Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog tételek, 2002

GAZDASÁGI JOG 1) A JOG FOGALMA. A MAGYAR JOGRENDSZER TAGOZÓDÁSA A JOGFORRÁSOK HIERARCHIÁJA Jog fogalma - magatartási szabály  az egyes ember mit tegyen, mit ne tegyen - az állami szervek által megalkotott magatartási szabály  jogszabályt csak az arra felhatalmazott állami szervek hozhatnak, és ők is csak a meghatározott formában (Országgyűlés = törvény, miniszter = rendelet) - az állami kényszerre támaszkodik  a jogszabályok be nem tartása büntetést vonhat maga után Jog feladata, hogy biztosítsa a társadalom rendezettségét, biztonságát. Rendezi az állampolgárok, állami szervek és az egyéb szervezetek kapcsolatait. A jogrendszer tagozódása A jog alapvetően társadalmi viszonyokat – a társadalomban élő emberek valóságos kapcsolatait – szabályozza. A jogszabályok a társadalmi élet különböző területein más-más szabályozást igényelnek. A jogrendszer alapvető elve, hogy azonos típusú társadalmi viszonyokat

szabályozzanak. Ezeket különbözőségük ellenére csoportosítja, hiszen vannak közös jegyeik. A jogszabályokat jogágakba sorolja, és így jön létre a jogrendszer. A magyar jogrendszer hierarchiája 1. Alkotmányjog  a politika és gazdaság alapelvei, a hatalom gyakorlása, az állampolgárok alapkötelezettségei és alapjogai, a választási rendszer 2. Közigazgatási jog  a közigazgatási szervek egymás közötti kapcsolata, működésük, az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolata 3. Polgári jog a társadalom vagyoni viszonyait, a gazdálkodó szervezetek egy részének létrehozása, nem vagyoni viszonyok tisztázása (jó hírnév, szerzői jog) 4. Polgári eljárási jog  a polgári bíróságok, az alperes és felperes jogai 5. Büntetőjog  az állami, társadalmi, gazdasági rend, az állampolgárok jogainak védelme, a büntetendő magatartások köre és a büntetések mértéke 6. Büntetőeljárási jog  büntetőügyekben

eljáró szervek (pl rendőrség) és személyek jogi helyzete 7. Családjog a család, házasság, gyámság intézményeinek személyi és vagyoni viszonyai 8. Munkajog  munkáltatók jogai és kötelezettségei, az érdekvédelmek szabályai 9. Földjog  a földtulajdon, földhasználat szabályai 10. Szövetkezeti jog  a szövetkezet megalakulásának, működésének szabályai 11. Pénzügyi jog  az állam és önkormányzatok költségvetésének szabályozása 12. Nemzetközi jog  az államok közötti kapcsolat, illetve a nemzetközi szervek szabályai, jogállása 13. Nemzetközi magánjog  két vagy több állam jogi szabályainak ütközése esetén melyik állam jogát kell alkalmazni GAZDASÁGI JOG 2) A JOGSZABÁLY SZERKEZETE ÉS HATÁLYA A jogszabály szerkezete: Mely esetekre szól (TÉNYÁLLÁS /hipotézis/) adott eset megvalósulásakor mi az előírt magatartás (RENDELKEZÉS /diszpozíció/)  a be nem tartott magatartás esetén

melyek a következmények (JOGHÁTRÁNY /szankció/) A rendelkezés életbe lépésének feltétele a tényállás megvalósulása. A rendelkezés lehet - pozitív (mit kell tenni),  PARANCSOLÓ - negatív (mit nem szabad tenni),  TILTÓ - felhatalmazást tartalmazó (mit lehet tenni).  MEGENGEDŐ A jogszabály rendelkező része lehet KÉNYSZERÍTŐ (kogens), vagy ENGEDŐ (diszpozitív). Ha egy szerződés egy része jogszabályi kényszerítő rendelkezésbe ütközik, a szerződésben ezt a részt úgy kell tekinteni, mintha nem is létezne. Ha ugyanez a jogszabályi rendelkezés engedő, akkor a felek a szerződésben eltérhetnek tőle A joghátrány (szankció) három féle lehet: - vagyoni szankció  a jogsértő vagyonával szemben alkalmazott hátrány - személyi szankció  a jogsértő személyével szembeni hátrány - érvénytelenségi szankció  elmarad a kívánt joghatás A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei Belső jogforrás  a

jogalkotásra felruházott állami szervek Külső jogforrás  a jogszabályok formája o ORSZÁGGYŰLÉS  törvény Alkotmány  alaptörvény, az Országgyűlés tagjainak 2/3-os többségének döntése. Meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben kell szabályozni. o KORMÁNY  rendelet o Miniszterelnök és MINISZTEREK  rendelet o ÖNKORMÁNYZAT  rendelet A jogszabályokat hierarchikus kapcsolat jellemzi, az alacsonyabb jogszabály a magasabbal nem állhat ellentétben. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: - határozat  NORMATÍV határozat (az Országgyűlés, Kormány és önkormányzat hozhatja, melyben saját szerveik feladatait, saját működésüket állapítják meg). EGYEDI határozat a fenti szerveken felül a köztársasági elnök, a miniszter és az államtitkárok is hozhatnak - utasítás  a miniszter és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkár adja ki, amelyben a közvetlen irányítása alá

tartozó szervek tevékenységét szabályozza GAZDASÁGI JOG A jogszabályok kihirdetése A jogszabályokat betartásukhoz nyilvánosságra kell hozni. Ennek módszere a kihirdetés, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában a Magyar Közlönyben történik. Kivétel a helyi önkormányzatokat, amelyek vagy a helyi lapban, vagy egyéb helyi módszerrel (pl. falragasz) kell kihirdetni Hivatalos lapnak minősül még a Határozatok Tára – mely a kormány azon határozatait tartalmazza, amelyek közzétételét a Kormány nem a Magyar Közlönyben rendelte el -, valamint az egyes minisztériumok lapjai a TÁRCAKÖZLÖNYÖK (vezetői utasításokat, iránymutatásokat tartalmaz). GAZDASÁGI JOG 3) A JOGVISZONY ELEMEI, A JOGKÉPESSÉG, A CSELEKVŐKÉPESSÉG. JOGI SZEMÉLYE FOGALMA, TÍPUSAI Jogviszony  jog által szabályozott társadalmi viszony. ELEMEI: Jogviszony alanyai  akik között a jogviszony fennáll. Jogviszony tartalma  Azok a jogok és kötelezettségek,

amelyek a jogviszonyban résztvevő feleket megilletik, illetve terhelik (pl. tulajdonviszonyban foglaltatik a használat, az átruházás, a kapcsolatos terhek) Jogviszony tárgya  mindaz, amire a jogviszony tartalmát kitevő jogok és kötelezettségek irányulnak. A jogviszony tárgya lehet bármely dolog, illetve magatartás (pozitív, ha tenni kell valamit, negatív, ha tartózkodni kell valamitől). Például adás-vételi szerződés  a jogviszony alanya 2 ember, a jogviszony tartalma, hogy egyik az árut, másik a vételárat megkapja ill. megfizesse, a jogviszony tárgya pedig valamilyen dolog Jogviszony alanyai  Lehet az ember, az állam és a jogi személy. Ember, mint jogalany  mivel az embernek jogai és kötelezettségei vannak, azaz jogképes. Ahhoz, hogy valaki saját akaratával jogviszonyt hozhasson létre, cselekvőképesnek is kell lennie. Cselekvőképes az, aki a maga nevében érvényes jogi nyilatkozatot tehet. Létezik teljes cselekvőképesség

(18. életévét betöltötte és nem áll gondnokság alatt) és korlátozott cselekvőképesség (14. életévét betöltötte, de nincs 18 éves, vagy szellemi képessége miatt korlátozott), ill cselekvőképtelenség (még nincs 14 éves, vagy gondnokság alá van helyezve). Jogi személy, mint jogalany  a szervezetet jogi személyként az állam ismeri el, ha a szervezet a megfelelő feltételekkel rendelkezik, azaz: - van neve, székhelye, célja, képviselő szerve - van tagjaitól elkülönített vagyona, amely fedezi tartozásait A jogi személyeknek két típusa van:  személyegyesülési típus  vagyona a résztvevők vagyonaiból tevődik össze (gazdasági, társadalmi szervezet, szövetkezet, egyesülés)  intézménytípus  vagyona az állam vagyonából származik Az állam, mint jogalany  az állam jogképessége elvileg kiterjed minden jog megszerzésére vagy kötelezettség vállalásra, kivéve azt, ami csak az embert illeti. Jogviszony

szerkezete Abszolút szerkezetű jogviszony  a jogosult fél ismert – ha nem is név szerint -, mindenki más kötelezett /tulajdonjog/. Abszolút mértékben kizár mindenkit és csak a jogosultat ruházza fel jogosultsággal Relatív szerkezetű jogviszony  legalább két személy ismert és általában pozitív magatartásra vannak kötelezve /szerződéses viszony/. Ezért kötelmi viszonynak is nevezik GAZDASÁGI JOG 4) A HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLÁSA ÉS EGYENSÚLYA ELMÉLETÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MAGYAR ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSÉBEN Állam  az állampolgárok közössége által képződő hatalom, amely a társadalomra vonatkozó döntések meghozatalának lehetőségét jelenti. Az állam szervezetei útján gyakorolja irányító tevékenységét Önálló szervezetei: - törvényhozó és képviselő szervek  politikai döntések - államigazgatási szervek  képviseleti szervek döntéseinek végrehajtása - igazságszolgáltató szervek 

jogviták rendezése - fegyveres szervek állam külső védelme Az állami szervezettség fontos jellemzője a lakosság területi egységként felosztása. Az állam szuverenitása az állam függetlenségét jelenti más államoktól. Belső szuverenitás az állam azon joga, hogy saját maga határozza meg államjogi berendezkedését, a külső szuverenitás pedig, hogy a nemzetközi életben önálló jogalanyként lépjen fel. Az állam funkciói - a társadalmi közös ügyek intézése, a társadalmi stabilitás fenntartása - az állam külső védelmének ellátása - gazdasági és szociális funkció  a gazdasági fejlődés intézményrendszerének megteremtése, infrastruktúrafejlesztése, pénzügyi feltételek biztosítása - oktatási és kulturális funkció Az államhatalmi ágak szétválása JOHN LOCKE  hatalommegosztás teóriája (az állami hatalmat egymástól elválasztott szervezetekre kell bízni). MONTESQUIEU  minden államban 3

hatalom van: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom. A hatalmi szerveknek nemcsak az elkülönítését, de egyensúlyát is hangsúlyozta. A modern társadalmakban a hatalommegosztás továbbfejlesztett változatai vannak jelen. A három hatalom mellett további ellenőrző szerepű szervezetek létrehozása vált szükségessé. Az állami szervek mellett a politikai pártok, érdekképviseleti szervek is érvényesülnek, de megemlíthető a média is. A Magyar Köztársaság államszervezete 1948  szovjet mintára létrehozott központi képviseleti szerv, hatásköre korlátozhatatlan (diktatúra) 1989-90  az 1949-ben létrehozott Alkotmányt alapvetően módosították. Létrejöhetett a többpártrendszer, a piacgazdaság. Az ország köztársaság lett, létrejött az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék Az Országgyűlés és a Kormány között a köztársasági elnök egy semleges hatalmat képvisel. Az Alkotmánybíróság az alkotmány

betartását garantálja. Az állami Számvevőszék a közpénzek ellenőrzését látja el. Az ügyészség általános törvényességi felügyeletet lát el GAZDASÁGI JOG 5) AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE. A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA A parlament működésére vonatkozó szabályokat az Alkotmány és az Országgyűlés Házszabálya állapítja meg. Az Országgyűlés 386 tagból áll /176 egyéni, 152 területi, 58 országos listáról/. Alakuló ülés  a választásokat követő 1 hónapon belül az államfő hívja össze, a tisztségviselők megválasztásáig a legidősebb képviselő /korelnök/ vezeti, munkáját a 4 legfiatalabb korjegyző segíti. A képviselők megbízásának igazolásával a Parlament kinyilvánítja legitimitását. Az Országgyűlés tisztségviselői ELNÖK  ügyel a Házszabály helyes alkalmazására, szervezi a parlament munkáját, összehangolja a bizottságok tevékenységét. A harmadik legfontosabb

méltóság /köztársasági elnök és kormányfő után/ 3 ALELNÖK  az elnököt helyettesítik, a gyakorlatban megegyezésen alapuló munkamegosztás érvényesül 10 JEGYZŐ  egyszerre 2 jegyző teljesít szolgálatot, egy kormánypárti, egy ellenzéki. A jegyzők segítik az elnököt, szerkesztik és hitelesítik az országgyűlés jegyzőkönyveit. Az Országgyűlés bizottságai Jelenleg 17 állandó bizottsága van (Alkotmány – Gazdasági – Költségvetési – Önkormányzati – Mezőgazdasági – Honvédelmi - Környezetvédelmi stb.) Léteznek különbizottságok /Nemzetbiztonsági – Számvevőszéki – Ügyrendi/. A bizottságok törvényt kezdeményezhetnek, törvényjavaslatról véleményt nyilvánítanak Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot és eseti bizottságot állíthat fel. A frakciók A parlamentben képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők, illetve függetlenek alkotják. A párt és a frakciók közötti viszonyt

jogszabályok nem rendezik, ez a pártok hatásköre. A frakció megszűnik, ha tagjainak száma 15 fő alá csökken A képviselők jogállása A képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, feladatuk a nemzet szolgálata. Ezért az állami szervek kötelesek a képviselőket felvilágosítani, támogatni. A képviselőket nem kötik utasítások –saját pártjáé sem – az Alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a képviselőt választói visszahívják. Interpelláció  a kormányzati hatalom ellenőrzsének egyik formája. A képviselő a Kormányhoz, Legfőbb Ügyészhez kérdést intézhet, akinek kötelező válaszolnia. A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely után a parlament szavazással dönt elfogadja e a választ. Kérdés  a kérdezett köteles válaszolni, a képviselő azonban viszontválaszra nem jogosult, szavazás sincs Azonnali kérdések órája  heti 60 perc kérdések közvetlen feltevésére és

azok megválaszolására Mentelmi és összeférhetetlenségi jog Mentesség  a képviselő bíróság előtt nem vonható felelősségre. Ez nem vonatkozik becsületsértésre, a polgári jogi felelősségre Sérthetetlenség  csak a tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani ellene. GAZDASÁGI JOG Összeférhetetlenség  a képviselői tisztséggel csak a kormánytagság, a politikai államtitkári tisztség, és az önkormányzati képviselő tagság fér össze. A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az MNB elnöke, bíró, ügyész. Kereső tevékenységet folytathat Országgyűlés működése Az Országgyűlést 4 évre választják, évente két rendes ülésszakot tart, többször nyári és téli ülésszakot is. Az Országgyűlés heti 3 ülésnapot tart, az ülések nyilvánosak. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a

képviselők több, mint a fele jelen van. Az ülés kezdetén az elnök közli a benyújtott törvényjavaslatokat, interpellációkat, és egyéb tárgyalási témákat. A törvényjavaslatokat általános vitán (a javaslat egészének, indoklásának megvitatása) és a részletes vitán (egyes részeket) tárgyalják. - összes képviselő 2/3-os szavazata  pl. Alkotmány módosítás - jelenlévő képviselők 2/3-os szavazata  pl. önkormányzati törvények - többségi szavazat  kormányfő választás Az Országgyűlés tanácskozásairól szó szerinti és összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Országgyűlés hatásköre 1. Törvényalkotás  kizárólag törvényben lehet állapíthatók meg a társadalmi és gazdasági rendre, illetve az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó szabályokat 2. Végrehajtó hatalom ellenőrzése  a kormány parlament előtti felelőssége A kormány köteles rendszeresen beszámolni az

Országgyűlésnek. 3. A kormányzás irányvonalának meghatározása és döntés személyi kérdésekben  kormány-program, a köztársasági elnök, miniszterelnök, Alkotmánybíróság tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása 4. Döntés külügyi és hadügyi kérdésekben  a parlament köti meg a fontos külföldi szerződéseket 5. Közigazgatási egységek kialakítása  a parlament dönt a megyék nevéről, székhelyéről, fővárosi kerületekről. 6. Közkegyelem gyakorlása 7. Népszavazás elrendelése GAZDASÁGI JOG 6) A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖRE A rendszerváltásig az államfői feladatokat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa látta el, amely jelentősen csökkentette az Országgyűlés törvényalkotásban betöltött súlyát, és csaknem ugyanazon jogokkal rendelkezett, mint az Országgyűlés. 1989 után a köztársasági elnök lett a hatalmi ágak szétválásának és egyensúlyának egyik

lényeges tényezője. Az államfői tisztség keletkezése - Az Országgyűlés 5 évre választja. - Mindenki lehet államfő, aki 35 éves elmúlt - A jelöléshez legalább 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges - Legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani - Az tekinthető megválasztottnak, akit az Országgyűlés 2/3-os többséggel megválaszt. - Az elnök megbízása megszűnik, ha o Megbízása lejártával vagy lemondásával o Összeférhetetlenség kimondásával /nem tölthet be párttisztséget, más foglalkozása nem lehet/ o Tisztségétől való megfosztással /Alkotmányt vagy törvényt sért, büntetőjogba ütköző cselekedet követ el/ A köztársasági elnök hatásköre Az Alkotmány rendelkezése értelmében - egyrészt olyan hatalmi-politikai pozíció, amely biztosítja a parlament és a kormány ellensúlyozását - másrészt jogköre ne legyen olyan széles, hogy hatalom koncentrálódjon a kezében Államfő és

Országgyűlés  kölcsönös függőség jellemzi. A törvények kihirdetéséről a kézhezvétel után 15 nappal a köztársasági elnök gondoskodik, ha azonban nem ért vele egyet, az aláírás előtt visszaküldheti az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróságnak. Államfő és Kormány  az alkotmány által meghatározott államfői hatáskörök során hozott intézkedésekhez a miniszter(elnök) ellenjegyzése szükséges. Az államfő hatásköre az államtitkárok, az MNB elnökének, tábornokok, egyetemi tanárok kinevezése és egyben aa kinevezések megvétózása is. Egyéb hatáskörök  ha a parlament akadályoztatva van, az államfő hivatott hadi-, illetve szükségállapotot kihirdetni. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, ami gyakorlatilag az országgyűlést helyettesítő hatáskör. GAZDASÁGI JOG 7) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE, HATÁSKÖRE, ELJÁRÁSA Alkotmánybíróság  1989-ben kezdte meg működését,

alapvető feladata, hogy ellenőrizze a törvényhozó és végrehajtó hatalom alkotmányosságát, és segítse a jogalkotás és jogalkalmazás összhangját. Alkotmánybíróság SZERVEZETE 11 tagú, kiemelt tudású (minimum 20 év szakmai tapasztalat) , 45 éves elmúlt jogászokból áll. Az alkotmánybírói megbízatás 9 évre szól. Nem lehet tag az, aki a választást megelőző 4 évben kormánytag, vagy párttag, illetve vezető állami tisztviselő volt, továbbá önkormányzati, országgyűlési képviselő sem lehet alkotmánybíró. Alkotmánybíróság HATÁSKÖRE 1. Alkotmányellenesség ELŐZETES vizsgálata  normakontroll, vagyis annak vizsgálata, hogy a jogszabályok alkotmányellenesek-e a törvényjavaslatok, vagy még ki nem hirdetett törvények alapján 2. Alkotmányellenesség UTÓLAGOS vizsgálata  utólagos normakontroll, elrendelheti a jogszabály teljes vagy részleges megsemmisítését. Az utólagos normakontroll jogával bárki élhet 3.

Nemzetközi szerződésbe való ütközés vizsgálata  ha ellentétes a kihirdetett jogszabály nemzetközi szerződéssel, akkor vagy megsemmisítheti (ha alacsonyabb rangú), vagy módosításra kötelezheti (ha magasabb szintű) a parlamentet 4. Alkotmányjogi panasz  bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és más jogorvoslata már nincs. 5. Mulasztásos alkotmányellenesség  ha jogalkotó szerv jogalkotó feladatát elmulasztotta 6. Hatásköri összeütközés  két vagy több szerv ugyanabban az ügyben állapítja meg hatáskörét 7. Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése  az ilyen értelmezés kötelező érvényű, közzé kell tenni a Magyar Közlönyben 8. Egyéb hatáskörök  az önkormányzatok működésének alkotmányos felügyelete, népszavazáshoz szükséges aláírások hitelesítése Az Alkotmánybíróság ELJÁRÁSA Az eljárás

kezdeményezésére jogosultak köre  bárki benyújthat utólagos normakontrollra, mulasztásos alkotmányellenesség megállapítására alkotmányjogi panaszt. A hatásköri összeütközéseket az érintett szervek indítványozzák. A döntéshozatal  az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy 3 tagú tanácsban jár el. A teljes ülés csak minimum 8 tag esetén határozatképes. A döntést zárt ülésen hozza szótöbbséggel, amelyet megküld az indítványozónak. A határozat ellen nem lehet fellebbezni GAZDASÁGI JOG 8) AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS ÉS AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JOGÁLLÁSA, ELJÁRÁSA, FELADATA Országgyűlési biztos  az Országgyűlés 2/3-os többséggel választja 6 évre. Egyszer újraválasztható, minimum 10 éves gyakorlati jogász lehet. Összeférhetetlensége nem állhat fenn (nem volt kormánytag, képviselő, nem lehet másik állása), vagyis fontos a politikai semlegessége. Hatásköre, eljárása Az országgyűlési

biztoshoz bárki fordulhat, ha véleménye szerint valamely hatóság (államhatalmi, fegyveres, de az egészségügyi szervek is) intézkedése vagy annak elmulasztása sérti alapvető alkotmányos jogait és a jogorvoslati lehetőségeket kimerítette. Csak olyan ügyben lehet biztoshoz fordulni, amelyekben az eljárás a törvény hatályba lépése után indult. A biztosnak joga van iratokba betekinteni, felvilágosítást, magyarázatot kérni. Intézkedések A biztosnak nincs érdemi döntési lehetősége, sérelmes határozatot nem módosíthat, nem helyezhet hatályon kívül. Lehetősége van azonban a visszásságot okozó szervnél a sérelmes döntés orvoslásának kérésére, indítvánnyal fordulhat az Alkotmánybírósághoz (alkotmányosság vitatása esetén), az illetékes szerv felelősségre vonásával kapcsolatos eljárást kezdeményezhet. Ha nagyon súlyos problémáról van szó, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a témát. Az

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÁSZ  az Országgyűlés megbízásából ellenőrzi a végrehajtó hatalom gazdálkodását, a közpénzek célszerű felhasználását. - az ÁSZ az állami ellenőrzés legfőbb szerve, csak az Országgyűlésnek van alárendelve, a Kormány nem utasíthatja, csak felkérheti ellenőrzés elvégzésére - az ÁSZ elnökét és alelnökét az Országgyűlés 12 évre választja, újraválaszthatók, a törvény összeférhetetlenséget állapít meg számukra Feladata - ellenőrzése kiterjed minden olyan gazdálkodási tevékenységre, ahol állami vagyont felhasználnak, függetlenül a felhasználó szervtől. - Ellenőrzi a Kormány által beterjesztett költségvetés megalapozottságát Eljárási szabályok Évente ellenőrzi a költségvetést, a pártok gazdálkodását rendszeresen, 2-3 évente a minisztériumokat, esetenként az MNB bankjegy kibocsátását. Az ÁSZ betekinthet az iratokba, felvilágosítást kérhet, megelőzés

érdekében pénzeszközök felhasználását felfüggesztheti. A vizsgálat megállapításait az intézményvezetőknek megküldi, aki intézkedéseket tehet Az ÁSZ az év során végzett ellenőrzésekről tájékoztatja az Országgyűlést. GAZDASÁGI JOG 9) A KORMÁNY ÉS A KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE Kormány  végrehajtó hatalom, tevékenységéért a parlamentnek tartozik felelősséggel. Az Országgyűlés többségi szavazással megbuktathatja a kormányt. ÖSSZETÉTEL A pártok parlamenti erőviszonyainak megfelelően alakul. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés nevezi ki. A minisztereket a a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki A miniszterelnök ellen minimum a képviselők 1/5-e (konstruktív) bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A Kormány általában hetente tartja üléseit, az előterjesztéseket a minisztériumok közigazgatási államtitkári értekezleten tárgyalják meg és a

Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti elő a kormányülés napirendjét. A Kormány akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van KORMÁNYZATI SZERVEK Kabinet  a Kormány döntés előkészítő szerve, előzetesen állást foglal minden olyan döntésben, amely lényegesen érinti a Kormány gazdasági, politikai céljainak megvalósítását Kormánybizottság  döntési javaslatokat tesz, elnöke beszámol a kormánynak tevékenységükről /pl. Informatikai és Távközlési Bizottság/ Kormánybiztos  a Kormány nevében jár el, képviseli álláspontját /pl. a dunai vízlépcső ügyében/ Kollégiumok, tanácsadó szervek  támogatják a Kormány munkáját /pl . Országos Bűnmegelőzési Tanács/ FELADATOK, HATÁSKÖR o Általános feladata az alkotmányos rend védelme o Biztosítja a törvények végrehajtását o Gondoskodik a társadalmi-politikai tervek kidolgozásáról és végrehajtásáról o Irányítja a

minisztériumokat és az alárendelt szerveket o Közreműködik a külpolitika kialakításában o Állampolgárokat fenyegető elemi csapások elhárítása, közrend védelmének megőrzése o A kormány rendeleteket és határozatokat bocsát ki A kormány jogosult a közigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni, minden alárendelt szervének határozatát megsemmisítheti, ha törvénybe ütközik. ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK Egy-egy igazgatási szakágazat csúcsszervei, melyek két csoportra oszthatók: minisztériumok és nem minisztériumi jogállású főhatóságok. MINISZTÉRIUMOK A minisztérium valamely nemzetgazdasági ágazat irányítását végzi. Miniszter  a minisztert illeti a minisztérium részére megállapított összes hatáskör., rendeletet adhat ki GAZDASÁGI JOG Tárca nélküli miniszter  jogállását tekintve nem különbözik a sima minisztertől, csak nem tartozik hatáskörébe közigazgatási

szervezet irányítása Államtitkár  a minisztert helyettesíti, minisztériumonként egy politikai és egy közigazgatási államtitkár működik. A politikait államtitkárt a köztársasági elnök nevezi ki, feladata elősegíteni a miniszter országgyűlési képviseletét. A közigazgatási államtitkárra a miniszter tesz javaslatot, feladata a minisztérium szakmai irányítása. A politikai utasíthatja a közigazgatásit, ha a minisztert helyettesítő jogkörben jár el A címzetes államtitkár funkciója politikai jellegű, a kormányhoz szorosan kapcsolódik. NEM MINISZTÉRIUMI JOGÁLLÁSÚ ORSZÁGOS HATÁSKÖTŰ SZERVEK Az országos hatáskörű szerveknél elsődleges lehet, hogy milyen súlyú az adott szakterület politikai, társadalmi jelentősége. Típusai: - közvetlenül a Kormány felügyelete alatt működő hatóság  olyan feladatokat lát el, ami nem sorolható egyetlen minisztériumhoz sem (KSH, Országos Atomenergetikai Hivatal) -

közvetlenül a miniszter felügyelete alatt működő szervek  pl. a BM-hez tartozik az ORFK, Határőrség, Tűzoltóság, a PM felügyelete alá tartozik az APEH, VPOP Felügyeleti szervek Feladatkörükbe olyan állami érdek védelmét utalták, amely speciális szakértelmet igényel. Feladatuk engedélyek kiadása, ellenőrzések végzése, nyilvántartások vezetése. Ilyen szervek: - Környezetvédelmi Felügyelet - ÁNTSZ - Állami Biztosításfelügyelet - Szerencsejáték Felügyelet Egyéb szervek Szintén folytatnak felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet, de feladatuk sajátos /rendőrség, honvédelmi szervezetek, munkaügyi központok/. GAZDASÁGI JOG 10) AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE, FELADATKÖRE 1990-ben a tanácsrendszert az önkormányzati rendszer váltotta fel. Az önkormányzat a helyi hatalomgyakorlás szervei, amelyen keresztül az emberek közvetve vagy közvetlenül részt vesznek a helyi ügyek intézésében. Az önkormányzatok a

központi állami hatalom ellenpólusaként is megjelennek, általános igazgatást végeznek. A parlament dönti el, hogy hol vannak az önkormányzatok feladatainak, önállóságának határai. Önkormányzatok rendszere 1) Települési önkormányzatok /községi, városi, főváros, fővárosi/ Az önkormányzati rendszer alkotó elemei. Az 1000 lakosnál kisebb községek körjegyzőséget alkotnak, mivel önmagukban nem tudnak megfelelő hivatalt fenntartani. A városi rang nem lakosság függő, a településnek bizonyítani kell várossá érettségét FELADATAI: a kötelező feladatok között van az - alapfokú oktatás – egészségügyi alapellátás – közvilágítás – közutak fenntartása – köztemető fenntartása – kisebbségek jogainak biztosítása. Ezen túl önkéntes feladatok lehetnek még – településfejlesztés – lakásgazdálkodás – csatornázás – tömegközlekedés – köztisztaság ellátása. A választáskor a lakosság

döntéshozó szerepét átruházza a képviselő testületre, ahol a polgármester, a bizottságok, vagy a polgármesteri hivatal van döntési helyzetben (rendeletalkotás, működés meghatározása, helyi adó megállapítása, a költségvetés megállapítása). Népszavazást kell kiírni községegyesítéskor, új község alakításakor, és mindazon ügyekben, amikről a képviselő testület rendeletben határoz. Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult a területi képviselők 1/4e, a képviselőtestület bizottsága, és rendeletben meghatározott számú választópolgár (min 10, max 25 %) 2) Megyei önkormányzatok Feladatuk az egész megyére kiterjed /megyei kórházak, iskolák, múzeumok fenntartása/. A megyei jogú város, mely települési önkormányzatnak minősül, saját területén elláthatja a megyei önkormányzati feladatokat is. Ilyen címet csak az 50 ezret meghaladó lakosú városok kérhetnek. Kötelező feladatai  azon feladatok

ellátása, amelyre a települési önkormányzatok nem kötelezhetőek, illetve a megye egészére vonatkozó közfeladatok ellátása Választott feladatokat is elláthat, ám más szerv kizárólagos feladatát nem veheti át, és az átvett feladat gyakorlása nem sértheti a községek, városok érdekeit. GAZDASÁGI JOG 11) AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzatok csak a megfelelő anyagi eszközök rendelkezve tudja ellátni feladatát. Az önkormányzat vagyona Törzsvagyon  a közszolgáltatások egy részét biztosítják, nem, vagy csak meghatározott feltételekkel lehet értékesíteni. Forgalomképtelenek a közutak, terek, parkok, korlátozottan forgalomképesek a közművek, középületek, intézmények Vállalkozói vagyon  az önkormányzat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonok feletti rendelkezést a képviselőtestület gyakorolja, de egyes esetekben ki kell kérni a lakosság hozzájárulását is Önkormányzati bevételek

 Átengedett központi adók egy része  SZJA  Saját bevételek  bérleti díjak, illetékek  Központi költségvetésből kapott normatíva  Országgyűléstől vagy egyéb vállalkozásoktól kapott támogatások Az önkormányzat szervezete Képviselőtestület  a települési képviselők összessége, jogi személy, törvényes képviselőjük a polgármester. Évente legalább 6 alkalommal üléseznek, évente 1 közmeghallgatást kötelező tartani. A képviselőtestület határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van. Határozhatnak egyszerű szótöbbséggel és minősített többséggel (rendeletalkotás, képviselő testület átalakulás). A testület vagy rendeletet vagy határozatot hozhat. Rendeletben kell szabályozni: - önkormányzati jelképek, kitüntetések feltételeit - a képviselők javadalmazását - a helyi adókkal kapcsolatos szabályokat – a helyi népszavazás rendjét. A rendeleteket a testület által

előírt módon ki kell hirdetni A települési képviselőket 4 évre választják. A képviselő kötelessége a választók érdekeinek képviselete, kapcsolattartás a választókkal, a testületi üléseken való részvétel. Tanácsok a testület bizonyos feladatok ellátására, vagy folyamatos ellenőrzésére hozza létre a képviselők közül Bizottságok  csak 2 ezer lakosnál nagyobb településen kell létrehozni pénzügyi ellenőrző bizottságot, egyébként nem kötelező. A bizottságok legalább felének képviselőt kell megválasztani, a többi tag lehet szakértő, vagy nagyobb szolgáltató szervek képviselői Polgármester a munkáltatói jogokat a képviselő testület gyakorolja. A polgármester feladata összehívni a testületet, aláírni a rendeleteket és az ülések jegyzőkönyveit, eljár a testület nevében. A bizottsági döntéseket felülvizsgálhatja és felfüggesztheti a végrehajtásukat. Polgármesteri Hivatal  a

képviselőtestület döntéseit előkészíti, végrehajtja és ellátja az adminisztratív teendőket. Az engedélyek kiadását is a hivatal végzi Jegyző  vezeti a hivatalt (fontos a jogi végzettség), dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester átad. Köteles a testületi ülésen jelezni, ha jogszabálysértést észlel GAZDASÁGI JOG Az 1000 lakosnál kisebb településeken körjegyzőséget lehet létrehozni – de önálló hivatalt is, ha van rá megfelelő kapacitás -, ahol a jegyző köteles minimum hetente egyszer fogadóórát tartani. Megyei önkormányzatok A település és a megye kapcsolatában nincs alá- és fölérendeltség, mint a tanácsrendszerben. Megyei közgyűlés  a települési önkormányzatok képviselői által megválasztott küldöttek választják meg. Településenként 3-3 küldöttből az egyik lesz a megyei közgyűlés tagja. A közgyűlésnek 10 ezer lakosonként legalább 1, de minimum 50 tagja van.

Tisztségviselők  a megyei közgyűlés tisztségviselői az elnök és az alelnök, akiket a képviselők 2/3-os szavazati többséggel, titkos szavazáson választanak meg. A megyei hivatalt az elnöke irányítja, a főjegyző a vezetője, akit határozatlan időre választanak. Fővárosi, megyei közigazgatási hivatal Államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv, vezetőjét a belügyminiszter jelöli ki, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja. A közigazgatási hivatal vezetőjének feladatai: o Ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését /jogszerűséget vizsgál/ o Törvényben meghatározott ügyekben elsőfokú hatóságként jár el o Fellebbezési fórum, ha elsőfokon a polgármester vagy megyei hivatal vezetője jár el GAZDASÁGI JOG 12) AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI, A BÍRÓSÁGI, ÜGYÉSZSÉGI RENDSZER Bíróságok A bíróságok az igazságszolgáltatás szervei. A bíróságok feladata a jogalkalmazás, az

egyedi döntések meghozatala. A jogszabályok alapján hozott döntés mindenkire egyaránt kötelező érvényű A bírói tevékenység ágai: - Büntető igazságszolgáltatás  jogsérelem megállapítása és szankció kiszabása, az állam büntető hatalma - Polgári igazságszolgáltatás  különféle jogalanyok jogvitás kérdéseinek eldöntése, a jogsérelem orvoslása - Közigazgatási bíráskodás  a közigazgatási határozatok felülvizsgálata A bírósági szervezet felépítése 1. Helyi és munkaügyi bíróság  hatásköre általános, minden ügyben első fokon jár el, kivéve amit a törvény magasabb szintű bíróság hatáskörébe utal. Általában egy bíróból és két népi ülnökből álló tanácsban üléseznek. A munkaügyi bíróság első fokon jár el munkaviszonyból származó perekben Fellebbezéskor a megyei bíróság jár el 2. Megyei bíróság  az adott megye, illetve a fővárosi bíróság a főváros egész

területén illetékes Első és másodfokú bíróság. Első fokon dönt - 10 millió FT-ot meghaladó vagyoni perek - sajtó-helyreigazítási perek, szerzői jogi perek - a különösen súlyos bűncselekmények (emberölés) Másodfokon elbírálja a munkaügyi bíróságok és a helyi bíróságok határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A megyei bíróságon tanácsok és kollégiumok (büntető, polgári, gazdasági) működnek 3. Ítélőtábla  a megyei és a Legfelsőbb Bíróság között helyezkedik el, kizárólag jogorvoslati fórumként a helyi vagy megyei bíróságok határozata elleni jogorvoslatként. 4. Legfelsőbb Bíróság  a konkrét ítélkezési tevékenységen túl elvi jelentőségű bírósági határozatot hoz A bírói jogalkalmazás egységesítését szolgálja a jogegységi eljárás és az ennek eredményeként hozott jogegységi határozat (ha a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni egy másik

tanács határozatától  a Magyar Közlönyben közzé kell tenni). A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Hatáskörében gondoskodik a bíróságok működtetéséről, irányítja a pénzügyeket, ellenőriz. Országos Igazságszolgáltatási Tanács  az OIT ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. Létszáma 15 fő, ebből 9 tagot a bírák közül választanak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke egyben az OIT elnöke is Az igazságszolgáltatás alapelvei Az igazságszolgáltatás alapelvei az alkotmányos követelmények. 1) Bírói függetlenség  érvényesülnie kell mind a bírói ítélkezés, mind a bírósági szervezet tekintetében. Ennek érdekében a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, először 3 évre, majd véglegesen. A bíró ítélkező

tevékenységében nem utasítható. Felmenteni kizárólag a köztársasági elnök joga GAZDASÁGI JOG A bíróság önálló hatalmi ág, az államszervezet egyéb részeitől független, semmilyen más intézménnyel sincs alárendeltségi viszonyban. 2) A bíróság kizárólagossága, az igazságszolgáltatás egysége  a bíráskodást sem a végrehajtói hatalom, sem a törvényhozó hatalom nem láthatja el, arra kizárólag politikailag semleges bíró jogosult. A bírósági rendszert egységként, a jogszabályokat egységesként alkalmazza. A Legfelsőbb Bíróságnak elvi irányító joga van 3) Társasbíráskodás és a néprészvétel  a társasbíráskodás elve szerint a bíróságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből áll, amely biztosítja a belső kontrollt és a véleménycserét. A népi ülnökök az elsőfokú bírósági eljárásban vesznek részt. Az ülnököket az önkormányzat képviselő testülete választja 4 évre 4)

Tárgyalás nyilvánossága és anyanyelv használatának joga  a tárgyalásokon bárki részt vehet, ha a törvényben meghatározott esetben nem rendelik el a nyilvánosság kizárását. A nyilvánosság növeli a eljárás garanciáit. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány, a bíróság köteles tolmácsról gondoskodni. 5) A perek ésszerű befejezésének követelménye  mindenkinek joga van, hogy független bíróság ésszerű határidőn belül tárgyalja és hozzon határozatot ügyében. 6) Senki nem vonható el törvényes bírájától  adott ügyben a hatáskörrel bíró bíróság járhat el, illetéktelen beavatkozásra nem kerülhet sor. 7) Ártatlanság védelme és a védelemhez való jog  senki sem tekinthető bűnösnek a bíróság jogerős ítéletéig. 8) Jogorvoslathoz való jog  az első fokon hozott bírósági határozat ellen a feleknek fellebbezési joga van. A fellebbezésen kívül rendkívüli esetben

felülvizsgálati és perújítási lehetőség is van Az ügyészség Az ügyészség a törvényesség védelmére létrehozott speciális szervezet, mely gondoskodik arról, hogy a jogalkalmazó munkában, a társadalmi szervezetek működésében és az állampolgárok magatartásában érvényesüljön a törvényesség. Önálló állami szervezet Az ügyészség szervezete Az ügyészség az Országgyűlésnek alárendelt, minden más szervtől független szervezet. Sajátosságai: - szigorú centralizáció  az ügyészi szervezet egyirányú, függőleges alárendeltségben épül fel - egyszemélyi felelős vezetés  a legfőbb ügyésznek és a főügyészeknek van vezető szerepük - ügyészségi függetlenség  az ügyészek befolyásmentesen fejthetik ki tevékenységüket. Az ügyészség a Legfőbb Ügyészségből, a fellebbviteli főügyészségekből (megyei, fővárosi ), a helyi ügyészségekből, illetve a Katonai Főügyészségből, a Katonai

Fellebbviteli Ügyészségből és a területi katonai ügyészségekből tevődik össze. GAZDASÁGI JOG Legfőbb Ügyészség  az ügyészi szervezet legfelsőbb szerve, amely országosan irányítja az egész szervezetet. Az Országgyűlésnek alárendelten működik, a legfőbb ügyész a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A legfőbb ügyész - részt vesz az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés ülésein, - a Kormánynál jogszabály kibocsátását, az Országgyűlésnél törvényalkotást kezdeményezheti, - irányelv és tájékoztatás kiadását kérheti Az ügyészség funkciói - a nyomozás törvényességi felügyelete  a hozott határozatokat elbírálja, nyomozást rendel el - az ügyészi nyomozás  az ügyészségről szóló törvény meghatározza azon ügyeket, amelyekben kizárólag az ügyészség nyomozhat /képviselők és tisztségviselők bűncselekménye/ - az ügyész részvétele a bírósági eljárásban  büntető

ügyekben képviseli a vádat, magához kérheti büntetőügy iratait annak megvizsgálása végett, a bírósági határozattal szemben fellebbezhet, felülvizsgálatot és perújítást kérhet. - büntetések, intézkedések végrehajtása  valamennyi intézkedés végrehajtására kiterjed, függetlenül attól, hogy melyik állami szerv foganatosítja. Ellenőrizheti az őrizetbe vételt, a fogvatartás körülményeit - törvényességi felügyelet  a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, rendelkezéseire és egyéb döntéseire. Óvást emelhet az Alkotmánnyal ellentétes jogszabály ellen, felszólalással élhet mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett. GAZDASÁGI JOG 13) A NON-PROFIT TÖRVÉNY SZABÁLYAI Vállalkozási formák  állami vállalat - gazdasági társaságok - egyesülés - szövetkezet - egyéni vállalkozás Non-profit szervezetek A non-profit törvény

1998.0101-én lépett hatályba A non-profit társaságok célja elsősorban nem valamilyen gazdasági tevékenység folytatása, hanem más –társadalmi, közérdekű – célok megvalósítása. A céljuk megvalósítása érdekében azonban vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. Ilyen társaságok:  Költségvetési szerv  állam vagy önkormányzat által létrehozott szerv, ami jogi személy. Feladatuk jórészt költségvetésből finanszírozott közfeladat.  Egyesület  olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szerv, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, saját vagyonával önállóan rendelkezik, és tartozásaiért saját vagyonával felel.  Alapítvány  tartós közérdekű célra jogi személyek és jogi személyiség nélküliek is alapíthatják. Gazdasági tevékenységet folytathat, de csak ezért nem alapítható. Vezető testülete a kuratórium 

Közhasznú társaság  a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló, nyereségérdekeltség nélküli jogi személy. Nyereség nem osztható fel a tagok között  Köztestület  önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, közfeladatokat lát el. Ilyen köztestületek a kamarák .  Közalapítvány  olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy az önkormányzat hoz létre közfeladatok ellátására. Közös jellemzőjük, hogy megilleti őket létesítő okiratukban meghatározott cél szerinti tevékenység utáni adómentesség, a vállalkozási tevékenységük után adókedvezmény, ezen túl helyi adókedvezmény, a támogatóknak SZJA kedvezmény. GAZDASÁGI JOG 14) AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Az egyéni vállalkozást 1990-ben intézményesítették, 1998-ban jelentősen módosultak szabályai. Egyéni vállalkozás  a magánszemély üzletszerű – saját nevében és kockázatára,

haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenység. Vállalkozói igazolvány kell folytatásához, kivéve a mezőgazdasági termelőtevékenységet. Az a magyar magánszemély jogosult egyéni vállalkozásra, aki cselekvőképes, állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozásból. A gazdasági kamara a benyújtott kérelem alapján igazolványt ad ki /név, székhely, adószám, kamarai szám, TB számlaszám/. Nem kaphat igazolványt az - akit szabadságvesztésre ítéltek, - eltiltottak valamely foglalkozás gyakorlásától - aki gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja - akinek korábban adott igazolványát visszavonták tartozás miatt Képesítéshez kötött tevékenységet egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha saját maga, vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni tevékenységében Tevékenységéért korlátlanul felel teljes

vagyonával. Egyéni vállalkozás megszűnik, ha o a vállalkozó igazolványát visszaadja, o a kamara visszavonja, mert nem fizette meg az adókat, nem felel meg a működési követelményeknek o elhalálozás, kivéve ha valamely házastárs folytatja a tevékenységet Az egyéni vállalkozó kérelmére bejegyezhető a cégjegyzékbe egyéni cégként. GAZDASÁGI JOG 15) A TÁRSASÁGI TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI. TÁRSASÁG ALAPÍTÁS, AZ ELŐTÁRSASÁG Magyarországon a társasági jog a kereskedelmi jog keretében a 1875-ben indult fejlődésnek. 1930-ban kiegészült a KFT-ről és BT-ről szóló jogszabályokkal. 1948-ban született meg a szövetkezeti törvény, de az államosítás miatt a kereskedelmi társaságok tulajdonképpen megszűntek. Ezután 1970-ben, majd 1977-1978-ban, végül 1989-ben következtek be változások. TÁRSASÁGI TÖRVÉNY  1988. évi VI törvény főbb jellemzői: - lehetővé tette a korábban mereven elválasztott

tulajdonformák vegyülését - 6 vállalkozási formát intézményesített: KKT, BT, egyesülés, közös vállalat, KFT, RT - a törvény megjelenése elősegítette a tőkeáramlást, a társaságok megjelenése kikényszerítette a tőkeáramlás intézményrendszerének kiépítését /tőzsde, brókercégek, állami értékpapír szabályozás/ - kialakult továbbá a gazdasági nyilvánosság /cégbírósági nyilvántartás, csőd- és felszámolási eljárás közzététele, stb./ 1997. évi CXLIV Törvény Újraszabályozásra kerültek a gazdasági társaságok, melynek célja a joghézagok kiiktatása, a bürokratikus rendelkezések eltörlése, és az Európai Közösség jogrendszerével való összhang megteremtése. I. Általános rendelkezések  Jogi személyiséggel rendelkező társaságok (közös vállalat, KFT, RT)  mindazon jogok hordozója, amelyek nem kizárólag természetes személyhez kötődnek /pl. házasságkötés, örökbefogadás/ 

Jogi személyiség nélküli társaságok (BT, közkereseti társaság)  nem lehet olyan jogviszonyok alanya, amelyeket a jogrend kizárólag jogi személyeknek rendel a törvény.  Társulási és szerződéskötési szabadság elve  a jogalanyok saját elhatározásból vehetnek részt a társaságban, és megválaszthatják milyen társasági formát alapítanak /típuskényszer/. Bármely jogalany bármely jogalannyal társulhat, a jogszabály nem tesz különbséget jogalanyok között. A hitelezők védelmében magánszemély csak egy olyan cégben lehet tag, ahol korlátlan a felelőssége. A társasági törvény nem tesz különbséget belföldi és külföldi között, a külföldinek garantálja, hogy érdekeltsége teljes biztonságot élvez. A külföldi nyereségét szabadon kiviheti az országból A törvényességi felügyeletet a Cégbíróság látja el. Ellenőrzi a társasági szerződést illetve egyéb okiratokat Enyhébb esetben figyelmeztet,

pénzbüntetést szab ki, vagy a cég határozatának végrehajtását megsemmisítheti, illetve megszüntetheti a vállalkozást. GAZDASÁGI JOG II. Gazdasági társaságok alapítása Gazdasági társaság alapításához társasági szerződés szükséges, kivétel az RT (alapszabály) és az egyszemélyes KFT (alapító okirat). A szerződést írásba kell foglalni, valamennyi tag által alá kell írni és ügyvéddel hitelesíteni. A társasági szerződésben foglaltakat a társasági törvény és egyéb jogszabályok keretei között szabadon állapíthatják meg. Kötelező megadni - társaság neve, székhelye, tevékenységi körei, jegyzett tőkéje és annak rendelkezésre bocsátás módjai - a tagok nevei, személyi adatok, részesedési arányok - mindaz, amit a társasági törvény az adott társaságra kötelezően kimond. Cégbírósági bejegyzés A társasági szerződés aláírásától számított 30 napon belül a társaság alapítását be kell

jelenteni a cégbíróságnak. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a társasági szerződést, az aláírási címpéldányokat, az esetleges hatósági engedélyt, a közzétételhez előírt költségtérítés igazolása, a jogi képviselet igazolása. Ha gazdálkodó szervezet van az alapítók között a vállalkozás cégjegyzéki kivonatát is. Jogi személyiség nélküli cég esetén 30 napon belül, jogi személyiségű cég esetén 60 napon belül köteles a cégbíróságot elbírálni a kérelmet. Ezen határidők lejártával 8 napon belül a cégbíróság vezetője intézi a bejegyzést, azután a bejegyzés automatikusan létrejöttnek tekinthető /nem számít bele az az idő, amit a hiánypótlásra köteleznek/. A bejegyzést a cégbíróság csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg A bejegyzést a Cégközlönyben teszik közzé. Előtársaság A társasági szerződés aláírásával a társaság megkezdheti működését, és a cégbejegyzésig

előtársaságként működik. Ennek legfontosabb szabályai: - a társasági szerződés ellenjegyzésével jön létre - a társaság iratain a „bejegyzés alatt” szöveget fel kell tüntetni - az előtársaság tagjainak összetétele nem változhat - a társasági szerződést módosítani nem lehet - más társasági formába átalakulni sem lehet. Amennyiben a társaság bejegyzését elutasítják, további jogokat nem gyakorolhat, a vállalt kötelezettségekért a gazdasági társaság megszűnésével kapcsolatos szabályok az irányadóak. A vállalkozás vezető tisztségviselői partnerei irányában korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. GAZDASÁGI JOG 16) A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS TARTALMA, A TÁRSASÁG VAGYONA, AZ APPORT SZABÁLYOK Gazdasági társaságok alapítása Gazdasági társaság alapításához társasági szerződés szükséges, kivétel az RT (alapszabály) és az egyszemélyes KFT (alapító okirat). A szerződést írásba kell

foglalni, valamennyi tag által alá kell írni és ügyvéddel hitelesíteni. A társasági szerződésben foglaltakat a társasági törvény és egyéb jogszabályok keretei között szabadon állapíthatják meg. Kötelező megadni - társaság neve, székhelye, tevékenységi körei, jegyzett tőkéje és annak rendelkezésre bocsátás módjai - a tagok nevei, személyi adatok, részesedési arányok - mindaz, amit a társasági törvény az adott társaságra kötelezően kimond. Társaság alapításakor KFT-nél 3 millió, RT-nél 20 millió forintnak kell minimálisan lennie az alaptőkének, amit pénzbeni és nem pénzbeni (apport) hozzájárulással lehet teljesíteni, de mindkettőt forintosítva kell megadni. Apport lehet vagyoni értékkel rendelkező dolog (pl ingatlan), jog (használati jog) vagy szellemi alkotás (know-how). Az apport értékének reális meghatározásához a törvény több garanciát tartalmaz: - az apportot szolgáltató tag 5 éven át

felelős azért, hogy az apportérték ne haladja meg az apportáláskori tényleges értéket /ha kiderül, hogy magasabb, az apportáló köteles magánvagyonából fedezni a különbséget/ - ahol könyvvizsgáló működik, ott csak a könyvvizsgáló által szabott értéket lehet figyelembe venni KFT-nél a cégbírósági bejegyzésig kötelesek a tagok a cég rendelkezésére bocsátani az apportot, illetve a cégbíróság addig nem jegyzi be a KFT-t, amíg nem igazolták minimum 1 millió FT befizetését. Ha valamely tag nem teljesít határidőben 30 nap moratóriumot kap a vezetéstől, ha ezután sem teljesít, a tag tagsági viszonya megszűnik és az okozott károkért felel. GAZDASÁGI JOG 17) A GAZDASÁGI TÁRSASÁG SZERVEZETE: TULAJDONOS, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG, KÖNYVVIZSGÁLÓ A törvény alapján a társaságok vezető tisztségviselői - KKT és BT esetében az üzletvezetésre megválasztott tag - Egyesülés és

közös vállalat esetében IGAZGATÓ - KFT-nél az ÜGYVEZETŐ - RT-nél az IGAZGATÓSÁGI TAGOK Nem lehet vezető tisztségviselő, akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek és a jogkövetkezményektől nem mentesült, illetve akit valamely foglalkozástól eltiltottak. A felszámolás elrendelését követő 3 évben nem lehet vezető az, aki a felszámolt cégnél a felszámolás megelőző minimum 2 évig vezető volt /kivéve, ha kizárólag a felszámolás elkerülése miatt nevezték ki/. A vezető tisztségviselőket legfeljebb 5 évre lehet megválasztani, de újraválaszthatók. Egy személy legfeljebb 3 vállalkozás élére lehet megválasztani. Ha a társasági szerződés nem engedi, a vezetők és családtagjaik nem köthetnek saját javukra a cég tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. A vezető tisztségviselő megbízása megszűnik, ha - megbízási időtartam lejár, vagy idő előtt visszahívják - lemond, vagy elhalálozik Vezető

lemondása, ha a társaság érdekei megkívánják, csak a lemondást követő 60. napon érvényesülhet A vezetők a társasággal szemben okozott kárért teljes vagyonukkal felelnek egyetemlegesen. Ugyanezek a kritériumok vonatkoznak felügyelő bizottsági tagokra is. Felügyelő bizottság A törvény kötelezően előírja felügyelő bizottság létrehozását RT, 50 millió FT-nál nagyobb tőkéjű KFT-nél, illetve bármely társaságnál, ahol az teljes munkaidőben alkalmazottak száma eléri a 200-at. A felügyelő bizottság minimum 3, maximum 15 tag lehet, akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Feladatuk a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése jogszerűségei és gazdasági szempontból. Megvizsgálják a társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi előterjesztést, amely kizárólag a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik /beszámoló/. E nélkül érvényes határozat nem hozható Könyvvizsgáló A könyvvizsgáló

feladata szintén a vezetés ellenőrzése. Könyvvizsgálót kell alkalmazni RT-nél, valamint 50 millió FT törzstőkéjű KFT-nél. Az a személy választható könyvvizsgálónak, aki a nyilvántartásban szerepel Felelőssége a vezető tisztségviselőkkel azonos. GAZDASÁGI JOG 18) CÉGBÍRÓSÁGI BEJEGYZÉS, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET, TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE Cégbírósági bejegyzés A társasági szerződés aláírásától számított 30 napon belül a társaság alapítását be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a társasági szerződést, az aláírási címpéldányokat, az esetleges hatósági engedélyt, a közzétételhez előírt költségtérítés igazolása, a jogi képviselet igazolása. Ha gazdálkodó szervezet van az alapítók között a vállalkozás cégjegyzéki kivonatát is. Jogi személyiség nélküli cég esetén 30 napon belül, jogi személyiségű cég esetén 60 napon belül köteles a

cégbíróságot elbírálni a kérelmet. Ezen határidők lejártával 8 napon belül a cégbíróság vezetője intézi a bejegyzést, azután a bejegyzés automatikusan létrejöttnek tekinthető /nem számít bele az az idő, amit a hiánypótlásra köteleznek/. A bejegyzést a cégbíróság csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg A bejegyzést a Cégközlönyben teszik közzé. Törvényességi felügyelet A társaság bármely tagja kérheti a bíróságtól a társaság vagy szervei bármely határozatának felülvizsgálatát a tudomásra jutástól számított 30 napos jogvesztő határidő alatt. Nem kérhet felülvizsgálatot az a tag, aki maga is szavazattal támogatta a határozatot. A felülvizsgálati kérelmet nem a cégbírósághoz, hanem a rendes bírósághoz kell benyújtani. A kereset indításnak nincs halasztó hatálya, de a bíróság felfüggesztheti azt. Társaság megszűnése A társasági törvény megszűnési okként sorolja fel - a

meghatározott időtartamra létrehozott társaság időtartama lejárt - a társaság elhatározza jogutód nélküli megszűnését - a társaság jogutódlással szűnik meg (átalakul, szétválik, beolvad) - a tagok száma 1 főre csökken /kivéve RT és KFT/ - a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, vagy felszámolási eljárást keretében megszünteti Felszámolási eljárás  ha a társaság vagyona megszűnéskor kevesebb, mint a vele szemben támasztott követelések. A megyei bíróságok végzik a felszámolást Végelszámolási eljárás  a társaságnak több vagyona van, mint a kötelezettségei. A végelszámoló vagy valamely vezető tisztségviselő, vagy a cégbíróság által kinevezett személy. A társaság tagjainak a megszűnéstől számítva 5 év alatt évülnek el a társaság utáni kötelezettségek. GAZDASÁGI JOG 19) A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA. KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI

BEFEKTETÉSEI. VÁMSZABADTERÜLETEK Átalakulás Az új vállalkozás jogutódja lesz a korábbi vállalkozásnak.  állami vállalatból gazdasági társaság  szövetkezet átalakulása gazdasági társasággá  gazdasági társaságok átalakulása más gazdasági társasággá Az átalakuló társaság legfőbb szerve az átalakulásról kétszer határoz. Először megállapítja, hogy a társaság tagjai egyetértenek e az átalakulással. Ha igen, akkor elkészítik a kötelező dokumentumokat (vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezet, a létrejövő társaság nyitómérleg tervezetét, az új társaság társasági szerződésének tervezetét). A hitelezők védelmében az átalakulást a Cégközlönyben 2X közzé kell tenni. A hitelezők a 2 közzététel után 30 napon belül biztosítékot követelhetnek. Kötelező átalakulni, ha a társaság – egymást követő két évben - kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját

tőkével nem rendelkezik és a társaság tagjai nem rendelkeznek a hiányzó rész feltöltéséről. Ha egyes tagok nem kívánnak részt venni az új társaságba, a kilépő tagokkal szembeni szabályokat kell alkalmazni. Egyesülés Két vagy több gazdasági társaság egy gazdasági társaság lesz. Beolvadás  a beolvadó társaság vagyona átszáll a jogutód társaságra Összeolvadás  az összeolvadó társaság minden egyes tagjának vagyona egy új társaságra száll át. Itt csak azonos társasági formájú cégek választhatnak más társasági formát, egyébként a jogutód társaság a jogelődök társasági formájának valamelyikét kell választania. Szétválás Gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározhatja két vagy több társasággá való szétválását /kivéve nyilvánosan működő RT/. Különválás  a különváló gazdasági társaság megszűnik, jogai és kötelezettségei az új társaságra szállnak át. A szétváló

gazdasági társaságok jogutódai vagyonmegosztás arányában felelnek. Kiválás  az a cég, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződés módosításával tovább működik. A kivált tagok új társaságot alapíthatnak. Szétváláshoz szétválási szerződést kell készíteni: - szétváló és létrejövő társaságok neve, formája, székhelye - szétválás módja és a szétválással létrejövő társaságok társasági szerződésének megkötésének napja - vagyonmegosztási javaslatot - a fennmaradó társaság szerződésében a módosításokat GAZDASÁGI JOG Külföldiek magyarországi befektetései A társasági törvény nem tesz különbséget belföldi és külföldi között, a külföldinek garantálja, hogy érdekeltsége teljes biztonságot élvez. A külföldi nyereségét szabadon kiviheti az országból A külföldi befektetőt a tulajdonát ért esetleges kisajátítási, államosítási kárért haladéktalanul

kárpótolni kell, méghozzá a befektetés pénznemében. Külföldi részvétellel alapítandó társasághoz devizahatósági engedély nem kell. A külföldi az általa fizetendő pénzbeli hozzájárulást konvertibilis valutában fizeti meg. Apport esetén az apportot a külföldi vámmentes hozhatja be az országba  ha 3 éven belül elidegenítik, akkor meg kell fizetni utána a vámot Vegyes vállalatot megilletik mindazon adókedvezmények, amelyek a belföldi vállalkozásokat is. Egyes esetekben – nagyobb beruházás esetén – a külföldit nagyobb kedvezmények is megillethetik. A vegyes vállalatok vagyonát forintban kell meghatározni. Vámszabadterületi társaságok A vámszabadterület lényege, hogy a terület a vám- és devizajogszabályok, valamint a külkereskedelmi jogszabályok alapján külföldnek minősül. Egy területet a Pénzügyminisztérium nyilváníthat vámszabadterületnek. Vámszabadterületen egyesülés nem alapítható. A

vámszabadterületen lévő vállalkozások könyveit általában a társasági szerződésben meghatározott konvertibilis pénznemben vezetik. A vámszabad társaság a valuta- és devizakészleteit az alapító vagyon összegéig csak belföldi, az e fölötti részt akár belföldi, akár külföldi pénzintézetnél tarthatja. Hitelt mind belföldről, mind külföldről felvehet GAZDASÁGI JOG 20) A TAGOK FELELŐSSÉGE KÜLÖNBÖZŐ TÁRSASÁGI FORMÁKBAN Közkereseti társaság Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. A tagok személyesen közreműködnek a tevékenységben, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek magánvagyonukkal a társaság tartozásaiért. A tagok felelőssége közvetett, mert elsősorban a társaság saját vagyonával felel, de ha ez nem elég a tag teljes vagyonával is felelhet a tartozásért. A társaságba UTÓLAG belépett tag a belépése előtti tartozásokért is felelős /egyéb megállapodás a hitelezőkkel szemben

hatálytalan/. A tagok társaságon kívüli tartozásaiért a hitelező a társaság vagyona ellen nem fordulhat. Betéti társaság A betéti társaság tőketársi részvétellel létrehozott KKT-nak tekinthető Beltag  felelősségük korlátlan, amennyiben több beltag van felelősségük egyetemleges. Természetes és jogi személy is lehet Kültag  vagyoni felelősségük csak vagyoni betétjükig terjed A társaságot legalább 1 beltag és 1 kültag alapíthatja Ha a kültag neve is szerepel a társaság cégnevében a kültag felelőssége a beltagéval azonos Közös vállalat A felelősség alapja a közös vagyon, a vállalat tagja együttesen, vagyoni betétjük arányában osztoznak a felelősségen KEZESKÉNT  egyszerű (sortartói) kezesi felelősség, azaz csak addig felelnek, amíg a vállalatnak vagyona van, saját vagyonukkal nem. A megbízott igazgatót határozott időre választják, egyéni felelősséggel vezeti és képviseli a társaságot,

gyakorolja a munkáltatói jogokat KFT A tagok felelőssége korlátozott, a befizetett törzstőke erejéig terjed a társaság kötelezettségeiért a felelősség. Kivételt jelent, ha az apportot szolgáltató tag apport értéke nem a piaci áron került a társasághoz, illetve ha a tagok tudatosan olyan határozatot hoznak, amelyről tudják, hogy sértik a társaság érdekeit. Ilyen esetekben a felelősség korlátlan. Egyszemélyes KFT esetében is korlátolt a tulaj felelőssége, de ha felszámolás esetén a cég vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásokra, a tulajdonost terhelik a kifizetések. A bíróság is megállapíthatja a korlátlan felelősséget, ha a társaság hátrányos üzletpolitikát folytat. RT A részvényes felelőssége korlátozott: csak az általa jegyzett részvény névértékének, illetve a névértéken felüli kibocsátási értéknek a megfizetésére terjed ki. GAZDASÁGI JOG 21) A KÖZKERESETI ÉS BETÉTI TÁRSASÁG Közkereseti

társaság o Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amely társasági szerződéssel jön létre. Célja a közös gazdasági tevékenység folytatása. A tagok személyesen közreműködnek a tevékenységben, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek magánvagyonukkal a társaság tartozásaiért. o Nem vállalatszerű gazdálkodás a cél, hanem közös irodák, műhelyek, üzletek keretei közötti gazdasági tevékenység folytatása a cél (a korábbi GMK utódja). o Bárki alapíthatja, de nem lehet olyan tagja, aki még egy társaságban korlátlanul felelős tag. o A tagok kötelesek a társaság alapításakor vagyoni hozzájárulásukat a társaság rendelkezésére bocsátani, minimális kötelező vagyon nincs. A tagi hozzájárulás kerülhet a társaság tulajdonába, illetve használatába, vagy csak közös használatra, melynek tulajdonjogát a tag a társasági szerződésben fenntartotta. A tag a tagsági jogviszony fennállása alatt vagyoni

hozzájárulását nem követelheti vissza. o A tagok személyes közreműködést vállalhatnak a működésben o Ha a társasági szerződés másképp nem rendezi, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesülnek a nyereségből, kizárni senkit nem lehet. o Megszűnik a jogviszony, ha a tag  Vagyoni hozzájárulását nem teljesítette  A tagok közös megegyezésével  A tag kizárásával /3/4-es többséggel/  ha csak két tag van, nem lehet kizárni a másikat, és akkor sem, ha valamelyik ¾-es többséggel bír a társaságban  Felmondással  azonnali (indokolni kell) vagy rendes (bármelyik 3 hónap felmondási idővel felmondhatja, a többiek csak 3 hónapig tolhatják el) felmondással o A társaságból kiváló tag követelését pénzben ki kell fizetni o A megváló tag a kilépéstől számított 5 éven át felel minden tartozásért, ami a tagsága alatt keletkezett o A társaságba UTÓLAG belépett tag a belépése előtti

tartozásokért is felelős /egyéb megállapodás a hitelezőkkel szemben hatálytalan/ o A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, de a társasági szerződés a taggyűlést is megnevezheti legfőbb szervként. A szavazatok – ha ettől az alapító szerződés nem tér el – vagyonarányosak Egyhangú döntés kell a társasági szerződés módosításához, megszűnéshez, átalakuláshoz/ o Ha több üzletvezető tag működik, akkor eljárhatnak egyénileg, de a társasági szerződés szabályai szerint csak együttesen járhatnak el. Valamennyi tag jogosult képviseletre, kivéve ha a törvény kizár valakit o A KKT nyitott társasági forma /változhat a tagok száma/. A tagok személyében bekövetkező jogutódlást a társasági szerződésnek kell rendezni GAZDASÁGI JOG Betéti társaság  A betéti társaság tőketársi részvétellel létrehozott KKT-nak tekinthető  Beltag  felelősségük korlátlan, amennyiben több beltag van

felelősségük egyetemleges. Természetes és jogi személy is lehet  Kültag  vagyoni felelősségük csak vagyoni betétjükig terjed  A társaságot legalább 1 beltag és 1 kültag alapíthatja  Ha a kültag neve is szerepel a társaság cégnevében a kültag felelőssége a beltagéval azonos  A vagyoni részvétel közös, a személyes közreműködés általában a beltag dolga, a kültag vezetéshez való korlátozott, kivéve a neve szerepel a cégnévben  Új kültag belépő szintén betéti vagyona erejéig felel  A társaság megszűnik, ha valamennyi beltag vagy kültag kiválik, kivéve ha a kiválás után 3 hónapon belül új beltag vagy kültag kerül a cégbe, vagy ha a kültagok/beltagok elhatározzák a társaság továbbvitelét és ezt jelzik a cégbíróságnak  A betéti társaságra vonatkozó egyéb szabályok megegyeznek a KKT szabályaival GAZDASÁGI JOG 22) A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG KFT A tagok

felelőssége korlátozott, a befizetett törzstőke erejéig terjed a társaság kötelezettségeiért a felelősség. Kivételt jelent, ha az apportot szolgáltató tag apport értéke nem a piaci áron került a társasághoz, illetve ha a tagok tudatosan olyan határozatot hoznak, amelyről tudják, hogy sértik a társaság érdekeit. Ilyen esetekben a felelősség korlátlan. Egyszemélyes KFT esetében is korlátolt a tulaj felelőssége, de ha felszámolás esetén a cég vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásokra, a tulajdonost terhelik a kifizetések. A bíróság is megállapíthatja a korlátlan felelősséget, ha a társaság hátrányos üzletpolitikát folytat.  Társasági szerződéssel jön létre, ha egyszemélyes, akkor alapító okirattal. A társasági szerződés tartalma: o Általános adatok, törzstőke nagysága és tagi mértéke, valamint befizetési módja o Tagok szavazati joga, cégvezetés módja, ügyvezető, és ha kell felügyelő bizottság és

könyvvizsgáló kijelölése o Tagokat terhelő egyéb vagyoni szolgáltatások feltételei /mellékszolgáltatások/ o Üzletrész átruházása, átszállása, felosztásának kizárása o Taggyűlés hatáskörébe tartozó értékhatár megjelölése, az adózott eredmény felosztása  Törzstőke  minimálisa 3 millió, egy törzsbetét minimum 100 000 FT lehet. Alapításkor a pénzbeli hozzájárulás minimum 30 %, azaz 1 millió FT. Rögtön nem, de a cégbejegyzésig legalább a törzstőke felét be kell fizetni és a teljes apportot átadni.  A tagokat pótbefizetési kötelezettségek is terhelhetik /veszteségek fedezetére/, ami a törzsbetét arányában kerül megosztásra, de nem növeli a törzstőkét és vissza lehet téríteni  A tagokat a közös vagyonból az üzletrész illeti meg, ami forgalomképes, de nem értékpapír formájú. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Az üzletrészt a társaság tagjára, magára a társaságra /a

törzstőkén felüli részből kell megvenni/ vagy kívülállóra ruházhatja át. A vevő köteles bejelenteni a változást a társaságnak, a társaság meg a cégbíróságnak a tagjegyzék megküldésével. A társaság az összes üzletrésznek csak az egyharmadát veheti meg, ami szavazattal nem jár, 1 éven belül köteles értékesíteni vagy felosztani a tagok között, vagy törzstőkét leszállítani.  1998-tól létezik a dolgozói üzletrész, amelyet csak a társaság törzstőke feletti vagyonából /tőkeemelés/ lehet megvalósítani. Ez azonban nem lehet nagyobb, mint a törzstőke 15 %-a  Társasági szerződés módosításához a taggyűlés 3/4-es határozata kell, újabb kötelezettségek vállalásához és a tagok jogait csökkentő határozatokhoz egyhangú döntés kell.  Törzstőke emelés  vagy új törzsbetétek létesítése taggyűlési határozattal (tagoknak vételi elsőbbségük van) vagy kétoldalú jogügylet formájában új

üzletrész megvétele taggyűlés döntésével  Törzstőke leszállítása  csökkentik a törzsbetéteket, a leszállítás hányadának megfelelő összeget a tagok visszakapják (3 millió alá és 100 000 FT/fő alá nem csökkenhet). Ezt is bekell jelenteni a cégbíróságon, ahogy a tőkeemelést is. GAZDASÁGI JOG  A társaság szervezete o Taggyűlés  legfőbb szerv, évente legalább 1 alkalommal összejön. Kizárólag a taggyűlés hatásköre a beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felosztása, törzstőke emelés és leszállítás, tag kizárásának kezdeményezése. Az ügyvezetők összehívják a taggyűlést. Ez kötelességük, ha a tagok 1/10-e írásban kéri, vagy a törzstőke 3 millió FT alá csökken. A tagokat a napirend közlésével kell meghívni a gyűlés előtt 15 nappal. A gyűlés akkor határozatképes, ha a törzstőke fele szavazatok arányában jelen van A szavazás meghatalmazással is történhet – kivéve az

ügyvezető, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló. A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, a határozatokat nyilván kell tartani a határozatok könyvébe A tagok taggyűlés nélkül is hozhatnak határozatot. A határozat tervezetet 8 nap határidővel írásban küldik meg a tagoknak, akik írásban szavaznak. Az eredményről az ügyvezető írásban tájékoztatja a tagokat 8 napon belül. o Ügyvezető  ellátják a társaság napi ügyeinek intézését, a munkáltatói jogokat. Nem lehet tag hasonló gazdasági tevékenységet végző cégnél. Az üzleti könyvek, mérleg, vagyonkimutatás elkészítéséről az ügyvezetőnek kell gondoskodnia. o Felügyelő bizottság, könyvvizsgáló  köteles felügyelő bizottságot létrehozni a társaság, ha  Törzstőkéje több, mint 50 millió FT  Főfoglalkozású alkalmazottai száma több, mint 200 fő Társaság megszűnése A cég megszüntetéséhez a társaság tagjainak 3/4-nek határozata

szükséges. A végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzététele után a végelszámoló is köteles közzétenni a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket 40 napon belül jelentsék. A társaság zárómérleget fogad el, a hitelezők kielégítése után a társaság tagjai között törzsbetéteinek arányában fel kell osztani a további részt. A társaság nem szűnik meg, ha tagjainak száma 1 főre csökken és 6 hónapon belül új tagot jelentenek be a cégbíróságnál, vagy egyszemélyes KFT-ként működik tovább. GAZDASÁGI JOG 23) A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Vagyonegyesítő gazdasági forma, melyben a részvényesek személye – bemutatóra szóló részvény esetén – anonim. Az RT alaptőkével jön létre, mely előre meghatározott összegű és névértékű részvényből áll A részvényes felelőssége korlátozott: csak az általa jegyzett részvény névértékének, illetve a névértéken felüli

kibocsátási értéknek a megfizetésére terjed ki. RT működhet nyilvánosan (részvényei nyilvánosan kerülnek forgalomba) és zártkörűen. A részvény bármilyen névértékű lehet, névértéken aluli kibocsátás semmis. Cégjegyzékbe való bejegyzés előtt a részvényes által fizetett vagyoni hozzájárulásról részvényutalvány állítható ki. A cégjegyzékbe való bejegyzés után a befizetett összegről ideiglenes részvényt kell kiállítani. A részvényt csak a teljes törzstőke befizetése után lehet kiállítani. Részvényt vagy nyomdai úton, vagy dematerizált /értékpapírszámlán nyilvántartva/ formában kell előállítani. Részvényen fel kell tüntetni: - az RT nevét, székhelyét - a részvény sorszámát, típusát és névértékét, valamit az ahhoz kapcsolódó jogokat - a kibocsátás idejét, az alaptőke nagyságát - az igazgatóság két tagjának aláírását A dematerizált értékpapír esetében a kibocsátó egy

példányban okiratot állít ki, amelyet a központi értéktárban kell elhelyezni. Részvénytípusok - Bemutatóra szóló részvény  szabadon átruházható - Névre szóló részvény  részvénykönyvet kell vezetni róluk, a részvény csak akkor hatályos, ha bejegyezték - Törzsrészvény  ami egyik részvény fajtába sem tartozik - Elsőbbségi részvény  osztalék elsőbbséget, megszűnés esetén felosztási elsőbbséget, szavazati elsőbbséget (max. részvény névértékének 10-szerese), zártkörű RT-nél elővásárlási jogot jelenthet - Dolgozói részvény  alaptőkén felüli részből, az emelt alaptőke 15 %-ig - Kamatozó részvény  a részvényben megjelölt évi kamatláb is megilleti, az alaptőke 10 %-ig kibocsátható - Kötvények  átváltoztatható kötvényt részvénnyé lehet alakítani. Jegyzési jogot biztosító kötvény esetén majdani alaptőke emeléskor biztosít elővásárlási jogot A társaság

saját részvényeit is megszerezheti, nyilvános RT-nél 5 %, zárt RT-nél az alaptőke 10 %-ig. 1 éven belül köteles eladni, vagy bevonni. RT alapítás Nyilvánosan működő RT alapítása esetén az alapítók alapítási tervezet útján fordulnak a nyilvánossághoz. Az alaptőke 20 millió FT-nál nem lehet kevesebb, ebből minimum 10 millió készpénzben. Az alapítási tervezet alapján jegyzési íveket bocsátanak ki, ahol a részvényjegyző a jegyzés összegének 10 %-t köteles azonnal befizetni. Túljegyzés  több részvényt jegyeznek, mint a tervezett /visszautasítás és visszafizetés/ Ha a jegyzési minimumnak megfelelő részvény nem kerül jegyzésre az alapítás meghiúsul. GAZDASÁGI JOG Az alakuló közgyűlés időpontjáig a jegyzett részvények 30 %-t kell befizetni. Az alakuló közgyűlés kimondja az RT megalakulását, elfogadja az alapszabályt, megválasztja az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. Zártkörű

alapításnál a felek megállapodnak abban, hogy az összes részvény a megállapított arányban kizárólag az ő tulajdonukba kerül. A következő lépés a cégjegyzékbe való bejegyzés /apport egészének, pénz 30 %-nak a társaságnál kell lennie/. A részvényes A cégbejegyzéstől számított 1 éven belül kell a részvényesnek a teljes összeget befizetnie akkor, ha az igazgatóság név szerint felszólítja erre. A részvényes a részvény fejében vagyoni hozzájárulást nem kérhet, csak akkor jut befektetett pénzéhez, ha eladja vagyonrészét, vagy megszűnik a cég. A részvényesnek joga van osztalékra, annak visszafizetésére nem kötelezhető. Osztalék nem fizethető az alaptőke terhére. A részvényes részt vehet a közgyűlésen, szavazati joga részvénye névértékéhez igazodik. Az RT szervezete Közgyűlés  a legfőbb szerv, hatásköre kiterjed az alapító okirat módosítására, alaptőke emelésére, leszállítására,

részvénytípusokhoz fűződő jog megváltoztatásáról, igazgatóság, könyvvizsgálók megválasztásáról. Ezen túl beszámoló elfogadása, egyesülés, más formában való továbbműködés eldöntése Igazgatóság  a közgyűlést évente egyszer, hirdetményben össze kell hívnia /hely, idő, napirend és a megismételt közgyűlés ideje, helye/. A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az igazgatóság az ügyvezető és képviselő szerv 3-11 tagból állhat, elnökét maga választja Feladatuk, a beszámoló és eredmény felhasználására vonatkozó javaslatok előkészítése, szabályszerű könyvelés megléte. Felügyelő Bizottság, Könyvvizsgáló  kötelező választani Egyszemélyes RT Ha egyedüliként alapít RT-t, vagy szerzi meg az összes részvényt egyszemélyes RT jön létre. Így innentől mindenképpen zártkörűen működik tovább. Egyszemélyes RT-nél szabály, hogy az alaptőkét a

bejegyzési kérelem benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni, és a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben írásban dönt, amit továbbít a vezetőknek. Ha ez a személy a cégbíróságon 30 napon belül nem jelenti be, hogy övé a cég, korlátlanul felelőssé válik a társaság kötelezettségeiért. Alaptőke emelés  történhet új részvények jegyzésével, új részvények kiállításával /de a régiek felülbélyegzésével is/, dolgozói részvény forgalomba hozatalakor. Alaptőke leszállítás  a közgyűlési határozat után a cégbíróságra be kell jelenteni, az igazgatóságnak két napilapban közzé kell tenni a hitelezők érdekében, akik biztosítékot követelhetnek. Leszállításkor a cég saját tulajdonú részvényeit kell bevonni /kicserélés, lebélyegzés, részvényösszevonás/ Megszűnés  a közgyűlés 3/4-es többséggel határozhat róla. A fennmaradó vagyon a részvények arányában kerül felosztásra.

GAZDASÁGI JOG 24) A KÖZÖS VÁLLALAT Közös vállalat  Bárki alapíthatja – magyar találmány –, főleg vállalati gazdálkodási tevékenység folytatására és közös gazdasági érdekek előmozdítására jön létre. A társasági törvény minimális alapító vagyont nem határoz meg. A felelősség alapja a közös vagyon, a vállalat tagja együttesen, vagyoni betétjük arányában osztoznak a felelősségen KEZESKÉNT  egyszerű (sortartói) kezesi felelősség, azaz csak addig felelnek, amíg a vállalatnak vagyona van, saját vagyonukkal nem.  A társasági szerződésnek a valamennyi társaságra vonatkozó követelményeken kívül tartalmaznia kell o A szavazati jog mértékét, annak gyakorlását o Az adózott eredményből való részesedéseket o A tagot kilépése után megillető vagyonrészt  A közös vállalat szervei:  Igazgatótanács  a tagok 1-1 képviselőjéből áll. Hatásköre az irányítási és ellenőrzési elvek

kialakítása, a beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználásáról való döntés. Megválasztja a felügyelő bizottságot, könyvvizsgálót és az igazgatót. Módosíthatja a társasági szerződést, kezdeményezheti a tag kizárását. A tanácsa csak azokban a kérdésekben hozhat határozatot, amelyek a kiküldött meghívóban szerepelnek  Igazgató  összehívja az igazgatótanács üléseit, bármelyik tag kérheti tőle. Ha nem teszi meg, a tagok kérhetik a cégbíróságot az igazgatótanács összehívására. Határozott időre választják, egyéni felelősséggel vezeti és képviseli a társaságot, gyakorolja a munkáltatói jogokat  Felügyelő bizottság  kötelező létrehozni, ha az alkalmazottak száma meghaladja a 200 főt. Minimum 3 főnek kell lennie  Csatlakozásról – egy új tag belépésekor – az igazgatótanács határoz. A csatlakozó tag felel a közös vállalat csatlakozás előtti tartozásaiért is.

Tagsági jogot a tanács engedélyével át is lehet ruházni  Bármely taggal szemben indított peres eljárást az igazgatótanács kezdeményezi. A határozattól számított 15 napon belül kell az illetékes bírósághoz megküldeni a perindítási kérelmet. GAZDASÁGI JOG 25) AZ EGYESÜLÉS ÉS BEFOLYÁSSZERZÉS GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN Egyesülés Nem nyereségérdekelt, de nyereséges gazdálkodás folytatása nem tilos. Tagjainak felelőssége a saját vagyont meghaladó tartozásokért korlátlan és egyetemleges. Az egyesülés jogi személy Társasági szerződés  az általános törvényi kellékek mellett tartalmaznia kell - az egyesülés konkrét gazdálkodásának feladatait - a működési költség megoszlását tagok között, kilépés esetén a tagot megillető vagyoni hányadát - ha az egyesület gazdálkodási tevékenységet is folytat a tevékenység meghatározását, a szükséges vagyont, az adózott eredményből való részesedést, a

tagok egyéb vagyoni mellékszolgáltatásait Szervezete Igazgatótanács  legfőbb szerv, irányítja az egyesülést és ellenőrzési jogokat gyakorol. Megválasztja az igazgatót és a felügyelő bizottságot, vagy könyvvizsgálót. Kezdeményezheti tag kizárását, módosíthatja a társasági szerződést. Az üléseket napirend ismertetésével hívhat össze, és csak ezekben az ügyekben hozhat határozatot. Az igazgatótanácsban mindenkinek 1 szavazati joga van, de lehet többlet szavazatot is megállapíthat a társasági szerződés, de egy tag nem juthat többséghez. Kiegészítő gazdasági tevékenység folytatásában, új tag csatlakozásakor, kizáráskor a szavazati jogot a vagyoni hozzájárulás arányában kell meghatározni. Az ülésen a szavazatok háromnegyedének jelen kell lennie a határozatképességhez. Ülés tartása nélkül is határozhat az igazgatótanács Igazgató  határozott időtartamra választják, egyéni felelősséggel

képviseli és vezeti az egyesületet. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Felügyelő bizottság  kötelező létrehozni, ha az alkalmazottak száma meghaladja a 200 főt. Csatlakozás, kilépés A csatlakozás feltételeit a társasági szerződés határozza meg. Az igazgatótanács határoz csatlakozáskor A csatlakozó tag felel a csatlakozás előtti tartozásokért is. A tagsági viszony megszűnik, ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, a tag kilép, meghal, vagy jogszabályba ütközik a tagság. 3 hónapos felmondással léphet ki a tag, vele a kilépéskori állapot szerint kell elszámolni. A vagyonhányad kifizetését a tanács határozza meg, a kilépő tag 5 évig felelős az egyesület tartozásaiért. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a tartozások kifizetése utáni vagyont a tagok között egyenlő arányban kell felosztani. Ha volt vagyoni hozzájárulás is, akkor annak arányában kell elvégezni a felosztást Befolyásszerzés

gazdasági társaságban Befolyásszerzésnek tekinthető, ha belföldi vagy külföldi természetes és jogi, illetve jogi személyiség nélküli személy RT-ben, KFT-ben többségi , jelentős befolyást szerez. GAZDASÁGI JOG Jelentős befolyás  a tag a szavazatok több, mint 25 %-val rendelkezik Többségi befolyás  több, mint 50 %-os szavazati jog Közvetlen irányítás biztosító befolyás  a szavazatok több, mint ¾-vel rendelkezik A befolyásszerzést nyilvánossá kell tenni, ezért a jelentős befolyásszerzést a keletkezésétől számított 30 napon belül közzé kell tenni a Cégközlönyben. Ellenkező esetben a jelentős befolyással rendelkező tag jogát a bejelentési kötelezettséggel nem érintett mértékig gyakorolhatja. További szankció, hogy ha felszámolásra kerül a sor, a tagot a felmerült tartozásokért korlátlan felelősség terheli. RT és KFT kölcsönösen jelentős mértékű befolyása esetén az a gazdasági társaság,

amely először jelentette be befolyását megtarthatja, míg a másik társaságnak el kell adnia 25 %-t meghaladó részt. Összeférhetetlenségi szabály  az ellenőrzött társaság az uralkodó társaságban nem szerezhet részesedést, illetve ugyanazon személy nem lehet az ellenőrzött és uralkodó társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja. Ha az ellenőrzött RT az uralkodó tag nyomására tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, az ellenőrzött RT hitelezőinek kérésére felszámolási eljárás során a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan felelősségét. Irányítást biztosító befolyás esetén a hitelezők egyéb esetben is jogosultak a bíróságtól korlátlan felelősséget kérni az uralkodó tag ellen. GAZDASÁGI JOG 26) A SZÖVETKEZETI JOG SZABÁLYOZÁSA Szövetkezet 1845-ben alakul meg az első szövetkezet Magyarországon. A magyar jogszabályokon kívül a Szövetkezetek Nemzetközi

Szövetsége (SZNSZ) tömöríti a világ szövetkezetit, amelyek az alapelveinek megfelel: - önkéntes tagság - nyitott tagság  bárki számára, aki hajlandók a tagsággal járó felelősség viselésére - demokratikus szervezetek  a szövetkezetet a tagok által választottak képviselik, minden tagot egyenlő jogok és 1 szavazat illet meg - közös szolgáltatás biztosítása  a tagok egyéni vállalkozásait segítik - az eredmény a szövetkezet üzleti forgalmában való részesedés arányában kerül felosztásra - minden szövetkezetnek kötelessége a többi szövetkezettel együttműködni 1948 után a szövetkezetek hazánkban politikai eszközszerepet töltöttek be /állami kényszerítéssel, a magántulajdon felszámolása/, amelynek lényege, hogy a magántulajdon és a szövetkezetek által felhalmozott vagyon nem kerülhetett vissza a tagok magánvagyonába. 1992-ben jött létre az új szövetkezeti törvény, amelynek előzményeként

szövetkezeti átalakulási törvény született, amely elősegítette a meglévő szövetkezeteket az új szövetkezetekbe való átalakulásra. Az oszthatatlan szövetkezeti vagyont a törvény értelmében egy sajátos értékpapír, a szövetkezeti üzletrész formájában kell felosztani azok között, akik a törvény életbe lépésekor tagjai a szövetkezetnek vagy már nem tagok, de munkaviszonyban állnak a szövetkezetekkel, illetve akik a vezetőséghez intézett bejelentéssel visszanyerik tagságukat. Az üzletrészek arányait úgy kell megállapítani, hogy figyelembe vegyék a tagsági viszony időtartamát, a közreműködés arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét. Az üzletrész birtokában a tagok 1992.1231-ig kérhették üzletrészük természetbeni megváltását a szövetkezettől, vagy továbbra is tagok maradtak, és üzletrészükkel a szövetkezet gazdálkodik osztalék fizetés ellenében. Szövetkezeti törvény o A szövetkezet a szövetkezés

szabadsága elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával vállalkozási és más tevékenységet folytat o Jogi személy, saját vagyonával felel tartozásaiért. A szövetkezet tagja saját vagyonával és munkadíjával NEM felel a tartozásokért, csak a bevitt vagyonát veszítheti el, ha a szövetkezet veszteséges. o Szövetkezet alapítását alakuló közgyűlésen határozzák el a tagok /alapszabály, tisztségviselők megválasztása/. Az alapszabályt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni GAZDASÁGI JOG o Az alapszabályban meg kell határozni a szövetkezet  Nevét, székhelyét, tevékenységi körét, tisztségviselőit  A szervezet működési szabályait, a testületek hatáskörét, a tagok számát  A közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módját  A részjegy összegét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát

 A szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit. o A szövetkezet alapítását be kell jelenteni a Cégbíróságon, itt is él az előtársaságra vonatkozó szabályozás A szövetkezet szervezete - Közgyűlés  legfőbb szerv, évente egyszer össze kell hívni a napirend közlésével. Hatásköre az alapszabály módosítás, az igazgatóság megválasztása, a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének meghatározása, beszámoló elfogadása, átalakulás kérdése. Határozatképességhez a tagoknak legalább a fele jelen kell, hogy legyen - Küldöttgyűlés  a nagy taglétszám miatt az alapszabály rendelkezhet küldöttgyűlésről. Az alapszabályban kell rögzíteni a küldöttek számát, megválasztásuk módját, időtartamát. A küldöttek száma 50 főnél nem lehet kevesebb - Helyi önkormányzati egységek  alapszabálytól függ, általában nagyméretű szövetkezeteknél indokolt

létrehozni. Munkahely, lakóhely vagy egyéb közösségek alkotnak egységet - Igazgatóság  a közgyűlésnek alárendelt, általános hatáskörű szerv. Minden olyan ügyben dönt, ami nem tartozik más szerv hatáskörébe. Minimum 3 főből áll - Felügyelő Bizottság  legalább 3 tagú, ha 50 főnél nagyobb a szövetkezet, egyébként elég egy könyvvizsgáló vagy az egyik tag megválasztása - Egyeztetőbizottság  saját elhatározásból lehet létrehozni. Feladata a tagok közötti viták peres eljárásig való eljutásának elkerülése - Tisztségviselők  az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság elnöke és tagjai Tagsági viszony Szövetkezet tagja lehet minden 14. évét betöltött személy Az alapszabály meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a belépéshez kötelező. A szövetkezet tagjairól nyilvántartást kell vezetni A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály tartalmazza. A tag legfőbb

jogai, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, felvilágosítást kérjen, vagyoni hozzájárulásával arányosan részesedjen. A tag üzletrészét a közgyűlés az adózott eredményből növelheti. A jogosult kérésére az üzletrészről névreszóló értékpapírt kell kiállítani. Ha a szövetkezet az üzletrészeket veszteség fedezetére használja fel, akkor a névértéket a közgyűlés arányosan csökkenti Az üzletrész örökölhető, átruházható, a nyereségből osztalék fizetésre jogosít. GAZDASÁGI JOG A tagnak kötelessége a vállalt részvétel a szövetkezet szerveinek tevékenységében és a vagyoni hozzájárulásának befizetése. A tagoknak legalább 1 részjegyet kell jegyezni, mely részjegyek csak azonos összegűek lehetnek. A részjegy nem ruházható át, osztalékra jogosít. Tagság megszűnése Megszűnik a tagság, ha a tag meghal, kilép vagy kizárják, a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át vagy

megszűnik. A megszűnt tagsági viszony után a taggal el kell számolni, részjegye összegét vissza kell neki fizetni és a használatba adott vagyontárgyait vissza kell adni. Az üzletrésze kifizetését azonban nem kérheti, a tagság megszűnése után kívülálló üzletrész tulajdonos lesz. Szövetkezet átalakulása, megszűnése Egyesülés  két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen a jelenlévő tagok 2/3-os szótöbbségével elhatározhatja az egyesülést, beolvadást. Egyesüléskor a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Szétválás  két vagy több szövetkezetre bomlik. A szövetkezetek vagyonát és tartozásaikat meg kell osztani az újonnan létrejöttek között. Átalakulás  RT-vé vagy KFT-vá alakulhat át, az új cég jogutódként kezdi meg működését. Azoknak a tagoknak, akik nem kívánnak átlépni az új társaságba ki kell fizetni a szövetkezet vagyonából az őket megillető

hányadot. Megszűnés - A szövetkezet megszűnik, ha a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnést, egyesül, beolvad, szétválik, vagy átalakul - Tagjainak száma 5 alá csökken (iskolai és hitelszövetkezetnél 15) - A cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, vagy a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését. Felszámolás és végelszámolás során a tagok és nem tag üzletrész tulajdonosok között RÉSZJEGYÜK, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában fel kell osztani a fennmaradó vagyont. GAZDASÁGI JOG 27) A TULAJDONJOG FOGALMA ÉS TARTALMA, A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Tulajdonjog  a tulajdonos számára a jog védettséget teremt azzal, hogy kizárólag a tulajdonos számára nyújt olyan jogokat, amelyek a tulajdon feletti uralmat biztosítják. A tulajdonos számára BIRTOKLÁS, HASZNÁLAT, RENDELKEZÉS jogát biztosítja. A használati jog nem

korlátlan, a tulaj köteles tartózkodni minden olyan dologtól, ami másokat zavarna, illetve köteles tűrni, hogy meghatározott esetben /pl. építkezés, szükséghelyzet/ más a tulajdonát használja A rendelkezési jog biztosítja, hogy a tulaj birtokát, használatát, vagy haszon szerzését átengedje, biztosítékul adja, vagy más módon átruházza. A rendelkezési jog sem korlátlan, korlátozza az esetleges elidegenítési és terhelési tilalom. A tulajdonjog nemcsak a dologra, hanem annak alkotórészeire is kiterjed. Alkotórész minden, ami elválasztásával a dolog, vagy az elválasztott rész elpusztul. Ez vonatkozik a tartozékokra is, amik nincsenek tartósan egyesítve a dologgal, de rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlen A tulajdonjog megszerzésének két útja van: - eredeti szerzésmód  a tulajdonjogot nem más személytől vesszük át, hanem a jogszerző saját tevékenységének az eredménye /találás/ - származékos szerzési mód

 a jogszerző a korábbi tulajdonos jogát veszi át o átruházás  a felek megállapodása és a dolog átadása szükséges, nem elég a megállapodás, az átadást meg is kell valósítani. Átruházással dolgot csak a tulajdonostól lehet megszerezni Kivétel a kereskedelem /az eladott áru nem a kereskedő tulajdona/ és ha a vevő jóhiszeműen olyan személytől szerezte a dolgot, akire a tulajdonos rábízta azt. Kivételt képez a pénz és a bemutatóra szóló értékpapír is. o Hatósági határozat és árverés o Elbirtoklás  megszerzi a tulajdonjogot, ha az adott dolgot 10 éven át birtokolja o Gazdátlan javak elsajátítása, találás GAZDASÁGI JOG 28) A KÖZÖS TULAJDON ÉS A BIRTOK Közös tulajdon  meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet a tulajdonjog. A tulajdonosok mindegyike jogosult azt használni, de csak a tulajdonostársakkal egyetértésben és sérelme nélkül. A birtoklás, használat, hasznosítás

kérdésében szótöbbséggel határoznak a tulajdonostársak, szavazati joguk tulajdoni hányaduk arányában oszlik meg. A tulajdonostársak maguk rendelkeznek saját tulajdoni hányadukkal, de eladáskor a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kérheti, ilyenkor vagy természetben, vagy értékesítés útján kapott összeget kell megosztani. Birtok  az a tény, hogy valaki valamilyen dolgot a hatalmában tart, tehát ez lehet jogos és jogtalan is. A tulajdonjog biztosítja a birtokos számára, hogy élhessen a birtokvédelem eszközeivel, úgy mint: - jogos védelem  a támadást önhatalommal is elháríthatja A jogos védelem lényege, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önhatalommal is elháríthatja. A megengedett önhatalomra akkor kerülhet sor, ha pl a rendőrség hívása olyan időkésedelmet okozna, ami a birtokvédelem sikerét meghiúsítaná. - akit a birtoklásában

zavarnak, kérheti a községi jegyzőtől a zavarás megszüntetését, aki a zavaró személyt eltilthatja. Kizáró ok ha nyilvánvaló, hogy a védelemért folyamodó nem jogosult a birtoklásra, vagy köteles volt birtoklásának zavarását tűrni. A jegyző döntésével szemben bírósághoz lehet fordulni GAZDASÁGI JOG 29) A CSŐDELJÁRÁS A törvény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetekre, kivétel ez alól az egyéni vállalkozás. Adós  az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását esedékességkor nem tudta, és várhatóan nem is fogja tudni kiegyenlíteni. Hitelező  mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van Fizetésképtelenség  ha az adós az elismert tartozást a fizetési határidő lejárata utáni 60 napon belül nem egyenlítette ki Csődeljárás A csődeljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet és a hitelezők közötti olyan egyezség létrehozása, amely helyreállítja az adós

fizetőképességét. A csőd bejelentése az adós elhatározása, általában azért, hogy megelőzzék a hitelezők felszámolási eljárás indítását. A bejelentésre a cég vezetője jogosult a tulajdonosi testület egyetértésével és a munkavállalói szervek értesítésével. Csődeljárási kérelem  3 hónapnál nem régebbi mérleg, adószám, a hitelezők névsora és a hitelek összege, azok lejáratának időpontja, és a csődeljárás közzétételének befizetésének igazolása A csődeljárás kezdete az a nap, amikor az adós kérelme a bírósághoz megérkezett. Csődeljárás  a bírósági közzétételtől 90 napig az adóst fizetési moratórium illeti meg (a hitelezők beleegyezésével). Ez idő alatt a késedelmes teljesítések nem járnak jogkövetkezménnyel, kivéve, ha tartozások kamatoznak. A fizetési moratórium nem vonatkozik a bérjellegű kifizetésekre és a moratórium alatt keletkezett kötelezettségekre. A hitelezők

beleegyezéséhez tárgyalásra hívja őket, az ismerteket közvetlenül, a többit hirdetmény útján (a csődeljárás kezdetétől 3 napon belül két napilapban meghirdetve). A fizetési haladékhoz a lejárt tartozások jogosultjainak több, mint a fele, a még nem lejárt jogosultak egynegyede hozzá kell, hogy járuljon, feltéve, hogy a hitelezők követelése eléri a mérlegben szereplő összes hitelezői követelés 2/3-át. A tárgyalás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet az adós 3 napon belül megküldi a bíróságnak aki vagy megszünteti a csődeljárást, vagy fizetési haladékot tartalmazó végzést tesz közzé a Cégközlönyben. Ez utóbbi esetben a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki a céghez, aki korlátozza a gazdálkodó szervezet vagyonával való rendelkezést, megtámadhatja a csődöt megelőző egy éven belüli hátrányos szerződéseket, ellenőrzi a cég gazdálkodását és erről tájékoztatja a bíróságot és a hitelezőket. Az

adós köteles a fizetőképesség helyreállítására programot készíteni, és a hitelezőket egyezségi tárgyalásokra hívni (a tárgyalások előtt 15 nappal közzé kell tenni két napilapban az egyezségi tárgyalásokat). A hitelezők választmányt alakíthatnak, amely a hitelezők jóváhagyásával egyezséget köthet. Ez az egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik nem járultak hozzá az egyezséghez (kényszeregyezség). Az egyezséget 3 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak, aki a csődeljárást megszünteti. Ha nem jön létre egyezség, a bíróság befejezettnek nyilvánítja a csődeljárást és felszámolást rendel el. GAZDASÁGI JOG 30) A FELSZÁMOLÁS ÉS VÉGELSZÁMOLÁS Felszámolási eljárás Elindulhat az adós, a hitelező, vagy a végelszámoló kérelmére. Ha a hitelező kéri köteles megnevezni az adós tartozásának jogcímét, a fizetés esedékességének időpontját és ismertetnie kell, hogy miért tartja

fizetésképtelennek az adóst. A bíróság értesíti az adóst, aki 8 napon belül köteles válaszolni, hogy elismeri e a tartozást /ha nem nyilatkozik, akkor elindul az eljárás/. A tartozás kiegyenlítésére a bíróság 30 napos határidőt engedélyezhet.  A bíróság fizetésképtelenségét megállapító végzését Cégközlönybe kell közzé tenni, melynek többek között tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket 30 napon belül jelentsék be a felszámolónak. Ha nem jelentik be követeléseiket, akkor csak azután kerülhet teljesítésre, ha marad vagyon a felszámoláskor.  A felszámolási eljárás közzétételével megszűnnek az alapító szervek a gazdálkodó szervezetben betöltött jogai. A gazdálkodó szerv vezetője köteles az alkalmazottakat tájékoztatni  A felszámolási eljárás kezdő időpontjában a vállalat összes tartozása esedékessé válik. A peresített követeléseket továbbra is a

bíróságon kell rendezni  Egyezségre felszámolási eljárás keretében is lehetőség van. Itt a felek megállapodhatnak a tartozások kiegyenlítésének sorrendjében (feltéve, hogy a kielégítési sorrend minden szintjén a hitelezők legalább fele belemegy, és az egyezségre jogosultak követelései az összes követelés 2/3-t kiteszik), a határidők módosításában.  A felszámoló feladata felmérni a társaság vagyoni helyzetét, megállapítani a felszámolás ütemtervét és költségeit, a munkaerő leépítésének fokozatait. Jogosult az adós által vállalt kötelezettségeket felmondani (kivéve kollektív szerződés, és magánszemély fennálló bérleti szerződése). Gyakorolja a munkáltatói jogokat, behajtja az adós követeléseit, a cég vagyontárgyait a legmagasabb áron nyilvánosan értékesíti. Fontos, hogy a felszámoló megőrizze a földek termőképességét és a környezetvédelmi előírásokat betartassa.  A

felszámoló köteles legkésőbb 2 év múlva felszámolási zárómérleget készíteni, záró adóbevallást és vagyonfelosztási javaslatot készíteni.  A felszámolási eljárás során a hitelezői követelések közül o először a felszámolás költségeit (munkabérek, végkielégítés, felszámoló költségei) o majd a záloggal, óvadékkal biztosított követeléseket (ha a felszámolás előtt 6 hónappal már volt) o azután a járadék jellegű kifizetéseket (pl. kártérítési járadék, föld utáni juttatások) o a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységéből eredő követeléseket o csak ezek után az adó és TB tartozásokat o és végül az egyéb hitelezői követeléseket  Egyszerűsített felszámolás  ha a cég vagyona a felszámolásra sem elegendő, vagy technikailag lehetetlen a lebonyolítás. Ez 15 nap, a felszámolás befejezése bírósági végzéssel történik GAZDASÁGI JOG Végelszámolás A gazdálkodó szerv

jogutód nélkül megszűnik, de fizetőképes. A végelszámolást a Cégbíróság teszi közzé Az eljárást a végelszámoló folytatja le. Ha a végelszámoló megállapítja, hogy a hitelezői követelések fedezetére nem elegendő a vagyon, köteles azonnal felszámolási eljárást kérni. A végelszámoló végelszámolási zárómérleget, záró adóbevallást, vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a cég iratainak elhelyezéséről. A cégbíróság végzéssel törli a céget a Cégjegyzékből. GAZDASÁGI JOG 31) A TISZTESSÉGTELEN VERSENY, A FOGYSZTÓK MEGTÉVESZTÉSÉNEK TILALMA Versenytörvény  a gazdasági verseny tisztaságát és a verseny szabadságát biztosító jogszabályok. Meghatározza a tisztességes versenybe ütköző magatartások körét és az állami beavatkozás törvényes, előre kiszámítható magatartását a versenyfenntartása érdekében. Az EU és a Magyar Köztársaság közötti jogharmonizáció keretében

jött létre a Brüsszelben aláírt Európai Megállapodás /1994-ben hirdették ki/. 19970101-én lépett életbe az Országgyűlés által elfogadott tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény. Versenytárs  a gazdasági versenyben érdekelt vállalkozó, akik ugyanazon a piacon érdekeltek Fogyasztó  a megrendelő, vevő, szállító, a természetes személyen túl a vállalkozó is Generálklauzula  három érdekkört részesít védelemben: versenytársakat egymás tisztességtelen cselekményeivel szemben, a fogyasztók megtévesztésének tilalmával a vásárlót és a versenyt kizáró megállapodással szembeni fellépéssel a közérdeket Tisztességtelen verseny tilalma A versenytársak védelmét szolgálja.  GENERÁLKLAUZULA  általános tilalom, melynek értelmében tilos a gazdasági tevékenység tisztességtelenül, a versenytársak, a fogyasztók érdekeit sértő, vagy az üzleti tisztesség

követelményeibe ütközően folytatni.  Hírnévrontás tilalma  tilos a versenytárs személyéről vagy az általa végzett tevékenységről valótlan tényt állítani, vagy valós tényt hamis színben feltüntetni.  Üzleti titoksértés tilalma  üzleti titok miden olyan, a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, tény, információ, amelynek titokba tartásához a vállalkozónak érdeke fűződik és amelynek titokba tartásáért a jogosult az intézkedéseket megtette.  Bojkott felhívás tilalma  az olyan felhívás tiltása, amely gazdasági kapcsolat felbontását, illetve annak megakadályozását célozza.  Szolgai utánzás tilalma  tilos a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel vagy márkanévvel forgalmazni, amelyből a versenytárs áruját szokták felismerni.  A versenyeztetés, árverés, tőzsde tisztaságának védelme  tilos bármelyik megsértése Fogyasztók megtévesztésének tilalma

A versenytörvény a fogyasztók minden megtévesztését tiltja.  Tilos az áru ára, lényeges tulajdonsága /összetevők/ és hatása kapcsán valótlant állítani vagy azt elhallgatni  Tilos bármely, a fogyasztó megtévesztésére alkalmas tájékoztatás  Tilos a fogyasztó számára olyan tájékoztatás, amely a különösen kedvező vásárlás hamis látszatát kelti  Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása  a sokszor agresszív eladási módszerek, amelyek a vevő figyelmét elvonják az áru lényeges tulajdonságairól és megnehezítik az ésszerű döntést GAZDASÁGI JOG 32) A GAZDASÁGI VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS ÉS A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA, A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás A tilalom oka, hogy vannak olyan iparágak, ahol kevés a szolgáltató és igazi verseny nem tud

kialakulni, másrészt a versenytársaknak nem érdekük a versen fokozása. A nagyobb eredmény érdekében a kartell alkalmasabb a gazdasági verseny korlátozására, vagy kizárására. A törvény a kartellek általános tilalmát mondja ki, tilos a horizontális (versenytársak között) és a vertikális (a piaci működés különböző szintjein) kartell létrehozása is. A kartelltilalomba tartozik, ha a versenytársak megegyeznek árkérdésben, valamely réteg kizárásában, beszerzési források korlátozásában. Ha az együttműködés ésszerű, hasznos, illetve nem jelentős súlyú, a törvény egyes megállapodások kivon a tilalom alól. Bagatell kartell  a megállapodó felek összes piaci részesedése a megállapodás tárgyát képező áru tekintetében 10 %-ot nem haladja meg. Az érintett piacot az áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Nem tilos az olyan megállapodás, amely egymástól nem független vállalkozások

között jön létre. Az olyan megállapodások, melyek a gazdaság fejlődését segítik elő mentesülhetnek a tilalom alól. A törvény a Kormánynak ad erre vonatkozó szabályozási jogot. A Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal is mentesülni lehet a tilalom alól. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés Erőfölényről beszélünk, ha - adott piacon az, akinek az áruját helyettesítő áruval nem, vagy sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (eladó erőfölénye) - a piacon az eladónak esélye sincs arra, hogy áruját más vevőnek értékesítse (vevő erőfölénye) - a piac többi szereplőjétől függetlenül folytathatja gazdasági tevékenységét anélkül, hogy tekintettel kellene lennie versenytársaira Az erőfölény önmagában nem tilalmazott, szankció akkor van, ha a vállalat visszaél vele. Ilyen példák - tisztességtelenül állapít meg eladási vagy vételi árat, vagy más módon

indokolatlan előnyt köt ki - indokolatlan elzárkozás a szerződéskötéstől - másik fél gazdasági döntését befolyásolja - tilos a műszaki fejlődés akadályozása - tilos az áruvisszatartás  mesterségesen hiányt kelt a piacon, ami árnövekedést okoz - tilos az árukapcsolás  valamely áru, szolgáltatás átvételét más áru átvételétől teszi függővé - tilos a FELFALÓ árazás  az érintett piacról való kiszorítás, a túlzottan alacsony árak alkalmazása Vállalkozások összefonódásának tilalma A koncentráció-kontroll középpontjában a verseny áll. Az állam gazdasági beavatkozása korlátozott, vagyis a piaci viszonyok dominánsak. GAZDASÁGI JOG Az összefonódás 3 esete: - vállalkozások összeolvadása, beolvadása (klasszikus fúzió) - vállalkozások feletti irányítás megszerzése (üzletpolitikai önállóság elvesztése) - olyan közös vállalat, amely korábban egymástól függetlenül

működött (koncentratív közös vállalat) Vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélykérésére van szükség. Ezáltal megakadályozható a szervezeti koncentráció, piaci hatalom létrejötte. Az engedélykérés akkor kötelező, ha az érintett vállalkozások együttes árbevétele – az előző évben - a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy az összeolvadásban részt vevők nettó árbevétele 500 millió FT felett van. Kivétel csak pénzintézetnél (mérlegfőösszeg 10 %-a) és biztosítóintézetnél (lekötött bruttó biztosítási díjak) van. A GVH nem tagadhatja meg az összefonódást, ha az nem hoz létre gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, vagy ha az előnyök meghaladják a hátrányokat. GAZDASÁGI JOG 33) A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL MŰKÖDÉSE, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági élet Alkotmánybírósága. Feladata a verseny

felügyeleti funkciók ellátása. Tevékenysége a hagyományos áru- és szolgáltatási piacra terjed ki, a pénz- és tőkepiaci felügyeletet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és az Állami Biztosításfelügyelet látja el. Gazdasági Versenyhivatal  az Országgyűlés alárendeltségébe tartozik, számára feladatot csak törvény írhat elő  elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki  az elnök felelős a hivatal feladatainak ellátásáért  a hivatalban teljes önállóságban Versenytanács működik, amely a hivatal határozathozó szerve. A tanács elnöke a hivatal egyik elnökhelyettese, tagjait a köztársasági elnök nevezi ki. Az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelően a hivatal tisztségviselői, a tanács tagjai más kereső foglalkozást – oktatás, szerkesztői, művészeti, szerzői jogvédelem alá eső tevékenységek kivételével – nem végezhetnek. A

Versenyhivatal elnöke az Országgyűlésnek évente köteles beszámolni a hivatal tevékenységéről.  A bírósági és versenyfelügyeleti ügyek szigorúan elkülönülnek. A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző szabályszegések a bíróság hatáskörébe tartoznak, míg a versenyfelügyelethez lehet fordulni a gazdasági versenyt korlátozó megállapodása, a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, vállalkozások összefonódása miatt.  Az érdekelt fél polgári peres eljárásban érvényesítheti igényeit, mint a jogsértés megállapítása, abbahagyása és elégtétel adása  A versenytanács eljárási menete: o A vizsgáló eljárása  adat- és információszerzés o A versenytanács eljárása  a vizsgáló jelentése alapján az eljárást megszüntetheti, kiegészítésre visszaadhatja, ideiglenesen eltilthatja a jogsértő magatartást, tárgyalást tűz ki o Az utóvizsgálat 

szünetelés miatt rendelik el o Végrehajtás  A versenytanács határozatot hoz, melyben megállapíthatja a jogsértést, megtilthatja a jogsértés folytatását, helyreigazító nyilatkozatot követelhet, bírságot szabhat ki. A tanács határozata elleni felülvizsgálatot a határozat kézbevétele után 30 nappal lehet megtenni  A versenytanács az ügyben hozott határozatot nyilvánosságra hozhatja a Versenyfelügyeleti Értesítőben, és a Közigazgatási Gazdasági Döntvénytárban. GAZDASÁGI JOG 34) AZ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK, AZ ÉRTÉKPAPÍROK CSOPORTOSÍTÁSA Az értékpapírtörvény csak a legjelentősebb értékpapír fajták nyilvános forgalomba hozatalát és forgalmazását szabályozza (kötvény, részvény, és egyéb sorozatban kibocsátott értékpapír). Az egyedileg kibocsátott értékpapírok esetében nem indokolt a kibocsátás és forgalmazás során a fokozott védelem (csekk,, letéti jegy, szövetkezeti üzletrész)

Pénzkövetelésről szóló értékpapír  kibocsátója feltétlen kötelezettséget vállal arra, hogy kibocsátója, vagy az értékpapírban megnevezett személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának. Értékpapírnak csak az tekinthető, amely az adott értékpapírra vonatkozó jogszabályban előírt kellékekkel rendelkezik. Az értékpapír kötelezettje csak a papír átadása ellenében köteles fizetni. Az értékpapírban foglalt követelés csak az értékpapír létezéséig áll fenn. Legegyszerűbben a papír átadásával lehet átruházni Formailag az értékpapír két részből áll: előlap („köpeny”, ez tartalmazza a típust, kibocsátót, névértéket, stb) és a szelvényív (szelvényekből áll, ezek testesítik meg az esedékes kifizetések fizetését). Ma már létezik kizárólag számítógépben létező értékpapír, azaz csak pénzmozgás van, papír átadás nincs. Névérték

 az értékpapíron szereplő követelés összege /a tőzsdén jegyzetteknél nincs jelentősége/ Árfolyam  az adott értékpapír napi piaci ára Ha a kettő megegyezik egymással az értékpapír PARIBAN van. Az értékpapír ÁZSIÓN van, ha az értékpapírpiacon a forgalmi értéke, árfolyama meghaladja a névértéket. DISZÁZSIÓ van, ha az értékpapír piaci értéke nem éri el a névértéket. Értékpapírok csoportosítása  Pénzhelyettesítő és pénzújraelosztó értékpapírok  a pénzhelyettesítők jelentősége főleg a fizetési forgalomban van (váltó, csekk, közraktárjegy). Pénzújraelosztó papírok főleg befektetési formák kedvező hozammal (részvény, kötvény)  Értékpapírban foglalt jog szerint  Követelést megtestesítő értékpapír  az egyik fél elismeri egy másik féllel szemben annak követelését és vállalja, a papírban megfelelő módón ki fogja fizetni (váltó, kötvény)  Részesedési jogot

megtestesítő értékpapír  a tulajdonos valamilyen alaptőkéhez járult hozzá, és ez után jogosult osztalékra  Dologi jogot megtestesítő értékpapír  valamilyen áru feletti rendelkezési jogot tanúsít  Értékpapír átruházása szerint  Bemutatóra szóló értékpapír  Névre szóló értékpapír  Rendeletre szóló értékpapír  az eredeti hitelező a hitelezői jogok élvezetét átruházza másra GAZDASÁGI JOG  Értékpapírok hozama szerint  Nem kamatozó értékpapír  a hitelt nem kamattal, hanem más módon honorálják /diszkont papírok/  Fix kamatozású értékpapírok (kötvény)  Változó kamatozású papírok  nem előre meghatározott kamatot, hanem külső körülmény által befolyásolt hozadékot biztosít  Változó hozamú értékpapír (részvény)  Lejárat szerint  Rövid lejáratú (1 évnél rövidebb)  Közép lejáratú (1-5 év között)  Hosszú lejáratú (5 évnél

több)  Lejárat nélküli papírok (szövetkezeti üzletrész)  Forgalomképesség szempontjából  Közforgalomba szánt papírok  Korlátozottan forgalomképes papírok (dolgozói részvény)  Tőzsdén jegyzett  Kibocsátó szerint  Állampapír (államkötvény, kincstárjegy)  Pénzintézetek papírjai (letéti jegy)  Társaságok értékpapírjai (váltó, kötvény, részvény) GAZDASÁGI JOG 35) A RÉSZVÉNY, KÖTVÉNY ÉS A VÁLTÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉSZVÉNY Részesedési jogot megtestesítő értékpapír, az adott RT vagyonának a részvény névértékével arányos hányadát képviseli. Végleges pénzátadást jelent, a névértéhez csak eladás útján lehet hozzájutni A részvényes osztalék illeti meg. KÖTVÉNY A kötvény fix kamatozású, általában hosszú lejáratú értékpapír. Hitelviszonyt testesít meg, az adós arra kötelezi magát, hogy a kötvényen megjelölt pénzösszeget előre meghatározott kamatát a

tőkével együtt a kötvény tulajdonosának kifizeti. Tartalmaznia kell - a kötvény elnevezést és a kibocsátás módját, kötvény típusát, a kibocsátó megnevezését, a kötvénytulajdonos nevét - névértéket, a futamidőt, a visszafizetésre vonatkozó kötelezettségvállalást - a kiállítás helyét, a kiállító aláírását Ha valamelyik hiányzik , a papír nem minősül kötvénynek. Kibocsáthatja az állam, költségvetési szerv, önkormányzat, hitelintézet, jogi személyiségű gazdálkodó szervezet. A kötvény átruházható, a követelés nem évül el A kötvény kibocsátója kötelezettséget vállal a névérték visszafizetésére, ha azonban névérték alatt sikerül visszavásárolnia mentesül a kifizetés alól. A kötvény tőkéjét vagy egy összegben lejáratkor, vagy meghatározott ütemű törlesztő részletekben. Kamatozó kötvény  a kötvény névértékének megfelelő kamatot fizet (lehet változó kamatozású és

rögzített kamatlábú) Átváltható kötvény  a fix kamatozáson felül meghatározott időn belül beválthatja kötvényeit névértéken a vállalkozás részvényeire. Opciós (elővásárlási jogot biztosító) kötvény  rendszeres, rögzített kamatot hoz és biztosítja, hogy a kibocsátó társaság részvényét meghatározott időn belül, előre meghatározott áron megvásárolja. Részvény – kötvény összehasonlítása RÉSZVÉNY KÖTVÉNY - részesedési jog, osztalékra jogosít - hitelezési jogot testesít meg - a részvény összegét nem kapja vissza - a névértéket és a kamatot is vissza kell fizetni - az osztalék mértéke bizonytalan - a kötvény kamata előre kalkulálható - a részvénytulajdonosnak tagsági joga is van - a tulajdonosának nincsenek tagsági jogai „ Ha jól akarsz élni vegyél részvényt, ha nyugodtan, vegyél kötényt.” GAZDASÁGI JOG Kincstárjegy  Rövid lejáratú, állam által

kibocsátott, általában bemutatóra szóló, átruházható Kárpótlási jegy  az 1939-1989 közötti időszak vagyoni és szabadságelvonással okozott sérelmek orvoslására bocsátották ki. Felhasználható – névértéken – termőföld vásárlásra, önkormányzati lakások értékesítésekor fizetőeszközként, beváltható életjáradékra /ezek persze a saját kárpótlási határozattal rendelkezőket érinti/. Ezen kívül elfogadhatják bankok adósság fejében, apportot képezhet, stb. Befektetési jegy  vagyoni viszonyt testesít meg. A befektetési alap mindenkori értékének meghatározott hányadára vonatkozik, kibocsátási értékét az alapot kezelő társaság határozza meg. A befektető számára biztonságot jelent, mivel nem vállalkozásba, hanem biztosabb hozam érdekében befektetési alapba rakja pénzét. A befektetési alapot kezelő társaság befektetési jegyek kibocsátásával gyűjt össze azzal a céllal, hogy a befektetők

javára legelőnyösebben helyezze ki. Nyílt végű befektetési alap  folyamatosan bocsátanak ki befektetési jegyeket és azokat bármikor visszaváltják Zárt végű befektetési alap  vagyona meghatározott nagyságú, nem növelhető és nem csökkenthető, befektetési jegyei lejárat előtt nem váltható vissza, csak a tőzsdén értékesíthetők A befektetési alapnak a befektetéssel arányos hozamát évente legalább egyszer ki kell fizetni a befektetőnek. Jelzáloglevél  ingatlanra vonatkozó zálogjogot testesít meg. A jelzálogbank bocsátja ki, célja, hogy jelzáloghitelekhez szükséges forrást megszerezze /nyeresége a kamatkülönbség/. VÁLTÓ A kereskedelmi hitel sajátos formája. Hazánkban 1985 után terjedt el A váltókellékek (váltó szó, pénzösszeg megnevezése, esedékesség, kifizetési hely, kiállítás napja, helye, a kibocsátó aláírása) nélkül érvénytelen a váltó. A váltó névértéke lejáratkor esedékes, de

lejárat előtt a birtokos leszámítolhatja egy banknál vagy forgathatja /fizetési eszköz/. Saját váltó  a kiállító maga ígéri meg a fizetést és maga is teljesít Idegen váltó  a váltó kibocsátója mást jelöl meg a fizetésre Váltó átruházással valamennyi jog az új tulajdonos (forgatmányos) illeti meg. Az átruházó (forgató) felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. A váltó átruházási nyilatkozatot a váltó hátoldalára szokás írni Váltó előnyei - A termék értékesítője könnyebben adja el készletét, nem kell felhalmoznia - A vásárló készpénz nélkül is áruhoz jut - A váltójogosult leszámítolással előbb is pénzéhez juthat. Szövetkezeti üzletrész  Az üzletrész vagyonhányadot jelent, átruházható, örökölhető, az adózott eredményből osztalékra jogosít. A szövetkezet tagjainak elővásárlási joga van Letéti jegy  bemutatóra szóló, gyakorlatban 1-3 éves lejáratú,

átruházható értékpapír, hitelintézet bocsátja ki. A bank arra kötelezi magát, hogy a megjelölt pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a tőkét a tulajdonosnak a megjelölt időben kifizeti. GAZDASÁGI JOG Csekk Középkori eredetű, elsősorban forgalmi eszköz és nem hiteleszköz. A csekkel annak kibocsátója arra kötelezi adóság,, hogy a kedvezményezettnek fizesse ki a csekken lévő összeget. Készpénzcsekk  ha készpénz kifizetésre szól Elszámolási csekk  bankszámlák közötti jóváírásra A csekk kifizetésének feltételei, hogy ne legyen formahibás, a csekkszámlán legyen elegendő fedezet és a kedvezményezettnek 8 napon belül be kell mutatnia Pénztárjegy  pénzintézetek által kibocsátott rövid lejáratú értékpapír. Közraktárjegy  raktárdíj ellenében az áruk megőrzésével foglalkozó vállalat, amely a betárolt árukról közraktárjegyet állít ki. Az áru mennyiségét, minőségét

dokumentáló értékpapír az árut helyettesítő dologként maga is kereskedelmi forgalom tárgya lehet. Árujegyből és zálogjegyből áll