Egészségügy | Anatómia » Az endokrin rendszer anatómiája (Hypophysis, epiphysis)

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 18 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:224

Feltöltve:2009. augusztus 07.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

AZ ENDOKRIN RENDSZER ANATÓMIÁJA: HYPOPHYSIS, EPIPHYSIS Dr. Székely Andrea Dorottya HYPOPHYSIS GLANDULA PITUITARIA - kicsi, sima felületű, kerekded vagy dorsoventralisan lapított szerv. nyele: infundibulum chiasma opticum mögött; fossa hypophysealis, basilaris vénás sinusrendszer övezi körül. ,. diaphragma sellae, durakettőzet, rajta foramen diaphragmaticum. Az agyvelő kivételekor a nyél rendszerint elszakad, és a hypophysis a koponyaüregben marad. HYPOPHYSIS MORFOLÓGIA ADENOHYPOPHYSIS (lobus anterior) 1. a pars tuberalis adenohypophysis (pars proximalis) a hypophysis nyelét elölről vályúszerűen borítja, 2. a pars intermedia adenohypophysis (lobus intermedius) a hátulsó lebenyre fekszik rá, 3. a pars distalis adenohypophysis (pars pharyngea) a lebeny fő tömegét alkotja NEUROPHYPOPHYSIS : 1. pars proximalis (pars infundibularis) 2. pars distalis neurohypophysis HYPOPHYSIS MŰKÖDÉS HYPOPHYSIS A hypophysist a circulus arteriosus

Willisii-ből (ex a. carotis interna) eredő 15–20 kis ág (elülső, hátulsó hypophysis-artériák) látja el. A vénás vért a sinus circularis vagy a sinus cavernosus gyűjti össze. A hypophysis portalis rendszerét az aa. hypophyseales rostrales adják, amelyek a pars infundibularisban ágazódnak el. Belőlük eredő vénakapillárisok, a portalis vénák látják el az elülső lebeny nagyobb részét. Itt sinusoidokat alkotnak, majd összeszedődve mint elvezető vénák a dura sinusaiba ömlenek. Az erek mentén sympathicus vasomotoros rostok is térnek a hypophysisbe, amelyek a plexus és a n. caroticus internusból, valamint a hypothalamusból származnak; az ereket és a mirigyszövetet idegzik be. TOPOGRÁFIA ÉS VÉRELLÁTÁS HYPOPHYSIS SZÖVETTANI SZERKEZETE Az elülső lebeny kerekded sejtek alkotta kötegekből áll. A kötegeket kötőszövetes hüvely, abban vérérsinusokból álló hálózat veszi körül, ezáltal mindegyik sejtje érintkezik a

kapilláris ablakos endotheljével. A kötegek között vékony nyulványú somaticus vagy satellita sejteket találunk. Az elülső lebeny sejtjeinek cytoplasmájában secretgranulumok vannak, amelyek a leadandó hormonok előanyagai. Ezeknek az előanyagoknak a festődése szerint acidophil festődésű a-sejteket (40%), basophil b-sejteket (10%) és chromophob c-sejteket (50%) különböztetünk meg. Immunhisztológiai módszerekkel azonban a talált serkentő hormonok, releasing faktorok vagy liberinek alapján somatotrop (STH), lactotrop (LTH), gonadotrop (GNRH) luteotrop (LH), thyreotrop (TSH), valamint corticotrop (ACTH) sejteket különböztetünk meg. A sejttípusok száma funkcionális különbséget is mutat. Változhat a nem, a kor és az állapot (terhesség, laktatio) szerint is. Intenzív hatásra az egyes sejtcsoportok syntitiumot (symplasma) képeznek. Holocrin secretio esetén a sejt elpusztul. A talált degranulált sejt mint chromophob sejt képezheti a sejtek

nagyobb tömegét. HYPOPHYSIS SZÖVETTANI SZERKEZETE Pars tuberalis Vasopressin V1B receptor expression HYPOPHYSIS A közti lebeny az elülső lebenyhez hasonlít, a sejtek többsége basophil, a sejtek között kicsi folliculusok vannak. EM vizsgálatok szerint többféle sejttípus (juhban öt-féle) van, amelyek az elülső lebeny sejtjeihez hasonlóak. Jellemző sejttípusa a melanotropint (MSH) termeli, ami amphybiákon a melaningranulumok szaporodását stimulálja a melanophor sejtekben. Juhban lipotropint termel, ami a zsírokból a zsírsavakat felszabadítja. SZÖVETTANI SZERKEZETE HYPOPHYSIS SZÖVETTANI SZERKEZETE A neurohypophysis idegszövet jellegű, vérerekben szegényebb, finom kötőszöveti vázában hálózatot képező idegrostok és idegvégződések között nyúlványos gliasejtek, az ún. pituicyták helyeződnek. Helyenként a középső lebenyből származó, számos, basophil szemcsézettségű sejt, idősebb korban intra- és

extracellularisan pigment is látható benne. A hátulsó lebeny nem termel hormont, hanem csupán a hypothalamus magvaiban (nucleus supraopticus, nucleus paraventricularis) neurosecretio útján termelődő hatóanyagokat, az antidiureticus hormont (ADH; vasopressin) és az oxytocint; az idegrostok axonjaiban szemcsék vagy puffok, illetőleg axonvégződéseiben nagy rögök (Hering-testecskék) alakjában tárolja, és az axovasalis synapsisokon át a vérbe továbbítja. HYPOPHYSIS FEJLŐDÉSE A hypophysis két telepből fejlődik. Az elemi szájüreg ectodermalis eredetű öble, a Rathkeféle tasak, a köztiagy aljához nyúlik, ahonnan az agyvelő basalis lemezéből eredő processus infundibuli társul a tasak hátulsó falához. A Rathke-tasak elülső falából a hypophysis elülső lebenye, hátulsó falából pedig a pars intermedia alakul ki. A processus infundibuliból a neurohypophysis fejlődik. Ez utóbbi alapjába a harmadik agyvelőkamrából a recessus

infundibuli türemkedik be. HYPOPHYSIS RENDELLENES MŰKÖDÉSE ADENOMA Az adenomák típusai: Prolaktinoma ( prolaktin túlműködés ) Növekedési hormont túltermelő adenoma TSH hormont túltermelő adenoma ACTH hormont túltermelő adenoma LH-FSH hormont túltermelő adenoma Hormonálisan inaktív hipofízis daganatok óriásnövés akromegália EPIPHYSIS MORFOLÓGIA TOPOGRÁFIA A tobozmirigy, gl. pinealis s epiphysis cerebri, barnásvörös színű, tömör szerkezetű, kicsi szerv, amely a harmadik kamra tetején, a köztiagy hátulsó végén, colliculus superiorok között helyezkedik el. A köztiagyvelőhöz két nyél, habenula, köti Alapjába a III. kamra öblösödik be recessus pinealis formájában; teste kerek, caudalisan irányuló csúcsa tompa. A mirigyet kívülről kötőszövetes és gliasejtes tok veszi körül, amely a lágy agyvelőburokból fejlődik. A tokból eredő érdús sövények kis lebenykéket (sejtkötegeket), esetenként

hólyagocskákat, cystákat különítenek el a mirigy állományában. A parenchyma vázát erek és gliarostok hálózata alkotja A tobozmirigy parenchymája kétféle sejttípusból áll, amelyek gliaszármazékok. A mirigy melatonint termel, ami felszabadítja a gonadtrop hormont és ezáltal serkenti a nemi mirigyek fejlődését. A serotonin- és a melatoninképzés függ a fényhatástól (biológiai ritmus!),. Ezt igazolja az is, hogy myelinhüvely nélküli idegrostok kötik össze a tobozmirigyet a diencephalonnal. Az agyfüggelék antagonistája. Ivarérés idején sorvad, ha korai sorvadásnak indul, korai nemi érés (pubertas praecox) a következmény. Antioestrogen és antiandrogen hatása van, madarakban és emlősökben gátolja a gonadotrop hormon szintézisét; fontos szerepe van tehát a gonádok fejlődésében. Működését a fényintenzitás változása befolyásolja, ezért mint „biológiai óra”, szerepe lehet az évi és a napi életritmus

fenntartásában is. A pinealocyta emlősökben is fényérzékelő receptor, és egyben secretiós sejt is lehet. A tobozmirigy ereihez a sympathicus idegrendszer elülső nyaki ganglionjától rostok térnek. EPIPHYSIS Melaninon kívül tartalmaz még: Small molecules 5-methoxytryptophol Adrenaline Noradrenaline Serotonin Histamine Inositol Iodinated compounds Taurine Pteridines Peptides Arginine vasotocin Angiotensin I Melano-und lipotropins Enkephalins EPIPHYSIS MŰKÖDÉSE EPIPHYSIS A pinealocyták vagy fősejtek, sokszögű, gyakran nyúlványos, cytoplasmában gazdag sejtek a melatoninsynthesis jeleivel. Közöttük involutio (degeneratio) jeleit is mutató sejtek is vannak. A cystaképződés, a kalcium- és a magnéziumsókat tartalmazó konkremetumok, granulumok, (acervuli cerebri) kifejlődése is jellemző a pinealocytákra. Az astrocyták rostos cytoplasmájú sejtek; az előző sejtek között csoportokban találhatók. Némely helyen a lebenykék

határain gliasejtek laza hálózatában kevés gliocytából álló gliaplaque-ok láthatók, amelyekben nincsenek pinealocyták. A recessus pinealist és a cystákat ependyma béleli. SZÖVETTANI SZERKEZETE EPIPHYSIS FEJLŐDÉSE PATHOLOGIÁJA Corpus pineale tumorai: igazi, melanotonint termelô pinealoma ritka, gyakoribbak a germinoma, teratoma és egyéb csírasejtes daganatok. Típusos esetben Parinaud tünetcsoportot vagy occlusiv hydrocephalust okoznak. A többi agydaganathoz képest a tumor markerek a HCG és alfa foetoprotein emelkedett értéket mutathatnak. CT és MR kielégítô morphológiai képet ad a mûtéti megoldásokhoz. Mûtétileg infra- supratentorialis és transventricularis megközelítések lehetségesek a pinealis regio sebészetében. Mivel az ittlévô daganatok 70 %-a sugárérzékeny, stereotaxias biopsia után irradiatio javasolt, (természetesen occlusiv hydrocephalus esetén mûvi liquor elvezetés elvégzését követôen). A megkisebbedett,

irradiált tumor sebészileg is eltávolítható. A tobozmirigy a köztiagy dorsalis lemezének caudodorsalis kitüremkedéseként korán kifejlődik. A lágy agyvelőburok teljesen körülveszi a fejlődő mirigyet. Utóbbiba később az érfonat, plexus chorioideus ventriculi tertii, sarjadzik be, alapján a harmadik agyvelőkamra recessus pinealisa alakul ki. Az epiphysis a páratlan, parietalis ősszem (harmadik szem) nyelének maradványa, amely némely reptiliában még fellelhető