Gazdasági Ismeretek | Nonprofit szféra » Kalas György - Adatvadászat, magaslesen a civilek...

JOGRA ÁT! Megjelent a című sorozatban Kalas György: Adatvadászat (Magaslesen a civilek) I. BEVEZETÉS Az információs jogok jelentősége „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” /Alkotmány 61.§ (1) bekezdés/ Füzetkénk tehát mindenki jogáról szól – mindenkinek. Demokráciában élünk, amely garantálja, hogy a közérdekű adatokat bárki megismerhesse és terjeszthesse. Alkotmányban biztosított információs jogokról van szó – nem pedig a hivatal kegyéről. Ha valaki (hozzáférhető) közérdekű adat megismerésére vágyik, annak indokolnia sem kell, hogy mi okból és célból van neki arra szüksége. Kíváncsi fajta, „oszt” kész Feladata csupán annyi, hogy kérését pontosan megfogalmazza – amit aztán az adatkezelő szerv köteles teljesíteni. Ha pedig a kérést a Szerv alaptalanul megtagadja, akkor majd a

bíróság segít a polgárnak. Az Alkotmány idézett passzusa egyébként jelzi, hogy a tárgyalandó „információs jog” valójában összetett fogalom. A szabad véleménynyilvánítás joga – mint anyajog – lényegében felöleli a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot (az információs szabadságot). Felöleli, körbefogja – e két jog kölcsönösen feltételezi egymást. Az Alkotmánybíróság eddig több határozatában értékelte az „információs jogok” küldetését, tartalmát és korlátait. A 34/1994 sz AB határozat megfogalmazása szerint a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés, „a nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése

kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.” Az információs jogok érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok nyilvánossága – mint a hatalom egyik „ellensúlya” – olyan alkotmányos alapjog, melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni. Ennek hiányában az állam ösztönszerűen építi ki információs monopóliumát – elzárva a polgárt az alkotmányos jogai gyakorolásához szükséges ismeretektől. Csak a megfelelően informált nyilvánosság képes az állami szervek ténykedésének ellenőrzésére; a kontroll nélküli állam – mint tapasztaltuk – könnyen a diktatórikus berendezkedés útjára téved. Ez az egyik történelmi tény. A másik az, hogy a nyilvánosság – az átláthatóság alapvető eleme – általában zavarja az állami

szervek tevékenységét. A közigazgatási apparátus és a magán-gazdaság természete már csak ilyen: utálják, ha bárki bármit is meg akar tudni róluk. Különösen tetten érhető ez errefelé, a volt „keleti blokk” országaiban. Ne csodálkozzunk! Egy élete nagy részét titkosított, antidemokratikus rendszerben töltött, „packázáshoz szokott” bürokratáknak nem könnyű megérteni az információs szabadság nagyszerűségét, vagy azt, hogy ki van kiért. Maradjunk abban, hogy a régi igazság: „az információ – hatalom” soha nem volt időszerűbb, mint a mai (információs) társadalomban. Szerzői titok: Magyarázat az internetes változathoz Az információs szabadság problémáját 2002-ben dolgoztuk fel az ”Adatvadászat” című brosúránkban. Természetesen nem foglalkoztunk mindenféle adattal, hanem csak az Alkotmányban szabályozott információs jog egyik elemét, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés problémáját

jártuk körbe. A címben azt jeleztük, hogy ugyan mindenkit érintő és megillető (közérdekű) adatokról van szó – azok megszerzése azonban ma még leginkább a vadászat rítusával jár. Először is nem árt az adatbeszerző aktusra lelkileg ráhangolódni, idegileg rápihenni. Azután az adatot be kell cserkészni (megismerhető-e, hol található, az adatkezelő gazdinak milyen szokásai vannak) – majd jól koncentrálva megcélozni (a kérelmet pontosan megfogalmazni). Találat csak így remélhető A füzet azért íródott, mert tapasztalataink szerint nálunk a polgárok és a civil szervezetek többsége még nem ismerte fel a közérdekű adatokhoz való hozzáférés fontosságát, lehetőségeit. Ennek oka összetett Az egyik ok kétségtelenül a jogi zűrzavar, ami azonban – úgy tetszett - az EU csatlakozás folyamatában lassan eloszlik. Aztán mégsem oszlott Azaz mégis, de termelődött helyette új Egy biztos, az Alkotmánybíróságnak, az Ombudsman

Hivatalnak és a bíróságoknak lesz még dolga bőven, ha fel akarja oldani a nyitva maradt jogértelmezési- és jogalkalmazási kérdéseket. Aztán itt tornyosul az információs szabadság kiteljesedése előtt a többi akadály is: a bürokrácia ösztönös ellenállása, a polgárok „állam bácsitól” való hagyományos félelme, a társadalom közönye, a környezettudatosság és a jogi kultúra hiánya. Na, ezek feloldása még nehezebbnek tűnik Valamelyest segített ebben a 2004-ben hatályba lépett ún. „Üvegzseb-törvény”, amelyik az Avtv-be épített rendelkezéseivel az állami és helyi önkormányzati Szervek számára kötelezővé tette a hatáskörükre, szervezetei felépítésükre, szakmai tevékenységükre, gazdálkodásukra, a birtokukban lévő adatfajtákra vonatkozó legfontosabb adatok rendszeres közzé-, illetve hozzáférhetővé tételét. Ekkor dolgoztuk át brosúránkat először („Terítéken az üvegzseb” alcímmel), beépítve

abba az adatvédelmi biztos újabb intézkedéseit is. A mostani brosúránk címe egyszerre hivatott közvetíteni a folyamatosságot és a változást. Főcímünk jelzi, hogy a téma és feldolgozott probléma továbbra is aktuális ugyan - de az időközben megjelent fontosabb törvények miatt (Ket., Eitv) újabb átdolgozást tartottunk szükségesnek (egyelőre elektronikus formában) Kibővítettük az adathozzáférés általános és speciális lehetőségeit tárgyaló II. és V fejezetet, és kiemelkedő jelentősége miatt külön tárgyaljuk - a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos információk beszerzését (III. fejezet), - a környezet állapotára vonatkozó közérdekű adatok beszerzését (IV. fejezet), - a Szervek aktív információs jogát – kötelezettségét (VI. fejezet) A rendszerváltás után (1992-ben) született magyar adatvédelmi törvény egyébként magasra tette a mércét. Bár a két szabályozás közelített egymáshoz, a hazai

adatvédelmi szabályozás néhány passzusa még ma is szigorúbb az EU direktívákban foglalt rendelkezéseknél. Elmondhatjuk, hogy az Avtv kiemelkedő alkotása volt az információs szabadság kiteljesedését segítő jogi szabályozásnak. Az más dolog, hogy (a kerettörvényi szabályozás joghézagai miatt) a magunkfajta „adatvadászoknak” továbbra is gyakran kell segítséget keresni az információs jogot sajátosan értelmező adatkezelő apparátussal szemben. Ezért van az, hogy füzetünkben folyamatosan hivatkozunk majd az Alkotmánybíróság döntéseire és az adatvédelmi biztos állásfoglalásaira. II. Az adathozzáférés általános szabályai Mi számít közérdekű adatnak? Az „adatvédelmi törvény” új megfogalmazása szerint: „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes

adat fogalma alá nem eső adat.” * Főszabály szerint tehát mondhatnók azt is, hogy az állami és önkormányzati szervek által kezelt adatok közül mindaz közérdekű, amely nem minősül személyes jellegűnek. Kiegészítésként hozzá lehet tenni, hogy „közérdekűként viselkednek” továbbá a nem állami és önkormányzati szervek által közölt közérdekből nyilvánosnak minősülő adatok is – és azt, hogy a közérdekűség nem jelent automatikusan hozzáférhetőséget. Az adatok egy részének nyilvánossága ugyanis törvényileg korlátozott (pl. amelyeket titkosítottak) Ezeket a fogalmakat a későbbiekben külön tárgyaljuk majd. Az Avtv-ben megjelenő „közérdekű adat” fogalom jelentésében egyébként önmagán túlmutat (magába foglalja például a konkrét közigazgatási határozatok megismerhető részét is). A nemzetközi gyakorlat alapján talán kifejezőbb lenne nálunk is a közérdekű irat, dokumentum kifejezést

rendszeresíteni.* Hivatkozás: * Avtv. 2§ 3 pont, * Omb. 1116/K/2003 Ki igényelhet adathozzáférést, és mi célból? A hozzáférés meglehetősen csúnya szó, de nem mi találtuk ki, hanem a jogalkotó. Egyébként alapvető állampolgári jogról lévén szó, a közérdekű adatokhoz mindenkinek (bárkinek) joga van hozzáférni. Jóska Pistának (természetes személy) éppúgy, mint az Aggódó Kiscserkészek Klubjának (nem jogi személy) vagy a települési Üvegzsebvizslató Egyesületnek (jogi személy). Az Avtv szerint az adatkezelő szerveknek kötelessége biztosítani, hogy az általuk kezelt (és megismerhető) közérdekű adatokhoz bárki hozzáférjen.* Az adatkezelő szervnek (továbbiakban: a Szervnek) nincs joga azt vizsgálni, hogy a kérelmező miért kíváncsi a kért adatokra – miként azt sem, hogy mit akar majd a megszerzett adatokkal kezdeni.* Ez így van rendjén, hiszen az Alkotmány 61.§ (1) bekezdése nemcsak a közérdekű adatok

megszerzésére biztosít jogot mindenkinek, de annak terjesztésére is. A gyakorlat egyébként sajnos azt mutatja, hogy míg a polgárok csak elvétve kérnek ki adatokat a hatóságoktól, a vállalkozók üzleti célú adatbegyűjtése rohamosan nő. Hivatkozás: * Avtv. 19 § (3) bek, * 19/1995. (III28) AB hat Szükséges-e igazolni az adatkérőnek a személyazonosságát? Minthogy a közérdekű adatok megismerésére bárki jogosult – az adatkérőnek nem szükséges felfednie kilétét. Két okból azonban célszerűnek tetszik: - ha a kérelmező levélben kérte a közérdekű adatok (másolat) megküldését, akkor nem árt megadnia nevét, lakcímet – ahová a választ várja. - de jogosan igényelheti a név, cím megküldését az adatkezelő is, hiszen az adatszolgáltatással felmerült költségeit csak ismert személytől vasalhatja majd be. Hivatkozás: Omb. 254/K/1999 Kitől lehet a közérdekű adatokat beszerezni? Közérdekű adatot mindig az adatkezelő

szervtől kell kérni. Adatkezelő szervként az Avtv „az állami és helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervet” nevesíti.* Ez idáig rendben lenne, ha az adatkérő dolgát nem nehezítenék meg a számára áttekinthetetlen hatásköri megosztások. Az adatszolgáltatási eljárásra az Avtv. szabályai vonatkoznak, ahol – ellentétben az Áe rendelkezéseivel – nincs áttételi kötelezettség. Vagyis ha rossz címhez fordulunk, ha attól kérjük az adatokat akinél nincs is – akkor az feltehetően meg fogja tagadni a kérést. Mégpedig okkal Annak viszont nincs akadálya, hogy – próba, szerencse – adatkérő levelünket egyszerre több helyre küldjük meg. Hivatkozás: * Avtv. 19§ (1) bek Van-e az adatkérésnek kötelező formai tartalmi kötöttsége? Formai előírás nincs. A kérés előterjeszthető szóban, személyesen eljárva, telefonon és írásban is – faxon, elektronikus

formában, vagy levélben egyaránt. A határidők követhetősége végett ez utóbbi a legbiztosabb, főleg, ha a levelet ajánlva adjuk fel. Egy példányt pedig tartsunk meg magunknak Sosem lehet tudni A levelünk végén az adatkezelőben nem árt nyomatékosítani, hogy miről is van szó. Nem a Szerv hogyléte után érdeklődünk, vagy hogy ma menyibe kerül náluk a büfében a hamburger Tehát az Avtv-re hivatkozással jelezzük, hogy márpedig ez egy igazi közérdekű adatot kérő beadvány, melynek 15 napon belül szíveskedjen eleget tenni.* Hivatkozás: * Avtv. 20§ (1) bek A megkeresés tartalma Alkotmányos alapjogról lévén szó az adatkérőtől nem követelhető meg a szabatos fogalmazás. Ha az adatigénylés tárgya a beadványból meghatározatható – akkor azt teljesíteni kell.* A kérelem pontos megfogalmazása azonban saját érdekünk, hiszen az megkönnyíti és egyértelművé teszi majd a teljesítést (megtagadást) is. Jelezzük tehát

konkrétan, hogy milyen közérdekű adatot kérünk és milyen formában, máskülönben adatküldés helyett jönnek majd a kifogások, a félreértelmezések és a bíróság előtt már hiába próbáljuk a kérést átfogalmazni. Ha tényleg pongyolán fogalmaztunk, akkor tegyünk eleget az adatkezelő kérésének és pontosítsuk igényünket. Hasonló kérelem egyébként többször is beadható, ha folyamatosan mért adatokról van szó, akár hetente is.* Annak sincs jelentősége, hogy az adatkezelő hogyan tárolja az adatokat.* Irat fénymásolása éppen úgy kérhető, mint hangszalag átjátszása vagy számítógépen lévő adatok letöltése. Az azonban fontos, hogy másolat kérése esetén nevezzük meg pontosan a közérdekű adatot tartalmazó iratot, közgyűlési jegyzőkönyvből pedig azt a részt (napirendi pontot, hozzászólást, határozatot), amelyikre kíváncsiak vagyunk.* Hivatkozás: *Omb. 254/K/1999, * Avtv. 20§ (1) bek, *BH 1996. 581 Mit kell

tudni az adatszolgáltatás módjáról? Az ember általában iratbetekintést, adatmegküldést, tájékoztatást kér, és fénymásolatban vagy hajlékonylemezen várja a kért információkat. A Szervet köti az adatkérés módja, attól (hacsak nincs elháríthatatlan akadálya) egyoldalúan nem térhet el.* Nyilvánvalóan nem követelhető azonban olyan technikai teljesítés, amely nem áll az adatkezelő rendelkezésére (például nem kérhető a dokumentum word formátumban, ha azt pdf-ben kezelik). Más a helyzet akkor, ha az igényelt közérdekű adatok alapvetően rendelkezésre állnak ugyan, van technika is – de az információk számítógépre vitele, vagy a „nyers adatok” további feldolgozása jelentős plusz munkát és költséget jelentene. Ilyen esetekben a feleknek közösen kell megegyezni a teljesítés módjáról és a fizetendő költségtérítésről – nem feledve azt az Avtv. előírást, hogy az adatkezelő a megkeresést köteles

„közérthető formában” teljesíteni.* Hivatkozás: * 254/K/1999, 19/1995. (III28) AB határozat, Omb 1116/K/2003 Irat (adat)betekintés teljesítésének módja Az iratbetekintés nem a legnépszerűbb műfaj. Be kell mennünk a Szervhez, ahová bemenni nemigen akaródzik. Úgy kell tennünk, mint aki kérincsél, pedig csak jogunkat gyakoroljuk Szóval néha tényleg nehéz elviselni a hivatal packázását, az ügyintézők „halivúdi mosolyát”. A személyes iratbetekintésnek azonban több előnye is van. Például az, hogy a kérelmező a teljes dokumentációt megismerheti, ha nem ért valamit, elmagyarázzák neki, és hogy valóban csak a számára fontos iratokat jegyzeteli ki, másoltatja le. Vagyis idő és pénz takarítható meg, ráadásul az aktacsomóból néha nem várt értékes információk bukkanhatnak elő. A személyes iratbetekintés időpontját ajánlatos a hivatallal előzetesen egyeztetni. Legjobb az írásbeli kérelem várható beérkezése

után rögtön felhívni a hivatalt. Így a Szerv joga sem sérül, hiszen lehetősége van az adathozzáférés 15 napon belüli teljesítésére vagy 8 napon belüli megtagadásra Jelen lehet-e az adatbetekintésnél a Szerv képviselője? Ha akar, akkor igen,* hiszen egy aktában lehetnek nem nyilvános (titkosnak minősülő) információk is. Közelítsük meg tehát pozitívan a dolgot. Egy magunkfajta betekintő általában nem szakember, a jelenlévő ügyintéző viszont intézkedhet a fénymásolásról, jóindulatúan felhívhatja a figyelmet erre-arra, segíthet az adatok szakmai értelmezésében. Erre nyugodtan meg is lehet őt kérni, hiszen az Avtv 20§ (1) bekezdésében foglaltak szerint az adatkezelő – mint tudjuk - a kérelemnek „közérthető formában” tesz eleget. Hivatkozás: * 19/1995. (III28) AB határozat Mennyi idő alatt kell az információ-hozzáférést megtagadni vagy teljesíteni? Az adatkezelőnek 8 nap áll rendelkezésére a kérés

megtagadására, amit azonban mindig indokolni köteles. Egyéb esetben a kérésnek a „legrövidebb időn belül”, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget kell tennie (az Avtv. napot említ, ami naptári napként értelmezendő)* A fenti időpontok természetesen a kérelem tudomásra jutásától (a kérés beérkeztétől) számítandók. Hivatkozás: * Avtv. 20§ (1) és (2) bek Meghosszabbíthatók-e az Avtv-ben előírt határidők? Elméletileg nem, de a gyakorlatban mégis előfordulhat, hogy csak később juthatunk adatközelbe. Vagy azért, mert a Szerv időt kér, hogy az adatokat az általunk kért formában szolgáltathassa, vagy a költségek ügyében kell még alkudoznunk (hogy vállaljuk-e) - vagy pedig a kérésünket szükséges utólag pontosítani, ha mégsem egyértelműen fogalmaztunk. Néhány terméketlen levélváltás után felmerülhet bennünk gyanú esetleg, hogy a Szerv csak az időt húzza, valójában esze ágában sincs a kért adatot kiadni.

Ezt alappal lehet megtagadásként értelmezni és további alkudozás helyett a bíróságtól kell kérni a teljesítésre való kötelezést.* Hivatkozás: * Avtv. 21§ (1) bek Mi történik akkor, ha az adatkezelő szerv nem válaszol? Nyilván van az úgy, hogy a hivatalnak sok dolga van, néhány Szervnek azonban a hallgatás kifejezetten a kedvenc sportja. A hallgatás közérdekű adatok esetében viszont öngól Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ugyanis az adatkezelő hallgatása az Avtv. alapján a kérés megtagadásaként értelmezendő* Vagyis ha mindkét törvényi határidő válasz nélkül telik el, az adatkérő a rendelkezésre álló 30 napon belül (!) a bírósághoz fordulhat. Hivatkozás: * Omb. 16/A/95 Elévül-e a hozzáférés joga? Ilyen nincs. Maga a jog osztja az információ sorsát: a közérdekű adatokhoz (iratok megismeréséhez) való jog időben nem korlátozható. Vagyis egészen addig jogunk van a hozzáféréshez, amíg az

iratokat ki nem selejtezték. Hivatkozás: 19/1995. (III28) AB hat Információszolgáltatásért érvényesíthető költségek Ez az adatvédelmi törvény egyik sarkalatos pontja. Az Avtv megfogalmazásában „Az adatokat tartalmazó dokumentumról (annak tárolási módjától függetlenül) az igénylő másolatot kaphat. A szerv kizárólag a másolat készítésével kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően állapíthat meg költségtérítést. Ennek összegét - az igénylő kérésére – a szerv köteles előre közölni.”* Az „állapíthat meg” értelmezésünkben azt jelenti, hogy a költségfelszámítás nem kötelező. Ha viszont a Szerv megállapít, akkor csak a másolatkészítéssel ténylegesen felmerült költségek jöhetnek számításba, melyek nagyságáról - az illetéktörvény előírásaihoz* igazodóan – általában a helyi önkormányzati rendeletek, vagy belső hivatali szabályozások rendelkeznek. „Másolati

adatszolgáltatásért” tehát más címen jogszerűen térítés nem kérhető. Ha így vesszük, akkor személyes adatbetekintésnél, illetve magunkkal vitt magnószalag, floppy-lemez, kézi fénymásoló használata esetében tulajdonképpen nem is merül fel „költség”. Ami pedig nem merül fel, az nincs is. Hivatkozás: * Avtv. 20§ (3 bek), * 1990. évi XCIII törvény ( melléklet IV pontja) Költségek csökkentése nyers adatok kikérésével Ha nem egyszerű másolásról van szó, akkor plusz költségként jelentkezhet a Szervnél található (nyers) adatok rendszerezése és feldolgozása is. Na, itt már nem árt óvatosnak lenni, hiszen vannak egészen nekivadult hivatalok, melyek adatfeldolgozás címén több tízezer forintos mérnök-óradíjakat számolnak fel Ennek oka az, hogy a hatóságoknak ma már bevételi tervei vannak, és az adatközlést sajnos egyfajta bevételi forrásnak tekintik.* Az egy dolog, hogy senki sem akarja ingyen agyondolgoztatni az

amúgy is túlterhelt Szervet. De talán az sem megnyugtató, ha maguk a hivatalok szabják meg az információszabadság árát, és a polgárokkal fizettetik meg a technikai fogyatékosságaikat vagy éppen trehányságukat. Ezért fontos az adatkérés körültekintő megfogalmazása. Tehát vagy eleve nyers adatokat kérjen ki - vagy tudakolja meg a feldolgozás árát. Amit kérésre az adatkezelő Szerv köteles előre közölni A tapasztalat szerint egyébként a számla összege leginkább alku kérdése és nagyban függ a hivatalvezető hozzáállásától (lásd még: szolgáltató közigazgatás). Hivatkozás: * Omb. 185/K/2002 Az információszabadság korlátai (1) – általában Mint jeleztem, a közérdekű adatok nyilvánossága (főszabály) nem jelenti automatikusan azok megismerhetőségét is, hiszen vannak nem megismerhető közérdekű adatok is. Az Avtv. pontosan felsorolja, hogy melyek azok az „elismert (honvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi stb)

érdekek”, melyek az adatnyilvánosság „legális akadályai” lehetnek. Nevesít továbbá két titokfajtát is: az államtitkot és a szolgálati titkot. Ezek szabályait mindkét esetben a titoktörvény tartalmazza A törvényekben megjelenő megtagadási okokat az adatkezelő nem értelmezheti kiterjesztően. Ha tehát az igényelt iratokból (adatsorból) csak meghatározott adatok minősülnek titkosnak, akkor - azok kiemelése után - a többi adat hozzáférhetőnek tekintendő. A kiemelt (titkos) adatok helyettesítésére az adatkezelő nem köteles, hacsak más jogszabály ezt nem írja számára elő. Az információszabadság korlátai – Aarhus szerint Mivel a környezetkárosítás mindenkit sújt, az érintetteknek alapvető joguk és érdekük, hogy tisztában legyenek környezetük állapotával. Az Aarhusi Egyezmény ezért főszabályként mondja ki a környezeti adatok nyilvánosságát Az Egyezményben nevesített megismerési korlátok nagyjából

megegyeznek az Avtv-ben foglaltakkal, hangsúlyozva azt, hogy az egyes megtagadási okokat „szűken kell értelmezni”. Vagyis a „jogos érdekek” (titok és a nyilvánosság) ütközése esetén az információt kezelő hatóság kötelessége mérlegelni azt, hogy a magánérdekek védelme, vagy az információ kiadása szolgálja-e jobban a köz érdekeit. Az információszabadság korlátai (2) - a személyes adatok Egy adat vagy személyes - vagy közérdekű. A Szerveknél kezelt adatok közül a személyes jellegűek nem számítanak közérdekűnek. Erről már volt szó A főszabály értelmében a személyes jellegű adatok védettek, és csak az érintett beleegyezésével vagy törvényi rendelkezések alapján kerülhetnek nyilvánosságra. A személyes adatok említett védelme azonban nem abszolút - a köz érdeke kivételes esetben „überelheti” azt.* A kivétel elsősorban a közhatalmat gyakorló és a politikai közszereplő személyekre vonatkozik. A

velük kapcsolatosan igényelt személyes adatok ugyanis - amennyiben az a „hivatalos tevékenységük megítélése szempontjából jelentőséggel bír” * - nem maradhatnak titkosak. Erre az önkormányzati részben még visszatérünk. Hivatkozás: * 60/1994. (XII24) AB hat, * Omb. 26/K/1999 Az információszabadság korlátai (3) – az államtitok és a szolgálati titok Az államtitokká minősíthető adatfajtákat a titoktörvény* melléklete pontosan nevesíti (titokköri jegyzék). A jegyzékben szereplő adat valójában akkor válik államtitokká, ha a törvényben arra felhatalmazott titokgazda „hivatalosan” annak nyilvánítja. Az államtitkot tartalmazó iraton szerepeltetni kell a „Szigorúan titkos!” feliratot. A szolgálati titkot tartalmazó irat lapjai a „Titkos” feliratból ismerhetők fel. Itt is van minősítő személy, van szigorú eljárási rend is - a különbség az, hogy a szolgálati titokkör jegyzékét nem a törvény, hanem maga a

minősítő állapítja meg. Gyakorlatilag minden miniszter adott ki saját rendeletet a szolgálati titokköri jegyzékről. Más dolog, hogy némelyik miniszteri lista inkább az információs szabadság megcsúfolásának nevezhető Hivatkozás: 1995. évi LXV Törvény Az információszabadság korlátai (4) - az üzleti titok Az „üzleti titok” fogalmát az Avtv. sokáig nem is ismerte Mivel azonban más törvényi szabályozásokban (pl. a versenytörvényben) megjelent, az adatmegtagadó szervek és cégek szívesen hivatkoztak rá. A probléma eredője az, hogy az üzleti titkok elsősorban a cég gazdasági tevékenységéhez kapcsolódnak, védelmük érthető okokból elsősorban az érintett cég érdeke és kötelessége. Mivel ő maga a minősítő szerv is – ha rajta múlik, nyilván az összes, számára kényelmetlen termelési, környezetterhelési stb. adatot titkosítana. Ami viszont az információszabadság ellen való dolog Az üzleti titok és az

adatnyilvánosság ütközésének feloldására az adatvédelmi biztos korábban több állásfoglalásában is kitért. Véleménye szerint a cégek által a hatóságoknak (mint adatkezelőnek) kötelezően szolgáltatott információk nem minősíthetők üzleti titoknak. Más a helyzet a cég saját használatára gyűjtött adatokkal, illetve a hatóságnak önként kiszolgáltatott információkkal. Egy másik mérvadó álláspontja szerint „minden olyan cég, amelyik az állammal, önkormányzattal a közpénzeket érintő üzleti kapcsolatba kerül, vagy ilyen vagyonnal gazdálkodik, köteles eltűrni az üzleti titokhoz fűződő jogának korlátozását.”* Jogilag aztán a 2003-as üvegzseb-törvény tette helyére a dolgokat. Ez újrafogalmazta a Ptk-ból* is ismert üzleti titok rendeltetését, mibenlétét, - valamint azokat a kivételeket, amelyeknél az üzleti tikok ellenében is biztosítani kell a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szabadságát.

Rendelkezésével egyértelművé tette, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos eljárásokban ezentúl az üzleti titoknak a Ptk-ban irányadó szabályozását kell alkalmazni.* A Ptk. 81§ (4) bek egyébként általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési források, EU támogatások felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságát az üzleti titokvédelem címén korlátozni nem lehet. Ezzel együtt meghatározza, hogy melyek azok az adatok (pl technológiák, műszaki megoldások, know-how stb.), amelyek továbbra is védelemben részesítendők Hivatkozás: * Omb. 499/K/1998, * Ptk. 81§ (2) bek, * Avtv. 19§ (6) bek A cégek környezeti titkai Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a cégek által a hatóságoknak (mint adatkezelőknek) kötelezően szolgáltatott környezeti információk nem minősíthetők üzleti titoknak. Környezeti információk közül tehát üzleti titoknak

– elméletileg - csak a cégnél lévő, saját használatára gyűjtött adatok, illetve a hatóságnak önként kiszolgáltatott információk számíthatnak. Az igényt azonban ilyen információk esetében is teljesíteni kell, ha a kért adat ”a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat érint”. Magyarán: az emissziós adatok mindig közérdekűek – kiadásukat üzleti titokra való hivatkozással semmiféleképpen nem lehet megtagadni. Mi az a „közérdekből nyilvános adat”? Az érintettek cégek vagy személyek mindig is erős késztetést éreztek arra, hogy a számukra kényelmetlen adatot, költségvetési kapcsolatot „üzleti titoknak” minősítsék. Amíg tudták – meg is tették Mígnem előbb azt az „üvegzseb-törvény”, majd az Avtv. módosítása is bevezette a közérdekből nyilvános adat fogalmát. Az Avtv. alapján közérdekből nyilvános adatnak tekintendő közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden

olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.* Tehát olyan fontos információkról van szó, amelyekhez az Avtv. szerint ugyan nem lehetne közünk (mivel vagy magáncégek kezelésében lévő információk, vagy pedig személyes adatok) – amelyek nyilvánosságát azonban közérdekből (pl. a közpénzzel való kapcsolatuk miatt) mégis biztosítani szükséges Ennek okát viszont törvényben, konkrétan nevesíteni kell. Ilyenek például a cégek károsanyag kibocsátásával kapcsolatos emissziós adatok, a közszolgáltatásokkal, közbeszerzésekkel kapcsolatos törvényekben megjelölt dokumentumok stb. A „közérdekből nyilvános adat” pontos tartalmán még vitatkoznak. Egy azonban biztos: mindenki, aki az államháztartáshoz tartozó valamely szervvel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles erről tájékoztatást adni. Ebben a körben tehát senki nem hivatkozhat

üzleti titokra Alapjában véve tehát itt olyan magánadatokról van szó, melynek nyilvánosságát az információhoz jutás közérdeke indokolja. Amíg a közérdekű adatok általában az állami vagy önkormányzati szerveknél lapulnak, a közérdekből nyilvános adatokat (minthogy rájuk vonatkoznak) magánszervnél vagy személynél lehet becserkészni. Hivatkozás: * Avtv. 1§ (1) bek 5 pont Az információszabadság korlátai (5) - a döntés megalapozását szolgáló adat Az Avtv. 19/A § (1) bekezdése értelmében az egyes eljárásokban, a döntések megalapozását szolgáló (előkészítő, belső használatra készült) adatok tíz évig nem nyilvánosak. Ezen időn belül csak külön kérelemre, az adatkezelő szerv vezetőjének hozzájárulásával ismerhetők meg. Ez eddig – ha nem is lelkesítő – de egyértelmű. Az Avtv-ben kivételként nevesített fogalom további pontosításáról azonban a jogalkotó sajnos megfeledkezett. Nincs meghatározva,

hogy milyen iratokról is van szó, nincs kijelölve az érintett szervek köre, és hiányzik a megfelelő garanciális minősítési eljárás is. Talán nem véletlen, hogy az információk birtokosai leggyakrabban ezen a címen tagadják meg az adatszolgáltatást. Ilyenkor az ügy ura a Szerv vezetője, aki feltehetőleg nagy élvezettel nyomja rá az iratra a „Belső használatra” avagy „Nem nyilvános” feliratú bélyegzőjét. Persze ha kegyes, akkor ez alól felmentést is adhat Figyelem! Az ilyen adatra beérkező megismerési igény (a döntést követően) csak akkor utasítható vissza, „ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.”* Az egyedi közigazgatási ügyek tekintetében elismerten ilyennek tekintendők a határozatok tervezetei - testületi hatáskörbe tartozó döntések esetében pedig a belső tanácskozásról,

szavazásról készített jegyzőkönyvek. A nyilvános (közgyűlési, bizottsági) ülésekhez készült előterjesztések (az azokhoz csatol mérési adatok, szakvélemények) azonban nem döntés-megalapozó adatok, hanem a döntéshozatalhoz igénybevett adtok.* Hivatkozás: * Avtv.19/A§ (2) bek, * Omb. 227/A/2001 Az adatkezelők felelősségéről Néha nem árt megismételni: jogállamban élünk, ahol a közérdekű adatok megismerhetősége alanyi jog. Mindenkit megillet. Az állami és önkormányzati szervek a birtokukban lévő közérdekű adatokat a nyilvánosság nevében kezelik. Vagyis nem a hivatal gyakorol kegyet, nem a polgárnak kell kérelmét indokolni, hanem az adatkezelőnek a megtagadás jogszerűségét. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy az olyan iratok nyilvánosságának korlátozása (információk visszatartása), melyek nem tartalmaznak állam- vagy szolgálati titkot – alkotmányellenes. Az iratok minősítésénél

pedig mindig azok tartalmából kell kiindulni A kívánatos állapot nyilván az lenne, ha az adatkezelőknek kötelezően írnák elő, hogy milyen környezeti-közegészségügyi adatokat kell a világhálón hozzáférhetővé tenni és milyen formában. Alkotmányellenes továbbá az az önkormányzati vagy hivatali belső szabályzat is, amely alaptalanul tiltja meg (korlátozza) a közérdekű adatok hozzáférhetőségét.* Ha egy adat (információ) nyilvánosságát a titokminősítő indokolatlanul korlátozta, vagy az irat minősítését az adatkérés beérkezte után rendelte el, akkor a bíróságtól vagy az adatvédelmi biztostól lehet segítséget kérni.* Ha pedig egy adatkezelő szerv ismétlődően és nyilvánvalóan alaptalanul tagadja meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, akkor a tapasztalt adatvadász a Btk. 177/A §-ának f) pontját kezdi el emlegetni. Ennek értelmében „Az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, aki közérdekű adatot

eltitkol vagy meghamisít, vétséget követ el és büntethető” Hivatkozás: * 32/1992. (V29) AB hat, * Omb. 50/K/2003 Ki fordulhat bírósághoz? Mint említettük az, akit adathozzáférési erőfeszítései közepette jogsérelem ért. Kérelmét alaptalanul megtagadták, válaszra sem méltatták, az adatszolgáltatásra előírt határidő eredménytelenül telt el,* vagy nyilvánvalóan nem a kért adatokat szolgáltatták neki ki. Az Avtv 19§ (3) bekezdésben pontosan behatárolt megtagadási okokat az adatkezelő nem értelmezheti kiterjesztően. Ha tehát a kért iratokból (adatsorból) csak meghatározott adatok minősülnek titkosnak, akkor – azok kiemelése után – a többi adat hozzáférhetőnek minősül. A kiemelt (titkos) adatok helyettesítésére az adatkezelő nem köteles, hacsak más jogszabály (például a környezeti hatásvizsgálatról szóló*) ezt nem írja számára elő. Megnyílik a bírósági út akkor is, ha az adatkezelő szerv az

adatvédelmi biztos felhívása után sem teszi lehetővé az adatokhoz való hozzáférést. Hivatkozás: * Omb. 16/A/95, * 314/2005. (XII25) Korm sz r Mit kell tudni a bírósági jogorvoslatról? A jogsérelmet szenvedett kérelmező a megtagadástól számított 30 napon* belül a bíróságtól kérheti, hogy az adatkezelő szervet kötelezzék a kért közérdekű adat kiadására.* A bíróság illetékességét – az Avtv. 21§ (5) bek értelmében – mindig az adatközlést megtagadó szerv székhelye alapozza meg. Tehát minisztérium vagy országos hatáskörű szerv ellen indítandó pernél a keresetet a székhely szerinti megyei (budapesti székhely esetén a Fővárosi Bíróságnál) kell benyújtani. „Helyi adatkezelők” ügyeiben az adott megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) jár el. A per soronkívülisége egyébként – elméletileg - biztosítja az ügy (viszonylag) gyors

elbírálását. A bíróságnak eljárásában minden olyan jogilag releváns körülményt meg kell vizsgálnia, amely összefügg közérdekű adat megtagadásával. A perben a köz szolgálatára rendelt Szervnek kell bizonyítania, hogy jogszerűen és alappal tagadta meg a kért adatok kiszolgáltatását.* Egy-egy ilyen per megindítása után máskülönben érdekes dolgok történhetnek: a folyamatok felgyorsulhatnak, néha hirtelen még a kért adatok is megérkezhetnek Hivatkozás: * Avtv. 21§ (3) bek, * Avtv. 21§ (7) bek, * Avtv 21.§ (2) bek, Omb 50/K/2003 Kell-e eljárási illetéket fizetni az adathozzáférésért? Az adatkezelő szervek a közérdekű kérelmeket eddig is illetékmentesként kezelték (mint láttuk, legfeljebb az adatközléssel felmerült költségeiket igényelhették). Az adatmegtagadások perrel való megtámadását azonban sokáig nehezítette a bíróságok eltérő gyakorlata. Némelyik bíróság illetékmentesként bírálta el, mások

a peres eljárásoknál szokásos illeték lerovását követelték. A jogi zavart az „üvegzseb-törvény” az Avtv. szellemében, frappánsan oldotta fel A közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított perek ma már egyértelműen (tárgyi) illetékmentesek.* Hivatkozás: * 1990. évi XCIII tv 57§ (1) bek o) pontja III. A helyi önkormányzatoknál lévő közérdekű adatok megszerzése az 1992. évi LXIII tv alapján A közérdekű adatok birtokosa az Avtv. szerint „állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy” lehet. Az előző fejezetben mindhárom adatkezelő csoportra vonatkozóan, általánosságban ismertettem az adatbeszerzés jogi kereteit és szabályait. A kört szűkítve ebben a III. fejezetben elsősorban azokkal a közérdekű adatokkal foglalkozom, melyek a helyi képviselőtestület működése során keletkeznek vagy az önkormányzati szervek

(közigazgatási) munkájához kapcsolódnak. Tehát ez az a terület, ahol a polgárok információs joga a helyi hatalom működésével, az önkormányzat és szervei feletti demokratikus kontrollal kapcsolódik össze. Kit képvisel a képviselő? A „helyi önkormányzás” eleve feltételezi azt, hogy az önkormányzat döntéseiről, működéséről az érdeklődő polgárok bármikor tájékozódhassanak. Mert a köz ügyében a köz érdeke ezt így kívánja „A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését.”- írta erről az Alkotmánybíróság.* Az önkormányzat feletti demokratikus kontroll biztosítása nem csupán a közpénzek felhasználásának ellenőrzése miatt fontos, de adott esetben az Avtv. segítségével szerezhetünk információt arról is,

 hogy a döntések folyamatában valójában milyen súlyt kap a helyi környezet illetve a lakosság életminőség védelme?  hogy képviselőnk milyen álláspontot foglalt el egy konkrét ügyben? Tényleg az őt megválasztó polgárok érdekeit, akaratát képviselte-e - avagy szokás szerint csak a frakciófegyelem elvárásainak megfelelően nyomkodta a szavazógombot?* Különösen fontosak ezek az információk a település környezeti állapotát, a lakosság életminőségét jelentősen terhelő beruházásokról hozott önkormányzati döntéseknél (pl. útépítés, benzinkút, parkolóház, bevásárlóközpont, lakópark, hulladéklerakó stb), illetve az ezeket előkészítő rendezési tervekkel kapcsolatos eljárásokban Hivatkozás: * 32/1992 (V.29) AB hat, * 57/2000. (XII19) AB hat Az előterjesztések nyilvánossága Az Alkotmányban megfogalmazott „helyi önkormányzás” feltételezi azt, hogy az önkormányzat döntéseiről, működéséről az

érdeklődő polgárok bármikor tájékozódhassanak. Ennek időben történő biztosítása az önkormányzatok alapvető kötelessége.* A nyilvánosság tájékoztatásának, a polgárok adatbeszerzésének leghatékonyabb módja kétségtelenül az önálló önkormányzati honlapok működtetése. Az önkormányzati honlapok kötelező tartalmát (az Eitv előírásait) a VI. fejezetben tárgyaljuk Most csak annyit, a komolyan gondolt honlapokon az előterjesztéseknek már most is illendő rendszeresen megjelennie - így azokat bárki könnyűszerrel megismerheti. Megismerheti persze akkor is, ha nem teszik közzé, csak akkor az Avtv-t alkalmazva a polgárnak kérelmeznie kell. Az 1990 évi LXV törvény 17§ (3) bekezdése (Ötv) szerint ugyanis (amennyiben nem zárt ülésről van szó) az előterjesztések nyilvánosak, és ez egyaránt vonatkozik a képviselő testületi és a bizottsági előterjesztésekre.* Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a

képviselőtestület bizottságainak előterjesztését, jegyzőkönyvét sokszor tévesen minősítik titkosnak, avagy döntés-előkészítő iratnak. Hivatkozás: * 32/1992. (V29) AB hat, * Omb. 282/K/2002, Részvétel az önkormányzati üléseken A „forró információszerzés” legbiztosabb módja, ha a polgár elballag a képviselőtestület ülésére, amely – fő szabály szerint – mindig nyilvános. Belehallgat az előterjesztésekbe, a vitákba, jegyzetelget, fejet csóvál, meg ilyesmi. A nyilvános képviselőtestületi ülésen elhangzott felszólalások, nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások közérdekű adatokká válnak, azaz bárki által megismerhetők, a továbbiakban pedig szabadon idézhetők. Nem árt tudni, hogy a nyilvános üléseken elhangzottakról a képviselők hozzájárulása nélkül is készíthető hang- és képfelvétel.* Hivatkozás: * Omb. 388/A/2000 Betekintés az ülések dokumentumaiba Közérdekű adatokról lévén szó

a nyílt ülések jegyzőkönyveibe (és azok mellékleteibe) – időkorlátozás nélkül és lakóhelyüktől függetlenül* – mindenki szabadon betekinthet. Aki nem magnófelvételre, hanem az írásos jegyzőkönyvre vágyik, annak várni kell kb. 10 napot, amíg az elkészül Akkor ügyfélfogadási időben besétál a hivatalba, és betekint. A betekintés során a jegyzőkönyvből kimásolt részek szabadon terjeszthetők – mégpedig az érintett hozzájárulása nélkül. A nyilvánosság nyomására a legtöbb önkormányzat már az internetes honlapján vagy a helyi közkönyvtárban teszi hozzáférhetővé a képviselő testületének ülésén készült jegyzőkönyvet. Ez a gyakorlat helyes, viszont erre hivatkozással sem lehet megtagadni a városházi személyes betekintést vagy az írásos adatközlési kötelezettséget.* Ugyancsak közérdekűnek minősül és megismerhető a nyílt ülés név szerinti szavazását rögzítő számítógépes lista. *

Hivatkozás: * 19/1995. (III28) AB hat, * Omb. 40/K/2000, * Omb. 48/K/98 Adatszerzés a bizottsági és a közgyűlési jegyzőkönyvekből Az ellenőrzés, illetve az információhoz jutás harmadik módja a jegyzőkönyvi másolatok írásos kikérése. A jogi szabályozás a képviselőtestületi ülések és a bizottsági ülések jegyzőkönyvei között nem tesz különbséget – nyilvános ülés és zárt ülés között azonban igen. A nyilvános ülések anyagát mindenki számára megismerhetővé kell tenni, függetlenül attól, hogy jegyzőkönyvről, hang- vagy képfelvételről van-e szó.* (A jegyzőkönyvek honlapokon való közzétételéről a VI. fejezetben még lesz szó). A képviselőtestület és bizottságainak nyilvános működéséből logikusan következik, hogy mindazok az iratok, tervezetek, javaslatok megismerhetők, melyek a napirenden szereplő témák tárgyalásához, a döntés megalapozásához készültek. Az előterjesztéseken kívül ebbe a

körbe tartoznak a bizottság felkérésére (vagy egyéb közpénzen) a témában készített szakértői vélemények is.* Más a helyzet zárt ülés esetén. Az arról készült jegyzőkönyv tartalma és annak iratai értelemszerűen nem ismerhetők meg – viszont az ott hozott döntések nyilvánosak.* Hivatkozás: * Omb. 880/K/2000, * Omb. 222/K/1999, * Omb. 309/A/2000 Ki, hol mennyit keres? Az, hogy ki mennyit keres főszabály szerint magánügy, és (az Avtv. szerinti védelemre méltó) személyes adatnak minősül. A közpénzből fizetett, közfeladatokat ellátó személyek (pl. köztisztviselők) esetében már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen az ő alkotmányosan védett magánszférájuk szűkebb, mint az „átlagpolgároké”. Az indokoltan védett magánszférához kapcsolódó adataik természetesen nem tartoznak a nyilvánosságra – de személyes adataiknak bizonyos korlátok között a közérdekűvel azonos nyilvánosságot kell biztosítani. Ugyanez

vonatkozik a „közfeladatot ellátó szervek” hatáskörében eljáró vezető tisztségviselőkre is.* Ennek okát a demokráciában ugyan felesleges magyarázni, de azért idézem az Alkotmánybíróságot: „A közhatalmat gyakorlók vagy politikai közszereplést vállalók esetében a választópolgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek.”* Vagyis a polgármester és az alpolgármester illetménye és egyéb juttatása bárki számára megismerhető közérdekű adat. Értelemszerűen ennek minősül a képviselők tiszteletdíja és egyéb juttatása, az önkormányzati bizottságokban betöltött funkciója, valamint az ezekért megállapított tiszteletdíj is. Közérdekűek, így megismerhetőek továbbá az önkormányzat tulajdonában álló vagy részvételével működő

gazdasági társaságok működésével kapcsolatos adatok is. A képviselő által a társaság igazgatótanácsában vagy felügyelő bizottságában betöltött funkció feltétel nélkül nyilvános, juttatása pedig akkor, ha az önkormányzatnak a társaság döntéshozatalában meghatározó hányada van.* Hivatkozás: * Omb. 664/K/2001, * 60/1994. (XII24) AB hat Kinek címezzünk? A jegyzőkönyvek tárolásáért, irattározásáért, a szakszerű iratkezelésért a jegyző a felelős - tehát az írásbeli igényeket neki kell címezni. Ez esetben is fontos az adatmegismerési igény pontos megfogalmazása (melyik napon készült a jegyzőkönyv, melyik napirendi pontjára kíváncsi, milyen módon kéri a tájékoztatást stb.) Az önkormányzat szerveinek, hivatalának, közszolgáltató cégeinek működésével kapcsolatos, illetve a személyes adatokra vonatkozó adatigények a polgármesternek címzendők. Jogszerűen egyikük sem hivatkozhat arra, hogy a kért

adatok honlapon vagy újságban is megtalálhatók.* Hivatkozás: * Omb. 307/K/1996-2 A közpénzek felhasználásának ellenőrzése Az önkormányzatok, közfeladatokat ellátó szervek működésük során meghatározott feladatok ellátására magánfelekkel (magáncégekkel) különféle szerződéseket kötnek. Mivel ilyenkor a közpénzek vagy az önkormányzati vagyon felhasználásáról döntenek - számunkra természetes, hogy ezzel a nyilvánosság előtt el is kell számolniuk. Közpénzről lévén szó csak így ellenőrizhető, hogy annak felhasználása során a helyi önkormányzat eleget tett-e az öt róla szóló, Ötv 2§-ában megfogalmazott elvárásnak: „a helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Az információs jog érvényesítésének visszatérő problémája, hogy az állami szervek (de főleg a

velük szerződő partnerek) az üzleti titok védelmére hivatkozva kísérlik meg elzárni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat. A két jog ütközésekor keletkező zavart – egyértelmű jogi szabályozás híján - az adatvédelmi biztos próbálta meg eloszlatni. Álláspontja szerint az érintett gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek az ellenőrizhetőséggel szemben megtagadási indokként nem hivatkozhatnak az üzleti titok védelmére.* A több törvényt is módosító 2003. évi „üvegzseb-törvény csomag” végre bezárta a kiskapukat A szabályozás elsődleges célja eleve a költségvetési pénzek és a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása volt. A Ptk-ba illetve az Avtv-be beépített új szabályozás „egyértelműen kimondja, hogy az állami szervek és helyi önkormányzatot, valamint közfeladatot ellátó szervek milyen körben kötelesek a nyilvánosságot tájékoztatni,

illetve biztosítani a kezelésükben lévő közérdekű adatok megismerését” (költségvetésre és végrehajtására vonatkozó adatok, vagyonfelhasználásra és közpénz-felhasználásra vonatkozó szerződések stb.) Az üvegzseb-törvény az államháztartási információk körében – a fenti szervek részére - meghatározza a kötelezően közzéteendő közérdekű adatok fogalmát és körét is. Az adatvédelmi biztos azóta is több döntésében is foglakozott a fenti megismerhető adatok, szerződések tartalmi elemeivel.* Az üvegzseb-törvény igyekezett biztosítani a közpénzek, a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságát a magánszféra tekintetében is, ahol – mint azt tárgyaltuk - a közérdekből nyilvános adat fogalmát vezette be. Vagyis, ezentúl mindenki, aki az államháztartáshoz tartozó valamely szervvel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles erről tájékoztatást adni (ebben a körben nem hivatkozhat

üzleti titokra). Az államháztartási törvény módosításaként hasonlóképpen kiteljesedik az aktív információs szabadság a közpénzből nyújtott fejlesztési támogatások, illetve az 5 millió Ft-ot elérő közvagyonnal történő gazdálkodás (beszerzés, beruházás, vagyonértékesítés, hasznosítás stb.) vonatkozásában Ezzel megerősítést kapnak a témához kapcsolódó korábbi adatvédelmi biztosi intézkedések. Így például, amelyik a költségvetési támogatások és kedvezmények elnyerésére benyújtott pályázati eredmények (Omb. 503/K/1997 és 227/K/1198), vagy az önkormányzati ingatlanok pályázat útján történő hasznosításával kapcsolatos iratok (Omb. 11/A/1998) nyilvánosságát mondja ki A 1995. évi XL törvény 24 és 31 §-ai értelmében a közbeszerzési eljárásban az egyes eljárási cselekmények (bírálóbizottság létrehozása, az ajánlatok értékelése, illetve az ennek nyomán készült szakvélemények) is

nyilvánosak; az ezekkel kapcsolatos adatok közérdekűek. Az „üvegzseb-törvény” itt is beépítette azokat az adatokat, melyek megismerését üzleti titokra hivatkozva sem lehet megtiltani. Ugyanezt a korlátozást jeleníti meg a koncesszióról szóló törvény vonatkozásában is. Hivatkozás: * Omb. 469/K/2001,* Omb. 687/A/2003, Omb 844/K/2003 A közfeladatot ellátó szervek adatai A helyi önkormányzat a törvény által a feladatkörébe utalt tevékenységek ellátására saját tulajdonú vagy részvételével működő gazdasági társaságokat hozhat létre. Ilyenek általában a közszolgáltató cégek (pl a kommunális szolgáltatók, a víz- és csatornaművek, az útkezelő KHT-k, a temetkezési vállalatok), az önkormányzati intézmények, az ingatlankezelő vállalatok stb. Ezek – és a más jogszabályok által közfeladatot ellátónak minősített szervek - kötelesek az általuk kezelt közérdekűnek minősülő adatokat rendszeresen

közzétenni, illetve - kérésre - ahhoz bárki részére hozzáférést biztosítani.* Természetesen nyilvános az önkormányzati képviselőknek a társaságok igazgatótanácsában vagy felügyelő bizottságában sűrűn betöltött funkciója - juttatásuk pedig akkor, ha az önkormányzatnak a társaság döntéshozatalában meghatározó hányada van. Ezt azért fontos tisztázni, mert sajnos egyre szaporodnak a baljós hírek a polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők és a közfeladatot ellátó önkormányzati cégek közötti kusza viszonyokról. Ezek felderítéséhez – a jó gyomron kívül - alighanem mestervadász vizsga kellene. Egyébként mint jeleztük, a közfeladatot ellátó szervek vezető tisztségviselőinek személyes adatai bizonyos korlátok között szintén megismerhetők. Hivatkozás: Avtv. 19§ (2) bek,, * Omb. 502/A/2000 Az Avtv. alapján megismerhető-e az elkülönített önkormányzati alapok felhasználása és döntési

folyamata? A környezetvédelmi, egészségvédelmi stb. célú elkülönített önkormányzati pénzalappal kapcsolatos adatok közérdekűnek minősülnek. Az alapok felhasználása, illetve a döntési eljárás folyamata tehát nyilvános, azaz mindenki által megismerhető.* Ez így logikus. A közpénzek felhasználása esetén ugyanis különösen fontos, hogy ne csak választási programokban essen szó a nyilvánosságról, a korrupció elleni harcról, az üvegzseb-projektről – hanem, hogy az adófizetők valóban megismerhessék, kik és mire költötték a pénzüket. Az adóbevételekből (központi költségvetésből) folyósított támogatások felhasználása nem kezelhetők titkosan csak azért, mert polgári szerződést érintenek.* Ebből következően a leghelyesebb eljárás, ha az adatvadász az Avtv. 20§-ára hivatkozással közérdekű adat iránti kérelmet nyújt be a döntések ill. a jegyzőkönyvek megismerése érdekében, melyet – mint tudjuk –

az adatkezelő 15 napon belül köteles teljesíteni. Hivatkozás: * Omb. 112/K/1997-2, * Omb. 764/K/1999-2 Információ-beszerzés a lakossági közmeghallgatáson Itt nem az egyedi hatósági ügyekben (a Ket. illetve a Kvtv alapján tartott) közmeghallgatásról szólok, hanem az önkormányzati törvény (Ötv.) alapján, a helyi lakosságnak tartott éves „általános közmeghallgatásról”. Ha úgy vesszük, akkor ez a képviselő-testület speciális ülése, ahol a közmeghallgatásra elzarándokolt izgága lakosság kérdez - a kötelezően jelen lévő polgármester, jegyző, képviselő vagy a szakapparátus pedig válaszol. A kérdések pontos megfogalmazása ez esetben is alapvető követelmény, hiszen azok megválaszolására - amennyiben közérdekű információkkal kapcsolatosak - az Avtv. szabályai vonatkoznak Ennek megfelelően vagy rögtön ki kell szolgáltatni az Ön által igényelt információt, vagy az Avtv. szerinti 15 napon belül írásban kell rá

megadni a választ (esetleg 8 napon belül meg lehet tagadni) – akkor is, ha a közmeghallgatásról nem vettek fel jegyzőkönyvet.* Hivatkozás: * Omb. 678/K/2001 IV. A környezettel kapcsolatos információk megszerzése Információs jogok és a környezetvédelem Higgyék el, nem véletlen, hogy az információs jogról elmélkedő füzetkénkben külön fejezetet kap a környezetvédelmi adatok nyilvánossága. A kiemelés egyik oka történelmi, és a hazai „zöld” szervezeteknek a rendszerváltozásban játszott szerepéhez kapcsolódik. Az eseményeket mozgató civil zöld szervezetek a vízlépcső ügyét tudatosan kapcsolták össze a demokratikus alapjogok követelésével – így nem véletlen, hogy az információszabadság kezdettől fogva a környezetvédelem hatékony eszközeként tudatosult. De mára nyilvánvalóvá vált az is, hogy a demokratikus intézményrendszer működtetése (a civil társadalom bevonása) nélkül a kormányok képtelenek

megoldani a környezetvédelmi célkitűzéseiket. A közép-kelet európai országokban végbement rendszerváltások általánosságban teremtették meg a környezeti információkhoz való szabadabb hozzáférés jogi lehetőségét. Ez akkor is így igaz, ha a környezeti információk nyilvánosságát szabályozó speciális jogi normák csak jóval később láttak napvilágot, vagy teljesen elmaradtak. A legtöbb „új demokratikus ország” inkább (környezetvédelmi, adatvédelmi) kerettörvényi szabályozásokat alkotott, melyek mellett az egyes ágazati törvényekbe építve jelentek meg az adatférésre vonatkozó speciális rendelkezések. A jelenlegi jogi felállás Jobb helyekkel ellentétben Magyarországon a mai napig nincs önálló jogszabály a környezeti információhoz való jutásról. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azokhoz ne lehetne hozzájutni – hanem azt, hogy a szabályokat az 1992. évi LXIII „adatvédelmi törvényben”, az 1995 évi LIII

„környezetvédelmi törvényben” foglaltak és az egyes ágazati jogszabályokban megjelenő adathozzáférési előírások összeolvasásával kell értelmezni. A későbbiekben tárgyalt Aarhusi Egyezmény hazai jogban történő kihirdetésével – az abban megjelenő új fogalomhasználatok, eljárási szabályok miatt – a „jogi felállás” még tovább bonyolódott, hiszen 2001 novemberétől az adatkérőknek, jogalkalmazóknak most már a nemzetközi norma előírásait is figyelembe kell vennie. Ez főleg a jogalkalmazónak jelent problémát, hiszen az eljárása során ő nyilván nem hivatkozhat az egyik jogszabállyal szemben a másikra. Az „új helyzet” kétségtelen előnye viszont az, hogy a(z adatvadász) polgár jogérvényesítési lehetőségei bővülnek – a jogalkotóknak pedig alkalma nyílik a környezeti-közegészségügyi információkhoz jutáshoz, illetve a közösségi részvétellel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára. A

szükségessé vált „jogi kiigazításig” a hatályos rendelkezések együtt alkalmazandók – azzal a megszorítással, hogy mindig az adatkérő számára kedvezőbb előírásokat kell érvényesíteni.* Hivatkozás: * Omb. 623/K/2002 Közérdekűek-e a környezet állapotára vonatkozó adatok? Mindenképpen, hiszen egyébként értelmetlenné válnának azok az alkotmányos rendelkezések, melyek minden polgár számára biztosítják az egészséghez, illetve az egészséges környezethez való jogot.* A környezet állapota és az egészségünk állapota közötti összefüggéseket ismerve elmondható, hogy a fenti alkotmányos alapjogok érvényesíthetősége – állampolgári kontrollja – nem képzelhető el a teljes nyilvánosság biztosítása nélkül. A „környezetvédelmi törvény” logikus rendelkezése szerint tehát „a környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó, állami költségvetésből fizetett vizsgálati adatok a

közérdekű adatokra vonatkozó szabályok szerint kezelendők”.* A fenti két törvény szabályai alapján tehát valamennyi adatkezelőnek minősülő szerv köteles a környezet állapotával, igénybevételével kapcsolatban kezelésében lévő adatokat közölni. Hivatkozás: * Alkotmány 18.§ és 70/D §, * Kvtv. 51§ (1) bek Mit mond az információs jogról a környezetvédelmi törvény? Azt mondja, hogy „Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, a környezetvédelmi tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.”* Továbbá azt is, hogy „az állam mindenki számára lehetővé teszi a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek , a környezetkárosító tevékenységek megismerését.”* Mindez az előbb említett alkotmányos alapelvek logikus folyománya. Megjelenítésük

nagyon fontos, érvényesíthetőségük azonban további állami intézkedéseket feltételezett volna. Például azt, hogy az EU csatlakozás jogharmonizációs munkájában megszülessen a környezeti információkhoz való jutásról szóló egységes, önálló magyar jogszabály. Erre a mai napig hiába várunk Na ja Egy dolog a polgár információs alapjoga – másik viszont az állam információkhoz (hatalomhoz) való ragaszkodása. Hivatkozás: * Kvtv. 12§ (1),* Kvtv. 12§ (2) bek Hol lelhetők fel egyes vállalatok működésével kapcsolatos környezeti információk? A különféle termelő és szolgáltató cégek üzemszerű működése során folyamatosan terhelik a környezeti elemeket. Hulladékkal, zajjal, bűzzel, füsttel, sugárzással és szennyvízzel persze Ezek egy részét a környéken lakók érzékszerveikkel „regisztrálják” – ennél megbízhatóbbak viszont a mérőműszerek. A Kvtv. és az ágazati jogszabályok előírásai alapján a cégek

különféle mérésekre, számításokra, nyilvántartások vezetésére és azok alapján – általában éves – adatszolgáltatásokra kötelezettek.* A káros anyagok kibocsátási adatainak elsődleges lelőhelye tehát általában maga a kibocsátó, ezek azonban egyértelműen hozzáférhető közérdekű adattá leginkább csak a „hatósági gyűjtőbe” kerülve válnak.* A környezetvédelmi hatóságok ütemtervük szerint (havária esetén azonnal) természetesen maguk is végeznek hatósági ellenőrzéseket, méréseket. Ezek közpénzből finanszírozott, tehát megismerhető adatok Hivatkozás: *Kvtv. 50§ (1) bek, * Kvtv .51§ (1) bek Hogyan ismerhetjük meg az egyes vállalatok által okozott környezeti terheléseket? A polgár kérhet tehát környezetterheléssel kapcsolatos adatokat magától az érintett vállalattól is – választ azonban vagy kap, vagy nem. Ennek oka az, hogy az Avtv szerint a magáncég nem minősül adatkezelő szervnek, vagyis a

„környezeti adatokat” nehéz tőle közvetlenül kikövetelni. Reményeink szerint erre akkor lesz megoldás, ha az ágazati törvényekben, illetve a kialakuló joggyakorlatban a környezetterhelési és környezet-egészségügyi adatok megismerhető „közérdekből nyilvános adatként” jelennek meg Egy dörzsölt adatvadász ma információs jogát elsősorban nem a cégnél, hanem az adatkezelő hatóságnál érvényesíti. Így már biztosabb a siker, hiszen az éves jelentésekben szereplő, illetve hatósági ellenőrzés során szerzett „környezeti adatokat” (és azok hatásait) az adatkezelő állami, önkormányzati szervek a Kvtv. és az Aarhusi Egyezmény alapján is kötelesek hozzáférhetővé tenni, és – kérésre – a megfelelő tájékoztatást megadni.* Ugyancsak itt válhatnak hozzáférhetővé a különféle környezetvédelmi engedélyeket kérelmező cégek által benyújtott (azok működésével, tervezett fejlesztéseikkel kapcsolatos)

különféle tanulmányok, intézkedési tervek és hatásvizsgálati dokumentumok. A feltételes mód használata nem véletlen Bár ezek az Avtv. szerint közérdekű adatoknak minősülnek – megismerésük a Ptk 81§ (2) – (4) bek szerint korlátozott * (lásd: az üzleti titokkal kapcsolatos részeket). A gyakorlatban némi különmunkát igényelhet, hogy az egyes ágazati (vízügyi, erdőgazdálkodási, atomenergetikai stb.) jogszabályok az adatkezelés és hozzáférés módját – az Avtv-vel összhangban – speciális előírásaikkal tovább pontosíthatják. A kérelem megfogalmazásakor tehát ajánlatos az egyes rendelkezéseket „összeolvasni”, a kérést pedig a lehető legpontosabban megfogalmazni (melyik vállalat, melyik telepének, melyik évre vonatkozó, milyen jellegű szennyezőanyag-kibocsátására vagyunk kíváncsiak). AZ ISO minősítést elnyert cégek egyébként évente saját „környezetvédelmi jelentést” készítenek. Ezek

nyilvánosak, tehát meg lehet tőlük kérni. Néha egészen használható adatokhoz lehet jutni a vállalatok által tartott „nyílt napokon” is. Hivatkozás: * Kvtv. 12§ /3/ bek, * Omb.562/A/2002 A vállalatok üzleti titkai Mint azt a II. fejezetben jeleztük, az üzleti titkokkal kapcsolatos korábbi magyar szabályozás (szabályozatlanság) sok problémát, bizonytalanságot vetett fel. Az adatvédelmi biztos következetes álláspontja szerint azonban az „üzleti titok” korábban sem lehetett, lehet gátja annak, hogy a környezethasználó a hatóság felé az előírt módon teljesítse adatszolgáltatási kötelezettségét, és nem feltétlenül akadálya az adatok más célú felhasználásának sem.* Elméletileg tehát a közérdekű adatok a különféle hatóságoknál megjelennek, az adathozzáférés pedig biztosított. Persze ez is csak elméletileg, hiszen az a körülmény, hogy egy adat közérdekű, még nem jelenti annak automatikus

nyilvánosságát is. Mint ahogy a cég által „üzleti titokká” minősítés sem jelenti automatikusan annak nyilvánosság alóli kivonását. Végső soron az adatkezelő szerv az Avtv. és a Ptk hivatkozott szabályainak keretei között mérlegelve maga dönti el, hogy elfogadja-e a cég által szolgáltatott információ üzleti titokká minősítését, vagy más érdeket helyez az üzleti titok által védett gazdasági érdek elé. Kétséges esetben a Ptk 81§ (4) bekezdése szerinti eljárás alkalmazandó.* Az adatvédelmi biztos elvárásait jelzi a 761/H/1997 sz. útmutatás, mely szerint „a környezet védelméhez fűződő társadalmi érdek, a környezethasználatra és a környezet állapotára vonatkozó közérdekű információk szabad hozzáférhetőségének elve feltétlen elsőbbséget élvez az üzleti titok és a cégek jó hírnevének megőrzésével szemben.” Alkalmazható ez az álláspont az úgynevezett közfeladatot ellátó szervek

vonatkozásában is. Egyes környezethasználók (pl. a mobiltelefon szolgáltató cégek) az általuk kötött (tető)bérleti szerződések „szigorúan bizalmas” minősítésével próbálják megakadályozni, hogy a létesítményükkel várható környezetterhelés ténye idő (engedélyezés) előtt nyilvánosságra kerüljön. Ezen önbesorolás azonban jogi értelemben senkit nem kötelez semmire azon túl, hogy a szerződés titokban tartása lehet a felek (vagy egyik fél) üzleti érdeke.* Hivatkozás: * Omb. 181/H/1999, * Omb. 562/A/2002, * Omb. 366/K/1998-4 Megismerhetők-e a gazdálkodó szervezetekre kirótt környezeti bírságok? Igen, sőt pláne! Az adatvédelmi biztos állásfoglalásaiban a megismerhető adatok körét a Kvtv. 50§ (1) bekezdésébe foglalt információknál tágabban értelmezi, és szerinte: „ a gazdálkodó szervezetek jogszerű működésének ellenőrzésére hivatott hatóságok által lefolytatott vizsgálati eredmények közérdekű

adatok.”* Ez logikus is, hiszen a környezetkárosítás mindenkit sújt (határokat sem ismer), és az esetek jelentős részében visszafordíthatatlan környezeti károkat idéz elő. Az ombudsman álláspontja egyértelmű: amennyiben a vállalkozások ellenőrzésére hivatott hatóságok jogsértést állapítanak meg, szankciókat alkalmaznak, e döntésüket üzleti titokra hivatkozva nem zárhatják el a nyilvánosságtól. Kérelemre kötelesek ezt hozzáférhetővé tenni akkor is, ha az elmarasztalás hátrányosan érinti a cég üzleti érdekeit, jó hírét.* Mindez természetesen nem csak a környezetvédelmi bírságokra vonatkozik. Hivatkozás: * Omb. 778/A/1997 ,* Omb. 842/A/2002, Omb 181/H/1999 Közmeghallgatások a Kvtv. alapján A III. fejezetben már foglalkozunk az Ötv 13§-ában szabályozott „lakossági közmeghallgatás” nyilvánosságával. Az alábbiakban nem erről, hanem a környezetvédelmi szervek által a hatósági eljárásaik részeként

tartott közmeghallgatásokról lesz szó. A Kvtv. 67§ (1) bekezdése értelmében „A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot (KHV) kell végezni.” A KHV-re kötelezett tevékenységek listáját és a hatásvizsgálat részletes eljárási szabályait a Kvtv. illetve külön jogszabály határozza meg*. Az eljárásban az információs nyilvánosság részeként kiemelkedő szerepet kap a hatásterületen élő lakosságnak tartott közmeghallgatás (ami azonban sajnos csak a részletes hatásvizsgálat keretében*, illetve a Kvtv. 74§ (2) bekezdés c) pontja alapján indult eljárásban kötelező). A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv nyilvánosságát a felügyelőségnél, illetve minden érintett települési önkormányzatnál biztosítani kell. Az „adathozzáférés” tehát elméletileg mindenki számára adott A társadalmi környezetvédők és az adatvédelmi biztos

kezdeményezésének köszönhető, hogy a lakosság információhoz jutásának, illetve észrevételezésének joga 2001-től az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata során is intézményesült. A 314/2005 (XII25) Korm sz rendelet alapján ilyen esetben a Környezetvédelmi Minisztérium megszervezi a feltétezett (határmenti) hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását, valamint nyilvános fórumot is rendez. Hivatkozás: * 314/2005. (XII25) Kormsz r, * Kvtv. 93§ (1) bek Az Aarhusi Egyezmény történelmi előzménye A környezetvédelmi adatok nyilvánossága és a demokrácia összefonódását jól jelzi, hogy „A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének szabadságáról” az (akkori) EU-ban már 1990-ben külön irányelvet fogadtak el (90/313/EEC számú direktíva). A környezetvédő civil szervezetek hamar felismerték az EU direktíva előnyeit – de hiányosságait is. Nagyrészt nekik köszönhető, hogy hosszas

egyeztető tárgyalások után 1998-ban megszülethetett az EU direktíva „továbbfejlesztett változata”, a sokat emlegetett Aarhusi Egyezmény (továbbiakban Egyezmény). Mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséget biztosító környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat – a környezeti adatok „minősítetten közérdekű adatok”. Ezekből az alapelvekből kiinduló Egyezményt eredetileg 39 ország (köztük Magyarország és az EU) írta alá. Rendelkezései – a szükséges ratifikálások után – 2001. október 30-án léptek hatályba Magyarországon a 2001 évi LXXXI sz törvénnyel hirdették ki. Az Egyezmény szövege túllép a formalitásokon: rendelkezései a polgárok számára megteremtik a gyors, hatékony fellépés és jogorvoslat kereteit. Előírásaiban mindvégig hangsúlyozott követelményként jelenik meg a hatékony és „szolgáltató” közigazgatás – az az alapvető elvárás, hogy az adófizetők

pénzén működő hivatal nem uralkodhat a polgárokon. A jogszabály 3.§ (2) bekezdése szerint ugyan „a törvény végrehajtásáról a környezetvédelmi miniszter gondoskodik”, Magyarországon eddig sajnos nem akadt olyan miniszter, amelyik az Egyezményt komolyan vette volna Ha egyáltalán téma, ha egyáltalán alkalmazzák, vagy hivatkoznak rá, az a civil jogvédők és környezetvédők érdeme. EU szinten az Egyezmény láthatóan nagyobb visszhangot váltott ki, és haladéktalanul hozzákezdtek az Egyezményben foglaltak belső jogi normává történő átalakításához. Viszonylag rövid előkészítő munka után 2003-ban két kapcsolódó direktíva is megjelent. Ezek a 2003/4/EG és a 2003/35/EG számot viselik Az Aarhusi Egyezmény jelentősége A sokat emlegetett Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés meglévő „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze – és azt minimális elvárásként fogalmazta meg. A

„környezeti információk” határait az Egyezmény szándékosan azért terjesztette ki, hogy így próbálja elejét venni a „hivatal szűkítő értelmezéseinek”. Ezért vonta az Egyezmény a környezeti közérdekű információk hatálya alá – többek között – a géntechnológiailag módosított szervezeteket, valamint minden olyan intézkedést (hatóságit is), megállapodást, tervet és programot (politikait is!), amelyek a környezet állapotára kihatással bírnak vagy bírhatnak. Az Aarhusi Egyezmény jelentőségét és alkalmazhatóságát nagyban növeli, hogy a „környezeti információk” fogalmába beleérti a környezeti elemek által befolyásolt, azokkal összefüggő emberi egészségre és biztonságra vonatkozó adatokat is. Az Egyezmény a környezeti „információkhoz” hasonlóan tágan értelmezi az adatkezelőket is, beleértve abba a „környezettel kapcsolatos állami szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyeket

is”. A civil társadalom három kulcsfontosságú pillérével (az információhoz való jutással, a döntéshozatalban való részvétellel és a jogorvoslati joggal) foglalkozó Egyezmény leghangsúlyosabb része (4. Cikk) az alanyi jogként deklarált „környezeti információkhoz való hozzáférést” részletezi. Az Egyezmény főszabályként mondja ki a kibocsátási adatok nyilvánosságát. Ez alóli kivétel akkor alkalmazható, ha az adatok kiadása üzleti titkot, szellemi tulajdont, személyes adatokat vagy védett környezeti tárgyakkal kapcsolatos érdeket sértene – illetve olyan önkéntesen szolgáltatott adatokra vonatkozna, melynek továbbadásához az adatközlő nem járult hozzá. Ezekben az esetekben az adatkezelő szerv kötelessége mérlegelni azt, hogy a fenti érdekek sérelme, vagy az információ kiadása szolgálja-e jobban a köz érdekeit. Az információs jog „kiterjesztésével” együtt kiszélesednek az egyes tevékenységekkel

kapcsolatos döntéshozatalban való közvetlen részvételi lehetőségek is. Hivatkozás: 2001. évi LXXXI tv Az Aarhusi Egyezmény kihirdetéséről Környezetvédelmi adatbankok a világhálón Az Aarhusi Egyezmény alapelvei között felhívja a figyelmet a kommunikáció elektronikus formájának fontosságára. A csatlakozó országok számára kötelezően írja elő a környezeti információk összegyűjtését, terjesztését, kiemelve a nyilvános számítógépes adatbázisokhoz való könnyű hozzáférés biztosítását. Itt iránymutatásul olyan információfajtákat nevesít, mint a környezet állapotáról szóló jelentés, a környezettel kapcsolatos jogszabályok szövege, környezetpolitikai döntések, programok, tervek, nemzetközi egyezmények, stb. Hasonló jogszabályi előírások ugyan már nálunk is megjelentek, megbízható és használható számítógépes adatbázisok azonban még sajnos alig. A MEH koordinálásában készült KIKERES

(közigazgatási információkereső) rendszer például ágazati bontásban közli a különböző tárcák által kezelt információkat. A Kvtv. 49§-ában foglalt feladat-meghatározás alapján hét éve készülget az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), melyet a környezetvédelmi feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervek töltenek majd fel adatokkal – az egyszer majd csak megjelenő jogszabály szerint Az OKIR egyes elemei már megjelentek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján. Késik sajnos a legtöbb ágazati információs rendszer (pl. a VIZIR) beindítása, és ma még teljesen esetleges, hogy a minisztérium területi szervei milyen adatokkal jelentkeznek saját honlapjaikon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – az OKIR-on kívül – célul tűzte ki az európai környezetvédelmi és információs hálózat (EIONET) követelményeinek megfelelő nyilvános adatállomány megteremtését is.

A helyi környezeti információk világhálón való megjelenítésére egyébként akkor lesz remény, ha az önkormányzatok a jogszabályi előírásnak megfelelően rendszeresen nyilvánosságra hozzák majd az éves „környezetvédelmi jelentéseiket”. Hivatkozás: * Kvtv. 46 § (1) bek e) alpont V. Hol, hogyan juthatunk még hozzá a közérdekű adatokhoz? Füzetkénkben eddig azt az alapesetet jártuk körbe, hogy miképpen lehet ma közérdekű adatokhoz hozzájutni az adatvédelmi törvény segítségével. Reményeink szerint sikerült nyilvánvalóvá tenni, hogy akiket valóban érdekel a társadalmi és természeti környezetére vonatkozó információk (adatok), azok nem lehetnek meg az Avtv. nélkül Az Avtv a polgárok által hőn áhított „nyitott társadalom” egyik jogi alappillére. A környezetvédelmi rész tárgyalásakor megvilágosult az is, hogy közérdekűnek minősülő adathoz való hozzáférést az Avtv. mellett jól segíthetik az egyes

ágazati törvényekben megjelenő rendelkezések is „Környezeti ügyekben” ilyen például a tárgyalt Kvtv., az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvény vagy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény. Az, hogy az információs jog területén a környezetvédelem az ágazat éllovasa, elsősorban az erős társadalmi környezetvédelmi háttérre vezettük vissza. Jó jel, hogy az Avtv. szellemét átültetve – az adatvédelmi biztos eredményeként, az EU csatalakozás és a növekvő társadalmi nyomás hatására - ma már egyre több ágazati alaptörvény nevesíti a szakmai szervezeteik által kötelezően nyilvánosságra hozandó, illetve a kötelezően hozzáférhetővé teendő adatfajtákat. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az egyes hatályos rendelkezések együtt alkalmazandók – azzal a megszorítással, hogy „ütközés esetén” mindig az adatkérő számára kedvezőbb előírásokat kell érvényesíteni.* Az ágazati törvények mellett léteznek

más, kevésbé ismert vagy gyakorolt jogi lehetőségek is. Ezek egyik része speciális jogi intézmények, vagy egyedi hatósági eljárások keretében kínál adatbeszerzési lehetőségeket. Másik részük nem jogi, hanem számítógépes ismereteket feltételez, és az „információs társadalom” kiteljesedéséhez kapcsolódik (néhány éven belül remélhetőleg ez a rész lesz brosúránk legterjedelmesebb fejezete). Ez a fejezet elsősorban ezekkel a lehetőségekkel foglalkozik. A füzet végén megemlítjük azokat az intézményeket is, akik készségesen nyújtanak segítséget az adatra éhes állampolgár információs jogának érvényesítéséhez. Hivatkozás: * 623/K/2002 Mi a különbség a közérdekű adatkérés és a közérdekű bejelentés között? Az, hogy két különböző, ámde közérdekű jogintézményről van szó. Mint láttuk a közérdekű adatkérés szabályai az Avtv-ben lelhetők fel. Ellentétben a „közérdekű bejelentés,

panasz, javaslat” intézményével – melyet korábban önálló törvény szabályozott ugyan, most a 2004. évi XXIX sz ún „EU-s saláta-törvény” egyik fejezetében dugták el. A közérdekű bejelentés célja olyan hiányosság vagy sérelem orvoslása, amely a közösség érdekét (is) szolgálja. Nagy előnye, hogy a polgár erre a jogszabályra hivatkozva úgy tudja a hatóság gépezetét beindítani, hogy közvetlen érdekeltségét nem kell bizonyítania. Az eljárást bárki kezdeményezheti - a megkeresett Szervet 30 napon belül intézkedési (és tájékoztatási) kötelezettség terheli. Tehát akár ügyfélként vonják be az eljárásba, akár névtelenséget kérő bejelentő marad – mindenképpen gyors és érdemi ügyintézést remélhet (ami ráadásul illetékmentes). A bejelentés, panasz tehát általában nem közérdekű információ beszerzésére irányul, hanem a már meglévő információ „továbbhasznosítására”, a közérdeknek

megfelelő állapot helyreállítása végett. Különbség továbbá, hogy a közérdekű bejelentés, javaslat, panasz címzettje nem csak adatkezelő szerv, hanem bármely „tárgykörben eljárásra jogosult szerv”* lehet. Logikus, hiszen a bejelentés, panasz nem közérdekű információ beszerzésére irányul, hanem – a már meglévő információ, tapasztalat közérdekű „továbbhasznosítására”. Mondjuk, Ön az illetékes hatóság intézkedését kéri, mert az Avtv. segítségével már beszerzett határozatból kiderül, hogy a vállalat nem is úgy kezeli a szennyvizét, ahogy előírták – vagy az égető olyat éget, amit nem is szabadna neki. De lehet az információáramlás fordított is, hiszen a hatósági tájékoztatásból rájöhet, hogy a tisztánlátáshoz milyen közérdekű adatot kell kikérnie. Hivatkozás: 2004. évi XXIX tv 141§ (4) bek Eljárás megindításának közhírré tétele a Ket. alapján Törvényességi szempontból, de az

eljárás hatékonysága miatt is alapvető, hogy az érintettek (potenciális ügyfelek) időben tudomást szerezzenek az eljárás megindításáról. Ennek szellemében úgy tetszik, hogy az új törvény (Ket.) a korábbinál komolyabban veszi az eljárás megindításáról szóló közhírré tétel (illetve a hirdetményi értesítés) intézményét.* Ez mindenki számára előnyös. A közhírré tétel könnyíti a hatóság dolgát, mert az egyébként „sokszereplős eljárásokban” nem kell egyenként felkutatnia az érintetteket - ugyanakkor esélyt nyújt arra, hogy az érintettek tudomást szerezhessenek a meginduló eljárásról. Így van idejük az üggyel kapcsolatos információk beszerzésére, hogy az eljárásba kezdettől fogva ügyfélként kapcsolódhassanak be, vagy mozgósítsák az erre jogosult civil szervezeteiket. A konkrét eljárás megindításáról szóló közhírré tételt, illetve hirdetményi értesítést a „helyben szokásos

módon” kell bonyolítani – és akkor alkalmazható, ha a létesítménnyel kapcsolatos „eljárás jelentős számú ügyfelet érint”,* illetve „ha az ügyfelek körét vagy a hatásterület határait nem lehet pontosan megállapítani”. * A Ket-szabályozás elgondolása jó, megfogalmazásával viszont továbbra is túl sok teret ad a Szervek sajátos (szűkítő) értelmezéséhez. Amivel nyilván ösztönösen élni fognak Hivatkozás: * Ket. 29 § (6) bek, * Ket. 15§ (2) bek, * Ket. 29§ (8) bek Hatásterület? Jelentős számú? A létesítmény hatásterületének tisztázására az új törvény tesz ugyan egy bártortalan kísérletet*, de még várhatóan évekbe telik, míg kialakul az egységes értelmezési gyakorlat. A beruházást elszenvedő lakosság nyilván tágabb körben gondolkodik – míg a hatóság szokás szerint „szűkítve értelmez”. Levegőben lóg a „jelentős számú érintett” mibenléte is. A lakosság szerint – hiszen ott él

- logikus, hogy az útépítések, vízrendezések, üzletközpontok, benzinkutak, parkolóházak, mobilantennák, hulladéklerakók, égetők stb. telepítése, működtetése – életminőségüket, környezetüket súlyosan megterhelő beruházások Méghozzá méretüknél függetlenül – természetüknél fogva. Vagyis a környék lakói igenis „jelentős számú érintettek”. És ezek az érintettek joggal várják el, hogy a készülődő beruházásról (rendezési tervekről, fejlesztési koncepciókról) megfelelő időben, megfelelő minőségű információhoz jussanak. A Szerveknek viszont az a tapasztalata, hogy sok ember sokat kérdez, több ügyfél többet kavar. Mi a megoldás? Hát megállapítani, hogy nincs is jelentős számú érintett – vagy kamu-közvéleménykutatásokkal kimutatni, hogy az érintettek döntő része lelkesen támogatja a beruházást Ennyit a demokráciáról és a lakosság beavatkozási esélyeiről Az Aarhusi Egyezmény

elvárásai, a nyilvánosság bevonása a döntéshozatalba Az Aarhusi Egyezmény részletesen foglalkozik a nyilvánosság (környezetvédelmi) hatósági eljárásokban való részvételével - majd külön Cikkben tárgyalja a tervek, programok készítésében való közreműködését. A hatékony társadalmi részvétel alapvető követelményeként írja elő, hogy az érintett nyilvánosság időben kapjon információt (és lehetőséget) a döntés folyamatában. Tehát az eljárás korai fázisában - amikor még az összes választási lehetőség nyitott, vannak véleményezhető alternatív megoldások és a vélemények „kellő mértékben” figyelembe vehetők. Uram bocsá’, hol vagyunk még ettől?! Hivatkozás: *Ket. 172§ e) pont Helyben szokásos módon? A rendezési tervkészítések tapasztalatai azt jelzik, hogy a Szerveknek ideje lenne a „helyben szokásos módon” történő közzététel módját is újragondolni. Persze csak akkor, ha annak célja

valóban a lakosság tájékoztatása. Az újságokban megjelentetett közérdekű hirdetmények technokrata megfogalmazásából manapság „szokásos módon” sokat meg lehet tudni, csak gyakran maga az eljárás tárgya (a háttérben készülődő beruházás) marad talány. A kifüggesztés aktusa pedig szokásos módon azzal tudódik le, hogy 15 napra kirajzszögeznek egy szakzsargonban írt tájékoztatót, meg egy áttekinthetetlen térképet a polgármesteri hivatal aulájában. Ami a Szervnek feltehetően a legkényelmesebb „szokásos mód” ugyan, de a demokratikus döntéshozatalhoz nincs sok köze. Feltehetően a jogalkotó sem erre gondolt, mikor beépítette a Ket-be Maradjunk talán annyiban, hogy epekedve várjuk a szolgáltató közigazgatás új szemléletű garnitúráját. Adatvédelmi eljárás – államigazgatási eljárás Mint láttuk, a Szerveknél - az általános szakhatósági feladataikat ellátva - az évek folyamán rengeteg „hivatalból

begyűjtött” közérdekű adat halmozódik fel. Ezek tehát az Avtv alapján bárki által kikérhető közérdekű információk. Más az alapállás a különféle hatóságok előtt folyó (egyedi) ügyekben. A konkrét hatósági eljárások általában a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló új törvény (Ket.) előírásai szerint bonyolódnak Az eljárások egyik részvevője mindig az ügydöntő közigazgatási Szerv - másik oldalon van az ügyfél vagy az ügyfelek. Témájuknál fogva ezek az egyedi hatósági eljárások is sűrűn termel(het)ik az Avtv. alapján közérdekűnek minősülő, tehát megismerhető információkat (különféle határozatokat, műszaki dokumentációkat, szakvéleményeket, szakhatósági állásfoglalásokat). Ilyen megközelítésben az ügyben eljáró hatóság egyben az Avtv szerinti adatkezelő Szervnek is minősül - akihez Ön adatkérelemmel fordulhat. A könnyebb érthetőség – és a demokrácia

serkentése - végett beadványában tehát feltétlenül hívja fel a Szerv figyelmét arra, hogy információ-igénylése az Avtv-n alapul! Vagyis, hogy Ön nem ügyféli jogot kér, hanem az Alkotmányban biztosított információs jogát gyakorolja. Az ilyen, közérdekű adatok kiszolgáltatásával kapcsolatos kérelmek teljesítése során a Szerveknek nem a Ket., hanem az Avtv előírásait kell alkalmaznia!* Ennek alapján a Szerv vagy kiadja a kért közérdekű adatokat, vagy megtagadja azt (és viseli annak következményeit). Hivatkozás: * Omb. 16/A/95, Omb 541/J/1999 Az ügyfél bekavar A konkrét hatósági eljárások egyik részvevője mindig az ügydöntő államigazgatási szerv, másik oldalon van az ügyfél vagy az ügyfelek. Az ügyféli pozíció az adott eljárásban (de csak abban!) fontos jogosítványokat biztosít – köztük néhányat pont avégett, hogy az ügyfél az adott ügy (!) irataihoz, információihoz hozzájusson. Az „elismert ügyfél”

fogalmát a Ket. ugyan meglehetősen tágan határozza meg*, a jogalkalmazó államigazgatási szervek gyakorlata azonban sikerrel szűkíti le. Az a helyzet, hogy egy ügyfélnek sokoldalú jogosítványai vannak, melyekkel a legsimábbnak tűnő hatósági eljárást is megtekerheti. Az ügyfél ugyanis – mint tudjuk, bekavar. Jelenlétével az engedélyezési, kötelezési stb eljárás többszereplőssé válik, ahol az ügyfél általában ezt-azt indítványoz, itt-ott megjelenik, ráadásul legtöbbször van képe fellebbezni. Vagyis jobb őket távol tartani A nemzetközi joggyakorlat folyományaként ma már a magyar élő jog* is több területen sikerrel terjesztette ki a jogvédelem határait. A kiterjesztés általában nem személyek, hanem a polgárok által alapított, az adott területen dolgozó társadalmi szervezetei részére biztosít a hatósági eljárásokban ügyféli pozíciót (beleértve a jogorvoslatot, illetve bíróság előtti fellépést is). A

környezetvédő szervezetek ügyfélképessége Az előzmények ismeretében aligha véletlen, hogy a legerősebb részvételi jogosultsággal pont a környezetvédelmi célú társadalmi szervezetek rendelkeznek, akik a Kvtv. 98§ (1) bek alapján ügyfélként vehetnek részt minden „környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásban”. Ennek értelmében tehát a bejegyzett környezetvédelmi szervezetek ügyfélként tudnak beavatkozni azokba a környezetvédelmi eljárásokba - ahová az érintett polgárt sajnos be sem engedik. A civil szervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit az Aarhusi Egyezmény (elsősorban az igazságszolgáltatáshoz való jog területén) tovább bővítette. A Legfelsőbb Bíróságnak jogegységi döntésének köszönhetően pedig tíz év után elértük mára azt is, hogy a „környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás” fogalmát a Szervek ne tudják többé szűken értelmezni.* A civil szervezetek

jogérvényesítési lehetőségeinek növelése azonban nem az ügyféli konstrukció további ágazati törvényekbe való egyenkénti becsempészése lenne, hanem a „társadalmi szervezetek” ügyféli lehetőségét most továbbutaló módón szabályozó Ket. 15 § (5) bekezdésének módosítása Egy olyan megfogalmazás, amelyik minden társadalmi szervezet számára lehetővé tenné, hogy az alapszabályában (a köz érdekében) felvállalt szakmai feladatát a működési területén indult hatósági eljárásban elismert ügyfélként gyakorolhassa. Hivatkozás: * Ket. 15§ (1) bek ,* pl. az 1995 évi LIII tv, az 1996 évi LIII tv, az 1997 évi LVIII tv, * LB 1/2004. KJE sz jogegységi döntése Információk beszerzése a Ket. alapján Az ügyféli pozíció az adott eljárásban (de csak abban!) fontos jogosítványokat biztosít – köztük néhányat pont avégett, hogy az ügyfél az adott ügy (!) irataihoz, információihoz hozzájusson. Az egyik

legfontosabb eljárási jogosítvány az ügyfél irat-betekintési (és másolatkészítési) joga Érdekes módon azonban ezt az aktust a Ket. nemcsak az ügyfélnek, de annak a kívülálló érintettnek is megengedi, aki „igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve kötelezettsége teljesítéséhez szükséges”* Figyelem! Az Avtv-ben szabályozott „adathozzáférés” nem azonos a Ket. szerinti „iratbetekintéssel”, hiszen ez utóbbit nem akárki, hanem csak a Ket. által előbb említett ügyfelek és érintett személyek gyakorolhatják Ők viszont az ügy irataiból a közérdekűeket és nem közérdekűeket egyaránt megismerhetik. Persze itt is vannak iratbetekintés alól kivett személyes adatok, titkok stb.* Tehát az iratbetekintést az ügyfélnek a Szerv minden esetben köteles biztosítani. Az azonban, hogy az adott eljárásban rajta kívül ki juthat az iratok közelébe (ki minősül „érintettnek”) az ügy ura, maga a

Szerv bírálja el. Nyilván a saját logikája és érdekei szerint Előre tudható ugyan, hogy egy szabadtéri diszkó zaja, egy műanyag-feldolgozó üzem bűze, egy mobil antenna sugárzása több száz méteres körben teríti be a környéket. És mivel ez nyilvánvalóan sérti az érintett területen lakók egészséges környezethez való alkotmányos jogát, nekik – mint „hatásviselőknek” – megalapozott igényük lehet a létesítménnyel kapcsolatos információkra is. De azért azt ne higgye, hogy Ön - a szomszéd utcában lakó - csak úgy bemegy a hivatalba, „Jó napot, én vagyok az érintett” – mondja, és már tekinthet is befelé az ügy irataiba. Nem uram, ehhez külön döntés kell, ami az eljáró Szervek mérlegelésétől függ. Márpedig az ő tapasztalatuk az, hogy minden eljárásba beengedett és aggódó személy csak növeli a hatóság gondját Ennek ellenére meg kell próbálni. Ha más nincs, hát az egészséghez, az egészséges

környezethez való alkotmányos jogra hivatkozással – a fenti jogszabályok alapján. Nem a jogot kell kérelmezni, hanem – azt tényként jelezve – a betekintési időpontot. Így a hatóság kénytelen lesz arról (megfellebbezhető) határozatban dönteni. Hivatkozás: * Ket. 69§ (1) bek, * Ket. 68§ (2) bek VI. A Szervek aktív információs joga (kötelezettsége) Az aktív információs jog a Szerveknél meglévő, illetve a tevékenységükre vonatkozó közérdekű információk közzétételi- és terjesztési kötelezettségét jelenti. Az Avtv. sokáig a kérelemre történő adatszolgáltatást tekintette tipikusnak, és ennek szabályait rögzítette. Ezt tárgyaltuk ki brosúránk első részében Az Avtv-t 2003-ban módosító üvegzseb-törvény volt az, amelyik az állami, önkormányzati szervek számára már egyfajta aktív adatkezelést írt elő - meghatározva azokat a közérdekű adatokat, amelyeket kérés nélkül is nyilvánosságra kell

hozniuk. A továbblépést az elektronikus információszabadságról 2005-ben megjelent törvény (Eitv.) jelentette, hiszen ez a közérdekű adatok egy részére már kifejezetten elektronikus közzétételt (vagyis internetes nyilvánosságot) írt elő. Az elektronikus információterjesztés jelentősége Ma már szinte minden állami, önkormányzati szerv foglalkozik adatbegyűjtéssel. A köz nevében, köz pénzén, köz hasznára gyűjtött, évtizedek alatt felhalmozódott információk a számítástechnika fejlődésének köszönhetően mára hivatali adatbázisokká, szakmai kataszterekké, információs rendszerekké alakultak. Nem vitás, hogy a számítógépes hálózatok és az internet alapú nyilvános számítógépes adatbázisok elterjedése nagy lehetőséget kínál az információs szabadság kiteljesedéséhez. Az e-információszabadság célja értelemszerűen a közszféra átláthatóságának segítése – túlhatalmának korlátozása. A honlapokon

közzétett információk biztosítják a teljes nyilvánosságot, átláthatóbbá teszik az állami-önkormányzati szervek működését és egyszerűsítik a polgár számára a joggyakorlást. Ez a nyitottság – amellett, hogy gyors és olcsó lehetőségeket teremt a közérdekű információk terjesztéséhez - oldhatja a hivatalokkal szembeni bizalmatlanságot. De csökkenti a munkaterheit is, hiszen aki a számára fontos információt a honlapokról egyszerűen le tudja venni, az feltehetően nem fogja őt beadványokkal zaklatni. A kettő azonban nem zárja ki egymást. Mivel nincs mindenkinek internetes hozzáférhetősége, a Szervek a jövőben is kötelesek eleget tenni a közérdekű adatok egyedi igényléseinek. Az elektronikus információszabadság alapelvei Az aktív információs jog hazai szabályozásához a „közszféra információinak további felhasználásáról” szóló 2003/98/EK irányelv volt a minimum mérce. Az EU szabályozási célja

elsődlegesen nem a polgárokhoz, inkább a gazdaság szereplőihez kötődik. Ennek érdekében (a versenytorzulás megakadályozása végett) főleg a közszféra birtokában lévő dokumentumok hozzáférésének és felhasználásának egyenlő feltételekkel történő szabályozására koncentrált. Az irányelv célja az állami adatvagyon további felhasználásának széleskörű, hatékony biztosítása, annak nyilvánossá tételével (közzététel elve). Ezen elvárások teljesítése érdekében – írja az irányelv - a kérelmek elintézéséhez, illetve a dokumentumok közzétételéhez lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venni. Mind ez persze nem kis pénzbe kerül De ha az állam valóban komolyan gondolja a közintézményeinek átláthatóságát, az információk szabadságát, akkor köteles áldozatokat hozni. A Szerveknek a beérkezett információigényléseket, továbbfelhasználási kérelmeket „egy ésszerű határidőn” belül,

lehetőség szerint ingyenesen - de legalábbis „költség-orientáltan” - kell teljesíteni. A közfeladatokkal kapcsolatos e-dokumentumokat olyan formátumban kell biztosítani, amely nem függ egy meghatározott szoftver alkalmazásától (technológia semlegesség elve), de garantálja az interneten tájékozódó polgár névtelenségét (információs önrendelkezési jogát). Nyilvánosság, esélyegyenlőség, ingyenesség, szoftverfüggetlenség A jogérvényesítés szempontjából legfontosabb (garanciális) alapelveket a magyar szabályozás is átvette. Fent azért írtam, hogy az irányelv minimumként szolgált, mert hál’ Isten mi inkább a polgárok információ szabadságára koncentráltunk, és jogunkkal élve néhol az irányelvnél szigorúbban szabályoztunk. Aktív információs jog az Aarhusi Egyezményben A civil környezetvédők tevékenysége feltételezi a teljes nyilvánosságot. Nem véletlen, hogy ennek garanciái már az 1998-ban (!)

megfogalmazott Aarhusi Egyezményben is megjelentek. Az Egyezmény 5 cikke kiemelten foglalkozik a környezeti információk összegyűjtésével, illetve azok folyamatos terjesztésével. Ez utóbbihoz a kommunikáció elektronikus formáját jelöli meg leghatékonyabbnak azzal, hogy az információkat közérthető formába feldolgozva kell terjeszteni. Az információ fogalmát az Egyezmény - mint láttuk - tágan értelmezi. Az egyes környezeti elemek állapotának bemutatása alapvető, de a honlapon van a helye a környezet állapotáról szóló jelentésnek, a környezettel kapcsolatos jogszabályoknak, a környezetpolitikai döntések, programok, tervek, fejlesztési koncepciók, nemzetközi egyezmények szövegének stb. A nyilvános számítógépes adatbázisoknál - a könnyű hozzáférés biztosításán túl – a hatóságnak gondoskodnia kell az adatok rendszeres frissítéséről is. Az Egyezmény környezeti vészhelyzetben (havária) a hatóság

kötelezettségként írja elő a nyilvánosság azonnali tájékoztatását. Aztán az „üvegzseb-törvény” is bekavart Nálunk az „üvegzseb-törvény” volt az, amelyik az Avtv-be építve az állami és helyi önkormányzati Szervek számára kötelezővé tette a hatáskörükre, szervezetei felépítésükre, szakmai tevékenységükre, gazdálkodásukra, a birtokukban lévő adatfajtákra vonatkozó legfontosabb adatok rendszeres közzé- illetve hozzáférhetővé tételét. A közzététel formáját azonban nem határozta meg.* Meghatározott közcélú adatok elektronikus közzétételére vonatkozó, már említett EU irányelvet magyar jogrendbe átültető Eitv. (elektronikus információszabadságról szóló törvény) írta elő A rendelkezések a települések lélekszámától is függően, lépcsőzetesen lépnek hatályba. A szervezetével, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos információkat tartalmazó „közzétételi listák” honlapon

való megjelenítését az országos hatáskörű közigazgatási szerveknek, minisztériumoknak már ma is biztosítaniuk kell. Ez azonban például egy Győr nagyságú városnak csak 2007-től – a megyei és a kisebb önkormányzatoknak pedig 2008. januárjától lesz kötelező. A később megjelenő jogszabályok az egyes szervtípusokra koncentrálva további általános, különös és egyedi közzétételi listákat és szabályokat írtak elő. Maradjunk abban, hogy a helyzet zavaros, de országos, ágazati és helyi szinten is lázasan zajlik a különféle közérdekű adatokat rendszerező-feldolgozó nyilvános honlapok készítése. Hozzáteszem: az elektronikus információszabadság jogi körülbástyázása sajnos messze lemaradt a technikai fejlődéstől. A számítógépes adatbázisok elérhetősége ma még esetleges, a világhálón való forgalmazás (jog)technikai-pénzügyi háttere szabályozatlan Ahol pedig nagy a zavar, ott valakik általában nagyot

kaszálnak. És erre az információk birtokosainak és az adatkereskedőknek sokkal nagyobb esélye van, mint Önnek - az adatra éhes polgárnak Hivatkozás: * Avtv. 19§ (2) bek Adatnyilvánosság - a legfelsőbb szinteken Ami az EU-t illeti, ebben a kérdésben is igyekszik példát mutatni. Ha Önnek éppen arra támad kedve, az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács hivatalos irataihoz ma már hozzá tud férni. Joga ehhez van, klikkeljen tehát a http:/www.europaeu fedőnevű honlapra, és válassza a magyar nyelvet A jogszabályokban előírt közérdekű adatoknak itthon a Szerv saját honlapján kell(ene) megjelennie. No, akkor keressünk honlapot! Az országos Szervek honlapjához elméletileg a magyar közigazgatás adatvagyonát nyilvántartó információs rendszer mutatná az elektronikus utat (www.kikereshu) A feltételes mód oka az, hogy ez a MEH által működtetett metabázis enyhén szólva hiányos. Talán több sikerélményre számíthatunk, ha a

keresett Szerv vagy település nevét egy másik gyorskereső programba írjuk be (pl. wwwgooglehu) A honlapcímekkel szemben egyébként alapvető elvárás a könnyű megjegyezhetőség (ezért azonos az önkormányzati honlapok neve a település nevével). Elvárás a tartalmi áttekinthetőség, a folyamatos frissítés és felhasználó-barátság is – de ezzel már a legtöbb helyen problémák vannak. Az ország és a régiónk környezeti adatai Az ország környezeti elemeinek állapotát bemutató, mérő-, észlelő- és ellenőrző hálózat adatainak az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) kellene megjelennie. Ezt azonban a minisztérium a Kvtv előírása ellenére tíz év alatt sem tudta sajnos produkálni Néhány adatbázis már felkerült – közülük talán az országos légszennyezettségi mérőhálózat adatait bemutató link a leghasználhatóbb (http://www.kvvvmhu/olm/ Ettől függetlenül a polgárok számára fontos lehet a

Környezetvédelmi Minisztérium honlapja, mert képet kaphat a hazai környezetpolitika színvonaláról, az országos pályázatokról, és információkat szerezhet a környezetvédelmi egyezményekről, a hazai jogszabályokról, illetve azok tervezeteiről. A környezetvédelemmel kapcsolatos friss hírek, események, tudósítások beszerzéséhez én inkább a www.greenfohu honlapot ajánlom megtekintésre A régiók területén a környezeti elemek állapotát az egyes környezetvédelmi felügyelőségek honlapja lenne hivatott bemutatni. Keresgélnie tehát itt kell, de sokat ne reméljen, hiszen a környezet állapotát bemutató (mért és jelentett emissziós adatok) feldolgozása csigalassúsággal halad. A jogalkotás nyilvánossága - általában A nyitott jogalkotás demokratikus követelménye alapvetően feltételezi, hogy az érdekképviseleti funkciót felvállaló szervezetek érdemi esélyt kapjanak a jogalkotás civil befolyásolására. Ennek értelmében a

jogalkotásról szóló (és a maga korában haladónak számító) 1987. évi XI törvény (Jat) a közösségi részvétel alanyai között nevesíti a társadalmi szervezeteket is – és részükre több garanciális jogosítványt biztosít a jogszabályok előkészítésének és véleményezési szakaszában.* A törvény 31. § (1) bekezdésében foglalt – és általában be nem tartott- előírása értelmében "a véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni." A rendszerváltás utáni problémák felvetették egy új jogalkotási törvény szükségességét, majd azt a problémát is, hogy egy új törvény megalkotására – kétharmadosról lévén szó – sajnos nincs sok remény. Ebben a helyzetben – lényegében szükségmegoldásként – a „feles” elektronikus

információszabadságról szóló 2005. évi XC törvény (Eitv) megalkotásakor, önálló fejezetként építették be az e-jogalkotás kiegészítő szabályait (az eredeti tervezet a parlamenti tárgyalása során több helyen csonkult, így még mindig messze nem fedi a nyitott jogalkotással kapcsolatos társadalmi elvárásokat). Kétségtelen, hogy az Eitv. egy további lépés a nyitott jogalkotás felé, de nem pótolhatja a „parlamenti elfekvőben” lévő új jogalkotási törvényt (amely elméletileg megoldást jelenthetne a még fennálló problémákra). Azért csak elméletileg, mert a jogi háttér változása kevés, ha az nem párosul a jogalkotói apparátus szemléletváltásával. A problémák jelentős része (a honlapra soha fel nem tett tervezetek, a kormány áttekinthetetlen egyeztetési rendszere, önkényesen lerövidített véleményezési határidők, elérhetetlen jogalkotási felelősök, indoklás nélkül mellőzött észrevételek, a kormány

panaszok elbírálásával kapcsolatos gyakorlata) ugyanis a közalkalmazott hivatalnokok hozzáállásából fakad. Ami viszont demoralizálja a jogalkotásban közreműködni kész civil szervezetek hozzáállását Hivatkozás: * Jat. 20§, 22§ 27§ és 29§ A jogalkotás nyilvánossága a minisztériumoknál Az Eitv. megjelenése előtt jellemző probléma volt, hogy a Szerv a készülő jogszabályaik tervezetét is nemes egyszerűséggel „döntés-előkészítéssel kapcsolatos” iratnak minősítette. A felső sarokba nyalt „Nem nyilvános” felirat azonban ütközött a társadalmi szervezetek azon alapvető törekvésével, hogy a nehezen megszerzett jogszabálytervezeteiket minél szélesebb körben (saját tagságukkal, az érintett lakossággal) is megvitassák. Az Eitv. előírásai szerint* ma már a jogszabályt előkészítő minisztériumoknak honlapjukon - kevés kivétellel - közzé kell tenni a jogszabály alkotási koncepciókat és

jogszabálytervezeteiket. Ez utóbbiakat méghozzá a kapcsolódó előterjesztésekkel vagy szakmai indokolásokkal együtt - az egyeztetés aktuális állapotának feltüntetésével. A keresést megkönnyítheti a civil szervezetek által működtetett http://www.jogalkotashu honlap, ahol együtt jelennek meg az egyes minisztériumi honlapokon éppen véleményezhető jogszabály-tervezetek. Az Eitv. előírja: a jogszabály előkészítője köteles biztosítani, hogy a tervezettel kapcsolatban bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen. A közzétevő minisztérium honlapján meg kell teremteni a vélemények, javaslatok fogadásának lehetőségét és meg kell jelölni a véleményadásra nyitva álló határidőt (ami főszabályként továbbra is minimum 15 nap). Szóval a minisztériumi jogalkotáshoz elméletileg ma már bárki hozzá is szólhat – más kérdés, hogy véleményét mennyire veszik figyelembe (a tapasztalat szerint semennyire). A

rózsaszín képet rontja azonban, hogy a közzététel elmaradásának nincs szankciója - a beérkezett javaslatok felhasználásáról pedig a véleményező sajnos továbbra sem kap értesítést. Az Eitv szerint a jogszabály előkészítője mérlegeli a beérkezett véleményeket - és az észrevételekről (valamint az elutasított észrevételek esetében az elutasítás indokairól) összefoglalót készít, amelyet aztán a honlapján közzétesz Ennyi Hivatkozás: * Eitv. 9 és 10 §-ok A törvénytervezetek nyilvánossága Az Eitv. a fenti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazza a törvényalkotás nyilvánosságára és az Országgyűlés honlapját jelöli meg a társadalmi véleményeztetés nyitott fórumául. Ezeket elektronikusan kikeresni az Országgyűlés honlapján www.mkogyhu alatt, a „közérdekű információk” vagy az „irományok” címszavaknál lehet. Az Eitv. 11 § értelmében itt kell közzétenni a törvényjavaslatokat, az azokhoz

kapcsolódó dokumentumokat (módosító és kapcsolódó módosító javaslatok, bizottsági ajánlások). Meg kell jelenni a törvényjavaslatról a plenáris ülésen folytatott vitákról és zárószavazásokról készült jegyzőkönyveknek, miként a témát tárgyaló bizottsági jegyzőkönyveknek is. Ami a törvénytervezeteket tárgyalását illeti: a társadalmi szervezeteknek nincs olyan joga, hogy azok parlamenti vitájában a plenáris ülés előtt, személyesen fejthessék ki álláspontjukat. Ilyen lehetőségük csak a tervezetet tárgyaló különféle parlamenti bizottság előtt van. Ha van Ezt ugyanis az egyes bizottságok belső működési rendje dönti el, amiről pedig – attól is függően, hogy mennyire tartják fontosnak a társadalmi egyeztetést - maguk döntenek. Az egyes bizottságok szabályozása ugyanis nem egységes A bizottsági ülésre vonatkozó szabályok az Országgyűlés házszabályában találhatók Általános rendelkezésként a

házszabály a 81. § (2) bekezdése csupán azt írja elő, hogy „a képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés főtitkára által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek véleményének a megismerésére”. Ugyanezen paragrafus (1) bekezdése a bizottságokra bízza saját működési rendjük meghatározását. A házszabály tehát megteremti a társadalmi szervezetek bekapcsolódási lehetőségét a parlamenti vita meghatározott szegmenseibe, azonban nem teszik a bizottságok kötelezettségévé, hogy az érintett szervezetek számára biztosítsák az üléseken való részvételt, vagy hogy a jelen lévő társadalmi szervezet igényt tarthasson a személyes felszólalásra. Az Ügyrendi bizottság egyik állásfoglalása egyértelművé tette, hogy a bizottságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a civil szervezetektől beérkezett anyagokat a bizottság

tagjai megkapják. Ehhez viszont elégséges a beérkezett vélemény ismertetése is Hivatkozás: a Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályáról szóló 46/1994. (IX30) OH A kormány jogalkotással kapcsolatos tevékenysége A kormánynak, mint tudjuk, sosem volt erőssége a nyilvánosság (üléseiről jegyzőkönyveket nem készít, vagy nem tesz közzé). Jogszabály előkészítő tevékenységét egyébként általában a szakmailag illetékes minisztérium végzi. A kormány ügyrendjének* 22. pontja megerősíti a jogalkotási törvény rendelkezéseit – vagyis az ügyben érdekelt társadalmi szervezetekkel való egyeztetés szükségességét. Sőt, az ügyrend olyan (rendszeresen mellőzött) előírást is tartalmaz, hogy a beérkezett véleményeket fel kell dolgozni, az előterjesztőnek a véleményeltérést a véleményezővel egyeztetnie kell. A véleményezésre adott határidőt pontosítva az Ügyrend 29-30. pontja kimondja, hogy a

"véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tizenöt nap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés súlya vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tizenöt napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában harminc nap. A kormány által meghatározott esetben, vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők általában öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapíthatók (soronkívüliség)." Ez utóbbi felmentő rendlelkezés kivételével azonban a kormány alig tart be valamit a rá vonatkozó jogalkotási rendelkezésekből. Nagy nevetség, de a Jat. 43 §-a szerint amennyiben a társadalmi szervezet azt észleli, hogy a jogszabály előkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályt megszegték, intézkedés végett

a kormányhoz fordulhat. A civilek tapasztalatai szerint az ilyen panaszok teljesen hatástalanok (és többnyire megválaszolatlanok) maradtak. A jogalkotási szabályok megsértése, vagy akár mellőzése esetén az érdekképviseleti szervezetek valójában eszköztelenek. Az Alkotmánybíróság határozatában sajnos úgy foglalt állást, hogy a jogalkotási folyamatban a társadalmi egyeztetés elmaradása nem szolgálhat alapul a kihirdetett jogszabály utólagos megsemmisítéséhez (ahhoz alkotmányellenességnek is fenn kell forognia)*. Hivatkozás: * 1088/1994. (IX20) sz kormányhatározat, * 7/1993 AB hat. A hatályos jogszabályok nyilvánossága Az Eitv. előírja a hatályos magyar joganyag nyilvános hozzáférhetőségének biztosítását is Ehhez a http.//wwwmagyarországhu honlapot ajánlom, ahol a jogforrás az ismert száma vagy témája alapján is könnyen kikereshető. 2006 január elsejétől egyébként a Magyar Közlöny elektronikusan is megjelenik –

így a jogszabályok frissiben olvashatók (csak olvashatók) a cég honlapján (www.magyarkozlonyhu) Mire is jó nekünk egy adatvédelmi biztos (ombudsman)? Például arra, hogy bármelyikünk hozzá forduljon. Segítséget kérjen, ha a közérdekű adatok megismeréshez fűződő jogaival kapcsolatban sérelem érte, ha helytelen adatkezelési gyakorlatot észlel, ha indokolatlanul titkosított adatot gyanít, avagy csupán témába vágó lényegi kérdése van.* Az adatvédelmi biztos – tapasztalatunk szerint – viszonylag gyorsan és alaposan vizsgálja ki a beérkezett kérelmeket. Ezen felül nála „kötnek ki” a megtagadott kérelmek is, hiszen azokról (és a megtagadás indokáról) az adatkezelők évente kötelesek az adatvédelmi biztosnak beszámolni.* Az adatvédelmi biztos hiányosság feltárása esetén nem kötelező határozatot hoz, hanem állásfoglalást, figyelemfelhívó ajánlást fogalmaz meg, netán konkrét intézkedést kezdeményez a

mulasztó szervnél. Felhívásának eredménytelensége esetén elrendelheti a jogosulatlanul kezelt iratok zárolását, megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést, és erről a nyilvánosságot tájékoztathatja. Hivatkozás: * Avtv. 27§ (1), * Avtv. 20§ (4) bek, * Avtv.25§ (3) Az adatbiztos címe: Ombudsman Hivatal, 1051 Budapest, Nádor u. 22 Tel.: 1-457-7186, 1-475-7100 Fax: 1-269- 3541 honlap: www.obhhu e-mail: adatved@abh.hu Miben tudnak segíteni a civil szervezetek? Hát például pont az adatvadászatban - hiszen vannak olyan helyzetek, amikor a polgárok információs joga a társadalmi szervezetek (egyesületek, tanácsadó irodák) bevonásával hatékonyabban működik. Tapasztalatunk szerint ugyanis a civilek a hatóságoknál és a politikusoknál alaposabban ismerik a településük környezeti állapotát, a hatalom természetét és a helyi lakosság környezeti-társadalmi problémáit. Egyébként az sem kizárt, hogy az Ön által keresett információt a

helyi civil szervezetek korában már megszerezték és a kínzó információéhségét rögtön és ingyen tudják orvosolni (ráadásul talán akad hozzá egy-egy történetük is). A nagyobb civil szervezeteknek ma már általában van számítógépük és – jó esetben - „üveg-zsebmetszésben” gyakorlott munkatársuk, akik kiismerik magukat a nyilvános elektronikus adatbázisokban. Az adathozzáférés írásos változatánál segíthetnek abban, hogy az adatéhes polgár szabatosan fogalmazhassa meg adatkérő beadványát, hogy jó helyre címezze, hogy ne hagyja magát lerázni. A tapasztaltabb jogsegélyszolgálatok magukra vállalják a pereskedés terhét is, avagy segítséget adhatnak a polgárok által megszerzett közérdekű adatok további „hasznosításában” is. Kapcsolataik révén a beszerzett közérdekű információknak nagyobb sajtónyilvánosságot biztosíthatnak, feldolgozhatják, számítógépes hálóra tehetik, vagy olyan további

eljárásokat indíthatnak, ahol az „egyéni küzdőnek” a jog sajnos nem is ad lehetőséget a beavatkozásra. Mint említettük néhány törvény ugyanis (környezetvédelmi, természetvédelmi, „reklámtörvény”) az ilyen céllal bejegyzett társadalmi szervezeteknek az egyes szakági államigazgatási ügyekben ügyféli jogállást biztosít. A lassan kiteljesedő helyi demokrácia nagy örömére. Mert - mint azt ez a füzet is jelzi - az információ bizony hatalom VII. Iratminták Közérdekű (környezeti) információ kikérése Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úr! Tudomásom szerint 2006. januárjában a Felügyelőségük hatósági zajterhelést ellenőrző méréseket végeztetett a PVC Művek Rt. Győr, Téglaverő utcában lévő telephelyének zajkibocsátásának megállapítása (az előírt határértékek teljesülésének ellenőrzése) érdekében. Kérem,

hogy a szakértő cég által végzett mérésekről készült jegyzőkönyv másolatát 15 napon belül szíveskedjen részünkre megküldeni. A jegyzőkönyv fénymásolásával kapcsolatosan felmerülő költségek megfizetését vállalom. A kért adatok a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősülnek, kiadásukra a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 1. sz iratminta Közérdekű információk kikérése (bizonytalan cím) ÁNTSz Városi Intézete Igazgatójának Győr Területi Hírközlési Felügyelet Igazgatójának Sopron Tisztelt Igazgató Úr! Tudomásom szerint az alább felsorolt antenna tornyokra telepített mobiltelefon bázisállomások üzembe

helyezésekor Önök sugárterhelési ellenőrzéseket végeztettek. - Logóváros, Agytumor úti közkórház - Esemesfalva, külterület, Hrsz. 094/7 Kérem, szíveskedjen 15 napon belül egyszerű fénymásolatban részemre megküldeni a mérésekről készült jegyzőkönyveket: Az adatközléssel kapcsolatosan felmerülő fénymásolási költségeket természetesen megtérítem. A kért adatok a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősülnek, kiadásukra a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 2. sz iratminta Tájékozódás közérdekű adatok kikéréséhez Városi Útkezelő Szervezet Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úr! Kérem 15 napon belüli

tájékoztatását arról, hogy Győr, József Attila út teljes hossza vonatkozásában Önök hol, milyen közlekedési zajmérési (és ahhoz kapcsolódó forgalomszámlálási) adatokkal rendelkeznek? A lakóházakat érő közlekedési zajterhelést dokumentáló, utóbbi három évben végzett zajvizsgálatokkal kapcsolatos nyers adatokra lenne szükségem. Konkrét adatkérési igényemet a fentiek ismeretében tudom majd Önökhöz benyújtani. A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 3. sz iratminta Közérdekű adatkérés akárhonnan Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi

és Vízügyi Felügyelőség Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úr! Alulírott, Zöld Zoltán (Somogyasztma, Rózsa u.7 sz alatti lakos) kérem, szíveskedjen részemre 15 napon belül megküldeni az Általános Termikus Hulladékégető Kft., Győrben található telephelyének 2005 évi légszennyezőanyag kibocsátásával kapcsolatos adatokat az alábbiak szerint: - a gyártelep pontforrásai által jellemzően kibocsátott légszennyezőanyag fajtái és éves mennyisége (összesített nyers adatok), - melyik légszennyező anyagból regisztráltak határérték feletti túllépést? Az adatközléssel kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket természetesen megtérítem, de annak mértékéről a 20. § (3) bekezdése alapján előzetes tájékoztatást kérek A kért adatok a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősülnek, kiadásukra a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII

törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 4. sz iratminta Közérdekű információk kikérése (elektronikus) Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Igazgatójának Győr Tisztelt Felügyelőség! Tudomásom szerint hatósági előírás alapján a győri hulladékok kezelését végző (közszolgáltató) Gubera Kft. háromhavonta köteles bevizsgáltatni és hatóságukhoz eljuttatni az általuk üzemeltetett Tápai úti kommunális szeméttelep monitoring kútjaiból vett vízmintáinak eredményét. Kérem, hogy a legutóbbi mintavétel vizsgálati eredményeket tartalmazó nyers adatokat a rendelkezésre álló elektronikus formában szíveskedjenek részemre 15 napon megküldeni. Elektronikus címem: kivancsifancsi@enternet.hu A kért adat a

2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. Az adatközléssel kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket természetesen megtérítjük, de annak mértékéről a 20.§ (3) bekezdése alapján előzetes tájékoztatást kérek 5. sz iratminta Vizsgálati anyag (jegyzőkönyv) megkérése Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Igazgatójának Székesfehérvár Tisztelt Igazgató Úr! Tudomásom szerint Felügyelőségük határozatban kötelezte a Nátronkémia Rt-t arra, hogy a szentgalli ingatlanokon deponált, a cég korábbi égetési tevékenységéből származó égetési maradékok (veszélyes hulladékok) akkreditált laboratóriumi bevizsgáltatását végeztesse el. Kérem, hogy a fenti vizsgálatokról Ökovizsla Kft. által

készített szakértői jegyzőkönyv összefoglaló részét részemre egyszerű fénymásolatban szíveskedjen 15 napon belül megküldeni. Az anyag közlésével (fénymásolásával, postázásával) kapcsolatos költségek megfizetését vállalom. A kért adatok a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősülnek, kiadásukra a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 6. sz iratminta Információkérés környezetvédelmi bírságról Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úr! Kérem, szíveskedjen részemre 15 napon belül tájékoztatást adni arról, hogy a Bőrcserző Rt.

Győr, Marhasor 6. sz alatt lévő üzemét (2004 és 2005 évben) milyen jellegű és mennyiségű szennyezőanyag kibocsátása miatt, milyen összegű csatornabírság megfizetésére kötelezték? A közléssel kapcsolatosan felmerülő költségek megtérítését vállalom. A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 7. sz iratminta Adatközléssel járó költségek vállalása Megyei Közlekedési Felügyelet Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úr! Kérem tájékoztatását arról, hogy a településünket elkerülő 82. sz tehermentesítő főút építési engedélyezési eljárásában

hatóságuk milyen nagyságú hosszú távra tervezett gépjármű forgalmat vett alapul? A fenti közérdekű adatot járműkategóriánként (személy-, teher- ill. nehézteher gépjármű) megosztásban 15 napon belül kérem megküldeni. A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. Az adatközléssel kapcsolatosan felmerülő indokolt költségeket természetesen megtérítem, de annak mértékéről az Avtv. 20§ (3) bekezdése alapján előzetes tájékoztatást kérek A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 8. sz iratminta Hozzáférés a közszolgáltató cégek adataihoz (1) Kommunális Szolgáltató Kft. Igazgatójának Győr

Tisztelt Igazgató Úr! Kérem 15 napon belüli tájékoztatását arról, hogy Győr városban 2006. évben összesen mennyi háztartási hulladék került szelektíven begyűjtésre? A rendelkezésre álló adatokat egyes anyagfajták szerinti bontásban (papír, fém, üveg, műanyag, szerves anyag, veszélyes hulladék, egyéb frakciók) kérjük megadni. Kérünk kimutatást arról is, hogy a begyűjtött mennyiségekből mennyit és kinek sikerült újrahasznosításra (veszélyes hulladék esetében ártalmatlanításra) átadni! Az adatközléssel kapcsolatosan felmerülő indokolt költségeket megtérítem. A kért adatok a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírása alkalmazandók . A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében

foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 9. sz iratminta Hozzáférés a közszolgáltató cégek adataihoz (2) Pannonvíz Rt. Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úr! Kérem 15 napon belüli tájékoztatását arról, hogy a városban szolgáltatott vezetékes ivóvíz minőségét 2006. évben milyen komponensekre vizsgálták, és azok milyen jellemző értékeket mutattak! Kérem tájékoztatását, hogy a víz fertőtlenítéséhez használt klórvegyületeknek milyen koncentrációja mérhető az ivóvízben! A teljesítéssel kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket megtérítem, de annak mértékéről előzetes tájékoztatást kérek /Avtv. 20§ (3) bekezdés/ A kért adatok a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírása alkalmazandók . Fenti beadványom a közérdekű

adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 10. sz iratminta Egészségvédelemmel kapcsolatos közérdekű adatok kikérése (1) ÁNTSz Városi Intézete Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úrnő! Kérem, szíveskedjen a mosongyőri Csengőlogó utcában, az általános iskola udvarára telepített PannonGSM mobiltelefon bázisállomás sugárterhelési méréseiről 2006. májusában készült jegyzőkönyv másolatát részemre megküldeni. A kért adatok a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősülnek, kiadásukra a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. Az adatközléssel kapcsolatosan felmerülő indokolt költségeket

természetesen megtérítem. Beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény rendelkezésein alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 11. sz iratminta Egészségvédelemmel kapcsolatos közérdekű adatok kikérése (2) Gyorskaja Élelmiszeripari Kft. Igazgatójának Adalékfalva Tisztelt Igazgató Úr! Kérem, szíveskedjen 15 napon belül tájékoztatni arról, hogy a cégük által gyártott/forgalmazott „Monsantói kukaricakása paradicsomos szójafalatkákkal” elnevezésű gyorsfagyasztott élelmiszer tartalmaz-e, és milyen mennyiségben genetikailag módosított szervezetet (GMO)? A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII

törvény (Avtv) előírásai alkalmazandók. Fenti kérelmem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény rendelkezésein alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 12. sz iratminta Egészségvédelemmel kapcsolatos közérdekű adatok kikérése (3) Csicsíjja Játékelőállító Zrt. Igazgatójának Bébifalva Tisztelet Igazgató Úrnő! Kérem, szíveskedjen 15 napon belül tájékoztatni arról, hogy a cégük által gyártott /forgalmazott „Ínyvarázsló” PVC rágóka milyen fajta lágyítószereket tartalmaz (kémiai elnevezés), és milyen mennyiségben! A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai

alkalmazandó. Fenti kérelmem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény rendelkezésein alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérünk. 13. sz iratminta Egészségvédelemmel kapcsolatos közérdekű adatok kikérése (4) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Intézet Igazgatójának Győr Tisztelt Igazgató Úr! Kérem, szíveskedjen 15 napon belül tájékoztatást adni a Győr város területén a repülőgépes szúnyogirtáshoz (gyérítéshez) felhasznált vegyszer pontos megnevezéséről. A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandó. Fenti kérelmem a közérdekű adatok nyilvánosságáról

szóló 1992. évi LXIII törvény rendelkezésein alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 14. sz iratminta Önkormányzat működésével kapcsolatos iratminták Közgyűlési hangfelvétel kikérése Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! A települési önkormányzat Képviselő Testülete 2005. -én tartott ülésének 5 napirendi pontjaként tárgyalta a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv elfogadását. Kérem, tegye lehetővé, hogy 15 napon belül megismerhessem a napirendi pont közgyűlési tárgyalásának eredeti hangfelvételi anyagát (vagy annak szó szerinti leiratát). A meghallgatás helyéről, idejéről az alábbi címemre kérek tájékoztatást: Tel/fax: Mobiltelefon: E-mail: Fenti beadványunk a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem

teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 15. sz iratminta Adatkérések közgyűlési jegyzőkönyvből (1) Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Tudomásom szerint a Képviselő Testülete 2006 .-án tartott ülés 3 napirendi pontjaként tárgyalta a Potyolínó Bevásárlóközpont és Vigadóközpont ügyét (rendezési terv módosítása). Kérem, hogy az ülés jegyzőkönyvének fenti napirendre vonatkozó részét 15 napon belül szíveskedjen részemre fénymásolatban megküldeni. Az adatközléssel kapcsolatosan felmerülő költségek megtérítését vállalom. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli

értesítést kérek. 16. sz iratminta Adatkérések közgyűlési jegyzőkönyvből (2) Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Tudomásom szerint a települési önkormányzat Képviselő Testülete 2007 .-án tartott ülésén 4 napirendi pontként tárgyalta a Széchenyi tér helyi védelem alá helyezésének ügyét. Kérem, 15 napon belül szíveskedjen írásban tájékoztatni a témában tartott végszavazás eredményét (melyik képviselő szavazott annak elfogadása mellett, ellene - illetve ki tartózkodott). Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 17. sz iratminta Adatkérés bizottsági jegyzőkönyvből Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Tudomásom szerint önkormányzatunk Fenntartható

Városfejlesztési Bizottsága 2007.-án tartott nyilvános ülésén 6. napirendi pontként a település környezeti állapotáról készített éves beszámoló előterjesztését vitatta meg. Kérem, hogy az ülés fenti napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi dokumentációját fénymásolatban részemre 15 napon belül megküldeni szíveskedjen – a kiadással kapcsolatosan felmerülő költségek megtérítését vállalom. A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandó. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § 6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 18. sz iratminta Adatkérés

önkormányzati alap felhasználásáról. Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Polgármester Úr! A környezet védelméről szóló l995. évi LIII törvény (Ktv) 58 § (1) bekezdése értelmében létrehozott helyi Környezetvédelmi Alapot a (4) bekezdés értelmében környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Kérem, hogy városunk környezetvédelmi alapjának 2006. évi felhasználásáról szóló, az egyes felhasználási tételeket (név, jogcím, összeg) tartalmazó kimutatást szíveskedjen részemre 15 napon belül elektronikusan megküldeni. Elektronikus címem: kivancsifancsi@freemail.hu A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandó. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének

esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 19. sz iratminta Hatósági határozat kikérése Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Jelenleg folynak az új szennyvíztisztító-műhöz vezető 800-as nyomócső vezeték csőfektetési munkálatai (terület-előkészítés, árokásás stb.) Kérem, hogy 15 napon belül másolatban szíveskedjen részemre megküldeni azt az Építési Osztály által kiadott építési engedélyt, amely tartalmazza a nyomócső Virágosréti (védelem alatt álló) területen történő fektetése során betartandó hatósági és szakhatósági előírásokat. A közléssel kapcsolatban felmerülő költségek megtérítését vállalom. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az

Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 20. sz iratminta Önkormányzat által kötött szerződés megismerése (közszolgáltatási szerződés) Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Kérem, szíveskedjen 15 napon belül egyszerű fénymásolatban megküldeni a szilárd, illetve folyékony hulladékok kezelésére a helyi önkormányzat és a Gubera Szolgáltató Kft. között létrejött érvényes közszolgáltatási szerződést. Tájékoztatásul közlöm, hogy ez a szerződés a 224/2004 (VII.22) Korm sz rendelet 11§ (3) bek szerint nyilvános. A másolással kapcsolatosan felmerülő költségek megfizetését vállalom. Kérésem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény előírásain alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést

kérek. 21. sz iratminta Önkormányzat által kötött szerződés megismerése (közbeszerzési szerződés) Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Polgármester Úr! Az önkormányzat honlapján szereplő „Üvegzseb”-információ szerint a városi önkormányzat – közbeszerzési eljárást követően - 8 millió Ft-os szerződést kötött a Decibella Kft.-vel Győr város települési zajtérképének elkészítése tárgyában. A közbeszerzési eljárásról szóló 2003. évi CXXIX törvény 99§ (4) bekezdésére való hivatkozással ezúton kérem, hogy 15 napon belül szíveskedjenek részünkre megküldeni az önkormányzat és az ajánlattevő között a fenti témában kötött szerződés másolatát. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli

értesítést kérek. 22. sz iratminta Önkormányzat által kötött szerződés megkérése (bérleti szerződés) Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Tudomásom szerint Győr Város Önkormányzata 2004. évben szerződést kötött a tulajdonában álló, a Szieszta pihenőparkban található 778/118 hrsz-ú tömbtelek bérleti hasznosítása tárgyában (Nafta Benzinkút építése). Kérem, hogy a közvagyon hasznosítása tárgyában kötött szerződés másolati példányát szíveskedjen részünkre 15 napon belül megküldeni. A közérdekű adat kiszolgáltatásával kapcsolatosan felmerült díjat természetesen megtérítem. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 23. sz iratminta Tájékoztatás megkérése

az éves környezeti jelentésről Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Polgármester Úr! A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII törvény (Ktv) 51 § (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat éves jelentésben tájékoztatja a lakosságot a település környezeti állapotáról. Tekintettel arra, hogy a 2006. évi jelentéssel az önkormányzat honlapján eddig nem találkoztam, kérem, hogy azt részemre 15 napon belül másolatban megküldeni szíveskedjen. A kért adat a 2001. évi LXXXI sz törvény (Aarhusi Egyezmény) értelmében környezeti információnak minősül, kiadására a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos 1992. évi LXIII törvény (Avtv) előírásai alkalmazandó. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § 6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon

belüli értesítést kérek 24. sz iratminta Közérdekű adatkérés beruházásról Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Győrben, a Szieszta városi pihenőpark területén létesíteni tervezett hulladékudvar várható környezeti hatásaival kapcsolatosan kérem az alábbi rendelkezésükre álló közérdekű adatokat 15 napon belül írásban való megküldését: - a hulladékudvarban gyűjtendő hulladékfajták és várható éves mennyiségek. - a létesítmény által gerjesztett várható célfogalom nagysága (gjmű/nap). - a hulladékudvar nyitvatartási ideje. Kérem tájékoztatását, hogy ilyen létesítmény esetén milyen védőtávolság alkalmazását írja elő a helyi Építési Szabályzat. Kérem tájékoztatását, hogy az adott létesítmény engedélyezése milyen stádiumban van A kért közérdekű adatok tudomásom szerint rendelkezésükre állnak – az azok megküldésével (fénymásolásával) kapcsolatos díjat természetesen

megtérítem. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 25. sz iratminta Közérdekű információ kérése konkrét hatósági ügyben Polgármesteri Hivatal Győr Tisztelt Jegyző Úr! Kérem, hogy az ingatlanunk előtti (Árnyas utcai fasorban történt) fakivágásokkal kapcsolatban az alábbi közérdekű információkat 15 napon belül fénymásolatban megküldeni szíveskedjen: - az előzetes helyszínbejárás jegyzőkönyve, - a témában beszerzett szakvélemények, - a fakivágást engedélyező határozat. A közérdekű adatok megküldésével (fénymásolásával) kapcsolatos indokolt költségek megfizetését vállalom. Fenti beadványom a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul A

kérelem teljesítésének esetleges megtagadásáról (és annak indítékáról) az Avtv. 20 § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 8 napon belüli értesítést kérek. 26. sz iratminta Információhasznosítás „ügyfél módra” Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének Győr Tisztelt Jegyző Úr! Alulírott, Zöld Tamás közzététel útján értesültem a lakásom mellett, a Győr, Selyemrét utcai játszópark szélén építendő éjjel-nappal nyitva tartó (autós) McBurger gyorsétteremmel, illetve a mellette tervezett NAFTA benzinkúttal kapcsolatos építési eljárások megindításáról. Figyelemmel a létesítmények várható környezeti hatásaira, csatoltan megküldöm a hatásterületen lakó 550 polgár tiltakozó aláírását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a beruházás az Aarhusi Egyezmény hatálya alá tartozik (kihirdetve a 2001. évi LXXXI. törvénnyel) Kérjük, hogy a beruházással kapcsolatban a nyilvánosság részvételét a fenti

egyezmény 6. cikkében foglaltak szerint biztosítsák (alternatívák kidolgozása, nyilvánosság lehető legkorábbi fázisban történő bevonása). Egyúttal bejelentem, hogy a fenti beruházásokkal kapcsolatosan lefolytatandó (elvi) építési engedélyezési eljárásban ügyfélként kívánok részt venni. Kérem, hogy a Ket. 68§–a alapján részemre iratbetekintést biztosítani és annak időpontjáról értesíteni szíveskedjen. Bejelentésem a 2004. évi CXI törvény 15§ (2) bekezdésén alapul 27. sz iratminta Keresetlevél (1) Győri Városi Bíróság Győr Tisztelt Városi Bíróság! Alulírott, Zöld Zoltán (Győr,.) 2006 augusztus 5-én kelt és F/1 számon mellékelt beadványomban közérdekű adatok kiszolgáltatását kértem a Győrsasadi Polgármesteri Hivataltól. A hivatkozott méréseket a Polgármesteri Hivatal végeztette, az F/2 mellékletként csatolt újságcikkben a polgármester nyilatkozik róla – tehát a kért mérési adatok

kétségkívül rendelkezésükre állnak. Beadványomban megjelöltem, hogy kérésem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul. A tértivevényes küldemény feladóvevényét F/3 szám alatt becsatolom A Polgármesteri Hivatal az információk kiadását 8 napon belül a kérelem megtagadásáról nem értesített, de a kért adatokat 15 napon belül nem is küldte meg. Tekintettel arra, hogy az adathozzáférésre megállapított határidők eredménytelenül teltek, az 1992. évi LXIII törvény 21.§ (1) bekezdése alapján a Győrsasadi Polgármesteri Hivatal (9000 Győrsasad, Városház tér 1) mint adatkezelő szerv ellen a törvényes határidőn belül indítok. keresetet Kérem a T. Bíróságot, hogy az 1992 évi LXIII törvény 21§ (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze az adatkezelő szerv alperest a kért közérdekű adatok kiszolgáltatására. Jelen beadvány a 1992. évi LXIII törvény 21§ (3)

bekezdésén – a bíróság illetékessége a 21§ (5) bekezdésén alapul. , 2006. augusztus 29-én 28. sz iratminta Keresetlevél (2) Városi Bíróság Székesfehérvár Tisztelt Városi Bíróság! Alulírott, Zöld Zoltán (Győr,. lakos) 2006 augusztus 5-én kelt F/1 számon csatolt beadványon általa nyilvántartott közérdekű adatok kiszolgáltatását kértem a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől. Beadványomban megjelöltem, hogy kérésem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul Az adatkezelő szerv 2005. augusztus 11-én küldött válaszában (csatolva F/2 számon) arról tájékoztatott, hogy a kért adatokat nem szolgáltatja ki, mivel lakóhelyem a szentgalli égetőműtől 80 km-re, egy másik megyében van – ráadásul a hivatkozott eljárásban ügyfélként nem vettem részt. A Felügyelőség álláspontját nem fogadom el, mivel a 1992. évi LXIII törvény alapján közérdekűnek

minősülő adatok kiadását kértem. A törvény 20§ (1) bekezdése alapján a közérdekű adatok megismerése nincs sem lakóhelyhez, sem ügyféli pozícióhoz kötve. Hasonló módon rendelkezik a környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény 12§ (2) bekezdése és az 2001 évi LXXXI sz törvénnyel kihirdetett Aarhusi Egyezmény is A kérelem teljesítésének megtagadása miatt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (8000 Székesfehérvár, .) mint adatkezelő szerv ellen a törvényes határidőn belül keresetet indítok, és kérem a T. Bíróságot, hogy az 1992 évi LXIII törvény 21§ (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze az adatkezelő szervet a két közérdekű adatok kiszolgáltatására. Jelen beadványom a 1992. évi LXIII törvény 21§ (3) bekezdésén – a bíróság illetékessége a 21§ (5) bekezdésén alapul. ., 2006 augusztus 29-én 29. sz iratminta Rövidítések

jegyzéke Alkotmány 1949.évi XX törvény – A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról („adatvédelmi törvény”) Eitv. 2005 évi XC törvény az elektronikus információszabadságról Avtv. Jat. 1987. évi XI törvény a jogalkotásról Ket. 2004 évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Kvtv. 1995. évi LIII törvény a környezet védelmének általános szabályairól („környezetvédelmi törvény”) Ötv. 1990. évi LXV törvény az önkormányzatokról Btk. 1978. évi IV törvény a Büntető Törvénykönyvről „Üvegzseb-törvény” Alkotmánybíróság határozata AB hat. Omb. 2003. évi XXIV törvénycsomag Adatvédelmi biztos (ombudsman) intézkedése Tudnivalók A brosúra Irat mintatárát a Reflex Egyesület Jogsegélyszolgálatának dokumentációjának felhasználásával

állítottam össze. A neveken változtattam – így az esetleges hasonlóság alighanem véletlen lehet A kiadvány ingyenes lakossági segédanyagként készült – az azokban szereplő adatok és minták ettől eltérő célból (pl. továbbközlés) csak a Reflex Egyesület hozzájárulásával használhatók fel Az Aarhusi Egyezmény szakmai magyarázata és az ahhoz kapcsolódó EU-s és hazai jogi anyagok szövege megtalálható a Reflex Egyesület „Szárbaszökkent Aarhus” c. kiadványában Az információs jogokkal kapcsolatos problémáikkal forduljanak nyugodtan az alábbi szakértő civil szervezetekhez: Társaság a szabadságjogokért 1084 Budapest, Víg utca 28. I/3 Tel.: 1/209-0046 és 1/279-0755 E-mail: tasz@tasz.hu www.taszhu Védegylet 1114 Budapest, Bartók B.u19 Tel.: 1/269 42 51 E-mail: iroda@vedegylet.hu www.vedegylethu Az információs jogokkal és az Aarhusi Egyezménnyel kapcsolatban az alábbi szakértő civil szervezetek segíthetnek: EMLA

Környezeti Management és Jog Egyesület 1076 Budapest, Garai u. 29-31 Tel.: 1 / 322-8462 E-mail: emla@emla.hu www.emlahu Reflex Környezetvédő Egyesület Jogsegélyszolgálat 9024 Győr, Bartók B.u7 Tel.: 96 / 316- 192 E-mail: reflex@c3.hu www.reflexgyorhu IX. Felhasznált irodalom Környezetvédelmi demokrácia a gyakorlatban (Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, 2002) Fülöp Sándor: Majtényi L. – Molnár P – Petri Lukács Á – Szabó Máté D (szerk): Az elektronikus információszabadság (Eötvös Károly Intézet, Budapest, 2005) Kalas György: Adatvadászat II. (Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr, 2004) Kalas György: Szárbaszökkent Aarhus (Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr, 2005) Jogszabályok és azok indoklásai Impresszum: Szöveg: dr. Kalas György (Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr) Számítógépes munka: Proditech Kft. Győr Készült: az Ökológiai Stúdó Alapítvány gondozásában

Kiadja: Reflex Környezetvédő Egyesület 9024 Győr, Bartók B.u7 Felelős kiadó: Lajtmann József - 2007 - A számítógépes kiadvány megjelentetését a Környezetvédelmi és Vízügyi Alap támogatta