Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Adózási alapfogalmak

13. ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK [Adó]: az adó kényszer jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli kötelezettség, amelyet az állam vagy más közjogi személy jogszabály alapján hajt be, amelyben meghatározzák az adó nagyságát, feltételét, esedékességét. [Adózó]: az a személy, akinek adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az adózás rendjéről szóló törvény írja alá. [Adóalany]: adó fizetésére köteles természetes vagy jogi személy minden olyan szervezet, amelyre adókötelezettség vonatkozik. A személyek négy csoportját határozhatjuk meg a törvényi szabályozás alapján: • az adóalanyok köre, akik az anyagi jogi adókötelezettség tényállását saját nevükben megvalósítják, • az adózók köre, az adóalanyokon kívül azokat a személyeket is jelenti, akiknek adókötelezettségét az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.)

határozza meg Adózó tehát az a személy, akinek adókötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art. írja elő, • az adó megfizetésére kötelezett személyek, akiknek adókötelezettsége abban az esetben keletkezik, amikor az elsődleges kötelezett nem teljesített és helyette kötelesek helytállni (például az adózó örököse örökrésze erejéig, az adózó jogutódja, a kezességet vállaló stb.), • más személyek köre, akikre a törvény különböző kötelezettségeket és jogokat határoz meg (pl. szakértő, ügyvéd, képviselő stb) [Adó tárgya]: az a dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót ténylegesen fizetik. Pl.: adóköteles jövedelem Az adótárgy lehet: • termékek és szolgáltatások eladásából származó bruttó bevétel (forgalom), • a nettó bevétel, nyereség (amely leegyszerűsítetten a bruttó bevételből az elérésére fordított költségekkel

csökkentett összeg), • különleges helyzetből, természeti, termelési és forgalmazási körülményből adódó járadék jellegű jövedelem, • termelési eszközök értéke és a munkaerő bérköltsége, • állami szervek eljárása során nyújtott szolgáltatás, • vagyon, vagyoni növekmény, • meghatározott célú kiadás stb. [Adóalap]: az adóalap az adó tárgyának mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítják. Az adóalap értékben (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség alapját, amely után adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege. [Adótartozás]: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. [Adófizető]: az a természetes vagy jogi személy, aki az adót ténylegesen fizeti. [Adó mértéke]: az adóalap vagy annak egységére jutó adó Az adómértékének meghatározása történhet: • •

adókulcsok (az adó összegének viszonya az adóalaphoz), adótételek (az adóalap mennyiségi egységére megállapított fix összeg) szerint. Az adó mértéke lehet • • lineáris: az adóalappal egyenes arányban emelkedik az adó összege, vagyis bármilyen adóalap után azonos százalékú adót kell fizetni, progresszív: az adóalap emelkedésével nő a megállapított százalékos adómérték. [Adókulcs]: az adómérték az adóalap %-ában [Adótétel]: az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg [Adótarifa]: adókulcsok, adótételek rendszere [Adóhatóságok]: az adóztató képviselő szervezetek a) NAV, mint állami adóhatóság és vámhatóság b) Az önkormányzat jegyzője c) Az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el. [Adókedvezmény]: az adóztató által az adózónak nyújtott preferencia (≤

adó) Az adókedvezmény szintén az adókönnyítés formája, de alapvetően abban különbözik az adómentességtől, hogy itt a konkrét jogviszony is létrejön, vagyis tényleges adókötelezettség keletkezik. Az adókedvezmények is lehetnek személyi vagy tárgyi, feltételes vagy feltétlen, állandó vagy ideiglenes jellegűek. [Adómentesség]: az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel. Az adómentességnek többféle formáját különböztetjük meg. Legkézenfekvőbb csoportosítás az alanyi és tárgyi mentesség szerinti besorolás. Megkülönböztethetünk feltételes és feltétlen mentességet, amely egyaránt lehet személyi és tárgyi jellegű. Az adómentesség lehet végleges, vagyis határozatlan idejű, vagy ideiglenes mentesség, ami csak meghatározott időre szól. [Adóbevallás]: olyan adókötelezettsége kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adózó [Adókötelezettség]: bejelentés,

nyilvántartások vezetése, bizonylati rend, adómegállapítás, bevallási, -befizetési, adólevonási és beszedési-, nyilatkozattételi-, adóelőleg-fizetési-, adatszolgáltatási kötelezettség Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban előírt: a) b) c) d) e) f) g) h) i) Bejelentésre, nyilatkozattételre Adómegállapításra Bevallásra Adófizetésre és adóelőleg fizetésére Bizonylat kiállítására és megőrzésére Nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre) Adatszolgáltatásra Adólevonásra, adóbeszedésre Pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetések az e törvényben meghatározott módon való teljesítésére [Adóáthárítás]: • • Szándékolt (pl. áfa) Nem szándékolt (pl. SZJA áthárítás) [Adóelhárítás]: • • Megengedett (nem vásárol, mert a teher túl nagy) Meg nem engedett

(eltitkolja) [Adóelkerülés]: a jogszabály által lehetővé tett adóminimalizálás [Adócsalás]: adómegkerülés a jogszabályok megsértésével Az adómegállapítási kötelezettség Az adózó az adót megállapíthatja: - Önadózással Adólevonással Adóbeszedéssel Kivezetéssel Kiszabással Munkáltatói adó megállapítással Egyszerűsített bevallással Utólagos adó-megállapítással [Önadózás]: az adózó saját maga megállapítja, bevallja és megfizeti az adót, általános szabály pl. Áfa, SZJA, HIPA [Adólevonás]: Az adólevonás esetében más személy adóját a kifizető abban az esetben állapítja meg, ha ezt a törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, akkor az csak a kifizetőtől követelhető. [Adószedés]: az adót nem annak kell megfizetni, akit terhel. Pl idegenforgalmi adó – szállásadó – önkormányzat [Adókivetés]: az adóhatóság megállapítja és közli (határozatban) az adózóval.

(építményadó, gépjárműadó szept. 15; márc 15) [Adókiszabás]: illetékhivatal állapítja meg (vagyonszerzési illeték és eljárási illeték) [Adópolitika]: az adórendszer működésének elveit, eljárásait határozza meg. [Adórendszer]: az adónemeket foglalja össze Intézmény Jogszabályokat tartalmazza Csoportosítása: 1. Adóalanyok szerint • • természetes személyek (SZJA) jogi személyek (TAO) 2. Adó tárgya szerint • • jövedelem típusú (SZJA) vagyoni típusú (gépjárműadó) 3. Adó teherviselője szerint • közvetlen (az adó teherviselője és az adófieztő személy ugyanaz - SZJA) (egyenes, direkt) adók azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmekhez kapcsolódnak. Ilyen adók a magánszemélyek jövedelemadója, a társasági adó stb Az egyenes adóknál az adófizető és az adóterhet viselő személy (szervezet) azonos: az adóalany a saját

jövedelméből, bevételéből fizeti az adót. • közvetett (az adó teherviselője és az adófizető személy nem ugyanaz - ÁFA) (indirekt) adók termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak; az áruk árát és a szolgáltatások díját terhelik meg; azok forgalmát, fogyasztását terhelik, s ily módon csak „közvetve” hárulnak a személyekre. Az indirekt adóknál más az adóalany, az adófizető és más az a személy, akit az adó ténylegesen terhel, mert az adóalany az általa befizetett adót (például az általános forgalmi adót) áthárítja a vevőre (a fogyasztóra) az eladott áru árában vagy a végzett szolgáltatások díjában. A közvetett adók tehát a termék felhasználóját, a szolgáltatás igénybevevőjét terhelik, tehát egy szándékolt adóáthárítás történik. 4. Adóztatásra jogosultság szerint • • • központi helyi vegyes 5. Behajtás módja szerint • • • • önadózás adólevonás adókivetés

adóbehajtás 6. Adóztatási jog szerint: • • központi adók – Országgyűlés fogadja el helyi adók 7. Teherviselés szerint: • közvetlen v. egyenes adó • Közvetett adó 8. Adó mértéke szerint: • lineáris • progresszív • degresszív 9. Adó megjelenése szerint: • • Pénzbeni Természetbeni Az adórendszer: az adott országban, az adott időszakban működtetett adók összességét jelenti. Az adórendszer az adott országban kötelező adók olyan együttese, amely egységes, belsőleg is egységet alkot, jogi és gazdasági tekintetben egyaránt. Adózási alapelvek: • • • • • • arányos közteherviselés elve, ami azt jelenti, hogy az adóterheket a fizetésükre kötelezettek között fizetőképességükkel (teherbíró képességükkel) arányosan kell elosztani; a különböző személyeket a társadalmi tevékenységből rájuk jutó „haszon” arányában kell megadóztatni; a megbízhatóság elve, ami az adózási

tehernek a biztonságos megfizetését feltételezi; kiszámíthatóság elve, ami garantálja – legalább egy középtávú időszakra – az adóterhek változatlanságát a tőkebefektetések stb. serkentésére; a könnyen teljesíthetőség (érvényesíthetőség) elve, amely az adó behajtását az adókötelezettek számára legkedvezőbb helyen és időben (az adóigazgatás tárgyi és személyi feltételeitől, az adómentalitástól stb. függően) irányozza elő; a jutányosság elve, amely megköveteli, hogy az adó kiszámításával és a behajtásával kapcsolatos költségek minimálisak legyenek. SZÖVEG FORMÁBAN: Az adópolitika a pénzügypolitika fiskális szabályozásának része. Az állam intézi a közügyeket, és az ehhez szükséges bevételeket adókból és illetékekből gyűjti össze. A közfeladatok ellátásával az államháztartás foglalkozik. Maga az adórendszer az országban egyidejűleg működtetett adók összességét jelenti. Az

adózási alapelvek a következők: arányos közteherviselés, megbízhatóság, kiszámíthatóság, könnyen teljesíthetőség, jutányosság (kifejteni!). Az adó az állam bevétele, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli kötelezettség, ami csak társadalmi szükségletek kielégítésére fordítható. Adózó az, akire a törvény szerint adófizetési kötelezettség vonatkozik; lehet természetes vagy jogi személy is. Az adófizető az, aki az adót ténylegesen befizeti (pl a munkáltató) Az adózás az adóalanyok tevékenysége, az adóztatás pedig az adóhatóságoké. Az adóknak több fajtája van, ezek az adónemek (pl. szja, társasági adó, forgalmi adó) Az adó tárgya az a dolog vagy vagyoni értékű jog, ami után az adót fizetjük (pl. gépjárműadó esetén az autó). Lehet adótárgy a bevétel, kiadás, nyereség és szolgáltatás is A fizetendő adót az adóalapból tudjuk kiszámítani. Ez a mennyiség lehet pénzben kifejezett (pl.

jövedelem  szja) és természetes mértékegységben kifejezett (pl hasznos m2  építményadó). Az egységnyi adóalapra jutó adó az adómérték Az adómértéket kifejezhetjük tételes és százalékos formában is. A százalékban kifejezett adómérték lehet lineáris vagy progresszív (attól függ, hogy az adóalap növekedésével az adómérték is több százalék lesz-e). Ez az adókulcs. Az adóalanyoknak nyújtható adókedvezmény, ami vonatkozhat az adóalapra vagy az adóra (szja-nál adóalapcsökkentő a családi és az első házasok kedvezménye, adócsökkentő a személyi és a tevékenységi kedvezmény). Az adómentesség lehet alanyi vagy tárgyi, attól függően, hogy az egy bizonyos tevékenységre vagy magára az adóalanyra vonatkozik. Ezen belül lehet feltételes vagy feltétlen; és végleges vagy ideiglenes a mentesség. Az adókat nem csak alanyi és tárgyi alapon csoportosíthatjuk. Teherviselő szerint vannak közvetlen és

közvetett adók is, ami attól függ, hogy az adófizető és a teherviselő személye ugyanaz-e. Közvetlen adó pl a szja, közvetett adó az ÁFA (a fogyasztó a teherviselő) Az adófizetési kötelezettség határideje előtt adóelőleget fizetünk (pl. a munkavállaló szjaelőleget fizet a munkabére után, amit a munkáltató von le és utal tovább az adóhatóságnak) Év végén a magánszemély köteles adóbevallást benyújtani, amiből egyértelműen megállapítható az adófizetési kötelezettsége (csak az adó és az előleg különbözetét kell rendeznie). Az adózó ezt megállapíthatja önadózással/adólevonással/adószedéssel (pl a szállásadótól idegenforgalmi adó)/adókivetéssel (pl. gépjárműadó)/adókiszabással (pl vagyonszerzési illeték). Az adóztatót (az államot) különböző szervezetek képviselik: a NAV, az önkormányzat jegyzője (helyi adóknál) vagy a megyei kormányhivatal (pl. eljárási illeték) Az adózó és az

adóhatóság jogait is az Adózás rendjéről szóló törvény határozza meg (2003. évi XCII trv) Adókötelezettségek közé tartozik a bejelentés és nyilatkozattétel, az adómegállapítás, bevallás, az adó- és előlegfizetés, a bizonylatok és nyilvántartások készítése, a levonás és a beszedés, valamint a pénzforgalmi számla nyitása