Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjogi alapismeretek

Büntetőjogi alapismeretek 1. ALAPELVEK A BÜNTETŐJOGBAN 1. Ártatlanság vélelmének elve: - senki sem bűnös addig, amíg a bűnösségét jogerős bírói ítélet meg nem állapította 2. Bizonyítottság követelménye - mindig a vádnak kell bizonyítania a vádat 3. Szubszidiaritás elve - büntetőjog eszközeihez csak végső eszközként lehet nyúlni - amíg egy másik jogág felléphet, nem kell büntetőjogot alkalmazni 4. Bűnfelelősség elve - büntetőjog nem az objektív bűnfelelősségen áll, hanem a bűnfelelősségen - csak a bűnösen elkövetett cselekményt lehet felelősségre vonni - szándékosság vagy gondatlanság 5. Humanizmus elve - bármilyen szörnyűséget követett el, ő is ember, neki is vannak jogai - olyan büntetést kell kiszabni, amely lehetővé teszi a nevelésüket - a büntetés ne megtorló, hanem nevelő legyen 6. Törvényességi követelmény elve - nincs bűncselekmény törvény nélkül - nincs büntetés törvény nélkül 2.

DETERMISTA ÉS INDETERMISTA Van-e jogunk büntetni, és ha van, milyen alapon: a) determinista: - az embernek nincs szabad akarata - az ember személyisége meghatározott részben az öröklött gének, részben az őt ért társadalmi hatások által formálódik b) indeterminista - nem vitatják az öröklött és társadalmi hatásokat, de az embernek van választási lehetősége - a büntetés nevelési célú is lehet 3. BÜNTETŐJOG RÉSZEI 1. Anyagi büntetőjog a) általános rész - jogalkotó mely cselekményeket bünteti - kik a bűnelkövetők - milyen büntetést lehet kiszabni b) különös rész 2. Büntető eljárási jog - Büntetőeljárás rendjéről - Bűnelkövetők felelősségre vonásáról 3. Büntetés végrehajtási jog A BTK szerkezeti felépítése: Általános és Különös részre tagozódik. Az Általános részi rendelkezések a büntetőjogi felelőség feltételeire, módozataira, ill. a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó általános

szabályokat fogalmazzák meg. A Különös részi rendelkezések az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait határozzák meg, ill. azt, hogy az elkövetőkkel szemben a különös törvényi tényállások kimerítése setén milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók. Az Általános rész 9 fejezetre tagozódik, a különös rész 11 fejezetre. A fejezetek címekre tagozódnak, de vannak olyan fejezetek, ahol nincsenek címek. A címek, ill. fejezetek szakaszokra tagozódnak, melyek a legkisebb önálló szerkezeti egységei a BTKnak A szakasz állhat: bekezdésekből, fordulatokból, pontokból és alpontokból. 4. BÜNTETŐJOG SEGÉDTUDOMÁNYA - Kriminológia - a bűncselekménnyel mint társadalmi cselekménnyel foglalkozik - okokat vizsgálja - Kriminalisztika - nyomozás, felderítés tudománya - Statisztika - Igazságügyi orvostan - Igazságügyi elmekórtan 5. BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA Bűncselekmény fogalma - bűncselekmény az a cselekmény, amely

társadalomra veszélyes, amely a Btk. által büntetni rendelt, és amelyet bűnösen, szándékosan követtek el, vagy ha a tv. A gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - cselekmény nélkül nincs bűncselekmény Cselekmény: - ha a társadalomra veszélyes - Ha azt bűnösen követték el - ha azt büntetni rendeli a tv. Társadalomra veszélyesség: - elkövető objektív és szubjektív veszélyessége - szubjektív veszélyesség miatt nem büntethető - bizonyos fokot el kell érni, hogy eljárást lehessen indítani - Btk. Határozza meg, mely cselekmények minősülnek veszélyesnek: állam, társadalmi, gazdasági rend ellen, állampolgárok személye, vagyona ellen irányulók 6. BŰNCSELEKMÉNY FELOSZTÁSA VÉTSÉG Vétség: - minden gondatlan cselekmény - amelyekre a szándékosan elkövetésnél a Btk. 2 év vagy ennél rövidebb büntetést szab ki Bűntettek: - minden, ami nem vétség 7. BŰNÖSSÉG ALAKZATAI Bűnösség: - az elkövetőnek a saját

cselekedetéhez való viszonya - meg tudja-e ítélni a cselekménye következményeit Bűnösség formái: a) gondatlanság b) szándékosság Szándékosság: - szándékosan követi el a bűncselekményt az, aki a magatartásának következményeit kívánja, vagy a következményekbe belenyugszik. - egyenes szándék (következményt kívánja) - eshetőleges szándék (következményekbe belenyugszik) Gondatlanság - gondatlanságból követi el a bűncselekményt az, aki előre látja a magatartása lehetséges következményeit, de bízik azok elmaradásában - a tőle elvárt figyelmet elmulasztja - gondatlanság fajtái: tudatos, hanyagság 8. BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSÁNAK STÁDIUMAI Bűncselekmény szakaszai: - egyén belső világában elhatározással zárul - külvilágban: ha ez deviáns jellegű (megítélése az szerint, hogy ez mennyire van a végkifejlettől, minél távolabb, annál enyhébb a büntetés) Külvilágban szakaszai: - előkészület -

kísérlet (még nincs meg az összes tényállás) - befejezett állapot ( megvan az összes elem) 9. MIKOR BÜNTETHETŐ AZ ELŐKÉSZÍTŐ STÁDIUM Az előkészületet megvalósító magatartások köre két csoportra osztható: - Tettekben megnyilvánuló előkészületi magatartások: az elkövetéshez szükséges, vagy azt könnyítő feltételek biztosítását jelentik. Ide tartozhat az elkövetéshez szükséges eszközök beszerzése, az eszközöknek az elkövetésre alkalmassá tétele, a helyszín felderítése, tervkészítés. - Gondolatközlésben megvalósuló magatartások: az elkövetésre történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, és a közös elkövetésben való megállapodás. A gondolatközlés egyaránt lehet szóban, írásban, vagy az információ továbbításra alkalmas más módon. Előkészület: Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bcs. elkövetése céljából az ehhez szükséges, vagy ezt megkönnyítő

feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. - A bcs. ezzel jelenik meg a külvilágban, büntetőjogilag értékelhető magatartás formájában Ez a magatartás azonban még nem a szándékolt bcs. elkövetési magatartása, hanem az arra történő, büntetőjogilag értékelt felkészülés. Ezért a magyar törvény nem minden bcs előkészületét bünteti, hanem kiválasztja a legsúlyosabb bcs-ket, és csak ezeknél rendelkezik az előkészület büntetendőségéről. Mint stádiumról csak akkor beszélhetünk, ha az adott bcs. előkészületét a törvény külön büntetni rendeli Pl: Állam elleni bcs-k, emberölés, közveszély okozás, terror cselekmény bűntetteinél. 10. ELHATÁROLÁS ALAPJA Tényállások fajtái: - Történeti tényállás: ez nem más, mint a valóságban megjelenő valamely emberi magatartás büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró körülményeinek az

összessége. - Különös törvényi tényállás: a törvényi tényállásokat a törvényalkotó a Kódex különös részében fogalmazza meg. A törvényi tényállás, egy adott bcs törvényi ismérveinek az összessége Úgy jön létre, hogy a törvényalkotó a történeti tényállásokból absztrakció útján nyert tényállási elemekből létrehozza az adott bcs törvényi tényállását. A bűncselekmény fogalom és a törvényi tényállás egymással nem azonosítható. A bűncselekmény fogalom egyik eleme a társadalomra veszélyesség, melyet mint objektív elemet a törvényalkotó csupán felismerhet, de ellentétben a törvényi tényállással, nem alkothat meg. - Általános törvényi tényállás: olyan elméleti rendszer, amely magába foglalja az egyes törvényi tényállásokból absztrakció útján elvont közös elemeket, kiegészítve az általános rész büntethetőségi feltételeivel. Az általános törvényi tényállás valamennyi bcs

törvényi tényállásainak közös elemeit tartalmazza. A tényállási elemeket tartalmi és formai szempontok szerint csoportosíthatjuk. Azokat a tényállási elemeket, amelyek kivétel nélkül hozzátartoznak valamennyi bcs-hez, szükséges tényállási elemeknek nevezzük. 11. MILYEN BÜNTETÉSI TÉTEL MÉRVADÓ A KÍSÉRLETI STÁDIUM ESETÉN Kísérlet: - Kísérlet miatt büntetendő, aki szándékos bcs. elkövetését megkezdi, de nem fejezi be - A kísérletre a befejezett bcs. büntetési tételét kell alkalmazni - A büntetést korlátlanul enyhíteni, vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bcs. befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. a büntetést korlátlanul enyhíteni, vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, vagy alkalmatlan eszközzel

követik el. Akkor állunk szemben alkalmatlan kísérlettel, ha vagy a tárgy, vagy az eszköz alkalmatlan a bcs. elkövetésére 12. BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI: TETTES ÉS TETTESTÁRS Bűncselekmény elkövetői: - ki, milyen formában vett részt a bűncselekményben - elkövetői: valamennyi érintett - elkövetői: tettesek, részesek Tettes: legalább 1 törvényi tényállást megvalósít Részes: úgy működik közre, hogy törvényi tényállási elemet nem valósít meg Társtettes: egymás tevékenységéről tudva a szándékos bűncselekményt közösen valósítják meg Közvetlen tettes: saját fizikai erejével, valamilyen eszközzel vagy állattal követi el a bűncselekményt Közvetett tettes: valaki olyan személyt használ fel az elkövetéshez, aki nem büntethető Részesek: felbujtó, bűnsegéd Felbujtó: - az, aki mást bűncselekményre szándékosan rábír - ha az elkövetőnél a döntő hatást a felbujtó ráhatása adta - ugyanaz a büntetése, mint

a tettesre Bűnsegéd: - a bűncselekmény elkövetéséhez a tettesnek szándékosan segítséget nyújt - fizikai bűnsegéd - pszichikai bűnsegéd 13. HALMAZATI BÜNTETÉST MIKOR SZAB KI A BÍRÓSÁG: Bűnhalmazat: az elkövető egy, vagy több cselekménye több bcs-t valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Bűnhalmazat esetén a bűncselekményi többségbe tartozó cselekményekért egy eljárásban vonják felelőségre az elkövetőt, és bíróság halmazati büntetést szab ki. Ha a próbára bocsátás megszüntetésére a próbaidő alatt elkövetett bcs. miatt kerül sor, a bíróság a korábbi és az újabb bcs-t együtt bírálja el, és halmazati büntetést szab ki. 14. BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OK: Büntethetőséget kizáró okok: - büntethetőség valamely elemét kizárja - gyermekkorú: 14 év alatti - 14-18 év közöttiekre a fiatalkorúakra vonatkozó tv-ek irányadóak - Kóros elmeállapot (gyengeelméjűség, tudatzavar,

személyiségzavar) - Ha korlátozott az elmeállapota - Kényszeres cselekvés - Fenyegetés - Tévedés - Olyan tény miatt nem büntethető, amelyről az elkövetéskor nem tudott - Társadalomra veszélyesség csekély foka - Jogos védelem - Végszükség - Magánindítvány hiánya Tévedés: - Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. Tévedésen azt a tudatállapotot értjük, amikor valakinek a képzetei nem felelnek meg a valóságnak, de ő a képzeteit valósághűnek tartja. Tévedés az is, ha valakinek egyáltalán nincs képzete valamiről. Jogos védelem: - nem büntethető, aki cselekménye a saját vagy mások személye,

javai vagy a közérdek ellen intézett, ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges - elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert az ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni - Jogos védelemnél hiányzik a társadalomra veszélyesség. - Nincs jogos védelmi helyzetben aki tévesen azt feltételezi, hogy meg akarják támadni. - Nem keletkeztet jogos védelmi helyzetet a kiprovokált támadás sem. - A jogos védelem megállapításának feltétele az, hogy az elhárító cselekmény szükséges és arányos legyen. Végszükség - Nem büntethető aki saját, illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. - Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkor

vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. - A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. - Nem állapítható meg végszükség annak a javára, akinek a veszélyvállalása hivatásánál fogva kötelező. - A végszükségi veszély jellemzői: egy olyan veszélyhelyzet, amelynek elkövetése nem róható az elhárító terhére. Veszély csak tényleges lehet A veszélyhelyzetnek közvetlennek kell lennie, vagyis a sérelem bekövetkezésére rövid időn belül számítani kell. - A másként el nem hárítható kifejezés azt jelenti, hogy csak valamely bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósításával lehet megszüntetni. A veszély előidézésében az elhárító személynek vétlennek kell lenni. - A veszélyből menthető

életviszonyok: - közérdek, - saját vagy mások személye, - és javai. Magánindítvány hiánya: - sértett nem terjeszti elő a magánindítványt - a magánindítvány nem visszavonható A magánindítvány hiánya: a magánindítványnál a sértett értékítélete a döntő. Vannak a társadalomra kisebb fokban veszélyes bűncselekmények, amelyeket csak akkor célszerű vizsgálni, ha a sértett ezt kívánja. Magánindítványnak tekintendő az előterjesztésre jogosultnak minden olyan nyilatkozata, amelyből kiderül, hogy a megjelölt bűncselekmény elkövetőjének a megbüntetését kívánja. 15. MAGYAR BÜNTETŐRENDSZER JELLEMZŐI: Jogkövetkezmények: a bűncselekmény elkövetőivel szemben milyen büntetéseket helyez kilátásba. Büntetés: Jogalkotó kereteket ad. Jogalkalmazó konkrét büntetés Büntetés célja: 1. Generális prevenció biztosítása - megelőző – társadalmi igény - büntetés olyan legyen, hogy ha arról más értesül, ne kapjon

vérszemet, hogy ő is elköveti 2. 3. a társadalom többi tagját is tartsa vissza a bcs.-k elkövetésétől Speciális prevenció biztosítása megelőző – egyéni igény egyénre vonatkozó büntetés – nem azonos egyénenként elítélteket is tartsa vissza az újabb bcs.-k elkövetésétől, visszavezetjük a társadalomba Megtorló funkció 1990-ben az Alkotmánybíróság a halálbüntetést alkotmányellenesnek minősítette. Alkotmányos jog: minden embernek joga van az élethez, ezért a büntetőjog nem állhat szemben vele. - Relatív határozott : a büntetés áll: - neméből: - főbüntetések - mellékbüntetések - mértékéből : - tól, -ig. - Proporcionális (tett arányos): az elkövetett tett súlyához és az elkövető bűnösségének fokához igazodik a büntetés. A büntetés igazodjon : - a cselekmény társadalomra veszélyességéhez - a személyben rejlő társadalomra veszélyességhez - a bűnösség fokához - egyéb bűnösségi

körülményekhez - Nem ismeri a halálbüntetést. - Dualisztikus : büntetések és intézkedések vannak. Az intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás, vagyonelkobzás, elkobzás, pártfogó felügyelet. Ennek megfelelően az intézkedések lehetnek : gyógyító, nevelő és társadalom védelmét szolgáló. - A főbüntetések helyett, adott feltételek megléte esetén mellékbüntetések is alkalmazhatók. - Fő és mellékbüntetések vannak: - főbüntetések : - szabadságvesztés - pénzbüntetés - közérdekű munka - mellékbüntetések: - közügyektől eltiltás - foglalkozástól eltiltás - járművezetéstől eltiltás - kitiltás - kiutasítás - pénz mellékbüntetés Büntetőrendszer jellemzője: - Büntetés: 1/ Főbüntetés, 2/ Mellékbüntetés - különbség büntetés és intézkedések között - büntetést csak bűncselekmény megvalósulásánál lehet kiszabni Intézkedések: - ha megvalósul a

bűncselekmény - ha nem valósul meg a bcs. - legtönn bcs. Esetén a Btk szabadságvesztést ír elő - relatív rendszerű: a tv. Az egyes bűncselekmények büntetését tól - ig határozza meg, ennek kereti közt a bíróság dönt. 16. SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS SZAKASZAI: Fokozatai: 1. Fogház - Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. 2. Börtön a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső. 3. Fegyház - Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény b) terrorcselekmény, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel fegyvercsempészet, bűnszervezetben

részvétel, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, c) az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei. d) visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei e) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények miatt szabták ki. - Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 17. SZABADSÁGVESZTÉS TARTALMA: A szabadságvesztés életfogytig, vagy határozott ideig tart. - A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap (generális minimum), leghosszabb tartama 15 év (generális maximum), halmazati vagy összbüntetés,

illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén 20 év. - Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét betöltötte. - A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. - A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. - A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. - A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel

szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. - A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre 18. FELTÉTELES SZABADLÁBRA BOCSÁTÁS: A szabadságvesztésre ítélt személynek a büntetés-végrehajtás alatt tanúsított magatartása utalhat arra, hogy a büntetés a további szabadságelvonás nélkül eléri célját . Ebben az esetben feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye adható a szabadságvesztésre ítéltnek. A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan

magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt - fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, - börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, - fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját

legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti. Nem bocsátható feltételes szabadságra a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el, b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki, c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 20. MILYEN BÜNTETÉSEKET ÉS INTÉZKEDÉSEKET ISMER: - főbüntetések : - szabadságvesztés - pénzbüntetés -

közérdekű munka - mellékbüntetések: - közügyektől eltiltás - foglalkozástól eltiltás - járművezetéstől eltiltás - kitiltás - kiutasítás - pénz mellékbüntetés 21. PÉNZBÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK ELVE: Anyagi természetű hátrányokozás. A legenyhébb főbüntetési nem A napi tételes pénzbüntetési rendszer lényege, hogy a bíróság először a konkrét cselekmény tárgyi súlyának értékelése alapján meghatározza a kiszabandó napi tételek számát. Ezt követően az egynapi tételre eső pénzösszeg meghatározására kerül sor, figyelemmel az elítélt vagyoni, személyi és jövedelmi viszonyaira, életvitelére. A napi tétel összegének meghatározásakor az egy napra eső bevétel összegéből le kell vonni az alapvető létfenntartási költségeket és az elítéltet terhelő jogszabályon alapuló, vagy hatósági határozatban megállapított fizetési kötelezettségeket. Levonások után fennmaradó tiszta jövedelem képezheti a

napi tételre eső összeg megállapításának alapját. A megállapított pénzbüntetés nem idézheti elő az elítélt tartásra jogosult családtagjai jogainak sérelmét. Ha az elítélt hajlandó, de képtelen a pénzbüntetés összegének azonnali megfizetésére, részére fizetési halasztás vagy részletfizetési kedvezmény engedélyezhető. Pénz mellékbüntetés: Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el, b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. (2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell

hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó. 22. KÖZÉRDEKŰ MUNKA: A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni. A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a

szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. E büntetési nemnél a büntetési célok érvényesülését a közösség érdekében végzett munka nevelő hatása biztosítja. A végrehajtás helyéül a bíró olyan intézményt jelöl ki, amely a munkaügyi központtól közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igényli. Itt a közérdekű munka végzésének tartamára nem létesül munkaviszony. Az elítélt az évi szabadsága terhére folyamatosan is végezheti a közérdekű munkát. A munka végrehajtását a bíróság hivatásos pártfogó útján ellenőrzi. A közérdekű munka nem keletkeztet büntetett előéletet. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésből az elítélt

feltételes szabadságra nem bocsátható. 23. MELLÉKBÜNTETÉSEK: A közügyektől eltiltás: Jogfosztó, jogkorlátozó mellékbüntetés. Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. A közügyektől eltiltott: a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1)

bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A foglalkozástól eltiltás: Ez a mellékbüntetés részben biztosítani kívánja a társadalom védelmét valamely foglalkozás szabályainak betartására képtelen elkövetővel szemben, részben egzisztenciális hátránnyal sújtja a foglalkozását bcs. elkövetésére felhasználó személyt Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet

igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja. A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltás: Akkor alkalmazható, ha az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy a mozgó bűnözés megelőzése érdekében szükséges. - A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. - A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. - A járművezetéstől

eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. 24. KITILTÁS, KIUTASÍTÁS FELTÉTELEI: Kitiltás: Akkor indokolt, ha az elkövető meghatározott helyen bűnismétlést elősegítő személyi kapcsolatokkal rendelkezik, vagy a cselekmény meghatározott helyhez kötődik, és fenn áll az újabb elkövetés veszélye. A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A kitiltásra ítélt személy az ítélet jogerőre emelkedésétől, vagy szabadságvesztésből szabadulását követő 8 napon belül köteles elhagyni az ítéletben meghatározott egy

vagy több helységet, esetleg az ország meghatározott részét. Az elítélt a korlátozás figyelembevételével szabadon választhatja meg lakóhelyét Kiutasítás Csak nem magyar állampolgárral szemben alkalmazható. Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Nem utasítható ki az, akit a külön törvényben meghatározottak szerint menekültként ismertek el. A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akinek az országban való tartózkodása - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet

jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti. A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt. Az a külföldi állampolgár, vagy hontalan személy, akit a bíróság kiutasításra ítélt, az ítélet jogerőre emelkedése után, vagy a végrehajtandó szabadságvesztésből szabadulását követően köteles Magyarországot elhagyni. Ha engedély nélküli visszatér a kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, akkor megvalósítja a Btk.214§-ban foglalt „Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése” vétségét. ( Persona non grata ) 25. KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS, ELKOBZÁS, PRÓBÁRA BOCSÁTÁS: A kényszergyógykezelés: A társadalom védelme érdekében megteremti azoknak a személyeknek az elkülönítésének és

gyógyításának a lehetőségét, akikkel szemben a bűnfelelőség elvének megfelelően büntetés kiszabására nem kerülhet sor. Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. (3) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. Olyan elkövetővel szemben rendelhető el, akinek a bcs. elkövetésekor hiányzott a beszámítási képessége Az eljáró hatóságok szakértőt kötelesek kirendelni. A terhelt elmeállapotáról két szakértő együttesen mond véleményt. Ha a szakvélemény elkészítéséhez hosszabb idő

szükséges, az ügyész, vagy a bíróság a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el. A megfigyelést, az erre kijelölt zárt intézetben végzik, időtartama 1 hónap, ami további 1 hónappal meghosszabbítható. A kényszergyógykezelés az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kerül végrehajtásra, határozatlan ideig. Az intézetbe fogadott személyek állapotát évente bíróság vizsgálja felül, és szakértői vélemény alapján dönt az intézkedés további fenntartásának szükségességéről. Meg kell szüntetni a kényszergyógykezelést: - ha az elkövető állapota stabilizálódott - újabb hasonló jellegű bcs. elkövetése nem várható A vagyonelkobzás a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, c) a vagyonra, amely

a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, d) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, e) a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. Vagyonelkobzás nem rendelhető el a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek, A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni. A vagyonelkobzást akkor

is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. A próbára bocsátás A próbára bocsátás során a bíróság a büntetés kiszabását halasztja el próbaidőre. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén, a kiszabott büntetés végrehajtása nem kezdődik meg. A bíróság megállapítja a bcs. elkövetését, történeti tényállását, majd végzésben próbára bocsátja a terheltet, ha alaposan feltehető, hogy számára önmagában a büntetéssel fenyegetettség elegendő visszatartó hatást jelent. A bíróság a döntését az elkövető személyi viszonyainak, és a cselekmény tárgyi súlyának vizsgálata alapján hozza. A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja

így is elérhető. A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. Próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. Az elkövető kedvező személyi körülményei megalapozhatják a próbára bocsátást (pl.: büntetlen előélet ) Visszaeső akkor bocsátható próbára, ha javulás útjára tért. A próbára bocsátott visszaeső pártfogó felügyelet alatt áll. A jogalkotó a többszörös visszaesőknél kizárja a próbára bocsátást. Még kedvező körülmények esetén sincs lehetőség próbára bocsátásra, ha a bcs-re 3

évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendelte a bíróság. A próbaidő, csak az eredeti próbaidő lejárta előtt hosszabbítható meg további 1 évvel. Ha a bíróság a próbára bocsátást megszünteti, akkor végzésben az elkövetőt bűnösnek mondja ki, és vele szemben büntetést szab ki. Ha a próbára bocsátás megszüntetésére a próbaidő alatt elkövetett bcs. miatt kerül sor, a bíróság a korábbi és az újabb bcs-t együtt bírálja el, és halmazati büntetést szab ki. Ha a próbaidő alatt olyan bcs. jut a hatóság tudomására, amit az elkövető a próbára bocsátást megelőzően követett el, az újabb ügyben eljáró hatóság az ügyeket egyesíti és eldönti, hogy lehetőség van-e próbára bocsátás alkalmazására, vagy más intézkedés, vagy halmazati büntetés kiszabása indokolt. A próbaidő eredményes elteltével az elkövető büntethetősége, a törvényben meghatározott " egyéb büntethetőséget

megszüntető ok " címén szűnik meg. 26. MILYEN BÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSAIT LEHET FELFÜGGESZTENI PRÓBAIDŐRE: A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső. A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni. 27. MENTESÍTÉS ÉS FORMÁI: A mentesítés fogalma: a mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amiket az elítéléshez jogszabály fűz. A mentesítés hatálya: mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve

mentesítésben részesült. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. A mentesítés módja a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés: A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés. A törvényi mentesítés esetén a jogalkotó által meghatározott időpontban, v. időtartam elteltével az elítélt mentesül a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. Ettől az időponttól kezdődően kérelmére tiszta erkölcsi bizonyítványt kell kiállítani. A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés: a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján; b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján; c) gondatlan vétség miatt kiszabott

szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján; d) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével; e) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével; f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével. A bírósági mentesítés: A bíróság az elítéltet erre irányuló külön eljárásban mentesítheti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Két esetkörét

különítjük el: 1.) Kedvezményes 2.) Kizárólagos bírósági mentesítés eseteit (MEGSZŰNT) A mentesítés egységessége: Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt. A mentesítés csak egységes lehet, nem valósulhat meg részlegesen. Mind a törvényi, mind a bírósági mentesítést akadályozhatja, ha a főbüntetés alapján már meg lennének a mentesítés feltételei, de a mellékbüntetés végrehajtása még nem fejeződött be. Ezt akadályozza meg a fenti rendelkezés A kegyelmi mentesítés: A köztársasági elnök az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. A kegyelmezési jogot egyéni kegyelem esetén a Köztársasági elnök, közkegyelem esetén az

Országgyűlés ( törvénnyel ) gyakorolja. 28. FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ BTK RENDELKEZÉSEK: Fiatalkorú: 14-18 év Büntetés és intézkedés alkalmazása: A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. - Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. - Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. Büntetések és intézkedések: A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. Szabadságvesztés: - A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. - A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama -

életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; - tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén tíz év. - Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. - a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év akkor, ha a bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. - A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében kell végrehajtani. A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha - a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, - az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény

elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. Feltételes szabadságra bocsátás: A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. Közérdekű munka: Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte. Pénzbüntetés: akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni. Közügyektől eltiltás: csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani. Kitiltás: A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem

tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él. Próbára bocsátás: Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni. Javítóintézeti nevelés: Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet. A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év. Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte, a

javítóintézetből el kell bocsátani. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól: A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték; c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút, kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes. (3) A fiatalkorú mentesítését nem akadályozza az, hogy a

pénzmellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg