatás fogalma, szervezete és működése. 2. Pénzbeli szociális ellátások. 3. Természetbeni szociális ellátások. 4. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 3 1. alcím A szociális igazgatás fogalma, szervezete és működése A szociális gondoskodás történeti

fejlődésének áttekintése bemutatta azt a folyamatot, amelynek eredményeként az állam, illetve az állami szervek feladatává vált a szociálpolitika kialakítása és végrehajtása figyelembe véve azt, hogy a léthez való jog biztosítása és az egyes államok polgárai szociális biztonságának megteremtése és szavatolása elsődlegesen az állam feladata. Az állam ezt a fontos és alapvető feladatát a szociális igazgatás révén látja el, részben közvetlenül az igazgatási szervezetével és sajátos hatósági, jogi, irányítási, pénzügyi eszközeivel, részben pedig az e célra által létrehozott, fenntartott alapján a és működtetett intézményrendszere útján. A szociális igazgatás az előbbiek is szociálpolitika gyakorlati megvalósításának a megszervezését jelenti a szociálpolitika végrehajtása feltételeiről való gondoskodást, továbbá az intézmények létrehozását és működtetését. A) A szociális

igazgatás központi, területi és helyi szervei. A szociális igazgatás legfelső szintű országos hatáskörű szerve az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, mely az egész szociális ágazat felelőse és irányítója. A minisztérium feladatai részben a kormányzati munkához, részben pedig az ágazat irányításához kapcsolódnak. A miniszter a kormány társadalompolitikai feladatainak teljesítése érdekében - meghatározza növelésével, a a népesség gyermekek szociális ellátásával, védelmével, az a családok időskorúak jólétének társadalmi kirekesztődésének meggátolásával, a fogyatékos személyek esélyei növelésével, a - pénzügyminiszterrel együttműködve – a társadalombiztosítási nyugdíjpolitikával kapcsolatos kormányzati koncepciókból eredő cselekvési programokat, - koordinálja a kormány népesedéspolitikai koncepciójának, valamint – az esélyegyenlőségi

tárca nélküli miniszterrel együttműködve - a szociálisan 4 hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségét biztosító kormányzati intézkedések kidolgozását és végrehajtását, - közreműködik a kormány életszínvonal- foglalkoztatási- lakáspolitikájának és területfejlesztési politikájának kidolgozásában, megvalósításában. A miniszter ágazatirányító jogköre kiterjed az egész szociális tevékenységre, ellátásra, a család-, gyermek- és ifjúságvédelemre függetlenül az ilyen tevékenységet folytató szerv jogállásától és alárendeltségétől. A sokrétű ágazati feladatok körében a miniszter - meghatározza, illetve kidolgozza a szociális ellátás család-, gyermek- és ifjúságvédelem állami feladatait, rendszerét, ezen belül az egyes intézmények feladatait, az intézményrendszer működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ágazati szakmai felügyelet rendszerét, - meghatározza

az ágazati továbbképzés szabályait, szakmai képesítés követelményeit, - kidolgozza a szociális tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket, - kidolgozza a családi támogatások és a gyermeknevelés támogatásának rendszerét, a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, a hátrányos helyzetűek támogatásának, gondozásnak illetve felzárkóztatásának programjait - az érdekelt miniszterek bevonásával - az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elősegítő támogatásokat, szolgáltatásokat, - kidolgozza a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feledatokat, - irányítja a szociális, gyermek- és ifjúságvédelem országos intézeteit, kollégiumait, - részt vesz a gyámügyi igazgatás rendszerének kialakításában, működési

feltételeinek megteremtésében, - részt vesz a lakáshoz jutás feltételeinek meghatározásában, - közreműködik a hajléktalanok társadalmi beilleszkedésének elősegítésében, valamint a kormány kábítószer-ellenes és szenvedélybetegekre vonatkozó politikájának megvalósításában, 5 - együttműködik az egyházi és más, nem állami szférába tartozó szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, továbbá ösztönzi a lakosság karitatív csoportjainak működését. Hatósági jogkörében a miniszter eljár a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény szerint a szociális alapellátásról a települési önkormányzat, míg az azt meghaladó szociális közszolgáltatásokról a megyei (fővárosi) önkormányzat köteles gondoskodni. Az önkormányzati törvény ezen általános szabályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló 1993. évi III törvény (a továbbiakban szociális törvény) és más jogszabályok töltik meg konkrét tartalommal. Eszerint az önkormányzatok ellátási kötelezettsége keretében a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – a következő ellátásokat köteles biztosítani a feltételek fennállása esetén: - a pénzbeli ellátások között rászorultság esetén az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat, a lakásfenntartási támogatást, az átmeneti és temetési segélyt, - természetbeni ellátásként a köztemetést, közgyógy ellátást, s az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében pedig az alapellátásba tartozó étkeztetés, házi segítségnyújtást, valamint speciális alapellátást. A települési önkormányzat ellátási kötelezettsége az adott település lakosságán kívül az ott

életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. A helyi önkormányzatok a szociális törvény, továbbá számos kérdésben önkormányzati rendelet alkotására is feljogosítja. Az önkormányzati szabályozási jogkör, például kiterjed: a szociális törvényben és más jogszabályokban nem szabályozott ellátások bevezetésére, a törvényben minimális szinten meghatározott pénzellátások szintjének emelésére, az adott család jövedelmi helyzetének vizsgálatára irányadó időtartam meghatározására, egyes ellátások esetében az azokra vonatkozó rászorultságot jelentő jövedelemhatár megállapítására, a 6 személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjának megállapítására, annak megfizetésének, mérséklésének, elengedésének módjára, lehetőségeire, valamint annak meghatározására, hogy – meghatározott esetekben mely pénzbeli ellátás helyett kell, vagy lehet természetbeni

ellátást adni. Helyi szinten a szociálpolitikai hatás- és jogkörök az önkormányzat, illetve a képviselő-testület, a jegyző és a polgármester között oszlanak meg. A szociális törvény tárgyi hatálya alá tartozó egyedi ügyek túlnyomó többsége testületi hatáskörbe kerül. Ezen hatáskörök gyakorlása képviselő-testületi bizottságra, vagy a polgármesterre ruházható át, amely azért is célszerű, mert így az ügyfél a sérelmesnek talált döntés ellen a képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet. Amennyiben a képviselő-testület maga gyakorolja a hatáskörét, úgy a sérelmes döntés ellen csak a bírósághoz lehet fordulni. A megyei és a fővárosi önkormányzat gondoskodik azoknak az alapellátást meghaladó, szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyekre a települési önkormányzatok nem kötelesek. Ezek ellátási területe az egész megyére illetve a fővárosra kiterjed. B) A szociális igazgatás

működése. A szociális igazgatás szervezetére, feladataira, hatáskörére, működésére, eljárására és a szociálpolitika végrehajtására vonatkozó állami döntések meghozatala jogszabályok formájában történik. Ezen jogszabályok többsége az államigazgatási jogágba tartozik, de esetenként polgárjogi és családjogi normáknak is van szociálpolitikai tartalma. 1. A szociális jogalkotás. Magyarországon az állampolgárok alapvető szociális jogait az Országgyűlés által elfogadott alkotmány tartalmazza. Ezen alkotmányos rendelkezések a következők: 7 - 17.§ A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. - 70/A. § /3/ A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. - 70/E. § /1/ A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, öregség, betegség,

rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. /2/ A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Törvényi szinten korábban csak a társadalombiztosítás volt szabályozva és viszonylag kevés volt a szociálpolitikai tárgyú magasabb szintű jogszabály is. E vonatkozásban alapvető változást hozott az 1993. február 26-án hatályba lépett szociális törvény. E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A törvény kimondja, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és

családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény személyi hatálya kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, bevándorlási illetve letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, továbbá ideiglenes intézkedést igénylő esetekben adható ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a hatályos magyar szabályozás szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. Kiterjed továbbá a törvény hatálya a munkavállalók Európai Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint az rendszereknek időskorúak a járadéka Közösségen tekintetében belül mozgó a szociális biztonsági munkavállalókra, önálló

vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71EGK 8 tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a társadalombiztosításra, magánnyugdíjra, kötelező egészségbiztosításra, a családok támogatására, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátására, valamint a gyermekek védelmére és a gyámügyi igazgatásra vonatkozó törvényi szabályozások hatálya alá tartozó ellátásokra, továbbá az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra. A hadigondozottakra, a katonai, vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény

rendelkezik. A szociális igazgatással összefüggésben szabályozás tartalmaz még a helyi önkormányzatokról szóló törvény, továbbá az 1991. évi XX törvény A feladatok végrehajtásának pénzügyi- gazdasági alapjait emellett az éves költségvetési törvények tartalmazzák, s ennek révén meghatározzák a szociális igazgatás működését, s az ellátások minőségét. A kormány rendeleteivel biztosítja az említett törvények végrehajtását. Lényegesek ebben a körben a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, valamint működésének engedélyezéséről szóló kormányrendeletek. Emellett csökkenő számban egyes szociális vonatkozású ellátások igénybevételének feltételei és eljárási szabályai is ma még kormányszintű rendeletek révén van szabályozva. A szociális törvény hatálybalépése előtti időszakban az egyes szociális ellátásokat többségében meghatározó, kiemelt

jelentőségű miniszteri rendeleti szinten ma már többnyire a szociális jellegű feladatok ellátásának szakmai kérdései vannak szabályozva. Kiemelkedő jelentőségű az említettek szempontjából a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló miniszteri rendelet. 9 A szociális törvény hatálybalépése óta a szociális ellátás és igazgatás terén megnőtt az önkormányzati rendeletalkotás szerepe és jelentősége a törvény felhatalmazásokat tartalmazó rendelkezései révén. 2. A jogalkalmazás általános és konkrét szempontjai a szociális igazgatásban. A jogalkalmazás minden szociális feladatot és hatáskört gyakorló szerv tevékenységének szerves része. Ez összefügg azzal is, hogy a szociális ellátások többsége szelektív juttatás, amelynek a megállapítása

előtt hatósági eljárásban kell a rászorultságot megállapítani. Emellett a legtöbb ügyfajtában nemcsak a kötelezettségek, hanem a jogosultság (például lakásfenntartási támogatás) megállapítását is alakszerű határozatba kell foglalni. A főként a pénzbeli ellátások területén túlsúlyos hatósági jelleg érvényesülésének visszaszorítása érdekében a szükséges szakértelem mellett nagyon lényeges, hogy a közigazgatás dolgozói megfelelő szociális szemlélettel, átérzéssel (empátiával) és nagy segítőkészséggel intézzék az ügyeket. Alapvető szempontnak kell lenni, hogy az ügyfél az eljáró szerv részéről mindig komplex segítséget kapjon a lehető legkedvezőbb megoldást választva. A jogalkalmazás körébe tartozik az is, hogy az ellátások és szolgáltatások milyen jogcímen vehetők igénybe. a) Alanyi jogon illetnek meg mindenkit a legfontosabb, többségében társadalombiztosítási

pénzellátások (nyugdíj, GYES, GYED, családi pótlék, gyermeknevelési támogatás). Ez azt jelenti, hogy ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak, további feltételeket nem lehet támasztani, azokat nem szabad vizsgálni, hanem a jogszabály által előírt összegben a járandóságot meg kell állapítani. Az alanyi jogon járó ellátások feltételeit a szabályozások rendszerint biológiai, vagy demográfiai tényekhez (betegség, rokkantság, életkor, stb.) kötik. Ezek mellett más tények is szerepelhetnek feltételként (pl gyermeklétszám). A kombináltan írják elő. különböző feltételeket a jogalkotók gyakran 10 b) A legtöbb szociális ellátás esetében a rászorultság képezheti az ellátás jogalapját. A rászorultság, ráutaltság megállapítása egyedi elbírálás, mérlegelés eredménye lehet. Feltételeit a jogi normák határozzák meg, általában lényegesen összetettebb módon, mint az alanyi jogon

járó ellátások esetében. Így az ellátás feltételeként gyakran kell vizsgálni az igénylő jövedelmi- vagyoni viszonyait, anyagi helyzetét is. Egyes, ilyen típusú ellátások megállapítása még akkor sem kötelező, ha a feltételek fennállnak, mert a jogos igények kielégítését objektív okok is akadályozhatják (pl. intézeti férőhely, pénzügyi fedezet hiánya) Ezen esetekben újabb mérlegeléssel kell az igényeket rangsorolni, s akik a rangsorban hátrább kerülnek, várakozásra kényszerülnek, vagy elesnek a számukra esetleg nagyon fontos ellátástól. Az emberi sorsokat is érintő mérlegelés felelősségteljes és kényes feladat, amely a szakmai felkészültségen és rátermettségen kívül humánus szemléletet is igényel. Ugyanezek a követelmények irányadóak a méltányosság alkalmazására is azzal a követelménnyel, hogy méltányosságot csak jogszabályban meghatározott esetekben és keretek között lehet

gyakorolni. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog- és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a szociális törvényben meghatározott eltérésekkel. A jogalkalmazás során arra is figyelemmel kell lenni, hogy más jogszabályok is tartalmaznak különös eljárási szabályokat a szociális igazgatási eljárásra. A szociális törvényben megfogalmazott fontosabb különös eljárási rendelkezések a következők: - a szociális törvényben meghatározott feladat és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat polgármestere és jegyzője gyakorolja, 11 - a hajléktalanoknak általában nincs állandó bejelentett lakásuk, ezért ügyükben szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes,

amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte, - ideiglenes intézkedésként a települési önkormányzat – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, amellyel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését, - az eljárási határidőt a szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője – indokolt esetben – egy ízben, legfeljebb 15 nappal hosszabbíthatja meg, - a megkeresésnek a megkeresett szerv, valamint szakhatóság 10 napon belül köteles eleget tenni, a megyei (fővárosi) adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal 15 napon belül köteles közölni a

szociális ellátást igénylő személyi jövedelem adójának alapját, - bejelentési kötelezettség keretében az ellátásban részesülő ügyfél a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet, - a tényállás tisztázása a bizonyítás keretében a jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy a családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A pénzbeli és természetbeni ellátásoknál – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve jövedelemszámításnál benyújtásának irányadó részletes időszakot szabályait, a helyi valamint a önkormányzatok rendeletben szabályozzák. Ha a szociális törvény másként nem rendelkezik a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél

a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg, - szociális ügyben meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás során – a fél kérelmére – ideiglenes intézkedésnek van helye. A bíróság végzéssel elrendelheti az alanyi jogon járó pénzbeli ellátás folyósítását, a természetbeni szociális ellátás biztosítását, szociális 12 intézménybe való beutalást és az intézményi jogviszony fenntartását. Az ideiglenes intézkedéshez elegendő a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése, - a bíróság a szociális ügyben megváltoztathatja. Kivételt képeznek meghozott érdemi határozatot ez alól a szociális rászorultságtól függő, vagyis a nem alanyi jogon járó pénzbeli ellátásokról szóló határozatok, - a jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételének másnapjától számított hat hónapon belül

érvényesítheti, - szociális igazgatási eljárásban hozott, kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után nincs helye végrehajtásnak, - a jogerősen megállapított pénzbeli és természetbeni ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, - a teljesítésre köteles szociális hatáskört gyakorló szerv ellen a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó jogerős határozat, vagy bírósági ítélet végrehajtását a jogosult kérelmére a bírói ítélet esetében a bírósági végrehajtó, egyéb esetben pedig a jogerős határozatot hozó szerv rendeli el, - a szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes, - visszatérítési kötelezettség keretében a felvett pénzellátást vissza kell fizettetni, a természetbeni ellátás során kapott dolgot vissza kell szolgáltatni, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzbeli egyenértéket meg kell téríttetni,

illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére kell kötelezni azt, aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, az ellátás megszüntetése mellett. Az előzőek szerinti összeget kamattal megemelt mértékben kell visszafizetni, de a kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. Visszatérítésre kötelezésnek csak a tudomásszerzéstől számított három hónapon belül, továbbá az ellátás igénybevételétől, illetőleg folyamatos ellátás megszűnésétől számított egy éven belül van helye. esetén az ellátás 13 Az előbbiek szerint megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a

rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult. Időskorúak járadékát, munkanélküliek jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyt, ápolási díjat és legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő – illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy, a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül – köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van. E bejelentés alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv határozattal rendelkezik arról, hogy a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéből a folyósított szociális ellátás összege levonásra kerül. A rendszeres pénzellátás folyósítás megkezdésekor a

szociális hatáskört gyakorló szerv által meghozandó, a megtérítendő szociális ellátás összegét is tartalmazó határozat alapján a társadalombiztosítási igazgatási szerv gondoskodik az említett összeg levonásáról és a települési önkormányzat részéről átutalásról. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó és elrendelt megtérítendő összeget, illetve a pénz egyenértéket és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. 3. Adatkezelés és adatvédelem A települési önkormányzat jegyzője kötelessége, hogy az ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezessen. A nyilvántartás tartalmazza az ellátásra jogosult azonosításához szükséges adatokat (alapvető személyazonosító adatok, állampolgárság, bevándorolt, vagy menekült jogállás, belföldi lakó, illetve

tartózkodási hely, a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatai, Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám)), valamint a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést, a jogosultság és a térítési díj 14 megállapításához szükséges jövedelmi adatokat, végül az említett EGK tanácsi rendeletek szerinti személyek esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímén, hozzátartozó esetében a rokoni kapcsolatot. Ezen személyek esetében ha a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár

Pest Megyei Területi Igazgatósága jár el, amely a szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az előzőek szerinti eljárást 90 napon belül köteles lefolytatni. Az ellátó szociális intézmény vezetője a személyes szociális gondoskodásban részesülők személyekről szintén nyilvántartást vezet, amely az előbbiekben említett adatokon túl az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására, s a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat tartalmazza. Ha a törvény másként nem rendelkezik az említett két nyilvántartásból a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével az ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A nyilvántartásból csak szociális hatáskört gyakorló, valamint gyámügyi feladatokat ellátó,

társadalombiztosítási igazgatási, igazságszolgáltatási, katonai igazgatási szervek, valamint személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére szolgáltatható adatok eseti megkeresésük alapján. Állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi, az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága céljából. E nyilvántartás tartalmazza a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját, a kérelmező személyazonosító adatait, lakó- illetve tartózkodási helyét, a tartásra köteles személy, illetve a törvényes képviselő személyazonosító adatait. A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell, amelyet beutaló határozat 15 esetén az intézményvezető megkeresése alapján a

beutaló önkormányzat, egyéb esetekben pedig az intézményvezető végzi el. Az ellátási igény teljesítése, illetve az igény megszűnése esetén nyilvántartásból az adatokat törölni kell. Az akire nézve az előbbiekben említett nyilvántartások adatot tartalmaznak, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, helyesbítési, vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelőtől. Ellenőrző kérdések: 1. Melyek a szociális igazgatás központi, területi és helyi szervei? 2. A települési önkormányzatok milyen ellátásokat kötelesek biztosítani? 3. Települési önkormányzati szinten a szociálpolitikai hatás- és jogkörök hogyan oszlanak meg? 4. A szociális törvény személyi hatálya kikre terjed ki? 5. Milyen ellátásokra nem terjed ki a szociális törvény hatálya? 6. Szociális ügyekben a jogalkalmazásnak milyen

általános szempontjai vannak? 7. Mi a különbség az alanyi jogon járó, valamint a rászorultság alapján megállapítható ellátások között? 8. Sorolja fel a szociális törvényben megfogalmazott különös eljárási szabályokat? 9. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás esetén milyen feladatai vannak az ellátást megállapító szervnek? 10. Hány fajta nyilvántartást kell vezetni szociális ellátás esetén? 11. Mikor kell törölni az adatokat a szociális nyilvántartásból? 2. alcím Pénzbeli szociális ellátások A pénzbeli szociális ellátások általában a hiányzó személyes jövedelem helyettesítését, pótlását, illetve kiegészítését szolgálják. Ennek révén alapvetően a jövedelem nélkül maradt, vagy hátrányos helyzetű, szűkös jövedelemmel rendelkező 16 emberek létbiztonságát növelik, a megélhetési esélyeit javítják. A pénzbeli ellátások mértéke a létminimumot nem éri el. A települési

önkormányzat szociális rászorultság esetén – az alapellátás keretében – a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti, valamint temetési segélyt állapít meg. Emellett a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociális törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy az önkormányzat előterjeszteni, ha rendeletében meghatározott a törvény szociális önkormányzati másként nem szervnél rendelkezik. kell Ezen pénzellátásokról szóló határozatot bíróság nem változtathatja meg. Ha a törvény másként nem önkormányzati rendelkezik,

pénzellátások az önkormányzat megállapításának, rendeletben kifizetésének, szabályozza az folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. A szociális törvényben szabályozott rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve két felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10 %-al haladja meg. Ezen rendelkezés nem alkalmazható a rendszeres pénzellátásra való jogosultság felülvizsgálata során. A) Időskorúak járadéka. A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatásként időskorúak járadékában részesíti a települési önkormányzat azt a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a havi jövedelme, valamint a saját és a

vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. 17 Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, három hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, továbbá a már hivatkozott EGK tanácsi rendeletek hatálya alá tartozik és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. A járadékra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Az időskorúak járadékának havi összege - jövedelemmel nem rendelkező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a,

egyedülálló esetében 95 %-a, - jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az előző összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha ez az összeg az 1000- Ft-ot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább 1.000- Ft összegű járadékot kell megállapítani. Nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el. A hajléktalan személy részére megállapított járadék esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyzőnek, aki a járadékban részesülő hajléktalanról az általános szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni és gondoskodik a járadéknak a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. Ha a hajléktalan személy a járadék összegét három hónapig nem veszi át,

a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két, vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ebben az esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító önkormányzatot megszüntetéséről. az általa megállapított ellátás folyósításának 18 A fővárosban – ha a fővárosi és a kerületi önkormányzatok másként nem állapodnak meg – a hajléktalan számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata. B) A rendszeres szociális segély. A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét

betöltötte és aktívkorú, továbbá munkaképességét legalább 67 %ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, illetőleg fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktívkorú, nem foglalkoztatott, feltéve mindkét előbb említett előfeltétel esetén, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Nem biztosított a megélhetése az a) pontban megjelölt személynek, ha a havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, míg a b) pont szerinti személynek, ha a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg ezen összeg 80 %-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs. Aktívkorú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás

folyósítási időtartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönző jutatásban nem részesül, vagy számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően a foglakoztatási törvény alapján munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, vagy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal, vagy megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével legalább egy év időtartamig 19 együttműködött és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. A családi jövedelem számításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását

megelőzően folyósított jövedelempótló támogatás, illetőleg munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni. A korábban munkanélküli járadékban, illetve jövedelempótló támogatásban részesült aktívkorú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély iránti kérelem a munkanélküli ellátás folyósítási időtartamának kimerítésétől számított 12 hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében 36 hónap. A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezésére köteles. Ezen foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka, vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka biztosításával teljesíthető és megszervezését az

önkormányzat más szerv útján is elvégezheti. Közfeladat alatt azt az állami, vagy helyi önkormányzati feladatot kell érteni, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – a települési önkormányzat gondoskodik. Amennyiben a közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervez, annak időtartama beszámít a közcélú munkavégzés időtartamába, ha a betanítás időtartama nem haladja meg a foglakoztatási napok számának 20 %-át és nem több, mint 40 munkanap. A rendszeres szociális segély megállapítása előtt a települési önkormányzat az aktívkorú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását 30 napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha a segély megállapítására

irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére. 20 Az említett személy akkor köteles a települési önkormányzat által az előbbiek szerint, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha - a munka szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, illetve egészségügyi állapotának megfelel és a munkahely és a lakóhely között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő esetében két órát nem haladja meg, - a várható havi keresete eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidő

foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg az egy órát, a gyermekét egyedül nevelő esetében a másfél órát, továbbá a várható havi keresete eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak - a személynek aki egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a jogosultsági feltételektől függő 80, illetve 70 %-át, illetőleg előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, - az aktívkorú nem foglalkoztatott személynek, aki a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az

önkormányzattal, munkaügyi központtal nem működött együtt, illetve a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, katonai szolgálatot teljesít, továbbá munkanélküli járadékra jogosultságot szerzett, valamint keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, továbbá az EGK tanácsi rendeletek hatálya alá tartozók esetében, ha a tartózkodási engedélyének érvényességi visszavonták. ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét 21 Az aktívkorú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított 36 hónapon belül – ide nem értve az együtt nem működés miatti megszüntetési esetet – ismételten

megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei egyébként fennállnak. Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktívkorú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Az aktívkorú nem foglalkoztatott, a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal és /vagy az általa kijelölt szervvel együttműködni köteles. Az együttműködés azt jelenti, hogy az érintett személy a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát és a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá az önkormányzat, illetőleg - az önkormányzat és a

munkaügyi központ megállapodása alapján - a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz. Az említett önkormányzati nyilvántartás az általános, a szociális törvény által meghatározott adatokon túl az aktívkorú nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza. Ha a munkaügyi központ kirendeltségével történő együttműködésre kötelezi a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt, erről a segélyt megállapító határozatban, vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell. A települési önkormányzat rendelete az aktívkorú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként - az

ez irányú intézményi feltételek megléte esetén - a családsegítő szolgálattal, vagy a kijelölt szociális intézménnyel, vagy - ez irányú megállapodás alapján – a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködési kötelezettséget 22 írhat elő. Az együttműködésre kijelölt, említettek szerinti szerv és a segélyben részesülő írásban megállapodik az együttműködés tartamáról. Ezen együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. A program különösen az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történő felkészülési programokon való részvétel. Ezen együttműködés eljárási szabályai, továbbá az együttműködési programok típusait és az együttműködési kötelezettség

megszegésének következményeit a települési önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia. A rendszeres szociális segély havi összege a jövedelemmel nem rendelkező jogosultak közül az aktívkorú nem foglalkoztatott személyek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a, egyéb esetekben 80 %-a, míg a jövedelemmel rendelkező jogosultak esetén az előző összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles azt legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján bemutatni a települési önkormányzat jegyzőjének. Ennek alapján a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenteni kell. A segély szüneteltetése esetén a szüneteltetés időtartamára jutó segély összegével kell csökkenteni a havi szociális

segély összegét. A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a települési önkormányzat évente felülvizsgálja, és ha a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, a segélyt tovább folyósítják. Az aktívkorú nem foglalkoztatott személy részére az általános feltételek fennállta mellett a segély akkor folyósítható tovább, ha az általános előírásoknak megfelelően együttműködött. A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén azonosak a szabályok az időskorúak járadékára vonatkozóval, azzal az eltéréssel, hogy a hajléktalan aktívkorú nem foglalkoztatott személy együttműködési 23 kötelezettsége azzal a települési önkormányzattal áll fenn, amelynek határozata alapján a fővárosi főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja. C) Lakásfenntartási támogatás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan

rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz. E támogatásnak három formája van. Normatív lakásfenntartási támogatásra egy évre megállapítva az a személy jogosult akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimál nyugdíj összegének 150 %.-át, feltéve hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja. Ez esetben a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Ez 2004 évben 400,-Ft 2005 évben 425,-Ft. (ezen összeget az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a várható energia árak emelkedésére figyelemmel. E támogatási formánál az elismert lakásnagyság, ha a háztartásban egy személy lakik, 35., két személy esetében 45.,

három személynél 55, négy személynél 65 m2 Minden további személy esetén 5-5 m2 vehető figyelembe, de legfeljebb az adott lakásnagysága. A támogatás egy hónapra jutó összege - A jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimál nyugdíj összegének 50 %.-át a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %.-a; - Az előzőekben említett mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén pedig a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de 100,-Ft-ra kerekítve nem lehet kevesebb mint 2.500,-Ft A támogatás mértékének (TM) kiszámítása a következő képlettel történik TM=0,2- J-0,5 NYM x 0,1 NYM havi jövedelem, J= a jogosult háztartásában az egy főre jutó NYM = minimál nyugdíj összege. A támogatás mértékét századra kerekítve kell meghatározni. 24 Adósság kezelési szolgáltatásban részesülő személy e szolgáltatás időtartama

alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de külön egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A települési önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét rendeletben határozza meg. Ez a támogatás az előző két támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtandó. Az önálló ellátásként nyújtott támogatás esetében a jogosultságnak a háztartásban az egy főre jutó jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy a minimál nyugdíj összege 200 %.-nál alacsonyabb jövedelmet nem lehet feltételként előírni. A lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy a jövedelem 30 %-át meghaladó

költséghányad jogosultsági feltételként nem írható elő. A támogatás összege úgy szabályozandó, hogy az havi 2.500,-Ft-nál kevesebb nem lehet Az igénylés menetét úgy kell leszabályozni, hogy támogatás iránti kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen. Ezen támogatási formánál költségeken lakbért vagy albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, távhő- szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatorna használati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. Helyi lakásfenntartási támogatás szabályozása során legalább az előbb említett költségek figyelembe vételével kell tételesen meghatározni a fenntartás költségtípusait, és ezeket alapul véve a településen jellemző költségek figyelembe vételével kell meghatározni az 1 m2.-re jutó helyben elismert havi

költségösszegét. Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg lakásfenntartási támogatás függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 25 D) Ápolási díj. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér, élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa), ha önmaga ellátásra képtelen, állandó és tartós felügyeletre szóló a) súlyos fogyatékos, vagy b) tartósan beteg, 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi. A törvény szerint súlyosan fogyatékos az, akinek a részletesen meghatározottak szerint - a látásképessége teljesen hiányzik, vagy minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes, - hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, - értelmi akadályozottsága középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18.

életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. A jogosultság megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított jövedelemhatárt önkormányzati rendeletben úgy kell meghatározni, hogy az a minimál nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetében pedig annak 150 %-ánál kevesebb nem lehet Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha - az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben 26 részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az említett oktatási és nappali ellátást nyújtó intézmények

látogatása csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, - rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díjban részesülő az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszonya alapján a keresőképtelenné válása esetén kap, - szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, - keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, - a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. Az ápolási díj megállapításáról a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt, amely megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az

ápoló a kötelezettségét nem teljesíti, vagy az ápolt meghal, vagy az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé. A díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul, valamint az igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg. A háziorvos ezen igazolását orvosi bizottsági szakvélemény, továbbá szakorvosi zárójelentés, igazolás alapján állíthatja ki. Mind a kérelmező, mind pedig az önkormányzat a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes szakorvosától. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, tartósan beteg személyt ápoló

esetében pedig annak 60 %nál. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, így az abban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán- nyugdíjpénztári tagság 27 esetén magán- nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat pedig a díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékot köteles fizetni. E) Átmeneti segély. Mint ahogy a neve is jelzi, ezt a segélyformát a szociális törvény azoknak a megsegítésére rendszeresítette, akik átmenetileg kerültek nehéz helyzetbe. A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújthat. E segély – pénzintézeti

tevékenységnek nem minősülő – kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatárt önkormányzati rendeletben kell meghatározni a lakásfenntartási támogatásnál jelzettek szerint. Az átmeneti segély alkalmanként és havi rendszerességgel adható. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon tudnak gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások,

különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. A fővárosban – ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok másként nem állapodnak meg – a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. F) Temetési segély. A szociális törvény által újonnan szabályozott pénzbeli ellátási forma a temetési segély. A települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segély annak nyújthat, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy 28 arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető jövedelemhatárt önkormányzati rendeletben a lakásfenntartási támogatásnál jelzettek szerint kell megállapítani. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos

legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. Ellenőrző kérdések: 1. Mi a célja a pénzbeli szociális ellátásoknak? 2. A települési önkormányzat milyen pénzbeli ellátásokat állapíthat meg szociális rászorultság esetén? 3. Hol lehet szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet benyújtani? 4. Ki jogosult időskorúak járadékára? 5. A különböző rászorultsági pénzbeli ellátások minimális összege hogyan alakul? 6. Hajléktalan személyek esetében megállapított időskorúak járadékát, illetve rendszeres szociális segélyt ki folyósítja? 7. Kinek a részére állapítható meg rendszeres szociális segély? 8. Kinek

a részére nem állapítható meg rendszeres szociális segély? 9. Aktívkorú nem foglalkoztatott esetében milyen következményei vannak az együttműködési kötelezettség nem teljesítésének? 10. Mikor különösen indokolt lakásfenntartási támogatás nyújtása? 11. A lakásfenntartás és ezen belül a lakás fűtési költségei tekintetében milyen kiadások vehetők figyelembe? 12. Kinek a részére állapítható meg ápolási díj? 13. Mikor nem jogosult a hozzátartozó ápolási díjra? 14. Kinek a részére adható átmeneti segély? 15. Kinek a részére nyújtható temetési támogatás? 29 3. alcím Természetbeni szociális ellátások A szociális törvény külön fejezetben rendelkezik a természetben nyújtott, illetve nyújtható szociális ellátásokról. Ezen ellátások egyik csoportjába a törvény által nevesített ellátások tartoznak, a köztemetés, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

természetbeni ellátások tartoznak. Másik csoportba az egyébnek nevezhető A képviselő-testület döntése alapján ugyanis egyes pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni ellátás formájában nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható pénzbeli ellátás helyett a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély. A szociális törvény az ilyen módon nyújtott természetbeni ellátások konkrét formáit példálózó jelleggel sorolja fel: élelmiszer, tankönyv, tüzelősegély, közüzemi díjak, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás. Gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen - földhasználati lehetőség, - mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, - munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgóeszközök és -

szaktanácsadás, szakképzés biztosítása. A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtásának előfeltétele az, hogy a települési önkormányzat rendeletben szabályozza a támogatás eljárási szabályait, a támogatás formáit és értékét, valamint a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség megszegésének következményeit. A) Köztemetés. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha - nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy - az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. 30 Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés

költségét köteles megtéríteni a haláleset helye szerint illetékes, a közköltségen történt eltemettetésről gondoskodó önkormányzatnak. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül kell bejelenteni. Az utolsó lakóhely szerinti települési önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. Amennyiben az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, a temetési költséget viselő önkormányzat úgy jár el, mint az utolsó lakóhely szerinti települési önkormányzat. B) Közgyógyellátás. A közgyógyellátás célja az, hogy annak aki erre szociálisan rászorul, egészségének megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásait csökkentse. A közgyógyellátás a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes

jegyző által kiállított közgyógyellátási igazolvány alapján vehető igénybe. Az ilyen igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizikoterápiás kezelésre. Közgyógyellátási igazolvány kiállítására három fajta különböző előfeltételnek minősülő döntés alapján kerülhet sor: a) közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult - a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú, - az aktívkorú nem foglalkoztatottak kivételével a rendszeres szociális segélyben részesülő, - a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, 31 - a sorkatonai

családi segélyben részesülő, - a központi szociális segélyben részesülő, - a rokkantsági járadékos, - az, aki a I., II csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, - az, aki után szülője, vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Ezekben az esetekben az azokat megállapító döntések képezik a közgyógyellátási igazolvány kiadásának jogalapját és az igazolvány kiállítása feltételének fennállásáról a jegyzőt megállapításáról döntő szerv értesíti. a jogosult kérelmére az ellátás Az ezen alapon kiadott igazolvány kiállítása okának fennállását a jegyző évente köteles ellenőrizni. b) a települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy évi időtartamra annak a személynek, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %át

meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át. Ilyen esetekben a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző külön határozatot hoz a jogosultság megállapításáról és ez a döntés képezi a közgyógyellátási igazolvány kiállításának alapját. c) a települési önkormányzat képviselő-testülete az előző pontokban foglaltakon kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és a gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatárt a lakásfenntartási támogatásnál ismertetek szerint azzal az eltéréssel kell önkormányzati rendeletben meghatározni, hogy az a mindenkori minimál nyugdíj 150 %-ánál, míg

egyedülélő esetében annak 200 %–ánál kevesebb nem lehet. A közgyógyellátási igazolvány kiállításának alapja ilyenkor a képviselő-testület méltányossági alapon meghozott döntése. Ezekben az esetekben egyébként a kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egy év időtartamra szól és összege az átutalás időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 75 %-a, amelyet 32 a kiállítástól számított három napon belül az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak kell átutalni. A hozzá érkező átutalást az egészségbiztosítási pénztár az igazolványon három napon belül igazolja. Ez az igazolás az igazolvány érvényességéhez szükséges Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követő fél éven belül meghal, vagy elveszíti

jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét. Közgyógyellátási igazolvány alapján a jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszer rendelhető. A jegyző a közgyógyellátottakról az általános szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni, amelyben a már említett adatokon túlmenően fel kell tüntetni az igazolvány sorszámát is. Az egészségbiztosítási pénztárak és a jegyző a nyilvántartás adatait évente egyezteti. C) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A szociális törvény által szabályozott új ellátási forma bevezetése azért vált szükségessé, mert az egészségügyi ellátáshoz díjtalanul csak az juthat hozzá, akinek van a társadalombiztosítás által kiállított egészségbiztosítási igazolványa. Azon, szociálisan rászorult embereknek a részére, akik a társadalombiztosítási törvény alapján nem

jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, az ezen szolgáltatások igénybevételére jogosító igazolványt kell kiállítani. A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát - akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, - aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal. 33 A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek érvényességi ideje legfeljebb egy év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. Ezen bizonyítvány az előfeltételek fennállása esetén ismételten

kiállítható. Ezen szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni és külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget kell teljesítenie a társadalombiztosítási igazgatási szerv felé. Ellenőrző kérdések: 1. A természetbeni ellátások a szociális törvény rendelkezései szerint milyen két csoportba sorolhatók? 2. Melyek azok a pénzbeli ellátások, amelyek természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók? 3. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat mely esetekben köteles gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről? 4. Melyik önkormányzat viseli a köztemetés költségeit? 5. A köztemetés költségeit viselő önkormányzat milyen módon háríthatja tovább a költségek viselését? 6. Milyen ellátásra jogosít a közgyógyellátási igazolvány? 7. Alanyi jogon ki jogosult közgyógyellátásra? 8. A jegyző

milyen előfeltételek megléte esetén állapíthatja meg a közgyógyellátásra való jogosultságot? 9. A méltányossági közgyógyellátásnak melyek a szabályai? 10. Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából kinek állapítható meg a szociális rászorultsága? 11. 4. alcím Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A különböző szociális szolgáltatásokat a szociális törvény személyes gondoskodást nyújtó ellátásoknak nevezi. Az említett szolgáltatások vonatkozásában 34 a törvény ugyanakkor a rászorultság fogalmát tágabban értelmezi, mint a pénzellátások esetében. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra való jogosultságot ugyanis azon személynél is meg lehet állapítani, akinek a jövedelmi helyzete viszonylag jó,

azonban valamilyen ok miatt az önmaga ellátására nem képes, illetve ellátásra szorul. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák biztosítják a következők: a) az étkeztetés, b) a házi segítségnyújtás, c) a családsegítés, valamint d) speciális alapellátási feladatok. A szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban az a-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) a nappali ellátást nyújtó intézmény, f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. Az a-b) és d) pontokban jelzett intézmény legalább 10, legfeljebb azonban 150 fő ellátását biztosítja. A települési

önkormányzat a szociálisan rászorultak ellátása érdekében gondozási központot működtethet, amely alap tevékenysége körében ellátja az étkeztetését, a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást. Ezen teendők mellett a következő feladatok közül legalább további kettő biztosításáról gondoskodik: 35 - az ellátási területen jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz történő hozzáférés segítése, valamint tanácsadás biztosítása, - az alap és nappali ellátást nyújtó intézmények tevékenységének összehangolása, - speciális alapellátási feladatok megszervezése, - bentlakásos intézmény működtetése. A személyes gondoskodást a helyi önkormányzatok, valamint a velük szerződéses jogviszony alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes és jogi személyek a szociális törvényben, valamint külön jogszabályban a személyes

gondoskodást nyújtó szociális intézményekre meghatározott feltételek szerint biztosítják. Ha a törvény másként nem rendelkezik, az előbbiek irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybevevő nem állami fenntartókra is. Az állam költségvetési normatív hozzájárulással támogatja a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményeket. Ezen hozzájárulásra jogosult a személyes gondoskodást nyújtó közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyéni, vagy társas vállalkozás. A normatív állami hozzájárulást külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy az intézmény működési feltétele és szolgáltatása, valamint intézményi térítési díja megfelel a jogszabályi előírásoknak. A) Alapellátások. Az alapellátás

körébe tartozó ellátások, szolgáltatások igénybevételének lehetőségét valamennyi településen biztosítani kell. Az alapellátások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásához. A 600 lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. A települési önkormányzat rendeletben állapítja meg a falugondnoki szolgálat keretében 36 ellátandó alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét. Amennyiben a szolgálat létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben

emelkedik 600 lakos fölé, a szolgálat tovább működtethető. A legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen az alapellátási feladatok tanyagondnoki szolgáltatás keretében is biztosíthatók. Több ilyen tanyagondnok esetén az ellátási körzetek határait önkormányzati rendeletben kell meghatározni, azzal, hogy új szolgáltatás csak 400 lakos felett szervezhető. a) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora, vagy egészégi állapota miatt nem képes az említettek szerinti étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek,

hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybe vételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására. b) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni egyrészt azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, másrészt azokról a gyermekekről, akik részére nappali, vagy bentlakásos intézményben történő állandó, vagy időszakos ellátás nem biztosítható (beteg, kórokozó- hordozó, stb.) és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani. A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. c) A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő

szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Ezen feladatokat az önkormányzat önálló családsegítő szolgálat működtetésével, vagy más személyes gondoskodást 37 nyújtó intézmény keretében, annak önálló szakmai egységeként, illetve külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el. Családsegítő szolgálatot egyházi fenntartó is működtethet. Az általános segítő szolgáltatás keretében a családsegítő szolgálat - figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező problémák okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy

szolgáltatást nyújtó szerv felé, - veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltató, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben, együttműködik e szervekkel, s összehangolja a tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében. A szolgálat - térítésmentesen - az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező problémák megszüntetése érdekében - tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, - segítséget nyújt az egyénnek a szociális,

gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében, - meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, - családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását, az utóbbi két tevékenységet gondozási terv alapján és személyes kapcsolat keretében végezve, - ellátja a rendszeres szociális segélyben részesülőket együttműködési kötelezettségből adódó feladatokat. illetően az 38 Az előbbiek mellett a szolgálat elősegíti és ösztönzi a humánjellegű civil kezdeményezéseket és kezdeményezi az önkormányzatnál kötelező feladatnak nem minősülő ellátás szolgáltatás helyben történő megszervezését, új szociális ellátások bevezetését és egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek szociális törvényben meghatározott, vagy más speciális ellátását. d) A speciális alapellátási

feladatok keretében a települési önkormányzatnak a közösségi pszichiátriai ellátásról és a támogató szolgálatokról kell gondoskodni. A fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történő ellátása támogató szolgálat megszervezésével is megvalósítható. Ugyancsak az alapellátás keretében az önkormányzat szolgáltatást nyújt a településen élő azon szenvedély betegek részére, akik - az intézményi jogviszony megszűnését követően saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelő életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, - valamilyen más, nem bentlakásos ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és az önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük. Az utcai szociális munka keretében az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kisérését kell biztosítani, szükség esetén

ellátásuk kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. B) Szakosított ellátási formák. Ha a rászorult személyekről az alapellátás keretében az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Az ezekbe az ellátási formákba tartozó intézményeket vagy a települési önkormányzatoknak kell létrehozni és fenntartani, vagy ha ez a lehetőségeiket meghaladja kötelességük gondoskodni arról, hogy az ilyen ellátást igénylők a szakosított ellátáshoz hozzá jussanak. A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról külön jogszabályban meghatározott tartalommal

gondozási tervet kell készíteni. 39 A tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények igénybe vétele során vizsgálni kell a jövedelmi vagy a gondozásra, ápolásra való rászorultságot. E vonatkozásban szociálisan rászorult az a személy, akinek  havi jövedelme a mindenkori minimál nyugdíj háromszorosát nem haladja meg s amennyiben egyszeri hozzájárulást fizet, annak mértéke nem több, mint kettőmillió forint,  önellátási képessége hiányzik. Az önellátási képessége annak hiányzik, aki  soron kívüli elhelyezésre tarthat igényt a külön meghatározott feltételek szerint, vagy  egyedül vagy családban élő és az életvezetési feladatok ellátására segítség nélkül nem képes, vagy e képesség helyreállítása szükséges, vagy  egyedül élő és egészségi állapota miatt folyamatos ellátást és azt a háziorvosa igazolja, vagy  egyedül vagy családban él, de a folyamatos ellátása a

családban nem megoldott és az önkormányzat nem tud olyan szolgáltatást nyújtani a részére amellyel biztosítható lenne a lakókörnyezetében történő ellátása, vagy  rehabilitációs intézményben történő elhelyezése esetén, ha az ellátást igénylő szociális rehabilitációs szolgáltatás igénybe vételére szorul, képességének fejlesztése, képzése, foglalkoztatásra való felkészítése szükséges. Az idősek otthonában az elhelyezéshez a jövedelmi feltételnek és az önellátási képesség hiányának együttesen kell fennállni. a) Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körű ellátás) az

ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ezen intézmények közé tartozik 40 az idősek, a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek és valamint a hajléktalanok otthona. 1. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (időskorúaknak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Emellett az a 18. életévét betöltött személy is felvehető az otthonba, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. 2. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú ezen intézményben csak kivételes esetben helyezhető el. Az intézményen belül elkülönítetten kell

megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe és a középsúlyos, illetve a súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. Gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan – a külön jogszabályban foglaltak szerint – biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, öt éves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. A kiskorú ellátását, valamint gyógypedagógiai fejlesztését ellenőrizni kell, melynek keretében a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottság felülvizsgálja a kiskorú fejlődését. A bizottság megküldi az intézmény vezetőjének a felülvizsgálat eredményét tartalmazó értékelését, amit a kiskorú ellátása, fejlesztő foglalkoztatása során figyelembe kell venni. Évente legalább egyszer a kiskorú szüleit, törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a gyermek állapotáról, fejlődéséről, egyéni

fejlesztési tervéről, s biztosítani kell számukra a foglalkozások látogatásának lehetőségét. A nagykorú fogyatékos személyek intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított fogyatékosságának legyen. me