Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » A menedzsment beszámoltathatósága és a felelősség

A menedzsment beszámoltathatósága és felelősség A vezetői példamutatás mindennél fontosabb. Lényeges, hogy a közigazgatás, a civil szervezetek és gazdasági társaságok felső szintű vezetése a legjobb felelős vállalatirányítás és etikus magatartás gyakorlatát alkalmazza. Bár a játékszabályokat a jogszabályok és rendeletek határozzák meg, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az etikus magatartás törvényileg nem szabályozható. „a világ összes törvénye sem véd meg az etikátlan magatartástól” Stewart Greenbaum Fontos, hogy az igazgatóság és az ügyvezetés cselekedjen a jogszabályoknak és valamennyi tulajdonos érdekeinek megfelelően. Meg kell próbálniuk elkerülni és felfedni valamennyi érdekkonfliktust azért, hogy tárgyilagosan lehessen kezelni azokat. Annak is nagy a jelentősége, hogy a társaságok igazgatóságaiban független igazgatók is részt vegyenek. Ezzel biztosítható, hogy az igazgatóság a tulajdonosok

kollektív érdekeit képviselhesse. Tegyenek közzé minden olyan információt, ami ezen igazgatók függetlenségét alátámasztja. A korszerű, felelős vállalatirányítás előnyei: 1. jelentős mértékben járulhat hozzá az ország versenyképességének javításához 2. növelni a magyar üzleti szektor értékét 3. elősegíti a jobb döntéshozatalt 4. növeli a befektetôk bizalmát 5. több lehetőséget biztosít a gazdasági társaságok számára ahhoz, hogy friss tőkét vonzzanak 6. javítja a vállalatok értékének megítélését 1 7. vállalati és országos szinten egyaránt növeli a befektetési hajlandóságot A felelős vállalatirányítási gyakorlat átvétele és alkalmazása kiváltképp azon társaságok számára fontos, amelyeknek külső befektetői vannak, illetve azokat keresnek. Mivel az állam a társadalom egésze irányában felelős, az állami tulajdonban lévő társaságok esetén is lényeges a felelős irányítás. A

szabályozó szerveknek gondoskodniuk kell arról, hogy a jogi környezet ösztönözze a legjobb gyakorlat szerinti vállalatirányítást és az etikus magatartást, hangsúlyozva annak előnyeit, mivel ez növeli a befektetők bizalmát, magasabb cégértéket és több befektetést eredményez. A jó vállalatirányítást jutalmazni, ugyanakkor a rosszat szankcionálni kell A felelős vállalatirányítás A felelős vállalatirányítás kérdése azóta téma, amióta csak vállalatok léteznek. Az iránta való érdeklődés az utóbbi évek ismertté vált vállalati botrányai miatt növekedett meg. Célja, hogy az egyének, a gazdasági társaságok és a társadalom érdekeit a lehető legjobban közelítse egymáshoz. Ez biztosítja a méltányos elbánást, valamint elősegíti a növekedéshez szükséges források bevonását. A fejlett vállalatirányítás olyan környezetet teremt, amelyben a befektetők, egyéb érintettek, igazgatóságok és az ügyvezetés

elszámoltatható módon működnek, és ahol a társaságok igazgatóságai és az ügyvezetés felelôsséggel és elszámolással tartoznak a tulajdonosok és egyéb érintettek felé. A felelős vállalatirányítás előnye, hogy növeli a befektetők bizalmát abban a tekintetben, hogy a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközök a közösen elfogadott társasági célok érdekében kerülnek felhasználásra. A felelős vállalatirányítás legjobb gyakorlatának alkalmazása növeli a tőkebevonás lehetőségét mind az egyes társaságok, mind pedig nemzetgazdasági szinten. Ez az összefüggés a felelős vállalatirányítás azon képességén alapul, hogy csökkenthető vele egy projekt vagy cég kockázata, ezáltal növekszik a projekt vagy cég tőke-vonzereje, illetve csökkennek a befektetők/hitelezők megtérülésre vonatkozó elvárásai. 2 A jobb vállalatirányítás tehát növelheti a társaságok értékét, tehát a felelős

vállalatirányítási gyakorlat széles körű alkalmazása által a magyarországi vállalkozások és a magyar nemzetgazdagság egyaránt gyarapodhat. A szabályozó szerveknek és törvényhozóknak hangsúlyozniuk kell a felelős vállalatirányítás létjogosultságát annak biztosításával, hogy a magyar jogi környezet honorálja a felelős- és szankcionálja a rossz vállalatirányítást. Az etikus viselkedés elfogadott normái: 1. Tartsd be az ígéreteket és a szerződéseket! (Légy megbízható!) 2. Ne állíts valótlant, és ne járj elcsalárd módon! (Légy őszinte!) 3. Tartsd tiszteletben mások jogait! (Légy „fair” és igazságos!) 4. Ne árts másoknak! (Légy lelkiismeretes!) A rossz vállalatirányítási gyakorlati hátrányai Felelős vállalatirányítás nélkül az ügyvezetés, a tulajdonosok és az egyéb érintettek könnyebben köthetnek részrehajló szerződéseket, élhetnek vissza bennfentes információkkal, és folytathatnak

más tevékenységet a többi tulajdonos és érintett rovására. A befektetők bizalmát nem csak az ilyen tevékenység bekövetkezése, hanem ezek elôfordulásának kockázata lehetetlenné teszi. A hitelvesztés eredménye az, hogy az adott társaság vonzereje és a többi magyarországi cég megítélése is romlik. Ezzel nő a tőkeköltség és tőkekockázat, valamint romlik a társaságok értékének megítélése. Tehát az ügyvezetés, a tulajdonosok és egyéb érintettek valóságos érdeke a felelős vállalatirányítási gyakorlat alkalmazása. 3 A felelős vállalatirányítás alkalmazása kiváltképpen azon vállalkozások számára fontos, amelyek bankhitelt vagy befektetői tőkét kívánnak bevonni, más cégekkel szeretnének üzleti kapcsolatba kerülni, vagy csupán saját hatékonyságukat növelni. A vállalat felelőssége a tulajdonosok és egyéb érintettek felé Míg a gazdasági társaság a tulajdonosokon kívüli egyéb érintettek (pl.

alkalmazottak, beszállítók, ügyfelek, a helyi közösségek) iránti felelősségének jellege vita tárgyát képezheti, az azonban általánosan elfogadott, hogy a társaság a tulajdonosok profitszerzése érdekében szerveződik. Ennek következtében a felelős vállalatirányítás a valamenynyi tulajdonossal szembeni korrekt magatartást ösztönzi, legyenek akár kisebbségi, akár többségi tulajdonosok, tulajdonos-ügyvezetés, pénzügyi vagy stratégiai befektetők. 1. A lojalitás kötelezettsége – A szervezet és annak valamennyi tulajdonosa és egyéb érintettje érdekében folytatott jóhiszemű cselekvés, ami magában foglalja a részrehajlás elkerülését; 2. A nyíltság kötelezettsége – Az összeférhetetlenség feltárása, valamint a tulajdonosok és egyéb érintettek számára a társasággal kapcsolatban közölt információ pontosságának és teljességének biztosítása; 3. Az elvárható gondosság kötelezettsége – Alaposan

figyelemmel kell kísérni valamennyi, a társasággal kapcsolatban felmerülő kérdést, és megfelelő gondossággal és megfontoltsággal kell eljárni valamennyi, a társaságnál hozott döntés során. Az ügyvezetésnek és az igazgatóságnak valamennyi tulajdonos érdekeinek megfelelően kell cselekednie. Ennek egyik lehetséges megoldása az, ha az igazgatóságnak elegendő számú független tagja van, akik igazgatósági tagságukon túlmenően nem állnak közeli kapcsolatban az ügyvezetéssel, illetve a többségi vagy egyéb módon irányító tulajdonossal. Az ilyen 4 függetlenség lehetővé teszi az igazgatóság számára, hogy a testület megfontolt és tárgyilagos döntéseket hozzon a társaság valamennyi tulajdonosa érdekében. Közzététel és átláthtóság A pénzügyi és más lényeges társasági adatok nyilvánosságra hozatala átláthatóságot eredményez, valamint a tulajdonosok és egyéb érintettek számára lehetővé teszi az

egyéni és társasági teljesítmény értékelését. A lehetséges összeférhetetlenség nyilvánosságra hozatala az egyik olyan mechanizmus, ami lehetôvé teheti a tulajdonosok számára annak értékelését, hogy az igazgatók a társaság érdekeinek megfelelôen, nem pedig a saját érdekeik szerint tevékenykednek-e, illetve, hogy az igazgatók valóban valamennyi tulajdonos érdekeit képviselik-e. Ehhez hasonlóan az ügyvezetés kötelessége, hogy a társaság működésére, valamint az ügyvezetés kapcsolatrendszerére vonatkozó minden olyan információt közzétegyen, ami tevékenységét és döntéseit befolyásolhatja. Amíg az igazgatóságot érintő közzététel általában az ügyvezetéstől és a cégtől való függetlenségre vonatkozik, addig az ügyvezetésről közzétett információknak a tulajdonosokkal való érdekazonosságra és az összeférhetetlenség elkerülésére kell összpontosítaniuk. Az ügyvezetés kötelessége, hogy

legjobb tudása és lelkiismerete szerint a társaság egészének érdekében cselekedjék, valamint az, hogy feladatát körültekintően, gondosan és szakértelemmel végezze, továbbá, hogy elkerülje az összeférhetetlenségi helyzeteket. Az ügyvezetésnek közzé kell tennie az olyan tranzakciókkal és üzleti kapcsolatokkal összefüggő valamennyi információt, ami összeférhetetlenséget eredményezhet, illetve egy független bizottság számára lehetôvé kell tennie az ilyen esetek kivizsgálását. Egy valószínűsíthető összeférhetetlenséget eredményező szerződés megkötését megelőzően az igazgatóságnak és az ügyvezetésnek kellô időben fel kell tárnia az összeférhetetlenséghez vezetô körülményeket. Megfelelô eljárások kidolgozására van szükség ahhoz, hogy az összeférhetetlenség által érintett vezetők ne vehessenek részt az ezzel kapcsolatos döntéshozatalban. 5 A vállalat társadalmi felelőssége A Corporate

Social Responsibility (CSR) fogalma a vállalatok szociális beállítódását, az üzleti szféra társadalmi elkötelezettségét, valamint a szociálisan felelős vállalati magatartásmintát foglalja magában. A vállalatok egyre nagyobb hányada ismeri fel azt a tényt, hogy az üzlet világa nem egy hermetikusan zárt terület, hanem szorosan kötődik és kölcsönhatásban áll szűkebb és tágabb környezetével, a társadalomi és a természeti környezettel. Napjainkban már minden fontosabb cég vezetője elfogadja azt a tényt, hogy a cég fő célján, a profitmaximalizáláson túl szociális, emberi jogi, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A CSR-jelenség aktualitása A CSR-jelenség tulajdonképpen egy alapvető szemléletváltást igényel. Annak felismerésére van szükség, a vállalat több, mint egy maximális profitra törekvő intézmény. Be kell látni, hogy a vállalat tulajdonképpen egy emberi társulás, mely társadalmi és

természeti környezetben működik. Ennek elfogadásával egyértelművé válik, hogy a vállalati szférának aktív szerepet kell vállalnia a társadalmi folyamatokban. A vállalatokkal szembeni társadalmi elvárások megnövekedésének okai 1. Az ipari termelés felfutásával együttjáró társadalmi átrétegződés hatalmas vagyonokat hozott létre. A hirtelen meggazdagodott vállalkozókkal szemben megnőtt a bizalmatlanság. Kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy tisztességes eszközökkel szerezték-e vagyonukat. 2. Gyakori volt a különböző botrányok nyilvánosságra kerülése az üzleti életben 3. A nagy vállalatok, vállalatbirodalmak üzleti döntéseinek hatásai az egész gazdaságban érezhetővé váltak. 6 4. A negatív externáliák ráirányították arra a figyelmet, hogy a piaci szabályozás nem feltétlenül biztosítja a társadalmi közjót. Egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni a különböző nyomásgyakorló

csoportok (fogyasztók, környezetvédők, munkavállalók, politikai aktivisták) fellépéseit. A munkavállalók, fogyasztók és a társadalom érdeklődése is egyre inkább fokozódik az emberi jogi és szociális kérdések iránt. Manapság az üzleti szféra viselkedése, magatartása sokkal inkább a figyelem fókuszában van, mint korábban. A pénzvilág és a befektetők egyre több információt igényelnek a vállalatokról, hogy tisztában legyenek befektetéseik várható előnyeivel, kockázataival. Egyes pénzügyi intézmények elvárásai növekednek a vállalatokkal szemben szociális és környezeti szempontból. Beruházásaik vagy hitelezéseik előtt ilyen jellegű kérdőíveket, jegyzékeket használnak az esélyek és kockázatok feltérképezésére. Az információ szerepe felértékelődik, már nem elég, hogy egy vállalatról csak az éves pénzügyi jelentése tudósítson. Lassan ugyan, de hazánkban is egyre határozottabban terjed az a

felfogás, hogy a vállalatok szerepe a társadalomban nem ér véget azzal, hogy a jogszabályoknak megfelelően működnek, a tulajdonosoknak nyereséget termelnek, az államnak adót fizetnek, embereknek munkát adnak. A vállalatok társadalmi és környezeti felelőssége azt jelenti, hogy nem helyezhetik magukat kívülre az őket körülvevő társadalmon és környezeten, morálisan és részben saját érdekük miatt is felelősséggel tartoznak azok állapotáért. A kiélezett üzleti verseny arra ösztönzi a vállalatokat, hogy versenytársaiktól megkülönböztessék magukat. Napjainkban a cég hírnevében testet öltő tőke néha már fontosabb a materiális vagyonnál. A vállalat presztizse pedig nagymértékben attól függ, hogy milyen mértékű a cég szociális, környezetvédelmi szerepvállalása. A CSR kérdésének felmerülését nagy mértékben motiválja a munka világának folyamatos átalakulása. A hierarchikus vállalati struktúrák átalakulnak,

új típusú munkavégzési, foglalkoztatási formák jelennek meg. A munka világa egyre rugalmasabbá, komplexebbé, informálisabbá válik. Ebben az új helyzetben egyértelmű a CSR létjogosultsága, szükségessége. 7 A vállalatoknak sokféle motivációjuk van arra, hogy a CSR elveit, eszközeit elfogadja és alkalmazzák: 1. Javul a vállalat arculata, illetve a márka várhatóan felértékelődik 2. A jó szakemberek és a képzett munkaerő számára a vállalat vonzóbb lesz, illetve könnyebb lesz a cégnek megtartania dolgozóit. 3. Javul, a munkakörnyezet, ami elkötelezettebb, lojálisabb, elégedettebb munkaerőt eredményez . 4. Nő az esélye, hogy minőségi üzleti partnerekkel kerüljön kapcsolatba a vállalat, és hogy őt magát is megbízható, preferált partnerként tartsák számon. 5. Új üzleti, kereskedelmi lehetőségek, kedvező hozzáférés a fontos piacokhoz 6. Javuló válságmenedzselés, a rizikók és botrányok megelőzésének

fejlődő képessége 7. Alacsonyabb bizosítási díjak 8. Jó kapcsolat a hatóságokkal, a közvéleménnyel és a médiával 9. A PR és a reklám lehetőségek megsokszorozódnak 10. Csökkenhet a civil szervezetek és más nyomásgyakorlók irányából érkező kritika Hosszabb távon egy vállalat szociálisan felelős beállítódása felfogható egy stratégiai jellegű beruházásnak, a jövőbe való invesztálásnak is. A CSR és az Európai Unió 2001 nyarán az Európai Unió kiadta a Zöld Könyvet, amelyben a CSR koncepciót próbálja körüljárni. Végigveszi a külső és belső értelmezési lehetőségeket (belső pl: egészséges és biztonságos munkahely,etikus bánásmód az alkalmazottakkal szemben, változáskezelés képessége, környezetmenedzsment; külső pl.: kapcsolat helyi közösségekkel, együttműködés beszállítókkal és alvállalkozókkal, emberi jogok tiszteletben tartása). 8 Az EU Zöld Könyve alapján a CSR legfontosabb

dimenziói: 1. Vállalaton belüli dimenziók a) Humán erőforrás menedzsment: a legfontosabb cél a képzett munkaerő megszerzése és megtartása. Az ehhez kapcsolódó legfontosabb témák pedig pl az élethosszig tartó tanulás kérdésköre, a munkavállalói participáció. b) Munkahelyi egészség és biztonság: bár kikényszeríthető mechanizmusokat igényel, mégis egyre akutabb probléma, és új, önkéntes alapú szabályozási utak feltárását is igényli. c) A változásokhoz történő alkalmazkodás, illetve az átalakulások, átszervezések, leépítések, krízishelyzetek menedzselése: A vállalat a lehető legtöbb felelősséget vállalva és tudatosan járjon el az ilyen helyzetekben. d) A környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások preferálása, környezetvédelem: ha egy vállalat például csökkenti a különböző erőforrások felhasználását, illetve a szennyezés és hulladék kibocsátását, akkor amellett, hogy ez

környezetvédelmi szempontból pozitív, feltételezhető, hogy közvetve ez fokozza a versenyképességet is. 2. Vállalaton kívüli dimenziók a) Helyi közösségek: A kettős érdekeltség, kölcsönös egymásrautaltság itt is szembetűnő. Egy vállalat egyrészt a beruházásaival, a munkahelyteremtéssel, a bérekkel, az adókkal, másrészt esetleges környezetterhelésével, szennyező tevékenységével is egyértelműen kapcsolódik ahhoz a helyhez, ahol működik. b) Üzleti partnerekkel, szállítókkal és a fogyasztókkal történő együttműködés: a piac csökkenő komplexitása, csökkenő költségek, javuló minőség, megbízhatóbb partnerek, stabil kapcsolatok. 9 c) Az emberi jogok kérdésköre: Napjainkban a vállalatok mind nagyobb hányada fogad el és követ különböző szintű és súlyú magatartás-kódexeket. Ezek főleg az alapvető munkaügyi standardokat, a munkafeltételeket, az emberi jogokat, környezetvédelmi kérdéseket érintik.

d) Globális környezetvédelmi megfontolások: A fenntartható fejlődés eszméje egyértelműen megkívánja, hogy az államok és az egyes polgárok mellett a vállalatok is szerepet vállaljanak a határokon átnyúló környezetvédelmi kérdések kezelésében. A volt szocialista országokban is egyre többet foglalkoznak a CSR-rel. Itt azonban alacsonyabb szinten van a vállalati és az egyéni fogyasztás, mint az Európai Unió régi országaiban. A technológiák fejletlenebbek, ezért a termelés sokszor az indokoltnál nagyobb terhet ró a környezetre. Ezekben az országokban rövidebb ideje van piacgazdaság, kapitalizmus vagy akár demokrácia, így még nem olyan fejlettek az intézmények. Az Európai Bizottságnál a CSR definíciója így hangzik: “A vállalatok szociális felelősségvállalása egy olyan fogalom, mely szerint a vállalatok a szociális és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a

tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba.” A nagy nemzetközi cégek példái azonban arra utalnak, hogy a szociálisan érzékeny üzleti magatartás minden érdekelt számára hasznot hajthat. Magyarországon is sok a vita az üzleti életben tevékenykedők szociálisan elkötelezett magatartásáról. Ellenzői szerint nincs másról szó, mint egy újabb marketingfogásról, elemzői szerint a CSR egyfajta hosszú távú befektetés, de ezek értéke cégenként, országonként eltérő lehet. A londoni értéktőzsdén jegyzett száz legnagyobb brit cég 2004-ben adózás előtti nyereségének kevesebb, mint egy százalékát fordította adományozásokra és cégen kívüli közösségek támogatására. Az adományok értéke az egy évvel korábbihoz képest hét százalékkal nőtt, de száz cégből csak 34 engedett át egy százaléknál többet profitjából, és a számba vett 860 ezer brit cég hozzájárulása az összes adományhoz ugyancsak

csökkent. 10 A nagy multik vállalásaiból tűnik ki, hogy tekintélyes összegeket fordítanak világméretű tevékenységük fenntartható fejlődésére, az erőforrásokkal való takarékoskodásra,a gyártási anyagok újbóli visszaforgatására. Bár a CSR támogatói folyamatosan hangoztatják e vállalások önkéntes jellegét, a szociálisan elkötelezett magatartást kikényszerítik a megváltozott világgazdasági viszonyok. Ezzel párhuzamosan a versenyhelyzet is változik. Napjainkban az a vállalat, amelyik közömbösséget mutat a szociális, környezeti, emberjogi kérdések iránt, nagy bajba kerülhet. Az ilyen hozzáállás rossz hatással lehet a vállalat arculatára, és negatív visszhangja lehet a médiában. A Levi Strauss és a Nike cég számára óriási veszteséget jelentett, amikor a sajtó kiteregette, hogy a fejlődő világban rabszolgamunkával dolgoztattak. A könyvelésekkel manipuláló amerikai Enron energiakereskedelmi

óriásvállalat és az adócsaló olasz tejipari Parmalat, azonnal összeomlottak, amikor kiderült, hogy meghamísították a könyveléseket. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Hivatala (ILO) Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban több száz cég munkatársa körében végzett közvélemény-kutatást arról, hogyan vélekednek az üzleti élet szereplői a vállalati felelősségről. Kiderült, mindenütt szívesen fogadnák, ha a kormányok egyértelmű politikákkal támogatnák a CSR-t. Magyarországon elsősorban a nagy nemzetközi cégóriások próbálkoznak a CSR kultúrájának terjesztésével. A Nokia ifjúsági mozgalmakat támogatását szorgalmazza, mivel a fiatalokban fogyasztói potenciált lát. Az Audi győri motorgyára finanszírozza a helyi szakmunkásképzést, az Asea-BB gépgyár a pozitív diszkrimináció jegyében a romák fehérgalléros kiválasztását szorgalmazza. Az érdekeltek azonban még az alapvető kérdésekben sem értenek egyet.

Az Országos Rádió és Televízió Testület a közelmúltban 7,1 millió forintos büntetést szabott ki az RTL Klubnak, mert a csatorna híradójában egy alapítványi felhívás ismertetése végén megemlítette a főszponzor nevét is. Az ORTT szerint az adásrészlet kimerítette a burkolt reklám fogalmát, ezzel ösztönző befolyást gyakorolt a vásárlásra. 11