Pszichológia | Felsőoktatás » A memória

A memória Az tűnik „Úgy tehát, hogy szinte mindent az emlékezetünknek köszönhetünk abból, amik vagyunk, és amivel rendelkezünk; hogy gondolataink és eszméink vannak, az az ő működése, és mindennapi észlelésünk, gondolkodásunk származnak. Létünk és számtalan mozgásaink jelenségét az ebből a forrásból emlékezés egyesíti egyetlen egésszé; és mint ahogy testünk alkotó atomjaira szóródna szét, ha az anyag vonzása nem tartaná egyben, az emlékezet kötő- és egyesitőereje nélkül tudatunk annyi darabra töredezne szét, ahány másodpercet megéltünk.” (Hering, 1920) I. Bevezetés Az emlékezet tudományos kutatásának tárgyalásában először meg kell értenünk, hogyan osztják fel a kutatók az emlékezetet olyan kezelhető egységekre, mint a rövid távú és a hosszú távú emlékezet. Amint megismerkedtünk ezek különbségeivel, áttekinthetjük a rövid és hosszú távú emlékezetre, valamint az az

implicit memóriára (a készségek tanulásához szükséges emlékezetre) vonatkozó legfontosabb eredményeket. II. Tárgyalás Az emlékezet típusai és biológiai alapjai A pszichológusok háromféleképpen osztályozzák az emlékezetet. Az első felosztás az emlékezetet három szakasza, a kódolás, a tárolás és az előhívás szakaszára bontja. A második a rövid, illetve a hosszú időtartamra való tárolást szolgáló memóriatípusokat különbözteti meg. A harmadik aszerint tesz különbséget, 1 hogy milyen információk (tények , készségek ) tárolására szolgáló emlékezetről van szó. Ezek a típusok -legalább is részben - az agy különböző területeihez kötődnek. Az emlékezés három szakasza Pszichológiai megkülönböztetés Reggel bemutatnak egy ismeretlen személynek. Másnap találkozunk vele és ilyesmit találkoztam!” mondunk emlékezünk „ a Te vagy nevére és , az arcára. akivel De,

tegnap hogyan is emlékezünk? A legkisebb emlékezeti megnyilvánulás is három szakaszra osztható. Először is, mikor bemutatják az ismeretlen személyt, és a nevét elhelyeztük valahogy a memóriában: ez a kódolás szakasza. Ennek során a bemenő fizikai jeleket (hang, kép) átalakítottuk, megfeleltetve a személy kimondott nevét egy kódnak, vagyis reprezentációnak, amelyet a memória elfogad, majd beemeltük ezt a reprezentációt a memóriába. Másodszor, megőriztük ( tároltuk ) a nevet a két találkozás közötti időtartamban, ez a tárolás szakasza. Harmadszor, visszanyertük a nevet a tárból a második találkozás alkalmával, ez az előhívás szakasza. Az emlékezés három szakasza Kódolás Elhelyezés a memóriában  Tárolás Megőrzés a memóriában 2  Előhívás Visszanyerés a memóriából Biológiai alapok Újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy az emlékezés különböző szakaszai az agy

eltérő részeihez kötődnek. A legérdekesebb adatokat azok a vizsgálatok adták, amelyek a kódolás és az előhívás szakaszai között neuroanatómiai különbségeket kerestek. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a kódolás folyamán aktív agyi területek nagyobb részt a bal féltekében vannak, míg az előhívás alatt a jobb félteke területei aktiválódnak ( Shallice, Tulving 1994). Rövid és hosszú távú memória Az emlékezés három szakasza nem egyformán működik a különböző helyzetekben. Azok a helyzetek amikor az információkat másodpercekre kell megőrizni különböznek azoktól, amikor percekre, évekre kell tárolni a memóriában. Az előbbit rövid távú memóriának, az utóbbit hosszú távú memóriának nevezzük. A fentebb említett példában az ismeretlen személyt, és annak nevét az oda tévedő barátunknak elmondjuk, bemutatjuk. Ebben az esetben a névre emlékezés rövid távú memóriát feltételez, mivel a nevet egy-

két másodperc múlva előhívtuk. A másnapi találkozáskor a név arc felidézése a hosszú távú memóriát sejteti, mivel a felidézésére órákkal a név kódolása után került sor. A közvetlen felidézés erőfeszitésmentesnek tűnik, mivel a név nyoma még friss, aktív a tudatunkban. De órákkal a kódolás után az előhívás néha nehézségekbe ütközik, mert a név nincs a tudatunkban és oda bizonyos értelemben újra vissza kell hoznunk. 3 Biológiai megkülönböztetés A rövid távú és a hosszú távú memória némileg más agyi területekhez kötődik. A hosszú távú memória központja - egy a kéreg alatti területen- az un. Hippokampuszban található, ami a halántéklebeny középső részének mélyén található. Azoknak az embereknek, akiknek valamilyen okból az agyi területei sérültek, „természetes kísérleti személyek”-nek tekinthetőek. Ha a hippokampusz és a környező agyi területek

sérültek, akkor az alanynál súlyos emlékezetvesztés jelentkezik. Nehézségekbe ütközik hosszabb időn keresztül emlékezetükben tartani bármilyen információt, de nem okoz problémát számukra az, hogy néhány másodperccel korábban végbement eseményeket, emlékeket felidézzenek. Az ilyen személyeknek a hosszú távú memóriája súlyosan sérült, de a rövid távú emlékezete ép. Más betegeknél éppen az ellenkező tünetek jelentkeznek. Már három egymást követő szó hibátlan visszamondására sem képesek, de a régebbi emlékek felidézése nem okoz jelentős problémát számukra. Ezeknek az embereknek a rövid távú memóriája sérült, míg a hosszú távú emlékezet épnek mondható. Agyi sérülésük nem a halántéklebeny középső részén található, vagyis a rövid és hosszú távú memória az emberekben eltérő agyi területekhez kötődik. A különböző információk és emlékek tárolásáért a régi ismeretek szerint

ugyanaz az agyi rész a felelős, de a legújabb kutatások szerint ez a feltevés hibás. A legújabb eredmények szerint a hosszú távú emlékek, pl. tények( ki a miniszter) tárolása máshol történik mint, a készségek, pl. alátámasztják biciklizés biológiai és tárolására szolgáló pszichológiai rész. eredmények E különbséget is. De ezek elkülönítése és elemzése túl nagy feladat lenne jelenlegi ismereteink szerint. 4 Legtöbbet a emlékezetéről tények tudunk, különösen a személyes ismeretek tárolásáról. A legjobban megismert emlékezési helyzet az, ha tudatosan idézünk fel egy velünk történt múltbeli eseményt, és azt úgy idézzük fel, mintha újból megtörténne. Rövid távú memória Azokban az esetekben is, kell megjegyezzük, az amikor az információt csak pár másodpercig emlékezés három működik szakasza közre: kódolás, tárolás, előhívás. Kódolás Ahhoz, hogy

memóriában a minket nagy ért információkat odafigyelésre van tároljuk szükség, a rövid mivel távú figyelmünk szelektív, csak azt tároljuk, ami számunkra fontos. Így a minket ért külső információk jelentős része, nem válik elérhetővé a későbbi előhívás számára. Akusztikus kódolás Ha az információ a memóriába kerül, egy bizonyos kódban, vagy reprezentációban kerül beírásra. A számjegyeket milyen formában reprezentáljuk? A reprezentáció vizuális - a számjegyek mentális képe? Talán akusztikus - a számjegyek neveinek hangjai? Talán szemantikai - a számjegyekhez kötődő értelmes asszociáció? 5 Bármelyik módszert használhatjuk a kódoláshoz, de a legcélravezetőbb az akusztikus beírás, ami annyit tesz, hogy gondolatban ismételgetve próbáljuk aktívan tartani az információt. Ez közkedvelt módszer, ha az információ verbális tételekből (számjegyek, betűk, szavak) áll. Így a

számjegyeket és nem a hanga