Gazdasági Ismeretek | Üzleti terv » A kiskunmajsai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

1 A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA és VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMJA 1. A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG HELYZETFELTÁRÁSA 2 oldal 2. A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG STRATÉGIAI PROGRAMJA 47 oldal 3. A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG OPERATÍV PROGRAMJA 69 oldal Kiskunmajsa és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 A Programkészítés gesztora : Kiskunmajsa város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 Tel.: 77-481-144 Fax.: 77-481-364 A kistérségi iroda címe : 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 146 Tel.: 77-481-344, mobil : 30-9828-841 Fax : 77-481-344, E-mail : kisterseg@emitel .hu Irodavezető : Terbe Zoltán kistérségi manager 2 Tartalomjegyzék: Helyzetfeltárás.3 Előzmények.4 Rövid történelmi visszatekintés.4 A kistérség általános jellemzése.5 A környezte állapota.28 Összehasonlítás és viszonyítás.30 SWOT-analízis.36 A kistérség stratégiai helyzetelemzése.40 Korábbi intézkedésekkel

megvalósított programok.46 A helyzetfeltárás elkészítésébe bevont személyek48 Stratégiai Program.51 A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása, bemutatása.52 Célkitűzések.53 Földrajzi összefüggések.54 Prioritások.56 Alprogramok.58 Intézkedés csoportok.59 Ütemezés63 Operatív Program.74 3 A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA és VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMJA A KISTÉRSÉG LEÍRÁSA VIDÉKFEJLESZTÉSI SZEMPONTBÓL 1. HELYZETFELTÁRÁS Kiskunmajsa és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 A Program készítés gesztora : Kiskunmajsa város önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 Tel.: 77 – 481-144 Fax.:77 - 481-364 A kistérségi Iroda címe : 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 146 Tel.: 77 – 481 – 344, mobil : 30-9828 - 841 Fax : 77 – 481 – 344 E-mail : kisterseg@emitel.hu Irodavezető : Terbe Zoltán kistérségi manager 4 Előzmények: A Kiskunmajsa és

Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, a továbbiakban KTTÖT a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által 1999 áprilisában kiírt SAPARD pályázat első fordulójában „B” kategóriás minősítést kapott. Ennek megfelelően a Minisztérium 1999. október 8-án kötött szerződést a kistérség gesztorságát felvállaló Kiskunmajsai Önkormányzattal a Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja első fázisának elkészítésére. A programkészítés első fázisa a „Helyzetfeltárás” címet viseli. A Kiskunmajsai önkormányzat, mint gesztor a Helyzetfeltárás során elvégezendő feladatok elvégzésével, és a kistérségi manageri feladatok ellátásával Terbe Zoltánt, a „Belházy és Társa BT” ügyvezetőjét bízta meg. Mind az FVM-el kötött, mind pedig a kistérségi managerrel kötött szerződés értelmében a helyzetfeltárási munkákat, a vonatkozó szerződés

mellékletében szereplő módon, tartalommal, és az ott leírt december 10-i határidővel kell elvégezni! Jelen munka ezen helyzetfeltárási munkák eredményét tartalmazza. A begyűjtött adatokat az érintett önkormányzatok képviselőinek, polgármesteri hivatalainak, szakmai érdekképviseleteknek, vállalkozóknak, civil szervezeteknek és más illetékes szakembereknek kiküldtük véleményezésre, és az ott megfogalmazott gondolatokat is beépítettük a tartalomba, mint az a vonatkozó szerződés „Útmutatójában” is szerepel. Rövid történelmi visszatekintés : A kistérség települései között igazán régi múlttal csak Kiskunmajsa rendelkezik. A korai középkorban ezen a helyen MAYOSSASZÁLLÁS nevű településen éltek emberek. A település a török idők alatt megszűnt létezni A törökök által lerombolt MAYOSSASZÁLLÁS 1743-ban újjátelepül, és az ún. redemptió „jóvoltából” jászok vásárolnak MAJSA pusztán (Ágasegyházán,

Kígyóson és Majsajakabszálláson) összesen 27.579 kataszteri hold földet A 149 új birtokos falujából (ahol először az állattartás volt a megélhetés elsődleges módja és formája, a növénytermesztés csak másodlagos, amit a földek rossz minősége indokolt) 1870-re hétezer lakosú város válik (KISKUN-MAJSA a városi rangot 1837-ben szerezte meg) 28.000 holdas területtel, de átlagban 10 aranykorona alatti földminőséggel Míg 1755-ben 7 iparos dolgozott a faluban, 1855-ben már 33. A 15 takács, 9 csizmadia, 5 szűcs, 3 szabó és 1 szíjjártó - mind itt előállított alapanyagot dolgoz fel tevékenységüket céhek felügyelik, különös tekintettel a minőségre. A városban addig nem rakodhatott ki a mesterember, míg az ún. „műlátó” termékeit meg nem vizsgálta, a „fuser” munka nem volt eladható. Kiskereskedőkkel nincs ilyen jól ellátva a település, 1851-ben még csak 4 szatócs működik (ennek elsődleges oka a jászkun

elöljárók azon különös eljárása, mellyel megakadályozták zsidó családok letelepedését a redemptus városokban). A XIX. Század végére az iparosok és kereskedők száma tovább növekszik Mint általában a vidéki városok többségében, itt is az élelmiszeripar indul fejlődésnek. Két szeszfőzde épül, de a legrégibb ipar, a malom- és az ún. „sütő”-iparok is korszerűsödnek, a szélmalmokat gőzmalmok váltják fel. 5 Csólyospálos korábban két részből állott. A Kiskunfélegyházához tartozó Csólyospuszta, és a Kiskunmajsához tartozó Pálospuszta alkotta a falu „elődjét”. A korábbi pusztákon aztán az állattartók letelepedésével tanyaközpontok alakultak ki. A két tanyaközpontból aztán 1947-ben alakították meg Csólyospálost. Szank a hasonló állattartó központokból fejlődött tanyaközponttá, majd pedig vált településsé. Szankról, mint önálló faluról a múlt század vége óta beszélhetünk A

település a közelmúltban ünnepelte 100 éves fennállását. Kömpöc korábban az Egri Káptalan uradalmához tartozott. A területet Kiskunmajsa az első világháború vége felé vásárolta meg, annak céljából, hogy a falú földterületét növeljék. Ezután vált önálló településsé A levéltári anyagok alapján, valamint a temetői sírfelíratokból kideríthető, hogy Kiskunmajsa, mint központ nagyban elősegítette a szomszéd települések benépesedését. Sok családnak vannak kiskunmajsai gyökerei. A családok rokonságai sokszor a négy településen szétszóródva élnek. Ezek a szálak ma is fontosak az itt lakók életében 1.1 A kistérség általános jellemzése: 1.11 A kistérség elhelyezkedése: A kiskunmajsai kistérség a Duna-Tisza közi síkvidék keleti peremének középső területén helyezkedik el Bács-Kiskun megyében. Délről és keletről Csongrád megyével határos, északról és észak-keletről a kiskunfélegyházi

kistérséggel, nyugatról a kiskunhalasi és a kiskőrösi kistérséggel határos. A kistérség országhatárt nem érint. A települések közötti vonzást, a kistérség kapcsolódásait a melléklet tartalmazza. Bács-Kiskun Megye statisztikai kistérségei közül a legkisebb, négy települést foglal magába. Ezek: Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Kömpöc A települések elhelyezkedését, és a megyébe történő beilleszkedést szintén a melléklet térképei mutatják meg. A kistérség Bács-Kiskun Megyéhez tartozván a Dél-alföldi régióban helyezkedik el. Meghatározó tájtípusa a csernozjomos homoksíkság, amelyet réti talajú buckaközi medencék, illetve keleti határán mély talajvizű löszös síkság vált fel. A kistérségben két természetvédelem alatt álló terület van: a Kiskunmajsai Bodoglári buckák (TT) és a Csólyospálosi földtani feltárás (TT). Kiskunmajsának, amely egyike volt a nyolc kiváltságolt Kiskun településnek, az

1745ös Redemptió után született meg a tanyarendszere. Ez jellemző a másik három településre is. Ez a szerkezet alapvetően befolyásolja az itt élő emberek életét 1.12 A kistérség területe, népessége, népsűrűsége, demográfiai helyzet és folyamatok : 6 1.121 Általános adatok: A megye egyik legkisebb kistérsége. Összterülete: 391,92 km2 Mindössze 4 településből áll, ahol a megye összlakosságának 3,16 %-a él (2001). Ebben a kistérségben az alapvető demográfiai folyamatnak a népesség fogyása tekinthető: az 1997-ben regisztrált népesség 1,4 %-al csökkent a 7 évvel korábbihoz képest. A térség – akárcsak a szomszédos kiskunfélegyházi – a magas külterületi lakosságszámmal rendelkező térségek közé tartozik. A népességi adatokat a melléklet tartalmazza A külterületen élő lakosság arányában a kistérségen belül is nagy eltérések mutatkoznak. Míg Kiskunmajsán a lakosság 12,1 %-a él külterületen, addig

ez az adat Csólyospáloson kiugróan magas, 44,3 %. A másik két településen a kettő adat közti számokat találhatunk. Szankon 19,4 %, Kömpöcön pedig 29,9 % 1.122 Népsűrűség: A kistérség átlagos népsűrűsége jóval alacsonyabb az országos átlagnál, csupán 44,15 fő/km2. A települések között itt is nagy szórás tapasztalható Legkisebb a nagy tanyai lakónépességgel bíró Kömpöcön, 26,77 fő/km2, és szintén alacsony Csólyospáloson, ahol 28,68 fő/km2. A „legsűrűbben” Kiskunmajsán élnek, 54,5 fő/km2 Szankon 33,86 fő/km2 a népsűrűség. 1.123 Korösszetétel : A kistérség korösszetételi adatait a melléklet tartalmazza. Az adatokból megállapíthatjuk, hogy a kistérségben élő 60 évnél idősebb emberek aránya (21,15%) Ez az adat a megyében is 21,15 %, régiós szinten 20, 6 %, országosan pedig 19,5 %. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kistérség adatai megegyeznek a megye és a régió hasonló adataival, amelyek egy kis

mértékben magasabbak az országos adatoknál. Ez azt jelzi, hogy kistérségünk az átlagnál egy kicsit öregebb korösszetételű. Ez a mutató térségen belül jelentős szórást mutat. A legkedvezőbb Kiskunmajsán, ahol nem éri el a 20 %-ot sem (18,8 %), a legkedvezőtlenebb pedig Kömpöcön (27,4 %). A másik két település a kettő között helyezkedik el. A 15 évnél fiatalabbak aránya térségi szinten 17 %, megyei szinten ez a mutató 16,6 %, régiós szinten 17,4 %, országos szinten pedig 17,5 %. A kistérség ez irányú mutatója tehát jobb adatokat tartalmaz, mint a megyei, régiós, vagy akár az országos adatok. Itt is nagy szórás tapasztalható településenként A „legfiatalabb” település Szank, ahol ez a mutató 21,65 %, a legkevesebb fiatal lakossal rendelkező települések pedig Csólyospálos, és Kömpöc. (17,9 %) Kiskunmajsa jelenti itt a „középmezőnyt” 17,3 %-al, ami még mindig kedvezőbb, mint az országos átlag. 1.124

Természetes szaporodás: A természetes szaporodás adataiból egyértelműen kitűnik, hogy kistérségünk lakossága fogy. Mind a lakónépességi adatok, mind pedig a természetes szaporodás adatai azt mutatják, hogy 1994-ben egy enyhe demográfiai emelkedés óta tartós fogyás állt be. Míg korábban Kömpöc és Csólyospálos lakói fogytak leginkább, ez a mutató 7 napjainkra Kiskunmajsán vált a legkedvezőtlenebbé. (-7,4 % ) Természetes szaporodás szempontjából a legkedvezőbb adatokkal Szank község rendelkezik. A vizsgált évek közül csak 1990-ben volt –0,4 ez az egyenleg, azóta ez pozitívra váltott. A megyei mutató 1997-ben –4,2, a régió adata –5,1, míg az országos adat –3,8 volt. Megállapíthatjuk, hogy a kistérség adatai messze az országos értékek alatt vannak, de még a kedvezőtlen régiós mutatót is „alulmúlja”. Ez a kistérség átlagosnál nagyobb mértékű elöregedést mutatja. 1.125 Elvándorlás : Az

elvándorlás számadatait vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az 1994-95 ös évek negatív adatait (-4, -4) napjainkra enyhe pozitív mérleg váltotta fel. A kistérség átlaga 2 lett. A vándorlási egyenleg arányát tekintve 1997-ben 0,8-es értéket kapunk, ami megegyezik a megyei értékkel, de nagyobb a régió 0,3 –es értékénél. A települések között viszont nagy szórás mutatkozik. Míg Csólyospáloson –23–as értéket is elért, (1997-ben –19), addig Kömpöcön jelenleg 20, ami kimagaslóan magas adat. Ilyen szempontból Kiskunmajsa, és Szank kiegyensúlyozottabb település volt, itt az elvándorlási egyenleg lényeges ingadozásokat nem mutatott. 1.126 Nemek szerinti összetétel: A lakosság nemek szerinti összetételét vizsgálva a kiskunmajsai kistérséget megállapíthatjuk, hogy az 51,8 %-os női arány közel megegyezik mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei 52 %-os aránnyal. Településenként viszont itt is

tapasztalhatunk eltéréseket. Csólyospáloson más adatoktól eltérően a férfiak vannak némi túlsúllyal (50,2 %), Kömpöcön pedig az átlagosnál magasabb a nők aránya (53,2 %). 1.127 Iskolázottság: A népesség átlagos képzettségi szintje igen alacsony, a megyében a legrosszabbak egyike volt. 1990-ben 7,72 osztály volt az átlagos iskolai végzettség, miközben a kistérségek átlaga 8,27 volt. A kistérségben Kiskunmajsán működik az egyetlen középfokú iskola, a Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola. 1.128 Nemzetiségek: A kistérségben csak a cigányság, németek, szlovákok jelennek meg nemzetiségként. A cigány lakosság létszáma csak Kiskunmajsán számottevő. A többi településen lélekszámuk alacsony, alapvető problémákat nem vet fel. Kiskunmajsán viszont a 739 fős cigány kisebbség, - ami a lakosság 6 %-a – komoly szociális, és egyéb problémákat hordoz magában. 1.129 Összefoglalás: 8 A fenti adatokat

összegezve megállapíthatjuk, hogy habár sok népességre vonatkozó adat tekintetében nagy eltérések mutatkoznak a kistérség települései között, azért a kistérségre vonatkozó adatok általában megegyeznek a megyei, illetve a regionális statisztikai adatokkal. A kistérség népessége 1990 januárjához képest 1997-re 1,5 %al csökkent 1000 lakosra 9,9 élveszületés és 15,8 fős halálozás jut A megyei átlag 11,0 illetve 15. Mindkét mutató kedvezőtlenebb, mint az átlag, tehát a megyeinél nagyobb mértékű a népesség fogyása. A vándorlási különbözet viszont 2,4-es átlagos értékével jobb, mint a megyei 0,8-es érték. A kistérségben 1997-ben 168-an születtek, ami a megyei születések 3,2 %-a, megfelel a népesség arányának. A kistérségben 1997-ben 267-en haltak meg, ami a megyei össz halálozások 3,47 %-a, ami magasabb a népesség arányánál. Ez is mutatja a kedvezőtlen folyamatokat 1.13 A kistérség természeti adottságai és

viszonyai : 1.131 Természeti adottságok : A kistérség a Homokhátság termelési tájkörzetének dél-keleti övezetében található. Teljesen sík terület. A tengerszint feletti magassága 87 és 115 m között változik csupán. Területének meghatározó talajtípusai a homokos talajok változatai, amelyek a kistérség keleti felén inkább humuszos, míg a nyugati oldalon inkább csernozjomos homoktalajok formájában jelentkeznek, amelyeket helyenként réti talajok váltanak fel. A Dorozsma-Majsai homokháthoz tartozó nyugati területek homoktalajai csekély termőképességűek. A földterület átlagos aranykorona értéke csekély A legmagasabb Kiskunmajsán, ahol átlagosan 10,28 ak/ha, a legalacsonyabb Kömpöcön, ahol ez az érték 7,9 ak/ha. A környezeti tényezők adatait a melléklet tartalmazza A kistérség területén kedvezőek a klimatikus adottságok, magas a napsütéses órák száma, és ugyancsak magas a hőösszeg. Az 1980-as évek kezdete óta

tartó, közel két évtizedes tartós csapadékhiány hatásaként, erőteljes talajvízszint-süllyedés, súlyos élőhely pusztulás, illetve átalakulás következett be. A természeti értékek pusztulását a következő okok idézték elő: a mezőgazdaság élőhely szegényítő hatása, a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések tereprendezései, a szántóterület kibővítések. Az utóbbi két év csapadékos időjárása viszont rávilágított arra, hogy a térséget a csapadékos időkben komoly belvízveszély fenyegeti. Ez fokozottan jelentkezik Kömpöcön, és Csólyospáloson Az aszályos évek talajvízszegénysége, és a csapadékos idők miatti belvízveszély felveti a jól kialakítandó és működő vízkészlet gazdálkodás megteremtésének szükségességét. A jelenleg társulati formában végzett ilyen jellegű munkák a jelentős tőke és forráshiány miatt csak nagyon kis hatékonyságúak. Nem csak a kistérségnek, hanem a dél-alföldi

régió sok településének okoz ez problémát a mai napig. A Kistérség felszíni vizeinek kezeléséhez korábban csatornahálózat létesült, amely 4 csatornán keresztül oldja meg a vizek elvezetését. Ezek: Dorozsma-Majsa csatorna, Dong-éri csatorna, Fehértó-Majsa főcsatorna, Majsa-Szanki főcsatorna. A csatornák elhanyagoltak, a hozzájuk tartozó műtárgyak javarészt szintén rossz állapotban 9 vannak. A térképek a mellékletben találhatóak Kisebb tavak találhatók a területen, melyek a halgazdálkodást szolgálják. Ilyen például a Marisi Tó, illetve a Gyíkos tó A kistérség külterületéből Kiskunmajsán található jelentősebb területű természetvédelmi terület, a Bodoglári ősgalagonyás, melynek területe 260 ha. A terület védettségi szintje H, törzskönyvi száma: 02/27/TT/84. Természetvédelmi terület még a csólyospálosi földtani feltárás, melynek területe közel 20 ha. 1.132 Gazdaságföldrajz: A kistérség

területén a hatvanas évek eleje óta folyik kőolaj és földgázkitermelés, melynek helyi központja Szankon alakult ki. A térség gáz, illetve olajbányászati szempontból igénybevett területei az illetékes bányaműszaki hatóság felügyelete alá tartoznak. Szénhidrogén mező található Szank környékén, Kiskunmajsa és Szank között, valamint Zsana környékén, amely határos a kistérséggel. Zsanán a közelmúltban épült meg az ország második legnagyobb földalatti gáztárolója. Kiskunmajsán a termálfürdőhöz közeli szénhidrogén telepbe széndioxidot sajtolnak, amely az intenzívebb szénhidrogén kitermelést hivatott elősegíteni. A fejlesztési program során figyelemmel kell lennünk a szénhidrogénkitermelés, és gazdálkodás megvalósításához szükséges technológiai berendezésekre, elsősorban a földben lévő távvezetékek elhelyezkedésére, azok védőtávolságaira. A térség természeti kincsei, és így természeti

adottságai közé sorolandó, a Kiskunmajsán 1984-ben talált, és feltárt termálvízkincs. Jelenleg két meddő olajkútból átalakított termálkút üzemel, amelyre alapozva jött létre az országos idegenforgalomban egyre nagyobb jelentőséget betöltő kiskunmajsai termálfürdő. A kutak kb. 1600 m talpmélységűek, a felszínre hozott víz 72 oC-os gyógyvíz Bács-Kiskun Megye Komplex Tervének Területrendezési Terve Kiskunmajsán védendő régészeti objektumként tünteti fel az itt lévő középkori templomrom maradványait. A külterületi földek művelési ág szerinti megoszlását a melléklet tartalmazza. Jellemző, hogy a művelt terület közel hatvan százaléka szántó. Az adatok két forrásból származnak. Egyrészt a Bács-Kiskun Megyei Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programból, mint forrásból, valamint a kistérségben dolgozó falugazdászoktól. Az eltéréseket a földterületek tulajdonviszonyaiban rejlő bizonytalanság és

rendezetlenség, valamint a gazdálkodók alacsony regisztráltsági szintje eredményezheti. 1.14 A kistérség településszerkezete, közigazgatási rendszere: 1.141 Településszerkezet: A települések elhelyezkedését a mellékletben szereplő térképek mutatják. Mind a négy települést burkolt út köti össze, a közlekedés jónak mondható. A kistérség legnagyobb települése Kiskunmajsa, ahol több, mint 12 ezer ember él. A lakások 10 száma kül- és belterületen összesen 5231. Ebből a külterületen lévő lakások száma 1012, ami 19,3 %-nak felel meg. A település ÉNy – Dk-i irányultságú, ami a letelepedéskor meglévő geodéziai adottságok miatt alakult így. A település 260 éves múltra tekint vissza. Ezért a városközpontban lévő utcák nem teljesen egyenesek, görbülnek, és elég szűkek. A városközpontban a telkek elaprózottak, méretük nem felel meg azoknak az igényeknek, amely egy ilyen jellegű városban ideális lenne

(gyakoriak a 200 – 300 m2-es telkek is). A vonatkozó építési előírások nem teszik lehetővé, hogy beépítettségi arány valósuljon meg, és ilyen módon csak kis épületek építhetők a város központjában. Problémát jelent még az is, hogy a városközpontban épült épületek régiek, szigetelés nélkül készültek, és a jelenlegi kor komfortfokozatának nem felelnek meg. Az épületek utólagos szigetelése nehezen megoldható, költséges eljárással valósítható csak meg. Az épület komfortfokozatának javítása, például vizesblokk létesítésével, nagyobb nyílászárók beépítésével, vagy nagyobb beépített terek kialakításával csak nehezen megoldható. Tetézi ezt a helyzetet az is, hogy ezekben az elöregedett házakban általában idős emberek laknak, akiknek a pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé a fent említett munkák elvégzését. A telkek kis mérete miatt nehezen megvalósítható az is, hogy az épületben, vagy

mellette komolyabb üzlethelyiséget alakítsanak ki. Ezen okok miatt a városközpont elöregedése nehezen megállítható folyamat. Vélhetően a közeljövőben újragondolásra, és módosításra kerülő rendezési terv egy elemét kell, hogy képezze ez a probléma. Az illetékes szakemberek azt is javasolják, hogy a szolgáltató és kiskereskedelmi vállalkozások számára fontos lenne olyan rendezési terv, amely a város frekventáltabb helyein – a kisvárosi jelleg erősítése mellett – más beépítési lehetőségekhez is hozzájárul. A város újabb időben épített részén már szélesebb, egyenesebb utcák jellemzőek, ahol a lakások jól alászigetelt épületek, és a telkek méretei is megfelelőbbek. (800 – 1000 m2) Kiskunmajsán jelenleg - a település nem túl szerencsés elhelyezkedése miatt – a forgalomba kerülő új telkek mind mélyfekvésűek. A városon kívülről kell behordani a töltéshez szükséges földet ahhoz, hogy az

építkezés egyáltalán megkezdődjön. Ennek a folyamatnak vannak rossz, környezetkárosító hatásai is. A jelenlegi szabályozatlan gyakorlat helyett ezt a kérdést is szabályozni kell a közeljövőben. Ez a gond nem csak Kiskunmajsán jelentkezik, hanem a térség másik három településén is. A város rendezett. Hozzátartozik még a tőle Kiskunfélegyháza felé kb 2,5 km távolságban, az elmúlt 15 évben épült rendezett és jól kiépített üdülőfalu. A falu elsősorban a termálfürdőhöz érkező turisták kiszolgálására létesült. A város déli részén, a településtől kb. 1 km-re áll az egykori Perczel Mór laktanya, melyben 1956tól 1991-ig szovjet csapatok állomásoztak A laktanya összterülete közel 40 ha, melynek fele alapítványi tulajdonba került ( Menedék Alapítvány ), ahol úgynevezett menedékszállásokat és munkalehetőségeket kívánnak kialakítani a volt alkoholisták és drogbetegek számára. Az egyházi támogatással

működő „menedékvárosban” jelenleg még csak kis létszámú lakosság él (kb. 20-30 fő) A városi tulajdonban maradt többi rész minimális vállalkozói érdeklődés mellett gyakorlatilag elhanyagoltan áll. A városra jellemző még három, viszonylag sűrűn lakott külső városrész. Az egyik Bodoglár, ahol közel 225 ember él kisfalusi jellegű tanyaközpontban, ahol élelmiszerbolt, óvoda is működik. A másik Kígyós és Gárgyán, ahol a tanyák viszonylag közel kerültek egymáshoz, tanyaközpontok alakultak ki. A harmadik pedig Tajó, ahol a korábban üzemelő Állami Gazdaság miatt alakult ki tanyaközpont, 11 mintegy harminc lakással. Az itt élő emberek életkörülményeinek javítására külön figyelmet kell fordítani. Szank a második legnépesebb település, ahol a lakások száma 1138, amelyből 284 van külterületen (25 %). A település irányultsága szintén ÉNY – DK-i A település jóval később jött létre, és igazi

fejlődésnek az olajipar betelepülése után indult. Mivel „újabb” településről van szó, ezért a település képe rendezettebb, az utcák tágasabbak, egyenesek. Erre a településre nem jellemző az, hogy a központban zömmel öreg, korszerűtlenül kialakított épületek, és kis porták lennének. Csólyospálos a harmadik település a népesség szempontjából. Az össz lakásszám 1079, amiből a külterületen 644 helyezkedik el, ami 59,7 %. Ez a településszerkezet egyedülálló a kistérségben, de még országosan is ritka. A központban, a „faluban” lévő utcák szélesek és egyenesek. A település rendezett, szintén ÉNy – DK-i irányultságú. A külterületen élők magas száma miatt fontos a hozzájuk vezető út megfelelő karbantartása. Mivel ez a település sem túl öreg, ezért erre sem jellemző az elöregedő épületek magas száma, valamint a kis portaméret. Egyedi, és ezen a településen különösen jelentkező állapot az,

hogy a tanyán élő családoknak bent a faluban is van egy házuk. Ez a „kétlakiság” jelentkezik az alacsony népsűrűségi mutatókban is. Kömpöc a kistérség legkisebb települése, mintegy 393 lakás tartozik hozzá, amelyből 129 helyezkedik el külterületen, ami 32,8 %-os arányt képvisel. A település viszonylag fiatal, alapvetően ÉNY – DK-i irányultságú. A településen számos régebbi építésű szigetelés nélkül készült épület van, amely a belvízveszélyes időkben komoly problémákat okoz, hiszen lakások dőlhetnek össze, mint arra napjainkban is volt példa. A településeknél a vizesebb időszakban jelentkező belvizes gondok egyik gerjesztője az, hogy nagyon kis mértékű a csatornázottság, mint arról az infrastruktúrát tárgyaló résznél még említést teszünk. A tanyás térséget sokan hátrányos adottságként fogadják el, pedig a tanyasi életnek, a tanyák meglétének van számos jó hatása is. Egy-egy tanya nem csak

lakóhelyként szolgál, hanem egy komplett kisüzemként is felfogható. Az itt élő emberek nem csak laknak benne, hanem dolgoznak is ott, gazdasági épületek is találhatóak a tanyák mellett. A tanyasi háztartásokban keletkező hulladékok sokkal inkább hasznosulnak, mint egy belterületi „városi” háznál. Cél tehát az lehet, hogy megtartva a tanya által nyújtott előnyöket, azok korszerűsítésére kell törekedni. A Kistérség hagyományos építőanyaga korábban a vályog volt. A vert vályogtéglákból épülő házak a vízre és a csapadékra fokozottan érzékenyek. A 60-70-80-as évek során az építkezők áttértek az égetett téglára. Napjainkban az építőanyagok drágulása miatt újra „divattá” vált a vályogból épült ház. 1.142 Közigazgatás: Mind a négy település önálló önkormányzattal, önálló polgármesteri hivatallal, és apparátussal, önálló jegyzővel működik. A közigazgatásban köztisztviselőként,

illetve közalkalmazottként dolgozók létszáma a mellékletben található. 12 A köztisztviselőkkel, a polgármesteri hivatalok dolgozóival történt beszélgetés során kiviláglott az, hogy a közigazgatás apparátusa szinte minden egyes településen egyre nehezebben tudja ellátni azokat az egyre szaporodó feladatokat, amelyek reájuk hárulnak. Ennek két oka is van Egyrészt a hivatalok technikai felszereltsége elavult, műszaki színvonala nem kielégítő. A korszerű és egyre inkább szükségszerű számítógépes rendszerek nem léteznek, illetve nincsenek kiépítve. A meglévők sem csatlakoznak a térségi, megyei, országos, illetve világrendszerekhez. A települések számítógépes összeköttetésének megvalósításával sok, egyébként utazással járó ügyintézés lényegesen leegyszerűsödne, kényelmesebbé válna. Ha a technikai feltételek adottak lennének, akkor sem biztos, hogy javulna a közigazgatás színvonala, mivel az itt

dolgozók sok estben szakmailag nem elég felkészültek. Az új évezred kihívásainak nem mindenben tudnak megfelelni. A kistérség településeinek közigazgatása egymástól gyakorlatilag függetlenül működik. A kapcsolatok informálisak A kistérség fejlődése szempontjából fontos, hogy a jelenleginél jóval egységesebb közigazgatási rendszer alakuljon ki. Ez javíthatja az itt élő emberek kényelmét, és közvetve az elvándorlás ellen is hathat. 1.15 A kistérség gazdasági helyzete: Kiskunmajsa és térsége korábban sem tartozott a dinamikusan fejlődő körzetek közé. A rendszerváltás után nehezen indultak a vállalkozások. Az egyéni és a társas vállalkozások számára vonatkozó adatok a mellékletben szerepelnek. Kiskunmajsa és térsége gazdasági életében kezdetektől fogva meghatározó ágazat volt a mezőgazdaság, és az egyéb ágazatokhoz való ilyenfajta viszony sem változott meg napjainkra jelentősen. 1.151 Mezőgazdaság,

agrárstruktúra A kistérség gazdasági életében jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági vállalkozások. A kistérség a Homokhátság termelési tájkörzetének déli-keleti övezetében található. Területének meghatározó talajtípusai a homokos talajok változatai. A kistérség keleti felén inkább humuszos, míg a nyugati oldalán inkább csernozjomos homoktalajok a jellemzőek, amelyeket helyenként réti talajok váltanak fel. A Dorozsma-Majsai homokháthoz tartozó nyugati területek homoktalajai csekély termőképességűek. A kistérség területén kedvezőek a klimatikus viszonyok, magas a napsütéses órák száma és ugyan csak magas a hőösszeg. A kistérség gyenge földminőségére adatokat a melléklet tartalmazza. Egy 1941-es felmérés szerint a mezőgazdasági népesség száma Kiskunmajsán már 14.700 fő, az átlagos birtokméret pedig jellemzően az 1-5 holdas kategóriába tartozik Ezt az állapotot változtatta meg a privát

gazdaságokat formailag megszüntető, gyakorlatilag pedig csak a gazdálkodás feltételeit és módját nehezítő „kollektivizálás”, melynek végkifejlete: Kiskunmajsán két nagy szövetkezet lett, melyek 30 évig meghatározó szerepet töltöttek be a város életében és a gazdasági szerkezet kialakításában. 13 A térségben együttesen 3 termelőszövetkezet és két szakszövetkezet fogta össze, szervezte és végezte a mezőgazdasági termelést, feldolgozást és értékesítést. A mezőgazdasági termelést még a tsz-ekben is erőteljesen meghatározta az egyéni termelési tevékenység különböző formája. Ilyenek voltak a haszonbérlők, a háztáji ágazatokkal szerződéses viszonyban álló állattenyésztők és növénytermesztők, a szervezett, nagy táblás háztáji termelők, a különböző szakcsoportos telepítésű szőlő-, gyümölcstermelők és bérhízlalók is. A mezőgazdasági ágazat szereplői részesművelők lettek saját

földjeiken. Dolgozhattak, termelhettek, csak a terheik szaporodtak Ezt azonban ellensúlyozta az a biztonság, amit áruik irányított előállítása és együttes értékesítése jelentett. Rendszerváltás után a földterületek elaprózódtak. A birtokviszonyok jellemzőek a térség hagyományaira, de nehezen illeszthetők a modern termelési követelményekhez. A birtokok elaprózódtak, és elszórtan helyezkednek el. Van olyan gazda, akinek 6 darabban áll a birtoka, ennyi helyre szétszórva vannak a földjei. A földrendezés ugyan tulajdonosokat hozott létre, de továbbra is nagy szükség van arra, hogy a tulajdonosok helyben intézhessék ügyeiket. Várható a közeljövőben a földforgalom és így a birtokkoncentráció megindulása, és az ésszerűen művelhető birtokok kialakulása. Ennek révén olyan földtulajdonosok dolgoznak a mezőgazdaságban, akik a mezőgazdasági termelésből akarnak és tudnak megélni. A térség szövetkezeteinek

átalakulásával, felbomlásával visszamaradtak és a mezőgazdasági termelést mai napig jellemzik a megfelelő termelési tapasztalatokkal és többkevesebb felszereléssel is rendelkező magángazdaságok. Az előállított mezőgazdasági termékekkel kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlásra szakosodott Bt-knek, Kft-nek. Az értékesítés önálló formáját is sokan gyakorolják, termékeiket a helyi ill. a nagybani piacokra szállítva. Alapanyag feldolgozásra csak néhányan vállalkoznak, főként szőlőbor, fűszerpaprika, és savanyúság vertikumban van módja A szövetkezésben rejlő előnyöket még csak szerény mértékben ismerték fel a gazdák. Ennek oka többrétű. Részben, mert a gazdák egy része elég jól felszerelt (tároló, hűtő és feldolgozó kapacitással), és rendelkezik megfelelő tőke tartalékkal ahhoz, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a felvásárlók diktátumainak. Részben sokan még vonakodnak a szövetkezéstől, a

kolhoz típusú szövetkezetek eleven emlékei miatt. Valamint a rendszerváltozás óta eltelt 10 évben számtalan nagy reményekkel induló, de végül balul sikerült kezdeményezés jelentősen elkoptatta a bizalmi tőkét. Nagyon sokan munka nélkül maradtak, hiszen egyrészt óriási volt a szocialista nagyüzemek házon belüli munkanélkülisége (a jelszavak erőltetett teljesítése érdekében) másrészt a privatizálással azonnali racionalizálás és technikai korszerűsítés indult meg, így az emberi munkaerő- szükséglet drasztikusan lecsökkent. Nagyon megnehezítette a térség három új típusú szövetkezetének megkapaszkodását a sűrűn változó jogszabályi környezet is. Az 1988-as jogszabályváltozások teremtették meg a magánvállalkozások jogi alapjait egyéni vállalkozások és gazdasági társaságok formájában. A megalakuló, létrejövő vállalkozások jelentős része azonban nélkülöz minden klasszikus vállalkozás- megalapozó

döntést, nem piackutatáson alapul, tőkeszegény- egyszóval: kényszervállalkozás. 14 1.152 Értékesítési esélyek Áttekintve az elmúlt néhány év termelési eredményeit, megállapítható, hogy a térség gazdái különösebb gond nélkül tudnak a hagyományos termékek körében túltermelést előidézni, még minőségi kritériumok megtartása mellett is. Ez főként annak köszönhető, hogy az egyéni termeléshez szokott, kellő felszereléssel, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező gazdák hajlandók is és képesek is a minőségi termelésre. Sajnos az értékesítési kapcsolatok, kapacitások csak néhány termék esetén teszik lehetővé a tervezhető biztonságú termelést. Ez mára a termelők zöménél oly mértékben lecsökkentette a kockázati tőke mennyiségét, hogy az egyszerű újratermelés kockázata is gyakran megkérdőjeleződik. Ez csökkenti az új fajták, technológiák, termékek iránti fogékonyságot, és

jelentősen visszavetette és visszaveti a sajáterős fejlesztéseket. Sajnos a központilag támogatott fejlesztések sem mennyiségében, sem megosztásában nem támasztja alá a térség kiegyensúlyozott és hosszútávú fejlődését. Pl a térségben aránytalanul magas a meggy telepítések aránya (az utóbbi 4 év ültetvénytelepítésének kb. 90 %-a), pedig a térség adottságai kiválóak más szőlő-gyümölcs kultúra számára is. Azonban a mostani piaci helyzet a meggytelepítést generálja, s lehet, hogy a termőre forduláskor pont ez fogja rontani a piaci lehetőségeket. A növénytermesztés területén a fejlesztési irány meghatározásakor támaszkodni kell a hagyományos kultúrák termelésében rejlő előnyökre. Emellett fokozott figyelmet kell fordítani a térség pozitív adottságait jól kihasználó, jól hasznosító kultúrák meghonosítására és elterjesztésére. Ebben a munkában a gazdajegyző hálózat hatékonyan közreműködhet.

1.153 Állattenyésztés Az állattenyésztés területén is rendelkezünk kiemelkedő előnyökkel. Az elmúlt évek alatt kialakult a különböző állatfajok tenyésztésének szakosodott csoportjai. Egymás sikerein felbuzdulva, kölcsönösen átadva a szerzett tapasztalatokat, fokozatosan álltak talpra az állattenyésztő gazdák. Pedig a túltermelések, az ágazati feldolgozó kapacitások válságai, az export-importtényezők a mai napig képesek bizonytalanná, sőt kilátástalanná tenni a gazdák százait. A növények között figyelemre méltó, jó pozícióban van az ipari növények, a takarmánynövények, a zöldségfélék és a szőlő-gyümölcs kultúrák termelése. Erőteljes terjedésben van a hajtatott zöldségek és a vágott virágok termesztése. A termál energia további perspektívát adhat a fólia alatti, vagy üvegházas termelésnek. Az állattenyésztés területén komoly infrastruktúrális (bár nem korszerű) háttere van a sertés

hízlalásnak, a tej- és hús marha- tartásnak, a birkatenyésztésnek, valamint a szárnyasok tartásának. Mindkét ágazatban elengedhetetlen a piaci ismeretek és pozíciók erősítése. Ennek ma úgy tűnik legjobb formája az értékesítő szövetkezetek létrehozása. Ennek ma a legnagyobb hátránya a saját tőke hiánya. 15 A kistérség gazdasági életében jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági vállalkozások. Sajnos az a vállalkozói szféra, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozására szakosodott, nem települt meg a szükséges mértékben a térségben. Ezért a termelés szűk keresztmetszete az értékesítés. A jelenleg meglévő termelési bázis megtartása érdekében feltétlen szükség van szerződéses termeltetésre szakosodott vállalkozások letelepedésére, vagy a termelők értékesítési szövetkezésben történő koncentrálódására. Mivel a gazdák nagy részének még a termelési folyamatok finanszírozására sem

biztosított a kockázati tőke megléte, ezért a biztonságosabbá váló piaci viszonyok nemcsak a mennyiségi termelést ösztönöznék, hanem komoly minőségi paraméterekkel rendelkező termékek kerülnének a piacra. A termelők több érdekképviseletben, kamarában, terméktanácsokban jelen vannak. Sajnos az ott szerzett tapasztalataik, nem a tisztességes termelői magatartást erősítik. Rossz megoldása a terméktanácsoknak, hogy összetételük nem a termelőknek kedvez. Főleg azok jutottak ott pozíciókhoz, akiknek elég erős és sajátos az érdekérvényesítő képességük. Az eredeti funkciójukat alig töltik be a gazdák felé A piaci megjelenésben törekedni kell, hogy a térségnek meg kell találni azokat a hagyományosan jó minőségben termelt árukat, melyek alkalmassá válhatnak arra, hogy térségünket hirdesse, s mintegy jelkép- kultúrái, jelkép- termékei legyenek ennek a térségnek. A regisztrációt, mint szükséges rosszként

értékelik a gazdák, előnyeit nem érzékelik. Az adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettségektől idegenkednek. Ennek nem döntő oka a hatóságok előtti titkolózás. Inkább a kötelezettségek, szabályzatok számukra átláthatatlan káosza riasztó, hiszen nem látják a közvetlen összefüggést, a jogkövető magatartás és gazdasági érdekeik érvényesülése között. A piaci megjelenés feltételeinek szigorodása szintén a termelési kilátások szűkülését eredményezi a gazdák egy részében. A piaci viszonyokat, az értékesítési lehetőségeket jelenleg a kereskedelmi tevékenységben végzett munka és kockázat, aránytalanul alacsony szintje és ennek ellenére busás haszon besöprése jellemzi. Mindezt kockázatmentesen lehet űzni, hiszen a termelő hozzászokott már kiszolgáltatott helyzetéhez. Ha ez a folyamat nem vesz kedvezőbb irányt, a termelők a tőke alapján történő szelektálódása révén várhatóan megfogyatkoznak.

Ezt a folyamatot erősíti az agrárolló hosszú idő óta tartó nagy nyílása, melynek záródására csak néhány kultúra esetén van esély. A gazdák egy részében remény van arra, ha társulnak, és értékesítési szövetkezeteket hoznak létre, és ezt a termelők zöme megteszi, akkor a felvásárlók, a feldolgozók, a multik a hazai mezőgazdasági termékek zömét az ilyen szövetkezeteken keresztül tudnák csak felvásárolni. Ehhez komoly állami segítséget várnak a gazdák (Többen megkérdőjelezik a mezőgazdasági kormányzat döntésének komolyságát, pl. a sertés garantált felvásárlási áráról, ha a valóságban csak 20-30 %-kal kevesebbért tudják értékesíteni.) A kistérség meghatározó ágazata a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás. A mezőgazdasági üzemek birtokszerkezete át-, illetve kialakulóban van. A kistérség sűrű tanyahálózatú, homokos talajú területein a rendelkezésre álló szabad munkaerő

foglalkoztatásának egyik megoldása lehet a családi gazdaság zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő, illetve kisállattartó gazdasági profilja, amelyekből már néhány működik. A mezőgazdasági vállalkozások adatai a mellékletben találhatóak Nehezíti 16 a pontos helyzetfeltárást az, hogy a mezőgazdasági termelést végzők egy része (kb. 1 ha területen gazdálkodók) nem jelentkezett még be hivatalosan az illetékes kamaránál, illetve falugazdásznál, ezért róluk pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A kistérségre készített erdőtelepítési program 4300 hektár erdő telepítését irányozza elő, elsősorban a kistérség észak-nyugati és déli határterületein. 1994-ben 1200 ha magántulajdonban lévő erdő, és 3376 ha állami tulajdonban lévő erdő volt a kistérségben. 1997-ben ez az adat 3800, illetve 1676 ha Összességében 900 ha-os növekedést mutat. A telepítéseket elsősorban a felhagyott szántók, és nem a

gyepterületek rovására célszerű végrehajtani, s törekedni kell nagy párolgó képességű fajok (pl.: nemesnyár) visszaszorítására, illetve az őshonos fajok ültetésére (pl: lösztölgyesek) 1.154 A jelenlegi élelmiszer-, és feldolgozóipar részletezése: A jelenlegi kiskunmajsai élelmiszer-, és feldolgozóipar alapjait a téeszek építették ki. Ebből következik, hogy a feldolgozóipar szerkezete az akkori piaci és gazdasági viszonyokat tükrözte. Ez értendő mind a feldolgozás műszaki színvonalára, mind pedig az előállított termékek minőségére, valamint értékesítésére is. Mindezen túlmenően, ezáltal bizonyos fokú feldolgozói hagyomány teremtődött. A rendszerváltás után a tulajdonosi viszonyok alapvetően átalakultak. A korábbi feldolgozó üzemek magánkézbe kerültek, és a piaci viszonyok között több-kevesebb sikerrel állnak helyt. Ez mellett új feldolgozásban érdekelt vállalkozások is telepedtek meg a

kistérségben. A privatizáció a Tsz-ek korábbi ilyen jellegű létesítményeit célozta meg. Az új vállalkozások a korábbi műszaki berendezésekkel, és a vezetők kapcsolati tőkéjével kezdte meg munkáját. Megállapíthatjuk, hogy a feldolgozóiparban visszaesés következett be, de ennek az iparágnak itt jövője van, és egyre-másra próbálkoznak a helyi vállalkozások a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben életképes feldolgozóipari kapacitásokat kiépíteni. Minden, a következőkben bemutatásra kerülő feldolgozóüzem magántulajdonban van, társasági formában működik. Kézi gyártású konyakosmeggy-üzem, Kiskunmajsa (tulajdonos: FUNDY Kft.Budapes ) Elsősorban a térségben megtermelt meggyet dolgozza fel, a készáru 90%-át exportálja. Térségi betanított munkaerőt foglalkoztat, 50-70 fő közötti létszámban Kinder- csokoládé kiszerelő és csomagoló üzem, Jászszentlászló A 25-30 rendszeres munkát biztosító üzem

idetelepítésének célja a helyi munkanélküliségi problémák megoldása volt, melyet a kiskunmajsai kistérségben élőknek is adott munkát. Időközben azonban változott a helyzet, s folyton munkaerőhiánnyal küzdenek, amelynek viszont a rendkívül alacsony bérszínvonal az elsődleges oka. Baromfifeldolgozó Kerekegyháza) üzem, Kiskunmajsa (tulajdonos: Gallopán Kft. – Új, korszerű üzem, amely elsősorban a térség nagyobb baromfitermelőinek áruját (csirkét) dolgozza fel. A közelmúltban az oroszországi exportlehetőségek 17 beszűkülése átmenetileg fizetésképtelenné tette, s noha nemrég öncsődöt jelentett, a problémát úgy tűnik képesek lesznek áthidalni. Kb 30 főt foglalkoztat a térségből Dohányszárító üzem, Kiskunmajsa ( tulajdonos: Majsai-Vegyes Kft. – Kiskunmajsa ) A térégben megtermelt dohányt előszárítja, idényjellegű foglalkoztatásban 10 fő körüli létszámot alkalmaz. Fontosabb a térségre kiható

termeltető, felvásárló tevékenysége. Zöldségszárító üzem, Kiskunmajsa ( tulajdonos: TO-PA Kft. – Kiskunmajsa ) Nagyobb hányadában külföldi tulajdonban lévő, felszámolás alatti vállalkozás, korábban 30-40 főt foglalkoztatott, de a legfontosabb, hogy termelési irányt és piacot jelentett a térség zöldségtermelőinek. Várhatóan a felszámolásban új tulajdonosra talál, ez azonban kétségtelenül hosszadalmas. Almafeldolgozó üzem, Kiskunmajsa-Tajó ( tulajdonos: Oláh és társa Kft. – Kiskunmajsa-Tajó ) Most induló üzem, családi vállalkozás, létszámát 5-8 főre tervezik sütő és édesipari célra almát dolgoz fel. Saját termelésű alapanyagon túl jelentős mennyiséget tervez felvásárolni. Takarmánykeverő üzem, Kiskunmajsa ( tulajdonos: Napsugár-Trade Kft. – Páhi) 10-15 főt foglalkoztató üzem, alapanyagainak csupán töredékét vásárolja fel a térségből, késztermékeit viszont a helyi állattartók vásárolják.

Pékség, Kiskunmajsa ( tulajdonos: Royal II. Sütőipari Rt – Siófok ) 15-20 főt foglalkoztató, egykori térségi sütőipari nagyvállalat privatizált üzeme. VEGA élelmiszeripari feldolgozó üzem, Kiskunmajsa ( tulajdonos : VEGA Kft. – Szeged ) Tubusos ételízesítőket gyárt, munkaerő- és alapanyaggondok miatt települt ki Szegedről, kb. 20 főt foglalkoztat Borászati üzemek, Kiskunmajsa ( tulajdonos: Schulzker Kft. – Soltvadkert ) Mindkét pincészetet bérlők üzemeltetik, a tulajdonos inkább befektetési, mint szakmai céllal vásárolta az egykori szövetkezeti tulajdonú feldolgozót. Megoldják a térség szőlőtermésének feldolgozási és tárolási gondjait, így idényjelleggel kb.10 főt foglalkoztatnak. D-Paprika Kft (Csólyospálos) Zöldségszárítással foglalkozó üzem. Fontos, hogy felvásárolja a környékbeli termelők megfelelő minőségű zöldségeit. 1.155 Ipar A kistérségből Kiskunmajsán mindig is jelentős szerepet játszott

a kézművesipar. Az ipar és az iparosság életében vagy történetében az 1904-es esztendő hozott jelentősebb változást, amikor megszületett a kiskunmjsai Ipartestület, s végre helyben intéződhettek a „tisztes ipar” ügyei. A helyi ipar és kereskedelem erősödni kezdett Az 18 1870-es népszámlálás szerint 3,4 %-os lakossági arányt képviselő iparostársadalom a századelőre már 11,6 %-osra duzzadt, s az Ipartestületnek 1933-ban már 270 tagja volt 37 szakmában. A hajdan legnépesebb céh, a takácsoké és bőrösöké visszaszorult, az építőmesterek, vasas- és faipari szakmák mesterei viszont megszaporodtak. Ebben az időszakban „nagyüzemek” jelentek meg, úgy mint malmok, szeszfőzdék, vágóhíd, borpince, ugyanakkor Majsára települ a Takarékpénztár, a Népbank is. Az iparosok és kereskedők számuk és tekintélyük gyarapodásával helyet kapnak a város irányításában is. Az 55 fős képviselőtestületben 14 fő képviselte

érdekeiket A századelő 10-es, 20-as éveinek aranykorát követően a gazdasági válság, a háború időszaka, majd az 50-es évek megállították a várost a fejlődésben, míg a 60-as, 70-es évek ismét változást hoztak. Megjelentek a térségben az olaj- és gázkitermelő munkahelyek, a Cipőipari Szövetkezet, a – mezőgazdaság gépigényének megoldására kitalált – Gépállomásból kinőtt AGRIKON gépgyártó cég. A BRG elektronikai alkatrészgyára, a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi ültetvényeikre és baromfinevelő óljaira létesített feldolgozóipar. (Kézi konyakosmeggy gyártás, zöldségszárító, baromfifeldolgozó, tyúklábbőrfeldolgozó üzem, stb) A kisiparos és kiskereskedő réteg a kemény adóztatás, és a hátrányos minősítések miatt visszafejlődött, a munkaképes lakosság nagyobb része a biztosan fizető alkalmazotti státuszt választotta. A rendszerváltás előtt jelentősebb ipari tevékenység az olajiparon

túl csak Kiskunmajsán folyt a Mezőgép Vállalatból alakult AGRIKON-nál. A régi iparvállalatok, üzemek közül néhány a privatizációs eljárás után is folytatta tevékenységét, ezeken kívül nem sok vállalkozás lépett be. A szanki földgázkitermelés, a mezőgazdasági gépgyártás, a cipőgyártás most is számos munkahelyet biztosít. Működnek konfekcionálással, műanyagtermékek, szerszámok, gépalkatrészek, faipari és nyomdaipari termékek előállításával, lakatosmunkával, gumitermékek előállításával foglalkozó vállalkozások. Emellett különböző szolgáltatásokat nyújtók is megtalálhatók. Fuvarozók, szállítmányozók, építési vállalkozók, szervízszolgáltatásokat végzők. A Kiskunmajsán egyre fontosabb szerepet játszó idegenforgalommal, és a rá települő szolgáltatói vállalkozásokkal külön fejezetben foglalkozunk. A térség kicsinysége, a megyében elfoglalt helyzete, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas

közelsége miatt nem mutatott eddig jelentős fejlődési jeleket. Élénkebb vállalkozói szféra inkább csak Kiskunmajsán érzékelhető. Itt a volt szovjet laktanya városi tulajdonban maradt része adhat teret befektetőknek és vállalkozásoknak. Fontos lépés volt a kistérség gazdasági fejlődése érdekében a kiskunmajsai ipari park terveinek elkészítése, és a megvalósítása érdekében megtett eddigi lépések. A gazdaság fejlesztése érdekében szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani a szomszédos térségekkel, érdemes bedolgozói, beszállítói lehetőségeket keresni. A távlati tervek szerint a közelben épülő autópályák kedvező körülményeket teremtenek a kistérség megközelítése szempontjából. Célszerű lesz foglalkozni az ebből adódó kedvező elérhetőségből adódó lehetőségek kiaknázásával. 19 A kistérségben működő önkormányzatok önálló gazdasági tevékenységből befolyt bevételei nem jelentősek. A

központi normatív támogatásokon túlmenően a helyi adókból befolyó bevételekre számíthatnak. Kiskunmajsán iparűzési adó, vendégéjszakák utáni és épületek után fizetendő idegenforgalmi adó, gépjárműadó, magánszemélyek kommunális adója, valamint telekadó bevételek vannak, melyeknek összege 2002-ben 215061452 forint volt. Kömpöcön csak iparűzési adó van bevezetve, 1998-ban közel 6 millió forint folyt be, Szankon is csak iparűzési adó van, melyből befolyt összeg közel 60 millió forint. A településeken befolyó SZJA-ból a helyben maradó összeg aránya évről évre változik, ebből jelentősebb következtetéseket levonni nem lehet. Kiskunmajsán 2002ben az SZJA-ból befolyt összeg 700000 Ft volt Érdekes adat viszont, hogy az egy főre jutó SZJA Szankon kiemelkedően magas, ami a munkaviszonyból származó személyi jövedelmek magas voltára utal. 1.156 Részletes felsorolás Az alábbiakban a térségben üzemelő

legjelentősebb ipari szereplőket ismertetjük: AGRIKON KAM Kft., Kiskunmajsa Domináns a helyi foglalkoztatók között, kb. 328 fő alkalmazotti létszámával, de meghatározó a helyi iparűzési adót fizető vállalkozások között is, hiszen árbevétele milliárdos nagyságrendű. Kombájnfülkéket, telefonfülkéket, bowling-pályák alkatrészeit gyártja, fejlődése és növekedése biztosított, ami átgondolt piacpolitikájának, a folyamatos technikai, műszaki fejlesztésnek, és az így szaporodó megrendeléseknek köszönhető. AMANDA Kft. Kiskunmajsa Női ruhagyárat és ehhez kapcsolt országos lerakathálózatot üzemeltet az egykoron mikroméretű családi kft-ből kinőtt cég, melynek alkalmazotti létszáma meghaladja a 100 főt. Majsai Cipőipari Szövetkezet, Kiskunmajsa Részben külföldi tulajdonú cipőgyártással foglalkozó, de elsősorban bérmunkát végző munkáltató, mely 130 főt foglalkoztat, de így is folyamatosan munkaerőgondokkal

küzd. Emiatt kényszerül munkái jórészét az ország más területein alvállalkozókkal végeztetni. Petőfi Nyomda Kiskunmajsai Üzeme, Kiskunmajsa A közelmúltban bezárták az üzemet. Jelen van a térségben a MOL Rt. két kisebb kft-je (a Rotary és a Drill-Trans) és további számos magánvállalkozás (hulladék-feldolgozó, fémmegmunkáló, kútalkatrész-gyártó, drótfonatkészítő, fafeldolgozó, zoknigyártó, műanyagfeldolgozó, tűzoltókészülék-javító, gumialkatrészeket előállító, élelmiszeripari gépgyártó, stb.) A helyi ipar jellemzője, hogy a nagyvállalkozások szinte mindegyike szocialista nagyüzemből alakult át, piacait újra kellett építeni és mindenképpen egy szakmai kényszerpályán mozog. Eredeti struktúráján sokat változtatni nem tud, és általában munkaerőgondokkal küzd. 20 A térségben nincs megfelelően szakképzett munkaerő, a munkaügyi központok által nyilvántartott munkanélküliek egy része

spekulatív alapon munkanélküli, nem potenciális munkavállaló, illetve aki az lehetne, vállalkozásba kezd. A jelenleg működő nagyobb vállalkozások fejlődésének gyakran szab határt az, hogy további megfelelően képzett munkaerő nem áll rendelkezésükre, és a helyi iskolákban ilyen jellegű képzés nem működik. A vidéki iskolákban végzett szakemberek idecsábítása viszont nehézkes. Amennyiben komolyabb vállalkozások kívánnak itt megtelepülni, mindenképp gondolniuk kell arra, hogy a megfelelő szakmai képesítést hogyan szerzik meg a dolgozóik. A kézműves jellegű iparnak, - mint a Kiskunmaján olyan népszerű cipőkészítésnek a piaci korlátok szabnak határt. Az olcsó, de gyengébb minőségű keleti termékek komoly gondot jelentenek. Az tud igazán megélni, akinek saját terjesztőhálózata révén sikerül termékeit a piacon értékesíteni. A fuvarozók, építési vállalkozók, és az egyéb szolgáltatók egybehangzó véleménye

szerint a kistérség lakossága több szolgáltatót már nem bír eltartani. Ez a piac telítetté vált. Létjogosultsága csak az újszerű szolgáltatóknak van Kitörést jelenthet a Kiskunmajsán egyre fokozódó idegenforgalom, melynek élénkítő hatása elsősorban a szolgáltató cégeknél jelentkezik, napjainkban egyre szembetűnőbben. 1.16 A kistérség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai: 1.161 A szociális helyzetről általában: A kistérség szociális helyzetét bemutató adatok a mellékletben találhatóak. A munkanélküliek aránya 2003-ban 11,1 % volt, ami a megyei 10,6 %-nál némileg magasabb. A kistérségben a munkanélküliek a megyei létszám 3,49 %-át tették ki, amely az itt élő népesség arányát is meghaladja. Az ellátottak két fő csoportjában – járadékosok és a jövedelempótló támogatásban részesülők – lévők aránya nagyon hasonló (32,7 % illetve 0 %). A munkanélküliek arányának változása a

18-59 éves lakosságon belül 1994 és 1997 között némileg emelkedett, (8,2 %-ról 9,1 %-ra). Az utóbbi időben némi csökkenő tendencia látható. A kistérségen belül Kömpöcön legaggasztóbb a helyzet A falu munkanélküliségi mutatói rosszabbak, mint az átlag. A tartós munkanélküliek aránya 1994 és 1998 között csökkent, 66,4 %-ról 58,8 %-ra, ami kedvező adatnak mondható. Csökkent azoknak a száma, akik hat hónapon túl nem tudnak elhelyezkedni, bár ez a szám alapvetően magasnak mondható. A megyei adatokkal történő összehasonlítás alapján megállapítható, hogy míg a megyében 1995-1997 között a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkent 15%-ról 10,5%-ra, addig a kistérségben ez az adat 11%-ról 11,3%-ra nőtt. Örvendetes tény viszont, hogy a 35 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya csökkent a kistérségen 21 belül. A munkanélkülieknek arányában a férfiak 60%-kal képviseltetik magukat, a nők 40%-al. A megyében

ez az arány 55% -45% 1.162 A cigány kisebbség a kistérségben: Külön kell beszélni a Kiskunmajsán élő cigány kisebbség helyzetéről. A gyenge képzettségi szint, a szakmák hiánya és szociális helyzetükből kifolyólag, körükben a kistérségi átlagot jóval meghaladó a munkanélküliek aránya, és zömében közülük kerülnek ki a tartós munkanélküliek, mivel az elhelyezkedés számukra nehezebb, mint az egyéb rétegek körében. Ennek a problémának a megoldása csak hosszútávú programok keretében kezelhető, mivel komplex felzárkóztatási programot kell ezzel kapcsolatban elkészíteni, majd pedig megkezdeni annak megvalósítását. Szociális Otthon Kiskunmajsán működik, ahol száznál is több magára maradt időskorú ápolása és gondozása folyik. A Szociális otthon ezen túlmenően felvállalta egy időskorú napközi működtetését, valamint számtalan otthon élő nyugdíjas ápolását és gondozását. Szankon a

Jászszentlászlón alakult jóléti szolgálat végez hasonló karitatív gondozást. Kiskunmajsán, Kígyóson működik egyházi karitatív szervezet, a Hit és Kultúra Alapítvány. A Máltai Szeretetszolgálatnak működik Kiskunmajsán szervezete, de a Cigány Kisebbségi Önkormányzat is jelentős segítséget nyújt az itt élő cigányság szociális gondjainak enyhítésében. 1.17 Hiányok és többletek a kistérség gazdaságában: A kistérség alapvetően mezőgazdasági térség. Több, mint 6 ezer ember, ( földtulajdonos ) gazdálkodik. Ez a szám jelzi azt is, hogy mi az alapvető problémája az agrárstruktúrának. A rossz minőségű talajon, elaprózott parcellákon, rossz termékszerkezettel folyó termelés nem lehet versenyképes napjainkban sem, és természetesen az Uniós csatlakozás után sem. Ez nagy hátránya ennek az alapvető gazdasági ágazatnak. A sok kis tőkeszegény agrárvállalkozás mellett csak néhány nagyobb vállalkozás tudja

felvállalni a korszerűsítéssel járó anyagi terheket. Hiány a kistérségen belül, de ez a Dél-Alföld más részeire is jellemző, hogy a megtermelt áruk értékesítése bizonytalan. Nem lehet előre közép, vagy esetleg hosszútávra tervezni, hitelt felvenni, stb. ilyen bizonytalan értékesítési körülmények között A rendszerváltás előtti időkből megmaradt néhány mezőgazdasági feldolgozó üzem, a privatizáció után nem mindegyik maradt életképes, és a meglévők technológiai és műszaki fejlettsége is hagy kívánni valót maga után. Ilyen módon koránt sincs lefedve a kistérség mezőgazdasági termelése, megfelelő feldolgozó kapacitással. A jövő útja a helyi feldolgozó és értékesítő szövetkezetek alakítása, amelyekből jelenleg még nagyon kevés működik. Kiskunmajsán és térségében a háború előtti hagyományosnak mondható ipart elsorvasztották. Helyette szerveződtek más ipari létesítmények, melyek a fentiekben

felsorolásra kerültek. Alapvető hiányosság a kistérségnek, hogy a megfelelően képzett munkaerő hiánya immár gátat szab az intenzívebb iparfejlesztésnek. Ezen a 22 területen kiutat jelenthet a Kiskunmajsára tervezett ipari park, de csak abban az esetben, ha az ipar telepítéshez szükséges egyéb feladatokra is kellőképpen felkészül a kistérség. A kistérség gazdasági életének egyre jelentősebb szegmense az immár 15 éve létező idegenforgalom. A tartósan fejlődési pályára állt ágazat egyre több vendéget vonz a kistérségbe. Pozitív hatása van egyrészt a szolgáltatások fejlődésére, mind mennyiségi, mind pedig minőségi tekintetben, és ha ez a fejlődés tartósnak bizonyul, akkor a helyi kistermelők értékesítési esélyeit is növeli. Összesítve megállapíthatjuk, hogy a térség gazdaságában meg van a lehetőség a fejlődésre. Ahhoz, hogy a fejlődés fenntartható és megfelelő ütemű legyen, a feltételeket kell

megfelelően alakítani. 1.18 Jóléti, jövedelmi viszonyok: 1.181 Lakáshelyzet: A kistérségben összesen 7841 lakás van, ez a megyében lévő lakások 3,5 %-a, valamivel magasabb, mint a népesedési arányszám ( 3,1 % ) Az egy lakásra eső lakólétszám 2,4, ami megfelel a megyei átlagnak. A lakások külterületi és belterületi lakásokra való osztása, és az erre vonatkozó adatok a mellékletben találhatóak. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a kistérségen belül viszonylag nagy szórás tapasztalható az egy lakásra jutó lakosok számában. Míg Kiskunmajsán ez a szám 2,4, addig Csólyospáloson 1,7. Ez összefüggésben van azzal, hogy Csólyospáloson ötven százalékot meghaladó a külterületen lévő lakások száma, Kiskunmajsán pedig ez az arány a legkisebb. Ezt a sorrendet követi a „rangsorban” a második helyen Szank, a harmadikon pedig Kömpöc áll. Ez a mutató az elmúlt hat esztendőben nem változott, csak Csólyospáloson

csökkent kis mértékben. Ez a viszonylag kevés épített lakásszámmal is összefügg. A lakásépítési „kedv”, illetve a lakásépítés ténye nagyon összetett. Függ az ott élő lakosság korösszetételétől, vagyoni, szociális helyzetétől, az építési hagyományoktól, az adott településen célszerűen meghonosodott építési technológia milyenségétől, a település népességmegtartó képességétől, és még sok mástól. Az 1990 és 1997 között épített lakások aránya a lakásállományhoz képest Szankon a legmagasabb, Kiskunmajsát is megelőzi. Ez a település kedvező jövedelmezőségi mutatóival függhet össze, ugyanakkor csak Kiskunmajsán épülnek „nagyobb” lakások, hiszen ez a mutató csak Kiskunmajsán jelentkezik. A kistérségben épített lakások átlagos alapterülete 90,8 m2, ami kisebb a megyei átlagnál, amely például 1997-ben 94 m2 volt. Figyelemre méltó, hogy a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakások

száma 11,8, ami jóval kevesebb, mint a megyei átlag, ami 1997-ben 22,5 volt. Ez azt mutatja, hogy a kistérség lakásállománya a megyei átlagnál jobban öregszik. Kisebb a cserélődés Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy Kiskunmajsán a cigány kisebbség egy része, kb. 10 – 12 család rendkívül rossz lakáskörülmények között úgynevezett putriban él, miközben a volt szovjet laktanya területén – igaz leromlott állapotban – 23 közel kétszáz lakás áll üresen. Ennek a problémának a megoldása is része lehet a kistérségi programnak. A kistérségben 1997-ben 7587 db lakás volt nyilvántartva, mely a megyei állománynak 3,3%-a, ami megfelel a lakosság megyei arányának. 100 lakásra a kistérségben 223 lakos jut, ami szintén megfelel a megyei 237-es átlagának. 1997ben 34 lakás épült a kistérségben, ami a megyei lakásépítés 2,7%-a A lakások átlagos területe 90,8 m2, ami elmard a megyei 94,3 átlagtól. Mint más a

fentiekben kifejtettük, a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakások aránya azt mutatja, hogy egyre öregszik a kistérség lakásállománya. Egy kicsit talán javít a helyzeten az, hogy 1990 és 1997 között a megyei átlagnál több lakás épült a 1997. évi lakásállományhoz képest. 1.182 Személygépkocsi ellátottság: A kistérségben összesen 3270 személyautó van tulajdonban. 1000 lakosra közel 200 autó jut, amely a megyei 228 átlagnál kicsit rosszabb. Az összes járműállomány 4688, ami azt mutatja, hogy jelentős a vállalkozások által igénybe vett gépjárművek száma. 1.183 Telefonellátottság: A kistérségben összesen 3430 telefonvonal működik, 100 lakosra tehát 75,49 telefonvonal jut. Ez az 1998-as adat a megyei átlag 266, amely alapján a kistérség ellátottsága lényegesen nem marad el a megyei átlagtól. A működő mobiltelefonok számáról pontos adatot nem sikerült szereznünk, de gyakorlati tapasztalatok alapján ezen a

téren sem maradunk el a megyei átlagtól. Napjainkban a telefonvonalak száma önmagában már nem mutatja a térség telefonellátottságának milyenségét, hiszen a mobiltelefonok használata mindennapossá vált. 1.184 Adóviszonyok: A kistérség települései közül Kiskunmajsán, Kömpöcön és Szankon van jelentősebb helyi adó bevétel. Ez Kiskunmajsán a fellendülő idegenforgalom miatt nem csak helyi adót, hanem iparűzési adót is magába foglal. Kiskunmajsán ez 170 milliós évi bevételt jelent, Szankon pedig 60 milliót, Kömpöcön csak 6 millió Ft bevételre számíthatnak. A működő egyéni vállalkozások száma magasan Kiskunmajsán a legtöbb és ennek megfelelően az adóbevallások száma is itt a legmagasabb. Az egy főre jutó SZJA mértékében viszont a kistérség települései közül Szankon találunk kimagasló érétket. Az 52 eFt-os SZJA után Kiskunmajsán csak 32800 Ft ez az adat A legkisebb Kömpöcön 12600Ft, Csólyospáloson pedig

14200 Ft. A jogi személyiségű társaságok száma Kiskunmajsán 129, ami a megyei 5413 vállalkozás 2,4%-a. A kistérségbe működik a megyei egyéni vállalkozás 2,9%-a, szám szerint 703.Területi megoszlás szerint 1 km2-re 3 vállalkozás, 1000 lakosra pedig 14 vállalkozás jut. A megyei átlag 5, illetve 25 A vállalkozások aránya alapján elmondhatjuk, hogy a megyei átlagoshoz viszonyítva kevesebb működik a kistérségben. Hozzá kell tenni azt is - vélhetőleg ez megyei 24 szinten is így van - hogy az egyéni vállalkozások nagy része úgynevezett kényszervállalkozás, melynek során a munkahelyüket vesztett emberek próbálkoznak megélhetéshez jutni. 1.185 Orvosi ellátottság : A kistérség egészségügyi ellátását Kiskunmajsán az Egészségügyi Központban lévő orvosi rendelőkben végzik a háziorvosok vállalkozási formában. Hat háziorvosi prakszisban tevékenykedő orvos végzi el a feladatot, két gyermekorvos, és három fogorvos.

A fogorvosok közalkalmazotti státuszban tevékenykednek Szankon három háziorvos, Kömpöcön, és Csólyospáloson egy-egy orvos látja el a betegeket. Szakrendelést csak egyes területeken magánrendelőkben látnak el vidéki szakorvosok, Kiskunmajsai székhellyel. Az önkormányzat némi támogatást nyújt tevékenységükhöz. Kiskunmajsán a rendelkezésre álló egészségügyi központ méretei korlátokat szabnak az egészségügyi szolgáltatások színvonalának kívánnivaló emelésének. Az évek óta üresen álló (1984-ben megszüntetett) Szülőotthon épülete megoldást jelenthetne a problémára, de a végső megoldás még nem született meg ebben az ügyben. Mentőállomás Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán található. Kiskunmajsa városa közel nyolc éve működtet saját mentőautót alapítványi formában. A településen a kislabor megszűnt, ezért a lakosságnak Kiskunhalasra kell bejárnia a szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében,

ami nagyon kényelmetlen, és sok gondot okoz, elsősorban az idős emberek számára. Komoly ígéretek vannak arra, hogy 2000-ben az Országos Mentőszolgálat egy mentőállomást létesít Kiskunmajsán, amely az orvosi ügyeletet is ellátja majd. Amennyiben ez megvalósul, úgy jelentősen javulnak a sürgősségi betegellátás körülményei a kistérségben. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó adatok a 7 számú mellékletben találhatóak. 1.19 Idegenforgalom : 1.191 Az idegenforgalom a kistérségben : A kistérség települései közül Kiskunmajsán az egykori Jonathán Tsz által létesített termálfürdőre alapozva egyre jelentősebben fejlődik az idegenforgalom. Kiskunmajsán 1984-ben a Tsz. két meddő olajkutat alakított át termálvíz termelésre A kutak kb. 1600 m-es talpmélységű, 1200 m mélyen perforálással kialakított termálkutak. A kútfejen 72 celsius fokos, - azóta gyógyvízzé nyilvánított – víz kezdetben pozitív kútfejnyomással

jött a felszínre, összesen kb 1600 – 1700 l/perc-es vízhozammal. Azóta a rétegnyomások csökkenése miatt kompresszoros kitermelésre álltak át. A víz nátrium-hidrokarbonátos gyógyvíz A programot beindító Tsz a víz komplex hasznosítását tervezete, a gyümölcsaszalástól kezdve, a baromfinevelésen át a növényhajtatásig. A rendszer „végére” tervezték a fürdőt A tervekből egy baromfitelep és egy fóliatelep, valamint a fürdőre épülő idegenforgalmi komplexum 25 valósult meg. A baromfitelep és a fóliatelep magánvállalkozók tulajdonában van Az idegenforgalmi létesítmények együtt a Jonathermál Rt tulajdonát képezik. Tehát a termálprogram legfontosabb eleme a kiskumajsai gyógyfürdő, motel és camping. A fürdő szabadtéri medencékkel, fürdőtóval, és az évi folyamatos üzemelést lehetővé tevő fedett csarnokkal rendelkezik. Hozzátartozik még egy motel és egy camping rész is, ahol modern kiszolgáló egység

épült a közelmúltban. A motelben 84 férőhelyes szálláslehetőség áll az idelátogatók rendelkezésére. Fontos része az idegenforgalomnak, a fürdő közelében kialakult üdülőfalu, ahol jó közműellátottság mellett (burkolt úthálózat gáz, víz, villany, telefon, saját kábel TV hálózat) kb 400 vendégház várja közel 1600 ággyal az idelátogatókat. Kiskunmajsán a 15 éves múlt alatt a fent vázolt alapra az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások sora épült fel. Lovarda, éttermek, egyéb szolgáltatások Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a térség egyik fontos ágazatává, húzóágazatává vált az idegenforgalom. Kiskunmajsán helytörténeti gyűjtemény, tájház, és egyéb szolgáltatások várják még az idelátogatókat. Immár hagyományos az évenként megrendezésre kerülő Majsa Napok, valamint a SÖR-FÜRDŐ fesztivál című rendezvény, melyeknek egyre nagyobb a vonzerejük. Fontos a környező térségekkel (Bugac,

Ópusztaszer, Pusztamérges, Szeged, Kecskemét, stb) kialakítandó szoros idegenforgalmi együttműködés, annak érdekében, hogy az idelátogatók minél szélesebb körű programokban részesülhessenek. Erre vonatkozóan fontos kezdeményezések történtek Szükséges még a város, és a környező települések fokozottabb bevonása az idegenforgalomba. A falusi turizmus fejlesztéséhez minden külső körülmény adott. Ennek fejlesztéséhez szervezett lépéseket kell tenni, bekapcsolódva az országos rendszerekbe. Kiskunmajsán lovarda várja a lovasturizmus szerelmeseit, és ennek az idegenforgalmi ágazatnak egyre nagyobb a jövője. Fontos még a horgászat A kistérségben Kiskunmajsán, és Szankon vannak horgásztavak, és a horgásznivágyók egyre inkább igénybe is veszik azokat. A napjainkra tulajdonosváltáson átment Jonathermál Rt komoly fejlesztési terveket készíttetett el, elsősorban a gyógyászati ellátás fejlesztése érdekében. Az

idegenforgalomra vonatkozó adatok a mellékletben találhatók. 1.192Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatások: Dominánsak az új kisvállalkozások a kereskedelem minden ágában, a vendéglátásban, a szolgáltatás széles körében, még az egészségügyben is. A kiskereskedelem három vonulata különböztethető meg. Az egyik a volt ÁFÉSZ szövetkezet, amely a város legpreferáltabb pontjain üzlettulajdonos, vagy esetleg bérlő. Az ÁFÉSZ –t egyre inkább kiszorítják a feltörekvő helyi kiskereskedők üzletei, valamint a kistérség 30 – 50 km-es 26 körzetében, a közelmúltban megjelent „multik”, a nagy bevásárlóközpontok. ( Szeged, Kecskemét ) A másik vonulat, azok a kiskereskedők akik a helyi konjunktúrákat jól meglovagolva, ügyes üzletpolitikával már elértek egy viszonylagos fejlettségi szintet. Ezek tőkeerősebbek, és van jövőjük, habár a bevásárlóközpontok megjelenése nekik is komoly „érvágást”

jelentettek. A harmadik típust azok a kisüzletek jelentik, amelyek zöme kényszervállalkozásként jött létre. Kis tőkeszegény vállalkozások, amelyek a kis helyi igények kiszolgálására jöttek létre, vagy olyan termékeket árulnak, amelyekért távolabbra kellene utazni. ( Műszaki cikkek, sportszerek, szerszámok, stb) A kistérség minden településén, a lakossági vásárlóerő korlátozott volta szab határt a kiskereskedelem fejlődésének. Amennyiben a lakosság vásárlóereje erősödik, úgy a kereskedelmi forgalom is szinte azonnal követi azt. Fontos eleme a kereskedelemnek az, hogy a Kiskunmajsán egyre inkább fejlődő idegenforgalom megjelenésével a vásárlóerő lassú, de egyenletes fejlődésével lehet számolni, legalább is az idegenforgalmi idényben. A vendégek megjelenése kedvező hatást gyakorol a kereskedelem minőségére is. 1.110 Kulturális örökség, civil társadalom: 1.1101 Civil szervezetek : A kistérségben a

rendszerváltás után indult be a civil szerveződések megalakulása. Elsősorban a települések intézményei, az iskolák, óvodák hoztak létre alapítványokat azzal a céllal, hogy támogatásokat gyűjtsenek össze az intézmény működéséhez, az esetleges fejlesztésekhez. E mellett alapítványok jöttek létre települési összefogás, és fejlesztés érdekében. pl: Majsa Alapítvány, de működik Tűzoltó Egyesület, polgárőrség is. Kiskunmajsa önálló mentőt működtet, alapítványi formában A sportegyesületek a versenysporthoz biztosítanak keretet. Alakultak még egyesületek művészeti tevékenységre is, pl.: táncegyesület A civil szervezetek egyre fontosabb szerepet töltenek be a települések életében. Fontos, hogy az egyes szervezetek – mivel olyan közösségi célok megvalósítását tűzték ki, amelyek fontosak az adott település életében – megfelelő kapcsolatokat alakítsanak ki az önkormányzatokkal, és közösen

fáradozzanak a kitűzött célok elérése érdekében. A civil szervezetekre vonatkozó adatokat a melléklet tartalmazza Fontos, hogy a kistérségi szervezetek egymással, és más, megyei, regionális, és országos szervezetekkel is szoros kapcsolatokat építsenek ki. Ehhez sajnos szervezeti keretet még semmi nem nyújt. 1.1102 Oktatás : A kistérségben összesen 6 általános iskola és Kiskunmajsán egy középfokú iskola működik, Kiskunmajsán. A középiskolában az elmúlt évek során indult be az 27 idegenforgalmi szakoktatás, megteremtendő ezáltal az ilyen jellegű alapokat a kistérség idegenforgalmi fejlődésének. Ezen településen az önkormányzati iskolák mellett a Szent Gellért Katolikus Iskolában felekezeti oktatás is folyik 1991. óta Szintén Kiskunmajsán működik az enyhén fogyatékos gyermekek oktatását ellátó iskola, amely 1999. augusztusától a Bács-Kiskun Megyei önkormányzat intézményeként működik. Ide közel 110

tanuló jár. Óvoda mindenhol van A gyermeklétszámokról, és az oktatói létszámokról a melléklet ad tájékoztatást. 1.1103 Helyi médiák : A kistérségben a települések méretének megfelelően alakultak a helyi médiák. Kiskunmajsán, a helyi önkormányzat egy hetilapot működtet Új-Kun Majsa címen, amelyen keresztül folyamatosan tájékoztatja a fontos történésekről, eseményekről a lakosságot. Az itteni önkormányzat helyi rádiót is működtet, amely napi 12 órán keresztül helyben szerkesztett műsort sugároz. A rádióadás a kistérség minden településen jól fogható. Szankon havi – kéthavi rendszerességgel jelenik meg a „Kisbíró” című kiadvány, amely lakossági tájékoztatási igényeket elégít ki. 1.1104 Helyi művelődés: A kistérség települései közül tartósan nyitva lévő művelődési központ Kiskunmajsán van, amely igyekszik összefogni a település kulturális életét. Az 1963-ban épült épület sajnos

nem tud megfelelő keretet nyújtani a jelenlegi művelődési igényeknek. Kiskunmajsán működik egy helytörténeti gyűjtemény, melynek dogozói az összes kistérségre vonatkozó emléket gondozzák és gyűjtik. Városi könyvtár Kiskunmajsán működik megfelelő színvonalon és kijelenthetjük, hogy kistérségi igényeket elégít ki. Szankon ÁMK működik, amely megfelelő keretet nyújt a község életéhez. Szankon működik még a Gy. Szabó Emlékház, amely szintén fontos szerepet játszik a község közművelődésében. Csólyospáloson és Kömpöcön is van művelődési épület, melyek működése segíti a kulturális életet. Kiskunmajsán, Szankon és Csólyospáloson helyi lokálpatrióták és szakemberek elkészítették a helység történetét feldolgozó könyvet, nagyban hozzájárulva ezzel a helyi történelem minél alaposabb feltárásához. 1.111 Egyebek : 1.1111 Közbiztonság: Kiskunmajsa, és térsége rendőrségi feladatait a városban

lévő rendőrörs látja el. A szolgálatot 32 fő biztosítja, néhány fős közalkalmazotti létszámmal. Szankon két fő körzeti megbízott, Kömpöcön, és Csólyospáloson egy-egy fő körzeti megbízott látja el a feladatot. Polgárőrség Kiskunmajsán, és Szankon működik, eltérő eredményekkel 28 A kistérség közbiztonsága megyei szinten is jónak mondható, bár a bűnesetek száma lassan, de emelkedik. Nagy gondot jelent a kistérségben lévő kiterjedt tanyavilág. Az itt élő emberek (többnyire idős nyugdíjasok) az átlagosnál is veszélyeztetettebb helyzetben vannak. A rendőrség nem megfelelő technikai ellátottsága, valamint a szűkös anyagi körülmények nem teszik lehetővé a rendszeres, és megfelelő hatékonyságú rendőri jelenlétet. A tanyás térségből adódó kedvezőtlen közbiztonsági adottságok, és helyzetek javítása érdekében megfontolásra ajánlott a kistérségi összefogás, és a szükséges helyi

erőfeszítések megtétele. 1.2 A környezet állapota 1.21 A felszíni és felszín alatti vizek: A kistérség talaja csernozjomos homoktalaj. Évtizedek óta gondot jelent a felszíni vizek állapota. Korábban elkészültek azok a felszíni csatornák, amelyek a felesleges talajvizet vezették el, csökkentve ezáltal a belvízveszélyt. Aszályos évek esetén viszont, mint ahogy a közelmúltban is tapasztaltuk, a csatorna hálózatra nem fordítanak az itt élők kellő figyelmet és ily módon azok állapota annyira leromlik, hogy később csapadékosabb időben nem tudják ellátni funkciójukat és fokozottabban jelentkezik a belvízveszély és mint napjainkban tapasztaltuk a belvízkárok is. A kistérségben kitermelt és a közműrendszeren keresztül felhasznált ivóvíz mennyisége évről évre csökken. Ez részben abból adódik, hogy a lakosság pénzmegtakarítási célból takarékosságra kényszerül, másrészt abból, hogy egyre több a házi csőkutak (20

– 50 m mélységű, rétegvizeket megcélozó kutak) száma. Az innen termelt víz természetesen nem ivóvíz minőségű, de a földek öntözésére, állattartási célokra kiválóan megfelel. Az 50 m-nél nem mélyebb kutak létesítése hatóságilag sem nehézkes, de sok az illegális fúrás is. Egyre inkább fokozott gondot fog jelenteni az, hogy ezek a felsőbb vízrétegek (a vízzáró rétegek minél gyakoribb átfúrása miatt) elszennyeződnek. Az innen nyert vizek tisztasága egyre inkább romlik A vízfelhasználók figyelme tehát egyre mélyebb, és még tisztább rétegek felé fordul. Sok esetben engedély nélkül fúrt 50 m-nél mélyebb kutak biztosítják a szükséges vízmennyiséget, és ilyen módon a felszíni, és a kis mélységű rétegek szennyezettsége így egyre lejjebb és lejjebb kerül, végül veszélyeztetve a jelenlegi 150-200 m mélyen lévő vízbázist is. Erre megoldás a szennyvízrendszerek mielőbbi kiépítése, a

környezetkímélő agrártermelés elterjesztése, valamint a jobb és szigorúbb szabályozás bevezetése lehet. 1.22 Környezeti problémák: A kistérség környezetvédelmi szempontból legnagyobb gondot okozó kérdése a szennyvíz kezelése. A kistérség települései közül csupán Kiskunmajsán kezdődött meg a szennyvízhálózat kiépítése. Napjainkra a település szennyvízkibocsátóinak kb 30%a van rákötve a hálózatra Ez a lakosságnak csak 11,8%-os arányát jelenti Ilyen módon a keletkezett szennyvíz kb. 30%-a kerül tisztításra A többi településen, valamint Kiskunmajsa többi épületében úgynevezett szikkasztásos szennyvíztárolás 29 folyik. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években elméletileg csak zárt szennyvíztárolók létesülhettek, de a gyakorlati tapasztalat az, hogy a keletkezett kommunális szennyvíz továbbra is a talaj felső rétegeibe kerül. Ez a tény, valamint a sok házilag készített fúrt kút, előre vetíti a

mélyebben fekvő vízrétegek szennyeződésének veszélyét. A fentiekből kifolyóan megfogalmazhatjuk azt, hogy a legnagyobb környezeti károkat, k a kezeletlen szennyvíz talajba jutása okozza. Míg megyei szinten egy km közüzemi vízhálózatra 183,9 m szennyvízcsatorna jut, addig ez Kiskunmajsán 176 m. A kistérség településeinek vízfelhasználását a mellékletben találjuk 1933-1998. közötti időszakban. A táblázatban szerepel Kiskunmajsa szennyvíz tisztítására vonatkozó adat alapján megállapíthatjuk, hogy míg a lakosság a vezetékes vízhálózaton keresztül közel 450 em3 vizet fogyasztott, addig csak 168 em3 került tisztításra. Ez az összes szennyvíz 37,5%-a, ami nagyon kevés. A másik fontos rész a szilárd hulladék kezelése. A kistérségben jelentősebb ipari szilárdhulladék kibocsátó üzem nem működik. A keletkezett ipari hulladék zöme a kommunális hulladék kategóriába sorolható. A veszélyesebb hulladékot a kibocsátók

az erre kijelölt, távolabb lévő tárolókba szállítják el. A kommunális hulladék mennyisége évente kb.: 90 ezer köbméter, amelynek mennyisége az újszerű csomagolástechnikai megoldások terjedésével fel fog emelkedni 100 ezer köbméter fölé, még a csökkenő népességszámot figyelembe véve is. Jelentős mennyiségű hulladékról van tehát szó, és ezen hulladék tárolása egyik településen sincs megfelelően, megnyugtatóan megoldva. Az arra kijelölt helyeken, a települési szeméttelepeken gyűjtik össze, ahol időnként földtakarással látják el. Sajnos sok esetben a lakosság még ezt a rendszert sem használja, és úgynevezett illegális hulladéklerakókban helyezi el a szemetet. Ilyen módon a szilárd hulladék, a bekerülő esetleges veszélyes anyagokkal együtt hosszú évtizedekig az adott tárolóban marad. A települések önerőből nem képesek ezt a problémát megnyugtatóan kezelni, mivel egy minden szempontból megfelelő

szilárd hulladéktároló, vagy kezelő kialakítása sokba kerülne, mely összeg meghaladja a települések anyagi lehetőségeit. Megoldást az az elkezdődött folyamat jelenthet, amely szerint a kistérség másik három kistérséggel társulva Felgyő határában egy közös, korszerű hulladéktároló és kezelő telep létesítést határozta el. A tervek szerint 2000 után megvalósuló beruházással együtt a szilárd hulladék szelektív gyűjtésének rendszerét is ki kell alakítani, és így létrehozni azt a világszínvonalú hulladékkezelési rendszert, ami hosszú távra megoldja a kistérség ezirányú problémáját. Az egyéb környezetvédelmi feladatok összefüggnek a felszíni vizek kezelésével, megóvásával, valamint például a légszennyezési kérdésekkel. Ezekben az esetekben a kistérség nem tartozik a veszélyeztetett kistérségek közé. Fontos az, hogy az olajipar itt lévő berendezései és létesítményei megfelelő biztonsággal

üzemeljenek, mivel az itt bekövetkező, környezetkárosítással együttjáró meghibásodások, balesetek nagy veszélyt jelenthetnek az itt élőkre. 30 1.3Összehasonlítás és viszonyítás 1.31 A kistérség infrastruktúrájának helyzete: A kistérség települései infrastruktúra tekintetében nem maradnak el a megyei átlagtól. Köszönhető ez annak, hogy az utóbbi években központi támogatásokból komoly beruházások valósultak meg. 1.311 Úthálózat : A belterületi úthálózat hossza a kistérségben összesen 88,175 km, melyből 58,465 km a burkolt út ez csak 66,31 %. Ezen a területen nagy szóródás tapasztalható településenként. Míg a kistérség legnagyobb településén az összes úthálózatnak csak 55, 22 %, addig Csólyospáloson ez az adat 100 %. Kömpöcön is nagyon jó ez az adat, 94,51 %, Szankon pedig 76, 43 %. A nagy település hosszú úthálózata rontja le a térségi statisztikát. Ennek oka egyrészt az, hogy a

kistelepüléseken viszonylag rövid az úthálózat, néhány éves program keretében be lehetett fejezni ezeket a munkákat, másrészt pedig Kiskunmajsa – a kistérségben egyedül – szennyvízprogramba kezdett, ami egy bizonyos technológiai sorrend betartását teszi szükségessé. Először a közműveket kell elhelyezni a földbe, az utakat csak utána lehet megépíteni. A szennyvízprogram üteme tehát korlátot szab az útépítés ütemének, ami lassítja a burkolt úthálózat kiépítését. A kistérség külső úthálózata alsóbbrendű utakból áll, még viszonylag jó minőségűek, de egyre fokozottabb mértékű az elhasználódottságuk, és ebből kifolyólag egyre komolyabb összegeket kell költeni a karbantartásukra. Ez az úthálózat egyre nagyobb igénybevételnek van kitéve, a járműforgalom növekedése miatt. A későbbiek során szükségessé válik a kiskunmajsai városközpontot, vagy magát a várost elkerülő út kiépítése, mert az

egyre növekvő forgalom már most is túl nagy terhelést jelent a város központjára nézve, bár erre a településszerkezet miatt csak nagyon költséges megoldást tudnak elképzelni az illetékes szakemberek. Ennek a helyzetnek köszönhető az is, hogy a városközpont egyre inkább parkolási gondokkal küzd. Többek között ezért is célszerű lenne átgondolni a város központjának közlekedési rendjét, esetlegesen új parkolók kialakítását. Gerjesztheti ezt a folyamatot az, hogy a város ipari park létesítését tervezi, ami megnövekedett teherforgalommal jár majd együtt. A külterületi úthálózat bővítésére is szükség van, mivel a kistérség környező térségekhez való csatlakozási pontjainak számát emelné, és ezáltal a jelenleginél jobban és könnyebben bekapcsolódhat a régió vérkeringésébe. Ekkor a kedvező fekvéséből adódó tranzitforgalma is megnövekedhetne, amely előnyökkel járhat. Ez a két út, a Szank – Bócsa

útvonal kikövezése, valamint a Kiskunmajsa – Csengele útvonal megépítése. Az előbbi az 54-es főút elérését könnyítené meg, az utóbbi pedig Csongrád megyéhez, az épülő M5-ös autópályához jelenthetne jobb kapcsolódást. Ez utóbbi út fontos szerepet játszhat a későbbiek során megépítendő felgyői szilárdhulladék tároló kiszolgálásában. Napjainkban egyre nagyobb forgalmat bonyolít le a Kiskunmajsa – Kömpöc – Kistelek útvonal. Az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza – Szeged közötti szakaszának elkészültével az itt áthaladó forgalom többszörösére fog emelkedni, mivel ez lesz az 31 egyik legkönnyebben megközelíthető felhajtási lehetőség az autópályára. Szükségessé válik előbb-utóbb a jelenleg Kömpöc központján átmenő forgalmat egy kerülőút kiépítésével a településen kívülre terelni. 1.312 Vízellátás, ivóvízhálózat : A kistérség településeinek mindegyikén önálló vízmű

van kialakítva. Megfelelő vízkezelő mű csak Kiskunmajsán és Szankon üzemel, ahol vastalanítók működnek. A vízrendszerek üzemeltetésével minden település saját belátása szerint bízott meg üzemeltetőket. A kistérség teljes ivóvízhálózatának hossza: 92,35 km A vízhálózatba bekötött lakások aránya megfelel a megyei átlagnak, figyelembe véve azt, hogy csak a belterületi lakások vezetékes vízellátása van megoldva. Ennek adatait a melléklet táblázatai tartalmazzák. A későbbiek során megoldást kell találni arra is, hogy a külterületen élők minél jelentősebb hányada juthasson egészséges ivóvízhez. A kiskunmajsai üdülőövezet ivóvízellátása a városi ivóvízhálózatról megoldott. A fürdő önálló ( két kútból álló ) vízművel üzemel. Vízfelhasználása nem befolyásolja a település vízellátását, csak egy biztonsági rákötés van kiépítve, a szükséges egyirányú áramlást biztosító visszacsapó

szeleppel. Bodogláron önálló vízmű épült ki saját vastalanítóval, és hidroglóbusszal. Innen történik a tajói tanyaközpont vízellátása is 1998 óta. 1.313 Földgázhálózat : A kistérség mind a négy településén, a belterületeken ki van építve a vezetékes földgázhálózat. Legrégebben Szankon, és Kiskunmajsán Kömpöcön csak 1998-ban épült ki a rendszer. A települések több pontról kapják a betáplálásokat az országos hálózatból. A belterületeken középnyomású hálózatok kerültek kiépítésre általában Kiskunmajsán a város egy része – a korábban kiépített hálózat – kisnyomású. A belterületi gázhálózat a kistérség területén öszesen 129, 468 km. A településeken belüli ellátottsági arányt a melléklet táblázatai tartalmazzák. Kiskunmajsa és Szank a viszonylag magasabb belterületi lakásarány miatt számít jobb ellátottságúnak. A csólyospálosi és a kömpöci adatok azt mutatják, hogy a

külterületen lévő lakások egy része is be van kötve a gázhálózatba. Külön említést érdemel, hogy a Kiskunmajsához tartozó Bodoglár területén lakossági önerőből PB hálózat épült ki. A magas gázdíjak miatt a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A település Szankról történő gázellátására az előkészületek megtörténtek. A Kömpöcre vivő emelt középnyomású gázvezetékről a volt szovjet laktanya, és ilyen módon az ott lévő lakások gázellátása megoldható, a szükséges csatlakozás ki van építve. 32 1.314 Szennyvízhálózat : A kistérség települései a közelmúltban is keresték annak lehetőségét, hogy megoldják településeik szennyvízkezelési gondjait, amire megoldást nem találtak. A településeken ugyanis az a módszer alakult ki - az ország más részeivel együtt -, hogy lakásonkénti egyedi szikkasztó ( esetleg zárt szennyvíztároló ) épült meg, és a kommunális szennyvíz

szikkasztás, illetve tárolás után szippantóval történt elszállítás révén, tisztítás nélkül került ( többé-kevésbé ) a központilag kijelölt helyre. Kiskunmajsán az akkori ipari létesítmények szennyvíztermelése miatt a meglévő Dong-éri csatorna szennyvízelvezetésre történő használatát is engedték egy időben. Az ilyen módon, a településről elvezetett szennyvíz a külterületen elszikkadt. Így ment ez a kilencvenes évek elejéig. A legtarthatatlanabb helyzet Kiskunmajsán alakult ki, és a város vezetése szennyvízprogram megvalósításába kezdett. Az első ütemben elkészült a város kb. 1/3-át behálózó gravitációs szennyvízhálózat, és egy 500 m3/d kapacitású biológiai szennyvíztisztító. Jelenleg a családi házak 25 %-a van rákötve a szennyvízrendszerre, és a város jelentősebb ipari létesítményei is ide vezetik – megfelelő előkezelés után - szennyvizüket. Tanulmányterv készült a kistérség közös

szennyvízrendszerének kiépítésére, a kiskunmajsai szennyvíztisztító megfelelő bővítésével, de az egyes települések utólag másként döntöttek. Csólyospálos és Kömpöc pénzügyi okok miatt későbbre halasztotta a beruházást, Szank pedig a számára kedvezőbb Jászszentlászlóval történő együttműködés mellett döntött, és ezirányba tett előkészületeket. Időközben Kiskunmajsa elkészítette a város szennyvízrendszerének kiviteli terveit. Jelenleg a pénzügyi források előteremtésén fáradozik. Mindazonáltal még nem került le teljesen a napirendről a kistérség – legalább részben – közös szennyvízrendszerének kialakítása. A szennyvízkérdés annál is inkább égető probléma, mert egyrészt a felszínhez közeli vízrétegek szennyezettsége egyre komolyabb méreteket ölt, másrészt az egyre intenzívebb vízkitermelés mind inkább a mélyebben fekvő vízbázist célozzák meg, és így fokozódik az addigi

ivóvízréteg szennyezettségének veszélye is. Gond az is, hogy az utóbbi évek csapadékos időjárása fokozta a belvízveszélyt, és ez a szennyvízkezelés jelenlegi formáját tekintve komoly környezetvédelmi problémákat is jelenthet. A szennyvízelvezetés jelenlegi módja közrejátszhat abban, hogy magas a talaj-, és belvízszint. 1.315 Telefonellátottság : A települések telefonellátottságáról adatok a mellékletben találhatóak. Mind a négy település telefonellátottsága megfelelő, a további bővítés előtt akadályok nincsenek. Kiskunmajsán a lakások 54,4 %-ában van vezetékes telefon, Csólyospáloson 32,5 %ában, ami a magas külterületi lakásszámmal magyarázható. Szankon a lakások 46,1 %ában van vezetékes telefon, Kömpöcön pedig 43,3 %-ban 33 Az internetre való rácsatlakozások számát nehéz pontosan meghatározni, mivel több szolgáltatón keresztül valósulhat meg a csatlakozás. Az EMITEL Rt tájékoztatása alapján

még 100 alatt van az Internet csatlakozások száma. A mobiltelefon rendszerek a kistérségben működő telefonok számáról – üzleti titkok miatt - nem adnak ki információkat. A kistérségben a 450 MHz-es rendszernek Kömpöcön működik átjátszója, a PANNON, és a WESTEL 900 átjátszót működtet Kiskunmajsán. A szomszédos Jászszentlászlón a WESTEL 900 működtet átjátszót A kistérségben Szankon a PANNON készülékek használhatóságát korlátozza a z átjátszó hiánya, és a gyenge térerősség, Csólyospáloson, és Kömpöcön a WESTWEL 900 –as rendszernek vannak még hasonló jellegű hiányosságai. 1.316 Vasúti közlekedés : A kistérségben az országos vasúthálózatnak csak Kiskunmajsán van vasútállomása. A Kiskunfélegyháza – Kelebia vasútvonal halad át egyvágányú szállal a településen. A pálya viszonylag korszerű, villamosított vonal. Személyforgalom is bonyolódik rajta, ami fontos kapocs az itt élőknek

Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas felé. Napjainkban is működik a Kiskunmajsa – Szank – Bugac – Kecskemét keskennyomtávú vasút. Némi áruszállítást és személyforgalmat bonyolít le Szanknak ez jelenti a vasúti összeköttetést. A kisvasút rossz műszaki állapotban van, megérett a felújításra. Ehhez a szükséges pénzt esetleg az idegenforgalom területéről lehetne biztosítani, mert a vasútvonal olyan – részben védett – területeken halad át, amely külön élményt és szórakozást nyújthat az utazóknak. A kisvasúttal, mint adottsággal, jelenlegi rossz állapota ellenére számolnunk kell. 1.317 Összehasonlítás megyei adatokkal: A vezetékes gázhálózat kiépítettségének aránya alapján megállapíthatjuk, hogy a megyei átlagnál alacsonyabb szintű az ellátottság. Míg a kistérségben a lakások 51,7%-a van rákötve a gázhálózatra, addig a megyében ez a szám 63,4%. A gázfogyasztás fajlagos mértéke ellenben meghaladja

a megyei átlagot. A kistréségben 1680,1 m3/fő a megyében pedig 1572,4 m3/fő. Ennek két oka lehet Egyrészt a lakosság arányához képest nagy fogyasztónak minősülő ipari létesítmények aránya nagy. Másrészt ha a gázkészülékek elavultak és korszerűtlenek, akkor a fajlagos gázfelhasználás növekszik. Ennél az adatnál is, mint a későbbiek során a többinél, figyelembe kell venni a külterületen élők magas arányát. A kistérség adatai soha nem fogják elérni a megyei átlagot, mivel a tanyák közműellátása hosszú ideig még megoldhatatlan feladat lesz. Kivétel a villamos ellátás, amelyben az utóbbi években jelentős előrehaladást értünk el. Ez meglátszik abban is, hogy az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia felhasználás 1949 kWh és a megyében ez 2007,8 kWh. Itt nincs jelentős eltérés A közüzemi vízhálózatba bekötött lakások aránya 69,8%, ami jóval alacsonyabb, mint a megyei, 82,7%. Ez egyértelműen a

tanyasi szerkezetből adódik A települések belterületi vízellátottsága megfelel a megyei átlagnak. A külterületi település szerkezet miatt ez a mutató még élesebben mutatkozik a szennyvíz ellátottságnál. A szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya 11,8%, ami közel fele a megyei 21,8 34 átlagnak. Megállapíthatjuk azonban, hogy vannak ennél sokkal rosszabb mutatót produkáló kistérségek, például Bácsalmás ( 2,3% ), vagy Kunszentmiklós ( 3,6% ). A kistérség belterületi úthálózatairól adatok a mellékletben találhatók. Elmondhatjuk, hogy településenként nagy a szórás, de átlagosan a kistérség helyzet nem jobb és nem rosszabb, mint a megyei átlag. A kistérség helyzetéből adódóan - mivel a megye határon helyezkedik el - nem csak a szomszédos kistérségekkel való összeköttetését kell vizsgálnunk, hanem egyben Csongrád megyéhez és ezáltal a régióhoz való kötődését is. A jelenleg kiépített úthálózat

kielégíti a pillanatnyi igényeket, de mivel a kistérség mérete szükségessé teszi az átlagosnál nagyobb kötődését a környező kistérségekhez, ezért ennek az úthálózatban is meg kell mutatkoznia. Célszerű lesz kialakítani a Szank-Bócsa utat, valamint a Kiskunmajsát Csengelével összekötő utat. Ilyen módon az összes lehetséges csatlakozási irány kiépülhet a kistérségben. Fontos az, hogy az M5-ös autópálya célszerűen közel halad a kistérséghez. A már jelenleg megépített szakasza 20 km-re van Kiskunmajsától. Amennyiben tovább épül, úgy a másik csatlakozási pont Kisteleknél valósul meg, amely szintén csak 18 km. Ebben az esetben szükségessé válik a nagy teherforgalomra tekintettel a Kömpöc központját elkerülő út megépítése is. Ezt a munkát Kiskunmajsán is el kellene végezni, de sajnos a kedvezőtlen településszerkezet miatt ez nehezen megoldható. Már évek óta tervezik az úgynevezett déli autópálya

megépítését. Amennyiben ez a korábbi terveknek megfelelően megvalósul, úgy a kistérség nagyon kedvező pozícióba kerül, mivel a két autópálya találkozási pontjában helyezkedik el. 1.32 Emberi erőforrások: Mint a korábbiakban kifejtettük, a kiskunmajsai kistérség lélekszáma fogy. Az itt élő emberek kor szerinti megoszlása jelentősen nem tér el más kistérségekétől, így az átlagosnak tekinthető. Iskolázottság szempontjából valamivel a megyei átlag alatt van az általános iskolai végzettség. A korábban mezőgazdaságban dolgozó szakemberek, illetve a tsz-ek feldolgozó ágában dolgozó szakemberek szakmai képesítése megfelelt a megyei átlagnak. Az agrárstruktúra és feldolgozóipar átalakulása révén sajnos sok szakember el kellett hogy szakadjon szakmájától, más irányú végzettséget kívánó munkát kellett keresnie. Esetleg elköltözött oda, ahol végzettségének megfelelő állást kapott. Az iparban dolgozók

közül a privatizáció miatti folyamatok kettősséget mutatnak. Egyrészt csökkent a menedzsmenti vezetői létszám, másrészt a korszerűbb technológiák egyre magasabb szintű hozzáértét kívántak meg. A fenti folyamatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a kistérség felsőfokú képesítésű szakembereinek megtartása egyre nehezebb. Napjainkban nem keletkeznek olyan munkahelyek, amelyek biztosíthatnák a fiatal szakemberek elhelyezkedését. A megye többi kistérségétől eltérően tehát bizonyos fokú szakmai elvándorlás tapasztalható a nagyobb városok felé. A térség egyetlen középiskolája néhány évvel ezelőtt felvállalta, hogy az egyre inkább fejlődő idegenforgalom szükségleteinek kielégítésére megkezdi az idegenfogalmi szakközépiskolai képzést. Ez a kezdeményezés megyei szinten, de regionális szinten is 35 úttörőnek mondható. Megállapíthatjuk, hogy már jelentős vonzerőt jelent a szomszédos kistérségek

számára. Egyéb középszintű oktatási létesítmény a kistérségben nincs, ezért ebből a szempontból a kiskunmajsai kistérséget a többihez képest elmaradottnak kell tekinteni. Kiskunmajsán 1000 lakosra 10 középiskolai tanuló jut, míg a megyei átlag 31 fő. A 10 középiskolással a megyei átlag utolsó helyén állunk. Felsőfokú képzés a régióban (a kistérséghez közel) Kecskeméten, Szegeden és Baján van. Míg a megyében 1000 lakosra átlagosan 7 felsőfokú oktatási intézményben tanuló nappali tagozatos hallgató jut, addig a többi kistérségben (Baja és Kecskemét kivételével) nincs hasonló adat. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy emberi erőforrás tekintetében kistérségünk a megyei átlag alatt helyezkedik el, ezért a fejlesztési program fontos eleme kell, hogy legyen az emberi erőforrás gyarapítása. 1.33 Termelő szektor : A kiskunmajsai kistérség Bács-Kiskun megye területileg és létszámilag is a legkisebb

kistérsége. Mezőgazdaság szempontjából sok kedvezőtlen tulajdonsággal bír, de akad köztük kedvező is. Kedvezőtlen a rossz talajminőség ( átlagos aranykorona érték: 7,910,28 között változik ),kedvezőtlen adottsága még a természetes vízháztartás szabályozatlansága, ezért az aszályos és a csapadékos években egyaránt probléma adódik. Kedvező viszont az, hogy a Dél-Alföld leginkább napsütötte területe Humán erőforrások szempontjából kedvező az, hogy ez a terület a redemptió révén korábban sem hűbérbirtokként működött, hanem az itt élő emberek maguk uraként, saját erőből ezen a homokon is megtanultak élni, a mostoha természeti körülmények miatt ki-ki más-más módon kereste a megélhetést, ezért sem a mezőgazdaság, sem a feldolgozóipar nem vált egysíkúvá, ellentétben azokkal a területekkel, ahol például a jó talajminőség miatt a többség talajműveléssel foglalkozott. Napjainkra ezek az előnyök

részben már elenyésztek, de az itt élő emberek mentalitása még mindig nagy előnyt jelenthet. A mezőgazdasági feldolgozóipar a háború utáni időkben nehezen bontakozott ki, de bizonyos területeken hírnévre tett szert ( konyakmeggy üzem, zöldségszárítmányok, stb. ) Habár a többi kistérség feldolgozó ipara hasonló gondokkal küzd, a kiskunmajsai vállalkozások azonban képesek arra, hogy megfelelő fejlődést érjenek el. Nagy esély rejlik még a helyi feldolgozó szövetkezetek megalapításában, mely az itt élő emberek kezdeményezőkészségét kihasználva lesz képes megfelelő minőségű termékeke előállítására és forgalmazására. A mezőgazdasági termőterületek és az ott termelt növények, illetve tenyésztett állatok a többi kistérséggel összehasonlítva a mellékletben található. A kiskunmajsai kistérség megyében betöltött szerepe révén nem emelkedik ki a többi kistérség közül, nincs kiemelkedő mezőgazdasága,

és nincs kiemelkedő ipara sem. Ami egyre inkább kiemeli a megye, illetve a régió térségéből, az az egyre inkább fejlődő idegenforgalom. Habár napjainkban a Dél-Alföld termálvíz kincsére alapozva egyre több településben próbálnak erre építeni ( Soltvadkert, Kiskőrös ), 36 elmondhatjuk, hogy a kistérség várhatóan a megye egyik legnagyobb idegenforgalmi központjává válik. A gyógyturizmusra épülő idegenforgalom másodlagos hatásaként egyre többen fordulnak a falusi turizmus felé. Ez a folyamat megfelelő segítséggel nagy lökést adhat az idegenforgalom fejlődésének. 1.4 SWOT analízis 1.41 A kistérség erősségei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. A kistérség viszonylag központi elhelyezkedése Jó közlekedési kapcsolatok a szomszéd kistérségekkel. Jó megközelíthetőség az M5-ös autópálya felől. A környéken talált

szénhidrogénkincs kitermelése és előkészítése még várhatóan tovább tart. A Kiskunmajsán talált termálvíz kincs megléte A magas napsütéses órák száma, és a magas hőérték. Még érintetlen természetvédelmi terület. A benne lévő lehetőségek még kiaknázatlanok. A közigazgatási egységek önállóan markánsak kialakultak. A volt szovjet laktanya meglévő lakásállománya. Viszonylag jól kiépített csatlakozás a települések felé. A kistelepülésekben kikövezett utak magas aránya. A vezetékes vízellátottság magas foka. Az ivóvíz megfelelő kezelése két településen is ( Kiskunmajsa, Szank ) A szükséges földgázmennyiség rendelkezésre áll minden településen. A gázhálózat viszonylag jó kiépítettsége. Kész tervek állnak a rendelkezésre a szennyvízprogramok folytatására. A telefonellátottság megfelelő, a fejlesztésnek nincs technikai korlátja. Jó csatlakozás az országos vasúthálózathoz. A kistérség

mezőgazdasági termelőinek termelési tapasztalatai. A szőlő-, és gyümölcstermelésre alkalmas klimatikus viszonyok. A már kialakult értékesítési kapcsolatok az áruk értékesítése terén. A kézműves ipar hagyományai. Az ipar elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására specializálódott. A már kialakult idegenforgalmi infrastruktúra országosan elismert színvonala. A rendszeresen idelátogató vendégkör. A lakosság figyelme az idegenforgalom felé fordult. Tágas területek állnak az idegenforgalom rendelkezésére. Az idegenforgalmi szakoktatás beindulása. A viszonylag rendezett tulajdonviszonyok az idegenforgalom területén. A meglévő szociális ellátó rendszer. A kiépült orvosi infrastruktúra. A megyei szinten is jónak számító közbiztonság. A konkrét tervek megléte a szilárd hulladék kezelési problémájának megoldására. A kistérség kis mérete miatt a szükséges döntések gyorsan megszülethetnek. A kistérségi

iroda felállt, és a kistérség feladatait el tudja látni. Elkészült a gyógyfürdő bővítésének komplex tanulmányterve. 37 1.42 A kistérség gyengeségei : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. A kistérséggel szomszédos két város, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas súlyánál fogva mindig is háttérbe szorította Kiskunmajsát, és térségét. A kistérség még ma is sokban függ tőlük. A kistérség népessége fokozottan elöregszik, és fogy. Nincs igazán népességmegtartó erő a kistérségben. A lakosság jelentős része tanyán él. Nagyon rossz talajminőség. Alacsony aranykorona érték az egész kistérségben A felszíni vizek és a felszíni vízgazdálkodás szabályozatlansága. Az olajipar létesítményei, és technológiai előírásai a környezet alakításánál korlátozó tényezőként jönnek számításba. A termálvízkészlet hasznosításának további

fokozása környezetvédelmi akadályokba ütközik. A települések hosszanti, ÉNY – DK –i felépítése az átmenő forgalmak elterelését nagyon megnehezíti. Az épületeket korábban nem megfelelő szigeteléssel látták el, ezért azok a vizekre fokozottan érzékenyek. Kiskunmajsán a központi telkek kis mérete akadályozza a tervszerű fejlesztéseket. Magas a külterületi lakások száma. A külterület megfelelő közművesítése nagyon nehéz. A közigazgatás megosztottsága, technikai felszereltségének alacsony mivolta, a szakemberek nem megfelelő képzettségi szintje. Az elöregedett lakásállomány. A kevés új épülő lakás száma A környéken felhasznált hagyományos építőanyag érzékenysége a környezeti hatásokra. (vályog) Az úthálózat egyre több karbantartási igénye. A belterületi utak nagy része még mindig nincs kikövezve, és rossz időben gyakran járhatatlanok. A tanyás szerkezet miatt a külterületi utak karbantartására

fokozott figyelmet kell fordítani. Ezek megfelelő karbantartása sok energiát és pénzt igényel Az egyre szaporodó, úgynevezett fúrt kutak vízréteg károsító hatásai. A tanyák nem megfelelő ivóvíz ellátottsága. Kiszolgáltatottság a földgázfelhasználás területén. A fűtési energiahordozó felhasználás nagyon egyoldalú Többféle energiahordozót kellene elterjeszteni Az alternatív, megújuló energiaforrások ki nem használása. (pl: napenergia, bioenergia, stb.) A szennyvízkezelés alacsony szintje. A kistérség töredékében folyik még csak szennyvízelvezetés, és tisztítás. A kistérségnek nincs egységes szennyvízkezelési koncepció terve, aminek esélye lenne a megvalósulásra. A mobil telefonok nem mindenhol használhatóak a kistérségen belül. A kisvasút rossz állapota. Csak Kiskunmajsának van vasútállomása. A termőföldek elaprózódása, szétszórtsága. A termékek nehéz és bizonytalan eladhatósága. A szerződéses

fegyelem gyenge mivolta a mezőgazdasági termelés és értékesítés területén. 38 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. A helyi szövetkezések kevés száma, és gyengesége. Tőkeszegénység a mezőgazdaságban. A gyenge talajminőség. Az ipar fejlődésének a képzett munkaerő hiánya szab gátat. A megfelelő szakképzés csak az idegenforgalom területén indult be. A kistérségben lakók vásárlóereje a szolgáltatások lényeges bővülését nem teszi lehetővé. Az idegenforgalomban a vállalkozások nem fogtak össze a térség összérdekeinek érvényesítése érdekében. A nagy bevásárlóközpontok környékbeli megjelenése jelentősen csökkentette a helyi kiskereskedelem forgalmát és esélyeit. Sok az idős ember. Az Ő gondozásuk és ápolásuk egyre nagyobb feladatot ró a térségre. Az orvosi ellátottság gyenge technikai felszereltsége. Az orvosi szakellátás szinte teljes hiánya a kistérségen

belül. A tanyás térségből adódóan a rendőrség a jelenlegi támogatottsága mellett nem tud kellőképpen odafigyelni a külterületekre. A közbiztonság javítása érdekében nincs megfelelő összefogás a rendőrség és a települések között. A civil szervezetek nem mindig találnak megértésre az önkormányzatoknál. Nagyobb elfogadottságuk, és támogatásuk szükséges, hiszen egyre fontosabb szerepet játszanak az itt élő emberek életében. A csökkenő gyermeklétszám miatt a meglévő oktatási intézmények kihasználtsága egyre rosszabb. A fajlagos költségek emelkednek Az iskolák technikai felszereltségének színvonala csak lassan emelkedik. Nem felel meg a kor kihívásának. Az oktatási épületek nagy része elavult, korszerűtlen, felújításra szorul. A szilárdhulladék kezelés egyik településen sem megfelelő színvonalú. A volt szovjet laktanya megosztott, az épületek nagyon leromlott állapotban vannak. Újrahasznosításuk az idő

előrehaladtával egyre kevésbé valószínű. 1.43 A kistérség lehetőségei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A kistérségéből adódóan fontos szerepet tölthet be a régió és az ország tranzitforgalmában. Az országhatár közelsége miatt az előbb – utóbb felélénkülő balkáni kereskedelemből kiveheti részét. A majsai termálfürdő nemzetközi ismertsége egyre inkább javul. A kitermelt szénhidrogéntermékek piaca biztosnak tűnik. Az országos lakásépítési támogatási rendszer megújulása miatt nagy esély van a laktanyai lakások felújításának. Az ipari park országos támogatása révén nagy esély nyílik arra, hogy befektetők révén új vállalkozások települjenek meg Kiskunmajsán. Új munkahelyeket teremtve A területfejlesztési támogatások emelkedése révén egyre komolyabb támogatásokat lehet elnyerni a helyi vállalkozások fejlesztésére. A közigazgatási rendszer fejlesztéséhez megyei szinten biztosítanak némi

támogatást. Kialakul a megyei informatikai hálózat. Összefogás valósult meg négy kistérség együttműködésével a térség szilárdhulladék kezelésével kapcsolatos problémák megoldására. Az előkészítő munkálatok olyan 39 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. stádiumban vannak, hogy 2001 végén esély van az ISPA támogatás elnyerésére, és így a probléma hosszútávú megoldására. A közelben épül tovább az M5-ös autópálya, mely a kistérség gyors megközelíthetőségét teszi lehetővé. A borhamisítások visszaszorítására tett kormányzati erőfeszítések (jövedéki törvény módosítása) a homoki borok nagyobb megbecsülését eredményezheti, ezáltal a szőlő és bortermelés újra fellendülhet. A helyi szövetkezetek megalakítását központilag is támogatják. Ez új lendületet adhat az ilyen jellegű összefogásnak, ilyen módon javulhatnak a termelők értékesítési esélyei. Az idegenforgalom országosan is

preferált és kiemelten kezelt területe a magyar gazdaságnak. Van esély arra, hogy támogatásokat kapjanak a majsai elképzelések A tanyasi turizmus országosan fellendülőben van. Bekapcsolódva az országos „vérkeringésbe” nagy esély van arra, hogy ez a terület itt is jelentős fejlődésnek induljon. Központilag támogatják a kiskunmajsai mentőállomás létrehozását és működtetését. Ez nagyban emelheti a kistérség ellátottságának színvonalát. Központi támogatás révén lehetséges a mezőőri szolgálat felállítása. Ez nagyban javíthatja a közbiztonságot, elsősorban a külterületeken. Országosan is kiemelten kívánják kezelni a Duna – Tisza közi homokhátság vízháztartásának kérdését. Tervbe van véve a déli autópálya megépítése, ami a kistérséget igen kedvező helyzetbe hozhatja. A kistérségi irodák felállítása és működtetése központilag is támogatott tevékenységgé vált. 1.44 A kistérséggel

kapcsolatos külső veszélyek : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. A környező kistérségek esetleges intenzívebb fejlődése révén a kistérség háttérbe szorulhat. A balkáni helyzet tovább romlik, a kereskedelem nem lendül fel, és ez károsan hat az egész dél-alföldi régió fejlődésére. Az M5-ös autópálya a balkáni elszigetelődés miatt csak lassan épül tovább. Véglegesen elvetik a déli autópálya építését, így a kistérséget kedvezően érintő hatásai a semmibe vesznek. Országosan nem kap kellő támogatást a Duna – Tisza közi homokhátság vízháztartási problémáinak kezelése, és ilyen módon a kistérség magára marad a probléma kezelésével, amire anyagi fedezete nincs, és ezt helyileg nem is lehet eredményesen kezelni. A regionális hulladékkezelő telep nem kap megfelelő támogatást a megvalósításhoz. A szennyvízhálózatok megépítésére, és a szennyvíztisztító kapacitások bővítésére nem sikerül

központi támogatást elnyerni. A MÁV a kisvasút megszüntetése mellett dönt. A MÁV a helyi járatok csökkentése mellett dönt. Nem sikerül a kiskunmajsai ipari parkot megvalósítani. Esetleges balkáni problémák miatt az idegenforgalom újra visszaeshet. A nagy bevásárlóközpontok a térségben továbbra is dinamikusan fejlődnek, szaporodnak. 40 A Kistérség stratégiai helyzetelemzése 1.45 Offenzív stratégiát támogató helyzetek 1. A kistérség viszonylag központi elhelyezkedése révén fontos szerepet tölthet be a régió és az ország tranzitforgalmában, kiveheti részét a balkáni kereskedelemből és újjáépítésből. 2. Jól kiépült közlekedési kapcsolatok vannak a szomszédos kistérségekkel. Jól megközelíthető az M5-ös autópálya felől, a déli autópálya megépítésével pedig növekedhet az idelátogató vendégkör nagysága, ez fokozhatja az idegenforgalmat. 3. Természeti kincseink, mint például a

szénhidrogéntermékek piaca biztosnak tűnik, kitermelése és előkészítése várhatóan még sokáig biztos munkalehetőséget jelent az itt élő emberek számára. 4. Fontos természeti kincs a termálvíz, amelyre épülve már elismert idegenforgalmi létesítmény működik. A termálturizmus országosan is kiemelt a turisztika területén 5. A volt szovjet laktanyákban lévő lakásállomány központi támogatással felújítható, javítható, ezáltal a térség lakásellátottsága is. 6. Az önálló közigazgatású települések együttműködésnek fejlesztésére mód nyílik, mivel ez megyei és országos szinten is támogatott fejlődési irány. 7. A kistérség erőssége a magas napsütéses órák száma, a magas hőérték, a szőlő,-és gyümölcstermelésre alkalmas klimatikus viszonyok. Mindezen adottságok révén, valamint ha még ehhez hozzávesszük a kistérség mezőgazdasági termelőinek termelési tapasztalatait és a már kialakult

értékesítési kapcsolatokat az áruk értékesítése terén, mód nyílik új, nagyobb piacok elérésére. A támogatások felhasználásával, melyeket a kormány ad a fejlesztésekre, a különböző törvényi, jogi keretek meglétével, mint például: a jövedéki törvény módosításával, javulhatnak a termelők értékesítési esélyei. A központilag támogatott, újfajta szövetkezetek össze tudják fogni a kistérség mezőgazdaságban dolgozó lakosait. 8. A Kiskunmajsán nyíló ipari park országos támogatása révén vonzza a befektetőket. Ez ösztönzi az újabb vállalkozások megszületését a kistérségben, csökkentve a munkanélküliséget. Az ipari park létrehozását országosan is támogatják Nagy esély van a gyors fejlesztések megtételére. A kézműves ipar hagyományaira épülve speciális műhelyek jöhetnek létre, melyeket a területfejlesztési támogatások révén lehet fejleszteni. A 41 vállalkozások informáltságát segíti

a kistérségben lévő települések között kialakult szoros kapcsolat, valamint a megyei informatikai hálózat kiépülése. 9. A kistérségben élő emberek információval való ellátását szolgálja még a központilag támogatott kistérségi irodák felállítása és működtetése is. 10. A döntések gyorsan születnek meg a kistérség kis mérete miatt (hiszen csak 4 települést fog össze), a gyorsaság pedig összefügg a hatékonysággal és a célszerűséggel. 11. A kistérségen belül komoly szándék mutatkozik a kistérség megszervezésére, az iroda felállítására, és erre megfelelő központi szándék is van. A kistérségi irodát fejleszteni kell! 12. A kistérség fejlődési irányai között az idegenforgalom fejlődésének területén mutatkozik a jól kiszámított tervszerű, fenntartható fejlődés jele. Ez a kedvező külső feltételekkel is párosul. Az idegenforgalom gyors fejlődése kitörési pontot jelenthet a kistérség számára

Az idegenforgalmat fejleszteni kell! 13. Szintén a munkanélküliség csökkentését, a kistérség fejlődését szolgálja az idegenforgalom, mely egyre nagyobb méreteket ölt. A már elkészült kiskunmajsai gyógyfürdő komplex tanulmányterve, a tanyasi turizmus támogatása, valamint a már kialakult idegenforgalmi infrastruktúra és a kialakult vendégkör mind azt a célt szolgálja, hogy a kistérség bekerüljön az országos "vérkeringésbe", az idegenforgalom területe még nagyobb fejlődésnek induljon. A lakosság figyelme mindinkább az idegenforgalom felé fordult, mely az idegenforgalmi speciális szakoktatás beindulását eredményezte. 14. Magyarország Európa termálvizekben leggazdagabb országa. Egyike a kiskunmajsai termálvízkincs. A majsai termálfürdő nemzetközi ismertsége javul, a még ki nem aknázott természetvédelmi területekkel együtt pedig komplex idegenforgalmi látványossággá válhat. Ezt szolgálja és erősíti az

infrastruktúra fejlődése, a településeken tapasztalható vízellátás, gázszolgáltatás színvonalának emelkedése. A kikövezett utak magas aránya, a szennyvízprogram beindulása, valamint a kistérségben lévő 4 település összefogásával a megoldani látszó szilárdhulladék kezelésével kapcsolatos problémák növelhetik a térség vonzerejét. 15. A térség ellátásához tartozik a szociális és egészségügyi ellátás. A kiskunmajsai mentőállomás központilag is támogatott felállítása és működtetetése tovább emelheti a már kiépült orvosi infrastruktúra színvonalát. A megyei szinten is jónak mondható közbiztonságot tovább szolgálja a mezőőr szolgálat felállítása. 16. A meglévő lakásállomány működtetése és fejlesztése minden település érdeke. A Kiskunmajsán található volt szovjet laktanya lakásállománya a jelenlegi támogatási 42 rendszer révén sok családnak biztosíthat lakást, mely az

életszínvonal egy meghatározó eleme. 1.46 Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek 1. A kistérség, helyzetéből adódóan fontos szerepet tölthet be a régió és az ország tranzitforgalmában, melyet a déli kereskedelem fellendülése is indokolttá tehet. A termálfürdő nemzetközi elismertsége, az autópályák közelsége, mind kedvező tényezők a települések számára. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas közelsége a térség, és ezen belül is Kiskunmajsa függetlenségét veszélyeztetheti, így törekedni kell az önállóság megőrzésére. 2. A nagyobb városi központokkal bíró szomszédos térségek szükségessé teszik Kiskunmajsa központ, közigazgatási szerepének erősítését. 3. A kistérség összlakosságának száma évről-évre fogy, melynek megakadályozása közérdek. Az idegenforgalom, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése révén beindulhat a megfelelő

szakoktatás, a szellemi tőke kialakulása pedig technológiai fejlődést eredményezhet, új munkahelyek teremtődhetnek. Ezt szolgálja az ipari park is Érdek tehát, hogy a munkaerőpiac és a munkahelyek minél szélesebb körét alakítsuk ki, ösztönözve a fiatalokat az itt maradásra. 4. A helyi kis vállalkozások a nagy bevásárlóközpontokkal szemben kezdik elveszíteni vásárlóközönségüket. Nem tudnak igazán hatékony érdekszövetkezetet létrehozni, nem tudnak egységesen fellépni. Ha a termelők és a kereskedők összefognának, ha kihasználnák a területfejlesztési támogatásokat, az autópályák pozitív hatásait, a déli kereskedelem itt is érezhető hatását, a tanyasi, falusi turizmusban rejlő lehetőségeket vissza tudnák szorítani a multik fölényét, el tudnák "adni magukat", nagyobb kereslet lenne irántuk. 5. A speciális termékek előállítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni, például a homoki bortermelés újbóli

fellendítésére (kormányzati segítséggel). Az érdekszövetkezetek munkáját segítheti a megyei informatikai hálózat és a kistérségi iroda felállítása is, a települések közötti együttműködést szolgálva. 6. Problémát jelent a közigazgatásban dolgozók nem megfelelő képzettségi szintje, a hivatali apparátus alacsony létszáma és leterheltsége, a technikai és ellátottsági színvonal alacsony mivolta. Ezek átalakítására és fejlesztésére igénybe lehet és kell venni a megyei szinten biztosított támogatást. 43 7. A felszíni és felszín alatti vizek szabályozatlansága érdekében foglalkozni kell a DunaTisza közi homokhátság országosan is támogatott vízháztartásának kérdésével. A szennyvízkérdésnél szoros együttműködésre és összefogásra van szükség. Az úthálózat karbantartása és további fejlesztése a turizmus érdekében is nagyon fontos, esély van arra, hogy támogatásokat kapjon a kistérség ezen

elképzelések megvalósítására. 8. A belterületi úthálózatban vannak rossz állapotúak, de évek óta rendszeresen biztosítanak központi támogatást a fejlesztésekre. Élni kell vele Az úthálózatot fejleszteni kell! 9. A kedvező földrajzi adottságokat (termálenergia, viszonylag sok és erős napsütés, stb.) kihasználva a kistérségben el kell terjeszteni az alternatív környezetbarát energiahordozókat. Ezt a programot az EU is támogatja, hiszen a csatlakozás kapcsán előírja az alternatív energiahordozók célszerű arányát. 10. A kistérség nem rendelkezik megfelelő szintű szennyvíztervvel, de az EU-s előcsatlakozási támogatás az ISPA abba az irányba mutat, hogy összefogással komoly fejlesztések valósíthatók meg. 11. A termőföldek elaprózódottsága nagy hátrány, de már beindultak olyan folyamatok, amelyek az ellenkező irányba hatnak. 12. A kisszövetkezetek alakulásával – melyet központilag támogatnak – javulni fog a

mezőgazdasági termékek eladhatósága. 13. Az oktatási intézmények központi normatív támogatása emelkedett. Van mód arra, hogy az immár hagyományossá váló struktúra tovább működjön. 14. A kistelepülések (Kömpöc, Csólyospálos) megemelt központi támogatást kapnak iskoláik működtetéséhez, ezáltal azok továbbra is tudnak működni. 1.47 Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek 1. A kistérség viszonylagos központi elhelyezkedése révén számos előnyökhöz juthat, helyzetét gyengítheti azonban az a "veszély", mely a környező kistérségek erősödését, intenzívebb fejlődését jelentheti. Ha ez bekövetkezik, a kistérség háttérbe szorul, az idegenforgalom és az erre épülő vállalkozások, a szolgáltató szektor nem fog fejlődni, ez pedig csökkenti a kistérségben lévő 4 település esélyeit a továbblépésre. Lépést kell tehát tartani a környező kistérségekkel, a fejlődéssel, hiszen ez nemcsak a

települések, de az itt élő emberek életét is meghatározza. Támaszkodni kell a már kiépült kistérségi 44 összefogásra, a hatékony és célszerű döntések gyors meghozatalára, mely a kistérség kis méretéből adódik. 2. A fejlődés egyik meghatározó eleme az idegenforgalom, melynek fejlődését elősegítheti, de veszélyeztetheti is a környező balkáni helyzet. Ha ez tovább romlik, úgy ronthatja a déli autópálya megépítésének esélyeit, az M5-ös autópálya építését lassítaná, nem beszélve az idegenforgalomra gyakorolt hatásáról. A külföldi, esetlegesen csak részben informált vendégeket elijesztheti, a már kialakult vendégkör csökkenne. Ha azonban a balkánon kialakult helyzet javulna, úgy az megnyugtató helyzetet teremtene, s így növelhetné az idegenforgalomra gyakorolt kedvező hatását. Tágas területek állnak az idegenforgalom rendelkezésére, melyeket a lakosság egyre nagyobb része próbál meg kihasználni.

Nagyon fontos tehát, hogy az esetleges balkáni problémák miatt az idegenforgalom nehogy visszaessen. 3. Élni kell a régió határmenti helyzetével. A határokon átnyúló régió jó „működése” esetén a helyi határforgalom, kereskedelem, és az idegenforgalom enyhítheti a balkáni helyzet okozta károkat. 4. Konkrét tervek állnak rendelkezésre a szilárdhulladék kezelésének problémájával kapcsolatban, ha azonban ezek a tervek nem kapnak megfelelő támogatást a megvalósításhoz, a kistérség anyagi helyzetéből adódóan nem tud majd megfelelni a követelményeknek, nem tudja megvalósítani a terveket. Intenzív lobbizást kell kifejteni a megfelelő források előteremtésére. 5. Szintén kész tervek állnak rendelkezésre a szennyvízprogramok folytatására, ezek azonban nem tudnak központi támogatás nélkül megvalósulni, tehát itt is nagy szerepe van a támogatások elnyerésének és juttatásának. 6. Bár jó közlekedési kapcsolatok

vannak kiépülve a környező kistérségekkel, jó a csatlakozás az országos vasúthálózathoz, fenn áll annak a veszélye, hogy a MÁV a helyi járatok, valamint a kisvasút megszűntetése mellett dönt, takarékossági szempontok alapján. Mind a hazai, mind pedig a külföldi vendégek számára élményt jelent a kisvasúton való utazás, így ennek hiánya érzékelhető lenne. Nem beszélve arról, hogy a környező kisebb települések lakói, akik csak a helyi járatokon keresztül tudnak eljutni a kistérség "központjába", ki lennének "rekesztve". 1.48 Defenzív stratégiát támogató helyzetek 1. Kiskunmajsát, (bár központi szerepet játszik a kistérségben), Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas, a két szomszédos város súlyánál fogva, mindig is háttérbe szorította. 45 Függőségi viszony alakult ki, mely a különböző központi szerepek megoszlásában mutatható ki. 2. A kistérség lakosságának jelentős hányada él

tanyán, kistérségnek nincs népességmegtartó képessége. A lakosság fokozatosan öregszik és fogy A tanyasi lakosság vagy kihal, vagy elvándorol. A fiatalok kis hányada marad gazdálkodni a tanyán, noha a falusi, tanyasi turizmus mind nagyobb méreteket ölt. 3. Az életszínvonal egy meghatározó eleme az infrastruktúra megléte és fejlettségi foka. Ide tartozik a lakásgazdálkodás, a szennyvízkérdés, de ide sorolható az úthálózat vagy a közlekedés is. Kiskunmajsának gyenge vonása, hogy a központi telkek kis mérete akadályozza a tervszerű fejlesztéseket. Magas a külterületi lakások száma, melyek szigetelése nem megfelelő. A volt szovjet laktanya területén lévő lakások nagy része leromlott állapotban van, felújításuk csak központi segítséggel valósulhat meg. A tanyákkal kapcsolatos további problémák, például az egészséges ivóvízzel való ellátás, a tanyasi beteg, öreg emberek orvosi ellátása, a külterületi utak

javítása, karbantartása. Mindezen feladatok az önkormányzatokra hárulnak, melyek egyre nehezebben tudnak megfelelni az elvárásoknak. 4. Az M5-ös, illetve a déli autópálya építése kihat az idegenforgalomra, s az erre épülő szektorokra. A vasúthálózat lassú fejlesztése, a kisvasút és több helyi járat megszűntetése, valamint, hogy csak Kiskunmajsán van vasútállomás, tovább növeli a kistérség elszigeteltségét, csökkenti az összefogás esélyeit. A települések kedvezőtlen helyzete, felépítése, megnehezíti az átmenő forgalom elterelését, mely környezetbarát települést tenne lehetővé. 5. A környezetvédelem területén nagy figyelmet kell fordítani a szilárdhulladék kezelésre, a szennyvízkérdésre, megoldást kell találni a felszíni és felszín alatti vizek védelmére. A vízgazdálkodás, a Duna-Tisza közi homokhátság vízháztartási problémáinak kezelése szintén csak központi támogatással valósulhat meg. A

termálvízkészlet hasznosításának további fokozása környezetvédelmi akadályokba ütközik. A meg nem újuló energiaforrások kiaknázásának ütemét lassítani kell, meg kell vizsgálni az alternatív, megújuló energiaforrások hasznosítását. Konkrét, megvalósítható szennyvíztisztítási programra van szükség, hiszen jelenleg még csak a kistérség töredékében folyik szennyvízelvezetés és tisztítás. A környezet és az emberi egészség védelme érdekében törekedni kell a szennyvíztisztító kapacitások bővítésére szolgáló központi támogatás elnyerésére. 6. Emelni kell az oktatás színvonalát. Amennyiben az idegenforgalmat káros hatások érik és az visszaesik, a megfelelő szintű oktatás minősége és mennyisége, mely jelenleg még csak ezen a területen indult be, csökkenni fog. A mai oktatási intézmények, épületek nagy része elavult, korszerűtlen. A csökkenő gyereklétszám, az anyagi gondok, valamint a fejlesztést

indukáló hatások elmaradása, például a szolgáltatói szektor visszaesése, az oktatás színvonalának süllyedését fogja okozni. 46 7. A mezőgazdaságban a termőföldek elaprózottságát, a birtokviszonyok rendezetlenségét és a termékek nehéz és bizonytalan eladhatóságát kell elsősorban megoldani. A termelés csökkenése a helyi vállalkozásokra nézve nem lesz indukáló hatású, a helyi szövetkezetek nem, vagy csak nagyon lassan fognak megjelenni, ez pedig a helyi kis vállalkozásokat gyengíti a nagy multikkal, bevásárlóközpontokkal szemben, melyek továbbra is dinamikusan fejlődnek és egyre kedveltebbek. 8. A civil szervezetek bevonása nagyon fontos a település fejlődése érdekében. Bár a közigazgatás technikai felszereltsége alacsony, a hivatalok nagyon le vannak terhelve, az együttműködésnek csak pozitív hatásai lehetnek. 9. A kistérség szakképesítési oktatási kapacitása kicsi, és egyoldalú. Megfelelően szakképzett

munkaerő híján nem fog idetelepülni komolyabb ipar. A szakképzést fejleszteni kell, ami viszont nagyon tőkeigényes, és nem eléggé támogatott. 10. A kisebb települések nem képesek a saját erőt sem előteremteni a szennyvízprogram megvalósításához, ezért ezek a települések nem szállnak be a szennyvíz-programba, és ezáltal a kistérség elesik az EU-s ISPA támogatástól. 1.5 Korábbi intézkedésekkel megvalósított programok: 1.51 EU támogatások: Az EU segítségével a kistérségben korábban nem valósult meg semmi komolyabb beruházás. A kistérség települései részesültek azokból a programokból, amelyek korábbi társulások tagjaként indultak be (Bugac-Majsa Homokhátsági Kistérségi Társulás) 1.52 Az EU támogatás nélkül megvalósult beruházások: A kistérség települései a 1996-os területfejlesztési törvény hatályba lépése óta lépnek fel közösen helyi fejlesztéseik megvalósításához pályázatokkal. Korábban a

központi támogatás elnyeréséhez települési szinten, külön-külön nyújtottak be kérelmeket és használták fel a kapott támogatást. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat a térségi szintű pályázatokat, amelyek az elmúlt évben központi támogatásban részesültek és a tervezett célok megvalósultak. Cím, téma Elhagyott, volt TSZ villanyhálózat rekonstrukciója Útépítés Összeg (eFt) 30.000 4.454 47 Útépítés 23.864 Ivóvízhálózat bővítése 7.267 Tanyák villamoshálózatának építése Tanyák villamoshálózatának építése 1.613 6.700 Térségi feladatokat ellátó kollégium felújítása 3.500 Útépítés 5.052 Vízhálózat bővítése 1.418 Zöldségszárító kapacitás bővítésére elnyert pályázat 6.000 Baromfifeldolgozó kapacitás bővítésére elnyert pályázat 20.000 Cigány kisebbség foglalkoztatásának bővítése 2.600 Térségi szervizek és diagnosztikai központ létrehozása 5.000

Kömpöc település földgázellátásának biztosítása 14.000 Települési összekötőút szélesítése 7.034 Útépítés 6.507 Tanyavillamosítás 4.964 Útépítés 6.307 Térségi feladatokat ellátó települési piac építése 2.603 -------------------------------------------------------------------------------------------------összesen : 158.883 1.53 Értékelés: A fenti listában szereplő pályázatok két fő csoportba sorolhatók. Egyrészt a települési önkormányzatok pályázatai, melyek célja elsősorban infrastrukturális beruházások megvalósítása volt. Az elhagyott volt TSZ villanyhálózat rekonstrukciójára elnyert 30 milliós támogatás lehetővé tette azt, hogy azok a tanyák, amelyek korábban, a TSZ által létesített hálózaton keresztül kapták a villanyt, új és korszerűbb módon jussanak elektromos áramhoz. A települések belterületén az úthálózat nagyon elhanyagolt volt, elengedhetetlenné vált a belterületi utak

kikövezése. Az elnyert, összesen 46 millió Ftos támogatás segítségével 65 millió Ft értékben épülhettek kövezett utak A vízhálózat bővítése egyrészt a tanyaközpontok egészséges ivóvízzel történő ellátását szolgálta, másrészt a településeken belül még ellátatlan lakások csatlakozhattak az 48 ivóvízhálózatra. Az elnyert 8,7 millió Ft segítségével, közel 12 millió Ft-os fejlesztést hajtottak végre. Nagyon fontos a kollégium felújításra kapott 3,5 millió Ft, amely a szakközépiskola épületének felújításához nyújtott nagy segítséget, biztosítva ezáltal a középfokú oktatás folytatását. Kömpöc település az utóbbi években csatlakozott az országos földgáz hálózathoz, az elnyert 14 milliós Ft-os területfejlesztési támogatás segítségével. A szanki piac 2,6 millió Ft-os támogatással megvalósult felújítása és bővítése a kistermelők érdekeit szolgálta. A támogatások másik köre a

vállalkozók által elnyert fejlesztési támogatások, melyek elsősorban munkahelyteremtést céloztak és valósítottak meg. A vállalkozók által elnyert 33,6 millió Ft közel 60 millió Ft-os beruházások valósultak meg. Ilyen volt a helyi baromfifeldolgozó üzem fejlesztése (időközben sajnos felszámolásra került), zöldségszárító kapacitás bővítése (kb. 10 fő foglalkoztatása), a cigány kisebbség által kialakított biotégla üzem felépítése (5 fő), szerviz-, és diagnosztikai üzem kialakítása (5 fő). A fenti fejlesztések és beruházások egyrészt segítettek abban, hogy az itt élő emberek közérzete javuljon és az infrastrukturális fejlesztések révén a kistérség hátrányából valamennyit behozzon. A helyzetfeltárásban szereplő statisztikai adatok már a fejlesztések utáni állapotot tükrözik. A Bács-Kiskun Megyei Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program megállapításai szerint, a kistérségnek csekélyek az

önálló fejlődéshez való esélyei (5. oldal), azért a fent felsorolt fejlesztések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kistérség önállóan is megállja helyét. 1.6 A Helyzetfeltárás készítésébe bevont személyek: A „Helyzetfeltárás” készítése során első lépésben a kistérségre vonatkozó statisztikai és egyéb adatokat szereztük be, majd első olvasatban elkészítettük a téma vázlatát, utána pedig a helyzetfeltárás első olvasatát. Az így elkészült anyagot vitaindítóként felhasználva, azt a kistérség számos lakójához eljuttattuk, kérve az ő véleményüket. Ezzel egy időben elkészítettük a lakossági fórumok pontos menetrendjét. Ennek alapján küldtük ki a megfelelő meghívókat. A helyzetfeltárási munka szinte minden munkafázisáról folyamatosan tájékoztattuk a kistérség lakosságát a helyi médiákon keresztül, kérve a segítségüket és az együttműködésüket. A helyzetfeltárási munka során

lakossági fórumokat tartottunk, melyre az itt élő emberek különböző rétegeit, különböző szakterületek prominens személyiségeit hívtuk meg. A november 29 - december 8-ig tartó időszakban 8 fórumot tartottunk A fórumokra együttesen közel 170 embert hívtunk meg. A megbeszéléseken kisebnagyobb érdeklődéssel találkoztunk Megállapíthatjuk, hogy akik részt vettek a megbeszéléseken, konstruktívan és kritikus szemmel alkottak véleményt a Kistérség helyzetéről. Főleg az agrártermelők illetve a kereskedők véleményei tükrözték azt, hogy a Kistérségben ez a szféra mostoha helyzetbe került. A jelenlegi-általuk tragikusnak minősített- helyzetből való kilábolásra elsősorban külső segítséget várnak el. Érdekes, hogy a falu korábban megnevezett értelmiségi rétegeit (pap, tanító, orvos) a vártnál kisebb érdeklődést tanusítottak. Az ő általuk kialakított vélemények nem a 49 fórumok, hanem személyes

beszélgetések révén kerültek be az anyagba. A fórumokkal párhuzamosan a kistérség minden településének képviselőtestülete előtt egy külön napirendi pontként beszámoltunk az uniós csatlakozási előkészületekről, az előcsatlakozási támogatásokról, konkrétan a SAPARD programról, és az ezzel kapcsolatban ránk háruló feladatokról A képviselő testületek hozzáállása nagyon pozitív volt. Sok segítséget nyújtottak munkánkhoz Valószínűleg az idő rövidsége miatt bírtunk csak ennyi emberrel beszélgetni, de az általuk megfogalmazott vélemények markánsan jelezték a Kistérség problémáit, jelenlegi helyzetét. Elmondhatjuk, hogy a helyzetfeltárási anyag az együtt gondolkodás eredményeként jött létre. Az alábbiakban tájékoztatásul közöljük a megbeszélések listáját és az ott készült jegyzőkönyvek másolatait. A Kistérség összehívott megbeszélései: November 29. Egyházak Meghívottak száma: 3 fő ebből

megjelent: 0 fő November 30. Építész mérnökök Meghívottak száma: 10 fő ebből megjelent: 4 fő December 2. Agrár termelők Meghívottak száma: 58 fő ebből megjelent: 20 fő December 3. Vállalkozók Meghívottak száma: 48 fő ebből megjelent: 7 fő December 6. Hivatalok Meghívottak száma: 4 fő ebből megjelent: 3 fő December 6. Egészségügy Meghívottak száma: 15 fő ebből megjelent: 0 fő Pedagógusok December 7. Meghívottak száma: 9 fő ebből megjelent: 0 fő December 8. Kereskedők Meghívottak száma: 18 fő ebből megjelent: 4 fő Kiskunmajsa, 1999. december 10 50 Források: 1. Központi Statisztikai Hivatal 2. Megyei Vidékfejlesztési Program 3. Regionális Vidékfejlesztési Program 4. Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat (DÉGÁZ) 5. Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (DÉMÁSZ) 6. Halasvíz Kft (vízközmű működtető Kft) 7. EMITEL (telefon szolgáltató Rt) 8. Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal 9.

Kömpöci Polgármesteri Hivatal 10. Csólyospálosi Polgármesteri Hivatal 11. Szanki Polgármesteri Hivatal 12. Bács-Kiskun megye komplex tervének kistérségi fejlesztési és rendezési koncepciói (Kiskunmajsa kistérsége) 13. ÁBEL Térképészeti Kft, Budapest 51 A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA és VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMJA A KISTÉRSÉG LEÍRÁSA VIDÉKFEJLESZTÉSI SZEMPONTBÓL 2. A VIDÉKFEJLESZTÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉGBEN Kiskunmajsa és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 A Programkészítés gesztora : Kiskunmajsa város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 Tel.: 77-481-144 Fax.:77-481-364 A kistérségi iroda címe : 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 146 Tel.: 77-481-344, mobil : 30-9828-841 Fax.:77-481-344, E-mail :kisterseg@emitelhu Irodavezető : Terbe Zoltán kistérségi manager 52 1.1 A helyzetfeltárás eredményeinek rövid

összefoglalása, bemutatása 1.11 Mint a helyzetfeltárásból is kitűnt, a Kiskunmajsai kistérség a maga 17 ezer lakosával és 392 km2 területével országosan is a kisméretű kistérségek közé tartozik. Földrajzi elhelyezkedése jónak mondható, hiszen két megye határán, az M5-ös autópályához közel helyezkedik el. Kapcsolódásai a szomszéd kistérségekhez, városokhoz, illetve megyéhez jónak mondható. A jelenlegi közút és vasúthálózat megfelelő keretet nyújthat ahhoz, hogy a jelenleginél intenzívebb kapcsolattartás alakuljon ki a szomszédokkal. A kistérségen belül központi szerepet egyértelműen a közel 12 ezer lakosú Kiskunmajsa látja el. A kisváros térség központi szerepe azonban markánsan nem jelenik meg. Térség központtá való fejlesztése szükséges 1.12 Talaja elég rossz minőségű, az átlagos aranykorona érték 7,9 és 10,3 között változik. A tulajdon viszonyok a mezőgazdaságban olyanok, hogy az elaprózott

földterületek és a rossz termékszerkezet gátat szab a mezőgazdaság fejlődésének és ezáltal az agráriumból élő lakosság életkörülményei javulásának. Mindazonáltal van már néhány kezdeményezés, amely a megfelelő termékszerkezet kialakítására, valamint a helyi szövetkezések által jobb minőségű, és eladhatóbb termékek előállítását eredményezheti. Mivel a kistérség alapvetően agrár jellegű, ezért nagy gondot kell fordítani a megfelelő tulajdoni szerkezet kialakítására, a jó termékszerkezet elérésére, valamint a feldolgozás szint és minőség javítására. 1.13 A kistérség alapvetően nem ipari jellegű, de jelen vannak nagy ipari cégek, például MOL, AGRIKON, és vannak biztató és sikeres ipari kezdeményezések, amelyek azt bizonyítják, hogy lehetséges a kistérségben az iparral, mint fontos tényezővel számolni. Nagyon fontos kezdeményezés a kiskunmajsai ipari park létrehozása, mely alapot biztosíthat egy

dinamikusabb ipari fejlődés számára. Gondoskodni kell azonban arról, hogy a későbbi befektetők munkaerő szükségletét megfelelően képzett dolgozók biztosíthassák. Szükséges tehát az oktatási hálózat és rendszer fejlesztése és átalakítása. 1.14 Egyik legfontosabb fejlődési irány a kistérségben az idegenforgalom. A Kiskunmajsai Termálfürdő, amely 20 éves múltra tekint vissza egyenletesen növekvő létszámban vonzza a kistérségbe a belföldi és külföldi turistákat. A tervezett fejlesztések előre vetítik annak reményét, hogy az idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltató ágazat a kistérség legnagyobb munkaadó ágazatává válhat. Szükség is van az ipar, és az idegenforgalom munkaerő felvevő képességének fokozására, hiszen az agrárstruktúra szükséges átalakításának következtében vélhetően munkaerő felesleg szabadul fel, amelynek megélhetéséről és munkáltatásáról gondoskodni kell. 1.15 A

szolgáltatások jelenlegi színvonala az itt élő közel 17 ezer ember igényeinek kielégítését biztosítja. Valamilyen szinten már a turisztikai szolgáltatások iránti igénye érezteti hatását, de 53 igazi fejlődés ezen a területen csak az idegenforgalom fejlődésével, valamint az ipari termelés fellendülésével várható. 1.16 A kistérség lakossága jelenleg fogy, és egyre inkább elöregszik. Ezen változtatni kell, és a program megvalósulása közben beinduló kedvező folyamatok vélhetően javítanak ezen a helyzeten. Fontos a kistérség egészségügyi helyzetének javítása is A szakrendelések szinte teljes hiánya rontja az itteni lakosság életkörülményeit, bár az utóbbi években egyre nagyobb számban jelentek meg szakrendelők Kiskunmajsán, pl. nőgyógyász, bőrgyógyász, szemész 1.17 Az oktatásban a kistérség egyetlen középiskolájára támaszkodva, de a többi iskola segítségét is igénybe véve olyan változtatásokat

kell megvalósítani, mely a jelenleginél jobban segíti a humán erőforrások fokozottabb kihasználását. 4-5 éve a helyi gimnáziumban megkezdték a gazdasági informatikus OKJ-s képesítést adó szakmát oktatni, majd a gimnáziumban ECDL vizsgaközpontot hoztak létre, mely nagy arányban vonzza az informatikát tanulni vágyókat a kistérségből, és egyéb városokból is. 1.18 Az utóbbi esztendők során a lakosság figyelme egyre inkább a kistérség kulturális öröksége felé fordul, a helyi tájház és történeti gyűjtemény, 56-os Múzeum és kápolna, valamint a más területeken is tapasztalható kulturális tevékenység (Mayossa Hagyományőrző Egyesület, Ifjúsági Fúvószenekar) jó ahhoz, hogy ez az örökség ne vesszen kárba, és pezsgő kulturális élet bontakozzon ki. 1.19 Összességében megfogalmazhatjuk azt, hogy a jelenlegi kedvezőtlennek mondható adottsággal bíró kistérség előtt vannak olyan fejlődési irányok, amelyek

biztosíthatják az itt élő emberek jobb életkörülményeit, magasabb életszínvonalát. Ezért a célkitűzések egyike reálisan megfogalmazva mindenképp a lakosság életkörülményeinek javítása kell, hogy legyen. A vidékfejlesztés stratégiai programja a kiskunmajsai kistérségben : 2.Célkitűzések : 2.1 Általános célkitűzések : 2.11 A kistérség fejlesztésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése, az ökológiai és gazdasági környezet stabilitásának biztosítása mellett. 2.12 A kistérségben élő emberek segítése az EU csatlakozásig végbemenő változásokhoz való alkalmazkodásban. A népesség szociális biztonságának javítása a fiatalok számára az esélyegyenlőség biztosítása. A vidéki életforma megőrzése és a vidéki népesség életminőségének javítása, a vidék népességmegtartó erejének fokozása. 54 2.13 A kistérség természeti, társadalmi és épített környezetéhez egyaránt illeszkedő,

összehangolt integrált, és egyben fenntartható fejlődés elindítása, a helyi kulturális örökség ápolása. 2.2 Speciális célkitűzések : 2.21 A vidéki és kiemelten a tanyasi életforma értékeinek megőrzése mellett a lakosság életminőségének és életesélyeinek fokozatos növelése. 2.22 A helyi hagyományokra alapozva, az eddigi adottságokból kiindulva a helyi értékeken nyugvó, de az uniós kihívásoknak megfelelő agrárium létrehozása. 2.23 A jelenlegi szűk ipari bázis fejlődése előtt álló akadályok fokozatos megszüntetésével a kistérség fenntartható ipari fejlődésének beindítása. 2.24 Az egyenletesen fejlődő idegenforgalom minél szélesebb alapokra történő helyezése. A lakosság minél szélesebb körű bevonásával, és a színvonal emelésével az idegenforgalmat a kistérség fejlődésének egyik alappillérévé kell tenni ! 2.25 A piacra jutás lehetőségeinek javítása, a hozzáadott érték növelésének

segítségével. Nem élelmiszer termelési célú mezőgazdasági tevékenységek - megújuló energiaforrások felhasználása, ipari alapanyagok előállítása, vadászat, sporthorgászat fejlesztése. 2.26 Az építészeti és kulturális örökség megőrzése és fenntartása, a társadalmi és a szakmai közösségek megóvása és rehabilitációja. 3. Földrajzi összefüggések 3.1 A vidéki és kiemelten a tanyasi életforma értékeinek megőrzése mellett a lakosság életminőségének és életesélyeinek fokozatos növelése A kistérség minden települését érinti a program, hiszen a tanyasi életforma mind a 4 településen jelenlevő és meghatározó állapot. Ehhez az életformához számtalan érték kapcsolódik. Ez az életforma előnyt jelent abból a szempontból, hogy ökológiailag kedvezőbb körülmények között élnek a családok, de az itt élő emberek életszínvonalát növelni szükséges. Ennek megvalósítását, valamint az életesélyek

javítását oly módon kell elvégezni, hogy ez természet közeli állapot, és maga a természet ne sérüljön. 55 3.2 A helyi hagyományokra alapozva, az eddigi adottságokból kiindulva a helyi értékeken nyugvó, de az uniós kihívásoknak megfelelő agrárium létrehozása A kistérség rossz minőségű talaján, kedvezőtlen tulajdonosi szerkezettel, rossz termékszerkezettel folyik jelenleg a mezőgazdasági termelés. Ilyen módon nem képes akkora számú népességet megfelelő színvonalon eltartani, mint amennyien most foglalkoznak agrártermeléssel. A tulajdonszerkezet váltás ösztönzésével és támogatásával, valamint a helyi hagyományokra épülő termékszerkezet váltással el kell érni azt, hogy jó minőségű és megfelelő minőségű agrártermék keletkezzen a kistérségben. A változások során felszabaduló munkaerő fokozatos elhelyezéséről gondoskodni kell. Ez lehet akár a munkaigényesebb mezőgazdasági termékek

elterjesztésével vagy a helyi feldolgozás térnyerésével kezelhető a probléma. Törekedni kell a biogazdálkodás lehetőség szerinti bevezetésére, illetve elterjesztésére. Az agrárszerkezet váltás megfelelő szakmai tanácsadás, képzés és rendszeres szakmai felügyelet megvalósítása mellett kell, hogy megvalósuljon, mivel az új kihívásoknak az agrárium jelenlegi résztvevői nem minden területen felelnek meg. 3.3 A jelenlegi szűk ipari bázis fejlődése előtt álló akadályok fokozatos megszűntetésével a kistérség fenntartható ipari fejlődésének beindítása A kistérség települései közül csak Kiskunmajsán és Szankon működik nagyobb ipari létesítmény, csak ezen a 2 településen lelhető fel az ipar. A Kiskunmajsán létesülő ipari park vonzásköre a tapasztalatok szerint közel 30 km lesz, tehát a kistérség településeit, az ott lakókat mindenképpen érinteni fogja. Az ipari hagyományok csak Kiskunmajsán és Szankon

alakítottak ki megfelelő képzettségű szakember gárdát, ezért az ipari park várható betelepülésével párhuzamosan, szinte azt megelőzően ki kell alakítani egy olyan oktató bázist, amely lehetővé teszi a megfelelő színvonalú képzések biztosítását. Így elérhetjük azt, hogy az esetlegesen idetelepülő vállalkozások programjuk beindításának idejére megfelelő létszámú képzett helyi munkaerőt kapjanak. Ezt a munkát csak a kistérség települései, valamint oktatási intézményei szoros együttműködésével lehet megvalósítani. Ebben az ügyben fontos Kiskunmajsa, mint a kistérség központja koordináló szerepének megerősödése. 3.4Az egyenletesen fejlődő idegenforgalom minél szélesebb alapokra történő helyezése. A lakosság minél szélesebb körű bevonásával, és a színvonal emelésével az idegenforgalmat a kistérség fejlődésének egyik alappillérévé kell tenni Magyarországon általában véve kedvezőek a

geológiai feltételek termálvíz kitermelésére. A nagy hőfok grádiens következtében immár 15 évvel ezelőtt kedvező körülmények között tudták a fölben rejlő termálvízkincset kitermelni. A feltörő 72 Cos termálvíz - mint utólag kiderült - gyógyvíz, és ezért sokoldalú gyógyászati hasznosítására nyílik lehetőség. A másfél évtizedes program során egye dinamikusabban fejlődő idegenforgalom kezd a kistérség egyik fő jellemzőjévé válni. Míg kezdeten csak a fürdő és közvetlen környezete kapcsolódott be az idegenforgalomba, addig napjainkra egyre tágabb körben kapcsolódik be a lakosság a turizmusba. A kialakult több, mint 400 házas üdülőfalu, valamint a körülötte elhelyezkedő tanyák már sok ember kötődését biztosítják a túrizmushoz. Szükséges elérni azt, hogy ez az idegenforgalmi "kisugárzás" ne csak Kiskunmajsa, hanem a kistérség más településein is éreztesse hatását. A lakosság egyre

szélesebb körét kell bevonni, hiszen nagy perspektíva áll az idegenforgalom előtt. Ezzel párhuzamosan ügyelni kell arra, hogy az ellátás színvonala megfelelő legyen. Ennek érdekében a fejlődés egyik tartópilléreként megfelelő szakirány oktatás lehetőségeit meg kell teremtenünk és a lakosság minél szélesebb érintett rétegének képzését kell elindítani. 56 3.5 A piacra jutás lehetőségeinek javítása, a hozzáadott érték növelésének segítségével. Nem élelmiszer termelési célú mezőgazdasági tevékenységek - megújuló energiaforrások előállítása, ipari alapanyagok előállítása, vadászat, sporthorgászat fejlesztése A kistérség mind a 4 településének mezőgazdasági termelésére az jellemző, hogy a termékek zöme feldolgozás nélkül - esetleg minimális hűtőtárolás után, - szinte nyersanyag áron jut a piacra. Ugyanakkor a korábbi termelőszövetkezetek már kialakítottak némi feldolgozóipari hátteret,

melyek napjainkra nagy mértékben átalakultak. A kistérségben tehát adottságok és hagyományok vannak, amire alapozva meg lehet teremteni azt a feldolgozóipart, amelynek segítségével jó minőségű, piac képes termékkel jelenhetnek meg a helyi termelők és feldolgozók. Az első időszakban természetesen csak a helyi kapacitásokra alapozva alakulhat ki a feldolgozóipar. Ehhez a folyamathoz, amely a hozzáadott érték növelését célozza meg, segítséget tud nyújtani mind adminisztratív, mind támogatási formák elnyerése formájában. 3.6Az építészeti és kulturális örökség megőrzése és fenntartása, a társadalmi és a szakmai közösségek megóvása és rehabilitációja A háborút megelőző időszakban, a településeken több olyan szervezet, ipar testület, gazdakör működött, amely a helyi iparosok és mezőgazdasági termelők érdekeit felvállalva nagyban hozzájárult a kistérség településeinek fejlődéséhez. Van hagyománya

tehát az önszerveződéseknek, és az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az erre vonatkozó igény is egyre markánsabban fogalmazódik meg az itt élő emberekben. A kistérség fejlődése érdekében élni kell ezzel az adottsággal, támogatni és segíteni kell ezeket a kezdeményezéseket. A helyi szolgáltatók így önmaguk állíthatnak olyan minőségi követelményeket, melyek révén mind a feldolgozóiparban, mind a turisztika és szolgáltatás terén olyan minőségi munkavégzés történjék, amely megfelel mind az Uniós, mind az egyre emelkedő hazai piaci elvárásoknak is. Fontos, hogy a dinamikusan fejlődő idegenforgalom építészeti és szolgáltatói oldala nagyban támaszkodjon a helyi kulturális hagyományokra. A helyi szakmai és kulturális közösségek megalakulását és működését ösztönözve olyan, korábban elfojtott energiák szabadulhatnak fel, melyek nagyban elősegíthetik a kistérség fejlődését. 4. Prioritások 4.1

prioritás Az Európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése. A kistérség gazdasága hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacrajutás feltételeinek javítása. 4.2 prioritás A dinamikusabb gazdasági fejlődés beindítása, diverzifikálása. A humán erőforrások fejlesztése, foglalkoztatás bővítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése érdekében. 57 4.3 prioritás A kulturális, a természeti és épített környezet megóvása, rehabilitációja, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése. 4.5 A prioritások indoklása a helyzetfeltárás alapján 4.21 Az Európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése. A kistérség gazdasága hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacrajutás feltételeinek javítása. A kistérség mezőgazdasági lehetőségei a rossz természeti adottságok ellenére sokkal több lehetőséget rejtenek magukban, mint a

jelenlegi rendszerben (tulajdonviszonyok, termésszerkezet) alapján ez az ágazat felmutatni képes. Előrehaladást csak a szükséges átalakulásokkal érhetünk el, ezt nekünk támogatni kell. Az ipari park kialakításával a befektetők megjelenésével a jelenlegi gazdasági szerkezethez illeszkedő iparszerkezet alakulhat ki, mely a minőségi követelményeknek is megfelel. Ezzel a kistérség gazdasági hatékonysága és versenyképessége is javul Az idegenforgalomban rejlő óriási lehetőségek kiaknázása céljából minőségi és szerkezeti változásokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy a turizmus az eddigieknél is dinamikusabban fejlődő ágazattá válhasson. 4.22 A dinamikusabb gazdasági fejlődés beindítása, diverzifikálása. A humán erőforrások fejlesztése, foglalkoztatás bővítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése érdekében. A gazdaságban beinduló folyamatok egységesé teszik a kistérségben lévő humán

erőforrások javítását. Most új kihívásoknak eleget tevő szakmai képzések beindításával fel kell készíteni a lakosságot az új feladatokra. Ezáltal javulna elhelyezkedési lehetőségeik, megélhetési körülményeik Ez a kedvező folyamat hosszabb távon a kistérség megtartóerejének növekedését is eredményezheti, a népesség fogyása is csökkenthető, esetleg megállítható. 4.23 A kulturális, a természeti és épített környezet megóvása, rehabilitációja, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése. A fenti fejlődéi folyamatok beindítása során támaszkodnunk kell a térség hagyományaira és úgy kell ezeket a folyamatokat beindítani és végigvinni, hogy az 58 örökölt környezetünk ne sérüljön. A környezet minden egyes tényezőjét figyelembe véve ezek: természeti környezet, épített környezet és a korábban felhalmozott emberi és kulturális értékek. 5. Alprogramok 5.1 Az 1 számú prioritás

alprogramjai Prioritás megnevezése: 1. Az Európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése A kistérség gazdasága hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása. Alprogramok: 1.1 A mezőgazdasági szerkezet váltás ösztönzése érdekében, valamint a kistérségi fejlesztések beindítása érdekében koordinációs központ létrehozása, mely a szükséges változások ösztönzéséhez nyújt technikai és szellemi hátteret. 1.2 A szerkezetváltáshoz és a gazdaságfejlődéshez szükséges pénzügyi támogatási rendszer kialakítása, a támogatások biztosítása. 1.3 Az ipari, és a mezőgazdasági és idegenforgalmi fejlődés beindításához szükséges infrastruktúrális háttér kiépítése. 5.2 A 2 számú prioritás alprogramjai Prioritás megnevezése: 2. A dinamikusabb gazdasági fejlődés beindítása, diverzifikálása A humán erőforrások fejlesztése, foglalkoztatás

bővítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése érdekében. Alprogramok: 2.1 A gazdaság minden területén szükséges oktatás technikai feltételeinek megteremtése, oktatási központok kialakítása, a szakmai háttér biztosítása. 2.2 A tanyasi életforma megőrzése mellett a kül-, és belterületen élő lakosság és a kistérség lakói életkörülményeinek javítása. 59 5.2 A 3 számú prioritás alprogramjai Prioritás megnevezése 3. A kulturális, a természeti és épített környezet megóvása, rehabilitációja, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése. Alprogramok: 3.1 A térségfejlesztés várható hatásainak és a környezetvédelem összhangjának megteremtése, átfogó környezetvédelmi felmérés elkészítése. 3.2 A térségben jól hasznosítható megújuló erőforrások bevezetésének támogatása, a környezetbarát energiatermelés bevezetése. 3.3 A kistérség vízháztartásával kapcsolatos problémák

megoldása, a felszíni és felszín alatti vizek védelme. 3.4 A természeti értékek megismertetésének bevonása az idegenforgalomba, olyan módon, hogy azok ne károsodjanak. 6. Intézkedés csoportok 6.1 Az 1 számú prioritás (Az Európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése. A kistérség gazdasága hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása ) intézkedés csoportjai alprogramonként 1.1 Alprogram: A mezőgazdasági szerkezet váltás ösztönzése érdekében, valamint a kistérségi fejlesztések beindítása érdekében koordinációs központ létrehozása, mely a szükséges változások ösztönzéséhez nyújt technikai és szellemi hátteret. Intézkedés csoportok: 1.11 A mezőgazdasági szerkezetváltás végrehajtásához, illetve felgyorsításához szükséges információs és koordinációs központ létrehozása, infrastruktúrájának kiépítése. 1.12 Információs,

koordinációs központ által irányított települési sajátosságoknak megfelelő irányító helyek kialakítása a kistérség minden településén. 1.13 Idegenforgalmi koordinációs iroda felállítása és működésének beindítása 1.14 A lakosság pontos és folyamatos tájékoztatása érdekében a helyi médiák fejlesztése és bővítése. 60 1.15 Helyi szövetkezetek és termelői csoportok szervezése, szerveződéseik támogatása. 1.16 A kistérség fejlesztési programjaihoz szükséges oktatás koordinációjával és szervezésével foglalkozó központ felállítása és beindítása. 1.2Alprogram: A szerkezetváltáshoz és a gazdaságfejlődéshez szükséges pénzügyi támogatási rendszer kialakítása, a támogatások biztosítása. Intézkedés csoportok: 1.21 A mezőgazdaági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések megvalósításának támogatása. 1.22 Az ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges

beruházások támogatása 1.23 Az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi támogatása 1.24 Az ipari park fejlődéséhez szükséges beruházások támogatása 1.25 Minőség ellenőrzési rendszerek alkalmazásának elősegítése. és szabványok bevezetésének és 1.26 Az egyéb pénzügyi források felkutatására és azok elérésére szervező központ alapítása. 1.27 A kistérségi marketing megszervezése, a helyi termékek piaci esélyeinek javítása érdekében. 1.3 Alprogram: Az ipari, a mezőgazdasági és az idegenforgalmi fejlődés beindításához szükséges infrastruktúrális háttér kiépítése. Intézkedés csoportok: 1.31 A települési rendezési tervek összehangolása annak érdekében, hogy a gazdaság fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrális alapok legyenek koordinálva. 1.32 Mind az ipari, mezőgazdasági és az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges infrastruktúrális beruházás megvalósítása.

1.33 Az ipari park fejlesztéshez megtervezése és megvalósítása. szükséges infrastruktúrális beruházások 1.34 A lakosság életkörülményeit javító infrastruktúrális fejlesztések tervezése 1.35 A lakosság egészségügyi ellátását javító fejlesztések megtervezése és megvalósítása. 61 6.2 A 2 számú prioritás (A dinamikusabb gazdasági fejlődés beindítása, diverzifikálása. A humán erőforrások fejlesztése, foglalkoztatás bővítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése érdekében) intézkedés csoportjai alprogramonként 2.1 Alprogram: A gazdaság minden területén szükséges oktatás technikai feltételeinek megteremtése, oktatási központok kialakítása, a szakmai háttér biztosítása. Intézkedés csoportok: 2.11 Oktatási központok létrehozása 2.12 Az oktatási programok elkészítése, azok beindítása 2.13 A lakosság minél szélesebb körének bevonása az oktatásba 2.2 Alprogram: A tanyasi

életforma megőrzése mellett a kül-, és belterületen élő lakosság és a kistérség lakói életkörülményeinek, javítása, fokozott tekintettel a külterületen élő lakosságra. Intézkedés csoportok: 2.21 Külterületen és tanyán élők egészségügyi és szociális ellátó rendszerének kiépítése. 2.22 Hátrányos helyzetűek szociális helyzetének javítása, foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése. 2.23 Helyi hagyományokra fejlesztése. támaszkodó közösségek szervezése és 2.24 Az egészségügyi ellátás színvonalának javítása, minél szélesebb körű ellátás biztosítása. 2.25 A lakosság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a hivatali ügyintézés technikai felszereltségének javítása, a központosított ügyintézés megszervezése. 6.3 a 3 számú prioritás (A kulturális, a természeti és épített környezet megóvása, rehabilitációja, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése)

intézkedés csoportjai alprogramonként. 62 3.1 Alprogram: A térségfejlesztés várható hatásainak és a környezetvédelem összhangjának megteremtése, átfogó környezetvédelmi felmérés elkészítése. Intézkedés csoportok: 3.11 A fejlesztési központ keretén belül az ökológiával foglalkozó rész felállítása, működésének beindítása. 3.12 A kistérség épített és természetes értékeinek alapos feltárása, azok megóvására program készítése. 3.13 A lakosság körében az ökológiai szemlélet népszerűsítése és elterjesztése, tájékoztató és oktató programok keretében. 3.14A mezőgazdasági vállalkozók körében a biogazdálkodás bevezetése céljából szakmai tanfolyamok és tanulmányutak szervezése. 3.2Alprogram: A térségben jól hasznosítható megújuló energiaforrások bevezetésének támogatása, a környezetbarát energiatermelés bevezetése. Intézkedés csoportok: 3.21 A kistérségben hasznosítható

megújuló energiaforrások minél szélesebb körű elterjesztése érdekében az ilyen jellegű beruházások helyi szintű támogatásának beindítása. 3.22 A vállalkozók és a lakosság körében a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tájékoztató programok szervezése. 3.23 A megújuló energiaforrások lakosság általi bevezetésének ösztönzése 3.3Alprogram: A kistérség vízháztartásával kapcsolatos problémák megoldása, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme. Intézkedés csoportok: 3.31 A kistérség vízháztartási problémáinak alapos feltárása 3.32 Részletes fejlesztési terv készítése a vízkészlet gazdálkodási problémáinak megoldására. 3.33 A szükséges vízgazdálkodással kapcsolatos munkák elvégzése 3.34 A helyi vízkészlet gazdálkodáshoz jobban illeszkedő növények elterjesztése, erdőtelepítések. 63 3.35 Korszerű öntözőrendszerek bevezetésének támogatása 3.4 Alprogram: A természeti értékek

megismertetésének bevonása az idegenforgalomba, olyan módon, hogy azok ne károsodjanak. Intézkedés csoportok: 3.41 A szép és védendő természeti tájegységek olyan kialakítása, hogy azok az idegenforgalomban hasznosíthatóak legyenek. 3.42 A kistérségi infrastruktúra idegenforgalomhoz kapcsolódó részének olyan bővítése, mely illeszkedik a védendő természeti értékekhez. 3.43 Az ökoturizmushoz kapcsolódó beruházások támogatása 7. Ütemezés 7.1 Az ütemezés indoklása 1.1 alprogram: mezőgazdasági szerkezetváltás és fejlesztések beindítása 1.11 A mezőgazdasági szerkezetváltás végrehajtásához, illetve felgyorsításához szükséges információs és szakmai koordinációs központ létrehozása. A gazdasági szerkezetváltás koordináltan kell, hogy végbemenjen, ezért szakértői bázis létrehozása, ennek technikai hátterének biztosítása szükséges. 1.12 A koordinációs központ által a települési sajátosságoknak

megfelelő irányító helyek kialakítása a kistérség minden településén. A koordinációs központ munkájának elősegítése érdekében a kistérség településeinek külön szakértőket kell alkalmazni. 1.13 Idegenforgalmi koordinációs iroda felállítása, működésének beindítása Az idegenforgalom a kistérség gazdaság fejlesztésének speciális tere, ezért az külön koordinációt igényel. 1.14 A lakosság pontos és folyamatos tájékoztatása érdekében a helyi médiák fejlesztése és bővítése. A lakosság megfelelő szintű tájékoztatásához a helyi médiák fejlesztése szükséges. 1.15 Helyi szövetkezetek és termelői csoportok szervezése, szerveződéseik támogatása. A mezőgazdasági szerkezetváltáshoz, valamint a piacra jutás támogatásához elengedhetetlenül szükséges szövetkezetek létrehozása, ezek folyamatos támogatása a gazdasági fejlődés szempontjából fontos. 64 1.16 A kistérség fejlesztési programjához

szüksége oktatás koordinációjával és szervezésével foglakozó központ felállítása, működésének beindítása. A kistérség lakosságának megfelelő szakmai képzése olyan sokrétű, hogy a program első két évében mindenképpen koordinációs központ felállítása és működtetése szükséges. 1.2 alprogram: pénzügyi támogatási rendszer kialakítása és működtetése 1.21 A mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések megvalósításának támogatása. A mezőgazdasági szerkezetváltás révén korszerű technológiák kerülnek bevezetésre. Az ezekhez elengedhetetlenül szükséges beruházások a lakosság saját erejéből nem valósulhatnak meg, ezért folyamatos támogatásuk szükséges. 1.22 Az ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása. Az ipari vállalkozások korszerűsítése és fejlesztése is plusz pénzügyi forrásokat tesz szükségessé. 1.23 Az

idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi támogatása Az idegenforgalmi beruházások a viszonylag lassan megtérülő beruházások közé tartoznak ezért támogatásuk feltétlenül külső forrás bevonását igényli. 1.24 Az ipari park fejlődéséhez szükséges beruházások támogatása A kistérség ipari fejlődésének fontos feltétele az ipari park mielőbbi kialakítása, ehhez külső tőke folyamatos bevonása szükséges. 1.25 Minőségellenőrzési rendszerek és szabványok bevezetésének és alkalmazásának elősegítése. A gazdaság minden területén egyre fokozódó követelményeket kell teljesíteni. A minőségbiztosítási rendszerek és szabványok bevezetését és működését folyamatosan támogatni kell. 1.26 Az egyéb pénzügyi források felkutatására és azok elérésére szervező központ alapítása. A SAPARD támogatás csak akkor biztosítható a kistérség résztvevői számára, ha megfelelő saját erőt

tudnak felmutatni. Ennek elnyeréséhez kell folyamatosan segítséget nyújtani. 1.27 A kistérségi marketing megszervezése, a helyi termékek piaci esélyeinek javítása érdekében. A kistérségi marketing folyamatos támogatása szükséges, hogy a helyi termékek piacra jutását támogassuk. 1.3 alprogram: infrastruktúrális beruházások 1.31 A települési rendezési tervek összehangolása 65 A kistérség fejlődése érdekében a települések összehangolt fejlődésére, valamint összehangolt közös beruházásokra van szükség, ezért szükséges a fejlesztési tervek összehangolása. 1.32 A fejlesztésekhez szükséges infrastruktúrális beruházások megvalósítása A kistérség hiányos infrastruktúrájának pótlásával kapcsolatos beruházásokat folyamatosan kell végezni. 1.33 Az ipari park fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrális beruházások megtervezése és megvalósítása. A kistérség ipari fejlesztésének egyik fontos eleme a

kiskunmajsai ipari park. Az ennek működéséhez szükséges fejlesztéseket folyamatosan kell végezni. 1.34 A lakosság életkörülményeit javító infrastruktúrális fejlesztések tervezée Az itt élő lakosság életkörülményeit nagyban befolyásolják azok a hiányosságok, melyek az infrastruktúrában tapasztalhatók, ezért fontos ezen hiányok folyamatos felszámolása. 1.35 A lakosság egészségügyi ellátását javító fejlesztések megtervezése és megvalósítása. Az egészségügyi ellátáshoz szükséges technikai háttér szűkös, ennek fejlesztése folyamatosan kell, hogy megvalósuljon. 2.1 alprogram: oktatási bázis megteremtése 2.11 Oktatási központok létrehozása A kistérség lakosságának folyamatos képzése szükségessé teszi megfelelő színvonalú oktatási bázis létrehozását a program első két évében. 2.12 Az oktatási programok elkészítése, azok beindítása A fejlődéshez szükséges oktatási programok elkészítése

és megvalósítása folyamatos feladatot ró a kistérségre. 2.13 A lakosság minél szélesebb körének bevonása az oktatásba Ismeretterjesztő anyagokkal és rövid tájékoztatókkal folyamatosan ösztönözni kell a lakosságot arra, hogy az induló oktatási programokon minél szélesebb körben vegyenek részt. 2.2alprogram: a lakosság életkörülményeinek javítása 2.21 Külterületen és tanyán élők egészségügyi és szociális ellátó rendszerének kiépítése. A program első négy évében a külterületeken élők részére olyan szociális és egészségügyrendszert kell kiépíteni, mely biztosítja azt, hogy megélhetésük e területen ne legyen nehezebb, mint a belterületen élő lakosságnak. A rendszer felépítéséhez négy évre van szükség. 66 2.22 Hátrányos helyzetűek szociális helyzetének javítása, foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése. Sajnos a kistérségben a program megvalósításának teljes időszakában

számolni kell azzal, hogy a hátrányos helyzetűek sorsán javítsunk, ezért ezt hat évre kell terveznünk. 2.23 Helyi hagyományokra támaszkodó közösségek szervezése és fejlesztése A helyi hagyományokra támaszkodó közösségek eddig is alapvető jelentőségűek voltak a kistérség életében. A civil szervezetek szerepe a továbbiakban egyre nagyobb lesz, ezért támogatásuk folyamatos kell, hogy legyen. 2.24 Az egészségügyi ellátás színvonalának javítása, minél szélesebb körű ellátás biztosítása. Az egészségügyi ellátás javítása érdekében nem csak a technikai feltételeken kell javítani, hanem a személyi és a szakmai feltételek javításán is folyamatosan dolgozni kell. 2.25 A lakosság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a hivatali ügyintézés technikai felszereltségének javítása, a központosított ügyintézés megszervezése. A lakosság közérzetét javító fontos tényező a rájuk háruló

adminisztratív terhek csökkentése, a gyorsabb és olcsóbb hivatali ügyintézés megszervezése, ennek érdekében ezen a területen folyamatos szervezés és fejlesztés szükséges. 3.1 alprogram: A környezetbarát fejlődési program biztosítása 3.11 A fejlesztési központ keretén belül az ökológiával foglalkozó rész felállítása, működésének beindítása. Napjainkban az ökológiai szempontok hangsúlyozottan előtérbe kerülne, ezért a koordinációs iroda keretében folyamatosan ügyelni kell arra, hogy az ilyen irányú szervezési egység is meg kezdje működését. 3.12 A kistérség épített és természetes értékeinek alapos feltárása, azok megóvására program készítése. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre részletes és alapos felmérés a kistérség értékeiről, ezért az első három év során ezt a hiánypótló munkát el kell végezni. 3.13 A lakosság körében az ökológiai szemlélet népszerűsítése és elterjesztése,

tájékoztató és oktató programok keretében. A lakosság körében folyamatosan népszerűsíteni és terjeszteni kell az ökológiai szemléletet, a környezetbarát gondolkodást. E nélkül nem valósítható meg a program ezen prioritása. 3.14 A mezőgazdasági vállalkozók körében a biogazdálkodás bevezetése céljából szakmai tanfolyamok és tanulmányutak szervezése A mezőgazdaság fejlesztésével párhuzamosan el kell kezdeni a környezetbarát agrártermelésre való átállást, ezért folyamatos oktató program beindítására és lebonyolítására van szükség. 67 3.2alprogram: megújuló energiaforrások 3.21 A kistérségben hasznosítható megújuló energiaforrások minél szélesebb körű elterjesztése érdekében az ilyen jellegű beruházások helyi szintű támogatásának beindítása. A kistérségben bőven állnak rendelkezésünkre megújuló energiaforrások. Ezek bevezetésére pénzügyi támogatási rendszer nélkül kicsi az esély,

ezért ezt a rendszert ki kell alakítani és működetni kell. 3.22 A vállalkozók és a lakosság körében a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tájékoztató programok szervezése. A megújuló energiaforrások köré még sok olyan dolog kapcsolódik, melyek miatt a lakosság körében nem egyértelmű ezek bevezetésének szükségessége, ezért folyamatos tájékoztatást kell nyújtani a lakosság felé ezen témában. 3.23 A megújuló energiaforrások lakosság általi bevezetésének ösztönzése A lakosság irányában történő ösztönzés ezen a területen folyamatos kell, hogy legyen, ezért terveztük be a program egész idejére. 3.3alprogram: A vízháztartás problémái 3.31 A kistérség vízháztartási problémáinak alapos feltárása A vízháztartás kistérségbeli problémáinak pontos feltárására várhatóan az első két évben kell, hogy sor kerüljön. 3.32 Részletes fejlesztési terv készítése a vízkészlet gazdálkodási

problémáinak megoldására. A felmérést követően a szükséges intézkedési és kiviteli tervek kell, hogy elkészüljenek. 3.33 A szükséges vízgazdálkodással kapcsolatos munkák elvégzése A terveknek megfelelően a szükséges munkálatokat 2001-től kezdődően lehet elkezdeni. 3.34 A helyi vízkészlet gazdálkodásához jobban illeszkedő növények elterjesztése, erdőtelepítések. A vízkészlet gazdálkodási feladatokhoz illeszkedő növényfajták segítségével erdőtelepítési programot kell végrehajtani. 3.35 Korszerű öntözőrendszerek bevezetésének támogatása A kistérség agrárgazdálkodásához korszerű öntözési rendszerek kell, hogy kapcsolódjanak, ezért ezek beszerzése és működetése a program során folyamatos kell, hogy legyen. 68 3.4alprogram: Az ökoturizmus támogatása 3.41 A szép és védendő természeti tájegységek olyan kialakítása, hogy azok az idegenforgalomban hasznosíthatóak legyenek. A feltárt természeti

értékek bemutatására olyan módon kell felkészülni, hogy azok a későbbiekben ne sérüljenek. Ez folyamatos munkát igényel 3.42 A kistérségi infrastruktura idegenforgalomhoz kapcsolódó részének olyan bővítése, mely illeszkedik a védendő természeti értékekhez. Az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése során különleges odafigyelést igényel a természeti értékek védelme, melyre folyamatosan van szükség. 3.43 Az ökoturizmushoz kapcsolódó beruházások támogatása Az ökoturizmus folyamatosan tért hódít. Az ilyen jellegű beruházások folyamatos támogatására van tehát szükség. 7.2 Az intézkedéscsoportok ütemezése 2000-2006 között éves bontásban 1. Prioritás: Az európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése A kistérség gazdasági hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása. 1.1alprogram: A mezőgazdasági szerkezetváltás ösztönzése

érdekében, valamint a kistérségi fejlesztések beindítása érdekében szakmai koordinációs központok létrehozása, melyek a szükséges változások ösztönzéséhez nyújtanak technikai és szellemi hátteret. Intézkedéscsoport 1.11 a mezőgazdasági szerkezetváltás végrehajtásához, illetve felgyorsításához szükséges információs és szakmai koordinációs központ létrehozása. 1.12 A koordinációs központ által a települési sajátosságoknak megfelelő irányító helyek kialakítása kistérség minden településén. 2000 2001 X X X X 1.13 Idegenforgalmi koordinációs iroda X felállítása, működésének beindítása. X 1.14 A lakosság pontos és folyamatos tájékoztatása érdekében a helyi médiák fejlesztése és bővítése X X 2002 X 2003 X 2004 X 2005 X 2006 X 69 1.15 Helyi szövetkezetek és termelői csoportok szervezése, szerveződéseik támogatása. X X 1.16 A kistérség fejlesztési programjához

szükséges oktatás koordinációjával és szervezésével foglalkozó központ felállítása, működésének beindítása. X X X X X X X 1.2alprogram: A szerkezetváltáshoz és a gazdaságfejlődéshez szükséges pénzügyi támogatási rendszer kialakítása, a szükséges támogatások biztosítása. Intézkedéscsoport 1.21 A mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések megvalósításának támogatása. 2000 X 2001 X 2002 X 2003 X 2004 X 2005 X 2006 X 1.22 Az ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása. X X X X X X X 1.23 Az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi támogatása. 1.24 Az ipari park fejlődéséhez szükséges beruházások támogatása. X X X X X X X X X X X X X X 1.25 Minőség ellenőrzési rendszerek és szabványok bevezetésének és alkalmazásának elősegítése. X X X X X X X 1.26 Az egyéb

pénzügyi források felkutatására és azok elérésére szervező központ alapítása. X X X X X X X 1.27 A kistérségi marketing megszervezése, a helyi termékek piaci esélyeinek javítása érdekében. X X X X X X X 70 1.3 alprogram: Az ipari, a mezőgazdasági és idegenforgalmi fejlődés beindításához szükséges infrastruktúrális háttér fejlesztése. Intézkedéscsoport 1.31 A települési rendezési tervek összehangolása. 2000 X 2001 X 2002 2003 2004 2005 2006 1.32 A fejlesztésekhez szükséges infrastruktúrális beruházások megvalósítása. 1.33 Az ipai park fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrális beruházások megtervezése és megvalósítása. X X X X X X X X X X X X X X 1.34 A lakosság életkörülményeit javító infrastruktúrális fejlesztések tervezése. X X X X X X X 1.35 A lakosság egészségügyi ellátását javító fejlesztések megtervezése és megvalósítása. X X X X X

X X 2. Prioritás: A dinamikusabb gazdasági fejlődés beindítása érdekében a humán erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése, az életkörülmények javítása. 2.1 alprogram: A gazdaság minden területén szükséges képzési és oktatási feltételek megteremtése. Oktatási központok kialakítása, a szükséges szakmai háttér biztosítása. Intézkedéscsoport 2000 X 2001 X 2002 2003 2004 2005 2006 2.12 Az oktatási programok elkészítése, azok beindítása. X X X X X X X 2.13 A lakosság minél szélesebb körének bevonása az oktatásba. X X X X X X X 2.11 Oktatási központok létrehozása 2.2 alprogram: A tanyasi életforma megőrzése mellett a kül-, és belterületen élő lakosság és a kistérség lakói életkörülményeinek javítása, fokozott tekintettel a külterületen élő lakosságra. 71 Intézkedéscsoport 2.21 Külterületen és tanyán élők egészségügyi és szociális ellátó rendszerének

kiépítése. 2.22 Hátrányos helyzetűek szociális helyzetének javítása, foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése. 2000 X 2001 X 2002 X 2003 X X X X X X X X 2.23 Helyi hagyományokra támaszkodó közösségek szervezése és fejlesztése. X X X X X X X 2.24 Az egészségügyi ellátás színvonalának X javítása, minél szélesebb körű ellátás biztosítása. X X X X X X 2.25 A lakosság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a hivatali ügyintézés technikai felszereltségének javítása, a központosított ügyintézés megszervezése. X X X X X X X 2004 2005 2006 3. Prioritás: A kulturális, a természeti és épített környezet megóvása, rehabilitációja, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése. 3.1 alprogram: A térségfejlesztés várható hatásainak és a környezetvédelem összhangjának megteremtése, átfogó környezetvédelmi program készítése. Intézkedéscsoport 2000 3.11 A

fejlesztési központ keretén belül X az ökológiával foglalkozó rész felállítása, működésének beindítása. 2001 X 2002 2003 2004 2005 2006 3.12 A kistérség épített és természetes értékeinek alapos feltárása, azok megóvására program készítése. X X X 3.13 A lakosság körében az ökológiai szemlélet népszerűsítése és elterjesztése, tájékoztató és oktató programok keretében. 3.14 A mezőgazdasági vállalkozók körében a biogazdálkodás bevezetése céljából szakmai tanfolyamok és tanulmányutak szervezése. X X X X X X X X X X X X X X 72 3.2 alpogram: A térségben jól hasznosítható megújuló energiaforrások bevezetésének támogatása, a környezetbarát energiafelhasználás minél szélesebb körű bevezetése. Intézkedéscsoport 2000 3.21 A kistérségben hasznosítható megújuló energiaforrások minél szélesebb körű elterjesztése érdekében az ilyen jellegű beruházások helyi szintű

támogatásának beindítása. 3.22 A vállalkozók és a lakosság X körében a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tájékoztató programok szervezése. 3.23 A megújuló energiaforrások lakosság általi bevezetésének ösztönzése. 2001 X 2002 X 2003 X 2004 X 2005 X 2006 X X X X X X X X X X X X X 3.3 alprogram: A kistérség vízháztartásával kapcsolatos problémák megoldása, a felszíni, felszín alatti vizek védelme. Intézkedéscsoport 3.31 A kistérség vízháztartási problémáinak alapos feltárása. 2000 2001 X 2002 2003 2004 2005 2006 3.32 Részletes fejlesztési terv készítése a vízkészlet gazdálkodási problémáinak megoldására. X X 3.33 A szükséges vízgazdálkodással kapcsolatos munkák elvégzése. X X X X X X X X X X X X X X X X X X 3.34 A helyi vízkészlet gazdálkodáshoz jobban illeszkedő növények elterjesztése, erdőtelepítések. X 3.35 Korszerű öntözőrendszerek

bevezetésének támogatása. 3.4 alprogram: A természeti értékek megismertetésének bevonása az idegenforgalomba olyan módon, hogy azok ne károsodjanak. Intézkedéscsoport 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 73 3.41 A szép és védendő természeti tájegységek olyan kialakítása, hogy azok az idegenforgalomban hasznosíthatóak legyenek. 3.42 A kistérségi infrastruktúra idegenforgalomhoz kapcsolódó részének olyan bővítése, mely illeszkedik a védendő természeti értékekhez. 3.43 Az ökoturizmushoz kapcsolódó beruházások támogatása. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 74 A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA és VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMJA 3. A KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉG OPERATÍV PROGRAMJA Kiskunmajsa és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 6121 Kiskunmajsa, Fő u. 82 A Programkészítés gesztora : Kiskunmajsa város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 Tel.:

77-481-144 Fax.: 77-481-364 A kistérségi iroda címe : 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 146 Tel.: 77-481-344, mobil : 30-9828-841 Fax : 77-481-344, E-mail : kisterseg@emitel .hu Irodavezető : Terbe Zoltán kistérségi manager 75 I. Az operatív program I.1 Az operatív program szöveges összefoglalása I.11 Előzmények : A Kiskunmajsai kistérség a Duna- Tisza közi síkvidék keleti peremének középső területén helyezkedik el Bács-Kiskun megyében. Országosan is a kis méretű kistérségek közé tartozik. Mindössze négy település alkotja Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos és Kömpöc. A lakosság lélekszáma 17 ezer körüli A kistérség 1999. áprilisa óta készíti integrált vidékfejlesztési programját Ennek során első fázisban a helyzetfeltárás készült el 1999. decemberére A vidékfejlesztési program 2000. júliusára készült el A program a kistérség komplex fejlesztési programja. Három prioritása, és ezen belül kilenc alprogramja

van, amelyek 41 intézkedési csoportot tartalmaznak. A három fő prioritás közül az első a kistérség gazdasági fejlődésének járható útjait fogalmazza meg, a második a kistérség humán erőforrásának fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket fogalmazza meg. A harmadik prioritás a környezetvédelem területén ránk váró feladatokkal foglalkozik olyan módon, hogy feltárja azokat a feladatokat is, amelyek a kistérség természeti és épített környezetében rejlő adottságokra építve, azokat megőrizve, és megvédve szeretné azt a kistérség fejlődésének szolgálatába állítani. Az integrált vidékfejlesztési programot a kistérség mind a négy települési önkormányzata elfogadta, és a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint az FVM illetékes szakemberei is jónak minősítették és elfogadták. Immár annak megvalósítására kell koncentrálni. A megvalósításhoz vezető úton a következő állomást az operatív

program elkészítése jelenti. Az operatív program kapcsolatot teremt a stratégiai program és a projektek között. Rendszerbe foglalja az azonos cél megvalósítását szolgáló projekteket, projektcsoportokat képez. Az operatív program készítésének első fázisában eljuttattuk a kistérség megfelelő személyeihez az elkészült vidékfejlesztési programunkat, egy megfelelő kísérőlevéllel együtt, melyben röviden, közérthetően összefoglaltuk azt. A közel háromszáz címzett között voltak a kistérség önkormányzatainak tagjai, polgármesterek, a polgármesteri hivatalok szakemberei, egyházi vezetők, a kistérség építészmérnökei, egészségügyi dolgozói, falugazdászai, jelentősebb agrár, idegenforgalmi és ipari vállalkozói. A tájékoztatást követően egy egyszerűsített kérdőívvel kerestük meg a fent leírt polgárokat. A kérdőív segítségével kértük azt, hogy az általuk elképzelt fejlesztésekről és projektekről

közöljenek nekünk olyan adatokat, amelyek segítségével azokat megismerve megvizsgálhatjuk azt, hogy azok mennyire segítik vidékfejlesztési programunk megvalósítását és végső soron beépíthessük azokat a kistérség operatív programjába. Sok visszajelzés érkezett a Kistérségi irodához Mind a négy településen tartottunk konzultációs fórumot, ahol az érdekelteket személyesen tájékoztattuk a részletekről. A megadott határidőre ötven adatlap érkezett be a Kistérségi irodához Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza, prioritások és alprogramok szerinti csoportosításban. 76 I.12 A kistérséghez beérkezett projektjavaslatok: 1. sz prioritás: Az európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése A kistérség gazdasági hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása. 1.2 alprogram: A szerkezetváltáshoz és a gazdaság fejlődéshez szükséges pénzügyi

támogatási rendszer kialakítása, a szükséges támogatások biztosítása. 1.21 intézkedési csoport: A mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések megvalósításának támogatása. 1. 2. 3. Nagy Péter Csólyospálos 6135 VEGA Kft. Kiskunmajsa 6120 Míg József 4. Kormányos Antal 5. Akácvirág Szöv. ételízesítő gyártás kapacitás bővítés dolgozói létszám növelése, gépbeszerzés, földvásárlás, öntözőrendszer gépvásárlás 6131 Kossuth u. 13 Kömpöc 6134 Arany J. u 28 géppark fejlesztés Jászszentlászló 6133 Békásparti dűlő 47. 6120 Mező u. 71 Kiskunmajsa 7. László Tibor Szank 9. gépbeszerzés Szank Majsa Pince Szöv. Tóth Rudolf Árpád u. 27 étolaj gyártó üzem felállítása családi gazdaság létrehozása 6. 8. Tanya 260. 6131 Kiszsombos 56. Csólyospálos 6135 Tavasz u. 15 Oláh és Tsa Kft. Kiskunmajsa 10. Beke és Tsa Kft Kiskunmajsa 6120 Tajó 58.

6120 Bánk bán u. 1 méhészeti telephely méhészeti termékek létrehozása forgalmazása Palackozóüzem építése, Gépvásárlás gépbeszerzés, palackozás, látványpince mezőgazdasági gép virágkertészet bővítése üvegház építés szaporítóanyag előállítás zöldség-gyümölcs feldolgozóüzem építése géppark korszerűsítése bővítése mezőgazdasági felvásárló feldolgozó telep létesítése telephely építés, eszközvásárlás 77 11. 12. Tajti János Farkas András 13. Mucsi László és Társai 14. Seres és Társa Kft. Halasi út 14. mezőgazdasági fejlesztés és beruházás mezőgazdasági gép vásárlása Felsőcsólyos 196. kertészeti vetőmagok forgalmazása vetőmagok beszerzése új fajták forgalomba hozatala, kikísérletezése 6131 Móra F. u 8/d tájjellegű készételkészítés, gasztronómiai különlegességek késztermék előállítása gasztronómiai turizmus Csólyospálos 6135 Tavasz u. 11

tejcsarnok felújítás teljes körű épületfelújítás Szank 6131 Csólyospálos 6135 Szank Seres és Társa Csólyospálos Kft. Majsafarm Kiskunmajsa 16. Szövetkezet 15. 6135 Tavasz u. 11 6120 Móra F. u 5/d tejhűtő berendezés vásárlás, beszerelés csere felvásárlótelep telephely bővítése korszerűsítése 17. Csengey József Szank 6131 Petőfi u. 56 lúdtenyésztés jelenlegi gazdaság korszerűsítése 18. Csengey József Szank 6131 Petőfi u. 56 kecsketenyésztés fejés, tejfeldolgozás 19. Csengey József Szank 6131 Petőfi u. 56 dohánytermesztés korszerű technológia munkahelyteremtés Jászszentlászló 6133 Békásparti dűlő bioméhészetre való 47/a átállás 6120 Árpád u. 40 fafeldolgozó üzem kialakítása, erdőgazdálkodás kiterjesztése munkahelyteremtés, termelés-export bővülés 6120 Móra u. 5/d állattartó telep korszerűsítése tenyészállatok beszerzése 20. Akácvirág Szövetkezet Boróka

Erdészeti Környezetgazdálk Kiskunmajsa 21. odási és Innovációs kft. 22. Csillag László 23. Tisóczki László 24. Makra Zoltán Kiskunmajsa Kömpöc 6134 József A. u 8 hűtőház építése Kömpöc 6134 Arany J. u 16 baromfi ól kialakítása eszközbeszerzés tagok támogatása munkahelyteremtés baromfitartás körülményeinek javítása 78 25. Papp Zoltán Kömpöc 26. Farkas László Kiskunmajsa 27. Farkas László 6134 József A.u 29 6120 Tajó 124/a. mezőgazdasági ingatlan építése termelésbővítés szőlőültetvény telepítése 2 ha szőlőültetvény telepítése korszerű istálló marhaistálló építése építése 1.22 intézkedési csoport: Az ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása. Kiskunmajsa 6120 Tajó 124/a. 1. Torma László Kiskunmajsa 6120 Marisi út 16. 2. Török Ferenc Kiskunmajsa 3. Szabó Gyuláné Szank fémforgácsolás gépbeszerzés épület

és6120 Deák F. u 96 bútorasztalos munkahelyteremtés üzem profilmódosítása 6131 Árpád u. 15 vállalkozás fejlesztés gépjármű vásárlás 4. Szanki AGROGÉP Bt. Szank 6131 Béke u. 91 H&T Ruhaipari és Csólyospálos 6135 Kossuth u. 35 5. Kereskedelmi Kft. ipari vállalkozás fejlesztése munkahelyteremtés gépbeszerzés varrodaépület megvásárlása hálózat felújítása munkahelyteremtés béremelés 6. F L Tüzép Kiskunmajsa 6120 Vágóhíd u. 75 lakásfelszerelési, építési üzlet kerti, mezőgazdasági üzlet 7. Majsa Autó Kft. Kiskunmajsa 6120 Vágóhíd u. 75 autójavító műhely bővítése minőségbiztosítási rendszer kiépítése 1.23 intézkedési csoport: Az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi támogatása. 1. Pélyi Andrásné Szank 6131 Béke u. 123 2. Kelsch Jánosné Csólyospálos 6135 3. Sipos - Kert Bt Kiskunmajsa 6120 fodrászüzlet korszerűsítése Tanya 162.

szabadidőpark létesítése Part u. 3 arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása fodrász gépek vásárlása népijátékkészítő és fafaragó műhely építése borpince építése, idegenforgalmi látványosság kialakítása 79 4. 5. Tisóczki Lajos Kömpöc Tisóczki Lajos 6. Jonathermál Rt Kömpöc Kiskunmajsa 6134 Kossuth u. 43 melegkonyhás étterem kialakítása idegenforgalom fellendítése 6134 Kossuth u. 43 lovasturizmus, falutirizmus üzemanyagtöltő állomás munkahelyteremtés, hagyományok megőrzése gyógyszálló építése 60 szobás szálláshely kialakítása 6120 Kőkút 26. 1.3 alprogram: Az ipari, mezőgazdasági és idegenforgalmi fejlődés beindításához szükséges infrastrukturális háttér fejlesztése. 1.31 intézkedési csoport: A települési rendezési tervek összehangolása annak érdekében, hogy a gazdaság fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális alapok koordinálva legyenek. 1.

Markolt Stúdió Bt. Kecskemét 6000 Mikszáth krt. településfejlesztési vizsgálat, koncepció 78. koncepció készítése készítése 1. sz prioritás: A dinamikusabb gazdasági fejlődés beindítása érdekében a humán erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése, az életkörülmények javítása. 1.1 alprogram: A gazdaság minden területén szükséges képzési és oktatási feltételek megteremtése. Oktatási központok kialakítása, a szüksége szakmai háttér biztosítása 1.11 intézkedési csoport: Oktatási központok létrehozása Dózsa György Gimnázium, Idegenforgalmi Kiskunmajsa 1. Szakközépiskola és Kollégium 2. Kiss László Szank 6120 Kálvária u. 6. 6131 Béke út 87. idegenforgalmi oktató bázis létrehozása bázis központ kialakítása eszközpark, infrastr. fejl. szakmunkásképzés, felnőtt oktatás autóvillamosság, reklám marketing, protokoll 1.2 alprogram: A tanyasi életforma megőrzése mellett a kül-

és belterületen élő lakosság és a kistérség lakói életkörülményeinek javítása, fokozott tekintettel a külterületen élő lakosságra. 2.24 intézkedési csoport: Az egészségügyi ellátás színvonalának javítása, minél szélesebb körű ellátás biztosítása. 80 1. Dr. Miskéri János Kiskunmajsa 6120 Fő u. 68 háziorvosi rendelő kialakítása ingatlan vásárlása, átalakítása 2. sz prioritás: A kulturális, természeti és épített környezet megóvása, rehabilitációja, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése. 3.1 alprogram: A térségfejlesztés várható hatásainak és a környezetvédelem összhangjának megteremtése, átfogó környezetvédelmi program készítése. 3.13 intézkedési csoport: A lakosság körében az ökológiai szemlélet népszerűsítése és elterjesztése, tájékoztató és oktató programok keretében. 1. Majsa-Recycling Kft. Kiskunmajsa 6120 Csontos K hulladékgazdálkodás u.99

telephely kial. beruházás üzembe helyezés 3.13 intézkedési csoport: a lakosság körében az ökológiai szemlélet népszerűsítése és elterjesztése, tájékoztató és oktató programok keretében. 1. Ciklus Bt. Kiskunmajsa 6120 István k.u3 eszközfejlesztés irodai gépek beszerzése 2.2 alprogram: A térségben jól hasznosítható megújuló energiaforrások bevezetésének támogatása, a környezetbarát energiafelhasználás minél szélesebb körű bevezetése. 2.21 intézkedési csoport: A kistérségben hasznosítható megújuló energiaforrások minél szélesebb körű elterjesztése érdekében az ilyen jellegű beruházások helyi szintű támogatásának beindítása. 1. Belházy és Társa Bt. Kiskunmajsa 6120 Iparhegyi u 11 megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektorok összeszerelése 3.4alprogram: A természeti értékek megismertetésének bevonása az idegenforgalomba olyan módon, hogy azok ne károsodjanak. 3.41 intézkedési

csoport: A szép és védendő természeti tájegységek olyan kialakítása, hogy azok az idegenforgalomban hasznosíthatóak legyenek. 81 1. 2. Vendégvárók Egyesülete Varga Ferenc Rákóczi u. 35. Szank 6131 Szank Rákóczi u. 6131 35. környezet megóvása vízpart helyreállítása helyreállítása idegenforgalmi célok pihenőhely kialakítása munkahelyteremtés idegenforgalmi fejlesztés I.13 A beérkezett projekttervek értékelése: A projektterveket beérkezésük után a vidékfejlesztési programban szereplő prioritások és alprogramok szerint csoportokba rendeztük, majd pedig az intézkedési csoportok szerint is osztályoztuk. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb elképzelés az 1 számú prioritás (Az európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése. A kistérség gazdasági hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása.) második alprogramjához (A

szerkezetváltáshoz és gazdaságfejlesztéshez szükséges pénzügyi támogatási rendszer kialakítása, a szükséges támogatások biztosítása.) kapcsolható Hosszas mérlegelés után ezek közül az alábbi tíz projektet választottuk ki arra, hogy belőlük az operatív programot felépítsük. A projektek kiválasztásánál sok tényezőt vettünk figyelembe, sok féle szempontból mérlegeltünk. Fontos volt azt figyelembe venni, hogy az adott elképzelés mennyire segíti a vidékfejlesztési program megvalósítását. Fontos volt az is, hogy az elképzelés mennyire komplex. Egy adott folyamat részének tekinthetjük-e, vagy csak egy „jó ötletnek”? Azok az elképzelések kerültek előtérbe, amelyek egy fejlődési folyamat megfelelő fázisait jelentik. A mérlegelés során figyelembe vettük azt is, hogy a vidékfejlesztési programban szereplő három fő gazdaságfejlesztési irányok közül melyikhez illeszkedik az adott projekt. A mérlegelés fontos

szempontja volt az is, hogy az adott projekt mennyire szerteágazó, mennyire sok egyéb elképzeléshez, alprogramhoz, illeszkedési csoporthoz, illetve projekthez kapcsolódik. Azok a projektek, amelyek sok szállal kapcsolódnak a vidékfejlesztési program prioritásaihoz, és alprogramjaihoz, nyilvánvalóan jobban segítik annak megvalósulását, ezért célszerű volt azokat beemelni az operatív programba. I.14 Az operatív programban szereplő projektek: 2. sz prioritás: Az európai uniós elvárásoknak megfelelő szerkezetváltás elősegítése A kistérség gazdasági hatékonyságának, versenyképességének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása. 2.2 alprogram: A szerkezetváltáshoz és a gazdaság fejlődéshez szükséges pénzügyi támogatási rendszer kialakítása, a szükséges támogatások biztosítása. 2.21 intézkedési csoport: A mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések megvalósításának

támogatása. 82 1. VEGA Kft. Kiskunmajsa 2. Majsa Pince Szöv. Kiskunmajsa 3. Csengey József Szank 4. Boróka Erdészeti Környezetgazd. Kft. Kiskunmajsa ételízesítő gyártás kapacitás bővítés palackozóüzem építése 6120 Mező u. 71 látványpince kialakítása 6131 Petőfi u. 56 kecsketenyésztés fafeldolgozó üzem kialakítása, 6120 Árpád u. 40 erdőgazdálkodás kiterjesztése dolgozói létszám növelése, 6120 Árpád u. 27 gépbeszerzés palackozás fejés, tejfeldolgozás munkahelyteremtés termelés-export bővülés 2.22 intézkedési csoport: Az ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása. 1. 2. 3. Torma László Szanki AGROGÉP Bt. H&T Ruhaipari és Kereskedelmi Kft. Kiskunmajsa fémforgácsolás 6120 Marisi út 16. üzem profilmódosítása gépbeszerzés Szank 6131 Béke u. 91 ipari vállalkozás munkahelyteremtés Csólyospálos Kossuth u. 6135 35. varrodaépület

megvásárlása hálózat felújítása munkahelyteremtés béremelés 2.23 intézkedési csoport: Az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi támogatása. 1. Sipos - Kert Bt. Kiskunmajsa 6120 Part u. 3 arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása 2. Jonathermál Rt. Kiskunmajsa 6120 Kőkút 26. gyógyszálló építése 60 szobás szálláshely kialakítása Kömpöc Kossuth u. 6134 43. lovasturizmus, falusiturizmus üzemanyagtöltő állomás munkahelyteremtés, hagyományok megőrzése 3. Tisóczki Lajos I.15 Az operatív program kapcsolódásai a stratégiai programhoz: borpince építése, idegenforgalmi látványosság kialakítása 83 A kistérség számára készített stratégiai program komplex vidékfejlesztési program, mely átfogóan tűzi ki azokat a fejlesztési irányokat, amelyek szükségesek a kistérség számára. Az operatív programba csak 10 olyan projektet építünk be, amely segíti

annak megvalósulását. A projektek mindegyike több ponton is kapcsolódik a vidékfejlesztési programhoz. Ennek következtében hatásaik és eredményeik is összetettek és szerteágazóak lesznek. Megvalósulásuk esetén vélhetően a jövőben készülő hasonló jellegű vidékfejlesztési programok is szélesednek, a lehetőségek is egyre bővülnek majd. A projektek kiválasztása során törekedtünk arra, hogy azok az offenzív stratégiát támogató helyzetekbe essenek. Nem zárható ki viszont a váltás orientált és a diverzifikált stratégiát támogató helyzetekhez való kötődésük sem. Arra törekedtünk viszont, hogy a SWOT analízis alapján defenzív stratégiának minősülő eseteket elkerüljük. I.16 A projektek kiválasztásának részletes indoklása: 1.1Ételízesítők gyártásának kapacitás növelése A kistérségben jelentős hagyománya van a zöldségtermesztésnek, s úgy, mint más mezőgazdasági ágazatban, ez a terület is ki van

szolgáltatva a felvásárlói viszonyoknak. A projektet megalkotó VEGA Kft. már évek óta foglalkozik a helyben termelt zöldségek felvásárlásával és azok feldolgozásával. Kettős cél valósulhat meg tehát abban az esetben, ha terveiket ki tudják vitelezni. Egyrészt a hagyományosnak mondható zöldségtermesztési ágazat juthat piachoz, másrészt a feldolgozott termékek hozzáadott értéke növekszik, nagyobb mennyiségben és jobb minőségben tudnak helyi jellegű termékeket a piacon értékesíteni. Mindkét hatásból következik továbbá, hogy mind a termelői, mind a feldolgozói oldalon érintett alkalmazottak és dolgozók száma emelkedni fog, ezáltal az itt élő lakosság érintett részének életkörülményei javulni fognak. 1.2Palackozó üzem építése, látványpince kialakítása A Majsa-Pince Szövetkezet ezen projektjében szintén olyan elképzelést kíván megvalósítani, amely számos ponton csatlakozik a térség stratégiai

programjához. Egyrészt itt, a Kiskunság közepén hagyományosan szőlőtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozók értékesítési lehetőségei javulnak. Másrészt a korszerűen feldolgozott szőlő és előállított bor nagyban hozzájárulhat a kiskunsági borok piacának bővüléséhez. Harmadrészt pedig a látványpince színfoltot jelenthet a kistérség gazdasági életében egyre inkább kibontakozó idegenforgalomban. Mindezekkel együtt a projekt megvalósulása esetén számos kistérségi lakos megélhetése válik biztosabbá, és ezáltal életkörülményeik javulása várható. 1.3Korszerű kecsketenyésztés beindítása A projektben szereplő elképzelések szerint olyan kecsketenyésztő telep kerülne kialakításra, amelyben kimagasló genetikai értékű állománnyal magas színvonalú tenyésztés és tejtermelés folyna. A vállalkozás tevékenysége kiterjedne a termelt tej feldolgozására, melynek során új, tájjellegű termékek

jelennének meg a fogyasztói piacon, ezzel is segítve a mezőgazdasági szerkezetváltás stratégiáját. Kistérségünkben hagyományai vannak az ilyen jellegű állattartásnak, habár a kecsketenyésztés soha nem volt jelentős mértékű. A projekt 84 megvalósulása esetén olyan termékkel állhat elő a projekt gazdája, amelynek előállításához kiváló helyi adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor speciális jellege folytán mind a belföldi, mind az Uniós piacokon kiváló értékesíthetőségi feltételekkel rendelkezik. Amennyiben a projektek között megtervezett helyi tejfeldolgozó üzem is megvalósul, úgy a termékekkel a helyi fogyasztáson túl az idegenforgalomba is bekapcsolódhat. 1.4Fafeldolgozó üzem kialakítása, erdőgazdálkodás kiterjesztése A projekt szintén több szálon kapcsolódik a vidékfejlesztési programhoz. Egyrészt megfelelő erdőtelepítési program megvalósításával az egyébként kevésbé használható, rossz

minőségű földterületek biztosíthatnak teret gazdasági tevékenységhez, másrészt megfelelő fafajták kiválasztásával, ha minimális mértékben is, de hatással lehetünk kistérségünk föld alatti vízháztartására. Napjainkban egyre több fafeldolgozó üzem létesült kistérségünkben, amelyek sajnos csak alacsony feldolgozottsági szintű tevékenységet folytatnak. Szükség lenne magasabb feldolgozottsági szintű terméket jelentő üzemek létrehozására. Ehhez viszont olyan fafajták is szükségesek, amelyek a jelenlegi nyárfáknál jobb alapanyagot biztosítanak. A magasabb feldolgozottsági szint egyben nagyobb létszámú munkaerő alkalmazását is szükségessé teszi. Ezen célok megvalósítására a fenti projekt alkalmas 2.1 Fémforgácsoló üzem profilmódosítása A kistérségben a fémmegmunkáló iparnak komoly hagyományai csak a háború óta vannak. Az eltelt 50 év viszont elegendő volt arra, hogy ezen a területen több

kisebb-nagyobb sikeres vállalkozás is létrejöjjön. Elmondhatjuk, hogy hagyományai vannak ezen iparágnak A projektet készítő vállalkozó is ilyen területen tevékenykedik. Jelenlegi szintjén elérte azt, hogy bizonyos alkatrészekből biztos beszállítója nagy, tradicionális ipari cégeknek. Ahhoz, hogy az egyre pontosabb megmunkálást igénylő beszállítói tevékenységet kiszélesíthesse, valamint mennyiségi fejlődés is beindulhasson nála, szükségessé vált a jelenlegi gépparknál sokkal korszerűbb, számítógép vezérlésű gépek beszerzése. A fejlesztés eredményei rövid és hosszú távú csoportokba sorolhatók. Rövid távon a vállalkozó által előállított termékek mennyisége és minősége javul, az általa alkalmazott szakmunkások száma növekszik. A vállalkozás a Kiskunmajsán tervezett ipari park helyén működik, ezért hosszabb távon (egyes nagy cégek által tanusított, beszállítókkal kapcsolatos lépéseknek

megfelelően), olyan hatása is lesz a fejlesztésnek, hogy egy olyan beszállítói kör jöhet létre, amely vonzerőként jelentkezhet nagy cégek számára, melyek a kiskunmajsai ipari parkban telepedhetnek meg. 2.2 Mezőgazdasági gépgyártó és javító vállalkozás bővítése Kistérségünk alapvetően mezőgazdasági jellegű, mely sok nehézséggel küzd. Jelenleg nem jó a tulajdonszerkezet, a termékszerkezet, de a mezőgazdasági géppark is jelentősen elavult, kiöregedett. Szükséges tehát annak a kettős feladatnak a megoldása, amely egyrészt a kis jövedelmű agrártermelők számára elöregedett gépparkjuk szinten tartásához nyújt segítséget, másrészt a vélhetően egyre több és korszerűbb gép megfelelő színvonalú szervizelését és karbantartását segíti elő. A projektet benyújtó vállalkozás hagyományosan ezen a területen tevékenykedik. A jelenlegi szűkös lehetőségeik kibővítésére van tehát szükség A projekt több

ponton segíti a vidékfejlesztési program megvalósulását. Segítséget nyújt a mezőgazdaság 85 gépesítettségi szintjének emelésében, másrészt szükséges a jövőben korszerűbb szerelő bázisok létrehozásában. A projekt tehát nagyban segíti a program megvalósulását 2.3 Varrodaépület megvásárlása, felújítása A kistérség népességében jelentős réteget képvisel azon női munkaerő, amelyek alacsony képzettségi szintjükből kifolyólag elsősorban olyan munkát tudnak vállalni, amely a házi iparhoz hasonló. Hagyománya van a varrodai munkának A projekt első állomása egy olyan fejlesztésnek, amely lehetővé teheti az eddig ilyen munkából élők munkalehetőségeinek javítását, ezáltal az általuk gyártott termékek minőségének javítását. Ezt a célt szerette volna elérni a H&T Ruhaipari és Kereskedelmi KFT Csólyospáloson, de a varrodaépület megvásárlását és felújítását saját forrás hiánya és a

bérmunka távlati bizonytalansága miatt nem tudták megvalósítani. 3.1 Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása A projektet benyújtó Sipos-Kert Bt. eddigi elképzeléseivel is egy olyan turisztikai látvány és program megvalósítása szerepelt, amely nagyban színesítené a helyi turizmus palettáját. A vállalkozás kiteljesedése érdekében szükség van a jelenleg is meglévő arborétum magasabb színvonalú kiépítésére, valamint a hozzá kapcsolódó építmények megvalósítására. A projekt megvalósulása esetén egyrészt szélesíti azok táborát, akik az idegenforgalmi szolgáltatásokból tudnak megélni, másrészt olyan jellegű és színvonalú tervet valósít meg, amely szükséges a helyi idegenforgalom fejlesztéséhez. 3.2 Gyógyszálló építése Kistérségünk idegenforgalmának igazi mozgatója eddig is a kiskunmajsai gyógyfürdő és a köré telepedett idegenforgalmi szolgáltatás volt. A vidékfejlesztési

program célul tűzte ki azt, hogy ezen lehetőségeken túlmenően a lakosság minél szélesebb körét kell bevonni az idegenforgalomba. Ez viszont együtt jár azzal is, hogy az ilyen szintű szolgáltatásokon túlmenően a jelenleginél magasabb színvonalon is történjen vendéglátás térségünkben. Amennyiben a gyógyszálló építése megvalósul, úgy igen nagy húzóerőt fog jelenteni a gyógyidegenforgalom fejlődésében, melynek következtében a jelenleginél nagyobb tér fog nőni a falusiturizmussal, agrár és lovasturizmussal, stb. foglalkozó kisvállalkozók számára A projekt megvalósulása tehát alapvető változást hozhat a kistérség eddigi idegenforgalmi struktúrájában és szerkezetében. 3.3 Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása A vidékfejlesztési stratégiai program idegenforgalommal kapcsolatos része azt az igényt fogalmazza meg, hogy a lakosság minél szélesebb körét be kell vonni az idegenforgalommal foglalkozók körébe.

Ennek egyik fontos láncszeme lehet az, ha Kömpöcön valósul meg egy olyan létesítmény, mely megteremtheti az alapjait az ottani idegenforgalmi fejlődésnek. Ez az egyik indoka annak, hogy a projektet az operatív program részévé tettük. Másik fontos indok az, hogy az idegenforgalmi fejlesztések tekintetében a kistérségnek fontos más, szomszédos kistérségekkel kapcsolatot kiépíteni, közös fejlesztéseket megvalósítani. Ennek a folyamatnak 86 lehet egyik fontos láncszeme ez a projekt, hiszen a Bugac-Majsa-Ópusztaszer által alkotott idegenforgalmi lánc egy fontos sarokpontja lehet. A projekt megvalósulása esetén példa értékű fejlesztés valósulhat meg, és ezáltal a környékben szép számmal jelentkező tanyasi turizmussal foglakozó vállalkozók számára mutathat szép példát. I.17 Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat: a projekt száma 1.1 1.2 1.3 1.4 2.1 2.2 2.3 3.1 3.2 3.3 alprogram / projekt 1. A szerkezetváltáshoz

és a gazdasági fejlődéshez szükséges pénzügyi támogatási rendszer kialakítása, a szükséges támogatások biztosítása Ételízesítők gyártásának kapacitás növelése Palackozó üzem építése, látványpince kialakítása Korszerű kecsketenyésztés beindítása Fafeldolgozó üzem kialakítása, erdőgazdálkodás kiterjesztése 1. alprogram összesen: 2. Az ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása Fémforgácsoló üzem profilmódosítása Mezőgazdasági gépgyártó és javító vállalkozás bővítése Varrodaépület megvásárlása, felújítása 2. alprogram összesen: 3. Az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi támogatása Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása Gyógyszálló építése Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása 3. alprogram összesen: mindösszesen: Költségek összesen (ezer Ft) 2000 2001 2002 2003 - 30.000 87.000 47.610

15.000 20.000 51.000 12.420 15.000 30.000 12.000 15.000 - 179.610 98.420 57.000 - 15.000 17.000 7.000 39.000 15.000 33.000 48.000 10.000 18.000 28.000 - 3.700 6.000 9.700 228.310 3.700 125.000 10.000 138.700 285.120 2.000 125.000 2.000 129.000 214.000 OPERATÍV ALPROGRAMLAP Sor-szám: Célcsoport: Stratégia cél 1. Szerkezetváltáshoz és gazdaságfejlődéhez szükséges pénzügyi Alprogram támogatási rendszer kialakítása, a szükséges támogatások biztosítása. megnevezése: 4 Kistérségi érintett 16.918 Kiskunmajsai Érintett Földrajzi agrárvállalkoz lakosok fő kistérség települések terület: száma száma: ói Célok Indikátorok A piacra jutás lehetőségeinek Eredmény- A termelés mennyiségi növelése és az javítása, a hozzáadott érték indikátorok alkalmazotti létszám növekedése. növelésének segítségével. 87 Kapcsolódó SAPARD cél A mezőgazdasági termelés Uniós csatlakozásra való felkészítése,

feldolgozottság mértékének emelése. Hatás indikátorok     A termesztett zöldségek feldolgozottsági szintje növekszik. Piaci részesedésük növekszik. Új termékek jelennek meg a piacon. Csökken a munkanélküliek létszáma. Az új szakmai elvárásoknak megfelelően képzések indulnak be. A kistérségi stratégia egyik legfontosabb célkitűzésének megvalósítását segítik elő az Indoklás, kapcsolódás a alprogamhoz illeszkedő projektek. A kistérség agráriumának fejlesztését segítik elő stratégiához Kiskunfélegyházi Kisteleki kistérség Kapcsolódás Magyarország Dél-alföldi Régió Bács-Kiskun más SAPARD terve. agrárstruktúra és Megyei kistérség vidékfejlesztési programokhoz vidékfejlesztési agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja. programja. vidékfejlesztési programja. programja. Felelős Partnerek: Lantos Zoltán, Kiskunmajsa Kiskunmajsa és Térsége Koncz György, Kiskunmajsa szervezet:

Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Somorácz János címe: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 BBL Tanácsadó Kft. telefon 77/ 481-344 Szőlőtermelő gazdák e-mail: kisterseg@emitel.hu Bor nagykereskedők, kiskereskedők vezető: Zaka László BOSMARK Kft., Budaörs Agrometál Kft, Budapest Tenyészállat importőr vállalkozások Kistérség erdőmérnökei Megnevezése Forrásigénye évek szerint Projektek Száma 2000 2001 2002 2003 Összesen Később 1.1 Ételízesítők gyártásának 30.000 20000 30000 80000 kapacitás növelése 1.2 Palackozóüzem építése, 87.000 51000 12000 150000 látványpince kialakítása 1.3 Korszerű kecsketenyésztés 47.610 12420 60030 beindítása 1.4 Fafeldolgozó üzem kialakítása, 15.000 15000 15000 45000 erdőgazdálkodás kiterjesztése Összesen: 179.774 98420 57000 335030 Megnevezése %-os megoszlása Források közpénz SAPARD EU SAPARD nemzeti egyéb közpénz 1 saját forrás Önerő egyéb 2 1 2000 - 2001 37,5% 12,5% 25% 25%

- 2002 37,5% 12,5% 25% 25% - 2003 37,5% 12,5% 25% 25% - Összesen 37,5% 12,5% 25% 25% - A jövedelemtermelő beruházások esetén az egyes projektek jogosultsági költségének 50%-áig, a nem jövedelemtermelő beruházások esetében pedig 75%-áig jogosult a pályázó közpénzt igénybe venni más fejezeti forrásokból. 88 monitoring 1/1. 1/2. 1/3. 1/4. Összesen Információforrások VEGA DELICATESSE Kft. Majsa-Pince Szövetkezet Csengey József Boróka Kft. - 100% Időpontok 2003. 04 2003. 06 2002. 05 2003. 10 100% 100% 100% felelősök Noszkai István Fülöp László Csengey József Sipos Ferdinánd 1/1. Projekt A projekt címe: Ételízesítők gyártásának kapacitás növelése 1. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok 2 Banki hitelek, alapítványi hozzájárulások stb 89    A fejlesztés miatt munkához jutó polgárok Zöldségtermelők, akik a nyersanyagot termelik, beszállítók A cég termékeinek forgalmazásával

foglalkozó kereskedők 2. Helyzetleírás A Vega Kft 1992-ben alakult. Tevékenységének fő profilját ételízesítő termékek gyártása és forgalmazása képezi. Termékpalettája sokszínű, majonéz, különféle paprikakrémek, fokhagyma- és tormakészítmények alkotják. Az üzem 8 éven át tartó bérlése után, 2000-ben megvásárlásra kerültek a bérelt objektumok. A jelenlegi állapotban, - habár a tulajdonos jelentős fejlesztéseket hajtott végre – az ingatlan nem minden tekintetben felel meg a korszerű termelési feltételeknek, és a gyártósor korszerűsítésére és fejlesztésére is szükség lenne. Belföldi piacuk 80%-át multi cégek képezik, de jelen vannak kistérségi kereskedelmi üzletláncok is (CBA-BÉE), mint partnerek. Külföldi piacuk jelentős, főleg Finnországba, Belgiumba, Csehországba, Szlovákiába, Lengyelországba és Franciaországba exportálnak. Az eddig kiépített piacok megtartásához, a termékek minőségének

folyamatos javításához elengedhetetlenül fontos lenne a gyártási folyamatok egy helyben való koncentrálása, továbbá azok fejlesztése a minőségbiztosítás területén. 3. A projekt célja Stratégiai cél: A termelés külső körülményeinek javítása, a technológia fejlesztése, aminek eredményeként a termelés volumene is közel 30 %-al nő. Közvetlen cél:  Épület felújítás az uniós követelményeknek megfelelően  Korszerű gépsor beállítása a termelésbe  A termelés fokozása 30 %-kal  A termékek minőségének fejlesztése (ISO 9002  ISO 9001).  A HACCP rendszer megfelelő szintű ellenőrzése.  A gyártás technológiai folyamatainak elkülönítése, betartása. Kapcsolódó SAPARD cél: A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje növelésének támogatása. A növénytermesztéssel foglalkozók piaci biztonságának fokozása 4. A projekt szükségességének indoklása  A nagyarányú munkanélküliség

jelentős mértékű csökkentése a kistérségben. A szükséges fejlesztések végrehajtása következtében jelentős munkaerő felvevő piac jelenne meg Kiskunmajsa vonzáskörzetében (30 fő). Ezzel jelentős mértékben elősegíthető lenne az agrárnépesség helyben tartása. 90  A megnövekedett kereskedelmi igények által támasztott követelmények maradéktalan teljesítéséhez korszerűsítés szükséges.  Az uniós csatlakozás után, a meglévő exporttevékenység kibővítéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell, melyben nagy segítséget nyújtanak a célirányosan elvégzett fejlesztési folyamatok.  A mindenkori érvényben lévő minőségbiztosítás megőrzése és folyamatos fejlesztése elengedhetetlenül fontos a piaci versenyképesség megőrzése szempontjából. 5. A projekt tartalma A meglévő épület felújítása, az egyre szigorodó higiéniai követelményeknek és technológiai elvárásoknak megfelelően. Ezek után

a korszerűbb és nagyobb termelői kapacitást biztosító gépsorokat kell beszerezni, beállítani, és a termelést beindítani. Ezzel egy időben a fent említett minőségbiztosítási biztosítási rendszer bevezetését is meg kell valósítani. A projekt résztevékenységei:  Gyártórészleg bővítés, szociális létesítmény építése Tartalom: Épületek átalakítása, felújítása Ütemezés: 2001. 04 - 2001 07  Nyersanyag feldolgozó üzem fejlesztése. Tartalom: új gépek vásárlása és beállítása Ütemezés: 2002. 04 - 2002 06  Minőségbiztosítási rendszer fejlesztése Tartalom: Labor építése, műszerek beszerzése Ütemezés: 2003. 01-2003 04 6. A projekt fenntarthatósága     A zöldségtermesztésnek nagy hagyományai vannak a kistérség mezőgazdasági termelésében, folyamatosan széles hátteret biztosítva a termeléshez. A jelenlegi piaci viszonyok igénylik a magas színvonalú termékgyártást, valamint a piac

képes a fejlesztésből következően keletkező többlettermékek befogadására. A projektfelelős vállalkozás a sikeres megvalósításhoz szükséges szakmai ismerettel, anyagi háttérrel, infrastruktúrával rendelkezik. A szükséges munkaerő a kistérségből biztosítható. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre 91 A Résza részIdőbeni projekt tevékenység tevékenység ütemezés száma gel elérendő részeredmények feladatonként (mérföldköv Havi ek) bontásban Kezdet Vége (év, (év, hó) hó) Forrásigény (ezer Ft) Közpénz Saját forrás Összes SAPA SAPAR Egyéb Önerő Egyé RD D közpén b EU nemzeti z 1/1. 1.1 1.1 Gyártórészleg bővítése, Épületek szociális elkészülnek létesítmény építése Nyersanyagfeldolgozó Üzem üzem felújítása felújítása és megtörténik bővítése Minőségbizt ISO 9001 osítási elérése, rendszer HACCP fejlesztése, rendszer labor építése fejlesztése, labor elkészül 2001.

2001 13125 04. 07. 4.375 --- 15.000 --- 32.500 2002. 2002 13125 04. 06 4.375 --- 15.000 --- 32.500 2003. 2003 01. 04. 3.750 1.250 --- 10.000 --- 15.000 Összesen: 30.000 10.000 --- 40.000 --- 80.000 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása A projekt nettó költségei Ezer Ft. 2000 2001 2002 2003 15.000 7.000 1.000 2.000 2.000 3.000 9.000 6.000 1.000 1.000 1.000 2.000 9.000 15.000 2.000 2.000 1.000 1.000 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 3 Egyéb költségek 4 3 4 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 92 A projekt teljes költsége összesen: 30.000 20.000 30.000 A projekt finanszírozása: Támogatás Saját forrás SAPARD EU-s SAPARD nemzeti Egyéb közpénz Önerő Egyéb Összesen: Ezer Ft

15.000 5.000 --40.000 --60.000 % 24,97 8,33 --66,7 --100,00 9. A projekt és az operatív programot alkotó más projektek közötti kapcsolatrendszer a projekt a projekt címe Kapcsolódó kapcsolódó projektek a projektek által a kapcsolat száma projekt(ek) környező megvalósítandó értelmezése, kistérségen kistérségekből közös cél magyarázata belül 1/1. Ételízesítő Falusi turizmus Helyi termékek helyi Funkcionálisgyártás, területén feldolgozottsági kereskedelmi kapacitás tervezett szintjének emelése, kapcsolat bővítése, Uniós vendéglátó az értékesíthetőség normákhoz való helyek javítása céljából. harmonizáció létesítése 1/1. Ételízesítő Gyógyszálló Helyi termékek helyi Funkcionálisgyártás, építése. feldolgozottsági kereskedelmi kapacitás szintjének emelése, kapcsolat bővítése, Uniós az értékesíthetőség normákhoz való javítása céljából. harmonizáció 1/1. Ételízesítő Családi Termelés

Beszállítói gyártás, gazdaság biztonságának funkcionális kapacitás létrehozása, növelése, kapcsolat bővítése, Uniós gépbeszerzés, feldolgozottsági szint normákhoz való öntözőrendszer növelése harmonizáció 1/1. Ételízesítő Mezőgazdasági Termelés Beszállítói gyártás, gépvásárlás biztonságának funkcionális kapacitás növelése, kapcsolat bővítése, Uniós feldolgozottsági szint normákhoz való növelése harmonizáció 1/1. Ételízesítő Mezőgazdasági Termelés Beszállítói gyártás, felvásárló és biztonságának funkcionális kapacitás feldolgozó növelése, kapcsolat bővítése, Uniós üzem létesítése. feldolgozottsági szint normákhoz való növelése harmonizáció 93 1/1. 1/1. Ételízesítő gyártás, kapacitás bővítése, Uniós normákhoz való harmonizáció Ételízesítő gyártás, kapacitás bővítése, Uniós normákhoz való harmonizáció Gasztronómiai turizmus lehetőségeinek

kiépítése Helyi termékek helyi Funkcionálisfeldolgozottsági kereskedelmi szintjének emelése, kapcsolat az értékesíthetőség javítása céljából. Zöldség-gyümölcs értékesítő és felvásárló szövetkezet létesítése (kiskunfélegyházi kistérség) Termelés Beszállítói biztonságának funkcionális növelése, kapcsolat feldolgozottsági szint növelése 10. A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe: Ételízesítő kapacitás bővítése A projekt sorszáma: 1.1 A Célja prioritás/alprogram/intéz kedéscsoport megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai kistérség 1.21 Mezőgazdasági Szerkezetváltáshoz szükséges integrált szerkezetváltáshoz fejlesztések megvalósításának vidékfejlesztési szükséges létesítmények támogatása. programja és berendezések megvalósításának támogatása 1.25 Az Uniós elvárásoknak Minőségellenőrzési megfelelő biztosítási rendszer rendszerek és bevezetésének

elősegítése. szabványok bevezetésének és alkalmazásának elősegítése. Regionális Dél-alföldi Régió Szerkezetváltás, különös Minőségi termékekhez vidékfejlesztési tekintettel az EU-ban is szükséges szerkezetváltás programja versenyképessé tehető elősegítése. ágazatokban (1.12 alpr) Országos Magyarország 1. Mezőgazdasági Kapcsolódás az országosan SAPARD terve vállalkozásokkal megfogalmazott kapcsolatos célkitűzésekhez. beruházások. 2. Mezőgazdasági és Kapcsolódás az országosan halászati termékek megfogalmazott feldolgozásának és célkitűzésekhez. értékestésének fejlesztése. A kapcsolat értelmezése, magyarázata Szorosan kapcsolódik az alprogramhoz. A projekt nagyban elősegíti a célkitűzés megvalósítását. Funkcionális kapcsolat Közvetlenül segíti a megvalósulást. Közvetlenül segíti a megvalósulást. 94 7. Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése.

Kapcsolódás az országosan megfogalmazott célkitűzésekhez. Közvetlenül segíti a megvalósulást. PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Ételízesítők gyártásának kapacitás növelése. Sorszá 1/1 alprogram m: megnevezése Célcsoport: Termelők, érintett 16.918 földrajz Kiskunmaj- érintett 4 kereskedők lakosok száma fő települések i terület sai kistérség száma célok indikátorok Stratégia cél A termékgyártás kapacitásának Eredmény Export növekedés, bővülő termék legalább 30%-os növelése, a gyártás indikátor paletta. minőségének javítása az uniós követelményeknek megfelelően. Közvetlen cél: Új termék bevezetése, minőségrendszer beállítása. Output indikátorok: 50%-os munkahely növekedés 30%-os termelés növekedés 10%-os export növekedés Kapcsolódó Termékek feldolgozottsági Hatásindikátoro A jelenlegi termékek mellett újabb SAPARD cél szintjének növelése. k termékek kerülnek bevezetésre és újabb piacok

lesznek meghódítva. Indoklás, 1.21 Mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések Kapcsolódás megvalósításának támogatása. Az Uniós normákhoz való harmonizáció érdekében más szükséges fejlesztések érintik új gépek, berendezések beszerzését, épületek felújítását, új stratégiához minőségi rendszerek kidolgozását. Kapcsolódás Magyarország SAPARD terve Dél-alföldi Régió stratégiai Kiskunfélegyházi Kistérség más programja integrált vidékfejlesztési Programokhoz programja Felelős VEGA DELICATESSE Kft. Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: címe: 6120 Kiskunmajsa, Árpád u. Lantos Zoltán Tervezés, kivitelezés 27. Telefon: 77/ 481-963, 06-209-739-638 Koncz György Villamoshálózat kiépítése e-mail: Somorácz János Gépek, szivattyúk szállítása Vezető: Noszkai István BBL Tanácsadó Minőségbiztosítási és HACCB rendszer tobábbfejlesztése Tevékenységek (1.) Output

indikátorok Megvalósítás Száma Megnevezése Mennyiség mértékegység Kezdete (év, hó) Vége (év, hó) 1. Gyártórészleg bővítése, szociális létesítmény építése 2 Db 2001.04 2001.07 95 2. Nyersanyagfeldolgozó üzem 2 Db felújítása és bővítése 3. Minőségbiztosítási rendszer 3 Db fejlesztése, laborépítése, műszerek beszerzése Tevékenysége Megnevezése: Forrásigénye évek szerint (eFt) k (2.) 2000 2001 2002 2003 sorszáma 1. Gyártórészleg bővítése, szociális létesítmény építése 2. Nyersanyagfeldolgozó üzem felújítása és bővítése 3. Minőségbiztosítási rendszer fejlesztése, laborépítés, műszerek beszerzése Összesen: Tevékenységek (3.) Száma Megnevezése 1. Gyártórészleg bővítése, szociális létesítmény építése 2. Nyersanyagfeldolgozó üzem felújítása és bővítése 3. Minőségbiztosítási rendszer fejlesztése, laborépítés, műszerek beszerzése Összesen: Költségek

összesen: Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 2. 3. 4. 5. 2002.04 2002.06 2003.01 2003.04 - 22.500 - - Összesen Később: : 22.500 - - - 22.500 - 22.500 - - - - 15.000 15.000 - 22.500 22.500 15.000 60.000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás EU Nemzet Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 5.625 1875 15000 22.500 5.625 1.875 15.000 - 22.500 3.750 1.25 10.000 - 15.000 15.000 5000 40000 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 - 60.000 összesen Később - a. belső termelő infrastr fejlesztés - 15.000 9.000 9.000 33.000 20.000 b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen - 7.000 8.000 30.000 6.000 5.000 20.000 15.000 6.000 30.000 28.000 19.000 80.000 15.000 12.000 47.000 96 6. 7. Immateriális

javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség 10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - - - - - - - - - - - - - 30.000 - 20.000 - 30.000 - 80.000 - 47.000 - - 30.000 20.000 30.000 80.000 47.000 - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése - - - - - - 20.000 30.000 80.000 47.000 Közpénz - 33,3 66,7 - - 100% 100% időpontok 2001. 04 200.3 04 17. 18. SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő

hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : VEGA Delicatesse Kft. VEGA Delicatesse Kft. 30.000 %-os megoszlása 2000 2001 2002 2003 összesen 33,3 66,7 - 33,4 66,7 - 33,3% 66,7% - 1/2. Projekt A projekt címe: Palackozó üzem építése, látványpince kialakítása 100% 100% Felelősök Noszkai István Noszkai István 97 1. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok  A kistérség szőlőtermelői  Az idegenforgalmi vállalkozások  Az idelátogató turisták  A munkanélküliek tábora 2. Helyzetleírás A korábban állami tulajdonban lévő 10.000 m² -es pinceingatlan jelenleg magántulajdonban van, jelenleg üzemen kívül. Annak megvásárlása és beüzemelése, fejlesztése a projekt célja Az ingatlan helyi adottságai megfelelőek, szilárd burkolatú úthálózattal ellátott, közművesített, iparvágánnyal rendelkezik. Az infrastrukturális ellátottsága megfelelőnek tekinthető. A működtetéséhez kisebb

átalakítás, valamint gépesítés szükséges A létesítmény a termelők által bejáratott és elfogadott, így a tulajdonosváltás nem jelenthet gondot. 3. A projekt célja Stratégiai cél: A termelők által kínált termék helybeni felvásárlása, feldolgozása, minőségi termékek előállítása és értékesítése. A helyi borkultúra bevonása az idegenforgalomba Közvetlen cél:  A használaton kívüli üzem újraindítása.  Korszerű borászati üzem kialakítása.  Látványpince kialakítása, az idegenforgalmi vonzerő fokozása Kapcsolódó SAPARD cél: A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása. A termékek feldolgozottsági fokának emelése Az idegenforgalom fejlesztése 4. A projekt szükségességének indoklása  A kistérségben hagyományosan meghatározó tevékenység a szőlőtermesztés és a hozzá kapcsolódó borászat. Nem csak mezőgazdasági szempontból jelentős, de turisztikai szempontból is stratégiai

fontosságú.  Az elmúlt években a térség termelőinek a piaci értékesítése rendkívül bizonytalan volt, mivel 20-30 km-re kellett a termést elszállítani. Ez jelentős költség többletet eredményezett.  A pince újraindításával a termelők értékesítési lehetőségei jelentős mértékben javulnának, kiszélesednének.  A térség népességmegőrző képessége fokozódna. 5. A projekt tartalma A fejlesztési tervekben szerepel a fent említett ingatlan megvásárlása. A vétel során a szövetkezet tulajdonába kerülne az ingatlan minden épületével és berendezésével együtt. A tulajdonviszonyok rendeződésével lehetőség nyílik a pincegazdaság felújítására, fejlesztésére. A tervek között szerepel a kor technológiai színvonalának megfelelő szőlőfeldolgozó- és palackozó részleg kialakítása is. A vállalkozás tevékenysége kötődik a turizmushoz, idegenforgalomhoz, mivel látványpince kialakítását tervezik, mely a

helyi borkülönlegességek széles választékát tárná a látogatók elé. A projekt résztevékenységei: 98      Ingatlan vásárlás, felújítás Borászati technológia megfelelő színvonalú kialakítása Látványpince kialakítása Tartalom: ingatlan megvétele, épületek, gépek felújítása, korszerűsítése Ütemezés: 2001. 06-2001 08 Palackozó építése, technológiai gépsor kialakítása Tartalom: palackozó megépítése, berendezések beüzemelése Ütemezés: 2002. 04-2002 09 Látványpince kialakítása Tartalom: látványpince létrehozása Ütemezés: 2003. 04-2003 06 6. A projekt fenntarthatósága  A jó minőségű alapanyaggal való ellátottság biztosított.  A projekt megvalósításához szükséges szakmai és anyagi háttér biztosított.  A megfelelő minőségű, és megfelelően palackozott és előállított bor piaca az unió felé is biztosítható.  Az idegenforgalmi forgalom egyre növekszik, a turisták

létszáma emelkedik. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre Időbeni Résza részA ütemezés projekt tevékenység tevékenységge részszáma l elérendő eredmények feladatonként havi (mérföldköve bontásban k) kezdet vége (év, (év, hó) hó) Forrásigény (ezer Ft) Közpénz Saját forrás Összes SAPA SAPAR Egyéb Önerő Egyé D EU D közpénz b nemzeti 1/2. 1/2. Ingatlan vásárlás, felújítás, gépkorszerűsítés Ingatlan megvétele, felújítása, gépek korszerűsítése Palackozó építése, technoló-giai Palackozó gépsor létesítése beüzemelése LátványLátványpince pince megépítése kialakítása 2001. 2001 32625 06 08 10.875 --- 43.500 --- 87.000 2002. 2002 19125 04 09 6.375 12.000 13.500 --- 51.000 2003. 2003 4500 04 06 Összesen: 56.250 1.500 3.000 3.000 --- 12.000 18.750 15.000 60.000 --- 150.000 99 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása A projekt nettó költségei Ezer Ft. 2000

2001 2002 2003 57.000 19.000 5.000 --2.000 4.000 87.000 12.000 30.000 6.000 --2.000 1.000 51.000 4.000 5.000 1.500 --1.000 500 12.000 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 5 Egyéb költségek 6 A projekt teljes költsége összesen: A projekt finanszírozása: Támogatás Saját forrás SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz Önerő Egyéb Összesen: Ezer Ft 56.250 18.750 15.000 60.000 --150.000 % 37,5% 12,5% 10% 40% --100,00% 9. A projekt és az operatív programot alkotó más projektek közötti kapcsolatrendszer a projekt a projekt címe Kapcsolódó kapcsolódó a projektek által a kapcsolat száma projekt(ek) projektek környező megvalósítandó értelmezése, kistérségen kistérségekből közös cél magyarázata belül 1/2. Borászati üzem Gyógyszálló A helyben Kereskedelmivásárlása, építése megtermelt jó funkcionális felújítása és minőségű kapcsolat üzembehelyezése termékek

helyi piacának bővítése. Borászati üzem Melegkonyhás A helyben Kereskedelmi1/2. vásárlása, étterem megtermelt jó funkcionális felújítása és kialakítása minőségű kapcsolat üzembehelyezése termékek helyi piacának bővítése. Borászati üzem Szabadidőpar A helyben Kereskedelmi1/2. vásárlása, k létesítése megtermelt jó funkcionális felújítása és minőségű kapcsolat 5 6 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 100 üzembehelyezése 1/2. Borászati üzem vásárlása, felújítása és üzembehelyezése Arborétum építésének befejezése, borturizmus beindítása 1/2. Borászati üzem vásárlása, felújítása és üzembehelyezése Idegenforgalm i pihenőhely kialakítása. 1/2. Borászati üzem vásárlása, felújítása és üzembehelyezése Melegkonyhás

étterem kialakítása. 1/2. Borászati üzem vásárlása, felújítása és üzembehelyezése Kömpöci idegenforgalm i bázis létrehozása. 1/2. Borászati üzem vásárlása, felújítása és üzembehelyezése Szőlőtelepítés (kiskunfélegyházi kistérség) termékek helyi piacának bővítése. A helyben megtermelt jó minőségű termékek helyi piacának bővítése. A helyben megtermelt jó minőségű termékek helyi piacának bővítése. A helyben megtermelt jó minőségű termékek helyi piacának bővítése. A helyben megtermelt jó minőségű termékek helyi piacának bővítése. Termelés biztonságának fokozása, hozzáadott érték növelése Kereskedelmifunkcionális kapcsolat Kereskedelmifunkcionális kapcsolat Kereskedelmifunkcionális kapcsolat Kereskedelmifunkcionális kapcsolat Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. 10. A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe: Palackozó üzem építése, látványpince

kialakítása A prioritás/alprogram/intézkedéscso port megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai 1.21 Mezőgazdasági kistérség integrált szerkezetváltáshoz szükséges vidékfejlesztési létesítmények és berendezések programja megvalósításának támogatása 1.27 A kistérségi marketing megszervezése, a helyi termékek piaci értékesítési esélyeinek A projekt sorszáma: 1/2. Célja A termelők által kínált termés felvásárlása, feldolgozása, továbbá értékesítése, a kitűzött célnak megfelelően. Helyi termékek bevonása az idegenforgalomba. A kapcsolat értelmezése, magyarázata Szoros kapcsolat van az alprogam megvalósítása érdekében. Közvetett kapcsolat. 101 javítása érdekében. Regionális Dél-alföldi Régió integrált vidékfejlesztési programja Országos Magyarország SAPARD terve A mezőgazdasági termelés Minőségi termékek Funkcionális, hatékonyságának növelése, a előállítása, piaci tartalmi kapcsolat

minőségi termékek előállításának versenyképesség megőrzése. ösztönzése (1.11, alprogram) 1. Mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások. 2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. 7. Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. Az országos elképzelések megvalósítása. Közvetett kapcsolat. Az országos elképzelések megvalósítása. Közvetett kapcsolat. Az országos elképzelések megvalósítása. Közvetett kapcsolat. PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Palackozó üzem építése, látványpince kialakítása. Sorszá 1/2. alprogram m: megnevezése Célcsoport: Helyi érintett 16.918 földrajz kiskunmaj- érintett 4 termelők, lakosok száma fő települések i terület sai kereskedők kistérség száma célok indikátorok Stratégia cél Minőségi termékek előállítása. Eredmény Értékesítési esélyek javítása, piacra jutás indikátor

feltételeinek megteremtése. Közvetlen cél: A termelők által kínált termék helyi felvásárlása, feldolgozása. Kapcsolódó SAPARD cél A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, a minőségi termékek előállításának ösztönzése Output indikátorok: - közel 15 fő foglalkoztatása 30%-os értékesítési növekedés Hatásindikátoro A termelők számára költségcsökkenést k eredményez, pl. szállítási költségek A termelés növekszik, az idegenforgalomban megjelennek a helyi borspecialitások. Indoklás, 1.21 Mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések Kapcsolódás megvalósításának támogatása. A kistérség szőlőtermelőinek az utóbbi években a piaci értékesítés Más nagy problémát jelentett. Gyakran 30-50 km-re kellett elszállítani az árut Igények felmérése stratégiához alapján nagyon szükséges egy helyi feldolgozó üzem létrehozása. Kapcsolódás Magyarország

SAPARD Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más terve agrárstruktúra és integrált vidékfejlesztési programja Programokhoz vidékfejlesztési programja Felelős Majsai Pince Szövetkezet Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: címe: 6120 Kiskunmajsa, Mező u. Kivitelezők Épület felújítás 71. 102 Telefon: 77/ 481-944 e-mail: Vezető: Fülöp László Tevékenységek (1.) Száma Termelők Vendéglátóipari egységek Bornagykereskedők Output indikátorok Megnevezése Mennyiség Árualap biztosítása Felvásárlás Felvásárlás Megvalósítás mértékegység 1. Ingatlan vásárlás, felújítás, 6 Db gépek korszerűsítése 2. Palackozó építése, technológiai 6 Db berendezések felállítása 3. Látványpince kialakítása 1 Db Tevékenysége Megnevezése: Forrásigénye évek szerint (eFt) k (2.) 2000 2001 2002 2003 sorszáma 1. Ingatlan vásárlása, felújítása, gépek korszerűsítése 2. Palackozó építése, technológiai

berendezések felállítása 3. Látványpince kialakítása Összesen: Tevékenységek (3.) Száma Megnevezése 1. Ingatlan vásárlása, felújítása, gépek korszerűsítése 2. Palackozó építése, technológiai berendezések felállítása 3. Látványpince kialakítása Összesen: Költségek összesen: Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás Kezdete (év, hó) Vége (év, hó) 2001. 06 2001 08 2002. 04 2002 09 2003. 04 200306 - 87.000 - - Összesen Később: : 87.000 - - - 51.000 - 51.000 - - - - 12.000 12.000 - 87.000 51.000 12.000 150.000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás EU Nemzet Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 32.625 10875 43500 87.000 19.125 6375 13.500 12.000 51.000 4.500 1500 3000 3.000 56.250 18750 60000 15.000 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 - 12.000 150.000 összesen Később a. belső termelő infrastr fejlesztés - 57.000 12.000

4.000 73.000 - b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - 103 2. 3. 4. 5. 6. 7. Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség 10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - 19.000 11.000 87.000 - 30.000 9.000 51.000 - 5.000 3.000 12.000 - 54.000 23.000 150.000 - - - - - - - - - 87.000 - 51.000 - 12.000 - 150.000 - - - 87.000 51.000 12.000 150.000 - - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - Vissza nem igényelhető

ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése - - - - - - 51.000 12.000 150.000 - Közpénz - 50% 50% - - 100% 100% időpontok 2001. 08 2002. 09 2003. 06 17. 18. SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : Majsa-Pince Szövetkezet Majsa- Pince Szövetkezet Majsa-Pince Szövetkezet 1/3. Projekt A projekt címe: 87.000 %-os megoszlása 2000 2001 - 2002 2003 Összesen 50% 13,5% 26,5% - 50% 25% 25% - 50% 10% 40% - 100% 100% Felelősök Fülöp László Fülöp László Fülöp László 104 Korszerű kecsketenyésztés beindítása 1. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok   A kistérség állattartással foglalkozó szakemberei A kecsketej feldolgozásával foglalkozó vállalkozások 2. Helyzetleírás A 027/9-1 helyrajzi számú szántóterület nagysága 21.8635

m² Ezen a területen takarmánytermesztés folyik. A tulajdonos kecskeállományát 40 db szánentáli F1, R1 anyakecske, valamint 1 őzbarna kecskebak alkotja. A jelenlegi adottságok fejlesztéssel még inkább kiaknázhatóakká válnának, gazdaságos termékgyártás indulhatna meg. A tartási körülmények jelenleg nem optimálisak sem a tartás minőségét, sem a higiéniai szempontokat figyelembe véve. Ezeken mindenképp javítani szükséges 3. A projekt célja Stratégiai cél: A mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása, az állattenyésztés minőségi fejlesztése, olyan állatok bevonása ebbe az üzletágba, amelynek a hagyományai megvannak, mégis újdonságuk révén, és a kedvező piaci viszonyok miatt a kinyerhető termékeknek jó értékesítési esélyeik vannak. Közvetlen cél:  A kecskeállomány növelése (40 db-ról 300 db-ra).  Tartás- és takarmányozási technológia fejlesztése.  Termelési színvonal fejlesztése

(600l/egyed laktációs termelés elérése).  Exportképes, egyedi jellegű termékek előállítása. Kapcsolódó SAPARD cél:  A tájjellegű termékek feldolgozottsági szintjének növelése.  Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása.  A mezőgazdasági termelés szerkezetváltásának elősegítése. 4. A projekt szükségességének indoklása  A kistérség állattenyésztésben betöltött szerepe jelentős. A térség gyepterületei jól alkalmazhatóak állattartásra.  Az állomány létszámának növelésével a rendelkezésre álló területek kihasználtsága javulna. 105  A kecsketej felvásárlásának, feldolgozásának beindításával más kecsketenyésztők előtt is új piaci szegmensek nyílnának meg, A tenyésztés, tartás, termelés körülményei javulnának.  A tejfeldolgozás más termelési folyamatokra támaszkodva, azok árufeleslegét jelentősen csökkentené (gyümölcstermesztés a térségben ⇒

joghurt készítés).  Munkahelyteremtő hatású lenne a fejlesztés. 5. A projekt tartalma Első feladat az állattartási körülmények lényeges javítása. Ennek során megfelelő méretű és minőségű állattartó épületet kell felépíteni, és a szükséges berendezésekkel ellátni. Ez után a megfelelő állományt kell megfelelő genetikai állományt jelentő élőállat-importtal növelni. A projektben lefektetett fejlesztési elképzelésekben szerint olyan berendezéseket is be kell szerezni, amelyek a tej megfelelő tárolását, előkészítését, és szállítását biztosítják. A projekt résztevékenységei:  Tenyészállat-import Tartalom: tenyészállatok beszerzése import útján Ütemezés: 2001. 03-2001 04  Istállóépítés, fejőház, tejfeldolgozó létesítés Tartalom: épületek kialakítása, berendezések üzembe helyezése Ütemezés: 2001. 02-2002 05 6. A projekt fenntarthatósága  A környezeti feltételek kedveznek a

kecsketenyésztésnek, az ágazat jövője biztosítottnak tűnik.  A jelenlegi piaci tendenciák szerint a kecsketejből készült tájjellegű termékek iránt a kereslet fokozódik.  A szükséges munkaerő a helyi munkaerőpiacról biztosítható. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre A Résza részIdőbeni proje tevékenysé tevékenység ütemezés részkt g gel elérendő feladatonként szám eredmények havi a (mérföldköv bontásban ek) Kezdet vége (év, (év, hó) hó) Forrásigény Közpénz Saját forrás SAPAR SAPAR Egyéb D EU D közpénz nemzeti 1/3. Építés Istálló, fejőház kivitelezése 2001. 02 2001. 17. 853 04 5. 951 11. 902 önerő 11.904 Összes Egyéb --- 47. 610 106 Gépek, berendezések vásárlása Gépek, berendezések vásárlása, beüzemelése 2001. 05 2002. 05 4.658 1. 552 3.098 3.111 Összesen: 22.511 7.503 15.000 15. 015 --- 12.420 60.03 --- 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása

A projekt nettó költségei Ezer Ft. 2000 2001 2002 2003 - 7. 250 36. 000 3. 800 300 120 140 47. 610 12. 000 400 20 12. 420 7. 250 48. 000 4. 200 320 120 140 60. 030 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 7 Egyéb költségek 8 A projekt teljes költsége összesen: A projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz Önerő egyéb Összesen: 22.511 7.503 15 11.015 60.030 % 37,5 12,5 25 25 100% 9. A projekt és az operatív programot alkotó másprojektek közötti kapcsolatrendszer a projekt a projekt címe kapcsolódó kapcsolódó a projektek által a kapcsolat száma projekt(ek) projektek környező megvalósítandó értelmezése, kistérségen kistérségekből közös cél magyarázata belül 1/3 A kor igényeinek Tejcsarnok A megtermelt Funkcionális megfelelő felújítása kecsketej helyi kapcsolat kecsketenyésztés feldolgozásának és

létrehozása értékesítésének biztosítása. 1/3. A kor igényeinek Húsfeldolgozó A megtermelt Funkcionális megfelelő üzem létesítése kecsketej helyi kapcsolat. kecsketenyésztés feldolgozásának és 7 8 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 107 létrehozása 1/3. 1/3. A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása 1/3. A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása 1/3. A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása 1/3. 1/3. 1/3.

1/3. 1/3. A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása 1/3. A kor igényeinek megfelelő kecsketenyésztés létrehozása értékesítésének biztosítása. Termékek helyi piacon való értékesítése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása. Tájjellegű készételek készítése, gasztronómiai turizmus megvalósítása. Pihenőhely kialakítása Szankon. Termékek helyi piacon való értékesítése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Termékek helyi piacon való értékesítése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Termékek helyi piacon való értékesítése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Gyógyszálló építése. Termékek helyi piacon való értékesítése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Melegkonyhás étterem kialakítása. Termékek helyi piacon való értékesítése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása.

Termékek helyi piacon való értékesítése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Megfelelő genetikai állományú állatok betelepítése, speciális termékek előállítása és feldolgozása. Helyi termékek kistérséghez közeli feldolgozásának megvalósítása. Szoros funkcionális és szakmai kapcsolat. Helyi termékek kistérséghez közeli feldolgozásának megvalósítása. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. Szabadidőpark létesítése. Kecskefarm létrehozása. (kiskunfélegyházi kistérség) Tejátvevő és feldolgozó telep kialakítása. (kiskunfélegyházi kistérség) Kisteleki sajtüzem fejlesztése. Kereskedelmifunkcionális kapcsolat. 108 10. A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe: korszerű kecsketenyésztés beindítása. A prioritás/alprogram/intézkedéscso port megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai Mezőgazdasági kistérség szerkezetváltáshoz szükséges integrált létesítmények és

berendezések vidékfejlesztési megvalósításának támogatása programja (1.21 int csoport) 1.27 int csop: A kistérségi marketing megszervezése, a helyi termékek pici esélyeinek javítása érdekében. 2.1(alprogram): A gazdaság minden területén szükséges képzési és oktatási feltételek megteremtése. Oktatási központok kialakítása, szükséges szakmai háttér biztosítása. Regionális Dél-alföldi Régió A mezőgazdasági termelés vidékfejlesztési hatékonyságának növelése, a programja minőségi termékek előállításának ösztönzése (1.11 alprogram) Országos Magyarország 1. Mezőgazdasági SAPARD terve vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások. 2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. 7. Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. A projekt sorszáma: 1/3. Célja A kapcsolat értelmezése, magyarázata Kecsketenyésztés minőségi

javítása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység fejlesztése. Funkcionális kapcsolat Speciális helyi termék bevezetése a szélesebb piacokra. Szoros funkcionális kapcsolat. Magas színvonalú kecsketenyésztéshez szükséges ismeretek elsajátítása. Tartalmi kapcsolat. Magas szintű termelés beindítása, a kész Funkcionális termékek hozzáadott értékének növelése. kapcsolat Országos programhoz való kapcsolódásának elősegítése. Funkcionális kapcsolat. Országos programhoz való kapcsolódásának elősegítése. Funkcionális kapcsolat. Országos programhoz való kapcsolódásának elősegítése. Funkcionális kapcsolat. PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Korszerű kecsketenyésztés beindítása. Sorszá 1/3 alprogram m: megnevezése Célcsoport: Beszállítók, érintett 16.918 földrajz kiskunmaj- Érintett felvásárlók lakosok száma fő települések i terület sai kistérség száma célok indikátorok 4 109

Stratégia cél Tejfelvásárlás, tejfeldolgozás integrálása. Eredmény indikátor Közvetlen cél: Korszerű kecsketenyésztés. Output indikátorok: A kisebb létszámú állománnyal rendelkező kecsketartók értékesítési gondjainak enyhítése. 300 anyakecske munkahelyteremtés 1.21 Mezőgazdasági Javuló életkörülmények, javuló szerkezetváltáshoz szükséges Hatásindikátoro értékesítési esélyek, tájjelleű létesítmények, berendezések k termékek megjelenése a piacon. megvalósításának támogatása. Indoklás, 1.21 Mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények, berendezések Kapcsolódás megvalósításának támogatása. más Az Uniós csatlakozás következményeként megnő az igény a kecsketejből készült stratégiához specifikus termékek iránt. Ezen termékek előállításának segítése követelményként jelenik meg. Kapcsolódás Magyarország SAPARD Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más

terve agrárstruktúra és integrált vidékfejlesztési Programokhoz vidékfejlesztési programja programja Felelős Csengey József Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: címe: 6131 Szank, Petőfi S. u 56 BOSMARK Kft Fejő és hűtéstechnikai berendezések szállítása Telefon: 06-30/ 317-3466 Agrometál Kft. Tejfeldolgozó munkagépek beszerzése e-mail: Vezető: Csengey József Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Kapcsolódó SAPARD cél Száma Megnevezése Mennyiség Mértékegység Kezdete (év, hó) 1. Istálló, fejőház, hűtőkamra építése Gépek, berendezések felállítása 3 Db 2001. 02 2001 04 5 Db 2001. 05 2002 05 2. Vége (év, hó) Tevékenysége Megnevezése: k (2.) sorszáma Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 1. - 10.250 - - Összesen Később: : 10.250 - - 37.360 12.420 - 49.780 Istálló, fejőház, hűtőkamra építése 2. Gépek, berendezések felállítása Összesen:

Tevékenységek (3.) Száma Megnevezése 1. Istálló, fejőház, hűtőkamra építése - 47.610 12.420 60.030 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás EU Nemzet Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 3.843 1281 2.562 2.564 10.250 110 2. Gépek, berendezések felállítása Összesen: Költségek összesen: Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás a. belső termelő infrastr fejlesztés 18.668 6222 12.445 12.445 49.780 22.511 7503 15.007 15.009 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 Összesen - 60.030 Később - - - - - - - - 7.250 - - 7.250 - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség 10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem

igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - 36.000 4.360 47.610 - 12.000 420 12.420 - - 48.000 4.780 60.030 - - - - - - - - - 47.610 - 12.420 - - 60.030 - - - 47.610 12.420 - 60.030 - - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - - - - - - - 12.420 - 60.030 - b. külső termelő infrastr fejlesztés c. építmény 2. 3. 4. 5. 6. 7. 17. 18. Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése 47.610 %-os megoszlása 2000 2001 2002 2003 Összesen 111 Közpénz SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : Csengey József Csengey József - 50% 25%

25% - 50% 25% 25% - - 100% 100% Időpontok 2001.04 2002.05 - 50% 25% 25% - 100% Felelősök Csengey József Csengey József 1.4 projekt A projekt címe: Fafeldolgozó üzem létesítése, erdőgazdálkodás kiterjesztése 1.     A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: Földtulajdonosok Erdészeti szakemberek Munkanélküliek csoportja A készterméket vásárló vállalkozásokat 2. Helyzetleírás: A Kft. jelenleg is foglalkozik fűrészáru gyártással, de a termékszerkezetet az Uniós szabványoknak megfelelően kell átalakítani a piaci versenyképesség megőrzése végett. A Kft erdőgazdálkodással, telepítéssel is foglalkozik és e téren nagy tapasztalatokkal rendelkezik. A kistérségben fontos szerepet játszik a jövőben az erdőtelepítés, hiszen ehhez a megfelelő adottságok rendelkezésre állnak. ( hely, megfelelő talaj, őshonos fajták beszerezhetőek ) A térségben nagy igény mutatkozik fafeldolgozó üzem

létrehozása iránt, mely elősegíti és megkönnyíti az itt termelt fa feldolgozását. 3. A projekt célja: Stratégia cél: A kistérség erdősített területeinek növelése korszerű erdőgazdálkodás keretében. Ezáltal hatást gyakorolhatnak a térség vízháztartására is. A fafeldolgozás végtermékeinek feldolgozottsági fokának növelése, a piacra jutás esélyeinek javítása. Közvetlen cél: Mezőgazdasági termelésre nem használt területek termelésbe való bevonása. A fafeldolgozó üzem korszerűsítése és bővítése. Kapcsolódó SAPARD cél: Mezőgazdasági beruházások pénzügyi támogatása. 4. A projekt szükségességének indoklása: A kistérségben jelenleg is folyik erdőgazdálkodás és fafeldolgozás. A feldolgozottsági szint viszont nem túl magas. Csak fűrészelt faáru készül Az egyre inkább fejlődő 112 fafeldolgozás szükségessé teszi az erdők intenzívebb telepítését. Ebbe az irányba mutat a rendelkezésre

álló földterületek erdőként történő hasznosításának lehetősége is. Ugyanakkor fontos az is, hogy magasabb színvonalú, igényesebb feldolgozás is beinduljon a kistérségben. Egyrészt ilyen módon a hozzáadott érték emelkedni fog, másrészt ez a munkaerőpiacra is kedvező hatással lesz. 5. A projekt tartalma: A Kft. szándékában áll a fatermelés és a hozzá kapcsolódó fafeldolgozás minőségi javítása, korszerűsítése. Ennek érdekében szükséges a Kft tulajdonában álló fűrésztelep bővítése, korszerűsítése, hatékonyságának növelése. A megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag termelése érdekében új földterületek erdősítése vált szükségessé. Ezeket az erdőtelepítéseket minél előbb meg kell kezdeni. A jelenleg is mutatkozó faáru iránti igény kielégítését szolgálná a projekt megvalósulása, mely elsősorban a helyi felvásárlók, kereskedők, a szolgáltatást igénybe vevők körében jelentkezik.

A projekt résztevékenységei:  Fűrésztelep korszerűsítése Tartalom: Fűrésztelep korszerűsítése, fejlesztése. Ütemezés: 2001 03. - 200310  Fűrésztelep bővítése: Tartalom: Új gépek beszerzése, üzembe állítása. Ütemezés: 2002.02 - 200406  Erdőtelepítés Tatalom: Bérelt földterületek fásítása. Ütemezése: 2000.05 - folyamatosan 6. A projekt fenntarthatósága:  A Kft. rendelkezik a projekt sikeres végrehajtásához szükséges szakmai, gyakorlati háttérrel.  A meglévő infrastruktúra ki tudja szolgálni a fejlesztés után is a vállalkozást.  A parlagon heverő földterületek célirányos hasznosítása, művelése nagyban hozzájárul a projekt sikeres megvalósításához.  A térségben rendelkezésre áll a szükséges munkaerő.  A termékkorszerűsítéssel újabb piacok nyílnak meg. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre: A Résza részIdőbeni projekt tevékenység tevékenységgel ütemezés

részszáma elérendő feladatonként eredmények havi bontásban (mérföldkövek) kezdet vége (év, hó) (év, hó) Forrásigény (eFt) Közpénz SAPA SAPAR egyéb RD D közpénz EU nemzeti Saját forrás önerő egyéb Összes 113 1/4. korszerűsítés Fűrésztelep korszerűsítése bővítés Fűrésztelep bővítése erdősítés Földterületek fásítása 1/4. 1/4. 2001. 2003. 03. 10. 2002. 2004. 02. 06. 2000.05 folyama tosan Összesen: 5.625 1.875 - 7.500 - 15.000 5.625 1.875 - 7.500 - 15.000 5.625 1.875 - 7.500 - 15.000 16875 5625 22500 45.000 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása: A projekt nettó költségei Ezer Ft. 2000 2001 2002 2003 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 9 Egyéb költségek 10 A projekt teljes költsége összesen: 7.000 3.000 2.500 1.500 1.000 7.000 3.500 2.000 1.500 1.000 7.000 2.500 3.000 1.500 1.000 15.000 15.000 15.000 A

projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz Önerő Egyéb Összesen: 16.875 5.625 22.500 45.000 % 37,5 12,5 50 100% 9. A projekt és az operatív programot alkotó más, projektek közötti kapcsolatrendszer A a projekt címe kapcsolódó kapcsolódó a projektek által a kapcsolat projekt projekt(ek) projektek megvalósítandó értelmezése, száma kistérségen belül környező közös cél magyarázata kistérségekből Fafeldolgozó Asztalosműhely A helyi termékek Funkcionális 1/4. üzem létesítése, kialakítása, bővítése. hozzáadott kapcsolat. erdőgazdálkodás értékének növelése, kiterjesztése munkahelyteremtés. Fafeldolgozó Bioméhészet A termelés Tartalmi 1/4. üzem létesítése, beindítása minőségi javítása. kapcsolat erdőgazdálkodás kiterjesztése Fafeldolgozó Környezetvédelmi Ökológiailag Tartalmi 1/4. 9 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a

projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 10 114 üzem létesítése, erdőgazdálkodás kiterjesztése szaktanácsadó központ létrehozása. kedvezőbb erdőterületek telepítése. 10. A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe: fafeldolgozó üzem kialakítása, A projekt sorszáma: 1/4. erdőgazdálkodás kiterjesztése. A Célja prioritás/alprogram/intézkedéscsopo rt megnevezése Kistérségi A Mezőgazdasági szerkezetváltáshoz Minőségi fatermelés és kiskunmajsai szükséges létesítmények és fafeldolgozás megvalósítása. kistérség berendezések megvalósításának integrált támogatása. (121 int csop) vidékfejleszté si programja 2.1 alprogram: A gazdaság minden A feldolgozás szakmai területén szükséges képzési és színvonalának emelése. A oktatási feltételek megteremtés. humán erőforrás

kialakítása. Oktatási központok kialakítása, szükséges szakmai háttér biztosítása. 3.34 int csop: A helyi vízkészlet A kistérség ökológiai gazdálkodásához jobban illeszkedő állapotának javítása. növények elterjesztése. Erdőtelepítések. 3.43 int csop: Az ökoturizmushoz A Kiskunság erdősített kapcsolódó beruházások területeinek bevonása ai támogatása. idegenforgalomba. Regionális Dél-alföldi Mező-, erdő és vadgazdasági Erdőgazdálkodás színvonalának Régió termékek feldolgozásának és a piaci emelése, minőségi termékek integrált értékesítés infrastruktúrájának értékesítése. vidékfejleszté fejlesztése (1.52 alprogram) si programja Országos Magyarország 1. Mezőgazdasági vállalkozásokkal Az országos programhoz SAPARD kapcsolatos beruházások. illeszkedő programok terve megvalósítása. 2. Mezőgazdasági és halászati Az országos programhoz termékek feldolgozásának és illeszkedő programok

értékestésének fejlesztése. megvalósítása. 4. Környezetkímélő és tájfenntartást Az országos programhoz célzó mezőgazdasági módszerek illeszkedő programok támogatása. megvalósítása. 7. Alternatív jövedelemszerzést Az országos programhoz biztosító gazdasági tevékenységek illeszkedő programok fejlesztése. megvalósítása. kapcsolat. A kapcsolat értelmezése, magyarázata Funkcionális kapcsolat. Tartalmi-funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Szoros funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. 115 Projekt összesítő lap Fafeldolgozó üzem létesítése, erdőgazdálkodás kiterjesztése. Sorszá 1/4. alprogram m: megnevezése célcsoport: Földtulajdon érintett 16.918 Földraj kiskunmaj- érintett 4 osok, lakosok száma fő sai települések zi felvásárlók száma terület kistérség célok indikátorok stratégia

cél Termelés - export bővítése. Eredmény Munkahelyteremtés, indikátor termékkorszerűsítés. Közvetlen cél: Parlagon lévő földek fásítása, helyi Output 50 fő foglalkoztatása fafeldolgozás, bővülő értékesítési indikátorok: termelésbővülés, (150 millió Ft) lehetőségek kihasználása a fejlesztés során. Kapcsolódó 1.21 Mezőgazdasági Hatásindikátoro Települési munkanélküliség SAPARD cél szerkezetváltáshoz szükséges k csökkenése, értékesítés létesítmények és berendezések növekedése. megvalósításának támogatása indoklás, 1.21 Mezőgazdasági szerkezetváltáshoz szükséges létesítmények és berendezések kapcsolódás megvalósításának támogatása. más A mezőgazdaság jelenlegi helyzetében földterületek maradtak parlagon, melyek stratégiához hasznosítása jól megoldhatóvá válik fásíts révén, fatermeléssel, mely a projekt célját is képezi. kapcsolódás Magyarország SAPARD Dél-alföldi

Régió Kiskunfélegyházi kistérség más terve agrárstruktúra és agrárstruktúra és programokhoz vidékfejlesztési programja vidékfejlesztési programja. felelős Boróka Erdészeti, Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: Környezetgazdálkodási és Innovációs Kft. címe: 6120 Kiskunmajsa, Árpád u. 40 Erdőmérnökök Erdőtervezés telefon: 77/ 481-250 Kivitelezők Fűrésztelep bővítése e-mail: vezető: Sipos Ferdinánd Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Száma Megnevezése Mennyiség mértékegység Kezdete (év, hó) 1. 2. 3. Fűrésztelep korszerűsítése Fűrésztelep bővítése Erdősítés 1 1 Db Db ha 2001. 03 2003 10 2002. 02 2004 06 2000. 05 folyamato s Tevékenysége Megnevezése: Forrásigénye évek szerint (eFt) Vége (év, hó) 116 k (2.) sorszáma 1. Fűrésztelep korszerűsítése 2. Fűrésztelep bővítése 3. Erdősítés Összesen: Tevékenységek (3.) száma Megnevezése 1. 2. 3. Fűrésztelep

korszerűsítése Fűrésztelep bővítése Erdősítés Összesen: Költségek összesen: száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 2. 3. 4. 5. 6. 7. 2000 2001 2002 2003 - 10.000 5.000 - Összesen Később: : 15.000 5.000 5.000 10.000 15.000 5.000 5.000 5.000 5.000 15.000 10.000 15.000 15.000 15.000 45.000 20.000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás EU Nemzet Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 5.625 1875 7500 15.000 5.625 1875 7500 15.000 5.625 1875 7500 15.000 16.875 5625 22500 45.000 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 összesen Később - - - - - - a. belső termelő infrastr fejlesztés - 7.000 7.000 7.000 21.000 10.000 b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - - 3.000 5.000 15.000 - 3.500 4.500 15.000 - 2.500 5.500 15.000 - 9.000 15.000 45.000 - 4.000 6.000 20.000 - - - - - - - - 15.000 - 15.000 -

15.000 - 45.000 - 20.000 - - 15.000 15.000 15.000 45.000 20.000 - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség 10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek 117 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése - - - - - - 15.000 15.000 45.000 20.000 Közpénz - 50% 50% - - 100% 100% időpontok 2003. 10 2004. 06

2000. 05 folyamatos 17. 18. SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : Boróka Kft. Boróka Kft. Boróka kft. 15.000 %-os megoszlása 2000 2001 2002 2003 összesen 50% 50% - 50% 50% - 50% 50% - 100% 100% Felelősök Sipos Ferdinánd Sipos Ferdinánd Sipos Ferdinánd OPERATÍV ALPROGRAMLAP A szerkezetváltáshoz és a gazdaságfejlődéshez szükséges támogatások megszerzése, az alternatív jövedelemszerzések biztosítása. 16.918 Földrajzi Kiskunmajsai 4 érintett Érintett Célcsoport: Kistérség ipari fő kistérség települések vállalkozóinak köre lakosok terület: száma száma: Célok Indikátorok Stratégia cél A jelenlegi ipari bázis előtt álló akadályok Eredmény-  Termelés volumenének fokozatos megszüntetése, a meglévő indikátorok növekedése. hagyományokra támaszkodva a kistérség  Az előállított termékek fenntartható ipari fejlődésének

beindítása. minőségének javítása.  Alkalmazotti létszám növekedése. Kapcsolódó Az ipari vállalkozások fejlesztéséhez Hatás Ipari kultúra fejlődése. SAPARD indikátorok  Munkanélküli létszám szükséges beruházások támogatása. cél csökkenése.  A kistérség iparból származó jövedelmének növekedése. Sor-szám: 2. Alprogram megnevezése: 118 Indoklás, kapcsolódás a stratégiához Kapcsolódás más programokh oz Felelős szervezet: címe: telefon e-mail: vezető: Projektek Száma A meglévő ipari hagyományokra támaszkodva olyan alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása új munkahelyek létesítése révén, amely egyrészt a képzettségi színvonal emelésével jár, másrészt biztos jövedelemforrást jelent a résztvevők számára. Magyarország Dél-alföldi Régió SAPARD agrárstruktúra és terve. vidékfejlesztési programja. Kiskunmajsa és Térsége területfejlesztési Önkormányzati

Társulás 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 77/ 481-344 kisterseg@emitel.hu Zaka László Megnevezése Bács-Kiskun Megyei vidékfejlesztési program. Partnerek: 2000 2.1 Fémforgácsoló üzem profilváltása Mezőgazdasági gépgyártó- és javító vállalkozás bővítése Varrodaépület megvásárlása, felújítása Összesen: 2.2 2.3 Források - Összese Később n 15.000 15000 10000 40000 - - 17.000 33000 18000 68000 - - 7.000 - - 39.000 48000 28000 115000 - - 2003 - 7.000 %-os megoszlása 2000 Időpont 2003. 10 Szanki Agrogép Bt. 2003. H&T Ruhaipari és Kereskedelmi 2001. Kft. 11 2002 Megnevezése közpénz SAPARD EU SAPARD nemzeti egyéb közpénz 11 saját forrás Önerő egyéb 12 Összesen Monitoring Információforrás 2/1. Torma László 2/2. 2/3. 2001 Kiskunfélegyházi Kisteleki kistérség kistérség vidékfejlesztési vidékfejlesztési programja. programja. IBV Hungária Kft., KUNPLAST Karsai Rt Kiskunfélegyháza Jean Muller Építési

vállalkozó és kivitelező Mezőgazdasági gépforgalmazók Építőipari vállalkozók Forrásigénye évek szerint 2001 37,5% 12,5% 25% 25% 100% 2002 37,5% 12,5% 25% 25% 100% 2003 37,5% 12,5% 25% 25% 100% Felelősök Összesen 37,5% 12,5% 25% 25% 100% Torma László Kovács Álmos Kálmán Jánosné A jövedelemtermelő beruházások esetén az egyes projektek jogosultsági költségének 50%-áig, a nem jövedelemtermelő beruházások esetében pedig 75%-áig jogosult a pályázó közpénzt igénybe venni más fejezeti forrásokból. 12 Banki hitelek, alapítványi hozzájárulások stb 119 2/1. Projekt A projekt címe: Fémforgácsoló üzem profilmódosítása 1. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok  Nagy ipari cégek, akikkel a projekt készítője beszállítóként dolgozik  A nyersanyag beszállítók a megnövekedett forgalom miatt.  A kistérségen belüli szakmunkás állomány a munkalehetőségek bővülése miatt. 2.

Helyzetleírás Jelenleg a vállalkozás egy 250 m²-es műhellyel rendelkezik, melyben különböző ipari termékeket, alkatrészeket gyártanak. A vállalkozásnak jelenleg csak öreg, többnyire mechanikus vezérlésű automata berendezései vannak, amelyekkel egyrészt a fokozódó minőségi elvárásokat egyre nehezebben lehet teljesíteni, másrészt a megrendelők mennyiségi igényeit is csak nagyobb teljesítményű gépekkel lehet kiszolgálni. Tevékenységükkel beszállítói programokban is részt vesznek, így széles partnerhálózatot építettek ki. A fejlesztéssel a már meglévő és,- a felmérések alapján- bővülő partnercégek igényeit szándékoznak kielégíteni. 3. A projekt célja Stratégiai cél: A termékgyártás minőségének ugrásszerű javítása, a termelés kapacitásának bővítésével. Közvetlen cél:  Új gépek vásárlása.  Üzleti partnerek számának növelése.  Gyártott termékek darabszámának növelése a piac

igényeinek megfelelően.  Autó- és villamosipari alkatrészek magas színvonalú gyártása. Kapcsolódó SAPARD cél: Az ipari vállalkozások beruházásainak támogatása. 4. A projekt szükségességének indoklása      A kistérségben jelenlévő kisebb ipari vállalkozások életképesek, mivel olyan speciális termékeket gyártanak, amelyeket ilyen módon gazdaságosan lehet előállítani. Biztos megrendelésállománnyal rendelkeznek, fejlesztésük, korszerűsítésük indokolt. A vállalkozásnak széles körű kapcsolathálózata van, s a partnerek által támasztott igényeket csak fejlesztés útján képesek kielégíteni. Az EU-hoz való csatlakozás a termelés minőségi szintjének fokozását követeli meg. A fejlesztés során új munkahelyek teremtődnének, így a munkanélküliség csökkentésének szempontjából is lényeges a fejlesztés sikeressége. A szakmai és infrastrukturális háttér biztosított, erre lehet alapozni a

fejlesztést. 120 5. A projekt tartalma A műhely 250m² alapterületű épületbe a meglévő gépek mellé új, korszerű CNC gépeket kell beállítani. Erre mint a meglévő raktárbázis, mind pedig az épület megfelelő lehetőséget biztosít. Építési beruházásra tehát nincs szükség A gépek beszerzése, beállítása és beüzemelése képezi a projekt lényegét. A projekt résztevékenységei:  Gépvásárlás Tartalom: CNC gépek vásárlása Ütemezés: 2001. 03-2003 10 6. A projekt fenntarthatósága      A térségben erőteljes ipari tevékenység folyik, partnercégek is fellelhetőek. A felmérések alapján igény jelentkezik a termelés bővítésére, minőségi szintjének emelésére. A projektfelelős vállalkozás rendelkezik a megvalósításhoz szükséges szakmai ismerettel, infrastruktúrával. A vállalkozás a most épülő kiskunmajsai ipari park területén működik. A projekt megvalósulása esetén vélhetően nem

csak a beszállítói oldalra lesz hatással, hanem esetleg több hasonló jellegű beszállító jelentkezésével egy nagyobb ipari cég letelepedését segíthetik elő. A szükséges munkaerő a helyi munkaerőpiacról biztosítható. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre Időbeni A Résza részütemezés projekt tevékenység tevékenységgel részszáma elérendő feladatonként eredmények (mérföldkövek) havi bontásban Kezdet vége (év, (év, hó) hó) 2/1. Gépvásárlás 5 db gép vásárlása 2001. 03. Forrásigény Közpénz Saját forrás Összes SAPAR SAPA Egyéb önerő egyéb D EU RD közpén nemzet z i 2003. 18750 6250 7500 7500 40000 10. Összesen: 18.750 6.250 7.500 7.500 - 40.000 121 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása A projekt nettó költségei Ezer Ft. 2000 2001 2002 2003 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 13 Egyéb költségek 14 A projekt

teljes költsége összesen: - 15.000 15.000 15.000 15.000 10.000 10.000 A projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz önerő egyéb Összesen: 18.750 6.250 7.500 7.500 40.000 % 46,88 15,63 18,75 18,75 100% 9. A projekt és az operatív programot alkotó más projektek közötti kapcsolatrendszer a projekt a projekt címe kapcsolódó kapcsolódó a projektek által a kapcsolat száma projekt(ek) projektek környező megvalósítandó közös értelmezése, kistérségen kistérségekből cél magyarázata belül 2/1. Forgácsoló Autójavító A szükséges Tartalmi üzem műhely szolgáltatások elvégzése kapcsolat. gépparkjának fejlesztése érdekében helyi korszerűsítése vállalkozó bevonása. 2/1. Forgácsoló Mezőgazdasá A szükséges Tartalmi üzem gi gépjavító szolgáltatások elvégzése kapcsolat. gépparkjának fejlesztése érdekében helyi korszerűsítése vállalkozó bevonása. 2/1.

Forgácsoló Hulladékgazd A keletkezett veszélyes Funkcionális üzem álkodás hulladék megfelelő kapcsolat. gépparkjának fejlesztése. szintű feldolgozása és korszerűsítése elszállítása. 2/1. Forgácsoló Mezőgazdasági A szükséges Tartalmi üzem gépjavító fejlesztése szolgáltatások elvégzése kapcsolat. gépparkjának (kiskunfélegyházi érdekében helyi korszerűsítése kistérség) vállalkozó bevonása. 2/1. Forgácsoló Gépalkatrészgyártó A szükséges Tartalmi 13 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) 14 tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 122 üzem gépparkjának korszerűsítése üzem létesítése. (kiskunfélegyházi kistérség) szolgáltatások elvégzése kapcsolat. érdekében helyi vállalkozó bevonása. 10. A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe:

Fémforgácsoló üzem A projekt sorszáma: 2/1. profilmódosítása. A Célja prioritás/alprogram/intézked éscsoport megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai 1.22 Ipari és egyéb A hagyományokhoz illeszkedő kistérség integrált vállalkozások fejlesztéséhez korszerű ipari termelés megvalósítása vidékfejlesztési szükséges beruházások a kistérségben. programja támogatása 2.1 alprogram: A gazdaági Az ipari fejlesztéshez szükséges minden területén szükséges humán erőforrás megteremtése, képzési és oktatási feltételek szakmai képzés beindítása. megteremtése. Oktatási központ megteremtése, a szükséges szakmai háttér biztosítása. Regionális Dél-alföldi Régió Prioritás: A régió gazdasági A sok lábon álló gazdaság kialakítása. vidékfejlesztési bázisának erősítése, programja diverzifikálása. 1.11 alprogram, Minőségi Uniós követelményeknek megfelelő, termékek előállításának korszerű termékek

előállítása. ösztönzése Országos Magyarország 7. Alternatív Országos programhoz illeszkedő SAPARD terv jövedelemszerzést biztosító projekt megvalósítása. gazdasági tevékenységek fejlesztése. 5. Szakképzés fejlesztése Uniós elvárásoknak megfelelő humán politikai fejlesztések elősegítése. A kapcsolat értelmezése, magyarázata Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Tartalmi kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. 123 PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Forgácsoló üzem gépparkjának korszerűsítése. Sorszá 2/1. alprogram m: megnevezése Célcsoport: Szolgáltatást érintett 16.918 Földraj kiskunmaj- érintett 4 igénybe lakosok száma fő sai települések zi vevők köre. száma terület kistérség célok indikátorok stratégia cél Termék bővítés, minőségjavítás, Eredmény Darabszám növekedés, üzleti kapacitás növelés. indikátor partnerek körének növekedése.

Közvetlen cél: Minőségi termékek előállítása. Kapcsolódó SAPARD cél Output indikátorok: 30%-os árbevétel növekedés. 1.22 ipari és egyéb vállalkozások Hatásindikátoro Bővülő szolgáltatás kör, fejlesztéséhez szükséges k gépalkatrészek iránti igény beruházások támogatása. kielégítése. 1.22 ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása A cég által vállalt tervek és kötött érvényben lévő szerződések teljesítése, azok betartása indokolja a projekt megvalósulását. indoklás, kapcsolódás más stratégiához kapcsolódás Magyarország SAPARD Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más terve agrárstruktúra és integrált vidékfejlesztési programokhoz vidékfejlesztési programja programja felelős Torma Metál Egyéni Cég Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: címe: 6120 Kiskunmajsa, Marisi út IBV Hungária Kft. Világítástechnika 16. telefon: 77/ 483-225

KUNPLAST Karsai Rt. Villamosipari termékek, autóalkatrész gyártás e-mail: Jean Muller Kapcsolószekrények gyártása vezető: Torma László Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Száma Megnevezése Mennyiség mértékegység 1. Gépvásárlás Tevékenysége Megnevezése: k (2.) sorszáma 5 Db Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 1. - 15.000 15.000 10.000 Gépvásárlás Összesen: Tevékenységek (3.) száma Megnevezése Kezdete (év, hó) Vége (év, hó) 2001. 03 2003 10 Összesen Később: : 40.000 10.000 15.000 15.000 10.000 40.000 10.000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás EU Nemzet Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 124 1. Gépvásárlás Összesen: Költségek összesen: száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 18.750 6.250 7.500 7.500 40.000 18.750 6250 7.500 7.500 40.000 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003

összesen Később - - - - - - a. belső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség 10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - 15.000 15.000 - 15.000 15.000 - 10.000 10.000 - 40.000 40.000 - 10.000 10.000 - - - - - - - - 15.000 - 15.000 - 10.000 - 40.000 - 10.000 - - 15.000 15.000 10.000 40.000 10.000 - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási

díjak: - - - - - - - - - - - - 15.000 10.000 40.000 10.000 2. 3. 4. 5. 6. 7. 17. 18. Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése 15.000 %-os megoszlása 2000 2001 2002 2003 Összesen 125 Közpénz SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : Torma Metál Egyéni Cég - 50% 25% 25% - 50% 25% 25% - - 100% 100% időpontok 2003. 10 50% 25% 25% - 50% 25% 25% - 100% 100% Felelősök Torma László 2/2 Projekt A projekt címe: Mezőgazdasági gépgyártó és javító vállalkozás bővítése 1.      A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: mezőgazdasági szövetkezetek, ipari cégek, erdészetek, polgármesteri hivatalok, alapítványok, lakosság. 2. Helyzetleírás: A cég mezőgazdasági gépszervízzel rendelkezik,

jelenleg 4 fő munkaerőt foglalkoztatnak. Feladataik között szerepel lakossági szolgáltatások elvégzése, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági könnyűszerkezetes csarnokok, raktárak építése, összeszerelése. A telephely jelenlegi méretében és elhelyezkedésében már nem felel meg a piaci követelményeknek, a géppark elavult, nagy energia szükségletűek és ezért a környezetvédelmi előírásoknak is mind kevésbé felelnek meg. 3. A projekt célja: Stratégia cél: Gyors, pontos, széles körű munkavégzés, a termelés növelése. Közvetlen cél: Az ISO 9000-es minőségbiztosítási szabványrendszer kiépítése. Termelés volumenének növelése 3-4-szeresére. Kapcsolódó SAPARD cél: Ipari vállalkozások fejlesztése, támogatása. 4. A projekt szükségességnek indoklása: A telephely a szoláltatói igényeknek mind kevésbé tud eleget tenni, ezért szükségessé vált a fejlesztés, bővítés végrehajtása. A beruházások során fejleszteni

kívánják a gépparkot, az épületeket és a minőségi rendszert. Mindezek szükségesek a korszerűbb, hatékonyabb, magasabb színvonalú és környezetbarátabb termeléshez. A tervezett fejlesztések elvégzése 126 során 10-12 fő foglalkoztatására nyílik mód a jelenlegi 4 fővel szemben. Szakember gárda képzésére is mód nyílik (szakmunkásképzés). 5. A projekt tartalma: A projekt tervei között szerepel a pályázó tulajdonában lévő telephely objektumainak felújítása, továbbá a szolgáltatói munkavégzés során használt gépek, eszközök, berendezések felújítása, korszerűsítése, esetleg új gépek vásárlása, beszerzése, üzembeállítása. Mindezen fejlesztések következtében a termelés növekszik, nő a vállalkozás bevétele. A projekt résztevékenységei:  Telephely kialakítása. Tartalom: ingatlan vásárlás, épület kialakítása Ütemezés: 2001. 04 - 2002 08  Géppark fejlesztése. Tartalom: a működéshez

szükséges gépek és berendezések beszerzése Ütemezés: 2002. 08 - 2003 08 6. A projekt fenntarthatósága: A térségben a mezőgazdasági tevékenység mellett az ipar is fontos szerepet játszik, melyben a vállalkozás aktívan képes szerepet vállalni. Állandó igény mutatkozik mezőgazdasági, illetve ipari gépekhez szükséges alkatrészek, új gépek iránt, mely igényeket a projekt megvalósításával a vállalkozás ki tud elégíteni. A mezőgazdasággal foglalkozók gépparkja kezd elavulni, gyakran nagyobb javítási műveleteket kell azokon elvégezni, ezért indokolt egy jól felszerelt, korszerűbb berendezésekkel ellátott javító bázis kialakítása, a jelenlegi fejlesztése. A telephely működéséhez szükséges munkaerő igény rendelkezésre áll a térségben. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre: A projekt száma 2/2. 2/2. Résztevékenység Telephely kialakítás Géppark fejlesztése Időbeni a részütemezés tevékenységgel

részelérendő feladatonként eredmények Havi (mérföldkövek) bontásban kezdet Vége (év, (év, hó) hó) Műhely fejlesztése Gépek vásárlása Forrásigény Közpénz Saját forrás Összes SAPA SAPAR egyéb önerő egyé RD D közpén b EU nemzeti z 2001. 2002 11250 4150 5.600 9000 30.000 03. 10. 2002. 2003 14250 4750 9.500 9500 38000 10. 10. Összesen: 25.500 8900 15.100 18500 68000 127 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása A projekt nettó költségei 2000 Ezer Ft. 2001 2002 2003 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 15 Egyéb költségek 16 A projekt teljes költsége összesen: - 10.000 3.000 500 1.500 2.000 17.000 10.000 10.000 4.000 1.000 3.000 5.000 33.000 10.000 2.000 1.000 2.000 3.000 18.000 A projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás A projekt száma 2/2. 2/2. 2/2. 2/2. SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz önerő egyéb Összesen:

25.500 8.900 15.100 18.500 68.000 % 37,5 13,1 22,2 27,2 100% 10. A projekt és az operatív programot alkotó más, projektek közötti kapcsolatrendszer a projekt címe kapcsolódó kapcsolódó a projektek által a kapcsolat projekt(ek) projektek megvalósítandó közös cél értelmezése, kistérségen belül környező magyarázata kistérségekből Mezőgazdasági Mezőgazdasági A gazdálkodók gépeinek Funkcionális gépjavító műhely gépvásárlás. karbantartásának és kapcsolat fejlesztése javításának helyi szolgáltatókkal történő ellátása. Mezőgazdasági Állattartó telep A gazdálkodók gépeinek Funkcionális gépjavító műhely fejlesztése. karbantartásának és kapcsolat fejlesztése javításának helyi szolgáltatókkal történő ellátása. Mezőgazdasági Családi gazdaság A gazdálkodók gépeinek Funkcionális gépjavító műhely létrehozása. karbantartásának és kapcsolat fejlesztése javításának helyi szolgáltatókkal

történő ellátása. Mezőgazdasági Gazdálkodói A gazdálkodók gépeinek Funkcionális gépjavító műhely géppark karbantartásának és kapcsolat fejlesztése fejlesztése. javításának helyi 15 16 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 128 2/2. Mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztése Térbeton gyártó vállalkozás fejlesztése. 2/2. Mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztése Mezőgazdasági gépvásárlás. 2/2. Mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztése Szakmunkásképzé s, felnőtt oktatás. 2/2. Mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztése Mezőgazdasági gépvásárlás. 2/2. Mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztése Dohánytermesztés beindítása. 2/2. Mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztése 2/2. Mezőgazdasági

gépjavító műhely fejlesztése Mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztése (kiskunfélegyházi kistérség) Gépalkatrész gyártó üzem létesítése (kiskunfélegyházi kistérség) szolgáltatókkal történő ellátása. A gazdálkodók gépeinek karbantartásának és javításának helyi szolgáltatókkal történő ellátása. A gazdálkodók gépeinek karbantartásának és javításának helyi szolgáltatókkal történő ellátása. A kistérségben szükségessé váló szakmai képzés révén a humán erőforrás gyarapítása. A gazdálkodók gépeinek karbantartásának és javításának helyi szolgáltatókkal történő ellátása. Magas színvonalú növénytermesztés biztos technikai hátterének megteremtése. A gazdálkodók gépeinek karbantartásának és javításának helyi szolgáltatókkal történő ellátása. A gazdálkodók gépeinek karbantartásának és javításának helyi szolgáltatókkal történő ellátása. 11. A projekt

kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe: Mezőgazdasági gépgyártó és javító A projekt sorszáma: 2/2. vállalkozás bővítése. A Célja prioritás/alprogram/intézkedés csoport megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai kistérség 1.22 int csop: Az ipari és Olyan közös alternatív integrált vidékfejlesztési egyéb vállalkozások jövedelemszerzési lehetőség programja fejlesztéséhez szükséges biztosítása, amelyben az ipari beruházások támogatása. jellegű szolgáltatások révén a mezőgazdasági termelőket is Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. A kapcsolat értelmezése, magyarázata Funkcionális kapcsolat. 129 2.1 alprogram: A gazdaság minden területén szükséges képzési és oktatási feltételek megteremtése. Oktatási központok kialakítása, a szükséges szakmai háttér

biztosítása. Regionális Dél-alföldi Régió vidékfejlesztési programja segíti. Az ipari fejlesztések humánpolitikai oldalának erősítése. Alternatív jövedelemszerzést Alternatív jövedelemszerzésen túl biztosító gazdasági az agrárgazdaság minél szélesebb tevékenységek fejlesztése és körű kiszolgálása. sokszínűsítése Országos Magyarország SAPARD 1. Mezőgazdasági terve vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások 7. Alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése. Tartalmi kapcsolat. Tartalmi kapcsolat. Az agrárstruktúra fejlesztése, technikai hátterének biztosítása. Tartalmi kapcsolat. Országosan a humán erőforrások fejlesztésével egyidőben újszerű alternatív jövedelemszerző források létesítése. Tatalmi kapcsolat. PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Mezőgazdasági gépgyártó és javító vállalkozás bővítése. Sorszá 2.2 alprogram m: megnevezése Célcsoport: Szolgáltatást érintett 16.918

földrajz kiskunmaj- érintett 4 igénybe lakosok száma fő települések i terület sai vevők köre kistérség száma célok indikátorok Stratégia cél Gyors, pontos, széles körű Eredmény Szabványrendszer kiépítése, munkavégzés, a termelés növelése. indikátor szakmunkásképzés. Közvetlen cél: Műhely fejlesztése, korszerű Output 10-12 fő foglalkoztatotti létszám berendezések felállítása, indikátorok: növekedés, munkahelyteremtés, termelés 3-4-szeresére növekedése szakmunkásképzés. Kapcsolódó 1.22 Ipari és egyéb vállalkozások Hatásindikátoro Bevétel növekedés, szakmunkások SAPARD cél fejlesztéséhez szükséges k képzése. beruházások támogatása. Indoklás, 1.22 Ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása Kapcsolódás A mezőgazdasági gépjavító műhely fejlesztésével szélesebb körű, jobb minőségű Más szolgáltatás nyújtása a partnereknek. stratégiához

Kapcsolódás Magyarország SAPARD terve Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más vidékfejlesztési programja integrált vidékfejlesztési Programokhoz programja. Felelős Szanki Agrogép Bt. Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: címe: 6131 Szank, Béke u. 91 Építészmérnök, tervező Épület tervezése, 130 engedélyeztetés Kivitelezés Gépek beszerzése Telefon: 77/ 495-091 e-mail: Vezető: Kovács Álmos Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Száma Mennyiség Kezdete (év, hó) Megnevezése 1. Telephely kialakítása 2. Géppark fejlesztése Tevékenysége Megnevezése: k (2.) sorszáma 1. 2. Telephely kialakítása Géppark fejlesztése Összesen: Tevékenységek (3.) Száma Megnevezése 1. 2. Telephely kialakítása Géppark fejlesztése Összesen: Költségek összesen: Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Építési vállalkozók

Gépforgalmazó cégek mértékegység 1 Db 8 Db Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 Vége (év, hó) 2001. 03 2002 10 2002. 10 2003 10 2003 Összesen : 17.000 19.000 36.000 14.000 18.000 32.000 17.000 33.000 18.000 68.000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás Később: - EU Nemzet Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 13.500 4500 14.400 3.600 36.000 12.000 4000 12.800 3.200 32.000 25.000 8500 27.200 6.800 68.000 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 összesen Később - 10.000 10.000 - 20.000 - a. belső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás Egyszeri képzési költség - 7.000 17.000 - 10.000 13.000

33.000 - 10.000 8.000 18.000 - 20.000 28.000 68.000 - - - - - - - - - - - - - - - 131 10. 11. Összesen: (5+6+7+8+9) Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - 17.000 - 33.000 - 18.000 - 68.000 - - - 17.000 33.000 18.000 68.000 - - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése - - - - - - 33.000 18.000 68.000 - Közpénz - 50 10 40 - - 100% 100% időpontok 2002.103 2003. 10 17. 18. SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : Szanki

Agrogép Bt. Szanki Agrogép Bt. 17.000 %-os megoszlása 2000 2001 2002 2003 összesen 50 10 40 - 50 10 40 - 50% 10% 40% - 2/3. Projekt A projekt címe: Varrodaépület megvásárlása, felújítása 1. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok:  A cég termékeit vásárló ipari vállalkozások.  A cég jelenlegi és leendő dolgozói. 100% 100% Felelősök Kovács Álmos Kovács Álmos 132 2. Helyzetleírás: A fent említett varrodaépületet jelenleg bérli a vállalkozás. A gépek, berendezések viszont a Kft. tulajdonában vannak A tulajdonosok értékesíteni szeretnék az ingatlant, melynek megvásárlásához kíván a pályázó támogatást nyerni. Az épület jelenleg rossz állapotban van, villamoshálózata teljes felújításra szorul. A Kft. a nemzetközi piacon már több éve sikeresen helyt áll, mivel külföldi (svéd) megrendelésre évek óta gyárt mentőmellényeket. Az épület eladása következtében, ha az nem a Kft.

tulajdonába kerül, az eddig sikeresen folytatott tevékenységük folytatása ellehetetlenül és 24 dolgozó, illetve család megélhetése kerülne veszélybe. 3. A projekt célja: Stratégia cél: Minőségi ruhatermékek gyártási feltételeinek biztosítása, munkahelyek megőrzése. A Kft sikerességének megőrzése. Közvetlen cél: A bérelt ingatlan megvétele. Korszerűsítése, felújítása, piac bővülése. Kapcsolódó SAPARD cél: Alternatív jövedelemszerzés biztosítása. 4. A projekt szükségességének indoklása: A projektre szükség van, mert a Kft. bizonytalan anyagi helyzete rányomja bélyegét a termelés biztonságára és korlátozza fejlesztési lehetőségeket. Szükség van tehát a projekt sikeres megvalósítására ahhoz, hogy a Kft. tudja folytatni eddigi sikeres tevékenységét Mivel a térségben elsősorban mezőgazdasági tevékenységből él a lakosság, a varroda megléte egy jó alternatív jövedelemszerző forrást jelent a

település lakossága számára. 5. A projekt tartalma: A fent vázolt helyzet következtében a projekt tervei között elsősorban ingatlanvásárlás szerepel, mely ingatlan tulajdonviszonyának rendeződésével a Kft. tevékenysége is biztosabb hátteret kap. A cél azonban nemcsak az ingatlan megvásárlása, hanem jelenős mértékű korszerűsítése is (villamoshálózat, stb.) A projekt résztevékenységei:  Ingatlan vásárlás Tartalom: a bérelt ingatlan megvétele. Ütemezése: 2001.  Felújítás, korszerűsítés Tartalom: az épület elektromos hálózatának korszerűsítése. Ütemezése: 2001.  A megteremtett műszaki háttér mellett a termelés korszerűsítése. Ütemezése: 2001-től folyamatosan 6. A projekt fenntarthatósága: A Kft. eddigi tevékenysége során biztos bel-, és külföldi piacokra tett szert, amelynek megtartására a továbbiakban is minden remény meg van. Eddigi munkájuk jó minősége és megbízhatósága indokolttá teszi

azt, hogy biztosan számíthatnak további megrendelésekre. A szükséges szakmai háttér rendelkezésre áll, megfelelően képzett szakember gárda dolgozik a 133 Kft-nél. A vállalkozás tevékenysége a mezőgazdaságtól eltérő, más irányú jövedelemszerzési módot tesz lehetővé, mely az ebből élő családok életkörülményeinek javítását szolgálja. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre A Résza részIdőbeni projekt tevékenység tevékenység ütemezés száma gel elérendő részeredmények feladatonként (mérföldköv havi ek) bontásban kezdet vége (év, (év, hó) hó) 1. 2. Forrásigény Közpénz Saját forrás SAPA SAPAR egyéb önerő egyé D EU D közpén b nemzeti z 2001. 2250 750 3.000 6000 09. Ingatlan vásárlása Tulajdon2001. viszony 07. rendeződése Elektromos Kivitelezés 2001. 2001 375 hálózat felújítása 10. 12. Összesen: 2.625 125 - 500 - 1.000 875 - 3.500 - 7.000 8. A projekt nettó költségei és

finanszírozása A projekt nettó költségei 2000 Ezer Ft. 2001 2002 2003 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 17 Egyéb költségek 18 A projekt teljes költsége összesen: - 7.000 7.000 - - A projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás 17 18 Összes SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz önerő egyéb Összesen: 2.625 875 3.500 7.000 % 37,5 12,5 50 100 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 134 9.A projekt és az operatív programot alkotó más, projektek közötti kapcsolatrendszer a projekt a projekt címe száma 2.3 2.3 kapcsolódó kapcsolódó projektek projekt(ek) környező kistérségen belül kistérségekből Varrodaépület Szakmunkásképz megvásárlása, ő bázis bővítése felújítása

Varrodaépület megvásárlása, felújítása Mozgáskorlátozottak részmunkaprogramja (kiskunfélegyházi kistérség) a projektek által megvalósítandó közös cél A projektben leírt tevékenység bővítéséhez szükséges humán erőforrás megteremtése. Hátrányos helyzetű lakosság bevonása az alternatív jövedelemszerzés lehetőségeibe. 10. A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe: Varrodaépület megvásárlása, felújítása. A projekt sorszáma: 2/3 A Célja prioritás/alprogram/intézkedéscso port megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai 1.22 int csop: Az ipari és Alternatív jövedelemszerzési kistérség integrált egyéb vállalkozások forrásokkal a hagyományos vidékfejlesztési fejlesztéséhez szükséges ipari termelés fenntartása és programja beruházások támogatása fejlesztése. 2.1 alprogram: A gazdasági A korszerű ipari termeléshez minden területén szükséges szükséges oktatási feladatok

képzési és oktatási feltételek elvégzése. megteremtése. Oktatási központok létrehozása, a szükséges szakmai háttér biztosítása. 2.22 int csop: Hátrányos A hátrányos helyzetű helyzetűek szociális helyzetének lakosság életkörülményeinek javítása, foglalkoztatási javítása. lehetőségeik bővítése. Regionális Dél-alföldi Régió Alternatív jövedelemszerzés 1.5 Alternatív vidékfejlesztési jövedelems biztosítása programja zerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és sokszínűsítése Országos Magyarország 7. Alternatív jövedelemszerzést Alternatív jövedelemszerzés SAPARD terve biztosító gazdasági biztosítása tevékenységek fejlesztése a kapcsolat értelmezése, magyarázata Tartalmi kapcsolat Funkcionális kapcsolat. A kapcsolat értelmezése, magyarázata Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat. Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat 135 PROJEKT

ÖSSZESÍTŐ LAP Varrodaépület vásárlása, felújítása. Sorszá 2/3. alprogram m: megnevezése Célcsoport: Dolgozók, érintett 16.918 földrajz kiskunajsai érintett 4 felvásárló lakosok száma fő települések i terület kistérség cégek száma célok indikátorok Stratégia cél Minőségi ruhatermékek gyártási Eredmény Bérleti díj megtakarítása, feltételeinek biztosítása, indikátor munkabérek emelkedése. munkahelyek megőrzése. A Kft sikerességének megőrzése. Közvetlen cél: A bérelt ingatlan megvétele. Output Bérnövekedés, stabilizálódott Korszerűsítése, felújítása, piac indikátorok: munkakörülmények, piacok bővülése. megőrzése Kapcsolódó Alternatív jövedelemszerzés Hatásindikátoro A megtakarított bérleti díj SAPARD cél biztosítása. k munkabérre való fordítsa, munkafeltételek javulása. Indoklás, 1.22 int csop Ipari és egyéb vállalkozások fejlesztéséhez szükséges beruházások Kapcsolódás

támogatása. más Minőségi ruhaipari termékek gyártása és exportálása. stratégiához Kapcsolódás Magyarország SAPARD Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más terve vidékfejlesztési programja integrált vidékfejlesztési Programokhoz programja Felelős H&T Ruhaipari és Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: Kereskedelmi Kft. címe: 6135 Csólyospálos, Kossuth u. Építőipari vállalkozók Ingatlan felújítása 35. Telefon: 77/ 486-039 Villamosipari vállalkozók Villamoshálózat felújítása e-mail: Vezető: Kálmán Jánosné Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Száma Megnevezése Mennyiség mértékegység 1. Ingatlan vásárlás 1 Db 2. Villamoshálózat felújítása 1 Db Tevékenysége Megnevezése: Forrásigénye évek szerint (eFt) k (2.) 2000 2001 2002 2003 sorszáma 1. 2. Ingatlan vásárlása Villamoshálózat fejlesztése Összesen: Tevékenységek (3.) - 6.000 1.000 - - Kezdete (év, hó) Vége

(év, hó) 2001. 07 2001 09 2001. 10 2001 12 Összesen Később: : 6.000 1.000 - 7.000 7.000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás - 136 Száma Megnevezése Nemzet Saját Egyéb i Támogatás 2.250 750 3.000 375 125 500 . 2.625 875 3.500 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 összesen Később - 6.000 - - 6.000 - a. belső termelő infrastr fejlesztés - 1.000 - - 1.000 - b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség 10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó

számlákkal igazolt költségek - 7.000 - - - 7.000 - - - - - - - - - 7.000 - - - 7.000 - - - 7.000 - - 7.000 - - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - - - - - - - - 7.000 - - 7.000 - 1. 2. Ingatlan vásárlása Villamoshálózat fejlesztése Összesen: Költségek összesen: Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 2. 3. 4. 5. 6. 7. 17. 18. Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) EU Összesen: 6.000 1.000 7.000 137 Források összesen megnevezése Közpénz %-os megoszlása 2000 2001 SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : H&T Ruhaipari és Kereskedelmi Kft. H&T Ruhaipari és Kereskedelmi Kft. 2002 2003 Összesen

3.500 3.500 - - - 3.500 3.500 - 7.000 Időpontok 2001. 10 2001. 12 - 7.000 Felelősök Kálmán Jánosné Kálmán Jánosné OPERATÍV ALPROGRAMLAP A szerkezetváltáshoz és a gazdaságfejlődéshez Alprogram szükséges támogatás biztosítása. megnevezése: érintett 16.918 Földrajzi Kiskunmajsai Érintett 4. Célcsoport: Idegenforgalmi vállalkozások, a lakosok fő kistérség települések terület: vendégül látott száma száma: turisták Célok Indikátorok Stratégia cél Az idegenforgalom minél szélesebb körű Eredmény-  A kistérségbe látogató kiépítésével a lakosság egyre szélesebb indikátorok turisták létszámának rétegeinek bevonásába a gazdaság ezen növekedése ágába.  Az idegenforgalmi vállalkozások számának növekedése, bevételeik emelkedése Kapcsolódó Az idegenforgalmi fejlesztések Hatás A kistérség idegenforgalmi SAPARD megvalósítása, minél szélesebb körű indikátorok image-e növekedik. cél

idegenforgalmi struktúra kialakítása a  A kistérség gazdasági szolgáltatás minőségi javításával jellege az idegenforgalom párhuzamosan. javára átalakul.  Komoly igény jelentkezik az idegenforgalmi szakképzés fokozása érdekében. Az alprogramban megfogalmazott célok összecsengjenek a SAPARD programban kitűzött Indoklás, kapcsolódás célokkal, mert egyrészt az idegenforgalom tekintetében vonzó gyógyturizmus színvonala a és volumene fog emelkedni, másrészt ennek hatására a jelenleginél több vállalkozás stratégiához kapcsolódhat be a falusiturizmus és egyéb turisztikai szolgáltatás révén. Sorszám: 3. 138 Kapcsolódás más programokh oz Felelős szervezet: címe: telefon e-mail: vezető: Projektek Száma 3.1 3.2 3.3 Források Magyarország SAPARD terve. Dél-alföldi Régió Bács-Kiskun Kiskunfélegyh Kisteleki kistérség agrárstruktúra és Megyei ázi kistérség vidékfejlesztési vidékfejlesztési

vidékfejlesztési vidékfejleszté programja. programja. program. si programja. Kiskunmajsa és Térsége Partnerek: Építőipari vállalkozások területfejlesztési Jonathermál Rt., Kiskunmajsa Önkormányzati Társulás Relaxa Tours, Kiskunmajsa 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82 Lópofa Kft., Kiskunmajsa 77/ 481-344 Tourinform irodák kisterseg@emitel.hu Egyéb utazási irodák Zaka László Megnevezése Forrásigénye évek szerint Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása Gyógyszálló építése Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Összesen: Megnevezése közpénz SAPARD EU SAPARD nemzeti egyéb közpénz 19 saját forrás Önerő egyéb 20 Összesen: Monitoring Információforrás 3/1. Sipos-Kert Bt. 3/2. Jonathermál Rt. 3/3. Tisóczki Lajos 19 2000 2001 2002 2003 - 3.700 3.700 2.000 - 6.000 - 125.000 125000 256000 10000 2000 12.000 - - 9.700 138.700 129000 277400 %-os megoszlása 2000 időpont 2003. 04 2002. 05 2003. 12 2001

37,5% 12,5% 25% 25% 100% 2002 37,5% 12,5% 25% 25% 100% Összese Később n 9.400 - 2003 37,5% 12,5% 25% 25% 100% felelősök Összesen 37,5% 12,5% 25% 25% 100% Sipos Lajos Szikora Gyula Tisóczki Lajos A jövedelemtermelő beruházások esetén az egyes projektek jogosultsági költségének 50%-áig, a nem jövedelemtermelő beruházások esetében pedig 75%-áig jogosult a pályázó közpénzt igénybe venni más fejezeti forrásokból. 20 Banki hitelek, alapítványi hozzájárulások stb 139 3/1. Projekt Projekt címe: Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása 1.    A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: A kistérségbe látogatók, és az itt élőknek megélhetést biztosító turisták. Az arborétum jelenlegi dolgozói és a felvenni tervezett dolgozók. Az idegenforgalom bővülése révén alkalmazásra kerülő más szolgáltatók. 2. Helyzetleírás: A családi vállalkozásban működő 2,5 ha-os arborétum

működését a projekt tervezője már több, mint 10 éve megkezdte. Napjainkra több száz fajta növényből álló szép park jött létre Ez mellett elkészült egy pince, és egy szabadtéri vendéglátó létesítmény. Az egyre bővülő vendéglétszám szükségessé teszi azt, hogy az arborétum területén egy minőségi ellátást biztosító létesítmény jöjjön létre. A tervezett épületről tanulmányterv szinten készültek elképzelések. 3. A projekt célja: Stratégia cél: Az idegenforgalmi vállalkozások minél szélesebb körű kialakítása, a lakosság minél szélesebb körének bevonása az idegenforgalomba. Közvetlen cél:  Az arborétum infrastruktúrájának biztosítása (kerítés, utak, parkoló).  Az öntözési feltételek biztosítás (víztárolók, öntözőberendezések létesítése).  Az arborétum növényállományának kialakítása.  Borturizmus feltételeinek megteremtése, bormúzeum kialakítása. Kapcsolódó SAPARD

cél: A kistérség idegenforgalmának minél szélesebb alapokra történő helyezése, a turisztikai szolgáltatások minőségének biztosítása. 4. A projekt szükségességének indoklása:  Az idelátogató vendégek által egyre inkább felfedezett arborétum és borpince színvonalát és az ellátás minőségét javítani kell, mivel a vendégek által támasztott igény is egyre fokozódik.  A 10 éve telepített arborétum egyre több gondoskodást kíván és a megnövekedett feladatok ellátásra a meglévő létesítmények fejlesztése szükséges.  A kistérség idegenforgalmi fejlődése, az ide látogató turisták számának növekedése megkívánja, hogy új, tájjellegű szolgáltatásokat nyújtsunk nekik. 5. A projekt tartalma: A meglévő 2,5 ha-os arborétum közel 10 éve biztosít helyet betelepített tájjellegű növényeknek. A folyamatos gondoskodás eredményeként immár megérett a helyzet arra, hogy korszerűbb öntözőrendszer

kerüljön kialakításra. Ehhez egy víztároló és 140 szivattyúrendszer megléte szükséges. Ezzel egyidőben az arborétum úthálózatát és infrastruktúráját is javítani kell. Ez után válik szükségessé a borturizmushoz kapcsolódó létesítmények megépítése.  Infrastrukturális fejlesztések Tartalom: kerítés, utak, parkolók kialakítása, víztározó, öntözőrendszerek kiépítése Ütemezése: 2001. 03 - 2001 10  Az arborétum növényi állományának növelése. Tartalom. Új növényfajták telepítése, a növényállomány növelése Ütemezése: 2001. 04 -től folyamatosan  Borturizmus fejlesztéséhez szükséges beruházások megvalósítása Tartalom: bormúzeum épületének kialakítása. Ütemezése: 2002. 04 - 2003 04 6. A projekt fenntarthatósága:  Az arborétum jellegéből és funkciójából adódóan kiteljesedésével együtt egyre nagyobb látványosságot fog nyújtani az idelátogatóknak. Látogatottsága

biztosított  A bortermelés hagyományai és a jelenleg is létező bortermelési kultúra biztosítja a hátteret egy ilyen jellegű szolgáltatásnak.  A 15 éve egyenletesen fejlődő idegenforgalom a későbbiek során egyre több idelátogató vendéget biztosít, tehát a most létsülő és fejlődő idegenforgalmi létesítmények számíthatnak megfelelő létszámú vendégkörre. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre A projekt száma 3.1 3.1 3.1 Résztevékenység Forrásigény Időbeni a résztevékenység ütemezés részgel elérendő feladatonként eredmények havi bontásban (mérföldköv ek) kezdet vége (év, (év, hó) hó) Infrastrukturális Kerítés, fejlesztés utak, parkoló építése Növényi Új növények állomány telepítése fejlesztése Borturizmus, Bormúzeum bormúzeum kialakítása 2001. 03. 2001. 10. 2001. 04. Folya matos 2002. 04. Közpénz Saját forrás Összes SAP SAPAR egyéb önerő egyéb AD D közpén EU

nemzeti z 2.363 787 1.575 1575 6300 488 162 2003. 675 225 04 Összesen: 3.526 1174 325 325 - 1.300 450 450 - 1.800 2.350 2.350 - 9.400 141 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása A projekt nettó költségei Ezer Ft. 2000 2001 2002 2003 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 21 Egyéb költségek 22 A projekt teljes költsége összesen: - 1.500 1.000 600 300 300 3.700 1.500 1.000 600 300 300 3.700 500 500 800 200 2.000 A projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz Önerő Egyéb Összesen: 3.750 1.250 2.500 1.900 9.400 % 37,5 12,5 30 20 100% 9. A projekt és az operatív programot alkotó más, projektek közötti kapcsolatrendszer A a projekt címe Kapcsolódó kapcsolódó a projektek által a kapcsolat projekt projekt(ek) projektek megvalósítandó értelmezése, száma kistérségen környező közös cél

magyarázata belül kistérségekből Arborétum Gyógyszálló Turisztikai Tartalmi 3.1 építésének építése szolgáltatások kapcsolat befejezése, bővítése. borturizmus kialakítása Arborétum Szabadidőpark Turisztikai Tartalmi 3.1 építésének létesítése. szolgáltatások kapcsolat befejezése, bővítése. borturizmus kialakítása Arborétum Tájjellegű Turisztikai Tartalmi 3.1 építésének ételek készítése, szolgáltatások kapcsolat befejezése, gasztronómiai bővítése. borturizmus turizmus. kialakítása Arborétum Pihenőhely Turisztikai Tartalmi 3.1 építésének kialakítása. szolgáltatások kapcsolat befejezése, bővítése. borturizmus 21 22 rezsi, adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 141 142 3.1 3.1 3.1 3.1 kialakítása Arborétum építésének befejezése,

borturizmus kialakítása Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása Melegkonyhás étterem kialakítása. Turisztikai szolgáltatások bővítése. Tartalmi kapcsolat Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása. Turisztikai szolgáltatások bővítése. Tartalmi kapcsolat Pihenőpark létesítése (kiskunfélegyházi kistérség) Turisztikai szolgáltatások bővítése. Tartalmi kapcsolat Turisztikai fejlesztés (kiskunfélegyházi kistérség) Vidéki turizmus fejlesztése Tartalmi kapcsolat 10. A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz 11. A projekt címe: Arborétum építésének befejezése, A projekt sorszáma: 3/1. borturizmus kialakítása. A Célja prioritás/alprogram/intézkedésc soport megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai kistérség 1.23 int csop: Az A lakosság minél szélesebb

integrált vidékfejlesztési idegenforgalmi fejlesztésekhez körű bevonása az programja szükséges beruházások idegenforgalmi pénzügyi támogatása szolgáltatásokba. 2.1 alprogram: A gazdaság Az idegenforgalmi minden területén szükséges fejlesztésekhez szükséges képzési és oktatási feltételek szakmai képzések megteremtése. Oktatási elvégzése. központok kialakítása, szükséges szakmai háttér biztosítása. 3.43 int csop: Az A kistérség értékes ökoturizmushoz kapcsolódó környezeti tájegységeinek beruházások támogatása. bevonása és szerepeltetése az idegenforgalomban. Regionális Dél-alföldi Régió 1.55 alprogram: A turizmus A lakosság minél szélesebb vidékfejlesztési különböző formáinak fejlesztése körű bevonása az programja a beruházások, a marketing és idegenforgalmi az együttműködés fejlesztésén szolgáltatásokba. A kapcsolat értelmezése, magyarázata Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat.

Funkcionális. Funkcionális kapcsolat 142 143 keresztül. Országos Magyarország SAPARD 6. Falufejlesztés és felújítás terve Települések környezetbarát, tájjellegű fejlesztéseivel illeszkedni az országos programhoz. 7. Alternatív jövedelemszerzést Mezőgazdasági biztosító gazdasági tevékenységtől eltérő tevékenységek fejlesztése jövedelemszerzési forma kiépítése. Funkcionális kapcsolat. Tartalmi kapcsolat. PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Arborétum építésének befejezése, borturizmus kialakítása. Sorszá 3/1. alprogram m: megnevezése Célcsoport: Turisták, Érintett 16.918 földrajz kiskunmaj- érintett 4 dolgozók, lakosok száma fő települések i terület sai szolgáltatók kistérség száma Célok indikátorok Stratégia cél Az idegenforgalmi vállalkozások Eredmény Idegenforgalom fellendülés, minél szélesebb körű kialakítása, a indikátor növényfajok ismertetése, lakosság minél szélesebb körének borkóstolási

lehetőség bevonása az idegenforgalomba. megteremtése. Közvetlen cél: Az arborétum infrastruktúrájának Output 2,5 ha-os arborétum tényleges biztosítása (kerítés, utak, parkoló). indikátorok: kiépítése. Az öntözési feltételek biztosítás Bormúzeum kialakítása. (víztárolók, öntözőberendezések létesítése). Az arborétum növényállományának kialakítása. Borturizmus feltételeinek megteremtése, bormúzeum kialakítása. Kapcsolódó A kistérség idegenforgalmának Hatásindikátoro Idegenforgalmi szolgáltatások SAPARD cél minél szélesebb alapokra történő k bővülése. helyezése, a turisztikai szolgáltatások minőségének biztosítása. Indoklás, 1.23 int csop: Az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi Kapcsolódás támogatása. más A kistérség turisztikai forgalmának növelése, a szolgáltatások színesítése, színvonalának stratégiához emelése. Kapcsolódás Magyarország SAPARD terve

Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más vidékfejlesztési programja integrált vidékfejlesztési Programokhoz programja. Felelős Sipos-Kert Mezőgazdasági Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: Termelő és Környezetvédelmi Bt. címe: 6120 Kiskunmajsa, Part u. 3 Építési vállalkozók Épületek kivitelezése. Telefon: 77/ 481-702, 06-20/ 95-33-993 e-mail: Vezető: Sipos Lajos 143 144 Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Száma Megnevezése Mennyiség mértékegység Kezdete (év, hó) 1. 2. Infrastrukturális fejlesztés Növényi állomány növelése 4 Db Db 3. Bormúzeum kialakítása Tevékenysége Megnevezése: k (2.) sorszáma 1. Infrastrukturális fejlesztés 2. Növényi állomány növelése 3. Bormúzeum kialakítása Összesen: Tevékenységek (3.) Száma Megnevezése 1. 2. 3. Infrastrukturális fejlesztés Növényi állomány növelése Bormúzeum kialakítása Összesen: Költségek összesen:

Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Vége (év, hó) 2001. 03 2001 10 2001. 04 Folyamat os Db 2002. 04 2003 04 Forrásigénye évek szerint (eFt) 1 2000 2001 2002 2003 - 2.300 2.700 1.300 Összesen Később: : 6.300 - - 600 500 200 1.300 - 800 500 500 1.800 3.700 3.700 2.000 9.400 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás EU Nemzet Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 2.363 787 1.575 1.575 6.300 488 162 325 325 1.300 675 225 450 450 1.800 3.526 1174 2350 2.350 9.400 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 összesen Később - 800 500 500 1.800 - a. belső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - b. külső termelő infrastr fejlesztés - 2.300 2.700 1.300 6.300 - c. építmény - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra

átadott pénzeszköz Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás - 600 3.700 - 500 3.700 - 200 2.000 - 1.300 9.400 - - - - - - - - 144 145 9. 10. 11. Egyszeri képzési költség Összesen: (5+6+7+8+9) Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - 3.700 - 3.700 - 2.000 - 9.400 - - - 3.700 3.700 2.000 9.400 - - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - - - - - - - 3.700 2.000 9.400 - 17. 18. Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen Megnevezése Közpénz SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő Hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások

: Sipos-Kert Bt. Sipos- Kert Bt. Sipos-Kert Bt. 3.700 %-os megoszlása 2000 2001 - 54 27 19 - - 100 2002 2003 összesen 54 27 19 - 50 25 25 - 50 25 25 - 100 időpontok 2001. 10 2001. 04 folyamatos 2003. 04 100 100 Felelősök Sipos Lajos Sipos Lajos Sipos Lajos 3/2. Projekt A projekt címe: Gyógyszálló építése 1.    A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok: A gyógyturisztikai célból idelátogató turisták. A komplex gyógyturizmust biztosító létesítmény kiszolgálói, külső szolgáltatók. A kistérség idegenforgalmában érdekelt, ,ás jellegű szolgáltatást biztosító vállalkozások. 145 146 2. Helyzetleírás: Kiskunmajsán 15 éve kezdődött meg a gyógyturizmus alapjainak lerakása. Az ekkor feltárt termálvíz készletre, annak hasznosítása céljából egy gyógyfürdő létesült gyógyászati részleggel, valamint egy strand. Az egyenletesen fejlődő idegenforgalom kapcsán a fürdő körül egy üdülőfalu

jött létre és így a meglévő kemping és a kb. 400 házból álló üdülőfalu egyre több vendég fogadását tette lehetővé. Napjainkra szükségesség vált a gyógyászati részleg bővítését, mely az idei évben megvalósult. A fürdő és a strand leterheltségét csúcsidőben fokozni már nem lehet, ezért jelenleg folyik a fürdő bővítése is. Vélhetően a nagy szabású bővítések hatására az idelátogatók száma növekedni fog és Kiskunmajsa híre egyre inkább elterjed a világban. Jelenleg a gyógyturizmusra alapuló idegenforgalomban vannak még nagyszerű lehetőségek és ezért van szükség ennek z ágazatnak a fejlesztésére. 3. A projekt célja: Stratégia cél: A turizmus szolgáltatásainak minél szélesebb körű fejlesztése, a gyógyturizmus, mint húzóágazat kiemelten történő kezelése. Közvetlen cél:  A fejlesztéshez szükséges tervek elkészítése, hatósági engedélyek beszerzése.  A 60 fős befogadású szálloda

megépítése.  Az idegenforgalom ilyen irányú fejlesztéséhez szükséges marketing munka elvégzése. Kapcsolódó SAPARD cél:  Az idegenforgalom dinamikus fejlesztése révén az alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítása.  Az idegenforgalom minőségi fejlesztése. 4. A projekt szükségességének indoklása:  A kiskunmajsai gyógyfürdő fejlődése lépésről-lépésre történt. Jelenleg olyan fejlesztések folynak, amelyek a fürdő kapacitás nagy fokú növekedését jelentik. A jövőben szükséges lesz a gyógyászati rész olyan fejlesztése, mely minőségi ugrást jelent az idegenfogalomban.  A fürdő köré települt és azzal együttműködő szolgáltatások ellátási színvonala jelenleg kiegyensúlyozott. Minőségbeli ugrásra van szükség ahhoz, hogy a gyógyfürdő megfelelő húzóerőt gyakoroljon és ezáltal a köré települt szolgáltatások minősége is javuljon.  A kiskunmajsai gyógyfürdő leterheltsége

éves viszonylatban nagyon ingadozó. A gyógyászati rész és a gyógyszálló megépítésével elérhető az, hogy az egyébként alacsonyabb forgalmú téli időszakban is magas vendéglétszám legyen a fürdőben. 5. A projekt tartalma: A fürdő ezirányú bővítésének gondolata már korábban megfogalmazódott. Az ehhez szükséges tanulmánytervek rendelkezésre állnak. A továbbiakban szükséges a megfelelő kiviteli és engedélyeztetési tervek elkészítése, valamint a szükséges hatósági engedélyek beszerzése. Ezek után a kiviteli munkák elvégzésére kell, hogy sor kerüljön. A kiviteli munkák befejezésének közeledtével el kell kezdeni azt a reklám és marketing tevékenységet, mely az új szolgáltatást megfelelő körben és mértékben propagálja. A projekt résztevékenységei:  Tervek elkészítése, hatósági engedélyek beszerzése Tartalom: tervkészítés, hatósági engedélyek beszerzése. Ütemezése: 2001. 04 - 2001 07 146

147  Kivitelezési munkák elvégzése. Tartalom: építőipari beruházás lebonyolítása. Ütemezése: 2001. 07 - 2002 05  Marketing tevékenység elvégzése. Tartalom: megfelelő szóró- és információs anyagok készítése, terjesztése. Ütemezése: 2001. 06 - folyamatos 6. A projekt fenntarthatósága:  Az eddigi hagyományok alapján számíthatunk arra, hogy az immár hagyományosnak mondható majsai vendégkör egyre inkább bővülni fog.  A fejlődésnek határt szabó akadályok fokozatos elhárítására eddig is tettek fontos lépéseket. Ez biztosítja azt, hogy a fejlődés továbbra is töretlen.  A fejlődés olyan célt tűzött ki maga elé, amely megfelelő színvonalon kialakítva tartós forgalmat jelent, hiszen a gyógyturizmus stabil piaccal rendelkező idegenforgalmi ágazat.  A kistérségben eddig lezajlott folyamatok megteremtették annak feltételét, hogy magas színvonalú szakmai képzéssel biztosítsák az ágazatnak a

megfelelő képzettségű munkaerővel való ellátását. 7. A projekt felbontása résztevékenységekre Időbeni Résza részA ütemezés projekt tevékenység tevékenységge részl elérendő száma eredmények feladatonként havi (mérföldköve bontásban k) kezdet vége (év, (év, hó) hó) 3.2 Tervezés 3.2 Kivitelezés Tervek, engedélyek beszerzése Épület megépítés 2001. 01. Forrásigény Közpénz Saját forrás SAPA SAPAR egyéb önerő RD D közpén EU nemzeti z 2001. 2400 3600 05. 2002. 2004 75000 25000 03. 11. Összesen: 75.000 25000 egyé b - 6.000 50.000 100000 - 250.000 52.400 103600 - 256.000 8. A projekt nettó költségei és finanszírozása A projekt nettó költségei 2000 Összes Ezer Ft. 2001 2002 2003 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 23 Egyéb költségek 24 23 - 6.000 85.000 23.750 15.000 1.250 - 85.000 23.750 15.000 1.250 - rezsi, adminisztrációs és

kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) 147 148 A projekt teljes költsége összesen: 6.000 125.000 125.000 A projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz Önerő Egyéb Összesen: 75.000 25.000 52.400 103.600 256.000 % 29,3 9,7 20,5 40,5 100 9.A projekt és az operatív programot alkotó más, projektek közötti kapcsolatrendszer a projekt száma 3/2. a projekt címe Kapcsolódó projekt(ek) kistérségen belül Gyógyszálló Arborétum építése létrehozása 3/2. Gyógyszálló Szabadidőpark építése létesítése. 3/2. Gyógyszálló Gasztronómiai építése turizmus beindítása. 3/2. Gyógyszálló Pihenőhely építése kialakítása. 3/2. Gyógyszálló Melegkonyhás építése étterem kialakítása. 3/2. Gyógyszálló Kömpöci építése idegenforgalmi bázis létrehozása. 24 kapcsolódó projektek a projektek által a kapcsolat környező

megvalósítandó közös cél értelmezése, kistérségekből magyarázata Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt

sikeres megvalósításához szükséges költségek 148 149 3/2. Gyógyszálló építése Lovasturizmus beindítása (kiskunfélegyházi kistérség) 3/2. Gyógyszálló építése Turisztikai fejlesztés (kiskunfélegyházi kistérség) Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Idegenforgalmi bázis fejlesztése annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás nyerjen teret a kistérségben. Funkcionális kapcsolat Funkcionális kapcsolat 10.A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz A projekt címe: Gyógyszálló építése. A prioritás/alprogram/intézke déscsoport megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai kistérség 1.23 Az idegenforgalmi integrált vidékfejlesztési fejlesztésekhez szükséges programja beruházások pénzügyi támogatása 2.1 alprogram: A gazdaság minden területén szükséges képzési és oktatási feltételek megteremtése. Oktatási központok

kialakítása, szükséges szakmai háttér biztosítása. 1.35 int csop: A lakosság egészségügyi ellátását javító fejlesztések megtervezése és megvalósítása. Regionális Dél-alföldi Régió 1.55 Alprogram: A vidékfejlesztési turizmus különböző programja formáinak fejlesztése a beruházások, a marketing és az együttműködés fejlesztésén keresztül Országos Magyarország SAPARD 6. Falufejlesztés, felújítás terve A projekt sorszáma: 3/2. Célja A kapcsolat értelmezése, magyarázata A kistérség meghatározó jelentőségű idegenforgalmi létesítményeinek fejlesztése. Funkcionális kapcsolat. Az idegenforgalmi fejlesztésekkel egyidőben az ehhez szüksége humán erőforrás megszervezése. Funkcionális kapcsolat. A kistérség humán erőforrásának javítása, az itt élő emberek egészségügyi állapotának javítása. Tartalmi kapcsolat. A vidéki turizmus sokzsinűségének növelése, palettájának bővítése

Funkcionális kapcsolat A vidékfejlesztéshez szükséges tájjellegű beruházások megvalósítása az országos programhoz illeszkedően. 7. Alternatív A lakosság megélhetési forrásainak jövedelemszerzést biztosító bővítése. gazdasági tevékenységek fejlesztése Tartalmi kapcsolat. Funkcionális kapcsolat 149 PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Gyógyszálló építése. Sorszá 3.2 alprogram m: megnevezése Célcsoport: Turisták, érintett 16.918 földrajz kiskunmaj- érintett 4 szolgáltatók lakosok száma fő települések i terület sai kistérség száma célok indikátorok Stratégia cél A turizmus szolgáltatásainak minél Eredmény Új munkahelyek jönnek létre, a szélesebb körű fejlesztése, a indikátor szolgáltatást nyújtók gyógyturizmus, mint húzóágazat életkörülményei javulnak. kiemelten történő kezelése. Közvetlen cél: A fejlesztéshez szükséges tervek Output 60 fő befogadására alkalmas szálló elkészítése, hatósági

engedélyek indikátorok: építése beszerzése. A 60 fős befogadású szálloda megépítése. Az idegenforgalom ilyen irányú fejlesztéséhez szükséges marketing munka elvégzése. Kapcsolódó Az idegenforgalom dinamikus Hatásindikátoro Idegenforgalomból származó SAPARD cél fejlesztése révén az alternatív k bevételek növekedése, turisták jövedelemszerzési lehetőség növekvő száma. biztosítása. Az idegenforgalom minőségi fejlesztése. Indoklás, 1.23 Int csop: Idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi Kapcsolódás támogatása. más A turizmus, ezen belül a gyógyturizmus szolgáltatásainak koncentrációja a kistérségben. stratégiához Kapcsolódás Magyarország SAPARD terve Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más vidékfejlesztési programja integrált vidékfejlesztési Programokhoz programja Felelős Jonathermál Gyógyüdülő és Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: Idegenforgalmi Rt.

címe: 6120 Kiskunmajsa, Kőkút 26. Kiskunmajsa város Fejlesztések támogatás, Önkormányzata előkészítés telefon: 77/ 481-344 Kivitelezők Építés e-mail: jonathermal@mail.datanethu Bankok Társfinanszírozás vezető: Szikora Gyula FVM, GM Központi támogatások Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Száma Megnevezése 1. Tervezés 2. Kivitelezés Tevékenysége Megnevezése: k (2.) sorszáma Mennyiség mértékegység 1 Db 1 Db Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 Kezdete (év, hó) Vége (év, hó) 2001. 01 2001 05 2002. 03 2004 10 2003 Összesen Később: : 2 1. 2. Tervezés Kivitelezés Összesen: Tevékenységek (3.) Száma Megnevezése 1. 2. Tervezés Kivitelezés Összesen: Költségek összesen: Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 6.000 6.000 125.000 125000 250000 6000 125.000 125000 256000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás EU Nemzet

Saját Egyéb Összesen: i Támogatás 3.600 2.400 6.000 75.000 25000 100000 50.000 250.000 75.000 25000 103600 52.400 256.000 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 összesen Később - - 85.000 85.000 170.000 - a. belső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség 10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - 6.000 6.000 - 23.750 16.250 125.000 - 23.750 16.250 125.000 - 47.500 38.500 256.000 - - - - - - - - - 6.000 -

125.000 - 125.000 - 256.000 - - - 6.000 125.000 125.000 256.000 - - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - 2. 3. 4. 5. 6. 7. 2 3 17. 18. Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése - Közpénz - 40 60 - - 100 SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : Jonathermál Rt. Jonathermál Rt. - 6.000 %-os megoszlása 2000 2001 - - - - 125.000 125.000 256.000 - 2002 2003 Összesen 40 20 40 - 40 20 40 - 39 20,5 40,5 - 100 időpontok 2001. 05 2004. 10 100 100 Felelősök Szikora Gyula Szikora Gyula 3/3. Projekt A projekt címe: Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása 1.     A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok:

Közvetlenül érintett réteg a kistérség idegenforgalmában részvevő szolgáltatók. Kömpöc és környéke lakói, gazdálkodói. Kistérségbe látogató vendégek. Ópusztaszeri kistérségbe (Kistelek) látogató vendégek egy része. 2. Helyzetleírás: Kömpöc községnek jelenleg az idegenforgalomban jelentős szerepe nincs. Néhány környékbeli tanyát vásároltak fel az itt maradni szándékozó külföldiek. A település szerepe lényegesen fel fog értékelődni, mivel a 3 kistérség idegenforgalmi koncepciója (BugacKiskunmajsa-Ópusztaszer) tartalmazza egy közös idegenforgalmi lánc létrehozását és Kömpöc elhelyezkedésénél fogva fontos szerepet játszhat ebben. Kömpöc helyzete azért is fel fog értékelődni, mert az épülő M5-ös autópályára a közeli Kisteleknél lesz felhajtási lehetőség, Kiskunfélegyháza és Szeged között. A településen átmenő forgalom a többszörösére fog növekedni, ebből kifolyólag több vendég fog a

településen megfordulni, ami viszont várhatóan jelentős lehetőséget ad az itteni idegenforgalomnak. 3. A projekt célja: Stratégia cél: A lakosság minél szélesebb körének bevonása a fejlődő idegenforgalomba. 3 4 Közvetlen cél:  Tanyasi vendégfogadó építése az átmenő turista forgalom kiszolgálására.  Üzemanyagtöltő állomás létesítése a megnövekvő átmenő forgalom kiszolgálására.  Szakmai értelemben vett csatlakozás (marketing tevékenység) a szerveződő idegenforgalmi lánchoz. Kapcsolódó SAPARD cél: Az idegenforgalom kiszélesítése, a kistérség lakóinak minél szélesebb körének bevonása az idegenforgalomba, alternatív jövedelemszerzés lehetőségeinek megteremtése. 4. A projekt szükségességének indoklása:  A jelenlegi tervek szerint komoly változás előtt áll Kömpöc mind idegenforgalmi, mind pedig közlekedési szempontból. Fel kell készülni a változásokra  A Kömpöc környéki

gazdálkodók üzemanyaggal történő ellátása jelenleg nehézkes, ezen javítani kell.  A település jelenlegi viszonylagos elzártsága csökkenni fog, ezért elsőként megjelenő idegenforgalmi létesítménnyel jó példát kell mutatni annak érdekében, hogy az idegenforgalom itt is fellendüljön. 5. A projekt tartalma: Az idegenforgalmi csomópont két fő egységből áll, melyet egymással árhuzamosan kívánnak felépíteni. Az egyik egy kis méretű vendégfogadó, a másik pedig egy üzemanyagtöltő állomás. A két létesítmény egymáshoz közel épülne meg A projekt résztevékenységei:  Tervezés és hatósági engedélyek beszerzése. Tartalom: építésztervek elkészítése. Ütemezése: 2002. 01 - 2002 05  Létesítmények felépítése. Tartalom: fogadó épületének felépítése, üzemanyagtöltő állomás felépítése. Ütemezése: 2002. 05 - 2002 10  Az üzemanyagtöltő állomás beindítása, marketing tevékenység elindítása.

Tartalom: marketing anyagok elkészítése, terjesztése, szükséges próba üzemek elvégzése. Ütemezése: 2002. 08 - 2003 12 6. A projekt fenntarthatósága:  A jövőben várható változás olyan irányba mutat, hogy az idegenforgalom tartósan Kömpöcöt érintve fog zajlani a 3 kistérség közös szervezésében. A település szerepe tehát felértékelődik.  A fenti folyamat hatására a település környéki lokális idegenforgalom is fejlődésnek indul, biztos leterheltséget jelentve a tervezett projektnek.  Az M5-ös autópálya megépülése után (az eddigi országos gyakorlatnak megfelelően) jelentősen megnövekedik a szomszédos települések forgalma. Ez megfelelő leterheltséget jelent az üzemanyagtöltő állomásnak és a tervezett fogadónak. 4 5 7. A projekt felbontása résztevékenységekre A projekt száma Résztevékenység a részIdőbeni tevékenység ütemezés gel elérendő részeredmények feladatonként (mérföldköv havi

ek) bontásban kezdet vége (év, (év, hó) hó) Forrásigény Közpénz Saját forrás SAPA SAPAR egyéb önerő RD D közpén EU nemzeti z Tervezés, Engedélyek 2002. 2002 375 125 250 250 engedélyeztetés beszerzése 01. 05. Építés Kivitelezés 2002. 2002 3375 1125 2.250 2250 05. 10. Beüzemelés Berendezése 2002. 2003 750 250 500 500 k felállítása 08. 12. Összesen: 4.500 1500 3.000 3000 3.3 3.3 3.3 Összes egyéb - 1.000 - 9.000 - 2.000 - 12.000 A projekt nettó költségei és finanszírozása A projekt nettó költségei Ezer Ft. 2000 2001 2002 2003 Költség megnevezése Anyag Gép, berendezés, jármű Munkadíj Utazás Működési költségek 25 Egyéb költségek 26 A projekt teljes költsége összesen: - - 6.000 2.000 1.000 1.000 10.000 1.000 1.000 2.000 A projekt finanszírozása: Ezer Ft Támogatás Saját forrás 25 26 SAPARD EU-s SAPARD nemzeti egyéb közpénz önerő egyéb 4.500 1.500 3.000 3.000 - % 37,5 12,5 25 25 - rezsi,

adminisztrációs és kommunikációs költségek (a projekt összes költségének maximum 10%-a) tervek, tanulmányok, szaktanácsadás stb. A projekt sikeres megvalósításához szükséges költségek 5 6 Összesen: 12.000 100 9.A projekt és az operatív programot alkotó más, projektek közötti kapcsolatrendszer a projekt száma 3/3. 3/3. 3/3. 3/3. 3/3. 3/3. 3/3. 3/3. 3/3. a projekt címe Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása kapcsolódó projekt(ek) kistérségen belül kapcsolódó projektek környező kistérségekből a projektek által megvalósítandó közös cél a kapcsolat

értelmezése, magyarázata Gyógyszálló építése Az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővítése. Funkcionális kapcsolat Arborétum létrehozása. Az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővítése. Funkcionális kapcsolat Szabadidőpark létrehozása. Az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővítése. Funkcionális kapcsolat. Gasztronómiai turizmus kiépítése. Az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővítése. Funkcionális kapcsolat. Pihenőhely kialakítása. Az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővítése. Funkcionális kapcsolat. Melegkonyhás étterem megépítése. Az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővítése. Funkcionális kapcsolat. Az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővítése. Funkcionális kapcsolat. Az idegenforgalmi kapcsolatok bővítése a szomszédos kistérségekkel. Az idegenforgalmi kapcsolatok bővítése a szomszédos kistérségekkel. Tartalmi kapcsolat. Turisztikai

fejlesztés. (kiskunfélegyházi kistérség) Tanyasi turizmus kialakítása. (kiskunfélegyházi kistérség) Tartalmi kapcsolat. 10.A projekt kapcsolódása más fejlesztési stratégiákhoz 6 7 A projekt címe: Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása. A prioritás/alprogram/intézkedéscsop ort megnevezése Kistérségi Kiskunmajsai 1.23 Idegenforgalmi kistérség integrált fejlesztésekhez szükséges vidékfejlesztési beruházások pénzügyi támogatása programja 2.1 alprogram: A gazdaság minden területén szükséges képzési és oktatási feltételek megteremtése. Oktatási központok kialakítása, szükséges szakmai háttér biztosítása. 3.42 int csop: A kistérségi infrastruktúra idegenforgalomhoz kapcsolódó részének olyan bővítése, mely illeszkedik a védendő természeti értékekhez. Regionális Dél-alföldi Régió 1.55 alprogram: A turizmus vidékfejlesztési különböző formáinak fejlesztése a programja beruházások, a marketing

és az együttműködés fejlesztésén keresztül. Országos Magyarország 7. Alternatív jövedelemszerzést SAPARD terve biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. A projekt sorszáma: 3/3. Célja A kapcsolat értelmezése, magyarázata Az idegenforgalom kiszélesítéséhez szükséges tőke megszerzése, a beruházások megvalósítása. Az idegenfogalomhoz szükséges szakmai oktatás megszervezése és beindítása. Funkcionális kapcsolat. Az infrastrukturálisan elmaradott térségek fejlesztése, azok bevonása az idegenforgalomba. Funkcionális kapcsolat. Tartalmi kapcsolat. A kistérség szerepének növelése Tartalmi a régión belül, turisztikai kapcsolat. szempontból. Alternatív jövedelemszerzés elősegítése. Tartalmi kapcsolat. PROJEKT ÖSSZESÍTŐ LAP Kömpöci idegenforgalmi bázis létrehozása. Sorszá 3/3. alprogram m: megnevezése Célcsoport: Szolgáltatók, érintett 16.918 földrajz kiskunmaj- érintett 4 lakosság, lakosok száma

fő települések i terület sai vendégek kistérség száma célok indikátorok Stratégia cél A lakosság minél szélesebb körének Eredmény A község turizmusa fejlődik, bevonása a fejlődő indikátor üzemanyagtöltő állomás létesül a idegenforgalomba. településen. 7 8 Közvetlen cél: Tanyasi vendégfogadó építése az Output Vendéglátóhely építése. átmenő turista forgalom indikátorok: Üzemanyagtöltő állomás kiszolgálására. beüzemelése. Üzemanyagtöltő állomás létesítése a megnövekvő átmenő forgalom kiszolgálására. Szakmai értelemben vett csatlakozás (marketing tevékenység) a szerveződő idegenforgalmi lánchoz. Kapcsolódó Az idegenforgalom kiszélesítése, a Hatásindikátoro Idegenforgalom fokozódása, SAPARD cél kistérség lakóinak minél szélesebb k munkahelyteremtés. körének bevonása az idegenforgalomba, alternatív jövedelemszerzés lehetőségeinek megteremtése. Indoklás, 1.23 int csop:

Idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges beruházások pénzügyi Kapcsolódás támogatása. más A térség idegenforgalmának fejlesztése, színvonalának emelése az ebből élő lakosság stratégiához életkörülményeit kedvezően befolyásolja. Kapcsolódás Magyarország SAPARD Dél-alföldi Régió Kiskunfélegyházi kistérség más terve vidékfejlesztési programja integrált vidékfejlesztési Programokhoz programja Felelős Tisóczki Lajos Partnerek megnevezése Feladata: szervezet: címe: 6134 Kömpöc, Kossuth u. MOL Rt. Üzemanyagtöltő állomás 43. beindítása telefon: 77/ 487-563, 06-20/ 353-89- Építési vállalkozók Kivitelezés 13 e-mail: vezető: Tisóczki Lajos Tevékenységek (1.) Output indikátorok Megvalósítás Száma Megnevezése 1. 2. 3. Tevékenysége k (2.) sorszáma Terveztetés, engedélyeztetés 1 Db Építés 1 Db Beüzemelés 1 Db Megnevezése: Forrásigénye évek szerint (eFt) 1. Terveztetés, engedélyeztetés 2. Építés 3.

Beüzemelés Összesen: Tevékenységek (3.) Mennyiség mértékegység Kezdete (év, hó) Vége (év, hó) 2002. 01 2002 05 2002. 05 2002 10 2002. 08 2003 12 2000 2001 2002 2003 - - 1.000 - Összesen Később: : 1.000 - 7.000 2.000 9.000 2.000 2.000 10.000 2.000 12.000 Forrásigény források szerint (2000-2003) (eFt) Megvalósítás - 8 9 Száma Megnevezése Nemzet Saját Egyéb i Támogatás 375 125 250 250 3.375 1125 2250 2.250 750 250 500 500 4.500 1500 3000 3.000 Forrásigénye évek szerint (eFt) 2000 2001 2002 2003 összesen Később - - 7.000 2.000 9.000 - a. belső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - b. külső termelő infrastr fejlesztés - - - - - - c. építmény - - - - - - Gép/berendezés vásárlás Tenyészállat vásárlás Egyéb költség Tárgyi eszközök összesen Immateriális javak Fejlesztési célra átadott pénzeszköz 8. Közmű és hálózatfejl. Hozzájárulás 9. Egyszeri képzési költség

10. Összesen: (5+6+7+8+9) 11. Tartós készlet beszerzési költsége 12. Vissza nem igényelhető ÁFA 13. Beruházás összesen: (10+11+12): Nem beruházási jellegű költségek 14. Programokhoz kapcsolódó számlákkal igazolt költségek - - 2.000 1.000 10.000 - 2.000 - 2.000 1.000 12.000 - - - - - - - - - - 10.000 - 2.000 - 12.000 - - - - 10.000 2.000 12.000 - - - - - - - 15. Belső könyvelési dokumentumokkal igazolt költségek - - - - - - 16. Megbízási díjak: - - - - - - 17. 18. Vissza nem igényelhető ÁFA Nem beruházási jellegű költségek összesen (14+15+16+17): - - - - - - 1. 2. 3. Tervek, engedélyeztetés Építés Beüzemelés Összesen: Költségek összesen: Száma Megnevezése Beruházás jellegű költségek 1. Építés/átalakítás 2. 3. 4. 5. 6. 7. EU Összesen: 1.000 9.000 2.000 12.000 9 10 Fejlesztési költség összesen: (13+18) Források összesen megnevezése %-os megoszlása

2000 2001 Közpénz - - - - SAPARD Más fejezeti forrás Saját forrás Önerő hitel Egyéb forrás Összesen: Monitoring Információforrások : 10.000 2.000 12.000 - 2002 2003 összesen 40 30 30 - 50 25 25 - 50 25 25 - 100 időpontok 2002. 05 2002. 10 2003. 12 100 100 Felelősök Tisóczki Lajos Tisóczki Lajos Tisóczki Lajos Az operatív program elkészítésében résztvevő szakértői csoport összesítő listája Név Zaka László Kiss Károly Csányi Mihály Szanka Péter Terbe Zoltán Leány Anikó Piszmán Lajos Hunyadi István Palotás Zsolt Gyuris Ferenc Dósai Imre Szikora Gyula Felföldi László Tisóczki József Forczek Ernő Dr. Kozma Hubáné Település Szank Kiskunmajsa Csólyospálos Kömpöc Kiskunmajsa Kiskunmajsa Kiskunmajsa Kiskunmajsa Szank Csólyospálos Kiskunmajsa Kiskunmajsa Kiskunmajsa Kömpöc Szank Kiskunmajsa Munkahely/Beosztás Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Kistérségi menedzser Kistérségi

irodavezető Kistérségi iroda Falugazdász Falugazdász Falugazdász Alpolgármester Idegenforgalmi szakértő Agrárszakértő Agrárszakértő Agrárszakértő Környezetvédelmi szakértő Telefonszám 77/495-040 77/481-144 77/486-049 77/487-502 77/481-344 77/481-344 77/481-344 77/483-628 77/495-040 77/486-049 77/481-144 77/481-344 77/495-556 77/487-577 77/495-073 77/481-818 10