Pszichológia | Felsőoktatás » A memória

A memória Az tűnik „Úgy tehát, hogy szinte mindent az emlékezetünknek köszönhetünk abból, amik vagyunk, és amivel rendelkezünk; hogy gondolataink és eszméink vannak, az az ő működése, és mindennapi észlelésünk, gondolkodásunk származnak. Létünk és számtalan mozgásaink jelenségét az ebből a forrásból emlékezés egyesíti egyetlen egésszé; és mint ahogy testünk alkotó atomjaira szóródna szét, ha az anyag vonzása nem tartaná egyben, az emlékezet kötő- és egyesitőereje nélkül tudatunk annyi darabra töredezne szét, ahány másodpercet megéltünk.” (Hering, 1920) I. Bevezetés Az emlékezet tudományos kutatásának tárgyalásában először meg kell értenünk, hogyan osztják fel a kutatók az emlékezetet olyan kezelhető egységekre, mint a rövid távú és a hosszú távú emlékezet. Amint megismerkedtünk ezek különbségeivel, áttekinthetjük a rövid és hosszú távú emlékezetre, valamint az az

implicit memóriára (a készségek tanulásához szükséges emlékezetre) vonatkozó legfontosabb eredményeket. II. Tárgyalás Az emlékezet típusai és biológiai alapjai A pszichológusok háromféleképpen osztályozzák az emlékezetet. Az első felosztás az emlékezetet három szakasza, a kódolás, a tárolás és az előhívás szakaszára bontja. A második a rövid, illetve a hosszú időtartamra való tárolást szolgáló memóriatípusokat különbözteti meg. A harmadik aszerint tesz különbséget, 1 hogy milyen információk (tények , készségek ) tárolására szolgáló emlékezetről van szó. Ezek a típusok -legalább is részben - az agy különböző területeihez kötődnek. Az emlékezés három szakasza Pszichológiai megkülönböztetés Reggel bemutatnak egy ismeretlen személynek. Másnap találkozunk vele és ilyesmit találkoztam!” mondunk emlékezünk „ a Te vagy nevére és , az arcára. akivel De,

tegnap hogyan is emlékezünk? A legkisebb emlékezeti megnyilvánulás is három szakaszra osztható. Először is, mikor bemutatják az ismeretlen személyt, és a nevét elhelyeztük valahogy a memóriában: ez a kódolás szakasza. Ennek során a bemenő fizikai jeleket (hang, kép) átalakítottuk, megfeleltetve a személy kimondott nevét egy kódnak, vagyis reprezentációnak, amelyet a memória elfogad, majd beemeltük ezt a reprezentációt a memóriába. Másodszor, megőriztük ( tároltuk ) a nevet a két találkozás közötti időtartamban, ez a tárolás szakasza. Harmadszor, visszanyertük a nevet a tárból a második találkozás alkalmával, ez az előhívás szakasza. Az emlékezés három szakasza Kódolás Elhelyezés a memóriában  Tárolás Megőrzés a memóriában 2  Előhívás Visszanyerés a memóriából Biológiai alapok Újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy az emlékezés különböző szakaszai az agy

eltérő részeihez kötődnek. A legérdekesebb adatokat azok a vizsgálatok adták, amelyek a kódolás és az előhívás szakaszai között neuroanatómiai különbségeket kerestek. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a kódolás folyamán aktív agyi területek nagyobb részt a bal féltekében vannak, míg az előhívás alatt a jobb félteke területei aktiválódnak ( Shallice, Tulving 1994). Rövid és hosszú távú memória Az emlékezés három szakasza nem egyformán működik a különböző helyzetekben. Azok a helyzetek amikor az információkat másodpercekre kell megőrizni különböznek azoktól, amikor percekre, évekre kell tárolni a memóriában. Az előbbit rövid távú memóriának, az utóbbit hosszú távú memóriának nevezzük. A fentebb említett példában az ismeretlen személyt, és annak nevét az oda tévedő barátunknak elmondjuk, bemutatjuk. Ebben az esetben a névre emlékezés rövid távú memóriát feltételez, mivel a nevet egy-

két másodperc múlva előhívtuk. A másnapi találkozáskor a név arc felidézése a hosszú távú memóriát sejteti, mivel a felidézésére órákkal a név kódolása után került sor. A közvetlen felidézés erőfeszitésmentesnek tűnik, mivel a név nyoma még friss, aktív a tudatunkban. De órákkal a kódolás után az előhívás néha nehézségekbe ütközik, mert a név nincs a tudatunkban és oda bizonyos értelemben újra vissza kell hoznunk. 3 Biológiai megkülönböztetés A rövid távú és a hosszú távú memória némileg más agyi területekhez kötődik. A hosszú távú memória központja - egy a kéreg alatti területen- az un. Hippokampuszban található, ami a halántéklebeny középső részének mélyén található. Azoknak az embereknek, akiknek valamilyen okból az agyi területei sérültek, „természetes kísérleti személyek”-nek tekinthetőek. Ha a hippokampusz és a környező agyi területek

sérültek, akkor az alanynál súlyos emlékezetvesztés jelentkezik. Nehézségekbe ütközik hosszabb időn keresztül emlékezetükben tartani bármilyen információt, de nem okoz problémát számukra az, hogy néhány másodperccel korábban végbement eseményeket, emlékeket felidézzenek. Az ilyen személyeknek a hosszú távú memóriája súlyosan sérült, de a rövid távú emlékezete ép. Más betegeknél éppen az ellenkező tünetek jelentkeznek. Már három egymást követő szó hibátlan visszamondására sem képesek, de a régebbi emlékek felidézése nem okoz jelentős problémát számukra. Ezeknek az embereknek a rövid távú memóriája sérült, míg a hosszú távú emlékezet épnek mondható. Agyi sérülésük nem a halántéklebeny középső részén található, vagyis a rövid és hosszú távú memória az emberekben eltérő agyi területekhez kötődik. A különböző információk és emlékek tárolásáért a régi ismeretek szerint

ugyanaz az agyi rész a felelős, de a legújabb kutatások szerint ez a feltevés hibás. A legújabb eredmények szerint a hosszú távú emlékek, pl. tények( ki a miniszter) tárolása máshol történik mint, a készségek, pl. alátámasztják biciklizés biológiai és tárolására szolgáló pszichológiai rész. eredmények E különbséget is. De ezek elkülönítése és elemzése túl nagy feladat lenne jelenlegi ismereteink szerint. 4 Legtöbbet a emlékezetéről tények tudunk, különösen a személyes ismeretek tárolásáról. A legjobban megismert emlékezési helyzet az, ha tudatosan idézünk fel egy velünk történt múltbeli eseményt, és azt úgy idézzük fel, mintha újból megtörténne. Rövid távú memória Azokban az esetekben is, kell megjegyezzük, az amikor az információt csak pár másodpercig emlékezés három működik szakasza közre: kódolás, tárolás, előhívás. Kódolás Ahhoz, hogy

memóriában a minket nagy ért információkat odafigyelésre van tároljuk szükség, a rövid mivel távú figyelmünk szelektív, csak azt tároljuk, ami számunkra fontos. Így a minket ért külső információk jelentős része, nem válik elérhetővé a későbbi előhívás számára. Akusztikus kódolás Ha az információ a memóriába kerül, egy bizonyos kódban, vagy reprezentációban kerül beírásra. A számjegyeket milyen formában reprezentáljuk? A reprezentáció vizuális - a számjegyek mentális képe? Talán akusztikus - a számjegyek neveinek hangjai? Talán szemantikai - a számjegyekhez kötődő értelmes asszociáció? 5 Bármelyik módszert használhatjuk a kódoláshoz, de a legcélravezetőbb az akusztikus beírás, ami annyit tesz, hogy gondolatban ismételgetve próbáljuk aktívan tartani az információt. Ez közkedvelt módszer, ha az információ verbális tételekből (számjegyek, betűk, szavak) áll. Így a

számjegyeket és nem a hangalakjukat kódoljuk, és ezeket a hangokat addig ismételgetjük még a számot fel nem hívjuk. Ezek az elvek érvényesek akkor is ha betűsorokra kell visszaemlékeznünk, és a felidézés folyamatában hibázunk. Pedig az emlék néhány másodperces de a felidézésben megzavar, hogy a betűknél azonos hangzás lehetséges pl. Bé- Té , ebben az esetben a Bé betűt kellet volna megjegyezni de az akusztikus kódolás folyamán a kód egyik része elveszet és csak az „é” része maradt meg, és a válaszban öszekapcsolódótt a „t” -vel ami összhangban van a megmaradt résszel. Ezért könnyebb akusztikusan különböző sorozatokat felidézni. Vizuális kódolás A verbális információkat ( írott szöveg) néha eltárolhatunk vizuálisan is , ez a kód azonban gyakran hamar elhalványul. Ha a szöveget képszerűen el is raktározzuk rövid időn belül csak az akusztikus kódra (hogy hangzik) vizuálisan akusztikusan

emlékszünk. elraktározni, tárolni.A Eredményesen mivel tárolás azokat eme csak nehéz módja képeket leírni tudunk így nehéz eredményesen főleg gyerekekben van meg, mivel a gyermek nem ismeri a szavak jelentését, nem tud olvasni így a fotografikus memóriáját használja. Úgytünik, ezek a gyerekek közvetlenül egy eidetikus kép-ről olvassák le a részleteket (Haber). A rövid távú memória vizuális kódja tehát egyfajta fénykép. 6 Tárolás Korlátozott kapacitás Talán az a legmeglepőbb, hogy a rövid távú memória tároló kapacitása igen korlátozott. A határ átlagosan hét tétel ez lehet kettővel több vagy kevesebb (72). Furcsa így konkrét számokban kifejezni az emberi memóriát, hiszen ebben különbözünk a legjobban. Ezek a különbségek azonban elsősorban a hosszú távú memóriára vonatkoznak. A rövid távú memória kapacitása felnőtt embereknél 72. Ezeknek a kutatásnak elismert szakembere Hermann

Ebbinghaus volt aki 1885-ben fektette le a kutatás alapjait. Az erre vonatkozó vizsgálatot a melléklet tartalmazza. De mit is jelent ez a bűvös hetes szám. A kísérleti alanyoknak gyors egymás utánban számokat, betűket, szavakat mutatnak és rövid időn belül ismételni kell a sorozatot. A gyors ismétlés kizárja más információkkal történő összekapcsolást. Ennél fogva a felidézett tételek száma kizárólag a rövid távú memória kapacitását tükrözi.A kísérlet során a tételek számát háromról emelik addig még hibázás nélkül történik a vissza idézés és ez a szám mutatja a memória terjedelmet. Ez a szám valószínűleg öt és kilenc között lesz. Felejtés Rövid ideig képesek vagyunk hét tétel megtartani felidézni, de a legtöbb esetben hamar el is felejtjük ezeket. A felejtés előfordulhat azért mert a tételek idővel elhalványodnak, vagy azért mert új tételek ki szorítják. 7 A rövid távú

memória és a gondolkodás A rövid távú memória fontos szerepet játszik a tudatos gondolkozásban. Amikor valamilyen probléma tudatos megoldásához fogunk hozzá mint mentális munkateret használjuk a rövid távú memóriánkat. Felhasználjuk az egyes folyamatok rögzítésére és a hosszú távú memóriából előhívott emlékek összekapcsolását is itt végezzük. Így ezt a területet „ munkamemóriának” is szokták nevezni, amelyet úgy értelmezünk, mint egy táblát, amelyen az elme végrehajtja a számításait, és amelyre a részeredményeket feljegyzi a későbbi felhasználás számára.( Baddeley)Átvitel a rövid távúból a hosszú távú memóriába Bár számos lehetőség mutatkozik az átvitel megvalósítására, az egyik leggyakrabban vizsgált mód az ismételgetés. Az ismételgetés azon túl, hogy a rövid távú emlékezetben tartja a tételt, előmozdítja a hosszú távú emlékezetbe történő átvitelt. A hosszú távú memória

Hosszú távú memóriáról akkor beszélünk, amikor az információk a mintegy néhány perces időtartamtól az élethosszig tartó emlékként őrződnek meg. A pszichológusok a felejtést általában perces, órás vagy hetes időtartamban vizsgálták és kevés kísérlet foglalkozott éves intervallumokkal. A több éves emlékekkel dolgozó kísérletek gyakran személyes élményeket vizsgálnak, amit önéletrajzi emlékezésnek nevezünk.A hosszú távú memória tárgyalásánál is különbséget teszünk az emlékezet három szakasza között, de két komplikációval számolnunk kell. Az egyik, hogy a kódolás és a felidézés között fontos kölcsönhatások állnak fenn. A másik, hogy nehéz megállapítani vajon a felejtés a hosszú távú memóriában tárolt információ elvesztéséből vagy 8 a felidézés hibájából fakad. Ezért a tárolást csak a felidézés áttekintése után tárgyalhatjuk. Verbális anyagok esetében a

hosszú távú emlékezet reprezentációja nem akusztikus de nem is képi hanem a tételek jelentése alapján történik. Ha egymástól független szavak hosszú listáját emlékezetünkbe véssük a néhány óra múlva felidézéskor biztos hibázni fogunk, habár a tévesztés abban nyilvánul meg hogy a szó jelentése hasonlítani fog a tárolt szóhoz. Szinte mindig a jelentést kódoljuk, A pontos részletek elvesznek , de maga az eseményt tisztán felidézzük. Verbális anyagokat hosszú távon tárolhatunk pl. verseket , de ilyen esetben nem magát a vers jelentését kódoljuk hanem magukat a szavakat. Amikor telefonon hívnak és az első halló után tudjuk kivel beszélünk, ehhez kódolni kellet a másik személy hangját a hosszú távú emlékezetben. De a képi benyomások, ízek, szagok is szintén tárolódnak a memóriában. Tehát mind a rövid távú, mind a hosszú távú memóriának megvan a maga előnyös kódolási módja, de egyéb kódolások

is használhatók. Értelmes kapcsolatok kialakítása Gyakran a megjegyzendő tételek értelmesek, de a köztük fennálló kapcsolat nem. Ezért a jobb emlékezés érdekében valós vagy mesterséges kapcsolatot kell kialakítani, ez által javul a felidézési százalék a régi emlékeknél. A jelentés alapján való kódolással érhetünk el a legjobb eredményeket, de ezen belül minél mélyebb és kidolgozottabb a jelentés kódolása annál tökéletesebb az emlékezés. Ha egy kijelölt anyagból a lényeget meg akarjuk jegyezni, akkor nem a szavak értelmét, hanem az egész szöveg jelentését érdemes megjegyezni, így jobban fogjuk felidézni a lényeget. 9 Előhívás A hosszú távú információk memóriából elvesztése történő miatt felejtés következik miatt. sok be, Ily esetben hanem módon a nem az inkább az információ hozzáférhetetlensége szegényes emléknyom gyakran inkább az előivási, mintsem

tárolási hiányosságot tükröz. Egy tétel felidézése ahhoz hasonlít, mint mikor egy bizonyos könyvet keresünk a könyvtárban. Az előhívás kudarca nem jelenti azt, hogy az emlék nincs meg , lehet, hogy csak rossz helyen keressük. Az előhívási hibák bizonyítékai Mindenkivel előfordult már, hogy próbált valamilyen emléket felidézni és nem sikerült. És később hopp beugrott a keresett emlék Hányszor előfordult, hogy vizsgán nem sikerült egy nevet vagy számot felidézni, de a vizsga után beugrott. A másik ilyen példa „ a nyelvemen van már.” jelenség, amelyben egy bizonyos szó vagy név kívül esik a felidézhetőség körén. Ezek roppant kínosak tudnak lenni bizonyos helyzetekben. Az elő hívási hibákra még találóbb a hipnózisban történő elő hívások, amikor a szuggerált személynél olyan gyerekkori emlékek kerülnek felszínre amelyek rég elfelejtődtek. Sajnos nem rendelkezünk szilárd bizonyítékokkal de az biztos

hogy az elfelejtet emlékek nem vesznek el csak a tudat egy mélyebb részében tárolódnak és extrém esetben a felszínre kerülhetnek. 10 Interferencia A felidézési hibákért felelős tényezők közül legjelentősebb az interferencia. Ha különböző tételeket azonos támponttal kapcsolunk össze, és megkíséreljük ezzel a támponttal fel idézni az egyik tételt /céltétel/ előfordul, hogy a másik tétel jut eszünkbe. Például, összekapcsolunk egy nevet és egy telefonszámot, de a szám megváltozik akkor a névhez két szám tartozik, addig még a másik szám nem kerül mélyebb bevésésre. Tárolás Nem valószínű, hogy az előhívási hibákat a felejtés okozza. Az a tény, hogy némely felejtés az előhívás hibájára vezethető vissza, de nem jelenti azt, hogy ez a tétel minden felejtésre igaz. Nem valószínű, hogy életünk során tárolt információk, még a memóriánkban van és csak elő hívási támpontokra vár.

Az bizonyos, hogy az információk bizonyos része elvész a tárolás során. ( Louftus ) Embereknél a teljes emlékezet vesztés akkor következik be, ha mind a hippokampusz, mind az amygdala / az agykéreg alatt elhelyezkedő képlet/ károsodott, de maga a hippokampusz sérülése is komoly memória vesztéssel jár. 11 Az implicit memória Mindeddig csak az emlékek tudatos előhívásával foglalkoztam, mely explicit módon jelenik meg. De úgytünik, van egy másfajta emlékezet is amelyek a készségekben az észlelési , mozgási feladatok javításában mutatkozik meg tudatos előhívás nélkül. Magára a mozdulatra vagy ingerválaszra emlékezünk de annak a kifejlesztésére nem , itt az emlékezés implicit módon nyilvánul meg. Amnézia. Az implicit memóriáról való tudásunk nagy része azoknak az embereknek a tanulmányozásából származik, akik amnéziában szenvednek. Az amnézia az emlékezet részleges vagy teljes elvesztése baleset,

betegség, következtében. Az sebészeti emlékezet beavatkozás, vesztésnek két vagy formáját alkoholizmus ismerjük, a anterográd amnézia amikor a beteg az újonnan tanult információk illetve a napi események felidézésére képtelen. A másik formája a retrográd amnézia, amikor a sérülés előtti események, emlékek felidézése problémás. Az amnéziára jellemző, hogy nem jelenti az emlékek teljes elvesztését, amíg képtelen életének, a károsodás előtti emlékeit felidézni, és ujjakat tanulni, addig emlékeznek a régi motoros készségekre, vagy újakat megtanulni. Ezek a tények azt sugallják, hogy különbözik a tényekre és a készségekre vonatkozó emlékezet. Mik ezek a motoros emlékek: a cipő megkötése, a biciklizés, a normális olvasás. Ezeket a cselekvéstípusokat jól teljesítik, habár nem emlékeznek a gyakorlás folyamatára, és ez tényként kell elfogadnunk. 12 Az egészségesek implicit memóriája

A csak egészséges embereken folyó kísérletek is igazolják, hogy az explicit és implicit emlékek külön tárolódnak. Más kutatások az által támasztják alá a két emlékezeti rendszer létezésének elképzelését, hogy kimutatják, az olyan független változók, amelyek befolyásolják az explicit memóriát, nincsenek hatással az implicit memóriára, vagy fordítva. Az explicit és implicit memória közötti pszichológiai eltérések mellet alapvető biológiai különbségek vannak abban is, ahogy ezt a kétféle emlékezettet az agy megteremti. A döntő adatok agytérképezési eljárásokból ( pet) származnak. Befejezés Végezetül megjegyezném, hogy az emlékezet tanulmányozása azért lehet ilyen sikeres mert a területet kezelhető részekre tördelték, úgy mint, a rövidtávú memóriába történő kódolás vagy az elő hívás az explicit, hosszú távú memóriából. Ez a tördelés a pszichológiai és biológiai

megközelítés kölcsönhatásából alakult ki. Három alap vető megkülönböztetést láthatunk I. az emlékezet három szakasza II. a rövid, illetve hosszú távú memóriát III. Az explicit és az implicit memóriát Érdekes, hogy mindhárom esetben a pszichológiai adatok keletkeztek korábban, azok egyengették a későbbi biológiai kutatásokat A biológiai kutatás persze nemcsak azzal járul hozzá az emlékezet megértéséhez, hogy megmutatja hogyan osszuk azt részekre. A kutatók 13 kezdik meghatározni különféle memóriák alkotó elemeinek biológiai alapjait. Tudunk már például valamit az explicit, hosszú távú memóriabeli tárolásról ( és pedig a hippokampális rendszer szerepéről) és a rövid távú memória vizuális és verbális bufferjeiről. Ezek az ismeretek nem csak önmagukért hasznosak, de segíthetnek az olyan időskori betegségek emlékezetre gyakorolt romboló hatásainak leküzdésében, mint az

agyvérzés, a szenilitás és az Alzheimer-kór. 14 Irodalomjegyzék Rita L. Atkinson- Richard C Atkinson- Edward E Smith- Daryl J Bem- Susan NolenHoeksema: Pszichológia, Osiris Tankönyvek, 1999 Ádám Gy. : Érzékelés, tudat, emlékezés- biológusszemmel, Gondolat1976 Bartlett F. C Az emlékezés, Gondolat, 1985 Hebb D. O A pszichológia alapkérdései, Gondolat, 1975 15 Melléklet Hermann Ebbinghaus féle felejtési vizsgálat 16 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 1 II. Tárgyalás 1 Az emlékezet típusai és biológiai alapjai 1 Az emlékezés három szakasza 2 Rövid és hosszú távú memória 3 Rövid távú memória 5 Hosszú távú memória 8 Implicit memória 12 III. Befejezés 13 Irodalomjegyzék 15 Melléklet 16 H. Ebbinghaus féle felejtési vizsgálat 17