Közlekedéstan | Felsőoktatás » Betonburkolatok

Betonburkolatok A betonburkolatok erőjátéka és feszültségeinek számítása A nehéz forgalom és a túlterhelés szerepe betonburkolatnál Az anyag fáradási tulajdonságát leíró Wöhler görbe alapján a Miner törvényt alkalmazva a P i súlyú nehéz tengely áthaladási számát (n i ) át lehet számítani az azonos fáradási károkozás alapján, a P e = 100 kN egységtengely n e áthaladási számára, egy b i tengelyátmenet-átszámítási szorzóval: P  ne  ni   i   Pe  1/ B  ni  bi Az aszfaltburkolatokhoz képest nagy különbség, hogy az aszfaltburkolat és a betonburkolat Wöhler fáradási görbéjének hajlása (log-log léptékben egyenes) erősen különbözik. Így tg = B  0,25 és 1/B  4 az aszfaltnál, ill B = 0,08 és 1/B  12 a betonburkolat esetén. Tehát betonnál P  bi   i   Pe  1/ B  P   i   100  1/ 0,08  P   i   100  12 Ez azt

jelenti, hogy a 12 értékű kitevő miatt a pl. 100 kN terhelésre méretezett betonlemezt a 100 kN-nál kisebb súlyú tengelyek rohamosan csökkenő hatással rongálják, ezzel szemben a betonburkolat a túlterhelések iránt sokkalta érzékenyebb, mint pl. az aszfaltburkolat Ez látható az alábbi példából is: Ha P e = 100 kN helyett 130 kN-os túlsúlyos tengely közlekedik (10 tonna helyett 13), akkor aszfaltnál: b i = (130/100)4 = 2,9  3,0 betonnál: b i = (130/100)12 = 25 (!) Amíg a 13 tonnás tengely egyszeri áthaladása aszfaltnál csak 3 db 10 t-s tengely áthaladását jelenti, addig betonnál 25 db 10 tonnás tengely áthaladásának károsító hatása azonos a 13 tonnás túlterhelő tengely egyetlen áthaladásával. Ezért érdemes betonburkolatnál a túlterhelésre eleve számítani. Ezzel szemben a kisebb súlyú tengely hatása sokkal jobban eltűnik a betonburkolatnál, amely tehát emiatt is tartósabb, ha nem terhelik túl. A betonburkolat

erőjátékának általános leírása A betonburkolat nagy merevsége igen jelentős tehereloszlást, alacsony lehajlást okoz, azonban a merev lemezben kicsi a relaxáció, háromféle fő feszültségfajta keletkezik a betonlemezekben, amelyek tehát véges méretűek: a) Járműterhelésből adódó húzó- és nyomófeszültségek, ami azonos terhelés esetén is eltérő a lemez közepén, szélén és a sarkán terhelve. b) Az évszaki nagy hőmérséklet-változások miatt nyáron nagy nyomófeszültségek, télen igen nagy repesztő húzófeszültségek keletkeznek termikus okokból. c) A napsütéses időszakokban a betonlemez egyenlőtlen felmelegedéséből jelentős vetemedési húzófeszültségek ébredhetnek, melyeket a betontáblák méretei erősen befolyásolnak. Ezen háromféle feszültségfajtát szuperponálva kell a méretezést elvégezni, statikus és fárasztó terhelésre is. Ezenkívül a nyári időszakban a nyomás alatt álló betonpálya

kivetődésbiztonságával, télen a gátolt dilatáció jelenségével is foglalkozni kell. Járműterhelésből adódó húzó- és nyomófeszültségek A betonburkolat merev lemezekből áll, melyeket hézagok választanak el, és amely lemezek rugalmas alátámasztásúak a Westergaard-felfogás szerint. A rugalmas alátámasztás mértéke a C MN/m3 ágyazási tényező. Eltérve a Burmister-féle rugalmas féltéren nyugvó merevebb rétegtől, itt a lemez egy függetlenül mozgó rugósoron fekszik, ezért a q [MN/m2] talajreakció lineárisan arányos a lesüllyedéssel: q = Cy, ahol C [MN/m3] az ágyazási tényező. A Westergaard-képletek kísérleti mérések alapján javított alakjai a rugalmasan ágyazott lemez alján a  h húzófeszültséget és az y lesüllyedést adják meg a teher alatt, a lemez közepén (1), Általában   k  P h2 szélén (2) és a sarkán (3) elhelyezkedő P [MN]; E [MN/m2]; h [m]; C [MN/m3]; r   esetén.

alakú a képlet, ahol k = feszültségi szorzó. A képletben szereplő értékek és mértékegységük az alábbi: Az l  4 teher E  h3  12 1   2 C P [m]; p [m] a betonlemez merevségi hossza. 1) lemezközépen:   P l  k  0,3164  log   1,069  2  r  h 2) lemezszélen:  P  l ssz  0,572 4  log   0,359  2  r  h 3) sarokterhelés: 1/ 2   P l / r    s  4,2 1   0,925  0,22 l / r   h 2 A feszültségek számíthatók és ábrázolhatók A lehajlások: 1) lemezközépen: yk  2) lemezszélen: y sz  P [m] 8Cl 2 P Cl 2  0,432 [m] ys  3) sarokban: P  r 11 ,  1,245  [m] 2  l Cl  A lemezszélen, főleg a sarokterhelésnél a húzófeszültség kb. kétszerese a lemezközépi terhelésnek. Ahogyan az alábbi ábráról látható a húzófeszültségeket a magasabb C ágyazási

tényezők és a nagyobb lemezvastagságok már csak kevéssé befolyásolják: Az ágyazási tényező a betonburkolat alatt Földre helyezett betonburkolatnál a talaj C [MN/m3] ágyazási tényezőjét az ismert, D = 0,30 m átmérőjű tárcsás terhelő berendezéssel is megállapíthatjuk. A kapott értéket át kell azonban számítani 0,75 m átmérőjű terhelő tárcsával mért C értékre. Westergaard szerint a C értékét az y = 1,25 mm = 0,0125 m süllyedésnél kell mérni a p = Cy (Winkler-féle) alapösszefüggés szerint: C [MN/m3]  p 30 1 p 30    40  p 30 , 2 y 2  0,0125 ahol tehát p 30 MN/m2 a 30 cm-es tárcsa esetén mért terhelő nyomás, amelynél a süllyedés éppen y = 1,25 mm. Ez az érték tehát már át van számítva a D = 75 cm-es tárcsára A tapasztalat szerint 75 cm felett a további átmérőnövekedés már nem változtatja C értékét. A kétféle előforduló dimenzió összehasonlítása: C MN/m3 30 50 100 150 200

=10·C kg/cm3 C kg/cm3 3 5 10 15 20 =0,1·C MN/m3 Teherbírás gyenge közepes magas Ha a betonlemez alatt többrétegű útalap van, akkor az ágyazási tényezőt a többrétegű alaprendszer és a betonlemez adataiból számítani lehet. A talaj és az alaprétegek modulusaiból és vastagságaiból előállítjuk az alsó rétegeket képviselő E e egyenértékű modulust a feszültségszámításnál már megismert módon. A betonlemezt helyettesítő vastagság most h   h3 Ekkor a betonlemez E Ee 0 alatti nyomófeszültség Boussinesque feszültségképlete alapján (most P, nem megoszló erőre): 3P  3P   0     2  2   z  z  h 2   h  2 Ugyanott az y 0 süllyedés számítása: h  1 y0   dz  E Ee  e h  3P 1 3P 1  2  z 2 ds  2E e  h  .  Ekkor az ágyazási tényező a definíció szerint (p = Cy): C 0 E E 3P 2 E e   h 

e  e 2 y 0 2 h  h h 3P Ee [MN/m3] E Ezzel tehát a betonlemez az ágyazási tényezőjét a többrétegű rendszer meglévő adataiból számíthatjuk. Ilyenkor az l [m] merevségi hosszra is egyszerű képlet adódik: l 4  Eh 3  12 1   2 C  Eh 3 h  11,7 E e E R [m]  0,54 h 3 Ee Ee Az l merevségi hosszal és a C ágyazási tényezővel már az előzőek alapján számíthatjuk a betonlemez feszültségét és lehajlását. Következmények a betonlemez fenti feszültségszámításaiból:  a keréksúly növekedésével a feszültség lineárisan nő,  a h lemezvastagság növelése erősen csökkenti a feszültséget; a vastagság 15-20%-os csökkentése pedig igen nagy feszültségnövekedést okoz,  a C MN/m3 ágyazási tényező 50%-os, tehát jelentős ingadozása is alig változtatja a betonfeszültségek értékét  a lemez szélei illetve a sarokterhelés jó közelítésssel dupla nagyságú feszültséget

okoz, mint a lemezközépi járműterhelés; ezért szükséges a jó hézagvasalás, mert akkor a nagyobb feszültség már csak 20-25% többlet terhelést jelent. Egyenletes hőmérsékletváltozásból eredő termikus feszültségek A beépítéskor meglévő hőmérséklet és a nyári maximum között T+ oC, a téli minimum között pedig T- oC hőmérsékletkülönbség keletkezik. Ha a burkolat hossza nem változhat (nincs dilatációs hézag), akkor egy  D termikus feszültség keletkezik: D  E    E  l l T  E  ET [oC] . l l Mivel E  30000 MN/m2 és  = 10-5, ezért  D 10-5  30000 T = 0,3  T [MN/m2] Útbeton húzószilárdsága: R h  5 MN/m2. Még hűvösben (+5 oC = t 0 ) épült burkolatnál is  D = 9 > 5 = Rh, tehát télen feltétlenül elrepedne a betonlemez. A repedés vonalát jelöli ki a zsugorodási hézag (vakhézag). nyári építés esetén télen a szilárdság háromszorosa a

 D ! Gátolt dilatációs mozgás hosszú, még nem repedt lemeznél, nem jelentősen veszélyes érték. Nyomott betonlemezek nyári kihajlási veszélye: a lemez g [MN/m] folyómétersúlya dolgozik ellene. Hézag nélküli vágányok kivetődésének mintájára: Kritikus erő. L2 Pkr   2  0,13 g f L 2 EJ L kr  34 EJ 8 Pkr,min  2,2 EJ g f Eredmény: h  16 cm vastag betonlemezek nem vetődnek ki az önsúlyuk miatt. Egyenlőtlen hőmérséklet-változásból eredő vetemedési feszültségek A betonlemez felső felülete és alsó felülete között naponta jelentős hőfokkülönbség van; a felülről való egyoldali napsütés hatása miatt kora délután (t f - t a ) max  18 oC, hajnalban fordítva: (t a - t f )  6 oC. Ezek a feszültségek okozzák a vetemedési feszültségeket, terhelés nélkül, a hosszú tábláknál is. a) Felülről való felmelegedés esetén (kora délután): b) Felülről való lehűlés (hajnalban): A v

vetemedési feszültség közelítő számítása: az önsúly a domborúan felemelkedett lemezt középen visszanyomja. A  görbületi sugár, az M nyomaték és a feszültség meghatározható:  a a a t f  t a     h h 1  t f  t a  M    h EJ M EJ  t f  t a  h v  M h E h    t f  t a  J 2 h 2  vsz  1 1 E t f  t a   Eh lemezszélen 2 2  vk  1 1 E t f  t a   Eh 21    21    középen. Ugyanis a lemezvastagság hosszában változik a hőfokkülönbség (t f - t a ) = h; ahol   0,9 [oC/cm] vagy 90 [oC/m]. Így E = 30000 MN/m2,  = 0,25,  = 10-5, T = 90 oC/m esetén:  rsz [MN/m2]  13,5 h lemezszélen, h [m]  rk [MN/m2]  16,0 h lemezközépen, h [m]. Ez azt jelenti, hogy egy pl. h = 0,22 m vastag lemeznél extrém esetben:  rsz = 3,0 MN/m2

húzófeszültség  rk = 3,5 MN/m2 húzófeszültség. Ilyen jelentős értékek, a járműterheléssel azonos nagyságrendű húzófeszültségek, amikor a beton húzószilárdsága csak R  5 MN/m2. Hosszú betonlemezeknél a vetemedési feszültség sokszor okozhat repedést, szuperpozíció esetén. Megelőzés: rövid táblák alkalmazása, hosszhézagok max. 4,50 szélességnél, kereszthézagok max 5-6 m-enként Ekkor a vetemedési feszültség nem tud kialakulni, leépül. (Ezt a pontos számítások igazolják) Általában L max  30  h. Így utaknál L max = 30  0,22 = 6,6 m és repülőtereknél L max = 30  0,40 = 12 m lenne a max. hézagtávolság, lemezhossz Betonburkolat-feszültségek szuperpozíciója, a méretezés gondolatmenete A vetemedési feszültségeket kiküszöböljük a max. 6 m-es lemezhosszakkal (csak zsugorodási hézagok alkalmazása). Dilatációs hézagot nem alkalmazunk, így a melegebb időszakban a forgalmi terhelésből adódó

 f és a gátolt dilatációból eredő  t szuperponálódik, előnyösen: A veszélyesebb húzást lecsökkenti a dilatációs nyomófeszültség (járműteherből adódó hajlítás és dilatációs  esete). Mindez a fáradási károkat csökkenti Télen a dilatációs húzófeszültség olyan nagy, hogy a zsugorodási hézagok nagy része átreped (szándék szerint), és ekkor nincs dilatációs feszültség már. Marad a járműterhelésből adódó húzófeszültség, amire egyedül lehet méretezni. A fáradási görbe helyett itt a  biztonsági tényezőt alkalmazzák, az N 100 teherismétlési szám (tervezési forgalom) függvényében. Betonburkolatra:  = 0,78 + 0,14 log N 100 Így pl. N = 107 esetén:  = 0,78 + 0,14· 7 = 1,76 A méretezési alapösszefüggés itt R 28 = 5,5 MN/m2 mellett:  szé l  ahol R ,   szél a járműteherből adódó húzófeszültség a szél terhelésénél, R pedig a beton húzószilárdsága. Ezzel a

fáradási repedésekre való méretezés - biztonsággal - megtörtént. A betonburkolat tönkremeneteli lehetőségei A betonburkolat élettartamának végét, a tönkremenetelt általában nem a feszültségi, méretezési kirtériumok be nem tartása okozza (tehát túl vékony lemez, túl sok túlsúlyos teher áthaladása). Három fontos szerkezeti ok még jól méretezett betonburkolatot is tönkretehet (ld. a szerkezeti részt): a) Pumping-hatás, a hézagoknál az alapréteg kiszivattyúzása (kötetlen réteg), és alátámasztási hiányok keletkezése hézag mellett. b) Nehéz forgalom és a hézagvasak hiánya esetén a zsugorodási hézagoknál jelentős lépcsőképződés ~10 év után. c) A betonfelület bomlása, szétfagyása, korrodálódása: betontechnológiai, építési illetve fenntartási (sózás hatása) probléma. A betonburkolatok élettartamát legtöbbször nem a méretezés, hanem a fenti három ok, tehát inkább szerkezeti okok határozzák meg.

A betonburkolatok alkalmazása, anyagai és méretezése Magyar betonútépítés 1930-tól jól működött, 1953-ig kb. 1200 km betonburkolat épült Magyarországon. Főútjaink (egy és két számjegyű utak) alapja még sok helyen ma is az akkor épített betonburkolat. A betonburkolatok nagy merevségűek, jó teherelosztással rendelkeznek és kicsi a deformációjuk. Kötőanyaguk hidraulikus, a cement A betonburkolat általában vasalás nélkül készül, teljes vastagsága együttesen látja el a felső alapréteg és a burkolat szerepét. A burkolat hátránya a dilatációs mozgást biztosító hossz- és kereszthézagok vízzárási és fenntartási problémáiból, valamint a sózásós téli üzemeltetés miatti bomlásokból adódnak. Jelenleg:  parkolók  repülőterek  városi utak  mezőgazdasági utak burkolataként használjuk. Ha a betonburkolat tönkremegy :  felbontani és újat építeni,  műgyantával kiönteni a hibás, kivésett,

kitisztított részeket,  átburkolni lehet Felújítani csak az élettartam végén szükséges. Sokáig nem kell költeni rá, azután egyszerre sokat kell ráfordítani. Az építőipar más területén használt cementtel dolgozunk, bár azok egy része nem alkalmas útépítésre. Betonburkolat méretezése A korábban ismertetett feszültségszámítással ellentétben a betonburkolat vastagságának megállapítása egyszerű, mert az csak a rendeltetéstől, a burkolatcsoporttól függ:     IV. Repülőtér, autópálya, főút III. alsórendű út II. mezőgazdasági út I. kerékpár - gyalogút  22 cm 20 cm 18 - 15 cm 15 - 12 cm Természeesen különleges esetben, egyedi terhelések esetén a feszültségszámítást is el kell végezni. Az útépítési célra használható cement és vizsgálatai A portlandcement mészkőből, agyagból égetett és gipszkővel együtt finomra őrölt anyag. A portlandcementet 4 ásvány alkotja, ebből a legfontosabb

a Trikalcium-aluminát (3CaO Al 2 O 3 ), mert ennek mennyisége befolyásolja a kötésgyorsaságot. A cementhez örlés előtt 10% pernyét vagy 20% kohósalakot is kevernek. Ez a hetrogén portlandcement is megfelelő az útépítéshez. Cement vizsgálatok :  Kötésidő : Szokványos cementpép készítése után a "Vicat - tű " készülékkel. A szabványos víz-cementpép kötésének vége akkor van amikor a tű csak 1 mm-re hatol be az anyagba. Általában 1- 12 óra lehet a kötésidő Útépítési célra a rövid kötésidő hátrányos, közepes kötési idő, 6-8 óra.  Fajlagos felület-őrlési finomság : Blaine - készülékkel vizsgáljuk. A levegő átáramlási sebessége alapján méri a felületet. Minél finomabbra van őrölve, annál nagyobb a zsugorodás, ezért gyorsabb a kötési idő, így nagyobb a réteg zsugorodás.  Repedés érzékenység : 4 cm-es vasmag köré 4 cm vastag cementgyűrűt készítenek, ezt 24 óráig nedvesen

tartják, majd 20oC-os klímakamrába teszik. Mérik a repedés megjelenésének idejét (24-72 óra)  Kötőerő: Cement-víz-szabványhomok (1:0,5:3) keverékéből 4*416 cm-es hasábpróbatestet készítenek, ezeket egy nap nedvestérben tartás után vízben tárolják, majd 3, 7 és 28 napos korban mérik a nyomó- és húzószilárdságot. Útépítési célra alkalmas cement  450 és 350-es finomságú (ma nincs 350-nél finomabb)  pc portlandcement  K pc késleltetett kötésidejű portlandcement  ks pc kohósalak portlandcement  A c M azbesztcement gyártásához késztett cement. Követelmények:  fajlagos felület (Blain készülékkel mérve) 260-330 m2/kg  kötésidő :  20oC-on > 2óra  30oC-on > 1óra  szabad mésztartalom  1,5%  trikalciumaluminát  8% Cementadagolás mennyisége IV-III kategóriában 350-370kg/m3 egyébként 300-350kg/m3, ha a keverés egyenletesége nem biztosítható, akkor a gyengébb cementből

többet adagolva célszerű elérni a szükséges szilárdságot, így a keverési hibának kisebb a hatása. Ásványi adalékanyag Szemnagysága D max 16-32 mm. Szemeloszlási határgörbeként a homokos kavics szabványban szereplő megfelelő D max -hoz tartozó szemeloszlási görbék vehetők alapul. A IV. burkolatcsoportban a 4 mm alatti rész legalább két mosott homokfrakcióból álljon A homok 0,063 mm alatti része max. 25% lehet A  > 4 mm szemcse 100%-a zúzott anyag legyen, ezen belül zúzott kavics max. 50%-ban használható (autópályán, repülőtéren 100% bazalt zúzalékot alakalmazunk). A III. burkolatkategóriában 50% zúzott anyag elegendő A II. és I kategóriában a beton készülhet csak homokos kavicsból, de ebben az esetben is ügyelni kell a megfelelő szemeloszlásra. Légpórustartalom > 4% ajánlott. Cementburkolat gyártás, építés A betonburkolat egyik legfontosabb kérdése a megfelelő hézagképzés, amit azonnal a

beépítés után, általában 1 napos korban szükséges elkészíteni, mert ellenkező esetben a kötés alatti zsugorodások vadrepedéseket okoznának. Ha a burkolat max 30 cm vastag 5x6 m (v>30 m esetén 7,5 m ) a maximum egybeépíthető táblaméret. A betonburkolat alatt kötött pályaszerkezeti rétegnek kell lennie, a pumping hatás elkerülésére. A főutak, autópályák és repülőterek esetén ez általában teljesül, mert a teherbírás miatt cementstabilizációs alapréteg épül. A beton kötése során jelentős mennyiségű keletkezik. Ez nem zavaró, mert az út felülete elég nagy ahhoz, hogy elvezesse a hőt. Hézagok fajtái.  munkahézag (hossz- illetve kereszt irányú)  zsugorodási (vak) hézag  terjeszkedési hézag (ma már csak műtárgyak előtt) Hézagkialakításí lehetőségek Zsugorodási (vak) hézag (XI/1. ábra)  utólagos vágással készül 1 napos korban  6-8 cm-ig (vastagság 1/3-1/4-e) bevágják, majd a második

vágás 3-4 cm mély, ennek szélessége nagyobb, kb. 20 mm Lezárása :  vagy kiöntik,  vagy olajos kencével átitatott hézagkitöltő zsinórral zárják le, majd kiöntik A kiöntőanyag nagy rugalmasságú, nagy nyúlóképességű, speciális bitumenes keverék. A kiöntést úgy kell elvégezni, hogy a felület inkább homorú legyen mint domború. Terjeszkedési hézag :(munkahézag) (XI/2. ábra)  összefogja a táblákat nem engedi egymáshoz képest elmozdulni őket.  de engedi a dilatációs mozgást, úgy, hogy acéltüskéket építenek be távolsága egymástól :  0,5 m - keresztirányban  1,0 m - hosszirányban az acéltüskék egyik oldalon fixen rögzítettek, míg a másik oldalon szabadon elcsúszhatnak. Így a két tábla vízszintesen elmozdulhat, de függőlegesen együttdolgozik. Hosszhézag :(munkahézag) (XI/3. ábra)  az 1.5 m-enként beépített acélbetét összefogja a táblákat, átrepedés után sem engedi egymáshoz képest

elcsúszni őket. Az acélbetét mindkét oldalon be van kötve a betonba, csak középen kb. 20 cm hosszban van kötésgátlás  formasínes építés esetén a teherátadást javító beékelődő kialakítást alkalmaznak. A betontáblák zsugorodnak, vetemednek, 5 m hosszú táblák 6-8 mm-es magasságkülönbséggel rendelkezhetnek. A tábla függőleges mozgásának valamint a hézagoknál a víz bejutásának megakadályozása fontos, mert járműkerék áthaladásakor a tábla széle lehajlik, az össznyomódás a bejutott vizet felgyorsítja ami kimossa, kiszivattyúzza a kötetlen finomszemcsét és a pumping hatás következtében létrejön az aláüregelődés, megszűnik az alátámasztás. Ez táblatöréshez vezet (XI/4 ábra) Ezért is fontos, hogy a betonburkolat alá lehetőleg kötött burkolat kerüljön (XI/5. ábra) Ami lehet cementstabilizáció, illetve mechanikai stabilizációra épített 3-5 cm AB 8-as réteg. Gyártás (XI/7. ábra) A III-IV.

kategóriában szakaszos adagolású kényszerkeverőt használunk Elemei :  előadagolók, szállítószalag,  rosták  felső adalékanyagtároló   cementsiló   mérlegelő berendezés  szakaszos keverő elsőrendű utakhoz + repülőterekhez.  víz   kényszerkeverő  Az I-II. burkolatkategória esetén használható folytonkeverő berendezés is Csigasor viszi az anyagot, ide kerül a kavics mellé a cement és a víz, a csigasor hossza biztosítja a keverési időt. Beépítés  finiser (XI/8. ábra) Feladat: a beszállított anyagot  terítse el  tömörítse  vibrálja be (a megfelelő minőségűre) Felületét megfelelő bordázattal lássa el. Nincs lehetőség utótömörítésre a betonburkolatnál. Géplánc (XI/9. ábra) Elemei :  formasín  vasalás  tehergépkocsi  terítő gép  finiser (csúszózsalus betonbedolgozó gép)  simító gép  járósáv (0,70)  érdesítő és permetező gép 

fóliaterítő berendezés vagy bitumenes felületlezárás célja : ne párologjon el a víz Fenntartás  lehetőleg kerülni kell a sószórásos hótalanítást, mert a só káros a betonra, mivel korróziót okoz, ezért hamarabb megy tönkre  gyorsan le kell tisztítani az olajat, rongálja, létezik olajkorrózió, eltömi a pórusokat.  hézagkiöntés : Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiöntő anyag viselkedését, ha elválik, megreped, ekkor újra kell önteni. Vízzáró állapotnak kell maradnia