Jogi ismeretek | Büntetőjog » Barna Károly - Büntetőjog

Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel I.: Hamis vád Hatóság félrevezetése I. Hamis vád: - Btk. 233 § (1) Aki a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. (3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. 234. § Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű

munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 235. § Aki a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság előtt szabálysértés, illetőleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. (2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is a hamis vád

elkövetőjének a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja. - védett jogi tárgya az igazságszolgáltatás működése, az egyes ember becsülete - passzív alanya bárki más, élő személy, aki ellen büntetőeljárás indítható  a passzív alanynak az állítás alapján egyedileg meghatározhatónak kell lennie! - elkövetési magatartások: 1. vádolás:  def.: valamely terhelő tény állítása  elég, ha a vád csak az eljárás későbbi szakaszában konkretizálódik személyre  legalábbis hitelt érdemlőnek kell lennie (bűncselekmény alapos gyanúját kelti)  kifejezettnek kell lennie; a puszta lehetőség felvetése nem elegendő 2. koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására való hozatala:  csak tárgyi bizonyítékra lehetséges  lehet hamis bizonyítási eszköz létrehozása vagy meglévő felhasználása  ha a valódi tettes személyére nézve ad valaki koholt

bizonyítékot, az hamis tanúzás!  hatóság tudomására hozás: felhívja a figyelmet az adott eszközre vagy legalábbis úgy helyezi el, hogy mindenképp megtalálja a hatóság - elkövetés helye: bármely hatóság előtt  hatóság: bármely hivatalos személy (bírói gyakorlat), őket a tudomásszerzéstől feljelentési kötelezettség terheli 1 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - alanya bárki lehet (hamis vád elkövethetőségére még a terhelt védekezési szabadsága sem terjed ki) - hamis, ami a valóságtól objektíve eltérő; a bűncselekmény megállapíthatóságához azonban a vádnak objektíve és szubjektíve is hamisnak kell lennie:  objektíve hamis a vád 3 esetben: a. a vádat alkotó tényállítás teljes egészében valótlan b. a bűncselekmény megtörtént, de azt nem a megvádolt követte el c. a bűncselekmény

megtörtént, a vádolt követte el, de van olyan büntethetőséget kizáró ok, amiről a vádoló tud és elhallgatja  szubjektíve hamis a vád, ha arról az elkövető tud (vagy tudnia kellene – negligentia) - szándékosan és gondatlanul is elkövethető  a gondatlanságból nyilvánvalóan csak a negligentia jöhet szóba - csak akkor követhető el, ha az adott eljárás még nem indult meg - csak minősítő körülményre vonatkozó állítás nem valósítja meg - minősített esetek: 1. a büntetőeljárás megindul: közvádas bűncselekmény esetén ha a nyomozást elrendelik vagy a hatóság nyomozati cselekményt foganatosít; magánvádas bűncselekmény esetén ha a bíróság a feleket személyes meghallgatásra idézi 2. a megvádoltat elítélik: a jogerős ítélet értendő ide - privilegizált eset: 235. §  nyomozó hatóság: rendőrség, vám- és pénzügyőrség, határőrség; külföldön a magyar kereskedelmi hajó vagy polgári légi jármű

parancsnoka  nem tartozik ide a munkaviszonnyal vagy szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos fegyelmi felelősség  fegyelmi vétség: amit jogszabály annak nyilvánít - alapügy: ami a hamis vád miatt megindult; befejezésen a jogerős lezárulást kell érteni - hamisság feltárása: csak az állítások valótlanságának feltárását kívánja meg, nem kell a valóság feltárása is - halmazat:  rágalmazással nem állhat halmazatban  rendbelisége a megvádoltak száma szerint alakul  közokirat-hamisítással halmazatban állhat  a hamis tanúzás beleolvad II. Hatóság félrevezetése: - Btk. 237 § Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - amennyiben a 233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. - védett jogi tárgya az igazságszolgáltatás működése -

passzív alanya nincs - alanya bárki lehet - elkövetési magatartás: bejelentés tétele (a hatóságnál)  bejelentés: olyan tényállítás közlése a hatósággal, hogy bűncselekmény történt  ha ez másra vonatkozik, az már hamis vád! - materiális bűncselekmény, eredménye a büntetőeljárás tényleges megindulása kísérlete állapítható meg, ha pl. elutasítják a feljelentést - szándékos bűncselekmény - szubszidiárius 2 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel II.: Hamis tanúzás Hamis tanúzásra felhívás I. Hamis tanúzás: - Btk. 238 § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis

szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje. (4) A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés. (6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. 241. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása a törvénynél fogva

kizárt. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. - védett jogi tárgya az igazságszolgáltatás megfelelő működése - elkövetési magatartások: 1. valótlan tanúvallomás tétele ill a való elhallgatása:  tanú: akinek a bizonyítandó tényről tudomása van; a kihallgatás kezdetén: a. tanúi minőségét közölni kell vele b. tisztázni kell viszonyát az ügy tárgyához, szereplőihez c. tisztázni kell az ügyben való érdekeltségét d. tisztázni kell, van-e mentessége e. közölni kell vele jogait-kötelezettségeit f. figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire ha bármelyik elmarad, az illető nem tanúként tesz vallomást, tehát nem követheti el ezt a bűncselekményt!  valótlan: a vallomás része vagy egésze nem

egyezik meg a tanú által észlelt eseményekkel  a való elhallgatása is csak vallomás során bűncselekmény, és csak akkor, ha egyúttal azt 3 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly a látszatot kelti, hogy mindent elmondott 2. hamis szakvélemény vagy felvilágosítás adása:  csak szakértő követheti el (speciális alanyi kör)  szakvélemény: hatósági eljárásban tett nyilatkozat (tartalma: vizsgálat, lelet és a tulajdonképpeni vélemény)  szaktanácsadó: nyomozási cselekményeknél lehet vagy kell igénybe venni; ha ezt a tevékenységet jogellenesen végzi, minősülhet hamis tanúzásnak vagy hamis vádnak is  elég, ha a szakvélemény vagy felvilágosítás csak részben valótlan 3. hamis fordítás:  akkor hamis, ha tartalma nem felel meg az eredeti nyelvének 4. hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz

szolgáltatása:  ha a cselekmény nem minősül hamis vádnak (koholt bizonyíték)  ’szolgáltatás’: a hatóság tudomására hozatal - lényeges körülmény:  büntetőügyben: a tényállási elemek; az elkövető személye, büntethetősége; büntetés mértékét befolyásoló; eljárásjogi döntés alapjául szolgáló hasonló a fegyelmi és szabálysértési ügyekben is a lényegesség köre  polgári ügy: a kereseti- és az ellenkérelem, valamint a viszontkereset tartalma  minden ügyben: hatáskör, illetékesség eldöntése; bizonyíték eredeti vagy származékos volta; a tanú és a felek viszonya - privilegizált eset: 239. §  fegyelmi eljárás: állami szervek (a közfeladatot ellátó személyek felsorolásánál megnevezettek) és egyéb jogi személyek által folytatott fegyelmi eljárás  egyéb hatósági eljárás: jogalkalmazásra felhatalmazott állami szerv, ha közhatalmi jogosultsággal rendelkezik, és kötelezettség

megállapítására joga van - alanya (elkövetési magatartásonként): 1. a tanú 2. szakértő, szaktanácsadó (itt az egyéni felelősség miatt a társtettesség ki van zárva) 3. tolmács (jeltolmács is!) és fordító 4. bárki - gondatlanul csak büntető vagy polgári ügyben követhető el - büntethetőség kizárása 241. §:  a Be. alapján jogosultak erre  aki egyéb okból megtagadhatja a vallomást, az megvalósítja a bűncselekményt, ha a megtagadás lehetőségére való figyelmeztetés ellenére vallomást tesz és ott hazudik - halmazat:  egy vallomásban, egy ügyre több hamis adat közlése egység  folytatólagosság: ugyanazon eljárás különböző szakaszaiban tett hamis vallomások II. Hamis tanúzásra felhívás: - Btk. 242 § (1) Aki mást büntetőügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. - védett jogi tárgya: mint hamis tanúzás, csak távolibb - passzív alanya csak az egyedileg meghatározott tanúként kihallgatott vagy kihallgatható más személy 4 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - sui generis előkészületi jellegű (felhívás) cselekmény, ami eredménytelen (ha eredményes, akkor az elkövető a hamis tanúzás felbujtója!) - elkövetési magatartás: a rábírni törekvés  befejezett, ha a közlés a címzetthez eljutott  kísérlete elvileg lehetséges - alanya bárki lehet (kivéve a kényszervallatást

elkövető hivatalos személyt, mert az más bűncselekmény) - halmazat:  ugyanazon tanú többszöri ’megkísértése’ egység  rendbeliség tanúnként - célzatos bűncselekmény (előkészület csak célzatos lehet), tehát csak egyenes szándékkal valósítható meg 5 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel III.: Bűnpártolás, az orgazdaság I. Bűnpártolás: - Btk. 244 § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, b) hivatalos személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. - védett jogi tárgya az igazságszolgáltatás zavartalan

működése - elkövetési magatartások: 1. segítségnyújtás a hatóság üldözése előli meneküléshez:  ide minden aktív tevékenység, ami ehhez való segítségnyújtást jelent  a segítséget annak nyújtja, aki az alapbűncselekmény tettese vagy részese  az ún. személyi bűnpártolás körébe tartozik 2. az eljárás sikerének meghiúsítására törekvés:  olyan aktív magatartás, ami objektíve alkalmas a felderítés sikerének megakadályozására  eredményessége közömbös  nem tartik ide a hallgatás megígérése 3. közreműködés a bűncselekményből származó előny biztosításában:  előny: minden olyan változás vagy új helyzet, ami az alapbűncselekmény elkövetése folytán kedvezőbb az elkövetőre nézve, mint az elkövetés előtt  a cselekmény csak akkor tartozik ide, ha az elkövető kizárólag az alapcselekmény elkövetőjének érdekében teszi ezt - alanya bárki lehet, kivéve: 1. az

alapbűncselekmény tettese vagy részese 2. az 1 elkövetési magatartásnál az alapbűncselekmény elkövetőjének hozzátartozója, ha ezt nem haszonszerzés végett vagy hivatalos személyként, eljárása során teszi - csak szándékosan, az eljárás meghiúsítására törekvés célzatossága folytán csak egyenes szándékkal követhető el - elkövetési idő: az alapbűncselekmény elkövetése után (kivételesen a bevégzettség előtt, ha az eredménnyel ez a bűncselekmény nem áll oksági kapcsolatban) - minősített esetek: 1. haszonszerzés végett (célzat – csak egyenes szándékkal!) 2. bizonyos kiemelkedő bűncselekményekhez kapcsolódás: (3) a) 3. hivatalos személy eljárása során 6 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - halmazat:  rendbeliség az alapbűncselekmények és azok elkövetői száma szerint  tárgyi

bűnpártolással az orgazdaság halmazatban nem állhat (speciális); az orgazda magának, de legalábbis nem az alapbűncselekmény elkövetőjének akar hasznot szerezni II. Orgazdaság: - Btk. 326 § (1) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre, b) a szabálysértési értékre üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot nagyobb értékre vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) jelentős értékre, b)

nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre, b) jelentős értékre üzletszerűen követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen jelentős értékre, b) különösen nagy értékre üzletszerűen c) követik el. - védett jogi tárgya a tulajdon, a vagyoni jogok; áttételesen az igazságszolgáltatás zavartalan működése - elkövetési tárgy: (1)-ben felsorolt bűncselekményekből származó idegen, vagyoni értékkel bíró dolog  ide tartozik az a dolog is, ami az eredetileg az adott bűncselekményből származó dolog helyébe lépett (hisz közvetve onnan származik) - járulékos bűncselekmény (feltételezi a felsorolt bűncselekmények valamelyikének előzetes megtörténtét), de megállapíthatóságához nem szükséges az előbűncselekmény elkövetőjének

büntethetősége - elkövetési magatartások: 1. megszerzés:  a dolog tényleges birtokbavétele az orgazda akaratával és tudtával  ide sorolható az alapbűncselekmény elkövetőjével közösen történő elhasználás vagy elfogyasztás is 2. elrejtés:  az elkövető a dolog feletti rendelkezési jogot tényleges birtokbavétel nélkül szerzi meg  lehet időleges birtokbavétel mellett is (pl. a dolog átalakításra kerül az orgazdához) 3. elidegenítésben közreműködés:  minden, a dolog értékesítésére irányuló, ahhoz nyújtott segítség 7 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - alanya bárki lehet, aki az adott dolognak nem tulajdonosa és az alapbűncselekménynek nem elkövetője - célzatos, csak egyenes szándékkal elkövethető bűncselekmény  az elkövetőnek tudnia kell, hogy a dolog a felsorolt bűncselekmények

valamelyikéből származik - a minősítéskor értékként a vagyoni haszonszerzés végett ténylegesen megszerzett stb. dolgok értékét kell figyelembe venni - halmazat:  a gyakorlat szerint mindegy, hány bűncselekmény elkövetőjétől szerez dolgokat az orgazda, azt a folytatólagosság egységébe foglalja a sértett (a tulajdoni viszonyok egésze) azonossága 8 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel IV.: Vesztegetés A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények Befolyással üzérkedés. I. Vesztegetés: - Btk. 250 § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. 251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi. (3) A büntetés

öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. 253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el,

és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el. 9 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly 254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a

jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el. 255/A. § (1) Nem büntethető a 250 § (1)-(2) bekezdésében, a 251 § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a 255 § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott

jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. (2) Nem büntethető a 253. §-ban, 254 §-ban és 255 § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. 1. passzív hivatali vesztegetés (250 §): - védett jogi tárgya a közélet tisztasága - elkövetési magatartások: 1. előny kérése:  a hivatalos személy maga kezdeményezi a vesztegetést  az előny lehet vagyoni, személyes vagy erkölcsi jellegű; gyakorlatilag bármely, a korábbinál kedvezőbb állapot vagyoni előnyként figyelembe vehető a kölcsön vagy hitel folyósítása ill. tartozás elengedése  a hivatalos személy működésével kapcsolatban kell történnie 2. előny vagy annak ígéretének elfogadása 3. egyetértés az előnyt kérővel vagy az elfogadással: 

ekkor 3. személy, de a hivatalos személyre tekintettel kapja vagy kéri az előnyt - tettese csak hivatalos személy lehet; a 3. elkövetési magatartás esetén aki ténylegesen kapja vagy kéri az előnyt, bűnsegéd - csak szándékosan követhető el - minősítő körülmények: 1. vezető beosztás: egy vagy több szervezeti egység irányítása 2. fontosabb ügyben intézkedésre hivatott: a hatáskör alapján 3. más hivatalos személy fontosabb ügyben: az adott ügy sajátosságai szerint bírálandó el 4. hivatali kötelesség megszegése, hatáskör túllépése, hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés Btk. 258/A § 2 kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is 5. bűnszövetség: 137 § 7 bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet 10

Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly 6. üzletszerűség: 137 § 9 üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik - halmazat:  ugyanattól a személytől előnyök elfogadása folytatólagosság  rendbeliség: vesztegetőnként 2. passzív gazdasági vesztegetés vétsége (251 §): - védett jogi tárgya a közélet, a gazdasági-társadalmi kapcsolatok tisztasága - elkövetési magatartások: mint 250. § - alanya: költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szerv dolgozója vagy tagja  költségvetési szervek: központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, Tb. költségvetési szerv, köztestületi költségvetési szerv  gazdálkodó szervezet: Ptk. 685 § c) szerintiek ill

mindazon szervezetek, melyeknek a gazdálkodó tevékenységgel összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni  társadalmi szervezet: olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét - szándékos bűncselekmény - minősített esetek: 1. kötelesség tényleges megszegése 2. fontosabb ügyben kötelezettségszegés 3. bűnszövetség 4. üzletszerűség 3. passzív gazdasági vesztegetés bűntette (252 §): - alanya mint a vétségé, de azon belül is csak az, aki önálló rendelkezésre jogosult (az adott szerv működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait vagy érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet; az is, aki képviseletre jogosult, valamint az is, aki az említett döntéseket lényegesen

befolyásolja, előkészíti)  megállapítható annál az orvosnál, aki előre kéri vagy elfogadja a hálapénzt 4. aktív hivatali vesztegetés (253 §): - védett jogi tárgya a közélet tisztasága - passzív alanya a hivatalos személy ill. az a ’más’, akinél elkövetve ez a hivatalos személyre hat - elkövetési magatartások: 1. előny adása vagy ígérése: az előny nem lehet jelentéktelen és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hivatalos személyt kötelezettségszegésre indítsa 2. felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség nem teljesítése - alanya (1)-(2) esetében bárki, (3)-(4) esetében csak vezető ill. ellenőrzésre vagy felügyeletre jogosított dolgozó ill. gazdálkodó szervezeti tag - szándékos bűncselekmény, de a (3) gondatlanul is elkövethető - minősítő körülmény: (2), ez célzatos (egyenes szándék)! - halmazat: a rendbeliség hivatalos személyenként alakul 5. aktív gazdasági vesztegetés (254 §): - célzatos, csak

egyenes szándékkal követhető el - passzív alany: önálló intézkedésre jogosult dolgozó vagy tag 11 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly 6. 255 §: - védett jogi tárgya a közélet és a hatósági eljárás tisztasága - elkövetési magatartások: 1. jogtalan előny adása 2. jogtalan előny elfogadása - alanya: bírósági vagy más hatósági eljárásban jogokkal és kötelezettségekkel résztvevő nem hivatalos személy (akkor passzív hivatali vesztegetés) - célzatos bűncselekmény, csak egyenes szándékkal követhető el II. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények: - Btk. 258/B § (1) Aki külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a külföldi hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból

követi el. 258/C. § (1) Aki külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt külföldi gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 258/D. § (1) Az a külföldi hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha az előnyért a hivatali kötelességét megszegi, a hatáskörét

túllépi, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban 258/E. § Aki arra hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezés 258/F. § E cím alkalmazásában 1. hk 12 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly 2. külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult. III. Befolyással üzérkedés: - Btk. 256 § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan

előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követi el, bűntett miatt, az ott tett megkülönböztetéshez képest három évig,

illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a közélet tisztasága - elkövetési magatartások: 1. előny kérése 2. előny elfogadása - ha az előnyt hivatalos személyhez való eljuttatás céljával adja az elkövető, 253. § miatt felel akkor is, ha az összeg nem jut el a címzetthez - befolyásolás: tudatos ráhatás a hivatalos személy elhatározására egyébként figyelembe nem vehető szempontok figyelembe vétele céljából - a hivatkozásnak nem kifejezettnek, csak félreérthetetlennek kell lennie - alanya bárki lehet (kivéve az a hivatalos személy, aki a beosztásánál fogva hathat az ügyre) - szándékos bűncselekmény - privilegizált eset: gazdasági befolyással üzérkedés - halmazat:  rendbeliség: ügyenként  a befolyás színlelésével a csalás halmazatban állhat  a hivatali befolyással üzérkedés a csaláshoz képest speciális, alaki halmazatban nem állhatnak 13

Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel V.: Közveszélyokozás Közérdekű üzem működésének megzavarása I. Közveszélyokozás: - Btk. 259 § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő. (4) Aki a

közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. - védett jogi tárgya a személy- és vagyonbiztonság (közbiztonság) - passzív alanya bárki lehet - alanya bárki lehet  aki előidézi a közveszélyt, az elhárítás ill. következmény-elhárítás elkövetéséért külön nem büntetendő (beleolvad) - elkövetési magatartások: 1. közveszély előidézése:  árvíz okozása: ha emiatt meghatározott területet elönt a víz  robbanó, sugárzó ill. más anyag,

energia pusztító hatásának kiváltása  tűz pusztító hatásának kiváltása: gyújtogatás (aktív); akkor megállapítható, ha a tűz már önmagát táplálja és tovább tud terjedni; saját tárgy felgyújtása is büntetendő! 2. közveszély elhárításának akadályozása: aktív tevékenység vagy mulasztás (jogszabályi kötelezettség nem teljesítése) 3. közveszély következménye enyhítésének megakadályozása - az előidézés materiális bűncselekmény, eredménye a közveszély  közveszély: meg nem határozott ill. nagyobb számú ember élete, testi épsége van veszélyben vagy jelentős értékű dolgok megsemmisülése, megrongálódása valószínűsíthető - előkészülete is büntetendő (3)  kísérlet: az elkövetési magatartás tanúsításának megkezdésével - szándékosan és gondatlanul (4) is elkövethető - minősített esetek: 1. bűnszövetségben 2. különösen nagy vagy azt meghaladó vagyoni hátrányt okozva 3. egy

vagy több ember halálát okozva (erre a szándék nem terjedhet ki!) - (6): jogpolitikai érdek 14 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly II. Közérdekű üzem működésének megzavarása: - Btk. 260 § (1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát, vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. - védett jogi tárgya a közérdekű üzemek zavartalan működése - elkövetési tárgy: közérdekű üzem olyan vezetéke vagy berendezése, ami az alaptevékenység végzéséhez szükséges  közmű: olyan termelőegység, ami ipar, mezőgazdaság, lakosság víz-, gáz-, villany-, hőenergia-ellátását biztosítja vagy a lakosság általános kényelmét, egészségét szolgálja  közforgalmú tömegközlekedési üzem: bárki igénybe veheti és nagyszámú utas egyidejű szállítására alkalmas  távközlési üzem: telefon, rádió, tengeralatti kábel stb.  hadianyagot, energiát, üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem - elkövetési magatartás: megzavarás (minden olyan aktív vagy

passzív tevékenység, ami a technikai, technológiai folyamatokat negatívan befolyásolja - materiális bűncselekmény, eredménye a működés jelentős mértékű zavara - alanya bárki lehet - gondatlanságból is elkövethető (3) - minősítő körülmények:  bűnszövetségben  különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva - halmazat:  élet vagy testi épség elleni bűncselekményekkel halmazatban állhat  rongálás eszközcselekménye  a lopással halmazatban állhat  rombolást a célzata (MK alkotmányos rendjének megzavarása) különbözteti meg a 260. §-tól 15 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel VI.: Terrorcselekmény Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése. I. Terrorcselekmény: - Btk. 261 § (1) Aki abból a

célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ

el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek], a testi sértés [170 § (1)-(5) bek], a foglalkozás körében elkövetett szándékos

veszélyeztetés [171. § (3) bek], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek], a hivatalos személy elleni erőszak (229 §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232 §), a 16 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A § (1)-(3) bek.], a fegyvercsempészet (263/B §), a radioaktív anyaggal visszaélés [264 § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C §), a rongálás (324. §) és a rablás (321 §), b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése. - védett jogi tárgya az államok, azok szervei, nemzetközi szervezetek szabad cselekvése, zavartalan működése, a lakosság félelemmentes élete - passzív alanya lehet bármely élő természetes személy ill. a címzett állami szerv vagy nemzetközi szervezet - alanya bárki lehet - elkövetési tárgy lehet: 1. ami ellen a (9) szerinti bűncselekmény irányul 2. más tulajdonát képező jelentős

anyagi javak (2) - elkövetési magatartások: 1. a (9) szerinti bűncselekmények elkövetési magatartásai 2. jelentős anyagi javak hatalomba kerítése követelés kikényszerítésére 3. előkészületi jellegű magatartások terrorista csoportban vagy csoporthoz (5) 4. terrorcselekménnyel való fenyegetés - immateriális bűncselekmény - (1)-(2) esetén az előkészület is büntetendő - (1) kísérlete fogalmilag kizárt: a (9) szerinti bűncselekmények valamelyikének a megadott célzattal történő megkezdésével a terrorcselekmény befejezett - célzatos, csak egyenes szándékkal megvalósítható bűncselekmény - (1)-(2)-höz feljelentési kötelezettség is csatlakozik (8) - (3): a korlátlan enyhítésnek nem feltétele, hogy az abbahagyás önkéntes legyen - alaki halmazatban a (9) szerinti bűncselekményekkel nem állhat II. Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése: -

Btk. 262 § (1) Aki légi jármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, avagy másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével a jármű ellenőrzését magához ragadja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény egy vagy több ember halálát okozza. (3) Aki légi jármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna. - védett jogi

tárgya a közlekedésben résztvevő személyek és vagyontárgyak biztonsága - passzív alanya bármely élő természetes személy lehet - alanya bárki lehet; társtettes, részes a bevégzettséghez kapcsolódhat 17 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - elkövetési tárgyak: 1. légi jármű: bármely szerkezet, melynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása 2. vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, más úszólétesítmény továbbítására szolgáló úszólétesítmény; ez (mint a vasúti és közúti jármű is) csak akkor lehet elkövetési tárgy, ha tömegközlekedésre vagy tömeges áruszállításra alkalmas - elkövetési magatartás: a jármű ellenőrzésének megszerzése - elkövetési módok: 1. erőszak: a vezetők vagy vezető

ellen irányuló, akaratot megtörő jellegű 2. fenyegetés: ide tartozik a más személyek elleni erőszak is 3. öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés: csak akkor ez, ha 1-2 nem állapítható meg - materiális bűncselekmény, eredménye a jármű ellenőrzésének megszerzése - célzatos, csak egyenes szándékkal elkövethető bűncselekmény - minősítő körülmény: ha halált okoz - halmazat:  emberöléssel nem állhat alaki halmazatban  ha azt elkövető a jármű ellenőrzését nem az (1) szerinti módon szerzi meg, az lopásnak vagy jármű önkényes elvételének minősülhet 18 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel VII.: Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel Fegyvercsempészet I. Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel: - Btk. 263/A § (1) Aki a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít,

megszerez, tart vagy forgalomba hoz, b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) b) különös visszaesőként követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, b) vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély

nélkül megszerez vagy tart, c) vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a fegyvercsempészet (263/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C §), b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek a) pont, 175/A § (2) bek. b) pont, 176 § (2) bek b) pont és (3)-(4) bek], a közveszélyokozás [259 § (1)-(3) bek.], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek], a visszaélés radioaktív anyaggal (264 §), c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [321. § (3) bek a)

pont, (4) bek. b)-c) pont, 327 § (3) bek, 343 § (2) bek a) pont, (4)-(5) bek, 355 § (2) bek. a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek c) pont] - védett jogi tárgya a lőfegyver felhasználása, forgalmazása - elkövetési tárgyak: 1. lőfegyver: tűzfegyver ill olyan légfegyver, amiből 7,5 Joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki 2. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, ami lövedéket, lőszert és gyúlelegyet tartalmaz - az elkövetési magatartások 3 csoportba oszthatók: 1. engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás, forgalomba hozatal  az engedélyt a rendőrség adja ki és vonja vissza  engedélyköteles: gyártás, forgalmazás, megszerzés, tartás, export, import, transzport, javítás, hatástalanítás 2. készítésre, tartásra, megszerzésre, kereskedelemre vonatkozó engedély túllépése  készítés: gyártás, készre

szerelés, más kaliberűvé alakítás  megszerzés: birtokbavétel viszonylag hosszabb időre 19 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly  tartás: hosszabb idejű birtoklás (vagy elrejtés); ha a készítés vagy a megszerzés jogszerű, azokba a tartás beleolvad  forgalomba hozatal: bármely kereskedői magatartás tanúsítása, akár ingyenesen is 3. engedéllyel tartott fegyver vagy lőszer engedéllyel nem rendelkezőnek átadása  átadás: végleges vagy hosszabb időre történő átengedés - immateriális bűncselekmény - alanya bárki lehet akinek : a. (1) esetében nincs engedélye b. (2) esetében van engedélye; itt társtettes nem lehet (az engedély személyhez kötött) - szándékos bűncselekmény - minősítő körülmények: 1. üzletszerűen 2. bűnszövetségben 3. különös visszaesőként - privilegizált eset: (4) - halmazat:

 egy vagy több időben egy vagy több fegyverre: természetes egység  akkor is halmazatban áll élet-testi épség elleni bűncselekményekkel, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel és a vagyon elleni bűncselekményekkel, ha a fegyveres elkövetés azoknak minősítő körülménye II. Fegyvercsempészet: - Btk. 263/B § (1) Aki lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag, robbantószer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) b) különös visszaesőként követi el, tíz

évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (263/A. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek a) pont, 175/A § (2) bek. b) pont, 176 § (2) bek b) pont és (3)-(4) bek], a közveszélyokozás [259 § (1)-(3) bek.], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek], a visszaélés radioaktív anyaggal (264 §), c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [321. §

(3) bek a) pont, (4) bek. b)-c) pont, 327 § (3) bek, 343 § (2) bek a) pont, (4)-(5) bek, 355 § (2) bek. a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek c) pont] 20 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly (5) Aki fegyvercsempészetre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a veszélyes anyagok és eszközök határon átmenő forgalmának ellenőrizhetősége - elkövetési tárgyak: 1. lőfegyver 2. lőszer 3. robbanóanyag: minden olyan mesterségesen létrehozott anyag, melyből megfelelő ráhatás következményeként rövid idő alatt pusztító hatást kiváltó energia szabadul fel 4. robbantószer: olyan eszköz, amely a robbanóanyag felrobbantására (az energiafelszabadítási folyamatok

beindítására) szolgál - elkövetési magatartások: 1. behozatal 2. kivitel 3. átszállítás - alanya bárki lehet - csak akkor bűncselekmény, ha engedély nélkül ill. az engedély kereteinek túllépésével követik el az adott cselekményeket! - előkészülete is büntetendő (5) - kísérleti szak: 1. határállomáson a valótlan nyilatkozat kitöltésével 2. zöldhatáron a határ átlépésével - szándékos bűncselekmény - minősítő körülmények: 1. üzletszerűen 2. bűnszövetségben 3. különös visszaesőként 21 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel VIII.: Közösség elleni izgatás Nemzeti jelkép megsértése I. Közösség elleni izgatás: - Btk. 269 § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a személyek csoportjainak előítélettől mentes megítélése, a velük kapcsolatos közhangulat - közvetlen tárgya: 1. a magyar nemzet 2. valamely nemzeti, etnikai, vallási csoport: a. nemzeti vagy etnikai kisebbség: minden olyan, MK területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzése, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul b. faji csoport: az egységes emberi fajon belül az emberek antropológiai sajátosságai alapján megkülönböztethető csoportok c. vallási csoport: az azonos hitelveket vallók összessége d. lakossági csoport: bármely ismérv

szerint elkülönült személyösszesség - elkövetési magatartás a gyűlöletre uszítás  uszítás: olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át  szóban (kísérlete nincs) és írásban (ennek elvileg kísérlete is lehet) elkövethető - elkövetés helye: nagy nyilvánosság előtt Btk. 137 § 12 nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzététele útján történő elkövetését is érteni kell - immateriális bűncselekmény - alanya bárki lehet II. Nemzeti jelkép megsértése - Btk. 269/A § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. - védett jogi tárgya MK jelképeinek tiszteletben tartása - alanya bárki lehet - elkövetési tárgy lehet MK zászlaja, Himnusza, címere - elkövetési magatartások: 1. lealacsonyító kifejezés használata: csak verbálisan követhető el 2. ’más ilyen cselekmény’: bármi, ami a nemzeti jelképekhez fűződő nemzeti önérzetet sérti - szubszidiárius bűncselekmény - elkövetés helye: nagy nyilvánosság előtt 22 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel IX.: Rémhírterjesztés Közveszéllyel fenyegetés I. Rémhírterjesztés: - Btk. 270 § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet

követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a köznyugalom - elkövetési tárgya nincs - alanya bárki lehet (verbális elkövetésnél mindenki önálló tettes) - elkövetési magatartás: valótlan (vagy való, de elferdített) tény állítása vagy híresztelése, ami alkalmas a köznyugalom megzavarására  tényállítás: közlés arról, hogy a múltban létezett vagy a jelenben létezik egy jelenség vagy történés  híresztelés: a mások által tett tényállítás továbbítása - a cselekménynek a megállapíthatósághoz alkalmasnak kell lennie nagyobb csoportban zavar vagy nyugtalanság keltésére (de nem kell ennek be is következnie!) - szóban (kísérlete kizárt) és írásban is elkövethető - immateriális bűncselekmény - halmazat:  egy alkalommal több valótlan tény állítása egység  ugyanazon tényállítások egységes akaratelhatározással, rövid időközönként megtétele

folytatólagosság II. Közveszéllyel fenyegetés: - Btk. 270/A § (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. - védett jogi tárgya a nyugodt közhangulat - elkövetési tárgya nincs - alany bárki lehet - elkövetési tárgy: olyan tény állítása, mely:  a köznyugalom megzavarására objektíve alkalmas (a polgárok széles körét érinti és valósága esetén helyzetüket hátrányosan

befolyásolná), és  valótlan (semmilyen valóságalapja nincs), valamint  közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére vonatkozik - elkövetési hely: más előtt - immateriális bűncselekmény - szóban (kísérlete kizárt) és írásban is elkövethető - minősítő körülmények: 1. radioaktív anyaggal fenyegetve 2. a köznyugalmat súlyosan megzavarva (materiális elem) 23 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel X.: Garázdaság I. Garázdaság: - Btk. 271 § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. - védett jogi tárgya a köznyugalom - elkövetési tárgya bármely dolog lehet - elkövetési magatartás: kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása  kihívó közösségellenesség ill. erőszakosság: elkövetési mód  az erőszak dolog vagy személy ellen is irányulhat - a cselekménynek objektíve alkalmasnak kell lennie másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére - minősítő körülmények: 1. csoportosan: Btk 137 § 13 csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt 2. a köznyugalmat súlyosan megzavarva: materiális elem, az emberek nagy számát érintő megbotránkozást vagy riadalmat jelenti - kitiltás mellékbüntetés is lehetséges - szubszidiárius bűncselekmény - halmazat:  nem súlyosabban

büntetendő testi sértéssel vagy rongálással valódi alaki halmazatban állhat  a tettleges becsületsértés beleolvad a garázdaságba  csekélyebb (szabálysértési) dolog elleni erőszak beleolvad 24 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XI.: Közokirat-hamisítás I. Közokirat-hamisítás: - Btk. 274 § (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló

előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő. 275. § Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a közokiratokba vetett közbizalom - e-követési tárgy: közokirat; ilyen: a. olyan okirat, melyet hatóság a jogszabály által megszabott alakban, hatáskörében eljárva állít ki b. amit jogszabály annak nyilvánít c. közokiratról hatóság vagy hatóság ellenőrzése mellett, más szerv által készített felvétel és másolat d. a közokiratról a megőrzésére hivatott

személy által vagy ellenőrzése mellett készített másolat e. a közokiratnak a kiállító vagy az őrzésre hivatott szerv által, felvétel alapján készített kiadványa - halmazat:  ha az intellektuális közokirat-hamisításhoz az elkövető egy hamis magánokiratot használ fel, az beleolvad  halmazatban állhat a közokirattal visszaéléssel  ha ugyanazon okiratra (1) a)-b) is megvalósul, a b) beleolvad a)-ba felbomlik az egység és a b) alapján felel az elkövető, ha a) már elévült 1. nem hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás: - alanya bármely, nem hivatalos személy lehet - elkövetési magatartások: 1. hamis közokirat készítése vagy közokirat tartalmának meghamisítása:  készítés: addig még nem létezett, valódinak látszó ’közokirat’ létrehozása; minősége lényegtelen, de az eredeti közokirat alakiságaival rendelkeznie kell  meghamisítás: létező, jogszerűen kiállított közokirat

tartalmának jogszerűtlen megváltoztatása 2. hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználása:  aktív magatartás; pusztán a közokirat tartása és a rá történő hivatkozás nem elég 3. intellektuális közokirat-hamisítás (1) c)  a közokirat valódi, tartalma azonban az elkövető cselekménye miatt hamis  csak akkor valósul meg, ha az adat stb. valótlanságáról a kiállító nem tud (ha tud róla, az 25 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, melynek az adatot szolgáltató bűnsegéde) - készítés, meghamisítás, felhasználás előkészülete is büntetendő (2) - intellektuális közokirat-hamisítás gondatlanul is elkövethető 2. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás: - alanya hivatalos hatáskörében eljáró hivatalos

személy ill. más állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldöző hatóságának külön törvény alapján Magyarországon eljáró tagja - elkövetési magatartások: 1. hamis közokirat készítése (mást jelöl meg kiállítóként) vagy közokirat tartalmának meghamisítása 2. lényeges tényt (= aminek jogi relevanciája van) hamisan foglal az általa készített közokiratba - elkövetési mód: a hivatali hatáskörrel visszaélve 26 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XII.: Magánokirat-hamisítás Visszaélés okirattal Egyedi azonosító jel meghamisítása. I. Magánokirat-hamisítás: - Btk. 276 § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a magánokiratokba vetett bizalom - elkövetési tárgya a magánokirat:  magánokirat: minden olyan okirat, amelyet jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására állítottak ki és nem közokirat. Ilyenek pl: a. kiállító saját kezűleg írja és aláírja b. két tanú aláírással igazolja a nem saját kezűleg írt dokumentum aláírását c. a kiállító aláírását bíró/közjegyző hitelesítette d. gazdálkodó szervezet üzleti körében szabályszerűen kiállított és aláírt okirat e. ügyvéd/jogtanácsos az általa készített okiratot szabályszerűen ellenjegyzi f. ide tartozik pl a MÁV arcképes igazolvány ill szabadjegy is! () - elkövetési magatartás a felhasználás (joghatás kiváltására vagy előidézésére) . immateriális bűncselekmény - alanya bárki lehet - halmazat:  perben hamis magánokirat

felhasználása hamis tanúzás lesz  folytatólagos a bűncselekmény, ha ugyanazon jogviszonyból származó ugyanazon jogra több hamis magánokiratot is felhasználnak  csalással akkor is halmazatban áll, ha annak eszköze ill. annak leplezésére követik el II. Visszaélés okirattal: - Btk. 277 § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. - védett jogi tárgya az okiratok használhatósága és biztonsága - elkövetési

magatartások (mind jogtalanul, beleegyezés nélkül más okiratára): 1. megszerzés: birtokba vétel, relatíve hosszabb időre 2. megsemmisítése: elpusztítás vagy használhatatlanná tétel 3. megrongálás: az okirat állagának a gondolati tartalom csorbításával járó megsértése 4. eltitkolás: az okiratnak a jogosult előli végleges/ideiglenes elvonása/eltagadása - a beleegyezést akkor is hiányzónak kell tekinteni, ha azt az elkövető megtévesztéssel stb. szerezte meg - alanya bárki lehet, aki az adott okiratnak nem kizárólagos tulajdonosa - szándékos bűncselekmény, a magánokirattal visszaélés azonban célzatosságára figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el - halmazat: rendbeliség az okiratok száma szerint  bírói gyakorlat: lopás vagy rablás esetén, ha az elkövetési tárgy táska vagy tárca, legalább eshetőleges szándék kiterjed az esetleg bennük levő okiratok megszerzésére is, tehát halmazat lehet 27

Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly III. Egyedi azonosító jel meghamisítása: - Btk. 277/A § (1) Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el. (3) hk. - védett jogi tárgya az ingók azonosíthatósága, az erre szolgáló jelzések védelme - elkövetési tárgy: egyedi azonosító jel Btké. 25/A § A Btk 277/A §-ának alkalmazása szempontjából egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy

rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. - alanya bárki lehet - elkövetési magatartások: 1. eltávolítás: fizikailag megszünteti a jelet 2. egyéb módon meghamisítás: bármely megváltoztatás 3. megszerzés: hamis, hamisított vagy egyedi azonosító jellel nem rendelkező dolgot 4. felhasználás: ugyanilyen (3) dologé, joghatás kiváltására alkalmas tevékenység - minősítő körülmények: 1. üzletszerűen 2. bűnszövetségben - halmazat: lopás, rablás, közokirat-hamisítás, orgazdaság lehet halmazatban 28 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XIII.: Visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal. I. Visszaélés

kábítószerrel: - Btk. 282 § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (3) Aki a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. 282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében követik el. (3) A büntetés

öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (4) Aki a) az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig, b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. 282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt,

előállít, megszerez, tart, az 29 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, b) ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, c) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a) a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre, b) a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, illetve hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki az

ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (7) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés, illetve a (3) bekezdés b) pontja esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. 282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben

követik el. (4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (5) Ha a bűncselekményt a kábítószerfüggő személy csekély mennyiségre követi el, a büntetés vétség miatt a) az (1) vagy a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, b) a (3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. 283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek a) pont], b)-d) e) az a kábítószerfüggő személy, aki 30 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly 1.

jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek és (5) bek a) pont], 2. f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben - kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. - védett jogi tárgya az állampolgárok egészsége - elkövetési tárgy a kábítószer; az ilyennek minősülő anyagokat nemzetközi dokumentumok ill. az Eütv. melléklete sorolják fel  vs.: ehhez volt értelmező rendelkezés a Btk 286/A § (2)

is (év elején vett BTK-ban még benne is van, és a könyvben is), de azt az 54/2004. sz ABH 2005 V 31-el megsemmisíti! - elkövetési magatartások 4 nagy típusba sorolhatók: 1. fogyasztói jellegű magatartások:  termesztés: bizonyos, kábítószer előállítására alkalmas növényeké  előállítás: olyan művelet, melynek közvetlen eredménye a kábítószer előállítása  megszerzés: mástól való birtokbavétel (a találás is)  tartás: folyamatos, hosszabb idejű birtoklás; előző három cselekmény valamelyike szükségszerűen megelőzi  behozatal, kivitel, átvitel 2. forgalmazó jellegű magatartások:  kínálás: más konkrét személynek az átvételre való eredménytelen felhívása  átadás: ha a megkínált átveszi a kábítószert; más cselekmény valósul meg, ha ezt több személynek vagy üzletszerűen végzi az átadó vagy átvevő  forgalomba hozatal: több személynek juttatás (akár egyetlen személyen

keresztül is)  kereskedés: minden, a terjesztést elősegítő cselekmény (csomagolástól a szállításig); ez rendszeres és haszonszerzésre irányul) 3. sui generis bűnsegédi és előkészületi jellegű magatartások (anyagi eszközök szolgáltatása stb.) 4. segítségnyújtás és rábírni törekvés - alanya lehet: 1. 282 §, 282/A §, 282/B § (2) b): bárki, aki nem kábítószerfüggő 2. 282/B § (kivéve: (2) b)): bármely felnőtt korú 3. 282/C §: kábítószerfüggők - immateriális bűncselekmény - a fogyasztói és forgalmazói típusú cselekmények előkészülete is büntetendő egy speciális alanyi kör(kábítószerfüggők) kivételével - nem lehet kísérlete a tartásnak, a behozatalnak, kivitelnek, átvitelnek és a szóbeli kínálásnak - minősített esetek: 1. a nem kábítószerfüggő elkövető fogyasztó/forgalmazói magatartásaihoz: a. bűnszövetség b. kábítószerfüggő felhasználása c. jelentős mennyiségű kábítószer

(Btké 23 §; csekély mennyiség 20X-osa ill más szempont) d. 18 életévét be nem töltött személy felhasználása 2. nem kábítószerfüggő személy forgalmazói magatartásaihoz: 31 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly a. hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy e minőségének felhasználásával b. fegyveres erők, rendvédelmi szervek, bv-szervezet létesítményében c. oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén vagy közvetlen közelében 3. kábítószerfüggő elkövető fogyasztói/forgalmazói magatartásaihoz: a. üzletszerűen b. bűnszövetségben c. jelentős mennyiségű kábítószerre - a kábítószer mennyisége: a különböző magatartások vagy cselekmények mennyiségeinek tiszta hatóanyagainak összege lesz a mennyiségi adat -

privilegizált eset: csekély mennyiségű kábítószerre (Btké. 23 §) elkövetés - halmazat:  ugyanazon elkövető által folyamatosan elkövetett egy vagy több cselekmény ill. magatartás természetes egység  enyhébb cselekményei a súlyosabbakba beleolvadnak  a megszerzés érdekében kifejtett vagyon elleni bűncselekményekkel és magánokirat-hamisítással halmazatban áll II. Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal: - Btk. 283/A § (1) Aki nemzetközi szerződés végrehajtására kiadott jogszabályban a kábítószer tiltott előállításához használt vegyi anyagként meghatározott anyagot előállít, megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz, azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, úgyszintén, aki jogszabályi előírás megszegésével ilyen anyagot átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető, aki - mielőtt a

kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a cselekményét a hatóság előtt felfedi, az előállított, megszerzett, tartott vagy az ország területére behozott dolgokat a hatóságnak átadja, illetőleg a más részére átadott, valamint a felhasznált, forgalomba vagy kereskedelembe hozott, az ország területén átvitt, vagy az országból kivitt anyag tekintetében lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását. - védett jogi tárgya az állampolgárok egészsége - elkövetési tárgy: nk. szerződés végrehajtására kiadott jogszabály szerint kábítószer tiltott előállításához használt anyag Btk. 286/A § (3) A 283/A § alkalmazásában kábítószer tiltott előállításához használt vegyi anyagon az 1998. évi L törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok

tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 12 Cikkének végrehajtására kiadott, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló jogszabályban meghatározott anyagot kell érteni. - elkövetési magatartások: előállítás, megszerzés, tartás, felhasználás, forgalomba hozatal, kereskedés, behozatal, kivitel, átvitel, átadás - immateriális bűncselekmény - alanya bárki lehet 32 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XIV.: Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése I. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése: - Btk. 288 § (1) Aki a) a központi költségvetésből, a helyi önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján, b)

külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, avagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétől eltérően használ fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgyszintén az, aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszá-molási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. - védett jogi tárgya az állami ill. nemzetközi szervezeti támogatások törvényes rendje - elkövetési tárgyak 2 csoportba sorolhatók: 1. a központi

költségvetésből, helyi önkormányzati költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból jogszabály alapján nyújtott pénzügyi támogatás vagy más előny 2. külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatás vagy más gazdasági előny de!: EU-ból származó támogatásra elkövetés nem ezt, hanem 314. § szerinti Európai Közösségek költségvetését károsító bűntett megállapítását alapozza meg - elkövetési magatartások: 1. pénz stb megszerzése: 2 módon lehet a. valótlan nyilatkozat megtétele b. valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználása 2. céltól eltérő felhasználás miatt visszafizetendő céljellegű támogatás vissza nem fizetése 3. elszámolási vagy számadási kötelezettség körében valótlan nyilatkozat tétele ill valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználása - Btké.: max 50000 forintig nem bűncselekmény (de nem is

szabálysértés!) - alanya bárki lehet - szándékos bűncselekmény; de az (1) ill. (2) 2 fordulata a célzatra tekintettel csak egyenes szándékkal valósítható meg - (1) materiális bűncselekmény (megszerez)  kísérlet: a nyilatkozat tételétől vagy az okirat felhasználásától - annyi rendbeli, ahány érdemi döntés születik a pénz stb. folyósításáról/nyújtásáról - halmazat:  ugyanarra a támogatási formára több eljárásban való elkövetés (ha nem folytatólagosság egysége) homogén anyagi halmazat  okirat-hamisítással alaki halmazatban nem állhat (eszközcselekménye)  a csaláshoz képest speciális bűncselekmény, alaki halmazatuk nem lehetséges  az adócsalás ehhez képest speciális bűncselekmény, alaki halmazatuk nem lehetséges  a csempészet ehhez képest speciális bűncselekmény, ha a nyújtott előny vámkedvezmény vagy vámmentesség, tehát akkor alaki halmazatban nem állhatnak 33 Büntetőjog IV.

2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XV.: Csődbűntett Hitelező jogtalan előnyben részesítése I. Csődbűntett: - Btk. 290 § (1) Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, b) színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az

(1) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (3) Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (5) Aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a

csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. - védett jogi tárgya: a hitelezői érdekek - a keretdiszpozíciót a Csődtörvény (1991. évi XLIX tv) tölti ki  adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előre láthatóan nem tudja teljesíteni  hitelező: akinek jogerős, végrehajtható hatósági határozata van követeléséről csődben az is, akinek le nem járt, de elismert követelése van felszámolásban az, akinek pénzkövetelése vagy vagyoni követelése van és azt a felszámoló nyilvántartásba vette - elkövetési tárgy: az adósnak a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyona (amit a számviteli tv. befektetett vagy forgóeszköznek minősít) - elkövetési magatartások: 1. fedezet elvonásával, a hitelezők kielégítésének meghiúsulásával járó csődbűntett: a. elrejtés:

eltűnik a vagyon a nyilvántartásokból b. eltitkolás: a vagyon be sem kerül a nyilvántartásokba c. megrongálás: bármely értékcsökkentő károsítás d. megsemmisítés e. használhatatlanná tétel: ha a dolog akár csak időlegesen is alkalmatlanná válik a rendeltetésszerű használatra f. színlelt ügylet kötése (Ptk szerint kell az ügyletet megítélni) g. kétes követelés (vitatott jogalap ill bizonytalan behajthatóság) elismerése h. ésszerű gazdálkodással ellentétben veszteséges üzletbe kezd vagy azt folytatja 34 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly i. az ésszerű gazdálkodással ellentétesen vagyonát más módon (a vállalkozás keretein kívül) ténylegesen vagy színleg csökkenti 2. felszámolás eredményének meghiúsulásával járó csődbűntett: a. jogszabály által előírt beszámolási, leltárkészítési vagy

egyéb tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése - a felszámolás eredményének meghiúsulása objektív: a mulasztás miatt a bíróságnak nincs meg minden információja az eljáráshoz - elkövetés ideje: (6)  a fizetésképtelenség nem feltétlenül csak s csőd- vagy felszámolási eljárás megindulása után következik be; fizetésképtelen (csődtv.): a. nem vitatott tartozást esedékességétől 60 napon belül nem egyenlíti ki b. a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt c. fizetési kötelezettségét csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette  (3): akár már a fizetésképtelenség előtt elkövethető - materiális bűncselekmény, eredménye a hitelező(k) kielégítésének részbeni/egészbeni meghiúsulása - (1), (3) minősítő körülménye, ha a bűncselekmény a gazdasági életben súlyos következménnyel jár - alanya lehet: Btk. 291/A § (1) A 290 és a 291 §-ban meghatározott bűncselekményt

tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. (2) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.  ide tartozik a szervezeten belül az, akit erre feljogosítottak; a szervezeten kívül pedig a vagyonfelügyelő (csődben), a felszámoló vagy a végelszámoló - halmazat:  rendbeliség: a csőd stb. alatt álló gazdálkodó szervezetek száma szerint  egyed részcselekményei között nem állhat fenn folytatólagosság  ha ugyanazon cégnél mindhárom alakzat megvalósul, a súlyosabb felemészti a többit  a tartozás fedezetének elvonásához (297. §) képest az (1) speciális II. Hitelező

jogtalan előnyben részesítése: - Btk. 291 § (1) Aki a fizetésképtelenségének tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára jogtalan előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. - védett jogi tárgya a hitelezők biztonsága - elkövetési tárgy: a fizetésképtelen adós gazdálkodó szervezet vagyona - elkövetési magatartás: jogos hitelezői igénynek a sorrend megkerülésével való kielégítése - fizetésképtelenség tudatában: feltételez egy már bekövetkezett fizetésképtelenséget (elkövetési idő) - materiális bűncselekmény, eredmény: bizonyos jogos hitelezői igény(ek) kielégítése részben/egészben meghiúsul - alanya mint 290. § 35

Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag - halmazat:  rendbeliség a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma szerint  azonos adós tekintetében a csődbűntettel halmazatban nem állhat 36 Kidolgozó: Barna Károly Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XVI.: Tartozás fedezetének elvonása Hitelezési csalás Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény. I. Tartozás fedezetének elvonása: - Btk. 297 § (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig

kiegyenlítik. - védett jogi tárgya a hitelezők biztonsága - elkövetési tárgya: gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló, erre konkrétan lekötött vagyon  csak szerződés vagy jogszabály alapján  vagyon: dolgok, jogok és követelések, üzletrészek - elkövetési magatartás: a meghatározott vagyon elvonása úgy, hogy az alkalmas a tartozás kiegyenlítésének részben/egészben való meghiúsítására - materiális bűncselekmény, eredménye a tartozás kiegyenlítésének részbeni/egészbeni meghiúsulása - halmazat:  rendbeliség a fedezettel biztosított hitelszerződések száma szerint  ha az elkövető egy bizonyos vagyont részenként von el, az természetes egység  csődbűntettbe 297. § beleolvad  a csalás ehhez képest speciális, alaki halmazatban nem állhatnak - (2): mindegy, hogy ki teljesít! II. Hitelezési csalás: - Btk. 297/A § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó

hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a hitelezők biztonsága - elkövetési tárgy: valótlan tartalmú okirat - elkövetési magatartás: a valótlan tartalmú okirat joghatás kiváltására irányuló felhasználása - hitel: Ptk. szerint - alanya bárki lehet - célzatos bűncselekmény, csak egyenes szándékkal valósítható meg - halmazat:  rendbeliség a hitelszerződések száma ill. az adott hitelszerződés megváltoztatásának (ha ahhoz is felhasznált ilyen okiratot) száma szerint  alakilag hamis okirat felhasználása esetén okirat-hamisítással állhat halmazatban  csalással nem állhat alaki halmazatban III. Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény: - Btk. 300/C § (1) Aki számítástechnikai

rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki a) számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, 37 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy

pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki jogtalan haszonszerzés végett a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz. - védett jogi tárgya a számítástechnika megfelelő működése és az ehhez

kapcsolódó gazdasági érdekek - elkövetési tárgy: számítástechnikai rendszer Btk. 300/F § A 300/C § és a 300/E § alkalmazásában számítástechnikai rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége. - elkövetési magatartások: 1. jogosulatlan belépés vagy bent maradás 2. adat jogosulatlan megváltoztatása, törlése, hozzáférhetetlenné tétele számítástechnikai adat: információk, tények, fogalmak olyan formában való megjelenése, mely számítástechnikai feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak a számítástechnikai rendszer által való végrehajtását jelenti 3. számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza (számítógépes csalás) 4. jogtalan haszonszerzés végett az előző két magatartás vagy csak „sima” adatbevitel (jogtalan: más,

mások megtévesztésével károkozásra irányul) - alanya bárki lehet - szándékos bűncselekmény, de a (3) célzatára tekintettel csak egyenes szándékkal valósítható meg - (2)-83) materiális, (1) immateriális bűncselekmény - minősítő körülmények: jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős kár okozása 38 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XVII.: Pénzmosás I. Pénzmosás: - Btk. 303 § (1) Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a)

üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (3) Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. (5) Az (1) bekezdés szerinti dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az

értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. - védett jogi tárgya a (szervezett) bűnözés felderíthetősége - elkövetési tárgy:

szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolog - elkövetési magatartás: felhasználás - célzatos, csak egyenes szándékkal megvalósítható bűncselekmény gondatlanságból is elkövethető: 303/A. §, de csak a más által elkövetett bűncselekményből származó dologra - alanya bárki lehet - minősített esetek:  üzletszerűen  különösen nagy vagy azt meghaladó értékre  pénzügyi intézmény: hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás  befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező rt. vagy fióktelep 39 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly  befektetési vállalkozás: értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő és értékpapír-befektetési társaság  elszámolóház: tőzsdén és azon kívül megkötött pénz- és tőkepiaci

ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet - (3): sui generis előkészületi jellegű bűncselekmény - a pénzmosáshoz bejelentési kötelezettség is kapcsolódik, melynek elmulasztása bűncselekmény! 40 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XVIII.: A pénz- és bélyeghamisítás I. Pénzhamisítás: - Btk. 304 § (1) Aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást a)

különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre követik el. (4) Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a pénzforgalom biztonsága, az ebbe vetett bizalom - elkövetési tárgya a pénz Btké. 24 § (1) A Btk 304-306 §-ának alkalmazása szempontjából pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy (2) A papírpénzzel azonos megítélés alá esik a) az állam által kibocsátott értékpapír, b) a kötvény, letéti jegy,

a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, a csekk és az utazási csekk, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza. (3) A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Külföldi pénz alatt az eurót is érteni kell  a hamis pénznek minimálisan is alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamely valós pénznek tűnjön, bármely silány minőségben is (tehát legalább az alaki jegyei meglegyenek) - elkövetési magatartások: 1. pénz forgalomba hozatal céljából való utánzása vagy meghamisítása:  célzatos, csak egyenes szándékkal megvalósítható  utánzás: a valódiról másolat készítése (új példány keletkezik) Btk. 305 § a) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levő pénz látszatát

keltse  meghamisítás: valódi, létező pénz meghamisítása (új példány nem keletkezik) Btk. 305 § b) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá a pénz nemesfémtartalmának csökkentését is. 2. hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatal céljából való megszerzése, behozatala, kivitele, átvitele  célzatos, csak egyenes szándékkal  megszerzés: tényleges birtokbavétel; találás csak akkor tartozik ide,. ha az elkövető felismeri a pénz hamis voltát és forgalomba hozza 3. hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatala: minden olyan cselekmény, melynek 41 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly révén más felhasználhatja  eshetőleges szándékkal is elkövethető

- előkészülete is büntetendő (4) - alanya bárki lehet - minősítő körülmények:  különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre  bűnszövetségben - privilegizált eset: (3)  váltópénz: az ország hivatalos pénzegységénél kisebb névértékű pénz - halmazat:  ugyanarra a pénzre csak az egyik magatartás állapítható meg; több megvalósítása esetén a megállapítási sorrend: a)-b)-c), mert a későbbi büntetlen utócselekmény  több hamisítványra azonos alkalommal elkövetése valamely magatartásnak természetes egység  folytatólagosság lehetséges  a csaláshoz képest speciális bűncselekmény, alaki halmazatban nem állhatnak  ha a hamisítvány nem minősül pénznek, meg kell vizsgálni, nem magánokirat-hamisítás-e a cselekmény II. Bélyeghamisítás: - Btk. 307 § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget mint valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz, vagy felhasznál. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű bélyegre, b) bűnszövetségben követik el. (4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bélyeghamisítást kisebb, vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el. 308. § (1) A 307 § alkalmazásában forgalomba hozáson a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást, meghamisításon pedig a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell. (2) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül. - védett jogi tárgya a bélyegforgalom biztonsága, az

ebbe vetett bizalom - elkövetési tárgya a bélyeg Btké. 25 § (1) A Btk 307-308 §-ainak alkalmazása szempontjából bélyeg: a) postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, b) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, c) az adó bizonyítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy, d) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét. (2) A büntetőjogi védelem az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt bélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került

vagy onnan már kivonták. 42 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - elkövetési magatartások: mint a pénzhamisításnál, de bűncselekmény a felhasználás céljából való utánzás, megszerzés és meghamisítás is  a felhasználás is bűncselekmény (felhasználás: rendeltetésszerű használat) 43 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XIX.: Alaptőke vagy törzstőke csorbítása Valótlan érték megjelölése I. Alaptőke vagy törzstőke csorbítása: - Btk. 298/B § A részvénytársaság, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. - védett jogi tárgya a gazdasági élet biztonsága - elkövetési tárgyak: 1. alaptőke: rt-nél van, az összes részvény névértékeinek összege 2. törzstőke: kft-nél, az egyes tagok törzsbetéteinek összessége - elkövetési magatartás: az alaptőke vagy törzstőke jogtalan elvonása részben vagy egészben  a rendes gazdasági forgalom adott esetben jogszerűen is felemésztheti az alaptőkét vagy a törzstőkét! - materiális bűncselekmény, eredménye az alaptőke vagy a törzstőke részbeni vagy teljes elvonása - tettese csak vezető tisztségviselő (kft.: ügyvezető, rt: igazgatóság) - halmazat:  rendbeliség az érintett társaságok száma szerint  vagyon elleni bűncselekmény beleolvad, míg annak nem súlyosabb a büntetési tétele (abban az esetben a 298/B. § szerinti cselekmény olvad bele a vagyon ellenibe)  csődbűntettel ugyanígy II. Valótlan érték megjelölése: - Btk. 298/C § (1) Aki közreműködik abban,

hogy a gazdasági társaság részére szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás (nem pénzbeli betét) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéknél, ha pedig a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapította meg, a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél magasabb értéken jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) szolgáltatott, az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékét a társasági szerződésben a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél alacsonyabb értéken jelöljék meg. - védett jogi tárgya a gazdasági élet, a forgalom, a hitelezők biztonsága - elkövetési tárgya az

apport (bevitt dolog vagy vagoni jogosultság)  túlértékelni tilos; állami vagy államháztartási alrendszeri vagyont alulértékelni is  a könyvvizsgálói értékelés csak akkor kötelező, ha a társaságnál amúgy is működik könyvvizsgáló - elkövetési idő: a társasági szerződés megkötése vagy módosítása - elkövetési magatartás: közreműködés abban, hogy a tagok vagy a könyvvizsgáló által megállapított apport-értéknél többet (vagy (2) esetében akár kevesebbet) írjanak be a társasági szerződésbe - tettese a társaság bármely tagja ill. az alapításnál vagy bevitelnél közreműködő más személy lehet - halmazat:  rendbeliség a társasági szerződések száma szerint  okirat-hamisítással halmazatban állhat  csalással halmazatban állhat 44 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly  hanyag

vagy hűtlen kezeléssel alaki halmazatban nem állhat; azt kell megállapítani, amelyik súlyosabban büntetendő 45 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XX.: Adó- és társadalombiztosítási csalás I. Adó- és társadalombiztosítási csalás: - Btk. 310 § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári

tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb mértékben csökken. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege jelentős mértékben csökken. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási

járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. b) hk. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási

járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti. - védett jogi tárgya az államháztartás bevételeinek védelme - elkövetési tárgyak: 1. adó: Btké 26 § A Btk 310 §-ának alkalmazása szempontjából adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá – a Btk 310-310/B §-ában nem említett – külön törvényben vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatok fedezetére előírt közteherfizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. 2. járulékok: tb-, baleseti-, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék 3. magán-nyugdíjpénztári tagdíj - elkövetési magatartások: 1. a bevétel összegének csökkentése: az adómegállapítás során 2. a megállapított összeg behajtásának jelentős késleltetése vagy megakadályozása - materiális

bűncselekmény, eredménye a csökkentés, a behajtás késése vagy meghiúsulása - elkövetés helye: valamely, ezek befizetésére/beszedésére kijelölt hatság előtt - alanya bárki lehet, aki adó stb. fizetésére kötelezett 46 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - szándékos bűncselekmény, (5) azonban célzatára tekintettel csak egyenes szándékkal valósítható meg - Btké.: 50000 forint alatt nem bűncselekmény, de nem is szabálysértés! - minősített esetek:  nagyobb összegre  jelentős összegre  különösen nagy, vagy ezt meghaladó összegre - (6) csak (1)-re vonatkozik, (2)-(5)-re nem! - halmazat:  rendbeliség adónemenként/járulékonként és évenként  magánokirat-hamisítással halmazatban állhat  ha nem a befizetés marad el, hanem kifizetés történik a csaló javára, az nem ezt, hanem 318. § szerinti

csalás megállapítását eredményezi! 47 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXI.: Csempészet és vámorgazdaság I. Csempészet és vámorgazdaság: - Btk. 312 § (1) Aki a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet), b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság), vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) jelentős értékű vámárura, d) kulturális javak körébe tartozó

tárgyra követik el. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) különösen nagy értékű vámárura, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) különösen jelentős értékű vámárura, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura. c) követik el. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában a) vámáru alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4 cikk 8 pontja szerinti nem közösségi áruk fogalmát, b) vámteher alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4 cikk 9 pontja szerinti vámtartozás, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI.

törvény 1 §-a (3) bekezdésének 12 pontja szerinti nem közösségi adók és díjak fogalmat kell érteni. - védett jogi tárgya a határon átmenő áruk forgalmának ellenőrzése, a vám megfizetése 1. csempészet: - elkövetési tárgya a vámáru 8nem közösségi áru) - alanya bárki lehet - elkövetési magatartások: 1. vámáru elvonása a vámellenőrzés alól:  külföldre kivitt vagy onnan behozott (EU nem külföld!) árut vámellenőrzés alá kell vonni akkor is, ha az nem vámköteles  ide tartozik minden olyan magatartás, ami a vámkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek kijátszása folytán az ellenőrzést részben vagy egészben meghiúsítja 2. vámteher vagy vámbiztosíték megállapítása, beszedése szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan nyilatkozat tétele  vámteher: vámtartozás (fizetendő vámok) és a nem közösségi díjak, terhek 48 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás

Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly  vámbiztosíték: a vám megfizetésének biztosítására; lehet kötelező vagy a vámhatóság által mérlegelési jogkörében előírt 2. vámorgazdaság: - elkövetési tárgya a csempészett vámáru - elkövetési magatartások: az elkövetési tárgy megszerzése, elrejtése, elidegenítésében közreműködés - tettese az lehet, aki az adott áru csempészésének nem elkövetője - halmazat:  magánokirat-hamisítással halmazatban állhat  nem valósulhat meg 310. § (5), mert az adót itt még meg sem állapították  alaki halmazatban adó- és társadalombiztosítási csalással ill. jövedékkel visszaéléssel nem állhat  ha a csempészett vámáru jövedéki termék, megszerzése jövedéki orgazdaságnak minősül; a jövedéki orgazdaság a vámorgazdasághoz képest speciális, alaki halmazatban nem állhatnak 49 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév

tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXII.: Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása I. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás: - Btk. 313/B § (1) Aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. (3) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő. -

védett jogi tárgya a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök forgalmának biztonsága - alanya bárki lehet - elkövetési tárgyak: 1. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: bankkártya, elektronikus pénzeszköz, csekk, váltó 2. ’kereskedői kártya’: a kibocsátó árujának/szolgáltatásának ellenértéke megfizetésére alkalmas - elkövetési magatartások: 1. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghamisítása: eredetileg szabályosan kiállított eszköz megváltoztatása, manipulálása, amitől annak felhasználási feltételei megváltoznak 2. hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készítése: új eszköz létrehozása; ennek az adott funkció gyakorlására alkalmasnak kell lennie - a bűncselekmény az előállítással/megváltoztatással befejezett - előkészülete is büntetendő (3) - célzatos (felhasználás), csak egyenes szándékkal elkövethető bűncselekmény  felhasználás: a készpénz-helyettesítő fizetési

funkció gyakorlása - halmazat:  rendbeliség az eszközök száma szerint, kivéve: ugyanazon bankszámlaszerződés keretei között több eszköz létrehozás természetes vagy folytatólagos egység lehet  313/c. §-nak nem szükségszerű eszközcselekmény, valóságos halmazatban állhatnak  magánokirat-hamisítással alaki halmazatban nem állhat 50 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXIII.: Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés I. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés: - Btk. 313/C § (1) Aki a) hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál, b) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál, c) a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő

fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés kisebb kárt okoz, vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a) bűnszövetségben, b) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (7) Aki a) olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, b) hamis vagy meghamisított, illetve az

a) pontban meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (8) A (2)-(7) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. - védett jogi tárgya a bankszámla-tulajdonosok biztonsága 51 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - elkövetési tárgy: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, mely a. hamis, hamisított vagy b. valódi, de

jogosulatlanul használt, vagy c. a vagy b szerinti kereskedői kártya - elkövetési magatartások 2 csoportba oszthatóak: 1. felhasználás vagy elfogadás:  jogtalan haszonszerzés végett hamis vagy hamisított kp-helyettesítő fizetési eszköz felhasználása; felhasználás: a készpénz-helyettesítő funkció gyakorlása  valódi eszköz jogosulatlan felhasználása: a bankkártya magánokirat, de mivel nincs saját értéke, ezért nem lehet lopás, sikkasztás stb. tárgya jogosulatlan a felhasználás akkor is, ha a beleegyezést megtévesztéssel stb. szerezték meg  hamis, hamisított vagy jogosulatlanul használt eszköz elfogadása fizetésnél: csak akkor bűncselekmény, ha az elfogadó tud ilyen minőségéről - materiális bűncselekmény, eredménye a kár - alanya bárki lehet - a felhasználás egyenes szándékot feltételez (tehát eshetőleges szándékkal az nem követhető el), az elfogadás eshetőleges szándék mellett is tényállásszerű

lehet - halmazat:  rendbeliség a megkárosítottak száma ill. a kártyák száma szerint; egység azonban egy bankszámlaszerződéshez több csekk kiállítása  313/B. §-szal alaki halmazatban nem állhat  csaláshoz képest speciális bűncselekmény, alaki halmazatuk nem lehetséges vs.: ha automatánál használja fel az elkövető az eszközt, géppel szemben csalás meg sem valósulhat 2. forgalmazás:  jogtalan megszerzés: csak azt, ami nem kizárólagosan az elkövető tulajdona  (7) b): megszerzés: relatíve tartós birtokbavétel; a találás nem tényállásszerű átadás: az eszköz az elkövetőtől különböző személy birtokába kerül - ez immateriális bűncselekmény - alanya bárki lehet, aki az eszköznek nem kizárólagos tulajdonosa - alternatív bűncselekmény, mely alaki halmazatban semmivel nem állhat! - halmazat:  rendbeliség az eszközök száma szerint  egy bankszámlához, egy szerződéshez stb. tartozó több eszközre

megvalósítás egységet alkot 52 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXIV.: A dolog, a kár, a vagyoni hátrány fogalma és jelentősége a vagyon elleni bűncselekmények esetében. Az értékhatárok megnevezése, összegszerűsége és jelentősége a vagyon elleni bűncselekmények minősítése szempontjából. I. Fogalmak és azok jelentősége: 1. dolog: - Ptk. szerinti dolog (94 §) + a Btk kiterjesztő rendelkezése (333 § 1) Ptk. 94 § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet (2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. Btk. 333 § E fejezet alkalmazásában 1. dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot

megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja 2. kár, vagyoni hátrány: - Btk. 137 § 5 kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny 3. jelentőségük: - a materiális bűncselekmények (vagy olyan bűncselekmények, ahol materiális minősítő körülmény van) súly mérhető vele - biz. értékhatár alatt egyes bűncselekmények szabálysértések, mások pedig egyáltalán nem büntetendőek II. Értékhatárok és jelentőségük: - Btk. 138/A § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel csökkenésé-nek összege

a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg, d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad. - jelentősége: ált. ezek határozzák meg a cselekmény tárgyi súlyát 53 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXV.: Vagyon elleni bűncselekményeknél – az értékhatártól függetlenül jelentkező – leggyakoribb minősítő körülmények (üzletszerűség, bűnszövetség) A minősítő körülmények szerepe az értékhatárok szerinti minősítés szempontjából. A különös visszaesés jelentősége a vagyon elleni

bűncselekményeknél. I. Üzletszerűség: - def.: Btk 137 § 9 üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik - szerepe:  BK. 104: az üzletszerűség önmagában még nem foglalja egységbe az azonos vagy hasonló cselekményeket, ahhoz kell még az alábbi feltételek valamelyike: a. folytatólagosság b. az üzletszerűség az alaptényállás eleme c. az elkövetési magatartás folyamatos jellegű  BK. 109: üzletszerűség szempontjából hasonló jellegű csoport (ami a vagyon ellenieket érinti): számítógépes csalás, adó- és társadalombiztosítási csalás, bankkártyával visszaélés, lopás, sikkasztás, csalás, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság és vásárlók megkárosítása hasonlítanak abban, hogy a vagyoni viszonyokat haszonszerzési céllal támadják ezekből csak a rablás, kifosztás, zsarolás tényállásaiban nem

önálló minősítő elem az üzletszerűség - szerepe: értékhatárok szerinti minősítésben az üzletszerűség általában egy kategóriával „feljebb tolja” a minősítést II. Bűnszövetség: - Btk. 137 § 7 bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elköve-tését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet - szerepe mint az üzletszerűségé III. Különös visszaesés: - Btk. 137 § 15 különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el - Btk. 333 § 4 a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények. - minősítő körülmény volt több vagyon elleni bűncselekménynél, mára azonban már ezeket hatályon kívül helyezték, így legfeljebb büntetés-kiszabási szempont lehet 54 Büntetőjog IV.

2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXVI.: Szándékos vagyon elleni bűncselekmények megnevezése, melyeknek szabálysértési alakzata is van Melyek azok a vagyon elleni bűncselekmények, amelyek gondatlan bűnösséggel valósulnak meg? Materiális és immateriális vagyon elleni bűncselekmények. I. Szabálysértési alakzattal is rendelkező vagyon elleni bűncselekmények: - lopás, sikkasztása, jogtalan elsajátítás, orgazdaság: max. 10000 Ft értékig - csalás, rongálás: max. 10000 Ft kárig - hűtlen kezelés: max. 10000 Ft vagyoni hátrányig II. Gondatlansággal megvalósuló vagyon elleni bűncselekmények: - hanyag kezelés (320. §) - szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok gondatlanságból elkövetett megsértésének vétsége 329/A. § (4) III. Materiális vagyon elleni bűncselekmények: - csalás - hűtlen kezelés - hanyag kezelés -

zsarolás - rongálás - 329. § (1) a) szerinti bitorlás - szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése - iparjogvédelmi jogok megsértése - hitelsértés IV.: Immateriális vagyon elleni bűncselekmények: - lopás - sikkasztás - rablás - kifosztás - jogtalan elsajátítás - orgazdaság - jármű önkényes elvétele - vásárlók megkárosítása - 329. § (1) b) szerinti bitorlás - szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása - jogkezelési adat meghamisítása 55 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXVII.: Lopás I. Lopás: - Btk. 316 § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást

kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal, e) hk. f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. (3) hk. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére

szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) hk. követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) hk. követik el. - védett jogi tárgya a tulajdonjog 56 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004;

órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - elkövetési tárgya az ingó, értékkel rendelkező, idegen dolog  érték: az elkövetés időpontjában meglévő, pénzben kifejezett forgalmi érték  idegen: nem az elkövető tulajdonában lévő dolog (amit azonban nem csak a tulajdonostól lehet ellopni!) nem elhagyott, uratlan dolog az, ami tévedésből vagy figyelmetlenségből került ki a tulajdonos birtokából és fennáll annak a lehetősége, hogy ismét birtokba vegye; ilyen különösen Ptk. 129 § (2) alapján a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben ill. közforgalmú közlekedési vállalat szállítási eszközén felejtett dolog - elkövetési magatartás az elvétel; ennek mibenlétét 3 elmélet magyarázza: 1. contrectatio (elmozdítási) elmélet: a dolog elmozdítása, más helyre helyezése megvalósítja a bűncselekményt 2. ablatio (elviteli) elmélet: a dolognak az elkövetés helyéről való

elvitele valósítja meg a bűncselekményt 3. apprehensio (elvételi, birtokbavételi) elmélet: az elkövetési magatartás lényege a birtokbavétel, melynek két mozzanata van: a. a dolog kikerül a birtokos tényleges rendelkezési köréből b. a dolog az elkövető tényleges birtokába kerül a magyar Btk. ezt az elméletet vallja; ha az elkövető csak az első mozzanatot hajtja végre, kísérlet állapítható meg - alanya bárki lehet, kivéve: a. tulajdonos vagy jogszerű birtokos b. akihez a dolog véletlenül vagy tévedésből került c. aki a dolgot találta - célzatos bűncselekmény, csak egyenes szándékkal követhető el - eltulajdonítás: a dolog feletti teljes uralom gyakorlása - minősítő körülmények: a tényállás alapvetően érték szerint kategorizál (szabálysértési értékhatár 10000 Ft), amit befolyásolnak más körülmények ill. speciális elkövetési tárgyak:  bűnszövetségben  közveszély színhelyén  üzletszerűen (vö.

Tétel XXV:!)  dolog elleni erőszakkal: ide tartozik a lopás érdekében bármely fizikai akadály leküzdése; 2 fajtája van: a. betöréses lopás: helyiségbe vagy ahhoz tartozó helyre erőszakkal való bemenetel b. zártöréses lopás: a dolog megőrzésére szolgáló készülék vagy zár feltörése dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás az is, ha az elkövető a megőrzésre szolgáló zárat vagy készüléket a helyszínről elvive töri fel; a tényleges feltörésig kísérlet valósul meg rongálással alaki halmazatban a lopás csak akkor állhat, ha az nem a lopás eszközcselekménye ill. a rongálás büntetési tétele súlyosabban büntetendő, mint a lopás dolog elleni erőszakkal minősítve; ekkor a rongálás a lopás dolog elleni erőszak minősítés nélküli esetével áll halmazatban  helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult tudta és beleegyezése nélküli bemenetel helyiség (bírói gyakorlat):

valamennyi oldalról fallal körülhatárolt és tetővel ellátott építmény, mely emberek lakásául, összejövetelére, munkavégzésre, állatok elhelyezésére, dolgok őrzésére, tárolására szolgál, ha oda befér egy ember a minősítő körülmény megállapíthatóságához magának a bemenetelnek is már a lopás céljából kell megvalósulnia  hamis vagy lopott kulcs használatával: hamis az álkulcs, másolt kulcs és egyéb eszköz lopott a jogszerűtlenül birtokba vett eredeti kulcs 57 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly  lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére ez csak huzamosabb együttlakás esetén állapítható meg!  zsebtolvajlás útján: ha a sértett közvetlen testi közeléből veszi el a dolgot az elkövető  másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát

kihasználva  temető: valamely település igazgatási határán belüli, kegyeleti ill. egészségügyi rendeltetésű terület, amit temetésre vagy hamvak elhelyezésére használnak vagy használnak  temetkezési emlékhely: temetőn kívüli, elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgáló hely  halott emlékére rendelt tárgy: csak hosszabb ideig ilyen funkciójú tárgyak, virág például nem - a bűncselekmény rendbelisége a sértettek száma szerint alakul 58 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXVIII.: Sikkasztás I. Sikkasztás: - Btk. 317 § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást

kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a)

a sikkasztást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. - védett jogi tárgya a tulajdonjog - elkövetési tárgy: idegen, ingó, értékkel rendelkező és az elkövetőre bízott dolog  a helyettesíthető dolog sorsa 2 módon alakulhat rábízásnál: a. ugyanabból ugyanannyit kell visszaadni – a sajátjával összekeverheti az átvevő, a lényeg az, hogy ugyanolyan mennyiséget és minőséget tudjon visszaadni b. ha az előző módon való kezelést kizárták, egyedileg meghatározott dolognak minősül és ugyanazt kell visszaadni, pl. a pénztár (abból a pénztáros csak a megbízó által előírt okból és módon vehet ki pénzt – fizetni ált.)  a rábízás időtartama általában közömbös, pillanatnyi átadás azonban nem minősül rábízásnak - elkövetési magatartások: 1. jogtalan eltulajdonítás: kell a tényleges

eltulajdonítás (jogosult kizárása a tulajdonjog gyakorlásából és a jogosítottat megillető tulajdonosi részjogosítványok tényleges gyakorlása) 59 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly 2. a dologgal sajátként rendelkezés: jogtalanul és időlegesen gyakorolja a tulajdonost megillető rendelkezési jogot - tettese csak az lehet, akire a dolgot rábízták; részese bárki lehet - minősített esetei a lopáséhoz hasonlóan épülnek fel - halmazat:  rendbeliség sértettenként  hűtlen kezeléssel ill. magánokirat-hamisítással halmazatban állhat 60 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXIX.: Csalás Tőkebefektetési csalás I. Csalás: - Btk. 318 § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt,

vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen d) hk. követik el. (3) hk. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában

meghatározott módon c) hk. követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) hk. követik el. - védett jogi tárgya a vagyoni jog - elkövetési tárgy: bármely vagyontárgy vagy vagyoni jogviszony - elkövetési magatartások: 1. tévedésbe ejtés: az elkövető a valótlant valóként tünteti fel, és emiatt a megtévesztett tudatában téves képzetek alakulnak ki csak aktív magatartással követhető el károkozásra alkalmasnak kell lennie 2. tévedésben tartás: az elkövető magatartásától függetlenül létező tévedés el nem oszlatása vagy megerősítése az el nem oszlatás passzív magatartás, mely csak akkor bűncselekmény, ha az elkövetőnek jogi kötelessége a felvilágosítás - a bűncselekménynek 2 fázisa van: 1. tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás 2. kár

okozása: ezt a megtévesztett személy maga valósítja meg a megtévesztés miatt! - materiális bűncselekmény, eredménye a kár -alanya bárki lehet 61 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - célzatos (’jogtalan haszonszerzés végett’), csak egyenes szándékkal megvalósítható bűncselekmény - minősített esetei a lopás módjára épülnek fel, de az érték helyett a kár nagyságára figyelemmel - halmazat:  rendbelisége a sértettek száma szerint alakul  a végrehajtása során megvalósított magánokirat-hamisítással halmazatban állhat II. Tőkebefektetési csalás: - Btk. 299/B § Aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. - védett jogi tárgya a gazdasági élet rendje - elkövetési tárgy: gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére vonatkozó valótlan adat  adat: valami megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény  vagyoni helyzetre vonatkozó: minden, a gazdálkodás eredményével vagy eredménytelenségével összefüggésbe hozható adat  arra a (tőkebefektetést vagy tőkeemelést kívülállók számára is lehetővé tevő) gazdasági társaságra kell vonatkoznia, amelyik a bűncselekménnyel érintett  vagyoni helyzet: a jelenlegi vagyon és a jövőbeni kilátások - elkövetési magatartások (a valótlan adattal kapcsolatban): 1. közlés: saját ismeret alapján elmondás, átadás 2. híresztelés: más forrásból származó adat elmondása, átadása 3. adat elhallgatása során: a közlés vagy híresztelés során - materiális bűncselekmény, eredménye a tőkebefektetés vagy tőkeemelés - rábírás: eredményes

felhívás (a sikertelen felhívás kísérletet valósít meg) -alanya bárki lehet - passzív alanya: mások, min. 2 befektető - halmazat:  a rendbeliség a befektetéssel érintett gazdálkodó szervezetek száma szerint alakul  csalással nem állhat alaki halmazatban; mindaddig a tőkebefektetési csalást kell megállapítani, ameddig a csalás nem büntetendő súlyosabban (akkor azt)  magánokirattal alaki halmazatban állhat 62 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXX.: Hűtlen kezelés Hanyag kezelés I. Hűtlen kezelés: - Btk. 319 § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni

hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. - védett jogi tárgy: a vagyoni jogok - elkövetési tárgy: az elkövető kezelésére bízott idegen vagyon  idegen: ami nem az elkövető tulajdonában vagy birtokában  vagyon: adott személy vagyoni jogainak összessége - elkövetési magatartás: a vagyonkezelői kötelezettség (elvárható szakértelem és gondosság tanúsítása, rendes gazdálkodás, a vagyon lehetőség szerinti gyarapítása) megszegése  mindig a konkrét eset körülményeit vizsgálva lehet megállapítani 

a megengedett kockázatvállalás a bűncselekményt nem valósítja meg!  aktív vagy passzív magatartással is megvalósítható - materiális bűncselekmény, eredménye a vagyoni hátrány - tettese bárki lehet, akit idegen dolog kezelésével bíztak meg - halmazat:  rendbelisége az elkövetőre bízott vagyonok száma szerint alakul  a vagyonból való lopás, sikkasztás, csalás mellett halmazatban a hűtlen kezelés nem állapítható meg II. Hanyag kezelés: - Btk. 320 § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt

meghaladó vagyoni hátrányt okoz. - védett jogi tárgy: a vagyoni jogok - elkövetési tárgy: a törvény alapján kezelt vagy felügyelt idegen vagyon  felügyelet: mások vagyonkezelői tevékenysége feletti ellenőrzés vagy irányítás  törvény alapján: ha a törvény az elkövető jogait-kötelezettségeit is pontosan meghatározza, nem elég csupán annak kimondása, hogy ő a vagyonkezelő - elkövetési magatartások: 1. kötelezettség megszegése 2. kötelezettség elhanyagolása: csak mulasztás, az elkövető nem tesz meg minden tőle elvárhatót a vagyonkezelés vagy felügyelet körében (törvényi kötelezettsége ellenére) - materiális bűncselekmény, eredménye a vagyoni hátrány 63 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - tettese bárki lehet, akit idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével törvény alapján bíztak meg (a

megfelelően részletes törvényi szabályozás mellett, l. fent!) - csak gondatlanul megvalósítható bűncselekmény - 50000 Ft vagy az alatti vagyoni hátrány okozása esetén nem bűncselekmény, de nem is szabálysértés (Btké. 27 §) 64 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXXI.: Rablás I. Rablás: - Btk. 321 § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt

évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy köz--feladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan, c) fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során, követik el. - védett jogi tárgya a tulajdon ill. a személyi v

cselekvési szabadság - az (1) összetett, a (2) összefoglalt bűncselekmény - elkövetési tárgy: idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog - elkövetési magatartások: kétfordulatú cselekmény: 1. kényszerítés: a. erőszak alkalmazása: személy elleni, akaratot bénító erőszak b. élet vagy testi épség elleni, közvetlen fenyegetés, akaratot bénító jellegű c. öntudatlan állapotba helyezés: ha ezt az elkövető aktívan előidézi d. védekezésre képtelen állapotba helyezés 2. a dolog elvétele:  a (2) szerinti bűncselekménynél megfordul a sorrend: először a dolog elvétele következik, majd erőszak vagy minősített fenyegetés  tettenérés: elvitel közben ill. folyamatos (megszakítás nélküli) szemmel tartás mellett üldözés során - alanya bárki lehet - célzatos, csak egyenes szándék mellett megvalósítható bűncselekmény - minősített esetek: (3)-(4)  fegyveresen: Btk. 137 § 4 a) fegyveresen követi el a

bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el  csoportosan: Btk. 137 § 13 csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt; a bírói gyakorlat szerint a helyszínen jelenlévők számítanak 65 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly - halmazat:  annyi rendbeli, ahány személy tulajdonát sérti vs.: több helyszínen és időben, ugyanazon jogi személy ellen, de több természetes személylyel szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmazva elkövetés annyi rendbeli, ahányszor megvalósítják  könnyű testi sértéssel nem, súlyos testi sértéssel már állhat alaki halmazatban  ha az erőszak miatt a

sértett meghal, ha a szándék erre is kiterjedt, csak 166. § (2) b)-t állapítjuk meg; ha a halál gondatlan, 166. § (4) vagy 170 § (5) és rablás halmazata ha az emberölés a bűncselekmény leplezésére irányul, 166. § (2) c) és rablás halmazatát kell megállapítani 66 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXXII.: Kifosztás I. Kifosztás: - Btk. 322 § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b)

bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. - védett jogi tárgya: a tulajdoni viszonyok és s cselekvési szabadság - elkövetési tárgy: idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog - elkövetési magatartások: 1. dolog elvétele evégből lerészegített személytől:  lerészegítés (eszközcselekmény), majd az idegen dolog elvétele (célcselekmény) a lerészegítés aktív magatartás: olyan mértékű ivásra ösztönzés, hogy a sértett ittassá váljon 2. dolog elvétele az elkövető által más bűncselekmény során alkalmazott erőszak vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől  az előcselekmény során alkalmazott erőszak vagy minősített fenyegetés hatása alatt akkor áll a sértett, ha

emiatt nem képes a dolog elvételét megakadályozni - alanya bárki lehet - célzatos, csak egyenes szándék mellett tényállásszerű bűncselekmény 67 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXXIII.: Zsarolás Önbíráskodás I. Zsarolás: - Btk. 323 § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. (3) hk. - védett jogi tárgya: a

vagyoni jogok és a cselekvési szabadság - elkövetési magatartása 2 mozzanatból áll: 1. kényszerítés 2. a kényszerített személy vagyoni joghatású cselekményt tesz vagy nem tesz vagy eltűri, hogy vele szemben ilyet tanúsítsanak; ez időben akár el is különülhet a kényszerítéstől - elkövetési mód: 1. erőszakkal (akaratot hajlító vagy bénító erőszak) 2. fenyegetés: Btk 138 § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen - materiális bűncselekmény, eredménye a kár - alanya bárki lehet (akár saját dolog átadásának ilyen kikényszerítése is megalapozza a bűncselekményt) - célzatos, csak egyenes szándékkal elkövethető bűncselekmény - halmazat:  rendbelisége a sértettek száma szerint alakul  ha az élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetés közvetlen, és dolog

átadására vagy átvételére irányul, az rablást valósít meg!  a hivatalos személy által elkövetett zsarolás hivatali visszaéléssel alaki halmazatban nem állapítható meg  az önbíráskodástól a célzat különbözteti meg (az a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítésére irányul) II. Önbíráskodás: - Btk. 273 § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. - védett jogi tárgya a jogérvényesítés törvényes módjához fűződő társadalmi érdek - elkövetési magatartása a kényszerítés - elkövetési mód: erőszak (személy elleni, akaratot

hajlító vagy megtörő) vagy fenyegetés - materiális bűncselekmény, eredménye pszichés (a passzív alany tesz, nem tesz vagy eltűr valamit) - alanya bárki lehet - célzatos, csak egyenes szándékkal megvalósítható bűncselekmény 68 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXXIV.: Rongálás Jogtalan elsajátítás I. Rongálás: - Btk. 324 § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el. (3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a) nagyobb kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe

tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás a) jelentős kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés

öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz. - védett jogi tárgya a vagyontárgy - elkövetési tárgya az idegen vagyontárgy (értékkel bíró ingó vagy ingatlan)  közös tulajdonban álló dologra is elkövethető  lopott dolog megsemmisítése, megrongálása az elkövető által büntetlen utócselekmény - elkövetési magatartások: 1. megsemmisítés: az állag fizikai megszüntetése, amiből eredeti állapotba a dolog nem állítható vissza 2. megrongálás: az állag olyan károsítása, melytől a dolog értéke csökken (de nem megsemmisítés) - materiális bűncselekmény, eredménye a kár - alanya bárki lehet, aki nem az adott vagyontárgy kizárólagos birtokosa - minősítő körülmények (2)-(5)  régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggésükben találhatók, és amelyet a Hivatal

nyilvántartásba vett - halmazat:  rendbelisége a sértettek száma szerint alakul  alaki halmazatban nem állhat olyan bűncselekménnyel, melynek tényállása a rongálást szükségszerűen tartalmazza 69 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly  garázdaság és rongálás alaki halmazata akkor lehetséges, ha a rongálási cselekmény nem büntetendő súlyosabban a garázdaságnál II. Jogtalan elsajátítás: - Btk. 325 § (1) Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő (2) A büntetés két évig terjedő

szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. - védett jogi tárgya a tulajdonjog - elkövetési tárgy: idegen, értékkel rendelkező olyan dolog, mely: a. talált: jogszerű birtokosa elvesztette b. elveszett: a jogosított akaratán kívül került ki az uralmából és ő erről nem tud (csak a birtokló testi közelségéből kikerült dolog lehet ilyen) c. véletlenül kerül az elkövetőhöz: a birtokosváltozás akarattól, tudatos cselekménytől függetlenül történt d. tévedésből az elkövetőhöz került: tudatos, de mindkettejük (birtokos és elkövető) tévedésén alapuló átadás ha az átvevő nincs tévedésben, akkor ez csalás, ha jogi kötelezettsége a másik tévedésének eloszlatása - elkövetési magatartások: 1. eltulajdonítás: a dologgal tulajdonosként való rendelkezés 2. átadási vagy visszaadási kötelezettség 8 napon belüli nem teljesítése: tiszta mulasztásos

bűncselekmény átadható a dolog a találás helye szerint önkormányzati szerv ill. rendőrség felé - alanya bárki lehet (aki talál stb.) - 10000 Ft vagy az alatti értékre csak szabálysértés valósul meg 70 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXXV.: Jármű önkényes elvétele I. Jármű önkényes elvétele: - Btk. 327 § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés,

ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. - védett jogi tárgya a birtoklás vagy használat zavartalansága - elkövetési tárgya az idegen, gépi meghajtású jármű  gépi meghajtású: valamely energiaforrás által hajtott erőgép  nem gépi meghajtású idegen jármű elvétele szabálysértést valósít meg - elkövetési magatartások: 1. elvétel: mint a lopásnál, de ez ideiglenes elvétel! 2. jogtalan használat: rendeltetésszerű használatot jelent  rábízott járműnél az elvétel hiányzik vs.: a rábízott dologgal beleegyezés nélkül rendelkező személy sikkasztást követ el a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő igénybevétel hűtlen kezelést valósít meg - alanya bárki lehet  nem elkövető, aki utasként ül be a járműbe a jogtalan elsajátítást elkövető mellé - szándékos bűncselekmény, az elvétel azonban – célzatára figyelemmel – csak egyenes

szándék mellett tényállásszerű - (2): az erőszaknak személy elleninek kell lennie - halmazat:  a rendbeliség a járművek száma szerint alakul  az ellopott jármű jogtalan használata büntetlen utócselekmény 71 Büntetőjog IV. 2004/2005 II félév tételsor – kidolgozás Forrás: Büntetőjog Különös rész, Bp. 2004; órai anyag Kidolgozó: Barna Károly Tétel XXXVI.: Bitorlás I. Bitorlás: - Btk. 329 § (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, a formatervezési minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás. - védett jogi tárgya: a sértett vagyoni jogai és a szellemi alkotáshoz, annak érvényesítéséhez fűződő személyiségi jog - elkövetési tárgy: szellemi alkotás (2):  irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás  találmány: minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható  használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetének vagy részének elrendezésére vonatkozó megoldás, ha az új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható  formatervezési minta: minden új és egyéni jellegű formatervezési minta minta: valamely termék részének vagy egészének megjelenése, amit a külső jellegzetességek eredményeznek  mikroelektronikai

félvezető termék topográfiája: mikroelektronikai félvezető termék elemeinek (amelyek közül legalább egy aktív elem) és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeni elrendezése, vagy egy gyártásra szánt termékhez készített ilyen térbeli elrendezés  újítás: gazdálkodó szervezetnél új, annak előnnyel járó műszaki vagy szervezeti megoldás - elkövetési magatartások: 1. más szellemi alkotásának sajátként feltüntetése: akkor is megállapítható, ha közösen készítették, de az elkövető teljesen a sajátjaként tünteti fel  ez materiális bűncselekmény, eredménye a vagyoni hátrány 2. szellemi alkotás hasznosításának függővé tétele az alábbiak valamelyikétől:  a díjból, haszonból, nyereségből részesedés  jogosultkénti feltüntetés  ezeknek elkövetési módja is van: munkakörrel, tisztséggel vagy tagsággal való visszaélés - alanya az 1. elkövetési magatartás

esetén bárki lehet, a 2 elkövetési magatartásnál az, akinek gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörénél, tisztségénél, tagságánál fogva fogva kötelezettsége a szellemi alkotásokkal kapcsolatos ügyintézés vagy döntés - halmazat:  rendbelisége a sértettek száma szerint alakul  speciális a hivatali visszaéléshez, vesztegetéshez, befolyással üzérkedéshez, zsaroláshoz képest, így alaki halmazatban ezekkel nem állhat 72