Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Európai Közösségek Kereskedelmi Joga I

Európai Közösségek Kereskedelmi Joga 1. Inotai - alapító atyák: Jean Monnet, Robert Schuman, de Gasperi, Adenauer - acquis Communautaire: az EK szabályrendszere I. Az Európai Közösségek intézményrendszere és jogforrásai 1. § Az Európai Közösségek létrejöttének elõzményei - európai egység gondolata: Római Bir; Nagy Károly Bir-a; N-R-i Bir - XIX. sz végére: nemzetállamok Eu-ja alakul ki - 2. VH után: újra megjelenik az egység gondolata - alap: pol-i megfontolások, politikai célok (“finalité politique”) - háború megakadályozása, fõleg Németo. és Frao között  történelmi kiegyezés Németo és Frao között (EK legvitathatatlanabb eredménye) - szovjet terjeszkedés megakadályozása Ny-Eu egysége révén - globális kihívások (pol-i és gazd-i egység kell a versenyképességhez) - egység fogalmát illetõen vita: 1. nemzetek feletti Eu (egységes, federális szerkezetû Eu szupracionális struktúrával) 2. nemzetek Eu-ja (alap:

kormányközi együttmûködés, konföderációs szerkezet) - fejlõdés: a két koncepció kompromisszuma - 1946: Churchill Európai Egyesült Államok létrehozását sürgeti - 1949: Európa Tanács létrehozása (ny-eu-i államok hozzák létre, nem sok eredménnyel) - 1952: Európai Védelmi Közösség létrehozásáról szóló szerzõdés (1954: francia elutasítás; ok: USA túl erõszakosan akarja, Sztálin halála, koreai fegyszün) - ESZAK 6 állama hozta volna létre  eu-i hadsereg, eu-i védelmi minisztérium - 1954: több ny-eu-i ország létrehozza a Nyugat-Európai Uniót (biztonságpol-i, védelmi együttmûködés; de inkább laza társulás) - 1955-ös Benelux-Memorandum, majd 1956-os Spaak-jelentés: gazdasági integrációnak kell megelõznie a pol-i integrációt (cél: vámunió, közös piac, 4 szabad áramlás, közös pol. a mezgaz és a közlekedés terén, egységes versenypol; intézményi rendszer alapja: kiterjedt hatáskörû ESZAK) - 1956: a 6

alapító elfogadja a Spaak-jelentést, mint a tárgyalások alapját  - 1957 márc. 25: a 6 ország (Benelux, Frao, Németo, Olaszo) Rómában aláírja az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozásáról szóló szerzõdéseket - 1958 jan 1.: a fenti 2 szerzõdés hatályba lép 2. § A három alapszerzõdés 1. Az ESZAK-ot létrehozó Párizsi Szerzõdés - 1951. ápr 18: Párizsi Szerzõdés aláírása - alapcél: német szénbányászat és acélipar feletti ellenõrzés (Ruhr-statútum: szén- és acélipar felett szövetségi felügyeletet biztosít); megoldás: együttmûködés, partneri viszony (6 aláíró ország között) - szén és acél jelentõsége: a nemzetgazd-ok erejének legfõbb mutatója (hadiipar alapja) - PSZ: nyugat-európai acélipar integrálása - állami irányítási jogkörök (operatív beavatkozási, irányítási, ellenõrzési) független közösségre történõ átruházása  Fõhatóság (Haute

Autorité) - tagjai: független személyek (kormányok egyetértésével nevezik ki) - saját pénzügyi források - kötelezõ rendelkezések tagállamok, gazd-i élet szereplõivel szemben - kölcsönt vehet fel, hitelt nyújthat - ingyenes juttatásokat adhat - “nyilvánvaló válság” esetén termelési kvótákat állapíthat meg - maximál- és minimál árakat állapíthat meg - rendelkezések megszegõi: pénzbírság - versenyjogi hatáskörök - korlátozó biztosítékok: - Miniszterek Tanácsa - Fõhatóság köteles együttmûködni - ált. csak véleménynyílvánítás, de fontosabb fõhatósági döntések csak a beleegyezésével hozhatók - PSZ. 72 cikk: legmagasabb és legalacsonyabb vámtételeket a Tanács írja elõ (de nem vámunió!) - Közgyûlés - tagállamok parlamentjei által kijelölt tagok - a Fõhatóság pol-ilag felel neki - megszüntetheti a Fõhatóság megbízását - Tanácsadó Bizottság - szabályok ellenõrzése: Bíróság - tagállamok

közötti vita rendezése - PSZ (alapja: Schuman-terv) fõbb rendelkezései: - szén- és acéltermékek egymás közötti forgalmában: - vámok és mennyiségi korlátozások tilosak 1 - termelõk és fogyasztók megkülönböztetése tilos - állami támogatás tilos (x kivételek) - piac felosztására irányuló, versenykorlátozó magatartás tilos 2. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerzõdés - Preambulumban megjelölt fõ cél: tagállamok egész gazdaságának integrációja - 3. cikk-ben megjelölt célok: - egymásközti ker-ben a vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlése (áruforgalom szabadsága) - kívülálló országokkal szembeni közös vámtarifa és közös kerpol. bevezetése - személyek, szolgáltatások és a tõke szabad forgalmának megteremtése - közös mezgaz-i pol (a magas árak miatt a kivitelt támogatni kell a világpiacra jutáshoz, ehhez forrás: lefölözés közös kasszába megy - közös közl.pol -

közösségi versenypol - nemzeti gazdpol-ok koorinálása - jogszabályok egymáshoz közelítése (a közös piac mûködése kívánta mértékben!) - Európai Szociális Alap létrehozása - 4b. cikk: Európai Beruházási Bank létrehozása - RSZ különbséget tesz (Maastrichti Szerzõdés módosít): - közösség alapjai (áruk, személyek, szolgáltatások, tõke, mezgaz szabadsága) - közösség pol-ja (versenyszabályok, adókra vonatkozó szabályok, jogszabályok összehangolása, kerpol, szocpol, gazdpol, valutapol) - intézményrendszer: ESZAK-ét veszik át - Európai Parlament (European Parliament), Strassbourg - konzultatív, ellenõrzõ feladatkör - költvet elfogadása - bizottságot elzavarhatja - Tanács (Council) - legfontosabb döntéshozatali jogkör - tagállami kormányok képviselõi  tagállami pol-i akarat közvetítõje - Bizottság (Fõhatóság helyére, szûkebb körû döntéshozatali jogkörrel): Commission (Brüsszel) - Tanács döntéseinek

alkalmazása, végrehajtása, döntésjavaslat - az EU tárgyalója, de mögötte a tagállamok állnak - Gazdasági és Szociális Bizottság (Tanácsadó Bizottság helyére): Economic and Social Committee - társ-i csoportok képviselõi - csak tanácsadás - Bíróság (Court of Justice), Luxemburg - szélesebb hatáskörrel - LB + AB jelleg - RSZ: keretszerzõdés (traité-cadre)  célok, alapelvek (megvalósítás az intézményekre bízva) - módosítások: - a 3 közösség egyesítésérõl szóló szerzõdés  egyetlen Miniszteri Tanács, egyetlen egységes Bizottság, egységes költvet - 1970-es Luxemburgi Szerzõdés: EK költségvetési hatásköre bõvül, megteremtik a “saját forrásokat” - 1975-ös Brüsszeli Szerzõdés: Parl. költvet-i jogköre bõvül - 1976: Parl. tagjainak az egyes tagállamokban történõ közvetlen választásáról szóló megállapodás - Csatlakozási Jegyzõkönyvek (tagság 1 évre rá!) - 1972: Egyesült Királyság, Dánia,

Írország - 1979: Görögo. - 1985: Spanyolo, Portugália - 1994: Ausztria, Finno, Svédo - 1986: Egységes Európai Okmány - pol-i együttmûködés - francia kezdeményezésre. Háttér: - 1965: EK legsúlyosabb válsága: mezgaz pol pénzügyi feltételeivel kapcsolatban Frao alulmarad a Bizottsággal szemben  9 hónapig távol marad a Tanácsból. - 1966: Luxemburgi Kompromisszum: vmely tagállam számára vitálisan fontos kérdésben a tagállamok az alapszerzõdés szerinti minõsített többséges szavazás alkalmazása helyett konszenzusra törekszenek - 1970: Luxemburgi Jelentés elfogadása  a European Political Cooperation (EPC) alapja - 1973-as Koppenhágai majd 1981-es Londoni Európai Csúcsértekezlet megerõsíti az EPC-t - 1974: Európai Tanács létrehozatala - tagállamok mineln-i + államfõi az EPC kérdéseit tárgyalják meg, évente 3x - 1983-as Stuttgarti Csúcs elfogadja az Európai Unióról szóló Ünnepélyes Nyilatkozatot - kormányközi jelleg

(0 önálló szervezet) - tagállamok törekszenek az eu-i külpol közös kialakítására (egymás tájékoztatása, egymás poljának figyelembevétele, közös célok, alapelvek meghatározása) - eszköz: külügyminiszterek találkozói (4/év) - Európai Tanács 2x találkozik egy évben - gazdasági és pénzügyi unióról szóló rendelkezések - új T-k: szocpol, K+F, környezetvédelem - közösségi hatáskörök kibõvülése 2 - Parlament és Tanács együttmûködésében szülessenek a döntések - egységes belsõ piac megvalósításának kitûzése - 13.cikk RSZ 7a cikke: Közösség megteszi a szükséges lépéseket, hogy az belsõ piac 1992 dec 31-ig létrejöjjön (free movement of goods, persons, services and capital) - 1992 feb 7: Maastrichti Szerzõdés (hatálybalépés: 1993 nov 1) - Európai Unió elnevezés (jogi értelemben nem unió) - alap: EK + új pol-ok - 7 fõ rész: - Title I : Common Provisions - Title II : Provisions Amending the Treaty

Establishing the European Ecomonic Community with a View to Establishing the European Community - Title III : Provisions Amending the Treaty Establishing the European Coal and Steel Community - Title IV : Provisions Amending the Treaty Establishing the European Atomic Energy Community - Title V : Provisions on a Common Foreign & Security Policy - Title VI : Provisions on Cooperation in the Fields of Justice & Home Affairs - Title VII : Final Provisions - 17 jegyzõkönyv - 33 nyilatkozat (0 jogi kötelezõ erõ) - “uniós célú” jogviszonyok létrehozása (itt az EB hatásköre nem érvényesül) - Gazdasági és Pénzügyi Unió létrehozása, folyamatszabályozása - folyamat vége: egységes pénz (tagállamok valutáinak árfolyamát egymáshoz kötik) - kidolgozás: European System of Central Banks - egységes pénz kibocsátója: European Central Bank (- NB és Dánia kívül marad az EMU harmadik fázisából) - Közösség pol-ja bõvül (nem csak gazd) - tõke-

és fizetésmozgások liberalizációja - EP-nek új határozati forma: Tanáccsal közös döntési eljárás - Politikai Unió felé 0 lépés - uniós polgárság bevezetése: EK bármely polgára aktív, ill. passzív váljoggal rendelkezik a többi tagállamban 3. Az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Szerzõdés (1957) - az EGK szerzõdéssel együtt írják alá - részletes szabályok a következõ T-eken: - atommagkutatás - ismeretek átadása - titokvédelem - egészségvédelmi normák - különleges hasadóanyagok felhasználása, azok feletti tuljog kérdése: a Közösség minden olyan különleges hasadóanyag felett tulajdonjogot szerez, amelyet bármely tagállam vagy az abban honos személy vagy vállalat állít elõ vagy importál - atomenergia közösség külkapcsolatai (101.cikk): Közösség nemzetközi kötelezettséget vállalhat hatáskörének keretein belül - EGK-hoz hasonlít: a Tanács a legfõbb döntéshozatali szerv 3. § Az

intézmények 1. Az Európai Parlament - konzultatív jelleg (trvhozás: Tanács) - Egységes Európai Okmány x T-eken együttmûködést ír elõ a tanáccsal - a Parl. a Tanács által elõterjesztett döntéssel kapcsolatban módosításokat javasolhat, vagy elvetheti  ezután a Tanács csak egyhangúan hozhat döntést a Parl állásfoglallásával szemben - EP-nek abszolút többséggel hozzá kell járulnia: - társulási megállapodás kötése (RSZ 238. cikk) - új állam felvétele (RSZ 237. cikk) - túlzott bürokrácia  “demokratikus deficit” - EP részvételével zajló döntéshozatali folyamatok - konzultációs mechanizmus (189a. cikk) - Bizottság javaslata  Parl véleménye  Tanács (minõsített többséggel v. egyhangúan) elfogad v elutasít (Tanács eredetileg csak egyhangúan módosíthat, MSZ után már nem ilyen erõs a javaslathoz kötöttség; Bizottság bármikor módosíthatja saját javaslatát, ha a Tanács nem rendelkezett) - EK

költségvetésének elfogadása - EP egyetlen önálló hatásköre: közösségi zárszámadás jóváhagyása - 201. cikk: teljes egészében saját forrásból kell finanszírozni - Tanács tervezetet nyújt be  Parl. v elfogadja, v módosításokat javasol  Tanács (mintöbbséggel) dönthet az el nem fogadás mellett  Parl. (tagjai szavazatának többségével és a leadott szavazatok háromötödével) elutasíthatja a Tanács javaslatát - Parl. fontos okból tagjainak szavtöbbségével és a leadott szavazatok kétharmadával elutasíthatja az egész költvet-i tervezetet  új terv kell - EEO által bevezetett két új döntéshozatali forma - kooperációs eljárás (189c. cikk) - Bizottság javaslata  Parl véleménye  Tanács közös álláspontot alakít ki (minõsített többség)  Parl. 2 olvasata: 3 hónapon belül vagy jóváhagyja (minõsített többséggel) vagy közli, hogy nincs véleménye  Tanács többségi határozattal döntést

fogadhat el. (Ha a Parl 2 olvasata után abszolút többségi határozattal módosítást javasol, 3 v. visszautasítja a Tanács álláspontját  javaslat vissza a Tanácshoz és a Bizottsághoz  Bizottság 1 hónapon belül átvizsgálja az eredeti javaslatot, az újra átvizsgált javaslatot, ill. a Parl véleményét megküldi a Tanácsnak  Tanács minõsített többséggel határoz, ill. egyhangúan, ha: Parl eredetileg visszavetette a közös álláspontot, ha a Tanács olyan parl-i módosítást kíván elfogadni, amelyet a Bizottság nem oszt, ha a Tanács módosítani kívánja az újra megvizsgált javaslatot. Tanács határideje: 3 hónap; ha nem addig nem dönt  érvényét veszti a javaslat (Tanács és Bizottság közös megállapodásával a 3 hónapos határidõk 1 hónappal meghosszabíthatók) - Parlament egyezõ véleménye - a Tanács határozatához a Parl. elõzetes, a bizottsági javaslattal megegyezõ véleménye szükséges (jelenlévõk

többségi döntése, ill: integrációhoz történõ csatlakozás esetén tagok többségi döntésével). Tanács döntése többségi v. egyhangú (pl nemezetközi szerzõdések, csatlakozás) - alkalmazási pl: Uniós polgárság, Kohéziós Alap - MSZ vezeti be - Parl. és Tanács közös döntéshozatali (kodeciziós) eljárása (189b cikk) - szabjogok különbözõ eseteiben, nem gazd-i természetû új pol-k körében - Tanács döntése: többségi (kivétel: kultúra, kutatások több éves keretprogramjai) - ha a Parl. (absztöbb) elutasítja a közös álláspontot  tájékoztatni kell a Tanácsot - ha a Parl. (absztöbb) módosítást javasol  javaslat vissza Tanácshoz és Bizottsághoz EK Tanács vagy elfogadja a parl-i módosítást (min.több, v egyhangúlag, ha Bizottsági vélemény ellentétes), v nem - ha Parl. nem fogadja el a közös álláspontot (common position), v Tanács nem fogadja el a Parl. tervezetét  békéltetõ eljárás - Tanács és Parl.

egyezõ számú tagjaiból Békéltetõ Bizottság alakul Megegyezéshez tanácstagok min.többsége, Parl-i tagok egyszerû többsége kell) - Békéltetõ Biz. 6 héten belül jóváhagyja a közös szöveget, újabb 6 héten belül a Tanácsnak és a Parl-nek el kell fogadnia ezt, v. a javaslat végleg megbukik - ha a Békéltetõ Biz. Eredménytelen, elfogadás csak ha: - Tanács 6 héten belül megerõsíti eredeti közös álláspontját és ez ellen a Parl. újabb 6 héten belül nem emel vétót (tagok absztöbbségével) - információs döntéshozatali mechanizmus - ált. EMU létrehozatalával kapcsolatban - a tanácsi döntés elõtt a Parl-t tájékoztatni kell - EP hatáskörének 3. T-e: politikai ellenõrzés - közösségi intézményekhez kérdést tehetnek fel a parl-i képvis-k - bizalmatlansági indítvány  tagjai szavazatának többségével és a leadott szavazatok kétharmadával Bizottságtól megvonhatja a bizalmat, menesztheti azt - EP tagjai (626 fõ);

1978 óta közvetlen választás - Németo: 99 - Frao, Olaszo, NB: 87-87 - Spanyolo: 64 - Hollandia: 31 - Belgium, Portugália, Görögo: 24 - Svédo: 22 - Ausztria: 21 - Dánia, Finno: 16 - Íro: 15 - Luxemburg: 6 2. A Tanács - az EK legfontosabb döntéshozatali szerve - ált. Bizottság kezdeményez és hajt végre - sajátosság: független közösségi szerv, de benne a tagállamok kormányának tagjai (15 fõ) - szavazás lehet: - többségi (elvi fõszabály; de Luxemburgi Kompromisszum nyomán csökken) - minõsített többségi (fontosabb kérdések) - egyhangú (különlegesen fontos kérdések) - szavazatarányok: - NB, Németo, Frao, Olaszo: 10 - Spanyolo.: 8 - Belgium, Hollandia, Görögo, Portugália: 5 - Ausztria, Svédo: 4 - Dánia, Finno, Íro: 3 - Luxemburg: 2 - minõsített többség: 62 szavazat (a 87-bõl) 3. A Bizottság - kezdeményezõ, javaslattevõ, végrehajtó szerep - döntéshozatali jogkör is - pl: mezgaz-i pol - Tanács átruházhatja saját döntési

jogkörét - Tanács ülésein jelen van a Bizottság képviselõje - Bizottság lép fel, ha egyik, v. másik tagállam nem tesz eleget kötelezettségeinek - RSZ 228. cikk: a kívülálló államokkal és nemzetközi szervezetekkel a Bizottság tárgyal (Bizottság javaslatára a Tanács tárgyalási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az általa meghatározott körben; ha új keret kell  új felhatalmazás, mandátum kérhetõ) - az EK intézményrendszerében nemzetekfeletti elem - tagok (20 fõ) szakértelem alapján, tagállamok közös egyetértésével - 15 állam 1-1 taggal (5 nagy 2-vel) 4 - élén: elnök (1 v. 2 alelnököt nevezhet ki) - határozathozatal: többségi szavazás, de cél a konszenzus - többezer fõs igazgatási személyzet segíti 4. A Bíróság (Court of Justice) - a jognak kiemelkedõ szerepe van az integrációban - RSZ 164. cikk: biztosítja az alapszerzõdés értelmezése és alkalmazása során a jog tiszteletben tartását - eljárás a

tagállamok ellen - RSZ 169. cikk: a Bizottság eljárást indíthat azon tagállam ellen, amely elmulasztotta a Szerzõdésbõl eredõ kötelezettsége teljesítését. Peren kívüli szakasz: Bizottság és tagállam tárgyal, ha 0 eredmény  Bizottság indokolt véleményt tesz közzé írásban, ha a tagállam nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság a Bíróság döntését kérheti - RSZ 170. cikk: tagállam ellen másik tagállam kezdeményezésére indult eljárást szabályozza (eddig 1 ítélet ilyen ügyben) - RSZ 171. cikk: a kötelezettségeit nem teljesítõ tagállam in integrum restitutio-ra van kötelezve (ha a Bír a jogsértést megállapította erga omnes hatályú döntésében)  ha nem tesz eleget az ítéletnek  Bizottság ismét a Bíróság elé viszi az ügyet, amely lump sum (átalány) vagy penalty payment (bírság; MSZ vezeti be) kiszabásáról dönthet - RSZ 173. cikk: Bíróság hatásköre: tagállam, Tanács, Bizottság

által indított keresetek hatásköri túllépés, eljárási szabálysértés, szerzõdés, ill. származékos jog megsértése, mérlegelési jogkörben elkövetett visszaélés esetében (természetes, v. jogi személy is indíthat keresetet, ha a rendelkezés õt közvetlenül és egyénileg érinti) - RSZ 5. cikk: tagállamoknak mindent meg kell tenni a Közösség feladatainak megvalósítása érdekében, tartózkodniuk kell a Szerzõdésben lefektetett célkitûzések veszélyeztetésétõl (Bírósági ítélet indoka ilyen elmarasztalás esetén: a tagállamok közötti egyenlõséget sérti) - két megrögzött késlekedõ: Frao, Olaszo - RSZ 177. cikk: Bíróság elõzetes határozat (preliminary ruling) útján dönt (ha vmely tagállam bír-a az elõtt folyó ügyben Bír-hoz fordul; a tagállami végsõ bír-i fórum e kérdésekben köteles a EuBír-hoz fordulni) - alpaszerzõdés értelmezésének tárgyában - közösségi intézmények által hozott intézkedések

érvényessége és értelmezése tárgyában - egyes közösségi intézmények szabályzatainak tárgyában - Bír dönt: EK és alkalmazottai között felmerült vita; EIB-vel szembeni kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos viták - 15 bíró, 8 fõügyész (2000-ig 9): tagállamok kormányai nevezik ki 6 évre - fõügyész: indíványt tesz a Bír döntésére nézve, amely elemzi az adott ügy jogi kérdéseit - fontos feladat kezdetektõl: joghézagok betöltése  jogalkotó szerep!  valóban nemzetek feletti intézmény - EEO  RSZ 168a. cikk: Tanács Elsõfokú Bír-ot (Court of First Instance) hoz létre, cél: az EuB tehermentesítése, hatáskör: 0 tagállamok, v. közösségi szervek által indított eljárás esetén, 0 preliminary ruling 4. § A közösségi jog 1. A közösségi jog forrásai - elsõdleges források (alap: tagállamok megállapodása) - alapszerzõdések (EGK, ESZAK, Euratom) - Bírósági döntés: az alapszerzõdés elõírásai

közvetlenül hatályosak - 26/62 (Van Gend en Loos ügy)  RSZ 12. cikke (tagállamok egymás közötti ker-ben nem vethetnek ki új vámokat) közvetlenül hatályos, erre a tagállamok polgárai közvetlenül alapozhatnak jogokat - 43/75 (Defrenne v. Sabena ügy)  RSZ 119 cikke (egyenlõ munkáért egyenlõ bér férfiaknak és nõknek) közvetlenül hatályos (alperes érve: ez nem tagállam-állampolgár, hanem állampolgárok közötti viszony  közvetlen hatály nem érvényesül) - alapszerzõdéseket módosító szerzõdések - tagállamok csatlakozási okmányai - tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények (új jogszabályokat hozhatnak létre, mélyíthetik az integrációt, pl: EEO, MSZ) - másodlagos források (közösségi intézmények döntései); RSZ 189. cikke szerint - EGK, Euratom: alábbiakat hatáskörtõl függõen Tanács és Bizottság is meghozhatja (0 jogi különbség) - rendelet: általános érvényû, kötelezõ, minden tagállamban

közvetlenül hatályos; tagállami recepció tilos (közösségi természetét sértené!), közvetlenül hatályos (ezalól csak maga a rendelet teremthet kivételt). Alkalmazása: általában kizárólagos közösségi hatáskör esetén - irányelv: az elérendõ cél tekintetében kötelezõ (módszerek, eszközök megválasztása a tagállamra bízva): jogharmonizációs eszköz - RSZ 3. cikk h) pont: jogszabályok egymáshoz közelítése a közös piac mûködéséhez megfelelõ mértékben - RSZ 100. cikk: a Tanács (Bizottság javaslatára) egyhangú határozattal jogharmonizációs irányelveket ad ki a belsõ piac létrehozása, mûködése céljából (EEO  100a: elég a minõsített többség is); korlát: MSZ-ben megfogalmazott szubszidiaritás elv - Bír-i gyakorlat: irányelv is közvetlenül hatályos (indok: egyetlen állam polgára se kerüljön hátrányos helyzetbe azáltal, hogy állama nem teljesíti az irányelvben kitûzött célt). - 9/1970 (Grad v.

Finanzamt Traustein) ügy: német fuvarozó sérelmezi, hogy a német adóhatóság egy irányelv megsértésével vetett ki adót. Ellenvélemény: az irányelvet német jogszabály nem léptette hatályba  nem lehet rá jogot alapozni. EuB: irányelv is közvetlenül hatályos - mgnszemélyek közötti jogviszony szempontjából még nem világos, hogy érvényesül e az irányelv közvetlen hatálya - határozat: csak azokr nézve kötelezõ, akikre egyénileg vonatkozik - vélemény: nem kötelezõ - ajánlás: nem kötelezõ - közlemény: a Bizottság jövõbeni munkáját közli - értesítés/közlés: a Bizottság pályázati felhívása - ESZAK: 5 - határozat: minden elemében kötelezõ, közvetlenül alkalmazható - ajánlás: elérendõ cél tekintetében kötelezõ - állásfoglalás: 0 kötelezõ erõ 2. A közösségi jog és a nemzeti jog viszonya - alapszerzõdések nem említik - 2 alaprendszer: - monista: a nemzetközi jog a szerzõdés megkötésével

automatikusan a belsõ jog részévé válik - dualista: külön jogalkotási aktust igényel a nj - nj érvényesülése szempontjából: - elsõbbséget élvez-e a belsõ joggal szemben? - a belsõ jog részeként egy késõbbi belsõ jogszabály leronthatja (lex posterior derogat priori)  közösségi jognak nem lenne értelme - EK jog: alaprendszertõl függetlenül nem igényel belsõ jogi aktust, közvetlenül hoz létre jogokat, kötelezettségeket - 6/64-es (Costa v. ENEL) ügy: Costa olasz részvényes megtagadja x pénzügyi kötelezettség teljesítését, melynek az alapjául szolgáló olasz államosítási trv ellentétes a RSZ-sel. Olasz állam: a trv derogálja a korábban született RSZ-t Olasz bír a 177-es cikk alapján EuB-hoz fordul. Ítélet (Roemer fõügyész gondolatai alapján): egy késõbb hozott egyoldalú trv, amely a közösség céljaival nem egyeztethetõ össze, nem kaphat elsõbbséget  közösségi jog szupremáciája (+ jogalanyok nem csak a

tagállamok, de azok állampolgárai is) - EK jog elsõbbsége a tagállamok által kötött nemzetközi szerzõdésekkel szemben is fennáll - EK jog korlátja: szubszidiaritás elve - MSZ által beiktatott RSZ 3b. cikke: az EK kizárólagos hatáskörén (exclusive competence) kívül esõ T-ken az EK csak akkor hoz intézkedéseket, ha a szándékolt intézkedések céljait a tagállamok nem képesek kellõen elérni, azok jobban elérhetõk az EK által + arányosság követelmény: az EK cselekvésére csak a Szerzõdés céljainak eléréséhez szükséges mértékben kerül sor II. A Belsõ Piac Szabályozása 1. § Áttekintés - RSZ 3a. és 3c pontja: áruk, személyek, szolgáltatások, tõke szabad mozgásának (4 szabadság) megvalósítása az EK tevékenységi körébe esik. Részletes rendelkezések: Part III Community Polices (9-73h cikk) - RSZ 6. cikk: tilos minden állampolgárságon illetve a jogi személyek honosságán alapuló megkülönböztetés (a RSZ

különös rendelkezéseit nem érinti) - 1986: EEO (Single European Act) bevezeti a belsõ piac (internal market) fogalmát  új cikkelyek: - RSZ 7a.: A belsõ piac olyan belsõ határok nélküli térség, amelyen belül megvalósul az árak, a személyek, a szolgáltatások és a tõke szabad forgalma- RSZ 100a: Tanács egyhangúság helyett minõsített többséggel fogadja el a belsõ piac tárgyát érintõ jogharmonizációs intézkedéseket - másodlagos jogforrásokon keresztül valósulnak meg a ker-i (+ adó-, vám-, munka-, pénzügy) jogi intézkedések - 1985: Fehér Könyv: intézkedési terv a belsõ piac megeremtéséhez (kb. 300 intézkedés) - EuB bírói gyakorlata meghatározó a 4 szabadság értelmezésében (fõleg preliminary rulings) 2. § Az áruk szabad mozgása -Vámunió 1. A Vámok eltörlése - RSZ. 9 cikk: tagállamok közötti behozatali és kiviteli vámok, ill a vámmal azonos hatású díjak kiszabásának tilalma, egységes vámtarifa

bevezetése 3. országokkal szemben  vámunió - RSZ 10. cikk: a 3 országból származó áruk (ha teljesítik az érintett tagország behozatali formaságait) a tagállami termékkel esnek egy megítélés alá. A közös vámokból befolyó bevételek a közös költvet-be mennek - vámunió megteremtése: 1968 júl 1-re (átmeneti idõszak intézkedései: RSZ 12-17. cikkek) - 12. cikk: standstill klauzula: az 1957 évi szintet maximálja, ahhoz képest a tagállamok között új vám, vagy meglévõ vám (v. vámmal egyenértékû díj) emelése tilos - 26/62-es (Van Gend en Loos) ügy (1963): holland importõr tiltakozik egy x terméket (formaldehid) magasabb vámtétel alá átsoroló intézkedés ellen. Holland hatóságok: a 12 cikk csak a tagállamokra vonatkozik, arra az állampolgár nem hivatkozhat. EuB: közvetlen hatály miatt lehet rá hivatkozni (elõírt kötelezettség következményeként is, nem csak ha a szerzõdés kifejezetten biztosítja). Közvetlen hatály:

csak világos, egyértelmû, feltétlen természetû rendelkezés esetén. Lehet vertikális (tagállam-állampolgár) és horizontális (mgszemények között) - vámmal egyenértékû díj: minden, amit a belföldi és hazai árukra a határ átlépésének tényénél fogva egyoldalúan vetnek ki (kivétel: ha a díjat olyan szolgáltatásért szedik be, amelybõl a díj fizetõjének közvetlen elõnye származik, vagy közösségi v. nemzetközi jogi szabály írta elõ) - 95/81: Bizottság v. Olaszo ügy - 77/72: Capolongo v. Maya ügy - áru: minden dolog, aminek az értékét pénzben ki lehet fejezni és ker-i ügylet tárgya lehet - 7/68: Bizottság v. Olaszo ügy (mûkincsek): Olaszo a kivitt mûkincseket adóval terheli, a Bizottság felhívása ellenére sem törlik el, nem tekintik árunak. EuB: minden áru, ami ker tárgya lehet  mûkincskerût mennyiségi korlátozásokkal lehet csak visszafogni 2. A közös vámtarifa bevezetése; adóelõírások - közös

vámtarifa megállapítása (RSZ. 18-29 cikkek); alap: az EK 4 vámT-én alkalmazott vámtételeinek számtani kzparányosa  tarifa tételek szerint árukat A-tól G-ig terjedõ listákba csoportosítják - RSZ 27. cikk: tagállamok vámügyi igazg-i és jogi elõírásai összehangolásának elõirányzása - RSZ 95. cikk: - (1): más tagállamból származó árura közvetlenül v. közvetve tilos olyan belföldi adókat kivetni, amelyek magasabbak, mint a hasonló jellegû belföldi áruké - (2): más tagállam termékeire tilos olyan adó kivetése, amely más termékek közvetett védelmét szolgálja 6 (- a cikkel kompatíbilis a belföldön nem termelt terméket terhelõ adó, ha illeszkedik a belföldi adók rendszerébe) - 57/65 Alfons Lütticke ügy: német kft tejport importál Luxemburgból Németo-ba. Habár Németo-ban a hazai tejpor mentes a forgalmi adótól, mégis kiegyenlítõ adót (Umsatzausgleichsteuer) vetnek ki. Preliminary ruling: közvetlen hatálya

van a 95 cikknek (világos és feltételtõl nem függõ kötelezettséget fogalmaz meg), de nem alkalmazható együttesen a 12. és 13 cikkel - 21/79 Bizottság v. Olaszo: újrahasznosított és nem újra hasznosított olaj megkülönböztetése Olasz-ban: elõbbinek alacsonyabb az adókulcsa. Ez a megkülönböztetés nem érvényesül az import termékeknél Indok: az olaj eredete ekkor nem megállapítható. EuB: ez közvetlen diszkrimináció - 55/79 Bizottság v. Íro: adóbeszedési eljárásban a belföldi termékek esetén akár hónapos haladékokat is alkalmaznak, míg az importálóknak azonnal kell fizetni. EuB: ez közvetlen diszkrimináció - 112/84 Humblot-ügy: külföldi autók más magasabb adókategóriába tartoznak Frao-ban  közvetett diszkrimináció: ha az adózás látszólag objektív ismérven nyugszik, de egy adott adókategóriában csak másik tagállamból behozott áruk vannak, és ennél a kategóriánál hirtelen, indokolatlanul és jelentõs

mértékben megugrik az adó - 168/78 Bizottság v. Frao: a gyümölcsbõl készült égetett szeszek adója alacsonyabb volt  protekcionista szándék, ami a 95 cikkbe ütközik - 170/78 Bizottság v. Egyesült Kir: a borra jelentõs vámokat vetnek ki Mivel az EuB megállapítása szerint a két termék versenyzik egymással (habár nem hasonló jellegûek)  a boradó a sör indirekt védelmét eredményezi - 56/87 Bizottság v. Olaszo: a banánt terhelõ olasz fogyasztási adó (importár fele) diszkriminatív, mert más, Olaszo-ban termelt gyümölcsökre nem vetették ki  95. cikkbe ütközik - importált gyömbéres mézeskalács ügy: Belgiumban kiegyenlítõ adót vetnek ki, mert az áru ára magasabb Belgiumban, mint máshol. Nem minõsítik vámnak EuB: minden pénzügyi teher, amit az áru határátlépéséhez kötnek vámmal egyenértékû korlátozásnak minõsül  ütközik a közösségi joggal - Diamantarbeiders v. Brachfeld-ügy: importált gyémántok

adója, célja a gyémántipari dolgozók szociális alapjainak feltöltése  ütközik az EK joggal - 2013/1992 EGK rendelet: a vámeljárás közössége 3. A Mennyiségi Korlátozások Eltörlése Kölcsönös elismerés és harmonizáció - RSZ. 30-36 cikk: mennyiségi korlátozások és azonos hatású intézkedések tilalma - 30: behozatal mennyiségi korlátozása, ill. ezzel egyenértékû rendelkezés tilos - 31-32: standstill klauzula - 33: leépítés részletes szabályozása - 34: 30. cikk alkalmazva a kivitelre is - 36. cikk: kivételi lista (zárt taxáció): közerkölcs, közrend, közbiztonság érdekei; emberek, állatok, növények egészségének védelme; mûvészeti, történelmi, régészeti értékû nemzeti kincsek megóvása, ipari és ker-i tul védelme - 2/73 Geddo-ügy: mennyiségi korlátozásnak minõsül minden olyan intézkedés, amely az import-export, ill. az úton lévõ áru vonatkozásában teljes, v. részletes korlátozást jelent - 70/50 EGK

irányelv: intézkedésnek számít minden tagállamok által kiadott jogszab, rendelet, közig-i szab, közig-i gyakorlat (hatóság rendszeres gyakorlata), hatóság átlal kibocsátott aktus, ajánlás (eredménye miatt) - 8/74 Dassonville-ügy:  skót whiskey belga importja (Frao-n keresztül), de az importõr nem tudta az eredetet igazoló papírt felmutatni. Franciao-ban nem kérték a papírt, Belgiumban igen A papír Skóciából könnyebben beszerezhetõ, Frao-ból nem volt papír  termék szabad áramlását akadályozza  Dassonville formula: mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedés = minden olyan tagállamok által alkotott, ker-re vonatkozó szabály, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül, v. közvetve akadályozza a Közösségen belüli ker-t - 249/81 Bizottság v. Íro: Buy Irish-ügy: a fenti definíció értelmében az államilag támogatott reklámhadjárat is tilos (a kormány és a gyártók támogatták a “vásárolj ír terméket”

kampányt - 21/84 Bizottság v. Frao: Angliából postai bérmentesítõ gépeket küldenek Frao-ba, de a franciák sokáig nem válaszolnak EuB: 30. cikkel ellentétes gyakorlat, mert nem jártak el érdemben a francia hatóságok - Cassis de Dijon (dijoni likõr) ügy: a dijoni likõr Németo. importja tilos, mert alkoholtartalma nem éri el a német trv-k által elõírt minimumot. Német indok: közösségi szabályozás hiányában alkalmazható a nemzeti szabályozás EuB: - közösségi szabályozás hiányában alkalmazható a nemzeti szabályozás - elfogadhatók olyan korlátozások, amelyek a közegészségüggyel, ker-i ügyletek tisztaságával, ill. a fogasztóvédelemmel kapcsolatos kötelezõ követelmények (mandatory requirements) érvényesítésére hivatottak, de: ezek nem voltak benne a német döntésben - kidolgozza a kölcsönös elismerés elvét (mutual recognition, v. trust): mandatory requirement hiányában az egyik tagállam x áru termelésével, v.

értékesítésével kapcsolatos szabályait a többi államnak el kell ismernie  be lehet vezetni egy piacra egy másik államban jogszerûen gyártott italt (120/78 REWE Zentral AG-ügy)  nemzeti szabályozások egyenértékûségének vélelme (presumption of equivalence)  nemzeti korlátozás szükségességét az adott államnak kell bizonyítania - 178/84 német sörtisztasági ügy: Németo: sör csak komlóból és vízbõl állhat  más összetételû sört nem engednek be  EuB a Világegészségügyi Szervezet jelentése alapján ezt tilosnak minõsíti - Walter Rau Lebensmittelwerke-ügy: Holland elõírás szerint a nem csonkakúp alakú margarint ki lehet tiltani . EuB: nem lehet - EEO: új 100b cikk: a Tanács határozhat x elõírások egyenértékûségének elismerésérõl  teljes egyenértékûség (full equivalence) jön létre - 1983-as 83/189/EGK irányelv: kölcsönös tájékoztatás és elõzetes megelõzés elve - Bizottságot és a

tagállamokat tájékoztatni kell a nemzeti szabvány és elõírás tervezetekrõl, amelyek errõl véleményt mondanak. A nemzeti szabályozás kiadását el kell halasztani, ha a fentiek: - módosítást kérnek (hogy az áruk szabad mozgásában egyébként keletkezõ akadályt elhárítsák) - európai szabvány, ill. irányelv kibocsátását látják indokoltnak - Sunday Trading esetek: - 1950-es trv elõírja a vasárnap árusítható árucikkeket (pl. kerti szerszám tilos) Az indítvány szerint ez a mennyiségi korlátozással azonos hatású, mert így nem tudják értékesíteni az importált árukat. Elutasítva - Torfaen Borough Council ügyben döntés: a 30. cikket nem kell alkalmazni azon nemzeti szabályokra, amelyek a közösségi kereskedelemre gyakorolt korlátozó hatása nem lépí túl az e szabályok lényegébõl adódó mértéket - Keck és Mithouard ügy (1993) 7 - K és M vádlottak. Vád: a francia jog tilalma ellenére x árukat olcsóbban

értékesítettek, mint vásároltak K és M védekezése: a jogszabály kizárja az értékesítés egy módját (resale at loss)  csökkenti az eladott áruk, így az eladott importált áruk mennyiségét is. EuB: 30 cikk nem alkalmazható a tagállamok resale at loss tilalmaira Indok: - nemkívánatos jelenség, hogy mindig a 30. cikkre hivatkoznak, ha gazd-i szabadságukat korlátozzák - “dijoni tétel” megismétlése: 30. cikkelybe ütköznek a ker-t korlátozó, az áruk formájára, jelölésére, méretére, súlyára, összetételére vonatkozó szabályok - a fentitõl elhatárolandók az értékesítés bizonyos formáit tiltó, de a ker-t nem korlátozó nemzeti jogszabályok - 36. cikk: kivételek - közerkölcs, közrend (public policy) - 1984-es Campus Oil-ügy: nem ütközik a közösségi jogba, hogy az olajtermékek forgalmazóinak beszerzéseik x részét az ír nemzeti olajfinomítótól kell vásárolniuk annak fennmaradása érdekében, mert a public

security megkívánja az olajfinomító mûködõképességét pl. háború esetén - 1979-es Regina v. Henn and Darby ügy: büntetõeljárás dán pornográf újságok és filmek angliai behozatala ellen. Angol Court of Appeal szerint nem számít a RSZ által említett restriction-nek (korlátozásnak) a teljes tilalom (ban). EuB ezt elutasítja, de elfogadja a közerkölcsre való hivatkozást Fõ kérdés: önkényes megkülönböztetés (arbitrary discrimination) történt-e? Válasz: mivel a belföldi jogszabályok (habár kivételeket megengednek) célja a pornográf újságok és filmek forgalmazásának korlátozása  0 rejtett diszkrimináció - 1986-os Conegate v. HM Customs & Excise ügy: azonos tényállás, azonos ítélet a önkényes megkülönböztetés kérdéséig: mivel ugyanazon áru szabadon elõállítható az országban (csak postai kézbesítése tiltott, ill. néhol engedélyhez kötött a forgalmazásuk) nem lehet a közerkölcsre hivatkozni az

importtilalomnál (brit álláspont: a külker-i szab-nak a legszigorúbb belföldi szabályozáshoz kell igazodnia) - 1985-ig: jogharmonizáció technikai mélységû termékspecifikáció szerint - 1985: new approach in harmonization: irányelvek csak az elérendõ célt tartalmazzák, a termékek részletes leírását a szabványosításért felelõs európai intézetekre bízzák = reference back to standards (visszautalás a szabványokra) - pl: 1988-as irányelv a gyermekjátékok biztonságáról 4. Az egységes piac (Single Market) és az áruk szabad mozgása - feltétele: árumozgással kapcsolatos határellenõrzés megszüntetése - vámpapírok eltörlése (1993 Jan 1-tõl), kivéve Spanyolo és Portugália mezgaz T-n, Görögo és 3. országok vasúti és közúti áruszállítás esetén - új szabályok az áruforgalomban (a határ stat-i adatgyûjtõ, ill. adóellenõrzési funkciójának helyettesítése) - külsõ határok megerõsítése - 2913/1992 EGK rendelet:

Közösségi Vámkódex (1994 jan-tól hatályos) - tagállamok közigazgatásai közötti együttmûködés 3. § A személyek szabad mozgása - 2 nagy T. munkaerõ szabad mozgása (munkavállalók) + letelepedés szabadsága (vállalkozók) 1. A munkavállalók szabad áramlása - RSZ 48. cikk: - tagállami munkavállalók állampolgársági alapon való diszkriminációja tilos - munkavállaló joga (közrend, közbiztonság, közegészségügy korlátai mellett): - meghirdetett állásokra jelentkezés - e célból szabad mozgás a tagállamok T-n - abból a célból vmely tagállam T-n tartózkodni, hogy az adott állam jogi és áll.ig-i elõírásai szerint vmely foglalkozást ûzzenek - foglalkozás megszûnése után a Bizottság által megállapított feltételekkel a tagállam T-n maradhatnak - fenti jogok nem vonatkoznak a közszolgálatban történõ foglalkoztatásra - 152/73 Sotgiu-ügy - Groener-ügy: a holland állampolgár írországi munkavállalása (festészetet

tanít) alkalmával ír nyelvizsga letételére kötelezik, amin megbukik, ezért elbocsátják. EuB: ebben az esetben nincs szó állampolgárságon alapuló megkülönböztetésrõl - munkavállalók szabad áramlásának érvényesülése: - Magyar-EK szerzõdés nem biztosítja - portugál, spanyol csatlakozási szerzõdés 7-8 éves átmeneti idõszakot ír elõ - EFTA országok már csatlakozás elõtt eltörlik a korlátokat - RSZ 49-51. cikk: intézkedések elõírányzása: - munkaügyi igazgatás - próbaidõ fokozatos megszûntetése - munkaerõkínálat és kereslet közötti egyensúly biztosítása - fiatal munkaerõ cseréje - TB-i intézkedések - tagállamok állampolgárai, eltartottaik, házastársaik és a menekültek hivatkozhatnak e jogra - munkavállaló: fogadó országban (host state) foglalkoztatottak, álláskeresõk, munkaképes és korábban dolgozó munkanélküliek, nyugdíjasok, olyan munkaképtelenek, akik a fogadó országban szerzett foglalkoztatási

betegség miatt nem tudnak munkát vállalni - 53/81 Levin-ügy: a kedvezményekre jogosító munkavállalói státuszt ahhoz kötik, hogy az illetõ eléri-e az érintett nemzeti jogok által megállapított minimális jövedelmet  Eub: közösségi jogba ütközik, mert a munkavállaló fogalmát a nemzeti jogok határozzák meg, az közösségi jogi kategória - 66/85 Lawrie-Blum ügy: a munkaviszony lényege, hogy egy személy meghatározott ideig egy másik személy számára és irányítása alapján, ellenszolgáltatás fejében tevékenységet fejt ki. A munkavégzésnek világosnak és ténylegesnek (genuine and effective) kell lennie. Munkavállalásnak minõsül: részmunkaidõ, készenléti szerzõdés alapján foglalkoztatás, szakmai gyakornok - Antonissen-ügy: munkavállaló a munkakeresõ is - 13/76 Mantero-ügy: amennyiben a sport gazd-i tevékenység  vonatkozik rá a 48. cikk rendelkezése 8 - közösségi jog alkalmazásához nemzetközi elem kell:

több tagállamhoz kell kötõdnie - 175/78 Regina v. Vera Ann Saunders ügy: nem képezi a munkaerõ szabad mozgásának tárgyát, hogy egy angol bír 3 évre É-Íro-ba küldött (“számûzött”) egy lopás miatt elmarasztalt angol állampolgárt, mert az is az Egyesült Királyság T-hez tartozik  belügy - 180/83 Moser-ügy: Mosert kommunista párttagsága miatt nem bocsátják be Baden-Württenberg tartományban egy posztgraduális tanárképzõ kurzusra. Elvileg belföldi tényállás de: e tilalom megakadályozhatja-e Mosert abban, hogy késõbb más tagállamban tanárként dolgozzon? EuB: a más tagállamban való munkavállalás tisztán feltételezett lehetõsége nem elég a 48. cikk alkalmazásához - munkaerõ szabad mozgását támogató másodlagos jogforrások: - 1612/68 EGK rendelet: - állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma - másik tagállamból érkezett jogai: - ugyanazon szociális és adókedvezmények - ugyanazon szakszervezeti jogok -

szakmai képzésben azonos feltételekkel való részvétel - munkavállaló családtagjának (mv felesége, feleségének gyermekei, utóbbiak nagykorúsága után csak ha eltartottak, mv felmenõi) joga van a másik államban tartózkodni  167/73 Bizottság v. Frao: a rendeletbe + a 48 cikkbe ütközik a francia Tengeri MunkaTK elõírása, miszerint a hajók legénységén belül 3 franciára juthat egy külföldi. Megerõsítés: közösségi jog elsõdlegessége, 48 cikk közvetlen hatálya (direct effect), a rendelet közvetlen alkalmazhatósága (direct applicability) - 16/78 Choquet-ügy: nem ellentétes az EK joggal az a német elõírás, miszerint akik egy évet meghaladóan tartózkodnak Németo-ban, azoknak német jogosítványra is szükségük van a vezetéshez - Reed-ügy: angol férfi Hollandiában akar munkát vállalni, de élettársának nem adják meg az engedélyt  jogi vonatkozása van egy ilyen kapcsolatnak. EuB: ezt honorálni kell más

állampolgárságúaknál is - 68/360 EGK irányelv: tagállam munkavállalási célú elhagyásához és másikba való belépéshez elég az érvényes útlevél v. személyi igazolvány A munkavállalás országának hatóságai kötelesek min 5 évre szóló, megújítható tartózkodási engedélyt adni, még azon családtagoknak is, akik nem vmely közösségi tagállam állampolgárai - 64/221 EGK irányelv: a közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre való hivatkozás feltételei - 41/74 Van Duyn-ügy: az angol hatóságok elutasítják a holland állampolgár munkavállalási engedélyezését, mert az angol scientológiai egyháznál kívánt munkát vállalni, melynek tevékenysége ellentétes a közjóval (public good). 64/221-es irányelv: a fenti intézkedést csak az érintett személyes magatartása alapján lehet foganatosítani, az EuB szerint ez személyes magatartásnak minõsül + habár nem trvellenes az egyház, mégis lehet a közrendre hivatkozni vele

szemben + attól függetlenül megtagadható a másik tagállam polgárának foglalkoztatása, hogy ez az angoloknak nem tiltott. Az irányelv közvetlen hatállyal bír  helyi bíróság elõtt hivatkozhatnak rá - Bonsignore-ügy: Bonsignore tiltott fegyverviselést valósított meg Németo-ban, ill. gondatlanul lelõtte testvérét. EuB: nem közvetlenül veszélyes a társ-ra  nem lehet kitiltani - 36/75 Rutili-ügy: olasz férfi szerepelt az 1968-as francia diáklázadásban, francia hatóságok a férfi közrendre való veszélyességére hivatkozva kitiltják. EuB: nem közvetlen, nem nyilvánvaló veszély, így jogellenes a kitiltás - RSZ 51. cikk: - minden olyan idõ összeadása biztosított a munkavállalónak és hozzátartozóiknak, amely az igényjogosultság megszerzése és megtartása, vmint a teljesítmények beszámítása szempontjából fontos - pénzbeli járandóságok kifizetése biztosított a tagállam T-n lakó személynek - 1408/71 és 574/72-es

rendeletek az 51. cikk érvényesülése érdekében - különbözõ rendszerek továbbélnek, a jogosultak önálló igényekkel léphetnek fel (2/67 De Moor ügy) - új jogszabályok: - 1612/68 EGK rendelet módosítása: munkavállaló hozzátartozóinak jogosítványát erõsíti - 68/360 EGK irányelv módosítása: Európai Közösségek Tartózkodási kártyáját vezetné be, tízévente automatikusan meghosszabbított érvényességgel - 90/366 EGK irányelv az egyetemisták tartózkodásáról: szakmai képzés céljából, megfelelõ egészségügyi biztosítással és igazolt pénzügyi fedezettel bármely tagállami állampolgárságú hallgató másik tagállamban tartózkodhat - 90/365 EGK irányelv: ha egy nyugdíjas a Közösség T-n dolgozott korábban, akkor bármelyik tagállam köteles kérésükre tartózkodási engedélyt kiállítani - 90/364 EGK irányelv: a nem hallgatók, dolgozók, nyugdíjasok v. ezek családtagjai is tartózkodhatnak más tagállamban

(right of residence), ha megfelelõ betegségbiztosítással és a tartózkodás finanszírozásához szükséges anyagi háttérrel rendelkeznek - MSZ  RSZ 8. cikk: Unió polgárságának intézményét teremti meg 2. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága - freedom of establishment - RSZ 52. cikk: a másik tagállam polgárának letelepedésre vonatkozó korlátozásokat meg kell szüntetni (az ügynökségek, fióktelepek, leányvállalatok alapítására vonatkozó korlátokat is) - 205/84 Bizottság v. Németo: letelepedés szab-a még akkor is OK, ha csak irodákat kívánnak létrehozni, feltéve, hogy azt saját személyzet, vagy állandó felhatalmazással bíró személy irányítja - letelepedés szab: - önálló keresõ tevékenység megkezdése, gyakorlása - vállalkozások alapítása, irányítása - RSZ 54. cikk: Általános Program az eltörlendõ diszkriminatív rendelkezésekrõl - hátrányos adórendelkezések tilalma - szakmai képzésben való

részvétel korlátozása - tulajdonszerzési képesség korlátozása - olyan követelmény tilalma, amelynek fõközvetkezménye a más tagállamok általi tevékenységfolytatás korlátozása (indirekt indiszkrimináció tilalma) - 11/77 Patrick-ügy: angol építész frao-i hivatásgyakorlását a francia hatóságok visszautasítják. Indok: NB és Frao között csak a diplomák kölcsönös elismerésérõl van egyezmény. EuB: 52 cikk közvetlenül hatályos, biztosítani kell a lehetõséget (hiába nem születtek még meg az 52. cikk végrehajtásához szükséges irányelvek) 9 - C-221/89 Factortame II ügy: spanyol halászhajókat NB-ban bejegyzett spanyol irányítású társaságok tulajdonolják, így azok a brit halászati kvóta terhére halásznak. Brit megoldás: csak akkor jegyezhetõ be halászhajó, ha a tulajdonos ker-i társaság részvényeseinek v. igazgatóinak 75%-a brit állampolgár  EuB megállapítja e rendelkezés közösségi jogba való

ütközését - 73/148 EGK irányelv: az “elhagyott” tagállam nem gördíthet akadályt az elé, hogy a T-n lévõ személyek, társaságok áthelyezzék lakóhelyüket, székhelyüket - természetes és jogi személy közötti különbség: 52. és 58 cikk nem ad jogot, hogy az egyik tagállam szabályai szerint alakult és ott bejegyzett társaság, eredeti jogi személyiségének és honosságának megtartása mellett helyezze át a kzp-i igazgatását egy másik tagállamba akkor, ha az engedélyezésre jogosult hatóság ezt nem hagyja jóvá (81/87 Daily Mail ügy) - kivételek (RSZ 55. cikk): e jogot nem lehet érvényesíteni a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek esetén - 2/74 Reyners-ügy: az ügyvédi hivatás nem minõsül közhatalom gyakorlásának, nem elég az, hogy rendszeresen kapcsolatba kerülnek a bíróságokkal (Reyners holland állampolgár - habár volt belga jogi diplomája - azért nem végezhetett ügyvédi tevékenységet, mert

holland állampolgár volt; EuB: diszkrimináció) - 71/76 Thieffry-ügy: belga ügyvéd 20 év után Párizsban akar irodát nyitni. A párizsi egyetem akkor ismeri el, ha a diploma egyenértékû szakvizsgáját is leteszi. A párizsi ügyvédi kamara francia jogi diploma hiányában nem jegyzi be EuB: mivel Thieffry szakvizsgával rendelkezett indokolatlan az engedély megtagadása - 107/83 Klopp-ügy: Klopp német ügyvéd rendelkezik párizsi egyetemi jogi végzettséggel + szakvizsgával, most a német irodája mellé Párizsban is irodát akar nyitni. Francia jog: minden ügyvédnek csak egy irodája lehet, mert elérhetõnek kell lennie körzetén belül. EuB: nem indokolt a korlátozás, a távközlési eszközök kiküszöbölik azt - C-104/91 Vlasszopoulon-ügy: a hatóságoknak érdemben kell vizsgálni az illetõ jogi képességeit - letelepedési szab az ügyvédi irodák vonatkozásában: - angol jog: megengedi, hogy külföldi jogi diplomával ilyen tevlkenységet

folytassanak - német jog: csak hazai és nemzetközi, közösségi joggal foglalkozhatnak (0 német) - francia jog: csak franciák - EK irányelvtervezet: irodák is tevékenykedhetnek más tagállamokban, korlátozás: - végrendelet, ingatlanügyek nem - be kell jegyeztetni magukat a fogadó ország ügyvédi kamarájánál - RSZ 56. cikk: közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre való hivatkozás lehetõsége - RSZ 58. cikk: a vmely tagállam rendelkezései szerint alapított gazd-i társaságok, ha székhelyük, kzpi igazgatásuk v fõ telephelyük a közösségen belül van, a természetes személyekkel esnek egy tekintet alá (non-profit szervezetek kizárása: nem kapcsolódnak a Közösség gazd-i célkitûzéseihez) - RSZ 54. cikk: a társasági jog egyes elemeinek harmonizációjáról  a társasági jogi irányelvek (company law directives) kiinduló pontja - harmonizáció: diplomák és szakmai képesítések elismerése terén is - 89/48 EGK irányelv a

felsõoktatásban szerzett diplomák elismerésérõl - min 3 éves szakmai képzést igénylõ szakmák esetén - elismerés feltétele lehet: adaptációs idõszak, v. alkalmassági vizsga, ha a diplomát honosító tagállam bizonyítja, hogy lényegi különbségek vannak a képzésben; ill. szakmai gyakorlat elõírása, ha a kiállító tagállamban az rövidebb - 92/51 EGK irányelv a kevésbé magas szintû oktatást igénylõ képesítések elismerésérõl 4. § A szolgáltatások szabadsága - RSZ 59-66. cikkek - 59. cikk: fokozatosan meg kell szüntetni a szolgáltatásokat érintõ korlátozásokat a tagállamok azon állampolgárai tekintetében, akik a Közösség másik tagállamában laknak, mint az a személy, akinek a szolgáltatást nyújtják - 60. cikk: bizonyos kivételekkel a szolgáltatást teljesítõ átmenetileg a szolgáltatás teljesítésének helytadó államban is folytathatja tevékenységét. Szolgáltatás: olyan tevékenységek, amelyeket

rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtanak (nem feltétlenül a szolgáltatás jogosultja fizet), de nem vonatkoznak rájuk az áru, tõke, és a személyek szabad mozgásának elõírásai (ipari, ker-i, szakipari, szabadfoglalkozású tevékenységek; sajátos: közlekedés, pénzintézetek) - 1961: Általános jogalkotási Program - cél: szolgáltatások szab-át korlátozó rendelkezések eltörlése, szakmai képesítések kölcsönös elismerése - 59. és 60 cikkek közvetlen hatállyal bírnak - 33/74 Van Binsbergen-eset: Van Binsbergen egy Hollandiában élõ holland állampolgárt bíz meg ügyének képviseletével, aki közben Belgiumban telepedett le. A holland jog szerint csak a Hollandiában élõ személyek lehetnek jogi képviselõk EuB: 59-60 cikk magában foglalja azon korlátozások eltörlését, melyek korlátozhatják a szolgáltatást nyújtó személy tevékenységét, de x sajátos tevékenységek esetén a különleges követelmények

összeegyeztethetõk a RSZ-sel (képesítési, szakmai, etikai, felelõsségi szabályok), cél: ne tudja kivonni magát ezek alól az adott személy  a holland rendelkezés nem sérti az 59. és a 60. cikkelyt - 77/249 EGK irányelv a jogászi hivatás gyakorlásáról: - másik tagállamban ügyvédi tevékenység ellátására feljogosító címek: advocate, barrister, solicitor, avocat, Rechtsanwalt (jogtanácsos nem) - a fogadó országban a hazai jogászokra elõírt feltételek teljesítése esetén tevékenykedhetnek, de nem alkalmazandó az állandó lakóhelyhez és a szakmai szervezeti tagsághoz kötõ feltétel - 427/85 Bizottság v. Németo: EuB szerint indokolatlanul terhes, hogy a német elõírás szerint a más országból érkezõ ügyvédeknek mûködésük minden elemében egy német ügyvéddel együtt kell eljárniuk - 292/86 Gullung-ügy: Gullung francia és német állampolgárságú közjegyzõ, fegyelmi eljárás miatt vége. Késõbb Németo-ban német

ügyvéd lesz, fiókot nyit Frao-ban is, de ott megtiltják mûködését. Gullung a közösségi jogra hivatkozik EuB: nem hivatkozhat a közösségi jogra, ha az adott ország joga megállapította, hogy nem tartja be az etikais szabályokat - EK Kamaráinak és Jogász Szövetségeinek Tanácsa irányelvtervezetet dolgozott ki a magatartási szabályok egységesítésére: - a fogadó ország szabályai szerint kell elbírálni: sikerhonoráriumok, reklám, hírdetés - külsõ ország szabályai szerint kell elbírálni: egyéb vonatkozásban - C-55/94 Gebhard-ügy  az alapvetõ szabadságokat 4 feltétellel korlátozhatják a nemzeti intézkedések: - nem szabad diszkriminatív módon alkalmazni õket - közérdek feltétlen érvényesülést kívánó követelményeinek kell igazolni létüket - alkalmasnak kell lenniük a kitûzött cél elérésére 10 - nem mehetnek túl a szabályozási cél eléréséhez szükséges mértéken - 205/84 Bizottság v. Németo: - német

biztosítás felügyeleti trv: amennyiben közösségbéli biztosítótársaság ügynökökön keresztül szolgáltatásokat kíván nyújtani az NSZK-ban a közvetlen biztosítás T-n (kivétel közlekedés), ezen személyeknek állandó lakóhellyel + megfelelõ engedéllyel kell rendelkezniük az NSZK-ban. Német biztosítási ügynökök nem hozhatnak létre szerzõdéseket Németo-ban lakó személyek és más tagállamban honos biztosítótárs-k között - EuB: - az 59. cikk minden szolgáltatásra kiterjed és közvetlen hatályú - biztosítás nagyon érzékeny jogügylet  lehetnek korlátozások, ha a székhely államának szabályai nem nyújtanak elégséges garanciát a védelemhez és a szolgáltatás helye szerinti állam követelményei a védelem szükséges mértékét nem lépik túl - a közösségi szintû szabályozás nem elég a védelemhez (nincs kötelezõ tartalmú biztosítási szerzõdés)  indokolt a nemzeti szabályozás a fenti feltételekkel 

külön engedély ok, de letelepedés elõírása nem - 36/74 Walrave/Koch-ügy: - Kerékpárosok Világszövetségének döntése: a kerékpárosokat kísérõ motorosoknak a versenyzõkkel azonos állampolgárságúnak kell lenniük - Walrave, Koch: sérti az RSZ-t - EuB: - a sportra kiterjed a közösségi jog hatálya, ha gazd-i tevékenységrõl van szó - lehet a Sportszövetséggel szemben a közösségi jogra hivatkozni, mert csorbát szenvedhetnek az EK céljai, ha az autonómiára hivatkozó szervezetek semlegesítik az EK döntéseit - habár a Világszövetség túllép az EK határain, mégis lehet vele szemben döntést hozni, mert a diszkrimináció tilalma feltétlen alkalmazást kíván - kérdés: csapatot alkot-e a motoros és a kerékpáros? (ha igen, akkor jogos, hiszen a nemzeti csapatok feltételezik az azonos állampolgárságot) - C-415/93 Bosman-ügy - a nemzeti labdarúgó szövetségek által elõírt állampolgársági záradékok (nationality clauses)

alkalmazása tilos (idegenlégiósok max számát nem lehet meghatározni) - szolgáltatások szabadsága lassan szolgáltatásban való részesülés szabadsága lesz - 26/83 Luisi/Carbone-ügy: két olasz állampolgár a megengedettnél több külföldi fizetõeszközzel hagyta el az országot. Védekezés: szolgáltatások (turizmus, gyógykezelés) igénybevételének céljából vitték magukkal EuB: a szolgáltatásban való részesülés szabadságát sérti az olasz devizatrv - 293/83 Gravier-ügy: másik tagországbeli fõiskolai hallgató számára elõírt külön tandíj akadályt gördít a szolgáltatásban való részesülés szabadsága elé - Leso-ügy: a fenti eset szerint kifizetett tandíjat próbálják visszakövetelni a hallgatók. EuB igazat ad (de x idõn belül kell visszakövetelni) - 186/87 Cowan-ügy: angol állampolgárt Párizsban bántalmazták, aki a francia állampolgároknak ekkor járó kártérítést követelte, de elutasították, mondván ez csak

franciáknak jár  EuB jogellenes megkülönböztetésnek minõsíti - C-159/90 Society for the Protection of Unborn Children Ireland v. Grogan-ügy: Íro-ban tilos az abortusz Az alperes terhességmegszakítást végzõ angol klinikák nevét teszi közzé újságokban. Felperes (Society) perel EuB: - a terhességmegszakítás szolgáltatásnak minõsül (ahol jogilag engedik) - az abortuszra vonatkozó információ terjesztésének tilalma nem ellentétes a közösségi joggal (habár a szolgáltatásban való részesülés szabadságát korlátozza, itt nem a gazd-i szereplõ javára terjesztették az infot, hanem attól függetlenül) - másodlagos jogforrások: - bantevékenység, biztosítási tevékenység, értékpapírügyletek, közlekedés, új technológiák T -n - felsõfokú diplomák elismerésének rendszerére irányuló szabályozás 5. § A tõke szabad áramlása - RSZ egykori 67. cikke: az átmeneti idõszak alatt fokozatosan feloldják a tõkemozgásra

vonatkozó korlátozásokat (diszkrimináció tilalma állampolgárságon, lakóhelyen, tõkebefektetés helyén alapulva). Nem csak a személyek, de a hozzájuk tartozó tõke felszabadítása is, de csak a közös piac mûködéséhez szükséges mértékben - RSZ egykori 71. cikke: a tagállamok törekednek arra, hogy ne vezessenek be újabb korlátozásokat a tõkemozgásokra -  nem bír direkt hatállyal az RSZ 67. és 71 cikke + 73 cikk: ha a tõkemozgások zavart okoznak egytagállam tõkepiacának mûködésében, a Bizottság felhatalmazza az államot, hogy megfelelõ védelmi intézkedéseket tegyen - egykori 106. cikk: a járulékos természetû fizetések liberalizációja - egykori 69. cikk: Tanács felhatalmazása, hogy a szükséges irányelvekkel biztosítsa a 67 cikkelyben foglaltak végrehajtását Irányelvek: - közvetlen befektetéssel járó tõkemozgások liberalizációja - ingatlanbefektetésekkel, biztosítási szerzõdésekkel, örökléssel,

kártérítési igényekkel, szabadalmakkal kapcsolatos fizetések liberalizációja - de további korlátozások maradnak: pl: készpénz forgalom. Hiába hivatkoznak a 67 cikkre (203/80 Casati-ügy: Németo-ban dolgozó olasz állampolgár hazamegy 24e DM-mel gépeket vásárolni, de a boltok zárva vannak. Kilépésnél megtalálják nála a pénzt. Hiába hivatkozik a 67 cikkre, annak nincs közvetlen hatálya) - áru és tõke; folyó fizetések (current payments) és tõkeáramlás; áru és fizetõeszköz (means of payment) megkülönböztetésének problémája - 7/78 Regina v. Thomson-ügy: 3 brit állampolgár ellen büntetõeljárás, mert jogellenesen importáltak dél-afrikai Krugerrand arany érméket NB-ba, ill. megszegték az 1947 elõtt vert brit ezüstötvözet-érmék kiviteli tilalmát Áru, v tõke? EuB: kérdés inkább: fizetõeszköz, v. áru? Fizetõeszköz (ha a jog erejénél fogva az) nem tartozik az árukra vonatkozó szabályozás alá  mivel a

Krugerrand érmék még forgalomban vannak, ezért fizetõeszközök, a már nem használatos ezüstérmék már áruk - 157/85 Brugnoni/Ruffinengo-ügy: olasz polgár megbízást ad banjának, hogy vegyen ESZAK részvényt a külföldi értéktõzsdén. A bank a megvett részvényeket - olasz jogszabálynak megfelelõen - német banknál helyezi letétbe, letéti 11 költségekkel megterhelve. Felperes szerint az olasz jogszabály ellentétes a Közösség irányelveivel (melyeknek alapja a 67 cikk végrehajtása). Bank: 108 cikk értelmében Olaszo védelmi intézkedéseket tehet EuB: részvények kötelezõ depositiója ellentétes az EK joggal, de elismeri a védelmi intézkedésekre kapott Bizottsági felhatalmazást - 1985-ös Fehér Könyv: teljes körû liberalizáció követelménye, cél: tõkemozgások teljes felszabadítása  újabb irányelvek - 88/361 EGK irányelv: - a tõkemozgások teljes felszabadítását írja elõ - a transzfert a folyó fizetésekre

alkalmazott árfolyamon teljesítik - védelmi intézkedés: csak súlyos zavart elõidézõ, kivételes mértékû tõkemozgások esetén (max 6 hónapig lehetnek hatályban) 2. A Maastrichti Szerzõdés új szabályozása - RSZ 67-73. cikkeit a 73b-g cikkek váltják fel - 73b.: tilos minden olyan korlátozás, amely a tagállamok közötti tõkemozgásokra illetve fizetésekre vonatkozik (több kivétellel, de ez vonatkozik a 3. országokkal való tõkemozgásokra is) - 73d: tagállam adójogában különbséget tehet az adóalanyok lakóhelye v. a tõkebefektetés helye szerint + nemzeti szabályozás érvényesülhet az adózás és a pénzintézetek felügyelete T-n + tõkemozgások figyelemmel kísérése, ill. a közrend és közbiztonság érdekében hozott elõírások is OK-k, de nem válhatnak a burkolt korlátozások eszközeivé - C-358/93 Bordessa-ügy: Spanyolo: - 1 mill. peseta fölötti kivitel bejelentéskötelezett (EuB: nem ellentétes) - 5 mill. peseta fölötti

kivitelhez elõzetes felhatalmazás szükséges (EuB: ellentétes a 88/361 EGK irányelvvel) - C-484/93 Svensson-ügy: svéd család Luxemburgban akar lakást építeni, lakásépítési támogatást kérnek, de a luxemburgi hatóság megtagadja (nem luxemburgi banktól vettek fel kölcsönt). EuB: ütközik a 88/361-es irányelvvel, mivel arra ösztönzi az embereket, hogy luxemburgi banktól vegyenek fel kölcsönt - 91/308 EGK irányelv: a pénzmosás tilalma - pénzmosás: - vagyon átutalása tudván, hogy az bûncselekménybõl származik, annak érdekében, hogy a jogtalan eredetét elrejtsék - vagyon valódi eredetének, helyének eltitkolása, ha tudomásom van arról, hogy a vagyon bûncselekménybõl származik - bûncselekménybõl származó vagyon megszerzése - fenti magatartásokra való szövetkezés, felbújtás, segítségnyújtás - bankokra vonatkozó szabályok: - 15e ECU feletti számlaalapításkor, átutaláskor a személyazonosság megállapítása -

dokumentálási kötelezettség - vizsgálati kötelezettség - együttmûködési kötelezettség - üzletmenet korlátozása (tartózkodni kell a pénzmosás-gyanús ügyletektõl) - inkvizitórius eljárás indítását nem szabad nyilvánosságra hozni - belsõ ellenõrzés követelménye - Mo: EM 86. cikke értelmében át kell venni a szabályokat (BTK kiegészítés, kormrendelet) IV. Társasági jogi szabályok a közösségi jogban 1. § Bevezetés és jogalkotási alapok - alap: RSZ - belsõ piac lehetõségei, gazd-i szereplõkre alkalmazandó szabályok eltérése  szükséges a társasági jog harmonizálása - integrációs gazdpol eleme: a társaságok mûködési-szervezeti fõbb jellemzõinek összehangolása (kiegyenlített mûködési költségek, társaság és tagjai viszonya hasonló, tõkevédelem összehangolt szabályai, azonos feltételek melletti informálódás a társaságokról) - alapok: - letelepedés szabadsága (gazd-i társaságok számára nemzeti

elbánás biztosítandó) - 58. cikk: társaság, v cég: vmely tagállam polgári és ker-i joga szerint létrejött társaságok, ideértve a szövetkezeti társaságokat és a profitorientált közjogi v. mgnjogi személyeket is - társasági jogi harmonizáció alapja: 54(3) g) cikk: - társasági jogi harmonizáció jogalkotási eljárása a 189b. cikk alapján (kodecíziós eljárás) + szubszidiaritás elve alapján - RSZ 100-102. cikkek: jogharmonizációs alapoknak mindig megfelelõ jogalkotási alapon kell nyugodniuk Jogharmonizációs technika története: - 100-102. cikkek: Tanács egyhangú döntése, miután konzultált a Gazdasági és Szociális Bizottsággal - 1986-os EEO után 100a cikk: Tanács minõsített többségû döntése, konzultációs jogkör kiterjesztése az EP-re is. A Bizottság javaslata szerint megszületett harmonizációs irányelv ellenében fenn lehet tartani x tagállami szabályokat, v. átmeneti tagállami intézkedéseket lehet bevezetni -

MSZ: új 189/b cikk eljárási rendje - RSZ 220. cikk: tagállami tárgyalások kezdõdnek, biztosítandó a T-ükön honos társaságok, cégek kölcsönös elismerését, ezek székhelyének másik tagországba történõ áthelyezésekor a jogi személyiség automatikus fennmaradását és az eltérõ tagállami honosságú társaságok nemzetközi méretû fuzionálásának lehetõségét - 1968: kölcsön elismerés elfogadása (de Hollandia nem ratifikál) - nemzetközi fúziók: 1972-es egyezmény tervezetét alá sem írják - RSZ 235. cikke: nevesített hatáskörök hiányában a szükségessé váló intézkedések meghozatalára a Tanács jogosult, de csak egyhangúan - 81/87 Daily Mail-ügy: - angol jog szerint alakult és bejegyzett társaság kzpi igazgatási helyét Londonból Hollandiába akarja áthelyezni. Az angol jog szerint ez az adójogi honosság (fiscal residence) megváltozását is jelenti  x angol adófajták alól mentesülne, így az angol adóhatóság

hozzájárulása kéne, de a Daily Mail a RSZ 52. cikke alapján kéri a jóváhagyási feltétel mellõzését 12 - EuB: letelepedés-e az igazgatási székhely transzfere? Igen, mert eleget tesz a fizikai jelenlét és az adott tagállamhoz érdemi gazd-i kapcsolatot jelentõ gazd-i tevékenység feltételének. A RSZ szerint nem válaszolható meg, hogy egy társaság igazgatási székhelyének áthelyezhetõ-e másik tagországba az eredeti országbeli honosság fenntartásával.  a Daily Mail nem negligálhatja az angol jog szabta feltételeket, ami az adózási kötelezettségek teljesítéséhez köti a székhely áthelyezését (mintha felszámolták volna) Magyarország és az EU (Orbán Viktor elõadása X. 1-én) - magyar érdekek: - visszatérés Európába (csatlakozás az EU-hoz, Európának mindig is tagjai voltunk) - biztonság és stabilitás (habár az EU védelmi közösségként nem éppen jól funkcionál) - modernizáció vagy leszakadás

(tõkeszegénység orvoslása  tõkebefektetések biztonsága, modernizálás - EU hozzáállása - váratlanul éri 89-90-es pol-i változás  úgy dönt, meg akarja akadályozni, hogy a ke-eu-i államok gyorsan csatlakozzanak - EM: nincs ígéret, hogy a társulási viszony tagsági viszonnyá alakul - PHARE: egyszerû segély, nem felkészítõ támogatás - privatizáció: EU-s tagállami, félig állami vállalatok vásárolják fel a magyar cégeket  a csatlakozás elõtt biztosítják, hogy ne jelentsenek konkurenciát - modernizálás  külker-i deficit magas - 1993: Koppenhágai kritériumok a csatlakozásról: - demokrácia, trvesség, emberi és kisebbségi jogokat biztosító intézmények - acquis communitaire befogadására való képesség - mûködõképes piacgazdaság - maastrichti csomagterv uniós céljainak teljesítése - legyen befogadóképes az EU - 1995 Madridi csúcs: országvélemények elkészítésérõl dönt - 1997 nyár. AGENDA 2000: - a

kibõvítés EU-ra gyakolot következményei - 1997 nyár: Amszterdami Szerzõdés: - az újonnan csatlakozóknak a Schengeni Egyezményhez is csatlakozniuk kell (egységes határrendszer) Az EK szociális politikája - keresztény hagyományok: újszöv, pápai enciklikák - 2 felfogás: - kontinens: nemzeti jogrendszerek érvényesítik - angolszász: egyénre, piaci mechanizmusokra való hagyatkozás - munkanélküliség alakulása: - 70-74: 2-5 % - 91-93: 9-11% - 95: 10,7% - RSZ 117. cikk: a tagállamok támogatják a dolgozók jobb életkörülményeit, ill a jogharmonizációt e témában - RSZ 118. cikk: megbízza a Bizottságot, hogy mozdítsa elõ a szabályozást a következõ T-ken: - munkajog, körülmények - felsõfokú képzés - TB - szakszervezeti jogok - EEO  118a. cikk: munkahelyi környezettel, munkavállaló egészségével és biztonságával kapcsolatos jogharmonizáció (189c alapján minõsített többség kell ezekhez) - 119. cikk: azonos munkáért azonos

díjazás (db-bér, idõbér esetén) - 123-125 cikk: szociális alap szabályozása - cél: munkavállalás megkönnyítése, szakmák, régiók közötti mozgás, átképzõ programok - felügyelõ: Bizottság - szabályozás megállapítása: Tanács - 1989: A munkavállalók alapvetõ szociális jogairól szóló közösségi Charta (NB nem írja alá) - jobb élet és munkakörülmények - munkavállalás szabad áramlása - jog a mh szabad megválasztásához - minden munka megfelelõ díjazása - TB - szakszervezet alakításának joga - sztrájkjog - munkavállalók döntéshozatali körének fejlesztése - nõk és férfiak egyenlõ bérezése - 14.sz protokoll (csatolt jegyzõkönyv) a szocpol-ról (NB nem írja alá) Az amszterdami szerzõdés emeli be a RSZ-be - mh-i körülmények javítása - dolgozók tájékoztatása - munkanélküliek visszaintegrálása a piacra - management és dolgozók közötti dialógus - egyenlõ bér, nõknek spec. lehetõségek - Defrenne-ügy

II: Ms. Defrenne belga légitársaságnál utaskísérõ, 1968-ban megszûnik munkaviszonya (40 életév)  kártérítést követel a 119. cikk alapján (bére alacsonyabb a férfi utaskísérõkhöz képest) EuB: a 119 cikk közvetlen hatályú, a 13 tagállamoknak olyan jogszabályokat kell elfogadni, melyek biztosítják ennek érvényesülését (az átmeneti idõszak határidejét nem lehet belsõ jogszabállyal módosítani a RSZ-sel szemben)  kártérítést kap - Defrenne-ügy III: Panasz: férfi munkatársak kiegészítõ juttatásokat is kaptak + neki korábban szûnt meg a munkaviszonya, mint a férfiaknak. Kérdés: ki lehet-e terjeszteni a 119 cikket a munkafeltételek és az elbocsátás egyenlõ szabályozására is? Bizottság 1976-ban fogad el errõl irányelvet, de nem visszamenõ hatállyal - Marshall-ügy I: a nõt Angliában 60. életéve után bocsátják el, férfiaknál 65 év a nyugdíjkorhatár EuB: a nyugdíjkorhatárt 60 évtõl lehet

biztosítani, de elbocsátani 65. évig nem lehet - Marshall-ügy II: a sex discrimination act alapján neki max 6250 font kártérítés jár + 0 kamatjogosultság az ítéletig. 19000 fontot ítélnek meg. EuB: a kártérítési összeg maximuma ellentétes az irányelvvel (a diszkriminációt így csak részben lehetne orvosolni) + jogos kompenzáció a kamat - Jenkins-ügy: Ms. Jenkinst részmunkaidõben foglalkoztatják alacsonyabb órabérrel, mint teljes állású férfi munkatársát Angol trv-k szerint ez OK, ha objektív oka van. EuB: ha az ok nemtõl független  nem ellentétes az irányelvvel Ha viszont teljes állásban csak férfiak, részmunkaidõben csak nõk dolgoznak  rejtett diszkrimináció - Garland-ügy: Mrs. Garland a British Rail alkalmazottja, õ és családja utazási kedvezményben részesül Nyugdíjazása után családja elveszíti a kedvezményt (férfi dolgozóknál ez megmarad a családnál is). BR indoka: ez már nem a munkavállalás során

nyújtot kedvezmény, hanem ex gratia. EuB: a munkaviszony meghosszabbításakor adott kedvezménynek minõsíti  ütközik a 119. cikkel - Kalanke-ügy: Németo: haz ugyanazon állásra hasonlóan képzett férfi és nõ jelentkezik, a nõnek abszolút elõnye van, ha a nõk alulreprezentáltak a szakmában (kevesebb mint 50%). EuB: mivel abszolút, feltétlen elõnyrõl van szó  sérti a 119 cikket (Amszterdami Szerz: a pozitív diszkrimináció a nõk részére nem tilos) 14